Antropozófia Szociális élet hármas tagozódás Pedagógia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Antropozófia Szociális élet hármas tagozódás Pedagógia"

Átírás

1 ANTROPOZÓFIA MÁRCIUS AZ ÉS 15/1 A SZOCIÁLIS ÉLET FOLYÓIRATA Antropozófia Népismeret Michael, a korszellem jegyében Kálmán István: Én nem lehetek antropozófus építész... Szociális élet hármas tagozódás Andreas Flörsheimer: A jelenlegi valutaválságok... Pedagógia Interjú Mesterházi Zsuzsával

2 Manapság Magyarországról szóló, felbolydult hírekkel vannak teli a nyugati lapok. Mivégre hát ez az egész? A megértéshez járul hozzá a Szabad Gondolatok Házában rendezett elõadás sorozat, amely a korszellemmel összefüggésben foglalkozott a magyar, a svájci és a német nép feladatával, a népszellemmel. Pontos mai helyzetértékelés, a magyar néplélek kettõsségének ábrázolása, reprezentatív magyar személyiségek felvillantása és a jelenben folyó háború módszertana, Ertsey Attila nagy áttekintéssel hívja fel a figyelmünket, hogy minden egyes cselekedetünk számít. Egy olyan nép tagjai vagyunk, amely a nomád magyar törzsek által meghódított Kárpát-medencében nemhogy nem bomlott fel, hanem más népcsoportokat egybeolvasztva tudott fennmaradni. Az elmúlt 20 évet átélve döbbenetes, hogy I. István király három évtized alatt teremtette meg azt a keresztény államot, amely keretek között a magyar nép a környezõ népekkel együtt a jövõben részt vehet a közép-európai ÉN-misszióban. Kálmán István írása az emberi sorskapcsolatok hálóján át szól errõl a témáról. Az én-rõl, az én és a nép kapcsolatát világítja meg Meyer úr, a harmadik elõadó, s a népek jellemzésébõl közelítve jutunk el a kevesek által ismert svájci népszellemhez. Az antropozófia iránti elkötelezettség és hûség Tolnai Antal a közép-európai gyökerekkel rendelkezõ Charles Kovaccsal kapcsolatos emlékeit osztja meg velünk. Majd Kuhfuss úr tükrébe nézve a spirituális pedagógia céljait pillanthatjuk meg persze csak ha kellõ alázattal olvassuk sorait. Földi küldetéséhez mindenki egy szellemi kincset kap, ami az itt végzett munkához kell vezetnie saját életén keresztül. Vajon milyen feladatot hordozott Makovecz Imre? Benne az antropozófia mélyre hatolt, a szívén keresztül le az akaratba. Amit a szellembõl befogadott, azt alkotásaival, emberi magatartásával, egész életével hitelesen képviselte. A megemlékezés folyamatában megismerkedhetünk Turi Attilával, Makovecz egyik leghûségesebb tanítványával. A kor valódi problémái pénzügyi válságban vagyunk vagy mélyebb, a szociális rend válságát éljük? Andreas Flörsheimer írásának második részét közöljük, és elõre figyelmeztetjük a kedves Olvasót, ez sem lesz könynyen érthetõ. Mégis vegyük a fáradtságot, kíséreljük meg a megértést. Ennek hiányában egy szörnyû összeomlás képe fenyeget. Aktuális szót ejteni az új köznevelési törvény megszületésekor a Waldorf iskolák kerettantervérõl, amelyet Mesterházi Zsuzsával készült interjúnk érint. Szó esik még a gyermekismeret jelentõségérõl, a Waldorf pedagógia és az antropozófia viszonyáról, a tanárképzésrõl is. Bármely cikket is olvassuk, ne feledjük elsõ írásunk végszavát: Minden mindennel összefügg és minden egyes cselekedetünk számít! TARTALOMJEGYZÉK Antropozófia Népismeret Michael, a korszellem jegyében Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása Thomas Meyer: Svájc küldetése, a svájci és a német népszellem Tolnai Antal: Amikor még voltak levelek... Werner Kuhfuss: Tükör vagy valóság Kálmán István: Én nem lehetek antropozófus építész... Emlékezés Makovecz Imrére Turi Attila Buella Mónika: A címlapfotós ház Szociális élet hármas tagozódás 37 Pedagógia 44 Andreas Flörsheimer: A jelenlegi valutaválságok (USA dollár, euró) és a gazdasági érték problematikája II. rész Beszélgetés a Waldorf-iskoláról interjú Mesterházi Zsuzsával Könyvismertetõk Lothar Vogel: Az ember megvalósulása a szociális organizmusban Michael Spence: A kapitalizmus után Hírek, hirdetések A címlapon Szent István szarkofágjának rövidebb oldala látható a halott lelkét csecsemõként vivõ angyallal.

3 Népismeret Michael, a korszellem jegyében A Szabad Gondolatok Házában november án megtartott nyilvános rendezvény azt tûzte ki célul, hogy a korszellem és vele összefüggésben az egyes népek feladatával foglalkozik. Ertsey Attila, Kálmán István és Thomas Meyer urak elõadására népes hallgatóság gyûlt össze ezen a hétvégén. Az alábbiakban az elõadások összefoglalása olvasható. Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata...a népkarma azzal függ össze, amit a néplélek a néppel átél... Így élnek az egyes nemzetek egymás mellett saját néplelkük és vele népkarmájuk kifejezõdéseként, és ha egyikük a másik által ezt vagy azt tapasztal, vagy egyikükkel a másik által ez vagy az történik, az a nemzetek egyéni karmája által adódik. Adódik egy bizonyos nemzeti karma, mivel a népléleknek egy lezárt élete van. A nemzetek párhuzamosan fejlõdnek. Míg az ember azt gondolja, hogy az egyik nemzet a másiknak valamit árt, ha az egyik nemzet a másikra vereséget mér, olyasvalami zajlik le, amit a nemzet magának okoz a saját karmája által... A népek egymás mellett haladnak. Mikor az egyik gyõz, a gyõzelem a saját karmája, a másik vesztesége is karma. Rudolf Steiner, dec. 3. Egy kérdést kell körüljárjunk, ez pedig a következõ: mi a magyarság feladata a népszellemek közt, milyen feladatot ró ránk a korszellem. Ennek megválaszolásához elõbb több kérdést kell feltennünk: helyzetünk ma a világban, lelkiállapotunk, önismeretünk, népkarmánk, viszonyunk a kereszténységhez az ellenerõk törekvései, az igazság a lehetséges jövõ háború vagy újjászületés A népkarma áttekintésébõl ki kell olvassuk, a történelem milyen próbatételek elé állít minket, ezekbõl mit sikerült megtanulnunk, mit nem. Ehhez ismernünk kell a néplélek és a népszellem karakterét. A népkarma szerepérõl és a mai helyzet közvetlen elõzményeirõl szól a 2010-ben megjelent Szmolenszk címû írás. 1 Az 1989 utáni magyar politika Nyugat-orientált. Orbán Viktor 2 megnyilatkozásai e tekintetben hasonlóak voltak Kaczynskinak a Katyni emlékünnepség elõtti álláspontjához: atlantizmus és oroszellenesség. Egy kis ország geopolitikai realitásokat figyelembe vevõ, érthetõ álláspontja. De vajon van-e mögötte egy nagyobb távlatokban gondolkodó nemzetstratégia, mely Magyarország helyét nem Euro-Amerikában képzeli el, hanem egy önálló, új szellemiségû Európában, mely beteljesíti Saint-Germain gróf és utódai szándékát? Vagy maradunk Kompország, 3 aki mindig késve hajózik, és rossz partokon köt ki, Kelet és Nyugat kétsége közt ide-oda csapódva, mert nem ismeri fel feladatát, a Közép misszióját? Orbán Viktor szerepe kulcsfontosságú lehet. Egyensúlyoznia kell az angolszász érdekek megsértése nélkül, egy európai jövõ érdekében. Ehhez hozzá kell tartozzon Putyin missziójának felismerése, és egy a lengyelekkel közös szerep betöltése. Ez a lengyel és magyar népszellem jelenkori feladata, a két nép misztikus kapcsolatának a korszellem által megkövetelt tartalma. Ha lenne egy ilyen stratégia, annak szakítania kellene a Civilizációk összecsapása koncepció permanens Ertsey Attila 2012/1 1

4 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata konfliktusokra alapozott angolszász doktrínájával, mely számunkra csak a gyarmati sort és a csatlós szerepet szánja. Az új, az ország és Közép-Európa jövõje szempontjából egyetlen, szellemileg és morálisan is megalapozott stratégia alapja a megértés és Európa valódi, élõ szellemisége lehet. Mert világbirodalmak jönnek-mennek. A lengyel orosz német viszony mai fordulatai valamit jeleznek. Magyarország is változások elõtt áll. Sok szenvedés által talán valamit tanultunk. A történelem esélyt kínál, amit fel kell ismerni. Ha elmulasztjuk, még sokkal sötétebb idõknek nézünk elébe. Mi történt azóta, hol állunk? A magyar néplélek A néplélek a magyarság lelki karaktere, temperamentuma. Ebben keveredik az itt élõ népek karaktere. A magyarság egyfelõl a Kelet népe, egy formálódó, keletrõl hozott belsõ erõvel rendelkezõ, fiatal nép. Szent István már megalapozta a más népekkel való együttélés képességét, a közös, hivatalos latin nyelv ismeretével együtt, a velünk társuló és betelepített népek kunok, jászok, hajdúk, svábok, németek, szászok stb. karaktere beolvadt és elkeveredett. A magyarságban megjelent egy államszervezõ képesség, mellyel ma is még rendelkezik. A német kultúra meghatározóan formálta népünket, a németek szorgalma, szervezõképessége, józansága beolvadt a népkarakterbe, megalapozta tudományos és mûszaki fejlõdésünket, a mezõgazdaságtól az építõiparig. Az erdélyi szász városokat magyar királyok alapították, szászok építették fel, és mi, magyarok eltanultuk a német kultúrát. Széchenyi a Hídember egy lassú, de következetes fejlõdés híve volt, amiben a Nyugat hasznos impulzusait ötvözte a magyar néplélek megzabolázandó képességeivel. Ennek eredménye lett az a hatalmas fejlõdés, mely ig tartott. Ekkor formálódott ki egy olyan társadalom, mely a hármas tagozódás csíráját hordozta. A Monarchiában a népek békésen éltek egy államszervezeten belül, viszonylagos kulturális autonómiában, közös külpolitikával. A Monarchia egy Közép-Európai birodalommá, középhatalommá, jelentõs politikai-gazdasági tényezõvé vált. Ez a formáció szakadt meg az elsõ világháború õskatasztrófájával, majd egy rövid, ig tartó, hihetetlen tempójú fejlõdésre tett pontot a második világháború s az utána jött 40 év bolsevizmus. Ennek romboló hatását kell számba vennünk, mert ma is hat. A bolsevizmus, mely egy központosított államszervezet révén irányította a kultúrát, a gazdaságot és a politikai életet, szinte teljesen kiölte az egyéni iniciatívát. Az 1956-os forradalom megmutatta, hogy a mintegy 10 év bolsevik diktatúrája még nem ölte ki a néplélek legjobb értelemben vett karakterét. A magyarok a népszellem sugallatára hallgatva megjelenítették a Közép misztériumát. Pillanatokon belül megszervezték magukat az emberek, és létrejöttek a munkástanácsok, melyek az asszociatív vállalati mûködés modelljét teremtették meg, megszüntetve a munkáltatók és munkavállalók közti mesterséges ellentétet. Ezek a máig aktuális gondolatok legközelebb ban jelentek meg a német Zöldek programjában, az Achbergi kör és Wilfried Heidt révén. A forradalom alatt az emberek a kezdeti düh csillapultával vidéken is vér nélkül megszervezték a békés munkát, az új mûködést, és élelmiszerrel látták el a fõvárost. A forradalmat nem az értelmiség vívta, hanem a fiatalok, a gyári munkások, a proletárok és a parasztok. Maga a nép. A forradalmat eltiporták. A megtorlást végrehajtó személyek és utódaik ma is a magyar, ún. baloldal aktív tagjai (Gyurcsány Apró család, Biszku Béla, Horn Gyula, Bauer, Petõ, Rajk). Kulturális háború A bolsevizmus alatt az erõltetett iparosítási politika eredményeképpen a falvakból felköltöztetett tömegek gyárakba és lakótelepekbe kényszerültek, ahol elvesztették szellemi-kulturális gyökereiket, ún. panelprolikká váltak. Ma ez a réteg harmadik-negyedik generációját éli a faluból való elszakadás óta. A marxista társadalmi kísérlet sikeres végrehajtása érdekében a kísérleti alanyokat meg kellett fosztani múltjuktól. A kultúrából kiirtották a néphagyományt, a nemzettudatot, erõltetett, ideologikus internacionalizmussal pótolva. Ez a korszak zárult le 1989-ben, és kezdetét vette a társadalmi kísérlet második fázisa, új módszerekkel. A népzene a rap, az amerikai fekete bûnözõk zenéje, esetleg kommersz diszkó, techno vagy világzene: egzotikus mix, feloldódott tartalommal. A tánc, a mozgás pornográf vonaglássá vált. A mai népviselet a fekete bõrruha vagy a rongyos, lelógó nadrág utalva a börtönlakók viseletére, ahol tilos a nadrágtartó, neccharisnya, szilikonmell, feltöltött ajkak, nagy, fekete autók. A fiatalok elé vetített életideál a munka nélkül élõ, kopasz, tetovált bûnözõ és kurvává vált nõje. Az idegen szép, a másságot tisztelni kell, az azonosság, az identitás tudata gyûlöletes. Ha viszont ismeretlen eredetû, egzotikus szerelésben jelenik meg valaki, az érdekes, vonzó. Ma Münchenben bárki sétálhat bajor, illetve Bécsben osztrák népviseletben, ugyanezt Budapesten nem teheti meg magyarnak öltözve, mert nácinak vagy idiótának nézik /1

5 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata A törekvés kettõs eredményt hozott: a gyökértelenséget és ennek túlzó ellenreakcióját, a szélsõséges nacionalizmust. 20 év alatt szellemileg és fizikailag tönkretett, agyban és testben elhájasodott, formátlan rabszolgatömeggé tették e proletárréteget, akiket könnyû manipulálni. Szellemi forrásuk nincs, táplálékuk a televízió, a kóla és a chips, drog és alkohol. Az identitás ellen zajló háborúban a bolsevizmus áldásaiból nem részesült polgári társadalmak kevésbé védtelenek, mint mi. Ünnepeinket amerikanizálják: Szent Márton napjából Halloween-partyt, karácsonyból konzumizmust és nyilvánvalóan provokatív céllal Hanuka-ünnepet csinálnak. Megtehetik, mert a valaha magát 95%-ban kereszténynek valló országban az egyházak közhelyekkel tömik a fejeket, a fiatalok számára nem jelentenek vonzerõt. A mûvészet elveszítette feladatát: nagyobb része kereskedelmivé, egy kisebb hányada pedig egy szûk elit privilégiumává vált. Ma nem katarzisra vágyunk, hanem fogyasztjuk a mûvészetet. A szociális kérdés lényege 100 év elteltével ma is fennáll: a proletároktól meg lett vonva a kultúra, s vele együtt a kereszténység igazságaihoz való hozzáférés. Az elsorolt szimptómák a Brzezinski-doktrína eredményei: a tittytainment (a szexiparral egybeolvadt szórakoztatóipar) célja a frusztrált tömegek féken tartása. Ennek kivitelezését szolgálják az Amerikából készen kapott módszerek, a licensszel védett valóságshow-k és társai, Panem et circenses. Mi a magyar? A magyarság néplelkében van egy kettõsség a tiszta, szabad cselekvés, szolidaritás, bátorság, szabadságvágy és ennek árnyoldala, a turáni átok, a kételkedés, viszály, kurucos dac, a törvény be nem tartása, szabotálása. A magyar nem filozófiailag vezeti le a szabadság mibenlétét, mint a német, hanem ha szabadsága sérül, ezt egyre neurotikusabban tûri, míg egyszer csak betelik a pohár és lerúgja a béklyót, de mivel eszmeileg nem ragadta meg feladatát, visszacsúszik ugyanoda. Ez történt 1989-ben is ban, illetve azóta természeti és ipari katasztrófák alkalmával mindig megmutatkozik ez a karakter. Választások alatt és után elõhívják a másikat. Ennek a karakternek az ismerete lehetõvé teszi a vele való visszaélést, a viszály szítását. Ezt szolgálják az ugrásra kész médiumok. A magyarság mint vérségi kötelék, már nem érvényes. A magyarság kulturális kategória, szabad választás kérdése. A népszellemhez szabadon kapcsolódhat bárki, aki annak érzékelésére képes. Hogy mikor és meddig érintkeztünk a népszellemmel, ez egy aktuális, kikutatandó feladat. Egy biztos találkozási pont Ekkor Makovecz Imre megfogalmazása szerint az embereknek megjelent Szent Mihály arkangyal, és õ volt az, aki átformálta a történéseket. Errõl az élményérõl számolt be Karátson Gábor is az Ötvenhatos regényben. Sokan ugyanezt tapasztalták a 2002-es választások idején spontán megszületett népmozgalomban. A választási csalásokat és háttérmanipulációkat mint fekete mágiát a nép ösztönösen megérezte, az utcákon kétségbeesett emberek vonultak, a templomokban tömegek imádkozták a Szent Mihály-imát. Ez a belsõ fény utána lassan elhalványult. A magyarság államalkotó képességgel rendelkezik, képes a Kárpát-medence életének megszervezésére, ezt bizonyította történelme egészen a második világháborúig. A háborúk elvették tõle ezt a lehetõséget, és e képességének letagadása, a múlt elfeledtetése, meghamisítása lényeges stratégiai cél. Az elsõ világháború óta külsõ erõk alakítják a térséget, a wilsoni önrendelkezés elve szerint egymás ellen uszított kis nemzetállamokra darabolva. Ezt a magyarok és az itt élõ népek egyaránt neurotikusan élik meg. A magyar sértettségben, önsajnálatban, mely megakadályozza abban, hogy tárgyilagos képet alkosson a 20. századot alakító akaratokról, eszmékrõl, mulasztásokról. A szomszédos népek ugyanezt mesterségesen beléjük oltott magyargyûlölettel kompenzálják, mert tudat alatt érzik, hogy a magyarság nincs a helyén, hogy szellemi feladatát elvégezze. Ritka kivételek adódnak: a szerbek közül sokan vonzódnak Magyarország iránt, a horvátokkal, lengyelekkel kölcsönös a szimpátia, együttmûködés, néhány szabad individuum felismeri a közös sorsot ilyen Emir Kusturica szerb filmrendezõ vagy a fiatalon elhunyt román filmrendezõ, Cristian Nemescu és mások. A határrevíziónak sem értelme, sem realitása nincs. Aminek van, az a szellemi minõség felmutatása az én megragadása révén, a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése, a határon túli magyarok segítése, hogy a magyar kultúrát és vele a kulturális autonómia elemi követelményét képviselhessék, és az természetes vonzerejét kifejthesse, mely évszázadokig mûködött, míg külsõ hatalmak nem avatkoztak bele. A magyarság szerepe csak akkor állhat helyre, ha azt felismeri, és az együttmûködést az itt élõ népek s a belõlük kiemelkedõ szabad individuumok önként akarják, mert nyilvánvaló elõnyeit felismerik. Reprezentatív személyiségek Meg kell említenünk öt reprezentatív személyiséget, akikben a magyarság lelki-szellemi karaktere jól meg- 2012/1 3

6 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata ragadható. Az említett példák nem kizárólagosak, és nem jelentenek fontossági sorrendet, mert számos más individualitást is joggal választhattunk volna. Széchenyi István: az arisztokrata Széchenyi gyerekkorában nem beszélt magyarul, kicsapongó életet élt, majd megváltozott, ajándékpénzbõl megteremtette az önálló szellemi élet intézményét, a Magyar Tudományos Akadémiát, az elsõ vasútvonalat, a Lánchidat, közremûködött a Nemzeti Színház létrehozatalában, a lóversenyzést megalapította, a hitel fontosságára felhívta a figyelmet. A forradalmat tragédiának tekintette, bár késõbb melléállt. Döblingi számûzetésében írta: közvetlen kapcsolatban állok magasabb hatalmakkal. Eljutott a szellemi rátekintésig, halála után a szellemvilágból inspirálta Magyarország fejlõdését. Ezt ábrázolta kiválóan Bereményi Géza a Hídember címû filmben. Mollináry Gizella: egy macedón horvát anya és egy olasz apa házasságon kívüli gyereke, aki sokáig vérségi, rokoni kapcsolatok nélkül, árvaházban, különbözõ nevelõszülõknél, hallatlan nélkülözések közt nevelkedett, így bejárta és megismerte az országot, regény formájú önéletírása panoráma a századforduló Budapestjérõl. Kalandos és gyötrelmes sorsa ébresztette rá magyarságára, féktelen szabadságvágyára és arra a titokzatos erõre, ami ide vonzza az embereket, erre a földre, mely táplálja õket, de aminek tönkretételén oly sokan dolgoznak. Az álszent egyházból kiábrándulva kommunista lett, majd az anyját tönkretévõ zsidó újságírók miatt antiszemitává, de késõbb zsidókat bújtatott. A kommunisták is meghurcolták, könyveit betiltották, belõlük is kiábrándulva 1956 után ismét a kereszténység felé fordult, a Vigilia katolikus folyóiratnál jelentek meg utolsó írásai. Könyörtelen, lényeglátó tárgyilagossággal ábrázol. Egyik legérdekesebb, méltatlanul elfeledett írónk, mert senkinek sem volt jó. Egy szabad és magányos individuum. Két feltartott ujjal esküszöm a Mindenható Atyának és neked hazám, fajtám, nemem és minden embernek, hogy így volt! Esküszöm, hogy semmit tudtommal el nem hallgattam. Õszinte és igaz szívembõl szánom és bánom vétkeimet, és mélyen szégyellem a tieiteket. Fogadom, hogy többé nem vétkezem de hogy a bûnre szolgáló alkalmat elkerülhessem magamban és késõi utódaimban, hagyom nektek ezt a történetet. Okuljatok belõle. Ne erre!... Ne így!... Senki utánam!... Olvassátok el csak azért, hogy belevághassatok a homlokegyenest ellenkezõ irányba és engedjetek engem magam elveszni abba a végzetes és átkozott sötét éjszakába, ami tegnapotok és mátok. Mert ezen annyi az átok, amennyi a nagy mészárlásban elhullt véreitek fölött sulykolt föld porszeme és a hiába pazarolt szent életek feletti dombok felett remegõ levegõ atomjai, melyeket azóta még kisebb részekre sikerült rombolnotok. Mert folyton romboltok, mert minden kisebbre és kisebbre sikerül a kezeitek alatt, és az egészet boldog megelégedettséggel és kárörömmel lesi a Rombolás Szelleme amiért neki, érette és helyette dolgoztatok. Ne erre!... (Betévedt Európába) Kós Károly: A ma Romániához tartozó Nagyszeben városát II. Géza magyar király alapította, szászokat telepített oda. A magyarok a német szász kultúrát szabadon átvették, ahogy a népkarma adta, és hozzá is tettek valamit, ami a szászok számára is vonzóvá vált. Így ragadták meg a magyarság mibenlétét azok a különbözõ népekbõl származó individualitások, akik jelentõs személyiségekké váltak itt. Erre példa a lengyel Bem, az aradi vértanúk többsége, de említsük Kós Károlyt, a nagy magyar építészt. A kis Karl Kosch apja nagyszebeni szász volt, anyja osztrák. Német iskolába járt. Apja egy örökösödési ügy miatt összeveszett szász rokonaival, úgymond elege lett a szászokból, ezért egyik napról a másikra lemondta német nyelvû újságait, magyarokra fizetett elõ, és kivette fiát a német iskolából, átíratta a magyarba, nevét megváltoztatta, onnantól fogva a kisfiút Kós Károlynak hívták. Õ lett a magyarság egyik legnagyobb építésze és személyisége. A román megszállás során magyarok ezrei menekültek Nyugat felé, Magyarországra, õ bár fényes karrier várta Budapesten, az utolsó keletre induló mozdonnyal visszament, és lelki támasza, tanítómestere lett az ott maradó magyaroknak. A történetben megfigyelhetjük, hogy a döntésre Kós apja nem azért szánta el magát, mert meggyûlölte a németeket, hanem mert vonzerõt jelentett számára a magyar népszellem. Hirtelen döntésével, indulatos lépésével a szabadon választott kultúrforrás felé már magyarul is viselkedett, erre egy tõsgyökeres szász nem lett volna képes. Kós apja tehát már lélekben magyar volt. Ma a nagyszebeni románok rossz lelkiismerettel, külsõ sugallatra a multikulturalizmust mutatják fel a világ felé. Ezt a szász kultúra elõtérbe tolásával teszik, és sunyin elfelejtik, letagadják a magyar múltat. Az átlag román család bár a szászok már szinte eltûntek a városból, a lakosból mindössze 3000-en vannak német nyelvû iskolába íratja gyermekét, mert a német kultúrának vonzereje van. A magyarnak ma nincs, illetve a román nacionalizmus elfedi. Ezzel együtt a város kulturális életét a német és magyar kisebbség dominálja. Ahol hagyják a ma /1

7 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata gyar kultúrát kibontakozni, egybõl mûködésbe lép, számos ilyen falut találunk Romániában, Ukrajnában, élénk kulturális élettel, pezsgõ vállalkozásokkal, fejlõdéssel, aminek a környék román és szláv falvaiban nyoma sincs, viszont az itt élõ népek szívesen tanulják a magyar nyelvet. A készség megvan, de a szellemi ébrenlét, a forrás hiányzik. Ennek következménye a kettõsség: az üzleti életben a korábbi furfangosság helyett az erõszakosság, a csalás, átverés, a lopás általi meggazdagodás (Turán öröksége), a másik oldalon a vasárnapi szellemi élet, a templomba járás, a népviselet ápolása, a szépelgõ mûvészeti élet, egészen hétfõ reggelig. A népkarma feladata az ettõl való megszabadulás, önismeret és feladatunk szellemi alapú felismerése, amire eddig csak katasztrófák alkalmával voltunk képesek. Makovecz Imre: A jelenkor legnagyobb magyar individualitása. Az elsõ világháborúval megszakadt szellemi evolúció folytonosságát helyreállította. Ott folytatta, ahol Kós Károly abbahagyta. Átélhetõ módon közvetítette Steiner építészeti evangéliumát. Az antropozófiát kivitte a nyilvánosság elé. A népmûvészet motívumainak elemzésével megmutatta a jelek imaginatív tartalmát és azt a magaskultúrát, mely a népmûvészet képi nyelvében mutatkozik meg. Ezért nem a dekadenciában lévõ népi hagyományt kell életben tartani, melynek eredeti forrása már elapadt, hanem meg kell tanulnunk olvasni a képi nyelvet, és magasabb szinten folytatni, a tradícióból kilépve újrateremteni. Makovecz építészete befogadásra talált a népben, akikben még él a szellemi érzékenység. A perifériára ment, mert a centrum a szellemileg gyökértelenné vált városi értelmiség nem volt kíváncsi rá. Halála után ma is kárörvendõen gyalázkodnak. Szellemi forrása az antropozófia volt. Bereményi Géza: a filmrendezõ mindig a periférián élt, függetlenül és szabadon. A magyarellenes hangulatú hivatalos szellemi élet fenegyereke, aki lassan, de határozottan vált magyarrá, minden nacionalista túlhangsúlyozás nélkül, szabad eleganciával, kikezdhetetlenül. Széchenyi-filmje mutatja ennek tudatosságát. Nemrég egy meglepõ interjúban közölte, hogy minden idõk legjobb magyar filmje Szõts István: Emberek a havason címû mûve (1942). A fõszereplõben a magyarság karakterét mutatja meg: egy békés, szinte mulya alak, aki békében élne, de addig sanyargatják, amíg veszélyessé nem válik, és bosszút nem áll. De bosszúja nem hoz számára megváltást, csak reménytelenséget. Ugyanazt láthatjuk, ami 1956-ban is megtörtént. Bereményi a magyarság karakterének csupán egy oldalát mutatja, a rálátás képességét meg nem szerzõ, a karmája által lökdösött, fel-felébredõ, de visszaalvó, búskomorságba zuhanó alakban, s ezt megválthatatlanságnak nevezi. Diagnózisa helyes, de következtetése hibás: ez nem végzet, hanem feladat. A háború módszertana Vegyük számba Közép-Európa szétverésének mai módszereit: az itt élõ népek, nemzetek amerikanizálása, a népszellemmel való kapcsolatuk megszakítása a következõ eszközökkel: az értelmiség megvásárlása a Soros Alapítvány ösztöndíjaival propaganda, Magyarország lejáratása a nemzetközi színtéren konzumizmus, szórakoztatóipar, ópiumháború XXI. századi eszközökkel A valóságshow-k funkciója nem csupán tudattompítás, hanem rendszeres felkészítés és kondicionálás. A show-k lényeges izgalmi eleme a be- és kiszavazás. A szavazás egyfelõl tisztán a szimpátiaantipátia erõire apellál, másrészt a mûsor egészével összhangban a nézõk és résztvevõk ösztönéletét mozgatja meg. Ennek megfelelõen a nyertesek közt van pornószínésznõ, chippendalefiú, a díjazott viselkedésmódok inkább a morális tabukat döntögetõ, de legalább õszinte szereplõk. Az edzésterv célja azon tudati sztereotípiák, viselkedés- és értékválasztási minták beégetése, melyek a döntést a tudatos szintrõl eggyel alacsonyabb érzelmi szintre (szimpátia-antipátia) vagy kettõvel alacsonyabb (ösztön) szintre utalják. A valóságshow-k tehát többek közt a parlamenti választásra kondicionálnak. Ha eredményesek lesznek, elég lesz néhány jól célzott óriásplakát, sztereotip szöveg, démonizáló sugallat, és a szavazó kiszavazza azt a politikust, aki gondolkodásra szólít föl, igazságokkal szembesít, s ezzel kellemetlen tükröt tart a tévénézõ arca elé. A népszuverenitás korlátozása a népszavazás intézményének manipulálásával: Somodi Imre ismert üzletember, az Európai Kommunikációs Közalapítvány frontembere a Kossuth Rádió február 12-i reggeli hírmûsorában adott interjúban a következõket nyilatkozta (nem szó szerinti idézet): beszélt a ValóVilág és a BigBrother vezetõivel, hogy vegyenek részt az EU-csatlakozás melletti kampányban, mert ennek a mûsornak nagy befolyása van az emberekre. Természetesen igent mondtak a felkérésre. A beszélgetés során a riporter többször hangsúlyozta 2012/1 5

8 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata az EU-csatlakozással kapcsolatban a gondolkodás fontosságát, majd utalván a csatlakozást ellenzõ egyik csoport érveire melyek közül ugyan egyet sem említett, azokat mégis elképesztõnek minõsítette. A virtuális világ, az internet mint szociális közeg széles körû elterjesztése: ( célunk az élet digitalizálása 4 ) A Facebook alapítója egy alacsony morális szinten álló, éles észjárású, védtelen személy, akit Ahrimán eszközként használva belenyúl a fiatalok szociális életébe. A személyes találkozást helyettesítõ fórumokon, a kommentekben jól megfigyelhetõ a valós vita lehetetlensége, az indulatok, ösztönvilág erõsítése. Az emberek megfosztása a kereszténységtõl (nem az egyháztól). Multikulturalizmus és posztmodernizmus a kulturális autonómia és a népszellemek megismerése helyett. Posztmodernizmus: igazságok tagadása relativizálása, kirekesztõnek bélyegzése, helyettük narratívák szabad versengése, szellemi eredetünk ismeretének tagadása történelmi amnéziakeltés, nacionalizmusok, etnikai feszültségek gerjesztése (cigánykérdés, antiszemitizmus) elõkészítõ lépések a neoliberális politika által: a cigányság kiiktatása a reálgazdaságból, a segélyezés alapjövedelemmé tétele, a másik fõ jövedelem a bûnözés. A megélhetési bûnözés fogalmának bevezetése, a büntetõ törvények és bíráskodás felpuhítása a bûnözõk személyiségi jogainak védelme nevében, kiszolgáltatott áldozatok, rettegõ lakosság. A titkosszolgálat tudtával és passzivitása mellett romagyilkosságok végrehajtása, szélsõséges nacionalista csoportok pénzelése, akik félkatonai szervezetek létrehozatalával félelmet keltenek. A gyöngyöspatai példa: Richard Field 5 amerikai üzletember, Gyöngyöspatán az eszkalálódó helyzet közepette, nemzetközi médiatámogatással végrehajtott mentõakciót hajt végre romák kimenekítése címén. A mentõakció valójában egy hétvégi buszos kirándulás volt, melyrõl békében visszatért a roma csoport, de távollétükben a média jelenléte mellett az USA-nagykövetség emberi jogi megfigyelõi járõröznek a helyszínen. A településen nincs etnikai konfliktus, de közismert a helyzet: a roma lakosság munkanélküli, és segélybõl vagy lopásból tartja el magát, és mivel születési rátájuk magasabb a magyar lakosságénál, a szociális viszonyok fokozatosan romlanak. A módszert Koszovóban gyakorolták be, ahol a szerb lakosság életfeltételeit megnehezítették, így nagy részük elmenekült, az ottmaradtak születési rátája erõs csökkenésnek indult. A beavatkozó nagyhatalom a kollaboratív albán kisebbséget támogatja, akik születési rátája magasabb, és lassan kiszorítják a szerbeket az ország szellemi bölcsõjének tekintett területrõl. Másik példa a szlovák, román és szerb magyarellenesség: a magyar nyelvû oktatás visszaszorítása, a kulturális autonómia korlátozása, agresszív betelepítési politika, a történelem meghamisítása, a cél: Közép-Európa talpra állásának megakadályozása. A NATO-n keresztül bevonás nemzetközi katonai akciókba, önálló véderõ kialakításának megakadályozása. Gazdasági függõség kialakítása különbözõ eszközökkel: valutaunió révén az önálló monetáris politika fokozatos korlátozása, vámunió, privatizáció révén a külföldi tõke dominanciájának elérése, a helyi gazdaság visszaszorítása. Az MNB magas (7%) alapkamatot ad, ezzel ugyan fékezné az inflációt mely jelenleg nem magas, viszont közvetve fékezi a gazdaságot, mivel a 80% feletti külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok nem hitelezik a reálgazdaságot, hanem államkötvényekben tartják pénzeiket, beleértve az uniós fejlesztési forrásokat is. Bankokon keresztüli tõkekivonás: 2010-ben a magyarországi bankok nyeresége 300 mrd, melyre 200 mrd bankadót vetettek ki, de a kamatjövedelem költségként elszámolható, ez pedig 2000 mrd feletti! A bankok csak profittermelést és -kivonást végeznek, alaptevékenységüket, a hitelezést nem. Sok kereskedelmi bank nem hajlandó forgóeszközhitelt adni, mely a vállalkozások létfeltétele. Magyarországon a vállalkozások nem tudtak saját tõkét felhalmozni, hitelre való rászorultságuk fokozottan fennáll. adósságcsapda hitelfelvételek révén az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek szintjén A devizahitelezés példája: Önkormányzatok és magánszemélyek eladósítása, állami segédlettel: a mûködõ tulajdon nélküli önkormányzatok kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel teremtenek forrást, ezzel csõdbe manõverezik magukat; a magánszemélyekre a bankok jelzálog-alapú lakáshiteleket tukmáltak, melyek törlesztõrészletei jelentõsen megnõttek, közben az ingatlanárak lezuhantak, a lakásokat nem tudják eladni annyiért, hogy a hitelt visszafi /1

9 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata zessék, ezáltal elvesztik otthonukat. Az érintettek középosztálybeli emberek, jól fizetõ állással. Sokan szabad felhasználású hitelt vettek fel vállalkozásuk céljaira, mert nem kaptak a bankoktól vállalkozói hitelt, és most a vállalkozásuk úszott el. Ezzel a középosztályt fejezték le. A devizahitelek révén mintegy egymillió család érintett, ez az aktív lakosság fele-kétharmada. A bankok extraprofitja elegendõ forrást adna a devizahitelesek megmentésére, de ez nyílt konfliktust jelentene. A hármas tagozódású társadalom felé való nem tudatos és tudatos törekvések megakadályozása. A helyzet 2011 A 2010-es választásokra nagy várakozásokkal tekintettünk ben nem az történt, amire vártunk. Helyzetünk hasonlóan alakult, mint Németországé a fal lebontása után: a saját sorsunk felett nem rendelkezhettünk Genscher nem jelenthette be a NATO-ból való kilépést, a semlegességet, Magyarországon az MDF vezetõi a megnyert választások után szintén az amerikai diktátummal szembesültek. 20 év alatt az ország gyarmattá vált ben az élelmiszer-import a normális 4-5%-ról mára 40%-ra nõtt, a vidék katasztrofális leépülése mellett, holott az exportbevételek jelentõs része ma is a mezõgazdaságból származik. Várakozásunk tárgyai: adósságállományunk csökkentése, gazdasági önvédelem, a határon túli magyarság megmentése a nacionalista, asszimiláló politikától Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Burgenlandban; katonáink visszahívása Afganisztánból, a hadsereg megerõsítése; a V4-ek közti együttmûködés erõsítése, regionális politika, partnerség az EU-n belüli érdekérvényesítésre és egy élhetõ élet. Mit ért el a kormány másfél év alatt? Orbán Viktor törekvése a V4-ek tekintetében nem talált visszhangra. A lengyel kormány a kezdeményezést érdemi válasz nélkül hagyta. A román államfõ nem csatlakozott a kezdeményezéshez, bár lépései kis késleltetéssel követik a magyar lépéseket. Szlovákia küzd nacionalizmusával, nem együttmûködõ. A szmolenszki baleset oka még mindig nem tisztázott. Egy bizonyos, az oroszokkal szembeni lengyel nyitási folyamat megrekedt. Ha volt olyan cél, mely erre irányult volna, azt sikerült elérni. Napjaink tapasztalata a kormány politikájáról mintha látlelet lenne a néplélekrõl: stratégiailag helyes lépések és a szellemi rálátás hiánya miatt tévutak és hibás tettek. Az államcsõd veszélyét az Orbán-kormány elkerülte. A 80% feletti államadósságot egy év alatt 72-re mérsékelte, drága árat fizetve érte. Az állam mellett eladósodtak az önkormányzatok, a kisvállalkozások, az egyének. Helyes lépések és hibák, tévutak Államosítás: kórházak (központosítás) Állami tulajdonszerzés stratégiai cégekben (MOL, Rába, MÁV, MALÉV) Oktatás állami irányítása: kötelezõ alaptanterv, melytõl 10% eltérés lehetséges, kötelezõ óvodába járás, röghözkötés, az állami oktatás visszafizetési kötelezettsége Oligarchák befolyása a kormányzásban (Csányi, Demján, Nyerges, Simicska), tõkés csoportok lobbiérdekeinek érvényesülése a parlamentben, az állami pályázatok kiírásánál Energiapolitika és mezõgazdaság: Mellár Tamás: az ország jövõje a vidéken dõl el, és két pillérre támaszkodik, a megújuló energiákra és az élelmiszer-termelésre. Mi folyik ma e két területen? a mezõgazdaságban harc folyik a gazdák a középosztály és a nagytõke közt, a minisztériumon belül is: Ángyán kontra Fazekas. A tét a földtulajdon. A nagytõke hosszú távon a tulajdonszerzésben érdekelt, és jelen is van a tulajdonosi háttérben a külföldi tõke. Az állami földek tartós bérleti pályázatának kiírása kizárja a versenybõl a helyben lakó gazdákat, megfosztva õket a fejlõdéstõl, helyettük tõkés nagyüzemeket hoz helyzetbe, akik intenzív mûvelést folytatnak, erõs gépesítéssel, minimális élõmunkával (nem fenntartható stratégia). az energetikában: a magyar energiastratégia nem fenntartható. Csak a földgázra és az atomenergiára épül, a megújulók kisebbségben maradnak, épp annyit teljesítenek csak, amit az EU elõír. Az atomenergia és a gáz monopólium, egy központosított rendszert tart fenn. A valóságnak megfelelõ stratégia egy decentralizált energiarendszer lenne, helyi megújulókra alapozva. Demokrácia, média A bolsevizmus öröksége a demokráciadeficit, a civil iniciatíva gyengesége. A korfeladat ennek megerõsítése a közvetlen demokrácia eszközeivel, a népi kezdeményezés, a népszavazás intézményének kiterjesztésével. Ezzel ellentétes törekvések zajlanak: központosítás, államosítás, a népi kezdeményezés korlátozása, az erõs kéz poli- 2012/1 7

10 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata tikája. Egy elmulasztott lehetõség volt a 2002-es spontán népmozgalom, a polgári körök létrejötte, mely azonban a politika passzivitása miatt elhalt. A helyzet hasonló Orbán Viktornál, mint Putyin esetében. Vagy felismeri feladatát, vagy mulasztása révén még nagyobb kárt okoz, mint ellenfelei. Ez esetben beáll az angolszász váltógazdaság, az eurokrata bal- és jobboldal uralmának ingalengése, privatizáció visszaállamosítás megint privatizáció. A fõ médiumok, pártok tulajdonai, ellenzéki vagy kormánypárti, mindegy. Amerikai minta: a vélemény elhangozhat, az igazság is, csak senki sem hallja. A félig tudatos cselekvés lépései: a bankok gátlástalan uralmának korlátozási kísérlete, a bankadó Európa támadja, aztán bevezeti. Orbán a fenegyerek, akinek megengedik a bátor lépéseket, amik egyébként már elodázhatatlanok. De van egy határ, amit nem léphet át. Ez a határ változó. Kitapintására Orbánnak megvan az érzéke. A magyarországi gyarmati politika elõre kidolgozott sablon szerint megy, kis késleltetéssel ugyanezt hajtják végre Romániában. Részlet Hossó Andrea közgazdász elõadásából (a Standard & Poor s londoni munkatársa): Nézzük most egy természeti erõforrásokban gazdag, mégis gyakorlatilag gyarmati sorban élõ afrikai ország egyszerûsített gazdasági modelljét. A hatalmas természeti kincs haszonélvezõi a nagy multinacionális cégek, amelyek olcsón kitermelik a nyersanyagokat. Velük együtt részesül a haszonból a helyi uralkodó réteg, amely elõnyös feltételekhez juttatja a külföldi vállalatokat bizonyos anyagi javadalmazás fejében. A helyi lakosság, a helyi vállalkozások szinte reménytelen helyzetben vannak, hiszen anyagi és ennélfogva egyéb önrendelkezési képességük minimális. Az ország tökéletesen ki van szolgáltatva néhány multinacionális nagyvállalat és a helyi uralkodóréteg mindenkori gazdasági érdekeinek. A jövedelmek polarizálódnak, a javakban dúskáló helyi hatalom éles ellentétben áll a többnyire nyomorgó, leginkább munkanélküli vagy olcsó bérmunkás lakossággal. Az ország pénzügyi helyzete törékeny, egyik kölcsönt a másik után veszi fel, de ezeket nem a gazdaság termelékenységének javítására fordítja. Ez nem valós gazdaság: ez a posztkoloniális gazdaság, magyarul a múlt század fizikai gyarmatosítását követõ pénzügyi gyarmatosítás klasszikus gazdaságszerkezete, egy torz, kiszolgáltatott, hosszú távon életképtelen képzõdmény. Mi a mai magyar valóság? Hasonló az afrikai példához, csak nekünk nincsen olajunk, vannak viszont egyéb természeti kincseink, amelyeket nem óvunk. Az országban megtermelt nyereségnek több mint kilencven százalékát néhány multinacionális cég termeli, viszont a foglalkoztatásnak csupán egynyolcadát nyújtja, az adóknak durván egyharmadát fizeti. A megtermelt nyereség nagy része elhagyja az országot, tehát nem járul hozzá a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Ezek a meghatározó súlyú cégek jelentõs helyi állami segítségben részesülnek, adókedvezmények és egyéb juttatások formájában. A különbözõ okok miatt a külföldre és belföldre egyaránt súlyosan eladósodott kormánynak valahol be kell hajtania a külföldi tulajdonosoknak elengedett adójövedelmet. És ezt a lakosságtól, a küszködõ hazai kisvállalkozóktól szedi be. Megfelelõ források és piacok hiányában a hazai kisvállalkozások elsatnyulnak, illetve létre sem jönnek. Az egyeduralkodói helyzetet élvezõ külföldi nagyvállalatok kevés munkahelyet teremtenek, nem kényszerülnek versenyre, a hazai piac állapota nekik közömbös ig Magyarország szovjet gyarmat volt. Amikor a szovjet hadsereg kivonult, sokan reméltük, hogy végre önálló országgá válunk, akár áldozatok és szûkölködés árán is. Az a gazdaság azonban, ami akkor kialakult, és azóta is létezik, továbbra is gyarmati gazdaság. Gyarmati létbõl szabadulni kívánó, önállóságot akaró ország a lehetséges legteljesebb gazdasági szuverenitást tûzi ki célul. Gazdaságpolitikai eszközeit ennek a célnak veti alá, a jövõ számára építkezik, szilárd alapokat teremt fejlõdéséhez. Nem divatos elméletekre és tõle idegen érdekeket képviselõ tanácsadókra hallgat, hanem saját nemzeti érdekeit szem elõtt tartva politizál mint minden szuverén ország. Számba veszi, milyen abszolút és viszonylagos gazdasági elõnyei vannak. Kijelöli gazdasági fejlõdésének fõ irányvonalait, mely ágazatokat kell fejlesztenie elsõsorban, mely ágazatok szorulnak védelemre, amíg annyira meg nem erõsödnek, hogy önállóan is képesek megállni a lábukon és nemzetközileg versenyezni. Tudomásul veszi, hogy lepusztult és gyenge, hogy kompromisszumokat kell kötnie, de nem tágít az alapcéltól, hogy szuverén gazdaságot teremtsen. Ilyen ország tudja, hogy külpolitikáját óvatosan kell vezetnie, hiszen sokaknak nem áll érdekében, hogy fejlõdjön, ezért aztán úgy keres szövetségeket, hogy azok érdekközösségen alapuló kötések legyenek. Nem adja fel korábbi piacait, és nem köti egy lóhoz a szekerét, hanem több lábon álló gazdaság- és kereskedelempolitikát folytat. Nem viszi csõdbe saját életképes vállalatait, nem adja külföldi kézbe gyárait, földjeit, közüzemeit, stratégiai fontosságú ágazatait és azokat a szektorokat, ahol abszolút vagy viszonylagos elõnyöket élvez. Többségi nemzeti tulajdonban tartja pénzintézeti rendszerét, amely a gazdaság vérellátását biztosítja. Tudja, hogy a korábbi helytartók ki akarják majd szolgálni a mindenkori gyarmati hatalmat, tehát eltávolítja õket a gazdasági és politikai hatalomból. Önálló országoknak /1

11 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata termelõ ipara és mezõgazdasága van. A német gazdaság azért Európa húzóereje, mert olyan árut állít elõ, amit a világon mindenütt el tud adni. A mi gyarmati gazdaságunk csaknem mindent külföldrõl hoz be, természetesen kereskedelmi hiányunkat növelve. Megdöbbentõ és szégyenletes, hogy a bevásárlóközpontokban szinte nem találunk magyar céget, hogy ritkasággá vált a magyar termék, hogy legalapvetõbb szükségleteinket is importból elégítjük ki. Nem lehet magyar poharakat és edényeket venni, nincs magyar fehérnemû, a virágcserepeket Olaszországból, a virágokat Hollandiából hozzuk. Akár dioxinfertõzött húst is importálhatnak az áruházláncok, miközben Magyarország Európa egyik legjobb mezõgazdasági adottságokkal rendelkezõ országa. Olcsó bérmunkára alapuló összeszerelõ üzemekbõl és ehhez lebutított munkaerõbõl nem lehet meggazdagodni. Az a gazdaságpolitika, amely sarcaival lehetetlenné tette, hogy a magyar vállalkozó munkájából tõkét tudjon felhalmozni, finanszírozását pedig kiszolgáltatta az ebben érdektelen külföldi pénzvilágnak, az gyarmati. Most újra döntenünk kell: hajlandók vagyunk végre önálló államként gondolkodni, vagy a gyarmatok szomorú, állandósult válságállapotában tengõdünk, amíg földönfutókká nem válunk a saját országunkban. A valódi, nagyon is szükséges szerkezetváltás azt jelenti, hogy a gyarmati gazdaságszerkezetet felváltjuk az önállóval. Mik a szuverén gazdaságok jellemzõi? Önrendelkezés, önérdeket szolgáló gazdaságpolitika, saját lábon álló pénzügyi rendszer, ipar és mezõgazdaság, egészséges, nemzeti kézben lévõ kis- és középvállalati réteg. Ehhez az elsõ lépést az Orbán-kormány megtette a kisvállalkozások jelentõségének felismerésével és a Széchenyi-tervvel. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amelyik az ország adottságaira és hagyományaira támaszkodva termelésre ösztönöz. Erõs magyar vállalati réteget kell létrehoznunk, ami magas hozzáadott értékû, szaktudást kívánó, kiváló minõségû termékeket állít elõ. Segíteni kell ezeket a vállalkozásokat, hogy újíthassanak és beruházhassanak, elláthassák a hazai piacot, és exportáljanak. Saját mezõgazdaságra és feldolgozóiparra van szükségünk, amelynek pénzellátását többnyire saját pénzintézeteink biztosítják, szakszerûen és célzottan. Ez fogja biztosítani a gazdasági és politikai szuverenitást, és természetesen a munkahelyteremtést és az államháztartási egyensúlyt. A magyar vállalatok nyeresége itthon marad, és minket gazdagít. Emellett jól megférnek a külföldi cégek, de nem kitüntetett helyzetben és nem kizárólagosan. Mindehhez kell a hazai gazdaságot szolgáló, elszámoltatható, átlátható intézményrendszer és legfõképpen szuverén gondolkodás. A gazdaság nem csupán számok és függvények halmaza, hanem legfõképpen a gondolkodásmódtól függ. Az, aki nem hisz magában, az országában, nem akar önállóan gondolkodni, hanem mindig az aktuális gyarmatosítók és helytartók által kijelölt keretek között meri csak önmagát és lehetõségeit szemlélni, eleve vereségre és szolgaságra ítéltetett. Fontos mindehhez, hogy világossá tegyük valamennyiünk számára, hogy az ország az önállóság mellett kötelezte el magát. Nem tûrhetõ el tehát, hogy azok, akik a mindenkori gyarmatosítókat kiszolgálva magyarokat üldöztek, közvagyont loptak, sikkasztottak, magyar érdekek ellen cselekedtek, ne adjanak számot tetteikrõl a szabad, elfogulatlan igazságszolgáltatás elõtt. Amíg mindenki azt érzi, hogy az eredeti tõkefelhalmozásnak azt a korát éljük, ahol a helytartók büntetlenek és megtarthatják ebül szerzett vagyonukat és hatalmukat, nem tudjuk felszámolni a gyarmati létet. Szükséges mindehhez olyan törvényi keret, amely kitûzi szuverén állami létünk sarkalatos pontjait. Olyan alaptörvény, amelyet nem a megszálló hatalom árnyékában tüsténkedõ helytartók eszkábáltak össze, és amely nem a törvénytelenül meggazdagodottak anyagi elõnyeit védi. Az a törvény, amelynek értelmében a nemzeti érdek ellen cselekedni talán erkölcstelen, de nem törvényellenes, az elfogadhatatlan egy szuverén állam számára. Olyan alkotmány kell, amely ezeréves hagyományainkra, szerves fejlõdésünk eredményeire, a Szent Korona-tanra támaszkodik a jelen szükségletei szerint. Önálló országnak olyan alkotmányra van szüksége, amelyik kimondja, hogy a nemzeti érdek mindenekfelett való, hogy vannak megkérdõjelezhetetlen tételek: éppúgy, mint az emberi élet sérthetetlensége, a nemzet szuverenitása, a nemzet vagyonának elidegeníthetetlensége, a mindenkori nemzeti érdek védelme alaptörvény és vitán felül áll. A gyarmati szerkezetrõl az önálló állami létre való áttérés az élet minden oldalát érintõ valódi szerkezetváltás. Hossó Andrea szemléletesen három országot állít párhuzamba: Magyarországot, Nigériát és Svájcot. Ma Nigéria lassan kiemelkedik gyarmati múltjából, Magyarország még süllyed tovább. Mi a teendõ? A fenti igazságok felismerése, szabad cselekvés A túlméretezett állam visszaszorítása, strukturális reformok Hazai tulajdonú bankrendszer, illetve a takarékszövetkezetek megerõsítése A szabad szellemi élet intézményeinek megteremtése, megvédése a kereskedelmi médiumok és a kultúra elválasztása, a gazdasági befolyás korlátozása, a 2012/1 9

12 Ertsey Attila: Néplélek, népszellem, korszellem, a magyarság feladata kultúra autonómiájának megteremtése. Az emberi méltóság védelme, médiaszabályozás, a méltóságot sértõ tartalmak betiltása oktatásügy: a szabad oktatás, az állam fokozatos kivonulása, a Waldorf-pedagógia és mások szabad mûködése, keresleti alapú finanszírozás pénzreform, adóreform, tulajdonreform pénzreform: a spekulatív pénzmozgások korlátozása, személyi hitel reálhitel helyett, tulajdonreform: használati tulajdon bevezetése, közbirtokosság és innen lassan tovább a termelõeszközök használati tulajdona felé, a lakhatás mint állampolgári jog révén a lakás használati tulajdona felé adóreform: cserepénz, hitelpénz, ajándékpénz kapcsolatunk az oroszokkal, Kínával, a V4-ekkel, a Kárpát-medence népeivel az arab világ kérdése: Kadhafi: pacifikálta a helyzetet, most el lett takarítva, nõ a feszültség, háborús kockázat a megértés esélye? gazdasági autonómia a gyarmatosítás leküzdésével közvetlen demokrácia Izland példája Találkozás a népszellemmel: Az én kifejlesztése, a Gonosz megismerése 1956: egy provokációnak indult tüntetés, mely hirtelen átfordul, megjelenik valami, ami átformálja az embereket, erre emlékezik mindenki, még az is, aki nem élt akkor 1989: hatalmas vállalkozói kedv, civil iniciatíva, az IMF csõdtörvényével lefejezve 2002: népmozgalom, ahol megint megjelent valami: spontán tüntetés, imádkozás, a fekete mágia érzékelése, rémület A gyarmat a lelkekben van Az évszázadokon át tartó hosszú Habsburg- és török uralom viszont kialakított egy immár kiirthatatlannak látszó reflexet: az ország dolgait odafent, többnyire külországban, Bécsben, Prágában, Sztambulban intézik, nekünk ahhoz semmi közünk, legfeljebb panaszkodhatunk és csalhatunk adófizetéskor. Ez is önfelmentés: az igazán fontos döntéseket sorsunk felõl máshonnan, kívülrõl, fentrõl várjuk. És készen kapjuk. Nemeskürty István: Meddig várjunk? Minden mindennel összefügg, és minden egyes cselekedetünk számít. Jegyzetek 1 Der Europäer, decemberi szám, Szabad Gondolat 2 miniszterelnök májusában 2/3-os többséggel ismét miniszterelnök 3 metafora Ady Endre ( ) versébõl 4 Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója 5 részben magyarországi ingatlanpanamák révén gazdagodott meg, az LMP fõ támogatója volt, mára eltávozott az országból Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása A nyugati újságok Magyarország-ellenes, rágalmazó cikkeit olvasva az a kérdés merülhet fel: miért vagyunk mi, magyarok, még ma is olyan fontosak ellenségeinknek, hogy folyamatosan támadnak, rágalmaznak minket? Két világháborúban voltunk vesztesek. A trianoni diktátum következtében országunk területe az egyharmadára csökkent. Elveszítettük legfontosabb gazdasági és kulturális bázisainkat. A bolsevikok negyven éven keresztül rombolták az országot. Hogyan lehet, hogy egyáltalán létezünk még? De akár megfordítva is feltehetjük a kérdést: hogyan történt meg annak idején, hogy az Ázsia sztyeppéin vándorló nomád népek közül egyedül a magyar maradt fenn, és vált keresztény államalapítóként a közép-európai kultúrkör tagjává? Egy másfél órás elõadás keretében lehetetlen ezt a kérdést kimerítõen megválaszolni. Ezért a témát érintõen Kálmán István /1

13 Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása olyan aforisztikus gondolatokat szeretnék megemlíteni, amelyek segítséget adhatnak a magyar történelmi létesülés kezdeti korszakainak szellemtudományos feldolgozásához. Goethe írja: Aki három évezredrõl nem képes, hogy számot adna, ki nem talál a sötétbõl, vakon élhet, napról napra. A magyar történelem kutatóinak csak egy évezredrõl kellene számot adniuk, de valamennyien ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyarság történetét 4-5 ezer évig kövessék vissza. Ennek az az egyik oka, hogy a magyar nép eredete számukra ismeretlen és a mai napig vitatott. Hivatalosan csak azt a kutatási módot ismerik el, amelyik írásos dokumentumokra, régészeti leletekre támaszkodva a tér-idõben lejátszódó eseményeket kauzális összefüggésükben vizsgálja. Így azonban nem lehet egy nép lényének születéséig eljutni és fejlõdését követni. A történészek, hogy eljussanak a magyarság õseredetforrásáig, keresnek egy õsatyát, akinek leszármazottai nemzetségekké, törzsekké sokasodtak. Az õsatya adja a családnak a szabályokat, melyek aztán szokások, hagyományok formájában továbbélnek. Majd a vándorlások során a törzsek keverednek, asszimilálódnak, és a kutatók hiába keresik a jellegzetes sajátosságokat, melyek különböznek a más népeknél találhatóaktól. Így a mai napig vitatott, hogy a magyar törzsek a finnugor családba tartoznak-e, vagy török, hun, esetleg szkíta eredetûek. Egy nép azonban tér és idõ feletti világból születik, õseredete nem földi, hanem kozmikus történés. Ezáltal áll összefüggésben a múlttal és jövõvel. Az égi (kozmikus) történelmet a földi történelemmel a mítosz kapcsolja össze, amelyet a történészek nem tekintenek hiteles forrásnak. Számunkra azonban a kiindulópontot jelentheti, ha azt a pillanatot ragadjuk meg, amely a monda és a történelem határán van, ahol az idõbeli folyamatok tér-idõ történésekké válnak. Hol tudjuk tetten érni ezt a pillanatot? A mítosz elmeséli, hogy az Úr megtestesülésének 819. esztendejében Eleud és Emese házasságából született Álmos. Eleud származását a geneológia visszavezeti a hun nemzetségig. Álmos a nevét onnan kapta, hogy anyjának, Emesének álmában isteni látomás képében megjelent a turulmadár, és mintegy reászállva, teherbe ejtette õt. Ez a mítosz a magyarság eredetmítosza. Álmos a magyarság õsatyja, akinek felsõbb isteni származása van, és isteni erõvel rendelkezik, amelynek segítségével feladatát végre tudja hajtani: népét a turul jóslatnak megfelelõen új hazába vezetni. Itt lép át a mítosz a földi történelembe, az idõ áramlásából a tér-idõbe! Létrejön egy vérszerzõdéssel megpecsételt törzsszövetség, amely hûségesküt tesz Álmosnak, aki hadait a Volga és az Ural közötti területrõl Lebédián és Etelközön át a Kárpát-medencébe vezeti. A hét, egymástól független nemzetség Álmos, majd fia, Árpád fejedelem vezetésével egy néppé olvadt. (Álmos nem lép be az Ígéret földjére.) A Golgotai Misztérium után belsõ Ázsiából Európán át nomád, félnomád törzsek folyamatos vándorlását látjuk. Ezek a törzsek turáni mongol faji elemet hordoztak magukban, melynek kiindulási pontja a IV VII. atlantiszi korszakban volt. Ezek a nomád népek alacsony asztrális szellemi látással rendelkeztek, semmilyen hajlamuk nem volt a kultúra teremtéséhez, passzívan elvették, amit a természet adott, vezetõik varázslók, mágusok voltak. Rudolf Steiner július 15-i elõadásában így jellemzi azt a területet, ahol a nomád népek vándorlása keletrõl nyugat felé haladt: Az Uráltól és a Volgától keletre Ázsiában, egy a földi világgal határos asztrális világban egy arimanizált mágiát találunk, amit bizonyos szellemi lények ûznek, akik éteri-asztrális alkotottságukat tekintve az ember fölött állnak, lelki és szellemi mivoltukat tekintve azonban az ember alatt visszamaradtak. Egész Szibérián keresztül, Közép-Ázsián keresztül, a Kaukázuson át mindenütt, a földivel közvetlenül határos világban félelmetes arimáni, éteri-arimáni lényeket találunk, akik az asztrálisba és a földibe helyezett arimáni varázslatokat ûznek. Egy kozmikus ritmusnak megfelelõen egy szellemi vezetõ, nomád törzseket összefogva, nyugati irányba haladva hadjáratokat indít, birodalmat alkot, amely azonban a halála után felbomlik. Ilyen volt a mongol turáni elemet hordozó hunok birodalma az 5. században, az avaroké a 8. században. Mindkét birodalom székhelye a Kárpát-medencében, a Duna-Tisza közén volt. A harmadik hullámban jöttek a magyar honfoglalók a 9. században. Mi tette lehetõvé, hogy a nomád, félnomád magyar törzsek által meghódított Kárpát-medencében olyan birodalom keletkezett, amely nemhogy nem bomlott fel, hanem számos ott lakó és késõbb bevándorló népcsoportot beolvasztva, önállóságát megtartva keresztény államként tudott fennmaradni? A magyarok Közép-Európa én-kultúrájához tartoznak (Rudolf Steiner, GA 287.), de törzsi-vérségi erõi turáni elemet hordoznak, ami a nyugati fejlõdés akadályaként lépett fel. Ezeknek az erõknek ki kell halniuk, át kell alakulniuk, ahogyan Széchenyi István a Kelet népében írja: a korlátlan tûznek nemes hévre, a vad erõnek bajnoki szilárdságra, a romboló ittasságnak nagylelkûségre kell tisztulni, felemelkedni. 2012/1 11

14 Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása Mi segítette a magyarokat a turáni erõkkel folytatott küzdelmükben? I. István országlása idején olyan társadalmi struktúra épült fel, amely korának legmélyebb spirituális forrásából kapta impulzusát. Ennek a szellemi impulzusnak a befogadása nemcsak azt tette lehetõvé, hogy a birodalom ne bomoljon fel, és keresztény államként István halála után is fennmaradhasson, hanem hogy a magyar nép a jövõben a közép-európai kultúrkörben a csehekkel, szlovákokkal, ruszinokkal, lengyelekkel együtt részt vehessen a közép-európai én-misszióban. Árpád uralkodása alatt még egy törzsi-nemzetségi struktúra jött létre a törzsszövetségi törvénykezés alapján. A nép két részre oszlott, harcosokra és pásztorokra (halászat, vadászat mellett csak kevesen ûztek kézmûvességet). A várak körül letelepedett nép kétharmada a várakat õrizte, és hadi szolgálataiért örökös bérbirtokot kapott. A várak azonban nem voltak birtokai a nemzetségek fejeinek, akik csak kormányzói joggal rendelkeztek. Õk igazgatták a várak körül letelepült népet, és õk bíráskodtak felettük. A bennszülött lakosság, ha behódolt, megtarthatta szabadságát, és nemesi birtokot is nyerhetett. A hadifoglyok rabszolgaként dolgoztak. Egy görög író (Theophilactus Stritter) tanúsága szerint a magyarok csak egy fõ lényt imádtak, ki mindeneket alkotott, fentart és igazgat; ennek tiszteletére, közönségesen dombokon s berkekben, imákat s áldozatokat mutatának be e végre leölt marháikból. E jó szellemen kívül, kit Isten név alatt tisztelének, s kinek adományából jõni hittek minden áldást és szerencsét, tisztelték még de nem imádták a levegõt, vizet, tüzet, földet, kivált pedig a napot, mint ollyan lényeket, mellyek által leginkább vették Isten jótéteményeit. Nagy szerepet játszott még vallásukban egy hatalmas, de Istennek alávetett, gonosz szellem, kit Ármánynak, máskép Ürdöng- vagy Ördögnek neveztek. (...) Hitték továbbá, a lélek halhatatlanságát s egy túlvilági jobb életet. 1 A harcos rend harci modora magas színvonalú volt, ami a sikeres kalandozásokat is lehetõvé tette, melyekben a harci erények rablószellemmel keveredtek. Legkedveltebb foglalkodásuk volt a harcz és rabló kalandok; ezeket õk közönségesen iszonyú pusztítással gyakorlották, diadalaikat pedig könyörûletet nem ismerõ kegyetlenséggel fertõztették: nyomaikat merre kalandozának, vér és pusztaság jelelé, a helységeket felgyujtották, a lakosokat felkonczolták vagy szolgaságba hurczolták. A szabadságra méltónak sem tartaték, ki még nem ölt ellenséget. Egyébiránt a magyar büszke, becsületszeretõ, dicsvágyó s komoly jellemû vala; tettre készebb, mint beszédre, szándékával nem nagy zajt ütött. 2 Erre a honra és népre kellett felépítenie Istvánnak egy új keresztény szociális rendet, amelyben a jövõbeni közép-európai kultúrkör eszméje az irányadó. Nagy Emilné dr. Göllner Mária ennek a fejlõdésnek három forrására utal (Maria von Nagy: Memoiren. I., 1974): a gandersheimi kolostorra a chartres-i iskolára Gellért püspök és Dionysos Areopagita tanaira. István uralkodásának idejére esik a Német Nemzet Szent Római Birodalmának történelmi kialakulása. Ez a birodalom három szakaszban fejlõdött ki: a nyugat-római orientáltságú Karolingok alatt (Kis Pipin, Nagy Károly, ) a keleti orientáltságú Szász-ház császárai, az Ottok alatt ( ) majd a Hohenstauf-dinasztia korában, amikor a két poláris orientáció között szintézis jött létre (hûbéri társadalom). Magyarország születése az Ottok uralkodásának idejére esik. Történelmének kezdetén milyen sorskapcsolat fûzi a magyar népet a Szász uralkodói házhoz? 955-ben I. Ottó Augsburgnál döntõ vereséget mért a kalandozó magyar seregre. A német seregek a harcos Mihály arkangyal képével a zászlajukon vonultak az ellenség ellen, szembeállítva a turáni mongol hatalommal a nyugati keresztény emberiség-impulzus szellemi lényét. A legenda szerint a százezres magyar seregbõl csak hét magyar maradt életben, kiket levágott fülekkel küldtek haza. Lehelt és Vérbulcsút kivégezték. 970-ben a bizánci seregek is súlyos vereséget mértek a kalandozó magyarokra, ezzel megszûntek a kalandozások. E nélkül a vereség nélkül lehetetlen lett volna István országlása. Még jelentõsebbek azonban magának Istvánnak a sorskapcsolatai a szász uralkodóházzal, ha ezek nem is mindig külsõ kapcsolatokat jelentenek. Az uralkodóház szoros kapcsolatban állt a gandersheimi kolostorral, amely ezekben az idõkben a szellemi élet kiemelkedõ helye volt. A 9. században a Szász-ház egyik nõi felmenõjének megjelent Keresztelõ János, és ez adta a döntõ impulzust az apácakolostor megalapításához. A Szász-ház több hercegnõje is a kolostor apátnõje lett. A 10. században a kolostor apátnõje volt Hroswitha költõ-írónõ ( ), aki a görög szellemi élet platonikus áramlatát kötötte össze az ezoterikus kereszténységgel. Ebben az idõben Henrik bajor herceg húga, Gizella is a gandersheimi kolostorban nevelkedett. Apácának készült, de 995-ben Géza fejedelem megkérte a kezét fia, Vajk számára. Ugyancsak jelentõs szerepet játszott István életében II. Otto és görög hitvese, Theophano fia, III. Otto /1

15 Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása Gerbert d Aurillac aki már I. Otto óta a legszorosabb kapcsolatban állt a Szász-házzal tanítómestere és tanácsadója lett III. Ottónak. Az õ hatalmi befolyásával választották meg Gerbertet II. Szilveszter néven pápává, akitõl aztán I. István a koronát kapta. A bizánci keleti szász orientáció itt ellensúlyt teremtett a római befolyással. Így István országa nem lett sem Bizánc, sem Róma hûbérese (itt egy érdekes egyensúlyozó vertikális erõ érvényesült). Gerbert d Aurillac tanítómestere volt Fulbertusnak is, aki a chartres-i iskolát alapította 990-ben a korábbi, kereszténység elõtti druida iskola helyén. A chartres-i iskola az akkori keresztény Európa legjelentõsebb és leghíresebb szellemi centruma lett. Ahogyan ezt Göllner Mária kikutatta, dokumentálható, folyamatos kapcsolat állt fenn Chartres és István között. Az Árpád fejedelem vezetésével kialakult törzsi-nemzetségi struktúrában élõ nomád, félnomád nép még nem volt képes saját fejlõdést megvalósítani. A régi hagyományok, életszokások messzemenõen megmaradtak; a kereszténységet csak külsõdlegesen tudta felvenni. Szüksége volt olyan külsõ impulzusra, amelybõl azután önálló, jövõt hordozó tettek keletkezhettek, amelyek már nem a régi formákból származnak, hanem képesek azokat átalakítani és életképessé tenni. Ebbe az irányba vezetni a népet és az országot ez volt István missziója. Göllner Mária szerint ez az az idõpont, amitõl kezdve a magyarok saját népszelleme hatni kezdett. Nem tudunk arról, hogy Rudolf Steiner közvetlenül utalt volna a magyar népszellemre, csak a nyelvgéniuszra vonatkozó közlését ismerjük:...ha az ember a magyar vagy a finn nyelvet hallja, akkor feltétlenül valamiféle hiányérzete van. Nem lehet a magyart anélkül hallgatni, hogy ne legyen az embernek az az érzése, hogy minden harmadik szó után hiányzik valami. Tulajdonképpen minden harmadik szó után agyon kellene lõni egy szarvast, amikor magyarul beszélnek, mert a magyar nyelv géniusza egy vadász. Minden szó, amit a magyar nyelvben nem a vadászat tevékenységébõl vesznek, az tulajdonképpen jövevényszó. (...) De ha a magyar beszédet hallgatják, akkor abban van valami vadász-szerû, valami vadászatszerû. Ez nem rossz, ugye; a földmûvelés, a vadászat és a pásztorkodás azok az elemek, melyekbõl az egész ember-lény elindult. A magyar nyelvben még él valami õserõ. És a magyar nyelv géniusza igenis egy vadász, vagy azt is mondhatjuk, vadásznõ, Diana, ha úgy akarják csakhogy akkor nem vesszük figyelembe, hogy az istenek nincsenek olyan mértékig megáldva a nemiséggel... 3 Hogy István milyen forrásból kapta szellemi inspirációit, és milyen szellemi élmények kötötték össze az ezoterikus kereszténységgel, azt csak szellemtudományos kutatások deríthetik ki. Nem kétséges azonban, hogy a kor eseményeire vonatkozóan olyan hatalmas áttekintéssel bíró individualitás, mint Gerbert d Aurillac, a tudatában kellett hogy legyen, hogy a pogány magyar nép kereszténnyé válásának milyen jelentõsége van a Nyugat számára, valamint István szellemi kvalitása is, amikor a szent koronát rábízta. Valószínû, hogy a Vatikán és a Chartres-i kolostor archívumában lévõ iratok kutatása a külsõ kapcsolatok további feltárását is lehetõvé tennék. Ami azonban István országlásával a földi történelem színpadán megvalósult, az bekapcsolódott a modern európai szociális rend létesülésének áramlásába. Gerbert d Aurillac 945 körül született a dél-franciaországi Aurillac-ban. Kora legmûveltebb emberének tartották. Sorsdöntõ volt számára spanyolországi tartózkodása. Spanyolországnak az a része, amelyet az iszlám nem tudott meghódítani, fontos szerepet játszott az akkori Európa szellemi történetében. A kelta idõk és a Grál-impulzus hatásai még erõsen érezhetõk voltak. Gerbert Barcelonában a hét szabad mûvészetet tanulmányozta. Ez a terület határos volt a csodálatos arab kultúrával, amely átvette az Arisztotelész és Nagy Sándor korából származó spirituális természettudományt. Gerbertnek így lehetõsége volt matematikai, asztronómiai, gyógyászati ismereteket tanulmányozni, ahogyan ezt az arabok ápolták. Ezáltal válhatott korának legátfogóbb tudással rendelkezõ emberévé. Õ vezette be a keresztény Európában az arab számok használatát. Gerbert már I. Otto óta a legszorosabb kapcsolatban állt a Gandersheimhez kötõdõ Otto-házzal, amelyen keresztül keleti, görög szellemi áramlat jött át Közép- Európába. A platonizmus, a Szûz imádata és a Jánosi kereszténység kapcsolódott össze a kolostor és az uralkodóház életében. A görög kultúrának egyesülnie kellett a közép-európaival. Az Ottók politikai stratégiája arra irányult, hogy hidat építsenek a Német-Római Birodalom és Görögország között. Gerbert részt vett ennek a világot átfogó politikai tervnek a megvalósításában. II. Otto és a görög hercegnõ, Teophano fia, akit a világ csodájaként csodáltak, III. Otto. Tizenöt éves korában írt egy levelet Gerbertnek, és meghívta a császári udvarba, hogy legyen a nevelõje és tanácsadója. Ébressze fel bennem, Isten segedelmével, a görögök eleven szellemét, és oktasson a számok tudományában, hogy abban teljes körû ismeretekkel felszerelkezvén jobban megértsem az õsök fenségét. Gerbert feladata volt felébreszteni III. Ottóban a görög platóni szellemet. 2012/1 13

16 Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása 999-ben Otto befolyásával Gerbertet II. Szilveszter néven pápává választották. Még ugyanebben az évben a pápa felhívást intézett az egész keresztény világhoz, mintegy elsõ felhívást a keresztes háborúra Jeruzsálemért. Ez a felhívás nem vezetett eredményre, ahogyan Otto sem tudta politikai tervét befejezni. Fiatalon, a pápa karjaiban halt meg 1002-ben. Vele kihalt az Otto-ház. Gerbert Fulbertusszal egy idõben nevelõje volt a Capeting házból származó, késõbbi francia királynak, II. Jámbor Robertnek (uralkodott ig). Fulbertus és Robert között szoros baráti kapcsolat jött létre. Így választották meg Fulbertust 1007-ben Robert indítványára Chartres püspökévé. Chartres vidéke, ahol Fulbertus 990-ben iskolát alapított, a gall druidák központi helye volt, amit Tiberius és Claudius feldúltak, a szent helyeket lerombolták, a druida papokat elûzték. A Szûz tisztelete Chartres-ban a druidák kereszténység elõtti kultuszában gyökeredzik. Az Ottók politikai terveiben jelentõs szerepet játszott a magyarság és a szlávság jövõbeni feladata. Adalbert (Vojtech) prágai püspök a kelet-csehországi Slavnik fejedelmi házból származott, anyai ágon rokonságban állt a Szász-dinasztiával. Adalbert vallásossága nagy hatással volt a 17 éves Otto császárra. Találkozásuk után baráti kapcsolat jött létre közöttük. Otto Adalbertet bízta meg a Magyarországon való térítéssel ben, István koronázása elõtt III. Otto elment Gnézába, vértanúhalált halt barátjának, Adalbertnek sírjához. A gnézai egyházat Lengyelország érsekségévé emelte, és a lengyel fejedelemnek, Bátor Boleszlávnak nemesi címet és Szent Móric lándzsájának másolatát ajándékozta. Kálmán István és Thomas Meyer elõadók Gellért (980 körül 1046) velencei nemesi családból származott, 1015 táján került I. István udvarába, aki õt fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. Bakonybéli és csanádi tartózkodása alatt Dionüszosz Areopagita mûveit tanulmányozta. Több mûvet írt, melyekben az újplatonikus filozófia elveit vezette be a latin teológiába. Ha a történelmi-politikai eseményekben az emberi sorskapcsolatok hálóját áttekintjük, láthatjuk, hogy hogyan nyúlnak bele az emberi fejlõdést elõmozdító szellemi lények a földi történelembe. 4 * * * István uralkodása átmenetet képezett a keleti teokratikus, monarchikus rendszer és a magas középkor hûbéri társadalma között. Az ország a király birtoka volt, aki Isten kegyelmébõl uralkodott, de a trónbirtok jogát az Árpád nemzetsége biztosította. A felségjoghoz tartozott: az egyházfõk kinevezése a béke- és hadi jog a nemesi rang- és jószágadományozás Három rend volt: fõpapság fõnemesség köznemesség, vitézlõrend Mindhárom rend részt vett a nemzetgyûlésben, a közös törvényhozásban. A törvényeket a királynak kellett megerõsítenie. Udvari fõtisztségeket alkotott udvarbíró, késõbbi országbíró nádorispán kincstárnok A király felosztotta az országot, birtokokat adományozott szolgálat fejében. A birtok nem öröklött, korlátlan rendelkezési jog volt, hanem a nemes is szolgálatért kapta a királytól, aki Isten kegyelmébõl az országot szolgálta. A király az országot megyékre osztotta, melyeket idõnként meglátogatott. Ilyenkor a rendek tanácskozásra, törvénykezésre gyûltek össze. A vármegyerendszert az ország védelmére alakították ki. A várak elidegeníthetetlen királyi birtokok voltak. A vitézlõ rend biztosította az ország védelmét, a várbirtokot ezért a szolgálatért kapta. A többi várnép haszonbérletbe kapott birtokot, amiért személyes szolgálattal és terményadóval tartozott. A fõ- és köznemesek a jószágaikon lakó népet udvari szolgálatra és terményadóra kötelezhették /1

17 Tulajdonosi jogok és kötelezettségek láncolata jött létre, ami különbözött mind a teokratikus, mind a római jogrendszertõl. A paraszti közösség hû kézbe veszi a közös földet a nemesi rendektõl, és terményadó és személyes szolgálat ellenében közigazgatást, igazságszolgáltatást, védelmet kap a nemeseitõl. Az egymásrautaltság és kölcsönösség érvényesül, a nemes és a paraszt között nem hatalmi, hanem egymást támogató viszonyok vannak. A tulajdon nem szentség, hanem eszköz, nincs személyes függõség, a paraszt és a nemes egyaránt szabadságban él. A bevándorlók személyét és vagyonát törvény biztosította. Befejezés Istvánnak mindössze három évtized állt rendelkezésére egy ország felépítésére. Külön fejezetet képezne a jogalkotás és a kulturális intézmények megteremtése, ami akkoriban az egyházi rendek és iskolák alapítását jelentette. Ennek a tanulmánynak a keretébe ezek felsorolása sem fér bele. De ha meggondoljuk, hogy a törzsi-nemzetségi struktúrából a modern szociális rend megteremtéséhez Istvánnak mindössze három évtized állt rendelkezésére, akkor megsejthetjük, hogy a népek misszióját harmonizáló korszellem hogyan nyúlt bele a magyar történelem létesülésébe, I. István országlásába. Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása Epilógus 1841-ben jelent meg Széchenyi István A Kelet népe címû könyve. Széchenyi a könyvében a magyar népet nem keleti népnek tekinti, hanem keletkezõ népnek, fiatal népnek, amely hivatását csak a jövõben fogja kibontakoztatni:... midõn Európának, vagy jobban mondva, a civilizált világnak népei elérték már tetõpontukat s vénülésnek indulnak, a magyar népnek csak most derûl hajnala a magyar nemzetet inkább a jövendõben szeretem, mint a jelenben, azaz: általában véve inkább a kifejlett magyart szeretem és becsülöm, amilyen õ Isten segítségével lenni fog, mint szeretem és becsülöm a magyart, amilyen nagy része még ma. Jegyzetek 1 Horváth Mihály: A magyarok története, Pest, 1842, 14. o. 2 Uo. 12. o. 3 GA 279, 93. o. 4 Források: Karl Heyer: Das Wunder von Chartres Gyõrffy György: István király és mûve Utóirat Két meghatározó élményem volt, melyeknek fontos szerepük volt a fenti gondolatok megszületésében. Az egyik Passauhoz kötõdik. Többször, nyolcszor-tízszer jártam Passauban, és mindig ellátogattam az Altstadtba, az óvárosba. Tudtam, hogy az a templom, ahol Gizella sírja van, valahol itt található. Találkoztam egy jezsuita pappal, aki félrevezetõ információkat adott nekem, így a templomba nem jutottam be. A mellette lévõ kolostor is zárva volt, de a kapun lévõ táblán ezt a feliratot olvastam: Angol Kisasszonyok Gizella líceuma. Aztán másodszorra bejutottam a templomba, és sok idõt tölthettem ott egyedül. Egy oldalkápolnában található Gizella sírja egy román kõlap fölé reneszánsz sírboltot emeltek. Késõbb többször is visszajöttem ide. És minden alkalommal, amikor itt jártam, a sír és az egész körülötte lévõ terem, a falak, minden tele volt friss virágokkal, koszorúkkal, nemzetszín szalagokkal, szalagerdõvel borítva. És amikor egyszer legalább egy órát itt ültem egyedül, egyszer csak öreg bajor parasztok és parasztasszonyok jelentek meg. A kis kápolnában szék- Gizella sírja 2012/1 15

18 Kálmán István: A magyar nép eredete, I. István király országlása sorok vannak. Leültek, és elkezdtek énekelni. Gyönyörûen énekeltek! Bajor parasztok énekelnek, hátuk mögött nemzetiszín szalagerdõ, koszorúk nemzetiszín szalagokkal díszítve... bajor parasztok énekelnek és imádkoznak Gizella elsõ magyar királynõ sírjánál! Aztán legközelebb, amikor megint eljöttem ide, éppen feltárták Gizella sírját. A falak mellett üvegezett vitrinben ott volt a csontváz, a jobb karja hiányzott. Azt ugyanis Veszprémnek ajándékozták, így most Magyarországon van István jobb keze a Szent Jobb és Gizella jobb karja. A másik élmény talán még fontosabb. Nem ilyen sokszor, de többször jártam Bambergben. Ott van ez a csodálatos dóm, melyet 1012-ben szenteltek fel. II. Henrik német-római császár, Szent István sógora építtette. Ebben a dómban van ez a nagyszerû szobor, a keresztény mûvészettörténet legcsodálatosabb szobra, amit én valaha láttam. Amikor ott jártam, egy turistacsoportnak egy fiatal lány magyarázott éppen a szoborról, és hallottam, ahogy azt mondja: a történészek a mai napig vitatkoznak, hogy kit is ábrázol a szobor, István magyar királyt vagy II. Konrád német császárt. És akkor én közbeszóltam, hangosan, hogy nem, ez István magyar király. És akkor felém fordult a lány, nagyon megörült, és ragyogó szemmel azt mondta, hogy magának igaza van. Lehetetlen, hogy egy császárra királyi koronát tegyenek! A szobrot a 13. században egy ismeretlen szobrász készítette, de a mai napig vita tárgya, hogy kit ábrázol. A templomot tehát II. Henrik német-római császár építtette, akinek a felesége Kunigunda hercegnõ volt. Az õ sírjuk is itt található a szobor közelében, az altemplomba vezetõ lépcsõ mellett. Érdekes, hogy van olyan legenda is, mely szerint Istvánt itt keresztelték volna meg. A történészek persze ezt azonnal cáfolják, hisz a keresztelés 1000-ben volt, a dómot pedig 1012-ben szentelték fel, vagyis lehetetlen, amit a legenda állít. Én azonban hozzászoktam ahhoz, hogy a legendák, mesék másfajta valóságot ábrázolnak. Ennek a dómnak a védõszentje István vértanú, és az egyik oldalsó kapubejárat mellett ott áll ez a három gyönyörû szobor, István vértanúé, a császáré és Kunigundáé. A magyarságnak további kapcsolata is van a bambergi dómmal. Anasztáz, aki szintén térítõje volt a magyaroknak, 1007-ben egyik alapítója volt ennek a püspökségnek. Nyilvánvaló, hogyha lennének olyan magyar történészek, akik szellemtudományos szempontból szeretnék továbbkutatni ezt a történetet, akkor mind a chartres-i, mind a vatikáni, mind pedig a bambergi archívumokban találhatnának olyan iratokat, melyekbõl kirajzolódhatna a külsõ események mögött húzódó belsõ történet. István vértanú, a császár és Kunigunda szobra Bamberg, I. István magyar király szobra, 1225 körül /1

19 Thomas Meyer: Svájc küldetése, a svájci és a német népszellem A rendezvényt az elõadó pénteken egy Rudolf Steinertõl származó, az Én-rõl szóló spruch felolvasásával kezdte: A sötétségbe nézek Fény jön benne létre Eleven fény Ki ez a fény a sötétben Én vagyok saját valómban Énem e valósága földi létembe nem lép be Én csak képe vagyok De újra rátalálok, ha majd a szellem felé törekedve Átléptem a halál kapuját. Van tehát egy Én és egy Én-kép. Elõször ezt az Én-képet ismerjük meg. Akkor ébred fel, amikor 3 éves korunk körül elõször mondjuk ki azt, hogy én. Ez a spruch ugyanakkor kimondja, hogy ehhez valami sokkal mélyebb avagy sokkal magasabb dolog is hozzátartozik, és mondhatni, ez a sokkal magasabb, illetve sokkal mélyebb dolog az individualitásunk magja. Amit pedig Én-képnek nevezünk, az valójában az Énünk burkához tartozik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez képezi a személyiségünket, és ez az Én az, ami a különbözõ inkarnációkba belemegy. Természetesen ebbe az Én-be belejátszik a valódi Én is, de ha ezt a spruchot komolyan vesszük, jól láthatóan kimondódik benne, hogy ez a valósabb, mélyebb, igazi Én mindig a szellem világában, a szellem tartományában marad, a másikba csak belejátszik. Bizonyos értelemben ezt a szellemi Én-t a születésünk elõtt elhagyjuk, és csak a halálunk után találjuk meg újra, illetve ha áthaladunk a beavatás kapuján. Manapság talán az egyik legfontosabb szellemi feladat megtalálni ezt a magasabb szellemi Én-t. Ez a magasabb Én nem németül beszél, nem angolul és nem is magyarul. Sokkal egyetemesebb nyelven szól. Amikor pedig belelép az egyes megtestesülésekbe, hol ezzé válik, hol azzá. Az antropozófia egyik legfontosabb feladata, hogy a magasabb Én tudatát felébressze bennünk. A magasabb Én megtalálásához Rudolf Steinernek már egy korai mûvébõl is ösztönzést nyerhetünk: A szabadság filozófiájából, ami tulajdonképpen egy Mihály-könyv (jóllehet a Mihály név egyáltalán nem fordul elõ benne), amely az Én-erõnek, a bennünk lévõ Én-lénynek a felébresztését szolgálja. Csak akkor tudjuk megtalálni azt, amit Rudolf Steiner individualizmusnak nevez, ha ezt fel tudjuk ébreszteni magunkban. Ha nem történik meg, az egoizmus szintjén maradunk. A Mihály-korban ebbõl a Steiner által megnevezett individualizmusból kellene mind a cselekvésnek, mind a megismerésnek kiindulnia. Ezt az alapfeladatot kellene világosan, tisztán látnunk, mielõtt feltennénk azt a kérdést, hogy milyen jelentõsége van annak, hogy ez az Én hol egy svájci, hol egy német, hol egy magyar burokban jelenik meg. Mert ha ezt a központi kérdést nem tartjuk a szemünk elõtt, az a veszély fenyeget, hogy nem látjuk meg a különbözõ népekhez való tartozás szerepét és jelentõségét sem. Annak az elõnyeit vagy nehézségeit is, hogy melyik népben testesültünk meg, csak akkor láthatjuk, ha felfogjuk, hogy ez a magasabb Én nemzettõl, néptõl független. Tapasztaljuk és tudjuk, hogy régóta és sok ember azonosítja magát sajátos módon a népével vagy azzal a fajtával, amihez tartozik (fehér, fekete és így tovább). És ismerjük az ebbõl származó veszélyes szélsõségeket is, a nacionalizmust, sovinizmust. Most azonban az elõzõekbõl kiindulva láthatjuk, hogy nem ezek a fõ problémák. Az elsõdleges kérdés az, hogy hogyan élhetem meg magamat Én-ként. Mert ez az Én nem magyar, nem svájci és nem német, hanem egy olyan lényszerûség, amely a különbözõ megtestesülésekben akár mindegyik népen is keresztülmehet. Tehát mindezek az egyoldalúságok, a sovinizmus, nacionalizmus stb. annak a hiányára utal, hogy a valós Én-t és a valós individualizmust nem látjuk jól. Ha a népemhez, amihez jelenleg tartozom, egy szabad viszonyt akarok találni, elõször abban a minõségemben kell átélnem magamat, amely mindenféle népiség fölött áll. A korszellem egyik nagyon fontos ösztönzése épp az, hogy jó értelemben Én-ként tudjunk fejlõdni, át tudjuk élni magunkat a magasabb rendû Én-ben. Bátornak kell lenni ahhoz, hogy eljussunk ehhez az Én-hez, nem szabad attól félni, hogy leragadunk az egoizmusnál. Csak ezáltal nyerjük el azt a lehetõséget, hogy objektíven, érzelemmentesen tudjuk szemlélni és vizsgálni azt a népi burkot, amelybe benne vagyunk. Ekkor tehetjük fel azt a kérdést, hogy mit nyújt ez a népi burok, amelyben benne vagyunk, milyen lehetõségeket nyerünk általa. Így tud ez a népi burok mintegy eszközzé válni az Én számára. Magyarul is megjelentek Rudolf Steiner népekrõl írt tanulmányai (Az egyes népszellemek missziója). Ebbõl ismerhetõ, hogy Michael esetében egy Arche-ról van szó. Az alatta levõ szinten azok a lények állnak, akiket arkangyalok névvel szokás illetni. Õk azok a lények, akik az egyes népeket szellemileg formálják. Ezek a 2012/1 17

20 Thomas Meyer: Svájc küldetése, a svájci és a német népszellem lények tehát nem közvetlenül az egyes emberre vagy emberbe hatnak, hanem abba a burokba, amelybe az egyes lények belekerülnek. De ez az egyes népeknél eltérõen alakul, arra is van példa, hogy a népszellem az arkangyal fölött vagy alatt áll. Szintén Steinertõl tudhatjuk azt is, hogy az Énünk különbözõ lénytagok teljes spektrumában áll (a fizikai testtõl a legkevésbé fejlett, legmagasabb lénytagig, a szellem-emberig). És az ember lénytagjai között egy sajátos viszonyrendszer van, ami ugyanakkor összefüggésbe hozható a népiséggel. Aszerint, hogy melyik népben inkarnálódunk, kapjuk meg azt az impulzust, hogy a lénytagjainkat hogyan szervezzük. Ha egy Én például az olasz népben testesül meg, az érzõ lélek kap erõsebb ösztönzést. És vannak olyan népek is, amelyek burokként azt az ösztönzést nyújtják a bennük élõ embereknek, hogy a magasabb Én-t keressék. Ezek Közép-Európa népei. Természetesen itt nemcsak a németül beszélõ népekre, tehát a Rajna és a Duna között élõ népekre kell gondolnunk, hanem például Skandináviát, a lengyeleket, cseheket, szlovákokat és magyarokat is hozzá kell vennünk. Mindezen népek közös vonása, hogy bennük olyan hatás érvényesül, ami segít eljutni ehhez a magasabb Én-hez, ami azonban egy élõ, oda-vissza hatás, garanciák nélkül. Természetesen élhet valaki egy ún. Én-népben úgy is, hogy közben szellemileg olyan hanyag vagy lompos, hogy nem tud eljutni az individualizmushoz. Mindig külön kell választanunk, hogy az egyes ember az individuális fejlõdést hogyan viszi véghez, és mi az, ami a népbõl segítségként vagy hátrányként érkezik. Az egyes lénytagokat egy zenei hangszer húrjaihoz hasonlíthatjuk. Ha tehát veszünk egy olaszt vagy egy spanyolt, akkor a népkarakterbõl kiindulva az érzõ lelke az a húr, amelyik a legkönnyebben rezgésbe jön és hangot ad. Míg ha egy francia népi jelmezbe inkarnálódtunk, az értelmi-lélek képessége lesz bennünk az, amelyik a legkönnyebben rezonál. Az angol népnél a tudati-lélek, Közép-Európa népeinél pedig leginkább az rezonál, amit Én-nek nevezünk. Jóllehet különbözõ színezettel. A norvégoknál például az Én mellett a tudati-lélek is megszólal. A svédeknél az Énhúr mellett az érzõ lélek húrja is megrezdül. Ezt már a svéd beszéd, a nyelv kapcsán is átélhetjük, ami az olasz nyelvhez hasonlóan rendkívül dallamos. A dánoknál az Én és az értelmi lélek kombinációjával találkozunk. Az Én-népek közé tartozik még az orosz is, azonban ez a szláv elem Nagy Pétertõl kezdve egészen a szocialista kísérletig el volt nyomva. Ertsey Attila elõadása elején beszélt arról, hogy arra kell törekedni, hogy a szláv és a közép-európai elem között a jövõbeli fejlõdésben kapcsolat jöjjön létre. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy ez a szláv elem, amelynek a feladata a jövõben van, jelenleg korrumpált állapotban van, merthogy erõteljes nyugati befolyás érte. A szláv egy rendkívül mozgékony, eleven, fiatal lélekkel rendelkezõ nép. Így a közép és a szláv elem közötti együttmûködés ideális állapot lenne. A szláv lélek korrumpáltságát nem is lehet gyógyítani e nélkül a közép és kelet közötti együttmûködés nélkül. Erre csak az a közép-európai elem lehet képes, amelyik nem amerikanizálódott, amelyiket a nyugati elem nem korrumpálta. Milyen jellegzetes vonást találunk ezeknél a középen álló népeknél? Inkább erõteljesen a múltba szeretnek tekinteni? Benne állnak a jelenben, vagy a jövõ felé fordulnak? Rudolf Steiner a háború alatt tartott egyik elõadásában egész röviden megpróbálta ezeket a népeket jellemezni. Ha ezeket a rövid jellemzéseket továbbsûrítjük, öt igéhez jutunk. Az olasz népnél azt a motívumot látjuk, hogy a múltat akarják megõrizni. A szülõföldhöz fûzõdõ erõteljes érzés él bennük, s az igéjük a megõrizni. Ha Olaszországban például egy épület romossá válik, mindig igyekeznek úgy helyre hozni, hogy az az eredeti formáját mutassa, sohasem egy új, modern épület kerül a helyére. A franciánál a tükrözés jelenik meg. A tükörbe néz, és a népe nagyságát látja benne. Franciaként az ember büszke a nemzetiségére, büszke a francia nyelvre. Más a helyzet, ha átmegyünk az angol néphez. Ott a múltnál fontosabb a jelen. Igéjük a cselekedni. Cselekedni csak most tud az ember, míg a megõrzés, a tükrözés szellemileg a múltba vezet. A közepet átugorva az oroszokhoz jutunk, ahol az ige az imádkozni, ami azt jelenti, hogy a jövõ felé és a szellemibe tekintek. A szellemi erõk felé, amelyek a jövõbe vezetnek. A népeknek ezt a sorát végignézve egy vonulatot látunk, ami a múltból a jövõ felé halad. A jelenben leginkább a brit elemnél vagyunk. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy a brit elem az egész világot meghódította. De hogyan állnak benne a népimpulzust tekintve ebben az idõbeli sorban a közép népei? Rudolf Steiner szerint az az ige, amivel ezt a közepet a legjobb értelemben jellemezni lehet, a törekvés. Olyan értékek felé való törekvés, amelyek nem idõhöz kötöttek. Immateriális, nem mulandó értékek felé törekvés, ez különbözteti meg ezeknek a népeknek a törekvését minden más nép törekvésétõl. Az örök értékekre való törekvést találjuk ezeknél a népeknél, amelyet sokkal nehezebb megragadni, mint bármelyik más oldalnak a törekvését. Egy olyan törekvés, ami az Én felé irányul. Ha a közép népei közül inkarnálódunk valamelyikbe, és így azt az impulzust kapjuk, hogy Én-né kell válnunk, akkor valamit le kell gyõznünk önmagunkban. A szenvedélyek, emóciók például nem az Én impulzusai. Ha /1

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése.

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. AZ ALAPJÖVEDELEM elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. A lustaságot, semmittevést nem engedhetjük meg magunknak, ezért is szükség van FNA-ra! Fúrkós bot

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben