A nevelés tervezése, nevelési eredményvizsgálatok. Dr. Nyéki Lajos 2015

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nevelés tervezése, nevelési eredményvizsgálatok. Dr. Nyéki Lajos 2015"

János Orbán
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nevelés tervezése, nevelési eredményvizsgálatok Dr. Nyéki Lajos 2015

2 Bevezetés A nevelőmunka folyamatában a nevelteket illetve azok közösségeit egy alacsonyabb fejlettségi szintről fokozatosan egyre magasabbra kívánjuk eljuttatni. A következő, még magasabb szint célként való kitűzése azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük az előrehaladás mértékét, a nevelés elért eredményét. Éppen ezért a nevelés tervezése és eredményességének vizsgálata szoros kapcsolatban van egymással.

A következő, még magasabb szint célként való kitűzése azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük az

3 Az eredményvizsgálat fogalma A nevelési eredményvizsgálat a neveltek illetve azok közössége fejlettségének az összevetése a nevelési programokban szereplő célkitűzésekkel, követelményrendszerrel. Az oktatási eredményvizsgálat a neveltek illetve azok közössége fejlettségének az összevetése a tantervekben szereplő oktatási célkitűzésekkel, követelményrendszerrel.

4 Tantervtípusok A syllabus (pl. ECDL Syllabus 5) A hagyományos tanterv A Nemzeti Alaptanterv (NAT) A helyi tanterv (a közismereti tárgyakra) A kerettanterv

5 A hagyományos tanterv részei Az általános tantervi rendelkezések Az egyes tantárgyak tantervei Megjegyzés: A NAT műveltségi területeket és nem tantárgyakat határoz meg. Csak az egyes műveltségi területek százalékos arányára van előírás. Az egyes tantárgyak tartalma és minimális heti óraszáma ezért iskolánként eltérő lehet.

6 A szakképzési általános tantervi rendelkezések részei az iskolatípus/szak konkrét célja, az iskolatípus/szak tantárgyai közismereti, szakmai alap- és szakmai tárgyak szerinti csoportosításban, az óraterv, az adott szakképesítéssel betölthető munkakörök, az iskolatípus működtetéséhez szükséges műhelyek, mérőszobák és felszerelések.

tárgyak szerinti csoportosításban, az óraterv, az adott szakképesítéssel

7 Az óraterv Óraszámok Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 14. évf. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomtud. ism. 1 Matematika Idegen nyelv Informatika 3 3 Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Kémia 2 Földrajz 2 Biológia 2 Közism. órák össz Szakmai órák össz Összesen

ism. 1 Matematika 3 3 5 5 3 Idegen nyelv 5 5 5 5 3 Informatika 3 3 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

8 A tantárgy tantervének részei a tantárgy tanításának feladata, a tananyag (évfolyamonkénti bontásban, megjelölve a heti illetve az évi óraszámot, a tantervi témák címét, tartalmát, az oktatáshoz ajánlott órakeretét, és az ismétlésre-rendszerezésre tartalékolt órakeretet), a követelmények (évfolyamonkénti bontásban, az ismeret, a jártasság és a készség kategóriákkal megfogalmazva), a módszertani ajánlások (évfolyamonkénti bontásban, témakörönként megadva) és a felszerelési jegyzék.

ismétlésre-rendszerezésre tartalékolt órakeretet), a követelmények (évfolyamonkénti bontásban, az ismeret, a jártasság és

9 Az egyén fejlettségének mutatói az egyéni teljesítmény, az egyéni tulajdonságok, az egyéni meggyőződés, az egyéni cselekvés motívumai, és az egyéni elvek és eszmények.

10 Az egyéni teljesítmény mérése A mindennapos pedagógiai gyakorlatban az egyéni teljesítményt mérik a legtöbbször. Ennek az az oka, hogy az egyéni teljesítmény a legkönnyebben vizsgálható eredményvizsgálati mutató. Az egyén fejlettségének mutatói közül ugyanis éppen az egyéni teljesítmény az, amelynek a nevelt részéről való szándékos visszatartása a legkevésbé feltételezhető. Az egyéni teljesítmény eltitkolásának alapesetei.

Ennek az az oka, hogy az egyéni teljesítmény a legkönnyebben vizsgálható eredményvizsgálati mutató.

11 A közösség fejlettségének mutatói a közösségi tevékenység színvonala, a közösség szerkezetének alakulása, az önkormányzat fejlettségi szintje, a közösségi közvélemény ereje, a közösség rétegeződése, a közösségi és az egyéni célok viszonya, a közösség külső és belső kapcsolatainak minősége, és a közösség egyéni arculata, stílusa, hangja, hagyományrendszere.

ereje, a közösség rétegeződése, a közösségi és az egyéni célok viszonya, a közösség külső

12 Az eredményvizsgálatok módszerei A megfigyelés Az interjú Az írásbeli felmérés A tevékenység produktumainak elemzése A különböző személyiségtesztek A szociometriai felmérés

13 Az iskolai pedagógiai tervezés szintjei A felső szint, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét és éves munkatervét. A középső szint, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. Az alsó szint, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.

A középső szint, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket.

14 A felső szint A tervezést meghatározó dokumentumok: - a NAT - a kerettanterv - az ECDL syllabus - az OKJ Az elkészítendő dokumentumok: - a pedagógiai program és a helyi tanterv - az éves munkaterv

15 A középső szint Ezen a szinten az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. Az iskolai munkaközösségek iskolatípusonként és iskolánként változó elnevezésűek. Néhány munkaterv: - az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve - az informatika munkaközösség munkaterve - a testnevelési munkaközösség munkaterve

Az iskolai munkaközösségek iskolatípusonként és iskolánként változó elnevezésűek.

16 Az alsó szint Ezen a szinten a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát. Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. Tanmenet, tematikus terv és óravázlat.

17 A tanmenet elkészítése A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az osztály/csoport tudásszintjét és a csoportbontási/összevonási lehetőségeket.

18 A tanmenet elkészítése A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen a tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére. A tanmenet készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára (új anyag 2/3, ismétlés, rendszerezés, gyakorlás 1/3).

19 A tanmenet elkészítése A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérés az oktatómunka tervezése és végrehajtása formalizmusának csökkentése érdekében nem kifogásolható.

alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul.

20 A tanmenet elkészítése A hagyományos tanmenet űrlap szerkezete A tan. Hét A tan. Óra A feldolgozandó téma (sorsz., megnevezése, A tan. óra Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T, Sorsz. Sorsz. a ráford. órák száma) sorsz. Egyéb: E. A tan. óra anyaga Új fogalmak

óra Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K,

21 A tematikus terv elkészítése A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus tervek. A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is.

22 A tematikus terv elkészítése A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. A tematikus terv általában táblázatos formában készül.

23 A tematikus terv szerkezete Óra Did. Tananyag Jártass. Konc. A feld. A felh. Alk. Tap. felad. készs. (külső, módja eszk. irod. óratíp. képess. belső) szeml.

24 A tematikus terv elkészítése A tematikus terv a tantervi téma feldolgozásának alaposabb megtervezéséhez nyújt lehetőséget. A tematikus tervet a sok rovatból álló fejléc miatt eleve fekvő elrendezésű táblázatként célszerű kitölteni. Bár a tematikus terv elkészítése nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem használják, készítése ugyanis nem kötelező.

25 Az óravázlat elkészítése A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Az egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen.

26 Az óravázlat elkészítése Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is. Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. Az óravázlat készítése nem kötelező.

27 Az óravázlat szerkezete A készítő tanár: Az osztály: Az óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Időkeret Tananyag Módszerek, eszközök

28 A nevelőmunka eredményessége A pedagógiai tervek alapján folytatott nevelőmunka eredményességéről a tanár a munkavégzése közben folyamatosan, önértékelése, megfigyelései révén, vagy az órát látogató hivatalos személy észrevételeiből szerezhet információt. A hiányosságok korrigálása itt is szabályozó kört hoz létre, bár az eddigieknél közvetettebb formában. A pedagógiai tervezés záró szakasza a nevelési eredményvizsgálat, a terv alapján végzett munka értékelése, amely a szükséges jelentések elkészítése formájában is megnyilvánul.

Hasonló dokumentumok

AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX.

AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX. fejezet) Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan