A KOLONYI TEMPLOM ELŐTT Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KOLONYI TEMPLOM ELŐTT Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből"

Átírás

1 A KOLONYI TEMPLOM ELŐTT Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből

2 A kötet megjelenését támogatta a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma a Pro Urbe Alapítvány, Somorja S finančnou podporou Ministerstva kultúry SR Készült a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében. A kottagrafika a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya székházában készült. Dallamlejegyzés: Ürge Mária, Ág Tibor, Tari Lujza Kottagrafika: Huszár Ágnes és Huszár László A címlapon Kolon falu távlati képe Fotó: Miháltz Gábor ISBN Ürge József Tari Lujza

3 A KOLONYI TEMPLOM ELŐTT Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza DUNASZERDAHELY, 2004

4 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 32. Szerkesztik: Bárdos Gábor Huszár László Kovács László Végh László

5 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 7 Ürge Mária életrajza Ürge Máriával készített riport szövege Bevezető a dallamokhoz Vokális dallam-adatok Hangszeres zenei adatok A kiadás szempontjai Jegyzetek a bevezetőhöz Gyermekfolklór Kiolvasók, mondókák Párválasztó körjátékok, bújó-vonuló játékok Gyermekek által gyakorolt népszokás: a villőzés Étkezés, böjti ételek A felnőttek dalai Lakodalmasok Dudahagyomány A régi stílus egyéb népdalai: balladák, balladás pásztordalok Alkalomhoz kötött (aratási, karácsonyi) és nem kötött régi és újabb népdalok Új stílusú népdalok Jegyzetek a dallamokhoz Irodalom Mutatók Az előadók névsora Az előadók falvak szerint Helynévmutató Dalszövegmutató

6 VAKAT

7 ELŐSZÓ Népzenei, néprajzi érdeklődés, szakmai elhivatottság, pedagógusi felelősség és a kisebbségben élő magyarság identitásának megőrzéséért való szüntelen fáradozás jellemezte azt a fiatal somorjai matematika-énekzene szakos tanárnőt, népzenegyűjtőt, népzenei együttes-vezetőt, akit Ürge Máriának hívtak. Sokan ismerték és tisztelték őt magyarországi népzenei táborokból is, hiszen kezdettől kereste a kapcsolatot az anyaországi népzenei mozgalommal. Fiatalsága teljében a táncházmozgalom, a népzene sodró ereje őt is magával ragadta. Hegedült, kontrázott, megtanult furulyázni, játszott citerán, dorombon, tekerőn. Képzettségénél, érdeklődésénél fogva igénye volt a klasszikus zenére is, így énekelt szülővárosa, Somorja napjainkban is működő, külföldi kórusfesztiválokon is sikerrel szereplő Híd vegyeskarában. Komárom után, melly a Csallóköz fővárosa, első hely Somorja; emelt száraz téren, a Dunától fél-, Pozsonytól három órányira fekvő mezőváros írták a Vasárnapi Ujság évi 41., október tizenegyediki számában, s a város akkor 2305 lelket számlált. A többek közt kolostoráról, koragótikus alapú templomáról, királyi vadászati kirándulások lakhelyéről nevezetes, egykor szabad királyi mezőváros 1 megfelelő szellemi légkört adott Ürge Mária különböző tevékenységeihez. A köztiszteletnek örvendő, kedvesnek, halk szavúnak, bölcs mosolyúnak és már életében kortalannak mondott fiatal tanárnő mindvégig hűséges maradt városához. Másfél évtizeden át elmaradhatatlan résztvevője volt a Csemadok országos rendezvényeinek. Részt vett a néprajzi táborokban, ott volt a népművészetiés kórusfesztiválokon Zselízen és Gombaszögön, ahonnan csoportjai rendre győztesként tértek haza. A népzenei együttesek egy részét is maga alapította és vezette. Így szerepe volt a somorjai Csalló Népművészeti Együttes zenekara megalapításában, melyet 1977-től ő vezetett, majd maga hívta életre a kisiskolásokból álló Csali Gyermek Néptánc Együttest, melynek zenekarát szintén ő irányította. Együtteseivel járt Eperjesen (Prešov), Svidníkben, Myjaván, Budapesten és számos más városban. Tagja volt a Csemadok somorjai alapszervezete vezetőségének és a Csemadok Központi Bizottsága Néprajzi Társaságának, melyben a zenei feladatokat vállalta magára szűkebb hazája, a Csallóköz népe, és tágabb közössége, a szlovákiai magyarság sorsának jobbításáért. 7

8 Ennyi közéleti szerepvállalás mellett tett eleget tanári hivatásának a nagylégi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, ahol nemcsak a zenét szerette tanítani, hanem mint életében nyilatkozta a jövő számára nélkülözhetetlen matematikát is. Racionalitás és a lélek szabad szárnyalása egyaránt fontos volt számára, melyet elemi iskolás tanítványaira is szeretettel tudott átsugározni. Az önismerethez szükséges múlt különösen vonzotta: gyűjtötte a népdalokat, népszokásokat, s adta közre (főleg a fiatalok számára tanító célzattal) tágabb vidéke régi szokásairól, gyermekjátékairól szóló írásait. Gyűjtései szülőföldjén kívül elsősorban a Zoborvidékre irányultak, de járt a Mátyusföldön, Gömörben, a Bodrogközben és megfordult Erdélyben is. Közben tanult, művelődött, dolgozott lankadatlan szorgalommal. Akkor is tanítani indult az iskolába, amikor az oda vezető útkereszteződésben egy teherautó nem adta meg az elsőbbséget Trabantjának. A kórházban már úgy tűnt, sikerül megmenteni életét, ám a rövid biztató javulást követően az autóbaleset okozta sérülések végzetesnek, halálosnak bizonyultak. Ürge Máriát május 27-én, 39 éves korában örökre elvesztették szerettei. Különösen fájdalmas, ha egy tehetségét még alig kibontakoztatott, a megélt évek alatt elért (bár nem kevés) eredménynél sokkal többre hivatott fiatal élete és munkája törik derékba. A fiatalon meghalt Vajda Péter halálakor érezhettek így a kortársak a 19. század derekán, ahogyan Ürge Mária halálát élte meg szűkebb és tágabb környezete. Vajda Pétertől 1847-ben a jóbarát Petőfi Sándor búcsúzott a Pesti Divatlap hasábjain. Ürge Máriát többek közt egykori tanára, Ág Tibor búcsúztatta, aki követőjét, reménybeli utódját veszítette el egykori tanítványában. Hiszen Ürge Mária tehetségével, kiváló zenei hallásával már tanítványként kitűnt a szolfézs órákon a többiek közül! S még fájóbb a veszteség, mert a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Zenei Tanszéke Magyar Tagozatának megszűntét követően még az utánpótlás kinevelésének lehetősége is megszűnt. Az as években (s részben napjainkban) Magyarországon is jellemző alapprobléma ellenben megmaradt. Az ugyanis, hogy a klasszikus zenén felnőtt és azt magas szinten művelő zenészek messzire kerülnek a népzenétől, s hamis ismereteik alapján lenézik azt, a népzenét aktívan művelők pedig általában képzetlenek a zenében (sok szempontból a népzenében is). Ezért sem alkalmasak a tudományos vagy tudományos jellegű munkák ellátására, de azért sem, mert érdeklődésük csak az aktív előadói gyakorlat felé irányul. Ránk maradt munkái alapján világos, hogy Ürge Mária alkalmas lett volna a tudományos feladatra: zeneileg felkészülten folytatta volna a munkát, igényességénél fogva pedig megtalálta volna a módját az önművelésnek, hogy kifejthesse tevékenységét 8

9 a szlovákiai magyar népzene- és néprajzkutatás területén. Mert a zene tanításán, a zenei közművelésen és a népzenei emlékek összegyűjtésén kívül a néprajz is mágnesként vonzotta őt. A néprajzi témák közt a luca székkel kapcsolatos hiedelemvilág éppúgy érdekelte, mint a köpülés módja, a kender áztatásának helyszíne, a böjti ételek fajtái és készítésük mikéntje. A tudományos ismeretterjesztési céllal egy-egy témáról (részben gyerekeknek) írt frappáns cikkei pedig jelzik, hogy tudományos munkák iránt is érdeklődő, tágabb kitekintésre vágyó, igényesen fogalmazó, összességében az elmélyült kutatómunkára alkalmas egyéniséget veszítettünk el személyében. Ürge Mária szülei, testvére és annak családja fájdalmát aligha csillapíthatja bármi, ám tenni is akartak lányuk és a szeretett testvér, a mindenki által csak Hugi -nak említett leány emlékéért. A szülők korábban maguk is vállaltak közéleti szerepet: a Csemadok alapító tagjai voltak, az édesapa, id. Ürge József fiatal korában maga is lelkes színjátszó volt, majd a somorjai vegyeskarban és a rendezvények szervezésében végzett eredményes munkát. Mindez leányuk számára is meghatározó volt az indulásnál. Közelről ismerve lányuk tevékenységét, azon belül a népzenei gyűjtéseit, a szülők tudták, hogy az összegyűjtött anyag nem maradhat puszta családi emlék, hanem megfelelő helyre kell kerülnie. Noha lányukat személyesen nem ismertem, a szülők még 1991 végén megkerestek Méry Margit néprajzos rádiószerkesztőn és Jókai Mária tanítónőn keresztül, mivel tudtak a szlovákiai magyarság körében végzett gyűjtőmunkámról, ottani előadásaimról, részvételemről népzenei versenyek zsűrijében. Megtisztelve bizalmukkal arra kértek, mérjem fel Ürge Mária tudományos hagyatékát, mert szeretnék az anyagot eljuttatni a legméltóbb helyre, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének népzenei gyűjteményébe. A felmérést követően a gyűjteményt (kottákat és hangfelvételeket) az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával 1994-ben sikerült eljuttatni az MTA ZTI-be, ahol másolatokat csináltattunk róla. Az eredeti példányok visszajuttattuk, s azokat a család a somorjai Bibliotheca Hungarica könyvtárnak ajándékozta. Évek múltán is köszönettel tartozom az Illyés Közalapítvány akkori elnökének, Dr. Víg Károly történésznek, aki melegen támogatta a szlovákiai magyar népzenegyűjtő anyagának Somorjáról hivatalos formában Budapestre juttatását. (A losonci születésű elnök egyben magánemberként is kifejezte részvétét a családnak, s később is érdeklődött a gyűjtemény sorsáról.) A hivatalos közvetítésben Somorja részéről Végh László, a Csemadok somorjai alapszervezetének tagja vállalt szerepet, a család részéről pedig ifjabb Ürge József iskolaigazgató, Mária bátyja. 9

10 Már akkor fölmerült a gyűjtemény kiadásának gondolata, s a kiadás most a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának, nem kis mértékben Huszár Lászlónak, a választmány titkárának érdeméből meg is valósulhatott. Ez annál nagyobb öröm, mert egyrészt megemlékezhetünk Ürge Máriáról több mint tíz évvel a halálát követően, másrészt mert e kötettel is gyarapíthatjuk az örvendetesen szaporodó szlovákiai magyar népzenei kiadványok sorát. Ürge Mária maga mondta egyszer egyik volt tanárának népzenegyűjtő munkájával kapcsolatban, hogy a népdal olyan, mint a kristály, amit csiszolnak. Szolgáljon e könyv a jellemében kristályszilárdságú, átláthatóan tiszta életű Ürge Mária méltó emlékeként, jelezze az emékezők iránta való tiszteletét. S ami talán még az emlékezésnél is fontosabb: munkája legyen példa a kisebbségi sorban megmaradottak jelenkori és következő generációi számára. Tari Lujza 10

11 ÜRGE MÁRIA ÉLETRAJZA Született: Somorja szeptember 19. Elhalálozott: május 27. (Síremléke a somorjai temetőben található.) Tanulmányok: Alapiskola (általános iskola), zenei alapképzéssel: Somorjai Művészeti Alapiskola Gimnázium: Somorja Főiskola: Nyitrai Pedagógiai Főiskola énekzene-matematika szak, , tanítói oklevél Munkahely: Nagylégi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (énekzene-matematika) Közéleti szerep: a Csemadok somorjai alapszervezete vezetősége tagja a Csemadok Központi Bizottsága Néprajzi Társasága tagja Zenei tevékenység: a Csalló Népművészeti Együttes zenekarának alapító tagja és vezetője a Csali Gyermek Néptánc Együttes zenekara alapítója és vezetője a Híd Vegyeskar tagja Cikkek: zenei hagyománnyal foglalkozó folyóiratokban Népzenei és néprajzi gyűjtések: a Csallóközben, a Zobor vidéken, Mátyusföldön és Gömörben Népzenei gyűjtései eredetije: a Csemadok Népzenei Adattárában, Dunaszerdahelyen, másolata az MTA Zenetudományi Intézetben (Budapest) található. 11

12 ÜRGE MÁRIÁVAL KÉSZÍTETT RIPORT SZÖVEGE Az Ürge Mária népzenegyűjtéseit tartalmazó hangkazetták egyikén egy vele készült riport hallható, melyet Magyarországon, a Magyar Rádió számára készítettek. A hangfelvétel feltehetően a rádióadás során készült, kazettás magnetofonja belső mikrofonjával. Sajnos az időpont, a zenei tábor helyszínének neve nem hangzott el a riport folyamán, a riportalany pedig nem írta rá a kazettára. Nincs rajta a kazettán a rádióadás konferálása sem, így nem sikerült kideríteni ki, mikor készítette a riportot, s az melyik adón hangzott el. Ennek ellenére érdemes bemutatni a riport szövegét, mely híven tükrözi Ürge Mária magatartását, felfogását a magyar kultúra megtartásáról. Riporter: Szlovákiából érkezett erre a néprajzi szemináriumra. Ürge Mária: Nálunk talán az a legnagyobb gond, hogy akik ezzel a munkával foglalkozunk, sajnos kevesen vagyunk. Az utóbbi egy-két évben megpróbáltuk a néprajzzal foglalkozó társaságot fiatalítani.... Az elvégzendő munka tényleg nagyon sok. Nagyon sok területe van a néprajznak, a leggyakoribb az, hogy népdalokkal, gyermekjátékokkal, viselettel és szokásanyaggal foglalkoznak az én tapasztalatom szerint, és nagyon sok terület van, ami még elhanyagolt. Nálunk Csallóközben most a dőre-járás olyan szokás, amit megpróbálnak újra fölújítani olyan falvakban is, ahol már régen nem csinálták ezt a farsang-végi szokást. Talán hasonlíthatnám a busójáráshoz, ami Mohácson is szokás. Dőrének mondjuk mi azokat, akik különböző álarcokba öltöznek csak férfiak, s végigjárják a falut, farsang utolsó szombatján, mostmár, mert már az a munkaszüneti nap. Minden háznépéből az asszonynépet megtáncoltatják és jutalmul szalonnát, kolbászt, tojást kapnak. Medvetáncoltató alakjaink vannak, menyasszony, vőlegény és kepebábu, meg különböző lovaskocsikkal szoktak menni végig a falun. Hát ez most a Csallóközbe egy olyan, hogy most az utóbbi időben két-három faluról is tudok, ahol fölújították. A riporter újabb kérdésére válaszolja: Mint magánember jöttem. Nálunk, én azt mondom, hogy dolgozni kell és meg kell próbálnunk továbbadni a kultúrát. Nekünk otthon Somorján van 12

13 is erre egy jó kis példánk. Van egy felnőtt együttesünk, a Csalló Együttes, aminek két gyerekcsoportja van, a Kis Csali, meg a Nagy Csali, mert ez két generáció, sőt óvodás korosztály is van, tehát több, mint 100 tagú csoportunk van. Somorján van még egy vegyeskarunk is. Ez egy olyan módja a továbbéltetésnek, amit csinálni kell. Éltetni tovább a magyar kultúrát Mit jelent számára az ittlét? kérdezi a riporter. Ez egy nagyon jó dolog, hogy itt találkozhatunk, és az, hogy itt elbeszélgethetünk, ismerkedhetünk. És azt hiszem, hogy ez egy kezdése valaminek, ami remélem, hogy nagyon sok ágban folytatódni fog, hisz, hogy itt összeismerkedtünk, már megbeszéltünk segítséget, kapcsolatokat. Tehát levelezést igértünk és segítséget egymásnak. És ez nagyon jó szerintem. 13

14 BEVEZETŐ A DALLAMOKHOZ A népzenetudomány, alig 100 éves múlttal a háta mögött, sok szép eredménnyel büszkélkedhet a 21. század elején, modern korszakának kezdete (1896, illetve , azaz Vikár Béla fonográfos népdalgyűjtésének, majd Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenetudományi működésének kezdete) óta. Ám még mindig vannak jelentős adósságai, közte például a Zoboralja népe szájhagyományos zenéjének részletes bemutatása. E kötet elsősorban a Zoboralja népzenei anyagát öleli föl, de találhatók benne a Csallóközből és az Ipolymentéről származó népdalok is. Ürge Mária zoboralji gyűjtésének kiadása láttán sokakban felmerülhet: annyira gazdagok vagyunk-e, hogy egy szűk körben ismert, fiatal koránál fogva nem nagy anyagot fölhalmozott népzenegyűjtő kis anyagát mutatjuk be, amikor jelentős egyéniségek által gyűjtött dallamok várnak első kiadásukra? A Zoboraljánál maradva: bőven válogathatnánk nagynevű, jeles népzenegyűjtő személyiségek kiadatlan anyagából. Köztudomású, hogy a legjelentősebb feltárást mindmáig Kodály Zoltán végezte itt között. Megfordult előtte az egyik faluban, Pogrányban már Vikár Béla is, utána pedig számosan. Mennyiségileg és a gyűjtés évtizedekben mérhető időtartamát tekintve is jelentős Ág Tibor gyűjteménye, aki már több ízben adott közre itteni népdalokat (főleg balladákat) 2. A szlovákiai magyar gyűjtők közül kiadásra kerültek Szíjjártó Jenő 3, továbbá Hemerka Olga 4 által gyűjtött népdalok a Zoborvidékről. Manga János szintén megjelentette az általa ben gyűjtött népdalok egy részét 5, több más népdalt pedig A Magyar Népzene Tára (MNT) sorozat egyes köteteiben adtak ki, csakúgy, mint az eddig említett és még említetlen maradt gyűjtők anyagait. Önálló formában azonban máig nem kerültek sajtó alá (és ezért meglehetősen ismeretlenek) az anyaországi népzenekutatók gyűjtései. Mielőtt ennek okára kitérnénk, említsük meg a mennyiségileg is jelentős gyűjtések közül a következő gyűjtőket a teljesség igénye nélkül: Vikár László 1956-ban 6 és 1958-ban, Kertész Gyula 1958-ban és 1960-ban, Kiss Lajos 1965-ben és 1969-ben, Martin György a pozsonyi Méryné Tóth Margittal 1967-ben, Dobszay László Rajeczky Benjamin Szendrei Janka 1970-ben, majd Szendrei újból 1971-ben, Tari Lujza pedig az 1980-as évek végétől napjainkig több ízben dolgozott a Zoboralja népzenéjének feltárásán 7. Ezen kívül gyűjtött itt a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjából Paulovics 14

15 Géza, Olsvai Imre, megfordult egy-egy faluban Sárosi Bálint, Lázár Katalin, Domokos Mária, Pálfy Gyula, Németh István, Agócs Gergely is. Az anyag minősége (elsősorban egy-egy műfajon belüli sokrétűsége és archaikussága), az egyes dallamtípusok változatainak gazdagsága szempontjából 8, de még a hangfelvételek technika-történeti szempontjából is igen változatos a Zoborvidéken gyűjtött népzenei anyag. Ha az utóbbi felől nézzük, a dallam- és szövegfeljegyzések mellett folytak itt gyűjtések fonográffal (Vikár, Kodály, Manga), kerültek dallamok az 1937-ben útjára indított és akkor a legmodernebb technikai eszköznek számító 78-as fordulatú Pátria sorozat lakklemezeire 9, majd az 1950-es évektől folytatódtak a hangfelvételek a különböző típusú magnetofonokkal (Ürge Mária például elemes kazettás magnetofonnal dolgozott a falvakban 10 ), 1994-ben pedig elkészültek az első digitális hangfelvételek 11. A hangrögzítés története a népzenetudomány számára persze nemcsak technikatörténeti vonatkozásban jelent fontos támpontokat, hanem sokkal inkább a hangfelvételeken megőrzött dallamok zenei- és előadói stílusa, dallamtípusa szempontjából is. Az összegyűjtött dallamok közreadása kérdésében nézzük a legrangosabb személyiségek, Bartók Béla és Kodály Zoltán példáját. Kodály igen fontosnak találta a falumonográfiák elkészítését, ám ilyen célra alkalmas saját egyes gyűjtéseit is háttérbe helyezte, mert Bartók Bélával együtt egy teljes nemzeti népzenei gyűjtemény létrehozására törekedett 12. Az összegyűjtött népdalok kiadását is e keretben gondolták el és valósították meg (az MNT sorozatban). Példájuk nyomán a következő generációk is e nagy gyűjtemény számára gyűjtötték, jegyezték le, rendszerezték zenei ismérvek alapján a dallamokat, melyek folyamatosan kerülnek kiadásra. Így előbb-utóbb az Ürge Mária által gyűjtött népdalok is megjelennének a Magyar Népzene Tára sorozat egyes köteteiben, ám itt egyetlen kötetben találjuk meg őket. Igaz, így az egyes népdalokat nem valós zenei környezetükben látjuk, ezért nem hasonlíthatjuk őket össze a nyelvterület más pontjairól származó rokon dallamtípusokkal és egyéb dallamváltozatokkal. Ezért viszont kárpótolhat bennünket, hogy a Zoboralja falvainak népzenei emlékeiről egy kötetből tájékozódhatunk. A többi területről pedig új gyűjtések korábban nem ismert (vagy épp csak az utóbbi időben ismertté tett) darabjain keresztül nyerünk bepillantást a vidék sokszínű zenei hagyományába (például a csallóközi gyermekjátékdalok, kiolvasók, mondókák világába 13 ). Miként a magyar nyelvterület legkülönbözőbb pontjairól máig megjelenésre került tetemes mennyiségű kottás népzenei kiadvány, remélhetőleg ez is jól kiegészíti majd az MNT sorozatot: az egészen belül tájékoztat a lokális népzenei viszonyokról. 15

16 Ürge Mária gyűjtése abban az értelemben is önálló egységnek tekinthető, hogy gyűjtései más időszakból valók, mint más gyűjtőké. Ennek a megőrzés, a hagyomány megléte időbeli folyamatossága szempontjából van jelentősége. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az egyének által énekelt dallamok gyakran már nem a közös használatot, hanem csak az ő egyéni emlékezésüket takarják. Ha azonban ehhez hozzávesszük, hogy adatai esetenként eddig feltáratlan, vagy kevésbé bejárt falvakból és korábban nem ismert előadóktól származnak, már kirajzolódik egy szélesebb földrajzi sávot és mélyebb történeti gyökereket rejtő kép. (Egyetlen énekese, akit mások is felkerestek, az ban született Fülöp Ferencné Kostyál Anna volt Menyhén.) Az iskolaév alatt különböző zenei csoportjaival is elfoglalt tanár a nyári szünidőt tudta népzenegyűjtésre szánni. Gyűjtései így szinte kivétel nélkül a nyári hónapokra korlátozódtak. Jól mutatják ezt azok a terepmunkák, amelyeknél pontos dátummal jelölte az időpontot. Ilyen volt az júliusi és augusztusi gyűjtés. A gyűjtések időpontja egyébként sokszor nincs föltüntetve, de az első időpontját 1979-ben följegyezte. Az általa bejárt falvak Nyitra megyében Menyhe, Béd, Vicsápapáti, Nyitragerencsér, Alsóbodok, Geszte, Kolon, Gímes, Barslédec, Pozsony megyében Alsószeli, Baracka, Nagybodak, Nagyszarva, Somorja, Tallós, Vágfarkasd, valamint Hont megyében Ipolyszakállas. 16

17 VOKÁLIS DALLAM-ADATOK A vokális népdalok jól tájékoztatnak a Zoboralja és a Csallóköz népének szájhagyományos zenéjéről. Ürge Mária a jelek szerint elsősorban a lakodalomhoz és egyes jeles napokhoz kötődő dallamkincs összegyűjtésére törekedett, de gyűjtött alkalomhoz nem kötött lírai népdalokat és táncdallamokat, balladákat és a gyermekfolklór körébe tartozó játékdalokat, kiolvasókat, mondókákat is. A gyűjtő a gyermekdalokkal kapcsolatban fennmaradt jegyzeteiben fogalmazta meg: népdalkincsünk egyik legősibb hagyománya a siratón és az ünnepi szokások szertartásos énekein kívül a gyermekjátékdal. A szabálytalan, hangismételgető mondókától az önálló zenei motívumig, az ütempárig, s azon túl a fejlettebb összetett dallamig, az európai népdal átlagos terjedelméig, a nyolcütemes periódusig a zene minden fejlődési fokozata megtalálható benne. Itt már gyakran a felnőttek zenéjével is érintkezik. Nagyon valószínű, hogy figyelmét aktív pedagógusi munkája fordította a gyermekfolklór felé. Sőt, mivel egyben ezek az első gyűjtések, úgy tűnik, a gyermekfolklór megismerése (az élő emlékezet és a népzenei szakirodalom 14 ) keltette föl érdeklődését a felnőttek zenei hagyományai iránt. Az ismeretterjesztési céllal kiadásra előkészített (részben megjelent 15 ) írásaiban nemcsak elméleti ismereteket akart adni az egykori játékokról, hanem vissza is akarta táplálni azokat a gyermek-közösségekbe. Nem tudjuk, ez milyen mértékben sikerült neki, az azonban biztos, hogy a tudomány tárházát is gazdagította, elsősorban a Csallóközből és annak tágabb területéről származó anyaggal. Gyűjtött a gyermekfolklór körébe tartozó hanglejtéses mondókákat és gyermekdallamokat Kolonban is. Innen és Tallósról való például az az egyszerű játék, amelyet a játékra még emlékezők pimpimpává -nak, vagy pipmpimpálé- nak neveztek, s amelynek Pimpimbába bokorodj föl! változatát bő száz évvel korábban Szeged környékéről írta le Kálmány Lajos 16. A bemutatásnál a témakörök szerint csoportosított gyűjtések következnek, bár egy-egy típust általában egyetlen adat képvisel. Az általánosan ismert (de mindig egyéni és a tájra jellemzően újrafogalmazott) kiolvasók, mondókák, játékdalok (például Apa cuka, 2. sz., Kerekecske gombocska, 4. sz. Süss föl nap, 8-9. sz., Csön-csön gyűrű, 19. sz., Fehérliliomszál, 20. sz., Hajlik a meggyfa, 22. sz. stb.) a gyűjtésekben mutatkozó földrajzi hián- 17

18 yosságokat töltik ki (pl. a sípkészítő Sípom, sípom ke ki sz.), míg más összetett szerkezetű ütempáros dallamok sajátos helyi hagyományt képviselnek (pl. Héla, héluskájo 25. sz.). Ürge Mária mint hátramaradt följegyzései tanúsítják jól látta, hogy a gyermekdal nemcsak zenei jelenségeiben kapcsolódik a hagyomány anyagához, hanem cselekményeiben is. A párcserélő játékok egyes változataiban a felnőttek lakodalmi párnatánc-motívumait fedezhetjük fel. írta, részben az MNT áttanulmányozása nyomán 18. Egyes hagyományőrzőbb játékokban a felkérés a kendő leterítésével történik, s a kendő itt a felnőttek lakodalmi szokásában szereplő párna egyszerűsödött maradványa. A Csöm csöm gyűrű játékot (19. sz.) Párnatáncnak nevezik még ott is, ahol a kendőt csak leejtik, vagy ahol már kendő sincs, csak párcsere. A villőzésnek még viszonylag sok élő változatát sikerült összegyűjtenie Ürge Máriának ( sz.) Az év egyik jeles napjához, a virágvasárnaphoz kötődő tavaszi népszokásra vonatkozó első népzenei adatokat Kodály Zoltánnak köszönhetjük 1906-ból Bédről, majd a többi faluból. A szokást ban közölte az Ethnographia hasábjain 19, az MNT II. pedig a kiszehajtás és a villőzés 1854-es leírását is közreadta 20. A Pátria hanglemezsorozaton az Ez ki háza, ki háza dallammal 1938-as menyhei felvétel képviselte a térség e szokásdallamát 21. Ürge Mária nagy érdeklődéssel fordult a még élő szokás felé, foglalkozott összegyűjtésével, s tervezte megfigyelései írásba öntését is. Lejegyzései, az MNT II. kötetből kigyűjtött Kodály közlések a szokással való huzamosabb foglalkozásról, a fennmaradt fogalmazvány és javításai pedig a formába öntés különböző fázisairól tanúskodnak. A szokásra vonatkozó alábbi szöveget jegyzetei felhasználásával állítottuk össze, a szakirodalomban mások által közölt adatokra, valamint saját népzenegyűjtési adatokra támaszkodva. Ürge Mária villőzés szokás-gyűjtésével kapcsolatban még egy megjegyzés kívánkozik a kiszehajtás és a villőzés összekapcsolódására vonatkozóan. Az MNT II. már a Kubinyi-Vachot leírás közlésénél megállapította, hogy tulajdonképp kétféle szokásról van szó: a kiszézés az Ipoly-vidéken és attól délebbre ismeretes, Nyitrában kivételes, de ott a villőzést gyakorolják. Ugyanakkor Nyitra megye egyes falvaiban mindkét szokás együtt is él írják 22. Ürge Mária közlése megerősíti ezt a jelenséget, s alapvetően új megfigyelésekkel gazdagítja eddigi ismereteinket. Ilyenek például a szokás változatos népi nevei (köztük az eddig nem ismert vajnalucázás elnevezés), továbbá a szokást végző különböző csoportokra vonatkozó megjegyzései. Saját népzenegyűjtési adataim szerint is Gesztén például a 18

19 kice-vice villő határozottan a kiszézést takarta, míg a haj, villő a virágvasárnap fűzfaággal járt szokást. 23 Következzen itt Ürge Mária szakmailag korrigált leírása a villőzésről: Virágvasárnapnak nevezik a húsvét előtti vasárnapot, mely egyúttal a böjt utolsó vasárnapja is. A böjti időszak utolsó vasárnapja tilalomoldó nap volt. Ilyenkor már vidámabb, tarkább ruhába öltöztek a fiatalok és énekelték a naphoz és a villőzés szokáshoz kapcsolódó dalocskát. Ezt a vasárnapot a Zoboralján villő vasárnapnak is nevezik. Ezen a napon a Zoboralja minden falujában megjelennek a villőző lányok. A tavaszi népszokást a magukkal vitt és jelképnek számító fűzfaág formájáról nevezték el Villőnek [villő = ypszilon alakú faág]. 24 A villő, vagy villőfa szalagokkal, kendőkkel feldíszített ág 24, melyet a néphit és a köztudat varázserővel ruházott fel, s melynek termékenyítő és gyógyító hatást tulajdonítottak. Nemcsak a tavaszi villőzéskor használt ágat nevezik villőfának, hanem minden olyat, melyet egyéb szertartásokban is használnak. Így például a lakodalom során használt ágnak is villő a neve. Ez a keresztmama, vagy a násznagy jelképe, melyet az esküvőre menet és onnan jövet visz. Ilyenkor édesalmafa, vagy körtefa ágat vágnak ki villőnek, hogy édes legyen az ifjú pár élete. A tetejébe egy szép piros almát tűznek, sok-sok selyemkendővel díszítik fel, s a menyasszony kapja ajándékba. Villőfa a legénybíró-tisztség jele is. Ezt is szalagokkal díszítik és faragásokkal is ékesítik. Ez a villő elmaradhatatlan jelkép a legénybíró választásnál, a sárdózásnál és a pünkösdi király-járásnál. A Virágvasárnap-i villőfa mágikus ereje a szaporodásra és az apró állatok fejlődésére hatott a népi elképzelés szerint. A gazdasszonyok törtek a villőfáról, a letört ágat eltették, még gyenge állapotában koszorúba hajtották, és később a kikelt kiscsibéket, kislibákat átbújtatták rajta, hogy a rontástól megvédjék, erősek, ellenállóak legyenek, ne vesszenek el stb. (menyhei és gímesi adatok). 25 A villőfát maguk a lányok vágták, esetleg közeli hozzátartozóik, vagy némi fizetség ellenében a fiúk, akik vinni is segítettek a lányoknak, ha egy nagyobb faágat sikerült kivágniuk. Fiúk ebben a szokásban egyébként nem szoktak résztvenni, mert a téltemető-tavaszváró villőzést csakis lányok végzik, egészen kicsi kortól férjhezmenetelig. Lédecen például azért jártak, mert úgy tartotta az illem, valamint hogy a tyúkok tojjanak. Az egyes falvakban a 19. században minden lány elment villőzni rangra való tekintet nélkül, a 20. századtól inkább csak a szegényebb réteg lányai jártak. A későbbiek folyamán a falu legszegényebbjei gyakorolták a szokást, míg a legutóbbi időben néhol már csak 19

20 cigányok. Hagyománytisztelő helyeken azonban még könnyen fel lehetett eleveníteni és fel is elevenítették ezt a szokást. A villőzés, a virágvasárnapi szokás megnevezése falvanként a következő: Gímesen, Kolonban Zsérén és Alsócsitáron villőzés, Nyitragerencséren kílő-vilő (s a lányok kílő-vílőni jártak), Menyhén kice-vice villő, Alsóbodokon hajvillőzés, Gesztén hajvillő vagy hojvillő, Barslédecen vajnalucázás, Vicsápapátiban sípszedákolás. Béden ezen a napon ulicskáznak a lányok, Pogrányban pedig olyan régen feledésbe merült a szokás, hogy külön nevére már nem emlékeznek, s a szokást is csak azért ismerik, mert a szomszéd falvakból cigánygyerekek járnak át hozzájuk villőzni. A résztvevők egyénenkénti, vagy csoportos falujárása alapján a villőzésnek két illetve három csoportját különíthetjük el. Az egyik csoportba azokat a lányokat sorolhatjuk, akik ezen a napon az íratlan szabály szerint egyénenként látogatják meg rokonaikat, ismerőseiket, közeli jóbarátaikat. Ez volt jellemző régebben Kolonban, s ma is ez a jellemző Nyirtagerencséren, Alsócsitáron és Vicsápapátiban, ahol egyénenként járnak ma is rokonokhoz, ismerősökhöz. Szintén egyénenként jártak Lédecen, de nemcsak a rokonokhoz. Itt elvárták a vajnalucázókat, mert azt tartották, csak akkor fognak a tyúkok jól tojni, ha a lányok elmennek énekelni. Ha például a szomszéd lányka nem ment el köszönteni, meg is jegyezték: Mért nem gyötté vajnalucázni jánka, nem fognak tojni a tyúkjaink! Ilyenkor még az olyan unokák is felkeresik a nagymamát, akik már nem tudnak magyarul, az éneket viszont csak magyarul tudják, mert a szokás kedvéért megtanulták, s el is tudják énekelni (így van például Nyitraegerszegen). Délelőttől egész estig járnak. Kisebb villőfát visznek, és a nagymamákhoz, keresztmamákhoz, szomszédokhoz mennek. Bemennek az udvarba az ablak alá, esetleg a házba is bemennek, és ott éneklik el az éneket. Ajándékot a rokoni kapcsolatnak megfelelően kapnak. Az ajándékot ma hímestojást, cukorkát, csokoládét, pénzt illően megköszönik, kosárba, táskába teszik, úgy viszik haza. Régebben ilyenkor a nagyobb testvér gyakran ugyancsak kézen fogva vitte kisebb testvérét. Különösen a szegényebbek tették ezt szívesen, mert némi élelmet (tojást, kalácsot) kaptak. Az egykori leánypajtások is szívesen látogattak el ilyenkor saját leánygyermekükkel egymáshoz, mert ez is jó ok volt a találkozásra, a barátság fenntartására (nyitragerencséri adat). A másik csoportba azok tartoznak, akik egy nagy villőfa alatt közösen járják végig a falut, vagy annak egy részét, illetve az utcasort. Ilyenkor a fát is közösen díszítik föl, mindegyik lány hoz szalagot, hajkötőt a fára, amit a végén hazavisznek. Közösen énekelnek, de be nem mennek, legfeljebb az 20

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 18. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Méreg Lajosné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE**

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** A hazai óvodapedagógus és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015

Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Zsigárd 2015. július 13-augusztus 8. 2015. július 13-17. Kistérségi nyári kézműves tábor Helyszín: tájház Napi foglalkozások: 09:00-14:00 5 napon keresztül különböző

Részletesebben

Újra testvértelepülésünkön jártunk

Újra testvértelepülésünkön jártunk Dunaszentmiklós 2015. nyár Dunaszentmiklósi hírlevél Német Nemzetiségi Önkormányzat Dunaszentmiklós Római-Katolikus Egyházközség Dunaszentmiklós Dunaszentmiklós Község Önkormányzata 34. szám A tartalomból:

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G. A megvalósí tók létszáma: 1 fő tánctanár

NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G. A megvalósí tók létszáma: 1 fő tánctanár Tematika jelzet 1.A.1.(elméleti szakasz NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G Neve: Néptánc a cigándi hagyományok tükrében A résztvevők száma:14 fő Életkora:

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 6.osztály Résztvevők száma: 23 Időpont:4 óra Osztály / csoport rövid bemutatása:matematikából nálunk csoport bontás van. A 6. évfolyamon

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Szakmai lektor: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

A belső hallás fejlesztése

A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlettségéről dallambújtatással győződhetünk meg. A dallambújtatás azt jelenti, hogy egy dallamrészletet gondolatban énekelünk tovább, azután hangosan folytatjuk.

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Világgá megyek! Népmesékkel reggeltől estig Beszámoló

Világgá megyek! Népmesékkel reggeltől estig Beszámoló Világgá megyek! Népmesékkel reggeltől estig Beszámoló A Népmese napjához kötődő programunkat azzal a céllal terveztük, hogy hozzásegítsük a kisiskolás korosztály képviselőit a mesékben való elmélyüléshez,

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június Hírlevél Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház 2014. január-június Gyerekházunk napi szinten 9-13. h áll a családok rendelkezésére. A napi foglalkozásokon túl folyamatos programokkal a jeles napok megünneplésével

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

Nem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé 2015. December 08.

Nem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé 2015. December 08. Nem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé 2015. December 08. A hagyományos cigány családból származó diplomás roma nõk komoly választások elé állnak életükben, ha meg szeretnének

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3.

Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3. Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3. A sokféle játékot tartalmazó mozgásos ügyességi és erőjátékok típuscsoportja alkalmas arra, hogy számos szempontból fejlesszen

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike Tóth Mihály Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike A csallóközi Felsőgelléren 225 éve, 1785 szeptemberében született a 19. századi magyar

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között.

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között. Személyek: Péter, középkorú parasztgazda Mári, a felesége Bíró, idősebb parasztgazda Kisbíró, fiatalabb parasztgazda Török Rezső VIASZKVIRÁG Bohózat egy felvonásban Történik: egy magyar faluban valamikor

Részletesebben

Márkói Tükör. Márkói Nyugdíjasok Egyesülete. Márkó Község Lapja Márkóért együtt! Megjelenik: havonta HÍREK

Márkói Tükör. Márkói Nyugdíjasok Egyesülete. Márkó Község Lapja Márkóért együtt! Megjelenik: havonta HÍREK Márkói Tükör Márkó Község Lapja Márkóért együtt! Megjelenik: havonta XXII. évfolyam 11. szám HÍREK A KEOP 5.7.0 energetikai pályázat munkálatai a műszaki terület átadását követően még ezen a héten megkezdődnek.

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt

IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-, Nyitott kapcsolatok! című projekt Intervallum: január 1. május 31. Készítette:,, Dátum: január 07. Célok A cél indoklása Tervezett ek* Felelős*

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

Márványos Tamburazenekar

Márványos Tamburazenekar Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül

Részletesebben

MUNKATERV. Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú M vészeti Iskola 8790 Zalaszentgrót, Kossuth Lajos u.11. alsós magyar munkaközösség

MUNKATERV. Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú M vészeti Iskola 8790 Zalaszentgrót, Kossuth Lajos u.11. alsós magyar munkaközösség Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú M vészeti Iskola 8790 Zalaszentgrót, Kossuth Lajos u.11. MUNKATERV alsós magyar munkaközösség 2013/2014 Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette:

Részletesebben

Készítette: Montag Csilla Vokány, 2010. 02. 05. FARSANGI TÉMAHÉT. Általános Iskola Vokány 1. osztály

Készítette: Montag Csilla Vokány, 2010. 02. 05. FARSANGI TÉMAHÉT. Általános Iskola Vokány 1. osztály Készítette: Montag Csilla Vokány, 2010. 02. 05. FARSANGI TÉMAHÉT Általános Iskola Vokány 1. osztály A farsangi témahét programja: Osztály: 1. Buzás Tamás, Gartner Anna, Győrfi Attila, Horváth Adrián, Horváth

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! S O M O G Y M E G Y E I Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és aktuális programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi kalendárium 2011.április 16. Februárban útjára indítottunk

Részletesebben

Színes iskolánk. Sporttevékenységek

Színes iskolánk. Sporttevékenységek Színes iskolánk Ha megkérdezzük a gyerekeket,hogy miért szeretnek iskolába járni, a válaszok igen tág skálán mozognak. Vannak, akiket az érdekes feladatok hoznak izgalomba, vannak akiket a naponta elért

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány Szlama László Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Név: Szlama László Születés: Budapest 1990.07.04 Cím: 2370 Dabas, Dinnyés Lajos Utca. 9. Telefon:

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll.

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll. 1. forduló Részlet a feladatlapból. 1. Magyar népmese A feladatlap 5 feladatból áll. Az égig érő fa mítosza Belső Ázsiából származik. Nemcsak hiedelemmondáink, népmeséink sajátos eleme ez a hatalmas fa,

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a Magyar nemzetismeret/haza a magasban c. könyvhöz Magyar nemzeti ünnepek I. Az ünnep http://www.nemzetismeret.hu/index.php?id=1.6 1.

Részletesebben

1. Kheristangli sütés sváb nagymamákkal: Wunderland Kindergarten programja.

1. Kheristangli sütés sváb nagymamákkal: Wunderland Kindergarten programja. Német nemzetiségi gyermek, ifjúsági és felnıtt programok 2015. 1. melléklet Gyermek és ifjúsági programok 1. Kheristangli sütés sváb nagymamákkal: Wunderland Kindergarten programja. Helyszín:Wunderland

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

A kaleidoszkóp minden arabeszkje

A kaleidoszkóp minden arabeszkje 50 tiszatáj OLASZ SÁNDOR A kaleidoszkóp minden arabeszkje SÁNDOR IVÁN ARABESZK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL Borges Az okok című verséből vett sorok jelentéssűrítő és -előlegező mottóként olvashatók Sándor Iván 1991-ben

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

Kerületi-szakmai bemutató: Somogyiné Baldóci Katalin óvodapedagógus (ismertetőm a tervezete alapján készült)

Kerületi-szakmai bemutató: Somogyiné Baldóci Katalin óvodapedagógus (ismertetőm a tervezete alapján készült) Markovits Judit, szakpedagógus, mediátor Tudósítás a szakmai programokról Újbudai Pedagógiai Napok 2016. március 03-17. Minden kora tavasszal jelentékeny szakmai találkozók és bemutatók színhelye a tizenegyedik

Részletesebben

A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK MÉLYKÚTI EGYESÜLETÉNEK ALKALMI KIADVÁNYA * 2009. JANUÁR EGYESÜLETÜNK EBBEN AZ ÉVBEN ÜNNEPLI MEGALAKULÁSÁNAK 15.

A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK MÉLYKÚTI EGYESÜLETÉNEK ALKALMI KIADVÁNYA * 2009. JANUÁR EGYESÜLETÜNK EBBEN AZ ÉVBEN ÜNNEPLI MEGALAKULÁSÁNAK 15. 1994-2009 15 évesek lettünk! EGYESÜLETÜNK EBBEN AZ ÉVBEN ÜNNEPLI MEGALAKULÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJÁT A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK MÉLYKÚTI EGYESÜLETÉNEK ALKALMI KIADVÁNYA * 2009. JANUÁR Képeink a 2008. év legrangosabb

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK?

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Nagy Abonyi Ágnes MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Vidékünkön a XX. század közepe tájára tehető a lakodalmi torták fénykora. Zentán ekkor már több cukrászda is

Részletesebben

DALCSOKROK I. Szigetközi dalcsokor Általmennék én a Dunán... Kék ibolya, levendula, mandula, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Viselje el aki bemocskolta. Szövegváltozat:

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter Gárdonyi Géza A zeneszerzı és a zenész Tanárai Édesapja citerázott, fuvolázott, gitározott Egerben Zsasskovszky Ferenc és Endre tanítják Hegedútanára: Ferenc karnagy, a Prágai Egyházi Zeneegylet, a Zsófia

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Toldi Tagóvodája

Szivárvány Óvoda Toldi Tagóvodája Szivárvány Óvoda Toldi Tagóvodája 2007-2008-as nevelési év értékelése Készítette: Ceglédiné Csősz Erzsébet Tagintézmény vezető 1 Gyermeklétszám: 2007. évi statisztika szerint: 21 fő, köztük: 10 fiú, 11

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló 1. Mennyi az eredmény 15+17 15+17 15+17=? A) 28 B) 35 C) 36 D)96 2. Melyik szám van a piramis csúcsán? 42 82 38 A) 168 B) 138

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0802 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Tavaszkezdő játékaink

Tavaszkezdő játékaink Tavaszkezdő játékaink A telet követő tavasz mindenkinek nagyon fontos időszak. A földművelők életében a téli viszonylagos pihenés után újrakezdődik a munkák sorozata. A gyerekek ezt az időszakot másképpen

Részletesebben