Gróf Széchényi Viktor ( )
|
|
- Gabi Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gróf Széchényi Viktor ( ) Saját kutatásai szerint, amelyet közre is adott, felmenői a XIII. század óta laktak Nógrád megye különböző falvaiban. Ősi családjának egyik tagja, Benedek, között szolgabíró volt. Nemességüket 1629-ben igazolták, ám nyilván már korábban is a kiváltságosok közé tartoztak, e nélkül ugyanis nem tölthettek volna be fontos tisztségeket. Grófi rangot 1697-ben nyertek. Széchenyi István óta a családnév írásmódja mind Széchenyi, mind Széchényi formában elterjedt, de az február 16-án tartott nemzetségi ülés a család nevének egységes írásmódját így határozta meg: Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi. Címerük négyelt pajzs, koronás kerek szívpajzzsal, ebben arany mezőben zöld halmon álló, kiterjesztett szárnyú fehér galamb, vörös csőrében zöld koszorút tart. A nagy pajzs első és negyedik vörös mezőjében zöld hármas halom középsőjéből kiemelkedő ezüst kettős kereszt látható. A második és harmadik kék mezőben koronás zöld halom fölött, az udvar jobb felső sarkából kinövő arany nap felé repülő sas figyelhető meg. A pajzsot grófi korona alatt arany bíbor palást fogja össze. A család jelmondata: Si deus pro nobis quis contra nos. 47. ábra A Széchényi család címere Széchényi Viktor Pozsonyban született Széchényi Dénes és Hoyos Mária negyedik fiaként. Középiskoláit a budapesti piarista főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett, és a morvafehértemplomi lovassági hadapródiskola növendéke lett. Tanulmányai befejezése után előbb a Vilmos-huszároknál, később a lovas testőrségnél szolgált, majd egy 96
2 éven át Ottó főherceg ( ) kamarása volt. (Ottó főherceg apja volt az I. Károly néven osztrák császárrá és IV. Károly néven 1916-ban apostoli királlyá koronázott utolsó magyar uralkodónak.) 1901-ben tartalékállományba helyezték, s az 1826-ban a család tulajdonába került, közel két és fél ezer holdas sárpentelei birtokára vonult vissza gazdálkodni, amelynek kúriája 28 szobából állt. Nem sokkal később, 1904-ben lépett a politikai nyilvánosság elé. Szabadelvű párti programjával előbb a bodajki, később a móri kerület választotta meg országgyűlési képviselővé. Éppen ekkorra, az november 18-i és február 19-e közötti időszakra esik a Monarchia legnagyobb magyarországi belpolitikai válsága. A hírhedt zsebkendőszavazás miatt amikor is a felháborodott kormánypárti képviselők, soraikban Széchényi Viktorral, kivonultak a parlamentből a kormánytól elfordult ellenzék egységes koalícióba tömörült, és megnyerte az évi választásokat. A válság az átmeneti Fejérváry-kormány kinevezésében és a Parlament katonasággal történt feloszlatásában csúcsosodott ki. Széchényi a Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság tagjaként 1906 márciusában élesen bírálta a kormány működését, amely szerinte alkotmány elleni merénylet. Koronahűsége a megbomlott belpolitikai egyensúlyt ahogy főispáni székfoglaló beszéde is bizonyítja nem I. Ferenc Józsefnek, sokkal inkább az arra érdemtelenek gonosz tanácsának rótta fel. Báró Fiáth Pál főispáni széke április 2-a óta üresen állt, amelyet április 28-án foglalt el gróf Széchényi Viktor. Beiktatása hagyományosan igazi ünnep volt a vármegyében. Ez alkalommal tartott beszédében összefoglalta azon, számára legfontosabb politikai értékeket, amelyekhez egész életében hű maradt: A 67-es alkotmánypártnak vagyok a híve, mert meggyőződésem szerint ezen Deák Ferenc teremtette fundamentumra, amelyre támaszkodva, ha nem is a leggyorsabb, de a legkevesebb kockáztatással haladhatunk nemzeti céljaink megvalósítása felé. Ezen kiegyezési alapon állva egész erőmből azon leszek, hogy tevékenységemnek minden terén a nemzeti szellemet kidomborítsam..., három szóval röviden jellemezve politikám irányzatát: becsületes, liberális, színmagyar. Ez évben szintén őt választották meg immár másodízben e megyéből a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének, s e tisztet 1930-ig viselte. Ezen tevékenység mindig szívügye volt, s a megye tűzoltó intézményeinek felszerelése, gyarapítása is az ő kezében összpontosult ben nagy hatású beszédet mondott a tűzrendészeti állapotok javítása érdekében. Pártolta a vármegyei tűzoltó szövetség által szervezett rendszeres mentési 97
3 kurzusokat, amelyeken megismertették a hallgatókkal a tűzveszély elhárítását, az életmentés és balesetek sürgős ellátását célzó ismereteket. Első főispánságának évei alatt ( ), amelynek legnagyobb részét az általános szóhasználatban boldog békeidőként is jellemeznek, a vármegye lakosainak és tisztviselőinek számos nehézséggel kellett szembenézniük. A századfordulótól az első világháborúig terjedő időszakot demográfiai szempontból a tömeges kivándorlás jellemezte, amely országosan sújtotta a társadalmat. A jelenség Fejér vármegyében épp ban csúcsosodott ki. Ahogy az évi kivándorlási kongresszuson elhangzott, Veszprém, Vas, Sopron megye mellett Fejér megye a leginkább érintett terület. A gócpontok: Rácalmás, Adony, Baracs, Sárbogárd, Hercegfalva, Bakonysárkány (1950-ig Fejér megyéhez tartozott), Gúttamási, Balinka, Isztimér, Bakonykúti és Gánt voltak. A Székesfehérvári és Váli járást a tömeges kivándorlás nem érintette, mert egyrészt a főváros, másrészt a Mezőföld kiterjedt uradalmai munkalehetőséget biztosították. A Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándoroltak nem a végleges letelepedés szándékával keltek át az óceánon, külföldi tartózkodásukat átmenetinek tekintették, és az ott szerzett anyagi javakkal hazai gazdasági helyzetükön akartak segíteni. Az idő teltével azonban a visszatérés konkrét tervei egyre inkább háttérbe szorultak, egyre távolabbi időre tolódtak, illuzórikussá váltak. Ennek okai összetettek: az új környezet vonzó hatása, az új kötelékek kialakulása, a fizikai munka jobb anyagi megbecsülése, esetleg a már egyszer hazatértek visszailleszkedési nehézségei voltak. A század első éveiben a városi és megyei közegészségügyi viszonyokért elsősorban az 1901-ben átadott Szent György kórház felelt, amely a gyógyulni vágyók bizalmát hamar megnyerte, és a jelentős betegforgalomnak köszönhetően ágyainak száma százról százötvenre emelkedett. A betegek szellemi ápolására, Széchényi Viktor főispán közbenjárására a Dunántúli Közművelődési Egyesület a kórháznak egy 165 kötetből álló könyvtárat adományozott. A kórházra szükség is volt, mert a megyében mind több áldozatot követelt a rohamosan terjedő tüdővész ban átlag hetven halálozás esett minden hónapra a megyében, de a ragály terjedése miatt a fertőzöttek száma legalább tízszer ennyi volt. A hatékonyabb védekezés érdekében a főispán körlevelet küldött a községi jegyzőkhöz, amelyben kérte, hogy a védekezés módját véssék a lakosság lelkébe. Ennek ellenére még 1909-ben is a halálesetek harminc százalékát a tüdővész okozta, pedig gróf Cziráky Antal vezetésével megalakult a Tuberkulózis Ellen Védekező Egyesület is, 98
4 valamint a Fejér Megyei Irodalmi és Közművelődési Egylet számos ismeretterjesztő előadást tartott a megyében a betegség okairól, megelőzéséről. Mindhiába. A védekezés országos koordinációját ellátó egyesületbe a vármegye gróf Széchényi Viktort is delegálta. Időközben még ennél is veszedelmesebb betegség jelent meg a megyében: a kolera. A Szűts Jenő alispán által évenként beterjesztett jelentésekből kitűnik, hogy ezek a rossz életkörülményekből fakadó, halálos kimenetelű népbetegségek az első világháború végeztéig szinte megoldhatatlan probléma elé állították a vármegye tisztikarát ban a Szent György kórház már kétszázhúsz ággyal működött, és egy röntgenkészülékkel is gazdagodott. 48. ábra Apa és fia (gróf Széchényi Viktor és Zsigmond) 49. ábra Apa és fia, a vadászok december 9-e nagy nap volt a megye életében. Ünnepélyes keretek között díszközgyűlés keretében átadták a Lujza-szanatóriumot (az építkezések megkezdésének ideje: 1909). A vármegyeháza nagytermében tartott ünnepségen képviseltette magát báró Perényi Zsigmond államtitkár, számos országgyűlési képviselő és főrendiházi tag. Széchényi Viktor főispán beszédében a szanatórium építésének történetét ismertette az egybegyűltekkel. Az 1910-es években mind határozottabb szakmai tevékenységet fejtett ki a Székesfehérvári Múzeumegyesület. Tagjai rendszeres gyűjtő utakat szerveztek Fejér megye községeibe, ahonnan a néprajzi tárgyak és eszközök mellett számos régészeti kinccsel tértek haza, és gyarapították a gyűjtemény anyagát. Széchényi Viktor főispán elnöke lett az 1867 májusában alapított, a század első éveitől irodalompártoló úri kaszinóként működő Vörösmarty Körnek, amely tisztet 1907 és
5 között viselte. A társaság tagjai között megtalálhatóak voltak a városi, vármegyei nagyságok éppúgy, mint a jómódú polgárok, és kispolgárok. A Vörösmarty Kör székháza és szellemi központja a főispán fehérvári, a mai Kossuth utcában található háza, amelyet az első világháború után a tagság megvásárolt. Az elnökségről történő leköszönése után megválasztották az egyesület tiszteletbeli elnökének és örökös tagjának. A társaság háláját egy 1927-ben leleplezett emléktáblával fejezte ki. Az első világháború kitörésekor gróf Széchényi Viktor főispán harctéri szolgálatra jelentkezett, és több mint egy esztendőt töltött a harctereken. A megyéből 45 ezer, ereje teljében lévő férfit soroztak be. Az új típusú háború, új típusú feladatok elé állította a vármegye tisztikarát. Egyfelől a sebesült honvédek szakszerű ellátása, másfelől a menekültek tömegeinek elhelyezése vált szükségessé. Az évi adatok szerint az Adonyi járásban 5, a Móriban 4, a Székesfehérváriban 10, a Sárbogárdiban 7, végül a Váliban 17 hadikórház működött. Kórház létesült állami és egyházi iskolák tantermeiben (Aba, Nagyláng, Rácalmás), grófi kastélyok épületében (Ercsi), úri lakásokban (Rácalmás), óvodákban (Hercegfalva), községi tanácstermekben (Soponya). Kápolnásnyéken különböző családoknál helyeztek el 68 sebesültet, Lovasberényben gróf Cziráky Antal engedte át az uradalom egyik épületét kórháznak, ahol 1915-ben 254 beteget ápoltak. Ezeket a kórházakat vagy közadakozásból finanszírozták, vagy valamelyik arisztokrata és iparmágnás saját költségén tartotta fönn (gróf Zichy János, Dreher Antal, József főherceg). Jómódú birtokosok is segítettek az ellátásban. Ahogy a háború elhúzódott, úgy csökkent a lelkesedés és nőtt az elkeseredés a lakosság körében. Ez két esetben is szembetűnő: egyfelől addig dicséretes buzgósággal működő kórházak zárták be kapuikat, és az orvoshiány is jelentős problémákat okozott. A közegészségügyi szolgálatot a tiszti főorvoson kívül 5 járási, 7 községi, 16 körorvos látta el, ők gyógyították a polgári és katonai kórházak betegeit. Másfelől a községi-városi önkormányzatok, és a katonai parancsnokságok között is nőtt a feszültség. Gróf Tisza István miniszterelnök sürgős, bizalmas leirata igyekezett elejét venni annak, hogy egyes katonai hatóságok a helyi hatóságok megkérdezése nélkül önkényesen járjanak el a problémák kezelése során. A hadikórházak élelmezése és ruhaneművel történő ellátása is az idő múlásával egyre jobban akadozott. A Székesfehérvári járási főszolgabíró gróf Széchényi Viktorhoz írott levelében hangsúlyozta: A kórház [Polgárdiban] nincs rendesen felszerelve, mert a fehérnemű felszerelés nagyon hiányos, az orvos által igényelt műszerek is hiányosak [ ] a 100
6 betegek élelmezése sem megfelelő, amennyiben sem a kellő mennyiségű hús, de még csak a zöldségféle sem lesz kellőleg beszerezve[ ] sem a kellő mennyiségű húst, de még a zöldségfélét sem lehet Polgárdin beszerezni, de ha lehet is valamit kapni, az oly drága hogy megfizetni csaknem lehetetlen. Fejér megyébe az első világégés idején többek között szlovének (Olaszország évi hadba lépése után), erdélyiek (Románia évi hadba lépését követően), ezenkívül galíciai, bukovinai menekültek érkeztek. A magyar királyi honvédelmi miniszter 1916-ban kelt rendeletében részletesen szabályozta a hadszíntérré vált területek menekültjeinek hátországi letelepítését. Beilleszkedésük nem volt zökkenőmentes. Néhány község lakói tudatosan elkülönültek az evakuáltaktól. Ezt követően a háború elhúzódása, és a rohamosan romló közellátás miatt a konfliktusok tovább mélyültek, a lakosság irányukba mindinkább növekvő ellenszenvvel viseltetett. A Sárbogárdi járás főszolgabírójának iratanyagában jó néhány községekre lebontott lista található az elhelyezettek nevéről, családtagjairól, foglalkozásukról, sőt csomagjaik súlyáról is. Ezekből megtudjuk, hogy Sárbogárdon és Sárszentmiklóson 53 53, Cecén 40, Alapon 45, Hercegfalván 93, s 1915-ben a Sárbogárdi járásban összesen 648 délszláv menekült élt. Jelentős volt a galíciaiak, bukovinaiak száma is. A Galíciából érkezettek 80-85%-a izraelita volt, életkorukat tekintve idős férfiak, asszonyok és gyerekek. Sárbogárdon és Kálozon 50 50, Hercegfalván 80, Cecén 60, összesen 600 ember talált ideiglenes otthonra. A háború negyedik évében, a Tisza-kormány lemondása után, a munkapárthoz közel álló Széchényi Viktor gróf, annak természetes következményeként szintén beadta lemondását. Kerekes Lajos, városi főjegyző ez alkalommal méltatta legtalálóbban a búcsúzó főispánt: nem reprezentáló, hanem dolgozó főispán kívánt lenni. Megadatott neki, hogy nagyrabecsülését az új uralkodó is kifejezte: IV. Károly ( ) a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy rendkívüli teherbíróképességére és éleslátására egyszer még szüksége lesz a vármegyének. A politikai életben lemondása után is tevékeny részt vállalt, 1926-ig két cikluson át nemzetgyűlési képviselő előbb kisgazdapárti, majd egységes párti programmal ben nagy feltűnést keltve kilépett a Keresztény Kisgazda- és Földmíves Pártból, mert annak vezetői kijelentették, hogy meggyőződésből, és nem a kisantant fenyegetésének hatására szavazták meg IV. Károly trónfosztását. 101
7 Széchényi Viktor december 16-án gróf Károlyi Józsefet és Nagy Pált követve mint a kormánypárt befolyásos egyénisége, a megyében az Egységes Párt egyik vezetője és gróf Bethlen István miniszterelnök konszolidációs politikájának lelkes híve ismét a főispáni székbe ült. A régi-új főispán politikai hitvallása azonos volt a Bethlen-kormány politikai vonalvezetésével. Ahogyan programbeszédében hangsúlyozta, szorosan a keresztény nemzeti alapra épített és az a keresztény és nemzeti érzésű főldmíves társadalomra támaszkodó polgárság érdekeivel állt összhangban. Széchényi Viktor második főispánsága ( ) első éveiben szüksége is volt a szilárd politikai öntudatra, ugyanis a sajtó előbb a székesfehérvári polgármester sikkasztásától és a néhány évre rá kirobbant felekezeti villongásoktól volt hangos nyarán Zavaros Aladár fehérvári polgármester és egy tanácsosa a városi beruházásokból, a város vagyonából és az ínségmunkára tartalékolt pénzekből jelentős összeget sikkasztott el. A tanácsos önmagát jelentette föl a főispánnál, Széchényi pedig a belügyminiszternek referált. A város még hetek múlva is felbolydult méhkashoz hasonlított. Ennél viszont nagyságrendekkel többet ártott tekintélyének az a katolikusok és protestánsok között feszülő ellentét, amely végül 1933 áprilisában robbant ki, és ezekben az években még többször felütötte fejét. Az áprilisi közgyűlésen az alispáni jelentéshez hozzászólva Szabó Jenő esperes-plébános szóvá tette, hogy szerinte a kormánypártban túlsúlyba kerültek a protestánsok, akik kedvezményeket akarnak kicsikarni iskolák, templomok építésére. Beszélt arról is, hogy Shvoy Lajos püspököt egy vidéki szolgálata közben, személyes sérelmek érték. Támadások célkeresztjébe került mint a történtekért elsősorban felelősek Széchényi Viktor főispán és Havranek József alispán is. A Fejér Megyei Napló egy cikkében így írt: A tűzcsóva elrepült, és az ellenségektől körülzárt csonka országunk történelmi vármegyéjének nagytermében a magyar testvérek szemében felparázslott a turáni átok...romboló tüze.... A főispán lemondott, azonban a belügyminiszter ezt nem fogadta el, mert nagy politikai és közigazgatási tapasztalataira szüksége volt a kormányzatnak. A vármegyei kisgyűlés május 9-én szintén bizalmat szavazott neki, de a nagy port felkavart ügyről még hetek múlva is cikkeztek a Fejér megyei sajtóban. A megyei politikai közélet eldurvulása az országos politikai viszonyokkal állt párhuzamban. Amikor 1935-ben a teljesen Mussolini bűvkörébe került miniszterelnök Gömbös Gyula tanácsára Horthy Miklós kormányzó feloszlatta a képviselőházat és új 102
8 választásokat írt ki, Bethlen István tizenhárom képviselőtársával kilépett a kormánypártból, a Nemzeti Egység Pártjából. Nem véletlen, hogy a megyei szélsőjobboldal ekkor kezdte meg összehangolt támadását a konzervatív, bethlenista értékeket valló főispán ellen. Ebben Pálffy Daun József volt az irányító, aki a kulisszák mögül rendezte meg az eseményeket. Megindult a főispánellenes kritikák és rágalmak áradata, újra felelevenítették a Zavarosügyet, mondván Zavaros és családja havi 300 pengőt kap, míg az őt feljelentő alkalmazottakat, akiket a volt polgármester elbocsátott, még mindig nem vették vissza. A fő- és alispán ezeket a támadásokat sikerrel védte ki. Nehezebb ellenfélnek azonban Rakáts Lajos, a Fejér Megyei Napló szerkesztője bizonyult. Ez magát a reformnemzedékhez soroló újságíró cikkeiben Németországot és Olaszországot dicsérte, s szerinte a gömbösi reformok legfőbb megyei elgáncsolója a főispán. Éles, kormány- és nagybirtokos-ellenes cikkei miatt azonban nemsokára eltiltották a lapszerkesztéstől, s Székesfehérvárról is elhelyezték. A második világháború előtti utolsó békeévet (1938) Szent István halálának kilencszázadik évfordulójának jegyében, jubileumi évvé nyilvánították. Széchényi Viktor 1935 óta volt tagja az ünnepségeket előkészítő bizottságnak, amelyek központi rendezvényei Budapest és Esztergom mellett Székesfehérváron zajlottak. A jubileumi évet január 17-én nyitotta meg a főispán, aki díszmagyarba öltözve, ünnepélyes keretek között, Fejér megyei előkelőségek és régi jó barátja, Hóman Bálint kultuszminiszter előtt mondott beszédet. A város azonban már jóval korábban készen állt. Hat és fél millió pengőt áldozott e célra: új iskolákat, egészségügyi és sportlétesítményeket, középületeket emeltek vagy restauráltak, az utcák kövezetét kijavították, új tereket alakítottak ki, s városszerte a történelmi múlthoz kötődő jeles egyéniségek szobrait helyezték el. Az egész éven át tartó, egymást érő ünnepségek közül kiemelkedik május e, amikor Horthy Miklós kormányzó és neje látogatott a városba. Ezerkilencszáz vitéz felavatása után elhelyezték a vitézi székház, valamint az úrinők otthoná -nak alapköveit. Ezek után a törvényhozás mindkét háza a kormányzó, a német és olasz küldöttség jelenlétében törvényben örökítették meg Szent István emlékét. Május 30-án a nagytekintélyű püspök, Prohászka Ottokár hamvait helyezték el tízezrek részvételével megható aktus keretében az ezen alkalomra emelt emléktemplomban, június elsején pedig a Szent Jobb érkezett a városba, s a Boldogasszony téren Angelo Rotta, pápai nuncius mondott misét 55 ezer, az ország különböző részeiből különvonattal és autóbusszal ideérkezett ember előtt. 103
9 Széchényi Viktor főispáni pályájának ez volt az utolsó, jelentős eseménye. Az évi országgyűlési választásokat megelőző hónapokban a Nemzeti Egység Pártja a Magyar Élet Pártja nevet vette fel. A Magyar Élet Mozgalom február 5-én, Székesfehérváron is zászlót bontott, de ehhez a szélsőségesen jobboldali nézeteket valló mozgalomhoz a vezetőjének szánt konzervatív fontolva haladó főispán már nem adta nevét, s lemondott tisztségéről, de törvényhatósági bizottsági tagságát megtartotta. Magánélete kiegyensúlyozott volt, feleségével, Ledebur-Wicheln Karolina grófnővel 1897 óta hosszú, boldog házasságban élt. Öt gyermekük született: Zsigmond, Sarolta, Irma, Márta és Antal. Magas kort csak a legfiatalabb fiú nem ért meg, de vitathatatlanul leghíresebb utóda elsőszülött fia, a nagy vadász lett. Gróf Széchenyi Zsigmond számos, máig népszerű könyvet írt utazásairól. Az Ahogyan elkezdődött... című művében megemlékezik boldog, felhőtlen gyermekkoráról, Sárpenteléről, a családi birtokról, valamint apjáról, aki habár tevékeny életének pihenő óráiban szívesen elvadászgatott, a lovat mindig előbbre valónak tartotta a puskánál. Kisgyermekként élete egyik első vadászleckéjét is apjától kapta, amidőn vadlúdra vadászva egy mocsaras helyen apja magára hagyta, rásötétedett, s torkaszakadtából bömbölni kezdett félelmében. A nagy vadász egész életében emlékezetébe véste apjának komoly szavait, miszerint komoly vadászember nem szokott ám megijedni, ha rásötétedik. Széchényi Viktor a monarchiában felnőtt, királyhű, igazi magyar főúr volt, aki politikai elveihez haláláig hű maradt: a végsőkig kitartott az uralkodóház mellett, s később, a forradalom viharai alatt és után a deáki örökséget, a fontolva haladást részesítette előnyben. E felfogása miatt kortársai szemében néha rozsdásnak tűnt, de tapasztalatát, és a megye érdekében kifejtett hosszú munkás éveit még politikai ellenfelei is elismerték és tisztelték. Mindezekért december 22-én Horthy Miklós kormányzótól magas rangú kitüntetést vehetett át (Magyar Érdemkereszt a csillaggal). Élénken foglalkoztatta családja története, s néhány kisebb családtörténeti-jellegű munka után megírta a Széchényiek genealógiáját. A második világháború vége Budapesten találta, s a főváros ostromát naplójából ismerjük. Az ostrom alatt a Széchényi család huszonkét tagja rekedt a Várban: a volt főispán, feleségével és Zsigmonddal az Úri utca 52. szám alatt kísérelte meg átvészelni az utcai harcokat. A napló, bár jórészt eseménytörténetet tartalmaz, bombázásokat, valódi és álhíreket, összességében véve rengeteg elkeseredettséget áraszt. Mélyen megrázó fiának 104
10 írott levele, amelyben mint Széchényi Viktor, barlanglakó összegzi a feladatokat arra az esetre, ha elpusztulna. Halálának körülményei nem teljesen tisztázottak. Volt uradalmi főintézőjének visszaemlékezése szerint valószínűleg az oroszok tartóztatták le főrendiházi tagsága miatt a budapesti ostrom során, s egy alagsori, hideg, nyirkos pincébe zárták, ahol egy vékony réteg szalmán feküdt. Itt megfázott és a rabkórházba került. Fia, Zsigmond mindenáron ki akarta menekíteni onnan, s ennek érdekében érintkezésbe lépett a kórházat vezető orosz tiszttel, aki mikor megtudta, hogy egy híres Afrika-vadásszal áll szemben, két vadászfegyverért cserébe, ráállt az alkura. Így került a két, oroszlánra és elefántra használt vadászpuska, amelyeknek agyán rézgombbal voltak jelölve az elejtett állatok, az orosz tiszthez, aki azon mód mielőtt valamelyik családtag odaérhetett volna, minden tiltakozása ellenére az utcára tette a főurat. Egyes variációk szerint Széchényi Gyula, kőröshegyi földbirtokos, mások szerint Jankovich Miklós főispán látta a Petőfi téri templom lépcsőin ülni, ahonnan végül a Völgy utcai Esterházy-villába vitték. Annyira legyengült idős szervezete a fogság és betegség következtében, hogy szabadulása után hat-hét napra, április 19-én meghalt. Először a Hűvösvölgyben temették el nagy titkokban, később Balatongyörökre vitték földi maradványait, és felesége mellett helyezték örök nyugalomra. Széchényi Viktor a XX. század első harmadának egyik legjelentősebb megyei személyisége, nagytekintélyű, nagy munkabírású, köztiszteletben álló főúr volt, aki a század legnehezebb periódusában állt a megyei közigazgatás élén, és élete alkonyán illúzióitól megfosztott, kenyere javát megevett bús magyarrá vált, akiről méltatlanul megfeledkezett az utókor. A festmény Balló Ede alkotása, feltehetően 1917-ben készítette a művész. Gróf Széchényi Viktor nyakában a Porosz Vörös Sas Rend középkeresztje, a Német Vaskereszt (II. o.). Mellén balról az Osztrák császári Lipót Rend lovagkeresztje (IV. o.), Károly Csapatkereszt, 1898-as Udvari Ezüst Jubileumi Emlékérem, 1898-as Katonai Jubileumi Emlékérem, 1908-as Jubileumi Emlékkereszt, Porosz Korona Rend (III. o.). Mellén alul a Vörös Kereszt tiszti kereszt hadidíszítménnyel. 105
11 50. ábra Kallós Ede: gróf Széchényi Viktor (1917) Források Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája IV. Budapest, Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében Budapest, Fejér megyei fejek IV. Budapest, FML Közgyűlési jegyzőkönyv és FML Fejér vármegye főispánjának általános és bizalmas iratai FML A Törvényhatósági Bizottság jegyzőkönyvei Fejér Megyei Napló FML Alispáni jelentések Kovács László: gróf Széchényi Viktor halálának körülményei. FML Kézirattár. Részletek gróf Széchényi Viktor naplójából. FML Kézirattár. Skoda István: a Vörösmarty Kör története. FML Kézirattár. Károlyi József: Madeirai emlékek Székesfehérvár, Magyarország története I-II. Budapest, Széchényi Viktor: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család levéltárának rövid leírása. Budapest, Széchényi Viktor: Töredékek. Székesfehérvár, Széchényi 106
12 Zsigmond: Ahogy elkezdődött... Budapest, Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest,
Óvatos duhaj volt Széll Kálmán
SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA SZÉLL ELLENÉBEN Óvatos duhaj volt Széll Kálmán Veczán Zoltán, 2016. január 6. Fotó: Reprodukció / MTI Széll Kálmán 1875 és 78 között pénzügyminiszter, majd 1899-től 1903-ig
RészletesebbenDomborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
RészletesebbenA virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/
A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének
RészletesebbenIgaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenI. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
RészletesebbenIskolánk rövid története
1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
RészletesebbenNekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára
Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több
RészletesebbenVI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946
1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,
RészletesebbenAZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA
5. AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA A tanítás megkezdésével egy idõben megindult az iskolák helyreállítása is. Kitartó, szívós munka kezdõdött meg és hosszú évekig tartott, míg a háború áldozatául esett iskolák
RészletesebbenÉletút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]
Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry
RészletesebbenKatolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?
Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a
Részletesebbengyulai GAAL GASTON Székesfehérvár, november Balatonboglár, október 26. EMLÉKEZETÉRE
gyulai GAAL GASTON Székesfehérvár, 1868. november 30. - Balatonboglár, 1932. október 26. EMLÉKEZETÉRE A Gaal-család származásáról Édesapja Gaal Lőrinc (1844. I. 30. 1907. I. 11.) édesanyja rendesi Bárány
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2008. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2008. július 18. 1 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Szemes
RészletesebbenVárostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.
Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.
RészletesebbenDr. André László m. kir. csendőr százados
Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már
RészletesebbenVitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.
Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenBarcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete
Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet
RészletesebbenSzakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról
Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról A Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár pályázatot (3509/01184) nyújtott be az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához a körmendi Gergő
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenFEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY
Ügyszám: 07000/198-65/2016. ált. FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY Jóváhagyom: Vörös Ferenc r. ezredes sk. rendőrségi főtanácsos rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenBalázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja
kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér
RészletesebbenDiakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban
Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban 2017. 05. 13. A Diakónia Keresztyén Alapítvány 51. munkapontját nyitották meg hivatalosan szombaton, május 13-án Mezőpanitban. Az új iroda nyitása, az otthoni
RészletesebbenMAGYARORSZÁG
MAGYARORSZÁG 1921-1941 Zsitvay Tibor emlékiratai PALATÍNUS RÁDAY GYŰJTEMÉNY BUDAPEST, 1999 TARTALOM Zsitvay Tibor hagyatéka /11 Zsitvay Tibor önéletrajza /19 BETHLEN ISTVÁN GRÓF KORMÁNYZATI IDEJE 1921-1931
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének
RészletesebbenXIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenA 8918-as Mi 2, mint polgári alkalmazott a második HA-BGH
A 8918-as Mi 2, mint polgári alkalmazott a második HA-BGH Az Egészségügyi Minisztériumnak 2000 nyarán átadott hat honvédségi Mi 2-es helikopter egyike volt a 8918-as oldalszámú is. A helikopterek 2000.
RészletesebbenKirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe
Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink
RészletesebbenNándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.
Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére
RészletesebbenTEHETSÉGGONDOZÁS. Fejér megye. Európai Szociális Alap
ktatáskutató és Fejlesztő Intézet ÁP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz EHESÉGGNDZÁS Fejér megye Európai Szociális Alap Pedagógiai Szakszolgálat Fejér egyei
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenVonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *
302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,
RészletesebbenKÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)
KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenJavaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez
1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenDecs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról
Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.
RészletesebbenHatártalanul! HAT
Határtalanul! HAT-15-06-0017 2. előkészítő óra Kápolnásnyék és a Velencei-tó Kápolnásnyék, 2016. február 25. Határtalanul! HAT-15-06-0017 2. utazás: 2016. június 6-10. Kápolnásnyék, Magyarország Kápolnásnyék
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenA Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története
A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története Buchholcz Gyula A kórház története A Mátyás király korában még virágzó Baja történetét a másfélszázados török hódoltság döntően meghatározta.
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenJavaslat a A Szent Imre templom épülete
Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenNyírbogát a 700 éves település Kiadvány a Bogáthy család emlékére
Nyírbogát a 700 éves település Kiadvány a Bogáthy család emlékére Bogáthy család címere, festette: Bilku Tibor Tisztelt Olvasó! A szülőföld múltjának ismerete minden nyírbogáti lakos számára fontos. Fontosnak
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 17. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a közgyőlés két ülése között történt fontosabb eseményekrıl ELİTERJESZTİ: Vargha
RészletesebbenForrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
RészletesebbenBatthyány István kormánybiztossága
Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel
Részletesebben2016. december hónapra tervezett sebességmérések
december 1. csütörtök december 2. péntek 2016. december hónapra tervezett sebességmérések 13.00-15.00 M6 autópálya Százhalombatta és Dunaújváros között 15.00-17.00 M6 autópálya Iváncsa és Százhalombatta
RészletesebbenZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:
Részletesebben1.) Petőfi-emléktábla
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1.) Petőfi-emléktábla A Városháza falában emléktábla van elhelyezve, amely Petőfinek állít emléket. Az emléktáblát
RészletesebbenMANS(Z)BART(H) ANTAL
MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin
RészletesebbenRács Balázs főtörzsőrmester
Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után
RészletesebbenMegoldókulcs. Várostörténet
Megoldókulcs Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven piarista
RészletesebbenT ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam
Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat
RészletesebbenCsaládfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek
Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenHIRDETMÉNY. Az árverések időpontjai: 2015 év 11 hó 23 nap tól 2015 év 12 hó 04 nap -ig
Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) mint Kiíró a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
RészletesebbenTotus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény
Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenBeszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról
Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK
Részletesebben5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.
5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI
RészletesebbenFoucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján
Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján 2016. november 13. vasárnap 13:00 Boldog Charles de Foucauld halálának 100. évfordulójáról emlékeztek meg a budapesti Páli Szent Vinceplébániatemplomban
Részletesebben185 éve született gróf Andrássy Manó
É v f o r d u l ó 185 éve született gróf Andrássy Manó KOVÁCS ÁGNES A gyakran vasgrófként emlegetett Andrássy Manót, Andrássy Károly fiát, a család betléri ágának tagját Jókai Mór valódi magyar nagyúrként,
RészletesebbenK. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény
K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a
RészletesebbenA rendszerváltás előtt:
A rendszerváltás előtt: Kiskölked II. József idejében a Körmendi Járáshoz, 1790-1849 között a Körmendi Kerület Körmendi Járásához, 1850-1860 között a Szombathelyi Járáshoz, 1861-1871 között a Körmendi
Részletesebbenmből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke
Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében
RészletesebbenMagyar-Lengyel Barátság Napja Rákosmentén
Magyar-Lengyel Barátság Napja Rákosmentén Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a Rákoshegyi Bartók Zeneház (1174
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenSzéchenyista Öregdiákok Baráti Társasága
GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenIV MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE
IV. 423. MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE 1907-1949 2 Doboz 0.30 ifm. Összesen: 0.30 ifm. Raktári hely: Somogy Megyei Levéltár 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1. 1. emelet, L-M terem. Tárgy: Dr. Molnár István Somogy
RészletesebbenSik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Beküldési határidő: 2012. november 07. Össz.pontszám: 40p Név:.. Lakcím:... Iskola neve, címe:....
Részletesebben1. Általános rendelkezések
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 04. hét Terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
Részletesebben9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről
9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek
RészletesebbenCsongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B
Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B. 1426. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYAINAK LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE 1827 1895 1,62 ifm (12 nagydoboz, 1 doboz) 1,19 kfm
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
Részletesebben20. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére
20. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a Dombóváron található emléktáblákról Előterjesztő:
RészletesebbenA rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!
A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
Részletesebben1996-os emlékbélyegek
1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA limanowai csata emléknapja Sopronban
A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári
RészletesebbenZ G I A T K Ö E R É E T T N
Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
Részletesebben