5. Melléklet. Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. Melléklet. Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére"

Átírás

1 Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés 5. Melléklet Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u TERÜLETI PROGNÓZISOK (2015) A TISZA FOLYÓ KISKÖRE FELETTI MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉRE Készült az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. megbízásából 2006 augusztus 2

3 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA TELEFON: (36 1) FAX: (36 1) Pf.: Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére Témafelelős: Tervezők: Munkatársak: Sárdi Anna (Tervezői szám: TR /01) Vaszócsik Vilja Páhy Anna dr. Vécsei Pál Schneller Krisztián Staub Ferenc Minőségügyi megbízott: Irodavezető: Vezérigazgató: Huszár Mária Göncz Annamária Csanádi Ágnes Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht.-t illetik. BUDAPEST, AUGUSZTUS HÓ 3

4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 6 I. DEMOGRÁFIA... 7 I.1. A NÉPESEDÉSI VISZONYOK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2005 KÖZÖTT... 7 I.2.A NÉPESEDÉSI VISZONYOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT... 9 II. AGRÁRGAZDASÁG II.1. HELYZETÉRTÉKELÉS II.1.1. A Tervezési terület elhelyezkedése II.1.2. Felszínborítás mezőgazdasági központú jellemzése II.1.3 Táji adottságok mezőgazdaság központú jellemzése II.2. AZ AGRÁRIUM JÖVŐKÉPE II.2.1. Az európai agrárpolitika fő célkitűzései és azok változásai II.2.2 Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának hatása Magyarországra II.2.3 A természet- és tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság szerepe és jövője a vizsgált térségben II.2.4 Az intenzív mezőgazdálkodás jövője a térségben II.2.5 Az erdőgazdálkodás jövője II.2.6. A térség jövőképe a fejlesztési programok tükrében III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT III.1. LEVEGŐ III.1.1. Kibocsátási jellemzők III.1.2. Légszennyezettségi jellemzők III.2. VÍZ III.2.1. Felszíni vizek terhelése III.2.2. A felszíni vizek minősége III.2.3. Felszín alatti vizek III.3. TALAJ III.4. TERMÉSZETVÉDELEM III.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III.5.1.Keletkezett hulladék mennyisége III.5.2.Regionális hulladékkezelés: IV. TERÜLETI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK ÉS AZOK PROGNÓZISA IV.1. KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZER VI.1.1. A programozási időszakra vonatkozó uniós támogatási alapok VI.2. HAZAI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK VI.3. A TERVEZÉSI TERÜLET JELLEMZÉSE IV.4.. FEJLESZTÉSI FORRÁS ALLOKÁCIÓ IV.4.1. Hazai és uniós támogatások között IV.4.2. Uniós projektek ( ) IV.4.3. Hazai támogatási célok V. TERÜLETFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK V.1. ORSZÁGOS PROGRAMOK V.1.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) V.1.2. Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési stratégia V.2. VIZSGÁLATI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK V.2.1. Területfejlesztési egységek Magyarországon V.2.2. Térséget érintő fejlesztési dokumentumok III.2.3. Ipari, vállalkozásfejlesztési elképzelések III.2.4. Agrár- vidékfejlesztési elképzelések III.2.5. Turizmusfejlesztési elképzelések III.2.6. Közlekedésfejlesztési elképzelések III.2.7. Infrastruktúra fejlesztési elképzelések VI. A TERVEZÉSI TERÜLET TÁVLATI FEJLŐDÉSÉNEK PROGNÓZISA VII. VÍZHASZNÁLAT SZEMPONTÚ TELEPÜLÉS-TÍPUSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE.82 4

5 ÁBRAJEGYZÉK A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő területi prognózisok készítése 2015-ig A Tisza észak-kelet magyarországi területének 2005 és2015 közötti időszakra prognosztizált népesedési dinamikája A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő felszínborítás A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő szántóterületek besorolása a zónarendszer kategóriáiba A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő a természetkímélő mezőgazdaság célterületeinek (ÉTT és Natura 2000 területek) és a kiváló adottságú szántóterületek övezetének elhelyezkedése A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő természetvédelmi területek A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő egy főre jutó fejlesztési források Kistérségek turisztikai lehetőségei 5

6 BEVEZETÉS Jelen munka az ÖKO Zrt megbízásából készült azzal a céllal, hogy a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőjének területére területi prognózist (2015) adjon a generál feladatban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási terv mintaprojekt megvalósításához. A mintaterület két régiót (Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi Régiók), 5 megyét (Jász- Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar) és 35 kistérséget érint, 643 településre terjed ki, amely területen az ország népességének közel 15%-a él. A vizsgált területre elsősorban a vízhasználatok alakulására ható legfontosabb tényezők (demográfia, gazdaságfejlődés, ezen belül kiemelten a mezőgazdaság) kerültek feldolgozásra, de említésre kerültek az e folyamatokat befolyásoló tendenciák is (külső feltételrendszerek, területfejlesztési tendenciák stb.). A munka nagymértékben támaszkodott a rendelkezésre álló (uniós, régiós, megyei és kistérségi) fejlesztési dokumentumokra, a folyamatok előrevetítését segítő tudományos munkákra és tanulmányokra, valamint a területre rendelkezésre álló, a VÁTI-ban készült területrendezési tervekre (OTrT, Tisza mente területrendezési tanulmányterve). A feladat része volt vízhasználat szempontú településtípusok meghatározását elősegítő besorolási módszertan kidolgozása azzal a céllal, hogy a későbbiek során az ország egész területére alkalmazható szempontrendszer álljon rendelkezésre. 6

7 I. DEMOGRÁFIA I.1. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között A Tisza vizsgált vízgyűjtő területén január 1.-én Magyarország népességének 14,72 százaléka lakott. Ez az arány lényegében megegyezik az évivel, tehát a térség népességfogyásának az üteme az országos tendenciával azonos volt. Az ország más térségeitől azonban összetevőit illetően eltérően alakultak a népesedési viszonyok. A vízgyűjtő terület népességfogyásának ütemét az országosnál lényeges kedvezőbb élveszületési hajlandóság ellenére a jelentős vándorlási veszteség felgyorsította, míg az ország más térségeinek migrációs nyeresége a számottevő természetes veszteséget mintegy 50 százalékban még kompenzálta. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) I.1 és XII. 31. között, az évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza északkelet magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen -2,5 19,1 21,6-1,3-3,8-5,9 15,9 21,8 2,4-3,5-5,4 16,4 21,8 1,9-3, után különösen gyors volt a népességvesztés üteme a térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban, a Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeiben, a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben, illetve más megközelítésben az Észak-Borsodi, a Sajó- és Hernád-völgyi, a Hegyközi, a Bodrogközi, a Nagykunsági mezőgazdasági tájkörzetben. Előbbiekben részletezett település- és térség kategóriákban 1990 után több mint az országos átlagot kétszeresen felülmúló volt a népesség csökkenése. Ugyanakkor a vízgyűjtő területen fekvő 1000 és fő közötti lakosú települések, Hajdú-Bihar megyei települések, Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége még jellemzően növekedett. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének 1990 utáni az ország más térségeitől lényegesen eltérő - népesedési tendenciáit főként a 2001 után érvényesülő folyamatok idézték elő, ugyanis a kilencvenes években a térség népességének fogyása még lényegesen szerényebb volt, mint az ország más térségeiben. Részben az élve-születések csökkenése következtében fokozódott - s az országos negatív trendhez közelített - a természetes veszteség, s különösen jelentős hatása volt annak, hogy a kilencvenes évek szolid vándorlási nyereségével szemben közel két százalékos migrációs veszteséget szenvedett el a térség. Ezzel szemben a vízgyűjtő területen kívüli országrészben a természetes fogyás lényegében a kilencvenes éveknek megfelelő ütemben folytatódott, és még viszonylag 7

8 szerény mértékű (a kilencvenes évek mintegy harmadával megegyező) migrációs nyereség is fékezte a tényleges népességvesztés ütemét. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) I.1 és I. 1. között, az évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő -1,1 13,9 15,1 0,4-0,7 területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő -4,0 11,4 15,4 2,1-1,9 területe Magyarország összesen -3,6 11,8 15,4 1,9-1,7 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve- születés Halálozás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás ill. fogyás (-) I.1 és XII. 31. között, az évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő -1,3 5,2 6,6-1,8-3,1 területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő -1,9 4,6 6,5 0,3-1,6 területe Magyarország összesen -1,9 4,7 6,5 0,0-1,9 Előbbi folyamatok hatására (azonos időintervallumra vetítve) a Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének népességvesztése 2001 és 2006 között már közel kétszer gyorsabb volt, mint a megelőző évtizedben, illetve mint azonos időszakban az ország más térségeiben. A kilencvenes évekhez képest 2001 után - elsősorban a migrációs veszteség fokozódása következtében - különösen a vízgyűjtő területen lévő megyei jogú városok, és fő közötti lakosú kisvárosok, Észak-alföldi régiós települések, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Jász- Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések, illetve a Karcagi, a Csengeri, az Edelényi, a Sárospataki, az Abaúj-Hegyközi, a Mátészalkai kistérségek népességcsökkenése fokozódott, miközben kedvező irányú fordulat tehát a megelőző évtizednél dinamikusabb népességnövekedés - a 2001 után dinamikusabb bevándorlás következtében csak az Encsi kistérségben következett be. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területén lakó népesség korösszetétele 2005-ben a mérséklődő de, még 2001 után is az országos átlagot felülmúló - szülési hajlandóság nyomán az ország más részeinél még kedvezőbben alakult, bár a fokozódó - az országos ütemtől ugyan némileg elmaradó - elöregedés következtében napjainkban az időskorúak száma már felülmúlja a gyermekkorúak számát. Az országos átlagtól elmaradó elöregedésben a térség és általában az elmaradottabb térségek lakosságának viszonylag rövidebb élettartama, átlagot meghaladó halandósági gyakorisága is szerepet játszott. 8

9 0-14 éves állandó népesség aránya % 60 - X éves állandó népesség aránya % Öregedési mutató % 0-14 éves korú állandó népesség arányának 60 - X éves korú állandó népesség arányának Öregedési mutató százalékpontos változása 2001 és 2005 között Tisza észak-kelet 18,7 17,6 18,5 18,9 98,8 107,6-1,2 0,4 8,8 magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza észak- kelet 15,8 14,9 20,4 21,3 129,0 142,5-0,9 0,9 13,5 magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen 16,3 15,3 20,1 20,9 123,8 136,5-0,9 0,8 12,8 A népesség 2001 utáni elöregedése különösen a térség korábban még demográfiailag dinamikusabb településeiben, térségkategóriáiban vált jellemzővé. Így különösen erőteljessé vált a vízgyűjtő terület városainak, főnél több lakosú településeinek, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeknek, a Tokaji, a Karcagi, a Kazincbarcikai, a Miskolci, a Sátoraljaújhelyi, az Egri, a Nyíregyházai és a Tiszaújvárosi statisztikai kistérségek településeinek demográfiai hanyatlása. I.2.A népesedési viszonyok várható alakulása 2005 és 2015 között A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének népesedési prognózisa a dr. Rédei Mária és dr. Hablicsek László által (a VÁTI Stratégia Irodája számára 2005-ben megrendelt és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozását célzó) az ország kistérségeire és azokon belül népességnagyság-kategóriákra készített népesség előrebecslés elveire, hipotéziseire és eredményeire támaszkodva, azok számítási eredményeinek településsoros dezaggregálásával és időbeli eltolásával készült. A hivatkozott - és dr. Rédei Mária hozzájárulásával - felhasznált háttérmunka kistérségek-, és azon belül népességnagyság-kategóriák szerinti népesség-előreszámítása az ENSZ un. alkotóelem eljárására építve készült el a 2002 és 2007, a 2007 és 2014, továbbá a 2014 és 2021 közötti periódusokra. A prognózis a évi népességből indult ki, a 2001 és 2005 közötti időszakra vonatkozóan a termékenységi hipotézisek alapján becsülte a termékenységi arányszámokat, a halandósági hipotézisek alapján a születési évjáratos elhalálozási arányszámokat, a belföldi vándorlási hipotézisek alapján az állandó- és ideiglenes elvándorlási arányszámokat, valamint a népesség számának, a belső vándorlási arányszámoknak és az elhalálozási arányszámoknak az egyenlegével a külső vándorlási egyenlegeket. A kiindulási alapot képező népességprognózis feltételezte, hogy a kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, a belföldi vándorlási tendenciákat illetően pedig, hogy fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, s általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre. A prognózis alapvetően tehát a természetes népmozgalmi tendenciák várható alakulása által meghatározottan készült. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének településsoros prognózisa már a január 1. i állandó népességből indult ki. A mintaterület településeinek kistérségek és 9

10 azon belül népesség-nagyságkategóriák szerinti rendezését követően a hivatkozott alapprognózis kistérségekre és azokon belül népesség-nagyságkategóriákra rendelkezésre álló dinamikus indexeinek felhasználásával, a 2006.I.hó 1.- i települési lakónépesség számok indexálásával képződtek 2010-re, 2015-re illetve 2024-re vonatkozóan a prognosztizált lakónépesség számok. Majd ezt követően a településsoros népesség-előreszámítás eredményeinek aggregálásával történt a vízgyűjtő terület egészére, kistérségeire, főbb település- és térség kategóriáira vonatkozóan prognosztizált népességszámok, illetve népesedési dinamika meghatározása. Lakónépe sség száma az év végén Prognosztizált népesség szám Prognosztizált tényleges szaporodás ill. fogyás Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő ,6-2,2-1,5-3,7 területe Nem a Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő ,7-1,3-1,5-2,0 területe Magyarország összesen ,9-1,4-1,5-2, Az előreszámítás szerint 2005 és 2015 között országosan mintegy 2,3 százalékkal, a vízgyűjtő területen pedig mintegy 3,7 százalékkal ( fővel ) csökken a népesség száma. A 2001 és 2005 közötti periódushoz képest előbbi tendenciák mind országosan, mind pedig a mintatérségre vonatkozóan a népesség fogyásának mintegy 40 százalékos ütemlassulását jelzik. A vízgyűjtő területen azonban a megelőző periódushoz képest 2005 és 2015 között a népesedés differenciált mintáinak kialakulása várható. A korábbi népességgyarapodáshoz képest várhatóan lényegesen fokozódik Hajdúhadháza kistérségének népességnövekedési üteme, a Kisvárdai kistérségében pedig a korábbi népességvesztéshez képest gyarapodás várható. Előbbiektől eltérően a 2001 és 2005 közötti időszakban még gyarapodó Encsi és Polgári kistérségekben 2007 után már a népességvesztés válhat az uralkodó tendenciává, az Egri, a Nyíregyházai, és a Mezőkövesdi kistérségben pedig lényegesen fokozódik a népességfogyás üteme. A megyei jogú városok, a és fő közötti lakosú települések, a törpefalvak, a Jász- Nagykun-Szolnok megyei települések, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, a Nagykállói, a Szerencsi, a Vásárosnaményi, a Tiszaújvárosi, az Ibrány-Nagyhalászi, a Karcagi kistérségi települések népességvesztése valószínűleg lényegesen nagyobb mértékben mérséklődik majd, mint például a középfalvaké, vagy a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Nyírbátori kistérségeké. A népesség prognózis szerint 2007 után a népesség növekedése különösen és Hajdúhadházi-, a Baktalórántházai, a Kisvárdai, és a Szikszói kistérségben várható, az átlagnál lényegesen 10

11 mérsékeltebb ütemű népességvesztés pedig a Nagykállói, az Ibrány-Nagyhalászi, a Szerencsi, a Tiszaújvárosi, a Hevesi, az Encsi kistérségekben. Ugyanakkor az általános trendet lényegesen felülmúló népességcsökkenés várható a vízgyűjtő területen lévő és fő közötti lakosú városokban, összességében Borsod-Abaúj- Zemplén megyei településekben, valamint a Sátoraljaújhelyi, az Ózdi, a Mezőkövesdi és a Tokaji kistérségekben. A vizsgálat alátámasztó adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. 11

12 II. AGRÁRGAZDASÁG II.1. Helyzetértékelés II.1.1. A Tervezési terület elhelyezkedése A vizsgált terület Magyarország északkeleti részén található. Magába foglalja Borsod-Abaúj- Zemplén megye teljes területét, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagy részeit, valamint Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye kisebb részét, összesen 35 kistérséget érintve. A tervezési terület 9 középtájjal van átfedésben, amelyek a következők: Aggtelek- Rudabányai-hegyvidék, Bükkvidék, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Közép-Tiszavidék, Nyírség, Tokaj-Zempléni-hegyvidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, Észak-magyarországi medencék. II.1.2. Felszínborítás mezőgazdasági központú jellemzése A tervezési terület felszínborítási jellemzői a FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázisának adatai alapján kerültek kiértékelésre. A felszínborítási adatbázis részben a Landsat TM felvételek, részben a SPOT 4 és az IRS felvételek feldolgozásával készült. A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Az egyes felszínborítási kategóriákat öt főcsoportba sorolták be: mesterséges felszínek, mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, vizenyős területek és felszíni vizek. A munka céljaira tekintettel az értékelésnél bizonyos kategóriák összevonásra kerületek. Az összevonásokat követően a tervezési területen a következő felszínborítási kategóriák álltak elő: 1. sz. táblázat: A tervezési terület felszínborítási jellemzői Területfelhasználás jellege* Terület (ha) Aránya (%) A felszínborítási kategória országos arány (%) Beépített terület Kistáblás szántóföld Nagytáblás szántóföld Állandó növényi kultúra (szőlő és gyümölcs ültetvények) Intenzív legelő Természetes gyep Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Mezőgazdasági terület jelentős természetes formációkkal Természetes erdő nem vizenyős területen ,2 Természetes erdő vizenyős területen Erdő ültetvény Vágásterület Szárazföldi mocsár Folyóvíz Mesterséges tó, víztározó ,3 *(a táblázatba azok a felszínborítási kategóriák kerültek be, amelyek területe eléri a tervezési terület min. 1%-át) 12

13 A vizsgált térségben a szántóterületek aránya (48%) valamivel kisebb, mint az országos érték (52%), amely a nagytáblás szántók kisebb arányának (31%) köszönhető. A kistáblás szántók az összterület 17%-át foglalják el, valamelyest meghaladva az országos értéket (15%). A kistáblás szántóföldek főként a térség gyengébb agráralkalmassági jellemzőkkel rendelkező tájain (pl.: Nyírség, Felső-Tiszavidék) találhatók. A nagytáblás szántók ezzel szemben a növénytermesztés szempontjából kedvezőbb adottságú tájakon (Hajdúság, Közép-Tiszavidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság) helyezkednek el. Az állandó növényi kultúrák (elsősorban szőlő- és gyümölcsültetvények) a tervezési terület 3%-án találhatók. Ez az érték szintén magasabb az országos mutatónál (2%). Nagyobb összefüggő szőlőültetvények a Zempléni-hegység déli és délkeleti lejtőin (Tokaj-hegyaljai borvidék), valamint a Bükk déli és délnyugati lankáin (Egri és Bükkaljai borvidék) találhatók. Gyümölcsültetvények szórtan helyezkednek el, de főként a Nyírségben és a Tisza mentén fordulnak elő. A természetes gyepek - amelyek aránya szintén magasabb az országos értéknél elsősorban a szikes területeken helyezkednek el. Nagyobb összefüggő foltot a Borsodi mezőség területén, valamint a Hortobágyon képeznek. Az intenzív legelők szórtan helyezkednek el, többnyire vízhatás alatt keletkezett öntés és réti talajokon jellemzőek. A tervezési területen a természetes erdők aránya 15 %, amelyek elsősorban hegyvidékeken (Bükkvidék, Aggtelek-Rudabányai, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) találhatók. Az erdő ültevények a Nyírségben és a Tisza mentén fordulnak elő. II.1.3 Táji adottságok mezőgazdaság központú jellemzése Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék A mészkőhegységet főként rendzina talajok borítják, de fiatal nyers öntéstalajok is jelentős területet foglalnak el (Bódva-völgy). A középtájon igen magas az erózióveszélyes területek aránya. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék területén a szántóterületek arány igen alacsony, mivel a tájat elsősorban erdőterületek borítják. Sem a domborzati sem pedig a talajtani adottságok nem kedveznek a szántóföldi növénytermesztésnek. A szántóföldi művelésre relatíve alkalmas, a folyóvölgyekben elhelyezkedő mezőgazdasági területeken őszi búzát, tavaszi árpát és zabot termesztenek. Bükkvidék A hegység magasabb területein rendzina és nem podzolos barna erdőtalaj típusok fordulnak elő a leggyakrabban. Ezeken a területeken főképp erdőgazdálkodást folytatnak. Az Alföld felöli lejtőkön barnaföldek és a szántóföldi termesztésre alkalmas csernozjom barna erdőtalajok jelennek meg. A Bükkalja jó termőterülete a repcének cukorrépának és a vörösherének. A déli lejtőkön nagyobb összefüggő szőlőterületek is találhatók. Felső- Tiszavidék A táj jellegzetes talajai a réti, az öntés és a fiatal nyers öntés, amelyek többnyire savanyúak és erősen kötöttek. Az évi átlagos csapadékmennyiség mm. A szántóföldi művelést 13

14 jelentősen nehezíti a magas (2-3m-es) talajvízszint és a talajok kötöttsége is. A Felső- Tiszavidéken komoly hagyománya van a gyümölcstermesztésnek (alma, meggy, szilva) Hajdúság A mezorégiót a löszön kialakult, a szántóföldi növénytermesztés szempontjából kiváló adottságú mezőségi (csernozjom) talajok borítják. Az évi csapadékösszeg mm. A Hajdúság középtáján szinte valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető. A tervezési terület a Hajdúság középtájával viszonylag kis területen fed át. Közép- Tiszavidék A Közép- Tiszavidék az ország aszálykárokkal leginkább sújtott vidéke. A táj területén nagy jelentősége van a csapadék hatékony kihasználására irányuló agrotechnikáknak. Az aszály mellett a vízbőség (belvíz) is nehezíti a mezőgazdasági termelést. A táj tervezési térségbe eső részén nagy arányban fordulnak elő a szántóföldi termesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú szikes talajok és erősen kötött réti talajok. Ezeken jelentős természetes gyepterületek találhatók. A kedvező adottságú mezőségi talajok viszonylag kis területen helyezkednek el, és bár kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, de a kevés csapadék miatt a termelési kockázat mégis magas lehet. A kockázatokat csökkentheti a helyesen végzett öntözés. Nyírség A Nyírség területének domborzatát a buckák és a semlyékek változása jellemzi. Főként a szántóföldi növénytermesztés szempontjából gyenge adottságú savanyú homoktalajok és kovárványos barna erdőtalajok borítják. Ebből kifolyólag elsősorban a savanyú kémhatást tűrő növényfajok (rozs, burgonya, csillagfürt, szöszösbükköny) termeszthetők. A táj mezőgazdasági hasznosításában fontos szerepet tölt be a gyümölcstermesztés (elsősorban alma). A térségben gondot okoz a szél általi talajpusztulás: a defláció. Mind a művelési ág, mind pedig a művelési mód megválasztásánál törekedni kell a talajvédő technológiák (pl.: zöldtrágyázás) alkalmazására. Tokaj-Zempléni-hegyvidék A főképp vulkáni eredetű alapkőzeten elsősorban savanyú erdőtalajok (agyagbemosódásos barna erdőtalaj) alakultak ki. A magasabb területeket bükk- és tölgyerdők borítják, a déli és a keleti lankákon szőlőtermő terület (Tokaj-hegyaljai borvidék) található. Észak-alföldi Hordalékkúp - síkság Felszíne enyhén hullámos, enyhe lejtésű folyóvölgyekkel tagolt. Mérsékelten meleg, száraz tájtípus. A csapadék évi mennyisége mm. A táj hegyvidékekhez közel eső részén jelentős területet foglalnak el a szántóföldi művelés szempontjából kedvező csernozjom jellegű barna erdőtalajok. A tájhasználatban a szántóföldi termelés a meghatározó. Jó eredmények érhetők el a búza, a kukorica és a cukorrépa termesztésben is. Kedvező adottságaival különösképp a Hevesi-sík emelkedik ki. A hegyvidékektől távolabb eső déli területeket közepes adottságú réti talajok borítják. Ennek ellenére itt is a nagytáblás szántóföldi művelés a jellemző. 14

15 Észak-magyarországi medencék A talajok közül elsősorban a savanyú kémhatású agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók a táj területén, de a folyóvölgyekben öntéstalajok is előfordulnak. Az évi csapadékösszeg mm. A középtájon igen jelentős az erózió veszélye. A Borsodi dombság völgyeiben főleg tavaszi növényeket termesztenek a gyakori elöntések miatt. A Hernád-völgy réti öntés és réti talajain jó eredménnyel termeszthető a cukorrépa, a burgonya, rostlen, a kender és a borsó. Összefoglaló Összefoglalásként elmondható, hogy a szántóföldi termelésre elsősorban az Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, a Közép-Tiszavidék és a Hajdúság csernozjom talajai alkalmasak, ezek azonban viszonylag kis területet borítanak. A fennmaradó területeken a szántóföldi növénytermesztés szempontjából közepes és gyenge adottságú környezetileg pedig érzékeny területek találhatók. Ennek ellenére ezeken is jelentős a szántó művelési ág aránya, aminek következtében magasabb a környezet műtrágya és növényvédőszer terhelése. A Nyírség savanyú homoktalajain a szántóföldi növényeknek csak egy szűk kis csoportja termeszthető. A homoktalajok hasznosításában a gyepnövényeknek és a gyümölcsösöknek van (illetve lehetne) jelentős szerepe. A Nyírségben a defláció elleni védelem miatt is fontos az adottságokhoz igazodó tájhasználat. A Felső-Tiszavidék talajok savanyú kémhatása és a magas talajvízszint nehezíti a szántóföldi termesztést. Itt főként kistáblás szántókat találhatók. A hegyvidéki területek (Bükkvidék, Aggtelek-Rudabányai-, és Tokaj-Zempléni-hegyvidék) magasabb fekvésű részein az erdőgazdálkodásé a meghatározó szerep, az alacsonyabb lejtőkön szőlőtermesztést folytatnak. II.2. Az Agrárium jövőképe II.2.1. Az európai agrárpolitika fő célkitűzései és azok változásai Az európai agrárpolitika célkitűzései a második világháborút követően jelentős változáson mentek keresztül. Az első időszakban ( ) az ártámogatások, a beruházások és a modernizáció ösztönzése játszották a fő szerepet. Kiemelt célja a családi gazdaságok megélhetésének biztosítása és a lakosság élelmiszerellátása volt. A mennyiséghez kötött támogatáspolitika azonban túltermelést, birtokkoncentrációt és elvándorlást eredményezett. Emellett környezeti problémák is jelentkeztek (pl.: a talajok és a vizek elszennyezését, a diverzitás csökkenését). A második időszakban ( ) a korábbi célok megváltoztak. Megjelentek a termelést csökkentő intézkedések, valamint a vidék komplex fejlesztését célzó támogatások. A harmadik időszakban (1990-től napjainkig) a legfontosabb célkitűzések közé tartozott (illetve tartozik ma is) a vidéki népesség helyben tartása, a mezőgazdasági terület nem élelmiszer-termelési célú egyéb hasznosításainak támogatása. A korszak egyik legfontosabb dokumentuma a KAP reform intézkedéseként kibocsátott 2078/92 EU tanácsi rendelet a tájfenntartás és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő mezőgazdasági termeléstámogatásáról. Kialakult a többfunkciós európai agrármodell, amelynek lényege a következő: 15

16 A többfunkciós európai agrármodellnek megfelelően a mezőgazdaság tehát egyrészt minőségi árut előállító termelési ágazat, másrészt nem importálható, helyben keletkező környezeti (természeti) és szociális közjavakat előállító, társadalmi szolgáltató ágazat. E két fő feladatkörnek, a mezőgazdaság két pillérének az egymáshoz viszonyított aránya, súlya, szerepe a különböző adottságú térségekben azonban természetesen nem azonos, így e kétféle teljesítményért, előállított értékért kapott fizetség jellege és mértéke is eltérő. Az első, árutermelési teljesítményt alapvetően a piaci áruértékesítésből származó jövedelmek honorálják, míg a második környezeti (természeti) és szociális szolgáltató teljesítményét a társadalomnak közpénzekből biztosított állami kifizetések formájában kell a parasztságtól megvásárolnia. A Közös Agrár- és Vidékpolitika két lábra állításának zajló folyamata a támogatások oldaláról úgy jelenik meg, hogy csökkennek a termeléshez (kvótákhoz, mennyiségekhez), az első pillérhez kötődő támogatások, és az így felszabaduló források fokozatosan átkerülnek a második agrár-környezeti és vidékfejlesztési pillérhez kapcsolódó gazdálkodási rendszerek mentén nyújtott kifizetésekre. (Ángyán J.) II.2.2 Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának hatása Magyarországra A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérének magyarországi bevezetését és elterjesztését szolgálta a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), amelynek intézkedései a következők voltak: agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált gazdálkodási célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élőhely-hasznosítási célprogram, Magyarország 2004-ben történő Európai Uniós csatlakozását követően az NAKP beépült a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe (NVT). Az NVT intézkedéseit az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegéből (az EMOGA-ot 2007-től az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap váltja fel) finanszírozták. Az NAKP fő elemei részben bekerültek az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedései közé. A közötti időszak újabb változást hoz az agrártámogatások szerkezetében től a fenntartható, multifunkcionális mező- és erdőgazdasági rendszereket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv II. intézkedéscsoportja (A környezet és a vidék állapotának javítása) fogja támogatni. II.2.3 A természet- és tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság szerepe és jövője a vizsgált térségben A fenntartható fejlődés fontos eleme a fenntartható vagy értékfenntartó mezőgazdálkodás. Az értékfenntartó gazdálkodás az árutermelő funkció mellett magában foglalja a természeti és tájképi értékek megőrzését, a környezeti elemek és termőhelyi alapok védelmét, valamint a vidéki népesség megélhetésének elősegítését is (2. pillérhez kapcsolódó társadalmi szolgáltató szerepek). A többfunkciós mezőgazdaság egyes feladatainak fontosságát a terület adottságai 16

17 határozzák meg. Azokon a területeken, ahol a környezeti érzékenység mutatói alacsonyak, ugyanakkor a mezőgazdasági alkalmassági jellemzők kedvezőek, a (áru) termelő funkciók az elsődlegesek. A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt. Azokon a területeken, amelyek környezetileg érzékenyek vagy természetvédelmi szempontból értékesek, a mezőgazdaság olyan funkciói kerülnek előtérbe, mint a környezet minősége, a tájjelleg, a sokszínűség (diverzitás) megőrzése, a gazdálkodók megélhetésének és életszínvonalának biztosítása, a társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. Az 1998-ban a Szent István Egyetem (SZIE) Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében elkészült háromkategóriás földhasználati zónarendszer a területek agráralkalmasságát és környezetérzékenységét vetette össze, majd ez alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolta. A zónarendszer készítőinek szándéka szerint az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. Az NAKP és az NVT programjai és intézkedései nem kapcsolódtak a zónarendszer kategóriáihoz. Ennek ellenére a zónarendszer alkalmasak a második pillér területi kiterjedésének becslésére. A zónarendszer alapján elsősorban a művelési ág (szántó gyep, szántóerdő, szántó vizes élőhely) és művelési mód (intenzív extenzív) változásának szükségességét értékelhetjük. A második pilléres mezőgazdaság kiterjedésének értékelésénél figyelembe kell venni a II. intézkedéscsoport konkrét területekhez kapcsolódó programjait (Natura 2000 hálózat, Érzékeny Természeti Területek) is. A tájhasználat-váltás prognózisa A művelési ág (esetleg mód) váltásának szükségességét az extenzív szántóterületek nagysága alapján lehet értékelni. Az extenzív kategóriába azok a területek tartoznak ahol az agráralkalmassági mutatók alacsonyak, a környezet érzékenysége vagy értékessége (természetvédelmi értékek) kiemelkedő. A táji adottságok leírásánál meg lett említve, hogy a gyenge agráralkalmasságú területek aránya viszonylag magas a térségben, amelyet a zónaelemzések is megerősítenek. A vizsgált térség szántóinak ugyanis 56%-a az extenzív zónába tartozik, emellett további 4% védelmi terület is található. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani. A vizsgált vízgyűjtő térségben a zónaelemzés alapján tehát a szántóterületek 60 százaléka kerülhet ki az intenzív szántóföldi termelésből. Ez nagyobbrészt művelési ág-váltással kisebb részt pedig extenzifikációval valósulhat meg. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat: A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében Kistérség Védelmi Védelmi Extenzív Intenzív Extenzív (%) (ha) (%) (ha) (ha) Intenzív (%) Abaúj-Hegyközi 1074,4 7, ,6 85,0 1096,4 7,6 Baktalórántházi 0, ,2 73,7 5869,2 26,3 Balmazújvárosi*** 159,7 2,5 3047,8 46,8 3300,4 50,7 Bélapátfalvi 326,5 12,0 2375,7 87,3 18,4 0,7 Bodrogközi 0, ,8 41, ,8 58,1 Csengeri 15,5 0, ,7 99,3 99,8 0,6 Edelényi 4528,9 20, ,8 77,5 457,5 2,1 Egri 197,8 1,8 3681,8 32,6 7411,2 65,6 17

18 Encsi 1179,2 5, ,6 81,7 2972,2 13,1 Fehérgyarmati 5895,6 15, ,0 84,8 13,7 0,0 Füzesabonyi* 18,7 0,1 9092,5 33, ,9 66,5 Hajdúhadházi*** 3,0 0,1 4310,3 98,2 76,9 1,8 Hevesi* 31,2 0, ,2 35, ,0 64,5 Ibrány-Nagyhalászi 0,0 0, ,9 63, ,1 36,3 Karcagi*** 35,7 0,5 172,3 2,2 7618,0 97,3 Kazincbarcikai 1599,9 20,4 6134,7 78,2 108,3 1,4 Kisvárdai 36,9 0, ,4 55, ,5 44,2 Mátészalkai 67,5 0, ,3 81,8 7040,4 18,0 Mezőcsáti 843,6 4,6 6419,7 34, ,7 60,6 Mezőkövesdi 621,3 1,7 6463,0 17, ,3 80,6 Miskolci 174,8 0, ,0 38, ,5 61,2 Nagykállói 0,0 0, ,7 67, ,6 32,7 Nyírbátori* 2825,2 10, ,6 81,4 2292,1 8,3 Nyíregyházi* 0,0 0, ,7 52, ,3 47,6 Ózdi 482,1 6,5 6592,0 89,4 297,1 4,0 Polgári** 0,0 0,0 9629,1 84,2 1805,2 15,8 Sárospataki 462,2 2,7 8034,6 47,3 8487,4 50,0 Sátoraljaújhelyi 1994,5 34,1 3804,4 65,0 53,2 0,9 Szerencsi 76,5 0,3 9117,5 31, ,3 67,9 Szikszói 401,0 2, ,3 70,7 5017,1 27,1 Tiszafüredi* 700,8 2,2 5756,5 18, ,9 79,7 Tiszaújvárosi 156,8 1,0 3698,2 23, ,4 75,4 Tiszavasvári** 606,3 3,2 6808,8 35, ,6 61,4 Tokaji 148,5 1,9 4395,0 56,9 3173,9 41,1 Vásárosnaményi 5204,2 19, ,7 78,0 806,8 2,9 Összesen 29868,3 4, ,2 56, ,0 40, Szintén a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében kistérségi szintű ajánlásokat tettek a konverziók irányára vonatkozóan (OECD szempontok szerinti rurális térségek differenciált elemzése Magyarország településrendszerének vizsgálata keretében). Meghatározták, hogy az összes szántóterület hány százalékát lenne szükséges gyepesíteni vagy erdősíteni, illetve extenzívebb gazdálkodási módokkal hasznosítani. (3. sz. táblázat) Mivel a tanulmány 1998-ban készült ezért a javaslat az akkori kistérség határokhoz igazodik. Ennek ellenére jól látszik, hogy az erdősítésre javasolt területek aránya elsősorban a hegy és dombvidéki tájakkal átfedő kistérségeknél, valamint a Felső-Tiszavidéken (Fehérgyarmati kistérség) jelentős. A gyepesítésre javasolt területek aránya főként a Nyírség középtáján elhelyezkedő kistérségek (Nyíregyházi, Nyírbátori Nagykállói) esetében magas. A tanulmány szerint a közepes termőhelyi adottságú: a réti és az öntés talajok egy részén fennmaradhat a szántóföldi termesztés, de ezeken külterjesebb gazdálkodási rendszerek alkalmazását javasolják (pl.: Csengeri kistérség) 3. sz táblázat: A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás kistérségenként Erdősítésre Gyepesítésre javasolt javasolt Szántóföldi Név terület (az terület (az extenzifikáció (az összes összes összes szántó %- szántó %- szántó %- ában ában) ában) Miskolci Edelényi

19 Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Mezőcsáti Balmazújvárosi Polgári Egri Hevesi Füzesabonyi Pétervásárai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Karcagi Kunhegyesi Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A művelési ág változtatásának jövőbeni megvalósulása, annak gyorsasága nagyban függ a második pillérhez kapcsolódó támogatások arányától (Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia 2. tengelye) és szerkezetétől. A természetkímélő (a természetvédelemmel együttműködő) mezőgazdaság elterjedésének prognózisa A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak. Ezek a következők: Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések Érzékeny Természeti Területek célprogramjai Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT) Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések: Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata. Ennek jogi kereteit két irányelv határozza meg: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. A hazai jogszabályi kereteit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet határozza meg, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre 19

20 választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. A Natura 2000 területeken, található birtokokon 2007-től (mező- és erdőgazdasági) a természetmegőrzést elősegítő előírásokat (ezek jelenleg kidolgozás alatt állnak) kell betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak. A feladatvállalás a Natura 2000 területek esetében kötelező. A vizsgált térség 28% átfedésben van a Natura 2000 madárvédelmi, 14% a Natura 2000 természetmegőrzési területekkel. Ezeken, a területeken 2007-től a természetvédelem céljait is figyelembe vevő gazdálkodás fog megvalósulni. (4. sz. táblázat) 4. sz táblázat: A Natura 2000 hálózat kiterjedése Kistérség Natura 2000 természetmegőrzési területek (ha) Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Natura 2000 madárvédelmi területek Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Abaúj-Hegyközi 8421,6 19, ,1 83,6 Baktalórántházi 1374,8 3,0 0,0 0,0 Balmazújvárosi*** 3293,3 31,4 3920,2 37,4 Bélapátfalvi 5516,9 21,2 8862,4 34,1 Bodrogközi 3164,8 7,9 2440,6 6,1 Csengeri 346,4 1,4 2429,2 9,9 Edelényi 19873,0 26, ,1 20,4 Egri 4903,7 11,4 8693,5 20,1 Encsi 1494,0 3,3 7237,2 16,2 Fehérgyarmati 10288,4 14, ,5 35,9 Füzesabonyi* 9706,3 21, ,5 66,2 Hajdúhadházi*** 1449,6 15,0 0,0 0,0 Hevesi* 5889,7 11, ,2 63,5 Ibrány-Nagyhalászi 4054,3 7,8 3963,3 7,6 Karcagi*** 4791,6 31,2 4690,8 30,6 Kazincbarcikai 8801,3 17, ,0 33,7 Kisvárdai 5101,5 8,7 2423,6 4,1 Mátészalkai 1071,3 1,7 0,0 0,0 Mezőcsáti 13412,4 35, ,9 54,4 Mezőkövesdi 11224,7 16, ,8 43,7 Miskolci 14854,9 14, ,9 29,4 Nagykállói 838,5 1,6 0,0 0,0 Nyírbátori* 3319,0 5,5 0,0 0,0 Nyíregyházi* 797,4 1,6 0,0 0,0 Ózdi 7117,0 12,9 8836,8 16,1 Polgári** 7470,9 36,0 5896,3 28,4 Sárospataki 6925,5 14, ,5 55,4 Sátoraljaújhelyi 6468,8 20, ,8 92,2 Szerencsi 2071,5 4, ,9 31,7 Szikszói 479,6 1,6 5132,6 17,1 Tiszafüredi* 12864,4 24, ,1 22,5 Tiszaújvárosi 2703,5 10,5 2512,7 9,8 Tiszavasvári** 9467,8 27,7 7356,8 21,5 Tokaji 5706,7 22, ,5 72,5 Vásárosnaményi 19434,7 34, ,5 43,2 20

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

1.3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei

1.3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 1.3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei A 19/1998. (II. 4.) számú kormányrendelet lehatárolta a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeit, amit a 91/2001. (VI. 15.) számú kormányrendelet módosított.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJELSZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. ÁPRILIS 1-30. I. tengely A

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása 1. A pályázat célja Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra Praxisjog vásárlása A pályázat célja, hogy segítse fiatal pályakezdők pályára állítását, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását.

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 21. szám A vidékfejlesztési miniszter 10/2014. (II. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból PÉTER PÁL

Erdélyi Magyar Adatbank A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból PÉTER PÁL PÉTER PÁL AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK 1 RENDSZERE Az EU mezőgazdasági reformja Románia ugyan nem teljes jogú tagja, csupán társult tagja az Európai Uniónak, mégis nagyon

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok

A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok Témavezetők: Dr. Ángyán József Dr. Podmaniczky László Készült a Környezetvédelmi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

- az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének

- az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének 4. Agrárgazdaság Az agrárgazdaság terén érvényesítendő fejlesztési prioritások a következők voltak: - az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása A magyar mezőgazdaságban a hozamok

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései Előadó: Szakács Roland Az ÚMVP 4 tengelye I. tengely: Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása II. tengely:

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

2014.09.22. A felszín:

2014.09.22. A felszín: 1 A felszín: Környezetszennyezés, klímaváltozás Munkanélküliség (Fiatalok?) Szegénység Vidék elnéptelenedése Urbanizáció Bűnözés Betegségek Éhség lázadás? 2 3 Lábnyomozás. 1 liter benzin elégetéséből 2,331

Részletesebben

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Az agár-és vidékfejlesztés jövőképe NVS 2020 Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Keretstratégiák Az előadás vázlata 1. A stratégia peremfeltételei 2. A stratégiakészítés menete a)

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei A vízgyjt-gazdálkodás vízgyjt-gazdálkodás és a mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Agrár-környezetvédelelem

Agrár-környezetvédelelem Az EU agrár-környezetvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása Magyarországon: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-környezetvédelelem Bevezetés

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Hegymegi Péter Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztály 2014. november

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék Operatív Programok Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. 111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. 111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések Tájékoztató részanyag a Monitoring Bizottság részére a 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program egyes intézkedés végrehajtásának előrehaladásáról Beszámoló időszaka: 2012. június 1-30. I. tengely - A

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben