5. Melléklet. Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. Melléklet. Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére"

Átírás

1 Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés 5. Melléklet Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u TERÜLETI PROGNÓZISOK (2015) A TISZA FOLYÓ KISKÖRE FELETTI MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉRE Készült az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. megbízásából 2006 augusztus 2

3 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA TELEFON: (36 1) FAX: (36 1) Pf.: Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére Témafelelős: Tervezők: Munkatársak: Sárdi Anna (Tervezői szám: TR /01) Vaszócsik Vilja Páhy Anna dr. Vécsei Pál Schneller Krisztián Staub Ferenc Minőségügyi megbízott: Irodavezető: Vezérigazgató: Huszár Mária Göncz Annamária Csanádi Ágnes Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht.-t illetik. BUDAPEST, AUGUSZTUS HÓ 3

4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 6 I. DEMOGRÁFIA... 7 I.1. A NÉPESEDÉSI VISZONYOK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2005 KÖZÖTT... 7 I.2.A NÉPESEDÉSI VISZONYOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT... 9 II. AGRÁRGAZDASÁG II.1. HELYZETÉRTÉKELÉS II.1.1. A Tervezési terület elhelyezkedése II.1.2. Felszínborítás mezőgazdasági központú jellemzése II.1.3 Táji adottságok mezőgazdaság központú jellemzése II.2. AZ AGRÁRIUM JÖVŐKÉPE II.2.1. Az európai agrárpolitika fő célkitűzései és azok változásai II.2.2 Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának hatása Magyarországra II.2.3 A természet- és tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság szerepe és jövője a vizsgált térségben II.2.4 Az intenzív mezőgazdálkodás jövője a térségben II.2.5 Az erdőgazdálkodás jövője II.2.6. A térség jövőképe a fejlesztési programok tükrében III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT III.1. LEVEGŐ III.1.1. Kibocsátási jellemzők III.1.2. Légszennyezettségi jellemzők III.2. VÍZ III.2.1. Felszíni vizek terhelése III.2.2. A felszíni vizek minősége III.2.3. Felszín alatti vizek III.3. TALAJ III.4. TERMÉSZETVÉDELEM III.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III.5.1.Keletkezett hulladék mennyisége III.5.2.Regionális hulladékkezelés: IV. TERÜLETI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK ÉS AZOK PROGNÓZISA IV.1. KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZER VI.1.1. A programozási időszakra vonatkozó uniós támogatási alapok VI.2. HAZAI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK VI.3. A TERVEZÉSI TERÜLET JELLEMZÉSE IV.4.. FEJLESZTÉSI FORRÁS ALLOKÁCIÓ IV.4.1. Hazai és uniós támogatások között IV.4.2. Uniós projektek ( ) IV.4.3. Hazai támogatási célok V. TERÜLETFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK V.1. ORSZÁGOS PROGRAMOK V.1.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) V.1.2. Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési stratégia V.2. VIZSGÁLATI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK V.2.1. Területfejlesztési egységek Magyarországon V.2.2. Térséget érintő fejlesztési dokumentumok III.2.3. Ipari, vállalkozásfejlesztési elképzelések III.2.4. Agrár- vidékfejlesztési elképzelések III.2.5. Turizmusfejlesztési elképzelések III.2.6. Közlekedésfejlesztési elképzelések III.2.7. Infrastruktúra fejlesztési elképzelések VI. A TERVEZÉSI TERÜLET TÁVLATI FEJLŐDÉSÉNEK PROGNÓZISA VII. VÍZHASZNÁLAT SZEMPONTÚ TELEPÜLÉS-TÍPUSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE.82 4

5 ÁBRAJEGYZÉK A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő területi prognózisok készítése 2015-ig A Tisza észak-kelet magyarországi területének 2005 és2015 közötti időszakra prognosztizált népesedési dinamikája A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő felszínborítás A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő szántóterületek besorolása a zónarendszer kategóriáiba A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő a természetkímélő mezőgazdaság célterületeinek (ÉTT és Natura 2000 területek) és a kiváló adottságú szántóterületek övezetének elhelyezkedése A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő természetvédelmi területek A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő egy főre jutó fejlesztési források Kistérségek turisztikai lehetőségei 5

6 BEVEZETÉS Jelen munka az ÖKO Zrt megbízásából készült azzal a céllal, hogy a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőjének területére területi prognózist (2015) adjon a generál feladatban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási terv mintaprojekt megvalósításához. A mintaterület két régiót (Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi Régiók), 5 megyét (Jász- Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar) és 35 kistérséget érint, 643 településre terjed ki, amely területen az ország népességének közel 15%-a él. A vizsgált területre elsősorban a vízhasználatok alakulására ható legfontosabb tényezők (demográfia, gazdaságfejlődés, ezen belül kiemelten a mezőgazdaság) kerültek feldolgozásra, de említésre kerültek az e folyamatokat befolyásoló tendenciák is (külső feltételrendszerek, területfejlesztési tendenciák stb.). A munka nagymértékben támaszkodott a rendelkezésre álló (uniós, régiós, megyei és kistérségi) fejlesztési dokumentumokra, a folyamatok előrevetítését segítő tudományos munkákra és tanulmányokra, valamint a területre rendelkezésre álló, a VÁTI-ban készült területrendezési tervekre (OTrT, Tisza mente területrendezési tanulmányterve). A feladat része volt vízhasználat szempontú településtípusok meghatározását elősegítő besorolási módszertan kidolgozása azzal a céllal, hogy a későbbiek során az ország egész területére alkalmazható szempontrendszer álljon rendelkezésre. 6

7 I. DEMOGRÁFIA I.1. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között A Tisza vizsgált vízgyűjtő területén január 1.-én Magyarország népességének 14,72 százaléka lakott. Ez az arány lényegében megegyezik az évivel, tehát a térség népességfogyásának az üteme az országos tendenciával azonos volt. Az ország más térségeitől azonban összetevőit illetően eltérően alakultak a népesedési viszonyok. A vízgyűjtő terület népességfogyásának ütemét az országosnál lényeges kedvezőbb élveszületési hajlandóság ellenére a jelentős vándorlási veszteség felgyorsította, míg az ország más térségeinek migrációs nyeresége a számottevő természetes veszteséget mintegy 50 százalékban még kompenzálta. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) I.1 és XII. 31. között, az évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza északkelet magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen -2,5 19,1 21,6-1,3-3,8-5,9 15,9 21,8 2,4-3,5-5,4 16,4 21,8 1,9-3, után különösen gyors volt a népességvesztés üteme a térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban, a Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeiben, a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben, illetve más megközelítésben az Észak-Borsodi, a Sajó- és Hernád-völgyi, a Hegyközi, a Bodrogközi, a Nagykunsági mezőgazdasági tájkörzetben. Előbbiekben részletezett település- és térség kategóriákban 1990 után több mint az országos átlagot kétszeresen felülmúló volt a népesség csökkenése. Ugyanakkor a vízgyűjtő területen fekvő 1000 és fő közötti lakosú települések, Hajdú-Bihar megyei települések, Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége még jellemzően növekedett. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének 1990 utáni az ország más térségeitől lényegesen eltérő - népesedési tendenciáit főként a 2001 után érvényesülő folyamatok idézték elő, ugyanis a kilencvenes években a térség népességének fogyása még lényegesen szerényebb volt, mint az ország más térségeiben. Részben az élve-születések csökkenése következtében fokozódott - s az országos negatív trendhez közelített - a természetes veszteség, s különösen jelentős hatása volt annak, hogy a kilencvenes évek szolid vándorlási nyereségével szemben közel két százalékos migrációs veszteséget szenvedett el a térség. Ezzel szemben a vízgyűjtő területen kívüli országrészben a természetes fogyás lényegében a kilencvenes éveknek megfelelő ütemben folytatódott, és még viszonylag 7

8 szerény mértékű (a kilencvenes évek mintegy harmadával megegyező) migrációs nyereség is fékezte a tényleges népességvesztés ütemét. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) I.1 és I. 1. között, az évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő -1,1 13,9 15,1 0,4-0,7 területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő -4,0 11,4 15,4 2,1-1,9 területe Magyarország összesen -3,6 11,8 15,4 1,9-1,7 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) I.1 és XII. 31. között, az évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő -1,3 5,2 6,6-1,8-3,1 területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő -1,9 4,6 6,5 0,3-1,6 területe Magyarország összesen -1,9 4,7 6,5 0,0-1,9 Előbbi folyamatok hatására (azonos időintervallumra vetítve) a Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének népességvesztése 2001 és 2006 között már közel kétszer gyorsabb volt, mint a megelőző évtizedben, illetve mint azonos időszakban az ország más térségeiben. A kilencvenes évekhez képest 2001 után - elsősorban a migrációs veszteség fokozódása következtében - különösen a vízgyűjtő területen lévő megyei jogú városok, és fő közötti lakosú kisvárosok, Észak-alföldi régiós települések, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Jász- Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések, illetve a Karcagi, a Csengeri, az Edelényi, a Sárospataki, az Abaúj-Hegyközi, a Mátészalkai kistérségek népességcsökkenése fokozódott, miközben kedvező irányú fordulat tehát a megelőző évtizednél dinamikusabb népességnövekedés - a 2001 után dinamikusabb bevándorlás következtében csak az Encsi kistérségben következett be. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területén lakó népesség korösszetétele 2005-ben a mérséklődő de, még 2001 után is az országos átlagot felülmúló - szülési hajlandóság nyomán az ország más részeinél még kedvezőbben alakult, bár a fokozódó - az országos ütemtől ugyan némileg elmaradó - elöregedés következtében napjainkban az időskorúak száma már felülmúlja a gyermekkorúak számát. Az országos átlagtól elmaradó elöregedésben a térség és általában az elmaradottabb térségek lakosságának viszonylag rövidebb élettartama, átlagot meghaladó halandósági gyakorisága is szerepet játszott. 8

9 0-14 éves állandó népesség aránya % 60 - X éves állandó népesség aránya % Öregedési mutató % 0-14 éves korú állandó népesség arányának 60 - X éves korú állandó népesség arányának Öregedési mutató százalékpontos változása 2001 és 2005 között Tisza észak-kelet 18,7 17,6 18,5 18,9 98,8 107,6-1,2 0,4 8,8 magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza észak- kelet 15,8 14,9 20,4 21,3 129,0 142,5-0,9 0,9 13,5 magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen 16,3 15,3 20,1 20,9 123,8 136,5-0,9 0,8 12,8 A népesség 2001 utáni elöregedése különösen a térség korábban még demográfiailag dinamikusabb településeiben, térségkategóriáiban vált jellemzővé. Így különösen erőteljessé vált a vízgyűjtő terület városainak, főnél több lakosú településeinek, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeknek, a Tokaji, a Karcagi, a Kazincbarcikai, a Miskolci, a Sátoraljaújhelyi, az Egri, a Nyíregyházai és a Tiszaújvárosi statisztikai kistérségek településeinek demográfiai hanyatlása. I.2.A népesedési viszonyok várható alakulása 2005 és 2015 között A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének népesedési prognózisa a dr. Rédei Mária és dr. Hablicsek László által (a VÁTI Stratégia Irodája számára 2005-ben megrendelt és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozását célzó) az ország kistérségeire és azokon belül népességnagyság-kategóriákra készített népesség előrebecslés elveire, hipotéziseire és eredményeire támaszkodva, azok számítási eredményeinek településsoros dezaggregálásával és időbeli eltolásával készült. A hivatkozott - és dr. Rédei Mária hozzájárulásával - felhasznált háttérmunka kistérségek-, és azon belül népességnagyság-kategóriák szerinti népesség-előreszámítása az ENSZ un. alkotóelem eljárására építve készült el a 2002 és 2007, a 2007 és 2014, továbbá a 2014 és 2021 közötti periódusokra. A prognózis a évi népességből indult ki, a 2001 és 2005 közötti időszakra vonatkozóan a termékenységi hipotézisek alapján becsülte a termékenységi arányszámokat, a halandósági hipotézisek alapján a születési évjáratos elhalálozási arányszámokat, a belföldi vándorlási hipotézisek alapján az állandó- és ideiglenes elvándorlási arányszámokat, valamint a népesség számának, a belső vándorlási arányszámoknak és az elhalálozási arányszámoknak az egyenlegével a külső vándorlási egyenlegeket. A kiindulási alapot képező népességprognózis feltételezte, hogy a kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, a belföldi vándorlási tendenciákat illetően pedig, hogy fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, s általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre. A prognózis alapvetően tehát a természetes népmozgalmi tendenciák várható alakulása által meghatározottan készült. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének településsoros prognózisa már a január 1. i állandó népességből indult ki. A mintaterület településeinek kistérségek és 9

10 azon belül népesség-nagyságkategóriák szerinti rendezését követően a hivatkozott alapprognózis kistérségekre és azokon belül népesség-nagyságkategóriákra rendelkezésre álló dinamikus indexeinek felhasználásával, a 2006.I.hó 1.- i települési lakónépesség számok indexálásával képződtek 2010-re, 2015-re illetve 2024-re vonatkozóan a prognosztizált lakónépesség számok. Majd ezt követően a településsoros népesség-előreszámítás eredményeinek aggregálásával történt a vízgyűjtő terület egészére, kistérségeire, főbb település- és térség kategóriáira vonatkozóan prognosztizált népességszámok, illetve népesedési dinamika meghatározása. Lakónépe sség száma az év végén Prognosztizált népesség szám Prognosztizált tényleges szaporodás ill. fogyás Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő ,6-2,2-1,5-3,7 területe Nem a Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő ,7-1,3-1,5-2,0 területe Magyarország összesen ,9-1,4-1,5-2, Az előreszámítás szerint 2005 és 2015 között országosan mintegy 2,3 százalékkal, a vízgyűjtő területen pedig mintegy 3,7 százalékkal ( fővel ) csökken a népesség száma. A 2001 és 2005 közötti periódushoz képest előbbi tendenciák mind országosan, mind pedig a mintatérségre vonatkozóan a népesség fogyásának mintegy 40 százalékos ütemlassulását jelzik. A vízgyűjtő területen azonban a megelőző periódushoz képest 2005 és 2015 között a népesedés differenciált mintáinak kialakulása várható. A korábbi népességgyarapodáshoz képest várhatóan lényegesen fokozódik Hajdúhadháza kistérségének népességnövekedési üteme, a Kisvárdai kistérségében pedig a korábbi népességvesztéshez képest gyarapodás várható. Előbbiektől eltérően a 2001 és 2005 közötti időszakban még gyarapodó Encsi és Polgári kistérségekben 2007 után már a népességvesztés válhat az uralkodó tendenciává, az Egri, a Nyíregyházai, és a Mezőkövesdi kistérségben pedig lényegesen fokozódik a népességfogyás üteme. A megyei jogú városok, a és fő közötti lakosú települések, a törpefalvak, a Jász- Nagykun-Szolnok megyei települések, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, a Nagykállói, a Szerencsi, a Vásárosnaményi, a Tiszaújvárosi, az Ibrány-Nagyhalászi, a Karcagi kistérségi települések népességvesztése valószínűleg lényegesen nagyobb mértékben mérséklődik majd, mint például a középfalvaké, vagy a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Nyírbátori kistérségeké. A népesség prognózis szerint 2007 után a népesség növekedése különösen és Hajdúhadházi-, a Baktalórántházai, a Kisvárdai, és a Szikszói kistérségben várható, az átlagnál lényegesen 10

11 mérsékeltebb ütemű népességvesztés pedig a Nagykállói, az Ibrány-Nagyhalászi, a Szerencsi, a Tiszaújvárosi, a Hevesi, az Encsi kistérségekben. Ugyanakkor az általános trendet lényegesen felülmúló népességcsökkenés várható a vízgyűjtő területen lévő és fő közötti lakosú városokban, összességében Borsod-Abaúj- Zemplén megyei településekben, valamint a Sátoraljaújhelyi, az Ózdi, a Mezőkövesdi és a Tokaji kistérségekben. A vizsgálat alátámasztó adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. 11

12 II. AGRÁRGAZDASÁG II.1. Helyzetértékelés II.1.1. A Tervezési terület elhelyezkedése A vizsgált terület Magyarország északkeleti részén található. Magába foglalja Borsod-Abaúj- Zemplén megye teljes területét, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagy részeit, valamint Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye kisebb részét, összesen 35 kistérséget érintve. A tervezési terület 9 középtájjal van átfedésben, amelyek a következők: Aggtelek- Rudabányai-hegyvidék, Bükkvidék, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Közép-Tiszavidék, Nyírség, Tokaj-Zempléni-hegyvidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, Észak-magyarországi medencék. II.1.2. Felszínborítás mezőgazdasági központú jellemzése A tervezési terület felszínborítási jellemzői a FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázisának adatai alapján kerültek kiértékelésre. A felszínborítási adatbázis részben a Landsat TM felvételek, részben a SPOT 4 és az IRS felvételek feldolgozásával készült. A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Az egyes felszínborítási kategóriákat öt főcsoportba sorolták be: mesterséges felszínek, mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, vizenyős területek és felszíni vizek. A munka céljaira tekintettel az értékelésnél bizonyos kategóriák összevonásra kerületek. Az összevonásokat követően a tervezési területen a következő felszínborítási kategóriák álltak elő: 1. sz. táblázat: A tervezési terület felszínborítási jellemzői Területfelhasználás jellege* Terület (ha) Aránya (%) A felszínborítási kategória országos arány (%) Beépített terület Kistáblás szántóföld Nagytáblás szántóföld Állandó növényi kultúra (szőlő és gyümölcs ültetvények) Intenzív legelő Természetes gyep Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Mezőgazdasági terület jelentős természetes formációkkal Természetes erdő nem vizenyős területen ,2 Természetes erdő vizenyős területen Erdő ültetvény Vágásterület Szárazföldi mocsár Folyóvíz Mesterséges tó, víztározó ,3 *(a táblázatba azok a felszínborítási kategóriák kerültek be, amelyek területe eléri a tervezési terület min. 1%-át) 12

13 A vizsgált térségben a szántóterületek aránya (48%) valamivel kisebb, mint az országos érték (52%), amely a nagytáblás szántók kisebb arányának (31%) köszönhető. A kistáblás szántók az összterület 17%-át foglalják el, valamelyest meghaladva az országos értéket (15%). A kistáblás szántóföldek főként a térség gyengébb agráralkalmassági jellemzőkkel rendelkező tájain (pl.: Nyírség, Felső-Tiszavidék) találhatók. A nagytáblás szántók ezzel szemben a növénytermesztés szempontjából kedvezőbb adottságú tájakon (Hajdúság, Közép-Tiszavidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság) helyezkednek el. Az állandó növényi kultúrák (elsősorban szőlő- és gyümölcsültetvények) a tervezési terület 3%-án találhatók. Ez az érték szintén magasabb az országos mutatónál (2%). Nagyobb összefüggő szőlőültetvények a Zempléni-hegység déli és délkeleti lejtőin (Tokaj-hegyaljai borvidék), valamint a Bükk déli és délnyugati lankáin (Egri és Bükkaljai borvidék) találhatók. Gyümölcsültetvények szórtan helyezkednek el, de főként a Nyírségben és a Tisza mentén fordulnak elő. A természetes gyepek - amelyek aránya szintén magasabb az országos értéknél elsősorban a szikes területeken helyezkednek el. Nagyobb összefüggő foltot a Borsodi mezőség területén, valamint a Hortobágyon képeznek. Az intenzív legelők szórtan helyezkednek el, többnyire vízhatás alatt keletkezett öntés és réti talajokon jellemzőek. A tervezési területen a természetes erdők aránya 15 %, amelyek elsősorban hegyvidékeken (Bükkvidék, Aggtelek-Rudabányai, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) találhatók. Az erdő ültevények a Nyírségben és a Tisza mentén fordulnak elő. II.1.3 Táji adottságok mezőgazdaság központú jellemzése Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék A mészkőhegységet főként rendzina talajok borítják, de fiatal nyers öntéstalajok is jelentős területet foglalnak el (Bódva-völgy). A középtájon igen magas az erózióveszélyes területek aránya. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék területén a szántóterületek arány igen alacsony, mivel a tájat elsősorban erdőterületek borítják. Sem a domborzati sem pedig a talajtani adottságok nem kedveznek a szántóföldi növénytermesztésnek. A szántóföldi művelésre relatíve alkalmas, a folyóvölgyekben elhelyezkedő mezőgazdasági területeken őszi búzát, tavaszi árpát és zabot termesztenek. Bükkvidék A hegység magasabb területein rendzina és nem podzolos barna erdőtalaj típusok fordulnak elő a leggyakrabban. Ezeken a területeken főképp erdőgazdálkodást folytatnak. Az Alföld felöli lejtőkön barnaföldek és a szántóföldi termesztésre alkalmas csernozjom barna erdőtalajok jelennek meg. A Bükkalja jó termőterülete a repcének cukorrépának és a vörösherének. A déli lejtőkön nagyobb összefüggő szőlőterületek is találhatók. Felső- Tiszavidék A táj jellegzetes talajai a réti, az öntés és a fiatal nyers öntés, amelyek többnyire savanyúak és erősen kötöttek. Az évi átlagos csapadékmennyiség mm. A szántóföldi művelést 13

14 jelentősen nehezíti a magas (2-3m-es) talajvízszint és a talajok kötöttsége is. A Felső- Tiszavidéken komoly hagyománya van a gyümölcstermesztésnek (alma, meggy, szilva) Hajdúság A mezorégiót a löszön kialakult, a szántóföldi növénytermesztés szempontjából kiváló adottságú mezőségi (csernozjom) talajok borítják. Az évi csapadékösszeg mm. A Hajdúság középtáján szinte valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető. A tervezési terület a Hajdúság középtájával viszonylag kis területen fed át. Közép- Tiszavidék A Közép- Tiszavidék az ország aszálykárokkal leginkább sújtott vidéke. A táj területén nagy jelentősége van a csapadék hatékony kihasználására irányuló agrotechnikáknak. Az aszály mellett a vízbőség (belvíz) is nehezíti a mezőgazdasági termelést. A táj tervezési térségbe eső részén nagy arányban fordulnak elő a szántóföldi termesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú szikes talajok és erősen kötött réti talajok. Ezeken jelentős természetes gyepterületek találhatók. A kedvező adottságú mezőségi talajok viszonylag kis területen helyezkednek el, és bár kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, de a kevés csapadék miatt a termelési kockázat mégis magas lehet. A kockázatokat csökkentheti a helyesen végzett öntözés. Nyírség A Nyírség területének domborzatát a buckák és a semlyékek változása jellemzi. Főként a szántóföldi növénytermesztés szempontjából gyenge adottságú savanyú homoktalajok és kovárványos barna erdőtalajok borítják. Ebből kifolyólag elsősorban a savanyú kémhatást tűrő növényfajok (rozs, burgonya, csillagfürt, szöszösbükköny) termeszthetők. A táj mezőgazdasági hasznosításában fontos szerepet tölt be a gyümölcstermesztés (elsősorban alma). A térségben gondot okoz a szél általi talajpusztulás: a defláció. Mind a művelési ág, mind pedig a művelési mód megválasztásánál törekedni kell a talajvédő technológiák (pl.: zöldtrágyázás) alkalmazására. Tokaj-Zempléni-hegyvidék A főképp vulkáni eredetű alapkőzeten elsősorban savanyú erdőtalajok (agyagbemosódásos barna erdőtalaj) alakultak ki. A magasabb területeket bükk- és tölgyerdők borítják, a déli és a keleti lankákon szőlőtermő terület (Tokaj-hegyaljai borvidék) található. Észak-alföldi Hordalékkúp - síkság Felszíne enyhén hullámos, enyhe lejtésű folyóvölgyekkel tagolt. Mérsékelten meleg, száraz tájtípus. A csapadék évi mennyisége mm. A táj hegyvidékekhez közel eső részén jelentős területet foglalnak el a szántóföldi művelés szempontjából kedvező csernozjom jellegű barna erdőtalajok. A tájhasználatban a szántóföldi termelés a meghatározó. Jó eredmények érhetők el a búza, a kukorica és a cukorrépa termesztésben is. Kedvező adottságaival különösképp a Hevesi-sík emelkedik ki. A hegyvidékektől távolabb eső déli területeket közepes adottságú réti talajok borítják. Ennek ellenére itt is a nagytáblás szántóföldi művelés a jellemző. 14

15 Észak-magyarországi medencék A talajok közül elsősorban a savanyú kémhatású agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók a táj területén, de a folyóvölgyekben öntéstalajok is előfordulnak. Az évi csapadékösszeg mm. A középtájon igen jelentős az erózió veszélye. A Borsodi dombság völgyeiben főleg tavaszi növényeket termesztenek a gyakori elöntések miatt. A Hernád-völgy réti öntés és réti talajain jó eredménnyel termeszthető a cukorrépa, a burgonya, rostlen, a kender és a borsó. Összefoglaló Összefoglalásként elmondható, hogy a szántóföldi termelésre elsősorban az Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, a Közép-Tiszavidék és a Hajdúság csernozjom talajai alkalmasak, ezek azonban viszonylag kis területet borítanak. A fennmaradó területeken a szántóföldi növénytermesztés szempontjából közepes és gyenge adottságú környezetileg pedig érzékeny területek találhatók. Ennek ellenére ezeken is jelentős a szántó művelési ág aránya, aminek következtében magasabb a környezet műtrágya és növényvédőszer terhelése. A Nyírség savanyú homoktalajain a szántóföldi növényeknek csak egy szűk kis csoportja termeszthető. A homoktalajok hasznosításában a gyepnövényeknek és a gyümölcsösöknek van (illetve lehetne) jelentős szerepe. A Nyírségben a defláció elleni védelem miatt is fontos az adottságokhoz igazodó tájhasználat. A Felső-Tiszavidék talajok savanyú kémhatása és a magas talajvízszint nehezíti a szántóföldi termesztést. Itt főként kistáblás szántókat találhatók. A hegyvidéki területek (Bükkvidék, Aggtelek-Rudabányai-, és Tokaj-Zempléni-hegyvidék) magasabb fekvésű részein az erdőgazdálkodásé a meghatározó szerep, az alacsonyabb lejtőkön szőlőtermesztést folytatnak. II.2. Az Agrárium jövőképe II.2.1. Az európai agrárpolitika fő célkitűzései és azok változásai Az európai agrárpolitika célkitűzései a második világháborút követően jelentős változáson mentek keresztül. Az első időszakban ( ) az ártámogatások, a beruházások és a modernizáció ösztönzése játszották a fő szerepet. Kiemelt célja a családi gazdaságok megélhetésének biztosítása és a lakosság élelmiszerellátása volt. A mennyiséghez kötött támogatáspolitika azonban túltermelést, birtokkoncentrációt és elvándorlást eredményezett. Emellett környezeti problémák is jelentkeztek (pl.: a talajok és a vizek elszennyezését, a diverzitás csökkenését). A második időszakban ( ) a korábbi célok megváltoztak. Megjelentek a termelést csökkentő intézkedések, valamint a vidék komplex fejlesztését célzó támogatások. A harmadik időszakban (1990-től napjainkig) a legfontosabb célkitűzések közé tartozott (illetve tartozik ma is) a vidéki népesség helyben tartása, a mezőgazdasági terület nem élelmiszer-termelési célú egyéb hasznosításainak támogatása. A korszak egyik legfontosabb dokumentuma a KAP reform intézkedéseként kibocsátott 2078/92 EU tanácsi rendelet a tájfenntartás és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő mezőgazdasági termeléstámogatásáról. Kialakult a többfunkciós európai agrármodell, amelynek lényege a következő: 15

16 A többfunkciós európai agrármodellnek megfelelően a mezőgazdaság tehát egyrészt minőségi árut előállító termelési ágazat, másrészt nem importálható, helyben keletkező környezeti (természeti) és szociális közjavakat előállító, társadalmi szolgáltató ágazat. E két fő feladatkörnek, a mezőgazdaság két pillérének az egymáshoz viszonyított aránya, súlya, szerepe a különböző adottságú térségekben azonban természetesen nem azonos, így e kétféle teljesítményért, előállított értékért kapott fizetség jellege és mértéke is eltérő. Az első, árutermelési teljesítményt alapvetően a piaci áruértékesítésből származó jövedelmek honorálják, míg a második környezeti (természeti) és szociális szolgáltató teljesítményét a társadalomnak közpénzekből biztosított állami kifizetések formájában kell a parasztságtól megvásárolnia. A Közös Agrár- és Vidékpolitika két lábra állításának zajló folyamata a támogatások oldaláról úgy jelenik meg, hogy csökkennek a termeléshez (kvótákhoz, mennyiségekhez), az első pillérhez kötődő támogatások, és az így felszabaduló források fokozatosan átkerülnek a második agrár-környezeti és vidékfejlesztési pillérhez kapcsolódó gazdálkodási rendszerek mentén nyújtott kifizetésekre. (Ángyán J.) II.2.2 Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának hatása Magyarországra A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérének magyarországi bevezetését és elterjesztését szolgálta a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), amelynek intézkedései a következők voltak: agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált gazdálkodási célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élőhely-hasznosítási célprogram, Magyarország 2004-ben történő Európai Uniós csatlakozását követően az NAKP beépült a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe (NVT). Az NVT intézkedéseit az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegéből (az EMOGA-ot 2007-től az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap váltja fel) finanszírozták. Az NAKP fő elemei részben bekerültek az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedései közé. A közötti időszak újabb változást hoz az agrártámogatások szerkezetében től a fenntartható, multifunkcionális mező- és erdőgazdasági rendszereket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv II. intézkedéscsoportja (A környezet és a vidék állapotának javítása) fogja támogatni. II.2.3 A természet- és tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság szerepe és jövője a vizsgált térségben A fenntartható fejlődés fontos eleme a fenntartható vagy értékfenntartó mezőgazdálkodás. Az értékfenntartó gazdálkodás az árutermelő funkció mellett magában foglalja a természeti és tájképi értékek megőrzését, a környezeti elemek és termőhelyi alapok védelmét, valamint a vidéki népesség megélhetésének elősegítését is (2. pillérhez kapcsolódó társadalmi szolgáltató szerepek). A többfunkciós mezőgazdaság egyes feladatainak fontosságát a terület adottságai 16

17 határozzák meg. Azokon a területeken, ahol a környezeti érzékenység mutatói alacsonyak, ugyanakkor a mezőgazdasági alkalmassági jellemzők kedvezőek, a (áru) termelő funkciók az elsődlegesek. A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt. Azokon a területeken, amelyek környezetileg érzékenyek vagy természetvédelmi szempontból értékesek, a mezőgazdaság olyan funkciói kerülnek előtérbe, mint a környezet minősége, a tájjelleg, a sokszínűség (diverzitás) megőrzése, a gazdálkodók megélhetésének és életszínvonalának biztosítása, a társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. Az 1998-ban a Szent István Egyetem (SZIE) Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében elkészült háromkategóriás földhasználati zónarendszer a területek agráralkalmasságát és környezetérzékenységét vetette össze, majd ez alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolta. A zónarendszer készítőinek szándéka szerint az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. Az NAKP és az NVT programjai és intézkedései nem kapcsolódtak a zónarendszer kategóriáihoz. Ennek ellenére a zónarendszer alkalmasak a második pillér területi kiterjedésének becslésére. A zónarendszer alapján elsősorban a művelési ág (szántó gyep, szántóerdő, szántó vizes élőhely) és művelési mód (intenzív extenzív) változásának szükségességét értékelhetjük. A második pilléres mezőgazdaság kiterjedésének értékelésénél figyelembe kell venni a II. intézkedéscsoport konkrét területekhez kapcsolódó programjait (Natura 2000 hálózat, Érzékeny Természeti Területek) is. A tájhasználat-váltás prognózisa A művelési ág (esetleg mód) váltásának szükségességét az extenzív szántóterületek nagysága alapján lehet értékelni. Az extenzív kategóriába azok a területek tartoznak ahol az agráralkalmassági mutatók alacsonyak, a környezet érzékenysége vagy értékessége (természetvédelmi értékek) kiemelkedő. A táji adottságok leírásánál meg lett említve, hogy a gyenge agráralkalmasságú területek aránya viszonylag magas a térségben, amelyet a zónaelemzések is megerősítenek. A vizsgált térség szántóinak ugyanis 56%-a az extenzív zónába tartozik, emellett további 4% védelmi terület is található. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani. A vizsgált vízgyűjtő térségben a zónaelemzés alapján tehát a szántóterületek 60 százaléka kerülhet ki az intenzív szántóföldi termelésből. Ez nagyobbrészt művelési ág-váltással kisebb részt pedig extenzifikációval valósulhat meg. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat: A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében Kistérség Védelmi Védelmi Extenzív Intenzív Extenzív (%) (ha) (%) (ha) (ha) Intenzív (%) Abaúj-Hegyközi 1074,4 7, ,6 85,0 1096,4 7,6 Baktalórántházi 0, ,2 73,7 5869,2 26,3 Balmazújvárosi*** 159,7 2,5 3047,8 46,8 3300,4 50,7 Bélapátfalvi 326,5 12,0 2375,7 87,3 18,4 0,7 Bodrogközi 0, ,8 41, ,8 58,1 Csengeri 15,5 0, ,7 99,3 99,8 0,6 Edelényi 4528,9 20, ,8 77,5 457,5 2,1 Egri 197,8 1,8 3681,8 32,6 7411,2 65,6 17

18 Encsi 1179,2 5, ,6 81,7 2972,2 13,1 Fehérgyarmati 5895,6 15, ,0 84,8 13,7 0,0 Füzesabonyi* 18,7 0,1 9092,5 33, ,9 66,5 Hajdúhadházi*** 3,0 0,1 4310,3 98,2 76,9 1,8 Hevesi* 31,2 0, ,2 35, ,0 64,5 Ibrány-Nagyhalászi 0,0 0, ,9 63, ,1 36,3 Karcagi*** 35,7 0,5 172,3 2,2 7618,0 97,3 Kazincbarcikai 1599,9 20,4 6134,7 78,2 108,3 1,4 Kisvárdai 36,9 0, ,4 55, ,5 44,2 Mátészalkai 67,5 0, ,3 81,8 7040,4 18,0 Mezőcsáti 843,6 4,6 6419,7 34, ,7 60,6 Mezőkövesdi 621,3 1,7 6463,0 17, ,3 80,6 Miskolci 174,8 0, ,0 38, ,5 61,2 Nagykállói 0,0 0, ,7 67, ,6 32,7 Nyírbátori* 2825,2 10, ,6 81,4 2292,1 8,3 Nyíregyházi* 0,0 0, ,7 52, ,3 47,6 Ózdi 482,1 6,5 6592,0 89,4 297,1 4,0 Polgári** 0,0 0,0 9629,1 84,2 1805,2 15,8 Sárospataki 462,2 2,7 8034,6 47,3 8487,4 50,0 Sátoraljaújhelyi 1994,5 34,1 3804,4 65,0 53,2 0,9 Szerencsi 76,5 0,3 9117,5 31, ,3 67,9 Szikszói 401,0 2, ,3 70,7 5017,1 27,1 Tiszafüredi* 700,8 2,2 5756,5 18, ,9 79,7 Tiszaújvárosi 156,8 1,0 3698,2 23, ,4 75,4 Tiszavasvári** 606,3 3,2 6808,8 35, ,6 61,4 Tokaji 148,5 1,9 4395,0 56,9 3173,9 41,1 Vásárosnaményi 5204,2 19, ,7 78,0 806,8 2,9 Összesen 29868,3 4, ,2 56, ,0 40, Szintén a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében kistérségi szintű ajánlásokat tettek a konverziók irányára vonatkozóan (OECD szempontok szerinti rurális térségek differenciált elemzése Magyarország településrendszerének vizsgálata keretében). Meghatározták, hogy az összes szántóterület hány százalékát lenne szükséges gyepesíteni vagy erdősíteni, illetve extenzívebb gazdálkodási módokkal hasznosítani. (3. sz. táblázat) Mivel a tanulmány 1998-ban készült ezért a javaslat az akkori kistérség határokhoz igazodik. Ennek ellenére jól látszik, hogy az erdősítésre javasolt területek aránya elsősorban a hegy és dombvidéki tájakkal átfedő kistérségeknél, valamint a Felső-Tiszavidéken (Fehérgyarmati kistérség) jelentős. A gyepesítésre javasolt területek aránya főként a Nyírség középtáján elhelyezkedő kistérségek (Nyíregyházi, Nyírbátori Nagykállói) esetében magas. A tanulmány szerint a közepes termőhelyi adottságú: a réti és az öntés talajok egy részén fennmaradhat a szántóföldi termesztés, de ezeken külterjesebb gazdálkodási rendszerek alkalmazását javasolják (pl.: Csengeri kistérség) 3. sz táblázat: A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás kistérségenként Erdősítésre Gyepesítésre javasolt javasolt Szántóföldi Név terület (az terület (az extenzifikáció (az összes összes összes szántó %- szántó %- szántó %- ában ában) ában) Miskolci Edelényi

19 Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Mezőcsáti Balmazújvárosi Polgári Egri Hevesi Füzesabonyi Pétervásárai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Karcagi Kunhegyesi Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A művelési ág változtatásának jövőbeni megvalósulása, annak gyorsasága nagyban függ a második pillérhez kapcsolódó támogatások arányától (Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia 2. tengelye) és szerkezetétől. A természetkímélő (a természetvédelemmel együttműködő) mezőgazdaság elterjedésének prognózisa A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak. Ezek a következők: Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések Érzékeny Természeti Területek célprogramjai Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT) Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések: Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata. Ennek jogi kereteit két irányelv határozza meg: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. A hazai jogszabályi kereteit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet határozza meg, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre 19

20 választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. A Natura 2000 területeken, található birtokokon 2007-től (mező- és erdőgazdasági) a természetmegőrzést elősegítő előírásokat (ezek jelenleg kidolgozás alatt állnak) kell betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak. A feladatvállalás a Natura 2000 területek esetében kötelező. A vizsgált térség 28% átfedésben van a Natura 2000 madárvédelmi, 14% a Natura 2000 természetmegőrzési területekkel. Ezeken, a területeken 2007-től a természetvédelem céljait is figyelembe vevő gazdálkodás fog megvalósulni. (4. sz. táblázat) 4. sz táblázat: A Natura 2000 hálózat kiterjedése Kistérség Natura 2000 természetmegőrzési területek (ha) Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Natura 2000 madárvédelmi területek Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Abaúj-Hegyközi 8421,6 19, ,1 83,6 Baktalórántházi 1374,8 3,0 0,0 0,0 Balmazújvárosi*** 3293,3 31,4 3920,2 37,4 Bélapátfalvi 5516,9 21,2 8862,4 34,1 Bodrogközi 3164,8 7,9 2440,6 6,1 Csengeri 346,4 1,4 2429,2 9,9 Edelényi 19873,0 26, ,1 20,4 Egri 4903,7 11,4 8693,5 20,1 Encsi 1494,0 3,3 7237,2 16,2 Fehérgyarmati 10288,4 14, ,5 35,9 Füzesabonyi* 9706,3 21, ,5 66,2 Hajdúhadházi*** 1449,6 15,0 0,0 0,0 Hevesi* 5889,7 11, ,2 63,5 Ibrány-Nagyhalászi 4054,3 7,8 3963,3 7,6 Karcagi*** 4791,6 31,2 4690,8 30,6 Kazincbarcikai 8801,3 17, ,0 33,7 Kisvárdai 5101,5 8,7 2423,6 4,1 Mátészalkai 1071,3 1,7 0,0 0,0 Mezőcsáti 13412,4 35, ,9 54,4 Mezőkövesdi 11224,7 16, ,8 43,7 Miskolci 14854,9 14, ,9 29,4 Nagykállói 838,5 1,6 0,0 0,0 Nyírbátori* 3319,0 5,5 0,0 0,0 Nyíregyházi* 797,4 1,6 0,0 0,0 Ózdi 7117,0 12,9 8836,8 16,1 Polgári** 7470,9 36,0 5896,3 28,4 Sárospataki 6925,5 14, ,5 55,4 Sátoraljaújhelyi 6468,8 20, ,8 92,2 Szerencsi 2071,5 4, ,9 31,7 Szikszói 479,6 1,6 5132,6 17,1 Tiszafüredi* 12864,4 24, ,1 22,5 Tiszaújvárosi 2703,5 10,5 2512,7 9,8 Tiszavasvári** 9467,8 27,7 7356,8 21,5 Tokaji 5706,7 22, ,5 72,5 Vásárosnaményi 19434,7 34, ,5 43,2 20

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Területfejlesztés A területfejlesztés céljai között szerepel

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Vidékfejlesztés Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

1.3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei

1.3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 1.3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei A 19/1998. (II. 4.) számú kormányrendelet lehatárolta a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeit, amit a 91/2001. (VI. 15.) számú kormányrendelet módosított.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben