Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató november Budapest, Gyál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató 2013. november 14 15. Budapest, Gyál"

Átírás

1 Talajjavítás hulladékokkal Konferencia és terepi bemutató november Budapest, Gyál

2 A SOILUTIL konferencia programja november 14. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Főépület, Díszterem 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. I. em Regisztráció A SOILUTIL koncepció Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft László Tibor Zoltán (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály): Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatása Németh István (.ASA. Magyarország Kft.): A hulladéktörvény hatása a magyarországi hulladékgazdálkodásra Gruiz Katalin (BME): Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértői rendszer Kérdések, vita Hulladékok talajra alkalmazása: nemzetközi és hazai helyzet Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft Bándi Gyula (PPKE): Hulladékok hasznosításának jogi szabályozása az EU-ban és Magyarországon következmények, trendek Anton Attila és Uzinger Nikolett (MTA ATK TAKI): Hulladékokat leromlott talajok javítására hasznosító technológiák EU trendek Kérdések, vita Kávészünet Talajromlás, fenntartható talajhasználat Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Szabó József és Anton Attila (MTA ATK TAKI): Talajromlási folyamatok általában és a kockázatok Magyarországon László Péter, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Pásztor László és Szabó József (MTA ATK TAKI): Talajtani adatbázis kialakítása a kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz Kérdések, vita Hulladékok előfordulása, SOILUTIL adatbázis Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Gruiz Katalin (BME) Hulladékstatisztika, szerves és szervetlen hulladékok hasznosítása talajra Vaszita Emese, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi Attila, Atkári Ágota és Gruiz Katalin (BME) SOILUTIL hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Gruiz Katalin és Anton Attila (BME) Vörösiszap kockázata a talajban (Ajka) Kérdések, vita Ebéd

3 Hulladékok talajra alkalmazásának mérnöki megoldásai, esettanulmányok Levezető elnök: Gruiz Katalin, BME Erdélyi Attila (.A.S.A.) Hulladéklerakók ideiglenes takarása, rekultiválása Uzinger Nikolett, Rékási Márk és Anton Attila (MTA ATK TAKI) Mesterséges talajok előállítása hulladékokból és mel-léktermékekből nemzetközi és haza kitekintés Klebercz Orsolya, Böröndi Tamás, Ullmann Orsolya, Zajáros Anett, Feigl Viktória, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Mesterséges talaj előállítása hulladékokból: kisléptékű sza-badföldi kísérletek az.a.s.a. hulladéklerakó szorítótöltésén Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin (BME) Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Ujaczki Éva, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Vörösiszap alkalmazása talajra Anton Áron, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Hamuk, pernyék veszélyek értékek, kockázatok hasznok Feigl Viktória, Uzinger Nikolett, Anton Attila és Gruiz Katalin (BME) Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Molnár Mónika, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Fekete-Kertész Ildikó, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringja Mondel Marietta és Jambrich Roland (ASA) Felfelé a hulladékhierarchiában komposztálás, depóniagáz hasznosítás Klebercz Orsolya, Vaszita Emese, Koch Dániel, Nagy Zsuzsanna Magdolna, Feigl Viktória, László Péter, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Döntéstámogatás a hulladékok talajra alkalmazásának menedzsmentjéhez Kérdések, vita Zárszó Gruiz Katalin A SOILUTIL helyszíni bemutató programja november 15..A.S.A. Magyarország Kft. Cím: 2360 Gyál, Kőrösi út 53. FIGYELEM! A nagy érdeklődésre való tekintettel a programot két turnusban bonyolítjuk le. A szervezők által biztosított busszal érkezőknek 9.00 Gyülekezés a BME, K. épület előtti parkolójában (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 9.40 Résztvevők fogadása az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli központjában frissítőkkel A.S.A. Magyarország Kft. általános bemutatása Németh István, ügyvezető igazgató SOILUTIL kísérleti helyszínek ismertetése Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, BME Helyszíni bemutató: Liziméterek, Szabadföldi parcellák,.a.s.a. létesítmények Kérdések, vita Saját gépkocsival érkezőknek Résztvevők fogadása az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli központjában frissítőkkel A.S.A. Magyarország Kft. általános bemutatása Németh István, ügyvezető igazgató SOILUTIL kísérleti helyszínek ismertetése Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, BME Helyszíni bemutató: Liziméterek, Szabadföldi parcellák,.a.s.a. létesítmények Kérdések, vita Térkép és GPS koordináták a programfüzet hátoldalán!

4 A SOILUTIL koncepció Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatása László Tibor Zoltán (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály) A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján a hulladékgazdálkodás országos tervezése az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) és az ennek részét képező Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP), a hulladékgazdálkodás területi tervezése a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok keretein belül valósul meg. Az új jogszabályi környezethez és szakmapolitikai célkitűzésekhez igazítva el kellett készíteni az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet is. Az OHT tervezési időszaka igazodva az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakához 7 év. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a következő 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöli. Az OHT egy olyan szakpolitikai stratégia, amely alapvetően meghatározza a magyarországi hulladékgazdálkodás elkövetkező hét évének cselekvési programját. Az OHT - a tervezési folyamat részeként, a társadalmi részvétel biztosítás érdekében a környezeti értékeléssel együtt nyilvánossá válik. A hulladéktörvény hatása a magyarországi hulladékgazdálkodásra Németh István (.A.S.A. Magyarország Kft.) Az előadás fő témája a hulladéktörvény hatásainak bemutatása a települési szilárd hulladék gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás vonatkozásában. Ismertetjük a várható átrendeződéseket a piaci szereplők és piaci szegmensek területein. A törvény hatása a kereskedelmi és ipari - egyéb települési hulladékok kivételével hulladékok piacára. A január 1-én életbe lépett azóta már több alkalommal módosított évi CLXXXV. törvény a hulladékról szakaszosan számos új elemet érvényesít a hazai hulladékgazdálkodás területein. Bevezették a hulladéklerakási járulékot, melynek mértéke idén a települési hulladékok esetében 3000 Ft/tonna, és évente 3000 Ft-tal emelkedik egészen a Ft-os érték eléréséig. Azonban a hulladéklerakási járulék megfizetése alapvető célját, a hulladék lerakótól való eltérítését, és a hulladékhasznosítási technológiák versenyképességének növelését jelenleg nem éri el, mivel ez a járulék nem hárítható át a hulladék termelőjére, kényszerítve őt a tudatosabb, környezetbarát hulladékkezelési technológiák választására. A törvény szabályozza a hulladékkezelés közszolgáltatás díjait egészen év végéig, mely a közszolgáltatók egy részét akik eddig alacsony árréssel dolgoztak veszteséges működtetés felé viszi. A törvény előírja még a közszolgáltatás non-pofit módon történő ellátását évtől, valamint az állami ill. önkormányzati többségi tulajdont a közszolgáltató cégekben. Ezen rendelkezések a magántulajdonú cégek kivonulását jelentik a közszolgáltatási piacról. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértői rendszer Gruiz Katalin (BME) A hierarchikus hulladékmenedzsment szintek között azok a hulladékhasznosítási módszerek foglalják el a legmagasabb pozíciókat, melyek a hulladékot a legnagyobb haszon mellett a legkisebb kockázattal képesek újrafelhasználni az eredetivel azonos vagy attól eltérő célokkal. A talajra alkalmazott hulladékok kockázata a hulladék anyagtartalmának veszélyeitől és a felhasználás helyének, az ott élő receptorok érzékenységétől függ. A hasznoknál a teljes életciklust és gazdasági, környezeti és társadalmi valamint kulturális hasznokat is figyelembe kell venni. A leromlott, tápanyaghiányos, humuszhiányos, szerkezethiányos, stb. vagy szennyezett talajok megjavítása, meggyógyítása hulladékok felhasználásával nemcsak a globálisan jelentkező talajromlások megállítását és visszafordítását teszik lehetővé, de egyúttal a szénkörforgalom normalizálását is el lehet érni, oly módon, hogy a levegőbe széndioxid formájában bekerülő szenet hosszútávon megkötjük a talajban. Ezt tükrözi számokban a SOILUTIL szakértői rendszere.

5 Hulladékok talajra alkalmazása: nemzetközi és hazai helyzet Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft. Hulladékok hasznosításának jogi szabályozása az EU-ban és Magyarországon következmények, trendek Bándi Gyula tszv. egyetemi tanár, az EU környezetjog Jean Monnet professzora (PPKE JÁK) A hulladékok kezelésének, hasznosításának a kezdetekről fogva kulcskérdése a jogi szabályozás, a jog általi értelmezés gondoljunk eleve a hulladék fogalmára. A jog nem csak megfelelő és szükséges korlátokat jelent, hanem elősegítheti, de hátráltathatja is a különböző hasznosítási elképzeléseket. Az utóbbi évek EU, és ennek nyomán hazai szabályozása sokat változott a hasznosítás támogatása irányában, de még vannak lehetőségek, teendők, amelyek szabályozási koncepcionális és tételes javaslatokban ölthetnek testet. Vizsgálandó a melléktermék kérdése, a hulladékstátusz megszűnése és a hasznosítás feltételei ( legjobb környezeti eredmény vagy a környezeti kockázat felmérésének jogi megjelenési lehetőségei). Hulladékokat leromlott talajok javítására hasznosító technológiák EU trendek Anton Attila és Uzinger Nikolett (MTA ATK TAKI) Az előadás elsősorban olyan hulladékok hasznosításával és az azokhoz kapcsolódó vizsgálatokkal foglalkozik, amelyek elsősorban a talajhoz kötődnek, talajjavításhoz, azaz egyes fizikai és kémiai tulajdonságaik termesztési és/vagy ökológiai szempontból történő javításához. Nem tárgyaljuk azokat a hulladékokat, illetve anyagokat és technológiákat, amelyek már ma is elterjedten használatosak. A 2008/98/EK hulladékokról szóló EU-s keretirányelv II. mellékletében R10 alatt ( talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös ) található a talajban történő hasznosítás. Egyrészt megvizsgáljuk, hogy a BAT (Best Available Techniques) technológiák referencia dokumentumaiban találunk-e olyan technológiákat, amely a keletkező hulladék talajban történő hasznosításával foglalkozik, másrészt a European Waste Catalogue (EWC) felhasználásával kiválasztjuk azokat az anyagokat, amelyek, fizikai és/vagy kémiai tulajdonságaik alapján helyettesíthetik a természetes talajok egy-egy összetevőjét, talajra jellemző funkciókat tudnak ellátni. Az előadás első részében ismertetjük a hasznosítás fogalmát gyakorlati aspektusból, az EU hulladék stratégiáját és annak tapasztalatait, valamint néhány, Európán kívüli irányt, majd néhány hulladék (vörösiszap, szénbányászati hulladék, vinasz, papíriszap, erőművi pernye, nagyolvasztói salak, gipszkarton, települési szilárd hulladék pernye, szennyvíziszap pernye - foszfátok visszanyerése a szennyvíziszap égetési maradékaiból, szennyvíziszap, hulladék szőnyeg, cementégető kemencék pora) újrahasznosításának lehetőségét. A hasznosítással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat ismertetjük a szakmai és a tudományos szakirodalom, szemelvények, esetleírások segítségével.

6 Talajromlás, fenntartható talajhasználat Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Talajromlási folyamatok általában és a kockázatok Magyarországon Szabó József és Anton Attila (MTA ATK TAKI) A talaj hazánk egyik legfontosabb, - feltételesen megújuló, megújítható - természeti erőforrása; a többi természeti erőforrás hatásának integrátora, transzformátora. A talaj minőséget elsősorban a fizikai, a kémiai és biológiai tulajdonságokból következő talajállapot határozza meg. A talajállapot különböző fizikai, kémiai és biológiai indikátorokkal jellemezhető. A talajállapot mezőgazdasági értékelése elsősorban a termékenység alapján történik. Növénytermesztési szempontból kedvező talajállapotról ez alapján akkor beszélünk, ha a növények igényének megfelelő a nedvesség-, a levegő-, a hő- és a tápanyagforgalom a talajban. Kedvező fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő talajon a növénytermesztés kockázata és költsége csökken, az élelmiszertermelés biztonsága és hatékonysága nő. A talajállapot megítélésekor a növénytermesztési igények mellett azonban figyelembe kell venni a talaj egyéb funkcióinak szempontjait és a környezetre gyakorolt hatását is. A mezőgazdasági földhasználat talajra gyakorolt hatása a talajok mennyiségi és minőségi paramétereinek - a természeti folyamatokhoz képest - gyors változásaiban nyilvánul meg. Az intenzíven használt mezőgazdasági területeken, különösen a nem megfelelő talajhasználat és agrotechnika miatt talajdegradáció jelentkezik. A degradációs folyamatok talajállapot romlást és környezeti károkat okozhatnak, okoznak. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI), mint projektgazda az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez (OKIR) kapcsolódóan a Talajdegradációs Információs Rendszert (TDR) fejlesztett között. A projekt célkitűzése a gazdálkodás környezeti eredményességének vizsgálatára, a mezőgazdasági eredetű terhelések hatásainak degradációs állapot indikátorokkal való kimutatására, mértékük számszerűsítésére, illetve terhelési indikátorokkal való összevetésére, együttes elemzésére alkalmas talajvédelmi informatikai rendszer kialakítása volt. Talajtani adatbázis kialakítása a kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Pásztor László és Szabó József (MTA ATK TAKI) Magyarország reprezentatív mezőgazdasági üzemeiben parcella szinten elvégzett felvételezések és vizsgálatok alapján felmértük a regionális szintű talajromlás helyzetét. A terepi- és laboratóriumi vizsgálatok eredményeiből meghatároztuk a mezőgazdasági területeken jelentkező különböző talajromlási folyamatokat és talajállapotból következtettünk a talajromlás mértékére. A kialakított talajtani adatbázis tartalmazza a leromlott/degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését és a degradáció típusát. A talajdegradációs régiók térinformatikai állományából webes térképi (WMS) szolgáltatást és ArcGIS Server alkalmazást indítottunk, szerepeltetve a talajok különböző leromlási folyamatainak eredményeit. A leromlott talajokat degradációs típusonként úgynevezett Referencia Talaj Helyszínek (RTH) jellemzik, amelyek országos térinformatikai adatbázisa kiszolgálja az újrahasznosítható hulladékok felhasználását támogató szakértői rendszer talajinformációs oldalát.

7 Hulladékok elofordulása, éé SOILUTIL adatbázis Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Hulladékstatisztika, szerves és szervetlen hulladékok hasznosítása talajra Gruiz Katalin (BME) Az előadás áttekintést ad Európa és a világ hulladékhelyzetéről, és példákat sorakoztat fel a szerves és szervetlen hulladékok anyagként történő talajra alkalmazásáról, a hulladékok ilyeténképpen történő hasznosításáról. A hamuk és pernyék, a hulladék gipszek, a vörösiszap, a szervesanyag-tartalmú biológiai hulladékok átalakítás nélkül és különféle kezelések után kerülhetnek a talajba. A rendszerezett példák jól mutatják, hogy mi mindent pazarolunk el, ami a talajból hiányzik. Arra is rámutat az előadás, hogy milyen újításokra, milyen szemléletváltásra és milyen jogi szabályozási változtatásokra lenne szükség, hogy a tudáson alapuló hulladékmenedzsment megvalósulhasson. SOILUTIL hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Vaszita Emese, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi Attila, Atkári Ágota és Gruiz Katalin A SOILUTIL projekt egyik feladata létrehozni egy döntéstámogató rendszert a hulladékok/melléktermékek kockázatalapú talajra hasznosítására. A SOILUTIL adatlapos adatbázis adatokat szolgáltat a döntéstámogató rendszernek. A hulladék- és talajjellemzési adatlapos adatbázisokon kívül, fontos szerepe van a döntéstámogatásban, az adatlapos technológia adatbázisnak, mely hulladékokat hasznosító és kezelő technológiákat, talajjavítási és remediációs technológiákat tartalmaz. Az előadás bemutatja a hulladék/melléktermék jellemzési adatlapos adatbázist, az adatlapok létrehozásának koncepcióját, az adatbázis összetételét, az adatlapok szerkezetét, kitér a hulladék veszélye- és a talajra alkalmazás kockázatának megkülönböztetésére az adatlapon, a hulladék potenciális talajra hasznosítás alternatíváinak szakértői javaslataira, valamint bemutatja a hulladéklerakók/depóniák magyarországi előfordulási helyét és jellemzőit szemléltető térképi adatbázist. Vörösiszap kockázata a talajban (Ajka) Gruiz Katalin és Anton Attila (BME) Az ajkai vörösiszapkatasztrófa az iszapárnak áldozatul esett emberek és környezetbe kikerülő lúgos vörösziszap okozta károkon túl komoly tanulságokkal szolgált. A kockázat alapú környezetmendzsment szükségessége és hasznossága itt is bizonyítást nyert és katasztrófahelyzet után beállt helyzetben alkalmazható lett. A teljes vízgyűjtő komplex kockázatfelmérése megmutatta, hogy mik a prioritás élvező elemek, hogy melyeket kell, és melyeket nem kell csökkenteni. A vörösiszap-baleset kockázati modelljét és a történteket számszerű eredményekkel, kockázati értékekkel alátámasztva mutatja be a szerző.

8 Hulladékok talajra alkalmazásának mérnöki megoldásai, esettanulmányok Levezető elnök: Gruiz Katalin, BME Hulladéklerakók ideiglenes takarása, rekultiválása Erdélyi Attila (.A.S.A.) A hulladéklerakók régen és ma, azaz hogyan változott a hulladéklerakás és a hulladéklerakó művelés a kezdetektől napjainkig. Hulladéklerakók bezárásának és rekultiválásának szabályozásának bemutatása, a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet alapján. Jelenleg alapvetően ezen rendelet szabályozza a hulladéklerakók építésének, alsó- és oldalsó műszaki védelmének kialakítását és a hulladéklerakó művelés befejezésekor annak átmeneti felső- és végleges felső záróréteg rendszerének kialakítását. Az előző bekezdésben említett- a hulladéklerakók bezárásának és rekultiválásának rendjét szabályozó rendelet enged némi mozgásteret az egyes hulladéklerakó típusok (veszélyes, nem veszélyes, inert) alsó és oldalsó műszaki védelmének kialakítása, valamint a rekultivációs rétegrendjének kialakítása során, mind a tervező, mind a hatóság számára. Áttekintve a rekultivációs rétegrendre vonatkozó előírásokat számos kérdés merült fel az előírt rétegek szükségessége és szükségességük esetén azok vastagságának és az alkalmazható anyagok vonatkozásában. A SOILUTIL projekt eredményei segítséget nyújtanak a rekultivációs rétegrend újragondolásában, rávilágítanak a hulladékok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire a hulladéklerakók rekultiválásánál. Mesterséges talajok előállítása hulladékokból és melléktermékekből nemzetközi és haza kitekintés Uzinger Nikolett, Rékási Márk és Anton Attila (MTA ATK TAKI) A mesterséges talajok a természetes talajok helyettesítésére szolgáló, különböző szerves és szervetlen anyagokból készülő keverékek, talajszerű anyagok, a természetes talajoknál egyszerűbb rendszerek. Felhasználási területüktől függően azoknak megfelelő, de a természetes talajra jellemző funkciókat kell ellátniuk. A mesterséges talajok felhasználásának legnagyobb előnye, hogy a természetes, termékeny feltalaj helyettesítésére szolgálhat olyan esetekben, amikor a természetes talaj alkalmazása annak eredeti helyéről történő elhordásával járna. A hulladékokból készült mesterséges talajok megfelelő alkalmazásával igen nagy mennyiségű hulladék hasznosítására nyílna lehetőség. A növények igényeihez igazodó keverékek elegendő tápelemet, mikroelemet biztosítanak azok fejlődéséhez. A egy hulladék alapú jó minőségű összetevőkből, a megfelelő arányban összeállított mesterséges talaj korlátait, hátrányait a minimálisra lehet csökkenteni, miközben annak előnyeit megőrizhetjük

9 Mesterséges talaj előállítása hulladékokból: Kisléptékű szabadföldi kísérletek az.a.s.a. hulladéklerakó szorítótöltésén Klebercz Orsolya, Böröndi Tamás, Ullmann Orsolya, Zajáros Anett, Feigl Viktória, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Az ipari célokra takarórétegként felhasznált inert anyagok termékennyé tételét, a talajképződés folyamatának első lépéseként a növényesedés beindítását célozza meg az a két in situ termesztőközeg-létrehozási kísérletsorozat, melynek az ASA hulladéklerakó szorítótöltésén folynak 2010 nyara, illetve 2012 ősze óta. A hulladéklerakó szorítótöltését alkotó, építkezésről származó terméketlen altalaj termővé tételére számos hulladék alapanyagot próbáltunk ki: kommunális szennyvíziszap, zöldhulladék, szennyvíziszap-komposzt, faforgács, kétfajta hulladék gipsz, valamint vörösiszap és vörösiszappal szennyezett talaj a MAL Zrt. tározójából. A két léptéknövelt kísérletsorozat eredményeit röviden bemutatva demonstráljuk, hogy lehetséges hulladékok összekeverésével olyan növényi termesztőközegek létrehozása, amely három, illetve egy év után is igen kedvező tulajdonságokat mutatnak. Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin (BME) A hulladéktározók lefedésére/ rekultivációjára megoldást jelent a hulladékokból készült geotechnikai elemek alkalmazása. Előadásomban vörösiszap- és pernyetározók letakarására tervezett különböző szemcseméretű inert építési-bontási hulladékokból (zúzott beton- és zúzott téglahulladék) kialakított kapilláris rétegsorok kísérleti alkalmazását ismertetem laboratóriumi előkíséreletek alapján kialakított liziméterekben. Mivel a vörösiszaptározók csak talajjal történő letakarása során a felfelé vándorló toxikus ionok vagy lúg problémát jelent, a kísérlet során a kiindulási koncepció az, hogy a vörösiszaptól két különböző funkciót betöltő hulladék réteggel választjuk el a talajréteget. Az első réteg egy kapilláris gátként működő réteg nagy szemcseméretű hulladékból, aminek az a feladata, hogy megakadályozza a vörösiszap tetején megálló lúgos víz feljutását a talajrétegbe. A második réteg egy kisebb szemcseméretű hulladékból készült kapilláris réteg, melynek az a feladata, hogy megtartsa a lejutó vizet, és onnan a talaj vissza tudja szívni szükség esetén, biztosítva a vizet a növénytakaró számára. Az előkísérletek alapján megállapítottuk, hogy kapilláris víztartó rétegnek a kis szemcseméretű tégla vagy beton, kapilláris gátnak a nagyobb szemcseméretű (20 50 mm) beton alkalmas. Vörösiszap alkalmazása talajra Ujaczki Éva, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) A talajvédelem mellett napjainkban az emberiség másik fontos feladata az egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladékok kezelése és hasznosítása. E két kiemelten fontos területet kapcsolja össze a SOILUTIL projekt, melynek keretein belül többléptékű kísérletsorozatban tanulmányoztuk a vörösiszap és az ajkai vörösiszap katasztrófa területéről származó vörösiszapos talaj hasznosíthatóságát leromlott, rossz tápanyagellátottságú talaj javítását célozva. Első lépésben a vörösiszap környezeti kockázatát vizsgáltuk kisléptékű mikrokozmosz tesztekben, amely célja volt, hogy meghatározzuk a károsan még nem ható vörösiszap-talaj arányát. Ezt követően laboratóriumi mikrokozmosz kísérletben 0 50% koncentrációban kevertünk vörösiszapot és vörösiszappal szenynyezett talajt savanyú homoktalajba, azért hogy vizsgáljuk talajjavításra való alkalmasságát. A technológia léptéknövelésének második lépcsőjeként novemberében szabadföldi lizimétereket és kisparcellás szabadföldi kísérletsorozatot állítottunk össze az.a.s.a. gyáli hulladéklerakóján, a szorítótöltést alkotó rossz minőségű altalajából. A kísérleti területen beállított 24 db 10 m2-es parcella közül nyolc parcellán a vörösiszappal szennyezett talaj illetve 8 parcellán a vörösiszap szabadföldi elhelyezhetőségét vizsgáltuk az altalajra terítve termékeny takaróanyagként, valamint a talajba különböző (5, 10, 20, 50 %) koncentrációkban bekeverve. A talajba helyezett hulladék rövid- és hosszútávú hatását fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai tesztekkel követtük nyomon. A bekeverés hatására a víztartóképesség 10%-al emelkedett, illetve a toxicitás 10%-ig tolerálhatónak bizonyult. Az ökotoxikológiai tesztek eredményei alapján a vörösiszap 5%-ig, a vörösiszappal kevert talaj 10 %-ig keverhető be.

10 Hamuk, pernyék veszélyek értékek, kockázatok hasznok Anton Áron, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Világszerte és Magyarországon is jelentős mennyiségű olyan energetikai eredetű hamu, pernye keletkezik, melynek hulladékként történő kezelése és elhelyezése költséges és környezeti kockázattal is jár. Ugyanakkor ezen anyagok vagy a belőlük előállított termékek fizikai-kémiai tulajdonságaik révén igazoltan alkalmasak lehetnek többek között talajjavító anyagként történő alkalmazásra, tápanyag-utánpótlásra, bizonyos fémek mobilitásának csökkentése által szennyezett területek remediációjára körültekintésre adhat okot azonban például veszélyesanyag-tartalmuk. Előadásomban az ezen hulladékok alkalmazásában rejlő potenciált a ma bevett, jogszabályokban is tükröződő gyakorlattal ellentétben nem veszélyességükön, hanem az általuk jelentett, talajtípustól és területhasználattól, alkalmazási módtól függő kockázat alapján értékelem: a rendelkezésre álló irodalom összegzése mellett bemutatom a SOILUTIL projekt keretében született eredményeket. Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória, Uzinger Nikolett, Anton Attila és Gruiz Katalin (BME) Nagy területre kiterjedő, diffúz fémszennyezettség kezelésére megoldást jelent a fémek kémiai stabilizálása a talajban. A kémiai stabilizálószer a fémeket immobilis formában megköti, ezzel megakadályozva a szennyezőanyag vízzel való terjedését és táplálékláncba jutását. Az erózió és a defláció tovább csökkenthető stabilizáló növények alkalmazásával. Kémiai stabilizálószerként lúgos anyagok, nagy vastartalmú anyagok és szerves anyagok egyaránt alkalmazhatóak. A hulladékok közül például az erőművi pernyék, az ivóvíztisztítási csapadékok vagy a vörösiszap egyaránt használhatóak fémmel szennyezett talajok kémiai stabilizálására. Az előadásban áttekintjük a kémiai stabilizálásra alkalmas hulladékokat és a Gyöngyösoroszi bánya fémekkel szennyezett területén végzett kémiaival kombinált fitostabilizációs kísérleteket és eredményeiket. Hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringja Molnár Mónika, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Fekete-Kertész Ildikó, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) A talajdegradációs folyamatokat kompenzáló és egyben hulladékhasznosítást célzó innovatív technológiáink kidolgozása és alkalmazása során célspecifikus és problémaspecifikus integrált metodikát alkalmaztunk mind a talaj és hulladékok jellemzésére, mind a kísérletek (technológiák) követésére. Az integrált metodika lényege az, hogy mind a hulladékok, mind a talajok értékes és veszélyes komponenseit analizáljuk, teszteljük fizikai-kémiai és biológiai módszerekkel. Olyan paraméterek teszteléséről van itt szó, melyek a szakértői prioritási listán is szerepelnek, és amelyek alapvetően meghatározzák a hulladékok és a talajok, illetve geotechnikai elemek értékeit, szűk keresztmetszeteit és konkrét veszélyeit. Az integrált metodikát alkalmazhatjuk a hulladék általános kockázatfelmérésére, amikor még nem vesszük figyelembe a felhasználás helyét, a talaj érzékenységét és a talajhasználatok miatt kitett konkrét receptorokat. A másik, a helyszínspefikus kockázatfelmérés azt jelenti, hogy a konkrét talajra tett hulladék terjedését, sorsát, hatását mérjük a konkrét talajban a használatkor kitett konkrét receptorokkal. Ez a felmérés történhet mikrokozmoszokban, mezokozmoszokban vagy a helyszínen, szabadföldi vizsgálatok keretében. Kutatási munkánk első fázisában kidolgoztunk egy általános integrált monitoring sémát leromlott, illetve hulladékkal javított talajokra, termesztőközegekre és geotechnikai elemekre. Majd ezeket további konkrét alkalmazásokra, kísérleti sémákra specifikáltuk: a vörösiszap környezetre gyakorolt hatásának felmérésére üledék- és talajminták esetében, illetve a talajszikesedés vizsgálatára. Ennek érdekében új méréseket vontunk be mind az ökotoxikológia tesztek, mind a talajtextúra meghatározására alkalmazott mérések körébe. Ezeket az integrált monitoring metodikákat, tesztcsomagokat a laboratóriumi és szabadföldi kísérletek monitoringja során kipróbáltuk és validáltuk.

11 Felfelé a hulladékhierarchiában komposztálás, depóniagáz hasznosítás Mondel Marietta és Jambrich Roland (ASA) Hulladékkezelési és hasznosítási technológiák és lehetőségek bemutatása hazai vonatkozásban. Az.A.S.A. által alkalmazott technológiák ismertetése, különös tekintettel a komposztálásra, valamint a depóniagáz hasznosításra. A hulladék útja egy sok összetevős rendszer hatásainak befolyása által alakul változik. Napjainkban a cél egyre inkább - ha a hulladék keletkezésének megelőzését mint alaptételt elhagyjuk a keletkező, lehetőleg minél kisebb mennyiségű hulladék lehető leghatékonyabb hasznosítása. A szerves hulladékok lerakótól történő eltérítése jogszabályi kötelezettsége ma valamennyi hulladéklerakó üzemeltetőnek. Napjainkban az eltérített szerves hulladék kezelésének egyik legismertebb és legjobban kidolgozott technológiája a komposztálás, melynek számos fajtája létezik. Telephelyén az.a.s.a. is működtet egy komposztáló üzemet, ahol szigorú minőségi előírások betartásával kereskedelmi forgalomba hozható termékké minősített komposztot állít elő. A hulladéklerakóban keletkező gázok kezelése szintén jogszabályi kötelezettség. E gázok közül a metán hasznosítható gázmotoros rendszer segítségével villamos áram és hő termelésére. Az.A.S.A. telephelyén működik egy immáron közel 2 MWh kapacitású gázmotoros erőmű. Döntéstámogatás a hulladékok talajra alkalmazásának menedzsmentjéhez Klebercz Orsolya, Vaszita Emese, Koch Dániel, Nagy Zsuzsanna Magdolna, Feigl Viktória, László Péter, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) A hulladékok talajra alkalmazása komplex problémakör, amelynek átlátása széles körű ismereteket igényel a hulladékgazdálkodás és talajvédelem tudományos, jogi és menedzsment oldaláról egyaránt. Ugyanakkor számos olyan felhasználói kört érint - földtulajdonosok, kistermelők, hulladéktermelős és hulladékkezelő cégek akik ennek a tudásnak csak egy részével rendelkeznek. A SOILUTIL adatbázisos döntéstámogató rendszer feladata, hogy a kérdésben érintetteket eligazítsa a hulladékok talajra alkalmazásának lehetőségei és kockázatai között, megismertesse velük a hulladékokkal megoldható talajproblémákat, tájékoztassa őket a problémájuk megoldására alkalmas hulladékok köréről, valamint a rendelkezésükre álló technológiai lehetőségekről, vagyis ellássa őket mindazon hiányzó információkkal, amelyek megkönnyítik számukra a talajok hulladékokkal történő javításában rejlő lehetőségek kihasználását.

12 Talajjavítás hulladékokkal A helyszíni bemutató megközelíthetősége.a.s.a. Magyarország Kft. Cím: 2360 Gyál, Kőrösi út 53. M0 D-i szektor 34-es kijárat (GPS koordináták: )

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi SOILUTIL Hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Vaszita Emese (BME) Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó

Részletesebben

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,

Részletesebben

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ

Részletesebben

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL (SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TECH_09-A4-2009-0129 I. Munkaszakasz eredményeinek összefoglalása A beszámolási idıszak tényleges kezdési és befejezési ideje: 2009. 09.

Részletesebben

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával

Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10530. számú törvényjavaslat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. május 2016. évi...

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Geotechnikai elemek hulladékból:

Geotechnikai elemek hulladékból: Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel

Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. május 5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás logikai kerete Térségi rendszerek és létesítmények DE

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

TALAJVÉDELEM. Talajjavítás hulladékokkal A SOILUTIL projekt innovatív talajjavítás. Feigl Viktória

TALAJVÉDELEM. Talajjavítás hulladékokkal A SOILUTIL projekt innovatív talajjavítás. Feigl Viktória TALAJVÉDELEM Talajjavítás hulladékokkal A SOILUTIL projekt innovatív talajjavítás Feigl Viktória 2013.05.06. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszere (TDR)

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszere (TDR) Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszere (TDR) Szabó József, Szabóné Kele Gabriella, Havas Ádám, Podmaniczky László, Pirkó Béla, Pásztor László, Dombos Miklós,László

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Előadó: Kövecses Péter fejlesztési igazgató 2016. november 23. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8. Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t

Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8. Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett : 2016 JÚN 0 6. Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli)

2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli) Elõre gyártott építészeti hõ(hang)szigetelõ anyagok I. Termékjellemzõk Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A mûszaki specifikáció: MSZ EN ÉME Egyéb A megfelelõség-igazolás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb

Részletesebben

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben