Az OKKR szintjei és szintleírásai 6 8. szint
|
|
- Klaudia Katonané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az OKKR szintjei és szintleírásai 6 8. szint Készítette: Bókay Antal Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Elemi projekt: Feladat sorszáma: Dátum: április 18. Temesi József Falus Iván Országos Képesítési Keretrendszer 3. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírására vonatkozó javaslat elkészítése
2 Tartalomjegyzék Bevezető. 3 A deskriptorok leírási szintjének átfogó elvei. 3 A felsőoktatás szintjei és szintleírásai. 4 Az OKKR 6. szintje. 5 Az EFT KKR metarendszere a 6. szintre. 5 Az EKKR 6. szint javaslatai. 5 OM rendelet alapképzésre vonatkozó kimeneti leírása. 6 Az OKKR 6. szintjének deskriptorai. 6 Tudás/ismeret. 6 Készségek, képességek. 7 Attitűdök/nézetek. 7 Autonómia és felelősségvállalás. 7 Az OKKR 7. szintje. 7 Az EFT KKR metarendszere a 7. szintre. 8 Az EKKR 7. szint javaslatai. 8 OM rendelet mesterképzésre vonatkozó kimeneti leírása. 8 Az OKKR 7. szintjének deskriptorai. 9 Tudás/ismeret. 9 Készségek, képességek. 9 Attitűdök/nézetek. 10 Autonómia és felelősségvállalás. 10 Az OKKR 8. szintje. 10 Az EFT KKR metarendszere a 8. szintre. 10 Az EKKR 8. szint javaslatai. 11 Az OKKR 8. szintjének deskriptorai. 11 Tudás/ismeret. 11 Készségek, képességek. 11 Attitűdök/nézetek. 11 Autonómia és felelősségvállalás. 12 A 6 8. szint deskriptorainak összefoglaló táblázata. 12 2
3 Bevezető A TÁMOP pályázat 3. sz. elemi projektje az Országos Képesítési Keretrendszer legfelső szintjének a megfogalmazását tűzte ki célul. Ez a szint az EKKR metarendszerét fordítja le, illetve inkább újraírja, transzformálja egy párhuzamos nemzeti szinten. Az EKKR metarendszer, azaz egy olyan átfogó és általános leírási szint, amely rögzíti az Európai Felsőoktatási Térség tanulási-oktatási aktivitásának, tudásmenedzsmentjének tanulási eredmények szempontjából megfogalmazott legátfogóbb célkitűzéseit. Az Országos Képesítési Keretrendszer egyik irányból hasonlóképpen metarendszer, ez lehet majd a magyar metarendszer, mert azok a deskriptorok, amelyek a TÁMOP jelen kutatása keretében lettek/ lesznek kialakítva nem szakmaspecifikusak, hanem képesítésiszint-specifikusak. A következő lebontási szint az, amely ma a felsőoktatásban az ún. KKK-k szintje, már nem metarendszer lesz, mert szakmai sajátosságok szempontjából definiálja a felsőoktatás bizonyos területei elvárt tanulási kimeneteit. Az OKKR ezen átfogóbb, metajellegű formáját előzetes szakértői munka során határozták meg, ennek elveit tartalmazza Falus Iván vitaindítója. A vitaindító meghatározta: 1. a rendszer formális szerkezetét (vertikális) szintjeit (ciklusok); 2. vázolja horizontális tagolódását (tudás/ismeret, készségek stb.); 3. és különösképpen: definiálja az egész rendszer elvi, szemléleti jellegét, kompetenciaalapúságát. A deskriptorok leírási szintjének átfogó elvei Az elmúlt években rendszeresen elhangzott a kimeneti oktatásszervezés meghatározó jelentősége, az Európai Képesítési Keretrendszer legfontosabb jellemzője és elvárása a tanulási eredményeket megfogalmazó, kimeneti szempontú oktatástervezés. A magyar felsőoktatásban a különböző oktatásmenedzsment dokumentumok (minisztériumi és kormányrendeletek, MAB-elvárások, űrlapok) tartalmaztak kimeneti elemeket, ezek az oktatási folyamat szervezésébe nem épültek be, csak mintegy érthetetlen külső díszítményként jelennek meg. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy az oktatási folyamat tervezését végzők és az ennek nyomán született, illetve ezt megalapozó rendeletek nem értették és nem fogadták el a kompetenciaalapú tervezés, irányítás lényegi, megalapozó szerepét. A kompetencia egy új képzési filozófia, egy új pedagógiai szemléletmód alapszava, programadó kifejezésként nem pusztán egy új elméleti-gyakorlati terminus, hanem egy jelentős személyes-társadalmi aktivitási terület programadó, diszkurzusmeghatározó fogalma. A XX. század második felének oktatással-neveléssel foglalkozó gondolkodásában nyomon követhetők azok a fázisok, elméletek, amelyek ennek az új (korábbi kezdemények nyomán mintegy húsz éve és az elmúlt húsz évben megfogalmazott) szemléletmódhoz vezettek. A behaviorizmus a világban aktív ember belső szerveződése kapcsán épített ki képzési-nevelési elképzelést, ennek sokkal komplexebb változatát fejlesztette ki a strukturalizmus (pl. Piaget), majd a kompetenciafogalmat felvető, felépítő kognitív pszichológia/pedagógiai következett. A behaviorista elképzeléshez mérten a kognitív megközelítés abban radikálisan új, hogy az ember relációjában és nem elsősorban magában az emberben rekonstruálja a világelsajátítás és az önépítés folyamatát és fejlesztési irányítása lehetőségeit. A kompetencia ilyen relációs alapfogalom, arról szól, hogy a személy és a világ (tárgyak, más emberek és önmaga) viszonyában, közvetítésében milyen releváns relációk alakulnak ki, kell hogy kialakítódjanak. A kompetencia nem a személy viselkedését értelmezi, hanem a személy 3
4 életaktivitása és valami külső, társadalmi komplexum, lehetőség, elvárás közötti viszonyt, és ennek a viszonynak adja szintekre, területekre, viszonytípusokra vonatkozó fenomenológiai leírását. A felsőoktatás kompetenciaalapú újraírásának elveiről, gyakorlatáról a TÁMOP keretén belül (Gönczi Éva, Derényi András Temesi József és mások írásai) és az elmúlt években másutt is (pl. a Temesi József által vezetett os projektben) sok átfogó anyag készült, ezek következtetéseit nagyon fontos lenne (akár utólagosan is) alaposan beépíteni a mostani feladatba, a deskriptorok rendszerének kidolgozásába. Az a közeg (a felsőoktatásban oktatók és vezetők), amely hivatott lenne egy ilyen radikálisan új szempontú, logikájú oktatástervezés és oktatás kialakításában nemhogy teljesen tájékozatlan a deskriptorok rendszerének elveiről, az Európai és az Országos Képesítési Keretrendszer jellegéről, céljairól, hanem alapvetően félretájékozott, és a XIX. századi tudományosság, tudományfilozófia mentén próbálja meghatározni a felsőoktatási képzések karakterét, és eleve elutasítóan, elszörnyedve tekint egy kimeneti szempontú építkezés, minőségbiztosítás lehetőségére. A szintleírások további hasznosulásához, szakalapítási és szakindítási szintre történő lebontásához már különböző szakterületek meglehetősen nagy létszámú szakértőjének hozzáértő együttműködésére van szükség. Jelenleg nem az az elsődleges gond, hogy az ilyen vagy olyan szintleírásokat nem fogadják el, hanem az, hogy a szintleírások mögötti koncepció teljesen idegen vagy elfogadhatatlan, vagy legalábbis ismeretlen a felsőoktatás szereplői számára. Ezért a felsőoktatási szintleírásokat rövid, magyarázó szerepű európai háttérrel próbálom alátámasztani, és idézem a 2005-ös OM rendelet kimeneti követelményeit is. A felsőoktatás szintjei és szintleírásai Az európai felsőoktatásban egy-két évtizede néhol már Bologna előtt és igazán rangos egyetemi kultúrájú nemzeti felsőoktatásokban megindult az a folyamat és átalakulás, amely a napi működés szintjén általánossá, sőt kizárólagossá tette az új képzési filozófiát. Ennek eredményeként ma már több helyen hosszabb időhátterű képzési tapasztalat halmozódott fel a kimeneti szempontú, képesítési követelményeket kijelölő felsőoktatási működés kapcsán. A kompetenciaalapú felsőoktatás a bolognai egyezmény elvei között még nem szerepelt, de az utóbbi évek miniszteri találkozóiban egyre fontosabbá vált, és most talán a mobilitás kérdése mellett ez a leghangsúlyosabb közös európai fejlesztési feladat. A bergeni (2005-ös) miniszteri találkozót záró nyilatkozat például a tanulási eredmények témáját a következőképpen fogalmazta meg: Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségen belüli képesítésekre vonatkozó átfogó keretrendszert, amely három képzési ciklusból (beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételével a nem minden esetben felsőfokú végzettséget adó képesítések megszerzésének lehetőségét), az egyes ciklusokra vonatkozó, tanulási eredményeken és kompetenciákon alapuló általános jellemzőkből, valamint az első és a második ciklus kredittartományaiból áll. Elkötelezzük magunkat az EFT átfogó keretrendszeréhez illeszkedő nemzeti képesítési keretek 2010-ig történő kidolgozása, illetve e munka 2007 előtti megkezdése mellett. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez születtek előbb átfogó elvek (az ún. Dublin deskriptorok), majd résztémákhoz, szakterületekhez kapcsolódó projektek (Tuning-programok), végül megszülettek az EU egészére vonatkozó közös irányelvek is. Fontos, hogy a felsőoktatás ebben meglehetősen önállóan lépett, és az átfogó, a teljes iskolázásra és különösképpen az élethosszig tartó tanulás elvére alapuló képesítési keretrendszerbe már jelentős előmunkálatok hátterével lépett be. A bolognai folyamat keretében 2005-re született meg egy kizárólag a felsőoktatással foglalkozó képesítési keretrendszer, az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere (EHEA QF magyarul EFT KKR), melynek kiinduló pontja volt a Bologna folyamat egyik alapelemeként elgondolt többszintű felsőoktatás, előbb a bachelor és master, később a bachelor-master-doktori szintek szétválasztása és kimeneti szempontú, tanulási eredményekre alapuló megfogalmazása nyarán fogadta el az Európa Parlament és Tanács az élethosszig tartó tanulás képesítési keretrendszerét, amit Európai Képesítési Keretrendszerként em- 4
5 legetünk. Ez már nyolc szintet tartalmaz, amelyből az utolsó három az, amely elsősorban a felsőoktatásra vonatkoztatható. Az EFT-KKR és az EKKR felsőoktatáshoz kapcsolható része alapjában hasonlít egymásra, de vannak köztük különbségek. Az EKKR esetében lényeges, hogy nem képzési szinteket vett alapul (tehát nem úgy gondolkodott, hogy van alapképzés és mesterképzés, és azt miként lehet leírni), hanem kimeneti elvárási szinteket (lehetséges, elvárt kimeneti típusokat) írt le, amihez aztán többé-kevésbé jól kapcsolhatók az adott felsőoktatási rendszerben szokásos végzettségek. A magyar felsőoktatásra vonatkoztatható deskriptorok esetében is lényeges kérdések merültek fel, az FSZ-képzések vagy éppen a szakirányú továbbképzések elhelyezése kapcsán. Az OKKR 6. szintje A 6. szint deskriptorai a magyar felsőiktatási folyamatban elsősorban az alapképzésre vonatkoznak. A deskriptorok karakterét úgy kell kialakítani, hogy azok le tudják fedni egyrészt a felsőoktatás első szintjének tömegesedéséből származó sajátos, a korábbi magyar felsőoktatásban nem észlelhető kimeneti elvárásokat. E képzési szakasz, a korábbi speciális, szakmai célokkal szemben ma átfogóbb tudást, alapvetőbb készségeket és képességeket kell kialakítson. A kétszintű képzés kialakításakor az alapképzés sajátos karakterét, elvárásait nem igazán tartották szem előtt a KKK-k és a tantervek kidolgozói. Valószínű, hogy a képzési szintek közül a felsőoktatásban ezen a szinten van a legnagyobb különbség a jelenlegi helyzet és az EKKR hátterű szintleírás között. A 6. szint deskriptorai, szintleírása kapcsán fontos tudni, hogy nem kizárólag az alapképzésre vonatkoztatható, hanem fontos komponense lehet az FSZ-képzések kreditjeinek közel harmada, de legalább negyede esetében. Az EFT KKR metarendszere a 6. szintre Sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik»» valamely tanulmányi területen olyan tudásról és megértésről tettek tanúbizonyságot, amely az általános középfokú oktatásra épül, amelynek a szintje tipikusan a magas szintű tankönyvek alkalmazásával jellemezhető, és megjelennek benne a kérdéses szakterület élvonalából származó tudás bizonyos aspektusaira is;»» képesek az elsajátított tudás és megértés alkalmazására olyan módon, ami a munkájuk, illetve szakmájuk professzionális megközelítését jelzi, és olyan kompetenciával rendelkeznek, amit tipikusan a szakterületükön belüli érvelés és problémamegoldás képessége bizonyít;»» képesek azoknak a releváns adatoknak az összegyűjtésére és értelmezésére (többnyire a szakterületükön belül), amelyek alapján ítéletet tudnak alkotni társadalmi, tudományos vagy etikai kérdésekről;»» képesek az információk, gondolatok, problémák és megoldások kommunikálására, szakmai és nem szakmai közönség felé egyaránt;»» rendelkeznek azokkal a tanulási képességekkel, amelyek a nagyfokú autonómiával végzendő további tanulmányok folytatásához szükségesek. Az EKKR 6. szint javaslatai»» Valamely munka- vagy tanulmányi terület magas szintű ismerete, elméletek és elvek kritikai megértésével. 5
6 »» Szakmai magabiztosságot és az innovációt bizonyító magas szintű készségek, amelyek egy specializálódott munka- vagy tanulmányi területen összetett és előre nem látható problémák megoldásához szükségesek.»» Összetett technikai vagy szakmai tevékenységek vagy projektek vezetése, felelősség vállalása a döntéshozatalért előre nem látható munka- vagy tanulmányi helyzetekben felelősség vállalása egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért. OM rendelet alapképzésre vonatkozó kimeneti leírása Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy»» a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította, és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;»» képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;»» ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;»» képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására; b) ismereteit illetően alkalmas»» szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;»» az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;»» idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;»» a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;»» önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;»» a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;»» saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;»» a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik»» olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;»» minőségtudattal és sikerorientáltsággal;»» saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;»» értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Az OKKR 6. szintjének deskriptorai Tudás/ismeret»» Egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének, minőségi és mennyiségi jellemzőinek, irányainak és határainak alapozó és átfogó ismerete 6
7 »» Az adott szak, ill. tanulmányi terület legfontosabb összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő terminológiának az ismerete és használata»» Ismeri és alkalmazni tudja szakterületének megalapozó ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit Készségek, képességek»» Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az öszszefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre»» Képes rutin szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására»» Ismeri és képes használni, megérteni szakterületének jellemző írásműfajait, számitástechnikai, könyvtári forrásait, alapvető textbookjait.»» Rendelkezik a szakterület alkalmazhatósági (employability) elvárásainak megfelelő készségekkel»» Kiszámítható, jól körülhatárolt kontextusokban képes standard eljárások egy meghatározott körének gyakorlati alkalmazására Attitűdök/nézetek»» Ismeri és vállalja szakmája alapvető világképét, érti az adott szakterület személyes vonatkozásait és társadalmi szerepét»» Képes szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására»» Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely a további képzés és önképzés alapjaként működhet»» Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, döntően mások által meghatározott kritériumok alapján Autonómia és felelősségvállalás»» Önállóan képes átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolására, adott források alapján történő kidolgozására és a szakmát megalapozó nézetek felelősségteljes vállalására»» Alapfokú kooperáció és felelősségvállalás mások adott területen folyó munkájáért, a különféle erőforrásokkal való gazdálkodásért»» Együttműködés és felelősség az adott szakterület képzett szakembereivel, tanáraival»» Az adott szakterület etikai kérdéseinek, morális problémáinak tudatosítása, az adott szakma etikájának követése Az OKKR 7. szintje A magyar felsőoktatás szempontjából ez a szint meglehetősen jól meghatározható diploma és képzési időszak szempontjából: ez a mesterképzés. A mesterképzés kimeneti elvárásai állnak talán legközelebb a hagyományos egyetemi képzések elvárásaihoz, természetesen kimeneti szempontból tanulási eredményeken keresztül fogalmazódnak meg. 7
8 Ennek a szintnek is van eltérő képzési formája: valószínű erre a szintre kellene tervezni a a jelenleg a rendszerből kimaradt szakirányú továbbképzéseket, speciális posztgraduális képzéseket, továbbképzéseket. Az EFT KKR metarendszere a 7. szintre Sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik»» tipikusan az első cikluson alapuló, azt kiterjesztő és továbbfejlesztő tudásról és megértésről tettek tanúbizonyságot, amely alapul szolgál és lehetőséget teremt az eredetiségre a gondolatok kifejlesztésében és/vagy alkalmazásában, gyakran kutatási környezetben;»» képesek az elsajátított tudás, megértés és problémamegoldó képesség alkalmazására új vagy szokatlan környezetben is, a szakterületükhöz kötődő tágabb (vagy multidiszciplináris) kontextusokban is;»» képesek a tudás integrálására és komplexitásának kezelésére, az ítéletalkotásra hiányos, korlátozott információk birtokában is, akkor is, ha az a tudás alkalmazásával kapcsolatos társadalmi és etikai felelősségre való reflektálást is magában foglalja;»» képesek a következtetéseik, valamint az azokat megalapozó tudás és érvelés világos és egyértelmű kommunikálására, szakmai és laikus közönség felé egyaránt;»» rendelkeznek az ahhoz szükséges tanulási képességekkel, hogy további tanulmányaikat autonóm módon, nagyrészt külső irányítás nélkül végezhessék. Az EKKR 7. szint javaslatai»» kiemelten szakosodott tudás, részben valamely munka- vagy tanulmányi terület legfrissebb fejleményeinek ismeretével, amely eredeti megközelítések és/vagy kutatások alapjául szolgálhat kritikus tudatosság a tudáshoz kapcsolódó kérdésekben valamely munka- vagy tanulmányi területen, valamint különböző területek kapcsolódásainál»» a kutatásban és/vagy az innovációban új tudás és eljárások kifejlesztéséhez, valamint a különböző területekhez tartozó tudás integrálásához szükséges, szakosodott problémamegoldási készségek»» összetett, előre nem látható és új stratégiai megközelítéseket igénylő munka- vagy tanulási kontextusok vezetése és átalakítása, felelősség vállalása a csoport szakmai tudásához vagy gyakorlatához való hozzájárulásért és/vagy stratégiai teljesítményének értékeléséért OM rendelet mesterképzésre vonatkozó kimeneti leírása Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy»» felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;»» ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;»» eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;»» képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére; 8
9 b) ismereteit illetően alkalmas»» rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;»» a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;»» szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;»» a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;»» az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik»» a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;»» saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;»» értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Az OKKR 7. szintjének deskriptorai Tudás/ismeret»» Egy adott tanulmányi és/vagy szakterület átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőinek, legfontosabb irányainak és pontosan kidolgozott határinak átfogó és részletes ismerete»» Az adott szak, ill. tanulmányi terület összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő terminológiának részletes, belső összefüggéseikben, ellentmondásaikban is megfogalmazódó ismerete és használata»» Ismeri és alkalmazni tudja szakterületének sajátos ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait Készségek, képességek»» Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések szintetikus megfogalmazására és az ezekkel adekvát értékelő tevékenységre»» Képes speciális szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására»» Bekapcsolódás kutatási, fejlesztési projektekbe»» Magas szinten ismeri a szakterület ismeretközvetítési technikáit, publikációs forrásait képes ezek magyar és idegen nyelvű feldolgozására»» Képes a szakterületének egyes résztémáiról önálló, magas szakmai szintű, szaktudmányos formájú összefoglalók, elemzések készítésére»» Rendelkezik a szakterület alkalmazhatósági (employability) elvárásainak megfelelő készségekkel»» Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására 9
10 Attitűdök/nézetek»» Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, érzéseket, amelyek szakterülete sajátos karakterért személyes és közösségi szerepét alkotják»» Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek saját személyén keresztül történő megértésére és hiteles közvetítésére»» Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely a további képzés és önképzés alapjaként működhet»» Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, a bevett vélemények érvényes megkérdőjelezésére, saját ítéletalkotásra, és ítéletalkotási kritériumainak kialakítására Autonómia és felelősségvállalás»» Jelentős mértékű önállóság átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában»» Kezdeményező szerep és magas szintű kooperáció másokkal együtt végzett szakmai munkában, felelősség a kooperatív társak munkájáért és az erőforrásokkal való gazdálkodásért»» Együttműködés és bizonyos kérdésekben egyenrangú partneri kooperáció a terület szakembereivel, tanáraival»» Az adott szakterület etikai kérdéseinek, morális problémáinak aktív, alkotó végiggondolása és képviselete Az OKKR 8. szintje A képesítési keretrendszer legfelső szintje elsősorban a doktori képzés. Ennek integrálása, mint harmadik, illetve nyolcadik szint beépítése a bolognai folyamatban az európai fórumokon is meglehetősen későn, jóval az előző két szint kitalálása után kezdődött. A 2005-ös OM rendelet még nem vett tudomást a doktori képzésről, és ma Magyarországon a doktori képzéshez nem készültek KKK-k. A 8. szint megfogalmazásában a legfontosabb, hogy egy legfelső, felfelé voltaképpen nyitott kimeneti követelményű deskriptor rendszert kell megadni. Az EFT KKR metarendszere a 8. szintre Sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik»» bizonyították, hogy képesek egy számottevő kutatási folyamat koncepciójának elgondolására, megtervezésére, végrehajtására és alkalmazására, a megfelelő tudományos integritással;»» eredeti kutatási eredménnyel járultak hozzá a tudás határainak tágításához egy nagy terjedelmű munka megalkotásával, amelynek részei hazai vagy nemzetközi hivatkozott publikációban is testet öltenek;»» képesek új és komplex gondolatok kritikai elemzésére, értékelésére és szintézisére;»» a szakterületükhöz tartozó kérdésekről képesek kommunikálni a kollégáikkal, a tágabb akadémiai közösséggel és általában a társadalommal;»» várható, hogy akadémiai vagy szakmai munkájukkal hozzájárulnak a technológiai, társadalmi vagy kulturális haladáshoz a tudásalapú társadalomban. 10
11 Az EKKR 8. szint javaslatai»» a tudás jelenlegi határait feszegető ismeretek valamely munka- vagy tanulmányi területen és a területek kapcsolódásainál»» a kutatás és/vagy az innováció kritikus problémáinak megoldásához, valamint a létező tudás vagy szakmai gyakorlat kiterjesztéséhez és újradefiniálásához szükséges legmagasabb szintű és legspecializáltabb készségek és technikák, többek között a szintetizálás és az értékelés képessége»» a munka- vagy tanulmányi kontextus beleértve a kutatást élvonalában új elképzelések vagy folyamatok kifejlesztésénél mutatott kiemelkedő tekintély, innovációs képesség, autonómia, tudományos és szakmai feddhetetlenség és folyamatos elkötelezettség Az OKKR 8. szintjének deskriptorai Tudás/ismeret»» Rendelkezik egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének, általános és specifikus jellemzőinek, legfontosabb irányainak és pontosan kidolgozott határainak, megállapodott és vitatott összefüggéseinek kutatási szintű ismeretével»» Képes az adott szak, ill. tanulmányi terület összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő fogalmi rendszernek, terminológiának megértésére és részletes, belső összefüggéseikben, ellentmondásaikban is megfogalmazódó egyéni kutatási területén történő önálló, kreatív használatára»» Képes speciális, előre nem látható szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges kutatási szintű részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására, új összetett, absztrakt fogalmak és összefüggésrendszerek bevezetésére»» Képes a tiszta és/vagy alkalmazott tudományterületen kutatást végezni, új technikákat és megközelítéseket kialakítani. Készségek, képességek»» Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes és kreatív analízisére, átfogó és speciális összefüggések szintetikus új szemléletű megfogalmazására és az ezekkel adekvát értékelő és kritikai tevékenységre.»» Ismeri és alkalmazni, illetve továbbfejleszteni tudja szakterületének sajátos ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, képes az elvi kérdések újszerű, eddig ismeretlen gyakorlati vonatkozásainak kreatív kidolgozására.»» Képes új projektek tervezésére, futtatására»» Szakterületéhez tartozó ismeretszerzési módok, informatikai lehetőségek és rendszerek kratív, alkotó-fejlesztő használata Attitűdök/nézetek»» Speciális szempontból aktívan, alkotó módon járul hozzá a szakterület átfogó világképéhez, képviseli és saját témájához kapcsolódva továbbfejleszti azokat a relációkat, amelyek a szakterület sajátosságából következően járulnak hozzá az emberi önteremtés folyamatához 11
12 »» Képes szakterülete szempontjából lényeges új viszonyok, a személyes és közösségi lét szempontjából releváns átfogó összefüggések felépítésére és közvetítésére»» Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely lehetővé teszi a szakterület jelen pillanatban még átláthatatlan, előjelezhetetlen kutatási problémáinak azonosítását és megoldását»» Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, a szaktudomány autoritásai által képviselt vélemények érvényes megkérdőjelezésére, saját ítéletalkotásra és ítéletalkotási kritériumainak kialakítására Autonómia és felelősségvállalás»» Alkotó, kreatív önállósággal épít ki és kezdeményez új ismeretterületeket és gyakorlati megoldásokat»» Vezető szereppel és magas szintű kooperációval képes részt venni az elméleti és gyakorlati kérdések kidolgozásában»» Képes egyenrangú, vitapartneri szerepre a terület szakembereivel és tanáraival»» Képes szakmája elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán új etikai, morális kérdések felvetésére és megválaszolására A 6 8. szint deskriptorainak összefoglaló táblázata Kompetenciák Tudás/ ismeret Képességek/ készségek 6. szint Egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének, minőségi és mennyiségi jellemzőinek, irányainak és határainak alapozó és átfogó ismerete Az adott szak, ill. tanulmányi terület legfontosabb összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő terminológiának az ismerete és használata Ismeri és alkalmazni tudja szakterületének megalapozó ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre Képes rutin szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására Ismeri és képes használni, megérteni szakterületének jellemző írásműfajait, számitástechnikai, könyvtári forrásait, alapvető textbookjait Rendelkezik a szakterület alkalmazhatósági (employability) elvárásainak megfelelő készségekkel Kiszámítható, jól körülhatárolt kontextusokban képes standard eljárások egy meghatározott körének gyakorlati alkalmazására Nézetek/ attitűdök Autonómia és felelősségvállalás Ismeri és vállalja Önállóan képes átfogó, szakmája alapvető világképét, megalapozó szakmai érti az adott kérdések végiggondo- szakterület személyes lására, adott források vonatkozásait és társadalmi alapján történő kidol- szerepét gozására és a szakmát megalapozó nézetek felelősségteljes vállalására Képes szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely a további képzés és önképzés alapjaként működhet Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, döntően mások által meghatározott kritériumok alapján Alapfokú kooperáció és felelősségvállalás mások adott területen folyó munkájáért, a különféle erőforrásokkal való gazdálkodásért Együttműködés és felelősség az adott szakterület képzett szakembereivel, tanáraival Az adott szakterület etikai kérdéseinek, morális problémáinak tudatosítása, az adott szakma etikájának követése 12
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja
RészletesebbenA felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása
A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A szakmai programkövetelmények szakszerű összeállítása Pécs, 2016. október 25. Dr. habil Móré Mariann egyetemi docens, felnőttképzési szakértő,
RészletesebbenA MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER SZINTJEI ÉS DESZKRIPTORAI
Szint Tudás Képességek Attitűdök Autonómia és felelősség Az elméleti vagy tárgyi tudás, Értékelő viszonyulást jelent szerveződési formái a valamilyen konkrét vagy elvont műveltség és szakértelem. A Cselekvésekben
RészletesebbenAZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE
AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK
EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi menedzser (Health Care Management) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
RészletesebbenESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK bölcsészettudomány mester nappali Bölcsészettudományi Kar 4 félév
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
Részletesebben38. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
38. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális örökség tanulmányok (Cultural Heritage Studies) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint
RészletesebbenKÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat a Tanács ajánlása
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.10. COM(2016) 383 final ANNEXES 1 to 6 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint
RészletesebbenKépzési feladatok a vidéki települések önkormányzatai gazdaságfejlesztési tevékenységének segítésére. Dr. Tóth Tamás,
Képzési feladatok a vidéki települések önkormányzatai gazdaságfejlesztési tevékenységének segítésére Dr. Tóth Tamás, 2017.01.24. Kiindulópont Adósságátvállalás az önkormányzatoktól Gazdaságélénkítési feladatok
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.
A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere Falus Iván TEMPUS 2011. november 7. A pedagógiai kompetencia A pedagógiai kompetenciák tudás, attitűdök (nézetek, diszpozíciók) és képességek ötvözetei,
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK
ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: zenekultúra (Music Culture) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése -
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT TANÁCS
2008.5.6. C 111/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) AJÁNLÁSOK EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai
RészletesebbenKülügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója
Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb
RészletesebbenÁltalános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. KELL EGY ÚJABB KERETRENDSZER?
RészletesebbenAZ MKKR ÉS A TANULÁSI
AZ MKKR ÉS A TANULÁSI EREDMÉNYEK SZEREPE AZ EGYMÁSRA ÉPÜLŐ KÉPZÉSI SZINTEK ÖSSZEHANGOLÁSÁBAN DERÉNYI ANDRÁS [OFI] Kérdésfelvetés, tartalom Szintek összehangolása? TÁMOP413 tanulsága: a különböző szinteken
RészletesebbenMérnök informatikus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei
Mérnök informatikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: mérnök informatikus (Engineering Information Technology) 2. A mesterképzési szakon szerezhető
RészletesebbenAz oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. -a (2) bekezdésének b)
RészletesebbenSPORTLÉTESÍTMÉNY MENEDZSER
SPORTLÉTESÍTMÉNY MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Sportlétesítmény menedzser szakirányú továbbképzési szak 2. A
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenKONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenPROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
RészletesebbenA portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében
A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenMunkaanyag ( )
Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenKÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
RészletesebbenA pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai
RészletesebbenTanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI
Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom
RészletesebbenA VÁROSMARKETING SPECIALISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETELI KÖVETELMÉNYEI
A VÁROSMARKETING SPECIALISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETELI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Városmarketing specialista szakirányú továbbképzési szak 2. A szakirányú
RészletesebbenÚj irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I.
Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Az EKKR, az EFT-KKR, az OKKR és a KKK-k Temesi József OKT, BCE VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS 29. Európai Képesítési Keretrendszer
RészletesebbenTÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
RészletesebbenA felsőoktatás-pedagógiai szakirány
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenA mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés
FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner
RészletesebbenFELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE
FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE
KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi
RészletesebbenAz EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.
Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN
PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenVállalkozásmenedzsment szakmérnök
Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment szakmérnök levelező szakirányú továbbképzés képzési- és kimeneti követelményei Budapest, 2012. Vállalkozásmenedzsment szakmérnök szakirányú
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenMŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes
A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenMinőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés
Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR MŰVÉSZETTEL NEVELÉS A LEGKISEBBEKNEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR MŰVÉSZETTEL NEVELÉS A LEGKISEBBEKNEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának célja Olyan pedagógus
RészletesebbenKora gyermekkori intervenció területén pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kora gyermekkori intervenció területén pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Kora gyermekkori intervenció
RészletesebbenA kompetenciaalapú képzés kontextusa Bologna folyamat és kompetenciaalapú képzés EQF (EKKR, OKKR), learning outcomes és a kompetenciaalapú képzés Pály
A kompetenciaalapú tanárképzés és a tanári kompetenciák szerepe a pedagógusok szakmai életútjában Falus Iván TEMPUS 2010. december 6. A kompetenciaalapú képzés kontextusa Bologna folyamat és kompetenciaalapú
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenA Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015
A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):
RészletesebbenA szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében
A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia (Pedagogy) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben - végzettségi szint: alapfokozat
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenA karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK
AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból
RészletesebbenTÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése
TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése II. modul Gyakorlati megoldások a felsőoktatás minőségfejlesztésének folyamatában módszertani alap Rendszerépítés módszertana Elégedettségvizsgálatok
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenA statisztika oktatásának helye és szerepe a gazdaságtudományi képzésben
A statisztika oktatásának helye és szerepe a gazdaságtudományi képzésben Sándorné Kriszt Éva Budapesti Gazdasági Egyetem MIRŐL LESZ SZÓ? Az elvárások változása A statisztikai jártasság szükségessége Módszertan
RészletesebbenMCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati
RészletesebbenJátékelmélet és stratégiai gondolkodás
Nyomtatás Játékelmélet és stratégiai gondolkodás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.
A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015
RészletesebbenKözszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati
RészletesebbenZsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról
Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
RészletesebbenJavaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére
TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
RészletesebbenIfjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak
Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni
RészletesebbenANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenNemzeti Tájstratégia
Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 Pádárné Dr. Török Éva, osztályvezető AM - Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Műhelybeszélgetés és kiállítás megnyitó a Táj Nemzetközi Napja alkalmából Alapvető Jogok Biztosa
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenFRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen
RészletesebbenÁgazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland
Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenTANULÁSI ALKALMAINK, TANULÁSI EREDMÉNYEINK A PROJEKTBEN ÉS A BESZÁMOLÓBAN
BESZÁMOLÓ INFORMÁCIÓ NAP A 2018-BAN NYERTES ISKOLAI, ÓVODAI STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK PROJEKTEK KÉPVISELŐI SZÁMÁRA Tempus Közalapítvány, 2019. március 4-5. TANULÁSI ALKALMAINK, TANULÁSI EREDMÉNYEINK A PROJEKTBEN
Részletesebben1. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
RészletesebbenSZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány
ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános
RészletesebbenA statisztika oktatásának helye és szerepe a magyar felsőoktatásban
A statisztika oktatásának helye és szerepe a magyar felsőoktatásban Sándorné Kriszt Éva Budapesti Gazdasági Egyetem MIRŐL LESZ SZÓ? A felsőoktatás változása A magyar felsőoktatás jellemzői A statisztikai
RészletesebbenREGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
Részletesebben