1. FÖLDBIRTOK-POLITIKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. FÖLDBIRTOK-POLITIKA"

Átírás

1 1. FÖLDBIRTOK-POLITIKA Tartalom: 1.1 A FÖLDBIRTOK-POLITIKA ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Agrárpolitikai összefüggések A földbirtok-politika elvi összefüggései A földbirtok-politika eszközrendszere ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK FONTOSABB FOGALMAK IRODALOMJEGYZÉK Az első főfejezetben definiáljuk a földbirtok-politika intézményét, leírjuk a politikai és gazdasági célkitűzéseit, példákon keresztül is szemléltetjük az állami beavatkozás módszerét. Rövid történeti áttekintés, bevezetés után jutunk el a máig. A rendszerváltás utáni kormányok és az EK agrárpolitikájának vázlatos bemutatása után közreadjuk a jövőképet megvalósító agrárpolitika egy lehetséges megoldását. Jelenünk tükrében mutatjuk meg a földbirtokpolitika elvi összefüggéseit, különös figyelmet szentelve annak nemzeti jellegére. A zárófejezet a föld- és területrendezés, mint eszközrendszer, értelmezését adja meg. A föld tulajdonának és használatának kérdése az emberi közösségekben már régóta felvetődött. A föld a különböző gazdasági és politikai rendszerekben, minden időben sajátos és különleges megítélésben részesült. Gazdasági kérdés lévén, mindig összefüggött a hatalommal. A fennálló rendszer politikai és gazdasági elveihez igazodva törvényekkel szabályozták - és ma is szabályozzák - a föld használatát. A földbirtok-politika ellenőrizheti a birtokforgalmat; korlátozhatja a földszerzés lehetőségét; a tulajdonra területi maximumot, illetve minimumot állapíthat meg; sok kis birtok összevonásával támogatja a jövedelmező gazdálkodást; megteremtheti a nagyüzemi-, szövetkezeti és farmgazdaságok alapjait; segítheti a korszerű technikai eszközök és eljárások alkalmazásában rejlő lehetőségek kiaknázását. Ide sorolhatók még a földreformokkal, földosztásokkal-, a környezet- és természetvédelemmel, az extenzív mezőgazdaság kialakításával, a környezetileg érzékeny területek kijelölésével a földhasználati reformmal kapcsolatos intézkedések is,...stb. Ismeretes, az államhatalom birtokpolitikája csak akkor lehet progresszív, ha párosul egyidejűleg végrehajtott szerves agrárpolitikai (a hitel, jelzálogintézmény, termelés, értékesítés és szociálpolitika,... területeire kiterjedő) intézkedésekkel. A progresszivitás hiánya több millió vidéki ember sorsát teheti nehézzé-, kilátástalanná. Ihring K. (1968) szerint az államnak, mint a nemzeti közérdek érvényesítőjének fenn kell tartani a maga számára a lehetőséget, hogy akár a magántulajdon sérelmére is, a föld birtoklásával, vagy legalább használatával járó előnyöket azok számára biztosítsa, akiket az közérdekből leginkább megillet. Előzőekből is megállapítható, hogy a birtok-politika mindig a hatalmon lévők politikai és gazdasági rendszerének tükre.

2 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés 1.1 A földbirtok-politika összefüggésrendszere Egy megfogalmazás szerint földbirtok-politikán azoknak az elveknek és intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek a föld birtoklásával összefüggő politikai és gazdasági erőviszonyokat szabályozzák. Másként fogalmazva: a földbirtok-politika a föld és az állam viszonyában az államhatalom beavatkozását jelenti. Mint tudomány a mezőgazdasági termelés, értékesítés, hitel és szociálpolitikával együtt az agrárpolitika körébe tartozik. (Kerék M., 1934). Fontosak a gazdasági célkitűzések, de legalább ennyire jelentős a politikai célkitűzés is. Nevezetesen az, hogy az állami élet vezetésében a föld birtokosainak megfelelő helyet biztosítson. Világosan kitűnik ebből, hogy a föld birtoklása társadalmi osztályoknak, rétegeknek a politikai súlyát növelheti vagy csökkentheti. A föld kiemelt jelentőségét fokozza az, hogy területe állandó, gyakorlatilag nem bővíthető. Így a birtokszerkezetnek meghatározó szerepe van a mezőgazdasági termelés alakulásában, produktivitásában. Az államnak, mint közhatalomnak a beavatkozása lehet negatív és pozitív. A negatív irány klasszikus példájaként a kiegyezést követő ötven év említhető: az intézkedések hatására elpusztult a középosztály; nincstelen agrár- munkásosztály képződött; évenként ember vándorolt ki az országból (A kivándorlás során csak Amerikába mintegy 1,5 millió magyar került, zöme a nincstelen és szegényparasztság soraiból). A közelmúlt évtizedeiből kiemelhető az a negatív hatású tény, hogy az 1968-as általános gazdasági reformban sem történt nyitás a földpiacon. A földár, a földérték, a földforgalom hiánya károsan hatott az ésszerű földforgalomra. A föld csaknem ingyenessége a földhasznosításban nagy mérvű pazarlásokhoz vezetett. Ebből az időszakból negatívumként az is megemlíthető, hogy a vegyes típusú mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok az 1980-as évtizedben több adót fizettek be a költségvetésbe, mint amennyi támogatást onnan kaptak (Benet I., 1995). A mezőgazdaság adójának többségét a nagyüzemek fizették. Hátrányos volt a struktúra torzulás, a főfoglalkozású paraszti gazdaságok (full-time) likvidálása is. A több ezer hektáros nagyüzemi és az 1 ha körüli átlagterülettel rendelkező háztáji gazdaság között alig volt gazdaság. Az állam a legritkább esetben bízza a természetes evolúcióra a birtokviszonyok alakulását, legtöbbször pozitívan, tevőlegesen is beavatkozik. Példaként említhető az évi földreform. Eredményeként, a vesztes II. Világháborúból kikerülve, elkerülhető volt az éhínség, több százezer (650) szegényparaszt család átlagosan 3 ha földön, igen szerény technikai és technológiai körülmények között elkezdhette a földek megművelését. A földnélküli parasztság és zsellérség évszázados álma teljesülhetett, kialakult a földtulajdon és földhasználat egysége, a mezőgazdaság termelése elérhette a háború alatti színvonalat. A földreform kiiktatta a mezőgazdaság szerkezetéből magántulajdonú nagybirtokokat és átmenetileg előtérbe helyezte a kisparaszti gazdaságokat. (Részletesebb bemutatás a 2. főfejezetben). 1-2 (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar

3 1. Földbirtok-politika Agrárpolitikai összefüggések Az agrárpolitika állandó elemei az európai, távol-keleti, csendes-óceáni,... stb. országokban közel azonosak (biztonságos élelmiszerellátás, elfogadható jövedelmi viszonyok, természetvédelem, melléktevékenység, támogatási rendszerek). A megvalósítás eszközei, a változó elemek a körülmények hatalma miatt időről-időre változnak (támogatások mértékének, jellegének változásai, kvóták megállapítása,...stb.). Az agrárpolitika olyan nézetrendszer, amely nemzeti célokat szolgál és valóságba ágyazott társadalmi és gazdasági pilléreken nyugszik. Meghatározója a földkérdésnek és a falu jövőjének (tulajdon, termelés és piacbiztonság, megélhetési biztonság,...). A nagypolitika igen fontos része. Az agrárpolitika az egyes korszakokban más és mást jelentett, tartalma sokszor változott és újra fogalmazódott. Olyan nézet is előfordult, amelyik fölöslegesnek tartotta. Változásának mértéke általában függ egy-egy érdekszövetség erejétől. Az agrárpolitika és falupolitika művelése már elég régóta egy-, vagy többpárti monopólium (Hazánk felsőoktatási intézményeiben ma nincs agrárpolitikai tanszék. Az agráregyetemen a tantárgy utolsó egyetemi tanára Nagy Imre, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ig pedig Czettler Jenő akadémikus volt. Ismereteink szerint jelenleg Kaposvárott és Gödöllőn oktatnak agrártörténetet. E terület tudományos művelése megszakadt, a folytonosság eddig nem állt helyre). A témában egyre több szakíró hivatkozik Czettler Jenőre, az agrárpolitika és gazdaságtörténet egyetemi tanárának, a felsőház egykori tagjának tételeire ben megfogalmazott intelmei: Biztos útmutató, még a napi problémákban is csak a tudományos agrárpolitika lehet, amely a történelem tanulságait nemcsak összehasonlítás, de a továbbépítés céljaira is felhasználja. A birtokviszonyok, a népesség társadalmi tagozódása, az üzemrendszerek,... az örökjog stb. történelmileg fejlődtek és... a más történelmi előzményekkel rendelkező államok szerint történő átalakítás szociális ellenállást, esetleg nehezen jóvátehető gazdasági bajokat okoz. Ötven év agrárpolitikai fordulataira a későbbi fejezetekben ( ) is kitérünk, vázlatosan itt csupán a rendszerváltás utáni kormányok agrárpolitikai célkitűzéseit ismertetjük. Az Antall-Boross kormányok a hatékony, piacorientált, a megváltozott lehetőségekhez és közgazdasági feltételekhez jobban alkalmazkodó, magántulajdonon alapuló élelmiszergazdaság kialakítását ígérték. Ezt szolgálták a tulajdonviszonyok átalakítását szabályozó kárpótlási törvények, a szövetkezeti, a szövetkezeti átmeneti törvények, az állami tulajdon privatizációs törvénye, a vagyonpolitikai irányelvek,..., agrárpiaci rendtartásról szóló törvény. Antallék gazdasági koncepciójának sikertelenségét ma már nem igen kell bizonygatni (A mező- és erdőgazdaság bruttó hazai termék termelése az évi csúcsról 1994-re 34 százalékkal zsugorodott! A részleteket bemutató adatsor a 7. főfejezetben található). A realitásokat nélkülöző koncepció hatásfokát rontotta a kormányzó párt meghatározó személyeinek szélsőséges megnyilvánulása is (A hatékony nagyüzemek akadályai a demokráciának; Az agrártudományi egyetemek professzorainak tevékenységét felül kell vizsgálni, mert politikailag megbízhatatlanok, a szövetkezeti vezetők zöld- és vörösbárózása; (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1-3

4 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés...). A régi rendszer dezintegrációja elkezdődött, de az új felépítését a magyar nép az évi választásokon más kormányra bízta. Az MSZP 1994-es választási agrárprogramjának célkitűzései: Az agrárválság leküzdése; A rendszerváltás folytatása; A megelőző kormány agrárpolitikai torzításainak még lehetséges kijavítása; Az exportorientált, versenyképes agrárágazat kialakulásának megalapozása. A kormányzati ciklus félidejében már látszott, hogy az agrárválság leküzdésében súlyos elmaradások vannak, végéig az ígéretet nem sikerült valóra váltani. Az 1980-as években elkezdett restriktív gazdaságpolitika nem talált megoldást egy sikeres agrárpolitika végrehajtásához. A Horn-kormány gazdaságpolitikája nem vállalta fel az MSZP agrárprogramjának következményeit, a hosszú távú fejlődést szolgáló versenyképes agrárgazdaság alapjainak a lerakása is elhúzódott. Folytatódott a kárpótlás okozta károk konzerválása (birtokviszonyok, bérlemények rendezetlensége,...). A magyar agrárgazdaság 1996-os állapotáról hasonló módon vélekedett a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE)-, a Magyar Agrárkamara (MAK)-, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövegségének (MOSZ) elnöke is. A nagytekintélyű szakemberek abban is egyetértettek, hogy a magyar mezőgazdaság megsemmisítése árán nem lenne szabad csatlakozni az Európai Unióhoz (EU). Ma, több szakíró is egyetért abban, hogy közötti években felül kellett volna bírálni az élelmiszeripar és kereskedelem privatizációját, vissza kellett volna vásárolni (bűncselekmény esetén visszavenni) a kapacitásokat és átadni a termelők különféle társulásainak. Felül lehetett volna bírálni a szövetkezetek szétverésének gyakorlatát. Bűncselekmény esetén azokat vissza lehetett volna adni a tagoknak, jogos tulajdonosaiknak. Visszavásárlással a szétaprózott birtokokat vissza lehetett volna adni a kisemmizett tagságnak. A beígért Nemzeti Agrárprogram (NAP) elfogadása is késett, konszenzussal azt nem lehetett törvényre emelni. Összességében az MSZP-SZDSZ koalíció közötti időszak vidék és agrárpolitikája nem minősíthető egyértelműen sikeresnek és eredményesnek. A választási programok többet ígértek. Ismétlődött a négy évvel korábbi helyzet, egy új agrárpolitika kidolgozását és megvalósítását a magyar nép 1998-ban is más kormányra bízta. Az Orbán-féle kormány agrárstratégiájának alapelvei: 1.) a családi gazdasági üzemméretek megerősítése; 2.) a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetének átalakítása. Az előzőekkel összefüggésben a földügyi ágazatot érintő feladatok is megfogalmazódtak: a.) Rendbe tenni a földtulajdon és a földhasználat áttekinthetetlen viszonyait; 1-4 (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar

5 1. Földbirtok-politika b.) Végrehajtani a Nemzeti Kataszteri Programot (NKP). (A részprogramok prioritási sorrendben: Az ingatlan-nyilvántartási adatok feldolgozásának meggyorsítása, illetve bevitele a számítógépes rendszerbe; Kataszteri (földmérési térképek) felújítása; A földprivatizáció által érintett területek rendezése; Egy új információs rendszer kidolgozása a földhasználat rögzítésére és elemzésére, az agrárstatisztika támogatása céljából; Digitális topográfiai térképmű (1: ma-ban) elkészítése és felújítása; Korszerű földértékelési eljárás kiterjesztése további területekre); c.) Létrehozni a Nemzeti Földalapot (NFA) és bevezetni a Földhasználati nyilvántartást. (Egy törvényjavaslat szerint az NFA az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű földterület, amelyet az állam részben mező- és erdőgazdasági céllal hasznosít, részben pedig sajátos földbirtok-politikai és közcélok érvényesítése érdekében hoz létre, működtet és használ fel. Indokolt esetekben a művelésből kivont külterületi föld is a Nemzeti Földalapba kerülhet). A földhasználati nyilvántartás a földhivatal illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. E nyilvántartás tartalmazza a földrészletek helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat idő tartamát); d.) 1999 végéig a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca Budapesten a földhivatalnál felszámolja az ingatlan-nyilvántartás hitelességét veszélyeztető ügyirat-hátralékot. Törvényjavaslat készül a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrész kiadásáról; e.) Erélyes fellépés a zsebszerződéskötők ellen; f.) Földalapú támogatási konstrukció kidolgozása. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetésében 2001 tavaszán bekövetkezett személycserék (miniszterváltás; államtitkárok-, helyettes-államtitkárok; főosztályvezetők, felmentése, újak kinevezése) után, a kormányzati ciklus vége előtt egy évvel nem lenne célszerű tételes, teljeskörű értékelésre vállalkozni. Ezért a már most levonható következtetéseket inkább általánosságban fogalmazzuk meg. Úgy tűnik a Fidesz FKGP koalíció agrár- és vidékpolitikája sem hozta meg a remélt fordulatot. Folytatódott az elhibázott agrárpolitika. Nem valósult meg a termelés-feldolgozás-forgalmazás tulajdonosi mélységű integrációja a termelők többségi akaratával. A nyugati farm nem létező, idealizált modellje, a szövetkezetek kolhozzal való azonosítása és az ellenük való küzdelem az agrártermelés csökkenését, a vidéki lét kilátástalanságát eredményezte. A jövedelemcsökkenés egyformán súlyt mindenkit, a kis- és nagygazdaságokat egyaránt. Torgyán József minisztersége alatt a magyar mezőgazdaság bruttó termelése visszaesett az 1966-os szintre. (1984-ben az egy főre jutó hústermelésben, (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1-5

6 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés gabonatermelésben, az egy hektárra jutó kukoricahozamban, napraforgóhozamban a világ első négy országa között voltunk, ma nem vagyunk bent az első 90 között). A családi gazdasági üzemméretekről megoszlanak a vélemények. Ez természetes is, hiszen a mezőgazdaság különböző ágazataiban más-más az optimális termelési és gazdasági méret, amelyet lényegében a piaci követelmények határoznak meg. Nem vitatható a nagyüzemi méretek előnye a szántóföldi növénytermesztésnél és az extenzív állattenyésztésnél. A nagy élőmunkát igénylő tevékenységnél, egy hektár vagy annál kisebb területeken a kisüzem is életképes és jövedelmező lehet. Számos ok miatt (gazdasági, technikai fejlődés, globalizáció, ) az uniós országokban is a mezőgazdasági birtokok koncentrációjának lehetünk tanúi. A versenyképesség szintentartása, az állandóan növekvő tőkebevonás a nagyobb méretű gazdaságokat-, társas vállalkozásokat részesíti előnyben. Erősödik a vállalkozói jelleg, visszaszorul a tradicionális családi gazdasági modell. A folyamat igen nagy anyagi ráfordítással fékezhető (osztrák, bajor, svájci modell), de az uniós tagországok családi gazdaságai tőkekoncentrációjukkal és termelési méretükkel egyre inkább olyan tőkés vállalkozásokká válnak, amelyekkel csak hasonló kondíciókkal rendelkező társas vállalkozások versenyezhetnek. Ennek érdekében kellene rövid-, közép- és hosszú távon olyan cselekvéssort megfogalmazni, amelynek mentén kialakul és stabilizálódik a földprivatizáció, a kárpótlás és a mezőgazdasági nagyüzemek átalakulása után létrejött mezőgazdasági struktúra. Az NKP végrehajtása több kormánycikluson átívelő feladat. Eddig 30 település digitális térképe készült el és további 20 munkáira kötöttek szerződést. Az NFA törvényjavaslata 2000 júniusára elkészült, felügyeletének kérdése azonban a koalíciós partnerek között is jelentős nézetkülönbséget váltott ki. A Fidesz az ÁPV Rt-re bízná az újonnan felállítandó szervezet felügyeletét, az FKGP viszont az FVM-re. Az MDF parlamenti képviselője (Medgyasszai L.) az NFA intézményrendszerét az Országgyűlésnek alárendelve önálló jogi személyként, a kormánytól függetlenül, de azzal együttműködve képzeli el. Az ellenőrzést az Állami Számvevőszékre bízná. Az ellenzék képviselői (Orosz S., Kis Z.) a Medgyasszai-indítványt tartják szimpatikusabbnak, de elfogadni azt is csak jelentős változtatásokkal tudnák. Kovács Zoltán, az FVM új közigazgatási államtitkárának áprilisi nyilatkozata szerint az NFA-ról szóló törvényjavaslat már kora ősszel valószínűleg az új birtokrendezési szabályozással együtt parlamenti elfogadásra kerülhet. A csomagban helyet kaphatnának a földtörvényben szükséges változtatások is. A földhasználati nyilvántartás készültségi szintje országos átlagban kb. 70 százalék. Az FVM intézkedésének hatására, a vidéki földhivatalok közreműködésével folyt a fővárosi ingatlan-nyilvántartás irathátralékának feldolgozása. Folyamatossá-, hitelessé válik a nyilvántartásnak e fontos területe. Mindenki tudja, hogy az Alkotmánybíróság a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrész megvásárlásáról szóló törvényt megsemmisítette. A kormány tervei szerint nem jogi, hanem piaci eszközöket vesz igénybe a tulajdonosok kifizetésére. Az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosok az év végéig hozzájuthatnának tulajdonuk névértékéhez. A MOSZ a Parasztszövetséggel egyetértésben a kérdés átfogó és végleges rendezésére (2001. májusában) A és B változatot dolgozott ki. 1-6 (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar

7 1. Földbirtok-politika Az ún. zsebszerződéssel való elszámolás egyelőre elmaradt, de tudható, hogy jelenleg a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Az FVM által kidolgozott és bevezetett földalapú támogatásról neves szakemberek, különböző szervezetek úgy vélekednek, hogy az igen alacsony hatékonyságú (volt), nem ösztönzött a termelés hatékonyságának növelésére, inkább nevezhető az elmaradt jövedelem kiegészítésnek, vagy a kistermelőknek nyújtott szociális segélynek (1999 és (2000)-ben a 20 hektáron alúliak (8 000) Ft/ha -; a hektárig (6 000) Ft/ha-; az hektárig (4 000) Ft/ha összeghez jutottak. A 17 aranykorona alatti földek hektáronként az első csoportban még a második csoportban forintot kaptak). Az EU-hoz társult országok másként cselekedtek: a közös agrárpolitika elfogadása előtt saját nemzeti agrárpolitikájukat szilárdították meg és abból a tárgyalásokon nem engedtek. Az EU közös agrárpolitikájának fő célkitűzései: 1.) A vidéki térségek életfeltételeinek javítása, a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozók életszínvonalának emelése; 2.) A lakosság ellátása kiváló minőségű agrártermékekkel, megfelelő árakon; 3.) Az agrárgazdaság külpiaci kapcsolatainak javítása; 4.) A természeti környezet védelme. A vázolt célkitűzéseket a tagországoknak el kellett fogadni. Több minden mellett fontos feltétel volt, hogy a belépni szándékozó országokban magántulajdonon alapuló piacgazdasági rendszernek kell működni, az inflációnak pedig 2-3 éven át nulla közelében kell maradni (Ezekből már nagy biztonsággal prognosztizálható csatlakozásunk várható időpontja!). Az AGRO-21 elnevezésű, a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével, tárcaközi összefogásban az elmélet és a gyakorlat szakemberei, 1995-ben megfogalmazták a magyar agrárgazdaság kívánt és lehetséges jövőképét (Orosz I. - Fűr L. - Romány P., 1996). Akkori ajánlás szerint a jövőképet megvalósító agrárpolitika főbb alkotóelemei a hozzákapcsolódó eszközökkel az alábbiak lehettek volna (lehetnének): A birtok- és üzemstruktúra politika; A piac- és termeléspolitika; A jövedelem- és finanszírozás-politika; A fenntartható fejlődési politika; A tudományos és műszaki fejlesztési politika; A humán értékek növelésére irányuló politika; A vidék és térség fejlesztési politika. (A fenntartható agrárfejlődés értelmezése: olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a környezetterhelés asszimilációs képességével. Ezzel elérhető a folyamatos, mennyiségben korlátozott, de minőségben korlátlan gazdasági növekedés - amely alapja az érdekek, törekvések érvényesítésének-, a természeti erőforrások és tágan értelmezett környezet megóvása, végeredményben az (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1-7

8 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés egészségesebb emberi környezet és táplálkozás, az élet minőségének javulása vagy legalábbis további romlásának megakadályozása). A jegyzetrész írásakor a parlamenti pártok már saját programjuk készítésével foglalkoznak. (A Miniszterelnöki Hivatalban földbirtok-politikai munkacsoport alakult. Ha a Fidesznek nem kell újabb kényszerű kompromisszumot kötnie, 2002-ben, választási győzelem esetén, átvennék az FVM irányítását. Az MSZP őszre olyan programot állít össze, amely egyszerre tesz eleget a jövedelmező árutermelés, a szociális gondoskodás, a vidék- és gazdaságfejlesztés összetett feltételeinek. Különös figyelmet szentelnének a termőföldszabályozásnak). A mezőgazdaság- és vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről a zöld szalag mozgalom interneten (www.zoldszalag net cimen) 2001 tavaszán figyelemre méltó vitaanyagot tett közzé. A mozgalom elindítói: Kupa Mihály független országgyűlési képviselő, Nagy Tamás MOSZ elnök, Raskó György agrárközgazdász). A civil szerveződés reményei szerint sokan lesznek, akik véleményükkel, észrevételükkel segítik majd az anyag további formálását, olyan széleskörű társadalmi konszenzusra épülő program elkészítését, amely valóban esélyt teremthet a vidék, a mezőgazdaság felemelkedésére A földbirtok-politika elvi összefüggései A szakirodalomból ismerhető legrégebbi elv, miszerint a föld olyanok kezébe kerüljön és maradjon meg, akik azzal származásuknál és hivatásuknál fogva összeforrtak. A legfontosabb nemzeti érdeket, egyszerűbben is lehet fogalmazni: Akié a föld, azé az ország. (Kerék M., 1934.). Jelenünk birtokpolitikájáról állíthatnánk, nemzeti abban az értelemben, hogy külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg (1994. évi LV. tv.) a kárpótlás és öröklés kivételével. A birtokviszonyok állandóságával ebben a szakaszban nem lehet mit kezdeni. A megszerzett területet minden bizonnyal mobilizálni kell, általános birtokrendezéssel, birtok-összevonási célú önkéntes földcserével a széttagolt külterületi termőföldeket össze kell majd vonni, korábbiak szerint is ki kell alakítani a kedvezőbb, jövedelmezőbb termelést biztosító üzemméreteket. Az EU-ban a kompenzációs támogatások elérhetősége a parcella mélységű nyilvántartáshoz és többségében állandó birtoktagokhoz kötött. Ezért a birtokpolitikának sürgős feladata az optimális üzemméretek csatlakozás előtti kialakítása. A földtulajdoni viszonyok átalakítása még nem tekinthető befejezettnek, az új tulajdonosok ingatlanának kimérése, birtokbaadása és ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mindenhol még nem történt meg. (Ennek alapvető oka az, hogy a kárpótlási földárverések még mindig nem fejeződtek be, úgyszintén az ún. részaránytulajdonú földek nevesítése sem. A termőföldről szóló tv. jelenleg az alábbiak szerint szabályozza a belföldi magán- és jogi személyek és külföldiek tulajdonszerzését: Belföldi magánszemély a termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 ha, vagy 6000 aranykorona (AK) értékű terület legyen; 1-8 (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar

9 1. Földbirtok-politika Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat és közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg; Egyházi, jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet; Külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. (A szerzési tilalom nem vonatkozik a törvényes öröklésre, az elbirtoklásra, a ráépítésre, a kisajátításra és végül a kárpótlási árverésen való tulajdonszerzésre). Az EU-hoz való csatlakozás feltételrendszere feltehetően megköveteli majd az előzőekben leírtak felülvizsgálatát, esetleg megváltoztatását?! (A Római Szerződés A telepedés joga c. 2. fejezet 52. cikkelye célul tűzi ki, hogy lehetővé tegyék bármely tagállam felségterületén egy másik tagállam állampolgára számára földtulajdon-szerzését és hasznosítását, ha az nem ütközik a közös mezőgazdasági politika céljaival tavaszán felvételünk után - 7 év haladékban reménykedhetünk). Több agrárszakértő sürgeti olyan földtörvény megalkotását, amely állami hitelek segítségével valóban a használók tulajdonába adná a termőföldet. A készülő, új birtokrendezési törvény, terv szerint korlátokat fog állítani a gyakori birtokváltozásoknak, hatást gyakorol a mezőgazdasági termelésre, a szociális viszonyokra, meghatározza majd a földrészlet és birtokminimumokat, valamint a hitelmaximumot,...stb. (Az 1997 tavaszán készült törvényjavaslat fogalmazásában a birtokrendezés (általános) olyan, a tulajdonosok és más jogosultak közreműködésével folytatott közigazgatási és bírósági eljárás, amelynek eredményeként a település külterületén, vagy a külterület meghatározott részén az ingatlanok elhelyezkedése, tulajdoni viszonyai megváltoznak, és új földrészleteket alakítanak ki). Az új szabályozásnak feltehetően segíteni kell majd a részmunkaidős kisbirtokosok együttműködési társulási, szövetkezési lehetőségeit, meg kell akadályozni a nagy földesúri birtokok létrejöttét. A kialakuló földpiacon a szabad földforgalom mellett az optimális birtokmegoszlás feltétele a magán földtulajdon felső határának megkötése és a túlzott elaprózódás megakadályozása. Fontos szempontként említhető meg a gazdaságok teljesítőképessége is. Az állami (kincstári) földtulajdon várhatóan kisebb területi aránya kisebb figyelmet érdemel majd a földbirtok-politikában, de továbbra is meghatározó lesz gazdálkodásának eredménye (szaporító-, törzs-, tenyészanyagok, plantázsok, magtermő állományok stb). E fejezet, és a három kormányciklust vázlatosan bemutató rész összefoglalásaként jelenleg is leírható, hogy a magyar agrárgazdaságot át kell állítani az uniós csatlakozás direktívájában is versenyképes, fenntartható termelési-értékesítési pályára. Ehhez elkerülhetetlen a birtokkoncentráció, amelynél meghatározó kell, hogy legyen egy komplex az ökológiai és ökonómiai szempontokat egyidejüleg figyelembe vevő tájgazdálkodás. Az EU-hoz hasonlóan a piacorientált élelmiszertermelés mellett előtérbe kell, hogy kerüljön - financiális kihatása ellenére a tájmegőrző, tájfenntartó funkció. A hátrányos helyzetű térségekben minden eszközzel segíteni kell az életképes birtokok létrejöttét, a vertikális integrációba történő bekapcsolását. (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1-9

10 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés Kiemelt támogatásban kell részesíteni a környezet- és természetvédelmet és tájvédelmi feladatot ellátó mezőgazdaságot A földbirtok-politika eszközrendszere A földbirtok-politika legáltalánosabban alkalmazott és leghatékonyabb eszközét földrendezésnek hívjuk (Államigazgatási eljárás, amely a mezőgazdasági rendeltetésű földek összevonására, a tulajdoni és használati viszonyok rendezésére irányul, a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek, táblák kialakítása, az ésszerű és gazdaságos termelés megvalósítása érdekében. Ide sorolhatók még a nagyobb birtokok felosztása is, amikor kisebb ingatlanokat, földrészleteket alakítanak ki). Magyarországon a földrendezés az eltelt évtizedekben általában a település egész határára vagy annak egy részére terjedt ki. Földrendezést csak kérelem alapján, államigazgatási szerv engedélyével lehetett végrehajtani. Az engedélyt csak a jogszabályban pontosan meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetett kiadni. A földrendezést a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, illetve a megyei tanácsok engedélyezték. A földrendezések külterületre terjedtek ki ban a földrendezések mikéntjét az Elnöki Tanács 23. számú törvényerejű rendelete szabályozta. Prioritása ebben az időben is az önkéntes földcserének volt. Egész határra vagy annak egy részére kiterjedő rendezést (általános- vagy részleges földrendezés) csak akkor lehetett kezdeményezni és engedélyezni, ha önkéntes földcserével a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblákat feltételek hiányában kialakítani nem lehetett. Évtizedek során a földrendezés feladatköre, fogalma sem ugyanazt jelentette, mint korábban, új definíciót, új értelmezést kapott. A 70-es évek második felében a termőföldeken végrehajtott rendezést inkább hívhattuk területrendezésnek, komplex területrendezésnek, vagy mezőgazdasági területrendezésnek. Utóbbi értelmezés szerint a földrendezés lényegesen többet jelentett, mint adminisztratív elrendezést. A szó igazi értelmében mindenre kiterjedő volt. Értelmezésünk szerint a területrendezésen - a tantárgy és e jegyzet keretében - egy adott gazdaság (üzem-ek) termelési célok érdekében történő átrendezését értjük, a termőhelyi adottságok és a hasznosítás megfelelő összehangolásával. Feladat, hogy a tervezésbe vont területen egyes területrészek méretének, alakjának ésszerű kialakításával optimális feltételeket biztosítson a termesztendő növények termesztéstechnológiai igényeihez, az üzemszervezéshez és a korszerű technológia alkalmazásához, továbbá hozzájáruljon a termőföld hatásos védelméhez. Ki kell, hogy terjedjen: a termőföld ésszerű hasznosítására, földcserékre, a művelési ágak elrendezésére, a táblásításra, a vízrendezésre, az üzemi úthálózat kialakítására és mindezekkel összefüggő munkákra, valamint létesítményekre. Vélhetően a harmadik évezred első évtizedeinek birtokrendezése (birtokfejlesztése) feladataiban nem lesz kevesebb, mint amit az előző bekezdésben közreadtunk (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar

11 1. Földbirtok-politika 1.2 Összefoglaló kérdések 1. Mutassa be a földbirtok-politika szabályozási körét. 2. Ismertesse a birtokpolitika lehetséges gazdasági és politikai célkitűzéseit 3. Milyen elvekre épülhet egy állam birtokpolitikája 4. Magyarországon ma mi tartozik a föld- és területrendezés, valamint a birtokrendezés fogalomkörébe? 1.3 Fontosabb fogalmak földbirtok-politika a földbirtok-politika célkitűzései agrárpolitika agrárprogram földbirtok-politikai elvek nemzeti földalap földhasználati nyilvántartás nemzeti kataszteri program földalapú támogatás földrendezés területrendezés birtokrendezés (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1-11

12 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés 1.4 Irodalomjegyzék 1. Szabó Gy. (1997): Földbirtok-politika és területrendezés, OLLO TEMPUS jegyzet; SE FFFK Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. 2. Kerék M.(1934): Földbirtok-politika; Magyar Szemletársaság, Bpest 3. Benet I.(1995): A föld, az istenadta föld... Statisztikai Szemle, 3.sz.; Bpest. 4. Orosz I. - Fűr L.- Romány P.(1996): Magyarország agrártörténete (Agrártörténeti tanulmányok; Mezőgazda Kiadó, Bpest) 5. Sury T. (2001): Formálódó agrár és vidékfejlesztési program; Számadás 2001/11. sz.; Bpest. 6. Szűcs I. és tsai (1997): Földbirtok-politika, a földtulajdon fejlesztésének főbb irányai; AKII., Bpest. 7. Ihring K. (1968): A földár és földérték a kapitalizmusban; MTA Közgazdasági Intézetének kiadványa; Bpest. 8. Vonatkozó törvények, rendelkezése, tanulmányok, szakcikkek (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar

13 2. MAGYARORSZÁGI BIRTOKRENDEZÉSEK Tartalom: 2.1 A MAGYAR FÖLDBIRTOKRENDSZER TÖRTÉNETI KIALAKÍTÁSA FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A NAGYATÁDI-FÉLE FÖLDREFORM AZ ÉVI FÖLDOSZTÁS A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTSZERVEZÉSE FÖLDTULAJDON-VISZONYOK ÁTALAKÍTÁSA KÁRPÓTLÁSSAL A kár mértékének meghatározása A földalapok képzése A termőföldlicitekről Az árverések meghirdetése és végrehajtása ELTÉRÉS ÉS HASONLÓSÁG A FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDHASZNÁLATI VISZONYOK ÁTALAKÍTÁSÁT EREDMÉNYEZŐ HÁROM NAGY REFORM KÖZÖTT ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK FONTOSABB FOGALMAK IRODALOMJEGYZÉK A második főfejezetből megismerhető a magyar földbirtokrendszer kialakulásának története a földesúr-jobbágyi rendszertől napjainkig. Vázlatosan bemutatjuk a földreformokat, a nagyobb "földmozgást" igénylő változásokat. 2.1 A magyar földbirtokrendszer történeti kialakítása A Kárpát-medencében letelepedett törzsi szervezetben élő magyarok elfoglalt földjeinek birtoklásától kezdve nem ismertetjük részletesen a földbirtokrendszer létrejöttét. Csupán néhány jelentősebb momentumra hívjuk fel a figyelmet azért, hogy hallgatóink előtt világosan álljon az a földbirtokrendszer, amelyet gyökeresen először az évi 600 számú kormányrendelet alapján megindult földreform változtatott meg. A történelemből ismert földesúr-jobbágyi rendszer István király központi hatalmának megerősödésével nyugati mintára alakult ki. Ebben az időben földet csak a király adományozhatott. Így kapták birtokukat az egyházi és világi főurak, a köznemesek, valamint középbirtokosok. Előzőek a nagybirtokot részben tisztségük alapján birtokolták. A jobbágyok a nagy- és középbirtokokon telepedtek le, munkájuk fejében házhelyet és művelésre alkalmas földet kaptak. A jobbágytelek jogilag nem volt a jobbágy tulajdona, beépítésével, megművelésével csak használati jogot szerzett arra. Ebben az időben 1 hold föld - minősége szerint négyzetöl területet jelentett és a jobbágytelek nagysága vidékenként hold között változott. A terület nagysága szerint voltak kéttelkes, másfél-, egész-, fél-, vagy negyed telkes jobbágyok. A jobbágyoknak haszonélvezeti jogaik címén lehetőségük volt az épület- és tüzifát a földesúr erdejéből kitermelni, állataikat a kijelölt legelőkön legeltetni stb.

14 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés Mindezek ellenében a jobbágyoknak fizetnie kellett. Házhelye után adót (füstpénzt) fizetett, terményeiből az egyháznak tizedet, földesurának kilencedet, a szőlő termésből hegyvámot kellett adnia. Egy egész jobbágytelek után 52 igás, vagy 104 gyalognapot kellett teljesítenie. A szolgáltatásokat együttesen úrbérnek, a szolgáltatásra kötelezett jobbágyokat úrbéreseknek nevezték. Az úrbéresek jogviszonyait egyoldalúan, vagy az úrbéresekkel kötött szerződésekkel szabályozták. Az akkori magyar törvények egyoldalúan csak a jobbágyok kötelességeivel foglalkoztak. Volt idő, amikor egyetlen joguktól, a szabadköltözködési jogtól (miszerint a jobbágy átköltözhetett egy másik földesúr birtokára) is megfosztották. A középkor folyamán Magyarországon is hatalmas feudális birtokok keletkeztek, amelyek urai jelentős katonai és politikai hatalmat gyakoroltak. Fennmaradásukat és további megerősödésüket biztosította az évi ősiségi törvény, amely megszüntette a különféle viszonyból származó birtokok közötti különbséget. Ha az elhalt tulajdonosnak nem volt megfelelő örököse, a birtok felett a király rendelkezett. A törvény a királyi adományi birtokokat is elidegenítési, terhelési és örökösödési korlátozásokkal családi tulajdonként juttatta a nemesi családoknak. Az évi szabadságmozgalmak leverése a jobbágyok teljes kiszolgáltatottságát eredményezte. Megszüntették a szabadköltözködés jogát is, amelyet később Mária Terézia úrbéri rendeletével állított vissza. Az VII. törvénycikk tette lehetővé, hogy a földesúr és jobbágy közötti szabad egyezség által meghatározandó bizonyos általános somma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek földesúri tartalékaikat és adózásaikat tökéletesen és örök időre megváltsák. Az úrbériséget az IX. törvénycikk törölte el, az ősiséget és az adományrendszert az XV. törvénycikk számolta fel. Az úrbéri földek tulajdonának, valamint a jobbágyi tartozások teljesítéséből származó jövedelmek vesztése miatt a földesurak kártalanítását az án és az án kiadott kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsok rendezték (8 osztályba sorolták a megyéket és úgy állapították meg az egy jobbágytelekre eső kárpótlási összeget). Előzőek szerint a jobbágyság 40 %-a kaphatta tulajdonába az addig használt úrbéri földeket. A nem úrbéri jellegű szőlők, irtványok, felett megmaradt a földesúri tulajdonjog, fenntartották a használatért járó tartozásokat. A korábban föld nélkül maradtak ezután is mezőgazdasági bérmunkából éltek. A helytelen földbirtok-politika passzívnak bizonyult, az elszegényedett lakosság városokba igyekezett, az elégedetlenség az Alföld egyes részein földosztó mozgalmakat eredményezett. (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-2

15 2. Magyarországi birtokrendezések 2.2 Földbirtok-politika az első világháború idején Az első világháború vége felé történelmileg szükségessé és lehetségessé vált a magyar földkérdés megoldása. A Tanácsköztársaság megszüntette a nagybirtokrendszert. A Forradalmi Kormányzótanács én kimondta, hogy Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. E rendszer megváltás nélkül elkobozta az összes közép és nagybirtokokat minden tartozékával élő és holt gazdasági felszerelésével, valamennyi mezőgazdasági üzemeivel együtt (Földes I. és tsai, 1974). A rendelkezésre álló földet részben 200 kat. holdig terjedő árutermelő középbirtokok, más részét 5-20 kat. holdas családi kisgazdaságok létesítésére kívánták felhasználni. Utóbbiak biztosítottak volna lehetőséget a gazdasági cselédek és földmunkások földhöz juttatásához. Ma már tudható, hogy a törvény végrehajtása, az ellenérdekelt felek viselkedése miatt, igen lassan haladt: a nagybirtokosok szabotáltak, a szociáldemokraták félszívvel dolgoztak, a kommunisták pedig a termelőszövetkezetek szervezésébe kezdtek. Egészében véve elhibázottnak minősíthető az az intézkedés, amelyik a földet állami tulajdonban hagyta és a felülről létrehozott szövetkezetek kezelésébe adta. A nagybirtokokat nem osztotta szét, a kisárutermelő egyéni gazdálkodás céljára még ingyenes, örök használat formájában sem. Ez a magyar megoldás sajátos volt annyiban, hogy túlment a szovjet modellen is. A történészek Magyar Tanácsköztársaság bukásának leglényegesebb okaként tartják számon azt, hogy a dolgozó parasztság a leírtak miatt sem válhatott az akkori munkásosztály szövetségesévé. (Ennek tagolása a tantárgynak természetesen nem feladata). 2.3 A Nagyatádi-féle földreform A korszakolást az évi XXXVI. törvényben megalkotott földreform eredményeinek bemutatásával, fontosabb adatainak leírásával folytatjuk. Ez a földreform Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik, aki mint földművelésügyi miniszter tevékeny részt vállalt annak végrehajtásában. Az intézkedés nemcsak a mezőgazdasági munkások gondjait enyhítette, hanem életképessé kívánta tenni a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ugyanakkor megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét. A reform a megművelhető földterület 4 %-át, a nagybirtok jelentéktelen százalékát, a legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette. Kiosztásra igénybe vettek 1,15 millió kh (0,66 millió ha) földet Ebből kb hektárt kisembereknek juttattak és több mint fő volt azoknak a száma, akik házhelyet kaptak. A juttatások következtében több százezerrel, re nőtt az 5 kh (2,9 ha) alatti birtokosok száma (Fazekas B., 1995). (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-3

16 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés 1935-ig a kisbirtokosok száma növekedett, kb. 4,5 millió embert élt a családtagokkal együtt mezőgazdasági munkából. Jó áttekintést ad mindezekről a következő táblázat. A gazdaságok száma és területi megoszlása 1935-ben Gazdaságnagyság A gazdaságok Szántó Összes Szántó Mezőgazdasági Mezőgazdasági Összes (kat. hold) száma Megosz- Terület lása (%) ezer kat.hold megoszlása (százalék) ,9 17, ,2 1,6 1, ,1 45, ,1 10,2 8, , ,0 10,8 9, ,1 11, ,6 14,7 12, ,6 6, ,2 15,5 13, ,2 1, ,2 7,0 6, ,8 0, ,4 5,0 5, ,8 0, ,6 7,0 7, ,9 0, ,5 5,6 5, ,9 0, ,4 9,2 10, ,1 1, ,8 13,4 19,3 Összes gazdaság , ,0 100,0 100,0 A földbirtokviszonyok alakulását csekély mértékben a földforgalom (magánparcellázások hatására) is befolyásolta, amely 1931-ben érte el csúcspontját kh ( ha) földdel, utána már csökkent. A parasztság földtulajdonát vásárlással és gyarapította bizonyos korlátok között (Az kh-nál (575 ha) nagyobb föld ára mintegy 50 %-a volt az 1-5 kh (0,6-2,9 ha) területének). Az 1920-as földreform befejezésére 1933-ban törvényt alkottak, de a befejezés végső időpontja volt, amikor valamennyi iratot át kellett adni a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irattárának. Az utána következő földmozgás nem volt jelentős, nem változtatott lényegesen a birtokszerkezeten, most sem teljesült a földnélküliek és törpebirtokosok földtulajdon iránti vágya és 1936 között vidéki család jutott házhelyhez, amely a kapcsolódó törvénykezés sikerét jelentette. (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-4

17 2. Magyarországi birtokrendezések 2.4 Az évi földosztás E földreform elrendeléséről az évi VI. törvény gondoskodott, törvényerőre emelve a Debrecenben március 15.-én kiadott 600/1945. M.E. számú A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló rendeletet. A hatálybalépés időpontja a volt. A földreform az ország csaknem minden községét érintette. A megművelt területnek 34,8 %-a került felosztásra, mintegy személy között. A földreform végrehajtásában döntő szerepe volt a dolgozó parasztokból 3200 községben, közel taggal alakult községi földigénylő bizottságoknak, amelyekre a rendelet a földosztás lebonyolítását rábízta. A juttatás átlagosan 5 kat. hold föld volt, de az összes jogos igények kielégítésére mégsem adott lehetőséget. A földosztásból ténylegesen kimaradtak száma legalább főre becsülhető. A felosztott területből a mezőgazdasági munkásoknak 48 %-a, a gazdasági cselédeknek 53 %-a, a törpebirtokosoknak 53 %-a és a kisbirtokosoknak 20 %-a jutott földhöz. A földosztással megszűnt az a feudális egyenlőtlenség, amellyel Magyarország egyedül állt a kulturnemzetek között. A juttatások során számos új törpe- és kisbirtok keletkezett, illetve a már meglévő kiegészült. Az 5-10 holdas kategóriában a gazdaságok száma 90 %-kal, a földterület pedig 130 %-kal gyarapodott. A magyar birtokmegoszlás jelentős mértékben módosult. A reform, az egyéni juttatásokon kívül, az igénybevett földbirtokok jelentős hányadát közületi célokra biztosította. Az igénybevett erdőket, legelőket, nádasokat csaknem teljes egészében közületi célra rendelték. Az elkobzás és megváltás útján igénybevett kat. hold (3,2 millió ha) földből kereken 3,3 millió kat. holdat biztosítottak egyéni juttatásokra, míg az összes többit közületi célokra tartották fenn. A közületi kategóriában, első a sor-ban a községi, közbirtokossági és állami tulajdonba adott erdők területe ( kat. hold). Ezt követte a közlegelők céljára juttatott mintegy kat. hold ingatlan. Ezen belül mintegy kat. hold jutott egyházi, kat. hold minta-, tan-, és kísérleti gazdaságok céljára, míg a fennmaradó többi, állami gazdaságok és nádüzemek, telepítési és házhelyosztási célokra szolgált (utóbbival a fejezet későbbi részében részletesebben is foglalkozunk). A földosztás jogi megoldása az volt, hogy megváltás címén igénybe vették az ezer kat. hold feletti birtokokat teljes egészében, a 100 és 1000 kat. hold közöttieket pedig a 100 kat. holdat meghaladó részükben. A szőlők, gyümölcsösök 20 kat. holdat meghaladó része került igénybevételre. Elkobzás címén vették igénybe a hazaárulók és népellenes elemek földbirtokát teljes egészében. A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek földbirtokát 200 kat. holdig, az ellenállási mozgalomban részt vett személyekét pedig 300 kat. holdig mentesíteni lehetett. Mentesek voltak továbbá az állami és (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-5

18 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés közbirtokossági legelők. Az ilyen címen igénybe vett földekből létesült az a földalap, amelyet az előzőek szerint szétosztottak. Köztudott, hogy a hivatkozott történelmi jelentőségű rendelet a reform végrehajtását népi szervekre, a községi földigénylő bizottságokra bízta. A munkák technikai lebonyolítását a megyei földhivatalok és az Országos Földhivatal végezte. (A földhivatali szervezet nem azonos a jelenlegivel). A munkálatokat gyorsan kellett végrehajtani a termelés folytonossága, valamint amiatt, hogy az új tulajdonos telekkönyvi tulajdonos is legyen. A gyors ütem, a feladat nagysága nem tette lehetővé, hogy a pontosság, gondosság, más hasonló jellegű munkákkal azonos legyen. Mikor a népi szervek munkájukat a nagybirtokok felosztásával befejezték, a földreform még nem volt befejezettnek tekinthető, utána következett a kiosztott ingatlanok műszaki felmérése és telekkönyvezése. Ez - mint tudjuk - különleges szaktudást igénylő munka, amire a földigénylő bizottságok összetételénél fogva nem voltak alkalmasak. Az évi V. tc. megszűntette a népi szerveket és hatáskörüket a megyei földhivatalokra, illetve az Országos Földhivatalra ruházta át. Ebben az időben alig volt község az országban, ahol az igénybe vett ingatlanok műszaki munkarészeit megküldték volna az illetékes telekkönyvi hatóságokhoz. A kormány elrendelte a telekkönyvi munkálatok sürgős elvégzését, mert ez a bizonytalanság hátráltatta a termelést október 1-ig - alig több mint 8 hónap alatt - az ország valamennyi községében elkészültek a munkarészek. A rövid határidőből és a munka nagyságából eredően a munkarészek vázlatos jellegűek voltak, pusztán a kész helyzet rögzítésére szorítkoztak. Emiatt az Állami Földmérés legnagyobb részüket nem tudta átvenni és beilleszteni saját munkálataiba. Így ideiglenes jellegű telekkönyvezést nyertek. Nagyszámú magánmérnököt kapcsoltak be a munkákba, de szelekció nélkül. Munkájukat az Állami Földmérés leggyakorlottabb földbirtokrendezőinek vizsgálata és a munkarészek kijavítása után lehetett csak a telekkönyv részére átadni. A juttatott ingatlanok vonatkozó műszaki munkarészek elkészítésével, azoknak a telekkönyvi hatóságokhoz való megküldésével a földreform végrehajtása befejeződött. E munkálatokkal kapcsolatban megemlítjük még, hogy a magántulajdonba adott földek feletti rendelkezés jogát a törvény különböző korlátozásoknak vetette alá. A korlátozások három vonalon jelentkeztek: a). a föld elidegenítésének és megterhelésének 10 éves tilalmában; b). ugyanerre az időszakra vonatkozóan az öröklési jog korlátozásában; c). és abban, hogy a juttatott föld megművelésének nagymérvű elhanyagolása esetén a figyelmeztetésen túlmenően a törvény lehetővé tette a juttatott föld megvonását. Előzőekből következik, hogy a magántulajdonba adott földek tulajdonjoga tartalmát illetően korlátozott földmagántulajdon. Ez a korlátozás egyrészt (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-6

19 2. Magyarországi birtokrendezések megakadályozta a juttatottak elszegényesedését, másrészt biztosította a lehetőséget ahhoz, hogy később megindulhasson a mezőgazdaság szocialista átszervezése, kollektivizálása. További földbirtok-politikai tennivaló volt a házhelyosztás, házhelyrendezés. A házhelymunkálatoknál már lényegesen jobban megválogatott mérnökök dolgoznak, az ellenőrzést, irányítást és vizsgálatot most az Állami Földmérés végzi az egyes megyei földhivatalok mellett felállított kirendeltségei útján. Ez egyben azt is jelentette, hogy a készített munkarészek nagy része alkalmas végleges telekkönyvi átvezetésre. Pénzügyi okok is indokolják ebben az esetben a pontosságot, a geodéziai munka színvonalasabb végzését, a követelmények fokozását. (Tájékoztatásul közöljük, hogy 1949-ig házhely került kiosztásra, melyeknek átlagos területe 500 négyszögöl volt). A nagybirtokrendszer megszüntetésével egyidőben kiosztandó házhelyek műszaki munkáinak elkészítésénél követendő eljárást egy P.M. utasítás szabályozta. A rendelkezések előírták, a házhelyek kiosztását számszerű eljárással kell elkészíteni annak érdekében, hogy azok az Állami Földmérés térképen átvezethetők legyenek. Így a földadó kataszter, valamint a telekkönyv átalakítása végleges lett. A munkálatok ütemének meggyorsítása és a költségek csökkentése szükségessé tette, hogy számszerű, numerikus eljárás helyett - ott, ahol arra nem volt szükség - a műszaki igényeket kevésbé kielégítő, de lényegesen gyorsabb és olcsóbb rajzi (grafikus) eljárást alkalmazzanak. Az Állami Földmérés állapította meg azt, hogy adott területen a műszaki munkát milyen eljárással kellett elkészíteni. Amelyik községről korszerű új térképek voltak, vagy ahol 200-nál több házhelyet kellett kiosztani, általában számszerű eljárást írtak elő. 200-nál kevesebb házhely kiosztása esetén ott, ahol kevésbé megbízható térképek álltak rendelkezésre és numerikus alappontsűrítés nem történt, ha a kiosztandó terület környezetében olyan alappontok vagy tereptárgyak voltak, amelyek viszonylag kevés méréssel lehetővé tették a kiosztásnak a földmérési térképbe való beillesztését, az ún. beilleszthető grafikus eljárást rendelték el. A földhözjuttatottak, és a kisajátítottak között nem volt kapcsolat, így per sem keletkezett. A juttatottak a földet az államtól kapták, neki tartoztak a megváltási árral, amelyre külön pénzügyi alap létesült. A jobb áttekinthetőség és szemléltetés végett az évi földreform számszerű adatait az alábbiakban is megadjuk (Fazekas, 1995.), (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-7

20 Dr.Szabó Gyula: Föld- és területrendezés A földreform során földjuttatásban részesültek száma és juttatott terület a juttatott foglalkozása szerint A juttatott Juttatásban részesültek száma (fő) A kiosztott terület Egy személy részére juttatott átlagos terület Foglalkozása aránya ezer kat.hold ezer hektár (százalék) kat.hold hektár Gazdasági cseléd ,3 8,4 4,8 Mezőgazd. munkás ,5 4,9 2,8 Törpebirtokos ,5 3,9 2,2 Kisbirtokos ,4 4,4 2,5 Szegődményes iparos és kisiparos ,7 2,4 1,4 Képesített (okleveles) gazda ,4 11,6 6,6 Erdészeti alkalmazott ,2 6,0 3,4 Összesen ,0 5,1 2, A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1959 és 1962 közötti években a földhasználati viszonyokban igen jelentős változás következett be, a magyar mezőgazdaságot szovjet mintára erőszakosan kollektivizálták. (1959 márciusában törvényerejű rendelet készült a termelőszövetkezetekről, amelynek értelmében 15 hónap alatt ígéretekkel, zsarolással, néha fizikai erőszakkal befejeződött a paraszti magángazdálkodás felszámolása). Eredményeként a földeknek mintegy 6 %-a maradt magántulajdonban (80 % szövetkezeti, kb. 14 % volt az állami gazdaságok használatában). A szovjet minta akkor azt jelentette, hogy a háztáji gazdaságokat átmeneti rossznak tekintették, a mezőgazdasági- és élelmiszertermelést hosszú távon nagyüzemekkel kívánták megoldani. A szovjetek valamennyi szocialista országnak az állami földtulajdon kizárólagosságát javasolták. Szerencsére ezt a radikális fordulatot 1962 után már pozitív elemek is követték, agrárpolitikánk fokozatosan tért el-, majd elszakadt a szovjet agrár modelltől, és a keleti blokkban egyedülállóan, sajátos jellemzőkkel (vegyes tulajdon, kistermelés elismerése és támogatása, kooperációs és integrációs kapcsolatok, nyitás nyugat felé, termelési rendszerek bevezetése és általánossá válása, melléküzemágak támogató fejlesztése,...) gazdagította a mezőgazdaságot, amelyet igen gyorsan összekapcsolt az élelmiszeriparral és 1985 közötti szakaszt a dinamikus fejlődés, a gyors gazdasági növekedés és a figyelemre méltó eredmények jellemezték. Az 1970-es évektől a magyar mezőgazdaság volt az egyetlen nettó teherviselő ágazat, exportaktivuma ekkor elegendő volt a hitelkamatok törlesztéséhez. A magyar agrártermelés az ország, de a KGST látványos sikerágazata volt. Mint tudjuk, több mutató alapján is előkelő helyen állt a világban. ( 7. főfejezet) Természetes, ennek a ciklusnak is voltak negatív hatású folyamatai, melyekről az 1. főfejezetben írtunk. Ma már állítható, hogy a nagyüzemek, kisgazdaságok, termelési rendszerek mellé - de nem helyettük! - ki kellett volna építeni a megfelelő (2001) NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar 2-8

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai Előadó: dr. Jászai Tamás János, ügyvéd OKTM 2015/I. konzorcium tagja OKTM munkaértekezlet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

7. számú tananyag. A Szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II.

7. számú tananyag. A Szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. A Szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére

11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Állami földek hasznosításba adása közfoglalkoztatási célra

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az 1945. évi földreformról

Az 1945. évi földreformról Az 1945. évi földreformról Dr. Azari Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal földhasználati osztály ny. vezetője 1. Bevezetés A földre vonatkozó társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dr. Horváth Áron földügyi osztályvezető 2015. február 27. AGRYA Konferencia,

Részletesebben

Tájékoztatás 2015.04.21.

Tájékoztatás 2015.04.21. Tájékoztatás a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetésére irányuló eljárásban, a mezőgazdászi szakterültet érintően, az adatszolgáltatás megkezdéséről 2015.04.21. Az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföldek árának alakulása 1998 és 2012 között TISZACASH által közvetített tranzakciók alapján (30 ha, 20

Részletesebben

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK JAKAB TAMÁS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA mb. HEVES MEGYEI IGAZGATÓ Eger, 2014 08. 26. Jogszabályi háttér áttekintése A mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében 2014 adóévtől (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.) I.Megállapodás I.1. Bevallás fajtája: alapján benyújtott bevallás

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law

A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law Kovács Miklós A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law kovacs.miklos@amk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, mestertanár I. Jogelméleti megfontolások A közös tulajdon

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Vállalkozói tapasztalatok az OKTM 405/2012 Korm. rend II. fejezete szerinti projektben. Király Róbert műszaki igazgató KOMUNÁLINFÓ Zrt.

Vállalkozói tapasztalatok az OKTM 405/2012 Korm. rend II. fejezete szerinti projektben. Király Róbert műszaki igazgató KOMUNÁLINFÓ Zrt. Vállalkozói tapasztalatok az OKTM 405/2012 Korm. rend II. fejezete szerinti projektben Király Róbert műszaki igazgató KOMUNÁLINFÓ Zrt. Székesfehérvár GIS OPEN 2015 Pilot projekt II. fejezet Csongrád, Heves,

Részletesebben

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március 12. 1. Mit szabályozna az új törvény és mit nem? a) A mező-,

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/454-1/2015/I. Tárgy: Önkéntes földcsere Üi.: dr. Kurunczi Péter Melléklet: Földcsere szerződések, Vázrajz Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BALATONFÜRED KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. J E G Y Z Ő 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Megállapodás alapján benyújtott bevallás*

BALATONFÜRED KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. J E G Y Z Ő 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Megállapodás alapján benyújtott bevallás* BALATONFÜRED KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL J E G Y Z Ő 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. Az adóhatóság megnevezése: Balatonfüredi Közös Önkormányzati

Részletesebben

Földhivatali szolgáltatások

Földhivatali szolgáltatások Földhivatali szolgáltatások 1. Betekintés a tulajdoni lap tartalmába: Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Egységes szerkezetbe foglalta: dr. Kocsis Adrienn 2015. szeptember 25. napján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015. (IV. 17.) önkormányzati rendelete az

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege : Változás jellege : Változás jellege :

Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege : Változás jellege : Változás jellege : BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetén (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.)

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám

38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám 38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám A Kormány 429/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.

Részletesebben

Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.

Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével kapcsolatos tapasztalatok és eredmények Cseri József ügyvezető igazgató A földügyi szakterület legnagyobb kihívása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Felhívás partnerségi egyeztetésre

Felhívás partnerségi egyeztetésre SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4.

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4. BTRI4 modul BIRTOKRENDEZÉSI TÖRVÉNYJAVASLATOK ÉS ELŐZMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912

MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912 MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912 E-mail:maet2000@freemail.hu,ill. mae2000@gmail.com Honlap: www.maet.hu TÁJÉKOZTATÓ Tárgy:

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP (MINTA!)

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP (MINTA!) Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Pótlapok száma:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP (MINTA!) I. Földhasználó adatai 1. Magánszemély földhasználó

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

társulásai; 5) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése esetén:

társulásai; 5) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése esetén: PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél Kedvezményezettek Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Program Az alföldi tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

BEVALLÁS. a telekadóról

BEVALLÁS. a telekadóról BEVALLÁS a telekadóról (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.)

Részletesebben

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról Benyújtandó Múcsony Nagyközség Önkormányzata Adóhatóságához (helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani) I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A közúti és vasúti ingatlanok jelenlegi helyzete. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Előadó: dr. Végh Sándor Richárd, MNV Zrt.

A közúti és vasúti ingatlanok jelenlegi helyzete. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Előadó: dr. Végh Sándor Richárd, MNV Zrt. A közúti és vasúti ingatlanok jelenlegi helyzete Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Előadó: dr. Végh Sándor Richárd, MNV Zrt. Bemutatkozás: MNV Zrt. Ingó- és Ingatlan Vagyonért Felelős Főigazgató Vagyonkezelők

Részletesebben

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Pótlapok száma:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP I. Földhasználó adatai 1. Magánszemély földhasználó

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

4068 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 40. szám

4068 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 40. szám 4068 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 40. szám A Kormány 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelete a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 405/2012.

Részletesebben