A SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVEVŐI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVEVŐI - 2012"

Átírás

1

2

3 A SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVEVŐI Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal február

4

5 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: (06-1) Fax: (06-1) Felelős kiadó: dr. Pósfai Gábor Készítette: Goldmann Róbert Mester Dániel Mód Péter A kiadvány véleményezésében részt vett: Bojta János Fehér Eszter dr. Kása Karolina Szabóné Varga Valéria A kiadvány a TÁMOP / számú Központi Szociális Információs Fejlesztések című kiemelt projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. ISBN Szociális Füzetek Budapest, 2013 Nyomdai előkészítés és nyomdai munkák: Praxis Kiadói Kft.

6

7 Tartalom Előszó 7 Előzmények 8 Bevezető 13 A rendszer kiépülése 16 Jelentő szolgáltatások számának alakulása 16 Igénybevevők számának változása 22 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe 27 Igénybevevők 27 Szolgáltatók 31 Igénybevételek 36 A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület néhány kiemelt célcsoportja 41 Idősek 41 Gyermekek 45 Aktív korúak 49 Hajléktalanok 53 Fogyatékkal élők 56 Pszichiátriai- és szenvedélybetegek 62 Szolgáltatás csoportok 66 Családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások 66 Szociális szakellátás otthont nyújtó ellátásai 70 Gyermekvédelmi szakellátás 75 Összefoglalás 80 Ábra, táblázat jegyzék 82 Mellékletek 87-5-

8

9 Előszó A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) több mint két éve látja el a szociális és a rehabilitációs hatósági feladatok központi felügyeletét. Jelen kiadványban az NRSZH egyik kiemelt projektje a TÁMOP / Központi Szociális információs fejlesztések eredményei közül mutatjuk be részletesen a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó hatósági adatokat. A TÁMOP projekt célja a szociális ágazat működésének modernizációja, ezen belül kiemelten az ágazati szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzéséhez, tervezéséhez, és a döntéstámogatáshoz szükséges központi elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Ennek keretében került sor az ágazati adminisztráció központi informatikai rendszerének kialakítására, a korábbi IT rendszerek korszerűsítésére, megújítására. A munka tartalmazta a működési engedély központi elektronikus adminisztrációs rendszerének, a központi ágazati adatszolgáltatási és információs rendszer működtetésének, a működési ellenőrzési rendszer elektronikus nyilvántartásának és az ágazati szolgáltató portál kialakításának programját, illetve tartalomfejlesztését. A konstrukció keretében megvalósuló fejlesztés további célja a szakembereknek és a lakosságnak szükséges információ biztosítása a központi elektronikus szolgáltatások fejlesztése által. Ennek keretében kezdődött el az ágazati adminisztráció központi rendszereinek kialakítása, korszerűsítése, és a hatósági feladatok, a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatások adminisztrációjának szakmai fejlesztése és elektronizálása. A fejlesztések az átlátható, a valós szolgáltatási potenciált és a tényleges szolgáltatásmennyiséget dokumentálni és követni képes rendszerek kialakítását, valamint a szolgáltatók és a szolgáltatások igénybevevőinek információs támogatását célozták. A projekt megvalósulásával országosan kiépült egy átlátható, mindenki által hozzáférhető szociális információs rendszer, amely széleskörűen tájékoztatja mind az érintett lakosságot, mind pedig az ágazatban dolgozó hatóságokat, hivatalokat, szociális intézményeket, helyi és országos döntéshozókat, és még kutatási célokra is használható. A projekt végrehajtásával nem csak a szociális információs rendszer uniós szintű modernizációja történik meg, de egy közérthető és átlátható ágazati nyilvántartás is készül. A fejlesztés eredményeként elindult a szocialisportal.hu elnevezésű ágazati weboldal, amelyen minden közérdekű és szakmai információ közérthető formában elérhető. Az internetes médium hosszútávon tudja biztosítani a szociális ágazatot érintő információk áramlását és a közérdekű adatok megosztását. A projekt további kiemelkedő eredménye az elektronikus igénybevevői nyilvántartás megteremtése, mely rendszer használata alapján jelenleg naponta több mint félmillió ellátott igénybevételi adatait lehet nyomon követni. dr. Pósfai Gábor főigazgató -7-

10 Előzmények Társadalmi környezet A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulás nagy terheket rótt az egész társadalomra, de a szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezett egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. A korábbi évek kedvezőtlen makrogazdasági folyamatai tovább növelték a társadalmi különbségeket. A magyarországi munkaerőpiac sajátos jellemzője, hogy az alacsony foglalkoztatottság viszonylag magas munkanélküliség mellett, magas inaktivitással párosul. A munkanélküliségi ráta 2001 óta tapasztalható növekedési üteme melynek elsődleges okai az emelkedő nyugdíjkorhatár, illetve a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézségei voltak 2008 után elsősorban a válság hatására felgyorsult ben ez a növekedés megállt a munkanélküliség aránya az egy évvel korábbihoz képest gyakorlatilag már nem változott. A területi különbségek ugyancsak rányomják bélyegüket az elhelyezkedési lehetőségekre, az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli régiók munkanélküliség szempontjából is leszakadóban vannak az ország több részétől, de főleg a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli területektől. Míg a munkanélküliségi ráta 2012-ben alig több mint 1 %-kal haladta csak meg az uniós átlagot, a foglalkoztatotti arány közel 8 %-kal marad el tőle. Bár a november és január közötti időszakában a éves népességen belül 39 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban és így a foglalkoztatottak aránya is 1.1 százalékponttal nőtt, az 57.1 %-os arányszám európai szinten rendkívül alacsonynak tekinthető. Különösen alacsony a nők és a munkaerőpiacon kis létszámban jelen lévő éves fiatal foglalkoztatottak aránya. Az alacsony munkaerőpiaci részvétel kialakulásában jelentős szerepet játszott a rendszerváltást követően az alacsony nyugdíjkorhatár, a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségek, a megváltozott munkaképességűek körének jelentős növekedése, a lakosság rossz egészségi állapota, a be nem jelentett munkavállalás térnyerése, és az a tény, hogy a foglalkoztatáspolitika középpontjában sokáig inkább a munkanélküliség csökkentése és nem a foglalkoztatás bővítése állt 1. Az alacsony foglalkoztatottság egyenes következménye, hogy a szegénység, és ezen belül a tartós mélyszegénység fokozottan van jelen hazánkban. Bár a hazai szegénységi arányszám átlagosan valamivel kedvezőbb az EU tagállamok átlagánál, és összességében az alacsonyabb szegénységi mutatójú országok közé sorolja hazánkat, az egyes kockázati csoportokat vizsgálva esetenként már sokkal rosszabb a kép. Magyarországon az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szegénységi arány, illetve a szegénységi kockázat (RISK). A 65 éven felüliek csupán 4 %-a él szegénységben Magyarországon, az európai átlag ennek közel négyszerese, 16 %. Ezzel szemben évek óta a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, akik szegénységi kockázata 1,65-szorosa az országosnak, és csupán 0,2 %-kal marad el az EU-s átlagtól ben minden ötödik gyermek a szegénységi küszöbszint alatt élt. 1 Gyorstájékoztató Sorszám: 33. (KSH) február

11 A háztartásokat nézve a sokgyermekes és az egyszülős háztartásokban élők helyzete a legrosszabb. Az ilyen háztartásban élők több mint negyede tekinthető szegénynek, szemben a legjobb helyzetben lévő olyan kétszemélyes háztartásokkal, ahol legalább az egyik személy 65 éves vagy idősebb. Ez utóbbiak között a szegénységi arány csak 2,4 %-os. A tartós szegénységben élők aránya (akik a vizsgált 4 év során legalább háromszor a szegénységi küszöb alatti szinten éltek) közel 70 %-ot tesz ki, szemben az 54 %-ra becsült Európai Uniós aránnyal. Az összes szegényhez viszonyított hányaduk a gyermekek körében a legmagasabb, a keresztmetszeti arány 4/5-ét teszi ki. Szintén növeli a szegénységi kockázatot az alacsony iskolai végzettség. Az alacsony és magasabb végzettségű csoportok között több mint tízszeres a különbség. Különösen rossz a romák, a munkanélküliek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybeteg emberek, a sokgyerekesek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a hajléktalanok és a rossz lakhatási feltételek között, hátrányos helyzetű településeken élők helyzete végén, Magyarországon 1006 ezer háztartásban 1 millió 608 ezer 16 éven aluli gyermek élt, nagyobb részük (84 %) két-, 16 %-uk egyszülős háztartásban nevelkedett (ez utóbbiak zömét 91 %-át az édesanyánál helyezték el). A gyermekes háztartásokban élők egy főre jutó éves nettó jövedelme az átlagjövedelem 73 %-át tette ki. A gyermekek 35 %-a, mintegy 563 ezer élt a szegénységi küszöb alatt, az egyszülős háztartásban élő 0-15 évesek estében még több ez az arány, 45 % volt. A szegények között is kitűnt azonban egy még szerényebb körülmények közt élő, jól körülhatárolható csoport, az alsó jövedelmi tizedbe tartozók halmaza, ahol az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem érte el még a segélyezési küszöböt sem. Ebbe a kategóriába tartozott az összes 16 éven aluli gyermek 23 %-a 2. Hazánkban a települési önkormányzatok jegyzői december 31-én, ezerből átlagosan 108 olyan családban élő kiskorút tartottak nyilván, akiknek a fejlődését környezeti, magatartásbeli, anyagi vagy egészségi okok akadályozzák. A gyermekek veszélyeztetettsége minden harmadik esetben családi konfliktusból, életvezetési problémából vagy elhanyagolásból adódott. Minden negyedik esetben megélhetési, minden ötödik esetben gyermeknevelési jellegű gondok álltak a háttérben. A jegyzők 24 ezer esetben rendeltek el védelembe vételt. Arányait tekintve a legtöbb ilyen jellegű gondoskodás alá helyezés az ország hátrányosabb helyzetű területein történt. Korunk egyik nagy kihívása a társadalom öregedése. A népszámlálás előzetes adatai szerint 2011-ben az állandó népesség 23 %-át tették ki a 60 évnél idősebbek. A lakosság elöregedése a népességcsökkenés folyamatával párhuzamosan zajlik, ezért egyre nő az egészségi kockázatnak és a halandóságnak jobban kitett népességcsoportok részaránya. Az öregedő társadalom nem csak a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti, emiatt fokozódik az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre egyre jobban nehezedő nyomás is. Míg a teljes népesség több mint fele jónak, vagy nagyon jónak tartotta 2009-ben egészségi állapotát, addig a 65 év felettieknek csupán ötöde. Krónikus betegségről a teljes népesség kétharmada, míg a 65 évnél idősebbek körében tízből 9 fő számolt be, ami nemzetközi viszonylatban igen magas arány. A 65 évnél idősebbek között csak minden negyedik idős nem érzi magát korlátozottnak valamilyen egészségi probléma miatt, több mint ötödük ugyanakkor súlyos korlátozottságról számolt be. Az idősek leggyakoribb halálokai a szív-, az agyi ér-, valamint a krónikus tüdőbetegségek, de az akadályozottságukat inkább a látás vagy hallás megromlása, a mozgásszervi problémák és a szellemi képességek hanyatlása okozzák 3. 2 A jövedelmen kívüli tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés KSH november 3 Október elseje az idősek világnapja 2012 a tevékeny idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (összeállította: KSH) in: Statisztikai Tükör VI. évfolyam 75. szám -9-

12 Ellátórendszer A szociális rendszerek alapfeladata a társadalomban meglévő szociális problémák felismerése, a kirekesztődés megelőzése, az egyéni szükségletekhez igazodó segítség, az esélyegyenlőség elősegítése. A társadalmi kockázatok kezelése érdekében Magyarországon pénzbeli ellátások és jóléti szolgáltatások működnek. Részben ennek a szociális ellátórendszernek kell választ találnia, igazodnia korunk nagy társadalmi és gazdasági kihívásaira, a társadalom idősödésére, a családi kapcsolatok gyengülésére, a gazdaság átalakuló szerkezetéből adódó problémákra. Ezek a trendek nem hagyhatják érintetlenül a társadalompolitika rendszerét, kijelölik a jóléti állam, és ezen belül a szociális közszolgáltatások peremfeltételeit. A szociális és gyermekjóléti ellátások és támogatások tágabb értelembe vett rendszerének jogi szabályozása meglehetősen szétszabdalt. Az egységes, koherens rendszer létrejötte ellen hatott, hogy a szabályozás korábban nem egy átfogó társadalompolitikai koncepció mentén történt, hanem többnyire ad-hoc jellegű volt. Több tucat jogszabály közül azonban mindmáig az évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról és a évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról tekinthetők a rendszer pillérének. A két törvény által determinált ellátási rendszer, mind a szociális, mind a gyermekjólét, gyermekvédelem terén alapvetően pénzbeli és természetbeni ellátásokra, nevesített alapszolgáltatásokra, -ellátásokra és szakosított ellátásokra épül. Az alapellátások jellemzően az otthonközeli ellátásokat tartalmazzák, melyek célja az igénybevevő saját korábbi környezetében történő ellátása, gondozása, a szakellátás pedig a bentlakásos, otthont nyújtó szolgáltatásokat foglalja magában. A jogszabályok mind a segélyezést, mind pedig az alapszolgáltatások biztosítását települési szintre telepítik, míg a szakosított ellátások biztosítását döntően a megyei fenntartók helyett 2012-től folyamatosan az állam feladatává teszik. Ennek következtében az alapszolgáltatások tekintetében egy meglehetősen szétaprózódott ellátórendszer jött létre, mely integrációját sokáig nem ösztönözte semmi. Mivel a szolgáltatások döntő részénél a szolgáltatások biztosításának kötelezettsége a települési lakosságszámhoz kapcsolódik, így számos település eleve nem kötelezett bizonyos szolgáltatások biztosítására, emiatt jelentős szerkezeti és területi egyenlőtlenségek jöttek létre az ellátórendszer kiépítettségében, hozzáférhetőségében. Az ország településszerkezete miatt különösen az aprófalvas térségekben sérül az esélyegyenlőség normája: nincs vagy csak korlátozottan van mód a szociális, és egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, kívánatos igénybevételükre. A szociális ellátórendszer nagymértékben decentralizált, hiányzik a szociális szféra és igazgatás területén a középirányító szervezeti rendszer, nem megfelelő a kapacitások területi összehangolása, a különféle szolgáltatások nem kapcsolódnak egymáshoz. A szolgáltatások és az ellátások rendszere nem kellő mértékben épül egymásra, nincs megfelelő kapcsolat a különböző alrendszerek (szociális és gyermekvédelem) között sem. Miközben a társadalmi folyamatok hatására a szükségletek a szolgáltatásokra egyre fokozódnak, a szolgáltatásokkal szembeni szakmai és minőségi elvárások kidolgozottsága nem megfelelő. Mindeddig nem voltak egzakt mutatószámok, és ha lettek is volna, a korábbi adminisztrációs rendszer nem tette lehetővé ezek széleskörű mérését. Ezen adatok hiánya, szinte lehetetlenné tette a racionális tervezést és irányítást, de megnehezítette a szakmai hatósági ellenőrzést is. -10-

13 Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés időben és térben egyenlőtlenül megy végbe. Ennek következménye, hogy az egyes társadalmi csoportok és területek között több szempontból is jelentős különbségek vannak. A szociális védelmi rendszer ezért kiemelten kezeli a többszörösen hátrányban lévők életesélyeinek növelését, akik közül különösen fontosnak tekinti egyes, a törvényben is nevesített célcsoport: az idősek, gyermekek, fogyatékkal élők, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedély betegek védelmét. Az ágazat információs helyzete az igénybevevői nyilvántartás bevezetése előtt A 2008-as Szociális ágazati információs stratégia szerint a szociális és gyermekvédelmi hatóságok információtechnológiai környezete jó alapot biztosít a szociális központi informatikai rendszer kialakításához. Az akkori állapotok szerint azonban az informatika szerepe a szociális szférában szinte kizárólag az adminisztratív feladatok ellátására korlátozódott. Ezen túl az ágazaton belüli informatikai rendszerek különböző technológiára épültek, összekapcsolhatóságuk nem volt biztosított. Nagy gondot jelentett a szociális ágazat stratégiai tervezési és a döntés-megalapozást szolgáló feltételek hiánya. A döntés előkészítéshez szükséges, szociálpolitikában (is) használható adatok többsége a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtése, a népszámlálások és az országos statisztikai adatgyűjtési program (a továbbiakban OSAP) keretében volt elérhető. Bár ezek az adatok széleskörűek, de főleg területi szinten nehezen voltak hozzáférhetőek. Mivel évenkénti gyűjtésűek, semmit nem mutattak az évközi változásokról, ráadásul naprakésznek sem igen voltak mondhatók, hiszen az adatgyűjtés után leghamarabb is csak egy évvel váltak elérhetővé a friss adatok. Ezen túl a KSH legalább két éves késéssel tudta kérdőíveiben lekövetni a szociális és a gyermekvédelmi törvényben megjelenő új változásokat, illetve a változás-bejelentést például: az integrált intézmények, új szolgáltatások, új működési feltételek és azok előírásai szerint. Adatgyűjtés szempontjából problémát jelentettek a szociális és a gyermekvédelmi törvényekben alkalmazott fogalmi és módszertani eltérések és más definíciós problémák. A statisztikai adatgyűjtési rendszer különálló kérdőívekből állt, amelyekben sok volt az átfedés, ugyanakkor a jelentésben sok volt az adathiány is. Az első központi szintű rendszernek tekinthető Szociális regiszter, ami egy hatósági nyilvántartási és adatgyűjtési rendszer, 2007-ben jött létre a Foglakoztatási és Szociális Hivatal égisze alatt. Feladata a szociális területen a hatósági nyilvántartás és az adatgyűjtés. A minisztérium célja a rendszer kiépíttetésével az volt, hogy naprakész, könnyen és gyorsan áttekinthető, országos szintű, engedélyesenként vezetett, a szolgáltatások működési engedélyére épülő nyilvántartást hozzon létre. Az intézményi nyilvántartás rendszerét a működési engedélyezés folyamatához kapcsolták, az adatbázisban szereplő adatok az eljárást követően a működési engedély módosításkor az új szolgáltatónak kiadott működési engedély esetén, az ágazati azonosító kérésekor a kiadó hatóság által elektronikus úton kerültek rögzítésre. A jelentési rendszer adatainak segítségével a döntéshozók számára lehetővé vált országos adatok kinyerése is, azonban ezek az adatok kizárólag csak a szolgáltatókról, fenntartókról, szolgáltatásokról nyújtottak információt óta a regisztert a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal működteti és tartja fenn. -11-

14 A szociális regisztert kiegészítéseként jött létre a szociális intézményekre fókuszáló országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer. Ez az országos adatbázis a szolgáltatások és a szociális foglalkoztatás legfontosabb alapadatait tartalmazta, és évente, kezdetben kettő majd egyes szolgáltatások esetében négy alkalommal frissült. A rendszerben szereplő adatokat a szolgáltatók, intézmények fenntartói, elektronikus úton szolgáltatták, az adatok az engedélyesekre, azaz telephelyi szintre vonatkoztak. A rendszer folyamatos fejlesztés alatt állt. A jelentési kötelezettség teljesítése sosem érte el a 100 %-ot és az ágazat működésére vonatkozó alapvető információk is csak nagy idő- és munkabefektetéssel voltak kinyerhetők. Az addigi fejlesztések alapján fogalmazódott meg a kétezres évek derekán, hogy egy központi elektronikus adminisztrációs rendszert kellene kialakítani a szociális szolgáltatások munkájának segítésére, amely a Társadalmi Megvalósulás Operatív Program (TÁMOP) fejlesztési logikája mentén valósult meg, figyelembe véve a szociális és gyermekvédelmi szolgáltató rendszer jelenlegi sajátosságait, illetve hiányait. A TÁMOP ben keretében egységes módszertan alapján került sor az idős bentlakásos, családsegítő és gyermekvédelmi szolgáltatások folyamatainak leírására; a jelenlegi jogszabályokhoz igazodó gyakorlatot és az adminisztrációs igényeket egyaránt szem előtt tartó űrlaprendszer kialakítására, majd az egyes adattartalmakhoz kapcsolódó mutatószámok (indikátorok) összegyűjtésére. A TÁMOP tevékenységadminisztrációs fejlesztésének keretében elkészült produktumok ilyenformán szolgáltak a TÁMOP informatikai fejlesztésének alapjául. A fejlesztés keretében elkészültek a három terület szoftverei, melyeket pilot jelleggel teszteltek is. A tevékenységadminisztrációs rendszer egységes keretrendszer alapján működik. Adminisztrációs jellegéből adódóan az egyes tevékenységekhez kapcsolódva biztosítja az adatok rögzítését, tárolását, kereshetőségét és rendezését. Ezen felül tartalmazza az űrlapok struktúráját és tartalmát, a definíciós listát, a rendszer használatának, működésének leírását, valamint ezek szabályait. Mindezek értelmében a fejlesztésen belül az elsődleges cél a szociális szolgáltató rendszer átláthatóságának, tervezhetőségének, irányíthatóságának és fenntarthatóságának növelése, és ennek következményeként a szolgáltatások célszerűségének és a kliensek elégedettségének fokozása tavaszán fogalmazódott meg az ágazati vezetés irányából az-az igény, hogy a tevékenységadminisztrációs-fejlesztés módszertani és fejlesztési bázisára alapozva létre kell hozni az Igénybevevői Nyilvántartást 4. Ennek gyors előkészítése és maga a fejlesztés második felében indult el. Az Igénybevevői Nyilvántartás (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről KENYSZI) egy országosan egységes nyilvántartási rendszer, amelynek célja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások állami finanszírozása ellenőrzésének megalapozása. Lehetővé teszi a jogosulatlan igénybevételek kiszűrését, a szociális ellátórendszer hatékonyabb, a szükségletekhez jobban illeszkedő, célzottabb működtetését. 4 A tevékenységadminisztációs fejlesztés egyik modulja. -12-

15 Bevezető A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások egyik régen várt eleme az egységes igénybevevőket nyilvántartani képes országos központi igénybevevői nyilvántartás. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által működtetett rendszer bevezetését a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. Korm. rendelet írja elő a szociális és gyermekvédelmi ágazat intézményeinek 5. Ezt az új TAJ alapú nyilvántartási rendszert egy rövid tesztelési időszakot követően március 1-től kell élesben használniuk az intézményeknek, melynek elmaradását július 1-jétől szankcionálhatják a hatóságok. Az igénybevevői nyilvántartás a szociális szolgáltatások területén nyilvántartási, ellenőrzési és ágazattervezési célokat szolgál, elősegíti, hogy a költségvetési források a rászorulók érdekében, hatékonyan és eredményesen hasznosuljanak. A rendszer kiépítésével olyan naprakész információk állnak rendelkezésre a szolgáltatások üzemeltetéséhez, melyek gazdaságosabb és a tényleges problémákra jobban reflektáló rendszert eredményeznek. Országosan, naprakészen láthatóvá vált, hogy a szociális ellátó rendszerben kik, mikor és hol vettek igénybe valamely szolgáltatást. A fejlesztés eredménye információs bázisul szolgál a finanszírozáshoz, az ellenőrzéshez és a tervezéshez egyaránt. Az Igénybevevői Nyilvántartás azért hatékonyabb az eddigi zömében papír alapú nyilvántartásnál, mert egy helyen teszi átláthatóvá a szolgáltatások rendszerét, s több területen is képes megakadályozni párhuzamos támogatási helyzetek kialakulását. Az intézmények által a rendszerbe feltöltött adatok alapvetően három, képalkotást segítő, fő csoportba sorolhatók: adatok az igénybevevőkről, adatok az igénybe vett szolgáltatásokról, adatok az igénybevételek napi alakulásáról. Az igénybevevők esetében a fontosabb személyi azonosítókon túl (név, anyja neve, lakcím, születési hely, születési dátum, TAJ szám) regisztrálásra kerül az állampolgárság és a jogállás is. Ezek az adatok összekapcsolhatók az általuk igénybevett szolgáltatások fontosabb adataival, a szolgáltatás időtartamával, típusával és a szolgáltatók NRSZH Szociális Regiszterében nyilvántartott adataival. Az igénybevételek napi alakulását rögzítő igénybevételi naplóból megismerhető, hogy adott napon mely szolgáltatásokat, mely szolgáltatóknál, kik vették igénybe és ezeket az igénybevételeket mikor rögzítették az adatszolgáltatók a rendszerbe. A rendszeren keresztül kizárólag abban az esetben kell adatszolgáltatást végezni a szolgáltatónak, ha a szolgáltatás nyújtása költségvetési támogatás igénybevételével valósul meg. 5 Ez alól kivételt, csak a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka, alternatív napközbeni ellátás, házi gyermekfelügyelet, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás speciális egy találkozásos esetei és a gyermekjóléti központ néhány speciális szolgáltatása jelent. 6 Mester Dániel: Központi Elektronikus Nyilvántartást Szolgáltatást Igénybevevők rendszer szakmai tesztelésének eredményei, 2012 (kézirat) -13-

16 Az adminisztrációs rendszerben 65 féle szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásban érintett 779 ezer személy 7 adatai szerepelnek, a vizsgált időszak valamelyik napján legalább egy szolgáltatást igénybe vett személyek száma 580 ezer fő. Módszertan Az adminisztratív adatállományok statisztikai igényű elemzése, a leíró statisztikai módszerek alkalmazása választ ad számos a célok között leírt elemzési feladat ellátására. Az elemzés alapját az Igénybevevői Nyilvántartásban és a Szociális Regiszterben található adatok szolgáltatták. Az Igénybevevői Nyilvántartás elindulása óta az adatbázis elemzése folyamatos. Korábban három nagy elemzésre került sor (2012. március, május; szeptember), melyek egyes problémacsoportokra fókuszáltak. Bár az ezekhez használt adatok a rendszer fokozatos felfutása következtében még korántsem voltak teljes körűek, mégis ezekre a tapasztalatokra is támaszkodva készült el a jelen elemzésünk, melynek első, a A rendszer kiépülése című részében a korábbi tanulmányokból is találhatóak adatok, részelemzések. A rendszerben rögzített adatok naponta bővülő, óriási adatbázist generálnak. Tanulmányainkban csupán egyegy hetes időintervallumot vizsgáltunk, mert az ezt meghaladó időtartam már akkora adatmennyiséget jelentett volna, melyet csak olyan nagyobb kapacitású számítógépek segítségével tudtunk volna elemezni, amivel a Hivatal nem rendelkezik. A munkánkhoz használt adatok a rögzítés után egy nagyon összetett Oracle adatbázisba kerülnek, amihez az Oracle SQL Developer kliens program segítségével fértünk hozzá. Innen hívtuk le azokat az adattáblákat, amelyek feltétlenül szükségesnek látszottak a vizsgálathoz, majd a bennük lévő szenzitív, személyes adatok törlése (név, anyja neve, TAJ szám, lakcímből az utca, házszám, születési hely valamint a születési dátumból a hónap nap) után fel tudtunk építeni egy jóval egyszerűbb, anonimizált Access adatbázist. Ebből soklépcsős lekérdezéseken keresztül jutottunk el azokhoz az adattáblákhoz, amelyeket SPSS programba beolvasva már alaposabb statisztikai vizsgálatokat is készíthettünk. Az Igénybevevői Nyilvántartás rendszer adatállománya napi szinten változik. Minden nap megközelítőleg 600 igénylés mellett, ezerszám kerülnek új szerződések rögzítésre a rendszerbe, de a már korában felvitt adatok jelentős részének korrekciója is gyakran megtörténik. Egy ilyen dinamikusan változó adatállomány elemzése csak úgy képzelhető el, ha azt statikussá tesszük és egy adott napon megállítjuk az időt. Ez a nap november 5-re esett. Ezen a napon történtek azok a lekérdezések, amelyek az elemzésünk fő gerincét képező négy adattáblát eredményezték. Az első ilyen adattáblából, az igénybevételi naplóból megtudhatjuk, hogy a vizsgálatunk alapját képező október 15-től 21-éig tartó héten kik, melyik napokon, melyik szolgáltatónál milyen szolgáltatást vettek igénybe. A második adattáblából megismerhetjük a lekérdezés időpontjáig a rendszerbe rögzített valamennyi kliens fontosabb adatait: korát, nemét, állandó vagy tartózkodási lakhelyéből képzett összevont lakóhely települését (járását, megyéjét, régióját), állampolgárságát, jogállását decemberi adat -14-

17 A harmadik adattábla az úgynevezett igénylések adatait tartalmazza. A rendszerbe jelentő szolgáltatóknak minden szolgáltatás megkezdése előtt, a klienssel való szerződésük megkötésekor, rögzíteniük kell egy úgynevezett igénylést. Ebből megtudható, hogy a határozat vagy megállapodás alapján nyújtandó szolgáltatásnak mi a kezdeti dátuma, és a segítő folyamat lezárásának időpontja is ismerté válik. Az elemzéshez használt adattábla a lekérdezés időpontjáig rögzített valamennyi igénylés adatait tartalmazza. A negyedik adatállomány a szolgáltatók adatait tartalmazza. Ez az NRSZH Szociális Regiszterében található szolgáltatóhoz hozzárendelt, főbb adatokon túl (nevük, működési helyük, szolgáltatás, ellátás típusa, fenntartó gazdasági jellege), a regisztrált-e képviselők számát is tartalmazza. Adatelemzésünk első részében a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, valamint az igénybevevők számának változásán keresztül mutatjuk be a rendszer használatának kiépülését a bevezetési időszaktól 2012 októberéig. A második fejezet egyfajta ágazati helyzetkép az Igénybevevői Nyilvántartás adatainak tükrében. A szolgáltatások, igénybevevők, szolgáltatók és igénybevételek sokrétű elemzése a tavaly október közepi adatok alapján készült. A harmadik részben a szolgáltatások legnagyobb célcsoportjait vesszük alaposabban górcső alá. Ebben, többek között olyan új adatokat is lehet találni, melyek a szociálpolitika e szegmensének célzottságát mutatja be. A vizsgált célcsoportok: az idősek, gyermekek, aktív korúak, hajléktalanok, fogyatékkal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek. A tanulmány utolsó részében három szolgáltatási terület főbb jellemzőiről írunk. Bemutatjuk a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások; a szociális szakellátás otthont nyújtó ellátásai, valamint a gyermekvédelmi szakellátás igénybevevőit, területi elhelyezkedésüket a szolgáltatók sajátosságait, és az igénybevételek egyéb speciális jellemzőit. Elemzésünkkel igyekszünk rámutatni, hogy az elektronikus adminisztrációs rendszer miben és mennyiben járul hozzá a szolgáltatások átláthatóságához, hatékonyságának növeléséhez, illetve azt is, hogy a kétségtelenül meglévő ellenőrző, fegyelmező funkciói mellett mennyiben segíti, támogatja a szociális és gyermekvédelmi ellátás ügyfeleinek ellátását, munkatársaik számára hogyan teszi eredményesebbé az ügyfeleik ellátását. -15-

18 A rendszer kiépülése Az igénybevevői nyilvántartási rendszer alapgondolata 2011 tavaszán fogant meg az ágazati vezetés szintjén. Ehhez kapcsolódóan 2011 őszén indultak meg az informatikai fejlesztések, s a rendszer első verziója 2012 januárjára készült el. Ezt követően az NRSZH, és azon belül a Szociális Főosztály, valamint a TÁMOP Projektiroda megfeszített munkája eredményeként külső oktatók bevonásával február végéig, két lépcsőben először 650, majd 5000 szociális területen dolgozó szakembert képeztek ki a rendszer használatára. A rendszer éles üzeme március 1-jén indult. Az ezt követő, három hónapig tartó türelmi idő alatt a rendszert nem használókat még nem fenyegette hátrányos jogkövetkezmény, de 2012 júliusától már az Igénybevevői Nyilvántartásba történő jelentési kötelezettség teljesítése a normatív finanszírozás elszámolhatóságának feltétele lett. A rendszer támogatását az indulás óta a NRSZH két érintett részlegén túl egy call center segítette, és segíti jelenleg is. A következő fejezetben a rendszer bevezetésének folyamatát mutatjuk be az időszakos adatok változásai alapján. Jelentő szolgáltatások számának alakulása Az igénybevevői nyilvántartási rendszer a különböző szolgáltatások legfontosabb adatait tartalmazó Szociális Regiszter adataira épül. Mielőtt egy szolgáltatást elindítására sor kerül, azt a működést engedélyező hatóságnál be kell jelenteni. A szolgáltatás csak akkor kap működési engedélyt, ha bekerül a Szociális Regiszter adatbázisába. Ez utóbbi tevékenységet korábban az önkormányzatok jegyzői végezték. Sajnos ez a tevékenységük nem volt egységes és megfelelő színvonalú, ebből kifolyólag az adatbázisba számos rossz adat került be. Ezt még az is tetézte, hogy a szolgáltatások gyakran változnak, ezért a változásokat folyamatosan kellene az adatbázisban vezetni, azonban ez sokszor elmaradt. Az említett hiányosságok miatt a rendszer bevezetésén túl az egyik legfontosabb tevékenység a regiszterben található adatok tisztítása volt. Ez a működést engedélyező hatóságok, a Szociális és Gyámhivatalok segítségével történt. A fenntartó a működési engedélyezés során, földrajzi területenként külön-külön egy, vagy több szolgáltatásra kér engedélyt. Így történhet meg, hogy egy fenntartó akár száznál is több működési engedéllyel rendelkezhet. Az igénybevevői nyilvántartási rendszerben nyilvántartott szolgáltatások száma a nyilvántartási rendszer tisztításának eredményeképpen 2012 folyamán folyamatosan csökkent májusában még több mint 14 ezer szolgáltatás volt a rendszerben, július 12-én 71 ellátástípusban összesen szolgáltatás működési engedélyét tartunk nyilván, október végén pedig volt a működő szolgáltatások száma. A több szolgáltatásra, több működési engedéllyel rendelkező intézmények miatt, természetesen az intézmények és telephelyek száma ennél jóval alacsonyabb volt. A jelentős csökkenés nem jelenti a szolgáltatások számának tényleges csökkenését. A bemutatott időszakban százas nagyságrendben szűntek meg, és jöttek létre új szolgáltatások az ágazatban. Az egyértelműen kimutatott csökkenő tendencia a nyilvántartási rendszerben a tévesen, hibásan, esetleg duplán rögzített és a lejárt működési engedélyük ellenére sem törölt szolgáltatások kiszűrésének köszönhető. A rendszer működésének értékelésekor fontos megkülönböztetni a működő, de a nyilvántartási rendszerbe adatot nem szol- -16-

19 1. táblázat Az Igénybevevői Nyilvántartásban szereplő szolgáltatások 8 száma ellátástípusok szerint, Ellátás típus gáltató szolgáltatókat, a ténylegesen nem létező, csak a nyilvántartásban szereplő szolgáltatásoktól. Ahogyan korábban is leírtuk, bizonyos szolgáltatásoknak egyáltalán nem kell a rendszert használniuk: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka, alternatív napközbeni ellátás, házi gyermekfelügyelet, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás speciális egy találkozásos esetei és a gyermekjóléti központ néhány speciális szolgáltatás esetén nem kell rögzíteniük a Nyilvántartásban az adatokat. Azoknak a szolgáltatásoknak, akik nem vesznek igénybe állami normatívát a szociális szolgáltatásaik működéséhez, szintén nincs ilyen kötelezettségük. 8 Az elemzett időszakban a legnagyobb arányú csökkenés a támogató szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltatások esetén történt. Jelentős, közel 10 százalékra tehető a szociális alapellátások szolgáltatásainak csökkenése. A gyermekvédelmi szakellátásoknak az igénybevevői nyilvántartási rendszerben nyilvántartott száma az elemzett időszakban nőtt. Ezek a szolgáltatások (vagy a növekményük jelentős többsége) a rendszer indulásának idején is működő szolgáltatás volt, őket azonban semmilyen formában nem tartotta nyilván az Igénybevevői Nyilvántartás alapját adó Szociális Regiszter május október (db) május július szeptember október Családsegítés Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Nappali ellátás Támogató szolgáltatás Szociális alapellátás Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Lakóotthon Rehabilitációs intézmény Szociális szakellátás Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti alapellátás Otthont nyújtó ellátás Utógondozói ellátás Gyermekvédelmi szakellátás Összesen Kezelt, érvényes szolgáltatások száma a Regiszterben -17-

20 1. ábra E-képviselővel rendelkező szolgáltatások aránya az összes szolgáltatásból (%) Szociális alapellátás Szociális szakellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekvédelmi szakellátás Összesen május július szeptember október A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat működtető szervezetek a nyilvántartási rendszerben az e-képviselőkön keresztül tesznek eleget jelentési kötelezettségüknek. Azt is mondhatjuk, hogy az első lépés a szervezetek részéről az Igénybevevői Nyilvántartás használata felé az e-képviselők 9 kijelölése. Ez, a fenntartó képviselője által írt meghatalmazás alapján történik, melyben kijelölésre került e-képviselő személye, aki az elektronikus Ügyfélkapun keresztüli azonosítást követően tud hozzáférni a fenntartójához hozzárendelt szolgáltatásokhoz. Így, az e-képviselővel rendelkező szervezetek aránya fontos mutatója a nyilvántartás használatának májusában a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások százalékának volt kijelölt e-képviselője 10. A szociális alap- és főként a szakellátásoknak lényegesen magasabb aránya rendelkezett ilyen ügyintézővel májusa és szeptembere között minden szolgáltatási ágban jelentősen nőtt az e-képviselők aránya. A legnagyobb mértékben éppen a gyermekvédelmi szakellátások fenntartói pótolták az elemzett időszak elején még kétségtelenül fennálló lemaradásukat, és jelöltek ki e-képviselőket szolgáltatásaikhoz októberében mind a négy ellátási formában meghaladta a 90 százalékot az e-képviselővel rendelkező szolgáltatások aránya Az e-képviselő felelőssége, hogy az adatszolgáltatás időben és pontosan megtörténjen. Ő az, aki e feladatot további megbízott adatszolgáltató munkatársak részére továbbadhatja, 10 Ennek elsődleges oka az volt, hogy a Szociális regiszterben a gyermekvédelmi szolgáltatások nem elég részletes struktúrában szerepeltek korábban, így az ő jelentésük nem volt lehetséges addig, amíg azt a működést engedélyező hatóság segítségével módosították, mely jelentős munkát és időt vett igénybe. 11 Fontosnak tartjuk itt is kihangsúlyozni, hogy az a bázisszám, amihez képest az e-ügyintézővel rendelkező szolgáltatások arányát meghatároztuk, a folyamatos adattisztítások ellenére még mindig tartalmazhat olyan fantom szolgáltatásokat, amelyek csak működési engedély módosítási problémák és egyéb adatisztasági problémák miatt szerepelnek a Szociális Regiszterben. A ténylegesen működő szolgáltatások számához képest az e-képviselővel rendelkező szolgáltatások aránya tehát ennél valamivel magasabb lehet. -18-

A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ DR. VERES GÁBOR 2015.05.14. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában dr. Kása Karolina, osztályvezető, NRSZH Siófok, 2013. május 16. 4. Az Igénybevevői Nyilvántartás

Részletesebben

Mester Dániel NRSZH. Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30.

Mester Dániel NRSZH. Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30. Mester Dániel NRSZH Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30. Rehabilitációs és Szociális Hivatal) 1 Igénybevevői Nyilvántartásról Célja: az ágazati szolgáltatások

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) Tapasztalatok - aktuális kérdések

Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) Tapasztalatok - aktuális kérdések Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) Tapasztalatok - aktuális kérdések Helyzetkép Utazás a szociálpolitikai hullámvasúton címmel Regionális Szakmai Tanácskozás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében Kovács Ibolya - Vincze Viktória Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Az információ

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER INFORMATIKAI KORSZERŰSÍTÉSE 2012

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER INFORMATIKAI KORSZERŰSÍTÉSE 2012 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER INFORMATIKAI KORSZERŰSÍTÉSE 2012 Tartalom Az Igénybevevői Nyilvántartás rövid története...6 Az Igénybevevői Nyilvántartás jellemzői...6 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2017. 01. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozás jellemzői 2017. január 1-én 1. táblázat Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlásai Színkód 1: narancs = szakosított

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól Tisztelt Felhasználók! 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÁGAZATI PORTÁL Várakozók számának elemzése a június 1-jei állapot szerint

SZOCIÁLIS ÁGAZATI PORTÁL Várakozók számának elemzése a június 1-jei állapot szerint SZOCIÁLIS ÁGAZATI PORTÁL Várakozók számának elemzése a 2016. június 1-jei állapot szerint BEVEZETÉS A várakozók számának jelentését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Központi szociális információs fejlesztések

Központi szociális információs fejlesztések TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tevékenység adminisztráció Központi Elektronikus Szolgáltatást Igénybevevők Nyilvántartása I. Belépés a szoftverbe, szolgáltatás igénybevétel rögzítés

Tevékenység adminisztráció Központi Elektronikus Szolgáltatást Igénybevevők Nyilvántartása I. Belépés a szoftverbe, szolgáltatás igénybevétel rögzítés Tevékenység adminisztráció Központi Elektronikus Szolgáltatást Igénybevevők Nyilvántartása I. Belépés a szoftverbe, szolgáltatás igénybevétel rögzítés Előadó: Nagy Zoltán és Dobsa Tünde Szociális Intézmények

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások Mezei Rita Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály 2012. február 1 I. Az 1993. évi III. törvény (Szt.) szociális

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének. Felkészítő nap

Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének. Felkészítő nap TÁMOP-5.4.2.-12/1-2012-0001 Központi szociális információs fejlesztések Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének bevezetése (PTR) Felkészítő nap 2013. október 28. 2013. november 15. Tervezett napirend

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Kormány. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e

A Kormány. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e 1 A Kormány /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm.

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/ Fax: 89/

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/ Fax: 89/ PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 90. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít.

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok

Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok 5. számú melléklet a /2006. ( ) Korm. rendelethez Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok 1. Alapszolgáltatások 1.1. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kivételével

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

Intézményi térítési díj jelentése Tartalom

Intézményi térítési díj jelentése Tartalom Intézményi térítési díj jelentése Tartalom 1. TÉRÍTÉSI DÍJ JELENTÉSE (ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ)... 2 1.1. Térítési díj jelentésének rögzítése... 2 2. SZOLGÁLTATÁSOK, MELYEKRE KÖTELEZŐ TÉRÍTÉSI DÍJAT JELENTENI

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások térítési díjával összefüggő önkormányzati

Részletesebben

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Általános megjegyzések Az adatok KSH rendszeres éves adatgyűjtéseiből származnak, melyek az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) részei A 1775-ös és a 1696-os adatgyűjtés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. október 10-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kérjük, hogy a felvételhez hozza magával a következő dokumentumokat:

Kérjük, hogy a felvételhez hozza magával a következő dokumentumokat: Kérjük, hogy a felvételhez hozza magával a következő dokumentumokat: - FOT (fogyatékossági támogatás) vagy emelt családi pótlék határozat - rendszeres havi jövedelem igazolás - TAJ kártya fénymásolata

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Egységes szerkezetbe a 6/2016. (III.31.) önkormányzati rendelettel Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Részletesebben

székhelye: település közterület neve jellege szám emelet, ajtó irányítószám típusa: állami, nem állami, egyházi ágazati azonosító 1 : adószám: - -

székhelye: település közterület neve jellege szám emelet, ajtó irányítószám típusa: állami, nem állami, egyházi ágazati azonosító 1 : adószám: - - A A működési engedély kiadása iránti kérelemhez (a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. -a alapján a fenntartó

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétõl 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 01-24426-4/2006. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése. INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése című Kódszámok: DDOP-2009-3.1.3/D ÉMOP-2009-4.2.1/A, ÉMOP-2009-4.2.1/B

Részletesebben

Tárgy: Intézmények alapító okiratainak módosítása

Tárgy: Intézmények alapító okiratainak módosítása Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-17117/2014. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Balogh Imre Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Bevezető rész. A rendelet hatálya. Általános szabályok

Bevezető rész. A rendelet hatálya. Általános szabályok Szekszárdi Önkormányzat 36/2001.(XII.21.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjáról * a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére SIÓFOK VÁROS JEGYZŐJE 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére Tárgy: Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról,

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: E/566203/2/2016. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Szociális Gondozó Központ alapító okiratát

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

KENYSZI rendszer fő funkciói, jellemzői

KENYSZI rendszer fő funkciói, jellemzői Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) Utcai szociális szolgálatok pályázati finanszírozása Farkasné Farkas Gyöngyi mb. főosztályvezető, NRSZH Hajléktalan ellátás

Részletesebben