INDOKOLÁS. A Képviselő Testület március 28-án tartandó üléséhez

Átírás

1 INDOKOLÁS A Képviselő Testület március 28-án tartandó üléséhez Tárgy: Új rendelet alkotása a Településképi bejelentési eljárásról, valamint az építtetők tájékoztatásáról és az eljárásokhoz szükséges tervezői konzultáció biztosításáról, ezek működési feltételeiről és szabályairól Tisztelt Képviselőtestület! A februári bizottsági/testületi ülés alkalmával már foglalkoztunk az építésügyet alapvetően megváltoztató, új kormányrendeletek alapján a településkép alakításának lehetőségét biztosító helyi rendeletek közül kettővel, ezek a településképi véleményezési eljárás a másik pedig a helyi építészeti-tervtanács működését szabályozó rendeletek. Ez a két helyi rendelet az engedélyhez kötött építési tevékenységek engedélyezési eljárásának figyelemmel követhetőségét is lehetővé teszi, túl azon hogy a településkép alakításába kizárólag így szólhatunk bele. Sajnos a jogszabályi változás, igen szabadjára engedte az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek lehetőségét. Tették ezt annak érdekében, hogy csökkentség az építéshatósági ügyeket. Ugyan akkor annak lehetőségével hogy a települések ezeket a tevékenységeket vagy azok egy részét, helyi rendelet meghozatalával bejelentéshez köthetik, meg van a lehetősége annak hogy ellenőrizhetőek és kordában tarthatók legyenek az ilyen irányú építkezések. településképi bejelentési eljárás az engedélyhez nem kötött tevékenységek körébe tartozhatnak olyan munkák, amelyek esetében azok megvalósítása ellenőrzéséhez helyi közérdek fűződhet, ezért e körben különösen a helyi építészeti értékek, örökség védelme, a reklámelhelyezések és rendeltetés-módosítások tekintetében a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) rendeletében meghatározhatja azon tevékenységek körét, melyek településképi szempontból önkormányzati kontrollt igényelnek. A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a települési önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le. A településképi bejelentési eljárást az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az ügyfél által bejelentett tevékenység akkor kezdhető meg, ha a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzatok) polgármestere a tevékenység végzését önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint 8 napon belül nem tiltotta meg. A településképi bejelentési eljárás keretében a polgármester önkormányzati jogkörben jár el. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet idevonatkozó része így szól: 17. Településképi bejelentési eljárás 23. (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását

2 a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint a 24. (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. (2) A bejelentés tartalmazza: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, d) a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát. (3) A bejelentéshez dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket kell tartalmaznia: a) műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról, b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, c) alaprajzot, d) homlokzatot, e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet. 24. (1) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a 23. (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe, b) megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a 23. (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét, b) a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint e) azt, az időtartamot, amelyre a bejelentés szól. 25. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Az alábbiakban pontról pontra ismertetem a kormányrendeletben foglalt építési tevékenységeket. Mindegyikhez fűzök több-kevesebb szakmai indokot, hogy hol vannak benne lehetőségek és veszélyek 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek ELŐRE BOCSÁTANÁM, HOGY A RENDELET NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET BELTERÜLETEN VALÓ ÉS KÜLTERÜLETEN VALÓ ELHELYEZÉSEN! TEHÁT KÜLTERÜLETEN IS LÉTRE LEHET HOZNI EZEKET AZ ÉPÍTMÉNYEKET ÉS ÉPÜLETEKET! A HÉSZ TILALMA EGYES ESETEKBEN ÉL, DE NAGY RÉSZÜKBEN NEM!

3 1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni. A műemléki környezet védelme és fenntartása érdekében minden képen szükséges felvenni a listára! 2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. Indokoltnak tartom a homlokzati színezés és felületképzés egyeztetését. 3. Meglévő építményben alapozást nem igénylő új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. Minden képen szükséges a 3.pont megtartása, mivel az építtető laikusként nem tudja megítélni a tartószerkezeti állapotokat! Ezek a kémények szerelt jellegűek minden esetben! A szellőző-kémény kialakítását szabályozza az OTÉK 72., még az égéstermék elvezetésére szolgáló kémény kialakítását a 74.. Egy sor, kéményekre vonatkozó szabályzó lépett életbe a múlt év második felében, (pl.: MSZ ) melyek nem az építési vonatkozású törvényekben került megjelenítésre. Ami nagyon durva, hogy itt nincsen szabályozva a kémény magassága!!!!! 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. Véleményem azonos az előző pontban jelzettel, annyival egészíteném ki, hogy a hat méter magasságba egy fszt+tetőteres épülethez épített kémény általában belefér. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. Itt az előtető, védőtető kialakításával lehet komoly probléma. Az előtető amíg nincs alátámasztva, és a homlokzati síktól 1,50m-nél jobban nem áll ki, nincs gond. De ha

4 alátámasztó szerkezetet készítenek, és 1,50m-nél nagyobbat csinálnak a telek beépítettségébe beleszámít. A tendencia azt mutatja, hogy később ezeket a teraszokat beüvegezik, fallal veszik körül, és a lakás részévé válik. Aztán ez elé helyeznek egy másik előtetőt. Fontos még, hogy az előtető, védőtető ha nem a minimál mérettel készül, nem helyezhető el előkertbe, oldalkertbe, mivel beépítettséget hoz létre. 6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása. Nem összetévesztendő a rendeltetés változással! Ahol jelenleg, előírások hiányában nem tud a földhivatal eljárni. 95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. Ezek szerint ha egy adott helyiséget osztok, összevonok megszüntetek, akkor az OTÉKnak egy sor előírására meg kell feleljek! Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a pontot! 7. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m 2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását. Ez egy kb.: 5x4 alapterületű, bruttó 25-27m2 alapterületű épületet jelent. Tételezzük fel hogy egy szintesre csinálják, mert ugye nincsen előírva sem a szint szám, sem az építménymagasság, ezért akár csinálhatja több szintesre is! Ez így nagyon súlyos! Ha önálló, ha bővítmény, beépítettséget növel. Nem mindegy hogy hol helyezik el az épületet, az elő oldal és hátsókertet nem veheti igénybe! Hogyan csatlakozik a meglévő épülethez, milyen tartószerkezeti rendszerrel készül! Kell hozzá parkolóhely! Stb. még hosszan lehetne sorolni! Ezt a pontot sem lehet figyelmen kívül hagyni! 8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m 3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot. Nézzünk egy példát: alapterület 5x4=20m2 belmagasság 2,50m. nagyon alacsony gerincű nyeregtetővel, vagy félnyeregtetővel, esetleg födém nélkül, nagyon helyes kis épület építhető, az egy dolog hogy nem fog illeni a településképbe. Belterületen lehet bármilyen melléképület, garázs műhely, ól..; külterületen érdekesebb a dolog, mivel ezzel a passzussal ki fogják játszani az 1500 m2 alatti telkeken való építési tilalmat és a sufnik újjáépítését. Nem is beszélve az általános mezőgazdasági területekről. Mivel az emberek nem olvassák a HÉSZ-t, nem tudhatják hogy hibát követnek el! Szintén meggondolandó, mekkora hibát követünk el ha ezt a pontot átengedjük, és ezáltal hagyjuk az ilyen épületek építését! 9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

5 a) beépítésre nem szánt területen pl. külterületen is - a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. A 4,5m magasság magasabb egy átlagos lakóépület ereszmagasságánál, a 9m pedig egy átlagos lakóépület gerincmagasságánál is magasabb. Ilyen tartószerkezetre feltehető olyan óriásplakát, melynek felülete 15-20m2 is lehet. Mellesleg a Balatontörvény tiltja az óriásplakátok kihelyezését. A következő pontokat javaslom elhagyni: 10; 11; 12; 13; 14; 10. Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m 2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése. 11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. 12. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t. 13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése. 14. Megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), d) ideiglenes fedett lovarda építése. 15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m 2 alapterületet és a 4,5 m-t. A fenti építmények beépítettséget nem hoznak létre, ugyan akkor telepítésükre vonatkozó szabályt az OTÉK előír. Csupán ezért nem elhanyagolható.

6 16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m 2 alapterületet és a 4,5 m-t. A fenti építmények beépítettséget nem hoznak létre, ugyan akkor telepítésükre vonatkozó szabályt az OTÉK előír. Csupán ezért nem elhanyagolható. 17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m 3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. Ezek szerint a pl.: 2m átmérőjű és 5m magas tartály, 1m magas tartóvázon pl. bel és külterületen elhelyezhető a telken bárhol. /A döntést a testületre bízom! / 18. A bruttó 50,0 m 3 -nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése. / A döntést a testületre bízom! / 19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása. 20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot. 21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. Ezek megtartását javaslom! 22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 23. Szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni.

7 Javaslom a közterület felőli homlokzaton való elhelyezés szabályozását! 24. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése. 25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése. 26. Telken belüli geodéziai építmény építése. 27. Utasváró fülke építése. 28. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. 29. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m 3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése. Ha nem szabályozzuk a felvonulási épületek meg fognak maradni, esetleg ezek készülnek el először, közben az építési engedély lejár, nem lesz épület építés; az építés megkezdését bejelenti az utolsó pillanatban, 5 évig építkezhet, azt hosszabbíthatja, akár cirka 12 évig a felvonulási épületér nem szólhat senki. 30. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. 31. Elektronikus hírközlési építmény: a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg. 32. Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése. 33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m 3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. Ez alapján kül és belterületen egyaránt lehet építeni földi pincét, melynek alaprajzi mérete 4x3,18 = 12,72 m, dongamagassága pedig 2m. Felette 1 m földvastagság van,

8 tehát alig észrevehető. Oldal és előkertbe nem helyezhető el. Minden képen javaslom a megtartását a bejelentés köteles listán. Tájékoztatás és Szakmai konzultáció i Étv.6/A. (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében, Kérdés, kívánja-e az Önkormányzat a településképi bejelentési eljárás keretein belül- a nem építési engedély köteles, - korábban bejelentési kötelezettség alá tartozó - építési, tevékenységekkel kapcsolatos szabályozást létrehozni, A törvény lehetőséget kínál az egyes, építésüggyel kapcsolatos a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló rendelet megalkotására. Kívánja-e az Önkormányzat megalkotni a tájékoztatás szabályait. Véleményem szerint minden ponton pozitív lépéseket kell tenni Berhida város környezet kultúrájának fenntartása és fejlesztése érdekében. Élni kell a bejelentési eljárás intézményével. A két új rendelet meghozatalával a cél nem az, hogy bonyolultabbá tegyük Berhida polgárainak életét, hanem az, hogy előzetesen konzultáljanak, tájékozódjanak, mely alkalmak során akár segítséget is nyújthatunk a bejelentések tartalmának összeállításában. Tisztelt Képviselőtestület! A mellékelt két rendelettervezet összefügg a korábban elfogadott rendeleteinkkel. Ezek egymással összefüggnek, az építésügy új rendszerébe illeszkednek, a helyi értékeket óvó, fejlesztésüket célzó eszközként kerültek megfogalmazásra. Az Építési törvényben megfogalmazott elvárások alapján a települési önkormányzat feladata: A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. A fentiek alapján úgy gondolom nem hagyhatják védtelenül Berhida város épített és természeti környezetkultúráját. Kéri Katalin települési főépítész

9 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 12/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet értelmében a rendelet-tervezeteket a honlapon keresztül egyeztetésre kell bocsátani. A Képviselő-testület március 28-i ülésén elfogadott önkormányzati rendeletet-tervezet, annak indokolása valamint a hatástanulmány ennek megfelelően a honlapon közzétételre került. A honlapon megadott elektronikus levélcímre a megadott határidőig (2013. április 12.) vélemény nem érkezett. Fentiek alapján a rendelet-tervezet elfogadását javasoljuk a Képviselő-testületnek. Berhida, április 25. Pergő Margit sk. polgármester