Száz éves az iskolai oktatás Borbányán

Átírás

1 László Miklósné Száz éves az iskolai oktatás Borbányán Nyíregyháza, 2011

2 Ilyen kívántam lenni én is, ott a homokba szúrt nyárfa: a tanító, ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja, irány azoknak, jel és bíztató, kik jönnek barázdákban botladozva Váci Mihály: Jegenye fényben

3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye Nyíregyháza, ennek a városnak egyik külterülete Borbánya szeptember elsején új iskola átadására került sor a tanévnyitó ünnepségen. Nagy esemény volt ez a település lakóinak életében. Ez a hosszú idı óta várt esemény késztetett arra, hogy összegyőjtsem, és leírjam Borbánya és iskolájára vonatkozó adatokat. Az intézmény történetét több szakaszra osztom: I. Oros községhez tartozó mindennapi iskola ig II. a.) Nyíregyháza Borbánya Általános Iskola / es Számú Általános Iskola 1987-ig b.) A település fejlıdése 1980-tól III. Új iskola az Alma utcán IV. Petıfi Sándor Általános Iskola napjainkban V. Elérkezett a XXI. század

4 Bevezetés Az oktatás nevelés elválaszthatatlan a település fejlıdésétıl, ezért elıször bemutatom Borbánya kialakulását. Szabolcs megye Encziklopédiájában ez olvasható: (1) Oros a Kállay család levéltárában 1440-ben Orosváros elnevezés alatt fordul elı, ekkor még dőlı, határrész a késıbbi Borbánya 1790-tıl szılıskert as évektıl említik, mint Borbányát. E községnek legjelentısebb dőlıi Szászkút, Borbánya (dőlı= határrész). A XVI. században török megszállás alatt volt a falu, évi felvétel szerint tíz portából állt júniusában Ebergényi kuruc tábora volt itt január elsején Kállay András tollából: Oros a bogdányi járáshoz tartozott, birtokosai a Kállayak. (2) január nyolcadikán a Kelet-Magyarország címő napilap így ír. (3) 240 évvel ezelıtt 1746-ban per folyt az Elek család és a Kállay család között, ekkor említik, mint Bırbányát, mely elnevezést a juhászok által lopott juhoktól kapta. Ugyanis a bırt a homokdomb vájatába rejtették el, ez a domb a Kálló felé vezetı út mentén található (ez legenda, feltételezés). Ma Borbányának nevezik. Szabolcs vármegye monográfiája Nyíregyháza címszó alatt így ír. (4) május 22-én adott az úriszék engedélyt szılık telepítésére, ekkor vásárol 299 gazda Kállay Ignácztól egy területet, a mai orosi szılı, helyesebben Borbánya szılıtelephelyet, melynek betelepítése azonban sok nehézség után csak két év múlva sikerül. Erre az idıre, az 1790-es évekre tehetı a homokbuckás terület szılıvel való beültetése. Lukács Ödön Nyíregyháza története 1886 címő könyvében így ír: 100 évvel késıbb a kapukba letelepedtek az emberek, az ottani borházakban éltek, amit kibıvítettek, vagy építettek oda kis házakat ben 926 szılıtelek volt, ebbıl 135 telken volt lakás, ennyi család élhetett Borbányán. Lassan kialakul a település, mely közigazgatásilag Oros községhez tartozott. Bosnyák Béla Oros község gazdasági és társadalmi rajza címő mővének 197. oldalán olvasható. (5) A Gallilei kör évi pályázatán elsı díjjal jutalmazott pályamunkája bemutatja Oros község lakóinak életét. A zsellérek kisebb csoportja a tót szılımunkások. Oros 4065 lakosa közül 1900-ban 115 tót anyanyelvő volt, de legalább 600-ra tehetı a tót eredetőek száma. Ezek a tótok nyíregyháziak. Ugyanis a XVIII. században tót telepesek érkeztek Nyíregyházára. Ezek nagy része bokortanyákba telepedett le, a tótok másik része azonban szılıgazdálkodást kezdett. Ezek a tót szılıtelepek messze benyúlnak Nyíregyháza vidékébe, s az orosi tót szılıtelep ezen település kisugárzása. A szılıbirtokosok szegény emberek, 1-6

5 vékás (300 négyszögöl) szılıjük nem elegendı arra, hogy egy család ellátását biztosítsa. Különösen nem az újabb idıkben, midın a csemegeszılı a tótok parasztszılıjét teljesen lekonkurálta. Az itteni lakosok közül kerülnek ki a nyíregyházi taligások, fiákeresek, favágók és napszámos munkások. Lányaik a nyíregyházi dohányfermentáló hivatalban dolgoznak, vagy beállnak cselédnek a városba. A magasabb városi és magyar kultúra úgyszólván teljesen felszívta magába a tótságot. Ma már a tótok nagy része teljesen magyar lett, magyarul pedig valamennyien beszélnek ban Oros községben a lakosság 15 %-a ágostai hitvallású evangélikus, számuk 621 fı. Ezek a tót szılısgazdák a szılıkben laknak, a falu társadalmi életében nem játszanak szerepet. A tót szılısgazdák Borbánya alapítói, kb. 220 éves a település. Krúdy Gyula írásaiban megörökíti a szüretelést, a valóság és romantika keveredik mőveiben. A nyíregyházi gazdagabb polgárainak volt szılıjük, amit az ott lakó emberek, napszámosok mőveltek. A szüretelés vidám ünnep volt, ezt örökítette meg az író. Közoktatás Oros község népoktatását 1908-ban három felekezeti iskola látta el, ezek bent a falu közepén voltak. A falun kívüli uradalmi tanyákon lakó cselédek, a tót szılısgazdák gyermekeiket nem küldhették iskolába. Kivétel Nyírjes és Nagyszállás tanya, ezek Dessewffy birtokok voltak. Dr. Borovszky Samu írja 1897-ben a pusztai iskola szervezésében és fenntartásában a Dessewffyknek kiváló érdemei vannak. (Ha 30 gyermek iskoláskorú volt, az uradalom köteles volt gondoskodni iskoláról.) A két tanya között volt egy kanális (vízelvezetı árok). Ennek partján állt az uradalmi iskola. Azt a határrészt, ahol a fent említett iskola állt, ma is Iskolatagnak nevezik ben Oros új iskolák felállítását határozta el ben hat új iskola nyílt, melyek közül három a falu határában, az uradalmi tanyák, a tót szılısgazdák lakosainak közelébe lett szétszórva. Ezzel az elemi iskolák kérdése megoldódott, gondoskodva volt arról, hogy minden tanköteles gyermek elemi népoktatásban részesüljön. A tanítás eredményét azonban csökkenteni fogja a tömeges mulasztás, a nép szegénysége. (6)

6 Iskolák szervezıdnek Borbánya lakóinak száma az 1910-es népszámlálás alapján 703 fı. Ebben az idıben a településnek iskolája nem volt ben így ír a Nyírvidék címő lap: Megdöbbentıen nagy az iskolába nem járók száma. 140 tanítóra és tanteremre volna szükség 80-as átlag mellett. Az alispáni jelentés szerint 74 községben folynak tárgyalások az iskolák szaporítása és fejlesztése miatt. Szabolcs vármegye Közigazgatási Bizottsága ülésén Mikecz Dezsı alispán jelenti év elsı felében az iskola szervezésére fektettük a fı hangsúlyt. Oros községi iskolákat épít, új tanítói állásokat szervez az államsegélyek biztos reményében. (7) Lengyel József királyi tanfelügyelı jelenti a Szabolcs megyei Közigazgatási Bizottságnak: az iskolák szervezése Oros községben folyamatban van az államsegély igénybevételével január 19-én új iskolák és tanítói állások szervezıdtek Oroson XXXVIII. törvénycikk az alsófokú oktatás alappillérévé az elemi népiskolát tette. Hat évfolyamú úgynevezett mindennapi és három évfolyamú ismétlı tagozattal mőködött. Ettıl kezdve állami, városi, községi népiskoláról beszélhetünk. (8) I. Iskola Borbányán augusztusában kezdıdik az elsı iskola építése Borbányán a Kállói út jobb oldalán Leveleki Ármin orosi földbirtokos által adományozott 1149 négyszögöl telken re felépült az egytantermes iskola, melyhez tanítólakás tartozott. A tanfelügyelı jelenti a fıispánnak: a községi tanítói választások megtartattak. (9) Borbánya elsı tanítója Magdó György volt. Az 1911/12-es iskolaév Elımeneteli és mulasztási naplója szerint: Oros községhez tartozó Borbányai Mindennapi Elemi Iskola a neve. Az iskola négy évfolyamos, a beírt tanulók száma: 86 fı elsı osztály 56 tanuló második osztály 28 tanuló harmadik osztály 2 tanuló (10)

7 Ismétlı iskola is mőködött harminckét tanulóval. Az évi népiskolai törvényekben és rendeletekben rögzítették az elemi iskola méreteit és a tantermek berendezési tárgyait. Az egytantermes iskolában tanköteles gyermek elhelyezésével számoltak, de a késıbbi években gyermek tanult a 9,6 méter hosszú és 6 méter széles tanteremben. A tanulók testi fejlettségét tekintetbe véve kellett készíttetni az iskolai padokat úgy, hogy a tanulók egymás zavarása nélkül kényelmesen írjanak, olvassanak, feleljenek. Egy padban négy-négy gyermek ült. A padokon két-két tintatartó volt, és bemélyedés a toll elhelyezésére. Az iskola berendezéséhez tartozott a cm magas dobogón elhelyezett tanítói asztal székkel, fénytelen sötétszínő háromlábú iskolatábla. Álló számológép, szekrény, fogas a tanulók kabátjának elhelyezésére. Petróleumlámpa csüngött alá a mennyezetrıl, mosdóasztal mosdótállal, vizes korsó, a sarokban vaskályha. A fıfalon Magyarország angyalos címere. Volt térkép, történelmi eseményeket, az évszaknak megfelelı mezıgazdasági munkát bemutató képek. A tanulók bakóban vitték az olvasókönyvet, palatáblát, palavesszıt, egy vonalas, kockás irkát, ennek a hátulsó lapján volt az egyszeregy. Két fillér volt egy irka, 6 fillér a ceruza 1932-ben. A palatábla, palavesszı, szivacs vagy rongy, bakó a tanulók iskolai felszereléséhez tartozott ban háromszor értékelték egy évben a tanuló munkáját: karácsonykor: magaviselet szorgalom elımenetel, ugyanezt húsvétkor is. Tanév végén szöveges értékelés volt az elsı osztályban: magaviselet szorgalom hit- és erkölcstan beszéd és értelemgyakorlat olvasás írás számtan és mértan éneklés testgyakorlás.

8 A lakosság foglalkozása, vallása 1911/1912-es tanévben az elsı osztályos tanulók szüleinek foglalkozása: napszámos 50 fı gulyás 1 urasági gazda 1 kocsis 2 béres 2 Ez az adat is bizonyítja, szegény emberek éltek Borbányán. Két nagybirtok szorításában kínlódtak. Nagyszállás Nyírjes tanya báró Molnár Viktor birtoka volt. A Vadritkától (erdı) a borbányai temetıig dr. Gróf Zichy Róbert birtoka terült el, Szászkút. A gróf 1919-es halála után felesége Leveleki Julianna birtokolt 360 kateszteri holdat, emeletes épületet, 10 hold szılı és gyümölcsöst, 5 hold erdıt, a többi szántó. A birtokon 15 állandó család dolgozott, 9 feles dohányos, számos idénymunkás. Kalászos, kapás növényeket termeltek. A borbányaiak napszámba jártak olvastam Ladányi András: Homokdombok napszámosai címő könyvében. Az 56 elsı osztályos tanulók vallási megoszlása: ágostai hitvallású evangélikus 33 gyermek római katolikus 11 gyermek görög katolikus 12 gyermek. Ez evangélikus vallás többsége utal a tirpák jellegre ıszén Magdó György tanító úr bevonult katonának, meghalt az elsı világháborúban ig helyettes tanítók tanítottak. Sajnos a rendelkezésre álló anyakönyvek, naplók hiányosak, nagy részük elpusztult a második világháború alatt szeptember 12-én került a településre Terjék Sándor községi tanító, aki nyugdíjazásáig, 37 éven át nevelte, tanította az iskola növendékeit. İ volt az elsı tanító, aki egy iskolai füzetbe leírta az iskola addigi történetét 1911-tıl 1937-ig. Az 1920-as népszámlálás szerint Oros Borbányaszılı népessége 1027 fı, 6-11 éves gyermekek száma 161. (11) február másodikától tanított Borbányán Dózsán István községi tanító, aki 28 éven át nevelte, oktatta az intézmény diákjait. Kezdetben a nıtlen tanítók sorkosztra jártak tanítványaik családjához. Családot alapítva mindkét tanító helyben

9 telepedett le. Dózsán István felesége Nyírjesen tanított. Terjék Sándor felesége postamesternı volt. Az idıs emberek visszaemlékezése szerint kezdetben délelıtt délután folyt a tanítás. A fegyelmezett, mindenkinek köszönı diákok az utcán párosával mentek hazafelé. Tisztelettel emlékeztek az idıs emberek régi tanítóikra. 1923/1924-es iskolaévben kéttanerıs ötosztályos lett az iskola 145 a beírt tanulók száma. 1925/26-ban megépült a 2. számú tanterem. (12) A statisztika szerint Oros község Borbánya tanya községi iskola két tantermet és egy tanítólakást tart nyilván az iskolaépítési akció eredményeként. A településen új utca megnyitására került sor, Újsor elnevezéssel került a naplóba. Az 1920-as évektıl kötelezı volt a himlıoltás, ennek nyoma megtalálható az Elımeneteli naplóban. 1928/29-es tanévben lett hatosztályos az iskola, a tanulók száma 194 fı ban 1713 ember él a településen, ekkor már ír, olvas 1139 fı, a lakosság 60 %-a. (13) Ahogy nıtt a településen lakók száma, úgy emelkedett az iskolába járók száma is ban még mőködött a Csárda tónál báró Molnár Viktor által finanszírozott fürdı, ahova autóbusz hozta-vitte a fürdızıket Nyíregyházáról. Nem volt gazdaságos, ezért megszőnt, Sóstó lett a kedvelt. A tanköteles gyermekek száma magasabb, mint az iskolába járóké. Bizonyos, hogy a nehéz gazdasági helyzet, a szegénység miatt maradtak távol az iskolától. Hebeny Zoltán így ír az analfabétizmusról: 1930-ban Szabolcs megye áll az elsı helyen az írástudatlanok listáján. Oka az iskolák, tanítók, iskolai felszerelések hiánya. (14) Hunek Emil így ír 1931-ben a Szılıskertek címszó alatt: szılıjellegük nagyrészt elveszett és zsellérlakások épültek bennük. Jelenleg is vagyontalan, napszámba járó szegényebb nép lakja, ide kell számolni az orosi szılıket. Lakói a tirpákok soraiból kerültek ki, és amelyik elsı szılıskert volt, ahol nyíregyházi ember szılı mívelt (15) 1932-ben a Vallás és Közoktatási Minisztérium rendelete értelmében, az elemi iskolában öt éven keresztül a már használatos tankönyveket megváltoztatni nem szabad. Az iskoláztató szülık szempontjából nagyfontosságú ez a rendelkezés, mert az állandóan súlyos anyagi helyzet közepette igen jelentıs tehertétel alól mentesültek az által. (16) 1937-ben bıvült az iskola, a bejárattól jobbra két tantermet építettek, így lett négy tanterem. Oros község vagyonleltárában szerepel 1938-ban Borbánya két közös iskolaépület és lakás a 2528/2a helyrajzi szám alatt, 1149 négyszögöl területtel, melynek becsértéke 4200 pengı. 1936/37-ben Eördeg András vezette a Továbbképzı iskola 2 3. osztályát 37 tanulóval ezek évesek voltak. Ha hiányosan is, de ennek az iskolának adatai nyomon követhetık

10 1942-ig. Ennek a két osztálynak csak fiú tanulói voltak. Ilyen keresztnevek fordultak elı: Mihály 9, József 8, András 6, János 5, István 4, Péter 2, György 1, Sándor 1, Henrik 1 tanuló. A település szociális helyzetét tükrözi az április 5-i keltezéssel írt jelentés (18) Oros Borbányának 300 pengı segélyt biztosított a tejactió kereten belül hol tejactio van, ott tízóraira az iskolás gyermekek naponta 2 dl tejet és 10 dg kenyeret kapnak tanév végéig Ezen a településen 80 tanuló részesült tejactióban. Egy népiskolai értesítı 1936-ból. (19) Az érdemjegyeket betővel írták. Egy évben háromszor osztályoztak: karácsonykor, húsvétkor és év végén. Karácsonykor és húsvétkor: magaviselet szorgalom elımenetel kitőnı 1 jeles 2 jó 3 elégséges 4 elégtelen 5 A mai érdemjegyek fordítottjával osztályoztak. ma kitőnı 5 d jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges 2 elégtelen 1 Ez ésszerőbb. Ebben az idıben Nyíregyházát Kállóval zúzott kıvel borított út kötötte össze. A településen szoba-konyhás házak épültek vályogból zsúp vagy nádfedéllel. Akik a dohánygyárban keresték megélhetésüket gyalog tették meg az utat oda-vissza. Télen sötétben indultak, sötét volt mire hazaértek. Idénymunkásként az uradalmi birtokon dolgoztak részesaratóként, cséplıgép mellett, vagy dohányosként, emlékezett vissza 1987-ben Járku Miklós a településen élı, idıs kovácsmester. 1944/45. ıszén szünetelt a tanítás a város ostroma miatt ban került Borbányára Tátrai András, az iskola tanítólakásában lakott, kántortanítóként énekelt az egyházi szertartásokon.

11 Köszönet illeti a száz év elıtti Oros község vezetıit és mindazokat, akik felismerték az iskola jelentıségét. Szívükön viselték a tót szılısgazdák gyermekeinek sorsát. Iskolát létesítettek, és 34 éven át fenntartásáról gondoskodtak. Igen nagy dolog volt ez. I. Összegzés Ha összegeznénk az iskola fennállásának elsı 34 évét, a fejlıdés szembetőnı. 1911/1912 négyosztályos 86 tanuló 1 tanító 1921/1922 ötosztályos 145 tanuló 2 tanító 1928/1929 hatosztályos 194 tanuló 4 tanító 1937/38-as tanévben négy tanterem Elsı tanítók: Magdó György ig Terjék Sándor ig Dózsán István ig Eördegh András 1936 Tátrai András /38-as tanévben Miskolczy Mihály az igazgató Oroson. A településen girbegurba, homokdombra fel és lefutó keskeny dőlıutak kígyóztak. A hosszú telken szılı és gyümölcsfa, elıl vályogból épült zsúp vagy nádfedeles házak, melyekben egyre többen laknak. Az iskolában a világítás petróleumlámpával, a főtés vaskályhával történt, a hajópadlós tantermet olajjal kenték fel. A tanítás délelıtt és délután folyt, de a tanköteles gyermekek nagy része iskolába járt. Sok volt a tanévvesztés a mulasztások miatt, ami összefüggött a település lakóinak szegénységével ig Oros községhez tartozott a település iskolája, mint községi elemi népiskola. Ez az iskolatörténet elsı része 1911-tıl 1945-ig.

12 II. Nyíregyháza Borbánya Általános Iskola ben az oktatás szerkezetében, az oktatás nevelés terén alapvetı változások történtek. 1948/666 EM számú kormányrendelet megszüntette a népiskolát, helyébe a kötelezı 8 osztályos iskolát léptette. 1948/1949-es tanévre fokozatosan változott a népiskola általános iskolává. (20) októberben nyilvánították ki, hogy az általános iskola ingyenes, sem beíratási, sem tandíjat szedni nem szabad tıl a borbányai iskola Nyíregyházához tartozik, mint tanyakörzeti iskola. 1944/45-ös tanévre 310 tanuló iratkozott be, de tanítás nem volt a város ostroma miatt. Ekkor ért el a front, a háború a város környékére február 5-én indult a tanítás Seszták Mária tanítónı által kiállított órarend szerint. Összevont 2., 3. osztályt tanított 64-es létszámmal. (1.sz. melléklet) Részben osztott iskola volt, négy tanulócsoportot hat nevelı tanított: Terjék Sándor Dózsán István Tátrai András Seszták Mária Maleczky János Fodor László A háború után igen nehéz volt az élet, a beírt tanulók fele rendszeresen hiányzott, nem volt ruha, cipı. Olyan bejegyzést találtam az Osztálykönyvben, hogy a tanuló részére egy pár cipı kiutalását kérte tanítója májusában ez olvasható a naplóban. Ünnep! Véget ért a második világháború Európában A tanítás szünetel Az egyházi ünnepeken Pünkösd, Úrnap stb. szünet volt. A madarak és fák napján majálist tartottak Vadritkán (erdı) a szomszédos tanyák tanulóival együtt. Volt mősor, vetélkedı, zsákban futás, lángosevés, talicskázás stb. Vidám ünnep volt. A településen élı tanítók a közéletben is tevékenykedtek, házhely összeírás, új utcákat nyitottak. I., II. Házhely. 1945/46-os tanévben az intézmény hetedik osztályt indított 20 tanulóval. A hatodik hetedik összevont csoportban 60 tanuló volt, abban az idıben a tanév évzáró vizsgával ért véget.

13 A következı tanév két osztályában két naplóval külön lány és külön fiú osztály indult, egy évig német nyelvet is tanultak. Helyszőke miatt egy tanulócsoport a Csárda vendéglı különtermében kapott helyet, kihelyezett osztály volt. Az idıs emberek szívesen emlékeznek Koroknay Gyula tanár úrra, aki gitár kísérettel orosz dalokat tanított nekik április 14-én megalakult az iskolában az úttörıcsapat 7 fıvel, Fodor László tanító vezetésével. Ekkor ültettek egy nyárfát az udvaron, 1989-ben még áll a hatalmasra nıtt fa. 1947/1948-ban 366 tanulója volt az intézménynek június 16-án iktatta törvénybe az Országgyőlés az iskolák államosítását. Megteremtıdött az egységes oktatás rendszere, ekkor vált általánossá a 8 osztályos általános iskola. (21) Oros község irataiban olvashatjuk: az 1948-as jegyzıkönyv ismerteti Borbánya iskolatelek és épület átsorolását Nyíregyházához, a megállapodás december 22-én történt. Oros pert indított, mert a város nem fizetett kártérítést ban Oros ft 50 fillér készpénzt kapott a várostól a borbányai iskola berendezéséért. A következı évben már nyolc nevelı tanított, 351 tanulója volt az intézménynek. Ebben az évben 7 jeggyel osztályoztak, a tanulmányi eredmény 5,34 (szerencsére megszőnt) tıl 1980-ig megtalálhatók az iskolai törzskönyvek, igen sok segítséget adtak munkámhoz. Az iskola beírási körzetének rajza (2.sz. melléklet), az iskola alaprajza (3.sz. melléklet). Hivatalosan 1950-ben csatolták a települést a városhoz, ekkor villamosítottak Borbányán. Autóbusz közlekedett (fakarusznak nevezték az emberek), de olyan zsúfolt volt, hogy a nevelık gyalog jártak ki a városból, hogy el ne késsenek mesélte Darvas Józsefné, az akkori igazgatónı. Nagy eseménynek számított, hogy 1951-ben az iskolával szemben megépült az evangélikus templom Sárdi Gyula mőegyetemi tanár tervei alapján. Balczár István nyíregyházi építész építette. Zalay Szalay Pál készítette a faliképeket. Ekkor Megyeri Lajos volt az evangélikus lelkész (1936-tól 1962-ig). Napjainkban az evangélikus és református hívek tartják itt szertartásaikat más-más idıpontban. Alapvetı változás következett be az oktatásügy igazgatásában. A helyi tanácsok Oktatási Mővelıdésügyi irányításai alá kerültek az iskolák. Az alsófokú oktatás egységes tantervő lett, 2 tagozatos iskola: alsó tagozat felsı tagozat (22) Az intézmény igazgatója így ír, a tanintézet felszereltsége hiányos, a berendezés nagy része elavult, az iskolai könyvtár 87 példánnyal rendelkezik.

14 1955/56-os tanévben lett Borbánya 10.sz. Általános Iskola. Most lett osztott, önálló iskola, váltakozó rendszerrel folyik a tanítás, délelıtt a felsıs, délután az alsó tagozatos gyermekek tanulnak. A következı tanévben 6 tanterem lett, a főtés cserépkályhával történt. (23) Borbánya területe 1300 kateszteri hold ban 2083 fı lakik Borbányán, mezıgazdaságban 382 fı dolgozik, iparban 366, egyéb 303 fı. (24) Az intézmény tanulóinak többsége ipari tanulónak jelentkezik, de gimnáziumba, szakközépiskolába is van jelentkezı. A hatvanas évek végén nagy építkezések kezdıdtek Nyíregyházán, a dolgos, munkát szeretı borbányai emberek találtak munkát. Lakásukat, azok berendezését korszerősítették. A hetedik terem tornaterem lett. Az 1970-es tiszai árvíz után a déli ipartelepen új utcák nyíltak Tünde, Ipari, Alma, Molnár, Takács stb. utca. Azok építkeztek itt, akiknek házát elmosta az ár, ezen az új lakótelepen szép családi házak sorakoztak egymás mellett ben óvoda épült (20-as számú) az iskola közvetlen szomszédságában. Jó kapcsolat alakult ki az óvoda-iskola, szülık nevelık között. Megszőnt a nevelık vándorlása, egyre több a szakos nevelı az intézményben. Felmenı rendszerrel folyt a tanítás pl. 5. osztálytól a 8. osztályig voltam osztályfınöke ugyanannak az osztálynak, tanítottam a magyar nyelv és irodalom tantárgyat 4 évig ban már 448 tanulója van az iskolának, 27 nevelı tanít, 137 a napközis tanuló. Egyre nagyobb a zsúfoltság. Az iskolaudvaron elkészült a 3.sz. épület. (25) Ez a lapostetıs épület modernebb lett, központi főtés az óvodával együtt, vízöblítéses wc. csoport épült. Az új épületrészben 4 tanterem, szertár, orvosi szoba, zsibongó is helyet kapott. Az udvaron lévı szolgálati lakás átalakításával ebédlı, tálaló helyiség lett. A szomszédos napközis óvodából hozták az ebédet, egyre több tanuló részesült napközis ellátásban. Jó kapcsolat alakult ki az Építı Szerelı Vállalattal, ahol asztalos, villanyszerelı szakkör mőködött. Szép sikereket ért el a lövész szakkör. Elkészült az iskola hátsó udvarán a 30 méter hosszú, 16 méter széles bitumenes kézilabdapálya. A közeli tanyákon megszőnt a felsı tagozat, Nyírjesrıl 24, Nagyszállásról 15 tanuló jár naponta autóbusszal a borbányai iskolába. A nagy zsúfoltság enyhítésére a zsibongóból, mőhelybıl tanterem lett. A napközis csoportok lejártak a kb.1 km-re lévı Mővelıdési házba. Úgynevezett szaktantermek alakultak ki, minden óra végén vándoroltak a tanulók, nevelık egyik terembıl a másikba. Minden ısszel, tavasszal tanulmányi kirándulások voltak, ezek kapcsolódtak egy-egy tantárgyhoz. A tanulmányi munka mellett, a zsúfoltság ellenére: ifjúsági vöröskereszt, szakkörök, takarékossági mozgalom, hasznosanyag-győjtés, úttörı tevékenység folyt. Volt színházbérletünk, megnéztünk egy-egy filmet, a Déli iparteleptıl a Csárda utcáig gyalogos séta, hogy ismerjék meg a tanulók lakóhelyüket.

15 A település fejlıdése 1980-tól (25) Új utcák Lakatos, Harangozó, Kökény stb. az utcák szélesek, a házak tágasak, szépek. Az iskolával szemben, a volt katonai lıtéren 200 telket alakított ki az OTP: Zsálya, Áfonya, Míves utcák. Új lakótelep alakult itt ki. Emeletes házak sorakoznak a Kálló felé vezetı út bal oldalán. Római katolikus templom épült az új lakótelep mellett. Bán Ferenc Kossuth díjas építész álmodta meg a város által adományozott telken. Sajnos a kivitelezési munka szakszerőtlen volt, a tervezı nem is ismerte el sajátjának. Nyugati pénzbıl épült, a város is hozzájárult, a hívek társadalmi munkája is jelentıs volt. A tetı beázott, felújítása 2 millió forintba került, kívülrıl is vakolni kellett. A templom mögött épült egy kolostor, dr. Anton Gos kamillianus szerzetes vezetésével július 15-tıl a betegek és haldoklók lelki gondozását vállalják a kamillianus családok társadalmi munkában. A település belsı részén a posta mellett elkészült az orvosi rendelı. Megoldódott a település vízellátása, vezetékes ivóvize van Borbányának. Folyik a gázvezeték lefektetése, épül az új iskola az Alma utcán. Visszatérve az iskolához 1982-ben 521 tanuló (26) 10 tanterem. Ebben az évben országosan 5 napos lett a tanítási hét. Az elsı osztályban iskolaotthonos oktatást vezettek be. (27) október 20-án így ír a Kelet-Magyarország címő napilapban Lányi Botond újságíró: (28) Ha végigballagunk az Alma utcán, mely szélességével igazi fıutat idéz, eljutunk a település közepére: emeletes iskola, orvosi rendelı, mővelıdési ház, posta. A település központja alakul itt, szép családi házak sorakoznak, a hajdani proletártelep ma kertváros képét mutatja. Nemcsak a tanulólétszám növekedése, a település fejlıdése szembetőnı. Érdemes az iskola volt tanulóinak sorsát figyelemmel kísérni. Dolgos, derék emberek lettek, akik szorgalmas munkával otthont teremtettek, családot nevelnek. Ott találjuk a város üzemeiben, üzleteiben, hivatalaiban, gyermekeiket az iskolában. Van köztük kımőves, mérnök, asztalos, autószerelı, csillagász, orvos, vízvezetékszerelı, óvónı, bolti eladó, pincér, szakács, varrónı, felsorolni is sok lenne valamennyiük foglalkozását. Szeretnek dolgozni, ezt látták szüleiktıl. Jó érzés találkozni velük, felidézni a régi megszépült emlékeket, 20 évig tanítottam magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakat az intézményben.

16 II. Nyíregyháza Borbánya Általános Iskola / es Számú Általános Iskola 1945/46. Borbánya Nyíregyházához tartozó tanyakörzeti, részben osztott iskola 1948/49. Borbánya Általános Iskola 1955/ Számú Általános Iskola A tanulók száma 1948/ tanuló 6 nevelı tanuló 39 nevelı Az általános iskola emelte az általános mőveltség színvonalát, mert százezreket részesített magasabb iskolai képzésben. Korszerő ismereteket nyújtott nyolc éven át minden állampolgár számára. A tankötelezettség felemelése, az iskoláztatás idıtartamának növelése önmagában is kedvezı változást jelentett, hatással volt a dolgozó osztályok gyermekeinek mővelıdésére. A petróleumlámpát neoncsöves armatura, a vaskályhát gázfőtés, a pumpáskutat vezetékes ivóvíz váltotta fel a Kállói úti iskolában is. A felsorolt változások könnyebbé tették az itt élı lakóknak életét, kulturáltabb, magasabb életszínvonalat tettek lehetıvé. Megnıtt Borbánya lakott területe, újabb utcák, családi, emeletes házak épültek, üzletek nyíltak. Ezek a változások hatással voltak a tanulókra is, megnıtt a tanulás presztízse, a jó gyakorlati képességő gyermekek igénye a továbbtanulásra. Az igyekvı, dolgos szülık minden segítséget megadtak ehhez gyermekeiknek. Ez volt a település és iskolájának 42 éves története 1945-tıl 1987-ig. III. Új iskola az Alma utcán szeptember elsején, a tanévnyitó ünnepségen birtokba vehették a tanulók az új kétemeletes modern iskolát az Alma utcán. Ünnep ez a nap a település minden lakója számára. A tanulókon kívül sok szülı, nagyszülı, volt tanítvány és itt lakó ember volt kíváncsi az új intézményre. Magasan emelkedik az épület a környezı házak fölé, hirdetve, hogy a tudomány vára kíván lenni a nyolc osztályos iskola. (30) Tantermek, tornaterem, szertárak, könyvtár, napközis termek, konyha, ebédlı, tanári és igazgatói szoba, zsibongó

17 található a kétemeletes épületben. Borbánya legszebb épülete ez az Ybl díjas Kulcsár Attila tervezte soknézető, harmonikusan mozgalmas együttes. Kállói út Alma út Egy iskola két épületben, a két utca között közlekedik a 2Y-os autóbusz, hozza, viszi a nyírjesi, nagyszállási tanulókat, akik átszállással jutnak el az új iskolához. Mindkét helyen délelıtt folyik a tanulás, délután napközis, tanulószobás foglalkozás, szakkörök, könyvtári kölcsönzés van. Az alsósoknak színház és hangverseny bérletük van. 15 alkalommal az úszás alapjait sajátították el. A 4. osztály korcsolyázni tanult. A tanulók szeretik a sportot, szívesen vesznek részt vetélkedıkön, versenyeken. Az új lakótelepen, az Alma utca két oldalán, a Kökény utcán fiatal házasok építkeztek, szőknek bizonyult az óvoda, ezért a Kállói úti iskola két tantermét átadták az óvoda kicsinyeinek. A 13-as jelzéső autóbusz a városból jár a Déli ipartelepen át az iskoláig, így az jól megközelíthetı. Öröm tanulni, dolgozni ilyen szép környezetben, mint az Alma úti iskola. Csak címszavakban emelek ki 1987/88-as tanévben elsı helyezést értek el a gyermek tőzoltó szakkör tagjai Tőzre, vízre vigyázzatok! címmel a televízió is közvetítette a vetélkedıt. A tanulók Gencsapátiban, Szigligeten táboroztak, az NDK-ban is jártak egy vetélkedı gyıztes diákjai. 1988/89-ben 600 tanulója volt az intézménynek, (31) negyvenegy nevelı tanított. A gyermeklétszámot tekintve ez volt a csúcs, innen kezdve fokozatosan csökken a tanulók létszáma. Ekkor még a tanulók 96 %-a fizikai dolgozók gyermeke, a családok 80 %-ában mindkét szülı dolgozik. Sokat fejlıdött az intézményben folyó munka nyugdíjba menetelem óta (1985). Korszerő audiovizuális eszközök, videohálózat, számítástechnikai géppark segíti a tanári munkát. Ízléses dekoráció, szemléltetı eszközök, képek díszítik a kényelmes, világos tantermeket, folyosót, zsibongót. Rendezett az iskola környezete, sportudvart alakítottak ki.(32) A tanulók mesemondó, szavaló, helyesírás, matematikai, számítástechnikai vetélkedın vesznek részt. Versenyeznek az éneklırajok is, a néptáncosok sikere Szegeden, a nívós rendezvények, a sportban elért eredmények önmagukért beszélnek. A kilencvenes évektıl angol, német nyelv oktatása folyik, a tanulók 80 %-a kölcsönöz könyvet.(33) A városban a számokkal jelölt iskolák egy-egy híres ember nevét vették fel, így a borbányai intézmény is es tanév végéig az iskola 78 évét örökítettem meg.

18 IV. Petıfi Sándor Általános Iskola napjainkban 1997-tıl Bensıséges ünnepségen vette fel az intézmény Petıfi Sándor nevét. Jelen voltak az intézmény fenntartójának képviselıi, az iskola tantestülete, dolgozói és a nyugdíjas nevelık. Pénzes Sándorné igazgatónı ismertette az elmúlt idıszak pedagógiai munkáját, elért eredményeket. Majd az aktív munkát végzı pedagógusok jutalmat vettek át. Az új nevet viselı intézmény fenntartója a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyőlése. 1998/99-es tanévben került bevezetésre a Nemzeti Alaptanterv, (34) másfél éves fejlesztı munka után kapják meg az iskolák a Kerettantervet, ennek alapján kell tanítani szeptember elsejétıl. (35) Tartalmazza az adott iskolatípusban a nevelés-oktatás célját, a tantárgyakat, a közös és kötelezı követelményeket, az ehhez szükséges óraszámot. Csökkentették a felduzzadt ismeretanyag mennyiségét. Korszerő ismeretanyagot emelt be az oktatásba: hon- és népismeret természetismeret társadalmi ismeret emberismeret és etika. Ennek alapján készül a helyi tanterv. Ma is érvényes, hogy az országnak egészséges, mővelt, sokoldalú, aktív emberekre van szüksége. Az iskola feladata, hogy a tanulók ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezzenek; ez csak a szülıkkel összefogva lehetséges. Öveges József fizikus mondta: Az az ismeret érdemes a tudás névre, aminek alkalmazásához is értünk. A tanulók 70 %-a helyi óvodából érkezik. Évfolyamonként egy csoport angol nyelvet tanul, 3. osztálytól választható a német nyelv tanulása vagy az informatika. 5. osztálytól minden tanuló tanul informatikát. Élve a pályázati lehetıséggel, az iskolának sikerült új, modern gépeket, programokat beszerezni a számítástechnikához ben a tanulók száma 542 fı, 17 osztályterem, egy tornaterem, 5 szaktanterem, két könyvtár, 2 napközis szoba, 2 orvosi szoba van. Az alsó tagozatban 10 tanulócsoport, a felsıben 11, napközis csoport 12, egy tanulószobás csoport a felsıben. Mindkét iskolában állagmegóvásra, felújításra került sor.

19 V. Elérkezett a XXI. század Vajon milyen változásokat hoz? Rohamléptekben fejlıdik a tudomány és a technika az élet minden területén. Ezekhez a változásokhoz kell igazodnia az iskoláknak, a diákok életkorának, iskolatípusnak megfelelıen. A mai diákok lesznek ennek a századnak felnıttei. Olyan ismereteket kell szerezniük, hogy képesek legyenek felnıttként is új ismeretek megszerzésére. Az iskolai munka a tanulás, de a mai alsó tagozatos gyermekek is tudnak vetélkedni, versenyezni egymással. 2000/2001-es tanévben az alsós gyermekek nemcsak a helyi versenyeken vesznek részt: városi helyesírási versenyen harmadik helyezést ért el 2 tanuló megyei rajzversenyen 2. helyezést 2 tanuló, anyanyelvi csoportversenyen elsık lettek 3 tanuló megyei versenyen olvasás 3. helyezés helyesírási versenyen 1 tanuló országos levelezı matematikából elsı és 9. helyezést a 4. c osztály országos természetismeret 4. lett a 4. a osztály országos matematika versenyen helyezést értek el a negyedikesek. Versenyeztek: hangos olvasásból, környezetismeretbıl, meseírásból, irodalomból, próza-és versmondásból, daléneklésbıl 26 tanuló versenyzett, a 4. osztály csapata 4. lett. 2001/2002-ben két helyen folyik a tanítás, van ennek elınye és hátránya is. Elıny a Kállói úti iskolában nincs fegyelmezési probléma, itt tanul az alsó tagozat. Hátrány két intézményt kell fenntartani, az állagmegóvásra nincs elég pénz. Fajátékok kerültek a Kállói úti iskola udvarára tanév végén Pénzes Sándorné igazgató nyugdíjba ment, az új igazgatónı Szekrényes Andrásné lett, aki az intézmény magyar-ének szakos nevelıje augusztus 16-tól, a mai napig óta az iskola volt nevelıit, dolgozóit meghívják a karácsonyi ünnepségre. A bensıséges ünnepségen feltöltıdik lelkünk karácsonyi hangulattal. Pedagógusnapon az oldott hangulat, egymás látásának öröme teszi feledhetetlenné a találkozást. Köszönet érte az iskolavezetésnek. Így nem szakadunk el teljesen volt munkahelyünktıl szeptemberétıl az és a negyedik osztály elsı félévében szöveges értékelés volt, a negyedik osztály második félévétıl számjegyekkel értékeltek szeptembertıl van

20 osztályozás az alsó tagozatban. Az elsı osztály és a második osztály elsı félévében szöveges értékelés, a másodikosoknál második félévtıl számjegyekkel értékelnek a nevelık. Lehet buktatni is december 29-re készült el az iskola dolgozóira vonatkozó Esélyegyenlıségi terv. Elkészült a Pedagógiai program ig. Ebben a tanévben lambériázták a tornatermet, megoldották a két öltözı zárását. Az iskola oldalkapuit 8-14 óra között zárva tartják, csak a fıbejáraton lehet bejutni az épületbe. Beléptetı rendszert alakítottak ki. A felmerülı költségeket az Alapítvány biztosította. A fenntartó megrendelésére korszerősítették a világítást, gyors, jó munkát végeztek a kivitelezık. A Kistelekiszılı felsı tagozatos diákjai a Petıfi Sándor Általános Iskolához kerültek. Az iskolába érkezı diákok beilleszkedése nem volt zökkenımentes, ha lassan is, de elfogadják az itteni rendszabályokat. Legnagyobb problémát a hiányzások jelentik, csak a családdal együtt oldható meg a probléma. Családlátogatás, felzárkóztató foglalkozások, tanulószoba, ingyen tankönyv és étkeztetés, sok-sok türelem, személyes példamutatás lehet eredményes. Keresztury Dezsı írta: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szid, inkább szeresd, s becsüld meg ıket április elsejétıl részben önálló gazdálkodó lett az intézmény, a fıkönyvi könyvelést a Benczúr Gyula Általános Iskola gondnoksága végzi. Jelenleg egy gazdasági és egy titkárnı végzi a szükséges gazdasági és adminisztrációs munkát az intézményben. Az iskola konyhája 7 dolgozóval az ELAMEN gyermekétkeztetéssel foglalkozó Kft-hez került. A táplálkozási allergia és cukorbeteg gyermekek diétás menüt kapnak. Hagyomány már, hogy évrıl évre az Alma úti iskolában kerül sor - a megyei szintő angol nyelvi versenyre, - rajzpályázatra több száz alkotás érkezik, ezekbıl kiállítást rendeznek, - a versmondó verseny is népszerő. Mindezek ismertté teszik az iskolát, az ott folyó munkát. - Októberben Miskolcon rendezték meg a Petıfi iskolák 3 napos találkozóját. Nagy élményt jelentett a tanulóknak, szülıknek, a tanároknak is a vetélkedı. A szülıi munkaközösség, alapítványi bál, szülıi értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási nap, közös sportrendezvény, ünnepi mősoraink, közös kirándulások segítik a kapcsolat kiépítését a családokkal. - A 2004/2005-ös év felsı tagozat házi versenye: földrajz, biológia, fizika, német, angol olvasási verseny, irodalom, matematika, helyesírási, szavalóverseny, természetismeret. 69 tanuló városi, vagy megyei versenyen helyezést ért el.