Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató november Budapest, Gyál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató 2013. november 14 15. Budapest, Gyál"

Átírás

1 Talajjavítás hulladékokkal Konferencia és terepi bemutató november Budapest, Gyál

2 A SOILUTIL konferencia programja november 14. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Főépület, Díszterem 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. I. em Regisztráció A SOILUTIL koncepció Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft László Tibor Zoltán (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály): Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatása Németh István (.ASA. Magyarország Kft.): A hulladéktörvény hatása a magyarországi hulladékgazdálkodásra Gruiz Katalin (BME): Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértői rendszer Kérdések, vita Hulladékok talajra alkalmazása: nemzetközi és hazai helyzet Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft Bándi Gyula (PPKE): Hulladékok hasznosításának jogi szabályozása az EU-ban és Magyarországon következmények, trendek Anton Attila és Uzinger Nikolett (MTA ATK TAKI): Hulladékokat leromlott talajok javítására hasznosító technológiák EU trendek Kérdések, vita Kávészünet Talajromlás, fenntartható talajhasználat Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Szabó József és Anton Attila (MTA ATK TAKI): Talajromlási folyamatok általában és a kockázatok Magyarországon László Péter, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Pásztor László és Szabó József (MTA ATK TAKI): Talajtani adatbázis kialakítása a kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz Kérdések, vita Hulladékok előfordulása, SOILUTIL adatbázis Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Gruiz Katalin (BME) Hulladékstatisztika, szerves és szervetlen hulladékok hasznosítása talajra Vaszita Emese, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi Attila, Atkári Ágota és Gruiz Katalin (BME) SOILUTIL hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Gruiz Katalin és Anton Attila (BME) Vörösiszap kockázata a talajban (Ajka) Kérdések, vita Ebéd

3 Hulladékok talajra alkalmazásának mérnöki megoldásai, esettanulmányok Levezető elnök: Gruiz Katalin, BME Erdélyi Attila (.A.S.A.) Hulladéklerakók ideiglenes takarása, rekultiválása Uzinger Nikolett, Rékási Márk és Anton Attila (MTA ATK TAKI) Mesterséges talajok előállítása hulladékokból és mel-léktermékekből nemzetközi és haza kitekintés Klebercz Orsolya, Böröndi Tamás, Ullmann Orsolya, Zajáros Anett, Feigl Viktória, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Mesterséges talaj előállítása hulladékokból: kisléptékű sza-badföldi kísérletek az.a.s.a. hulladéklerakó szorítótöltésén Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin (BME) Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Ujaczki Éva, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Vörösiszap alkalmazása talajra Anton Áron, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Hamuk, pernyék veszélyek értékek, kockázatok hasznok Feigl Viktória, Uzinger Nikolett, Anton Attila és Gruiz Katalin (BME) Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Molnár Mónika, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Fekete-Kertész Ildikó, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringja Mondel Marietta és Jambrich Roland (ASA) Felfelé a hulladékhierarchiában komposztálás, depóniagáz hasznosítás Klebercz Orsolya, Vaszita Emese, Koch Dániel, Nagy Zsuzsanna Magdolna, Feigl Viktória, László Péter, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Döntéstámogatás a hulladékok talajra alkalmazásának menedzsmentjéhez Kérdések, vita Zárszó Gruiz Katalin A SOILUTIL helyszíni bemutató programja november 15..A.S.A. Magyarország Kft. Cím: 2360 Gyál, Kőrösi út 53. FIGYELEM! A nagy érdeklődésre való tekintettel a programot két turnusban bonyolítjuk le. A szervezők által biztosított busszal érkezőknek 9.00 Gyülekezés a BME, K. épület előtti parkolójában (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 9.40 Résztvevők fogadása az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli központjában frissítőkkel A.S.A. Magyarország Kft. általános bemutatása Németh István, ügyvezető igazgató SOILUTIL kísérleti helyszínek ismertetése Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, BME Helyszíni bemutató: Liziméterek, Szabadföldi parcellák,.a.s.a. létesítmények Kérdések, vita Saját gépkocsival érkezőknek Résztvevők fogadása az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli központjában frissítőkkel A.S.A. Magyarország Kft. általános bemutatása Németh István, ügyvezető igazgató SOILUTIL kísérleti helyszínek ismertetése Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, BME Helyszíni bemutató: Liziméterek, Szabadföldi parcellák,.a.s.a. létesítmények Kérdések, vita Térkép és GPS koordináták a programfüzet hátoldalán!

4 A SOILUTIL koncepció Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatása László Tibor Zoltán (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály) A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján a hulladékgazdálkodás országos tervezése az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) és az ennek részét képező Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP), a hulladékgazdálkodás területi tervezése a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok keretein belül valósul meg. Az új jogszabályi környezethez és szakmapolitikai célkitűzésekhez igazítva el kellett készíteni az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet is. Az OHT tervezési időszaka igazodva az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakához 7 év. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a következő 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöli. Az OHT egy olyan szakpolitikai stratégia, amely alapvetően meghatározza a magyarországi hulladékgazdálkodás elkövetkező hét évének cselekvési programját. Az OHT - a tervezési folyamat részeként, a társadalmi részvétel biztosítás érdekében a környezeti értékeléssel együtt nyilvánossá válik. A hulladéktörvény hatása a magyarországi hulladékgazdálkodásra Németh István (.A.S.A. Magyarország Kft.) Az előadás fő témája a hulladéktörvény hatásainak bemutatása a települési szilárd hulladék gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás vonatkozásában. Ismertetjük a várható átrendeződéseket a piaci szereplők és piaci szegmensek területein. A törvény hatása a kereskedelmi és ipari - egyéb települési hulladékok kivételével hulladékok piacára. A január 1-én életbe lépett azóta már több alkalommal módosított évi CLXXXV. törvény a hulladékról szakaszosan számos új elemet érvényesít a hazai hulladékgazdálkodás területein. Bevezették a hulladéklerakási járulékot, melynek mértéke idén a települési hulladékok esetében 3000 Ft/tonna, és évente 3000 Ft-tal emelkedik egészen a Ft-os érték eléréséig. Azonban a hulladéklerakási járulék megfizetése alapvető célját, a hulladék lerakótól való eltérítését, és a hulladékhasznosítási technológiák versenyképességének növelését jelenleg nem éri el, mivel ez a járulék nem hárítható át a hulladék termelőjére, kényszerítve őt a tudatosabb, környezetbarát hulladékkezelési technológiák választására. A törvény szabályozza a hulladékkezelés közszolgáltatás díjait egészen év végéig, mely a közszolgáltatók egy részét akik eddig alacsony árréssel dolgoztak veszteséges működtetés felé viszi. A törvény előírja még a közszolgáltatás non-pofit módon történő ellátását évtől, valamint az állami ill. önkormányzati többségi tulajdont a közszolgáltató cégekben. Ezen rendelkezések a magántulajdonú cégek kivonulását jelentik a közszolgáltatási piacról. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértői rendszer Gruiz Katalin (BME) A hierarchikus hulladékmenedzsment szintek között azok a hulladékhasznosítási módszerek foglalják el a legmagasabb pozíciókat, melyek a hulladékot a legnagyobb haszon mellett a legkisebb kockázattal képesek újrafelhasználni az eredetivel azonos vagy attól eltérő célokkal. A talajra alkalmazott hulladékok kockázata a hulladék anyagtartalmának veszélyeitől és a felhasználás helyének, az ott élő receptorok érzékenységétől függ. A hasznoknál a teljes életciklust és gazdasági, környezeti és társadalmi valamint kulturális hasznokat is figyelembe kell venni. A leromlott, tápanyaghiányos, humuszhiányos, szerkezethiányos, stb. vagy szennyezett talajok megjavítása, meggyógyítása hulladékok felhasználásával nemcsak a globálisan jelentkező talajromlások megállítását és visszafordítását teszik lehetővé, de egyúttal a szénkörforgalom normalizálását is el lehet érni, oly módon, hogy a levegőbe széndioxid formájában bekerülő szenet hosszútávon megkötjük a talajban. Ezt tükrözi számokban a SOILUTIL szakértői rendszere.

5 Hulladékok talajra alkalmazása: nemzetközi és hazai helyzet Levezető elnök: Erdélyi Attila,.A.S.A. Magyarország Kft. Hulladékok hasznosításának jogi szabályozása az EU-ban és Magyarországon következmények, trendek Bándi Gyula tszv. egyetemi tanár, az EU környezetjog Jean Monnet professzora (PPKE JÁK) A hulladékok kezelésének, hasznosításának a kezdetekről fogva kulcskérdése a jogi szabályozás, a jog általi értelmezés gondoljunk eleve a hulladék fogalmára. A jog nem csak megfelelő és szükséges korlátokat jelent, hanem elősegítheti, de hátráltathatja is a különböző hasznosítási elképzeléseket. Az utóbbi évek EU, és ennek nyomán hazai szabályozása sokat változott a hasznosítás támogatása irányában, de még vannak lehetőségek, teendők, amelyek szabályozási koncepcionális és tételes javaslatokban ölthetnek testet. Vizsgálandó a melléktermék kérdése, a hulladékstátusz megszűnése és a hasznosítás feltételei ( legjobb környezeti eredmény vagy a környezeti kockázat felmérésének jogi megjelenési lehetőségei). Hulladékokat leromlott talajok javítására hasznosító technológiák EU trendek Anton Attila és Uzinger Nikolett (MTA ATK TAKI) Az előadás elsősorban olyan hulladékok hasznosításával és az azokhoz kapcsolódó vizsgálatokkal foglalkozik, amelyek elsősorban a talajhoz kötődnek, talajjavításhoz, azaz egyes fizikai és kémiai tulajdonságaik termesztési és/vagy ökológiai szempontból történő javításához. Nem tárgyaljuk azokat a hulladékokat, illetve anyagokat és technológiákat, amelyek már ma is elterjedten használatosak. A 2008/98/EK hulladékokról szóló EU-s keretirányelv II. mellékletében R10 alatt ( talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös ) található a talajban történő hasznosítás. Egyrészt megvizsgáljuk, hogy a BAT (Best Available Techniques) technológiák referencia dokumentumaiban találunk-e olyan technológiákat, amely a keletkező hulladék talajban történő hasznosításával foglalkozik, másrészt a European Waste Catalogue (EWC) felhasználásával kiválasztjuk azokat az anyagokat, amelyek, fizikai és/vagy kémiai tulajdonságaik alapján helyettesíthetik a természetes talajok egy-egy összetevőjét, talajra jellemző funkciókat tudnak ellátni. Az előadás első részében ismertetjük a hasznosítás fogalmát gyakorlati aspektusból, az EU hulladék stratégiáját és annak tapasztalatait, valamint néhány, Európán kívüli irányt, majd néhány hulladék (vörösiszap, szénbányászati hulladék, vinasz, papíriszap, erőművi pernye, nagyolvasztói salak, gipszkarton, települési szilárd hulladék pernye, szennyvíziszap pernye - foszfátok visszanyerése a szennyvíziszap égetési maradékaiból, szennyvíziszap, hulladék szőnyeg, cementégető kemencék pora) újrahasznosításának lehetőségét. A hasznosítással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat ismertetjük a szakmai és a tudományos szakirodalom, szemelvények, esetleírások segítségével.

6 Talajromlás, fenntartható talajhasználat Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Talajromlási folyamatok általában és a kockázatok Magyarországon Szabó József és Anton Attila (MTA ATK TAKI) A talaj hazánk egyik legfontosabb, - feltételesen megújuló, megújítható - természeti erőforrása; a többi természeti erőforrás hatásának integrátora, transzformátora. A talaj minőséget elsősorban a fizikai, a kémiai és biológiai tulajdonságokból következő talajállapot határozza meg. A talajállapot különböző fizikai, kémiai és biológiai indikátorokkal jellemezhető. A talajállapot mezőgazdasági értékelése elsősorban a termékenység alapján történik. Növénytermesztési szempontból kedvező talajállapotról ez alapján akkor beszélünk, ha a növények igényének megfelelő a nedvesség-, a levegő-, a hő- és a tápanyagforgalom a talajban. Kedvező fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő talajon a növénytermesztés kockázata és költsége csökken, az élelmiszertermelés biztonsága és hatékonysága nő. A talajállapot megítélésekor a növénytermesztési igények mellett azonban figyelembe kell venni a talaj egyéb funkcióinak szempontjait és a környezetre gyakorolt hatását is. A mezőgazdasági földhasználat talajra gyakorolt hatása a talajok mennyiségi és minőségi paramétereinek - a természeti folyamatokhoz képest - gyors változásaiban nyilvánul meg. Az intenzíven használt mezőgazdasági területeken, különösen a nem megfelelő talajhasználat és agrotechnika miatt talajdegradáció jelentkezik. A degradációs folyamatok talajállapot romlást és környezeti károkat okozhatnak, okoznak. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI), mint projektgazda az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez (OKIR) kapcsolódóan a Talajdegradációs Információs Rendszert (TDR) fejlesztett között. A projekt célkitűzése a gazdálkodás környezeti eredményességének vizsgálatára, a mezőgazdasági eredetű terhelések hatásainak degradációs állapot indikátorokkal való kimutatására, mértékük számszerűsítésére, illetve terhelési indikátorokkal való összevetésére, együttes elemzésére alkalmas talajvédelmi informatikai rendszer kialakítása volt. Talajtani adatbázis kialakítása a kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Pásztor László és Szabó József (MTA ATK TAKI) Magyarország reprezentatív mezőgazdasági üzemeiben parcella szinten elvégzett felvételezések és vizsgálatok alapján felmértük a regionális szintű talajromlás helyzetét. A terepi- és laboratóriumi vizsgálatok eredményeiből meghatároztuk a mezőgazdasági területeken jelentkező különböző talajromlási folyamatokat és talajállapotból következtettünk a talajromlás mértékére. A kialakított talajtani adatbázis tartalmazza a leromlott/degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését és a degradáció típusát. A talajdegradációs régiók térinformatikai állományából webes térképi (WMS) szolgáltatást és ArcGIS Server alkalmazást indítottunk, szerepeltetve a talajok különböző leromlási folyamatainak eredményeit. A leromlott talajokat degradációs típusonként úgynevezett Referencia Talaj Helyszínek (RTH) jellemzik, amelyek országos térinformatikai adatbázisa kiszolgálja az újrahasznosítható hulladékok felhasználását támogató szakértői rendszer talajinformációs oldalát.

7 Hulladékok elofordulása, éé SOILUTIL adatbázis Levezető elnök: Anton Attila, MTA ATK TAKI Hulladékstatisztika, szerves és szervetlen hulladékok hasznosítása talajra Gruiz Katalin (BME) Az előadás áttekintést ad Európa és a világ hulladékhelyzetéről, és példákat sorakoztat fel a szerves és szervetlen hulladékok anyagként történő talajra alkalmazásáról, a hulladékok ilyeténképpen történő hasznosításáról. A hamuk és pernyék, a hulladék gipszek, a vörösiszap, a szervesanyag-tartalmú biológiai hulladékok átalakítás nélkül és különféle kezelések után kerülhetnek a talajba. A rendszerezett példák jól mutatják, hogy mi mindent pazarolunk el, ami a talajból hiányzik. Arra is rámutat az előadás, hogy milyen újításokra, milyen szemléletváltásra és milyen jogi szabályozási változtatásokra lenne szükség, hogy a tudáson alapuló hulladékmenedzsment megvalósulhasson. SOILUTIL hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Vaszita Emese, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi Attila, Atkári Ágota és Gruiz Katalin A SOILUTIL projekt egyik feladata létrehozni egy döntéstámogató rendszert a hulladékok/melléktermékek kockázatalapú talajra hasznosítására. A SOILUTIL adatlapos adatbázis adatokat szolgáltat a döntéstámogató rendszernek. A hulladék- és talajjellemzési adatlapos adatbázisokon kívül, fontos szerepe van a döntéstámogatásban, az adatlapos technológia adatbázisnak, mely hulladékokat hasznosító és kezelő technológiákat, talajjavítási és remediációs technológiákat tartalmaz. Az előadás bemutatja a hulladék/melléktermék jellemzési adatlapos adatbázist, az adatlapok létrehozásának koncepcióját, az adatbázis összetételét, az adatlapok szerkezetét, kitér a hulladék veszélye- és a talajra alkalmazás kockázatának megkülönböztetésére az adatlapon, a hulladék potenciális talajra hasznosítás alternatíváinak szakértői javaslataira, valamint bemutatja a hulladéklerakók/depóniák magyarországi előfordulási helyét és jellemzőit szemléltető térképi adatbázist. Vörösiszap kockázata a talajban (Ajka) Gruiz Katalin és Anton Attila (BME) Az ajkai vörösiszapkatasztrófa az iszapárnak áldozatul esett emberek és környezetbe kikerülő lúgos vörösziszap okozta károkon túl komoly tanulságokkal szolgált. A kockázat alapú környezetmendzsment szükségessége és hasznossága itt is bizonyítást nyert és katasztrófahelyzet után beállt helyzetben alkalmazható lett. A teljes vízgyűjtő komplex kockázatfelmérése megmutatta, hogy mik a prioritás élvező elemek, hogy melyeket kell, és melyeket nem kell csökkenteni. A vörösiszap-baleset kockázati modelljét és a történteket számszerű eredményekkel, kockázati értékekkel alátámasztva mutatja be a szerző.

8 Hulladékok talajra alkalmazásának mérnöki megoldásai, esettanulmányok Levezető elnök: Gruiz Katalin, BME Hulladéklerakók ideiglenes takarása, rekultiválása Erdélyi Attila (.A.S.A.) A hulladéklerakók régen és ma, azaz hogyan változott a hulladéklerakás és a hulladéklerakó művelés a kezdetektől napjainkig. Hulladéklerakók bezárásának és rekultiválásának szabályozásának bemutatása, a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet alapján. Jelenleg alapvetően ezen rendelet szabályozza a hulladéklerakók építésének, alsó- és oldalsó műszaki védelmének kialakítását és a hulladéklerakó művelés befejezésekor annak átmeneti felső- és végleges felső záróréteg rendszerének kialakítását. Az előző bekezdésben említett- a hulladéklerakók bezárásának és rekultiválásának rendjét szabályozó rendelet enged némi mozgásteret az egyes hulladéklerakó típusok (veszélyes, nem veszélyes, inert) alsó és oldalsó műszaki védelmének kialakítása, valamint a rekultivációs rétegrendjének kialakítása során, mind a tervező, mind a hatóság számára. Áttekintve a rekultivációs rétegrendre vonatkozó előírásokat számos kérdés merült fel az előírt rétegek szükségessége és szükségességük esetén azok vastagságának és az alkalmazható anyagok vonatkozásában. A SOILUTIL projekt eredményei segítséget nyújtanak a rekultivációs rétegrend újragondolásában, rávilágítanak a hulladékok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire a hulladéklerakók rekultiválásánál. Mesterséges talajok előállítása hulladékokból és melléktermékekből nemzetközi és haza kitekintés Uzinger Nikolett, Rékási Márk és Anton Attila (MTA ATK TAKI) A mesterséges talajok a természetes talajok helyettesítésére szolgáló, különböző szerves és szervetlen anyagokból készülő keverékek, talajszerű anyagok, a természetes talajoknál egyszerűbb rendszerek. Felhasználási területüktől függően azoknak megfelelő, de a természetes talajra jellemző funkciókat kell ellátniuk. A mesterséges talajok felhasználásának legnagyobb előnye, hogy a természetes, termékeny feltalaj helyettesítésére szolgálhat olyan esetekben, amikor a természetes talaj alkalmazása annak eredeti helyéről történő elhordásával járna. A hulladékokból készült mesterséges talajok megfelelő alkalmazásával igen nagy mennyiségű hulladék hasznosítására nyílna lehetőség. A növények igényeihez igazodó keverékek elegendő tápelemet, mikroelemet biztosítanak azok fejlődéséhez. A egy hulladék alapú jó minőségű összetevőkből, a megfelelő arányban összeállított mesterséges talaj korlátait, hátrányait a minimálisra lehet csökkenteni, miközben annak előnyeit megőrizhetjük

9 Mesterséges talaj előállítása hulladékokból: Kisléptékű szabadföldi kísérletek az.a.s.a. hulladéklerakó szorítótöltésén Klebercz Orsolya, Böröndi Tamás, Ullmann Orsolya, Zajáros Anett, Feigl Viktória, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) Az ipari célokra takarórétegként felhasznált inert anyagok termékennyé tételét, a talajképződés folyamatának első lépéseként a növényesedés beindítását célozza meg az a két in situ termesztőközeg-létrehozási kísérletsorozat, melynek az ASA hulladéklerakó szorítótöltésén folynak 2010 nyara, illetve 2012 ősze óta. A hulladéklerakó szorítótöltését alkotó, építkezésről származó terméketlen altalaj termővé tételére számos hulladék alapanyagot próbáltunk ki: kommunális szennyvíziszap, zöldhulladék, szennyvíziszap-komposzt, faforgács, kétfajta hulladék gipsz, valamint vörösiszap és vörösiszappal szennyezett talaj a MAL Zrt. tározójából. A két léptéknövelt kísérletsorozat eredményeit röviden bemutatva demonstráljuk, hogy lehetséges hulladékok összekeverésével olyan növényi termesztőközegek létrehozása, amely három, illetve egy év után is igen kedvező tulajdonságokat mutatnak. Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin (BME) A hulladéktározók lefedésére/ rekultivációjára megoldást jelent a hulladékokból készült geotechnikai elemek alkalmazása. Előadásomban vörösiszap- és pernyetározók letakarására tervezett különböző szemcseméretű inert építési-bontási hulladékokból (zúzott beton- és zúzott téglahulladék) kialakított kapilláris rétegsorok kísérleti alkalmazását ismertetem laboratóriumi előkíséreletek alapján kialakított liziméterekben. Mivel a vörösiszaptározók csak talajjal történő letakarása során a felfelé vándorló toxikus ionok vagy lúg problémát jelent, a kísérlet során a kiindulási koncepció az, hogy a vörösiszaptól két különböző funkciót betöltő hulladék réteggel választjuk el a talajréteget. Az első réteg egy kapilláris gátként működő réteg nagy szemcseméretű hulladékból, aminek az a feladata, hogy megakadályozza a vörösiszap tetején megálló lúgos víz feljutását a talajrétegbe. A második réteg egy kisebb szemcseméretű hulladékból készült kapilláris réteg, melynek az a feladata, hogy megtartsa a lejutó vizet, és onnan a talaj vissza tudja szívni szükség esetén, biztosítva a vizet a növénytakaró számára. Az előkísérletek alapján megállapítottuk, hogy kapilláris víztartó rétegnek a kis szemcseméretű tégla vagy beton, kapilláris gátnak a nagyobb szemcseméretű (20 50 mm) beton alkalmas. Vörösiszap alkalmazása talajra Ujaczki Éva, Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) A talajvédelem mellett napjainkban az emberiség másik fontos feladata az egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladékok kezelése és hasznosítása. E két kiemelten fontos területet kapcsolja össze a SOILUTIL projekt, melynek keretein belül többléptékű kísérletsorozatban tanulmányoztuk a vörösiszap és az ajkai vörösiszap katasztrófa területéről származó vörösiszapos talaj hasznosíthatóságát leromlott, rossz tápanyagellátottságú talaj javítását célozva. Első lépésben a vörösiszap környezeti kockázatát vizsgáltuk kisléptékű mikrokozmosz tesztekben, amely célja volt, hogy meghatározzuk a károsan még nem ható vörösiszap-talaj arányát. Ezt követően laboratóriumi mikrokozmosz kísérletben 0 50% koncentrációban kevertünk vörösiszapot és vörösiszappal szenynyezett talajt savanyú homoktalajba, azért hogy vizsgáljuk talajjavításra való alkalmasságát. A technológia léptéknövelésének második lépcsőjeként novemberében szabadföldi lizimétereket és kisparcellás szabadföldi kísérletsorozatot állítottunk össze az.a.s.a. gyáli hulladéklerakóján, a szorítótöltést alkotó rossz minőségű altalajából. A kísérleti területen beállított 24 db 10 m2-es parcella közül nyolc parcellán a vörösiszappal szennyezett talaj illetve 8 parcellán a vörösiszap szabadföldi elhelyezhetőségét vizsgáltuk az altalajra terítve termékeny takaróanyagként, valamint a talajba különböző (5, 10, 20, 50 %) koncentrációkban bekeverve. A talajba helyezett hulladék rövid- és hosszútávú hatását fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai tesztekkel követtük nyomon. A bekeverés hatására a víztartóképesség 10%-al emelkedett, illetve a toxicitás 10%-ig tolerálhatónak bizonyult. Az ökotoxikológiai tesztek eredményei alapján a vörösiszap 5%-ig, a vörösiszappal kevert talaj 10 %-ig keverhető be.

10 Hamuk, pernyék veszélyek értékek, kockázatok hasznok Anton Áron, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) Világszerte és Magyarországon is jelentős mennyiségű olyan energetikai eredetű hamu, pernye keletkezik, melynek hulladékként történő kezelése és elhelyezése költséges és környezeti kockázattal is jár. Ugyanakkor ezen anyagok vagy a belőlük előállított termékek fizikai-kémiai tulajdonságaik révén igazoltan alkalmasak lehetnek többek között talajjavító anyagként történő alkalmazásra, tápanyag-utánpótlásra, bizonyos fémek mobilitásának csökkentése által szennyezett területek remediációjára körültekintésre adhat okot azonban például veszélyesanyag-tartalmuk. Előadásomban az ezen hulladékok alkalmazásában rejlő potenciált a ma bevett, jogszabályokban is tükröződő gyakorlattal ellentétben nem veszélyességükön, hanem az általuk jelentett, talajtípustól és területhasználattól, alkalmazási módtól függő kockázat alapján értékelem: a rendelkezésre álló irodalom összegzése mellett bemutatom a SOILUTIL projekt keretében született eredményeket. Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória, Uzinger Nikolett, Anton Attila és Gruiz Katalin (BME) Nagy területre kiterjedő, diffúz fémszennyezettség kezelésére megoldást jelent a fémek kémiai stabilizálása a talajban. A kémiai stabilizálószer a fémeket immobilis formában megköti, ezzel megakadályozva a szennyezőanyag vízzel való terjedését és táplálékláncba jutását. Az erózió és a defláció tovább csökkenthető stabilizáló növények alkalmazásával. Kémiai stabilizálószerként lúgos anyagok, nagy vastartalmú anyagok és szerves anyagok egyaránt alkalmazhatóak. A hulladékok közül például az erőművi pernyék, az ivóvíztisztítási csapadékok vagy a vörösiszap egyaránt használhatóak fémmel szennyezett talajok kémiai stabilizálására. Az előadásban áttekintjük a kémiai stabilizálásra alkalmas hulladékokat és a Gyöngyösoroszi bánya fémekkel szennyezett területén végzett kémiaival kombinált fitostabilizációs kísérleteket és eredményeiket. Hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringja Molnár Mónika, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Fekete-Kertész Ildikó, Feigl Viktória és Gruiz Katalin (BME) A talajdegradációs folyamatokat kompenzáló és egyben hulladékhasznosítást célzó innovatív technológiáink kidolgozása és alkalmazása során célspecifikus és problémaspecifikus integrált metodikát alkalmaztunk mind a talaj és hulladékok jellemzésére, mind a kísérletek (technológiák) követésére. Az integrált metodika lényege az, hogy mind a hulladékok, mind a talajok értékes és veszélyes komponenseit analizáljuk, teszteljük fizikai-kémiai és biológiai módszerekkel. Olyan paraméterek teszteléséről van itt szó, melyek a szakértői prioritási listán is szerepelnek, és amelyek alapvetően meghatározzák a hulladékok és a talajok, illetve geotechnikai elemek értékeit, szűk keresztmetszeteit és konkrét veszélyeit. Az integrált metodikát alkalmazhatjuk a hulladék általános kockázatfelmérésére, amikor még nem vesszük figyelembe a felhasználás helyét, a talaj érzékenységét és a talajhasználatok miatt kitett konkrét receptorokat. A másik, a helyszínspefikus kockázatfelmérés azt jelenti, hogy a konkrét talajra tett hulladék terjedését, sorsát, hatását mérjük a konkrét talajban a használatkor kitett konkrét receptorokkal. Ez a felmérés történhet mikrokozmoszokban, mezokozmoszokban vagy a helyszínen, szabadföldi vizsgálatok keretében. Kutatási munkánk első fázisában kidolgoztunk egy általános integrált monitoring sémát leromlott, illetve hulladékkal javított talajokra, termesztőközegekre és geotechnikai elemekre. Majd ezeket további konkrét alkalmazásokra, kísérleti sémákra specifikáltuk: a vörösiszap környezetre gyakorolt hatásának felmérésére üledék- és talajminták esetében, illetve a talajszikesedés vizsgálatára. Ennek érdekében új méréseket vontunk be mind az ökotoxikológia tesztek, mind a talajtextúra meghatározására alkalmazott mérések körébe. Ezeket az integrált monitoring metodikákat, tesztcsomagokat a laboratóriumi és szabadföldi kísérletek monitoringja során kipróbáltuk és validáltuk.

11 Felfelé a hulladékhierarchiában komposztálás, depóniagáz hasznosítás Mondel Marietta és Jambrich Roland (ASA) Hulladékkezelési és hasznosítási technológiák és lehetőségek bemutatása hazai vonatkozásban. Az.A.S.A. által alkalmazott technológiák ismertetése, különös tekintettel a komposztálásra, valamint a depóniagáz hasznosításra. A hulladék útja egy sok összetevős rendszer hatásainak befolyása által alakul változik. Napjainkban a cél egyre inkább - ha a hulladék keletkezésének megelőzését mint alaptételt elhagyjuk a keletkező, lehetőleg minél kisebb mennyiségű hulladék lehető leghatékonyabb hasznosítása. A szerves hulladékok lerakótól történő eltérítése jogszabályi kötelezettsége ma valamennyi hulladéklerakó üzemeltetőnek. Napjainkban az eltérített szerves hulladék kezelésének egyik legismertebb és legjobban kidolgozott technológiája a komposztálás, melynek számos fajtája létezik. Telephelyén az.a.s.a. is működtet egy komposztáló üzemet, ahol szigorú minőségi előírások betartásával kereskedelmi forgalomba hozható termékké minősített komposztot állít elő. A hulladéklerakóban keletkező gázok kezelése szintén jogszabályi kötelezettség. E gázok közül a metán hasznosítható gázmotoros rendszer segítségével villamos áram és hő termelésére. Az.A.S.A. telephelyén működik egy immáron közel 2 MWh kapacitású gázmotoros erőmű. Döntéstámogatás a hulladékok talajra alkalmazásának menedzsmentjéhez Klebercz Orsolya, Vaszita Emese, Koch Dániel, Nagy Zsuzsanna Magdolna, Feigl Viktória, László Péter, Molnár Mónika és Gruiz Katalin (BME) A hulladékok talajra alkalmazása komplex problémakör, amelynek átlátása széles körű ismereteket igényel a hulladékgazdálkodás és talajvédelem tudományos, jogi és menedzsment oldaláról egyaránt. Ugyanakkor számos olyan felhasználói kört érint - földtulajdonosok, kistermelők, hulladéktermelős és hulladékkezelő cégek akik ennek a tudásnak csak egy részével rendelkeznek. A SOILUTIL adatbázisos döntéstámogató rendszer feladata, hogy a kérdésben érintetteket eligazítsa a hulladékok talajra alkalmazásának lehetőségei és kockázatai között, megismertesse velük a hulladékokkal megoldható talajproblémákat, tájékoztassa őket a problémájuk megoldására alkalmas hulladékok köréről, valamint a rendelkezésükre álló technológiai lehetőségekről, vagyis ellássa őket mindazon hiányzó információkkal, amelyek megkönnyítik számukra a talajok hulladékokkal történő javításában rejlő lehetőségek kihasználását.

12 Talajjavítás hulladékokkal A helyszíni bemutató megközelíthetősége.a.s.a. Magyarország Kft. Cím: 2360 Gyál, Kőrösi út 53. M0 D-i szektor 34-es kijárat (GPS koordináták: )

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi SOILUTIL Hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Vaszita Emese (BME) Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó

Részletesebben

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,

Részletesebben

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL (SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TECH_09-A4-2009-0129 I. Munkaszakasz eredményeinek összefoglalása A beszámolási idıszak tényleges kezdési és befejezési ideje: 2009. 09.

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Geotechnikai elemek hulladékból:

Geotechnikai elemek hulladékból: Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Hulladékok kezelése Mi a hulladék? A 2000. évi XLIII. törvény (Hgtv.) meghatározása, miszerint: A hulladék bármely, a Hgtv. 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag,

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában Pázmány Péter Katolikus Egyetem Markó Csaba 2013. November 21-22. Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

28. Távhõ Vándorgyûlés

28. Távhõ Vándorgyûlés Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hõszolgáltatási Szakosztálya rendezésében 28. Távhõ Vándorgyûlés Tudásmenedzsment és a távhőrendszerek fejlesztése A szakmai ismeretek hatékony alkalmazása BALATONALMÁDI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben