Dr. Horváth Zoltán és Dr. Kiss János MFGI- Földi Erőforrás Kutatási Főosztály és Térképezési Főosztály

Átírás

1 Tudjuk-e miért és mennyi?" Építőipari ásványi nyersanyagok, bányászati hulladékok komplex és fenntartható hasznosítását elősegítő stratégiák megalapozása, nyilvántartások, adatbázisok, európai példák Dr. Horváth Zoltán és Dr. Kiss János MFGI- Földi Erőforrás Kutatási Főosztály és Térképezési Főosztály Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság földtani útja? június 4.

2 » Bevezetés (építőipari ásványi nyersanyagok, elsődleges-másodlagos aggregátumok)» Nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciál-felmérés (MBFH-MFGI projekt, módszertan, eredmények, nyilvántartások, adatbázisok)» Fenntartható Aggregátum Tervezés DK-Európában (SNAP SEE) (bemutatás, eredmények: eszköztár, konzultációk, folytatás)» Európai példák az aggregátum tervezésre, szemléletre» Tudjuk-e miért és mennyi?" stratégia, tervezés megalapozás lehetséges lépései a SNAP SEE projekt tanulsága alapján 2

3 Építőipari ásványi nyersanyagok (építési v. építőanyagipari nyersanyagok után): építőiparban szemcsés formában felhasznált, természetes eredetű földtani képződmények, melyek adott célú használattal és minőségi és mennyiségi paraméterekkel jellemezhetők. Aggregátum [Forrás: SARMA szótár]: szemcsés vagy darabos nem-veszélyes anyag, amely a természetben fordul elő (kavics, homok, kő) vagy előállítják (pl. zúzott kő), és amelyet változatlan formában vagy kötőanyaggal szilárdítva (pl. cement, mész vagy bitumen) építőanyagként használnak épületekben és egyéb létesítményekben. Másodlagos aggregátumok [Forrás: SARMA szótár]: olyan aggregátumok, amelyek bányászati hulladékokból vagy ipari hulladékokból származnak (pl. vágathajtási meddő, kohászati salak, erőművi pernye, kaolinhomok, pala hulladék, építési és bontási hulladék, ideértve az útépítési maradékokat is), de nem ide sorolva a kréta és agyag anyagokat, amelyeket elsődleges aggregátum célból munkáltak meg. Potenciál-felmérés (fentiekkel összefüggésben): elsősorban a természetes aggregátumok vonatkozásában reménybeli ásványvagyonnal rendelkező, ún. prognosztikus területek kijelölése a külön erre a célra kialakított GIS alapú módszertannal. Másodlagos aggregátum kapcsán egyelőre a bányászati hulladékkezelő létesítmények figyelembe vétele zajlik. Bányászati hulladék: meddő, azaz hulladék, minden jogi értelemben, ami nem haszonanyag; az a kőzetanyag, amely a bányából a felszínre kerül, korábban az ásványi nyersanyagot kísérte v. közételepült, s jelenleg nincs használatban. Bányászati hulladék (Bt.) : az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével. Inert bányahulladék: olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Adott célra, a minősége lehetővé teheti, hogy újra legyen hasznosítva, ekkor viszont előkészített nyersanyag. 3

4 Millió t Millió t Globális aggregátum igény ,8 5,8 Észak-Amerika ,3 4,2 Nyugat-Európa ,9 3,3 Ázsia/Pacifikum ,2 6,2 Más régiók ,1 5, Kevin Yanik ( és Freedonia Group adatok alapján)

5 » Az ásványvagyon gazdálkodás támogatása céljából» MBFH MFGI együttműködési feladat» MBFH-témafelelős: Dr. Katona Gábor; MFGI projektvezető: Horváth Z.; Bátori Mné, Boda E., Bodnár N., Bodor E., Halupka G., Kerék B., Kiss J., Koloszár L., Kutasi G., Lendvay P., Müller T., Nagyné Barsi I., Plank Zs., Sári K., Szalkai Ágnes, Szeiler R., Vértesy L., Vígh Cs. (Scharek P., Fodor B., Zelenka T.) Felhasznált információk: + Korábbi prognosztikus területek adatai + Bányakataszter (működő és bezárt bányák) + Szabad területek adatai + Fúrási adatbázis (GEOBANK) + Földtani alapadatok + Földtani megfontolások + Nyersanyag kódok harmonizációja (MGSZ, MBFH) + Geotechnikai paraméterek figyelembe vételének bevezetése» Homok, kavics és építőipari kőanyagok, agyagok, szervesanyag-tartalmú, kova, kvarcit és gipsz ásványi nyersanyagok ( )» Prognosztikus területek (mintegy 2850 objektum)» Reménybeli vagyonadatok

6 6

7 Nyilvántartott adatok Földtani vagyon (millió m 3 ) MBFH adatok Homok Kavics Építőkő Továbbkutatásra érdemes Reménybeli vagyon (millió m 3 ) évi projekt - Az adatok rendelkezésre állnak prognosztikus területenként, megyei bontásban, földtani-, kitermelhető és reménybeli vagyonok tekintetében egyaránt, építőkövek kapcsán genetikai csoportok szerint is tagolva, GIS támogatással, térképekkel. - Adat pontosítás: a változások (kitermelés, újabb megkutatott területek és vagyon adatok) követése időről-időre történő újraértékelés keretében. - Fentiek alapján támogathatják az adatok a fenntartható ásványi nyersanyag/itt aggregátum stratégia megalapozását. - Jelentős a potenciál, a hozzáférhetőség korlátozott. 7

8 Ujháziné Kerék B., Müller T. adatai alapján Szeiler R. (MFGI) 8

9 Ujháziné Kerék B., Müller T., Szeiler R. Sári K. (MFGI) 9

10 Barsi I., Bodor E., Sári K., Koloszár L., Horváth Z., Scharek P. adatai alapján Szeiler R. (MFGI) 10

11 11 Ujháziné Kerék B., Müller T. adatai alapján Szeiler R. (MFGI)

12 80 Inert és kőszenes meddők becsült térfogata m 3 térfogat (millió m 3 ) kőszénhez kapcsolódó inert inert összesen Adatrendszerezés: Vígh Csaba (MFGI)

13 Bányászati hulladékok (inert) anyag szerinti megoszlása (nyilvántartás alapján, becsléssel kiegészítve) millió m nyilvántartott térfogat becslés 1 becslés 2 Adatrendszerezés: Vígh Csaba (MFGI)

14 ( ** * * Stanley G., Jordán Gy., Hámor T., Sponar M. (2011): Útmutató a Bezárt Bányászati Hulladékkezelő Létesítmények Felmérésének Kockázat alapú előminősítési Rendszeréhez a 2006/21/EK Irányelv 20-as cikke alapján, Kézirat, MBFH Adattár Bányameddők: 1)veszélyesség 2)kockázat 3)rangsor 4)terület 5)térfogat ** Kiss J. et al. ( ) MBFH-MFGI projekteredmények, MBFH Adattár

15 Munkacsoport vezető Szakmai Partner Megfigyelő

16 SNAP SEE - Térképezés, multiszektorális elemzés (részeredmények)

17 17

18 Közreműködtek az MFGI-ből: Horváth Z., Sári K., Kerék B., Plank Zs., Kiss J., Lendvay P., Müller T., Szeiler R., Hámorné Vidó M., Vikor Zs., Detzky G., Orosz L., Barsi I., Bodor E., Koloszár L., Jencsel H.» 2 konzultáció érintettekkel Magyarországon (90 szervezet 800 résztvevővel SEE)» 1 Budapesti értekezlet» 1 Eszköztár 4 kézikönyvvel (adatok, vázlat, jövőkép, konzultációk)» HORVÁTH, Z., MIKO, S., SÁRI, K., DEDIĆ, Ž. 2014: A Vision of Best Practices for Aggregates Planning in South East Europe» Számos értekezlet, konferencia, promóciós anyagok, kisfilmek, tapasztalat (WP vezetés)» További együttműködési lehetőségek, újabb már H2020 projekt (MINATURA) 18

19 1. Ki felelős a tervezésért? 2. Hogyan zajlik a tervezés? Van tervezési szerv nemzeti/regionális szinten? 3. Milyen adatokra van szükség? Hogyan gyűjthetők adatok? 4. Mennyire pontosak az előrejelzések? 5. Van valamilyen jóváhagyási eljárás? 6. Ki vezeti az aggregátum tervezést/ illetékes hatóságot? 7. Kik a tagjai? (ásványvagyon-tervezési hatóság munkatársai, az aggregátumipar szereplői, bányászati szövetség, aggregátum-egyesület, bontási vállalkozók nemzeti szövetségének tagja, kormányszervek, melyek, munkatársaik, helyi önkormányzatok tisztviselők, egyéb?) 8. Mivel foglalkozik a szerv? A homok-, kavics- és zúzottkővagyon értékelésével? 9. Az aggregátumkereslet vizsgálatával? 10. Felméri az aggregátum-keresletet és -kínálatot? 11. Kimutatja, hogy van-e regionális többlettermelés vagy ellátási hiány, anélkül, hogy további tervezési engedélyek biztosítva lennének? 12. Megvizsgálja, mely másodlagos és/vagy újrahasznosított nyersanyagoknak kell kielégítenie az igényeket? 13. Megvizsgálja, hogy a régió hogyan járulhat hozzá az ország más részein jelentkező kereslet kielégítéséhez? 14. Készít jelentést, pl. 3 5 évente? 15. Figyelembe vesz környezetvédelmi, természetvédelmi mezőgazdasági és egyéb tényezőket? 19

20 » Népességi és háztartásokra vonatkozó statisztikák régiónként» A tervezett jövőbeli útépítéseket részletező nemzeti és regionális közlekedési stratégia» A tervezett ipari és kereskedelmi növekedést részletező gazdasági stratégia» A jövőbeli infrastrukturális és egyéb fejlesztések területeit meghatározó növekedési stratégiák» Kereslettanulmányok: mutatók, s azok múltbeli aggregátumkínálattal való kapcsolatuk alapján» A bányavállalkozóktól beérkező adatok (geológiai szolgálatok v. bányászati szövetségek) tanulmányozása alapján jelen és múltbeli kereslet, a jövőre vonatkozó trendek előrejelzése» Az aggregátumfogyasztás mértéke, amely segít megközelíteni a mennyiségét pl t (4000 t) aggregátum szükséges 1 km út, és 250 t egy új ház építéséhez» A jövőbeli kereslet kiszámításakor figyelembe kell venni a szomszédos területek aggregátum-igényét, -keresletét, -kínálatát és hatásait. Tervezés előtt végrehajtandó:» Az aggregátumkereslet előrejelzés» Kínálati követelmények meghatározása, a helyi ásványvagyon-gazdálkodási tervekbe foglalva» Különböző előrejelzési módszerek: múltbeli trendek, extrapoláció v. bonyolultabb előrejelzés» Léteznek: az építőipari tevékenység előrejelzésein és aggregátumfogyasztási adatokon alapuló előrejelzések» Az aggregátum-értékesítések és a kitermelésre engedélyezett készletek éves vizsgálata» 3 5 évente adatgyűjtés: aggregátumok szállításáról és régiók közti aggregátum mozgatásról» Elsődleges, másodlagos és újrahasznosított aggregátumok» SARMa (Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás) nevezéktan és az SSM (Fenntartható Kínálati Mix) elvének bevezetése a térségben (sokféle forrás, újrafeldolgozott hulladékok, ipari melléktermékek: salak) alkalmazása; SARM: hatékony, alacsony társadalmi-környezeti hatású bányászat és hulladékgazdálkodás 20

21 Első, október 28., MFGI» Csak SNAP-SEE konzultáció,» 30 résztvevő Második, május 15., MFGI» Konferencia ( Meddő-Haszonagyag ) szekció, 22 résztvevő Kutatók, szakértők Minisztériumok Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Magyar Bányászati Szövetség Nemzeti Környezetügyi Intézet, Cégek Hulladékgazdálkodást folytató Társaság Területfejlesztők Eredmények Megkezdődött párbeszéd Az aggregátum stratégia szükségességének megállapítása Igény előrejelzés készítése és forrás oldal pontosítása Másodlagos nyersanyagok fontossága

22 »»»» Európában gondot okoz az ásványi nyersanyag kitermelés célú terület-hozzáférés. Jelentős a verseny a más célú területhasználatokkal, ugyanakkor az EU erősen behozatalra szorul fontos ásványi nyersanyagokból, torzul a piac. Az ásványi nyersanyagokhoz kiszámítható és zavartalan hozzáférésre van szükség az Európán belüli és azon kívüli versenyképesség növelés érdekében. Európai Unio: The Raw Materials Initiative Meeting our critical needs for growth and jobs in Europe címmel (2008 nov.). 3 pillért jelölt ki:»»» nyersanyag hozzáférés növelése a piacon azonos feltételek biztosításával; a szabályozási keretrendszer felállítása a fenntartható nyersanyag-ellátás érdekében erőforrás hatékonyság és újrahasznosítás növelése importfüggőség csökkentés A Raw Materials Supply Group keretei között két ad-hoc munkacsoport működik (I. CRM megállapítása, II. feladatok a tapasztalatcseréhez az ásványvagyon szemléletek, területfejlesztések, a kutatás és kitermelés kapcsán meglévő adminisztrációról) 2013-tól EIP SIP: Stratégiai Megvalósítási Terv projektfinanszírozási eszközökkel Jó példák (Ad-hoc Munkacsoport jelentése alapján is): Aggregátum tervezés: Egyesült Királyság (1976. Verney jelentés, Tervezési Hatóság) Ásványvagyon szemlélet, szabályozás: Finnország, Svédország, Portugália Információs rendszer: Egyesült Királyság, Írország, Németország (INSPIRE komp.) Területfejlesztés, területhasználat tervezés: Ausztria (4 WG), Portugália, Franciaország Engedélyeztetés: Írország, Dánia, Belgium 22

23 Ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos projektek Ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos projektek A nyersanyagokkal kapcsolatos EU-s tevékenység vázlata (Slavko Solar előadás lefordítva) 23

24 » Belgium területe: km², népesség: kb. 11 millió» Építőipari ásványi nyersanyagok bányászata jelentős» Nemfémes szilárd ány. bányászatban: 3500 fő (Mo. ~)» Építőiparban dolgozók: fő (Mo , ÉVOSZ)» Korlátozott hozzáférés (népsűrűség) ásvány lelőhelyekhez» Nyersanyag szükségletek miatt a szabályozás átalakítása» FSMRS alapja: Általános Felszínközeli Ásványvagyon Terv (GSMRP 2003)» Fő célja: To sustainably meet the needs for surface mineral resources of current and futute generations. További céljai közül: A társadalmi igény kiszolgálás érdekében a szektor fejlődésének biztosítása, az üzleti és a gazdasági érdekek figyelembe vételével, tekintettel a kitermelési lehetőségek hosszú távú társadalmi és gazdasági szempontú elfogadhatóságára, támogatva az elsődleges források használatát, a hulladék és az újrahasznosítást maximalizálva» Külön Kavics Törvény van kvótákkal a rekultiváció biztosítására és a társadalmi, környezeti problémák mérséklésére (Limburg), 25 évre, területfejlesztéssel egyeztetve» A Flamand Területfejlesztési Terv 19 kitermelési területet különböztet meg figyelembe véve a jelenlegi és a közeljövőbeli nyersanyagigényeket 24

25 » Monitoring Rendszer: 2010-ben a Flamand Kormány kialakította a fenntartható felszínközeli ásványvagyon politika monitoring rendszerét a Flamand Hulladék Vállalat (OVAM) és Flamand Technológiai Kutató Intézettel (VITO) együttműködve. Az ásványi nyersanyag gyártók, kereskedők, fogyasztók és más szereplők minden évben kifejtik a véleményüket a fenntartható ásványvagyon tervezéshez szükséges 3 elemről: a teljes elsődleges felszíni ásványi nyersanyag szükséglet a kapcsolódó importról és exportról a helyettesítő nyersanyagok használatáról Életciklus elemzések alkalmazása, nyilvános adatok és jelentések» Felhagyott kőfejtők rehabilitációja: A vonatkozó törvény alapján a kitermelés engedélyeztetésében szerepel a korrekt helyreállítási vagy kármentesítési terv, melyben a megvalósuláskor az érintett felek feltétlenül be vannak vonva egy operatív bizottság formájában. Pozitív példák.» Deklarált az elkötelezettség az EB nyersanyagos munkacsoportok ajánlásainak figyelembe vételére» Nyilvánosság tájékoztatás szemléletformálás Erős a kommunikáció az ásványi nyersanyag bányászat, az ipar, elsősorban az építőipar összefüggései kapcsán Oktatási célokat is szolgáló tájékoztatás, alkalmazások ( 25

26 Szinergiák a hazai és a nemzetközi projektek között További projektek Szabványosítás jelentéstételben, adatkezelésben, engedélyeztetés folyamata+ harmonizáció ásványvagyon szemlélet és a kapcsolódó irányítási rendszerekben, EU EIP SIP OPTIMIN MINATURA Közérdekű ásványlelőhelyek (nem csak aggregátumokra és ez Európát érintő projekt) SNAP SEE SNAP SEE 12/27 Fenntartható aggregátum tervezés DK-Európában SARMa Fenntartható Aggregátum készletgazdálkodás OPTIMIN 2020: Optimizing the Minerals Policy Framework at EU and National Levels by 2020

27 WP1 Területhasználat vizsgálata MDOPI prioritás zónák térképezése A jövőbeli területhasználatok modellezése, a változások hatása MINATURA tevékenység Iterációs tanulási folyamat visszacsatolásokkal WP2 Összehangolt térképezési keretrendszer fejlesztése MDOPI feltételek meghatározása WP3 Keretszabályozás A szemlélet helyzete: ásvány, TFT Útmutató a területfejlesztési tervhez Közös jövőkép: EU MDOPI irányelv WP4 Szemléltetés kísérleti tesztek tanulmányok Potenciális MDOPI védett területek Tesztek és visszacsatolások WP6 Terjesztés- Európai tájékoztatás WP5 Érintettek bevonása a MDOPI fejlesztésébe Potenciális MDOPI védett területek Tesztek és visszacsatolások WP7 Koordináció és projektvezetés MDOPI: Mineral Deposits of Public Importance

28 Tudjuk-e miért és mennyi? Az ország és a régió erőforrás hatékonyságának növelése érdekében (SNAP SEE). Felhasználás: autópálya és lakás (ÉVOSZ, NIF és KSH adatok), nem teljes Kitermelés (MBFH adatok ) N.A. N.A.: nincs adat Közelítés A SNAP SEE tervezési javaslat szerint fontos a régiók és a helyi források és igények vizsgálata. N.A. 28 N.A.: nincs adat Adatrendszerezés: Sári Katalin

29 Témakör (Miniszt.) Bányászat, energetika, Klíma (NFM) Infrastruktúra, Építőipar (NFM-ME) Árvízvédelem (BM) Környezetügy, hulladékgazdálkodás (FM) Településfejlesztés, nemzetgazdaság (NGM) Háttérintézmények Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Ipari képviselet szövetségek ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Bányászati Szövetség Országos Vízügyi Főigazgatóság Magyar Építészeti Tanács Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága Nemzeti Környezetügyi Intézetnek Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége Nemzet- Gazdasági Tervezési Hivatal Háttérintézmények: NAV, Fejlesztési Ügynökségek Európai Környezetvédelmi Ügynökség Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Szakmai szervezetek: Magyarhoni Földtani Társulat, stb. További civil szervezetek: pl. Magyar Természetvédők Szövetsége, stb.

30 Nemfémes szilárd potenciál-felmérés SNAP SEE projekt eredmények - Módszertan rendelkezésre áll (fejlesztéssel) - Friss és frissíthető adatbázis - Ásványvagyon hozzáférés elemzés - Stratégia megalapozáshoz a földtani adatok, térképek rendelkezésre állnak - Eszköztár 12 nyelven elkészült - Adatszükséglet-módszertan ismert - Konzultációk voltak és folytatódnak - Van közös DK-Európai Jövőkép aggregátum tervezésre - Aggregátum tervezési vázlat is segít - Projekt folytatás: MINATURA Tudjuk-e miért és mennyi? Európai példák és trendek - Aggregátum tervezés: Egyesült Királyság - Ásványvagyon szemlélet, szabályozás: Finnország, Svédország, Portugália - Információs rendszer: Egyesült Királyság, Írország, Németország -Területfejlesztés: területhasználat tervezés: Ausztria, Portugália, Franciaország, - Engedélyeztetés: Írország, Dánia, Belgium - Miért? Az ország és a régió erőforrás hatékonyságának növelése érdekében. - Mennyi? A forrás oldal pontos ismerete mellett az igény oldalt is ismerni kell helyi, regionális és országos szinten. Sok adat ellátás-tervezés szempontú értékelése szükséges. - Konzultáció az érintettekkel 30

31 Köszönöm a figyelmet! 31