Konferencia anyagok Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konferencia anyagok Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről"

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Konferencia anyagok 1.1. Részletes program 1.2. Kulturális alapú településfejlesztés 1.3. Előzetes írások Berényi András: Tudósítás a lassítás programjáról Sári István: A kreatív város Sáros László DLA: Törvényességi észrevétel 1.4. Logó pályázat Melléklet a logó pályázathoz 1.5. Alapszabály módosítások 1.6. Szervezeti átalakulás 1.7. Önkormányzati főépítész szakmérnök képzés 1.8. Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium elmúlt három éves munkájáról (Philipp Frigyes elnök) 1.9. Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról (Csohány Klára a Kuratórium elnöke) Főépítészi vizsga Melléklet (OFKÁ_1_2010) Határozati javaslatok Résztvevők (előzetes), előadók, szervezők listája 2. Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről 2.1. Az Országos Főépítészi Kollégium összetétele és szervezete Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének összetétele Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének szervezete 2.2. Döntéstár Állásfoglalások Határozatok Elnöki levelek 2.3. Eseménynaptár 2.4. Együttműködési megállapodások 3. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének választása időszakra 3.1. A Jelölő Bizottság tájékoztatója 3.2. Előzetes jelöltek listája 4. Mellékletek 4.1. Összefoglaló táblázat 4.2. Az önkormányzati főépítészek adatai az állami főépítészek adatszolgáltatása alapján 4.3. Az állami főépítészek elérhetősége 4.4. Kitüntetett főépítészek (a teljesség igénye nélkül) 5. Főszponzorok, szponzorok bemutatkozása (külön anyagok) 6. Meghívó A Kulturális Város Után a kultúra új szerepei a városfejlesztésben című nemzetközi konferenciára (Pécs, szeptember ) 7. Jegyzeteim

3 1. KONFERENCIA ANYAGOK 1.1. Részletes program 1.2. Kulturális alapú településfejlesztés 1.3. Előzetes írások Berényi András: Tudósítás a lassítás programjáról Sári István: A kreatív város Sáros László DLA: Törvényességi észrevétel 1.4. Logó pályázat Melléklet a logó pályázathoz 1.5. Alapszabály módosítások 1.6. Szervezeti átalakulás 1.7. Önkormányzati főépítész szakmérnök képzés 1.8. Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium elmúlt három éves munkájáról (Philipp Frigyes elnök) 1.9. Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról (Csohány Klára a Kuratórium elnöke) Főépítészi vizsga Melléklet (OFKÁ_1_2010) Határozati javaslatok Résztvevők (előzetes), előadók, szervezők listája

4 1.1. XV. O RSZÁGOS F ŐÉPÍTÉSZI K ONFERENCIA AUGUSZTUS A K ONFERENCIA HELYSZÍNEI G Y Ö R K Ö N Y ÉS P A K S P INCEHEGY E RZSÉBET S ZÁLLÓ PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE A KULTURÁLIS ALAPÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A közterek és közösségi terek a kreatív fordulat katalizátorai, az ezekben megvalósuló vonzó kulturális és közéleti rendezvények, a nyilvánosságot élénkítő, polémiákat felszínre hozó művészeti akciók segítenek egy újfajta nyilvánosság és települési identitás megteremtésében. A kulturális alapú településfejlesztés lényege, hogy olyan új kommunikációs felületek keletkezzenek, melyeken keresztül a települések lakói egymás között és vezetőikkel érintkezhetnek. Az elmúlt évek köztér fejlesztései sokféle módon valósították meg ezt a szándékot: alternatív szórakozóhelyek kialakítása, új köztéri alkotások elhelyezése, a települési szubkultúrák és a közösségi problémákat felvető művészeti projektek (urban art, public art) támogatása, az információs hálózat és médiatér kiterjesztése. A főépítészek munkájában minden eszköz eszköz, de elsősorban a végiggondolt településrendezési terv ami alkalmas a köztér nyilvános jellegzetességeinek újjáélesztésére, lendületet adhat a további változások elindulásához.

5 AUGUSZTUS 25. SZERDA 12:00-20:00 Regisztráció Erzsébet Szálló (Paks, Szent István tér 4.) 12:00-14:00 Ebéd az Erzsébet Szállóban (egyénileg választható lehetőség) 14:00 Első köszöntés, stúdió kiállítás megnyitó Kortársaink Pakson a paksi városfejlesztés címmel Hajdú János Paks város polgármestere Horváth András Paks város főépítésze 15:00 Indulás autóbusszal Györkönybe 16:00 Braun Zoltán Györköny község polgármesterének köszöntője Kulturális alapú településfejlesztés egy kistelepülésen Interaktív falujárás, traktorral, lovas kocsival, gyalog, közben PÁR-BESZÉD : 1. Az élhető vidéki közösség ismérveiről 2. Mire készüljünk szükség lesz-e a falusi környezetre és valójában miért? 3. Népi építészeti örökségünkről: túlélni és élni hagyni van-e egyensúly? 4. A hagyományos (döngöléses) építkezési módról a közösségi munka erejéről 19:00 Györkönyi pincehegy, borkóstoló, vacsora 21:00 Visszaindulás a szálláshelyekre autóbusszal kisebb csoportokban AUGUSZTUS 26. CSÜTÖRTÖK 8:00-tól Regisztráció 9:00 Plenáris ülés Erzsébet Szálló konferenciaterme (Paks, Szent István tér 4.) A szálloda előterében a szponzorok kiállítása, folyamatos bemutatkozása. Himnusz Köszöntők: Hajdú János Paks város polgármestere Braun Zoltán Györköny község polgármestere Philipp Frigyes, az OFK elnöke Védnökök: Az érintett minisztériumok vezetői A Konferencia nyitóelőadása: 9:10 1. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke A környezet és a kreativitás kapcsolata 9:40 2. Dr. Wessely Anna, ELTE TÁTK művészettörténész, szociológus A közterek politikája 10:10 3. Gauder Péter építész, Stúdió Metropolitana Kft Kreatívok, mint a várossal szembeni kihívás 10:40 Kávészünet 11:00 4. Szemerey Samu építész Az infrastruktúra kultúrája: az ágazatoktól a nyilvánosságig" 11:30 5. Saint Gobain Construction Products Hungary Kft Miénk itt a tér Kérdések és válaszok Moderátor: Horváth András Paks város főépítésze és Krizsán András Pula főépítésze 12:15 Az OFK választási bizottságának beszámolója és a helyszíni jelölés 12:30 A Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj átadása

6 :00 Ebéd az Erzsébet Szállóban 14:00 Sajtótájékoztató (külön meghívó szerint) 14:30 Szekcióülések helyszínek: 1. Pár-Beszéd: A települések vezetőivel az épített környezetről Szekcióvezetők: Dr. Aczél Péter Tényi András 2. Pár-Beszéd: A társművészetek és az épített környezet Szekcióvezetők: B. Nagy Helga Papp Zoltán 3. Pár-Beszéd: Az épített környezetről egymás között Szekcióvezetők: Dr. Sersliné Kócsi Margit Sáros László DLA 17:30 Belvárosi séta Vezetik: Horváth András főépítész, Klenk Csaba építész 19:30 Esti műsor a Paksi Képtárban Térépítés Európában - a Velencei Egyetem Tervezési és Urbanisztikai Tanszéke (IUAV) által összeállított 66 európai térátalakítást bemutató kiállítás megtekintése, együttműködésben a DD Építész Kamara "Építészet és Kontextus" programjával 20:00 Állófogadás a Paksi Képtárban 22:00 Zene és tánc a Paksi Képtárban AUGUSZTUS 27. PÉNTEK 9:00 Pár-Beszéd az építésügy helyzetéről az érintett minisztériumok, az önkormányzati érdekszövetségek, MÉK, MMK, MÉSZ, MUT, ÉSZK, KÖH, MÖFÖSZ, OFK képviselőivel Vitavezető: Ongjerth Richárd építész 11:00 Az Országos Főépítész Kollégium tisztújítása Levezető elnök Dr. Hajnóczi Péter A jelöltek bemutatása 11:15 Tájékoztató az OFK logó pályázatáról 11:30 Szavazás, Kávészünet 11:45 A Konferencia munkaértekezlete Philipp Frigyes elnök Alapszabály módosítása Szervezeti átalakulás A szakmérnöki képzés végzett hallgatóinak köszöntése Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium munkájáról Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról Csohány Klára a Kuratórium elnöke Konferencia határozatok 12:40 Szekcióvezetők beszámolói 12:50 Szavazás eredményének kihirdetése 13:00 Tájékoztató a főépítészi vizsgáról Az Elnökség ülése 13:20 Az új Elnökség köszöntése 13:30 A Vándorzászló átadása, a konferencia zárása Szózat 13:50 A Konferencia emlékfájának elültetése 14:00 Ebéd a Duna Hotelben (egyénileg választható) 15:00 Délutáni fakultatív program Dunakömlőd, Lussonium (római ételek a szabadban)

7 1.1. SZAKMAI ÉS TECHNIKAI INFORMÁCIÓK: A konferencia városházi felelőse Tell Edit tel.:75/ , , mobil:20/ Paks, Dózsa György út honlap: Horváth András Paks város főépítésze tel.:75/ , , mobil:30/ Szakmai tájékoztató: Krizsán András az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport vezetője mobil:30/ Gera Orsolya az Országos Főépítészi Kollégium titkárságának munkatársa honlap: Jelentkezési lap és további információk letölthetők honlapokról. Az elmúlt évtizedben itthon is teret nyert a településfejlesztés kreatív fordulataként emlegetett kulturális városfejlesztés koncepciója. A kulturális alapú területfejlesztés a kreatív iparágakra és a progresszív építészeti beruházásokra olyan gazdasági fejlődés alapjaiként tekint, aminek előnyeiből a korábbinál jelentősen szélesebb társadalmi csoportok részesülhetnek. Ennek a kreatív fordulatnak a katalizátorai a közterek és a közösségek számára hozzáférhető helyek, intézmények és épületek. A bennük megvalósuló rendezvények, a nyilvánosságot élénkítő, párbeszédet kezdeményező művészeti akciók segítenek egy újfajta nyilvánosság és település identitás megteremtésében. Az elmúlt évek tapasztalatai a megvalósítások sokféleségén túl számos olyan kérdést is felvetnek, amik a köztér és a nyilvánosság fogalmainak változására, és ezen keresztül a szakma változó eszközeire hívják fel a figyelmet. Ilyenek a települések életét egyre erőteljesebben átalakító technológiai, kommunikációs hálózatok és a hozzájuk kapcsolódó terek, amik egyszerre bővítik és átírják a településfejlesztés és a közösségek viszonyait és együttműködési lehetőségeit. Az idei Főépítészi Konferencia témája, a pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje, azokat a fő kérdéseket és eszközöket járja körül, amikkel a főépítészek lendületet adhatnak a közterek, a nyilvánosság és ezeken keresztül a kultúra, a helyi gazdaság fejlődésének, a legkisebb településektől a legnagyobbakig. / Szemerey Samu /

8 1.2. PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL A kultúra fogalmának megjelenése a nyugati társadalmak városfejlesztésében nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikor Magyarországon a nyolcvanas években némi késéssel végleg kifulladni látszott a technokrata szemléletű fejlesztéspolitika. A magastetős lakótelepi házak és a historizáló posztmodern itthon ugyanúgy a városiasság, az urbánus életmód újrafelfedezése és felértékelése iránti vágyból táplálkoztak, mint azok a programok, amik a nyugat-európai városok kiürült ipari negyedeiben műtermek, tervezők és médiacégek számára igyekeztek vonzó környezetet kialakítani. A Louvre bővítése, Bilbao új múzeuma vagy a budapesti Művészetek Palotája innen már csak néhány lépésre volt. Ez a három fő terület - az épített környezet célzott rehabilitációja, a kreatív iparágakra támaszkodó gazdasági fellendülés és az eseményekre, látványos programokra épülő városmárkák létrehozása - volt a kulturális városfejlesztés stratégiai alapja egészen a közelmúltig. Az önkormányzatok ebben a modellben kezdeményező szereplőkként jelentek meg, akik a magántőke, a piac, a vállalkozók számára teremtették meg egy olyan városi közeg kereteit, ahol a gazdasági fejlődés eredményeiből és termékeiből a korábbinál jóval szélesebb társadalmi csoportok részesülhetnek. A megújuló városi környezet és közterek újra vonzó életmód-modelleket kínálhattak az addig külvárosokba áramló szellemi és gazdasági eliteknek, akik fogyasztóként tovább erősíthették az egyedi termékeket és szolgáltatásokat kínáló designereket, művészeket, ínyenc éttermeket, testkultúra-szalonokat és más üzleteket. A kreatív negyedekbe tömörülő és így sikeresebben működni képes kisléptékű termelés és kereskedelem jelentősen megemelte a város által kínált életszínvonalat, ami azon túl, hogy minden ott lakó életére kihat, mágnesként is szolgálhat további képzett és vállalkozó kedvű csoportok betelepüléséhez. A kulturális nagyberuházások és az egész évet szezonná alakító fesztiválok, amik az elmúlt két évtizedben végigsöpörtek a világ városain, már ennek a globálissá váló versenynek az eszköztárába tartoznak: idegenforgalmi szerepük mellett az egyes települések önmagukról alkotott képének, közösségi emlékezetének alakításában is jelentős szerepük van, és különösen abban, hogy ez az újonnan érkezők számára is átélhető és elsajátítható legyen. Az pedig természetes, hogy a meghatározó piaci erővé váló művészeti piac intézményei, a múzeumok és kiállítóterek jelentős gazdasági katalizátor szereppel is rendelkeznek. SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

9 2 Jól látható, hogy a városok kreatív fordulatának helyszínei a közterek, az újraértelmezett közintézmények és a kultúra változatos terei, a rendezvényektől a múzeumokon át a kulturális tartalmakat létrehozó kis üzletekig és műtermekig. Nem véletlen tehát, hogy különösen nagy szerephez jutottak a városok jövőképének alakításában az építészek és várostervezők, a sikeres helyek építészeti és térbeli identitásának megalkotói. Ezzel párhuzamosan pedig az intézményi programokban, de a városfejlesztésben, a városi környezet szabályozásában és kialakításában is fontos tényezővé vált a párbeszéd kezdeményezése és a helyi közösségek részvétele, mint a politikai és gazdasági siker garanciája. A köztéri művészet új műfajainak hazai fellendülése is ebbe a trendbe tartozik, mint ahogy sokhelyütt éppen a párbeszéd hiánya tette kérdésessé a hazai városrehabilitációs és fejlesztési programok sikerét. Az elmúlt két évtized kulturális fordulata mára számos fontos tapasztalattal szolgál. A hosszú távú eredmények értékelése mellett különös aktualitást ad az elemzésnek a két éve zajló globális gazdasági válságfolyamat és a nyomában bekövetkező változások, amik alapvetően átalakították a kultúra és a városfejlesztés gazdasági modelljeit is. Mindezeken túl pedig a köztér és a nyilvánosság fogalmainak változásai mára új, korábban ismeretlen vagy háttérbe szoruló területeket vontak be a városfejlesztésbe, és így a közösségekkel folytatott párbeszéd, a fejlesztés eszközei és célterületei is egyaránt kibővítésre, újragondolásra szorulnak. A kulturális városfejlesztés, a kreatív város gondolata nagyvárosi koncepcióként született, hatása azonban már a kezdetektől messze túlmutatott ezen a léptéken. Elég az Európa Kulturális Fővárosa projektre gondolni, hogy láthatóvá váljon, hogyan keresi a helyét egy eredetileg világvárosi programcsomag a kontinens jóval kisebb és kevésbé metropolitánus településein. A kisvárosok, falvak számára a kultúra és a kreatív iparágak nem csak léptékben, hanem tartalomban is mást jelentenek, és kérdéses, hogy hányan, milyen mértékben tudták a divatos kifejezéseket értékes és fenntartható helyi tartalommal megtölteni. Az pedig a látványos sikerek esetében is kérdéses, hogy meddig fokozhatók az alapvetően szűk réteget képviselő kreatív szektorra alapozó fejlesztések, és hogy milyen következményei vannak a kikerülhetetlenül versennyé alakuló városfejlesztésben az egyediség kényszere és az általános receptek közötti feszültségeknek. Kritikusai szerint a hagyományos kultúra alapú fejlesztések nem a részvételt és a transzparenciát, hanem inkább a fogyasztást és a dzsentrifikációt, az idegenforgalmat és az elit szolgáltatásokat támogat- SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

10 3 ják, vagyis nem valósítják meg a létrejövő új értékek széleskörű társadalmi hasznosulását. A jelenlegi globális recessziót megelőző ingatlanpiaci buborék egyik hatása a kulturális beruházásokat érintette: példátlan mennyiségű múzeum, kiállítótér, koncertterem és más intézmény jött létre állami és magánberuházások keretében, szinte mind azzal az ígérettel, hogy működésük jelentős hatással lesz a közvetlen környezetük életmódjára, értékszemléletére, ismereteire és gazdasági versenyképességére ugyanúgy, mint ahogy nagyobb léptékben, vonzó programjaiknál fogva a világ kulturális térképére helyezik anyavárosaikat is. A valóban beinduló változásokkal együtt azonban gyakran kérdéses, hogy ezek hogyan is hatottak a fejlődésnek induló negyedekből kiköltözni kényszerülő, a kultúrához való hozzáférésből addig jellemzően kiszoruló hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra és mennyiben voltak képesek a városok lakói közötti életmódbeli egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására. Ha a szolgáltatások nem is, a következmények valóban mindenkit érintenek: a helyi és globális mintákból egyaránt építkező városi társadalmak minden tagjára hat a gazdasági válságsorozat utáni recesszió, gyakorlatilag országtól és településmérettől függetlenül. Ez a folyamat azonban annak a rendelkezésre álló tőkének és hiteltömegnek a nagy részét is felszámolta, ami a kulturális beruházások, a kreatív városrehabilitáció programjait finanszírozta. Ennek hiányában és a továbbra is fennálló igények ismeretében pedig az önkormányzatok, a beruházók és a kulturális intézmények egyaránt kénytelenek újraértelmezni a kulturális fejlesztés fogalmait és tartalmát, és olyan eszközöket keresni, amik a közeljövőben rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan, léptékhez alkalmazkodva képesek felhasználni. A kulturális fordulat két évtizede egybeesett azzal a változással is, aminek nyomán a köztér, a nyilvánosság értelmezésében egyre nagyobb szerep jut a települések életét is átalakító technológiai, kommunikációs hálózatoknak és a hozzájuk kapcsolódó tereknek. Az olyan városi infrastruktúrák, mint a tömegközlekedés, a közműhálózatok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ma már nem elszigetelt mérnöki szakterületnek számítanak, hanem köztereknek, ahol az önkormányzatok és a városlakók közötti párbeszéd kiemelt jelentőséget kap. A kulturális városfejlesztés szolgáltatásokat és intézményeket lefedő puha infrastruktúra fogalma mellett ismét a városok életminőségének, önképének meghatározó részévé vált a kemény infrastruktúra építészeti minősége, működésének és szolgáltatásainak színvonala és az előbbi kettővel szorosan összefüggő kommunikációs infrastruktúra kiépülése, ellenőrzése és elérhetősége is. Ez az komplex gondolkodást, sok esetben a fenntartás és fejlesztés decentralizációját igénylő köztér-szemlélet egyben számos új eszközzel segíti a településfejlesztés és a közösségek együttműködését és különösen a szoros pénzügyi keretek között működö önkormányzatokat. SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

11 4 A mostani főépítészi konferencia a gyakorlatban két egymástól gyakran távol álló, ugyanakkor mélyen összefüggő gondolatot hoz össze: lehet-e úgy tekinteni a város kulturális fejlesztésére, hogy az a civil társadalom aktív részvétele irányába mutasson a város jövőjének alakításában? Van-e lehetőség arra, hogy a kulturális fejlesztések nyomán ne csak a településeink gazdasági körülményei, de a civil társadalom önismerete, közösségi szerveződése is fejlődjön? Az eddig kifejtett nagy témakörök mindegyike megjelenik a konferencia programjában: a szerda délutáni györkönyi séta a kis települések kontextusában értelmezi a kultúra és a fenntarthatóság fogalmait, a csütörtöki előadások a közterek, a kreatív iparágak és az infrastruktúrák új kihívásait elemzik és a délutáni szekciókban sor kerül azokra a vitákra, amik ezeket és a kapcsolódó területeket elhelyezik a gyakorlat, az intézmények és a szakmai munka világban. A városi kultúra lényege elsősorban a mindennapok életminősége és az ezeknek hátteret biztosító fejlesztések sikere, amiben meghatározó szerepe van mindkét félnek: a lehetőségeket teremtő önkormányzatoknak és a várost használó és alakító közösségeknek egyaránt. Ehhez pedig épp arra van szükség, hogy az elkötelezett párbeszéd és a kreatív gondolkodás az összes érintett fél mindennapjainak része legyen. PÁR-BESZÉD A FALURÓL MI A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TARTALMA A KIS TELEPÜLÉSEKEN? A kortárs városfejlesztés új programjai ritkán szólnak a kis települések sajátos fejlesztési kérdéseiről és az ezekhez szükséges módszertanokról. Az olyan, a közelmúltban rendkívüli népszerűségre szert tett koncepciók mint a kreatív város gondolata tipikusan urbánus életformákban gondolkodnak - akár ha falusi turizmus címszó alatt a vidéki régiók kulturális alapú idegenforgalmi programjairól, akár ha organikus gazdálkodással termelt élelmiszerekről és azok piaci sikeréről van szó. A kelet-közép európai falvak fejlesztési elképzeléseihez rendszerint a következő fogalmak kapcsolódnak: falusi turizmus, biogazdálkodás, megújuló energia termelés, egészséges életformák, hagyományok jelenléte. Az egészségügyi és életmód-felmérések és a munkaerőpiaci, oktatási statisztikák nyújtotta kép SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

12 5 viszont éppen olyan messze esik ezektől a szép vízióktól, mint a magyarországi falvak többségének mára kialakult utcaképe és épületállománya. A közösségek identitását és életpálya-modelljeit meghatározó kulturális minták ugyanakkor egyre kevésbé különböznek a falvak és a városok esetében - ezért az a népi-urbánus viták kétes örökségéhez kapcsolódó gondolkodás, ami a kis településeket elszigetelt, hagyományait őrző külön világként kezeli, óriási károkat okoz azok felzárkózásában és jövőbeli fenntartható fejlődésében. Falvaink fenntartható jövőbeli életéhez olyan sokrétű és mélyreható átalakulásra van szükség, ami vonzóvá és előremutatóvá teheti őket. Ehhez nem csupán a szolgáltatások, az önkormányzatiság és a munkahelyteremtés megújulására van szükség, hanem alkalmazkodó szabályozó környezetre is, ami lehetőséget teremt a vidéki építészet, a közösségi építés innovatív megújulására és sikeres működésére ugyanúgy, mint a valódi minőségi, versenyképes gazdálkodás és feldolgozás létrejöttére. A jelenleg hatályos jogi környezet mindkét területen inkább akadályokat támaszt a falusi életformák újragondolása elé, minthogy elősegítené a természetes fejlődést. A településszabályozás előírt munkarészei és elkészítésük rendje ellehetetlenítik a falvak regionális együttműködését és szétválasztják az önkormányzatok szabályozói és fejlesztői döntési mechanizmusait. Pedig minden bizonnyal éppen ez lehet a kis települések fenntartható fejlődésének a garanciája: a hálózatos, regionális együttműködés, a folyamatos párbeszéd nem csak a közösségek és az önkormányzatok között, de az egy nagyobb település méretét megközelítő falucsoportokon belül is. Mindennél nagyobb szükség lenne arra, hogy olyan progresszív gondolatok jelenjenek meg falvaink építészetében, életmódjában és gazdálkodásában, ami a múlt továbbélő helyszínei helyett a jövő laboratóriumaiként jelenítheti meg őket az ott lakók és a látogatók számára egyaránt. A györkönyi programok ezeket a kérdéseket elemzik: a jövő vidéki életmódjait, a falusi környezet fenntarthatóságát és ennek feltételeit, a főépítészek feladatait és lehetőségeit és a városiként indult kreatív fejlesztési programok alkalmazhatóságát a hazai kis településeken. SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

13 6 GONDOLATOK A SZEKCIÓK TÉMÁIHÓZ Településvezetők az épített környezetről A városi kultúra tükre elsősorban az a környezet, ami lakóit körülveszi. A városfejlesztés ezért minden esetben a városi kultúrát is alakító program, ami, ha ezt a feladatát tudatosan kezeli, nem függetlenítheti magát a városi közösségekkel folytatott párbeszédtől. A városfejlesztés sikeres politikájában a párbeszéd nem puszta kommunikációs fogás, hanem olyan eszköz, ami a városlakóknak is segít saját jövőképeik megfogalmazásában, és ezzel a fejlesztést közös feladattá tudja tenni. A döntéshozók felelőssége éppen ezért nem csupán az előremutató víziók megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása, hanem ennek a munkának a sokszereplőssé tétele: annak a horizontnak a kitágítása, amiben településeink saját magukat elképzelik és felépítik. Különösen nagy feladat ez egy olyan kultúrában, ami generációkon keresztül a közterektől való elidegenedés, az épített környezet gazdátlanságának tapasztalatát örökítette át a jelenbe. A hazai kulturális alapú városfejlesztés egyik fő feladata ennek megváltoztatása lehet - és ebben a települések vezetőinek meghatározó szerepe van. A társművészetek és az épített környezet Az épített környezetben megjelenő közös tudás, közös emlékezet és sokféle önkép együttese annak a kontextusnak is az alapja, amire minden alkotó tevékenység építkezik. Ma a város életének az építészet csupán az egyik, bár kiemelten fontos, alaphangokat meghatározó tényezője. Ez hatással van a társművészetekkel kialakított viszonyaira is: az építészet eszköztára, tervezési módszerei, koncepcionális kérdései változnak és egyre bővülnek, ami a házakról a hangsúlyt gyakran áthelyezi az épített környezet komplex egészére. Ez pedig a tervezést újra az együttműködés, a sokféle alkotói gondolkodás eredőjévé teszi. A közterek, a városi terek művészi értelmezése az alkalmazott státusz mellett egyre gyakrabban veszi magára a párbeszéd, az aktív alakító szerepét, de hasonlóan megnőtt a jelentősége a városkutatásban és az urbanisztikában is az olyan módszereknek, amik a művészi kreativitást a tudományos elemzéssel sikeresen képesek ötvözni. Építészet és társművészetek hagyományos kategóriái helyett ezért egyre inkább érdemes a várossal, az emberi környezettel foglalkozó alkotó tevékenységekről beszélni. SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

14 7 Az épített környezetről egymás között Az elmúlt évtizedek kettős hatása egyrészt rendkívül megerősítette a tervezők szerepét a településfejlesztésben (ikonikus építészeti beruházások), ugyanakkor hasonló erővel ki is szorította az építészeti kérdéseket az emberi környezet meghatározó részének alakításából. De miből is áll ez a környezet? És hol húzódnak a szakmai kompetencia határai? Hiszen a tervezői tudás rendkívül rugalmasan alkalmazható eszköztár, aminek az épületek csak az egyik lehetséges végcélját jelentik. Milyen párbeszédekre, milyen kreativitásra van szükség a városi tér létrehozásában? Lehet, hogy magát a létrehozás, a fejlesztés folyamatát kell megtervezni? Ha igaz a bon mot, ami szerint az építészet az utolsó kaland, akkor az építészeknek nem csak túravezetőként, de felfedezőként is nagy feladataik vannak augusztus hó Szemerey Samu SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

15 1.3. ELŐZETES ÍRÁSOK Berényi András: Tudósítás a lassítás programjáról Sári István: A kreatív város Sáros László DLA: Törvényességi felügyelet

16 TUDÓSÍTÁS A LASSÍTÁS PROGRAMJÁRÓL Kormánykörökből kiszivárgott információk szerint a Kabinet megállapította, hogy az építésügy területén is fordulatra van szükség, mert az elmúlt két évtized tétovasága következtében, de különösen az utóbbi néhány évben gyorsuló ütemben folytatódott az urbanisztika és az építészet szakmai tekintélyének leépülése, épített környezetünk értékvesztése. Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy eddig minden rossz volt magától értetődik, hogy csak radikális változásokkal érhető el, hogy ezután minden jó legyen. A Kormány kezdeményezésére életre hívott parlamenti különbizottság máris nagy lendülettel látott munkához és meghirdette a lassítás programját, melynek téziseit széleskörű társadalmi vitára bocsátotta. Annak érdekében, hogy az átalakuló jogszabályok a lehető legszélesebb, konszenzusos bázisra épülhessenek, a Kormány illetékes szerve nyilvánosságra hozta a lassítási program főbb koncepcionális elemeit, melynek egyeztetésében a szakma prominensei mellett részt vesznek az önkormányzatok, valamint civil szervezetek is, de az interneten közzétett javaslatra már eddig is számos értékes, megfontolandó észrevétel érkezett a legkülönbözőbb lakossági csoportoktól is. Megbízható forrásokból nyert értesülések szerint sorra alakulnak a tegyük szebbé környezetünket (TESZEK) öntevékeny csoportok, melyek soha eddig nem tapasztalt érdeklődést mutatnak az épített környezet igényes fejlesztése és fenntartása tárgyában született kutatások és tudományos publikációk iránt. A lassítási program nyilvánosságra hozatalát követően a kormányzati informatikai rendszer több alkalommal is lefagyott, mert a hálózat nem bírta a lökésszerű terhelést. Bár még csak a forradalmi változások kezdetén tartunk, máris leszögezhető, hogy a kezdeményezés támogatottsága minden várakozást felülmúl, így nem csoda, hogy az érintettek már most szükségét látták, hogy élen járjanak és példát mutassanak. Az élet szinte minden területét érintően pozitív változásokról szóló híreket hallani, a közszolgálati médiák mellett a kereskedelmi csatornák is sorra indítják építészeti műsoraikat (melyek mellesleg minden korábbi nézettségi rekordot megdöntenek), az önkormányzati sajtóban pedig a nagy érdeklődésre tekintettel önálló mellékletek adnak számot a települések arculatát kedvezően alakító beavatkozásokról. Egyedül az okoz problémát, hogy a könyvesboltokban, valamint az újságárusoknál a Kormány lassítási programjának téziseit összefoglaló népszerű kiadvány már a hetedik utánnyomás után is pillanatok alatt elfogyott annak ellenére, hogy a parlamenti különbizottság tagjai által dedikált példányokért a terjesztő meglehetősen borsos árat kér. A nemzetközi szakmai körök, valamint a szak-világsajtó érdeklődését is felkeltő változások első jelei már most tapasztalhatók, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy hazánk az érdeklődés fókuszába került. Sokan már magyar csodáról beszélnek, de ezeket a véleményeket azért illik kellő szerénységgel kezelni. A lassítás programjának vezér-gondolata vagyis hogy várost és házat építeni csak pontosan, szépen, ahogy az építész megy az utcán, úgy érdemes egyre inkább átitatja az épített környezetünkkel kapcsolatos közgondolkodást. A kormányzati és az önkormányzati testületek és hivatalok érezve a közvélemény nyomását sorra dolgozzák ki és kísérletképpen már alkalmazzák is azokat a szabályokat és módszereket, melyek a szebb és élhetőbb, ugyanakkor gazdaságosan fenntartható, a jövő nemzedékek számára is esztétikus és biztonságos épített környezet kialakítását, értékeink megőrzését és méltó megbecsülését célozzák. Tudósítóink jelentését a teljesség igénye nélkül azzal tesszük közzé, hogy egyfelől beszámoljunk a kedvező változásokról, másfelől arra ösztönözzük olvasóinkat, hogy a példákat követve maguk is hozzájárulhassanak szép hazánk épített környezetének még szebbé tételéhez. Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

17 2 Miniszteriális forrásból megtudtuk, hogy a Kormány kiemelt céllá nyilvánította az építésügyi jogszabályok megfontolt áttekintését és új alapokra helyezését. Az alap új vonása abban rejlik, hogy még mielőtt a joganyag első tervezetei megszületnének, a jogalkotó széles körű információ-gyűjtést végez annak érdekében, hogy a majdani rendelkezések természetesen a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve a lehető legszélesebb körből nyert kérdésekre adjanak kiérlelt, megfontolt válaszokat, illetve az ugyancsak széles körből beérkezett javaslatokat az érdekeket egyeztetve tudják beépíteni a joganyagba. A kodifikáció koncepcionális alapja röviden úgy foglalható össze, hogy mivel az épített környezet az emberek fizikai és szellemi jóléte érdekében az emberek munkájával jön létre és szolgálja boldogulásunkat, a szabályozásnak is az emberi tényezőre kell épülni. A jogalkotó ezért bár fontosnak tartja, de nem tekinti mindenben és mindenek felett érvényesítendő követelménynek a szabályozás normativitását széles körben, ugyanakkor metodikai rendelkezésekkel kellően megtámasztva utat kíván engedni az általánostól eltérő megoldásoknak is. Ebben elsősorban azokra a felkészült, korrekt és döntésképes szakemberekre épít, akik nem csak érzékelni tudják, de meg is értik a sajátos esetek egyediségét, ráadásul kellően határozottak ahhoz, hogy az ilyen esetekben hozott döntéseiket vállalják és képviseljék is. A jogalkotónak persze könnyű dolga van, mert hála az egyre nyugodtabb és megértőbb hazai közéletnek, a békés és kiegyensúlyozott közhangulatnak mindazok, akik korábban is képesek lettek volna rá, de nem merték vállalni egyedi döntésük súlyát (vagy ha merték is volna, nem hagyták nekik) abban a biztos tudatban látják el felelősségteljes feladatukat, hogy ezért senki nem fogja őket megtámadni, pláne meghurcolni. Ettől mellesleg ezután azért sem kell félniük, mert ezután mindazok, akik korábban (amikor a szakmai és a közéleti légkör még nem volt ennyire korrekt, megértő és minőség-központú) nem hogy megtámadni, netán meghurcolni nem fogják, de kimondottan támogatni fogják őket, sőt döntéseiket általános és osztatlan elismerés fogja fogadni. Kormányzati szinten is általánossá vált az a forradalmi felismerés, hogy az építészek és az urbanisták nem ellenségei az építészetnek és a településeknek, így a jogalkotó a szakmai kamarákat a második legfontosabb partnerének tekintve minden lényeges kérdésben kikéri véleményüket, sőt az előzetes egyeztetések során közösen döntenek arról is, hogy mely kérdéseket kell lényegesnek tekinteni. A változások hátterében egyértelműen az építész szakma berkeiben tapasztalható tendenciák állnak. Egyre gyakrabban hallani olyan esetekről, hogy a korábban kimondottan erőszakosnak és igénytelennek tartott beruházók már az általuk tervezett fejlesztések programját is a szakma élvonalához tartozó építészek bölcs tanácsait meghallgatva fogalmazzák meg, ráadásul az építészeti koncepció kidolgozása során mostanra általános gyakorlattá vált, hogy az építészek nem jogi képviselőikkel, hanem településtervező konzulensükkel járnak az egyeztető tárgyalásokra, valamint a tervtanácsok üléseire. A tervezők jogi képviseletére mellesleg már egyáltalán nincs is szükség, hiszen az építtetők mögött is felkészült, korrekt és az épített környezet igényes alakításában érdekelt szakemberek állnak, akikkel a tervezők éppúgy fél szavakból megértik egymást, mint a hatóságok munkatársaival. Ebben az alkotó légkörben magától értetődik, hogy a munkában részt vevő partnerek példás együttműködése, sőt a legtöbb esetben kiemelten magasan díjazott tervpályázatok eredményeként csak magas szakmai színvonalú, az épített környezet értékeit messzemenően tiszteletben tartó és azokhoz méltó eszközökkel igazodó, ugyanakkor a kor követelményeinek is megfelelő, egyedi építészeti értékeket is hordozó alkotások születnek. Hol vannak már azok a csúnya idők, amikor a megőrzésre érdemes, védett épületek lebontása során felszabaduló területen olyan épültek létesülhettek, melyek rendeltetésükkel és látványukkal szétfeszítették a környezetüket? Ellenkezőleg! Manapság szinte divat lett, hogy a magára valamit is adó fejlesztők maguk kezdeményezik a még védelemmel nem érintett épületek műemléki besorolását és ha a túlterhelt műemlékesek már nem bírják a feszített tempót, komoly lobbi-csoportok bombázzák a helyi önkormányzatokat, hogy legalább a helyi védelmet rendeljék el, mert addig a befektető nem tud nyugodtan aludni. Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

18 3 A védett építészeti értékeknek amúgy általában is egyre növekszik a tekintélye, ami számos esetben komoly viták forrásává is vált. A civil szervezetek és helyi városvédő sejtek ugyanis egyre nehezebben tudják meggyőzni a beruházókat arról, hogy egy-egy elavult, szinte már romos épület semmiféle védendő értéket nem hordoz, ezért sokkal jobb lenne azt lebontani és helyette szép, új házat építeni, a beruházók foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy akár funkcionális kompromisszumok árán is, de ezeket is inkább meg kellene menteni, még ha a beruházás ezzel lényegesen drágább is lesz. A pénz amúgy is egyre kevésbé számít, a fejlesztők ugyanis presztízs-kérdésnek tekintik, hogy élen járhassanak az épített környezet értékeinek védelmében. Nem csoda, hogy a Podmaniczky-díjak évente esedékes átadására egész napos, látványos ünnepség keretében, nemzetközi celebek jelenlétében szokott sor kerülni és mondani sem kell, hogy milyen hatalmas nyomás nehezedik Ráday Mihályra, hiszen a díjátadás során melyről a sajtó természetesen élő adásban számol be mindenki ott szeretne állni az elnök úr, a beruházó, a tervező és a főépítész társaságában. A pozitív változások természetesen nem csak a látványos, nagy beruházások, hanem a magánépítkezések terén is érzékelhetők. A kertvárosokban sorra újulnak meg a családi házak, melyek tulajdonosainak már eszébe sem jut, hogy a szomszédos földszintes épületek között álló házukra emeletet építsenek, netán a környezettől idegen, trendi új épületet emeljenek. Manapság a minden áron való illeszkedés a menő, a tervezők és a főépítészek csak nagy viták árán és csak ritkán tudják kiharcolni, hogy az építménymagasság mert az épület alaprajza és geometriája azt szükségessé teszi legalább egy icipicit térjen el a szomszéd házétól. A forgalmazók legnagyobb bánatára a lakosság egyre nagyobb hányada mond le a műsor-szolgáltatás divatos komfortjáról és inkább nem néz TV-t, de akkor sem szerel az épületére parabola-antennát, mert az utcakép kedvezőtlen alakítása miatt szájára venné a környék. Ugyanez tapasztalható a klíma-piacon is, mivel gyakorlatilag megszűnt az egyedi berendezések iránti kereslet, helyette aki megengedheti magának (és hála az egyre fokozódó jólétnek ez egyre többeknek megadatik) mindenki a jóval költségesebb, de esztétikai szempontból kedvezőbb, rejtett klíma-berendezéseket vásárolja, ám hála a környezettudatos technológiák általános térnyerésének erre is egyre kisebb igény van. Az építési ügyekben tapasztalható kedvező légkör jótékony hatása az élet számos más területén is érzékelhető. Mivel gyakorlatilag megszűntek a szomszédok, illetve a tulajdonostársak közötti viták, hiszen mindenki mindenki egyetértésével épít és a használat során is mindenki mindenkire tekintettel van (meg hát mindenki toleránsabb is lett mindenkivel) a hivatalokban csak elvétve fordulnak elő panaszos ügyfelek, a bíróságokon pedig csak hébe-hóba találkozni vitás építési ügyekkel, ezért a felszabaduló bírói kapacitások ésszerű felhasználása következtében a korábban évekig húzódó peres ügyek néhány hét alatt jogerős ítélettel zárulnak. Jóllehet az utóbbi válságos években súlyosan megtorpant fejlesztések újra-indulására még egy rövid ideig várni kell, de mind a közösségi-, mind a magán-szférában megérett a felismerés, hogy ideje felkészülni a jobb időkre, ezért már most egyre nagyobb a tervezői kapacitások iránti kereslet, ami jótékonyan hat a tervezők és cégeik gazdasági mutatóira is. A nemzetközi gazdasági szaksajtó prognózisai ugyanakkor a hazai építésügy területén is igazolódni látszanak, vagyis az újabb fellendülés során már nem lehet a korábbi gyakorlatot követni, hiszen mindenki sokkal megfontoltabban kívánja forrásait felhasználni. A szakmával szemben tapasztalható fokozott elvárásoknak szerencsére a piac minden szereplője meg akar és meg is tud felelni. Mind a kisebb-nagyobb beruházó cégek, mind az egyéni építtetők sokkal nyitottabbak manapság a tervezők felé, és ez a bizalmi viszony szignifikáns változásokat eredményez a tervek minőségét illetően is. A napi gyakorlatban már csak elvétve lehet a fafejű, erőszakos beruházókra, illetve a családfő hajthatatlan anyósának elvárásaira hivatkozó, én csak az építtető jogos érdekét képviselem típusú fél-kontárokkal találkozni, az ápiszokban pedig már nem kaphatók azok a kockás füzetek, melyekben az építtetők szokták volt korábban megtervezni az ő szép otthonukat. Manapság sokkal könnyebb a Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

19 4 főépítészeknek is, mert a gyakori egyeztetések során a tehetséges és karakán tervezők ha egyáltalán ilyesmire szükség van bátran vitába szállnak a megrendelőjükkel is, hiszen jól tudják, hogy megvalósuló tervük az épített környezet részévé válik, márpedig azt mégsem vállalhatják, hogy egy nem eléggé színvonalas megoldáshoz a nevüket adják. Persze ilyesmire manapság már szinte nincs is szükség, mert az építtetők maguk is ugyanígy gondolkodnak és jól tudják, hogy ha netán mégis ragaszkodnának hibás elképzelésükhöz, a tervező még borsos felár mellett sem vállalná el a munkát és abban is biztosak, hogy más tervező sem akadna, aki mégis beadná a derekát és elkészítené a rajzokat. A lassítás programjának meghirdetése óta példátlan mértékben javult az építési fegyelem és a kivitelezések szakmai minősége is. Túl azon, hogy minden építkezésen kifogástalan precizitással kidolgozott kiviteli tervek alapján folyik a gondos kivitelezés, az építésfelügyelet munkatársai lényegében nem találkoztak olyan építkezéssel, ahol akár a legkisebb mértékben is eltértek volna a tervektől. Ez természetesen nem csak azért van, mert a készülő jogszabályok koncepciója szerint a jövőben nem az építtetőket, hanem a kivitelezőket terheli a felelősség a szabálytalan építkezésekért (és jogosultságuk elvesztését senki nem meri, nem is akarhatja vállalni), hanem azért is, mert egyszerűen fel sem merül, hogy bárki szégyenszemre egy szabálytalan megoldást kívánna megvalósítani, az engedély nélküli építkezések fogalma pedig mára gyakorlatilag ismeretlenné vált. Az építésfelügyelet, valamint az építési hatóság munkatársai csak azért járnak ki az építkezésekre, hogy gyönyörködjenek a szépülő város újabb szép épületének formálódásán, és ha látogatásaik során a környékbeliek hozzájuk csapódva beszédbe elegyednek velük, büszkén magyarázzák az érdeklődőknek, hogy lám, megint milyen szépen alakul az ő emberhez méltó és esztétikus épített környezetük. Kormányzati szinten általánossá vált az a forradalmi felismerés is, hogy az épített környezet alakításában és védelmében megelőzve az építészeket, az urbanistákat és azok kamaráit legfontosabb partnereik az önkormányzatok, de a legeslegfontosabbak ezen belül is a főépítészek. A döntéshozók (és ezért a döntések előkészítői is) meggyőződéssel vallják, hogy a szubszidiaritás (kimondhatatlan) elve mélységesen igaz, vagyis a testre szabott, a hely és a helyzet adottságainak legmegfelelőbb operatív döntéseknek ott kell megszületni, ahol ahhoz a legtöbb és legalaposabb ismeret áll rendelkezésre. A megvilágosodás első jeleként a lassítás programjának tézisei között kiemelt helyen szerepelnek azok az eszközök, melyeket a jogalkotó az önkormányzatok mozgásterének szélesítése érdekében kíván alkalmazni. Maga a parlamenti különbizottság elnöke kimondottan e célból a napokban sajtótájékoztatót tartott, melyen díszvendégként jelen voltak az önkormányzati szövetségek képviselői is. A legnagyobb várakozás mindezek mellett is Philipp Frigyes hozzászólását övezte, aki az ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM képviseletében egy rövid előadással emelte a rendezvény rangját. Az utóbbi időben látványosan megerősödött és már ezres nagyságrendet is meghaladó főépítészi hálózat nevében az elnök röviden összefoglalta a főépítészi kar legalapvetőbb elvárásait, egyben biztosította a jelenlévőket, hogy a főépítészek ezután is nyitottak a kormányzati és az önkormányzati szervekkel való együttműködésre. Ez láthatóan megnyugtatta a megjelenteket, hiszen mindannyian tisztában voltak azzal, hogy a lakosság széles tömegeit társadalmi bázisként maga mögött tudható főépítészek szakmai súlya egyik fontos záloga lehet a program megvalósításának. A Kormány jelen lévő képviselője ezt követően ismertette a programnak az önkormányzatokat érintő főbb elemeit. Mindenekelőtt kitért arra, hogy a kodifikáció során igyekezni fognak megfelelni az önkormányzatok elvárásainak, de különösen az OFK által vázolt szakmai követelményeknek, ezért munkatársai még az ősszel minden önkormányzatnál személyesen fognak tájékozódni és ebben számítanak a főépítészek aktív, segítő közreműködésére is. Nyilvánvalóvá tette azt is, hogy bár minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy a törvénymódosítás, valamint az arra épülő kormány- és miniszteri rendeletek életszerű és a gyakorlatban is jól alkalmazható munkaeszközökké válhassanak a szakma valamennyi szereplője számára, hibátlan és minden egyedi esetet tekintve adekvát szabályokat nem lehet al- Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

20 5 kotni, ezért a joganyag széles körben ad majd lehetőséget az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi adottságokra építve és a lakosság jogos elvárásait érvényre juttatva élhessenek az eltérés lehetőségével is. Ezt a lehetőséget a Kormány mind a tartalmi, mind a metodikai kérdéseket illetően nyugodt szakmai lelkiismerettel biztosítja az önkormányzatoknak, mivel az egyéb tekintetben is megerősítendő főépítészi hálózat közreműködése is biztos garanciát jelent számukra. Külön is kitért arra, hogy az önkormányzatok a jövőben mind a készítés, mind a módosítás során belátásuk szerint (a helyben szokásos módon) intézhetik a településrendezési eszközök egyeztetési eljárását, továbbá jelezte, hogy az önkormányzatok a jövőben maguk határozhatják meg, hogy a település adottságait figyelembe véve mely építési ügyekben milyen hatósági eljárást kell alkalmazniuk, sőt arra is lehetőségük lesz, hogy a hivatalukhoz előterjesztendő tervek tartalmi követelményeit is maguk határozhassák meg, illetve egészíthessék ki. Végezetül szólt a tervtanácsok szerepének fontosságáról és állásfoglalásaik növekvő súlyáról is. A Kormány mint elmondta a jövőben a tervtanácsokat, illetve a főépítészeket tekinti az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása legfőbb letéteményeseinek, egyben a feladat ellátása tekintetében legfontosabb partnereinek. Ennél a mondatnál a meghívott vendégek és a sajtó munkatársai barátságos, biztató mosollyal fordultak a még jelen lévő Philipp Frigyeshez, aki bátorító pillantással viszonozta a felé (és áttételesen a főépítészek felé) áradó bizalom megnyilvánu Brrrrr, brrrrr, brrrrr, Basszus, már megint elaludtam. És ráadásul miket álmodtam? ( ) Képzeld, Frici! Azt álmodtam, hogy láttalak a tévében, bár arra már nem emlékszem, hogy mit mondtál, csak azt, hogy sokan voltak és nagyon hunyorogtál a vakuk miatt. ( ) Lehet, lehet, hogy én is megkaptam de még nem nyitottam meg az Outlookomat. Várj egy kicsit. ( ) Igen, nekem is jött egy villanylevél és melléklet is hozzá. ( ) Te is ezt kaptad? Hát, most meg kellene lepődnöm? rendelet-tervezet 1. Az önkormányzatok álljanak be a sorba. 2. A főépítészek álljanak be a sor végé Brrrrr, brrrrr, brrrrr, Úristen, miket álmodtam már megint?! Újpest, július 28. Berényi András Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A HELY ÖRÖKSÉGE AZ ÖRÖKSÉG HELYE

A HELY ÖRÖKSÉGE AZ ÖRÖKSÉG HELYE XIV. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA A KONFERENCIA IDŐPONTJA: 2009. augusztus 26-28. A KONFERENCIA HELYSZÍNE: Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Színházterme 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9.

VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9. VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9. A Blochamps Capital Kft. megalakulása óta igyekszik kiemelkedő szakértelmével és hozzáértésével támogatni, működésében segíteni a magyar privátbanki

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

EAST-WEST COHESION NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dunaújváros, 2015. november 12. 1. számú HÍRLEVÉL

EAST-WEST COHESION NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dunaújváros, 2015. november 12. 1. számú HÍRLEVÉL EAST-WEST COHESION NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dunaújváros, 2015. november 12. 1. számú HÍRLEVÉL 1. A konferencia célja A Dunaújvárosi Főiskola 2007-től hagyományteremtő módon nemzetközi tudományos

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

VIII. Országos Főépítészi Konferencia Érd 2003. szeptember 10-12. A Z A G G L O M E R Á C I Ó Térségi folyamatok hatása a települések életére

VIII. Országos Főépítészi Konferencia Érd 2003. szeptember 10-12. A Z A G G L O M E R Á C I Ó Térségi folyamatok hatása a települések életére Érd Város Önkormányzata Országos Főépítészi Kollégium VIII. Országos Főépítészi Konferencia Érd 2003. szeptember 10-12. A Z A G G L O M E R Á C I Ó Térségi folyamatok hatása a települések életére A terület-

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A vállalkozás vezérelvei

A vállalkozás vezérelvei A vállalkozás vezérelvei Developing the future. Magunkról: Raiffeisen evolution project development Cégünk egy Ausztriában, Közép- és Kelet-Európában működő, bécsi székhelyű ingatlanvállalkozás. Sikerünk

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1.oldal A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 2010. május 3 6. Brüsszeli tanulmány- és lobbiút 2.oldal UNIÓS VONATKOZÁSAI 2010. május 3 6. A Konsilo Kft. és a TGG & Partners május elején tanulmányi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Város Tér Menedzsment. 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana

Város Tér Menedzsment. 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana Város Tér Menedzsment 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana Tartalom 1. Mi is az a Tér Menedzsment? 2. Miért jó, ha ezt itthon is meghonosítjuk? 3. Az egyesület célja 4. Az egyesület tevékenysége

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007 Javaslat a Településszerkezeti Terv módosítására és Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet módosítására

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk

Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Kapcsolatok XII. Országos Főépítészi Konferencia Pápa, 2007. augusztus 22 24. Hazánk főépítészei számára az évente megrendezendő Országos Főépítészi Konferencia

Részletesebben

Jövő Műhely 2014-2020

Jövő Műhely 2014-2020 Jövő Műhely 2014-2020 CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub 10 + 2 kockában Volford László CSMKIK kommunikációs és reklámklub vezető Prológ A Jövő műhely 2014-2020 indulása Jelentősen megnövekedett a szakember

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

K A P O S V Á R I V S V É G S Ő B E S Z Á M O L Ó 2 0 0 8. MELLÉKLETEK

K A P O S V Á R I V S V É G S Ő B E S Z Á M O L Ó 2 0 0 8. MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK 1 Workshop FELKÉRŐ MINTAPÉLDÁNY Név, titulus, Intézmény/szervezet Cím Kaposvár 2007. november 16. Tárgy: Felkérés a Kaposvár Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésében

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1.oldal 06 A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 2009. NOVEMBER 2-5. Brüsszeli terepszemle - Közbeszerzési politika és elvek az Európai Unióban: sikeres részvétel az uniós közbeszerzési piacon 2.oldal

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/90-1/2015/I Üi.: Tóth Ferenc Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Best of Makó turisztikai pályázat kiírása

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1. oldal A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI Brüsszeli terepszemle - Közbeszerzési politika és elvek az Európai Unióban: sikeres részvétel az uniós közbeszerzési piacon 2. oldal A Konsilo Kft. és

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése.

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése. ALUTA NÍVÓDÍJ 2010 A pályázat kiírója Az ALUTA (Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület) hagyományainak megfelelően nyilvános pályázatot hirdet a tevékenységének célkitűzéseiben megfogalmazott szakmai elvárásoknak

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. A Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság az előterjesztést 2013. február 4-i ülésén tárgyalja. (3. sz.

POLGÁRMESTERE. A Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság az előterjesztést 2013. február 4-i ülésén tárgyalja. (3. sz. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2013. február 13-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Budapest, X. kerület,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot.

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot. 1 0 1 I C 1 0 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Pesti út - (1398004) hrsz-ú út - Gyergyószentmiklós u. - (1398007) hrsz-ú út által határolt terület

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

JÖVŐNK KÖTELEZETTSÉGEI A JELEN LEHETŐSÉGEI KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE

JÖVŐNK KÖTELEZETTSÉGEI A JELEN LEHETŐSÉGEI KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE CONSTRUMA / RENEO 2014 A HUNGEXPO Zrt. szakmai partnereként ismét kedvező megjelenési lehetőséget kínálunk a 2014 évi CONSTRUMA

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó)

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) Polgármesteri fejléc MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről építész (Cím) mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától

2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 1_,::._H számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2014. évi "Virágos Magyarországért" országos környezetszépítő

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

konzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése

konzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése T6-L ÉPÜLETTERVEZÉS VI. (ÉPÍTÉSZ BSC-LEVELEZŐ) Budapesti projektek ALAPADATOK FÉLÉV VEZETŐJE OKTATÓK, ELŐADÓK LEÍRÁS ELŐADÁSOK SZÁMA (HETENTE) GYAKORLATOK SZÁMA (HETENTE) VIZSGA / ZH : dr. A SZIE YMÉK

Részletesebben

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM BESZÁMOLÓK A 2009. JANUÁR 27. FEBRUÁR 23. KÖZÖTTI IDŐSZAKRÓL

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM BESZÁMOLÓK A 2009. JANUÁR 27. FEBRUÁR 23. KÖZÖTTI IDŐSZAKRÓL ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM BESZÁMOLÓK A 2009. JANUÁR 27. FEBRUÁR 23. KÖZÖTTI IDŐSZAKRÓL Elnök - Philipp Frigyes Elnökhelyettes - Dr. Sersliné Kócsi Margit Tárgy: Együttműködési megállapodás Összegezés:

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet -

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet - Megrendelő: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1033 Budapest, Fő tér 3. Terv: Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve

Részletesebben

45. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR. Rögtönzés és folytonosság

45. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR. Rögtönzés és folytonosság 45. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR Rögtönzés és folytonosság Településeink működését és fejlődését az utóbbi években elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlenül befolyásolja. A kommunális

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben