A forgalomba belépő gépjárművek többlet károsanyag kibocsátásának számítása a nemzetközi határértékek figyelembe vételével

Átírás

1 Török Ádá, Zöldy Máté Közúti Közlekedés A foraloba belépő épjárűvek többlet károsaya kibocsátásáak száítása a ezetközi határértékek fiyelebe vételével A XX század véé és a XXI század elejé a otorizált közlekedés, eyre ayobb térhódításáak lehetük szetaúi. A vilá összeet, hallhatjuk sokszor, s tapasztalhatjuk is, hisze órák alatt tehetük e ay távolsáokat, szelhetük át teereket, óceáokat. A távolsáok csökkeésébe ay szerepe va a közlekedés övekvő térhódításáak is. Mára ár e csak a szeélyépkocsi vált szite valaeyi társadali osztály száára elérhetővé, hae lassa a repülés is a ideapi életük részévé válik. Ne csak a szeélyközlekedés voluee övekszik. Az óriási városokba élőkek ay távolsáokról kell az árukat a boltokba szállítai. Az iparosodás sorá viláéretű szállítási iráyok alakultak ki, elé csak például az olaj közel-keletről való exportjára odoli. A otorizált közlekedés ára ár ideapi életük része, aely élkül sajos avay szerecsére ára ár e leék képesek életüket hasoló ívó folytati. A közlekedéssel kapcsolatos költséeke a sokái azokat a költséeket értettük, aelyek közvetleül az árú vay a szeélyek szállítása sorá jeletkeztek. Ezek tartalazták a járű aortizációját, a tüzelőaya költséét, az eberi ukaerő költséét és eyéb, hasoló jelleű ráfordítások összeét. Ezeket a költséeket úy jelleezhetjük, hoy a közlekedési eszköz redelkezésre bocsátójáál jeletkeztek. A közlekedéssel kapcsolatos költséek ey része [/k] 4,5 4 3,5 3,5,5 0,5 0 CO kibocsátás határértékei Euro I Euro II Euro III Euro IV Bezi Diesel azoba e a járű redelkezésre bocsátójáál jeletkezik, hae a redszer ás résztvevőiél. Sokái ezeket az úyevezett külső költséeket vay exterális költséeket -, e vették fiyelebe. Ezek közé a. ábra CO kibocsátás határértkeiek sziorodása

2 külső költséek közé tartozak idazok a költséeket, elyeket a közúti közlekedés okoz a társadalo többi szerepléjéek, s e kerül etérítésre. [5] A obilitási iéyek eyiséi övekedésével párhuzaosa őtt a köryezetterhelés eyre sziorúbbá váltak a károsaya-kibocsátási határértékek (. ábra), s ezért yilvávalóvá vált, hoy szüksé va a közlekedés külső költséeiek a eállapítására és ejeleítésére. Az exterális költséek szábavétele abból a szepotból is idokolt, hoy a közlekedési áazatok eyással összehasolíthatóvá váljaak. A külöböző közlekedési aláazatok külső hatásaiak összetétele és aysáa ás és ás. Ahhoz, hoy a piaci versey érvéyesülése kifejthesse kedvező techolóia-fejlesztő hatását, fotos, hoy a közlekedők, illetve a szállítási szoláltatásokat iéybevevők (utasok, fuvaroztatók) az általuk okozott köryezeti károkat is etérítsék. Erre csak akkor lesz lehetősé, ha az árakat a társadaloak okozott teljes költsé fiyelebevételevel alakítják ki, és íy a haszálók hozzájárulak a közlekedés fetartható fejlődéséhez. Az exteráliák iteralizálását alátáasztó okok közott kell elítei a köryezet védelét. is. Eek szerepe a terészet robolásával eyre ikább övekszik. A közlekedés által okozott sokféle káros hatás csökketéséek az eyik lehetősée a költséek iteralizálása []. Mukákba a közlekedési exteráliák közül a leveőszeyezést vizsáljuk. Kialakítottuk ey száítási eljárást, elyek seítséével ey adott útszakaszra voatkoztatva vizsáljuk a leveőszeyezésbe bekövetkező változást az adott szakaszo újoa ejeleő, belépő áralat többletforalo - eseté. A száítási eljárás beutatása. A száítás első lépése a vizsált útszakaszo jellező api foralo aysá ehatározása. Ez törtéhet elévő adatok, érések felhaszálásával vay eyéi adatfelvétellel. Fiyelebe kell vei, hoy a jelelei áralathoz viszoyított többlet áralat által okozott eisszióövekéy csak akkor határozható e, ha a csoportképző eljárás azoos alapoko yuszik. (lásd.. lépés)

3 A csoportosítás alapja a törvéyi előírás, aely az alábbi kateóriák ekülöböztetését teszi idokoltá. M járűkateória : szeélyépkocsik, M járűkateória : lefeljebb 5 t eeedett leayobb össztöeű autóbuszok, járűkateória : több, it 5 t eeedett leayobb össztöeű autóbuszok, N járűkateória : lefeljebb 3,5 t eeedett leayobb össztöeű teherépkocsik és votatók, N járűkateória : több, it 3,5 t, de lefeljebb t eeedett leayobb össztöeű teherépkocsik és votatók, járűkateória : több, it t eeedett leayobb össztöeű teherépkocsik és votatók,. A járűáralat károsaya kibocsátási szitjéek ehatározása. Veyük a G átrixot, aely a hazai épjárűálloáy darabszáát reprezetálja az alábbi isérvcsoportok alapjá. Gépjárűvek EURO EURO EURO 3 EURO 4 EURO 5 M N M N M N M N M N M N M N M N M N M N j L i G M O M, ahol: L ij 5/990. (IV..) KöHÉM redelet

4 ij i α j,, az EURO j szabváyú járűvek által okozott károsaya kibocsátás j ij j M i β i i,, N i :..3 i 3 i : osztályú járűvek csoportja ij j i j j i α β azaz, az összes hazai járű. j Teljes éés sorá, ha disszociáció 3 e lép fel, az éésterék összetétele eyszerűe a kéiai reakcióeyeletekből száítható []. Az eyeletekbe C x H y O z általáos alakból iduluk ki. Példakét lássuk a két hayoáyos otorhajtóaya eyszerűsített éésés eisszió száításait. Első példakét a C 4.5 H 30 közelítő összeképletű ázolajjal kapcsolatos száításokat utatjuk be háro szeyezőre: 30 C4,5H 30 4, ,5CO + 7,5H O + 8,7N ( O + 3,76N ) 4,5CO H O + 3,76 4,5 + N 4 A feti eyeletből a sztöchioetrikus 4 leveőszüksélet fiyelebevételével kapjuk e az éésterék ázok összetételét: CO, H O, 4,5 7,5 [kol CO/kol ázolaj] [kol HO/kol ázolaj] N, 8,7 [kol N/kol ázolaj] Gst, 4,5 + 7,5 + 8,7 04,7 [kol áz/kol ázolaj] Az alkotó ázok ól aráyát általáossába az alábbi képlet utatja e. ν i i Gst 6/990 (IV..) KöHÉM redelet 5. ellékletéek táblázata alapjá defiiált EURO előírások 3 Szétválasztás, felbotás, olya veyi folyaat, aelyek sorá a veyület eyszerűbb eleekre bolik, de a körüléyek eváltozásával ezek isét az eredeti veyületekké eyesülek 4 Kéiai száítás, ellyel ehatározható, hoy ideális esetbe eyi leveő (és bee eyi oxié) szüksées ahhoz, hoy a tüzelőaya ide szé- illetve hidroéatoja etalálja a tökéletes oxidációhoz szüksées párját.

5 ahol i az i. kopoes ól aráya, Gst az éésterék áz ól száa. A fetiek alapjá a ázolaj eléetésekor keletkező éésteréket alkotó ázok részaráya a következőképpe alakul: CO, 0,384 HO, 0,076 N, 0,7899 A bezire elyek közelítő összeképlete: C 8 H 8 a következőképpe alakulak a száítások: 8 C8H8 4 8CO + 4,5H 8 + ( O + 3,76N ) 8CO + H O + 3, N () O + 47N A feti eyeletből a sztöchioetrikus leveőszüksélet fiyelebevételével kapjuk e az éésterék ázok összetételét: 8 [kol CO/kol bezi] CO, b 4,5 [kol HO/kol bezi] HO, b N, b 47 [kol N/kol bezi] Gst, b 8 + 4, ,5 Az alkotó ázok ól aráyát általáossába a ázolajál isertetett képlet utatja e. A fetiek alapjá a ázolaj eléetésekor keletkező éésteréket alkotó ázok részaráya a következőképpe alakul: CO,b 0,344 HO,b 0,0756 N,b 0,7899

6 Probléát jelet az, hoy a károsaya kibocsátási határértékek az évek folyaá változtak, sőt részletesebbé válak, a kuulált határértékek szerepét az alkotóeleek határértéke veszi át. A határértékek ilye jelleű összehasolítása csak akkor lehetsées, ha a kuulált határértéket szét tudjuk botai az alkotók határértékeire. Erre yújt seítséet a hőtaból isert Dalto törvéy [3], ely szerit ideális ázok eleyeibe az eyes összetevők yoása uyaakkora, it aekkora a ázyoásuk vola, ha eyedül tölteék be a teret. Ha a kezdeti állapotba a yoás p, s a redszer térfoata V, elybe G súlyú, R ázálladójú ideális áz T hőérséklete va, az általáos áztörvéy íy írható fel: p V GRT (3) Ha a véállapotba a yoás p, s a redszer térfoata V, elybe G súlyú, R ázálladójú ideális áz T hőérséklete va, az általáos áztörvéy íy írható fel: p V GRT Az izotera eyeletét felírva: pdv+vdp0 Az általáos áztörvéyből és Dalto törvéyből következik: pv i p i V Átredezve: vayis: v i v i p i i Az általáos áztörvéyt felhaszálva: T p V TR p V R p V R p V R

7 Eyszerűsítve: V p VR V V p VR V V V M M 3. A forali folyaatba résztvevő épjárűvek csoportokéti darabszáa és a forali áralatba résztvevő járűvek csoportokéti károsaya kibocsátásáak szorzat határozza e forali áralat károsaya kibocsátását [4]. 4. Hasoló etodikával ehatározható a belépő áralat károsaya kibocsátása. 5. Az eredeti áralat és az új áralatot összehasolítva határozható e a többlet eisszió. Összeezve a ukákat sikerült ey olya, a otorba lezajló éésfolyaatokat fiyelebevevő, száítási etódust kidolozzuk, elyek seítséével a többletbelépő okozta leveőszeyezés változás jól közelíthető.

8 IRODALOM: [] Pischier, R.: Therodyaik der Vrebreuskraftaschie, Wie-New York, Sprier Verlaa 989 [] Zöldy, M.: Közlekedési exteráliák iteralizálásáak lehetőséei, BME TDK 003, kozules dr. Táczos Lászlóé [3] BOSCH Kraftfahrtechisches Taschebuch - Die Deutsch Bibliotek, 999 [4] Török, Á.: Gépjárűvek köryezetvédeli felülvizsálatáak redszere az EU vezető állaaiba és hazákba, BME TDK 00, kozules: Nay Zoltá [5] Táczos Lászlóé Dr. - Dr. Bokor Zoltá: A társadali költséeke alapuló közlekedési árképzési redszerek yakorlati adaptációs lehetőséei. Közlekedéstudoáyi Szele, 004/5 p