Devai EMKE-flizetek 9. Schreiber Istvan. Hatszeg-videki. varak es kozepkori templomok. Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Devai EMKE-flizetek 9. Schreiber Istvan. Hatszeg-videki. varak es kozepkori templomok. Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel"

Átírás

1 Devai EMKE-flizetek 9. Schreiber Istvan Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

2 Felsoszallaspataki ver 2. Felsoszallaspataki kalvini kapolna 3. Krivadiai ortorony 4. Malajesdi var 5. Malajesdi viir, beiere: a III. szinten 6. Reketyefalvi var

3 Devai EMKE-fiizetek 9. Schreiber Istvan Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok Szfnes fenykepfelvetelelc Laszlo Gergely 2010

4 Kiadja a Corvin Kiad6 Kft., Deva Igazgat6: Varga Karoly Irta: Schreiber Istvan Hatterben. A borit6n: Baloldalt: Draljaboldogfalvi Varrornok az Orlya-teton muernlek templom Jobboldalt: A XVIII. szazadi Kendeffy-kastelv MOszaki szerkesztok: Dani Agnes, Lang Erika IIdik6 KorrektUra: Sebestyen Rozal ia A szerkesztoseg cime: Deva, str. Gh. Baritiu nr. 9. Levelcim: Deva, o.p. 1., c.p Telefon: Fax: Megjeleneset a Communitas tarnogatta Atapitvany, A nyomdai munkalatokat a devai GRAPHO TIPEX Kft. vegezte Igazgat6: Farkas Laszlo Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale a Romaniei SCHREIBER ISTVAN Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok / Schreiber Istvan. - Deva: Editura Corvin, p., 21 cm ISBN

5 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 3 Hatszeg kiralyi vara es az Orlya-hegyi ortorony Hunyad megye egyik legszebb es tortenelrni ernlekekben talan leggazdagabb terulete a megye deli reszen elterulo Hatszegi-medence. Hatszeg a hfres Hatszegi-rnedence kozpont]a. A regiesen Hatzak vagy "Haczok oppidum" mar az Arpadok idejeben is a "kiralyi varjoszag" nagy jelentosegu kozpontja volt. Hunyad megye els6 Arpad-kori tisztviselojet is innen isrnerjuk: "Petrus magister agaronum comes de Hatzak", 1276-b61. Ez a Peter az 6sregi Aba nernzetseg Abau] megyei agabol szarrnazva Szalanc varat orokolte, s Szalanczi el6nevet viselt. EI6bb kiralyi folovaszrnester, majd Szolgagy6r megye foispanja ( ), 1277-ben Somly6 megye, 1279-ben Szeben megye f6ispanja, 1280-ban pedig tarnokmester volt (Teglas Gabor). Hatszeg kiralyi varkornyeke kezdetben valoszfmlleg megyei jelleggel bfrhatott. Zsigmond kiraly ugyanis meg 1390-ben is Hatszeg megyenek nevezte. Ez az elnevezes azonban csak a kiralyi var birtokara vonatkozott, mely hagyornanynak kifejezesekent, meg 1867-ben is, ket alispanja volt Hunyad rnegyenek: a marosi vagy alsokeruleti es a hatszegi vagy felsokeruleti alispan: 1872-ig pedig torvenyszeke is kett6 volt: Devan es Hatszegen. A Vajdahunyadt61 delre letrejott Hacak nevu telepules els6 okleveles emhtese, a.kenezius olachorum" kozpontjakent, b61 szarmazik. Vara pedig eloszor IV. (Kun) Laszlo kiraly okleveleben, 1278-ban tunik fel mint kiralyi var, melynek varnagya Dejte Balazs. A kozepkorban Haczak, Hoczag, Hatczak, Hatczok, Hakag stb. nevet visel6 helyseg varat a tatarjaras (1241) utan, de 1276 el6tt eprtettek, ugyanis ez evben emlftik innen ispanjat: az ispansag korrnanyzasa pedig var nelkul elkepzelhetetlen. Epft6jenek egyesek az itt birtokos Gut-Keled nembeli II. Istvan bant tartjak, akit IV. (Kun) Laszlo 1278-ban er6sftett meg itteni birtokaban. Feltetelezik, hogy valoszfnuleg a XIII. szazad utols6 harrnadaban, az kozotti id6szakban epttettek. Rusu A. Adrian azonban a XIV. szazad elejere teszi. De hoi volt Hatszeg kiralyi vara! Vegre eld61t a tobb mint egy evszazadon at vitatott kerdes, Kiderult, hogy a Hatszegi-rnedence eszaki reszen lev6, mostani Varalja (Subcetate) vasuti allornas feletti meredek, 490 meter magas, sziklas Orlya-hegy (Orhegy) tetejere epftettek. A var oregtornyanak (donjonjanak)

6 4 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok rnaradvanyat azonban, sokaig tevesen, csupan ortoronynak tartottak. A Nagyvfz (=Sebesvfz, Rau Mare) a hegy labanak kozeleben ornlik a Sztrigybe. A Varhelyipatak is Nagypestenyen, AIs6farkadinon (Nagypesteny = Pesteana, AIs6farkadin = Gen. Berthelot, reg. Unirea), Hatszegen athaladva, itt Boldogfalva alatt egyesui, elobb a Nagyvfzzel (Sebessel), majd ezzel egyutt a Sztriggyel. E kulonallo hegycsucsra epitett erosseget (bastyat) Benko Iozsef orallasnak tekintette. Troszter velernenye szerint az Orlya, Orla elnevezes az Orlogh regi nernet szobol szarrnazik, es haborut jelent. Mas velernenyek pedig dak eredetunek tartjak. A Hatszegtol kb. 4 km tavolsagra eso varrornok a jelenlegi Orvaralja falu (Subcetate) korzeteben vannak, es napjainkban 6raljaboldogfalva (Santamaria Orlea) kozseg teruletehez tartoznak. Legkonnyebben Hatszeg felol, a regi uton, a hegygerincen veglgjove erheto el. Orvaralja falu felol azonban eleg nehezen, egy osvenyen juthatunk fel a romokhoz. Az ido vasfoga rendkfvuli m6don kikezdte falait, a megroggyant romok kozul azonban gyonyonl kilatas nyflik a Hatszegi-rnedencere, a Retyezatra es a Ruszka-havas deli oldalaira. A szakirodalom 1839-ben hfvja fel a figyelmet a pusztul6 torony romjaira. Neigebauer (1851) r6mainak tartja, M.J. Ackner (1861) a Trajan-oszloppal tarsftja kepet, Kovari Laszlo (1866) a torony falainak epttesevel kapcsolatosan felveti a r6mai teglak esetleges kozepkori ujrahasznalatanak kerdeset. A XIX. szazad vege fele sikerult valamennyire helyes kepet kialakftani a romokr61. Sajnos keziratban maradt csak meg a varromok legkorhubb letrasa. Lugasi Fodor Andras Erdely ritkasagai es termeszeti nevezetessegei. Hunyad megye cfma rnunkajaban kifejti abbeli velemenyet, hogy itt a torok betoresek idejebol szarrnazo ortorony romjair611ehet szo. Henrich Muller (1881) vetette fel elsokent a kerdest, hogyaz orvaraljal ortorony nem-e azonos a XV. szazadban meg emlftett Hatszeg varaval, es elsok kozott hfvta fel a figyelmet arra, hogy az Orlya-hegy a Kendeffyek tulajdona volt. Teglas Gabor (1902) rnegallapitja, hogy az ortorony a malomvfzi Kendek tulajdona volt, de nem azonosftotta Hatszeg varaval, 0 egy felujftott romai ortorony kozepkori ujrahasznalatanak tartotta. Csanki D. is hasonl6 velernenyt kepviselt, 1972-ben Popa Radu Cetiiti!«din Tara Hategu/ui cfrnu rnunkajaban, hatarozottan kiall az orvaraljai varrornok es a Hatszeg vara kozotti azonossag mellett. Utana mar csak az erdelyi varak fejlodesenek osszefuggeseben es a varnagyok sorrendjevel kapcsolatosan folytak vitak a varrol, 1978-ban a Hunyad Megyei Muzeurn regeszeti kutatasokat kezdernenyezett a kerdes vegleges megoldasara.

7 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 5 A regeszeti kutatasok kirnutattak, hogy az Orlya-hegyet a kozepkor el6tti legregebbi id6kben is elszortan es valtozatosan laktak. A var epttesene] hasznalt rornai teglak pecsetje azonban varhelyi (sarmizegetusai) eredetre utal; a var ep(t6i felhasznaltak a kozeli "villa rustica" -rol felhozott anyagot is, es mivel az Orlyahegyen kizarolagosan rornai epttmeny nyornara nem bukkantak, feltetelezheto, hogy csakis a rornai kerarnia kozepkori ujrafelhasznalasarol lehet beszelni, vegul Adrian A. Rusu Cetatea Hategu/ui cfrnu tortenelmi es regeszeti monografiajaban (Sargetia, Deva ), valamint a Caste/area Cetpetics cfrnu, 2005-ben megjelent, Kolozsvaron kiadott nagymeretu rnunkajaban, szeles korri tortenelrni dokurnentacio es a regeszeti asatasok eredmenyei alapjan, vegervenyesen eldonti a hatszegi kiralyi var es az orvaraljal varrornok feletti evszazados vitat. Az Orlya-hegyen napjainkban mar csak az oregtorony (donjon) rnaradvanyat lathatjuk. A hatszogu alaprajzu, 6,20-6,30 m oldalu torony eszakkeleti sarkanak ugyanis csak egy (varfalon belul 6,25 meter magas, a varsanchoz hasonhtva 10,75 meter magas) resze es tarnfala maradt meg. Valoszrnuleg harem- vagy negyszintes lehetett. Nyflasara csupan egy keretrnaradvany szele utal, A helyi kozet es a felhozott romai tegla felhasznalasaval epttettek. A toronytol del fele, egy kb. 200 negyzetmeteres, elllpszoidalis, k6fallal korulvett, valoszinuleg a XV. szazadban letesttett platojat, valamint a szakadekos oldalon, nyugat fele nyitott, a k6falakat patko alakban olelo varsancot feltartak a regeszek. A varsanc hossza 185 meter, szelessege 2 meter, 3 meter rnely. Feltetelezik, hogy eszaki oldalan, ott ahol a Hatszeg fel61i ut ide ert, egy hfdja lehetett. Az oregtoronytol delre, egy 5 meter atmer6ja, patakk6vel kibelelt es rornai teglaval szegelyezett, agyagretegben letesttett clszternaja volt. A var teruleten kovezet es leegett faepu letek nyornara bukkantak. F61eg kerarn iarnaradvanyokat, fegyvereket (landzsahegyeket, harci keseket, nytlhegyeket). katonai felszerelest (patkokat, kengyeleket), epiteszetl vastargyakat (szegeket, lakatokat), femedenyrnaradvanyokat (bronzbol es vasbol) talaltak a regeszek. A kiralyi var rnegjelenese fokozatosan megvaltoztatta a videk urainak felfogasat: a tornyokat es varakat egy kulonleges hatalmi es gazdasagi allapot jelkepenek kezdtek tartani, es id6vel, a XIV. szazad vege fele, igyekeztek utanozni is. A malomv(ztoroki Kolc-hegyen (Suseni), Reketyefalvan (Rachitova), Malajesden (Malaie~ti) megjelentek az els6 donjonok. A XlV. szazadban Hatszeg vara kozvetlenul a vajdai hatalomnak lett alarendelve. A XIV. szazad rnasodik feletol Lackfi Andras vajda ( ), larai Peter alvajda ( ) es Dobriski Stibor vajda (1395) voltak varnagyal.

8 6 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok A XIV. szazadtol a fenyegetettseg, a torok betoresek egyre nagyobb veszelye, Hatszeg varanak jelentoseget is tovabb novelte, 1405-ben Hatszeg vara Hunyad varrnegye legnagyobb fontossagu vara lett ban Hatszeg vamagya mar a varrnegye foispanja ben, 1409-ben, 1415-ben es 1420-ban pedig az erdelyi vajdak lettek Hatszeg varnagyai ban ez a sor azonban brutalisan megszakadt. Szeptember 24-en egy nagy erejrl torok sereg "sub castro Hathzak" (Hatszeg vara alatt) megsemmisltette Csaki Miklos vajda erdelyi sereget. A katonai vereseg kovetkezteben veglegesen tonkretettek a kiralyi udvarhazat Hatszegen, a ferences kolostor megszakftotta rnukodeset, a varat pedig elpusztltottak, A regeszeti kutatasok kimutattak a tuz okozta nyomokat. A varbeli tevekenyseg megszuneset jelenti a varnagyok dokumentumokban vale ernhtesenek megszunese, de a kiralyi var es a kenezlatus kozotti viszony tovabbi fennallasara vonatkozo esernenyek emhtesenek a rnegszunese is ban egy ujabb torok betores, katonai elgondolasbol, felhfvta a figyelmet Hatszeg vara felelesztesenek a szuksegessegere, A momentum valosztnuleg osszefugg azzal, hogy a hatszegi erodttmeny feletti uralmat Hunyadi lanes vette at ben ugyan is l.epes l.orand vajda Hatszeg varanak a varnagya, a kovetkez6 evben azonban tole malomvfzi Kende Janos es Laszlo, Hunyadi Janos kozeli harcostarsai vettek at. I C I Valosztnuleg akkor epttettek a varov ernhtett falait, es akkor ujftottak fel a vaj- \ \ -, '0.-..:;:::~'.:...' I. -!If' - I -. - _. - 4 ~~.::::.~- :I. - I dahunyadi, malomvfztoroki es malajesdi varakat is. Azonban minden jelentosegenek ellenere, Hatszeg vara sohasem n6hette ki kimondottan katonai er6d ftmeny jelleget. c HiHszeg varanak alaprajza Rusu Adrian vezlet«alapjan

9 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok ben, Hunyadi lanes hala la utan, V. Laszlo visszakovetelte Szi lagyi Mlhalytol a nandortehervari hos altai alhtolag torvenytelenul bfrt varakat, tobbek kozott Hatszeg varat is. A kiraly korai halala azonban meghiusttotta ez iranyu kovetelesenek hivatalos megvalosjtasat. Evekig a malomvfzi Kendek maradtak megszakitas nelkul a var urai december l B-an, Matyas kiraly torvenyesttette Kende lanosnak es testverenek, l.aszlonak az orvaraljai torony feletti tulajdonosi jogaikra vonatkoz6 kerelrnuk elismereset. A kiralyi kancellaria nem vette eszre a helysegnev megvaltoztatasat. A gyulafehervari kaptalan bejegyzese szerint azonban a Kendek Hatszeg varanak tulajdonosakent jegyeztettek be. A kiralyi kancellarla Hatszeg va rat pedig tovabbra is kiralyi varnak, a kiralysag tulajdonanak tekintette aprilis 8-an Matyas kiraly, a vajdahunyadi uradalommal egyutt, Hatszeg varat is terrneszetes fianak, Corvin [anosnak adornanyozta, pedig oraljai torony neven 20 evvel annak elotte mar a Kendeknek adta. A Kendek, Kendeffyek azonban nem helyeztek kello hangsulyt a var karbantartasara, elhanyagoltak, csupan az elegedetlenkedo lazadok feken tartasara hasznaltak, es ortoronykent, fokeppen a hegyekbol levonul6 nyajak varnolasa celjabol val6 megflgyelesre ben Corvin janos, malomvfzi Mihallyal szemben, pert nyert a hatszegi varnszedes [ogaval kapcsolatban. A hatszegi var pedig tovabbra is 1526-ig a vajdahunyadi uradalom javai kozott szerepelt. Corvin janos halala utan ozvegye es ennek rnasodik fer]e birtokolta. Brandenburgi Gyorgy tulajdonaba kerulve, mar csupan egy alvarnagy, majd egy porkolab vezette, vegul valamivel1528 elott, a krivadiai ortorony" felepttesevel, mint ortorony is szuksegtelenne vall. Szapolyai Janos egyik adornanylevele mar jelentektelennek tekinti. A Kendek, Kendeffyek csak az Orlya-hegy tulajdonaval maradnak, ma mar pedig Orvaralja falu hatarakent jegyzik. A var falait rohamosan kikezdte az id6 vasfoga. A XV. szazadi varromokat (Varful dealului Orlea, sat Subcetate, com una Santamaria Orlea) a Muvelodesi es vallasugyl Miniszteriurn Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Iortenelmi m(femlekek cfmu jegyzekeben, sorszarnrnal, LMI 2004-Hd-II-A k6ddal, hivatalosan tortenelmi rnuemleknek jegyeztek be. A Magyar Kiralysagot harem evszazadon at kiszolgalo, napjainkban Orlyahegyi ortoronykent kozisrnert romhalmaz lassan a feledes hornalyaba rnerul, pedig nem lenne szabad elfelednunk, hogy a mohos varfalak Hatszeg kiralyi varanak fennmaradt, rnultunk egyik nagy [elentosegu ernleket 6rzik.

10 8 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok *Magyarazatok A Krivadia-patak sziklaszorosa feletti hatalmas szikla szeiere epiilt ortornyot nem laktak, kizar61ag megfigyelesre, a jelentos hatarmenti koziekedes! utvonal ellenorzese eeljab61 epilettek. Annak idejen a Maros es a Sztrigyvolgyebol, Merisoron, a Oealu Babii atjar6n es a Vulkanhag6n at vezetett az ut HavasaIfoldre. A jelenlegi utvonsle: a Zsil-volgyebe, valamint a Petrozseny-Szutdok-szoros utvonelet kesobb nyitottak meg a Zsil-volgyi szenkite» metes fejlodesenek kovetkezteben. A krivadiai ortorony a reg! utat vigyezt». Rendehetesere utal a torony epiiletenek szerkezete. Erdekes a toronynak a megfigyeles iranyat megszab6 kikepzese. Felteteiezik, hogy a XVI. szezed elejen epiilhetett, valamivel 1528 elott. Amint Pataki I. es Eskenasy tanulmanyaib61 kideriil, 1528 nyaran Brandenburgi Gyorgy frasban folyamodott Habsburg Ferdinsndhoz a hatszegi nemesek panaszait tamogatva, akik "Petrus de Pereny erdelyi vajda tulkapasai ellen tiltekoztek", az ellen, hogy Krivadian egy ti] varat epftett. Indokolatlannak tartottak ugyanis a torok ellen! vedelem megerosftesenek ervet, nemes Hunyad vermegye ez iranyu ketone! jelentosege tovebb! novelesenek sziiksegesseget. Szerintiik az intezkedes akadalyozza Erdely, a hatszegiek gezdsseg! kapesolatainak 'ebonyo/(tasat, kiilonosen a fegyver es katonai telszereies Havasalfoldre szall,tasat, valamint a hatszegi nemesek birtokain a ZsilbOImosott es Vajdahunyadon atvaltott arannyal folytatott kereskedelmet. A karvallottak kozott mindenekelott a szallaspataki Zereehenyek voltek, akik mar egy evszezeddel azelott is uraltak Krivadiat. A krivediei ortorony - Turnul de paz~ (pe partea stangii a ON 66 spre Petroseni) a M(fvelodesi es Vallasiigyi Miniszterium Ionenelmi M(femlekek Orszagoslntezetenek 2004-ben osszeallftott Tortenelmi muemlekek cttrui jegyzekeben, 251. sorszemtnel LMI 2004-HO-I/-m-A k6ddal, hivatalosan tonenelmi m(femleknek van beiktatva. Az oraljaboldogfalvi muernlek templom Hatszeget elhagyva, a Petrozseny fele halad6 ut bal oldalan, rnielott elernenk a XVIII. szazadi Kendeffy-kastely impozans epuletet, feltunnek az oraljaboldogfalvi, jelenleg kis reforrnatus kozosseg ternplornanak korvonalai. 6raljaboldogfalva (Santamaria Orlea) Hunyad megye nagy multu telepuleseinek egyike. A helyseget a XIV. szazad elejen emlftik eloszor, Gyorffy Gyorgy (Az Arpad-kori Magyarorszag foldrajza) szerint, ben S. Marie neven jelentkezik az oklevelekben, 1332-ben S. Maria, ben oppidum regale Boldogazzonyfalva, 1501-ben Boldogazonfalwa, 1519-ben Boldogfalwa forrnaban fordul elo.

11 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok ben plebaniaternploma van, papja Janos, a papal tizedjegyzek szerint 40 denart fizet, majd 6 pensa denart es 15 denart, 4 regi banalist es 34 sasost, 1333-ban 8 pensa denart, 21 denart es 90 montan denart: 1334-ben 3 denart, 4 regi banalist. amint ez Beke Antal az Erdelyi egvbiizmegve a XlV. szezed eleien (Budapest, 1896), illetve Gyorffv Cyorgy idezett rnunkajabol kitunik. Ugyanez a janos mar 1315-ben jelentkezik a gyulafehervari kaptalan altai kial- Iftott oklevelben, mint birtokugy kivizsgalasara kikuldott bizalmi ember (Lestyan Ferenc: Megszentelt kovek). Eredetileg a templom rnogotti, keleti iranyban kirajzolodo Orlya-hegy tetejere epult hatszegl kiralyi varat kiszolgalo telepules parokiajanak a temploma volt ben Hunyadi janos, a Magyar Kiralysag korrnanyzoja, az akkor oppidum regale Boldogazzon falvanak nevezett telepulest a Kende-csaladnak adornanyozta. Feltehetoleg az 1420-as es 1438-as ket torok betores kovetkezteben valt szuksegesse a templom ujrafestese, de foleg tornyanak helyrehozatala , I r _.. I I I I! j I I I o ;\ r:~ A templom a roman es got epfteszeti sttlusok atrneneti korszakaban epult, minek alapjan epttesenek idejet a muveszettorteneszek a XIII. szazad utolso evtizedeire teszik. Lestyan Ferenc Megszentelt kovek cfmu munkajaban ramutat arra, hogy a roman stflusu templom dunantuli, esztergomi es ciszterszi hatasokat mutat az kozotti evekbol. A templom egyhajos, 5 szentelye rokon a sajoudvarhelyivel, melynek mennyezete mar gotikus keresztboltozattal keszult: a szentelyt korfves ablak vilagttja meg; roman kori felkonves kapujanak pillerkepzese az esztergomival mutat rokonsagot: magas karcsu tornyat harrnas felkorfves ablakok dfszftik. A kapu felett kesobbi gotikus ablak nyflik. A nyugati roman stflusii kapuzat terjedelmes festett fali dfszttese, de egyeb kobe faragott dtszfto elemek is (ablakok es gyarnkovek), a templom epuletet Erdely egyik

12 10 Hatszeg-vldeki varak es kozepkori templomok legerdekesebb muernlekei koze soroljak (Rusu A. A. - Burnichioiu Ileana). A templomban erdekes kozepkori falfestmenyrnaradvanyok lathatok, amelyeket Romer FI6ris fedezett fel a meszreteg alatt, de akkor feltarasara nem kerult sor. Ezt Moller Istvan vegezte el 1908-ban. A felfedezes meglepetest okozott: a babonas nep kiszurta a szentek szemeit, mivel alhtasuk szerint "amelyik kozsegnek szemes szentjei vannak, annak hatarat elveri a jeg" (Sz6nyi, Beke es Kovacs). Miutan az els6 szakaszban csupan 10 (de valoszfnuleg 12) konszekracios keresztet festettek falaira, 1311-ben a templom szinte egesz bels6 feluletet, reszben kulsejenek egyes reszeit is, terjedelmes falfestmenyekkel bontottak. A haj6 deli oldalara, a kapuzat kozelebe, akkor festett latin nyelvu felirat szerint, a templomot Szuz Maria tiszteletere szenteltek fel: H(I)S(T)A ECCL(ESIEEST D) EDICAT(A) PRO (HONORE) BEATE G(ENITRICIS) ANNO DOMINI! MC(CC) VND(E)CIMO = Ez az eklezsia felszenteltetett a Boldogsagos Szuz tiszteletere az Ur 1311-ik eveben. A telepules, tobb mint bizonyos, hogy a templom utan kapta nevet (villa Sancte Marie). A templom alapttasakor es felszentelesekor festett konszekracios keresztek egy reszet belefoglaltak a kesobbi kepanyag kornplexurnanak jelenetabrazolasaiba. Ezek kiemelik Iezus isteni lenyeget (az eszaki oldal felso reszeben), kiternek a Boldogsagos Szuz eletere (az eszaki es deli fal felso reszen), a rnegtestesules ternajara (a mar alig lathato keresztre Ieszjtesen keresztul, a templom tengelyeben), valamint egyes eszkatol6giai esernenyek bemutatasara (az utols6 vacsora a haj6 deli falan). Az eszaki oldal falfestrnenyen a kereszt felfedezesenek elegge terjedelmes es szokatlan bemutatasa, a beillesztett regebbi konszekracios keresztek, valamint a keresztre feszites jelenete, az oraljaboldogfalvi templom eseteben a Szentkereszt kiernelkedo tiszteletere utal. A festett faldfszftes teljes egeszeben a bizanci es roman-gotikus stflusok egyedulallo kolcsonhatasa eszlelheto, amit kulfoldi, foleg Szerbiaban is tanulmanyozott mesterek festmenyein figyeltek meg. Rusu A. es Burnichioiu I. (Monumente medievale din Tara Hafegu/ui - Cluj, 2008) szerint a szentek keprnasainak kifinornult, gondos abrazolasa a teol6giai forrasok alapos ismeretere utal; a va lasztott a lkotasok szerkezete es megszerkesztese ped ig nagymeretu eredetisegre vall. A munkam6d, az eroteljes, eleteros rnintazas, a vilagosbol a

13 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 11 sotet arnyalatba vale atrnenetek, a Giotto idejeben csucspontjat elero olasz mesterek rnodszerere emlekeztet. A festrnenyeket piros, barsonyos szfnarnyalat jellemzi, melyek ragyogasukat a feherrel vale tarsrtasnak koszonhetik. E Hatszegvideki templom falfestmenye, amint az emlftett felirat is igazolja, egy rendkfvuli rnuernlektorteneti dokumentum, Erdely legregebbi, meg lathato festrnenyegyuttese. A falfestmenyek korat az kozotti evekre teszik. A XIV. szazad vegen a templom falfestrnenyeit ujabb katolikus jelenetekkel egeszftettek ki, melyek a korus foldszintjen, a bal oldalon meg lathatok. A XV. szazadban az oltar keleti falan ujabb ket falfestmeny jelenik meg. A rnenetelo apostolok egy reszlete meg lathato, Az oltar es a boltozat fali festrnenye nem azonostthato. A templom eredetileg rornai katolikus templom volt, a hagyornany szerint Szent Benedek rendjenek temploma (l.estyan Ferenc). Egy pontosan meg nem allapttott idopontban, a helyi kozosseg atterve a reforrnalt hitre, a templom is atkerult a reforrnatus egyhaz tulajdonaba. A XVIII. szazadban mar reforrnatus anyaegyhazkent jelenik meg. A XVII. szazadban, amint az oltar koruli cirill betus falfeliratokbol kitunik, a templom feltetelezhetoen ugy magyar, mint roman kozosseget is kiszolgalt. A magyar nemesi rangra emelkedett Kende-Kendeffy-csalad elozoleg katolikus volt, s mint ternplomepfto patr6nus szerepel, habar a templom mar joval elobb megvolt, s ok a falut csak ben kaptak meg Hunyadi Ianostol ban egy ujabb torok betores kovetkezteben a templomot ujra javftani kellett ben a Budapesti Emlekmu Blzottsag szakemberei felfedtek es lerajzoltak a templom belso freskoit, es restauraltak a torony es ablakok kofaragvanyait. A XX. szazad folyarnan csupan rninirnalis karbantartasi beavatkozasrol van tudornasunk. A templom rendkfvuli ertekes falfestrnenyeinek konzervalasa es erdernleges bemutatasa azonban meg mindig varat magara. A XIII. szazadi oraljaboldogfalvi jelenlegi reforrnatus templom, a Kendeffyek valamikori uradalmi temploma (Biserica cnezilor Candea, azi Biserica reforrnata) a reforrnatus egyhaz tulajdonat kepezl, es a Muvelodesi es Vallasugyi Miniszterium Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tottenelml mtiemlekek crrnu [egyzekeben, 445. sorszarnrnal, LMI 2004-HO-IIm-A koddal, hivatalosan tortenelmi rnuernleknek van beiktatva.

14 12 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok A malajesdi var es a szallaspataki nemesseg kialakulasa A szallaspataki volgyet a foldrajzosok a Retyezatrol lecsuszo rnorenak (gleccserhordalekok) hatasanak kovetkezteben letrejott, sajatos geornorfologial alakulatnak tartjak. A volgyet keletrol es nyugatrol, viszonylag alacsony ( meter magas) hegyek 5 dombok szegelyezik, es elvalasztjak a hasonlokeppen kialakult szomszed volgyektol, A volgy Malajesdnel, ott ahol a kozepkori var falai emelkednek, ket kis patak osszefolyasanal kezdodik. Az idok folyarnan ez a volgy negy telepulesnek adott szallast. Delrol eszak fele sorolva: Fenyalathnak (Fenyoalathnak, a xv. szazadban eltunt falunak), Malajesdnek (Malaie~ti), Felsoszallaspataknak (Salasu de Sus)es Alsoszallaspataknak (Salasu de los), A volgynek a Sztrigy-volggyel valo talalkozasanal kesobb kialakul Koaljaohaba (Ohaba de Sub Piatra). A helyi hagyomany szerint, Malajesd falu a Fenyalath neva elsodleges telepulesbol valt Ie, feltetelezhetoen a var XIV. szazadi felepftesenek es XV. szazadi tovabbfejlesztesenek kovetkezteben, Szallaspatak else trasos ernhtese 1360-bol, a XIV. szazad derekarol szarmazik, a ket elsodleges falu, Fenyalath es Szallaspatak egyuttes ernlftese pedig 1392-bol, a XIV. szazad vegerol, amikor Zsigmond kiraly egyik okleveleben. szerbiai hadjarataban valo reszvetelukert, rnegerositerte tulajdonjogaikban a szallaspataki es sztrlgyszentgyorgyi kenezeket, Teglas Gabor innen Szallaspatakrol szarrnaztatja a vagyonosabb Hatszegvideki csaladokat ben Zsigmond kiraly Kenderes, Barb es Koztha kenezeknek adomanyozta Szallaspatakot, 5 V. Laszlo tronra lepesevel Szallaspatak mellett Malajesd, Baar, Krywadia es Merisor egyes reszeit is uj adomanykent nyertek februar l l-en Costa filius laroslaw de Zalaspataka mar reszt vett Hatszegen a kenezt szeken: 1418-ban pedig Koztha de Zaalas. Ebbol fejlodott ki a Felso-Szallaspataky alias Koszta-csalad. Meg 1663-ban is fgy frtak magukat (Szallaspataky Ferenc alias Koszta). A fent emlftett 1404-beli Kenderes a Kenderessyek ose. Barbrol pedig a Zerecheny-csalad szarrnazott ben, amikor Keresztesi Pal eroszakkal kiuzte otthonabol Zerecheny lstvannet, arniert Bethlen Gabor meg 1625-ben is vallatast tartatott, Malajesd vara is a Zerecheny-csalad tulajdona volt. Egy evi

15 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 13 okrnany is emlftest tesz a Zerecheny-joszagokrol ("... regibb idokben, ezek a Mara- es Keresztesi-csaladok kozott oszlottak el"). A fentiekbol kitunik, hogy a XIV. szazad vege es a kovetkezo evszazad eleje, a szallaspataki kenezi csaladok felernelkedesenek, az beni regeszeti kutatasok alapjan is igazolt, jelentos momentuma volt, ugyanis ekkor epult a szallaspataki uradalom nagyrneretu epulete, a malajesdi var oregtornya, Hatszegvidek harem donjonjanak egyike. A malajesdi varhelynek vedelrni szempontb61 elsorendu elonyei voltak: keletrol es nyugatr61 a mar ernlftett ket patak jelentett nerni vedelmet. Ezek 100 meternylre egyesulnek a var alatt. Nyugaton, a XIV. szazadi fegyverek elol pedig egy nalanal magasabb hegy fedezte. Eszaki iranyban ellatni innen Hatszegig. keleten pedig Malomvfzig, a malomvfzi Kende-csalad valamikori tulajdonat kepezo Nuksora faluig. Malajesden a fennallo oregtorony (donjon) romos rnaradvanya megtekintheto. A szallaspataki kenezek altai epftett XIV. szazadi negyszintes toronyban meg kiveheto belso felosztasa, a belso lepcsozet es a felsobb szlntu bejarat nyomaio Az epulet tomorsegere uta I falainak 1,90 meter vastagsaga, oldalainak 7 metert meghalad6 meretei es a torony 11 metert is elero magassaga. Kizarolagosan katonai, vedelrni rendeltetesere utal ablakainak eredeti elrendezese: az also szint vak volt (ablaktalan), a kovetkezon keletre nezo egyetlen egy ablak, a harmadik szinten egy delre nezo ablak, vegul az utols6 szinten harem, egy delre, egy eszakra es egy keletre nezo ablak tobbiranyu kilatast biztosftottak. Eskenasy V. es Rusu A. (1982) szerint, az also szintet raktarkent hasznaltak, itt volt a var tomloce is; a rnasodik szinten volt a konyha es a szolgalo szemelyzet szobai: a harmadik szinten az orseg: a negyediken pedig a varur es csaladjanak lakasa. A futest ko- vagy cserepkalyhaval biztosnottak. A donjon helyreallftasi javaslatanak vezlete Sangeorzan M. H. uten

16 14 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok A donjonba val6 bejutas, az epulet legnehezebben rnegkozehthetc, legmeredekebb, hegyoldal fel6li reszen, csakis a harmadik szinten, felhuzhato letra es egy felvonohfd segitsegevel volt lehetseges. t.etran feljutva a harmadik szintig, a vfzszintesre leeresztett felvon6hfd dobogojan keresztul lephettek be az epuletbe. A felvont hid pedig megkett6zve a torony ajtajat, lehetetlenne tette a bejutast, A regeszeti asatasok alkalrnaval itt talalt XV. szazadi pancelos lovagot abrazolo, szallaspataki nemesi cfmerrel jelzett kalyhacsempek val6szfnlileg a Hunyadi Janos seregeben harcol6 helyi nernesseg felernelkedesevel magyarazhatok. A szallaspataki es a malajesdi csaladoknak a XV.szazadi oklevelekben mind gyakoribb megjelenese, a hadjaratokban val6 reszveteluk reven nyert sorozatos kedvezrnenyekkel kapcsolatos. Az 1438-ban fellepo szallaspataki Kenderes kiralyi ember, a kovetkezo evben mar nerneskent, jogaiert folyamodik a vajdahoz: 1445-ben pedig Zerechen, egy masik szallaspataki, ugyancsak mint kiralyi ember, hamarosan a csalad egy u] aganak, a Zerechenyeknek alapft6ja es nevado]a lesz. A szallaspataki csaladok korebol kialakul egy nemesi reteg, ezek kozul pedig rendkfvuli m6don kiemelkedik a fent emlftett Zerechenyek aga. Id6vel a foldnek es vagyonoknak a nagyszarnu ut6d es orokos kozotti folyamatos feldarabolasa, az evtizedek soran a csaladi kozossegeken beluli feszultsegek fokozodasahoz vezetett. Egyes csaladok fokozatosan mind nagyobb rnertekben foldesurakka, rnasok viszont elszegenyedve meg [obbaggya is valtak. Az els6 kateg6ria, a katolikus nemesekkel rokonosodva katolikussa, majd reforrnatussa valt. A szallaspataki tarsadalorn fgy vallasilag is differencialodott, Ket gorogkeleti temploma, a nemesek es a jobbagyok temploma napjainkig fennmaradt. A nemesi reforrnatus kapolnat is azonosttottak a regeszek. A XV.szazadi atalakulasok a kovetkezo evszazadban egyreszt a felsoszallaspataki nemesi udvar megalakulasahoz, rnasreszt pedig a malajesdi erodftrneny bovrtesehez, tovabba erosftesehez, folyamatos atalakitasahoz. de mindenekel6tt a donjont korulolelo vedoov epltesehez vezettek. Malajesden a valamikori 73,5 meter hosszusagu vedoov keruletebol mara csupan egy 13,5 meter hosszu falresz maradt meg az eszaki reszen, a delin csupan kis sarokreszek. A fal vastagsaga 1,50 meter volt, eredeti rnagassaga elerte a 7 rnetert, Nehol meg felfedezhet6k a tarnfalak rnaradvanyai. A fal fels6 reszenek csipkes fogazata es loresei az 1 meter magassagot es a 2 meter szelesseget is elertek.

17 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 15 A malajesdi ver foldszinti alaprajza Rusu Adrian Andrei uuin A XVI. szazad masodik teleben, a varovhoz ragasztva negv sokszogu, szabalytalan alaprajzu bastyat epftettek, es 1,70 rneterrel rnegerneltek a vedoov falait. A donjon is lenyeges valtozasokat szenvedett. A megfelelo rnagassag es kilatas, valamint a tokeletesebb nehez tuzfegyverek hasznalatanak biztosttasa vegett a negyszintu toronyra meg egy szintet epttettek, 14 meterre emelve rnagassagat. A varnak a torony es vedoov kozotti deli reszen pedig egy palotat epftettek, sokkal kenyelrnesebb lakoteruletet biztosftva a varur es csaladja szarnara. Szallaspatak torteneteben Kemeny J., Eskenasy V. es Rusu A. uj csaladok rnegjeleneset jelzik. Megjelenik a Mara-csalad. Zerecheny Istvan halalaval, 1613-ban Bethlen Gabor fejedelem adornanyakent es a Zerecheny Istvan ozvegyevel kotott "non potentia mediante, set libere" egyezrneny ertelrneben Keresztesi Pal lesz a malajesdi var (castrum Malaiesth) ura. Az ben nemes Hunyad varrnegye kepviselete elott, Paros nevu faluban kotott egyezseg a lapjan, Ma lajesd, Felsosza llaspatak, Alsosza llaspatak, Koaljaohaba, Krivadia, Merisor es Kisbar faluk Keresztesi Pal tulajdonat kepezik, ennek elleneben "irevocabilis concordia", Mara janos, Felsoszallaspataki Ferenc es Gaspar, valamint jogos ut6daik javara lemond 10 joszagreszrol: Zerecheny Istvan 6zvegye elete vegeig a felsoszallaspataki nemesi udvarban lakhat, halala utan azonban a nemesi udvar atrnegy a Mara-csalad tulajdonaba. A malajesdi erodftmenyt (castellum Malajesdiensi) Keresztesi Pal vette at. Ettol a daturntol kezdve a Mara-csalad viszonylagos gvakorisaggal jelenik meg a Szallaspatakra vonatkozo iratokban. A Kenderesi-csalad 1652-ben nemesi cfmben reszesul. Teglas Gabor szerint a nagymegyeri es kereszturi Keresztesi-csalad II. La]os

18 16 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok kiraly idejeben tunt fel Hatszeg videken ban Keresztesi Pal Szekely M6zes hadvezere Karansebesnel: Keresztesi Andras Bocskai alatt karansebesi es lugosi ban; 1611-ben Bathory Gabor portai kovete: Keresztesi Ferenc 1658-ban Sebessi Ferenccel portai kovet: 1680 korul Keresztesi Samuel Felso-Feher megye foispanja, consiliarius, Orass6n hal el 1703-ban, s Keresztesi Borbala, Bethlen Sarnuelne reven a gr6fi csalad orokli. A felsoszallaspataki nemesi udvart varra ez a hatalmas csalad epftette ki. K6vari Laszlo soraib61 azonban kiderul, hogy Mara janos egyik Keresztesivel "mutua fassiora" lepett, melynek kovetkezteben az utols6 Keresztesi elhunytaval Malajesd vara a Mara-csalad birtokava lett. A Keresztesi leanyag altai tarnasztott perek miatt Maraek azonban csak a XVII. szazad vegen jutottak birtokaba. A Mara-csalad a Zerecheny, de a Kenderes csaladokkal is rokonosulva volt april is 29-en, Mara janos, atyafiaval Kenderes Gaborral, 2000 forint vinculum terhe alatt, egyezseget kotott a Zerecheny-joszag dolgaban es osztroi Kenderes Ferenc neveben "revocalta" Keresztesi Pal urammal kotott egyik vegzeset ban Keresztesi Ferenc es janos protestaltak az ellen, hogy Szakadati janos hadnagy, a kek gyalogsaggal elfoglaltak a Zerecheny-joszagot:.Felsoszallaspatakot az udvarhazzal, valamint Alsoszallaspatakot: Malajesden, Krivadian, Ohaban, Korojesden, Kisbaron s Merisoron pedig az ott lev6 porci6kat". A szallaspatakiak tortenelrnehez fuz6d6 utols6 esernenyek a XVIII. szazadl kuruc felkeleshez kapcsol6dnak. Mara lzsak kuruc vezer, akihez Rakoczi Hunyad megyei hfvei es szarnos kisnemes csatlakozott, a labanc tulero nyornasara a felsoszallaspataki erodttrnenyszenl nemesi udvarba vonultak vissza, es ott h6siesen vedekeztek, mfgnem Tige baro a macesdi dornbokrol rornrna nem lovette epuleteit. Innen is visszahuzodva Malajesden, majd a parospesterei barlangvarban vedekeztek, es kitartottak az utols6 emberig. A Mara-csalad kesobb is el6kel6 szerepet toltott be Hunyad megye es az orszag eleteben. A XVIII. szazadban Mara Gergely 1703-ban f6bfr6, ennek Laszlo fia Oob6ka rnegyeben fobtro, Laszlo kisebb fia, j6zsef, aranyosszeki f6bfr6. Ennek ut6da, L6rinc, orszaggvulesl kepviselo, majd ennek Laszlo fia is orszaggyulesi kepviselo es Hunyad megye alispanja volt. A malajesdi var (Cetatea Malaie~ti - com. Salasu de Sus) a Muvel6desi es vallasugyi Miniszteriurn Tortenelmi Muemlekek Orszagos lntezetenek ben osszealhtott Ioneneimi trulemtekek cfmu jegyzekeben, LMI 2004-HO-IIa-A k6ddal, hivatalosan rrniernleknek van beiktatva.

19 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok ~/ I Mellekelt vazlatok: 1-2.: A ver Xv. szezed', mesodik es harmadik epftesi szakasza Sangeorzan M. H. utan 3. A ver 1588-ban, Sangeorzan uuin! vezlet

20 18 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok A felsoszallaspataki erodftrnenyszeru varnak is nevezett nemesi (nagy) udvar A felsoszallaspataki varnak is nevezett erodttmenvszeru nemesi (nagy) udvar [elentosebb epuleteit szinte napjainkig XVI. szazadinak tartottak. Az ban - a malajesdi var regeszeti asatasaival parhuzarnosan - itt vegzett kutatasok alapjan a XVI. szazadban kialakult nemesi (nagy) udvar kiepitesenek kezdeteit ma mar a XV. szazadra teszik. Kovary Laszlo 1866-ban kiadott Erde/y regisegei es tortenelm! emlekei crrnu rnunkajaban meg azt frja, hogy a Felsoszallaspatak eszaki reszen talalhato rom "negy bastyajanak, felvonohfdjanak es sancozatanak helye tisztan kiveheto". "Az epuletrnaradvanyok annyira epek, hogy kapolnaja sanctuariumanak boltozata is megvan." Moldovan Stefan Annotatiuni despre Tara Hategu/ui efmu munkajaban, 1854-ben lefrt nagvmeretu nemesi (nagy) udvarb61 ma mar csupan a varov eszakl es nyugati felenek egy resze es az udvari kapolna romjai maradtak meg. A regeszeti kutatasok elott az egyenetlen teruleten meg kiveheto volt a varfalakon beluli, ma mar nem letezo, valamikori epuletek elhelyezese. Az asatasok nyilvanvalova tettek, hogy a XV. szazadi epulet rnaradvanyaira a XVI. szazadban epttettek ra a nemesi (nagy) udvar jelenleg meg kiveheto varfalain beluli epuleteket. Epftettek egy be nem fejezett negyzetes alaprajzu epuletet, melyet kesobb, a XVII. szazad folyarnan a kalvini kapolna hajojava alakitottak at. Ugyanazon a terepszinten, az elobb emlftett epulettol 15 rneternyire a kesobbi rnunkalatok altai egy teljesen felszarnolt epulet nyomaira bukkantak. A XVI. szazadi jaroszint alatti 0,01-0,02 m vastag egesreteg azt bizonyftja, hogy az epulet pusztulasat tuzvesz okozhatta. A tuzvesz valosztnuleg egy id6re lealhtotta a nemesi udvar teruleten beluli epftkezeseket. A regeszeti anyagok alapjan, az epftkezesek az azelotti tervek rnegvaltoztatasaval, a XVI. szazad rnasodik feleben es a XVII. szazad elejen indultak ujra. A XVI. szazadi be nem fejezett epulet eszak-del iranyu hosszu oldalai, az u] szakaszban, a kalvini kapolna falaikent, u] rendeltetest kaptak. Az epulet regi, teglaszeru ablakait reszben betorntek, reszben rnodosftottak, kiszelesuettek. Nyugatra egy karzatos tornyot epftettek hozza, es esak ezen keresztul lehetett a kapolnaba belepni. Ugy a toronynak, mint a kapolnanak 1 m vastag falai felismerhetok a rnaradvanyokon. A kapolna keleti oldalan az otszog alaku.sanctuarlum" rnaradvanvait is atkutattak a regeszek. A kapolna padl6zata nyolcszogu teglalapokkal volt borftva.

21 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 19 c... _.J......,-.._.... ~k. A felsoszallaspataki kapolna alaprajza Ciilinescu C. uuin A kapolna felepftesevel egy idoben, kb. 1 m tavolsagra kelet fele eprtettek fel a nemesi (nagy) udvar fo epuletet, Ezt rnegelozoen agyagos folddel, kb. 2 meterrel, rnegerneltek a terep szintjet. Az uj, 5 meter szelessegu, negyszobas epulet 15 meter hosszusagura nyulott. Harem szobanak hexagonalis teglapadlozata volt, s akarcsak a kapolna falait, levakoltak es lerneszeltek belso feluletet, Ket szoba alatt pince is volt. Erdekes haztartasi keramiatoredekek, rnazas kalyhacsernpek, ajto- es ablakvasak, uvegedenytoredekek kerultek felszfnre. Ettol az epulettol eszakra, egy XVII. szazadi impozans, osszeomlott csempekalyhas epuletre bukkantak. A kalyha romjai kozott 1699-beli, II. Lipot csaszar ezustpenzerrneit fedeztek fel, ami a felsoszallaspataki erodrtrnenyszeru nemesi (nagy) udvar XVIII. szazad elei pusztulasat jelzi, amikor Mara lgnac kuruc vezer ide huzodva vissza, fogadva a labancok ostrom at, baro Tige a macesdi dornbokrol rornrna lovette az epu leteket. A Kovary Laszlo altai emlftett negy bastya mara mar teljesen elpusztult. A varov nyugati oldalan csak ket ortorony lathato.

22 20 Hatszeg-vldeki varak es kozepkori templomok Teglas Gabor szerint a nemesi (nagy) udvar epuleteit korulolelo varfalak csak a XVII. szazad masodik feleben, a kapolna es a fent em Iftett epuletek utan epultek, Zerecheny Istvan es a felsoszallaspataki nernesseg a XVI. szazad utols6 evtizedelben tertek at a reforrnalt hitre. A felsoszallaspataki XV-XVII. szazadi nemesi udvar epuleteinek romjai, a kapolna es varfalak (Ruine, paraclis ~i zid incinta - Salasu de Sus 327) a MCive- 16desi es Vallasugyi Miniszteriurn Tortenelmi MCiemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tonenelmi m(femlekekcfmci jegyzekeben, 439. sorszarnmal, LMI2004-HO-II-m-A k6ddal, rnuernleknek van beiktatva. Megjegyzes 1. A Zerechenv-cseiedon bewi, a mas vallasok fele val6 kozeiedes: es fokozatos atterest, a katolikus es reiotmetus nemesekne! hasznalt noi nevek megjelenese es etterjedese is jelzik: MiJrghita (Margit) I. Zerechenv ienos ieleseg» (1482), Dorka (Dorotheea) II. Zerecheny Janos felesege (1511 ), Anka (Anna), Adviga (Hedvig), Drusiana (Druzsina), Dorotea (Dorottya) leanyai. Zerecheny Istvan felesege pedig Nagymihalyi Margit volt ben Zerecheny }cinos levelet frt az erdelyi reiormetus egyhaz superintendensenek; Dorka David Ferencnek, az unitsriu«vallas alapft6janak. A XVI. szszed kozepen ez mar a fejedelemseg hivatalos vallasanak adminisztraci6javal val6 kapcsolat jelekent ertelmezheto. 2. Az 1977-ben vegzett regeszeti Asetesoic tolvemen nyilvanval6va vett, hogy a felsoszallaspataki kalvini kapolna haj6ja eredetileg egy civil rendeltetest.1 epiilet tesze volt, kesobb epftettek bozz«az Otszogt.1sanctuariumot es a tornyot. Ha kronol6giailag nem is sikeriilt nagyobb reszletesseggel megallapftani, annyi bizonyosnak veheto, hogy ezt a kapolnat a XVII. szezed tolyemen alapftottak, miutan Zerecheny Istvan es a felsoszallaspataki nemesseg egy resze hitet veitot: A kapolna haj6ja rendellenesen szeles (7,50 x 14 m), tengelyeben az Otszogt.1sanctuariumot es a tornyot a felsoszallaspataki nemesi (nagy) udvart bfr6 Maracselednek: tulajdonftottak. 10bb tortes tanusaga szerint, ben Mara Zsigmond hazaban jott letre egy nagyobb reiotmetu«kozosseget kiszolgal6 par6kia. A kezdeti, regebbi, kizar61agosan csa/adi kapolna kiegeszftese (kis templomme alakftasa) a XVIII. szszed els6feleben tonenbetett, miuten a felsoszallaspataki nemesi (nagy) udvar epiiletei a kuruc-iabanc harcok kovetkezteben lakhatatlanna valtak. A Mere-cseled elhagyta a nemesi udvart es csak a nemesi udvar teruleten levo egyhazi epiiletre iranyftotta figyelmet.

23 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 21 A reketyefalvi var Reketyefalva (Rikhitova) egy elszigetelt helyseg Hatszeg videkenek eszaknyugati reszen. Reketyefalvara, Teglas Gabor szerint a Hunyadi Janos elodelhez tartozo Muzsina-csalad, Oevatol 60 kilometerre leva Reketyejere, Hatszegrol a Csulai-volgyon, aut6val jarhato j6 uton konnyen eljuthatunk. A falut a korulolelo terrneszet es a ta] szepsege, de mindenekelott a falu kozepen allo kozepkori varrorn latvanya teszi erdekesse, A helyseg derekan, eleg epsegben, meg megtekinthet6 az oregtorony (donjon), melyet sane vedett valamikor. Az iskola kozeleben, atkelve a falu hasonl6 nevu volgyen, meredeken felfele haladva erhetunk fel a var most egyedulallo lakotornyahoz. A tornyot a Muzsina-csalad epftette a XIV. szazad utolso evtizedeiben. Falai arehaikus elemeket 6riznek. A tornyot korulolelo varfalak kozott patriarkalis legkor uralkodik: a nagyon egyszenl, valamikor paliszad kentessel koronazott, reszben varsanccal kettozott foldhanyasok nyomai meg eszrevehetok. A. A. Rusu es I. Burniehioiu szerint a XV. szazad kozepe tajan, amikor az erodttmenyt a torok betoresek allando veszelye miatt korszerusiteni kellett volna, a Muzsina-csalad e- rejet es vagyonat bels6 nezetelteresek es a csaladi belhare morzsolta szet: rneggyengttettek az egymas kozotti pereskedesek: uradalmuk, rezidenciajuk, ahol varuk allott, felosztodott a pereskedo felek kozott. r:>.l I I l --:_-_y ~- A XIV. szazadi kozepkori reketyefalvi varrorn (Cetatea Rachitova) jelenleg a kozseg tulajdonat kepezi, es a Muvel6desi es Vallasugyi Miniszterium Tortenelmi Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tottenelm! muemlekek ctrnu jegyzekeben, 414. sorszarnrnal, LMI 2004-HO-II-m-A koddal, hivatalosan tortenelrni rnuemleknek van beiktatva. Megjegyzes: "Minden jel szerint a Muzsimfk koziil szermezott Hunyadi Janos anyja." (Erdely rovid tonenete - Akedemie! Kiad6, Budapest, 1993).

24 22 Hatszeg-videki varak es k6zepkori templomok Feljegyzesek a demsusi kotemplomrol Demsus nemcsak Hunyad megye, de egesz Erdely nevezetes kozsegeinek egyike. A falu feletti dombon emelkedik Erdely egyik legsajatosabb es legjellegzetesebb rnuernlek temploma, melyet mar K6vary Laszlo is Erdely legbizarrabb es egyik legregibb epuletenek nevez. Ez a furcsa epttmeny, hosszu evtizedek ota rnuveszettorteneti vitak, kutatasok es vizsgalodasok targya. A falu neve is rejtely, es mar sok vitara adott alkalmat. Dr. Solyorn-Fekete Ferenc Hunyad megye hely- es helysegneveinek tortenetehez cfmu tanulrnanyaban azt alhtja, hogy a Demsus elnevezes, meg kezzelfoghato regi okleveles nyomok nelkul is, nem egyeb a magyar Dornsos vagy Demses elnevezesnel. A Kendeffy-csalad levelei kozt e helyseg nevet Domsos, Demses, Damsus alakban frjak. Aztan Domes falu van Esztergom rnegyeben, Dornsod Pest rnegyeben, mfg a jelenlegi Densus elnevezes teljesen szokatlan helysegnevkepzes a rornanoknal is - fejtegeti nezeteit Dr. Solyorn-Fekete Ferenc. Id6s Hatszeg-videki magyar ajku lakosoktol, meg gyermekkorukban, szuleikt61 hal Iott fejtegetesek alapjan, erdekes magvarazatot kaptam a falu Domsos, Damsus, Demsus elnevezesere vonatkozolag, Szerintuk a falu neve, elnevezese egy jelent6sebb ternplornepulettel, istenhazaval (Domus Dei), dornrnal, domussal biro, domusos helyseget jelent. Dr. Teglas Gabor szerint, Demsus birtokosainak soraban ismeretes egy XVII. szazadbeli Lukacs de Demptes nevu csalad, aki a Macsesdi, Gergocs, Zeyk, Kenderesi, Csongrad, Mara, Pogany, Nalaczi, baro Kemeny csaladokkal rokonosult 5 vegul fiuagon kihalt. Benk6 lozsef 1780-ban, Hunyad rnegyerol frt soraiban emlfti utoljara Demsus birtokos csaladjai kozt a l.ukacs-csaladot. A falu feletti rnuernlek templom, ugy a kutatok, mint a Demsusra latogato zarandokok es turistak erdeklodesenek is a kozpontjaban all. A sok vita ellenere, epftesenek idejet nem tudjak pontosan, a kutatok velernenye ugyanis nagyon kulonbozik. A nehezen rnegmagyarazhato, furcsa istenhazanak eredete kepzelet szulte, erdekesebbnel erdekesebb ertelrnezesek celpontjava, a dakok es romaiak, sot a gotok tortenelmenek dics6 epizodjaihoz fuz6d6 legendaknak is targyava valt. Egyes rnuveszettorteneszek szerint a templom epttesenek harem szakasza kozul a legregebbi a IV-VI. szazadra tehet6. Ezek szerint az orszag legregebbi temploma lenne. A falakban lathato rornal anyagok, feliratok es dombormuvek

25 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 23 alapjan eredetet a romai uralom idejere tettek ben baro Hohenhausen csajkaskeruleti csaszari es kiralyi hatarcrsegi ornagy, kikuldetest nyerven a hatarorvidek regisegeinek tanulrnanyozasara, a torony ala behelyezett rornai feliratokbol Mars ternplornara kovetkeztetett, holott "a bejarat felett lathato freskofoltok a templom katolikus jellegere utalnak" - frja Teglas Gabor..Hibas az az elgondolas is, hogy az epulet Longinus rnauzoleuma lenne" - alhtja Dr. Floca Octavian..Hibas Longinus sfrjat keresni benne, akit Traianus bizalmas ernberekent, Decebal koveti minosegben letartoztatott, saki magat inkabb megrnergezte, semhogy Traianusnak a haboru folytatasaban szernelye akadalyt jelentsen. Alaptalan felteves Longinus sfrjanak nezni" - frja Teglas Gabor is. A befalazott rornai sirkovek elhelyezese es az oltarok szovege ez ellen bizonyft. Csak a XIX. szazad vegen slkerult rnegerteni, anelkul hogy az elobbi nezeteket vegleg elvetettek volna, hogy a demsusi templom tulajdonkeppen egy kozepkori epjtrnenv, es akkor epttettek, amikor a helyi kozosseg elitje erre kepesse valt, anyagi kapacitasa ezt lehetove tette. Dr. Floca Octavian a templom roman sttlusu epfteszeti es eszak-olaszorszagi (lornbardiai) elemeit tartja erdekesnek. A hajo folott ernelkedo negyzetes torony negy rnegnyult orornrnezovel egy csonka gulaban vegzodlk. A torony alakjan es a ha]o fedele alatt cikcakkos piros tegladtszjtes lathato. A demsusi templom ugyan bizancias es centralis epttrneny, de kozepere helyezett tornya, a XIII. szazadban epult, eredeti katolikus templomok tornyat utanozza - jegyzi meg Makkai Laszlo tortenesz. Adrian Rusu es Ileana Burnichioiu a kesoi roman es korai gotikus epfteszeti jellegek alapjan, a templom epiteset a XIII. szazad masodik felere teszik. A templomot epfto nevtelen mester ismerte koranak divatos alkotasait, kepzeletvilaga aztan lehetove tette, hogy a Hatszeg-videki, elegge heterogen epttoanyagot (nagy rnennylsegu faragott es feliratos romai ernlekkovet, a kozelben talalt rornai teglat) ily modon osszealhtsa. A templom epuletenek kezdeti, legregibb reszet nehez azonosftani. Feltetelezik, hogy ez az a negyzetes alaprajzu epuletresz, ahol a rornai oltarkovekbol emelt negy tartooszlopra nehezedik a torony, es ahol a terrneskobol epftett felkor alaku apszis lathato. I r I ls.=o 3",

26 24 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok Az 199B-as regeszeti kutatasok alkalmaval bizonyossa valt, hogy eredetileg az oltartol delre egy "diakonikon" is a templomhoz tartozott. A XV. szazad kozepe el6tt, de lehet hogy mar az epitkezes else szakaszaban is, a haj6 deli oldalanak hosszaban, a tobbi ternplomreszhez hasonl6an, egy kolapokkal fedett, ma mar legnagyobb reszben lebontott kapolna jelent meg. A reforrnaclo utan a kapolna deli falat osszekotottek a templom nyugati reszehez epitett, derekszoget alkot6, ma tet6 nelkuli reszleg falaval. Bero Hohenhausen Die Alterthiimer Daciens erm(f munkajaban kozolt rajza 711S-bol Sokkal kesobb, valosztnuleg a XIX. szazad else feleben, rniutan a deli resz elvesztette boltozatat, megjelentek a r6mai oszlopokb61 emelt tarnfalak, melyek napjainkban a haj6 deli es eszaki homlokzatainal lathatok. Valoszinuleg akkor helyeztek az apszis teteje ala a r6mai kooroszlanokat is. A templom epiteset, tobb mint bizonyos, hogy az uradalom urai kezderne-

27 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 25 nyeztek. A bejarat folott elhelyezett, egy kor kozepeben kereszttel jelzett, elmos6dott feliratu rnarvany ernleklap bizonyftja, hogy a XIII. szazadban nagy [elentoseget tulajdonltottak egy szernelynek, aki valoszrnuleg a templom alapft6ja volt. E videk legkiemelked6bb szernelyisegei pedig (Teglas Gabor allrtasa szerint a Hunyadiakkal rokon) demsusi es reketyefalvi Muzsinak voltak. A csalad XVI. szazadl eltunese idoben megegyezik a helyi kozosseg vallasi megosztasaval, a kalvinista nernesseg rnegjelenesevel, es egyuttal a templom felosztasaval is. fgy jelent meg ekkor a templom nyugati rneghosszabbttasa. A XVIII. szazad elejen, a Habsburg-hatalom idejen, ketteosztva a parokiakat, a templom a megjelen6 gorog-katolikus egyhaz tulajdona lett. Tobb mint bizonyos, hogy Demsus urai kezdernenyeztek a templom fresk6inak a festeset is. A tartalmas falfestrnenyeket csak az utols6 evek folyarnan tartak fel erdemlegesen es tisztitottak meg. Az els6, legreglbb falfestrnenyek mar a bejaratnal, Szent Mikl6s es a gyermek lezust oleben tart6 Szuz Maria kepe, a templom tiszteletukre val6 felszentelesere utal. A haj6 oszlopain Szent Marina (a satannal), a Szentharornsag es Szent Bertalan kepe (amint boton viszi beret) es sok festett es karcolt felirat; keleti falanak fels6 reszen pedig az angyali udvozlet, jobbr61 es balr61 arkangyalokkal, es katonaszentek lathatok, Az oltar koruli reszletek a boltozat festrnenyeibol a tr6non ul6 gyermek lezust tart6 Szuz Mariat, az Apostolok szentaldozasat, pr6- fetakat, f6papokat es lezust abrazoljak, Az alakok unnepelyessege es rnonumentalitasa, a hatarozott, klegyensulyozott szfnkeveres, a demsusi falfestmenyek foszerkesztojenek (a delkeleti ablak alatt), a falra felfrt Stefan nevu mesternek jellernzoi. Amint a Szent Marina kepe alatti feliratb61 kitunik, 1443-ban 0 es inasai festettek itt. Stefan mester falfestrnenyeinek sajatossagait velik felismerni a Curtea de Arges-i, osztr6i, reketyefalvi es malomvlztoroki falfestrnenyeken is. Demsuson hagyott rnunkai a hagyornanyos bizanci freskodfszttesnek kozepkori, erdelyi maradvanyai. Ez a furcsanak tun6 kozepkori epuletegyuttes, fent ernhtett deli helyisegevel, amint az 1473-b61 fennmaradt bels6 grafikajabol kivehet6, valoszmuleg egy ideig szerzetesi kolostor is lehetett (a Daniel nevezetu p6pa neve mellett egy noi szernely "mama Stana", valoszrnuleg apaca neve is megjelenik). A XVIII. szazad vegerol, a templom nyugati falan, pitesti-i Simion, Hatszegvidek akkori legnepszerubb freskofestojenek falfestrnenyei lathatok. Az ikontart6 (szentkeptarto) is XVIII. szazadbeli. Felirata:,,1789 Popa Simion zugravu". A XIX. szazad else feleben az epuletet ket fzben is tataroztak, es rnegrnentettek a vegso pusztulastol.

28 26 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok A XX. szazadban tobb restauracion esett at, es a turizmus leglatogatottabb pont java vall ben Teglas Gabor az altala XIII. szazadi furcsa istenhazanak nevezett templomot gorog katolikus ternplornkent emlfti. Kovary Laszlo szerint is "az egyesult gorog hituek temploma". Jelenleg azonban a gorogkeleti egyhaz tulajdonat kepezi, s az erdelyi rornansag egyik zarandokhelyekent tartjak szarnon. Ottjartunkkor a demsusi gorogkeleti p6pa elmondta, hogy ez a templom valamikor a kalvinlstaknak is szolgalt ben ket pap szolgalt Demsuson, egy gorogkeleti es egy kalvinista. Erre vonatkoz61ag elmondott egy faluban hallott anekdotat is:.beforditottak az ikonokat a fal fele. Egy ora rnulva [ott a p6pa es visszafordttotta mindet..." 6 mondta el, hogya harangon magyar felirat van. Annak idejen egy Torok neva holgy fratta fel meghalt gyerrnekenek ernlekere:.ha mar hangodat nem hallhatom, legalabb e harang szava ernlekeztessen rad, " A XVIII. szazadbol Benko lozsef es Koncz lozsef tekintelyes demsusi magyar birtokos csaladokat sorol fel: Lukacs, J6sika, Nalaczi, Bakosnyiczai, Cserei, Antalfi, Bodoni, Nagy es Benko csaladokat, Benko lozsef mar idezett rnunkajabol megtudjuk, hogy 1780-ban Demsus es Csula a tustyai reforrnatus anyaegyhaz leanyegyhazal voltak, es hogy az eklezsia lelkesze Varhelyi Mihaly volt. Szots Sandor megjegyzese szerint ez az anyaegyhaz a XX. szazad elejen mar nem letezett, Jelenleg csak itt-ott talalunk a ternetoben magyar feliratu strkoveket, A valamikori magyar birtokos csaladokra pedig csak kuriarnaradvanyok ernlekeztetnek. A XIII. szazadi es XV-XVII. szazadokban kibovrtett demsusi templom (Biserica Sf. Nicolae-Densusi 23) jelenleg a gorogkeleti egyhaz tulajdonat kepezi, es a Muvelodesi es Vallasugyl Miniszteriurn Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tonenelm! mcemlekek. crrnu [egyzekeben, 254. sorszarnrnal LMI 2004-HD-II-m-A k6ddal, hivatalosan tortenelmi muernleknek van bejegyezve.

29 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 27 A zeykfalvi rnuemlek templom Az orszaguton Hatszeg fele haladva, Pusztakalantol csupan par szaz rneterre, Zeykfalvara (Strei) erkezunk. A zeykfalvi rnuemlek templom Hatszeg-videk eszaki resze ket kozepkori ternplornanak egyike. Egy valamikori rornai farm keruleteben ta la lhato nekropol isz (temetkezohely) kozelebe, egy kozepkori udvarhaz teruletere epult, ahonnan sok epttoanyagot, kovet es teglat hasznaltak fel. Ez a Sztrigy-melleki falu evszazadokon at a nemesi Zeyk-csalad birtoka volt. A falu neve is innen szarmazik. Gyorffy Gyorgy (Az Arpad-kori Magyarorszag torteneti foldrajza) szerint a Zeyk, Zayk csalad neve mar ben ismeretes volt. Teglas Gabor es Konez lozsef is a XIV. szazad kozepeig vezeti vissza a csaladot. Hunyad megye elso rnonografiajaban, Benko lozsef 1780-ban frt Transsilvania Specialis cfrnu rnunkajaban azonban regebbi adatokat is kozol a Zeyk-csalad genealogiajarol: 1404-ben Zsigmond kiraly uj adomanylevellel meger6sfti birtokaban Zeyk Laszlot, Zeyk Peter fiat; ben egy atyai orokseggel kapesolatos oklevel bizonyitasa szerint Peter atyja Zayk volt. A Zeyk nemzetseg ezen Zayktol vezette Ie csaladfajat: 1131-ben Zeyk Istvan es testvere, Andras mar Zeykfalvat btrtak, tunik ki azon alku-okrnanylevelbol, melyet Zeyk Istvan 1633-ban a gyulafehervari leveltarban talalt: 1096-ban egy Zaykrol, Zeyk lstvanrol es az 0 edestestvererol, lanosrol, 1406-ban "igen regl oklevelek tesznek ernhtest" - sorolja ertesuleseit Benko [ozsef, Konez lozsef azonban ketsegbe vonja Benko allftasat, szerinte a Zeyk-csaladot a XIV. szazad kozepenel feljebbi idore nem lehet felvinni. A Zeyk-csalad okrnanyaibol vett adatok szerint, 1377-ben Zeyk Miklos es Peter meghagyatnak Felkitid, Alkitid es Aklus birtokaban. Mihaly, Zeyk Miklos fia es Zeyk Peter fiai "ok maguk es utodaik rnegemhttetnek egy 1S0S-bol szarmazo oklevelben" - olvassuk Benko rnonografiajaban. A zeykfalvi oreg templom eszaki falanal, a pusztulo magyar terneto szelen, egy regi ernlekko latin nyelvu felirata hirdeti, hogy a templomot Zeyk Miklos epttette. A XX. szazad utolso negyedeben a templomot kultikus celra mar nem hasznaltak, restauraltak a templom epuletet es azota esak a latogatok nyitjak ki ajtajat. Ez a kozepkori tornyos templom egyike a legerdekesebb es talan legregibb egyhazi rnuernlek epuleteknek a megyeben. A templom szerkezete egyszeru, hajoja teglalap, szentelye negyzet alaku, nyugatra epult tornyanak felso szintjen az oraljaboldogfalvi es demsusi templomokon is lathato cikeakkos teglaszegely dfszttessel. A harornszintes torony eredeti kofedelenek bels6 resze boltozatos;

30 28 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok o kfvulrol pedig negy harornszogu orornmezoben vegzodik. Foldszintjen telhengerszeru boltozat. A kulonbozo szintek ablakai valtozatos alakuak - a legalso loresszeru, a harmadik szinten ikerablak lathato, Reszfeteiben a templom epulete ugy roman, mint got snlusu elemeket is oriz, epitesenek idejet az 1300 koruli evekre teszik. A toronytol nyugatra, a terepen megjeloltek a Xv. szazadban a templomhoz epttett elocsamok (pronaosz) rajzolatat is, mely elocsarnokot az 1700-as evek elejen lebontottak. A templom legregibb reszei a torony, a ha]o es a szentely: falboltozata es a tetozet kesobbiek. Valamikor regen a torony torttves ajtaja lehetett a bejarat. Manapsag a ha]o deli oldalanak kapujan lephetunk be. A hosszanti boltozatu hajohoz csatlakozik a csucstves gotikus boltozatu apszis. A falban [ol lathato a tabernakulum, ami katolikus templomok jellegzetessege. Feltetelezik, hogy a templom felepitese utan rbvidesen ki is festettek falait. Mar a templom fele kozeledve felhfvja rnagara figyelmunket a hajo deli es a szentely keleti, kulso falara festett (mar kisse elmosodva), a gyermek lezust vallan horde Szent Kristofnak tekintelyes rneretu alakja; a nyugati kapuzat feletti orornmezoben pedig egy meg elegge kiveheto Vir Dolorum. A templom belso falain rnegtekinthetok azok a XlV. szazadi bizanci es nyugati elemeket tartalrnazo freskok, rnelyekrol Dr. Floca Octavian is beszarnol. Ezekrol jegyzi meg Balogh lolan, hogy az itt lathato "imago pietatis" -t abrazolo falfestrneny csakis kozepkori lehet. A legnagyobb reszben fennmaradt falfestrnenyek (az oltar gotikus boltozatan)

31 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok 29 Krisztus rnegdicsouleset es a menetel6 apostolokat emelik ki, az apszison pedig roman stflusu templomokat szent puspokokkel es profetakkal, a haj6ban egy krisztol6giai ciklust, szenteket, a 40 vertanu rnartrrornsagat illusztraljak, es egyeb reszben mar azonosfthatatlan jeleneteket. Egyes falfestrnenyeket nem azonosfthat6 laikus szemelyekkel nepesftettek be: feltetelezheto, hogy a templom patr6nusai, epftornesterei vagy a fresk6k fest6i lehetnek. A torony foldszintjet is kifestettek, Az egyik falfestmenyen felismerhet6 Szent Gyorgy lovas abrazolasa egy egyhazatya kfsereteben. A falfestrneny reszeit es jeleneteit egyrnastol gazdag rnertani dtszrtesek valasztjak el. A templom kozepkori vedoszentje nem ismeretes. A Boldogsagos Szuz Marianak karjan a kis lezussal val6 rnegjelerutese vagy Szent Mikl6s puspok abrazolasa ugy a haj6ban mint a szentelyben, arra enged kovetkeztetnl, hogy a templomot annak idejen a tiszteletukre szenteltek fel. A roman es bizanci jellegek sora, a haj6 falanak egyes jeleneteiben a nyilvanvalo olasz trecento befolyas, a szerb szerkesztesu szlav6n rnagyarazo feliratok, a laikus alakok ruhazata, arra utalnak, hogy a fresk6k fest6i el6z61eg nyugati hagyomanyokat koveto mesterek rnellett dolgozhartak es ikonograflai ismereteiket a gorogkeleti templomok krvanalrnainak megfelel6en alkalrnaztak. Az ikonografiai dokumentumok rnellett a szentelytol a torony foldszintjeig sok festett es karcolt felirat talalhato. A rendkfvul erdekes, de egyel6re nem elegge tanulmanyozott es ertelrnezett feliratok a jovoben a kozepkori Erdely tarsadalmi es vallasi elete kibetuzesenek kulcsai lehetnek. Amikor a dokumentumokban feltunnek a Sztrlgyszentgyorgylekkel rokonsagban allo Zeykek, a falu urai, egyes velernenyek szerint (Rusu A. A.) a templom mar rnukodott, A kovetkezo szazadokban a templom patr6nusait ez a templom kepviseli, Vallasi szempontb61, 6k es kozossegeik, vallasuk valtoztatasaihoz igazftottak imahazukat, ami a falfestrnenyeken is megmutatkozik, es id6vel az imahely szetvalasztasahoz vezetett korul a templom kozeleben egy reforrnatus imahazat epttettek. A rnuernlek templomt61 eszakra, a templom mellerti magyar temet6 szelen ennek lebontott, a regl templommal hasonl6 rneretu alapjainak rnegjelolt rajzolata megtekinthet6. t.estyan Ferenc gyulafehervari erseki helynok Megszentelt kovek cfrml konyveben lefrja, hogy Zeykfalva kozepkori katolikus lak6i a reforrnacio idejen reforrnatusok lettek. Benk6 lozsef fent emhtett monograflajaban rarnutat arra, hogy Zeykfalva a XVIII. szazadban reforrnatus anyaegyhaz volt. Teglas Gabor is megjegyzi, hogy 1712-ben Zeykfalvan a reforrnatus egyhaz viragzott. t.ekozli

32 30 Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok a reforrnatus papok neve it is: 1712-ben Abrudi Istvan, 1737-ben Ormos Istvan, 1739-ben Szentgyorgyi Ferenc, 1750-ben Gy6ri Pal, 1762-ben Arapataki Samuel, 1775-ben Kis Ferenc. Reforrnatus papjait a Zeyk-uradalom tartotta. Szots Sandor sorai szerint, a XVIII. szazadban viragzo reforrnatus anyaegyhaz, ben mar csak filia, mely a hosdati egyhazhoz tartozik. Teglas Gabor szerint a templom 1782-ben a gorogkeletlek kezere jutott. Ezek az osi falak, az evszazadok tortenelrni valtozasait kovetve egyarant kiszolgaltak a Sztrigy also volgyenek kulonbozo egyhazait, ugy ahogyan vallasi illetve nernzetisegl szernpontbol valtoztak e videk nepessegi viszonyai. A temp- 10m jellegzetes tortenete beepul e videk tortenelrnebe. Evszazadokon at valtakozva a katolikus, reforrnatus vagy gorogkeleti egyhazak bastyaja volt, de folyamatosan a kereszteny hit szolgalataban alit. A zeykfalvi templom egy jellegzetesen del-erdelyi sorsu lstenhaza. A XIII-XIV. szazadi zeykfalvi templom (Biserica Sf. sec. XIII.-sec. XIV. din satul Strei - orasul Calan) jelenleg a gorogkeleti egyhaz tulajdonat kepezi, es a Muvel6desi es Vallasugyi Miniszteriurn Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tottenelm! ttuiemleketc [egyzekeben, 458. sorszarnrnal. LMI 2004-HO-II-m-B koddal, hivatalosan tortenelrni rnuernleknek van bejegyezve.

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Nagyboldogasszony Székesegyház

Nagyboldogasszony Székesegyház Hetedikesek élménybeszámolója Királyok és fejedelmek útján Erdély szívében A Dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola 7-es évfolyama, 45 tanulóval és 4 kísérő tanárral a Határtalanul pályázat keretében

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 27.) rendelete a város jelképeiről

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 27.) rendelete a város jelképeiről Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 27.) rendelete a város jelképeiről Tolna Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányának 44/A. (1) bekezdése f.) pontjában foglalt eredeti

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

VÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza

VÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza VÁRAK Erdély 16 17. századi várépítészete szorosan kapcsolódik a fejedelemség történetéhez, és a javában zajló hadügyi forradalomnak köszönhetõen tulajdonképpen ebben a mûfajban jelentkeznek elõször a

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

Hetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (X.04.) számú rendelete a 34/2014. (XI.14.) számú rendelettel formailag egységes szerkezetben

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Szilágykorond, ortodox templom

Szilágykorond, ortodox templom Terdik Szilveszter Szilágykorond, ortodox templom 1. A Szent Mihály és Gábor arkangyalok fatemplom délnyugatról Az erdélyi Bükk-hegység Erdély felé esô oldalán, a történeti Szatmár és Közép-Szolnok (késôbb

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

MÁRIA engesztelő népe 1 166, 257-258.

MÁRIA engesztelő népe 1 166, 257-258. MÁRIA engesztelő népe 1 MÁRIA öröksége: az engesztelő nép A magyarság önazonossága, mint engesztelő áldozat, szeretni, ahogy az Úr szeretett minket, Magyarország őrangyalának kezét fogva! Kedves Testvérek

Részletesebben

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514. ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND 2015 TARTALOMJEGYZÉK B e v e z e t ő I. A házirend célja... 2 II. A házirend hatálya... 3 III. A házirend nyilvánossága...

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE

EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE 2006 EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE Készítette: Csima Péter, táj- és kertépítész mérnök Kabai Róbert, táj- és kertépítész mérnök Munkatársak: Gyenes Andrea Szente Viktória,

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA BÉKÉS MEGYEI HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Igazoltan távol van: Pócza Csaba, Patthy Sándor, Pereznyák Zoltán, Pócza Balázs, Gelle József képviselők

JEGYZŐKÖNYV. Igazoltan távol van: Pócza Csaba, Patthy Sándor, Pereznyák Zoltán, Pócza Balázs, Gelle József képviselők 1 Bük Város Önkormányzat Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Készült: Bük Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2010. augusztus 19-én a Büki Művelődési és Sportközpont Könyvtár színháztermében megtartott

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI.

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskola (Vezető: Prof. Dr. Fröhlich Ida) Középkori eszmetörténeti műhely (Vezető: Dr. Szovák Kornél egyetemi docens) Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok. Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu

Részletesebben

ANSIRO TOUR 2007 PETROŞANI

ANSIRO TOUR 2007 PETROŞANI ANSIRO TOUR PETROŞANI ROMANIA Str. Mihai Viteazul, Nr.3, Cod 332014 Tel / Fax: +40-254-506047 www.ansirotourpetrosani2007.xhost.ro; ansirotourpetrosani2007@yahoo.com ANSIRO TOUR 2007 PETROŞANI Hét napos

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról Budapest főváros díszvilágításáról Jelenleg hatályos szöveg Melléklet a 67/2012. (IX. 28.)

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez . 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez Felújított templom lépcső Készítette: Csepregi Ferenc Kisszékelyi kulturális

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA. Kovács Loránt 1

MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA. Kovács Loránt 1 MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA A GERNYESZEGI KASTÉLYKERT Kovács Loránt 1 Gernyeszeg (Gorneşti) a Maros mentén, Marosvásárhelytől mintegy 21 km-re északra elterülő, több utcás falu. Királyi

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége

Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége Dávid István * Nagykőrös Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége,, A z orgonák építése előtt a református és unitárius templomokban a nagy énekeskönyv tartására a templom piacán, többnyire

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

CSEJTHE IPARMŰVÉSZETI EMLÉKEI.

CSEJTHE IPARMŰVÉSZETI EMLÉKEI. Frecskay E. rajza. CSEJTHE IPARMŰVÉSZETI EMLÉKEI. Az Iparművészeti Társulat és múlt évben millenáris kiállításunk retrospectiv tárlata körülbelül hazánk minden iparművészeti remekét bemutatta. Jóllehet,

Részletesebben

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja M. Aradi Csilla Molnár István Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon 2014 A prépostság története, kutatása

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A BÁCSKAI ASZTALOSOK

A BÁCSKAI ASZTALOSOK Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben