Időzített bomba? Pályaválasztás és elvándorlás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Időzített bomba? Pályaválasztás és elvándorlás"

Átírás

1 Időzített bomba? Pályaválasztás és elvándorlás Hollandiában között fogadták el az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását rendező a népesség 62 %-ra vonatkozó kötelező társadalombiztosítási betegbiztosításra, és a fennmaradó csoportot érintő üzleti egészségbiztosításra, illetve a non-profit betegbiztosító alapítványokra, szervezetekre vonatkozó törvényeket. Dr. Zrínyi Miklós PhD 1, Dr. Zékányné Rimár Ilona 2, Tóth Helga 3, Siket Adrienn 4 Összefoglaló Cél: Ez a vizsgálat azért készült, hogy a hallgató és gyakorlatban dolgozó ápolók körében a migráció jelenségének nagyságára keressen választ. A tanulmányban megvizsgáltuk az ápolás input odalát, azaz a képzés felől érkezők késztetését arra, hogy az ápolásban helyezkedjenek el a végzést követően. Megvizsgáltuk az output oldalt is, azaz a gyakorlatban tevékenykedők hajlamát arra, hogy idő előtt megváljanak az ápolástól. Módszerek: A vizsgálat megtervezése során méréseinkben hasonló eljárásokat használtunk, mint amiket a NEXT (Ápolók Korai Pályaelhagyása) európai tanulmány szakemberei alkalmaztak. Saját fejlesztésű kérdőívet állítunk össze a NEXT szempontok alapján, amelyet 3 helyszínen (Debrecen, Nyíregyháza, Pécs) több mint 500, névtelen válaszadó töltött ki. Eredmények: A pályaelhagyás és migráció igénye mintánkban eltérő módon, de egyértelműen jelen volt. Jellemző inkább a más egészségügyi területre illetve más szakmába való átlépés igénye volt. A képzésben lévő hallgatók esetében a biztos lemorzsolódást 10%-ra prognosztizáltuk. A külföldön történő munkavállalás mellett a nyelvtudás és a felsőfokú végzettség szólt. A pályán maradás legfőbb motiváló tényezői a rugalmas munkaidő és a továbbfejlődés, karrierlehetőségek voltak. Következtetések: A jelen mintában is igazolhatóan jelen voltak a pályaelhagyás és a külföldi migráció iránti igények. Ahhoz, hogy a nagyobb mértékű pályaelhagyás valamint migráció elkerülhető legyen, a munkarend átszervezése és a karrier struktúra kialakítása fontosnak tűnik. A migráció nem állítható meg, de megfelelő anyagi ösztönzőkkel illetve jobb munkahelyi feltételekkel lassítható. Bevezető Az egészségügyi rendszer, a felsőoktatás, és maga a társadalomszerkezet folyamatos átalakulása egyre komolyabb feszültségeket hoz felszínre az ápolás jövőjével kapcsolatban. Noha az ápolás presztízse sosem volt a magyar társadalom megbecsültségi mutatóinak csúcsán, egykoron elképzelhetetlen lett volna arról hallani, hogy az egészségügyi struktúraváltás ápolói áldozatokat követel majd. Miközben takarékossági szempontok miatt egyes területeken leépítésekkel reagálnak a munkaadók a rájuk erőltetett közgazdasági kényszerre, addig a másik oldalon fokozatosan hatalmasodik el a szakképzett és kompetens ápolók hiánya. A magyar helyzet egyik sajátossága, hogy a hivatalos álláspont szerint a fentiek ellenére nincs ápolóhiány Magyarországon. Ennek értelmében nem szükséges reagálni arra a tényre, hogy évek óta csökken az újonnan ápolást választó hallgatók létszáma, hogy a képzést elkezdők egyre szignifikánsabb része már nem fejezi be tanulmányait, hogy a belső migráció (más szakmába vagy a magyar munkaerőpiac más területén való elhelyezkedés) mellett a külföldre történő elvándorlás is kezdi felvetni a fejét az ápolók körében. Az egyik, talán legfőbb problémát az jelenti, hogy nincsenek megbízható adataink sem, amelyekre hivatkozni lehetne az elvándorlással kapcsolatban. Hogy a probléma nagyságát érzékeltessük, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-ben közgyűlési határozattal erősítette meg a humánerőforrás kérdés, azon belül pedig a migráció kezelésének globális fontosságát (WHO, 2004). Az időzített bombához a töltetet ugyanis az Egyesült Államok szolgáltatja, ahol a következő 20 év során az aktívan dolgozó ápolók közel 50%-a vonul nyugdíjba, azaz 800 ezer ember válik ki az egészségügyből (Buerhaus, 2000). Pótlásuk csak ápoló importtal lehetséges, az amerikai képzési rendszer ilyen rövid idő alatt nem tud ennyi ápolót újratermelni. Az import egy része, a nyelvi készségek és a magasabb amerikai bérek miatt Angliából érkezik majd, ami azt is jelenti, hogy Angliának más európai országokból, így akár hazánkból kell majd munkaerőt elszívnia. A helyzet komolyságára tekintettel az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (ICN) nemzetközi konferenciát rendezett a globális elvándorlás témakörében, amely konkrét ajánlásokat fogadott el a tagországok részére (ICN, 2005). Mindeközben az Európai Unió is elindított egy vizsgálatot NEXT néven (Ápolók Korai EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2007/1. 39

2 Pályaelhagyása), amely 10 európai országban, több mint 70 ezer résztvevő segítségével keresett választ arra, hogy milyen utánpótlása lesz az ápolói szakmának a következő évtizedekben (Next, 2005). Utóbbi tanulmány széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva tett ajánlásokat az Unió Tanácsának 2005-ben az ápolókérdés európai szintű kezelésére. Az idehaza, e témakörben publikált információ mennyisége, tekintve a téma fontosságát, igen szerény (Frits, 2003; Szkrajcsics, 2005; Vízvári, 2005; és Zrínyi, 2004). Konkrét hazai adatok, amelyek a fenti véleményeket alátámasztanák, egyelőre nem érhetők el. Tekintettel erre a hiányra, kutatói csoportot létesítettünk annak vizsgálatára, hogy miként befolyásolhatja a humánerőforrás-tervezést a képzésben résztvevő, és a gyakorlatban dolgozó ápolók elvándorlási szándéka. Alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a migráció iránti igény mennyire látens jelenség, milyen mértékben fordul elő a jelenlegi ápolószemélyzet körében. A vizsgálatot, a teljesség igénye nélkül, három fő helyszínen végeztük. Tekintettel az adatok sokaságára, a nyíregyházi főiskolán gyűjtött adatok jelenleg is feldolgozás alatt állnak. Ezekről egy későbbi közlés során számolunk be. Módszerek A vizsgálat megtervezése során azt az elképzelést tartottuk szem előtt, hogy a méréseinkben hasonló eljárásokra építsünk, mint amit a NEXT tanulmány szakemberei alkalmaztak. Igyekeztünk olyan módszereket használni, amik az összehasonlíthatóságot is megengedték volna, noha ugyanazokat a technikákat sajnos nem állt módunkban átvenni. Csoportunk amellett döntött, hogy saját fejlesztésű kérdőívet állítunk össze a NEXT szempontok alapján, és ezeket egy kérdőívben foglaljuk össze. A szempontokat az 1. ábra mutatja. 1. ábra. A NEXT tanulmány elméleti modellje A vizsgálatban eddig feldolgozott válaszok alapján összesen 522 személy vett részt. A nyíregyházi adatok feldolgozását követően a teljes minta közel 800 főből áll majd. A válaszadók döntő többsége nő volt (91,2%), a minta átlagos életkora 35,9 (± 8,8) év volt. Közel 2/3-uk (60%) élt párkapcsolatban, 45,5%-uk legmagasabb végzettsége OKJ szintű ápolói képesítés volt. Átlagosan 14,9 (± 9,1) évet töltöttek el az egészségügyben, viszonylag sokan (42,1%) jelezték, hogy szakdolgozó családtagjuk van. A tanulmányokat folytatók 57,5%-a az ápolás területén, 17,5% más egészségügyi szakmában, és 25% egészségügyön kívüli szakmában tanult. A képzés szintjére rákérdezve 41,3% főiskolainál alacsonyabb képzésbe járt, 47,6% főiskolai képzésben vett részt, és 11,1% egyetemi szintű programban tanult. A minta 67,9%-a nem beszélt idegen nyelven, alapfokon 25,3%, középfokon 5,3%, felsőfokon 1,1% beszélt nyelvet. A teljes minta, az elmúlt 6 hónap során megélt egészségi állapotát egy 10 fokozatú skálán átlagosan 6,6 (± 2,4) pontra értékelte. A hallgatók és dolgozók esetében az elégedettségre vonatkozó kérdésekből egy skálát képeztünk (12-es és 23-as kérdéssorok összevonásával). Ennek alapján a hallgatók egy min. 4 és max. 20 pont közötti skálán átlagosan 9,4 (± 3,1) pontra értékelték az oktatás színvonalával és a pálya kilátásaival kapcsolatos elégedettségüket. A munkahelyi körülméinput education import pool of active nurses output regular retirement premature retirement Az ábrán inputként jelenik meg a képzésből érkezők, és a külföldről importált ápolók tömege. Mindezek alkotják az aktívan szakmájukban dolgozó ápolókat, akikből nyugdíjazással és korai pályaelhagyással válnak ki a távozók. Szerencsés esetben az input oldalon jóval nagyobb a beáramlás, mint az output oldalon a távozó ápolók száma. Ez az absztrakt modell a 2. ábrában nyer konkrét értelmezést. Az ábra bal oldaláról indulva látjuk a munkahelyi környezet és a munka tartalmának (1), valamint a személyes helyzetnek (2) a szerepét. Ezeket különböző behatások érik (3), amelyek vagy fokozatosan adódnak össze az idők során, vagy hirtelen élményre alakulnak ki. Ezek a behatások alakítják a személyes erőforrásokat is (4), köztük szerepel az életkor és egészségi állapotunk is. Az előbbiekhez adódnak hozzá társadalmi-gazdasági, vagy munkahelyi-szervezeti alternatívák (5), amelyek együttesen határozzák meg, hogy szándékunkban áll-e maradni vagy menni, és végül maradunk a pályán, vagy elhagyjuk az ápolást (6). A fenti útmutatás alapján alkottuk meg azt a kérdőívet, ami lényegében minden lehetséges mérési pontot igyekezett lefedni (a kérdőív a mellékletben szerepel). Külön vizsgáltuk az input oldalon a képzésben résztvevőket, az importált ápolók arányát, a képzés során felmerül élmények (elégedettség és kilátások) szerepét, valamint a személyes helyzetet, beleértve a pályán töltött időt és minőségét, és végül konkrétan rákérdeztünk a pályaelhagyás vagy a pályán maradás valószínűségére. Hasonlóan jártunk el azoknál, akik a gyakorlatban dolgoztak. Méréseink alapján az adatokat a fenti modell minden elemébe be tudjuk illeszteni, és tetszőlegesen vizsgálhatjuk az egyes tényezők hatását a pályaelhagyásra vagy pályán maradásra. A vizsgálat három helyszínen készült, önkéntes és névtelen részvétellel, önkiválasztásos módszerrel. A három helyszín a PTE Egyetemi Klinikái, a debreceni Kenézy Gyula Kórház osztályai, valamint a DOTE, nyíregyházi főiskolai kara volt. Mindezekből következik, hogy a minta kiválasztásánál nem törekedtünk reprezentativitásra, éppen ezért nem állíthatjuk, hogy az így kapott eredményeink egy országos felméréssel megegyeznének. A kérdőíveket lehetőleg azonos időpontban, 2005 második félévében töltettük ki a hallgatókkal és munkavállalókkal egyaránt. Feldolgozás során törekedtünk teljes adatok használatára, több mint 25%-ban hiányzó adat esetén a kérdőívet kizártuk a feldolgozásból. Elsősorban leíró statisztikai módszereket használtunk az elemzésekhez, a pályaelhagyás előrejelzéséhez regressziós eljárást alkalmaztunk. Az elemzésekhez 5%-os hibahatárt vettünk figyelembe. Tekintettel a vizsgálat feltáró és leíró jellegére, az általunk tervezett kérdőív validitásáról és megbízhatóságáról nem tudunk beszámolni. A validitást a NEXT vizsgálat elméleti modelljével való megegyezés alapján tudjuk a leginkább alátámasztani. Eredmények 40 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2007/1.

3 2. ábra. A pályaelhagyás modell mérési pontjai DEMANDS INDIVIDUAL OUTCOME WORK environment and -content 1 PRIVATE conditions 2 EXPOSURE cumulative or sudden 3 INDIVIDUAL RESOURCES including health, age 4 ALTERNATIVES socio-ergonomic organisational 5 exit (continued nursing) exit from nursing intent to leave intent to stay 6 nyekkel kapcsolatos elégedettséget egy min. 5, max. 25 pontos skálán mérve átlagosan 12,2 (± 3,8) pontos osztályzatot adtak a válaszadók. A továbbiakban néhány kulcskérdés elemzését részletezzük. A tanulmányokat folytatók körében két kérdést tettünk fel, amelyek a tanulmányokkal kapcsolatos elbizonytalanodást vizsgálták. A 13 és 14-es kérdésekre adott válaszokat az 1. és 2. táblázatban találjuk. Ami talán érdekes: azok között, akik gondoltak a más területen való folytatás lehetőségére, 58,3% a nem egészségügyi területen történő továbbtanulás igényét jelölte meg. A 18. és 19. számú kérdések már annak valószínűségét vizsgálták, hogy a válaszadó mennyire biztos ápolói vagy egészségügyi szakképesítésének megszerzésében, és abban, hogy a végzést követően ápolóként fog elhelyezkedni. Ezt a 3. és 4. táblázat mutatja be. A gyakorlatban dolgozó kollégák esetében is hasonló kérdésekkel igyekeztünk feltárni a pályaelhagyás látens szándékát. A kérdések megoszlásait a következő, 5-8. táblázatok elemzik. Mindezek mellett azt is összehasonlítottuk, hogy vajon a tanuló vagy a gyakorlatban dolgozó kollégáinkat próbálja-e gyakrabban eltéríteni céljaiktól a személyes környezet. A 17 és 30-as kérdések khi négyzet próbával való összevetése alapján szignifikáns különbséget találtunk a tanulók javára (χ2 = 335,4 ; p<0,001), azaz a tanulókat szignifikánsan gyakrabban bíztatta környezete az ápolás/egészségügyi pályától való elválásra. A leíró rész további érdekessége volt a külföldi ápolók megjelenése a magyar egészségügyben. Erre vonatkozóan a 31. kérdés megoszlását mutatjuk be. Az eddig bemutatott eredmények döntően a belső elvándorlás szándékáról tájékoztattak. A leíró rész utolsó 3 táblázata viszont a külföldi kiáramlás esélyét tárja fel (33., 34. és 36. kérdések). Természetesen megpróbálkoztunk azzal is, hogy az 1. és 2. ábrán vázolt modell előrejelző képességét leteszteljük. Ennek megfelelően regressziós modelleket építettünk mind a képzésben résztvevők, mind pedig a dolgozók számára. Ezekben a modellekben a függő változó annak a valószínűsége volt, hogy a következő 1 évben ápolóként dolgozik tovább a válaszadó, független változóként pedig az életkor, egészségi állapot, egészségügyben eltöltött idő, családi állapot, szakdolgozó a családban, tanulási szándék, idegen nyelv ismerete, illetve a munkahelyi és oktatással való elégedettség szerepeltek. A hallgatókra nem sikerült eredményes modellt készíteni, talán azért is, mert a minta elemszáma meglehetősen alacsony volt (86 válaszadó), a használt változók száma viszont relatíve magas. Hair és mtsai (1995) figyelmeztetnek, hogy 5%-os hibahatár és 5-nél több független változó esetén legalább 250 elemszámú mintát igényel a szignifikáns kapcsolatok kimutatása. A gyakorlatban dolgozók esetében a modell értékelhető volt (F = 5,89; p<0,001), de a felhasznált változók igen szerény mértékben (11%-ban, R2 = 0,11) adtak magyarázatot arra, hogy miért marad a következő évben is az ápolói pályán a válaszadó. A 13. táblázat azokat a változókat mutatja, amelyek szignifikáns összefüggést mutattak a pályán maradással. A táblázat Beta értékeiből (egymás közötti relatív súly) látható, hogy a pályán maradást elsősorban a műszakbeosztás és az idegen nyelv negatív értelemben határozta meg. A B értékek szerint minél több műszakban dolgozott az illető, annál kisebb volt annak a valószínűsége, hogy a következő egy évben ápolóként dolgozik tovább. Ugyancsak igaz volt, hogy minél magasabb szinten beszélt az illető idegen nyelvet, annál kevésbé látszott valószínűnek pályán maradása. Minél elégedettebb volt a válaszadó a munkaidő/műszakbeosztások rugalmas kezelésével, valamint a továbbfejlődési lehetőségekkel, annál valószínűbb volt, hogy a következő évben a pályán marad. Kismértékben az életkor is összefüggött a pályán maradással, minél idősebb volt a válaszadó, annál kevésbé gondolta elhagyni az ápolói hivatást a következő év során. Egy másik statisztikai módszerrel (loglineáris elemzés), a külföldi munkavállalás konkrét valószínűségét (odds) próbáltuk számszerűsíteni úgy, hogy más tényezők hatását is figyelembe vesszük. A modellbe négy tényezőt választottunk be, amelyekről feltételeztük, hogy a legnagyobb hatással lehetnek a külföldi munkavállalásra, ezek: gondolt-e arra, hogy külföldön dolgozzon (igen/nem), családi állapot (együtt él/ egyedül él), legmagasabb végzettség (középfokú/felsőfokú), és végül a nyelvtudás (beszél/nem beszél). Mind a négy változót egyszerre használtuk fel, a számítógép 7 lépcsőben történő kiválasztással definiálta a legjobb összefüggést a változók között, amely jól illeszkedett az általunk gyűjtött adatokhoz (χ2 = 0; p = 1). A legjobb összefüggés a külföld nyelvtudás végzettség (χ2 = 4,7; p = 0,03) illetve külföld családi állapot változók között jött létre (χ2 = 9,5; p < 0,01). A végleges modell alapján elmondhatjuk, hogy amennyiben a válaszadó párkapcsolatban élt, 0,45-ször nagyobb valószínűséggel választotta (azaz kevésbé választotta!) a külföldi munkavállalást ahhoz képest, aki nem élt párkapcsolatban. Magyarán, a párkapcsolatban élés visszahúzó erőként hat a külföldi munkavállalással szemben. Együttesen vizsgálva a nyelvtudás és végzettség hatását a külföldi munkavállalásra azt találtuk, hogy azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, és nyelvet beszéltek, 2-szer nagyobb valószínűséggel választották a külföldi munkavállalást, EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2007/1. 41

4 mint azok, aki felsőfokú végezettséggel rendelkeztek, de nem beszéltek nyelvet. Hogy a végzettség milyen módon befolyásolta a külföldi munkavállalást legjobban a nyelvet beszélő, felső és középfokú végzettséggel rendelkezők között mutatkozik meg. Felsőfokú végzettséggel 1,68-szor nagyobb valószínűséggel akartak külföldön dolgozni, mint nyelvet beszélő, középfokon végzett társaik. A nyelvtudás látszik azonban a legerősebb érvnek a külföldre távozás mellett. Azok ugyanis, akik akár felső vagy középfokú végzettséggel rendelkeztek, és beszéltek nyelvet, 2,875-ször nagyobb valószínűséggel választották a külföldi pénzkeresés lehetőségét, mint akik nem beszéltek semmilyen nyelven. Magyarán a külföldi munkavállalás kérdése egyértelműen a felsőfokú végzettség és nyelvtudás felé tolódik el. Megbeszélés, következtetések Ez a vizsgálat azért készült, hogy a hallgató és gyakorlatban dolgozó ápolók körében a migráció jelenségének nagyságára keressen választ. A tanulmányban megvizsgáltuk az ápolás input odalát, azaz a képzés felől érkezők késztetését arra, hogy az ápolásban helyezkedjenek el a végzést követően. Ugyancsak megvizsgáltuk az output oldalt is, azaz a gyakorlatban tevékenykedők hajlamát arra, hogy idő előtt megváljanak az ápolástól. A kép meglehetősen vegyes következtetésekhez vezet. Ha az egyértelmű szándékot az 1-2. táblázatok esetében a nem válasznak feleltetjük meg, akkor úgy fest, hogy a mintában válaszoló hallgatók 53%-a volt eltökélt a tanulmányok befejezése mellett, és közel hasonló arány (50%) nem gondolkozott azon, hogy más képzésbe lépjen át. Ez a jó hír. A rossz hír, hogy így is akadt 14,7%, aki biztosan nem szándékozott már ápolóvá válni, és 15,3%, aki biztosan eldöntötte, hogy más irányban tanulna tovább. Vagyis, ha a többi bizonytalan válasz sorsát most nem firtatjuk, akkor legalább 10%-os lemorzsolódással kell számolni a képzés során, ami a pályakezdő létszámot eleve csökkenti. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nappali alapképzésbe jelentkezők száma évek óta drámaian zuhan, egy 10%-os biztos lemorzsolódás még fájdalmasabb veszteség. Arról nem is szólva, hogy ezek a hallgatók eljutottak a képzés valamely fokára, idő előtti kiválásuk csak az állam által feleslegesen elköltött támogatás mértékét növeli. Próbálhatnánk magunkat azzal vigasztalni, hogy a nem ápolásban továbbtanulni vágyók legalább az egészségügyben maradva váltanak intézményt. Ez sem igazolódott. A lehetséges váltás irányai között 60% felett említették az egészségügyön kívüli pályaválasztást (14/a kérdés). Ez dupla veszteség, mivel magát az egészségügyi rendszert hagyják el, csökkentve ezzel a rendszeren belül munkára fogható, átképezhető szakdolgozók állományát. Nagyjából ezt a szándékot erősítették meg a 8. táblázat adatai, amelyben a válaszok közel 1/3-a szerint azért hagyná ott az ápolást 1 éven belül a kérdezett, hogy más szakma után nézzen. Ha tehát a munkaerő-utánpótlás oldalt nézzük, egyre fokozódó a hallgatókban a karrierválasztás bizonytalansága. Többen még a végzés előtt kitörési pontokat keresnek, akár más egészségügyi pályára való módosítással (legtöbben az orvosi szakirányt jelölték meg) vagy más szakma felé indultak el. Sajnos nem tudtunk olyan statisztikai modellt szerkeszteni, ami meghatározta volna, hogy mely tényezők felelősek a pályamódosításért. Így csak utalni tudunk arra, hogy a hallgatók elégedettsége nem volt különösebben kiemelkedő az oktatás színvonalával kapcsolatban sem, ami bizonyára egy a sok negatív befolyás közül. Azt sem szabad igazán elfelejteni, hogy a hallgatók száma ebben a mintában viszonylag alacsony volt, a nyíregyházi tagozat kérdőíveinek feldolgozását követően a most vázolt kép esetleg változhat. Az input oldalon tehát jó hírként könyveltük el, hogy a hallgatók talán fele az ápolói pálya felé halad, másik felük azonban módosításokkal kiutat keres az ápolás alól. A helyzet hasonló a gyakorlatban dolgozók esetében is. A megkérdezettek 40%-a mondott határozott nemet arra a kérdésre, hogy a vizsgálatot megelőző 6 hónapban az ápolás helyett más egészségügyi pályára váltáson gondokozott volna. Mindenki más eltérő módon fontolgatja a váltás lehetőségét. Az előzőnél többen (50%) mondtak nemet az egészségügyön kívüli elhelyezkedésre. A talán legjobb hír, hogy a következő évben biztosan ápolni nem akaró válaszadók aránya csak 5,9% volt! Azonban ebben a mintában is érezhetően jelen volt a bizonytalanság érzése, a váltás lappangó igénye. Többen inkább kivárni látszanak, és talán a kedvező ajánlatot várják. Sokan egy másik, egészségügyön belüli munkahelyre váltanának. Ha ez nem az ápoláson belül lesz, akkor ez 36%-os lemorzsolódást is jelenthetne az ápolólétszámban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a más szakmába való elhelyezkedés lehetősége is felmerült (34%), az így létrejött 70%-os arány ijesztő is lehet. Talán azért is kell komolyan venni ezt a visszajelzést, mert 40% magától nem gondolt arra, hogy pályát módosítson, de ha a jövőbeli esélyekről kérdeztük, elképzelhetőnek tartotta a pályaelhagyás lehetőségét. Azok, akik szülés miatt lépnek ki az ápolásból, szerencsés esetben még ismét visszalépnek az ápolásba. Mindkét tábort (hallgatókat és munkavállalókat egyaránt) bőséges bíztatásban részesíti a környezete, hogy pályaelhagyókká váljanak. Úgy fest, hogy maguk a hallgatók és dolgozók sem a toborzás legjobb alanyai. A hallgatók közel 25%-a biztosan lebeszélné az erre a pályára lépőket, a dolgozók esetében ez 30%-ot is túllép. Sajnos ez az arány akkor sem javul érdemlegesen, ha olyan alanyokat vizsgálunk, akik családjában van szakdolgozó. Ha tehát nem tudunk saját forrásból utánpótlást teremteni, akkor marad az import. A 9. táblázat szerint a külföldiek foglalkoztatása még nem kampányszerű, összesen 62 válaszadó említette, hogy nem magyar állampolgárságú kollégával dolgozik együtt. Viszonylag sokan voltak, akik környezetében 1 idegen állampolgár dolgozott, csak remélni tudjuk, hogy akinek egyszerre 6 nem magyar kollégája is volt, inkább a kérdést értette félre. A nem magyar állampolgárságú ápolók foglalkoztatásának kérdése amúgy sem feszültségektől mentes, számuk azonban még elenyésző ahhoz, hogy érdemben befolyásolják a hazai munkaerőpiacot. Az viszont nyilvánvaló, hogy eltérően más európai vagy észak-amerikai országok gyakorlatától, nincs hazai import politika, amely világosan meghatározná, hogy milyen létszámban, és milyen képzettségi szinttel kellene külföldi ápolókat honosítani. Az egyértelműen kiderült az eddigiekből, hogy a pályamódosítás iránya hallgatók és munkavállalók esetében is inkább belső migrációt jelent, más területre vagy más szakmára váltanának, inkább az ország határain belül. Ennek azért van jelentősége, mert a szakképzett munkaerő alvó munkaerővé válik, de kellő ösztönzőkkel visszacsábítható az ápolásba. Az Egyesült Államokban közel 500 ezer olyan diplomás ápoló van, aki szülést követően vagy más okok miatt elhagyta az 42 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2007/1.

5 ápolást. Kellő anyagi ösztönzőkkel illetve jobb munkahelyi feltételekkel (jobb szociális szolgáltatások, rugalmas beosztás, megemelt bérek) a kormány folyamatosan elérte, hogy ez az alvó tömeg ismét az ápolás felé forduljon (ICN, 2005). Abban az esetben, ha a munkaerő elhagyja az országot, már nehezebb lesz visszacsábítani. A viszonylag kevésszámú válaszból kiderült, nem sokan törték a fejüket, hogy az ápolásban külföldön dolgozzanak tovább. Kevesen kerestek fel külföldi munkaközvetítő ügynökséget is. Ez lehetne a jó hír. A rossz valószínűleg az, hogy mindez a nyelvet beszélők alacsony aránya miatt alakult így. Az ugyanis az elemzésekből kiderült, hogy a nyelvtudás nem csak a pályaelhagyás egyik ösztönzője, hanem a külföldi munkavállalásra is erősen buzdít. Ráadásul a nyelvi készség összekapcsolódott a felsőfokú végzettséggel is, azaz a magasan kvalifikált réteg tagjai hagyhatják el először az országot, ami megint csak komoly érvágás lehet a szakmának. Miután a nyelvi készségek bizonyítása a magyar jogszabályok szerint már kötelező ahhoz, hogy diplomát kaphasson a végzős hallgató, azok aránya, akik külföld képesekké válnak, egyre növekedni fog. Döntően az is látszik, hogy a vonzó helyek a német nyelvterületen találhatóak, de az angolszász országok vonzása is megjelenik a válaszok között. A globalizáció kitermeli azokat a lehetőségeket, amik a munkaerő-vándorlásban rejlenek, a mostani felmérés eredményei azért is torzíthatnak, mert azok, akik már külföldön dolgoznak, meg sem jelennek az országot elhagyni szándékozó válaszadóink között. Milyen lehetőségeink vannak a folyamat ellensúlyozására? Ha hihetünk az elemzéseknek, nagyon úgy tűnik, hogy nem a fizetés volt az elsőszámú tényező, ami a pályán tartotta, vagy éppen letaszította róla a válaszadókat. Az egyik legfontosabbnak ítélt tényező a rugalmas munkaidő és beosztás kérdése volt. Ez egybevág az ICN (2005) és a NEXT vizsgálat (2005) főbb eredményeivel is. Ha belegondolunk, az ápolásban dolgozók többsége mai is nő, sokan családdal, gyermekkel, és több műszaknyi beteggel. A külföldi vizsgálatok is alátámasztották, hogy a rugalmasság csökkenti a terhelést, a frusztrációt, végső soron a kiégést. Kérdés, hogy vajon képes lehet-e az egészségügyi rendszer a rugalmas munkaidő-beosztást, a részmunkaidős állást a team munka hatékonyságának megtartása mellett meghonosítani. Külföldi példák azt mutatják, hogy a kényszer olykor magától megtalálja a legjobb megoldást. Igaz, a pályaelhagyással szemben sokat lendítene a helyzeten, ha idehaza is olyan beteg-ápoló arányokat határoznának meg jogszabályi kötelezettségként (pl. 1 ápoló 5 beteg), amik jelentősen csökkentik a terhelést és kiégést. A másik két döntő tényező a nyelvtudás és a továbbfejlődés, karrier lehetősége volt. A kettő akár össze is köthető. Úgy tűnik, hogy a felsőfokon képzett ápolók java többre vágyik, mint arra, hogy ne használja nyelvtudását, ne használja ki magasabb szintű képességeit. Az elemzés szerint minél inkább lehetőséget biztosítottak a válaszadó önképzésére, fejlődésére, annál inkább a pályán maradás mellett voksolt. Az elmúlt évtizedben a képzési struktúra sokat lépett előre, létrehozva a főiskolai, egyetemi, végül a doktori szintű képzés lehetőségét is. Az innen kiáramlókhoz azonban nem lett az ápolás struktúrája hozzáigazítva. Sokan térnek vissza magasabb képzettséggel ugyanazt a munkakört, ugyanazt a feladatot betölteni. Ha a rendszerben nem sikerül a felfelé mutató mobilitást meghonosítani, és tömegtermelésben áramlik a rendszerbe a főiskolai, egyetemi és doktori ápoló, a felvevő piac korlátozottsága folytán a válasz a rendszerből való távozás lehet. Vagy belső migráció indul meg (orvoslátogató, egészségkockázat-felmérő stb.) vagy külföldi munkahely felkutatása lesz a megoldás. Kérdés tehát, hogy az amúgy is túlfeszített egészségügyi reform keretébe egyáltalán beleférhet-e egy jó értelemben vett strukturális reform, ami a különböző képzettségű és kompetenciájú ápolók helyzetét rendezné végre, vagy beletörődünk, hogy egyre kevesebben választják, és egyre többen hagyják el majd az ápolást. Összegezve, arra kerestünk választ, hogy a pályaelhagyás és elvándorlás jelensége milyen mértékben lehet jelen az ápolásban. A mintaválasztás korlátozottsága miatt a következtetések vitathatóak, de mindenképpen figyelmeztetőek. A szerzők amellett érvelnek, hogy a jelenség reális megítéléséhez országos léptékű vizsgálat lenne a legalkalmasabb, és mindenképpen szükség van egy ilyen kiterjesztett vizsgálatra. A humánerőforrás-tervezés az egészségügyben is egyre kritikusabb kérdéssé válik, lévén maga az ember, a tervezés alanya, egyre kevésbé fordul elő a rendszerben. Ha a létszám csökken, a bennmaradókon a terhelés egyre nő, újabb és újabb pályaelhagyókat termelve ki. Ha már nem tudjuk az újonnan belépők számára az ápolói pályát vonzóbbá tenni, figyeljünk arra, hogy a még rendszerben dolgozóknak tegyük vonzóvá a pályán maradás értelmét, ezzel is lassítva a betegellátás minőségének prognosztizálható hanyatlását. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönettel tartoznak minden kedves kollégának, aki hozzájárult ennek a felmérésnek a sikeréhez. Irodalom 1. Buerhaus, P. I., Staiger, D. O., & Auerbach, D. I. (2000). Implications of an aging registered nurse workforce. Journal of American Medical Association, 283 (22), Hair, J. F. et al. (1995). Multivariate data analysis (4th Ed.). New Jersey: Prentice Hall. 3. International Council of Nurses (2005). intlnursemigration.org/research.shtml#icn 4. NEXT (2005). Nurses Early Exit Study: Scientific Report July Szkrajcsics, D. (2005). A migráció jelentõsége az ápolók körében. ETInfo, 8 (1), Vízvári, L. (2005). Ápolók migrációja. ETInfo, 8 (1), World Health Organization (2004). International migration of health personnel: a challenge for health systems in developing countries. ebwha/pdf_files/wha57/a57_r19-en.pdf 8. Zrínyi, M. (2004). Elõrelépés az ápolói életpályán és az elvándorlás: kritikus kérdések. Az ápolók nemzetközi tanácsának tájékoztatója. Nõvér, 17 (1), suppl. 1. Kórházi üzletágvezető, TEVA Magyarország ZRt. 2. Ápolási igazgató, Kenézy Gyula Kórház, Debrecen 3. Klinikavezető főnővér, PTE Idegsebészeti Klinika 4. Főiskolai adjunktus, DOTE, Nyíregyházi Tagozat EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2007/1. 43

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezetı: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

Az egészségügy emberi erőforrásai

Az egészségügy emberi erőforrásai Az egészségügy emberi erőforrásai Felmérés az orvosok migrációs szándékairól és azok motivációs erőteréről 2008. április Gyorsjelentés Dr. Szócska Miklós, Dr. Eke Edit, Girasek Edmond Ebben a gyorsjelentésben

Részletesebben

Karrierlehetőségek az OTP Bank Nyrt. Dél-dunántúli Régiójában. Jozipovics Tímea osztályvezető

Karrierlehetőségek az OTP Bank Nyrt. Dél-dunántúli Régiójában. Jozipovics Tímea osztályvezető Karrierlehetőségek az OTP Bank Nyrt. Dél-dunántúli Régiójában Jozipovics Tímea osztályvezető Toborzás 2 KIEMELT FIGYELEM A MEGFELELŐ SZAKMAI KVALITÁSOKKAL RENDELKEZŐ JELÖLTEK FELKUTATÁSÁSRA, VEZETŐI UTÁNPÓTLÁS

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet MSC MSc mérnöki 3. A felmérés kérdéscsoportjainak kiértékelése 3.1. A végzést követő továbbtanulás az aktív hallgatók körében

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A mérés értékelési folyamatban 8 partneriskolánk 975 tanulója vett részt. Iskolák Létszám Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 107 Beregszászi Pál Szakközépiskola

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER BESZÁMOLÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP 4.1.1.

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján Jelentés a KTK 2016. évi nyílt napi rendezvényén kitöltött kérdőívek alapján A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2016. január hónapban több aktuális esemény mellett- a leendő hallgatóira is fókuszált. Ennek

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik. Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Szőke Szilvia Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Miről lesz szó? Miért aktuális és sürgető a jelen helyzet megoldása? A kérdőíves információ gyűjtés

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar Munkaerő-piaci helyzetkép a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a természettudományi szakos hallgatók esetében Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Dr. Balogh Zoltán ELTE TáTK- AstraZeneca 15. Egészség-gazdaságtani Szimpózium, Budapest, 2013. május 31. A szolgáltatás

Részletesebben

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25%

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25% Jelentéskészítő, GYFK_gólya_00 GYFK_gólya_00 Válaszadók száma = 66 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0% % Hisztogram

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis

Részletesebben