Ebből: passzív. Aktivitási arány Időszak aktívak munkanélküliek fő %

Átírás

1 8. Munkaerőpiac 8.1. A éves népesség gazdasági aktivitása, Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag nem Ebből: passzív éves népesség Aktivitási arány Időszak aktívak munkanélküliek 0 fő % Munkanélküliségi ráta 1992 Nő 1864,5 178, , ,3 78, ,1 51,0 8,7 Férfi 2 218,2 265, ,1 1239,7 74, ,8 66,7 10, Nő 1629,2 155, , ,5 49, ,7 43,8 8,7 Férfi 2 049,6 261, ,1 1435,9 57, ,0 61,7 11, Nő 1656,0 123, , ,4 46, ,2 44,1 7,0 Férfi 2 041,7 189, , ,7 64, ,6 60,0 8,5 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint, (%) Időszak Összesen éves 1992 Nő 25,4 10,9 11,4 8,5 6,5 5,7 4,9 8,7 Férfi 28,2 16,2 11,8 10,1 8,3 6,4 4,0 10, Nő 28,0 11,7 9,7 9,0 6,3 5,5 6,1 8,7 Férfi 33,3 16,8 11,0 10,7 8,9 5,9 4,5 11, Nő 24,3 8,7 8,3 6,8 5,2 4,7 11,1 7,0 Férfi 25,2 12,7 8,4 7,8 6,7 4,6 7,7 8,5 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 320

2 8.3. Aktivitási arány korcsoportok szerint, (%) Időszak Összesen éves 1992 Nő 21,5 60,6 62,1 79,9 77,3 19,3 7,9 51,0 Férfi 24,4 81,0 92,7 93,4 86,3 52,0 13,5 66, Nő 14,1 53,4 54,3 71,9 71,2 14,7 3,4 43,8 Férfi 19,4 74,9 91,3 90,7 82,1 44,9 8,0 61, Nő 14,2 52,1 57,3 70,7 70,2 14,2 2,8 44,1 Férfi 17,3 70,4 87,8 87,8 78,3 40,0 6,1 60,0 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A foglalkoztatottak aránya legmagasabb iskolai végzettségük szerint, (%) Időszak 8 ált.isk.-nál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakiskola Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 3,8 29,0 14,6 2,4 16,7 19,3 9,4 4,8, ,5 Férfi 3,4 22,6 35,0 0,2 7,9 16,2 7,2 7,5, , Nő 1,3 25,3 18,3 1,8 15,9 21,2 10,1 5,0, ,2 Férfi 1,4 19,9 37,8 0,7 7,4 18,0 7,5 7,2, , Nő 0,7 22,9 18,3 1,9 16,0 22,1 12,3 5,6, ,0 Férfi 0,9 19,4 38,7 0,6 7,6 18,1 7,2 7,5, ,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 321

3 8.5. A munkanélküliek aránya legmagasabb iskolai végzettségük szerint, Időszak 8 ált. isk.- nál kevesebb Ált. isk. 8 osztálya Szakmukásképző Szakiskola Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 7,5 41,5 17,7 3,5 13,8 12,9 1,7 1,3,0 178,3 Férfi 6,3 34,7 38,8 0,2 4,7 11,4 2,4 1,5,0 265, Nő 4,5 36,6 22,5 1,9 13,0 16,7 3,7 1,3,0 155,0 Férfi 3,8 33,9 43,2 0,8 4,9 9,9 2,6 1,0,0 261, Nő 4,4 37,2 20,0 2,7 14,9 16,5 3,2 1,1,0 123,8 Férfi 4,5 32,8 41,2 0,8 6,4 10,8 2,1 1,3,0 189,2 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A foglalkoztatottak aránya foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, Időszak Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia Építőipar Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás 1992 Nő 7,7 0,4 24,8 1,7 1,7 15,0 3,6 Férfi 14,3 2,1 26,6 3,5 8,3 9,0 2, Nő 4,7 0,3 21,6 1,5 1,3 15,5 3,9 Férfi 10,7 1,4 24,3 3,5 9,5 10,2 2, Nő 4,1 0,3 22,7 1,4 1,2 15,2 3,9 Férfi 10,4 1,0 26,2 3,6 10,3 10,8 2,8 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 322

4 8.6. A foglalkoztatottak aránya foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, (folytatás) Időszak Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Közigazgatás, társadalom- Oktatás Egészségügy, szociális Egyéb szolgáltatás Összesen, % Összesen, ezer fő biztosítás ellátás Nő 5,5 2,8 3,6 5,5 12,7 9,5 5,2, ,5 Férfi 11,0 0,7 3,1 8,6 3,4 2,7 4,6, , Nő 5,0 3,6 3,8 7,2 2,4 10,8 5,5, ,2 Férfi 11,6 1,2 3,3 9,8 4,2 2,7 5,0, , Nő 5,2 3,3 4,3 8,1 14,0 10,9 5,4, ,0 Férfi 10,6 1,3 4,8 7,9 3,6 2,8 4,3, 2 041,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A munkanélküliek aránya korábbi foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, (%) Időszak Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia Építőipar Kereskedelem Szálláshelyszolgáltatás 1992 Nő 12,0 0,6 38,5 1,2 3,5 14,9 7,0 Férfi 14,3 1,8 33,2 2,2 17,8 8,4 2, Nő 8,6 0,9 33,9 12,2 3,5 19,3 6,9 Férfi 13,5 1,7 28,6 2,5 17,6 9,0 3, Nő* 6,1 0,4 31,5 1,2 1,6 20,0 6,9 Férfi* 10,5 1,6 28,3 2,4 16,8 10,3 3,2 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: *8 éven belül szünt meg a munkája. 323

5 8.7. A munkanélküliek aránya korábbi foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, (%) (folytatás) Szállítás, Pénzügyi Ingatlanügyletek Közigazgatás, Oktatás Egészségügy, Egyéb Összesen, Összesen, Időszak raktározás tevékenység társadalom- szociális szolgál- % ezer fő biztosítás ellátás tatás 1992 Nő 2,7 0,8 3,4 2,7 4,1 4,7 3,9,0 157,3 Férfi 7,2 0,1 2,6 3,6 0,5 1,2 4,6,0 241, Nő 4,5 1,4 2,5 2,7 6,2 4,7 3,5,0 129,9 Férfi 7,7 0,5 2,6 5,8 1,4 1,7 4,2,0 219, Nő* 3,5 2,5 4,1 5,6 5,7 6,8 4,2,0 94,7 Férfi* 6,5 0,9 3,3 8,6 1,3 1,9 4,3,0 151,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: *8 éven belül szűnt meg a munkája A foglalkoztatottak aránya foglalkoztatásuk jellege szerint, nemenként, (%) Időszak Alkalmazott Szövetkezet tagja Társas vállalkozás tagja Vállalkozó Segítő családtag Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 83,6 3,8 5,3 5,4 1,8, ,5 Férfi 76,0 7,1 7,4 8,7 0,7, , Nő 87,0 1,6 3,8 6,6 4,6, ,2 Férfi 78,3 2,9 5,9 12,2 0,7, , Nő 88,4 1,0 2,7 6,7 1,1, ,0 Férfi 80,5 1,9 4,3 12,8 0,5, ,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 324

6 8.10. A munkanélküliek közül a korábban alkalmazottak és a szövetkezeti tagok száma és aránya Munkakörük jellege szerint, Szakmunkás Betanított Segédmunkás Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Időszak munkás foglalko- zásúak foglalkozásúak foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Összesen 0 fő 0 fő % 1992 Nő 22,4 58,7 24,5 72,1 27,9 146,5 72,1 27,9,0 Férfi,5 63,9 37,5 68,1 31,9 225,1 89,7 10,3, Nő 24,8 46,3 14,1 63,3 36,7 125,1 68,1 31,9,0 Férfi 92,6 54,5 40,3 89,7 10,3 206,7 90,7 9,3, Nő* 14,6 25,0 17,9 90,7 9,3 90,9 63,3 36,7,0 Férfi* 58,2 40,5 31,0 90,6 9,4 143,1 90,6 9,4,0 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: *8 éven belül szűnt meg a munkája A foglalkoztatottak aránya foglalkozási főcsoportok szerint, (%) Időszak Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Szolgáltatási jellegű foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1995 Nő 4,4 13,5 18,0 17,9 17,9 2,9 Férfi 6,9 8,6 8,2 1,2 11,3 4, Nő 4,7 14,7 18,8 14,3 18,5 2,3 Férfi 7,0 8,9 8,6 0,9 12,2 5,0 325

7 8.11. A foglalkoztatottak aránya foglalkozási főcsoportok szerint, (folytatás) Ipari és Gépkezelők, Ismeretlen Időszak építőipari foglalkozások összeszerelők, járművezetők Szakképzettség et nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai Összesen, % Összesen, ezer fő 1995 Nő 10,6 4,7 11,8 0,3 0,0, ,2 Férfi 32,0 15,4 7,1 4,8 -, , Nő 10,5 5,7 10,3 0,3 0,0, ,0 Férfi 32,5 15,0 6,8 2,8 0,0,0 2041,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A gazdaságilag nem aktívak aránya munkavállalási szándékuk szerint, (%) Nem kíván Szeretne Ebből: Keresett Összesen Időszak dolgozni rendszeres munkát, passzív munkát de nem állt % ezer fő de nem keresett munkanélküli rendelkezésre 1992 Nő 85,7 13,9 4,0 0,4, ,3 Férfi 83,1 16,5 6,0 0,5, , Nő 90,0 9,7 2,1 0,3, ,5 Férfi 88,0 11,6 2,2 0,4, , Nő 85,8 13,9 4,0 0,3, ,4 Férfi 86,1 13,5 4,3 0,3, ,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 326

8 8.13. A munka csak pénzkereseti lehetőség semmi több. az egyetértők és nem egyetértők megoszlása a nők és férfiak körében legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1997 (%) Egyetért vele Nem ért egyet vele Nő Férfi Nő Férfi N Legfeljebb 8 általános 34,9 42,1 35,5 31,1 484 Szakmunkásképző 38,7 40,4 28,2 33,7 397 Befejezett 19,3 19,8 52,8 51,3 415 középiskola Felsőfokú 9,0 16,4 71,0 69,9 173 Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500) Megjegyzés: A válaszokat ötfokú skálán mérték. Az ötfokú skálát az alábbi három kategóriába vontuk össze:egyetért vele=egyetért (4), Teljesen egyetért (5), Is-is=Nem is ért egyet, nincs is ellene (3), Nem ért egyet vele=nem ért egyet (2), Egyáltalán nem ért egyet (1). A táblázatban csak a két szélsőérték megoszlásai találhatóak Milyen munkaidőben dolgozna szívesen? az érvényes válaszok megoszlása a gyermekes, illetve nem gyermekes nők és férfiak körében, 1997 (%) Teljes vagy Van gyermeke Nincs gyermeke részmunkaidőben Nő Férfi Nő Férfi dolgozna? Teljes munkaidőben 58,8 83,5 66,1 77,6 Részmunkaidőben 38,9 13,3 28,3 19,0 Kevesebb mint 10 órát 1,7 2,4 2,1 0,5 Egyáltalán nem 0,7 0,8 3,5 2,9 dolgozna Összesen: (N) (301) (249) (339) (411) Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500) Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy kimerülten érkezik haza a munkából, illetve hogy lelkileg megterhelő, stresszes a munkája? az érvényes válaszok megoszlása az aktív dolgozók körében foglalkozás és nemek szerint, a saját csoport százalékában 1997 (%) Foglalkozás Gyakran fordul elő, hogy kimerülten érkezik haza lelkileg megterhelő a munkája Nő Férfi Nő (N=135) Férfi (N=138) Önálló, vállalkozó 32,1 55,2 39,3 48,3 Vezető 54,8 49,0 48,4 61,2 Szellemi foglalkozású 53,2 41,7 58,2 43,8 Fizikai foglalkozású 61,5 53,8 41,3 29,6 Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500). Megjegyzés: A válaszokat ötfokú skálán mérték. Az ötfokú skálát az alábbi három kategóriába vontuk össze: soha = soha (1), szinte soha (2); néha =néha(3); gyakran=gyakran (4), mindig (5). A táblázatban csak a gyakran választ adók megoszlásai találhatóak.

9 8.16. A foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak és nem aktívak száma nemek szerint, a éves népesség körében, Gazdasági aktivitás Nő fő Gazdaságilag aktív éves 2 287, , ,3 2057, ,9 2026,4 népesség ebből foglalkoztatottak 2 108, , , , ,5 1891,7 ebből: foglalkoztatottak gyeden, 1 864, , , , , ,8 gyesen lévők nélkül munkanélküliek 178,3 202,9 176,4 155,0 156,4 134,7 Gazdaságilag nem aktív éves 1 718,1 1832, , , ,1 2033,3 népesség ebből passzív munkanélküliek 78,8 52,0 45,0 48,3 42,1 40,1 Arányszámok, % Munkanélküliségi ráta 7,8 9,2 8,4 7,5 7,6 6,6 Férfi fő Gazdaságilag aktív éves 2 489, , , , ,9 2260,8 népesség ebből foglalkoztatottak 2 223, , , , ,2 2046,7 ebből: foglalkoztatottak gyeden, gyesen lévők nélkül 2 218, , , , ,3 2043,5 munkanélküliek 265,9 316,0 274,8 261,5 243,7 214,1 Gazdaságilag nem aktív éves 1 234,1 1334, , , ,1 1479,5 népesség ebből passzív munkanélküliek 74,2 63,6 62,0 57,1 58,9 53,6 Arányszámok, % Munkanélküliségi ráta 10,7 13,2 11,8 11,3 10,7 9,5 Összesen fő Gazdaságilag aktív éves 4 776, , , , ,8 4287,2 népesség ebből foglalkoztatottak 4 332, , , , ,7 3938,4 ebből: foglalkoztatottak gyeden, 4 082, , , , , ,3 gyesen lévők nélkül munkanélküliek 444,2 518,9 451,2 416,5 400,1 348,8 Gazdaságilag nem aktív éves 2 952, , , , ,2 3512,8 népesség ebből passzív munkanélküliek 152,6 115,6 107,0 105,4 101,0 93,7 Arányszámok, % Munkanélküliségi ráta 9,3 11,3 10,2 9,5 9,2 8,1 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: a A sorkatonák és a gyeden, gyesen lévők a gazdaságilag aktívak (a foglalkoztatottak) között szerepelnek. 328

10 8.17. A regisztrált munkanélküliek, a munkanélküli-járadékban részesültek nemek szerinti aránya. Bejelentett betöltetlen álláshelyek, (%) Regisztrált munkanélküliek Munkanélküli-járadékban részesültek Átlagos Időszak a aránya, % aránya, % segély, Ft/fő/hó Nő Férfi Összesen Fő Nő Férfi Összesen Fő 1990, ,2 59,8, ,2 58,8, ,6 58,4, ,2 58,8, ,3 58,7, ,5 59,5, ,5 58,5, ,8 58,2, ,1 54,9, ,5 57,5, ,3 52,7, ,3 57,7, ,8 52,2, ,7 56,3, ,9 53,1, Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: a Decemberi adatok A keresők társadalmi tagozódása a mobilitásfelvételek alapján, (%) A keresők társadalmi csoportja Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Vezető 0,5 1,5 0,8 3,1 1,1 3,5 Értelmiségi 3,3 4,5 6,6 7,1 7,5 7,8 Egyéb szellemi foglalkozású 23,9 13,9 29,3 12,6 27,7 11,7 Szakmunkás 8,4 32,6 10,5 38,0 13,7 36,6 Betanított munkás 21,4 15,7 25,1 15,9 22,2 15,6 Segédmunkás 11,9 10,5 13,3 8,2 14,0 7,3 Mezőgazdasági fizikai 28,2 18,1 12,4 12,6 8,4 10,1 Önálló iparos, kereskedő 1,2 1,9 1,3 2,0 3,1 4,9 Egyéb 1,2 1,3 0,6 0,4 2,5 2,5 Összesen,0,0,0,0,0,0 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 329

11 8.19. A megkérdezett társadalmi csoportja 1992-ben és az apa társadalmi csoportja a megkérdezett éves korában nemek szerint (%) A megkérdezett évi társadalmi csoportja Az apa társadalmi csoportja a megkérdezett éves korában Vezető Értelmiségi Betanított munkás Egyéb szellemi foglalkozású Szakmunkás Segédmunkás Mg.-i fizikai Önálló iparos és kereskedő Egyéb, ismeretlen Összesen Férfi Vezető 3,3 6,1 2,9 0,6 0,8 0,9 0,5 2,9 0,9 1,6 Értelmiségi 11,6 20,8 6,1 2,0 1,3 1,5 0,4 4,2 8,4 4,3 Egyéb szellemi fogl. 13,8 17,8 14,8 6,0 2,8 2,3 1,5 7,0 12,4 7,2 Szakmunkás 21,9 17,1 22,9 24,7 14,1 12,0 5,2 26,0 28,6 19,4 Betanított munkás 10,0 10,5 14,4 19,8 19,2 14,8 9,6 15,3 10,4 16,2 Segédmunkás 4,1 2,4 4,7 6,7 7,4 13,3 4,5 7,4 6,2 6,4 Mezőgazdasági fizikai 8,0 5,8 10,7 17,2 21,1 24,0 33,2 12,7 7,5 17,5 Mezőgazdasági önálló 10,2 5,9 10,3 11,3 17,6 17,3 35,2 8,0 4,9 14,2 Önálló iparos, keresk. 10,4 7,6 7,9 6,0 5,2 3,8 2,4 10,9 6,5 6,1 Egyéb, ismeretlen 6,7 6,0 5,3 5,6 10,5 10,1 7,5 5,5 14,2 7,1 Összesen,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0 Megkérdezettek száma

12 A táblázat folytatása A megkérdezett évi társadalmi csoportja Az apa társadalmi csoportja a megkérdezett éves korában Vezető Értelmiségi Betanított munkás Egyéb szellemi foglalkozású Szakmunkás Segédmunkás Mg.-i fizikai Önálló iparos és kereskedő Egyéb, ismeretlen Összesen Nő Vezető 10,2 7,2 2,8 1,0 0,5 0,8 0,2 1,3 0,9 1,9 Értelmiségi 16,9 22,9 5,5 1,9 0,9 0,4 0,2 3,2 7,3 4,2 Egyéb szellemi fogl. 8,6 18,4 12,8 7,0 3,8 2,9 0,8 10,2 6,4 7,7 Szakmunkás 14,8 21,4 28,3 31,1 16,8 12,4 2,9 23,8 30,0 21,0 Betanított munkás 13,3 8,7 15,9 16,9 19,1 18,0 9,8 14,2 10,7 15,8 Segédmunkás 2,4 2,3 4,6 5,8 6,7 7,5 3,5 5,0 6,6 5,4 Mezőgazdasági fizikai 10,8 6,1 11,4 16,0 23,8 22,5 29,5 13,4 11,0 17,5 Mezőgazdasági önálló 7,1 3,7 6,7 8,0 13,8 19,0 41,2 11,4 10,0 13,1 Önálló iparos, keresk. 6,5 4,8 7,0 6,0 4,6 5,4 3,2 11,4 4,2 5,7 Egyéb, ismeretlen 9,4 4,3 5,1 6,3 10,0 11,0 8,7 6,1 12,9 7,7 Összesen,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0 Megkérdezettek száma Forrás: Társadalmi tagozódás, mobilitás az évi mobilitásvizsgálat alapján KSH.Bp old. 331

13 9. Jövedelem 9.1. A létszám megoszlása nemek szerint, fő (A népességnek egy főre jutó személyes célú jövedelemnagysága alapján, 1998.) Decilisek Aktív keresők száma (fő) Aktív keresők aránya (%) Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen ,2 4,4 5, ,3 6,4 8, ,5 7,9 8, ,5 8,5 9, ,3 9,3 9, ,3 10,2 10, ,1 11,3 10, ,3 10,8 9, ,4 13,8 13, ,0 17,3 16,0 Összesen ,0,0,0 Forrás: Családi költségvetés, 1993 és Az aktív és inaktív háztartások adatai jövedelmi tizedek szerint, 1993 és 1998 (Ft) Decilisek Az aktív háztartások nettó jövedelme Az inaktív háztartások nettó jövedelme Összesen Forrás: Családi költségvetés, 1993 és

14 9.3. Nyugdíjban, járadékban, egyéb ellátásban részesülők az ellátás fajtája szerint (ezer fő) Ellátott Ebből: (1997-ben) március Férfi Nő Öregségi nyugdíjas 1 459, , ,1 1654,1 636, ,4 Rokkantsági nyugdíjas 540,9 723,9 749,9 771,1 422,8 348,3 Saját jogú nyugdíjas 2 000, , , , , ,7 Baleseti járadékos 26,6 17,1 16,1 15,2 12,9 2,3 Özvegyi nyugdíjas 243,7 223,5 219,5 216,4 5,7 210,7 Mezőgazdasági szövetkezeti 84,7 51,0 45,7 40,5 3,7 36,8 járadékos Árvaellátásban 99,8 110,2 112,7 113,9 - - részesülő Egyéb 109,7 295,5 304,4 316,1 - - Összesen 2 564, , , ,3 - - Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer) Saját jogú nyugdíjasok alapnyugdíj-nagyságkategóriák szerint, 1997 március Öregségi nyugdíjasok százalékos megoszlása Rokkantsági nyugdíjasok százalékos megoszlása Összes saját jogú nyugdíjasok százalékos megoszlása Az alapnyugdíj havi összege Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi ,4 0,2 1,8 1,3 0,7 0, ,2 4,3 18,5 12,8 11,6 7, ,1 17,0 37,7 29,2 32,1 21, ,6 29,7 34,0 28,2 42,0 29, ,2 20,6 5,4 13,8 8,2 17, ,7 11,6 1,7 6,7 3,2 9, ,6 7,3 0,6 3,9 1,3 6, ,0 7,4 0,3 3,3 0,8 5, ,2 1,9 0,0 0,8 0,1 1,4 Összesen (N),0 ( ),0 ( ),0 ( ),0 ( ),0 ( ) Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer).,0 ( ) 333

15 9.5. A havi bruttó és nettó átlagkereset és a fogyasztói árindex, A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete* Fogyasztói Év Bruttó Nettó Bruttó Nettó árindex Ft/fő/hó előző év azonos időszaka =,0 Nők , ,2 113,9 128, ,9 118,9 114,3 Férfi , ,5 113,5 128, ,3 117,4 114,3 Összesen ,1 121,3 123, ,4 113,7 128, ,9 118,0 114,3 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer). Megjegyzés: * 20 fő feletti gazdasági szervezetek adatai A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők és férfiak havi nettó átlagkeresete, 1997 Teljes munkaidőben foglalkoztatott Gazdasági ág, Nők Férfiak ágazat Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Szellemi Összesen foglalkozásúak foglalkozásúak Mező-, vad-, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása karbantartása Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás

16 A 9.6. táblázat folytatása Teljes munkaidőben foglalkoztatott Gazdasági ág, Nők Férfiak ágazat Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Szellemi Összesen foglalkozásúak foglalkozásúak Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Összesen Forrás: Foglalkoztatottság és kereseti arányok KSH. Megjegyzés: 20 fő feletti gazdasági szervezetek adatai Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete nemenként, 1998 (Ft/fő) Gazdasági ág, Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset ágazat Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Ipar Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Humán egészségügyi ellátás Szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Összesen Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer). Megjegyzés: A 20 fő feletti létszámú gazdasági szervezetek teljes munkaidőben foglalkoztatottainak adatai. 335

17 10. Családi értékek, gyermekvállalás, karrier 10.1.A felsorolt jellemzők közül melyek lehetnek fontosak egy sikeres házasságban? - a nagyon fontos válaszok megoszlása szerinti sorrendje Nő (N=0) % Férfi (N=0) % Kölcsönös tisztelet és 60,8 Kölcsönös tisztelet és megbecsülés 51,8 megbecsülés Megértés, tolerancia 56,0 Boldog szexuális élet 51,6 Házastársaknak gyerekük 54,9 Házastársaknak gyerekük legyen 50,7 legyen Hűség 54,1 Megértés, tolerancia 48,5 Boldog szexuális élet 49,4 Hűség 46,6 Önálló élet (anyóstól, apóstól) 45,4 Önálló élet (anyóstól, apóstól) 39,4 Megfelelő jövedelem 29,3 Megfelelő jövedelem 37,7 Jól vezetett háztartás 20,2 Jól vezetett háztartás 23,3 Háztartási munkák megosztása 11,8 Közös ízlés és érdeklődés 11,8 Közös ízlés és érdeklődés 11,6 Háztartási munkák megosztása 11,4 Azonos műveltség 6,8 Azonos műveltség 6,0 Házastársak hasonló társadalmi 4,6 Házastársak hasonló társadalmi 5,4 háttere háttere Azonos vallási meggyőződés 3,3 Azonos vallási meggyőződés 3,6 Hasonló politikai nézet 1,8 Hasonló politikai nézet 1,6 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet,TÁRKI- Családi Értékek Két párhuzamosan kérdezett 0 fős alminta, (N=2000). Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontosnak tartja, 2.fontosnak tartja 3. nem tartja fontosnak A családban élők általában boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban az állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, 1994 Nő Férfi Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola Egyetem Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest táblázat. ISSP 1994 (N=1500) Napjainkban a házasság legfőbb célja a gyerek állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, 1994 (%) Életkor Nő Férfi felett

18 A táblázat folytatása Iskolai végzettség Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola Egyetem Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest és 13. táblázat. ISSP1994 (N=1500) A házasság legfőbb előnye az anyagi biztonság állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, (%) Nő Férfi Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola Egyetem Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest Táblázat. ISSP1988 és ISSP1994 (N=1500) Ön szerint nagyon fontos, fontos, vagy nem különösebben fontos, hogy az érvényes válaszok megoszlása a éves nők és férfiak körében, 1998 (%) a környezetnek, az ismerősöknek jó Nő Férfi véleménye legyen a családjáról. Nagyon fontos 31,4 26,5 Fontos 52,9 56,7 Nem különösebben fontos 15,7 16,8 Összesen (N=925) (N=942) egy házasságban ne legyen semmiféle titok a házastársak között. Nagyon fontos 55,7 42,5 Fontos 37,6 49,2 Nem különösebben fontos 6,7 8,3 Összesen (N=923) (N=922) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) 337

19 10.6. Ön mennyire tartja fontosnak azt, hogy a környezetnek, az ismerősöknek jó véleménye legyen a családjáról? a nagyon fontos választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő 36,8 239 Férfi 26,3 218 Szakmunkás végzettség Nő 37,5 234 Férfi 29,8 351 Befejezett középiskola Nő 28,2 338 Férfi 24,0 288 Felsőfokú végzettség Nő 17,1 114 Férfi 22,3 85 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontos; 2. fontos; 3. nem különösebben fontos Egy gyermekes családban a szülőknek akkor is együtt kell maradniuk, ha nem jönnek jól ki egymással. állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, 1994 (%) Iskolai végzettség Nő Férfi Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző középiskola Főiskola Egyetem 8 27 Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest táblázat. ISSP1994 (N=1500) Ön szerint nagyon fontos, fontos, vagy nem különösebben fontos, hogy - az érvényes válaszok megoszlása a éves nők és férfiak körében, 1998 (%) ha az embernek gyermeke van, mondjon Nő Férfi le saját céljairól, hogy a gyermekek körül és a háztartásban minden rendben legyen. Nagyon fontos 27,7 24,8 Fontos 50,0 55,2 Nem különösebben fontos 22,3 20,0 Összesen (N=905) (N=905) a szülőknek nagy tekintélye legyen, és a gyerekeket engedelmességre neveljék. Nagyon fontos 29,9 28,1 Fontos 53,6 55,7 Nem különösebben fontos 16,5 16,2 Összesen (N=918) (N=912) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) 338

20 10.9. Ön mennyire tartja fontosnak azt, hogy ha az embernek gyermeke van, mondjon le saját céljairól, hogy a gyermekek körül és a háztartásban minden rendben legyen? - a nagyon fontos választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, illetve a gyermekesek és a nem gyermekesek körében, 1998 (%) Iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő 40,0 231 Férfi 29,3 209 Szakmunkás végzettség Nő 29,0 232 Férfi 31,0 342 Befejezett középiskola Nő 22,5 331 Férfi 16,1 273 Felsőfokú végzettség Nő 14,8 110 Férfi 16,9 82 Van gyermeke Nő 31,8 623 Férfi 26,7 421 Nincs gyermeke Nő 18,1 476 Férfi 23,1 278 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832). Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontos; 2.fontos; 3. nem különösebben fontos Ön mennyire tartja fontosnak azt, hogy a szülőknek nagy tekintélye legyen, és a gyerekeket engedelmességre neveljék? a nagyon fontos választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, illetve a gyermekesek és a nem gyermekesek körében, 1998 (%) Iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő) 41,9 239 Férfi 36,8 211 Szakmunkás Nő 33,2 232 végzettség Férfi 32,2 341 Befejezett középiskola Nő 23,3 333 Férfi 19,3 278 Felsőfokú végzettség Nő 17,2 112 Férfi 18,7 82 Van gyermeke Nő 34,1 631 Férfi 30,0 424 Nincs gyermeke Nő 20,5 282 Férfi 26,7 482 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832). Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontos; 2.fontos; 3. nem különösebben fontos. 339

21 Önöknél általában ki végzi a háztartási munkát, pl. a takarítást, főzést, mosást? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében családi állapotuk szerint, 1997 (%) Családi állapot Házas Özvegy, elvált Élettársi kapcsolat Egyedülálló Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Főként Ön 71,3 1,9 75,1 58,3 69,6 2,1 23,5 5,7 végzi Egyformán 25,6 37,8 10,0 20,0 28,3 34,0 36,5 19,9 megosztva végzi valakivel Főként nem Ön végzi, hanem, 3,1 60,3 14,9 21,7 2,2 63,8 40,0 74,5 valaki más Összesen: (N) (449) (468) (201) (60) Forrás:OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500). (46) (47) (85) (141) Az Ön véleménye szerint minek van nagyobb szerepe az életben? A családiés magán életnek, vagy a hivatásnak és munkának? az érvényes válaszok megoszlása a évesek körében iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Legfeljebb 8 általános Szakmunkás végzettség Befejezett középiskola Felsőfokú végzettség Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Családi 73,1 56,5 65,9 53,2 63,9 44,7 48,2 40,1 életnek, magán életnek Mindkettőnek 22,8 39,3 28,8 36,1 29,7 39,7 49,2 44,3 szerepe van Hivatásnak és 4,0 4,2 5,3 10,7 6,4 15,6 2,6 15,6 a munkának Összesen: (N) (235) (205) (233) (346) (335) (280) (113) (85) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) Megjegyzés: A válaszokat ötfokú skálán mérték. Az ötfokú skálát az alábbi három kategóriába vontuk össze: Hivatásnak és munkának=1 és 2 érték; Mindkettőnek szerepe van=3 érték; Családi életnek, magán életnek=4 és 5 érték Ön szerint hány gyerek mellett valósítható meg leginkább az, hogy valaki szakmai karriert érjen el? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében gyermekük száma szerint, 1991 (%) Nincs gyermeke Egy gyermeke van Két gyermeke van Három vagy több gyermeke van Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Leginkább 4,6 5,0 1,9 3,0 1,7 0,5-3,8 gyerek nélkül Leginkább egy 10,8 23,8 32,7 35,0 7,3 7,1 3,4 5,7 gyerek mellett Csak két gyerek mellett 33,8 40,0 19,9 33,0 56,2 55,5 23,0 20,8 340