Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008

2 1. A RÉGIÓTÓL A KISTÉRSÉGIG A TÉRSÉG FÖLDRAJZA GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK GAZDASÁGI JELLEMZŐK FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS INFRASTRUKTÚRA 9 2. TOKAJ JELENLEGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE TOKAJ VÁROS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS SZERKEZETE A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TÁGABB ÉS SZŰKEBB TÉRSÉGBEN VÁROSI FUNKCIÓK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK GAZDASÁGI HELYZET VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINT IDEGENFORGALOM MEZŐGAZDASÁG BORÁSZAT IPAR TÁRSADALMI HELYZET DEMOGRÁFIAI MUTATÓK FOGLALKOZTATOTTSÁG ISKOLÁZOTTSÁGI MUTATÓK A LAKOSSÁG VALLÁS ÉS NEMZETISÉGI HOVATARTOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET A VÁROS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE LAKÁSÁLLOMÁNY MŰEMLÉKEK, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖRNYEZETVÉDELEM VILÁGÖRÖKSÉG A TÁJKÉP VÉDELME KÖZSZOLGÁLTATÁSOK OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KULTURÁLIS, SPORT-, ÉS SZABADIDŐS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÖNKORMÁNYZATI ÜGYINTÉZÉS, ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓK AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEINEK PIACI ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSAI A VÁROS SWOT-ANALÍZISE 80 2

3 3. VÁROSRÉSZ SZINTŰ ELEMZÉS ÉSZAKI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KÜLTERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TÁRSADALMI, DEMOGRÁFIAI CÉLKITŰZÉSEK DEMOGRÁFIA FOGLALKOZTATOTTSÁG ISKOLÁZOTTSÁG KISTÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁS CÉLHIERARCHIA: A VÁROS ÁTFOGÓ CÉLJAI CÉLHIERARCHIA: KÖZÉP- ÉS RÖVIDTÁVÚ CÉLOK IDEGENFORGALOM SZŐLÉSZET-BORÁSZAT MUNKAHELYTEREMTÉS ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET KISTÉRSÉGI KÖZPONTI SZEREP INFRASTRUKTÚRA A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ILLESZKEDÉS TOKAJ VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ (1999) ILLESZKEDÉS TOKAJ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ (2007) ANTISZEGREGÁCIÓS TERV HELYZETELEMZÉS A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN NÉPESSÉG SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE, KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE LAKÁSÁLLOMÁNY KÖZOKTATÁS A PROGRAM CÉLTERÜLETE A SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE ELSŐ TERÜLET: BETHLEN G. U.- VÁRADI U MÁSODIK TERÜLET: KOSSUTH TÉR BETHLEN G. U. RÓZSA KÖZ HARMADIK TERÜLET: DÓZSA GY. U. - TEMETŐ KÖZ KOSSUTH ÚT NEGYEDIK TERÜLET: RÁKÓCZI U ÖTÖDIK TERÜLET: SERHÁZ U. MOSOLYGÓ U A SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZÉSE ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM LAKHATÁSI ÉS MOBILIZÁCIÓS INTEGRÁCIÓS PROGRAM OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA INTÉZKEDÉSI TERV 154 3

4 6. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A BELVÁROS A BELVÁROS CÉLRENDSZERE ÉSZAKI FEJLESZTÉSI TERÜLET AZ ÉSZAKI FEJLESZTÉSI TERÜLET CÉLRENDSZERE DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLET A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLET CÉLRENDSZERE KÜLTERÜLET A KÜLTERÜLET CÉLRENDSZERE A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI PARTNERSÉG, INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT BEAVATKOZÁSOK TERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A STRATÉGIA MONITORINGJA 170 MELLÉKLETEK 171 4

5 1. A régiótól a kistérségig 1.1 A térség földrajza 1. számú térkép Az Észak-Magyarországi Régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja Miskolc. Területe: km 2, mely az ország területének 14,4%-a. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján hazánk egyik legváltozatosabb régiója. Itt mérhető az országban a legnagyobb felszíni magasságkülönbség (Kékes-Kisköre), valamint három, viszonylag jól elkülöníthető térszerkezetre bontható: északon, a szlovák határ mentén alacsonyabb középhegységek és dombságok húzódnak, a régió középső sávjában vannak hazánk legmagasabb középhegységei, míg a déli, Tisza-menti térség az Alföld része. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legészakibb fekvésű területe, északi határa egyben Szlovákiával közös államhatár. Nagyságát tekintve a megyék között a második helyen áll, területe 7248 km 2, lakosainak száma közel 750 ezer fő. Tájszerkezetében a hegységek, folyóvölgyek, dombságok és sík vidékek váltakoznak, ugyanakkor a megye számos nemzetközi hírű termál- és gyógyvíz-forrással rendelkezik. A megye észak-keleti részét kitöltő Zempléni-hegység az ország legérintetlenebb tájegységei közé tartozik, amely mindemellett igen gazdag kulturális és épített örökséggel bír. A Tokaji kistérség január 1-én alakult, 11 település összefogásával. Név szerint a következő településeket öleli fel: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Tokaj, Taktabáj. A kistérség területe 256 km 2, 5

6 lakossága fő (2004). A kistérség központja a boráról évszázadok óta világhírű kisváros, Tokaj. Tokaj nem csupán adminisztratív értelemben, de fejlesztések, látnivalók terén is a kistérség központja. Tokaj Magyarország észak-keleti régiójában, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti, a Tisza folyó általi természetes határvonalán, az Alföld és a Zempléni hegység találkozásánál, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. Fekvéséből kifolyólag a város tájszerkezete magán viseli a két markánsan eltérő nagytáj természeti adottságait, melyek nem csak a település kialakulásához és gazdasági fejlődéséhez teremtették meg a feltételeket, hanem egy páratlan szépségű tájképi keretet is képeznek a város körül. Állandó lakosainak száma 5000 fő körül mozog. A város Tiszán átívelő közúti és vasúti hídja már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe vezet. A térség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Hegyalja természetes növénytakarója a lejtős-erdős-sztyepp, melyet az alacsonyabb fekvésű területeken a szőlőkultúra váltott fel. A Kopasz-hegyen több mint ezer éve művelnek szőlőt, ennek következtében egyértelműen a szőlőművelés és kapcsolódó tevékenységei határozzák meg a táj jellegét és diverzitását. A térség éghajlata nagyon változatos, köszönhetően az Észak-Magyarországi Régiót alkotó kistájak felszíni tagoltságának. Az évi napfénytartalom óra, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 C, a védett déli oldalakon, a sík területeken eléri a 10 C -t. Az évi csapadékmennyiség a hegyekben 650 mm feletti, míg a sík tájakon 600 mm alatti. Az itt kialakult mikroklímának köszönhető a világszerte ismert tokaji bolkultúra is. A térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban bővelkedik. A környék nem mellesleg igen jelentős védett természeti értékekkel, területekkel rendelkezik. 1.2 Gazdasági-társadalmi környezet Demográfiai jellemzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye Pest után az ország második legnépesebb megyéje. Lakosságának száma fő, ebből 182 ezren laknak Miskolcon, ami a megye teljes népességének 24%-át, városi népességének 46%-át teszi ki. A megye 17 városának együttes lakossága kb. 400 ezer fő, így a teljes megyei népesség 54%-a városlakó. A 342 község lakosainak együttes száma 349 ezer fő, a községek átlagos lakossága 1022 fő. Az egyes települések mérete között viszont igen nagy különbségek vannak. A lakosság nemek szerinti összetételében a 388 ezer nővel szemben a férfiak száma csak 362 ezer, így az 1000 férfira jutó nők száma Különösen magas a mutató értéke a 60 év fölötti korosztályok esetében, ahol 1000 férfira már 1536 nő jut. A megye lakosságának korszerkezete nem kedvezőtlen: a 0-14 éves korosztályba tartozók száma 152 ezer (20%), míg a 60 éves és idősebb lakosoké csak 138 ezer (18%). A év közötti korosztályba 255 ezren tartoznak (34%), míg a évesek száma 206 ezer fő (27%). A ma még viszonylag jónak mondható korszerkezet ellenére az elöregedési tendencia a megye lakossága esetében is évről évre érvényesül. Miskolcon az idősek aránya már kissé meghaladja a fenti fiatal korosztályét. A megye lakosságának átlagos életkora 66,5 év, viszont a férfiaké mindössze 62,5, a nőké ellenben 71,3 év. A megye háztartásainak egy főre jutó évi átlagos nettó jövedelme 130 ezer Ft körül alakul, mely érték a megyék többségénél kedvezőtlenebb. Ez az összeg a Pest megyei érték 87%-át 6

7 éri el, és csak 68%-a a budapesti átlagjövedelemnek. A jövedelmek több mint 50%-át a munkából származó bérek alkotják, de tekintélyes hányadot képviselnek a nyugdíjak és a különféle járadékok is, melyek alacsony átlaga jól kifejezi a megye lakosságának az országosnál jóval kedvezőtlenebbül alakuló életszínvonalát. A háztartások egy főre jutó átlagos kiadásai évente a következő árufőcsoportokra irányulnak: élelmiszerek (összes kiadás 35%-a), lakásfenntartás (13%), közlekedés-hírközlés (11%), ruházkodás (7%), lakáskorszerűsítés (7%), élvezeti cikkek vásárlása (6%), háztartási cikkek (5%). A kiadások összege 12-18%-al elmarad a hasonló budapesti, és 8-15%-al a megyék 2/3-ának értékeitől Gazdasági jellemzők A régió egészét érintette a kilencvenes évek elejének ipari válsága, mely a térséget súlyos recesszióba sodorta. Napjainkra már érezhető némi fellendülés, elsősorban azokon a területeken, melyek közel fekszenek a Közép-Magyarországi régióhoz, illetve amelyek a megépült M3-as autópálya mentén húzódnak. A régió kistérségeinek fele ugyanakkor továbbra is stagnál, vagy elmaradott területnek számít. Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. A hazai és nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy fordított reláció figyelhető meg a mezőgazdaság gazdasági szerkezeten belüli súlyának nagysága, és az adott térség fejlettsége között. Tehát minél alacsonyabb az agrárium részesedése a GDP-ből, annál fejlettebb az adott térség, és fordítva. Észak-Magyarországon a mezőgazdaság hazai viszonylatban átlagos súlyt képvisel a régió gazdaságában, az ipari tevékenységek részaránya ugyanakkor magas (39,4%), ami az országos átlag 126%-át teszi ki. A szolgáltatói szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékben viszont közel 10 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. 1. számú táblázat Megnevezés Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Szolgáltatások Közép- Magyarország 1,0 23,8 24,8 Közép-Dunántúl 4,8 45,8 49,4 Nyugat- Dunántúl 4,3 43,9 51,8 Dél-Dunántúl 8,4 30,8 60,8 Észak- Magyarország 4,6 39,4 56 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 4,08 39,08 56,84 Észak-Alföld 8,6 31,6 59,8 Dél-Alföld 10,8 29,2 60 Magyarország 4,3 31,3 64,4 összesen Forrás: KSH: A magyar régiók zsebkönyve (2002); KSH: Területi Statisztikai Évkönyv (2002). 7

8 A megyei adatok együtt mozognak a regionális értékekkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ugyanis Magyarország egyik legiparosodottabb, átalakuló mezőgazdasággal, s bővülő tercier szektorral rendelkező térsége. Az itt lévő ipari kultúra több mint fél évezredes múltra tekint vissza, hiszen a XV. századtól jelentős fa-, üveg- majd papírgyártás folyt itt. A bőséggel rendelkezésre álló természeti kincsek felhasználására az 1700-as évektől manufakturális jellegű ipari üzemek működtek. Sokfelé ismert és elismert volt a környékeken termelt bor, valamint a vízimalmok, a gabona-, gyapjú-, és bőrfeldolgozás révén ez a vidék lett az egyik legfontosabb elosztó-, kereskedelmi- és agrárközpont. Az 1800-as években a kapitalista fejlődés előrehaladtával kiépült a nehézipar (elsősorban vas- és szénbányászat, a kohászat, majd a gépipar), amely a térséget a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb ipari körzetévé tette. A XIX. században lefektetett vasúthálózat (a budapesti és a gömöri vasútvonal megépítése) közvetlen összeköttetést biztosított a nagyvilággal, s a kor színvonalán elősegítette a belsőkülső integrálódást. A XX. század első felének világháborúi azonban megszakították a természetes kapcsolatokat, s a korábbi egységes piac helyén önálló vámterületek jöttek létre, amely komoly gazdasági átrendeződést okozott. Nem sokkal később, a század második felének tervgazdálkodása pedig átalakítva a tulajdonviszonyokat kibővítette és megerősítette a megye nehézipari jellegét. A 80-as években az állam visszavonulása, és a piacgazdaságra való átmenet felgyorsulása a nagyvállalatok széteséséhez, a gazdasági szerkezet felbomlásához, és nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. A XX. század második felében tett intézkedések hatására 1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a GDP folyamatosan nő, s az új évezred kezdetén már három és félszerese volt a nyolc évvel azelőtti szintnek. Az Észak-Magyarországi Régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát tehát alapvetően az ipari tevékenységek túlsúlya jellemzi. A megye gazdasági erejét a vegyipar, a gépipar, az elektronika, a környezetipar, az idegenforgalom és a logisztika jelenti, fejlődésük maga után vonja az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások növekedését. Az ipari termelés növekedési üteme 2004-ben kétszerese, 2005-ben közel háromszorosa volt az országos átlagnak, s csaknem 20%-ot tett ki elején a megye ipari termelése 125,9% volt az előző évihez képest, míg az országos adat 112,6% volt (KSH). A megye gazdaságának fejlődése erősen függ az említett ágak konjunkturális változásaitól. A hozzáadott érték termelésében a megye kistérségei között azonban jelentős különbségek vannak. A miskolci térség hozzájárulása a legnagyobb, ezt követi a tiszaújvárosi, majd a kazincbarcikai kistérség, ami jelzi az ipari (a hagyományos ipari tengelyen elhelyezkedő) térségek húzóerejét. A Tokaji Kistérséget górcső alá véve megállapítható, hogy gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája pedig többnyire korszerűtlen. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak számít, épp ezért területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség. Az ország többi kistérségéhez viszonyítva a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet szerint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A csupán néhány speciális ágazatban megmutatkozó tőkevonzó képessége miatt a gazdaság vegyes képet mutat. Tokaj térségében a borászat, a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint a faipar dominál, és változatlanul hangsúlyos szerepet tölt be a mezőgazdaság, melyre a nem minden esetben megfelelő területi adottságok, és a korszerűtlen technológia alkalmazása is jellemző. Ugyanakkor alacsony a termelési-értékesítési együttműködés elterjedtsége. Néhány kivételtől eltekintve tőkeszegény kis- és középvállalkozások működnek, valamint az egyéni vállalkozások száma kiugróan magas. Az 8

9 üzleti infrastruktúra kiépítettsége sem megfelelő. Összetételét tekintve 1 város és 10 község található itt, ezen belül 5 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, 11 pedig az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. A korszerű ismeretekkel rendelkező, szakképzett munkaerő száma csekély Foglalkoztatottság és infrastruktúra Az utóbbi másfél évtized előnytelen változásai (nehézipar, kohászat, gépipar válsága, állami tulajdonú nagyvállalati struktúra piacképtelensége) kedvezőtlenül befolyásolták a megye gazdaságát és társadalmát, és számos hosszútávon fennmaradó probléma jelent meg ezzel egy időben. Még mindig elég magas a munkanélküliség, az inaktív keresők aránya az állandó lakosokhoz viszonyítva 25% körül mozog, és az átlagkereset más megyékhez viszonyítva alacsony szintű (123,019 Ft; a megyék átlaga 126,360 Ft, míg az országos átlag 145,059 Ft). A kistérségben szintén magas a munkanélküliségi ráta (16%), de van olyan település, ahol az arányuk megközelíti a 40%-ot (Taktabáj), s a helyzetet csak súlyosbítja az inaktív lakosság rendkívül nagy aránya. Ennek oka elsősorban az, hogy hiányoznak a térségből a gazdasági szektor nagyfoglalkoztatói, s a kisebb vállalkozások is többnyire szezonálisan alkalmaznak munkaerőt. A lakosság iskolázottsági szintje a megyei és országos átlag alatt marad, ami tovább nehezíti a foglalkoztatás bővítését. A kistérség legtöbb településén a 14 év alattiak és az időskorúak vannak túlsúlyban. 1. számú grafikon: Munkanélküliek aránya statisztikai tájegységek szerint A műszaki infrastruktúra kiépítettsége terén jelentős fejlesztések történtek a közelmúltban, viszont a csapadék és belvíz elvezetése a legtöbb településben még mindig nem megoldott. A kistérség gazdag természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások fellendülést jelenthetnek a kedvezőtlen gazdasági helyzet számára. A kistérség települései közül 7 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj) része a Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidéknek, amely 2002-ben nyerte el a Világörökség címet. 9

10 2. Tokaj jelenlegi helyzetének értékelése A helyzetelemzéshez használt adatok körét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapjáról letölthető Integrált Városfejlesztési Stratégia útmutatója szerint határoztuk meg, illetve ahol szükségét éreztük, ott bővebb adatforrásokkal is dolgoztunk. A helyzetelemzéshez továbbá elöljáróban el kell mondanunk, hogy bár a város jelenleg két jól elkülöníthető részre, az arányaiban kisebb óvárosi, és a nagyobb területű, újabb beépítésű kistokaji részre oszlik, Tokaj méreteinél fogva városrész szintű elemzés készítése nem indokolt. Természetesen a városrehabilitáció akcióterületére vonatkozó adatokat ahol lehetett külön is tárgyaltuk. Az akcióterület a következő utcák által határolható le: Rákóczi Ferenc utca Liget köz Óvár utca Serház utca Hajdú köz Mosolygó János út Városház köz Zákó köz Szepesy köz József Attila út Kossuth tér Bem utca Rózsa köz Dózsa György út Temető köz Szepsy László utca Vasvári Pál út Görög utca Rév köz Bethlen Gábor út. Szintén itt érdemes megemlíteni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Főosztályával történt előzetes egyeztetés alapján Tokajban nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A Városrehabilitációs Kézikönyvben foglaltak szerint ugyanis csak azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. 2.1 Tokaj Város története A közeli településekről előkerült régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy a Felső- Tiszavidék, és ezen belül Tokaj környékének már a X. századi magyar történelemben is kiemelkedő szerepe volt, és feltételezhetően a honfoglaló magyarság szállásközpontja is ezen a tájegységen belül volt megtalálható. Írásos emlékekben Tokajt először a százdi apátság 1067-es alapítólevelében, majd a XIV. században íródott Képes Krónikában említik. A település valószínűleg fontos átkelőhely lehetett az Árpád-korban. A Bodrog és a Tisza találkozásánál épült földvára valamikor a XII. században épült, amely a tatárjárás alatt elpusztult. Ezt követően 1290-ben olvashatunk egy oklevélben egy a Tisza és a Bodrog összefolyásánál épült kővárról, amelyet a XIV. században már a tokaji kővárként emlegetnek. Már ebben az időszakban is szőlőtermelés és borászati tevékenység folyt a Hegyalján től a tokaji uradalom a Hunyadi család birtokába került, majd a Szapolyai család kapta meg zálogbirtokként októberében a Szapolyai János vezette nemzeti párt a család tokaji kúriájáról indult Buda felé, hogy megszerezze a koronát. Királlyá választása után azonban elveszítette a tokaji uradalmat, és ezzel a település történelmében is új korszak kezdődött ban, János Zsigmond király Erdélybe történő visszahívása után királyi uradalom lett, és a középkori kővárat megerősítették. A század vége felé a hegyaljai borvidék egyre jövedelmezőbbé vált. A vár Bethlen Gábor tulajdonába került, ahonnan a Rákóczi család 10

11 visszaváltotta, és megkezdődtek a vár megerősítési munkálatai. Az egyre növekvő bevételei miatt a XVII. században, a hegyaljai felkelés során többen szerették volna megszerezni a tokaji uradalmat, de a tokaji átkelőhely stratégiai katonai jelentőséggel is bírt. A várat ban elfoglalták a kurucok, majd 1705-ben lerombolták. Tokajt ezek után a szepesi kamara kezelte. A XVII. század első felére jelentősen megnőtt a népesség száma, már több mint 20 nemesi kúria lett összeírva. Ezzel a város a békés fejlődés időszakába lépett, és polgárosodott mezővárossá vált. Ekkor kapta meg a Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város címet. Ez a XVII- XVIII. századi periódus a hegyaljai borkereskedés aranykora. Lengyel és orosz felvásárlók lepték el a várost, új piacokat, és jelentős bevételi forrásokat hozva az ekkorra már világhírűvé vált tokaji bornak. A város földrajzi elhelyezkedése miatt az es szabadságharc folyamán újra csak stratégiai fontosságúvá vált mindkét harcoló fél számára. A Kiegyezés után pedig ismét a gazdasági fellendülés lett jellemző, amely 1910-re érte el a csúcspontját. A borászat és kereskedelem mellett több kőbánya is termelt ekkor. A polgárosodás kora volt ez, amelyet az I. Világháború tört csak meg ben a tokaji járástól területeket csatoltak el, ezzel csökkentve jelentőségét, 1929-ben pedig Tokaj-Hegyalja szőlőterületei igen súlyos fagykárokat szenvedtek, melyet csak nagyon lassan, a 40-es évekre tudtak helyrehozni márciusában a németek megszállták Tokajt. Novemberre a front elérte a várost, és az orosz csapatok bevonultak a településre. A II. világháború utáni időszakban Tokaj fejlődése visszaesett. Politikai és egyéb okok miatt (például Tokaj helyzetét erősen hátráltatta, hogy a megye peremén helyezkedik el, és tényleges vonzáskörzetétől megfosztották, az értékek újrafelosztásánál pedig az utolsó sorba került) a borkereskedelemben betöltött szerepe is megváltozott, az új központ Sátoraljaújhely lett. Történelmi értékei, bájos kisvárosi jellege azonban megmaradt. A történelem folyamán elvesztett városi rangját 1986-ban kapta vissza. Ekkor a város ismét virágzásnak indult. A napjainkig tartó időszakban intenzív fejlesztés vette kezdetét, amely látványos építészeti és infrastrukturális fejlődést eredményezett. Ezt a tudatos, intenzív munkával elért eredményt 1997-ben Hild-éremmel ismerték el, a közelmúltban pedig Tokaj-Hegyalját a világörökség részévé nyilvánították (2002), s így hivatalosan is a világ leghíresebb és legvédettebb tájegységei közé tartozik A település szerkezete (lásd: 1. számú melléklet) A település térbeli szerkezete, az úthálózat rendszere, az útvonalvezetés olyan főérték, ami Tokaj fennmaradt örökségeként megőrizendő. Már egy 1704-ből ránk maradt térkép is a mai állapotra jellemző rostos szerkezetet mutat a folyókkal párhuzamos utcákkal, amelyeket merőleges utcák és közök kötnek össze. Az utcák elrendezése pedig nem változik a következő századok folyamán, Tokajnak tehát a mai napig megmaradt a középkori településszerkezete a Bodroggal és a Tiszával párhuzamos főutca tengelye körül, ami jellegzetes hegyaljai utcás települési elrendezést jelent. A XVIII. század két fontos településszerkezeti változása az állandó Tisza-híd megépülése, valamint a Kistokaj városrész mérnökileg tervezett új negyedének a létrejötte. 11

12 A város jelenleg két élesen elkülönülő részre, az arányaiban kisebb óvárosi és a nagyobb területű, újabb beépítésű kistokaji részre oszlik. Az óvárosi rész jelenlegi beépítésének városképi értékei a táji-gazdagság és a beépítés értékei mellett jelentős mértékben a rostos szerkezetű település útvonalvezetésén alapulnak. Az É D-i útvonalak íves, tört nyomvonalát, melyek közel párhuzamosak a folyóval, a hegyről lefutó meredek lépcsős, szűk, gyakran sikátorszerű keresztutcák metszik át, ezek biztosítják a keresztirányú közlekedést. Az utcák hálózata sajátos, a környezetre érzékeny. A szűk utcákon több kiszögellés, kidomborodás vagy beszűkülés tapasztalható, amelynek eredete már homályba vész, pedig annak idején lényeges folyamatok eredményeképp jött létre. Például a Rákóczi u. 46. szám előtt az utcának érdekes beszögellése van, ami lehet, hogy a városkapu belső oldalán egykor volt kis teresedés emlékét őrzi. A főutca városias szakaszát a Rákóczi utca és a Hajdú köz csomópontjában egymással szemben álló két emeletes épület indítja. A Rákóczi u. 50. sz. körül induló szűkülő szakasz képe már valóban városias hatású. A főutcának a főtérre kivezető utolsó szakasza viszont már egyszerűbb földszintes üzletházakkal szegélyezett. A Kossuth tér hangulatához hozzátartozó XVIII. századi copf lakóházak tulajdonképpen már nem is a téren, hanem a Rákóczi utca folytatásában, a Bethlen Gábor utcában állnak. A Bethlen Gábor úttól és a Zákó köztől a Szepesy közig terjedő szakaszon az addig zömmel emeletes, zártsorú beépítés után egyre inkább a hézagosabb földszintes beépítésnek adja át a helyét. A Szepesy köz bal oldalán álló, Bethlen Gábor út 7. szám alatti Sasarát-ház után a beépítés egyre inkább fésűs jellegű, oldalhatáron álló, hosszú, vagy L alakú házakkal tűzdelt. A hegyoldali beépítést az árvizek és tűzvészek jobban megkímélték, de az itteni beépítés egyszerűbb és dísztelenebb. Míg a főutcán és a környező utcákban a kereskedő- és gazdag polgári házak túlsúlya érvényesül, addig ide a zajos főutcától távolabb települtek az értelmiségi és hivatali épületek, valamint az ezeket szolgáló lakások. A Dózsa György út alsó szakaszát még a Kossuth térhez tartozónak érezzük, a baloldalon és jobboldalon is a városközpont jelentős épületeit találjuk. Felső szakaszán találhatjuk a tokaji szőlősgazdák jellegzetes házait, amelyek alsó szintjükön présházat illetve pincét tartalmazó magas lakóházak. A házakat gyakran támpillérek erősítik. Ez a településrész volt a városban a legvédettebb, így itt maradhattak fenn a legrégebbi épületek vagy épületrészek. A település jelenlegi épületállománya zömmel a XVIII XIX. században épült. A néhány díszes copf stílusú épület mellett Tokaj meghatározó épülettípusai a főutca déli szakaszán az utcára üzletajtókkal nyíló XIX. századi kereskedő-, vagy üzletházak. A hegyoldali beépítésben néhol folyamatos sorokat alkotó szőlősgazda kétszintes házak a XVII. század kialakult típusát tükrözik. A mai Kossuth tér és környéke a település legrégebbi magjához tartozik. A tér a település mindenkori köz-pontja vagy egyik központja volt. A középkori városszerkezet legjellegzetesebb eleme az utcahálózat, de a teresedések is fontos összetevők, a városi szövet szerves részei. A Kossuth tér nem is nevezhető jellegzetes, szervezett térnek, inkább az ide futó fontos utcák szabálytalan, hirtelen kiszélesedésének, melyet már a középkor óta itt megtalálható fontos középületek idehelyezése indokolt. Így a tér egyben ezek előtereképpen is működik. A piactér helye is egészen a középkor óta a templom melletti kiszélesedő, beépítetlen teresedésen volt található. A tér szabálytalan alakja valószínűleg a valamikor itt zajló események, illetve a végzett tevékenységek és mozgások hatására alakult ki. 12

13 2.2 A város szerepének meghatározása a településhálózatban Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás Tokaj és térsége az Észak-Magyarországi Régió észak-keleti részén, az Észak-Alföldi Régió mellett található. A hazai fejlesztéspolitika területi elrendezése okán a nagyobb pólusok közül Miskolc kiemelten fontos integrálódási pont a város számára, de a földrajzi közelség miatt Nyíregyházához is tradicionálisan szoros kapcsolatok fűzik. A város a két régió keleti tájegységeinek, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének közúti és vasúti érintkezési pontja is egyben, de a Bodrog és a Tisza-folyó is Tokaj mellett egyesül. 2. számú térkép: A Tokaji Kistérség elhelyezkedése Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban (OTK) szereplő, Magyarország európai integrációját bemutató ábra alapján Tokaj a Budapest-Kijev fejlesztési tengely közelében, a Miskolc-Kassa, valamint az Ungvár központú (nyíregyházi alközpontú) vonzáskörzet találkozásánál található. 13

14 3. számú térkép: Magyarország és környezetének fejlesztési tengelyei, centrumai A regionális fejlesztési tengelyek és pólusok közül Tokaj a miskolci és a debreceni fejlesztési pólus találkozási pontján, Miskolctól és az alközpontként meghatározott Nyíregyházától nagyjából egyforma távolságra fekszik. A fejlesztési centrumoktól való azonos távolság általában inkább hátrányt, semmint előnyt jelent. Azonban annak fontossága, hogy Tokaj a hazai borászat, és az erre épülő turizmus emblematikus jelképe, illetve a világörökségi helyszín névadó települése, a fejlesztéspolitika hazai döntéshozói előtt sem ismeretlen, ezért a város eddig viszonylagos sikerrel tudta kompenzálni a legtöbb kistérség számára hátrányként mutatkozó földrajzi elhelyezkedését. Mindazonáltal hosszú távon a város létérdeke, hogy a két szomszédos régió közötti, valamint a határokon átnyúló együttműködések minél inkább elmélyüljenek, mert ebben épp a fentebb említett fekvése központi szerephez juttathatja Tokajt. 14

15 4. számú térkép Az OTK-ban részletezett Külső, és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása fejezetben leírtak szerint is a tartósan elmaradott térségek között találjuk Tokajt és környékét. Az ilyen térségekkel kapcsolatban az OTK a helyi tulajdonságokhoz igazodó saját, egyedi stratégiák kidolgozásán keresztüli felzárkózást, gazdasági fellendítést kíván meg. Ezen térségekkel szemben az alapkövetelmény továbbá, hogy környezetükkel harmóniában megtartsák erőforrásaikat, lakosaikat, és ehhez kapcsolódóan új erőforrásokon keresztül hajtsák végre fejlesztéseiket. 5. számú térkép 15

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Tantárgy neve. Előadó: Dr. Kuttor Dániel Dr. Péter Zsolt

Tantárgy neve. Előadó: Dr. Kuttor Dániel Dr. Péter Zsolt Tantárgy neve A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar lokális és regionális beágyazottságának vizsgálata Felsőoktatási kihívások és lehetőségek a 21. században az Unió perifériáján Előadó: Dr. Kuttor

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A városi Önkormányzat által elnyert pályázatok 2002-2006. között:

A városi Önkormányzat által elnyert pályázatok 2002-2006. között: 4. sz. melléklet: A városi Önkormányzat által elnyert pályázatok 2002-2006. között A városban a különböző tárcák által megvalósult- és megvalósuló beruházások, amelyek nem az önkormányzat költségvetésén

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17.

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17. TOKAJI KISTÉRSÉG INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, 2008. október 17. AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE (RÉSZLET) EGYÉB ORSZÁGOS TÖRZSHÁLÓZATI

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben