Hulladékhasznosító Mű

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hulladékhasznosító Mű"

Átírás

1 Oldal1 Hulladékhasznosító Mű Nagy nedvességtartalmú hulladékok (szennyvíziszap, kommunális hulladék darálék, RDF STABILÁT) technológiába integrált, termikus ártalmatlanítása és tömegcsökkentése, energia nyereséggel (zöldáram termeléssel), foszfát kinyeréssel

2 Oldal2 1. Bevezetés Piacelemzés, a potenciális első piacok meghatározása A piac meghatározásának stratégiai megközelítése Hazai, mint minimális piac Külföldi potenciális piacok ismérvei: Termék leírása (tervezett kapacitások, milyen technológiát szolgál ki) A szennyvíziszap és egyéb szerves települési hulladék komposztálása és azok termikus ártalmatlanítása hatásának összehasonlítása A kifejlesztett berendezés műszaki tartalma és újdonságai Potenciális vevők Milyen kapacitású üzemeket vagyunk képesek kiszolgálni? Szennyvíziszap monoégetés Szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetése Rothasztás a fermentációs maradvány és RDF együtt égetéssel Hazai potenciális vevőkör A piacok összefoglaló elemzése és 5 legígéretesebb piac kiválasztása Összehasonlító életciklus elemzés összefoglalója Hatósági szabályozás elemzés. A szennyvíziszap ártalmatlanítás jogi keretei Uniós jogszabályi környezet Magyar jogszabályi környezet A szennyvíziszapra vonatkozó hatályos hazai jogszabályok Más országok jogszabályai Németországi jogszabályi környezet Hulladékhasznosítási törvény /Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG) / Szennyvíziszap rendelet/ Klärschlammverordnung (AbfKlärV)... 33

3 Oldal3 Határértékek Trágyatörvény /Düngemittelrecht/ Düngemittelverordnung (DüMV) Trágyaösszetétel rendelet Szövetségi emissziós rendelet /Bundes-Immissionsschutzverordnung BImSchV/ Bulgáriai jogszabályi környezet Az EU direktíváktól való eltérések és a pontosabban szabályozott kérdések Bulgáriában: Egyéb kapcsolódó jogszabályok: Szennyvíziszap kezeléséhez kapcsolódó hulladékjogszabályok: A berendezés piacra lépéséhez szükséges engedélyek megszerzésének menete EU általános vonatkozó direktívái/egyéb követelmények Magyarországi engedélyezési folyamatok Költség-haszon elemzés Üzleti folyamatok leírása és résztvevők azonosítása A berendezés alkalmazásának (többlet) költségei A berendezés alkalmazásának technológiában való integrálásának előnyei Kiegészítő információk a nemzetközi piacok elemzéséhez Beruházási költségek Egyes megvalósítási verziók költség-haszon elemzése Ábra - Értéklánc Üzleti terv Erőforrások Emberek és szervezet Projekt vezetés Műszaki fejlesztés Üzletfejlesztés Pénzügyi erőforrások Gyártási kapacitások Vállalati folyamatok... 54

4 Oldal Értékesítési folyamatok Beszerzési folyamat Termelési folyamat Minőségbiztosítás Potenciális ügyfelek, vevők Ügyfelek jellemzése Hogyan lehet megfogni az ügyfelet? Az egyes hulladéktípusok (keverékek) ártalmatlanításának gazdaságossága (Produkálható eredmény) A berendezés és technológia használatával elérhető eredmény tényezői 59 Foszfor a hamuban Az egyes hulladék keverékek használata esetén elérhető eredmények Szennyvíziszap monoégetés Víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együttégetés Rothasztás a fermentációs maradvány RDF hulladékkal való együtt égetésével Az egyes változatok megtérülési ideje Értékesítési csatornák Magyarországi értékesítés Külföldi értékesítés Marketing stratégia Pénzügyi tervezés Szellemi tulajdon védelme és iparjogvédelmi stratégia kialakítása Potenciális vevők és partnerek elérése Workshopok tapasztalatai... 73

5 Oldal5 1. Bevezetés A szennyvíziszapot és egyéb maradékanyagagokat ártalmatlanítani kell. A jelenlegi gyakorlat a mezőgazdasági kiszórás vagy lerakókban történő tárolás. Ez a gyakorlat hátrányokkal jár, amely csak az utóbbi időben tudatosul. A szennyvíziszap kockázattal járó szerves hulladék. Emberre és állatra egyaránt veszélyes, patogén, élő szervezeteket (baktériumok, penész), mérgező, szervetlen anyagokat, gyógyszereket és egyéb szervmaradványokat tartalmaz. Tartalmaz továbbá nehézfémeket is: Hg, Pb, Cd, Co, stb. A szennyvíziszappal egy sor problémás anyag is a termőföldbe kerül és felhalmozódik. A szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezése által ezek a káros anyagok bent maradnak a természet körforgásban természetellenesen feldúsulva, károsítva az élővilágot. Minden rosszban van valami jó is tartja a közmondás, úgyanis ha már az anyagok relatív koncentrált formában rendelkezésre állnak, hatékonyabb eltávolítási stratégiákat vehetünk figyelembe, mint a drasztikusan lecsökkentett csökkentett maradékanyag-lerakással kapcsolatos elégetést (megsemmisítést). Alapvetően a megsemmisítés, égetés szót nem kívánjuk használni, hiszen a mi esetünkben az égetés, termikus anyagátalakítás! A BIOMORV Kazánfejlesztő, Gyártó és Üzemeltető Zrt. (székhely: 8975 Szentgyörgyvölgy, Kossuth L. u. 34., levelezési cím: 1085 Budapest, Kisfaludy u. 28/a. 2/2.) korábbi tapasztalatai, illetve jogszerű használatában birtokolt szabadalmak, és szabadalmi bejelentések alapján lehetőséget látott olyan ártalmatlanító berendezés kifejlesztésére amely, alkalmas a szennyvíziszap monoégetésére (szárított és mechanikailag víztelenített iszapkeverék formájában): o nincs szálltás, az ártalmatlanítás a hulladéknál valósul meg o az égetéshez fosszilis energia hordozó felhasználásra ne legyen szükség; o az égetés során felhasználható többlet energia keletkezzen; o a berendezés üzemeltetetése során mindenben feleljen meg a hulladék égetés követelményeinek (emisszió, égetési hőmérsékletek) o közvetlenül kapcsolható (integrálható) legyen az alkalmazott szennyvíztisztítási technológiához. Az egri szennyvíztisztító telepen évente t víztelenített (20% sz. a tartalmú) szennyvíziszap keletkezik. mechanikailag

6 Oldal6 Az eddiekben ezt jelentős mennyiségű földgáz és elektromos energia felhasználásával szárították (Sulzer típusú szárítóval) a lerakandó tömeg csökkentése érdekében- és a szárítmányt hulladék lerakóba vitték. Ez a gyakorlat egyrészt jelentős költség és fosszilis energiahordozó felhasználással járt, másrészt a keletkező szennyvíziszap semmilyen módon nem hasznosult. A szennyvíztisztító telep megoldást keresett egy olcsóbb ártalmatlanító eljárásra. A fentebb meghatározott célnak megfelelő berendezést - amelyet a BIOMORV Zrt. saját eszközökből fejlesztett ki - Heves Megyei Vízmű Zrt Egri szennyvíztísztító telepére telepítette. (Eger, Kőlyuk utca) A telepített berendezés szennyvíziszapon kívül 10%-ot meg nem haladó mennyiségben adalék tüzelőanyagként kizárólag biomasszát (faaprítékot és fapelletet) használ fel. A berendezés beszabályozására, a bevitt tüzelőanyagok (szennyvíziszap, faapríték, pellet) optimális arányának és az üzemviteli paraméterek meghatározására üzemi kísérleteket végeztünk. A szennyvíziszap kísérleti ártalmatlanítására 19,9 tonna mennyiségű szárított szennyvíziszap kísérleti égetése az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMI-KTVF) /2013. számú határozatával adott engedélyt. Mivel az égetőműnek egy pontforrása is van, légszennyező pontforrás létesítéséhez /2013. számú határozatával az ÉMI-KTVF az levegőtisztaság-védelmi engedélyt is kiadott. A mérési eredmények a jogszabályi előírások betartásáról tanúskodtak. A kísérleti égetés során bebizonyosodott, hogy: - A berendezés alkalmas a szennyvíziszap monoégetésen túl minden olyan kockázatot jelentő szerves hulladék (és azok keverékének) ártalmatlanítására amelynek: o szárazanyag tartalma meghaladja az 51%-ot o összes tömegére vetített fűtőértéke meghaladja a 6MJ/kg-ot o a hamutartalom pedig 30% alatti. - Az ártalmatlanítás során visszamaradó hamu vizsgálata bebizonyította, hogy számos, a növények számára értékes anyagot is tartalmaz. (P, K, Ca, és nyomelemek Zn, Cu, Fe, Mn)

7 Oldal7 - A káros (toxikus) nehézfémek (Cd, Hg, Pb, Co, Mo) mennyisége pedig alatta van annak a határértéknek, amelyet a talajra kivihető komposzt szárazanyagára vetítve előírnak. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a kifejlesztett berendezés a legszélesebb körben alkalmas a kockázatot jelentő szerves hulladék energia nyereséggel való ártalmatlanítására, másrészt indokolt foglalkozni a keletkező hamu értékes anyagainak mezőgazdasági (vagy egyéb) célú hasznosításával.(különösen figyelemre méltó a foszfor. A vizsgálatok szerint szennyvíziszap monoégetés esetén a hamu foszfor tartalma meghaladja a 15%-ot. A kivonására alkalmas módszer kidolgozása folyamatban van). Így a egri szennyvíziszap-égetőműben európai irányelvek és törvények szerint történik a káros szennyvíziszap mentesítése. Ezen felül megvan annak a lehetősége, hogy a termikus és villamos energiát az égetési folyamatból kicsatoljuk és ezzel hagyományos energiaforrásokat váltsunki. Összességében az égetés egy sor potenciális környezeti előnnyel jár. A szennyvíziszap-mentesítés, amely a Dunai Régió Stratégia nagyon aktuális problémája, ezzel az egri berendezéssel útmutató jelleggel javítható a környezet: termőföld, víz és levegő állapota. A potenciális lehetőség az alábbi ökológiai és gazdasági szempontokat érinti: - Higienizál meggátolja a káros anyagokkal terhelt szennyvíziszapnak a mezőre történő kiterítését és az ezzel együtt járó ivóvíz-szennyezést, valamint az élelmiszerek és takarmány által történő károsanyag felvételt. - A termelt energia különböző belső és külső folyamatokra bocsátható rendelkezésre, pl. a szennyvíziszap alacsony kibocsátású és energiahatékony teljes kiszárítására, azaz a hulladékmennyiség csökken. - A projekt Magyarország és Baden-Württemberg tudományos dolgozóit is összehozza, azzal a céllal, hogy közepes méretű vállalkozásokat támogassanak megfizethető, jövőbe mutató technológiáknak az Európában / Duna Régióban történő piaci bevezetésnél történő elterjesztésével; - A BIOFIVE-ENTECCO-eljárás szerinti regionális termikus hasznosítás alkalmazásával az értékteremtés az ebben résztvevő regionális városokban/községekben marad.

8 Oldal8 - A termikus hasznosítással a szennyvíztisztítók üzemeltetőinél nem szükségesek külön higiénizációs intézkedési beruházások. - Az egri berendezés modellként szolgál további hasonló szennyvíziszap-égető berendezések számára a Dunai Térségben. A szennyvíziszap-szárítás energiafelhasználása éppúgy megszűnik, mert megszűnik a szállítása, így a CO2-terhelés az iszapnak a hulladékégető berendezésekbe vagy a cementművekbe történő szállítása nincs, mivelhogy az iszapot helyben szárítják és égetik el. - A égető berendezés moduláris felépítésű és így méretében és a tervezett hulladék-összetételhez illeszthető, ahol a nedves, száraz vagy erjesztett szennyvíziszapon kívül aprítékot (nem szennyezett biomassza) vagy szilárd kommunális hulladékok darálékát, ún. póttüzelőanyagokat (kommunális hulladék darálék, SRF Stabilát) is lehet felhasználni. A berendezés számos újdonságot tartalmaz(l fejezet) az eljárás pedig teljes egészében innovatív és közvetlen haszonnal (többlet bevétellel, valamint energia és költségmegtakarítással) jár,mert: - nem kell a hulladékot előkezelni; - nem a hulladékot szállítjuk az ártalmatlanítás helyére, hanem az ártalmatlanító berendezést telepítjük a hulladék keletkezési helyére, (az ott meglévő ott meglévő technológíához közvetlenül kapcsoljuk, ahhoz integráljuk) ez által kiküszöböljük annak többszörös mozgatását, és az azzal járó környezetterhelést, esetleg fertőzés veszélyt; - úgy keletkezik az ártalmatlanítás során energia, hogy semmiféle fosszilis energiahordozót nem kell felhasználni; - az ártalmatlanítás után visszamaradó égéstermékből még további hasznos anyagok állíthatók elő ez által a lerakásra kerülő - tovább semmiképpen nem hasznosítható hulladék tömege az eredeti tömegnek az 5%-át sem fogja kitenni. (A jelenlegi hulladékégető művek hamujának teljes tömegét lerakják.) Jelenlegi állapot A berendezés prototípusa készen van, üzemszerű működésre is képes. Az eddigi mérések bizonyítják, hogy a hulladék égetésére előírt követelményeket teljesíti január 1.-én a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok terén szervezeti változások voltak.

9 Oldal9 Az első fokú környezetvédelmi hatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (ÉMI-KTV) lett. A BIOMORV Zrt. a települési szennyvizek tisztításából származó nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (EWC ) 38-15/2014 számon szeptember 30-án 1. ábra: Az egri égetőmű engedélyt kapott. A Felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi (helyhez kötött légszennyező diffúz forrás KTJ ) engedélyeztetési eljárást a /2014 (2014. november 28.) kérelmünkre 6 hónapra december 29-én felfüggesztette (folyamatos a hatósággal on-line kapcsolatban lévő - emisszió mérő berendezés telepítéséig). Eger Megyei Jogú Város /2014. számon november 14-én a telephely engedélyeztetési eljárást a levegő-tisztaságvédelmi engedély beszerzéséig felfüggesztette. Az engedélyek betartását az EMI KTF legutóbb március 4-én /2015 iktatószámon ellenőrizte. A jelzett emisszió mérő berendezés beszerelése folyamatban van, úgyhogy a berendezés üzemszerű működtetése hamarosan indulhat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára elkészült és a napokban véglegesített Vállalkozási szerződés keretében stratégiai felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és -elhelyezési projektfejlesztési koncepciókészítés c. anyagában szennyvíziszap hazai égetéséről a következőket állapítja meg: Az EWC településeken keletkező szennyvíziszap esetében 10 cég rendelkezik D10 kezelési módra szóló (hulladékégetés szárazföldön) hulladékártalmatlanítási engedéllyel, 9 cég pedig fűtőanyag célú felhasználásra (R1- Elsődleges tüzelő vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása) szóló hulladékhasznosítási engedéllyel.

10 Oldal10 A cégek közül szennyvíziszap monoégetést az országban az egri szennyvíztisztító telepen létesített 2-2,4 MW teljesítményű BIOMORV kazánnal végeznek (1t/h) ami 2013-ban 19 t próbaüzemmel működött és 2014 elején kapta meg a hulladékkezelési engedélyt. A sajóbábonyi veszélyes hulladékégetőben 2012-ben 1337 szennyvíziszap égetése történt meg. A többi hulladék égető települési szennyvíziszapot nem fogad. (Megjegyzendő: a következő, tervezőasztalon lévő kazánméret: 2,4 MW kapacitású) 1.1. Piacelemzés, a potenciális első piacok meghatározása A berendezés alkalmas a szennyvíziszap és hulladékok folyamatba integrált, környezetkímélő, termikus ártalmatlanítására és hő hasznosítására. A hozzá kapcsolható kiegészítő berendezés (ORC) lehetővé teszi a zöldáram termelését. A keletkező hamuból számos hasznos anyag (pl. foszfor) kinyerhető. A berendezés más technológiákkal való összehasonlítása nehéz, hiszen - ismereteink szerint nincsen olyan berendezés forgalomban amely fosszilis energia hordozó felhasználás nélkül 1-5 MW teljesítménnyel, energia nyereséggel képes a hulladék égetésre vonatkozó feltételeket teljesíteni. Ez a számos bejelentett, illetve szabadalmaztatott innovatív eljárásnak köszönhető. A berendezés alkalmas számos kockázatot jelentő hulladék fűtőanyagként való hasznosítására (pl. mechanikailag víztelenített és szolár vagy hagyományos szárítóval szárított iszap; szárított és dekantált fermentációs maradvány; mechanikailag víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék). A fűtőanyagként felhasználni tervezett hulladékok összetételétől függően az ártalmatlanítási feladatra a jelenlegi berendezés alkalmazása (1,6 MW teljesítménnyel) nagyon különböző nagyságú településeken ( ezer lakos) jelenthet megoldást. Egerben pilot projektként elkészült berendezéssel óránként maximálisan 1,6 MWh hőenergiát állítható elő. Ehhez az ártalmatlanítandó anyag összetételétől függően 0,6 1,1 t maximum 49% víztartalmú szubsztrátumot (hulladékot) használ.

11 Oldal11 Képes 6 MJ/kg össztömegre vetített fűtőértékű keveréket elégetni. A folyamat végén keletkező hamu a bevitt szárazanyag %-a (anyagfüggő). A szennyvíziszap égetésére szigorú előírások vonatkoznak ( C induló hőmérséklet és legalább 2,5 másodperces 950 C os utóégetés, valamint szigorú emisszióra vonatkozó előírások). Ezeket a követelményeket az eddigiekben csak nagy erőművek kazánjai (kevert égetéssel) vagy a speciális hulladékégető művek tudták biztosítani. A Biofive-Garantfilter berendezésen kívül nem készült olyan berendezés, amely évi t- ilyen típusú hulladékot ártalmatlanítani tudna az egyéb követelmények teljesítése mellett. A berendezés minden paraméterében eléri azt, ami a nagy égetők biztosítani tudnak. Mindemellett jelentős előnye versenytársaival szemben, hogy helyben biztonságossá teszi az ártalmatlanítást, ezzel számos környezeti kárt megszüntet (nagytömegű szállítás, kockázatot jelentő nagytömegű hulladék tárolása, szaghatás, porhatás stb.). A biztonságos ártalmatlanító eljárások közül ismereteink szerint a Biofive-Garantfilter Mű az egyetlen, amely nem használ fosszilis energia hordozót, és enélkül is energiát termel, amelynek felhasználásával az adott szennyvíztisztító telepen jelentős energia megtakarítást érhető el. A berendezés további előnye, hogy üzemeltetése nem igényel jelentős szakértelmet, terület igénye kicsi. Az egész berendezés automatikusan vezérelt, a technológia zárt. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy a berendezés széles körben lesz használható A piac meghatározásának stratégiai megközelítése A jövőbeli piacismeretünket fókuszálni fogjuk a kazánegységre, ehhez a minden anyagi és szellemi erőforrásunkat lekötő hosszabb kisérleti üzem után tudunk nagyobb erőket fordítani. Sajnos még nem jutottunk olyan erőforrásokhoz, amelyek ezt lehetővé tették volna. Így elsősorban a saját ismereteinket tudjuk felhasználni.

12 Oldal Hazai, mint minimális piac Az első piac mindenképpen Magyarország mégpedig olyan nagyobb szennyvíztisztító telepek, ahol jelenleg is rothasztás (biogáz előállítás) folyik. Az ártalmatlanítandó hulladék ezeknél lehet: - Dekantált (30% szárazanyag tartalmu) és szárított fermentációs maradvány keveréke - Dekantált fermentációs maradvány és RDF hulladék Azokon a szennyvíztisztító telepeken ahol rothasztás (biogáz előállítás) nincsen jól alkalmazható a mechanikailag víztelenített szennyvíziszap és az RDF hulladék együttégetése. (Ezzel egy kb. egy lakosú település teljes szerves hulladék ártalmatlanítási problémája megoldható.) Külföldi potenciális piacok ismérvei Az Európai Unió országaiban is óriásiak a különbségek a szerves hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására, illetve felhasználhatóságára vonatkozó szabályozásban, de méginkább a végrehajtás gyakorlatában. A szerves hulladékok kezelésének környezeti hatását is nagyon különbözőképpen ítélik meg. Az Eurostat adatszolgáltatásában is nagyon sok a bizonytalanság, gyakoriak az ellentmondások is. Az egyes országok különbözőképpen értelmezik, az Unió állásfoglalásaiban, ajánlásaiban megfogalmazott elveket, és mivel nincs kötelező érvényű előírás, az egyes országok jogszabályaiban ezek sokszor meg sem jelennek, vagy más értelmezést kapnak. Európában elsősorban azokat az országokat tekintjük potenciális piacnak ahol: - jelenleg magas a szerves települési hulladék lerakási aránya - viszonylag magasak (az Unió erre vonatkozó állásfoglalásainak megfelelők) a lerakás költségei (illeték és kezelési díj) - jelenleg alacsony a szerves hulladék égetés aránya - szigorúbbak a környezet terhelésére vonatkozó határértékek (nehézfém tartalom megengedett értéke, stb.) Az Európai Unió ajánlást adott ki a hulladék lerakási díj kiszámítási módjára. Ezt figyelembe véve ennek minimális értéke /t.

13 Oldal13 Vannak országok ahol ennél lényegesen alacsonyabb díjakat állapítottak meg. Itt vagy arról van szó, hogy az állam átvállalja a lerakással járó költségek jelentős részét, (nem érvényesül a fizessen aki szennyez elv) vagy valójában a lerakókban nem teljesítik a minimális környezetvédelmi követelményeket sem, így lehet alacsony a ráfordítás. Csak megemlítjük a minden országban (különböző mértékben) jelen lévő ökomaffia ténykedését. Ennek az a lényege, hogy alacsonyan tartsa a lerakási díjakat és és normál lerakóba tudja vinni a veszélyes hulladékot is. Erre egy példa Olaszországból: Az olasz ökomaffia üzletágai 30 százalékos növekedést könyvelhettek el az elmúlt évben, és elérték a 24 milliárd eurót. Az ökomaffia bevételei így már olyan cégekével versengenek, mint a Fiat autógyár. Mindezt a legismertebb olasz környezetvédelmi csoport, a Legambiente éves beszámolójában lehet olvasni. A csoport szerint semmi sem fejlődik úgy Itáliában, mint a környezetkárosítás, s az ökomaffia valódi pénzügyi tigrissé vált az utóbbi években Termék leírása (tervezett kapacitások, milyen technológiát szolgál ki) A hulladékok ártalmatlanításáról szólva az égetésen (és a lerakáson) kívül általában négy eljárás típusról szoktak beszélni: 1. Különféle besugárzások (UV) illetve kezelések (pl. ózon) esetleg hőkezelés. (Pontosan ezek válnak feleslegessé az általunk javasolt technológia alkalmazása esetén.) 2. Komposztálás ehhez nem illeszkedünk. 3. Rothasztás. Ez valójában nem ártalmatlanítás, hanem energia kinyerés. A mezofil erjesztés hőmérsékletén semmilyen káros, illetve patogén anyag nem semmisül meg. A nehézfémek is ott maradnak. A fermentációs maradvány, viszont a mi technológiánk alkalmazása esetén tüzelőanyag. 4. Külön kell szólni az RDF hulladékról. Ennek minősítése az egész EU területén ellentmondásos. (Ami közös az, hogy gyakorlatilag mindenki fél tőle). A Mi technológiánknak ez a hulladék is tüzelő anyaga. Az égetésnél a legtöbb forrás megkülönbözteti, illetve külön kezeli: - Az égetéssel való ártalmatlanítást és az égetést mint energetikai hasznosítást

14 Oldal14 A hulladék égetés alkalmazásának feltételei (akár ártalmatlanításról akár energetikai felhasználásról van szó) Európa valamennyi országában pontosan meghatározottak, egzaktak és meglehetősen szigorúak. Ugyanez nem mondható el a többi technológiáról. Ezeknél a feltételek megengedőbbek, és sok esetben nem is egzaktak. Az általunk kifejlesztett berendezés és javasolt technológia égetéssel való ártalmatlanítás energia kinyeréssel. Mivel a berendezésünk képes bármilyen szerves hulladékot, illetve hulladék keveréket elégetni amelynek nedvességtartalma nem haladja meg a 49%-ot, a teljes tömegre vetített fűtőértéke eléri 6MJ/kg-ot, és hamutartalma nem haladja meg az induló szárazanyag mennyiség 30%-át bátorkodtunk a berendezést: Magas nedvességtartalmú, kockázatot jelentő szerves hulladék ártalmatlanító berendezés nek nevezni. Az elnevezés azt is magában foglalja, hogy szemléletünkben a szerves eredetű környezeti kockázatot jelentő hulladék ártalmatlanítása egységes megoldandó feladatként jelenik meg. E helyen szükségesnek tartjuk, hogy az általunk kifejlesztett berendezés és technológia két nagyon lényeges sajátosságáról tegyünk említést: a. Minden bármilyen célra előállítot anyag és eszköz eredetileg a környezetünkből (levegő, föld, víz) származik és életciklusa legvégén oda is kerül vissza, hulladékként. A környezetterhelést (károsítást) az okozza, hogy a hulladékot nem oda, és nem akkora töménységben juttatjuk vissza, mint ahonnan és amilyen töménységben edetileg azt kivettük. A környezet legtöbbször szennyezett eleme a föld, a víz és a levegő. b. Az általunk javasolt technológiának a leglényegesebb eleme az, hogy a környezetbe visszavitt azt terhelő hulladék mennyisége az eredeti tömegnek csak minimális része. (A hamuban lévő hasznos anyagok kinyerése után a szárazanyag mennyiség 5%-át sem éri el, az is vízben oldhatatlan, megkötött formában) c. A termikus ártalmatlanítás során felhasználható energia keletkezik. Ennek során a CO2 kibocsátás ugyan jelentős, de mivel szerves anyagról lévén szó, ezt a CO2 mennyiséget a növényzet a jelen időben a levegőből vonta ki, tehát ez az emisszió nem növeli a légkörben lévő nettó CO2 mennyiségét.

15 Oldal15 A kifejlesztett berendezés és a javasolt technológia tehát a szerves eredetű hulladék ártalmatlanítására egyébként alkalmazott eljárásokhoz illeszkedik mert: - vagy feleslegessé teszi azt (besugárzás, hőkezelés, tárolás) - vagy az ártalmatlanítás befejező fázisa lehet (Rothasztásnál) - vagy lehetővé teszi annak energetikai felhasználását (RDF hulladék) Egy ma többé kevésbé még elfogadott ártalmatlanítási eljárás van amely konkurensként fogható fel: ez a komposztálás. Indokolt tehát hogy a két eljárás környezetre, illetve az eredményre gyakorolt hatását illetően összehasonlítást készítsünk A szennyvíziszap és egyéb szerves települési hulladék komposztálása és azok termikus ártalmatlanítása hatásának összehasonlítása. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy minőségi különbség van a szerves eredetű mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékból készült komposzt, valamint a szennyvíziszapból illetve a települési szilárd szerves hulladékból készült komposzt között. Míg az előbbi gyakorlatilag nem tartalmaz sem mérgező, sem patogén anyagokat, sem káros nehézfémeket, így kockázatot nem vagy alig jelent, addig az utóbbi szükségképpen tartalmaz ilyeneket, és az összetétele is sokkal bizonytalanabb, így annak mezőgazdasági felhasználása kockázattal jár. A továbbiakban kizárólag az szennyvíziszapból készült komposztról írunk. A komposztálás legelterjedtebb formája az, amikor magas nedvességtartalmú szerves hulladékot, (szennyvíziszapot, vagy egyéb szerves hulladékot pl. ételmaradék, vágóhídi hulladék stb.) valamilyen adalék anyaggal kevernek (szalma, faapríték, tőzeg) úgy, hogy az induló szubsztrátum nedvességtartalma 50-55% és a C:N arány 1:30-40 legyen. Ezt a keveréket prizmákba rakják, levegőztetik. Ennek hatására oxidációs folyamat indul be melynek során a hőmérséklet 2 3 napra C ra emelkedik. Ezt követően a hőmérséklet fokozatosan csökken, majd végül a környező hömérsékletet veszi fel.

16 Oldal16 (A leírásokban az olvasható, hogy ez a hőmérséklet elpusztítja a patogén élő szervezeteket. Ez minden bizonnyal igaz, de nem pusztítja el ezek spóráit, amelyek a talajba kerülve nagyon hosszú ideig fertőzőképesek maradnak. Nem semmisülnek meg a szubsztrátumban eredetileg bent lévő méreganyagok, gyógyszermaradványok, és változatlan mennyiségben maradnak a nehézfémek is) Az oxidációs szakasz befejezése után összesen kb fél éves kezelés és pihentetés következik. Végeredményként a komposzt szárazanyag tartalma 72-77%-ra növekszik, miközben szárazanyagából 30%-ot veszít. Az aerob szakaszban oxidációs folyamat játszódik le, az anaerob szakaszban pedig egyfajta erjedés. Az előbbiben a vízveszteség mellett jelentős a CO2 és NH4 emisszió, az utóbbiban pedig CH4 képződik, amely a végén a légkörbe jut. 1. táblázat: A komposztálás és a termikus ártalmatlanítás üzemvitelének összehasonlítása 1 t szennyvíziszap szárazanyagra vetítve Megnevezés Sz.anya g % Teljes mennyisé g kg Sz.anyag összesen kg Szennyvíziszap 20% Adalék (szalma) 85% Induló szubsztrátum összesen 53,43% Szárazanyag veszteség 30% Komposzt mennyiség 75% A komposzt növényi tápanyag tartalma N P K %/szárazanyag kg 2,60% 3,50% 1,10% Hatóanyag összesen kg A műtrágya hatóanyag tartalma % 20% 25% 40% Műtrágya egyenértékben kg Figyelembe vett egységár /kg 0,47 0,60 0,50 Műtrágya egyenértékben Összes (elméleti) műtrágya érték 612 Adalékanyag ára (50 /t) 265 A komposztálás üzemviteli költségei 160 A komposztálás eredménye 187 Termikus ártalmatlanítással elérhető Egységre Összes Összes en érték Kinyerhető energia (MJ) Foszfor kg 0, ,5 68 Termikus ártalmatlanítás eredménye 188 Kétségtelen, hogy a komposzt tömegét tekintve jelentős mennyiségű növényi tápanyagot (N, P, K) tartalmaz, amellyel elvileg műtrágya váltható ki. Emiatt sokan igen jó és gazdaságos módszernek tartják (Elhangzott: a szennyvíziszap a termőföld folyékony aranya ha ez így lenne, nem kellene a háztartásokhoz méregdrága infrastrukturát kiépíteni a begyűjtésükre!). Egyébként nem vitatva ennek jelentőségét, de megjegyezzük, hogy a szennyvíziszapban lévő növényi tápanyagok nem

17 Oldal17 felvehető állapotban vannak, hiszen a szennyvíz kezelése során éppen az volt a cél, hogy ezeket az anyagokat vizben oldhatatlan csapadékként válasszák ki, hogy az élővízbe ne kerülhessenek be. Ami a kész komposztból mégis felvehető tápanyag a növények számára az főként az adalékanyagból származik. Az 1. táblázatban végigszámoltuk a szennyvíziszapra vonatkozóan a komposztálás teljes eredményét. Ezt hasonlítottuk össze, a termikus hasznosításból származó energia értékével, valamint a hamuból való foszfor kivonás műtrágya egyenértékével. Figyelmen kívül hagytuk, az emisszió számszerűsíthető értékét. A táblázatból látható, hogy pénzügyi (üzemviteli eredmény) szempontból a komposztálás még akkor sem kedvezőbb a termikus ártalmatlanításnál, ha feltételezzük, hogy a növényi tápanyagok 100%-ban hasznosulnak. Meg kell jegyezni, hogy a műtrágya megtakarításból származó eredmény nem a hulladék tulajdonosánál jelenik meg. Így a komposztálás egy szennyvíz telepen ahol az adalék anyagot vásárolni kell szükségképpen veszteséges tevékenység. ( A komposzt forgalmazók eredménye a hulladék beszállítók által fizetett térítési díjból származik) További tény, hogy a mezőgazdasági termelők szerintünk joggal idegenkednek az ilyen komposzt felhasználásától mivel: - szinte minden országban ennek felhasználása folyamatos talajvizsgálathoz kötött - a termesztett növények jelentős részénél (zöldség, takarmánynövények, stb) tiltott az ilyen komposzt felhasználása. - biotermékek előállításához nem megengedett az ilyen komposzt felhasználása A közölt adatok alapján látható, hogy még pénzügyi szempontból is versenyképes az általunk javasolt technológia a technológiai konkurenciát jelentő komposztálással A kifejlesztett berendezés műszaki tartalma és újdonságai A szennyvíziszap monoégetése az eddigiekben csak nagyméretű fluid ágyas kazánokban volt megoldható úgy, hogy a hulladék égetésre vonatkozó szabályokat (hőmérséklet, emisszió) be tudják tartani.

18 Oldal18 Ezeknek az égetőműveknek mindegyike csak jelentős fosszilis energiahordozó felhasználásával üzemeltethető. Az általunk kifejlesztett berendezés áll egy speciális keverő és adagoló egységből amely programozhatóan biztosítja, hogy az előégető térbe megfelelő mennyiségű és összetételű tüzelőanyag jusson be. Az előégető egy mozgólépcsős kazán primer és szekunder égéstérrel. A mozgólépcsős kazán működése ismert ugyan, de itt speciális követelményeknek is meg kellett felelni. A lépcsősor kialakítása, valamint a primer égéslevegő horizontális bejuttatása illetve a furatok speciális kialakítása a lépcsők homlokfelületén biztosítja, hogy a nagy nedvességtartalmú keverékből minden éghető anyag távozzon, valamint a keverék a mozgólépcsőkre ne ragadhasson rá. Újdonság a szekunder égéstér kialakítása és szekunder égéslevegő bejuttatása is. A szekunder égéstér kialakítása, valamint a pontosan adagolt előmelegített szekunder égéslevegő bejuttatásának egyedi módja, olyan turbulenciákat hoz létre, amelyek biztosítják a füstgáz és az égéslevegő tökéletes keveredését, ez által a Füstgázban még bentlévő CO elégést. Ezt még elősegíti egy égést katalizáló elem beépítése is. A szekunder tűztér az előírt állandó hőmérsékletét ( C) tehát a CO elégése biztosítja. Mivel ez a megoldás technikailag több újdonságot tartalmaz, védettségének biztosítására szabadalmi bejelentést adtunk be. Az eljárás folyamatban van. Az utóégetőben az előírt hőmérsékletet C beépített pellet égőkkel további ráfűtéssel biztosítjuk. Az utóégető térfogata, illetve a benne lévő terelők biztosítják az előírt tartózkodási időt is. Az előégetőt elhagyó füstgáz a helyi igényeknek megfelelő hőcserélők közbejöttével biztosítja az energia hasznosítását. A hőcserélők és az energia hasznosítók után a már lehűlt füstgáz a GARANTFILTER cég által konstruált füstgáz végtisztítóba kerül amellyel Égetőmű 2. ábra: A berendezés elvi felépítése Füstgáz tisztító

19 Oldal19 garanciálisan biztosítja, hogy az emissziós értékek, mindig a megadott határértékeken belül maradjanak. Az elvi felépítést a 2. ábrán látható Mindenütt fontos az elektromos energia, ezért általánosan alkalmazunk egy olyan termóolajos hőcserélőt, amellyel biztosítani lehet az ORC berendezés energia ellátását. Az általunk kifejlesztett berendezés kapacitása 1,6 MW lehetővé teszi egy TURBODEN-300- as, vagy hasonló paraméterekkel rendelkező más, pl. B:POWER ORC WB-1 berendezés kapcsolását, amely biztonságosan lead kwh elektromos áramot óránként. Ezen túl még lehetőség van az ORC berendezés maradék hőjének (pl. 90/70 oc-os rendszerben) további hasznosítására. (szárítás, fűtés stb.) A prototípus teljesítménye 1,6 MW. Ez a teljesítmény a szükséges a Turboden 300 (legkisebb termoolajjal működő) berendezéshez. A központi szívó ventilátor teljesítménye változtatható (növelhető) a berendezés egyes elemeinek méretezése lehetővé teszi, hogy a berendezés ennél nagyobb teljesítménnyel (2,3-2,4 MW) üzemeljen, így annyi energiát szolgáltasson, amely elegendő egy nagyobb - TURBODEN 400 as ORC berendezés üzemeltetéséhez. Ez már képes óránként kwh felhasználható elektromos energiát szolgáltatni. A jelenlegi gyártási terv ilyen berendezésről szól. Természetesen a későbbiekben az egyes részelemek méretváltoztatásával lehetőség lesz az igényeknek megfelően más teljesítményű (1-5MW) berendezések gyártására is Potenciális vevők A berendezés mint említettük alkalmas gyakorlatilag minden szerves hulladék mono vagy kevert termikus ártalmatlanítására és a belőle energia kinyerésre, amely az pontban részletezett feltételeknek megfelel. Ennek megfelelően a potenciális, vevőkörnek azokat az egységeket tekintjük, ahol a berendezés folyamatos üzemeltetéséhez szükséges szerves hulladék mennyiség rendelkezésre áll.

20 Oldal Milyen kapacitású üzemeket vagyunk képesek kiszolgálni? A berendezés gyakorlatilag nagyon sokféle összetételű hulladék keverék ártalmatlanítására alkalmas. Az egy berendezéssel kiszolgálható üzemméret (szennyvíztisztító, vagy hulladék feldolgozó telep) az ártalmatlanítandó hulladék összetételétől függ. Sokféle lehetőséggel számolhatnánk, de az látszik célszerűnek ha 3. ábra kiválasztunk három alaptípust és méretet ezekre vonatkozóan adjuk meg. Szennyvíziszap monoégetés Ez kifejezetten a szennyvíziszap kezelésére vonatkozik. Olyan szennyvíztisztító telepeken van relevanciája, ahol sem rothasztás, sem komposztálás nincs, a keletkező iszapot szárítják, lerakják, vagy másoknak tovább feldolgozásra (térítési díj fizetése mellett) adják át. A minimális évi 20% szárazanyag tartalmú iszap mennyiség t. Ez L.E. t kiszolgáló szennyvíztisztító telep nagyságrendet jelent. (modell:3. ábra) Szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetése Ez komplett hulladék kezelési (hasznosítási) eljárás. Mivel a berendezés alkalmas rá, a lakosú kisvárosokban a teljes szerves hulladék kezelés megnyugtatóan megoldható. Ebben az esetben nincs sem rothasztás, sem pedig szárítás. 4.ábra A keletkező energia gyakorlatilag tiszta nyereség, a lerakási díj megtakarítás, pedig a költségek csökkenésével növeli a nyereséget. Csak lehetőségként villantottuk fel azt a variációt, ha a kinyerhető energiákat nem

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Biomorv Kft Magyarország 2 MW-os termikus ártalmatlanító mű paraméterei

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel

Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Dr. Garamszegi Gábor Vezérigazgató T: +3630 7484054 Szennyvíziszap + kommunális hulladék Zöld energia Kérdés:

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai 2 És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? 3 Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Szennyvíziszapártalmatlanítási módok. életciklus elemzése

Szennyvíziszapártalmatlanítási módok. életciklus elemzése Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. Szeptember 17-18. Bay

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

BIOFIVE - ENTECCO Termikus Ártalmatlanító Rendszer

BIOFIVE - ENTECCO Termikus Ártalmatlanító Rendszer BIOFIVE - ENTECCO Termikus Ártalmatlanító Rendszer Javaslat a környezeti kockázatot jelentő hulladékok ( end of pipe maradvány) biztonságos ártalmatlanítására és hasznosítására Bevezetés A Föld folyamatosan

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A

A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A MORVAI KAZÁN MAGYARORSZÁG Kft Innováció Megújuló energia Fenntartható fejlődés Környezetvédelmi ipar I. BEMUTATKOZÁS A cég az 1970-es évektől foglalkozik különböző kazánok fejlesztésével, kis sorozatú

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Kommunális szilárd hulladékok égetése

Kommunális szilárd hulladékok égetése Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.

Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava. Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.hu A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Cementipari hasznosítás

Cementipari hasznosítás Cementipari hasznosítás egy gazdaságos alternatíva a szennyvíziszap összes komponensének hasznosítására Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Az előadás fő témái A hazai cementipar helyzete és a

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év

Részletesebben

A bioszén alkalmazásának gazdaságossága, léptéknövelés, ipari megvalósítás kérdése

A bioszén alkalmazásának gazdaságossága, léptéknövelés, ipari megvalósítás kérdése Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában A bioszén alkalmazásának gazdaságossága, léptéknövelés, ipari megvalósítás kérdése

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Az Egerben lévő Morvai-Garantfilter berendezés számításai

Az Egerben lévő Morvai-Garantfilter berendezés számításai Az Egerben lévő Morvai-Garantfilter berendezés számításai A berendezés azzal a céllal létesült, hogy az egri szennyvíztisztítóban keletkező biológiailag megtisztított szennyvíz iszapját (10 ezer t/év),

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben