KÖZSZOLGÁLAT- MENEDZSMENT. Szöveggyűjtemény IV. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZSZOLGÁLAT- MENEDZSMENT. Szöveggyűjtemény IV. rész"

Átírás

1 KÖZSZOLGÁLAT- MENEDZSMENT Szöveggyűjtemény IV. rész

2 SZINOPSZIS Az ellenőrzési szakterület tananyagainak összeállítása a felsőoktatási intézmények és ellenőrző szervezetek együttes feladata, munkám mindössze ennek kiegészítése, nem helyettesítése vagy felülírása. Jelen munka a szervezetfejlesztés támogatására készült. Határozott célom, hogy hatékonyságbeli és eredményességbeli növekedést hozó változtatásokra való képességet szerezzen az olvasó. Az állampolgárok a közpénzek, a vállalatok részvényesei pedig a befektetett tőkéjük elérhető legmagasabb hasznára tartanak igényt. Csökkenteni kívánják a ráfordításszükségletet, javítani a döntéshozatalt, növelni a tágabb érdelemben vett termelékenységet. Folyamatosan keresik a fejlesztés és növekedés innovatív módjait, így a közszférában és a vállalatigazgatásban alkalmazott tudásmenedzsment célja, hogy optimalizálja az ismeretek használatát az erőforrás-gazdálkodás (allokáció, disztribúció) területén. Az állami szektor szervezetei (állami hivatalok, költségvetési szervek, állai tulajdonú gazdasági társaságok, stb.) a teljesítménymenedzsment szemszögéből óriási kihívásokkal küzdenek, melyek közül az egyik legnagyobbat a teljesítésbeli gondolkodásmód természetes öröklődésével azonosítom. Igazgatási és ellenőrzési módszerek, illetve eszközök már ma is széles körben állnak rendelkezésünkre, azonban az ellenőrzési szakterületen szerzett munkatapasztalataim arra ösztönöznek, hogy a meglévőket folyamatosan fejlesszük, és új, alternatív rendszereket gondoljunk ki. Olyan innovációk létrehozásában gondolkodom, amelyek lehetővé teszik a kreatív gondolkodást, a minőségi feladatvégzést. Jelen fordítási munkák során az olvasott szövegeket nem magyarosítottam, meghagytam az írók által alkalmazott nyelvlogikai eszközöket. A tanulmányok nem tartalmaznak sem szakmai sem személyes értékelést. A szöveggyűjtemény szerkesztésénél, lévén, hogy a 1 O ldal

3 fordítás kifejezetten az angol nyelvet kevésbé ismerők számára készült, a szöveges tartalomra koncentráltam, így a hivatkozott ábrák és táblázatok az eredeti anyagokban találhatóak. Az egyes szakaszokat az ott megjelölt referenciákkal zártam. A szöveggyűjteménnyel összefüggő, mindennemű jog a tanulmányok eredeti szerzőihez kapcsolódik, kutatásokban, publikációkban hivatkozásként az eredeti művet kell megjelölni. A fordítás nem kereskedelmi céllal és kizárólag online olvasásra készült. A szöveggyűjtemény részeinek vagy egészének másolása nem engedélyezett. Kantár Tamás, O ldal

4 TARTALOM A TUDÁSMENEDZSMENT ALKALMAZÁSA A KÖZIGAZGATÁSBAN, WIIG 4. oldal TUDÁSMENEDZSMENT A KÖZSZEKTORBAN, ARORA, KAITHAL, HARYANA 48. oldal 3 O ldal

5 A TUDÁSMENEDZSMENT ALKALMAZÁSA A KÖZIGAZGATÁSBAN CÍM ANGOLUL: Application of Knowledge Management in Public Administration SZERZŐ: Karl M. Wiig DÁTUM: 2000 A tudásmenedzsment (KM) fontos szerepet játszik a közigazgatásban (PA). Mindegyik szerep specifikus összetevőket és célokat szolgál és különbözőképpen kerül végrehajtásra. Közösen felépítik a társadalom intellektuális tőkéjét (IC), hogy javítsanak a köz és magán döntéshozatal és szituáció-kezelés hatékonyságán. Négy Közigazgatási KM területet veszünk figyelembe: - Fokozza a döntéshozatalt az állami szolgáltatásokon belül; - Támogatja a nyilvánosságot abban, hogy hatékonyan vegyen részt az állami döntéshozatalban; - Építsen ki versenyképes társadalmi IC képességeket és; - Fejlesszen ki a tudással versenyképes munkaerőt. Számos KM megközelítés elfogadott ezen célok szolgálatában. A legtöbb erőfeszítés egyedi igényekkel foglalkozik. Csak kevés törekszik a széles, körültekintő és szisztematikus KM-re. A fenti megközelítések és perspektívák néhány példáját megtárgyaljuk. A KM feltevése az, hogy sok tényező mellett a hatékony és intelligens viselkedés attól is függ, hogy megfelelő értelmezéssel rendelkezünk-e a tájékoztatáson kívül. Bevezetés Bármely társadalom életképessége és sikere nagymértékben függ attól, hogy az erőforrásait hogyan eszközli. Ezek közé tartoznak a természeti erőforrások, a földrajzi elhelyezkedés, az emberek képessége és az olyan erőforrások, mint a szellemi tőke (IC). 4 O ldal

6 1. A közigazgatás (PA) minden társadalomban fontos és összetett. A társadalom legtöbb aspektusát érinti. A szemlélete és a hatékonysága meghatározza a társadalom kultúráját, életminőségét, sikerét és életképességét. Ez egyben tempó-szabályozó, tervező, kivitelező, oktató, békítő és fegyelmező, mind különböző hangsúllyal a társadalom kultúrájától és napirendjétől függően. Az illetékes PA elegendő kapacitással és befolyással nagyszerű társadalomról gondoskodhat. Egy hozzá nem értő, vagy diszfunkcionális ugyanakkor a társadalmat súlyos visszaesésbe vezetheti, akár le is rombolhatja. Ahhoz, hogy sikeres legyen a funkciói teljesítésében a demokráciában, a polgárságnak sokféle módon kellene együttműködnie és bizalommal kellene lennie a társadalom lehetőségei, irányai és intézkedései felől. A sikeres állampolgári részvétel és bizalom nagymértékben függ a közintézmények intézkedéseinek széles körű értelmezésétől és az azokkal való egyetértéstől, valamint azon intézkedések horderejének elfogadásáról. A tudatlan polgárság szegény közpolitikai partner. A társadalom sikerének létfontosságú eleme az a tudás, mellyel a polgárok rendelkeznek és rendelkezésre áll a közalkalmazottak számára és be van ágyazva a strukturális és egyéb szellemi tőkeeszközökbe, melyek belsőleg és a globális piacon is eszközölhetők. A PA megosztja a felelősséget annak biztosítására, hogy a társadalma a szándékos életminőséget nyújtja a polgárai számára. A társadalmi tudás vagy IC szempontjából ez azt jelenti, hogy részt vesz a társadalmi IC kiépítésében és fellendítésében, hogy megszerezze a szükséges gazdasági alapot. Ez hosszú távú kötelezettségeket is jelent egy olyan versenyképes munkaerő kidolgozásának elősegítésében, mely képes versenyezni a regionális és a globális gazdaságokban. Ezek a kérdések jól ismertek a közigazgatásban (PAS). Ugyanakkor, a múlt nem biztosított lehetőséget arra, hogy foglalkozzon velük erőteljes és szisztematikus megközelítések révén. Ez változóban van. A tudásmenedzsment (KM) széles területe új lehetőségeket, képességeket és eljárásokat mutat be, hogy nagy előnyhöz segítse hozzá a PA-t. A szellemi tőkét (IC) arra használják, hogy felölelje a személyes tacit és explicit tudás minden aspektusát, csakúgy, mint a szerkezeti szellemi tőkére, legyen az explicit, technológiába beágyazott, vagy egyéb formájú. Új kötelezettséggé válik a tudás menedzselése a közszolgálati hatékonyság megerősítésében és annak a társadalomnak a fejlesztésében, amelyet szolgál. A KM célja 5 Oldal

7 az, hogy javítsa bármely vállalat hatékonyságát és tartós életképességét - legyen az egy kereskedelmi vállalat, a társadalom része, egy ország, vagy egy egyedülálló személy. A KM-nek teljes mértékben összhangban kellene lennie a vállalkozás alapvető céljaival. A PA KM céljait egy demokráciában olyan szándékkal fejezhetjük ki, melyek biztosítják, hogy: - Hatékony PA szolgáltatások és funkciók a közös napirend végrehajtásában. A közszolgáltatásoknak foglalkozniuk kellene a kérdésekkel és követelményekkel relevánsan, hozzáértőn és időszerűen és minimális erőforrásokat kellene felhasználniuk. Megfelelően és gyorsan kellene foglalkozniuk a váratlan kihívásokkal és katasztrófákkal is. - Egy stabil, igazságos, rendezett és biztonságos társadalom. Ez magában foglalja az állampolgárok, szervezetek és állami szervek felkészítését arra, hogy hatékony politikai partnerek legyenek szilárd közvéleményt alakítsanak ki nyilvános vitákba és politikai formációba bocsátkozzanak részt vegyenek a fogalomalkotási, tervezési, döntési és végrehajtási állami intézkedésekben megfigyeljék a társadalompolitikát támogatást nyújtsanak az adminisztrációban. - Elfogadható szintű életminőség, különösen a kereskedelmi és állami szellemi tőke kiépítésében, fenntartásában és eszközlésében - Egy virágzó társadalom, mely a polgáraiban kifejleszti azt, hogy illetékes tudásmunkássá váljanak és az intézményeik is versenyképesek legyenek Átfogó tudásmenedzsment 6 O ldal

8 A közelmúltban, a szervezeti teljesítmény tudásának és értelmezésének szerepe világosabb lett. Korábban, a vezetői hangsúlyt a megfigyelhető munkára helyezték. Később belekerült az információ szerepe. Most, a súlypont eltolódik afelé, hogy magába foglalja a tudást. Mindig is értettük, hogy a know-how és a szakértelem befolyásolja a munka minőségét. Azonban, a tudás fókusza hajlamos lett az egyénre kerülni és nem a szélesebb munkafolyamatok, vagy tudásmechanizmusok szisztematikus szempontjaira a szervezeteken belül. Kevés hangsúlyt kapott a láthatatlan munka, különösen az, ahogy a munkavállalók gondolkodnak és hasznosítják a tudást, amikor feladatokat oldanak meg. A legújabb változásokat az üzleti hangsúlyban számos tényező ösztönzi. Ezek közé tartozik az egyre kifinomultabb és igényesebb piactér, mélyebb betekintés az üzleti funkciókba, valamint jobb megértése a tudás-intenzív munkának és annak, ahogy az emberek gondolkodnak, tanulnak és használják a tudást - vagyis a kognitív tudományoknak (Brown és Duguid, 2000; Damasio, 1994 és 1999; Halpern, 1989; Nonaka és Takeuchi, 1995; Klein, 1998; Schön, 1983; Wiig, 1993). A vezetők fokozatosan kezdenek összpontosítani a tudás körültekintő és szisztematikus kezelésére. A KM azért jött létre, hogy megalkossa és eszközölje az IC-t a vállalatok kiegyenlítésében és a közigazgatásban (Allee, 1998; Böhme és Stehr, 1986; OECD, 2000; Reich, 1991; Wiig, 1994 és 1997). Az IT-t széles körben használják a KM támogatására, bár sok információs eszköz kerül forgalomba, mint "Knowledge Management" eszköz, melyek vitathatatlanul nem azok. A tudás, fel kell ismernünk, jelentősen különbözik az adatoktól és a KM és az információs menedzsment nem ugyanaz. A szisztematikus megközelítéseket, amikor társadalmi folyamatokban használják, hangsúlyozzák a rendszerelmélet alkalmazását, amikor az összefüggésekkel, az idő múlásának hatásaival, a párhuzamosságokkal és a nemlineáris viselkedésekkel foglalkoznak. Az 1. ábra perspektívát nyújt egy dinamikus modellt - arról a szerepről, melyet IC eszközök játszanak a vállalati teljesítményben. Négy fő tényező jelzi: Támogató; Ösztönzők; Segítők; és Mechanizmusok. Szilárd nyilak jelzik a teljesítményt befolyásoló kapcsolatokat. Törött nyilak jelzik a meghatározó kapcsolatokat a tényezők között. A tudás és a többi IC-k a legfőbb támogatói a teljesítménynek. Ők adják az eszközöket az intézkedések megfelelő folyamata, tartalma és minősége létrehozásában. Az ösztönzők biztosítják az energiát és a lendületet a cselekvéshez. A 7 Oldal

9 segítők adják a "kenőanyagot" a súrlódás csökkentéséhez, mely a tevékenységek ellen dolgozik. A mechanizmusok funkcionális elemekből állnak, melyeket manipulálnak - a folyamatok, melyek az intézkedések termelése céljából működnek. Hagyományosan, az elsődleges figyelem a mechanizmusokra összpontosított - a rendszer elemeire, melyek az ösztönzők, támogatók és segítők által meghatározott intézkedéseket hajtják végre. A tudás-perspektíva lehetővé teszi, hogy a hangsúly eltolódjon azon összetevőkre, melyek meghatározzák a hatékonyságot abban, hogy "mi legyen az intézkedés, azaz, hogy mit valósuljon meg. A tudást gyakran kezelték implicit módon, külön hangsúly nélkül. A körültekintő és szisztematikus KM az átfogó KM - explicit, rendszeres és vállalati prioritás vezérelte megközelítésekre törekszik, hogy olyan kiterjesztett, nem bürokratikus, vállalati szintű gyakorlatot dolgozzon ki, mely része minden egyes ember munkájának. Az átfogó KM gyakorlatok közé tartoznak a szándékos erőfeszítések arra, hogy: 1. ábra. A tudás szerepének perspektívája a vállalati teljesítményben 1. Határozzuk meg, mely IC-ket kellene létrehozni és fenntartani - beleértve a piac kiaknázásához szükséges IC-t és a szakértelmet, melynek rendelkezésre kellene állnia az intézkedések egyes pontjain a vágyott versenyképes munka termékei és szolgáltatási paradigmái közvetítésében. 2. Hozzuk létre, alakításuk át és biztosítsuk (tanuljuk és telepítsük) a szükséges tudást és győződjünk meg arról, hogy az folyamatosan megújul. 3. Győződjünk meg arról, hogy az összes rendelkezésre álló IC eszközt szorgalmasan eszközöljük, ahol csak szükséges felhasználáson vagy kizsákmányoláson keresztül. 4. Kormányozzuk a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos folyamatokat és kapcsolatokat azáltal, hogy vállalati szintű támogatást, infrastruktúrát és vezetést nyújtunk. A növekvő KM ezzel szemben hajlamos önkényesen meghatározni és törekedni a tudással kapcsolatos intézkedésre, az előforduló tevékenységek kibővítéseként - növekvő 8 O ldal

10 fejlesztések a az "üzlet mint mindig" elvben, anélkül, hogy arra összpontosítanak, hogy meggyőződjön arról, hogy a tudáseszközök alkalmazás alatt állnak. Az olyan vállalatok, melyek átfogó KM-re törekednek, olyan algyakorlatokat folytatnak, amelyek együttesen hozzájárulnak a teljes sikerhez. Ezek éberen fókuszálnak arra, hogy a tudás hatékonyan működjön, mint a vállalati teljesítmény legfőbb ösztönzője. Az ezen algyakorlatokba tartozó erőfeszítések arra irányulnak, hogy: - Fókuszáljunk a KM jövőképre és gyakorlatra, hogy összhangba kerüljünk a vállalati iránnyal - Nyújtsunk hatékony kormányzást a KM eljárásban - Támogassuk az integrált menedzsment kultúrát a tudás-támogató kultúra elősegítésével - beleértve a biztonságos környezetet, az etikus és kölcsönösen tiszteletteljes viselkedést, a minimális politizálás, az együttműködést és a közös összpontosítást arra, hogy minőségi munkát közvetítsünk késedelem nélkül azaz, hogy "a megfelelő dolgot gyorsan és a lehető legkisebb felhajtás nélkül hajtsuk végre! " - Biztosítsuk a közös értelmezést - a vállalat küldetését, jelenlegi irányát és az egyes szerepeket illetően, hogy támogassuk a vállalat és az egyén saját érdekét - Gyakoroljuk a gyorsított tanulást - folytatva a széleskörű tudástranszfer tevékenységeket, hogy meggyőződjünk arról, hogy értékes IC-t rögzítünk, szervezünk, strukturálunk, telepítünk széles körben, használunk és eszközölünk. A lendület azon van, hogy a fontos IC áramlása gyorsan, megfelelő mennyiségben, jól képviselt és hatékony módon menjen végbe és az összes értékes úti célhoz eljusson - Oktassuk az alkalmazottakat - azáltal, hogy lehetőséget biztosítunk számukra, hogy szakmát, szakértelmet, navigációs tudást és metatudást tanulhassanak, valamint a tájékoztatást és egyéb erőforrást nyújtunk, mely a minőségi munka termékeinek közvetítéséhez szükséges és kielégíti a munkakövetelményeket és a szolgáltatási paradigmákat 9 O ldal

11 - Adjunk lehetőséget azáltal, hogy az alkalmazottakat olyan helyzetekbe tesszük, ahol tudják használni a képességeiket - Adjunk engedélyt - azáltal, hogy az alkalmazottaknak biztonságos környezetet biztosítunk a munkához és annak megértéséhez, hogy milyen messzire tudják improvizálni a vállalat iránymutatásait és szabályzatait az egyéni helyzetek és ügyfelek kiszolgálásában - Segítsük elő a motivációt azáltal, hogy motiváljuk az alkalmazottakat az intelligens eljárásra - "hogy a helyes dolgot tegyék" - és biztosítjuk annak értelmezését és érzelmi elfogadását, hogy az intézkedések hogyan válnak értékessé az érintett felek, a vállalkozás, és ami a legfontosabb, saját maguk számára - Hozzunk létre támogató infrastrukturális lehetőségeket azáltal, hogy széleskörű informatikai alkalmazásokat vonunk be. Az átfogó KM sok potenciális tevékenység bármelyikével folytatható. A 2. ábra példákat nyújt néhány ilyen tevékenységre és jelzi, hogy hogyan oszlik el négy fő funkcionális területre: - Kormányzati funkciók a KM-mel kapcsolatos erőfeszítések irányításában és támogatásában a vállalaton belül a vállalat szempontjai és céljai szerint. - Személyzeti vagy infrastrukturális funkciók, melyek támogatják a KM sokféle célját és egyéni tevékenységét, beleértve a támogató lehetőségeket, mint a speciális szakértő csoportok, intézmények és technológiai berendezések. - Működési funkciók a tudás megszerezésében és létrehozásában, hogy rögzíthessék, szervezhessék, terjeszthessék és manipulálhassák azt. - Funkciók a tudással kapcsolatos beruházások értékének felismerésében annak megértése révén, hogy hogyan eszközöljük a tudást az alkalmazásban, a termékekben és szolgáltatásokban, a szabadalmakban és a technológiában, illetve a strukturális tudás, egyéb fajtáiban, mint a rendszerek és eljárások. 10 O ldal

12 Az átfogó KM felismeri, hogy a vállalati stratégiáról a tanácsteremben, vagy a törvényhozók döntenek körültekintő, általános döntések során. Mindazonáltal, a stratégia megvalósítását gyakran a kis döntések pillanatában hajtják végre, melyet a köztisztviselők és más emberek hoznak, a napi munkájuk részeként. A stratégiai és üzleti irány leggyakrabban a területen és a gyár padlóján megy végbe és az átfogó KM-től függ, mely a vállalati irány és szándékok közös értelmezését építi ki. Ha átfogó KM-re törekszünk, állandó követelmény az, hogy azonosítsuk a várható előnyöket és a munkát, mely azok eléréséhez szükséges. Ez különösen fontos, hiszen a "tudás menedzselése" önmaga a valóságban lehetetlen - csak a tudással kapcsolatos tevékenységek és folyamatok kezelhetők. 2. ábra. Példák a tudásmenedzsment tevékenységekre négy funkcionális területen Köztisztviselők szerepe a társadalmi tudásmenedzsmentben A PA funkciók a modern, demokratikus társadalomban komplexek. Ideális esetben, de irreálisan ugyanakkor, köztisztviselőknek a legjobb szakértelemmel kellene rendelkeznie és együtt kellene működnie a szakértőkkel a legfejlettebb, legkorszerűbb értelmezésben. Miközben időnként szakértőként, nekik is vezető segítőként és KM moderátorként kellene viselkedniük. Ugyanakkor, a kommunikációs nehézségek a társadalmi KM-ben megnehezíthetik a keskeny ösvényen járást aközött, hogy: (A) mély és különleges betekintésünk van arra, hogyan kellene eljárni és (B) aközött, hogy bevonjuk a nyilvánosságot és a speciális igényű csoportokat egy együttműködő folyamatba. A PA-k köteles kezdeményezések, vezetőséget és koordinációt biztosítani a leghatékonyabb módszerek végrehajtására, valamint, hogy meggyőződjenek arról, hogy a társadalom egészét megfelelően szolgálja. A társadalom napirendje vezetésének és irányításának szerepe a nyilvános IC-kben a PA-kra hárul. A KM fogalmi vezetőségének részben a PA-nál kell tartózkodnia, de meg is kell osztani azt az összes érintett féllel. A 11 O ldal

13 széleskörű KM eljárás végül is minden egyes közképviselet és köztisztviselő kötelezettsége kell, hogy legyen. Széleskörű egyetértés nélkül a fogalmakat illetően, a KM nem lesz hatékony. Különálló, de kis PA szervet vagy hivatalt kell kialakítani a KM gyakorlat támogatásában. Funkciója támogató, innovatív és együttműködő kell, hogy legyen. El kell kerülnie az előíró jelleget és számos szinten együtt kell működnie. A munkája része politikai szinten kell, hogy felelős legyen a KM tevékenységek koordinálásában a társadalmi célokkal és feladatokkal összhangban. Kommunikálnia kell a törvényhozással és az állami képviseletekkel is, hogy biztosítsa azon erőforrásokat, melyek a tudással kapcsolatos napirend ösztönzéséhez szükségesek. Együtt kell működnie az állampolgári csoportokkal és az üzleti közösséggel, hogy elősegítse a közös programokat, valamint meghatározza a képességek, lehetőségek, igények és korlátok (CONC) elemzését. Az irodának fenn kell tartania az átfogó KM széleskörű jövőképét és elő kell segítenie annak elfogadását minden társadalmi szervezetben. Biztosítania kell a megosztott erőforrásokat, melyeket az egyes képviseletek nem igazolhatnak, valamint módszertani vezetést kell nyújtania, gondoskodva a közös szabványokról, melyek lehetővé teszik az interoperabilitást, az egységes hozzáférést, az együttműködést és a tudás megosztását. Ezek az igények külön szakértőkre iránti igényhez vezetnek számos területen és a KM irodai személyzet jelentős szakértelemmel kellene, hogy bírjon olyan területeken, mint a közszabályzat. Ezen kívül kellene rendelkezniük - vagy hozzáférniük olyan KM szakértelemhez, mint a Knowledge Engineering, Management Sciences, Cognitive Sciences, Social Sciences, Library Sciences, Philology or Linguistics, Artificial Intelligence, and Advanced Computer Sciences. A PA szervezeteknek széleskörű felelőssége van a társadalmi célkitűzésekre való törekvésben. A PA kormányozza és elősegíti a köz-és magánszervezetek, valamint magánszemélyek működését és életét állami szempontból. Ha figyelembe vesszük a tudással kapcsolatos kérdéseket, azok a kötelezettségek nem csupán a tudással összefüggő funkciókat fedik ke a PA-n belül. A felelősség kiterjed a más tudással kapcsolatos és érintett területek kormányzását és elősegítését, különösen a hatékony politikai partnerek felkészítését, a társadalmi IC felépítését és eszközlését, valamint egy hozzáértő és versenyképes munkaerő kiépítését és fenntartását. 12 Oldal

14 A 3. ábra a KM intézkedésekre mutat példákat négy területen. Továbbá, a felelősséghez szintén hozzátartozik az átfogó jövőkép, perspektíva és stratégia kialakítása és kormányzása a társadalom általános KM eljárásában. 3. ábra. Elsődleges tényezők, melyek a kívánt munka közvetítéséhez szükségesek Bármilyen új gyakorlat megkezdése - és ettől egy átfogó KM gyakorlat sem különbözik - jól átgondolt, körültekintő és kicsi, de célzott kezdést igényel, az elvárt haszon világos értelmezésével. Ugyanakkor az is fontos, hogy rugalmas tervünk legyen az átfogó jövőképről az erőfeszítések kalauzolásában. A kezdeti és későbbi KM tevékenységeknek építőkőként kellene szolgálniuk és hozzájárulniuk ahhoz, hogy kiterjedtebb KM eljárást alakítsanak ki. Ezért fontos, hogy azonosítsuk azon tevékenységek és azokból eredő haszon kívánt útvonalát, melyeket egy széleskörű és átfogó KM eljárás kiépítésére terveztünk, mely eléri az összes tervezett területet és csoportot és megteremti azon képességeket és eredményeket, melyeket elképzeltünk. Néhány potenciális KM kormányzó lépés a széleskörű KM gyakorlat megkezdéséhez: - Határozzuk meg, hogy mely emberek a fogalmi ösztönzők az átfogó KM-ben és támaszkodjunk rájuk az útmutatásban - Dolgozzunk ki jövőképet a nyilvánosság KM eljárására a régión belül - Alakítsuk ki a KM irodai funkciót - Hozzunk létre tudásvilág-térképet a régióban, mely lefedi a PA teljes felelősségének területét, külön hangsúlyt helyezve a közszolgáltatások közvetítésére, a nyilvánosság felkészítésére, hogy hatékony politikai partnerek legyenek, az állami és magán IC-t kiépítésére és eszközlésére, valamint az állampolgárok hozzáértő tudásmunkássá képzésére - mindezt figyelembe véve a képességeket, lehetőségeket, igényeket és korlátokat - Dolgozzunk ki IC-vel kapcsolatos politikákat és szerezzünk jogi kötelezettségvállalásokat és finanszírozási alapokat a teljes programhoz 13 O ldal

15 - Kormányozzuk az átfogó IC-vel kapcsolatos gyakorlatokat 4. Ábra A közigazgatás elemei a tudásmenedzsment eljárásban Amint a KM jövőkép kiépült, fontos, hogy világos áttekintést vezessünk arról, hogy mely tevékenységeket vállaljuk és milyen célból és melyek szolgálhatnak sok célt, ahogy azt az ábrán jelöltük. Az általános KM tevékenységeken kívül, az IT-hez kapcsolódó támogató tevékenységek és infrastruktúrák fontosak. Létfontosságú funkciókat szolgálnak, komplexek, költségesek és gyakran időbe telik a megtervezésük és végrehajtásuk. Ezért külön figyelmet igényelnek és némelyikük úgy illusztrálható, mint a 4. ábrán (eredeti tanulmányban), ahol a közös infrastrukturális tevékenységek vannak elválasztva azon tevékenységektől, melyek bizonyos célokat szolgálnak. Ezen túlmenően, kívánatos lehet a végrehajtás sorozatainak azonosítása, mint például azok, melyeket figyelembe kell venni a megvalósításnál az 1. fordulóban, a 2. Fordulóban és így tovább. Az infrastruktúra kiépítése a KM eljáráshoz a PA-n belül terjedelmes erőfeszítést igényel. Ezen kívül, a technológia rohamosan fejlődik sok területen és rendszeresen jelennek meg új szemléletek és lehetőségek. Ebben a környezetben, fontos rugalmas IT struktúrát kialakítani és alkalmazkodó tervet fenntartani a kívánt sokoldalúság biztosítására. Ez gyakran olyan infrastrukturális elemek kialakítását követeli meg, mely a leginkább kívánt célokat szolgálja, de igényelhet áthelyezést is a teljes tervezési horizonton belül. Gondoskodjunk hozzáértő és hatékony közszolgáltatásokról Bármilyen társadalom sikere és életképessége attól függ, hogy mennyire jól nyújtja a közszolgáltatásokat. A PA szolgáltatások minőségét és hatékonyságát számos tényező befolyásolja. Szervezeti struktúrák, kötelezettségek, kapacitások, információ, a köztisztviselő személyes tapasztalatai és egyéb olyan rendelkezésre álló IC tényezők, melyek befolyásolják a kívánt teljesítményt a vállalkozásban. Ezek közül, az IC eszközök elsődleges segítői, amint azt az 1. Ábra jelzi. Ezek az alapvető erőforrások, melyek szabályozzák az intézkedések természetét és irányait. Nem megfelelő IC-k nélkül, akkor is, ha adott a legjobb információ, az intézkedések a tudatlanságon alapszanak az értelmezés hiányán -, önkényesek lesznek és nem hatékonyak. Ezért is nagyon fontos 14 Oldal

16 menedzselni a tudást, hogy a közszolgáltatások jól értesülten viselkedjenek. Azonban, az IC önmagában nem elegendő. Egyéb elsődleges tényezőket az 5. Ábrán tüntetünk fel példákkal az általuk támogatott aktív KM tevékenységekre a kívánt eredményként megjelenő hatások közvetítésében. 5. ábra. A KM-gyakorlat közigazgatásának IT-vel kapcsolatos elemei Kompetens állami szolgáltatásokat létrehozni és fenntartani nem egyszerű. Ami a többi szervezetet illeti, és ahogy azt a 3. Ábrán jeleztük, az állami képviseletek általános hatékonyságát függ az egyéni hatékonyságtól, mely az emberek intelligens viselkedésén, a motivációjukon és a lehetőségükön alapszik a megfelelő eljárás tekintetében. Ez a szabályzatok, támogató rendszerek, infrastruktúra és munkaszervezés alkalmasságától is függ, hogy megnevezzünk néhány szempontot. Megint csak, a legfontosabb tényező az IC. Ez magában foglalja a szakértelmet és az értelmezést, melyet a magánszemélyek követelhetnek meg az azonnali munka végrehajtásában. Ugyancsak ide tartozik a szabályzatokba, eljárásokba, munkaszervezésbe, munka-segélyekbe és infrastruktúrába beágyazott tudás is. Az átfogó KM szemléleteket nyújt a legtöbb ilyen aspektusok fejlesztésében és eszközlésében. Például, a KM módszereket használják arra, hogy kiépítsék a szakértelmet az emberekben és hogyan befolyásolják a motivációjuk a társadalomban betöltött saját szerepeik értékének értelmezésén keresztül és a saját maguknak betöltöttén. Általában a magánszervezetek számára kidolgozott KM szemléletek rendkívül fontosak a közszolgálati szervezeteknek. A tudás kezelése a hatékony PA biztosítására nem új. A személyes szakértelem kiépítése a köztisztviselőkben hagyományos. Képzési programokat, minősítési vizsgálatokat, tanúsítványokat és más megközelítéseket régóta sikeresen alkalmaznak. Segítenek kifejleszteni és irányítani a kompetenciákat, biztosítanak arról, hogy a közönséget is jól szolgálják, valamint, hogy a közérdekeket és a napirendeket megfelelően nyomon követik. Van azonban lehetőség a fejlődésre. A modern átfogó KM a kialakított eljárásokra épít, képességek és szemléletek hozzáadásával. Különböző KM szemléleteket is végrehajthatunk a hatékony teljesítmény 15 O ldal

17 támogatásában. Milyen lehetőségek kerüljenek megvalósításra és mikor, az elvárások funkciói feleltessük meg a teljesítmény változásának, rendelkezésre álló források, az átfogó KM gyakorlatok támogatása, szélesebb körű vállalati igények és egyéb tényezők. Számos KM megközelítés nyitott a PA-k felé a tudásmenedzsmentben vagy minden részletre kiterjedő KM gyakorlatok kialakításában. Szerezzünk hatékony politikai partnereket A PA-k segítenek a közvéleménynek megérteni a társadalmi tevékenységek, programok és projektek igényeit és irányát. Tájékoztatják a közvéleményt a tervezett vagy javasolt intézkedésekről a meghallgatásokon, várostalálkozókon és informatív hírműsorokon keresztül. Sajnos, ezek elhanyagolható mértékben lehetnek csak hatékonyak. Gyakran előfordul, hogy nem nyújtanak mélyreható párbeszédet azon téves értelmezések korrigálásában, mely sok polgárnak van a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. A polgárok azzal szembesülnek, hogy részt vesznek a "tájékozott döntéshozatalban", miközben a következtetéseket korlátozottan értik. Nincsenek felkészülve arra, hogy részt vegyenek úgy, mint döntéshozók a saját nevükben. Nagy ellenállás keletkezett az állami intézkedésekkel szemben a köztudatlanság vagy félreértés eredményeként. Továbbá, nem megfelelő állami intézkedéseket hagyhat jóvá a közvélemény, ha nem érti azok negatív oldalát. A mélyebb tudás és értelmezés hatékony és eredményes átadása javíthatja a lakosság felismerését a KM módszerek használatával. Az állami irányítás hatékonyabb, ha a polgárok megértik az irányokat, lehetőségeket, problémákat és lehetőségeket. Különösen értékes, ha az értékrendszerek és a világ modelljei megosztásra kerülnek a PA-ákkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek egyet kell értenie! Egyetlen társadalom sem várhatja el minden polgárától, hogy mély és közös felismeréseket építsen ki. Sehol sem lesz az egész polgárság teljesen képzett, vagy egy véleményen. Mindig lesznek különböző vélemények, tudáselemző félreértések és értékalapú nézeteltérések, jogosan. A kívánt eredmény eléréséhez, a kommunikáció legyen tudáshatékony és lehetőleg alkosson zárt hurkot a dialógusokon keresztüli visszajelzésekkel (Wiig 1995, ). A következmények mentális szimulációi és értékelései eredményei a viselkedésbeli elvárások előzetes becslésén alapszanak, a 16 Oldal

18 világban végbemenő folyamatok mentális modelljei ( a világ modelljei ), valamint az egyének vagy az egyének csoportja által vélt értékek felhasználásával. Olyan megállapodások, mint a hivatalos projektek állami támogatása gyakran alapszanak közös mentális modelleken a nyilvánosság és a közigazgatás között. A két fél közötti félreértések gyakran erednek a világ modelljei közötti azon jelentős különbségekből, melyek a felek elméjében élnek. A közönséggel szembeni bánásmódban a sok problémát a mentális modellek közötti nagy különbség okozza, valamint az ebből eredő értelmezések a lakosság körében. A közönség felismerései gyakran eltérnek a PA-k felismeréseitől. Bár a PA-k kidolgozták a javasolt intézkedések átfogó ismereteit, időnként merevebb szempontból, mint amik rendelkezésre állnak a nagyközönség számára, aki tisztában lesz a PA számára ismeretlen körülményekkel. A vezetés nézetei nem mindig helyesek. Egy demokráciában, a speciális érdekek nemkívánatos lakossági akciókat idézhetnek elő, melyeket törvényesen kellene módosítani, széles körben, vagy a polgárság érvényteleníti, ahogy a jobb értelmezések kifejlődnek. A KM módszerek lehetőséget adnak a polgárok felkészítésére, hogy hatékonyabb politikai partnerekké váljanak az állami intézkedések konceptualizálásban, tervezésében, az azokról való döntésben és végrehajtásában, valamint az általános segítségnyújtásban. Ahhoz, hogy hatékony politikai partnerekké váljanak, szükség van arra, hogy a polgárok széleskörű tudással rendelkezzenek és megértsék a következményeket. Azon KM szemléletek között, amelyek a PA-k rendelkezésére állnak segítségképp abban, hogy a lakosság egyre hatékonyabb politikai partner legyen, a következőket kell feltüntetni. Építsünk ki és erősítse meg a köz-és magán intellektuális tőkét Egy ország életképes sikere megerősíthető erőforrásaitól függ. A mindenféle állami és magán IC-k jelentős lehetőségeket teremtenek a sikerhez és a PA hatások az IC megteremtésében és kiaknázását egyaránt befolyásolják. Továbbá, a mai globális gazdaságban fontos a technológia. Ezért az állami támogatás a technológiai és tudományos parkok létrehozásában, valamint a tudásáramlási csoportokban fontos az olyan környezetek kiépítéséhez, ahol világszínvonalú szakértelem gyűlhet össze és teremthet együttműködő környezetet. Ezen felül, a tudáshoz kapcsolódó 17 Oldal

19 tevékenységeket gyakran egészítik ki egyéb intézkedések a kívánt eredmények elősegítésében. Például, az adó vagy import-export korlátozásokat meg kell könnyíteni azért, hogy bevonzza azokat a külső iparágakat, melyek részesülhetnek a jól képzett hazai munkaerőből. Országos szinten, a PA befolyásolja a tudáshoz kapcsolódó mechanizmusokat az IC eszközök kiépítésében és fellendítésében. Ezek közé tartoznak a szabadalmi politikák és a jogi támogatás az IC védelmének érvényesítésében és értékei megvalósításában. Egyéb beavatkozások közé tartoznak a nemzetközi kereskedelmi megállapodások, valamint az egyes export vagy import szerződések célzott támogatása. Mind nemzeti, mind helyi szinten az állami projektek közvetlen támogatást nyújtanak az állami és magán IC kialakításához és megerősítéséhez. A társadalmak a tudással kapcsolatos tevékenységekből számos módon részesülnek. Némelyek megnövekedett kereskedelmi és gazdasági tevékenységgel végződnek. Különösen az olyan IC eszközök fejlesztése, mint például a világszinten versenyképes szakértelem és a tudásalapú termékek eredményezhetnek értékes gazdasági és kereskedelmi változásokat. Nagyobb gazdasági tevékenység megnövekedett foglalkoztatottsághoz, kereskedelemhez, valamint területi bérhez vezet a kapcsolódó pozitív gazdasági hatásokkal. Azonban, mint a többi társadalmi fejlődés, sok ilyen hatásnak idő kell a megvalósításhoz. Számos mechanizmus áll a PA-k rendelkezésére az IC eszközök közvetlen létrehozásában vagy azok megteremtésében a magánszektorban. A magánszektorban az állami KM-et a kívánt nemzeti vagy regionális stratégia kell, hogy irányítsa. Az IC eszközfejlesztésének kapcsolódnia kell a rendelkezésre álló forrásokhoz és a jelenlegi körülményekhez. A kormányok gyakran összegyűjtik a forrásokat, hogy olyan lehetőségeket teremtsenek meg, melyek révén konkrét eredményeket szerezhetnek. A kívánt elsődleges eredmények biztosítása közben, ezek az intézkedések gyakran szintén kifejlesztenek igen értékes másodlagos IC eszközöket és képességeket. Szerezzünk tehetséges tudásmunkásokat A társadalmak a munkaerőjük képességeitől függnek. Egy műveletlen vagy motiválatlan munkaerő arra kötelezi a társadalmat, hogy a természeti erőforrásokra támaszkodjon ahhoz, hogy sikeres legyen és még ez is kérdéses. A mai globális gazdaságban, ahol az IC 18 Oldal

20 határozza meg a versenyképességet, a fő cél az, hogy kifejlesszünk és fenntartsuk a polgárai képességét, ahhoz, hogy szakképzett és tudás-intenzív feladatokat hajtsanak végre. A társadalmi tudás szemszögéből, a PA-nak aktív szerepet kell játszania ezen a területen is. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a szerepének világos és rugalmas elképzeléseken kell alapulnia arról, hogy mit kellene elérnie, mely társadalmi eredményeket kellene megszereznie és hogyan kellene ezt tennie. Egy kompetens munkaerő kialakítása évtizedeket igényel. Több szempontot szükséges szem előtt tartani, amikor figyelembe vesszük, hogy hogyan képzeljük el és kezeljük a munkaerő-fejlesztést. - A keresztirányú perspektíva az iparágakon és társadalmi funkciókon túl tekintettel van a munkaerő-követelményekre és fejlesztésekre is. Ezek körébe tartoznak a fejlődő polgárok versenyképes szakértelemmel - minden szükséges tudományágban és iparágban. Ezek a szempontok olyan széleskörű területeket vesznek figyelembe, mint például: a mezőgazdaság és halászat; az anyagi javak iparágai; a szolgáltatóipar; az oktatási funkciók; kutatóintézetek; civil szolgáltatások; valamint a védelmi funkciók. - A hosszanti perspektívák a csecsemőkkel kezdődnek végig a gyermekkoron és iskoláskoron keresztül, egészen a kereskedelmi dolgozókká és szakemberekké válássá való felkészülésig. Ezek a szempontok a személyes fejlődés minden szakaszára tekintettel vannak, mint például: prenatális feltételek, csecsemő felnevelése; óvodai hatások; általános és középiskolai oktatás; szakmai iskolára felkészítés; tudományos fokok; egyetemi oktatás; posztgraduális munka; ipari képzés; valamint a Life-Long Learning programjai és lehetőségei. - A politikai folyamat és erőforrás-kiosztás perspektívái figyelembe veszik a társadalom céljait, közvéleményt, az érdekvédelmi hatások, és az időt, kommunikációt és a politikai folyamatok egyéb tényeit. Szintén tekintettel van a társadalmi prioritásokra, finanszírozási lehetőségekre és azokat, amik a köz-és magánforrások számára rendelkezésre állnak. - A módszertani perspektívák mérlegelik a tudásgyakorlatokat, valamint azokat a módszereket és tevékenységeket, amelyek vállalhatók a kívánt célok elérése érdekében. 19 Oldal

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása A Biztonságosabb Internet Program bemutatása Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország / Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat / Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jogszabályok A biztonságtudatosság, mint feladat Nemzeti

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Stratégiai Együttműködési Megállapodás Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Jelen Stratégiai Együttműködési Megállapodás Budapesten, 2012. november...-án jött létre : Magyarország Kormánya

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet 1. Kategória Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. 2. Személyes adatok Név / Vállalkozás neve Címe Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben