Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató november Budapest, Gyál

Átírás

1 Talajjavítás hulladékokkal Konferencia és terepi bemutató november Budapest, Gyál

2 A SOILUTIL konferencia programja november 14. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Főépület, Díszterem 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. I. em Regisztráció A SOILUTIL koncepció Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft László Tibor Zoltán (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály): Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatása Németh István (.ASA. Magyarország Kft.): A hulladéktörvény hatása a magyarországi hulladékgazdálkodásra Gruiz Katalin (BME): Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértői rendszer Kérdések, vita Hulladékok talajra alkalmazása: nemzetközi és hazai helyzet Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft Bándi Gyula (PPKE): Hulladékok hasznosításának jogi szabályozása az EU-ban és Magyarországon következmények, trendek Anton Attila és Uzinger Nikolett (MTA ATK TAKI): Hulladékokat leromlott talajok javítására hasznosító technológiák EU trendek Kérdések, vita Kávészünet Talajromlás, fenntartható talajhasználat Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Szabó József és Anton Attila (MTA ATK TAKI): Talajromlási folyamatok általában és a kockázatok Magyarországon László Péter, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Pásztor László és Szabó József (MTA ATK TAKI): Talajtani adatbázis kialakítása a kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz Kérdések, vita Hulladékok előfordulása, SOILUTIL adatbázis Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Gruiz Katalin (BME) Hulladékstatisztika, szerves és szervetlen hulladékok hasznosítása talajra Vaszita Emese, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi Attila, Atkári Ágota és Gruiz Katalin (BME) SOILUTIL hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Gruiz Katalin és Anton Attila (BME) Vörösiszap kockázata a talajban (Ajka) Kérdések, vita Ebéd

3 Hulladékok talajra alkalmazásának mérnöki megoldásai, esettanulmányok Levezető elnök: Gruiz Katalin, BME Erdélyi Attila (.A.S.A.) Hulladéklerakók ideiglenes takarása, rekultiválása Uzinger Nikolett, Rékási Márk és Anton Attila (MTA ATK TAKI) Mesterséges talajok előállítása hulladékokból és mel-léktermékekből nemzetközi és haza kitekintés Klebercz Orsolya, Böröndi Tamás, Ullmann Orsolya, Zajáros Anett, Feigl Viktória, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Mesterséges talaj előállítása hulladékokból: kisléptékű sza-badföldi kísérletek az.a.s.a. hulladéklerakó szorítótöltésén Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin (BME) Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Ujaczki Éva, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Vörösiszap alkalmazása talajra Anton Áron, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Hamuk, pernyék veszélyek értékek, kockázatok hasznok Feigl Viktória, Uzinger Nikolett, Anton Attila és Gruiz Katalin (BME) Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Molnár Mónika, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Fekete-Kertész Ildikó, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringja Mondel Marietta és Jambrich Roland (ASA) Felfelé a hulladékhierarchiában komposztálás, depóniagáz hasznosítás Klebercz Orsolya, Vaszita Emese, Koch Dániel, Nagy Zsuzsanna Magdolna, Feigl Viktória, László Péter, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Döntéstámogatás a hulladékok talajra alkalmazásának menedzsmentjéhez Kérdések, vita Zárszó Gruiz Katalin A SOILUTIL helyszíni bemutató programja november 15..A.S.A. Magyarország Kft. Cím: 2360 Gyál, Kőrösi út 53. FIGYELEM! A nagy érdeklődésre való tekintettel a programot két turnusban bonyolítjuk le. A szervezők által biztosított busszal érkezőknek 9.00 Gyülekezés a BME, K. épület előtti parkolójában (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 9.40 Résztvevők fogadása az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli központjában frissítőkkel A.S.A. Magyarország Kft. általános bemutatása Németh István, ügyvezető igazgató SOILUTIL kísérleti helyszínek ismertetése Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, BME Helyszíni bemutató: Liziméterek, Szabadföldi parcellák,.a.s.a. létesítmények Kérdések, vita Saját gépkocsival érkezőknek Résztvevők fogadása az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli központjában frissítőkkel A.S.A. Magyarország Kft. általános bemutatása Németh István, ügyvezető igazgató SOILUTIL kísérleti helyszínek ismertetése Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, BME Helyszíni bemutató: Liziméterek, Szabadföldi parcellák,.a.s.a. létesítmények Kérdések, vita Térkép és GPS koordináták a programfüzet hátoldalán!

4 A SOILUTIL koncepció Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatása László Tibor Zoltán (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály) A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján a hulladékgazdálkodás országos tervezése az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) és az ennek részét képező Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP), a hulladékgazdálkodás területi tervezése a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok keretein belül valósul meg. Az új jogszabályi környezethez és szakmapolitikai célkitűzésekhez igazítva el kellett készíteni az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet is. Az OHT tervezési időszaka igazodva az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakához 7 év. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a következő 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöli. Az OHT egy olyan szakpolitikai stratégia, amely alapvetően meghatározza a magyarországi hulladékgazdálkodás elkövetkező hét évének cselekvési programját. Az OHT - a tervezési folyamat részeként, a társadalmi részvétel biztosítás érdekében a környezeti értékeléssel együtt nyilvánossá válik. A hulladéktörvény hatása a magyarországi hulladékgazdálkodásra Németh István (.A.S.A. Magyarország Kft.) Az előadás fő témája a hulladéktörvény hatásainak bemutatása a települési szilárd hulladék gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás vonatkozásában. Ismertetjük a várható átrendeződéseket a piaci szereplők és piaci szegmensek területein. A törvény hatása a kereskedelmi és ipari - egyéb települési hulladékok kivételével hulladékok piacára. A január 1-én életbe lépett azóta már több alkalommal módosított évi CLXXXV. törvény a hulladékról szakaszosan számos új elemet érvényesít a hazai hulladékgazdálkodás területein. Bevezették a hulladéklerakási járulékot, melynek mértéke idén a települési hulladékok esetében 3000 Ft/tonna, és évente 3000 Ft-tal emelkedik egészen a Ft-os érték eléréséig. Azonban a hulladéklerakási járulék megfizetése alapvető célját, a hulladék lerakótól való eltérítését, és a hulladékhasznosítási technológiák versenyképességének növelését jelenleg nem éri el, mivel ez a járulék nem hárítható át a hulladék termelőjére, kényszerítve őt a tudatosabb, környezetbarát hulladékkezelési technológiák választására. A törvény szabályozza a hulladékkezelés közszolgáltatás díjait egészen év végéig, mely a közszolgáltatók egy részét akik eddig alacsony árréssel dolgoztak veszteséges működtetés felé viszi. A törvény előírja még a közszolgáltatás non-pofit módon történő ellátását évtől, valamint az állami ill. önkormányzati többségi tulajdont a közszolgáltató cégekben. Ezen rendelkezések a magántulajdonú cégek kivonulását jelentik a közszolgáltatási piacról. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértői rendszer Gruiz Katalin (BME) A hierarchikus hulladékmenedzsment szintek között azok a hulladékhasznosítási módszerek foglalják el a legmagasabb pozíciókat, melyek a hulladékot a legnagyobb haszon mellett a legkisebb kockázattal képesek újrafelhasználni az eredetivel azonos vagy attól eltérő célokkal. A talajra alkalmazott hulladékok kockázata a hulladék anyagtartalmának veszélyeitől és a felhasználás helyének, az ott élő receptorok érzékenységétől függ. A hasznoknál a teljes életciklust és gazdasági, környezeti és társadalmi valamint kulturális hasznokat is figyelembe kell venni. A leromlott, tápanyaghiányos, humuszhiányos, szerkezethiányos, stb. vagy szennyezett talajok megjavítása, meggyógyítása hulladékok felhasználásával nemcsak a globálisan jelentkező talajromlások megállítását és visszafordítását teszik lehetővé, de egyúttal a szénkörforgalom normalizálását is el lehet érni, oly módon, hogy a levegőbe széndioxid formájában bekerülő szenet hosszútávon megkötjük a talajban. Ezt tükrözi számokban a SOILUTIL szakértői rendszere.

5 Hulladékok talajra alkalmazása: nemzetközi és hazai helyzet Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft. Hulladékok hasznosításának jogi szabályozása az EU-ban és Magyarországon következmények, trendek Bándi Gyula tszv. egyetemi tanár, az EU környezetjog Jean Monnet professzora (PPKE JÁK) A hulladékok kezelésének, hasznosításának a kezdetekről fogva kulcskérdése a jogi szabályozás, a jog általi értelmezés gondoljunk eleve a hulladék fogalmára. A jog nem csak megfelelő és szükséges korlátokat jelent, hanem elősegítheti, de hátráltathatja is a különböző hasznosítási elképzeléseket. Az utóbbi évek EU, és ennek nyomán hazai szabályozása sokat változott a hasznosítás támogatása irányában, de még vannak lehetőségek, teendők, amelyek szabályozási koncepcionális és tételes javaslatokban ölthetnek testet. Vizsgálandó a melléktermék kérdése, a hulladékstátusz megszűnése és a hasznosítás feltételei ( legjobb környezeti eredmény vagy a környezeti kockázat felmérésének jogi megjelenési lehetőségei). Hulladékokat leromlott talajok javítására hasznosító technológiák EU trendek Anton Attila és Uzinger Nikolett (MTA ATK TAKI) Az előadás elsősorban olyan hulladékok hasznosításával és az azokhoz kapcsolódó vizsgálatokkal foglalkozik, amelyek elsősorban a talajhoz kötődnek, talajjavításhoz, azaz egyes fizikai és kémiai tulajdonságaik termesztési és/vagy ökológiai szempontból történő javításához. Nem tárgyaljuk azokat a hulladékokat, illetve anyagokat és technológiákat, amelyek már ma is elterjedten használatosak. A 2008/98/EK hulladékokról szóló EU-s keretirányelv II. mellékletében R10 alatt ( talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös ) található a talajban történő hasznosítás. Egyrészt megvizsgáljuk, hogy a BAT (Best Available Techniques) technológiák referencia dokumentumaiban találunk-e olyan technológiákat, amely a keletkező hulladék talajban történő hasznosításával foglalkozik, másrészt a European Waste Catalogue (EWC) felhasználásával kiválasztjuk azokat az anyagokat, amelyek, fizikai és/vagy kémiai tulajdonságaik alapján helyettesíthetik a természetes talajok egy-egy összetevőjét, talajra jellemző funkciókat tudnak ellátni. Az előadás első részében ismertetjük a hasznosítás fogalmát gyakorlati aspektusból, az EU hulladék stratégiáját és annak tapasztalatait, valamint néhány, Európán kívüli irányt, majd néhány hulladék (vörösiszap, szénbányászati hulladék, vinasz, papíriszap, erőművi pernye, nagyolvasztói salak, gipszkarton, települési szilárd hulladék pernye, szennyvíziszap pernye - foszfátok visszanyerése a szennyvíziszap égetési maradékaiból, szennyvíziszap, hulladék szőnyeg, cementégető kemencék pora) újrahasznosításának lehetőségét. A hasznosítással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat ismertetjük a szakmai és a tudományos szakirodalom, szemelvények, esetleírások segítségével.

6 Talajromlás, fenntartható talajhasználat Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Talajromlási folyamatok általában és a kockázatok Magyarországon Szabó József és Anton Attila (MTA ATK TAKI) A talaj hazánk egyik legfontosabb, - feltételesen megújuló, megújítható - természeti erőforrása; a többi természeti erőforrás hatásának integrátora, transzformátora. A talaj minőséget elsősorban a fizikai, a kémiai és biológiai tulajdonságokból következő talajállapot határozza meg. A talajállapot különböző fizikai, kémiai és biológiai indikátorokkal jellemezhető. A talajállapot mezőgazdasági értékelése elsősorban a termékenység alapján történik. Növénytermesztési szempontból kedvező talajállapotról ez alapján akkor beszélünk, ha a növények igényének megfelelő a nedvesség-, a levegő-, a hő- és a tápanyagforgalom a talajban. Kedvező fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő talajon a növénytermesztés kockázata és költsége csökken, az élelmiszertermelés biztonsága és hatékonysága nő. A talajállapot megítélésekor a növénytermesztési igények mellett azonban figyelembe kell venni a talaj egyéb funkcióinak szempontjait és a környezetre gyakorolt hatását is. A mezőgazdasági földhasználat talajra gyakorolt hatása a talajok mennyiségi és minőségi paramétereinek - a természeti folyamatokhoz képest - gyors változásaiban nyilvánul meg. Az intenzíven használt mezőgazdasági területeken, különösen a nem megfelelő talajhasználat és agrotechnika miatt talajdegradáció jelentkezik. A degradációs folyamatok talajállapot romlást és környezeti károkat okozhatnak, okoznak. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI), mint projektgazda az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez (OKIR) kapcsolódóan a Talajdegradációs Információs Rendszert (TDR) fejlesztett között. A projekt célkitűzése a gazdálkodás környezeti eredményességének vizsgálatára, a mezőgazdasági eredetű terhelések hatásainak degradációs állapot indikátorokkal való kimutatására, mértékük számszerűsítésére, illetve terhelési indikátorokkal való összevetésére, együttes elemzésére alkalmas talajvédelmi informatikai rendszer kialakítása volt. Talajtani adatbázis kialakítása a kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Pásztor László és Szabó József (MTA ATK TAKI) Magyarország reprezentatív mezőgazdasági üzemeiben parcella szinten elvégzett felvételezések és vizsgálatok alapján felmértük a regionális szintű talajromlás helyzetét. A terepi- és laboratóriumi vizsgálatok eredményeiből meghatároztuk a mezőgazdasági területeken jelentkező különböző talajromlási folyamatokat és talajállapotból következtettünk a talajromlás mértékére. A kialakított talajtani adatbázis tartalmazza a leromlott/degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését és a degradáció típusát. A talajdegradációs régiók térinformatikai állományából webes térképi (WMS) szolgáltatást és ArcGIS Server alkalmazást indítottunk, szerepeltetve a talajok különböző leromlási folyamatainak eredményeit. A leromlott talajokat degradációs típusonként úgynevezett Referencia Talaj Helyszínek (RTH) jellemzik, amelyek országos térinformatikai adatbázisa kiszolgálja az újrahasznosítható hulladékok felhasználását támogató szakértői rendszer talajinformációs oldalát.

7 Hulladékok elofordulása, éé SOILUTIL adatbázis Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Hulladékstatisztika, szerves és szervetlen hulladékok hasznosítása talajra Gruiz Katalin (BME) Az előadás áttekintést ad Európa és a világ hulladékhelyzetéről, és példákat sorakoztat fel a szerves és szervetlen hulladékok anyagként történő talajra alkalmazásáról, a hulladékok ilyeténképpen történő hasznosításáról. A hamuk és pernyék, a hulladék gipszek, a vörösiszap, a szervesanyag-tartalmú biológiai hulladékok átalakítás nélkül és különféle kezelések után kerülhetnek a talajba. A rendszerezett példák jól mutatják, hogy mi mindent pazarolunk el, ami a talajból hiányzik. Arra is rámutat az előadás, hogy milyen újításokra, milyen szemléletváltásra és milyen jogi szabályozási változtatásokra lenne szükség, hogy a tudáson alapuló hulladékmenedzsment megvalósulhasson. SOILUTIL hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Vaszita Emese, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi Attila, Atkári Ágota és Gruiz Katalin A SOILUTIL projekt egyik feladata létrehozni egy döntéstámogató rendszert a hulladékok/melléktermékek kockázatalapú talajra hasznosítására. A SOILUTIL adatlapos adatbázis adatokat szolgáltat a döntéstámogató rendszernek. A hulladék- és talajjellemzési adatlapos adatbázisokon kívül, fontos szerepe van a döntéstámogatásban, az adatlapos technológia adatbázisnak, mely hulladékokat hasznosító és kezelő technológiákat, talajjavítási és remediációs technológiákat tartalmaz. Az előadás bemutatja a hulladék/melléktermék jellemzési adatlapos adatbázist, az adatlapok létrehozásának koncepcióját, az adatbázis összetételét, az adatlapok szerkezetét, kitér a hulladék veszélye- és a talajra alkalmazás kockázatának megkülönböztetésére az adatlapon, a hulladék potenciális talajra hasznosítás alternatíváinak szakértői javaslataira, valamint bemutatja a hulladéklerakók/depóniák magyarországi előfordulási helyét és jellemzőit szemléltető térképi adatbázist. Vörösiszap kockázata a talajban (Ajka) Gruiz Katalin és Anton Attila (BME) Az ajkai vörösiszapkatasztrófa az iszapárnak áldozatul esett emberek és környezetbe kikerülő lúgos vörösziszap okozta károkon túl komoly tanulságokkal szolgált. A kockázat alapú környezetmendzsment szükségessége és hasznossága itt is bizonyítást nyert és katasztrófahelyzet után beállt helyzetben alkalmazható lett. A teljes vízgyűjtő komplex kockázatfelmérése megmutatta, hogy mik a prioritás élvező elemek, hogy melyeket kell, és melyeket nem kell csökkenteni. A vörösiszap-baleset kockázati modelljét és a történteket számszerű eredményekkel, kockázati értékekkel alátámasztva mutatja be a szerző.

8 Hulladékok talajra alkalmazásának mérnöki megoldásai, esettanulmányok Levezető elnök: Gruiz Katalin, BME Hulladéklerakók ideiglenes takarása, rekultiválása Erdélyi Attila (.A.S.A.) A hulladéklerakók régen és ma, azaz hogyan változott a hulladéklerakás és a hulladéklerakó művelés a kezdetektől napjainkig. Hulladéklerakók bezárásának és rekultiválásának szabályozásának bemutatása, a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet alapján. Jelenleg alapvetően ezen rendelet szabályozza a hulladéklerakók építésének, alsó- és oldalsó műszaki védelmének kialakítását és a hulladéklerakó művelés befejezésekor annak átmeneti felső- és végleges felső záróréteg rendszerének kialakítását. Az előző bekezdésben említett- a hulladéklerakók bezárásának és rekultiválásának rendjét szabályozó rendelet enged némi mozgásteret az egyes hulladéklerakó típusok (veszélyes, nem veszélyes, inert) alsó és oldalsó műszaki védelmének kialakítása, valamint a rekultivációs rétegrendjének kialakítása során, mind a tervező, mind a hatóság számára. Áttekintve a rekultivációs rétegrendre vonatkozó előírásokat számos kérdés merült fel az előírt rétegek szükségessége és szükségességük esetén azok vastagságának és az alkalmazható anyagok vonatkozásában. A SOILUTIL projekt eredményei segítséget nyújtanak a rekultivációs rétegrend újragondolásában, rávilágítanak a hulladékok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire a hulladéklerakók rekultiválásánál. Mesterséges talajok előállítása hulladékokból és melléktermékekből nemzetközi és haza kitekintés Uzinger Nikolett, Rékási Márk és Anton Attila (MTA ATK TAKI) A mesterséges talajok a természetes talajok helyettesítésére szolgáló, különböző szerves és szervetlen anyagokból készülő keverékek, talajszerű anyagok, a természetes talajoknál egyszerűbb rendszerek. Felhasználási területüktől függően azoknak megfelelő, de a természetes talajra jellemző funkciókat kell ellátniuk. A mesterséges talajok felhasználásának legnagyobb előnye, hogy a természetes, termékeny feltalaj helyettesítésére szolgálhat olyan esetekben, amikor a természetes talaj alkalmazása annak eredeti helyéről történő elhordásával járna. A hulladékokból készült mesterséges talajok megfelelő alkalmazásával igen nagy mennyiségű hulladék hasznosítására nyílna lehetőség. A növények igényeihez igazodó keverékek elegendő tápelemet, mikroelemet biztosítanak azok fejlődéséhez. A egy hulladék alapú jó minőségű összetevőkből, a megfelelő arányban összeállított mesterséges talaj korlátait, hátrányait a minimálisra lehet csökkenteni, miközben annak előnyeit megőrizhetjük

9 Mesterséges talaj előállítása hulladékokból: Kisléptékű szabadföldi kísérletek az.a.s.a. hulladéklerakó szorítótöltésén Klebercz Orsolya, Böröndi Tamás, Ullmann Orsolya, Zajáros Anett, Feigl Viktória, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Az ipari célokra takarórétegként felhasznált inert anyagok termékennyé tételét, a talajképződés folyamatának első lépéseként a növényesedés beindítását célozza meg az a két in situ termesztőközeg-létrehozási kísérletsorozat, melynek az ASA hulladéklerakó szorítótöltésén folynak 2010 nyara, illetve 2012 ősze óta. A hulladéklerakó szorítótöltését alkotó, építkezésről származó terméketlen altalaj termővé tételére számos hulladék alapanyagot próbáltunk ki: kommunális szennyvíziszap, zöldhulladék, szennyvíziszap-komposzt, faforgács, kétfajta hulladék gipsz, valamint vörösiszap és vörösiszappal szennyezett talaj a MAL Zrt. tározójából. A két léptéknövelt kísérletsorozat eredményeit röviden bemutatva demonstráljuk, hogy lehetséges hulladékok összekeverésével olyan növényi termesztőközegek létrehozása, amely három, illetve egy év után is igen kedvező tulajdonságokat mutatnak. Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin (BME) A hulladéktározók lefedésére/ rekultivációjára megoldást jelent a hulladékokból készült geotechnikai elemek alkalmazása. Előadásomban vörösiszap- és pernyetározók letakarására tervezett különböző szemcseméretű inert építési-bontási hulladékokból (zúzott beton- és zúzott téglahulladék) kialakított kapilláris rétegsorok kísérleti alkalmazását ismertetem laboratóriumi előkíséreletek alapján kialakított liziméterekben. Mivel a vörösiszaptározók csak talajjal történő letakarása során a felfelé vándorló toxikus ionok vagy lúg problémát jelent, a kísérlet során a kiindulási koncepció az, hogy a vörösiszaptól két különböző funkciót betöltő hulladék réteggel választjuk el a talajréteget. Az első réteg egy kapilláris gátként működő réteg nagy szemcseméretű hulladékból, aminek az a feladata, hogy megakadályozza a vörösiszap tetején megálló lúgos víz feljutását a talajrétegbe. A második réteg egy kisebb szemcseméretű hulladékból készült kapilláris réteg, melynek az a feladata, hogy megtartsa a lejutó vizet, és onnan a talaj vissza tudja szívni szükség esetén, biztosítva a vizet a növénytakaró számára. Az előkísérletek alapján megállapítottuk, hogy kapilláris víztartó rétegnek a kis szemcseméretű tégla vagy beton, kapilláris gátnak a nagyobb szemcseméretű (20 50 mm) beton alkalmas. Vörösiszap alkalmazása talajra Ujaczki Éva, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) A talajvédelem mellett napjainkban az emberiség másik fontos feladata az egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladékok kezelése és hasznosítása. E két kiemelten fontos területet kapcsolja össze a SOILUTIL projekt, melynek keretein belül többléptékű kísérletsorozatban tanulmányoztuk a vörösiszap és az ajkai vörösiszap katasztrófa területéről származó vörösiszapos talaj hasznosíthatóságát leromlott, rossz tápanyagellátottságú talaj javítását célozva. Első lépésben a vörösiszap környezeti kockázatát vizsgáltuk kisléptékű mikrokozmosz tesztekben, amely célja volt, hogy meghatározzuk a károsan még nem ható vörösiszap-talaj arányát. Ezt követően laboratóriumi mikrokozmosz kísérletben 0 50% koncentrációban kevertünk vörösiszapot és vörösiszappal szenynyezett talajt savanyú homoktalajba, azért hogy vizsgáljuk talajjavításra való alkalmasságát. A technológia léptéknövelésének második lépcsőjeként novemberében szabadföldi lizimétereket és kisparcellás szabadföldi kísérletsorozatot állítottunk össze az.a.s.a. gyáli hulladéklerakóján, a szorítótöltést alkotó rossz minőségű altalajából. A kísérleti területen beállított 24 db 10 m2-es parcella közül nyolc parcellán a vörösiszappal szennyezett talaj illetve 8 parcellán a vörösiszap szabadföldi elhelyezhetőségét vizsgáltuk az altalajra terítve termékeny takaróanyagként, valamint a talajba különböző (5, 10, 20, 50 %) koncentrációkban bekeverve. A talajba helyezett hulladék rövid- és hosszútávú hatását fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai tesztekkel követtük nyomon. A bekeverés hatására a víztartóképesség 10%-al emelkedett, illetve a toxicitás 10%-ig tolerálhatónak bizonyult. Az ökotoxikológiai tesztek eredményei alapján a vörösiszap 5%-ig, a vörösiszappal kevert talaj 10 %-ig keverhető be.

10 Hamuk, pernyék veszélyek értékek, kockázatok hasznok Anton Áron, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Világszerte és Magyarországon is jelentős mennyiségű olyan energetikai eredetű hamu, pernye keletkezik, melynek hulladékként történő kezelése és elhelyezése költséges és környezeti kockázattal is jár. Ugyanakkor ezen anyagok vagy a belőlük előállított termékek fizikai-kémiai tulajdonságaik révén igazoltan alkalmasak lehetnek többek között talajjavító anyagként történő alkalmazásra, tápanyag-utánpótlásra, bizonyos fémek mobilitásának csökkentése által szennyezett területek remediációjára körültekintésre adhat okot azonban például veszélyesanyag-tartalmuk. Előadásomban az ezen hulladékok alkalmazásában rejlő potenciált a ma bevett, jogszabályokban is tükröződő gyakorlattal ellentétben nem veszélyességükön, hanem az általuk jelentett, talajtípustól és területhasználattól, alkalmazási módtól függő kockázat alapján értékelem: a rendelkezésre álló irodalom összegzése mellett bemutatom a SOILUTIL projekt keretében született eredményeket. Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória, Uzinger Nikolett, Anton Attila és Gruiz Katalin (BME) Nagy területre kiterjedő, diffúz fémszennyezettség kezelésére megoldást jelent a fémek kémiai stabilizálása a talajban. A kémiai stabilizálószer a fémeket immobilis formában megköti, ezzel megakadályozva a szennyezőanyag vízzel való terjedését és táplálékláncba jutását. Az erózió és a defláció tovább csökkenthető stabilizáló növények alkalmazásával. Kémiai stabilizálószerként lúgos anyagok, nagy vastartalmú anyagok és szerves anyagok egyaránt alkalmazhatóak. A hulladékok közül például az erőművi pernyék, az ivóvíztisztítási csapadékok vagy a vörösiszap egyaránt használhatóak fémmel szennyezett talajok kémiai stabilizálására. Az előadásban áttekintjük a kémiai stabilizálásra alkalmas hulladékokat és a Gyöngyösoroszi bánya fémekkel szennyezett területén végzett kémiaival kombinált fitostabilizációs kísérleteket és eredményeiket. Hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringja Molnár Mónika, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Fekete-Kertész Ildikó, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) A talajdegradációs folyamatokat kompenzáló és egyben hulladékhasznosítást célzó innovatív technológiáink kidolgozása és alkalmazása során célspecifikus és problémaspecifikus integrált metodikát alkalmaztunk mind a talaj és hulladékok jellemzésére, mind a kísérletek (technológiák) követésére. Az integrált metodika lényege az, hogy mind a hulladékok, mind a talajok értékes és veszélyes komponenseit analizáljuk, teszteljük fizikai-kémiai és biológiai módszerekkel. Olyan paraméterek teszteléséről van itt szó, melyek a szakértői prioritási listán is szerepelnek, és amelyek alapvetően meghatározzák a hulladékok és a talajok, illetve geotechnikai elemek értékeit, szűk keresztmetszeteit és konkrét veszélyeit. Az integrált metodikát alkalmazhatjuk a hulladék általános kockázatfelmérésére, amikor még nem vesszük figyelembe a felhasználás helyét, a talaj érzékenységét és a talajhasználatok miatt kitett konkrét receptorokat. A másik, a helyszínspefikus kockázatfelmérés azt jelenti, hogy a konkrét talajra tett hulladék terjedését, sorsát, hatását mérjük a konkrét talajban a használatkor kitett konkrét receptorokkal. Ez a felmérés történhet mikrokozmoszokban, mezokozmoszokban vagy a helyszínen, szabadföldi vizsgálatok keretében. Kutatási munkánk első fázisában kidolgoztunk egy általános integrált monitoring sémát leromlott, illetve hulladékkal javított talajokra, termesztőközegekre és geotechnikai elemekre. Majd ezeket további konkrét alkalmazásokra, kísérleti sémákra specifikáltuk: a vörösiszap környezetre gyakorolt hatásának felmérésére üledék- és talajminták esetében, illetve a talajszikesedés vizsgálatára. Ennek érdekében új méréseket vontunk be mind az ökotoxikológia tesztek, mind a talajtextúra meghatározására alkalmazott mérések körébe. Ezeket az integrált monitoring metodikákat, tesztcsomagokat a laboratóriumi és szabadföldi kísérletek monitoringja során kipróbáltuk és validáltuk.

11 Felfelé a hulladékhierarchiában komposztálás, depóniagáz hasznosítás Mondel Marietta és Jambrich Roland (ASA) Hulladékkezelési és hasznosítási technológiák és lehetőségek bemutatása hazai vonatkozásban. Az.A.S.A. által alkalmazott technológiák ismertetése, különös tekintettel a komposztálásra, valamint a depóniagáz hasznosításra. A hulladék útja egy sok összetevős rendszer hatásainak befolyása által alakul változik. Napjainkban a cél egyre inkább - ha a hulladék keletkezésének megelőzését mint alaptételt elhagyjuk a keletkező, lehetőleg minél kisebb mennyiségű hulladék lehető leghatékonyabb hasznosítása. A szerves hulladékok lerakótól történő eltérítése jogszabályi kötelezettsége ma valamennyi hulladéklerakó üzemeltetőnek. Napjainkban az eltérített szerves hulladék kezelésének egyik legismertebb és legjobban kidolgozott technológiája a komposztálás, melynek számos fajtája létezik. Telephelyén az.a.s.a. is működtet egy komposztáló üzemet, ahol szigorú minőségi előírások betartásával kereskedelmi forgalomba hozható termékké minősített komposztot állít elő. A hulladéklerakóban keletkező gázok kezelése szintén jogszabályi kötelezettség. E gázok közül a metán hasznosítható gázmotoros rendszer segítségével villamos áram és hő termelésére. Az.A.S.A. telephelyén működik egy immáron közel 2 MWh kapacitású gázmotoros erőmű. Döntéstámogatás a hulladékok talajra alkalmazásának menedzsmentjéhez Klebercz Orsolya, Vaszita Emese, Koch Dániel, Nagy Zsuzsanna Magdolna, Feigl Viktória, László Péter, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) A hulladékok talajra alkalmazása komplex problémakör, amelynek átlátása széles körű ismereteket igényel a hulladékgazdálkodás és talajvédelem tudományos, jogi és menedzsment oldaláról egyaránt. Ugyanakkor számos olyan felhasználói kört érint - földtulajdonosok, kistermelők, hulladéktermelős és hulladékkezelő cégek akik ennek a tudásnak csak egy részével rendelkeznek. A SOILUTIL adatbázisos döntéstámogató rendszer feladata, hogy a kérdésben érintetteket eligazítsa a hulladékok talajra alkalmazásának lehetőségei és kockázatai között, megismertesse velük a hulladékokkal megoldható talajproblémákat, tájékoztassa őket a problémájuk megoldására alkalmas hulladékok köréről, valamint a rendelkezésükre álló technológiai lehetőségekről, vagyis ellássa őket mindazon hiányzó információkkal, amelyek megkönnyítik számukra a talajok hulladékokkal történő javításában rejlő lehetőségek kihasználását.

12 Talajjavítás hulladékokkal A helyszíni bemutató megközelíthetősége.a.s.a. Magyarország Kft. Cím: 2360 Gyál, Kőrösi út 53. M0 D-i szektor 34-es kijárat (GPS koordináták: )