Veszélyben a kutatóintézet

Átírás

1 CIII. évfolyam, 41. szám VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN POLGÁRI HETILAP ALAPÍTVA 1868-BAN Ára: 158 Ft Elõfizetõknek 130 Ft Feljelentések a piacon A KORMÁNY POLITIKÁJÁNAK ÚJABB ÁLDOZATA? Veszélyben a kutatóintézet Valósággal szikrázik a levegõ a feszültségtõl a kecskeméti piaccsarnok területén. A békétlenség már-már tettlegességig fajult. 5. oldal Nyolcadszor filmeztek A száz éve született Radványi Géza filmrendezõ emlékének ajánlották a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII. Filmszemléjét oldal Delfin KC: óriási a tét Az õszi idény legfontosabb, és egyben legnehezebbnek ígérkezõ mérkõzése vár a Delfin KC férfi kézilabdásaira. 20. oldal A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet miklóstelepi épületegyüttesének külső és belső felújítására több száz milliót költöttek Biztonsággal az élet óceánján Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nem aggódik az egyház jövõje iránt, mert kétezer év óta sok mindent átvészelt már. Az egyházat szokás nagy-hajóhoz, a szektákat pedig kis csónakhoz hasonlítani. A hajó biztosabban halad, de lassabban fordul, mint a csónak, ám az élet óceánjának ki vágna neki egy ladikkal? Általában is azt tapasztalom, hogy a rendszerváltás csalódása inkább erõsítette az egyházba vetett bizalmat vallja az érsek. Bábel Balázs kísértésrõl, politikáról és Advent üzenetérõl beszélt lapunknak. Interjú Bábel Balázs érsekkel 8-9. oldal Egy országos napilapban megjelent cikk sötét jövõt jósolt Kecskemét egyik legpatinásabb, nemzetközi hírû és elismertségû tudományos bázisának, a Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetnek. Karakas János, az agrárminiszter politikai fõtanácsadója azt nyilatkozta, hogy az intézetet a százhetven-kétszázmilliós adósságállománya, valamint az elmaradt átszervezések miatt valószínûleg fel fogják számolni. Botos Ernõ, a kutatóintézet fõigazgatója érthetetlennek és egyben felháborítónak tartja Karakas nyilatkozatát, mivel 2006-ban egy kincstári biztos által végzett vizsgálat megállapította, hogy az adósságállomány kialakulásáért az intézetet nem terheli felelõsség. Ezt a szaktárca is tudomásul vette. 2-3.oldal Kulturális mellékletünk: Magyar Múzsa

2 2 HÍR-HÁTTÉR Hírmix Elnökkeresõ szocialisták Várhatóan december 9-én választanak új elnököt az MSZP Bács-Kiskun megyei szervezetének élére. Mint köztudott, a korábbi elnökséget a Zuschlagbotrány kirobbanását követõen oszlatták fel. A múlt pénteken Kecskeméten mutatkozott be a tagság elõtt az eddigi három elnökjelölt: Balogh László, Brúszel László és Vári Gyula. Ez a lista azonban bõvülhet, hiszen a decemberi választásig még lehet újabb jelölteket állítani. A következõ két hétben Kiskunhalason és Baján is ismertetik programjukat az elnökaspiránsok. A napokban megtartott kecskeméti sajtótájékoztatón Márfai Péter korábbi elnök elismerte, hogy amellett, hogy a megújulási folyamat értelemszerû része egyfajta önkritika is a részérõl, hogy az MSZP tekintélyét alaposan megtépázó Zuschlag-ügy miatt szóba sem került indulása az elnöki tisztségért. Színidirektor-választás Több mint másfélórás vita után hozta meg döntését a kecskeméti Katona József Színház új igazgatójának személyét illetõen a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság, kedden délelõtt. Szeberényi Gyula Tamás elnök azt az álláspontot képviselte, hogy ne támogassák azokat a pályázókat, akik kifejezetten zenés színházat szeretnének létrehozni a hírös városban. A bizottsági tagok többsége azonban amellett tette le a voksát, hogy a közgyûlés az eredeti elõterjesztésnek megfelelõen valamennyi szabályos pályázatot benyújtó jelölt közül választhasson. Ennek megfelelõen a városatyák csütörtöki ülésükön öt igazgató-aspiráns, név szerint: Bodolay Géza, Cseke Péter, Éry-Kovács András, Hegedûs Zoltán és Miklós Tibor közül választanak majd. Egy beadványt Hídvégi Miklósét formai okok miatt elutasították. Nívós Bazsarózsa Fesztivál Díjat kapott az UNIVER Tánczos Péter Népzenei Egyesület Bazsarózsa asszonykórusa, a Bács-Kun Dalárda férfikórusa és a citerazenekarral kibõvített közös egyesület is a november 16-án Egerben megrendezett Nemzetközi Palóc Gálán. Mónus Ferencnét az Egyesület elnöke a három csoport felkészítéséért és az elõadott népdalcsokrok összeállításáért a nemzetközi zsûri Fesztivál Nívódíjjal tüntette ki. Volt Kandósok vagy korábban Vágó Bélások, az egyszerûség kedvéért mindenki, aki a 623-ba járt! Szeretettel meghívunk benneteket november 30-án órától az ÖREGDIÁKOK TALÁLKOZÓJÁRA, ahol találkozhattok volt tanáraitokkal, diáktársaitokkal és egyben szervezhettek osztálytalálkozókat is. Cím: Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola (Kecskemét, Bethlen krt. 63.) Telefon: 76/ , Bõvülõ partnerkapcsolat Kjell Hedvall és Iványosi Szabó András Eddig elsõsorban a két település oktatási intézményeinek kapcsolatára korlátozódott Kecskemét és Lidköping együttmûködése, a jövõben azonban a kultúra, a kereskedelem és az ipar területén is várható kooperáció a partnerek között. Egyebek mellett ez is elhangzott kedden délután a kecskeméti városházán, amikor Iványosi Szabó András alpolgármester és Kjell Hedvall, Lidköping polgármestere aláírta a további ötéves együttmûködésrõl szóló szándéknyilatkozatot. Kjell Hedvall lapunk érdeklõdésére elmondta, hogy nagy örömmel jött ismét városunkban, ahol két éve, az elõzõ szándéknyilatkozat aláírásakor járt elõször. A nemzetközi kapcsolatok számunkra is rendkívül fontosak, és közülük is az egyik legmeghatározóbb a kecskeméti jelentette ki a svéd város elsõ embere majd hozzátette, hogy egy dokumentumot aláírni egyszerû dolog, ennél azonban sokkal lényegesebb, hogy milyen tartalommal töltik meg a megállapodást. Kecskemét és városunk kapcsolata eddig is tartalmas volt állapította meg Kjell Hedvall. A Katona József Gimnázium és a Gáspár András Középiskola közösen vett részt európai uniós projektekben lidköpingi oktatási intézményekkel, a Szent-Györgyi Albert Középiskola tanulói pedig négy hétig dolgoztak nálunk, a helyi idõsek otthonában. A polgármester arról is szólt, hogy szeretnék kiterjeszteni az együttmûködést a kereskedelem és az ipar területére, és terveik között szerepel az is, hogy vállalkozói napot rendezzenek Kecskeméten. Iványosi Szabó Andrástól megtudtuk, hogy a most aláírt szándéknyilatkozatban kölcsönös tapasztalatcserék, tanulmányutak, cserelátogatások, közös kulturális- és sportprogramok szervezésérõl is szó esik. Veszélyben a borkutató A Magyar Nemzetben megjelent cikk sötét jövõt jósolt Kecskemét egyik legpatinásabb, nemzetközi hírû és elismertségû tudományos bázisának, a Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetnek. Karakas János, az agrárminiszter politikai fõtanácsadója az említett írásban azt nyilatkozta, hogy az intézetet százhetven-kétszázmilliós adósságállománya, valamint az elmaradt átszervezések miatt valószínûleg fel fogják számolni. Érthetetlennek és egyben felháborítónak tartom Karakas nyilatkozatát reagált lapunk megkeresésére Botos Ernõ, a kutatóintézet fõigazgatója ban egy kincstári biztos által végzett vizsgálat megállapította, hogy az adósságállomány kialakulásáért az intézetet nem terheli felelõsség. Ezt a szaktárca is tudomásul vette, és elfogadta. Két és fél évvel ezelõtt a minisztérium felszámolásra adta át nekünk a kõbányai kutatóállomást, valamint mûködtetésre a tolcsvai és a tarcali állomásokat. Ezek üzemeltetési költsége nagyjából azonos az adósságállomány nagyságával. A hiány kialakulásában azonban az is meghatározó szerepet játszott, hogy az FVM az intézetre rótt többletfeladatokat nem finanszírozta. Az adósság rendezésének forrásai egyébként rendelkezésünkre állnak: a kõbányai és a kisfái ingatlanok értékesítés elõtt állnak. Teljes mértékben valótlan az az állítás is, hogy elmaradtak volna az intézetnél az átszervezések óta több ütemben összesen harminc embert küldtünk el, osztályokat szüntettünk meg, telepeket vontunk össze. Arra természetesen vigyáztunk, hogy az alapító okiratunkban meghatározott feladatokat el tudjuk látni, jelenleg tizenkét kutató végzi a tudományos munkát. Az elmúlt idõszakban a minisztérium több átszervezési elképzeléssel is elõállt. Az elsõ verzió szerint az országban mûködõ öt intézetet egy intézménnyé alakították volna. Ezt követte az a terv, hogy az intézetek alakuljanak gazdasági társasággá, majd privatizálják azokat vagy kerüljenek felsõoktatási intézményekhez. Júniusban született meg az utolsó elképzelés, mely szerint a jelenlegi formában kerüljünk valamelyik egyetemhez. A pillanatnyi állás szerint a budapesti Corvinus Egyetem integrálná intézetünket, de együttmûködnénk a Szegedi Tudományegyetemmel is. Az említett cikk megjelenését követõen egyébként sokan biztosítottak minket támogatásukról, többek között Zombor Gábor polgármester is, aki megállapította, hogy az intézet a térség szellemi potenciáljának szerves része, és õ sem értene egyet felszámolásával. Lapunknak arra az értesülésére, mely szerint esetleg az FVM egyes magas beosztású tisztségviselõinek ingatlan-spekulációs szándékai állnának a felszámolásról szóló híresztelések hátterében, Botos Ernõ nem kívánt reagálni. Annyit viszont elmondott, hogy a közelmúltban többen is érdeklõdtek Miklóstelepen és Katonatelepen, ingatlanvásárlási szándékkal. Az ügy fejleményeirõl természetesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

3 VÉLEMÉNY Becsületbeli ügyek A tanulságos romániai EP-választásról való elmélkedésnek helye van a Kecskeméti Lapokban is. Nem igazolódott a bukaresti magyar politikai elit aggodalma, mely szerint a független jelölt miatt nem lesz az erdélyi magyarságnak képviselete Brüsszelben. Tõkés László biztosan vette az akadályt egymaga több szavazatot szerzett, mint az egyik román parlamenti párt, s noha elvitte a magyar szavazatok negyven százalékát, a maradék még így is két képviselõt jelent az RMDSZ-nek. Szokásba jött Orbán Viktort hibáztatni az erdélyi magyarság megosztásáért, ám a történtek ismét csak õt igazolták. Egyrészt Romániában élõ nemzettársaink a sokuk szerint elvesztegetett tizenhét év miatt eleve megosztottak voltak, amit a szétszavazás is bizonyít, másrészt az Európai Néppárt alelnökének jóslata beigazolódott: ha az erdélyi magyarság nem kishitû, és nagy számban járul az urnákhoz, mind a független jelölt, mind a pártlista eredményre juthat. Az elsõ fellélegzés után ( mégis bejutottunk ) azonban az RMDSZ-vezetõk reakciói a kiselefántéhoz hasonlatosak: nehezen tanulnak és könnyen felejtenek. Számukra legalábbis most ezt mondják a két mandátum azt jelenti, hogy minden rendben, csak így tovább. Ám a székelyföldi magyarság ítélete egyértelmû. Az óriási pénzzel, szervezeti hátérrel, kormányzati pozíciókkal, óvással operáló RMDSZ-t például Kovászna megyében legyõzte az önálló indulásról az utolsó pillanatban döntõ Tõkés László, mert több kormányban való részvétel és a román parlamentben való folyamatos jelenlét is kevés volt ahhoz, hogy létrejöjjön a Székelyföld területi autonómiája vagy az A politikában sem kell feltétlenül elvtelen kompromisszumot kötni. önálló, állami magyar egyetem. És amit az EU-csatlakozásig nem sikerült Bukarestben kiharcolni, azt egy, három vagy öt erdélyi magyar képviselõnek sem könnyebb a több száz fõs Európai Parlamentben. Tõkés László önálló indulásával megmutatta, hogy a politikában sem kell feltétlenül elvtelen kompromisszumot kötni. A biztos listás helyért sem dobta oda becsületét. Nagy kockázatot vállalt, hisz jól tudta, ha sem õ, sem az RMDSZ nem jut mandátumhoz, a bûnbak szerepét osztják rá. A református püspök a választások után elsõként nyújtott baráti jobbot vetélytársainak, mert a kampánynak vége, és a magyarság ügye megköveteli a párbeszédet. Karakán és bátor kiállása, mellyel a hatalom minden csábítása ellenére is mindvégig hû maradt elveihez és azokhoz az emberekhez, akiket mindig is szolgált, példát mutat mindannyiunknak. Persze ezt talán felesleges épp itt, Kecskeméten magyarázni. Néhány éve a helyi Fidesz inkább vállalta az ellenzéki szerepet, de nem volt hajlandó aszszisztálni a sokáig soraiban politizáló, ám a polgári értékeket megcsúfoló kalandor polgármester tevékenységéhez. A konzervatív oldal inkább vállalta a hatalom elvesztését, a kemény, de igaz és õszinte politikai harcot, ám a tisztességét nem adta oda egy tál lencséért. Mind Tõkés László, mind a kecskeméti jobboldali politikusok jól tudják: az élet sok lehetõséggel kínál meg bennünket, a becsületünket azonban csak egyszer veszíthetjük el. Haág Zalán fõszerkesztõ haag.zalan@kecskemetilapok.hu HÍR-HÁTTÉR 3 Hírmix Közös örökségvédelem A napokban Kecskemétre látogatott több munkatársával Mezõs Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke. A vendégek a helyi Városszépítõ Egyesület elnökségével találkoztak. A kötetlen hangulatú megbeszélésen Mezõs Tamás elmondta, hogy az általa vezetett hivatal milyen módon kíván együttmûködni a különbözõ városvédõ és városszépítõ civil szervezetekkel. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyi közösségek tevékenysége és a hivatal munkája egymást segítve, folyamatos párbeszédre, és adott esetben az építõ vitákra is támaszkodva egy irányba haladjon. Király József, a Kecskeméti Városszépítõ Egyesület elnöke felajánlotta aktív közremûködésüket ebben a munkában, majd rövid tájékoztatást adott a jelenlévõknek a civil szervezet tevékenységérõl. Kérte, hogy a KÖH pályázatfigyeléssel, valamint megfelelõ szakemberek biztosításával segítse a civil szervezet szakszerûbb és hathatósabb mûködését. A találkozó végén Király József átadta az egyesület emlékérmét Mezõs Tamásnak. Film az erdélyi írónak Wass Albertre emlékeznek december 16-án 14 óra 30 perctõl és 18 óra 30 perctõl az Erdei Ferenc Kulturális Központ színháztermében. A beszélgetéssel egybekötött filmvetítésen Koltay Gábor új filmjét, az Adjátok vissza a hegyeimet! nézhetik meg az érdeklõdõk. Az erdélyi író születésének századik évfordulójára készült mozi bemutatóján részt vesz Rékasi Károly színmûvész, a film fõszereplõje és Medvigy Endre irodalomkutató is. Érdeklõdni és támogatói belépõket venni Bruncsákné Ágnesnél a 06-20/ vagy a 06-30/ as telefonszámokon lehet. Végleg lakat kerülhet a térség egyik meghatározó tudományos intézményére

4 4 TÁJOLÓ A KORMÁNY VEZÉREGYÉNISÉGEI MAGATARTÁSZAVAROKKAL KÜSZKÖDNEK Végveszélyben a szolidaritásalapú egészségügy A profitorientált biztosítás bevezetésével az ország szociális tragédia küszöbére lép. Az egyenlõtlenségek erõsödnek, az egészségügyi alapcsomag tartalma évrõl évre csökkenni fog, a járulékfizetõk pedig több pénzért egyre kevesebbet kapnak. Hosszú távon ez az egészségügyi ellátórendszer kiárusítását, azaz kórházbezárásokat fog eredményezni, ami elfogadhatatlan egyebek mellett ez is megfogalmazódott a Kecskeméti Gazdakör demonstrációján. Mintegy százötvenen vettek részt azon a másfél órás békés tüntetésen, melyet a kormány tervezett egészségbiztosítási átalakítása ellen tartottak a napokban a Kossuth téren. Összebarkácsolt ütemterv Nem túlzás kijelenteni, hogy válaszúthoz értünk. Bezárt kórházak és osztályok, várólisták, járulékemelés, vizitdíj és kórházi napidíj. Bagi Béla (jobbról), Domján Gergely, Pánczél Gyula és Gaszner András Összességében több pénzért kevesebb szolgáltatás. Ezt érti a Gyurcsány-kormány reformok alatt, de mindez csak a kezdet volt. Igazi fordulóponthoz most értünk hangsúlyozta Bagi Béla országgyûlési képviselõ. A parlamentben a mára mindössze egy százalékos támogatottságú párt megzsarolta a koalíciós partnerét, majd nagy nehezen összeütöttek egy politikai alkut. Ennek a sikerén felbuzdulva az SZDSZ úgy érzi, szabad kezet kapott az egészségügy területén. Lét- és anyagi bizonytalanság A MAGOSZ alelnöke szerint, a szakminiszter csapatával gyorsan összebarkácsolt ütemterv, a törvénytervezetnek szánt iromány szándékosan nehezen értelmezhetõ szövege megadja az adathalászat lehetõségét a biztosítóknak, így a pénztárak mazsolázhatnak az ügyfelek között, amit persze állandóan tagadnak. A társadalmi létbizonyosságunk egy utolsó, nagy mentsvára a szolidaritásalapú egészségügy jutott végveszélybe, fenyegetettségbe kezdte beszédét Pánczél Gyula. A még ma is meglévõ rendszer Európa egyik legnagyobb humán büszkesége. Ez a szolidaritás alapú egészségügyi rendszer a bismarcki rendszer, melynek lényege abban rejlik, hogy az egészségügy fenntartásához mindenki jövedelme arányában járul hozzá és szükséglete arányában merít abból. Föl szabad ezt nekünk adni? Hát miféle Európa felé megyünk? A Nemzeti Fórum Kecskeméti Szervezetének elnöke úgy véli, hogy az állam funkciója István király óta az, hogy fölvállalja az egyes emberek gondjait, amikkel hétköznapjaikban, munkavégzésük közben nem foglalkozhatnak. A számukra perdöntõ ügyeket ezért az államra ruházták, ami nagy kötelezettségekkel jár. Ehhez képest ma, lét- és anyagi bizonytalanságban élünk. Az ilyen tevékenységet végzõ államra nincs szükségünk, hiszen nem erre kaptak felhatalmazást, ezért el kell õket távoztatni tette hozzá. Nincs jobb- és baloldali egészségügy Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a kormányzó pártoknak mindig nehezebb a dolga, mint a mindenkori ellenzéknek, ezért, hogy mûködni tudjon a kormány másutt, boldogabb országokban ez így van bizalmat kellene élveznie azok részérõl is, akik meg sem szavazták hangsúlyozta Pánczél Gyula. Igen ám, de ennek a bizalomnak elõfeltételei vannak, tilos hazudni a választások és a kormányzásnak nevezett tevékenység közben. Tilos lopni, zusclagolni. Tilos ötszázmilliárdért kormányzati negyedet építeni és egy ugyanennyiért Demszkyféle kampánymetrót építeni. Miközben az életüket a kommunizmusban rabszolgaként ledolgozott rezgõkezû öregek öt forintosokból kaparják össze elõttünk, orvosok elõtt a vizitdíjat. Miközben a tandíjat nagyon sok tehetséges, szegény gyerek nem tudja kifizetni, és így nem fog tudni továbbtanulni. Tudomásul kell venni azt is, hogy nincs jobb- vagy baloldali egészségügy és betegség. A tüdõgyógyász fõorvos szerint, ebben a kormányban nem lehet megbízni, ezért nemhogy az ellenzéke nem szavazhat neki bizalmat, de még azok sem, akik megtévesztettként megválasztották. Nem hihetünk ennek a kormánynak, hiszen vezéregyéniségeik karakterapátiások, magatartászavarokkal küszködnek, hazudnak miközben lopnak, adót csalnak, kiárusítják, illetve lenyúlják a nemzet vagyonát és nem a közügyeket szolgálják tette hozzá Pánczél Gyula.

5 TÁJOLÓ 5 HÁBORÚS VISZONYOK A KECSKEMÉTI PIACCSARNOKBAN Egymást jelentik fel az árusok Valósággal szikrázik a levegõ a feszültségtõl a kecskeméti piaccsarnok területén. A békétlenség egyes árusok között már odáig fajult, hogy idõnként a tettlegességtõl sem riadnak vissza. Rendszeresen érkeznek a feljelentések a különbözõ hatóságokhoz, az intézmény igazgatójához pedig naponta futnak be hol megalapozott, hol megalapozatlan észrevételek. A tejet és tejtermékeket kínálók egy része között különösen erõs az ellentét: a vásárlók láttak itt már egymást túróval dobáló kofákat is. Életveszélyes fenyegetések A problémák 2006 elsõ felében kezdõdtek, amikor Szappanos Imre közénk érkezett állította Kovács Anna tejtermelõ. Kezdetben nem fordult nyíltan ellenünk, viszont májusban már azzal vádolt meg, hogy nem is vagyok õstermelõ, hanem innen-onnan felvásárolt tejet, illetve abból készített túrót árusítok. A közelmúltban bíróság elé állítottak egy feljelentés miatt. A beadványban az állt, hogy életveszélyesen fenyegettem meg embereket a piacon. Az ügyben nem született elmarasztaló ítélet, viszont az egyik tanú, aki szintén tejtermék árus, jegyzõkönyvbe mondta, hogy Szappanos Imre kilátásba helyezte: kicsinálja a piac területérõl a kistehenes embereket. A napokban az APEH ellenõreit küldték rám, semmi másra nem voltak kíváncsiak, csak az én árumra. Mérgemben annyit mondtam, hogy jól fejbe kéne vágni Szappanos urat, erre õ a rendõröket hívta. Az adóellenõrök a házamhoz is elkísértek, és ott jegyzõkönyvben rögzítették, hogy nincs szükség további vizsgálatra. A vevõket soha semmivel nem csaptam be, ezért szeretnek, de ez fáj egyeseknek. Kovács Anna ugyanakkor azt sem titkolta, hogy õ sem volt rest feljelentést tenni Szappanos Imre ellen. Az egyikben melynek másolatát szerkesztõségünknek is átadta azt állítja, hogy Szappanos Imrének nincs is akkora tehénállománya, amely megtermelné a naponta piacra kerülõ tejet. Azt is tudni véli, hogy haragosánál nincsenek meg a tejfeldolgozás közegészségügyi feltételei. Kérdésünkre, hogy ezt honnan tudja, így válaszolt: Hallottam. A tehénállományommal, a tartásiés tejfeldolgozási körülményeimmel bármikor el tudok számolni jelentette ki Szappanos Imre. Tagja vagyok a Tejtermelõk Országos Szövetségének és a MAGOSZ-nak is. Kovács Annának viszont a jogszabályok értelmében valóban nincsenek tehenei. Gyenes Ferenc szerint igazságtalan, hogy a virágárusoknak több helypénzt kell fizetni Amelyek a nevén vannak, azokat ugyanis nem ott tartják, ahol a tejet feldolgozza, ez pedig elõírásokba ütközik. Mindezt azonban nem az én dolgom megítélni, a hatóságok már dolgoznak az ügyön, és meggyõzõdésem, hogy hamarosan meghozzák a szükséges intézkedéseket. Sokan szólni sem mernek A legtöbb békétlenség a tejárusok között van Szerettünk volna még néhány piaci árust megkérdezni, de egyesek nem kívántak belefolyni a háborúskodásba. Megkerestük hát a Piac és Vásárigazgatóság vezetõjét. Részben a megélhetésért folytatott harc, részben a személyes ellentétek állnak annak a hátterében, hogy többen rendszeresen feljelentik egymást a különbözõ hatóságoknál vélekedett Kun István. Hogy megakadályozzuk a problémák elfajulását, kénytelenek vagyunk külön biztonsági õrt alkalmazni a tejtermék- árusok standjánál. Az igazgatói irodát elhagyva még egyszer végigsétáltunk a csarnok területén. Ekkor bizonyosodott be amit már korábban is hallottunk hogy nemcsak a tejesek között feszülnek ellentétek. Hol az emberbaráti szeretet? Az itt árusítók jelentõs része egyszerû kupec adott hangot véleményének Gyenes Ferenc virágkertész. Az egyik szomszédom például csak a töredékét termeli meg annak, amit árul. Ugyanakkor még õ haragszik rám. Ma reggelre is felborogatta a virágcserepeim egy részét, az fáj neki, hogy nemcsak az asztalokra pakolok, hanem eléjük és melléjük is. Ez azért van, mert szívvel-lélekkel dolgozom, és igényes vagyok a környezetemre, így a dekorációra is. Ugyanakkor nemcsak az árusokkal van itt probléma, megéri a pénzét a piacigazgatóság is. Ugyan miért kell a virágosoknak kétszerannyi helypénzt fizetniük, mint a zöldségeseknek? Vagy mi az oka annak, hogy a havi huszonhétezer forintos helypénz mellé még a parkolásért is tetemes summát kell lerónom? A válaszokért mit tehettünk mást visszaballagtunk a piac igazgatójához. A kedvezményes helypénzt azoknak az õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõ zöldség- és gyümölcsárusoknak adjuk, akik a tavasztól õszig tartó fõszezonban is csarnokban bérelnek asztalt, és nem mennek ki a piac külsõ területére magyarázta Kun István. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a nyári idõszakban ne szaladjon át a vevõ egy félig üres csarnokon. A parkolásért sem véletlenül kell fizetniük az árusoknak is. A piac körüli várakozóhelyek nemcsak õket szolgálják, hanem a vásárlókat is. Csúcsidõben három-négyszáz árus van itt, ha nekik ingyen adnánk a parkolási lehetõséget, mind itt tartanák az autóikat, a vevõk meg hoppon maradnának. Ismét elköszöntünk a sok viszállyal terhelt piacvezetõtõl, és a kijárat felé vettük utunkat. Azon már meg sem lepõdtünk, hogy újabb árus szólított meg bennünket, viszont azon annál inkább, hogy nem a felháborodásának kívánt hangot adni. Higgyék el, hogy az árusok nagy része a béke és a nyugalom híve mondta Szénási József. Ehhez nem is kellene más, mint a jelenleginél több, ha nem is keresztényi-, de legalább emberbaráti szeretet. Ebben egyetértettünk, a csarnokban uralkodó helyzet egyelõre azonban mást mutat. A kijáratnál két rendõrjárõrrel találkoztunk, akik szokásos piaci körútjukra érkeztek. Kollégáinknak többször kellett intézkedniük a Budai úti piacon, ezért rendszeressé tettük az ottani járõrözést tájékoztatta lapunkat Nyikos Tamás, a fõkapitányság szóvivõje. Kérjük, hogy amennyiben bárki kirívó, közösségellenes magatartást észlel a területen, hívja a 107-es telefonszámot, vagy kérje a közelben tartózkodó rendõrök segítségét. S. S. TEMETKEZÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK: Városgazdasági Kft. Kecskemét, Béke fasor 71/A (a köztemetõ fõbejáratán belül) Tel.: 76/ Csongrádi út 3. Tel.:76/ Ügyelet 0-24 óráig 30/

6 6 KÖZÉLET NEM LAKHAT MINDENKI FOTOCELLÁS LUXUSVILLÁBAN Emberi sors a panelban A széchenyivárosi Szurok Józsefnét bántja, több hasonló társával együtt ha panelprolinak gúnyolják. Ilyen névvel illetik ugyanis egyesek azokat az embereket, akiknek a szocializmusban nem telt többre kétszoba-konyhafürdõszobás lakótelepi lakásnál. Mivel alkalmam nyílt vele, a panelprolik egyikével személyesen találkozni (van belõlük még néhány tízezer Kecskeméten), megpróbálom közelebb hozni õt az olvasóhoz a saját szavaival: Mosónõre, varrónõre is futotta Hazafelé, a panelba A háború után nem voltunk ennyire szegények, mint ma. Akkor, a romok helyén felépítettük az országot, a Nemcsak csőlakóként, padon is végezheti valaki a Gyurcsány kormány idején szüleimmel együtt adogattam én is te meg a család megélhetésére valót. Futotta mosónõre, varrónõre, a téglákat, hogy a lakás nélkül maradt embereknek legyen hol lakniuk. Az édesapám Kecskeméten tör- szüleim gyakorlatilag minden külö- és házilag tésztát is készítettünk. A vényszéki kishivatalnokként keresnösebb anyagi áldozatvállalás nélkül iskoláztathattak. Tanulhattak azok is, akik ma a panelproli gúnynevet aggatják ránk. Alig csurran-cseppen 1963-tól lakom panelban. Amikor a kislányom született, akkor kaptuk a lakást. Jódarabig nyugodtan élhettünk. Hatvannyolc évesen viszont ott tartok, hogy maholnap nem tudom kifizetni a rezsit. Rokonokhoz járok takarítani, betegeket ápolok és sokszor vigyázok az unokámra, hogy az óvónõ édesanyja váratlan helyzetekben is dolgozhasson. Csurran-cseppen valami: egy kis paprika, kenyér, alma és miegymás, amit másoktól kapok, hogy a negyvenötezer forint nyugdíjammal ne kopjon föl az állam. Ha a jövõbe nézek, semmi jót nem látok. Ledolgoztam egy teljes életet, és mégis panelproliból könynyen csõlakó lehetek. Elképzelem magamban, hogy ha most, egyszeriben eltûnne a városból az összes olyan panellakás és családi ház, amelyeket az elmúlt évtizedekben építettek, mennyivel kopárabb lenne nélkülük Kecskemét. Mert hát fotócellás luxus villákban mégsem lakhat mindenki! Hölgyeim és uraim, akik egykor szintén panelban kezdték az életet és mára jó dolgukban nem tudják, hogyan gúnyolódjanak az elõzõ nemzedék leszakadt tagjain, nem pironkodnak ezért egy kicsit? kohl

7 HIT-ÉLET 7 Négyszázötven éve született Kalazanci Szent József A gimnázium diákjai a rendalapító életéről szóló darabot mutattak be Az idei, jubileumi év volt a világ összes piarista iskolájában. Négyszázötven éve született Kalazanci Szent József, a piarista rend és iskolák alapítója. Ennek jegyében országosan és helyi szinten is számos program zajlott. A múlt szombati, kecskeméti Patrocínium is éppúgy része volt a jubileumi megemlékezés-sorozatnak, mint a tanévkezdõ gimnáziumi zarándoklat, vagy a két hete megtartott, hagyományos Piarista Vacsora. A kecskeméti Piarista Gimnázium és Általános Iskola dísztermében Nagy Attila, a gimnázium igazgatója köszöntötte a jelenlevõket, majd a hetvenötödik születésnapját ünneplõ Jelenits István, az intézmény egykori tanára mondott ünnepi beszédet. A piarista szerzetes kihangsúlyozta, hogy a rendalapító Kalazancius olyan korban élt, amikor nagyon különös dolgok történtek az emberiséggel. Az emberi tudás gyarapodása nagy sebességgel lódult meg abban az idõben állapította meg Jelenits István. A tudás gyorsabban haladt elõre, mint hogy a kor családja azzal lépést tarthatott volna. Ekkor mondták azt, hogy szükség van a tanítóra, akinek fõ feladata: a hihetetlen mennyiségû ismeretet átadása. Az élet modernizálódása már Kalazanci József korában megkezdõdött, és a rendalapító felismerte, hogy nemcsak olyan oktatási intézményekre van szükség, amely az elõkelõ származású ifjak különleges mûveltségét adja meg, hanem amely az élethez szükséges ismeretséget nyújt a hétköznapi embereknek is. Ezért gondolta azt Kalazancius, hogy minden gyermek számára kellene iskola. Elsõsorban a Az iskola- és rendalapító szegényeknek, akiknek szülei nem tudják a drága iskolákat megfizetni. Ezekbe az intézményekbe senkinek nem volt kötelezõ járnia, mégis tódultak oda a diákok. Az ünnepi mûsor részeként a Piarista Iskola Irodalmi Színpada bemutatta Jelenits István Kalazancius keresztje címû színdarabját. A rendezvény keretében Nagy Attila igazgató köszöntötte a hetvenöt éves Jelenits Istvánt, majd átadta az iskola Szent Gellért díját, amelyet ebben az esztendõben Kellerné Hegedûs Judit tanárnõ érdemelt ki. A díszterembõl távozók az aulában megtekinthették a Kalazanci Szent József életútját bemutató kiállítást is. Több mint négyszáz éve annak, hogy egy fiatal spanyol pap, akit mi már Kazalazanci Szent Józsefnek ismerünk, Rómába ment, hogy egyházi pályájához barátokat, pártfogókat szerezzen. Felfigyelt a szegények külvárosokban kallódó fiaira. Elõször csak vasárnaponként gyûjtötte õket maga köré, de hamarosan rájött, hogy igazán akkor segíthet rajtuk, ha ingyenes iskolát szervez számukra. Róma egyik külvárosában 1597 õszén megtörtént az iskolaalapítás. Latinul scholae piae-nek nevezte el. Az iskola jelzõjét nem lehet egyetlen magyar szóval visszaadni. Arra utal, hogy ebben az iskolában nem pénzért, hanem szeretetbõl, ingyen oktatják, nevelik a diákokat, és azt is kifejezi, hogy a tudás, emberség mellett hitre, vallásos meggyõzõdésre is nevelik õket. Az új iskolába olyan tanítók kellettek, akik egész életünket rátették fiatalok szolgálatára. Kalazancius legközelebbi munkatársaiból szerzetesközösséget szervezett. Az új szerzetesrend az elsõ tanító rend, vagyis olyan szerzetesközösség, amely fõ feladatának az iskolában végzett oktató-nevelõmunkát tekinti. Tagjait magyarul piaristáknak nevezik. Megszentelt várakozás A keresztény hagyományban advent a karácsonyt megelõzõ négyhetes idõszak a megszentelt várakozás, az emelkedett ünnepvárás idõszaka, amelyhez azonban mély vallási tartalom és jó néhány hiedelem, népszokás kapcsolódik. Az advent elnevezés a latin adventus, eljövetel szóból származik. Ez a katolikus liturgiában az egyházi év elsõ része, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepét karácsonyt spirituálisan elõkészítõ idõszak. Advent hagyományosan a december 25 elõtti négy vasárnapot és a közéjük esõ hétköznapot foglalja magában. Advent gyökere az elsõ keresztény századokban keresendõ. Szent Simplicius pápa ( ) az egész katolikus egyházban kötelezõvé tette a négyvasárnapos adventi periódust. A négy egységre osztott ünnepi készülõdés alapgondolata a Krisztussal való találkozás élményére való fölkészülés. A négy vasárnap a Megváltó négy eljövetelét szimbolizálja. Jézus Krisztus a katolikus tanítás szerint elõször a megtestesülésben ennek ünnepe a karácsony jön el, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer pedig az utolsó ítéletkor. Az adventi idõszak fõ üzenete, hogy a keresztény embernek egész földi életében várnia kell a Krisztussal való találkozást, amelyre megfelelõ módon kell készülnie. Mivel a keresztény fölfogás szerint a bûnbánat egyik eszköze és megnyilvánulása az ételtõl való tartózkodás, az egyházi évnek ebben a részében szigorú böjtöt tartottak a régi idõk hívõi. Az adventi idõszak emelkedett hangulata, jámbor lelkisége és Krisztusvárása a magyar népi életben is megnyilvánult. Az évnek ebben a szakaszában hagyományosan nem tartottak lakodalmat, táncos mulatságot, de sok vidéken kerülték az alkoholfogyasztást is, sõt az alföldi kocsmákban ilyenkor csak az utazókat és az idegeneket fogadták és szolgálták ki. Az ünnep szakralitását a böjt és a hajnali misék roráték tovább erõsítették. Sok vidéken elõfordult, hogy a gyermekek harangozással, csöngettyûzéssel ébresztették a jámbor katolikusokat, hogy ideje fölkelni és részt venni a rorátén. A révkomáromi szabócéh szabályzatában szerepelt, hogy az adventi hajnali misék elõtt a templomi gyertyagyújtás a céh legifjabb mesternek feladata. Advent az eladó sorban levõ lányoknak is fontos volt. Alföldi szokás volt, hogy a lány a hajnali misére indulás elõtt mézet evett vagy mézet tett a nyelvére, hogy ennek segítségével az új évben férjnek való võlegényt édesgessen magához. Napjainkban ennek az idõszaknak legfontosabb szimbóluma az adventi koszorú. Az elsõ ilyet Johann Heinrich Wichern hamburgi evangélikus lelkész készítette az 1840-es években. Imatermében egy kocsikereket díszített föl gallyakkal, fenyõágakkal, s huszonnégy a karácsonyig hátralévõ huszonnégy napra emlékeztetve gyertyát helyezett rá. Mindennap egygyel több gyertyát gyújtott meg, s mire eljött Jézus születésének ünnepe, valamennyi égett. A kerék helyét késõbb asztali koszorú vette át s a gyertyák száma csökkent. Katolikus vidékeken az adventi koszorú csak jóval késõbb, a huszadik század közepén terjedt el. Miklós Péter római katolikus teológus

8 8 PORTRÉ BÁBEL BALÁZS KÍSÉRTÉSRÕL, POLITIKÁRÓL ÉS ADVENT ÜZENETÉRÕL Biztonságos hajóval az élet óceánján Bár a hetvenes évek Magyarországa társadalmi-politikai viszonyai nem éppen a papi hivatásnak kedveztek, ön mégis ezt választotta. Nyilván rengeteg kétség, kísértés gyötörte a döntése elõtt, és azt követõen is Bizonyos korok természetesen kedveznek a papi hivatás kibontakozásának. S bár annak ellenére, hogy egyházüldözés folyt Magyarországon, mégis másfajta légkörben nõttünk föl, mint a mai fiatalok, köszönhetõen annak, hogy a családok szilárdabbak voltak, s az egyház is jobban õrizte hagyományos strukturáltságát. Minden településen szolgált lelkipásztor, az akkori fiatalok találkoztak mintaadó papokkal. A mai fiatalok ebbõl a szempontból nehezebb helyzetben vannak. Persze mindenki életében elõfordulnak kétségek. Jézusban kell bízni, s ez átsegít a nehézségeken. Gyakran szokás példaként felhozni a papi nõtlenség, a cölibátus vállalását. Kár volna tagadni, hogy ez mindenki számára áldozatot jelent ám egy idõ után az ember felismerheti ennek értelmét és értékét, ugyanakkor nem ez a papság lényege. Sokaknak okoz problémát az elidegenedés, a magány akkor is, ha családban élnek. Engem mindig sok ember vett körül, sohasem éreztem magam magányosnak, akkor sem, ha épp egyedül voltam. Pályája a múlt rendszerben vette kezdetét, s bizony akkoriban a kommunista hatalom gyakorta megmutatta igazi arcát. Hogyan jelentkezett ez az ön hivatásának gyakorlásakor? Nap mint nap tapasztaltuk a rendszer jellegébõl fakadó problémákat, és nemcsak papként. Még szeminarista koromban részt vettem egy akkor tiltott akcióban: magyar nyelvû könyveket igyekeztünk eljuttatni Erdélybe. A társaság egyik fele azonban a határon lebukott Bábel Balázs kalocsa kecskeméti érsek én is ebbe a csoportba tartoztam. Idehaza behívattak a rendõrkapitányságra, be akartak szervezni, majd miután ezt megtagadtam, közölték, hogy bevonják az útlevelem, így ezután nemcsak nyugatra, de a szocialista országokba sem utazhattam. Elkezdõdött a rendszerváltásig tartó megfigyelésem is. Rendszeresen fölkerestek civil ruhás belügyminisztériumi titkosrendõrök, utolsó alkalommal már jóval a köztársaság kikiáltása után, december 7-én. Ezek sem akadályoztak meg ugyanakkor abban, hogy tevékenyen részt vegyek Névjegy Bábel Balázs 1950-ben született az akkoriban hagyományosnak tekintett paraszti családban a ma Dabashoz tartozó Gyónon. Apja a téeszesítésig önállóan gazdálkodott, anyja a postahivatalban dolgozott. Két gyermeket neveltek. Bábel Balázs gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti piaristáknál végezte ban Vácott szentelték pappá. Káplánként dolgozott Valkón, majd 1978-tól 80-ig Tápiószecsõn, 1980-ban Tóalmáson, majd Pestújhelyen, végül Pesterzsébet-Pacsirtatelepen ban doktorált teológiából ben a központi papi szeminárium prefektusa, majd ig spirituálisa, egyben teológiai tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti hittudományi kara levelezõ tagozatán tõl 97-ig teológiai tanár a nappali tagozaton is ben pápai káplán, ben a Váci Szeminárium rektora és az Egri Hittudományi Fõiskola levelezõ tagozatának váci igazgatója, teológiai tanár a fõvárosi Kalazantium szerzetesi fõiskolán ben szentelték püspökké Kalocsán, majd a pápa ebben az évben kalocsa-kecskeméti érsekké nevezte ki. Jézusban kell bízni, s ez átsegít a nehézségeken. az akkor illegális Regnum Marianum nevû egyházi mozgalomban. Iskolai hitoktatóm maga is felszentelt pap egy alkalommal azt mondta, senki sem ártott még annyit a kétezerév során a katolikus egyháznak, mint a saját papjai Azokban az évtizedekben nemcsak az államhatalom képviselõivel, de a békepapok, besúgók tömegével is együtt kellett élniük. Ezt hogyan viselte? Sok igazság van abban, amit mond. Komoly megpróbáltatást jelentett ebbõl a szempontból a nyolcvanas évek elején a pestújhelyi szolgálat. Itt egy címeres békepap mellé kerültem káplánnak. A plébános huszonévesen, az ötvenhatos forradalom leverése után került az egyházközség élére, mint büszkén mondogatta, nem a püspök, hanem a minisztertanács akaratából. Lelkiismeretével ugyanakkor nem tudott elszámolni, s az alkoholizmusba fordult, ami állandó konfliktusok forrása lett. Késõbb tudtam csak meg, hogy az ötvenes években külföldre akart szökni, a határnál elfogták, s választás elé állították, vagy a hatalom szolgálatába áll, vagy lecsukják. Nem volt bátorsága nemet mondani. S bár késõbb meggyõzõdéssel szolgálta ki a pártállamot, mindvégig félt: kommunista, de a rendszert bíráló bátyját a hatvanas évek elején az oroszok tették el láb alól. És végül elérkezett a rendszerváltás, ami egy átmeneti hitéleti föléledéssel járt. Óriási volt a várakozás, majd ismét csak a nehéz mindennapok következtek a történelmi egyházak számára is táján valóban fölfokozott érdeklõdés nyilvánult meg a katolikus egyház iránt is. Reménykedtünk, hogy egy jobb világ jön, mint amilyen a korábbi volt. Azt hittük, a társadalmi változásokkal az emberi természet is változik, de ez naiv feltételezésnek bizonyult. Megteltek a templomok, a gyerekek jelentõs számban jártak hittanra. Ám abban, hogy átmenetileg megnõtt a templombajárók száma, az érdek és a haszonelvûség is közrejátszott, azaz sokan úgy érezték, földi érvényesülésük szempontjából még jól jöhet nekik a kereszténységük. A lelkesedés azonban hamar lelohadt. Persze akadt, aki szó szerint haszonélvezõje lett a szabad vallásgyakorlásnak: az Állami Egyházügyi Hivatal egyik tisztségviselõje, aki még a nyolcvanas években is amiatt zaklatott, hogyan merészelek a plébánián hittant oktatni, 89 után kegyszerárus lett. Végeredményben mindig Jézus Krisztusból élt meg, hol az egyik, hol a másik oldalon Ám az vitathatatlan, hogy ma is sok ember részérõl mutatkozik igény a hitre, a vallásra amit az új kisegyházak, szekták térnyerése is bizonyít. A katolikus egyháznak is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. Az egyháznak folyamatosan meg kellett küzdenie a nehézségekkel, noha ezek más természetûek, mint a korábbi évtizedekben voltak. A kommunista rendszer megszûnt, mintegy vákuum keletkezett, ahová minden betódult, beleértve a szektákat, a különbözõ ideológiákat, kiadványokat, médiát. Meghatározóvá vált a diktatórikus liberalizmus, amely a liberalizmus örve alatt hirdet szabadosságot az élet minden területén de csak addig, amíg az nem sérti a hatalom valódi birtokosainak érdekét, mert ilyenkor tabutémát kiáltanak. Az új világ hatása az egyházat sem hagyja érintetle-

9 PORTRÉ 9 Bábel Balázs szentmisét celebrál a kecskeméti Szentcsalád templomban nül, ez markánsan érzõdik a papnövendékek gondolkodásmódjában is. Amíg mi azért mentünk a szemináriumba, hogy papok legyünk, ma sokan közülük azért, hogy eldöntsék, mihez kezdjenek magukkal. Az egyház jövõje iránt viszont nem aggódom kétezer év óta sok mindent átvészelt már. Az egyházat szokás nagy hajóhoz, a szektákat pedig kis csónakhoz hasonlítani. A hajó biztosabban halad, de lassabban fordul, mint a csónak, ám az élet óceánjának ki vágna neki egy ladikkal? Általában is azt tapasztalom, hogy a rendszerváltás csalódása inkább erõsítette az egyházba vetett bizalmat. Beszélgetésünket Szent Márton napján folytatjuk, így kézenfekvõ a kérdés, hogy az egykori püspökhöz hasonlóan ódzkodott-e ön is a vezetõi feladattól, avagy pályája természetes következményeként értékelte, és örömmel vállalta a püspöki megbízatást? A püspöki kinevezés elõtt egy évvel már voltak olyan hangok, melyek esélyesként szóltak rólam, de én ezekrõl igyekeztem tudomást sem venni. Azután amikor aktuálissá vált a kérdés és elvállaltam, további kétségek gyötörtek. Másnap be is telefonáltam a nunciatúrára, hogy mégis lemondom a megtisztelõ felkérést, ám közölték: késõ, a papírokat már továbbították Rómába. Tehát végülis ráállt, pedig a püspöki pásztorbot sem könnyebb, mint korábbi lelkipásztori feladatai voltak. Melyek most a legfontosabb, a Kalocsa-Kecskeméti Fõegyházmegye elõtt álló problémák? Bizonyos fokig az egyház gondjai azonosak a társadalom gondjaival. A közösségek elöregedõek, és mivel egyre kevesebb a megszületett gyermek, egyre kevesebb az iskolás, az elsõáldozó, a bérmálkozó. Ez életfelfogás- és szemléletbeli kérdés elsõsorban, nem anyagi, hiszen sokkal nehezebb gazdasági helyzetben, sokkal nagyobb szegénységben is tudtak a családok korábban gyermeket vállalni, és õket tisztességesen felnevelni apám például a tizennegyedik gyerek volt. Katolikus és protestáns területek, országok összevetésénél szokás kiemelni, hogy a protestáns területek gazdaságilag jobban fejlõdtek, mint a katolikusok, ám hosszabb távon mégis ez utóbbiak diadalmaskodtak, mert népesedésben felülmúlták a protestánsokat, és szép lassan a legtöbb helyen többségbe kerültek, még ott is, ahol a reformáció hívei korábban óriási fölényben voltak. A természetes népesség fogyása azonban leszámítva egy-két kivételt, mint Írország és újabban Franciaország közös európai probléma, függetlenül a vallási hagyományoktól. Megváltoztatható-e ez a trend? Valóban közös probléma a népesség elöregedése, a kevesebb születendõ gyermek de az ön által említett pozitív példák mégiscsak katolikus államokra jellemzõek. És ne feledkezzünk meg a mind népesebb Latin-Amerikáról sem. Szokás a kato- Meghatározóvá vált a diktatórikus liberalizmus. likus egyházat szigorúsággal, indokolatlan aszkézissel vádolni, de az írek, spanyolok, franciák, olaszok vagy lengyelek semmivel sem depressziósabbak, mint mondjuk a svédek, finnek, norvégok. Sõt, talán éppen a hagyományoktól, az igazi értékektõl való eltávolodás sodorta válságba Európa jövõjét. De csüggedni sohasem szabad, ezen a folyamaton lehet és kell is változtatni. Ám ehhez nagyon nagy hit kell, ami a keresztény élet- és családideálban gyökeredzik. Térjünk még vissza az egyházmegyei feladatokhoz Milyen megoldandó kérdések vannak még önök elõtt? Állandó gond intézményeink fönntartása. Összességében kevesebb normatív támogatást kapunk, mint az állami, önkormányzati fenntartásban mûködõ intézmények, pedig ugyanazt a feladatot látjuk el. Ebben a kérdésben már három éve várunk az Alkotmánybíróság számunkra kedvezõ döntésére. Az Oktatási Minisztérium újabban elismerte, hogy az elmúlt években a kiegészítõ támogatásnak mintegy hatvankét százalékát kaptuk csupán az önkormányzati iskolákhoz képest. További problémát jelent kórházaink, szociális intézményeink felújítása, manapság ugyanis erre a célra sokkal kevesebb állami pályázatot tudunk nyerni, mint a korábbi években. De az állam jelenlegi képviselõivel nemcsak ebben a relációban vannak nézeteltéréseik. Gyakran szólítják fel a történelmi egyházakat, hogy foglalkozzanak hitélettel, iskola- és intézményfenntartással, de a politikától tartsák távol magukat. A politika közéletiséget jelent. Az iskolafenntartás, a szociális szféra mind-mind politika. Ha pedig egy választás alkalmával megszólalunk, soha nem nevezünk meg egy konkrét személyt vagy szervezetet, hanem egy soha nem változó értékrend érdekében emeljük föl szavunkat. Az elmúlt években szóltunk családról, gazdasági helyzetrõl, nemzetrõl. Akik hallgatnak a szavunkra, azok számára egyértelmû az egyház álláspontja. És ez nem változik napról napra, mint esetleg egy pártprogram. Persze az egyház iránymutatásának hatása is korlátozott: aki nem hallgat ránk, annak bármit mondhatunk Egyébként egyetlen politikusra, közéleti személyiségre sem neheztelek, de az egészen más világnézetû vezetõk barátságát nem keresem. Így amikor például Horn Gyula miniszterelnökként többször tett kísérletet a kapcsolat felvételére, kitértem elõle. Orbán Viktort viszont olyan politikusnak tartom, akivel gondolkodásunkban közös pontokat találtunk. Közeleg a Megváltó születésének ünnepe. Mit üzen Krisztus korunk emberének 2007 Adventjén és Karácsonyán? Az üzenet állandó: vele megköttetett az új és örök szövetség. Az Isten a mi üdvösségünkért leszállott a mennybõl és emberré lett. Jézus Krisztus másokért élt, és ez a tény örök üzenetet hordoz számunkra. Akkor kezdõdnek a bajok, ha egy közösség vagy egyén önmagáért él, s a többiek elõl elzárja az érvényesülés, a boldogulás útját. A világban zajló háborúk is ennek az önzésnek a megnyilvánulásai. Jézus születése az üdvösség jó hírét hozta el nekünk, s az emberi szolidaritást akarja erõsíteni mindannyiunk lelkében. Haág Zalán

10 10 KULTÚRA KISTÉRSÉGI ÉS KÖZÖSSÉGI TELEVÍZIÓK VIII. SZEMLÉJE Harmincöt film, Radványi Géza emlékére A száz éve született Radványi Géza emlékének ajánlották a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII. Filmszemléjét, melyet a Lakiteleki Népfõiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület hirdetett meg. Az októberi elõzsûrizés után összesen harmincöt alkotás került a múlthét második felében megtartott filmszemle versenyprogramjába. Az ítészeknek nem volt könnyû dolguk, hiszen a két nap alatt színvonalas filmek sokaságát tekintették meg. Az ötszázezer forintos fõdíjat végül a Kászon gyöngye címû film kapta, melyet a budapesti B. Nagy Tibor rendezett, Körtési Béla fotózott és Mógor Ági vágott. A számos különdíj egyikét, a zsûri százezer forintos, a Hír Televízió által javasolt különdíját a Kecskemétfilm Kft. Szelíd szálakon címû alkotása kapta, melyet Pócs Judit és Rittgasser István rendezett. Múlt, jelen, jövõ Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke, a Népfõiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, a zsûri tagja: Lezsák Sándor Az elsõ szabadválasztást követõen kezdtük szervezni a népfõiskolát, és ezzel párhuzamosan kezdeményeztük a fiatal újságírók képzését is. Elsõsorban a helyi újságok szerkesztõinek próbáltunk mûhelyt szervezni. A nyolcvanas évek végén egymás után jelentek meg az országban a helyi újságok, és ezzel párhuzamosan kezdett kiépülni egy helyi televízió- és rádióstúdió-hálózat is. Oda is kellettek az újságírók, szerkesztõk, és az õ képzésükön gondolkodtunk, amikor több ilyen stúdiumot indítottunk, tehetségkutató pályázatokat szerveztünk. Felvettük a kapcsolatot a Radványi 100 Gödöllõi Egyetemmel, és ekkor a kilencvenes évek közepén kezdte szervezni Sára Sándor a Dunaversitas Egyesületet is. A pályázatok segítségével mi adtuk a tehetséges pályakezdõ fiatalokat, a Gödöllõi Egyetem az oktatási hátteret, az egésznek a szakmai felügyeletét pedig Sára Sándor neve fémjelezte. Számomra az volt a legfontosabb, hogy ne egy háromtagú zsûri üljön az üres nézõtéren, és mondja ki a nagy igazságokat, hanem legalább egy harmincfõs, amelynek tagjai már az elõválogatás során találkoznak. A harminc ember természetesen nem tudta mindig a programjába illeszteni a részvételt, de az évek során kialakult egy mag, amely állandó, és amelynek tagjai egymást is erõsítik. Az elõzsûri döntése alapján meghívjuk az alkotók egy részét, közös elemzéseket, beszélgetéseket tartunk, majd a legjobb filmeket a Duna TV, az MTV, a Hír TV, az Echo TV, a városi televíziók is bemutatják. Eddig Sára Sándor határozta meg, ki az a filmrendezõ az elmúlt évszázad valóban klasszikus alakjai közül, akinek az emlékére ajánljuk a filmszemlét. Most Radványi Géza emlékét idéztük meg. A következõ találkozót 2008-ban Sára Sándor tiszteletére rendezzük meg, ugyanis jövõre lesz hetvenöt esztendõs, éppen novemberben. A kezdetektõl meghatározó személyisége ennek a mûhelynek, Radványi Géza, a huszadik század neves filmrendezõje 1907-ben született Kassán. Kevesen tudják róla, hogy testvére volt Márai Sándor írónak. Tizenhét éves korában már novellái jelentek meg a Kassai Naplóban. Fiatalon az újságírói pályára lépett, a húszas évek második felében már az európai Népszövetségbõl tudósította a budapesti és a vidéki napilapokat. Késõbb forgatókönyveket írt, majd rendezõ-asszisztensként, rendezõként vett részt különbözõ filmek készítésében és vált a mozi iránt elkötelezett emberré, elsõsorban Németországban és Franciaországban, de itthon is. Az 1940-es évek elején õ rendezte a Mikszáth Kálmán regénye alapján készült Beszélõ köntös címû filmet. A hírnevét megalapozó Valahol Európában címû mozit 1947-ben mutatták be. Sára Sándor ugyanakkor a magyar film klasszikusa, élõ legendája is, aki nemcsak mint operatõr, rendezõ, de mint a Duna Televízió megteremtõje is közismert. Építõ párbeszéd Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendezõ, a Magyar Mozgókép Mestere, a zsûri elnöke: A fesztivál kevésbé ismert vidéki, vagy határon túli stúdiók találkozására teremt lehetõséget. Az alkotókkal kialakulhat egy párbeszéd, amelyben kölcsönösen lehet kérdezni, építõ jelleggel vitatkozni. Ez jobb, mint az olyan szemlék, fesztiválok, ahol a zsûri kihirdeti a döntését, az emberek pedig több-kevesebb elégedettséggel tudomásul veszik azt. Fontosnak tartom, hogy a szervezõk között ott lehet a Dunaversitas Egyesület is. A szervezetet még akkor hoztuk létre, amikor a Duna Televízió elnöke voltam. A célunk az volt, hogy évente tíz-tizenkét embert vezessünk be a filmkészítés rejtelmeibe. Évek óta örömmel látom, hogy akik részt vettek ebben a munkában, itt vannak a fesztiválon, és a legtöbb esetben valamilyen díjat is kapnak. Ez visszaigazolás számunkra is, hogy érdemes folytatnunk. Alexa Károly Értékek rombolás után Alexa Károly irodalomtörténész, a zsûri tagja: Elgondolkodtatónak tartom, hogy egy ilyen sok alkotással büszkélkedõ filmszemle milyen mértékben tükrözi a sorsát, a jelenét annak a nációnak, amelyet magyarnak nevezünk. Egyszerre érzékenyek a tájaknak a pusztulás és rombolás után megmaradt értékeire, valamint a mindennapi élet nyomorúságainak, küszködéseinek megjelenítésére. Ugyanakkor láthatunk felemelõ történeteket is, például egy falu konkrétan Gyergyóremete fennmaradásáról, sõt bámulatos fejlõdésérõl. Irányt mutatni Bíró Zoltán Bíró Zoltán irodalomtörténész, a zsûri tagja: Nagyszerû dolog, hogy nyolcadik alkalommal rendezték meg a fesztivált, és van remény arra, hogy lesz kilencedik, tízedik is. A kistérségi keretek között született filmek kis tájakról, mindennapi emberekrõl szólnak, az arcok, a személyiségek hitelesen jelennek meg. Minden fesztiválon komoly viták elõzik meg a döntéseket, nem volt ez másként ezúttal sem. Vannak ugyanis nehezen összevethetõ témák és feldolgozások. Hasznosnak tartom, hogy a zsûri szakmai beszélgetéseket is tartott, meghozott döntésével pedig iránymutató lehet a filmek készítõinek. Ötletgazdag felhozatal Borókai Gábor, a Heti Válasz fõszerkesztõje, a zsûri tagja: A fesztivál rendkívül hasznos, mert olyan közösségeket

11 KULTÚRA 11 Borókai Gábor tud felmutatni, amelyek egyébként nem látszanak a hazai nyilvánosságban. Nagyon színes a felhozatal, vannak rendkívül jó, gondolatgazdag és tehetséges alkotók. Vannak olyanok, akik profik, de rutinból oldják meg a feladatot, és vannak, akik profik és ötletgazdagok is. A szemlét mindenképpen támogatni kell, mert az alkotók olyan jelenségekre tudják felhívni a figyelmet, amelyek nem jutnának a tudomásunkra. Díjesõ Kecskemét határok nélkül Mészáros László, a Kecskeméti Lapok Kft. ügyvezetõ igazgatója, a zsûri tagja: Számomra az a legfontosabb, hogy a rendezvény célját akárcsak az elõzõ fesztiválok esetében történt megvalósulni láttam. Ez pedig ezúttal sem volt más, mint hogy a szervezõk a hazai alkotók mellett a határon túli Mészáros László A díjkiosztó ünnepség elõtt hét olyan filmet vetítettek le, melyek mindegyike valamilyen formában díjnyertes volt. Köztük a budapesti Pilot Stúdió félmillió forinttal jutalmazott fõdíjas alkotását: A Kászon gyöngyét. A zsûri két, egyenként háromszázezer forintos Mûhely-díjának egyikét az erdélyi, gyergyószentmiklósi Video Stúdió, míg a másikat a délvidéki Magyarkanizsa Cinema Filmmûhelyének alkotóközössége kapta egyebek mellett a Gac-oldali mészárlás, illetve a Kell ma a csönd címû alkotásokért. A Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII. Filmszemléjén összesen tizenhat huszonötezer, hat százezer, két-két kétszáz-, illetve háromszárezer, valamint egy ötszázezer forintos külön-, mûhely- és fõdíj talált gazdára. magyar stúdiók, televíziós adások munkatársai számára is megmérettetési, szakmai konzultációs és továbbképzési lehetõséget teremtettek. Külön öröm, hogy a két kecskeméti alkotás közül az egyiknek, a Kecskemétfilm Kft. Szelíd szálakon címû alkotásának különdíjat adhattunk, melyet a Hír TV-ben a szélesebb közönség is megnézhet majd. Hiányzó játékok Berkes Hajnalka, a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnázium 10. évfolyamos tanulója, a diákzsûri tagja: Nagyon érdekes alkotásokat láttam, melyek többnyire dokumentumfilmek voltak. Hiányoltam Berkes Hajnalka azokat a munkákat, amelyek a játékfilm-készítés eszközeivel dolgoztak volna fel egy-egy témát. Ugyanakkor többnyire színvonalas, átgondolt, jól felépített mozik kerültek vetítõvászonra. Rittgasser István Textilmûvész vásznon Rittgasser István, a Kecskemétfilm Kft. Szelíd szálakon címû alkotásának egyik rendezõje: Kicsit furcsa volt számomra, hogy a televízióra készült mûveket vászonra vetítve nézték meg a zsûri tagjai, de természetesen megértem, hogy ezt technikailag így lehetett megoldani. A fesztiválon bemutatott alkotás témája Pócs Judit textilmûvész munkássága, vele közösen rendeztük a filmet. Próbáltuk úgy bemutatni tevékenységét, hogy a film egyszerre legyen ismeretterjesztõ és élvezhetõ. Az ismeretterjesztés gyakran elõforduló szárazságát animációs betétekkel igyekeztünk oldani. Az alkotást tavasszal a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál közönsége láthatta elõször. -sipi- HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: Sztrájkok és demonstrációk megingathatják-e a kormányt? Nem, mert a többség bízik Gyurcsány Ferencben, hisz mindenki tudja: az emberekért teszi, amit tesz. 12% Nem, mert az emberek fásultak és azt gondolják: úgy is az lesz, amit a kormány akar. 3% Igen. Ha összefogunk, és nem félünk kiállni az igazunkért, eredményes lehet a tiltakozás. 85% Összes szavazat: 3582 E heti kérdésünk: Végéhez közeledik az egészségbiztosítás átalakításának vitája. Melyik megoldásnak örülne legjobban? Szavazzon Ön is a hírportálon!

12 12 KULTÚRA Kecskeméten a topolyai Szivárvány Ahhoz, hogy a gyermekekben rejlõ kreativitás és alkotóvágy felébredjen, olyan háttér kell, amely egyszerre adja meg fantáziájuk szabad szárnyalásának és a tanulásnak a lehetõségét. A szerb határtól nem messze fekvõ, magyarlakta Topolya településen ilyen a Szivárvány Szakkör, amely már tizenhárom éve mûködik egyre nagyobb sikerrel. A bácskai szakkör tagjai Kecskemétre, a Szórakaténusz Játékmúzeumba is elhoztak néhányat munkáikból. Festmények, linóleum metszetek, kerámiák, tus- és krétarajzok, szitanyomatok is vannak azon a színes kamara kiállításon, amelyen a topolyai gyerekek mutatkoznak be a hírös városban. Németh Anna keramikus mûvész, a csoport megálmodója és vezetõje tudatosan törekszik ar- Németh Anna tanítványai kerámia medálokat is hoztak ra, hogy a Szivárvány Szakkör tevékenységét minél több helyen láthassák az érdeklõdõk. Ennek köszönhetõen számos szakmai vetélkedõn, pályázaton szerepeltek sikerrel, díjak, elismerések sorozata kísérte õket az elmúlt tizenhárom évben. Idén egy olyan rangos megmérettetésen is eredménynyel szerepeltek, mint a Magyar Televízió rajzpályázata, amelyen több diákjukat kitüntették, és a legszebb kollekció díját is elnyerték. Több szivárványos tanítvány választotta a képzõmûvész pályát. Kecskeméten két héttel ezelõtt elsõ ízben jártak. A Szivárvány Népviseletben ismerkedtek a kézművességgel a topolyaiak Szakkör meghívását kapcsolatfelvételnek szántuk, hiszen kiemelten fontosnak tartjuk a szomszédos országokkal, illetve a magyarlakta vidékekkel való együttmûködést nyilatkozta lapunknak Kalmár Ágnes mûvészettörténész, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Játékmûhely igazgatója. A topolyai gyerekek nem csupán rajzaikat, kerámiáikat hozták el, de népviseletüket felöltve mûsorral is készültek, mi pedig kézmûves foglalkozásokkal, játékokkal vártuk õket. Örömmel fedezték fel azt is, hogy régi, kiállított játékaink között Topolyáról származót is õrzünk. Már több levelet kaptunk tõlük, amelyben köszönetet mondtak azért az élményért, amelyben itt, Kecskeméten részesülhettek. Színek, formák, technikák sokaságát, a gyermekek és a mûvészet szeretetét fedezheti fel az, aki megnézi a kiállított alkotásokat. A tárlat december 31-éig látogatható a Szórakaténuszban. bera Kötõdnek, s kötnek díjazott katonások A közelmúltban ünnepelte hatvanadik évfordulóját a Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola. Az ünnepi gálán a gimnázium alapítványának kuratóriumi elnöke, Gaál József három tanárnõnek, G Szolláth Katalinnak, Kristóf Antóniának és Orbán Editnek ezüst emlékérmet adott át. A közönség soraiban helyet foglaló, valamint a színfalak mögött figyelõ kolléganõk mit sem sejtettek arról, hogy mi vár rájuk. A díj nagy örömet okozott, nemcsak a teljes meglepetés, a váratlanság miatt, hanem azért is, mert a belülrõl jövõ, lélekbõl adott belsõ elismerések ahogy Kristóf Antónia fogalmazott esnek leginkább jól. Orbán Edit tanárnõ rendezte tíz évvel ezelõtt is a jubileumi mûsort, most azonban már könnyebb dolga volt, hiszen mélyebben, több oldalról ismeri a tehetségeket, azok felkutatásának módját. A színházi gálamûsor nagy kihívás volt a rendezõnek, diákoknak egyaránt, de az a sokszínû és sokrétû tevékenység, melyet Orbán Edit az iskolában végez a diákokkal, a gálán is visszatükrözõdött. G Szolláth Katalin grafikus mûvész tanárnõnek és az általa mozgósított diákoknak köszönhetõ a színpadi idõszalag, a finoman kidolgozott számok egytõl hatvanig A tanárnõ ars poetikája is lehetne ez a dekoráció: sok fiatal kezet megmozgatni, alkotásra bírni, csapatmunkára szoktatni, az egyes dolgokból egységeset létrehozni, apró lépésekkel, kreatív ötletekkel, a szépséget szem elõtt tartva alázattal haladni; ahogy a hatvannál is több számjegy végül szép kerek egészet alkotott Kristóf Antónia tanárnõ a tantestület meghatározó egyéniségeként vonult nyugdíjba. Kiemelkedõ szakmai tudását és tapasztalatait önzetlenül osztotta meg fiatalabb kollégáival. Nagy energiával, minden újra való nyitottsággal, õszinteségével, széleskörû tudásával diákok generációival szerettette meg a magyart és a latin nyelvet. Újra és újra meglepõdöm a sok tehetséges fiatalt látva, feltöltõdést okozott a mûsor. Az elismerés pedig azért is jólesett, mert az aktív pályámat már lezártnak tekintem. Kötõdni sok mindenhez lehet: családhoz, hazához, barátokhoz, iskolához, kedves tárgyakhoz; s ha kötõdni tudunk, biztos megtanulunk másokat is kötni valamihez. A díjazott tanárnõk ezt teszik, hiszen személyiségük, munkájuk révén sokakat kötnek az alma materhez. Csuti Orsolya VÉLEMÉNYEZHETÕ ESÉLYEGYENLÕSÉGI PROGRAM A Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézet (KEPI) ezúton is felhívja a város polgárainak, civil szervezeteinek figyelmét a Települési Közoktatási Esélyegyenlõségi Program véleményezési lehetõségére. A programot december 3-tól a oldalon, illetve a KEPI székhelyén, a Csányi János krt. 14. szám alatt, a II. emelet 8-as irodájában lehet megnézni. Véleményezési határidõ: december 10., melyet írásban a KEPI székhelyére, vagy az info@kepi.hu címre küldhetnek.

13 KULTÚRA 13 JELENTÕS AZ ÉRDEKLÕDÉS A MÛSZAKI KAR IRÁNT Nyílt nap és konferencia a GAMF-on Leendõ mûszaki informatikusok, menedzserek és gépészek. Több mint, négyszáz középiskolás diák vett részt azon a nyílt napon, amelyet a múlt hétvégén rendeztek meg a Kecskeméti Fõiskola GAMF Karán. A fiatalok általános tájékoztatót kaptak a tanulmányi osztály munkatársaitól, valamint a szakok képviselõitõl. A legnagyobb sikert természetesen a tanszéki látogatások, laboratóriumi bemutatók aratták, itt ugyanis mûködés közben is megnézhették az intézmény technikáját, korszerû és az oktatást kiválóan szolgáló berendezéseit. Nyitva állt az érdeklõdõk elõtt a könyvtár és a kollégium is. Ez utóbbiban magas színvonalú szolgáltatást kapnak a hallgatók, kedvezõ térítési díj ellenében. Keresett gépészek Általában két-három nyíltnapot rendezünk egy-egy tanévben, az ideiben ez volt az elsõ tájékoztatta lapunkat Kodácsi János kari dékán. Az utolsót mindig a jelentkezési határidõ elõtt egykét héttel, tavasszal tartjuk meg. A mostani programra elõzetes várakozásunknak megfelelõen szép számmal jöttek el, és sok diákot a szülei is elkísértek. Ez azért is öröm számunkra, mert legutóbb nem dicsekedhettünk a felvett hallgatói létszámmal. Bízunk benne, hogy következõ esztendõben valamivel jobb lesz a helyzet. Jelenleg az érdeklõdõk nagyjából egyforma arányban készülnek az informatikai, illetve a gépész és a menedzseri tanulmányokra. A munkaerõ piacon viszont a gépészek iránt a legnagyobb a kereslet, utánuk következnek az informatikusok és a menedzserek. Elmondtuk a középiskolásoknak, hogy mennyire fontos az idegen nyelv ismerete, és tájékoztattuk õket arról, hogy intézményünkben nyelvi képzés is folyik. Kíváncsiak voltunk egy középiskolás diák véleményére is, hogy Az Íz-Party Kreatív Fõzõstúdió aktuális programajánlata Az érdeklődő középiskolások a legkorszerűbb technikai berendezésekkel ismerkedhettek miért látogatott el a nyílt napra, és milyen benyomásokat szerzett a mûszaki karon. Egyik közeli ismerõsöm nemrég szerzett mérnök informatikus A Kovács Sándor Olimpiai és Világbajnoki aranyérmes mesterszakács által vezetett kiscsoportos (10 fõs) foglalkozások idõtartama 3 óra. A foglalkozásokra történõ jelentkezés elõzõ nap ig történik. Vitaminbombák a konyhakertbõl Nincs ideje órákat a konyhában tölteni, hogy elkészítse az esti vacsorát? Mégsem szeretne félkész, egészségtelen ételt adni családjának? Könnyed, gyorsan elkészíthetõ vacsora ételek, saláták az egészség és alakformálás jegyében. Idõpontja: december 6. (csütörtök) Készüljünk az ünnepekre! Közelednek az ünnepek, nyakunkon a karácsonyi készülõdés! Hogyan készítsünk különleges, elegáns, többfogásos ünnepi menüt? Milyen desszert illik az ünnepi asztalra? Jó ételek, jó ötletek, hogy az ünnepek még meghittebbek legyenek. Idõpontja: december 7. (péntek) A kínai konyha titkai Az órán résztvevõk megismerhetik a keleti konyha sokszínûségét, ízkavalkádját. Hogyan kell igazi kínai ételt készíteni? Itt megtanulhat minden õsi fortélyt. Idõpontja: december 7. (péntek) Csipet-csapat gyerekpancs Szombaton délelõttönként a fiatalabb korosztályt várjuk egy közös sütés-fõzésre. Kedvcsináló program, mely játékos kikapcsolódást nyújt az apróságoknak, igazi családias hangulatot teremtve. Játsszunk és fõzzünk együtt! Idõpontja: december 8. (szombat) A konyha abc-je Minden, ami fontos a jó étel elkészítéséhez. Kezdõknek indítjuk tanfolyamunkat havonta négy alkalommal, heti rendszerességgel, ahol mind a négy délutánon klasszikus menüsorokat veszünk át. A kezdetektõl megtanulható a konyhai alapanyagok és eszközök helyes használata, a különbözõ alapfortélyok. Kápráztassa el fõzõtudományával családját és barátait! Idõpontja: december 8. (szombat) Az Íz-Party Kreatív Fõzõstúdió szeretettel várja Önt egy közös sütés-fõzésre, Kecskemét belvárosában a Hosszú u. 20. szám alatt, a Szalagházak mögött. Ha programjaink felkeltették érdeklõdését, jelentkezését a következõ elérhetõségeken várjuk: Telefon: (76) Mobil: (70) , izparty.info@gmail.com diplomát a GAMF-on, és a munkájában elért sikerei számomra követendõ példaként szolgáltak mondta Pintér Ádám, a kecskeméti Kandó Kálmán Középiskola tanulója. Átfogó tájékoztatás Minden érettségi elõtt álló diáknak lehetõsége volt nyílt napokon részt venni, és az iskolánk egyik profilját, valamint saját érdeklõdési körömet is figyelembe véve ez tûnt az egyik legjobb választásnak. A mai rendezvényen nemcsak az egyes szakokról, hanem az adott diplomák megszerzésével elérhetõ álláslehetõségekrõl is képet kaptunk. A mérnök informatikus szakot találom érdekesnek, és mindenképpen elõnyös lenne, ha a saját városomban végezhetném el az iskolát, többek között a növekvõ anyagi terhek miatt is. A nyílt nappal egyidõben logisztikai konferenciát is rendeztek a GAMF-on, különös tekintettel az ágazat helyzetére és lehetõségeire a dél-alföldi régióban. Az elõadók között volt a többi közt Nagy Zoltán, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. igazgatója és Rózsa Pál, a Bertrans Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Szemereyné Pataki Klaudia, az önkormányzat pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke a megyeszékhely versenyképességérõl, gazdaságának fejlesztési lehetõségeirõl illetve korlátairól számolt be. Sipiczki Sándor

14 14 MÚLT-KOR Százhúsz éves a legrégebbi csárda 1887 novemberében Sándor Illésné korcsmatartási engedélyt kért és kapott Kecskemét város vezetésétõl, az akkori Homok utca 99. szám alatt ben százhúsz esztendõvel késõbb ugyanúgy, ugyanabban az épületben üzemel a Kisbugaci Csárda, ahová õseink egy jó borra, meleg vacsorára betértek. Bár az utcát mára átkeresztelték, a vendégszeretet, a magyaros ízvilág, a családias hangulat mit sem változott a harmadik évezred szakmai kihívásainak megfelelõ vendéglátóban. Ma is az a cigányzenés szórakozóhely, ahová szívesen látogatnak el a hazai vagy külföldi vendégek, és járnak vissza a kecskemétiek. Magyaros étterem a javából Sokat láttak a Kisbugaci Étterem falai. Túlélték a két világháborút, az egypártrendszert, a privatizációt, több felújítást és tulajdonosváltást. Sándor Illésné után 1904-tõl Újvári János mûködtette a korcsmát ban Szilágyi Jánosné, majd Szilágyi János vette át, 1943 és 48 között pedig Borsos Sándorné fogadta a vendégeket. Az ezt követõ zavaros években hol a Magyar Állam, hol Száyer György neve szerepel a csárda tulajdonosaként a fennmaradt dokumentumokban ben Száyer Györgynek adták, 1968-tól azonban a Megyei Vendéglátó Vállalat kezelésében mûködött, fõként Gyurik István vezetésével. A privatizációt követõen Vörös István tulajdonába került a Kisbugaci, amit végül 2004-ben a B. Tóth és Társa Kft. vásárolt meg. Ekkor jelentõs technikai korszerûsítés következett a hatályos elõírásoknak megfelelõen, az étlap azonban a kezdetektõl elsõsorban Somogyi Zsuzsa doktornő és barátai bőséges sültes tálat rendeltek azoknak kedvez, akik a hagyományos magyar konyha ízeit szeretik. Ezt az eredeti pince felújításával megnyílt hangulatos borozó, és alkalmanként cigányzene teszi teljessé. Kártyapartik, családi és baráti találkozók Több ismert kecskeméti személyiség is van azok között, akik törzshelyükként tisztelik a Kisbugaci Éttermet. Néhányukat arra kértük, mesélje el, mi vonzza éppen ebbe a csárdába. Minden kedd estét és a hónap utolsó péntekjét is a Kisbugaciban töltöm, az elõbbi alkalommal a sörbarátokkal, az utóbbin a kosaras öreglányok csapatával találkozom meséli Locskai József autókereskedõ. A családias hangulata miatt kedvelem ezt az éttermet, ismerem a vezetõit, a pincéreit is, akik mindig törõdnek a vendégekkel. Ha egyedül térek is be, odajönnek egy italra vagy beszélgetni. A fõztjüket is nagyon szeretem, gyakran rendelek sült csülköt, vegyes tálat, ragulevest, de a halászlé és marhalábszár pörkölt is különösen jó náluk. Lipóczi Sándornak, a Kocsis Pál Iskola tanárának a Kisbugaci a kedvenc étterme, ahol családjával, barátaival és külföldi vendégeivel is gyakran megfordul. A születés- és névnapokat hagyományosan a csárdában ünnepeljük, a sportbarátokkal télen a foci, nyáron a teniszedzések után ülünk be egy könnyû vacsorára. A kulturális programokat követõen is ott folytatódik az este, finom étel mellett kiértékelhetjük a látottakat mondja Lipóczi Sándor. Több olyan rendezvényt tartanak a Kisbugaciban, amelyen a magyar borokat mutatják be, legutóbb Márton napján a csárda fennállásának százhuszadik évfordulója alkalmából neves soltvadkerti és villányi pincészetek borait kínálták az ízletes lúd mellé. Az élõ cigányzene is nagyon kellemessé teszi az éttermet. Változatos étlap, tradicionális ízek, családias hangulat, közéleti személyiségek a vendégek között, udvarias, figyelmes pincérek én ezért szeretek a Kisbugaciba járni, ahol leggyakrabban pacalt vagy marhapörköltet, túrós csuszát fogyasztok. Húsz éve hûséges a csárdához Dr. Jankó Zaharovits István fogorvos szerda délutánjait a bridzsnek szenteli, kártyabarátaival már két évtizede ebben az étteremben találkozik. Ami mellette szól, az elsõsorban a jó konyha, a gyors kiszolgálás és a barátságos hangulat. Nem merev a légkör, nem kell kiöltözni, ha beülünk, és mindent megtesznek a vendégért. Gyakran rendelek például flekkent, amit a szakács úgy készít el, ahogy én kérem. Szimpatikus az is, hogy az árakkal nem szaladtak el úgy, mint más vendéglátó egységekben. Sok külföldi vendég is jár oda, mindig vannak csoportjaik. B. L.

15 A KORMÁNY POLITIKÁJA EGY ÚJABB TRAGÉDIÁHOZ VEZETHET Amíg élünk, ápolni fogjuk 56 emlékét Az október 23-át követõ napokban félszáznál több sortûz dördült az ország különbözõ pontjain. Városokban és falvakban, válogatás nélkül. A diktatúrához szokott hatalom lövetett a védtelen és ártatlan emberekre. Ez történt Tiszakécskén is, a magyarság vérzivataros õszén, 56 október 27-én. Lovas László egyike volt annak a több ezer kécskeinek, akik testközelbõl élték át az aljas mészárlást. Felszabadítók helyett megszállók 1932-ben születtem, és már az iskolában olyan nevelést kaptam a hazaszeretettel, Trianonnal kapcsolatban, amely jelentõsen meghatározta az egész életemet emlékezett vissza Lovas László. Ugyanebben a szellemben éltek, és foglalkoztak velem a szüleim is. Az oroszokkal való elsõ találkozásom ugyancsak meghatározó élmény volt számomra, ez a rosszindulatú csõcselék megszállta az országot. A mai napig úgy gondolom, hogy nem lehet igaz magyar ember az, aki felszabadítóknak nevezi õket. A háború után sem volt könnyû a család sorsa. Apám a két kezével kereste a kenyeret, hiszen szobafestõ iparos volt. Amikor továbbtanultam volna, azt írták a papíromra, hogy apám népkizsákmányoló, ezért nem illet meg a népi kollégium. Kitanultam a festõ szakmát, munka azonban alig volt. Tingli-tangli életet élve érkeztünk el hoz, amely jelentõs változásokat hozott. Az októberi eseményekre gondol? Azokra is, de nekem már a nyár is szép meglepetést tartogatott. Júliusban megkerestek az akkori kecskeméti Volán Vállalattól, hogy kirendeltséget nyitnak Kécskén, és megbíznak a vezetésével. Örömmel láttam munkához, néhány hónappal késõbb azonban kitört a forradalom, és rövid idõ alatt átéltem életem legszebb és legtragikusabb Lovas László napjait is. Október 26-án már érezni lehetett, hogy biztosan történik valami Tiszakécskén. Az egyik gépkocsivezetõ hozta a hírt: Burkus János a közutálatnak örvendõ végrehajtó, szökik a településrõl. A vállalathoz tartozó egyik füszértes kocsin szeretett volna távozni, egy másik megyei vezéralakkal együtt. Leszállítottam õket, aminek az emberek nagyon örültek, végül azonban gyalogszerrel mégis meglógtak a népnyúzók. Este már sokan gyülekeztek, akkor ért ide a forradalom szele. Úgy éreztük fellélegezhetünk, és vége lesz ennek a borzalmas vörös uralomnak. Halottak és sebesültek az utcákon 27-én több ezer ember gyûlt össze az országzászló, a templom és a piac környékén. Orosz Zoltán tanácselnök aki egyébként nem volt rosszindulatú ember csitítani próbálta a tömeget. Elhangzottak a nép követelései, Matúz Lovas László 1956 őszén a kécskei Volán kirendeltség egyik járműve mellett Dezsõ, a település versmondója elszavalta a Talpra magyart, majd a tömegbõl többen is Burkus Jánost kezdték keresni, követelni. Adjátok elõ Burkust ordították. Hogy béke legyen, elkezdtük énekelni a Himnuszt. Ekkor láttuk meg a felénk közeledõ MiG 15-ös vadászrepülõt. A fejünk felett elhúzva Félegyháza irányába haladt, majd megfordult, és ereszkedni kezdett. Hatalmas lángcsóva tört elõ a gép orrából: a nehézgéppuska torkolattüze volt az. Még kétszer, vagy háromszor jöttek vissza. Mintegy húsz halott és száztíznél is több sebesült feküdt Kécske központjában. A sérülteket a vállalat teherautójával szállítottuk kórházba. Milyennek látja a forradalom és szabadságharc mai megítélését? A hallgatás vagy inkább az elhallgattatás harminchárom éve után jött a rendszerváltás, amihez nagy reményeket fûztünk. Megalakult a Magyar Demokrata Fórum, és még abban az évben megszerveztük az elsõ szabad megemlékezést is Tiszakécskén. Kopjafát és Országzászlót állítottunk, majd megfogadtuk, hogy amíg élünk, ápolni fogjuk 56 emlékét. Ezt tesszük is becsülettel, mégsem lehetünk boldogok, de még elégedettek sem. Katasztrófa, hogy 2007-ben hol tartunk. A társadalom megosztottsága, a gyalázatos kormányzati politika már-már egy újabb tragédia veszélyével fenyegeti hazánkat. A szegényekben ismét fellángol az elkeseredés, és ki tudja hova vezet ez. Pedig az emberek azt szeretnék, hogy egy békés országban éljenek gyermekeik és unokáik. -sipiczki- MÚLT-KOR 15 '56-OS KRONOLÓGIA Kecskeméti események December 1. Péntek Megalakult a Cifrapalotában a munkástanácsok megyei csúcsszerve, a területi munkástanács. December 9. Szombat Kecskemétre Bognár Ferenc hozta a betiltott Központ Munkástanács titkos sztrájkfelhívását. December 11. Hétfõ Az üzemek többsége csatlakozott az országos sztrájkhoz, az üzletek többsége is zárva tartott. Több ezer békés tüntetõ gyûlt össze a városközpontban. A karhatalmisták és a szovjet tankok a nap folyamán többször riasztólövésekkel próbálták szétoszlatni az embereket. December 12. Kedd Újabb tüntetések a városközpontban. Riasztólövések. Egy ember egy eltévedt golyótól meghal, többen megsérülnek. December 16. Szombat Megalakult a kecskeméti karhatalom. Megalakult az MSZMP ideiglenes kecskeméti intézõbizottsága. November 12. Hétfõ A Góbor-ügyben megszületik az elsõ halálos ítélet, melyet végre is hajtanak. Részlet Balai F. István és Lovas Dániel Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv címû könyvébõl

16 16 KÖZ-ÉRZET FÉNYKÉPEZÕGÉPÉVEL BEJÁRTA AZ EGÉSZ VILÁGOT Akit megáldott az inkák istene A szálak ötven évvel ezelõttre nyúlnak vissza. Ekkor kezdett Erdõsi József fényképezéssel foglalkozni. Magas szinten tevékenykedõ amatõr fotósként kedvenc területe a természetés autó-motorsportfotózás, melyet Dél-Amerikától Afrikáig a világ számos pontján kipróbált már. Torres del Paine, Patagónia jelképének számító kék sziklatorony 1949 óta lakom Kecskeméten, bár megszakítás nélküli idõszakot ez csak az utóbbi évtizedben jelent, mivel éltem Afrikában, s a családommal együtt tíz évet Olaszországban. Addig is, azóta is járom a világot. Voltam a Jóreménység- és a Horn-foknál, jártam a Kínai Nagy Falnál, a Titicaca-tónál, ahol megáldott az inkák istene, remélem, beválik, és hosszú életû leszek. Jártam a Grand Canyonban, az Egyesült Államok keleti, nyugati partvidékein, és még számos pontján a világnak. Hazatérve sok helyen, például a kecskeméti Világjárók Klubjában tartottam élménybeszámolókat. Hogy jutott ki a vasfüggöny korában Afrikába? Tanult szakmám mezõgazdasági gépészmérnök. A hetvenes években Magyarországnak sok fejlõdõ országgal volt kétoldalú tudományos és mûszaki segítségnyújtásra vonatkozó megállapodása. Így kerültem magam is Tanzániába, ahol a mezõgazdasági gépészeti ismeretek átadása volt a feladatom. Olaszországban külföldön bejegyzett, magyar tulajdonnal is rendelkezõ vegyes vállalatoknál dolgoztam kereskedelmi igazgatóként. Képkollekciómmal megnyertem egy rangos olasz fotópályázatot is, bár a hobbim gyakorlásában nem ilyen célok vezéreltek. Fotós szemmel más a világ? Megpróbálok a fényképezõgép keresõjén keresztül látni. Aki sok portrét készít, abban kialakul a kapcsolatteremtés sajátos készsége. Sokszor ránézésre meg lehet állapítani, kitõl mi várható. Milyen nyelven beszél? Az anyanyelven kívül olaszul és angolul, mindkettõbõl felsõfokú szakmai nyelvvizsgám van. De jól értem a spanyolt is. A közelmúltban Dél-Amerikában is járt. Milyen a magyarokról A Befútta az utat a hó címû december 8-i nótaestre a nyereményszelvényt beküldõ kedves olvasóink között 18 darab belépõjegyet sorsoltunk ki. Nyertesek: Borbély Tiborné, Dienes Imréné, Forgó Béláné, Hatvani László, Keresztes Sándor, Lucza János, Péli Istvánné, Szabó Mihályné és Zana Sándor. Nyereményüket, a 2-2 db belépõjegyet, szerkesztõségünkben vehetik át a Csányi János krt. 14. szám alatt, a II. emeleten. Gratulálunk! külföldön kialakított kép? Érdekes volt tapasztalni, hogy beszélgetõpartnereim pincérek, taxisofõrök, utcai járókelõk azonnal tudták, hol van Magyarország, elsõsorban futballmúltunk miatt, régi fényünk itt még mindig ragyog. A mezõgazdasági gépész szemével is szétnézett Dél-Amerikában? A nagy gabonatermõ vidékeken sokfelé látni korszerû szemesterménytárolókat, nagyméretû szárítótelepeket. Ez és a bevetett táblák mérete számomra azt jelenti, hogy nagyfokú a mezõgazdaság gépesítése, megoldott a tárolás, és megfelelõ a betakarított termény állagának megóvása. Chile valamivel jómódúbb, mint Argentína, de mindkét országban jelentõs tartalékok vannak. Argentína kiemelkedõ állattenyésztése elsõsorban a húsmarha-tartásra alkalmas végtelen patagóniai pampáknak köszönhetõ, s mindkét országban rendkívül fejlett a szõlõmûvelés és borászat. Fotósként is igazolódtak várakozásai? - A válogatást követõen megmaradt közel ötszáz kép hûen visszatükrözi a patagóniai, tûzföldi tájak ritka természeti szépségeit. Folyamatban van a teljes fotógyûjteményem digitalizálása is, ami négyszázötvenezer képkockát, 1,3 terrabájtnyi anyagot jelent. Ez tartalmazza a szakmai tevékenységem teljes fotódokumentumát is, Jó Formában Erdősi József a vad tengeri viharos vidékén, a Horn foknál ami a magyar és a külföldi mezõgazdaság gépesítési archívumával egyenlõ 1970-tõl napjainkig. Mit üzen ez az archívum a mai szakembereknek? Ami most elérendõ cél, ott mi a hetvenes, nyolcvanas években már egyszer tartottunk. Ez vonatkozik a magyar szerszámgépipar fejlettségére, és arra is, hogy a hazai mezõgazdasági és élelmiszeripari gépeknek, s az ezekkel elõállított termékeknek nemzetközi szinten nagy kereslete volt. Ebben az idõszakban felnõtt egy mûszakilag kifogástalan tudással rendelkezõ, világszerte elsimert fejlesztõgyártó mérnökgarnitúra. Sajnos a kilencvenes évekbeli szerkezetváltás után csak az importgépekkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységrõl beszélhetünk. A szakembergárda egyik napról a másikra feleslegessé vált. Márpedig egy olyan ország, amelyben nincs gyártás, ahol hiányzik a hozzáadott érték, csak ideg-óráig tarthatja meg gazdasági stabilitását. kada Szeretem a gyorsbeszédû embereket, mert a gyors beszéd gyors gondolkodásra késztet, így ezeknek az embereknek jó a reakciósebességük is. Talán nem véletlen, hogy a gyorsbeszédû spanyolajkú nemzetek fiaiból kerülnek ki a legjobb autóversenyzõk, mint pl. Juan Manuel Fangio, aki ötszörös világbajnok volt a Forma-1 kategóriában. Épp az argentín fõvárosban tartózkodtunk, amikor az oda nem messze lévõ brazil pályán a Forma 1-es világbajnokság utolsó futamát rendezték, és a Ferrari pilótája megszerezte a világbajnoki címet meséli Erdõsi József. Talmácsi Gábor gyõzelmének nagyon örültem, a siker ráfért már a magyar autóés motorsportra. Én a koromnál fogva nagyon jól emlékszem a régi magyar motorversenyzõkre, elsõsorban Szabó II. Lászlóra, aki közelében volt jó néhányszor ennek a címnek, de anyagi támogatók híján nem tudott megfelelõ csapatot maga mögé állítani. Ha Talmácsi felsõbb osztályba lép ami itt a hengerûrtartalom változását jelenti igyekeznie kell, mert huszonhét éves, s ebben a sportágban évente két-három évet öregszenek a versenyzõk vélekedik.

17 KÖZ-ÉRZET 17 KÖZEL HARMINC EGZOTIKUS HÜLLÕVEL OSZTJA MEG SZOBÁJÁT Nyolc éve a kígyók bûvöletében Van köztük mérges és ijesztõ, félénken elrejtõzõ, aprócska és több méteres is. A kígyóktól sokan irtóznak, Filmák Dávid azonban csodálja õket, sõt gyûjti is a különleges példányokat. A családja már hozzászokott különös hóbortjához. Sziszegõ szobatársak Dávid a hétköznapokon édesapjával közös vállalkozásában dolgozik, Kicsit ijesztő az amazóniai falakó boa Jelenleg ez a thai bambuszsikló Dávid kedvence ám szabadidejét tekergõ kedvenceivel tölti. Huszonnyolc kígyóval osztja meg a szobáját, a kényesebb fajokat terráriumban, az igénytelenebbeket dobozokban tartja. A hüllõk szeretete a tizenegyedik születésnapomon kezdõdött, amikor apukám két zöld leguánnal ajándékozott meg. Nem sokkal késõbb ellátogattunk egy kiállításra, ahol megvettem az elsõ kígyómat, egy gabonasiklót meséli a tizenkilenc éves fiatalember. Korábban teknõsöket, gyíkféléket is tartottam, de most már csak kígyókat nevelek, õk állnak hozzám a legközelebb. Szülei nagy megnyugvására mérges kígyó nincs a gyûjteményében. A legtöbb példány a királysiklók családjába tartozik, de falakó boája is van. A legnagyobb mérettel floridai királysiklója büszkélkedhet, amely eléri a másfél méteres hosszúságot. A kígyók szaporításával is foglalkozom. Télen hûvösebb helyet igényelnek, így két hónapig a pincénkben telelnek. Ezután visszakerülnek a szobámba a megszokott huszonhat-huszonnyolc fokos hõmérsékletbe és az elsõ vedlés után párosodnak avatta be lapunkat Dávid a részletekbe. A párzás után két hónappal a nõstény lerakja a tojásokat, amelyek a keltetõbe kerülnek. Majd újabb két hónapot kell várni, hogy kikeljenek. A kígyók szapora állatok: két-három éves koruktól minden párzás után hattizenkét tojást raknak le és ezekbõl szinte minden utód életképes. Heti egy egér vacsorára Dávid laboratóriumi fehéregerekkel táplálja a háziállatait, amelyek a fagyasztóban várakoznak a tálalásra. Miután kiengedtek, hetente egyszer lakmároznak belõlük a kígyók. Kivéve a párzást és a kicsik növekedési idõszakát, akkor ugyanis több rágcsálót kapnak. Ha ennél gyakrabban étkeznének, a kígyók is elhíznának mondja Dávid, ám ha két hónapig nem ehetnek, azt is kibírják. Így a kevésbé gondos gazdáknak sem kell aggódniuk. Az etetéseik idõpontjáról, a vedlésükrõl, a fejlõdésükrõl is pontos naplót vezetek, megfigyelem õket. Nagyon érdekesek, mert különbözõ a természetük. Van, amelyik ügyetlenül vadászik, van, amelyik ideges természetû, így folyton tekereg és rázza a farkát. A türelmesebbeket, barátságosabbakat viszont nem zavarja, ha én és a két húgom Liza és Luca simogatjuk, kézbe vesszük õket. Nincs megállás A rikító narancsszínû, hazánkban még kevésbé ismert thai bambuszsikló új szerzemény, egy német börzén talált rá. Csak messzirõl lehet gyönyörködni benne, mert nagyon kényes fajta, ha sokat piszkálják, elpusztul. Dávid egyébként sokszor jár a Huszonnyolc már van, de még több kígyót szeretne Összetekeredve jól elbújhat a leveleken a rőtfarkú sikló németországihoz hasonló magyar, cseh, szlovák és osztrák vásárokra, ahol egzotikus ritkaságok közül válogathat, vagy a saját tenyészetbõl értékesíthet. A börzékre barátaival, debreceni, tatabányai és kiskunhalasi gyûjtõtársaival érkezik. Õk négyen féléve alakították meg a Brutal Snakes Team-et vagyis a Brutális Kígyók Csapatát. Félreértés ne essék, a brutális jelzõ kizárólag a kígyókra vonatkozik, azokra is csak azért, mert az óriáskígyók összeroppantják áldozatukat, míg némely királysikló más kígyókat is jóízûen elfogyaszt. Fõképp interneten tartják a kapcsolatot, a kedvencek fényképeit weboldalukra ( is felteszik. Dávid elmesélte, hogy a családja eleinte megpróbálta ötben maximálni kígyóinak számát, ám hamar kiderült, ennyi nem lesz elég. Sõt, amikor arról kérdeztem, hány példánnyal bõvítené még gyûjteményét, mosolyogva csak annyit válaszolt: nincs megállás. Bera Linda Évezredes szimbólumok kötõdnek a kígyókhoz Az ókori Egyiptomban a sötétség démonaként emlegették, az indiai Mahábháratában az ezerfejû kígyó a végtelenség és a termékenység megtestesítõje, a görögök pedig a kehelybõl tekergõ, gyógyító kígyóban hittek. Sok kígyó alakú istenséget tiszteltek az indiánok, de ne feledkezzünk meg a bibliai Édenkertben Évát elcsábító kígyóról sem. A magyar néphagyományban természetfeletti erõvel ruházták fel a kígyókat: úgy vélték, a tûzhelyben vagy a küszöb alatt rejtõzködik és megvédi a családot.

18 18 KÖZ-SZOLGÁLAT Az orvos válaszol Egyre fiatalabbak a sztómaviselõk között December 2 az Egészségügyi Világszervezet javaslatára a sztómások világnapja, ezzel hívják fel a figyelmet a sztómát viselõk életének nehézségeire, illetve az ehhez vezetõ betegségek megelõzésére. Hogy mit is jelent a sokszor eltitkolt sztómaviselés, arról Rittgasser Katalin, sztómaterápiás nõvérrel beszélgettünk. Kiknek kell sztómát viselniük? A sztóma szó szájadékot, bélkivezetést jelent, amelyet leggyakrabban a tápcsatorna valamely szakaszának rákos vagy gyulladásos megbetegedése után alakítanak ki a páciens hasfalán. Bizonyos vastagbél-, vékonybél-, illetve húgyhólyagdaganatok esetében elõfordul, hogy a széklet vagy vizelet ürítése nem megoldható természetes módon, ezért a tumor eltávolítása után a hasfalon alakítanak ki egy szájadékot, vagyis sztómát erre a célra. Erre egy speciális zsákot kell feltenni, ebbe üríti székletét illetve vizeletét a páciens. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem betegség, hiszen ezt a mûtéti eljárást már az onkológiai-sebészi beavatkozások után alkalmazzák. A sztómaviselés egy állapot, amely lehet átmeneti vagy végeleges mindkét esetben meg kell tanulni kezelni és elfogadni. Az így élõ emberek folyamatosan gondozást igényelnek, ezért kapcsolatban vannak az onkológussal, a sebésszel, és a sztóma-terápiás nõvérrel. Kiket érint? Az esetek többségében az ötven év feletti korosztályt, de egyre több a negyven év körüli is, akinek bélbetegsége miatt sztómát alakítanak ki. Pontos számadatok nincsenek, de Kecskeméten és környékén a regisztrált sztómások száma körülbelül százötven, és évente hatvan-hetven új sztóma mûtétet végeznek el a megyei kórházban. Milyen kellemetlenségekkel jár ez az állapot? Ha a sztómát jól kezelik, akkor nem látszik, teljes életet élhet vele viselõje. Ugyanakkor nem egyszerû elfogadni, hiszen sokan a munkájukat, társasági életüket is elveszthetik miatta. Nagyon sokat segíthet a család, a hozzátartozók türelme és támogatása, illetve az ILCO Klubok, ahol hasonló gondokkal küszködõ embertársakkal találkozhatnak a sztómaviselõk. A megfelelõ eszközök, vagyis a korszerû kötszerek és sztóma-zsákok hazánkban is rendelkezésre állnak, az utóbbiból háromhavonta száznyolcvanat OEP támogatással, vagyis ingyen kaphatnak az érintettek. Ám a szabad választás még nem megoldott, jelenleg csak az elõírt segédeszközök adhatók ki. Megelõzhetõk-e a sztómához vezetõ betegségek? Sokat jelenthet a korszerû, tartósítószer-mentes táplálkozás és a daganatos megbetegedés korai felismerése. Az elsõ intõ jel a véres széklet, amit gyakran állandó rossz közérzet, fogyás, hasi fájdalmak, puffadás elõz meg. Gyanú esetén érdemes orvoshoz fordulni, aki kezdeményezheti a laborvizsgálatokat és a szûrést. Új szakrendelésekkel bõvül a gyermekellátás Gyermek gasztroenterológiai szakrendelés Helye: Gyermekosztály fszt. (kardiológiai szakrendelés helyiségében) Izsáki u.5. November 13-tól, minden héten kedd délután, 16 és 18 óra között Dr. Vass Noémi, egyetemi tanársegéd, gyermekgyógyász, gyermek -gasztroenterológus rendel. Endokrinológiai szakrendelés Helye: Gyermekambulancia, C. pavilon Izsáki u.5. November 13-tól, minden héten kedd délután 16 és 18 óra között, Dr. Gellén Balázs, egyetemi adjunktus, gyermekgyógyász, neonatológus és endokrinológus rendel. Gyermeknephrológiai szakrendelés Helye: Gyermekosztály fszt. (kardiológiai szakrendelés helyiségében) Izsáki u.5. November 15-tõl, minden héten csütörtök délután 16 és 18 óra között Dr. Bereczky Csaba, egyetemi adjunktus, gyermekgyógyász és gyermeknephrológus rendel. A szakrendelésekre beutaló szükséges! Elõjegyzés a hét munkanapjain: 12 és 15 óra között a 06/ telefonszámon kérhetõ. Nemi erõszak, anyai jóváhagyással Elõzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást az az elvetemült férfi, aki a kecskeméti Városi Ügyészség napokban elkészült ELÕFIZETÉSI MEGRENDELÕ negyedév (13 hét) félév (25 hét) egy év (50 hét) Név (cégnév): Cím: Tel.: Fax.: dátum aláírás A Kecskeméti Lapok elõfizetésére a kiadónál közvetlenül is van lehetõség: a KIK-FOR irodaházban (a Cifrapalota mellett) a Csányi János krt.14 szám alatt a II. emeleten. Terjesztéssel kapcsolatos információ a marika@,kecskemetilapok.hu címen vagy a as, illetve a 06-30/ es telefonszámokon kérhetõ. vádirata szerint nevelt lányát erõszakolta meg. Az orvosszakértõi vélemény szerint J. József nem elmebeteg, és semmi sem akadályozta abban, hogy tettének súlyát, társadalmi veszélyességét felismerje. A férfi 1997-ben kötött házasságot B. Magdolnával, és közösen nevelték a nõ elõzõ kapcsolatából született két gyermeket, valamint két közös csemetéjüket. Kapcsolatuk azonban az utóbbi években megromlott, miután J. József erõteljesen italozni kezdett, és napi öt üveg sörnél nem is adta alább. Ittas volt akkor is, amikor 2006 szeptemberében szexuálisan közeledett tizenöt éves nevelt lányához. A gyerek menekülni próbált, de a magából kivetkõzött férfi lefogta, majd az ágyra rántotta. Letépte a kislány alsóruházatát, majd a fajtalankodás eltûrésére kényszerítette a kiskorút. A gyerek mindent elmondott az anyjának, az azonban a történteket nem jelentette a hatóságoknak, súlyosan megszegve ezzel szülõi kötelességét, egyúttal veszélyeztetve gyermeke érzelmi, erkölcsi fejlõdését. Az apa és nevelt lánya között a kapcsolat érthetõ módon erõsen megromlott, a gyerek amenynyire tudta kerülte a férfit. Így éltek egymás közelében idén július 18-ig, amikor B. Magdolna nem volt otthon. J. József a kisebb gyerekeket elküldte a közelben lakó rokonokhoz, majd alkoholos állapotban arról faggatta a pszichésen sérült lányt, hogy miért nem szereti õt. A rettegõ fiatal válasz helyett átment a másik szobába, az aljas családfõ azonban követte. Hogy elméje nem volt elborult, azt az is bizonyítja, hogy a lányt még tusolásra is kényszerítette, mielõtt erõszakkal közösült vele. Ezt az újabb gaztettet azonban már nem úszta meg. A rendõrség még ezen a napon õrizetbe vette. Az ügyészségi vádirat szerint természetesen nemcsak neki kell majd bíróság elé állnia, hanem a kiskorút veszélyeztetõ anyának is. Az ügyészség egyúttal indítványozta J. József elõzetes letartóztatásban tartását, egészen a bírósági tárgyalás lezárásáig. sipi

19 SPORT 19 Kupadöntõben a kecskeméti rögbisek Bejutott a Magyar Kupa döntõjébe a KARC rögbicsapata, miután az elmúlt hétvégén 12:0 arányban legyõzte a Leányfalu gárdáját. Talán még sosem járt kecskeméti rögbicsapat Leányfalun, kivéve a hõsidõket, amikor Esztergomba tartva, véletlenül a hosszabb és kanyargósabb 11-es útra keveredett a csapatot szállító busz, s olyankor bosszankodva suhantak át a csendes falu fõutcáján. Az ellenfél idén toronymagasan vezeti a második vonal tabelláját, míg a KARC a legmagasabb osztály második helyén zárta az õszt. A mostani összecsapás a Magyar Kupa keretein belül zajlott le, tétje pedig nem kisebb, mint a Kupadöntõbe jutás. A kecskemétiek az elsõ lépést a három héttel ezelõtti Elefántok elleni idegenbeli sikerrel tették meg (17:43), ezúttal pedig annak tudatában léphettek pályára, hogy a másik ágon a kilencszeres bajnok, sokszoros kupagyõztes Esztergomi Vitézek várnak a gyõztesre. A kezdésre még a nap is kisütött, a A kupában már döntösek a KARC legényei RENDKÍVÜLI AKCIÓK A KECSKEMÉTI FEDETT USZODÁBAN! Wellness bérlet 2 fõ részére , Ft helyett 5.999,-Ft (tartalma: 2 fõ részére medencék használata, 2x30 perc masszázs, 2x20 perc iszappakolás, korlátlan szauna használat mindkét fõnek, 4x3 perc szolárium, vérnyomásmérés) Wellness családi bérlet 2 felnõtt és 3 gyermek részére ,-Ft helyett 7.999,-Ft (tartalma: 2 felnõtt és 3 gyermek belépõje az uszodába, 2x30 perc masszázs a szülõknek, 2x20 perc iszappakolás a szülõknek, korlátlan szauna használat az egész családnak, 4x3 perc szolárium használat, vérnyomásmérés) Akciós bérleteink megvásárolhatók: Fedett Uszodában (Kecskemét, Izsáki út 2.) II. emeleten Érdeklõdni: 76/ / 13 Uszoda felnõtt 10 lapos jegytömb 6.100, Ft helyett 4.900,-Ft (tartalma: úszómedence, termálmedencék korlátlan használat, a jegytömb átruházható) Uszoda diák, nyugdíjas 10 lapos jegytömb 3.800, Ft helyett 3.000,-Ft (tartalma: úszómedence, termálmedencék korlátlan használat, a jegytömb átruházható) Uszoda felnõtt havi bérlet 1 fõ részére 9.200,-Ft helyett 7.400,-Ft (tartalma: úszómedence, termálmedencék korlátlan használat, a bérlet névre szóló) Uszoda diák, nyugdíjas havi bérlet 1 fõ részére 4.500,-Ft helyett 3.500,-Ft (tartalma: úszómedence, termálmedencék korlátlan használat, a bérlet névre szóló) Akciós bérleteink megvásárolhatók: Fedett Uszoda (Kecskemét, Izsáki út 1.) pénztárában Érdeklõdni: 76/ Akcióink: december 1-tõl január 31-ig érvényesek! gesztenyefa levelektõl rozsdabarnára festett pálya szélén a korláton támaszkodók összerezzentek a levegõben végigcikázó éles sípszótól. Gyors alföldi kezdés A rózsaszín-feketében pályára lépõ hazaiak csupán két percig bírták a kecskemétiek rohamait. Az utánpótlás válogatott, mindössze tizenhat éves(!) szélsõ Tóth Dani átrobogott célterületükön, majd Nagyhegyesi biztosan értékesítette a jutalomrúgást (0:7). A gyors és frappáns alföldi kezdés után mindenki a folytatást várta, ami ahogy ilyenkor már csak lenni szokott nem jött el... Ez viszont az idõ elõrehaladtával olyan kóros méreteket kezdett ölteni, ami a vendégek számára kínos, a hazaiak számára pedig reménykeltõ kezdett lenni. Elõbb csak észrevétlenül megállt az idõ, majd lassacskán visszarepültünk a 80-as évekbe. A csapatok mindenféle elképzelés nélkül gyürkõztek, mint a régi szép idõkben, akadtak szép megmozdulások is, de többnyire pillanatnyi ötlettõl vezérelt játék folyt a pályán. A forraltbort szorongató nézõk sem buzdították már csapatukat olyan elánnal, inkább kihasználták az el-elbújó nap utolsó sugarait és sütkéreztek. Tudták, érezték, hogy ezen a napon a KARC végül megtöri majd a szimpatikus hazai mûkedvelõket, a kérdés csak az volt, hogy mikor. Az Exiles becsülettel és szívósan védekezett, a KARC pedig kivétel nélkül minden támadását elrontotta. A félidõben a sovány kecskeméti elõny és a gyengécske produkció láttán fejben próbálta felrázni csapatát Kovács Attila edzõ, aki továbbra is a támadásokat kérte számon játékosain. A második játékrészben néha-néha már felcsillant a remény egy-egy áttörés, ügyes tolongás akció láttán, de az eredmény maradt, sõt Nagyhegyesi ígéretes helyrõl büntetõt hibázott. A kecskeméti fölény állandósulni látszott, amint Baranyi és Szitás személyében két fiatal tolongás játékos is a pályára lépett, ám megnyugvást csak az idõközben centerposztra elõretolt Tóth Dani újabb célja hozott (0:12). A Számûzöttek azonban nem adták fel, parázs csaták árán centirõl centire védték területüket, és amint alkalmuk nyílt szórványos ellentámadásokat vezettek az idõközben önmagát is becserélõ játékos-edzõ Lloyd vezérletével. Visszavert akciók A hajrára az idegek kezdték már felmondani a szolgálatot, elõbb a KARC-os leváló Fehér kakaskodásért, majd az Exiles egyik pillére szándékos durvaságért mehetett tízperces pihenõre. A véghajrára a csapatok úgy látszott már nem akartak változtatni a forgatókönyvön, az állandósuló kecskeméti akciókat szervezetten verték vissza az idõközben fáradni látszó hazaiak. A hármas sípszóra a kecskemétiek keze lendült hát magasba, mivel ez a gyõzelem, legyen akármilyen arányú is, a Magyar Kupa Döntõbe való bejutást eredményezte a Hírös-városiaknak. Erre utoljára 1997-ben volt példa, amikor egy emlékezetes mérkõzésen a Battai Bulldogok ütötték el a Kupagyõzelemtõl a Kecskemét gárdáját. A döntõre a tervek szerint 2008 tavaszán kerül majd sor. ferentzi - Rögbi Magyar Kupa elõdöntõ Exiles RFC Kecskeméti ARC 0-12 (0-7) Leányfalu, száz nézõ vezette: Suiogan Kecskeméti ARC Kiss, Bíró (Szitás), Csontos, Asztalos (Baranyi), Szundy (Sütõ), Fehér, Réfi, Tóth R., Németh K., Beke, Schrauf (Németh M.), Bartus, Gerõ, Tóth D., Nagyhegyesi Pontszerzõk: Tóth D. 10, Nagyhegyesi 2

20 20 SPORT Sportmix Bravúr az uszodában A Tatabánya elleni értékes döntetlen (9:9) után a hétvégén sikerült õszi utolsó mérkõzését megnyernie a HVSE pólósainak. A fiatal kecskeméti csapat a rutinos fõvárosi BWT Bánki együttese ellen 8:7 arányban nyert. A nagy iramú mérkõzés elején a vendégek három góllal is elhúztak, de még az elsõ negyed végén sikerült fordítani a kecskemétieknek és a további negyedekben is hízott az elõny. Az utolsó negyedre már fogyott a hazaiak lendülete, de lelkes védekezéssel sikerült kiharcolni a gyõzelmet. Jeneit góljai, Bácsit pedig védõmunkája dicséri. HVSE Kecskemét BWT Bánki VSE 8:7 (4:3, 1:0, 3:2, 0:2) Kecskemét, száz nézõ HVSE: Csuta Varga I. 2, Bácsi M, Bogdán, Hartman, Jenei 5, Bárány 1. Csere: Muth, Gyenes Megbízott vezetõedzõ: id.jenei Vilmos Éremesõ Ausztriában Fantasztikusan szerepelt a magyar válogatott a hétvégi salzburgi U23-as Európa-bajnokságon, a mieink ugyanis hat érmet közte három aranyat szereztek. Van, amikor semmit sem kell mondani, ez a siker is ilyen alkalom mondta a Kecskeméti JC edzõje, Nagysolymosi Sándor férfi szakágvezetõ, miután hétfõ délután hazaérkezett a magyar válogatott Ausztriából. Tudtuk elõre, hogy vannak reális esélyeink, de a gyerekek minden várakozás felett teljesítettek! Nagysolymosi Sándor elmondta, a válogatottak a klubjukban alapoznak, de a következõ idõszakban is folytatódnak a hagyományos keretedzések, vagyis minden kedden és csütörtökön 16 órától 18 óráig a Honvéd-Kipszer Tüzér utcai csarnokában tréningeznek legjobbjaink, míg szerdánként 18 órától 20 óráig Kecskeméten lehet közös küzdelmi edzésen részt venni. Újra ezüst jutott A tavalyi évhez hasonlóan idén is ezüstérmet szerzett a magyar vegyes amatõr röplabda válogatott az újvidéki Közép-Európai Kupa döntõjében. A soraikban három kecskemétivel megerõsített csapat a csoportmeccsek során a horvát Pulát és a szerb Bácskapalánkát simán legyõzte, míg a Belgrádtól kikaptak. Az elõdöntõben a szerb egyetemista válogatott sem jelentett komoly akadályt a magyarok elõtt, így következhetett a belgrádiak elleni döntõ. A finálé nagyon magas színvonalú, maratoni hosszúsági döntõt hozott, amelyet nagy küzdelem után a szerbek nyertek meg 3:2-re, ezzel idén az õ nyakukba került az aranyérem. Friss sporthírek: Továbbjutott az Univer Zsoldos András együttese a kupában továbbjutott, a bajnokságban azonban bukdácsol Sikerült az Univer-Kecskemét férfi kosárlabdacsapatának a továbbjutás a Magyar Kupa harmadik fordulójában. Habár Zsoldos András együttese a kedd esti visszavágón kikapott a Hódmezõvásárhelytõl 88:86 arányban, az elsõ mérkõzésen aratott fölényes gyõzelmének köszönhetõen 222:178-as összesítéssel bejutott a legjobb tizenhat közé. A bajnokságban már korántsem megy ennyire a csapat szekere, Horváth Ákosék ugyanis a hétvégén hazai pályán kaptak ki a dombóváriaktól 83:76-ra. Ezzel a vereséggel az Univer a hetedik helyre csúszott vissza a tabellán úgy, hogy a riválisok közül többen csak késõbb játsszák le mérkõzésüket. A bajnokságban most egy kis pihenõ jut a kecskemétieknek, hiszen az Univer legközelebb december 8-án lép majd pályára, akkor a Körmend lesz a Messzi István sportcsarnok vendége. A félegyháziak idei teljesítményérõl sok mindent elárul, hogy újoncként is szinte egyedüli csapatként tudták a lépést tartani az eddig szenzációsan menetelõ Kecskeméttel. A Delfin KC kilenc meccsbõl szerzett 18 pontjával vezeti az NB I/B keleti csoportját, míg a Kiskunfélegyháza tíz meccsen szerzett 16 pontjával a második. Az összecsapásnak külön pikantériát ad, hogy a hazaiak keretének egyrésze három éve még a A csapatnak továbbra is az a legnagyobb problémája hogy, ha a légiósoknak nem megy a játék, nincs a padon olyan ember, aki lendületet adhatna a többieknek. A Szombathelyrõl nyáron ideigazolt Szabó Zsoltra nem lehet panasz, de a többi fiatal teljesítménye egyelõre elmarad a várakozástól. Sajnos a meghatározó emberek közül az amerikai Blair és az izlandi Sigurdarson is rengeteget hibázott, ez pedig sorsdöntõnek bizonyult a végkimenetel szempontjából. A hétvége legnagyobb meglepetését a Szolnok okozta, hiszen az idén gyengén muzsikáló bajnoki címvédõ meg tudta verni az addig százszázalékos listavezetõ Falco gárdáját. Ettõl függetlenül a szombathelyiek továbbra is vezetik a tabellát, az éppen Kecskeméten diadalmaskodó Dombóvár a második, a Pécs pedig a harmadik helyen áll. Szomszédvárak rangadója Szombaton az õszi idény legfontosabb, és egyben legnehezebbnek ígérkezõ mérkõzése vár a Delfin KC férfi kézilabdásaira. A 18 órakor kezdõdõ Kiskunfélegyháza-Kecskemét rangadó tétje óriási, hiszen amennyiben Kun István együttese a szomszédvár otthonában is nyerni tud, óriási lépést tehet az élvonal felé, míg ha a hazaiak legyõzik az eddig százszázalékos listavezetõt, pontszámban beérik a Delfineket. Delfin KC színeiben lett az NB II bajnoka, de ezt követõen elõbb Tiszakécskére, majd a nyáron Kiskunfélegyházára igazoltak át. Az edzõjük, Rapi Róbert, három éve még a kecskemétiek kapuját védte, és már akkor is Kun István volt az edzõ a Delfineknél. Mindkét csapat nagyon készül erre a fontos rangadóra, szinte biztos, hogy telt ház elõtt rendezik az összecsapást. Kecskemétrõl is több mint, száz szurkoló kirándul majd át a szomszédos településre, a helyszínen forgat majd a Kecskeméti Televízió stábja is. A Delfin KC a kéthetes bajnoki szünetben az iráni válogatott és az élvonalban szereplõ Tatabánya ellen lépett pályára felkészülési mérkõzésen, míg a Kiskunfélegyháza a tizenegyedik fordulóból elõre hozta bajnokiját, amelyen hazai pályán 44:33-ra verték a Salgótarjánt. A mérkõzésrõl fényképes beszámolóval jelentkezünk majd a weboldalon.