THE ROLE OF THE DIFFERENT COOPERATION FORMS IN THE ECONOMIC DEVELOPMENT OF JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "THE ROLE OF THE DIFFERENT COOPERATION FORMS IN THE ECONOMIC DEVELOPMENT OF JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, Hekliné Herbály Katalin 1 A KÜLÖNBÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK SZEREPE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉBEN A Szolnoki Főiskola oktató-kutató-, illetve pályázati tevékenységén keresztül is aktív szerepet vállalt/vállal Jász- Nagykun-Szolnok megye gazdaságának fejlesztésében. A közelmúltban lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban lévő szervezeti változások - többek között a felsőoktatás és a gazdasági szereplők aktívabb és hatékonyabb együttműködését segítik elő klaszterek (Innovatív Turizmus Klaszter, Innostrada Klaszter, valamint a tervezett Biotop Turisztikai Klaszter) és a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozása révén. A TDM szervezetek létrehozása a megyében elősegíti a gyakorlatorientált turizmusoktatást, illetve a kutatási eredmények adaptálását is. THE ROLE OF THE DIFFERENT COOPERATION FORMS IN THE ECONOMIC DEVELOPMENT OF JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY The Szolnok University College took/takes actively part in the economic development of Jász-Nagykun-Szolnok county, through its educational or research activities and submitting tenders for funds. The organisational changes that have already been executed or being executed now, help to improve the co-operation to be more active and effective among higher educational institutions and the economic participants. Clusters (Innovative Tourism Cluster, Innostrada Cluster and the planned Biotope Tourist Cluster) and the Tourism Destination Management Organizations give the framework of such types of cooperation. Forming TDM Organisations help to implement the practise-orientated tourism education and to adapt the results of the research works, as well. BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola oktató-kutató-, illetve pályázati tevékenységén keresztül is aktív szerepet vállalt/vállal a megye gazdaságának fejlesztésében. A közelmúltban lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban lévő szervezeti változások - többek között a felsőoktatás és a gazdasági szereplők aktívabb és hatékonyabb együttműködését segítik elő klaszterek és Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozása révén. A főiskola a jövőbeni fejlesztések során komplex módon kívánja megtervezni nemcsak az oktatás területére (ehhez 1 Szolnoki Főiskola, A cikket lektorálta: Dr. habil. Árva László Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár

2 kapcsolódóan elsősorban a humánerőforrás biztosítására) vonatkozó elképzeléseit, hanem az ehhez kapcsolódó kutatási-, illetve a műszaki infrastruktúra javítását célzó munkát is. Az utóbbi években még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a piacképes, gyakorlatorientált szakmai tudás- és kompetenciák megszerzése elképzelhetetlen a gazdasági szféra szereplőivel való hatékony együttműködés nélkül. Legtöbb esetben a tervezett fejlesztések gyakorlatban történő megvalósítása csak aktív pályázati tevékenység révén biztosítható, ami már alkalmat ad a fent nevezett tevékenységek együttes (a főiskola, más intézmények, illetve a gazdaság egyéb szereplőivel történő) megvalósítására Földrajzi jellemzők 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti részén Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékkel együtt az Észak-alföldi régió részét képezi. A megye felszíne tökéletes síkság, éghajlata szélsőséges vonásokat mutat. A csapadék kevés és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. Természeti értékei közül kiemelkedik a jó minőségű termőtalaj, a termálvíz vagyon és a napsütéses órák magas száma. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele. Gazdag az itt fészkelő és az átvonuló madárvilág. A védett természeti területek változatos élővilágukkal jelentős szakmai és tudományos értéket képviselnek. A látogatható területek tartalmas időtöltést, kellemes felüdülést, esztétikai élményt kínálnak az érdeklődőknek. A helyi vagy országos védelem alatt álló természeti értékeket a folyóvölgyek, szikes puszták, löszpusztai maradványok, mocsár maradványok, kunhalmok, famatuzsálemek, arborétumok, fészkelő helyek alkotják. [4] 1.2. Gazdasági jellemzők Az Észak-alföldi régió állítja elő a teljes hazai GDP közel egytizedét. Ez a - KSH I. félévében - közzétett 2008-as adatai szerint 2496 milliárd Ft volt, amivel a középmezőnyben van régió. Lakosságszám-arányosan vizsgálva ezt a teljesítményt, viszont már nem ilyen kedvező a helyzet, mivel ennél csak az Észak-magyarországi régió adatai kedvezőtlenebbek. Az ország legfejlettebb térsége, a fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régió és a rangsor utolsó előtti helyén álló Észak-alföldi régió egy főre jutó GDP-je között csaknem 2,5- szeres a különbség. Hasonló kettőség figyelhető meg a megyei adatokat elemezve is. Jász-Nagykun-Szolnok megye évek óta 2,6 százalékkal részesedett a bruttó hazai termékből (GDP), ezzel a megyék második harmadának végére került, egy főre vetítve azonban - a fővárost és a megyéket is számolva - a 15. helyen állt. Az ezredforduló óta ugyanis folyamatosan változott a megye helyzete, amely 2001-ben nyújtotta a legjobb teljesítményt a főváros és a megyék rangsorában elért 14. helyezéssel. A GDP egy lakosra jutó értéke országos átlagban 2 millió 644 ezer Ft, aminek mindössze kétharmadát érte el a megye. A főváros nélküli megyei átlagot vizsgálva azonban már kisebb, mindössze 12 százalék a lemaradás. Az egyes gazdasági szektorok eltérő mértékben járulnak hozzá a GDP-hez, szinte valamennyi megyében meghatározó a szolgáltatások volumene. Ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok 2

3 megyében jelentős az agrárium szerepe, mivel a GDP mintegy 10 százaléka ebből a szektorból származik. [3] 2. A Szolnoki Főiskola bemutatása A Szolnoki Főiskola több szempontból is fiatal intézmény. Mint önálló főiskola, csupán 1993 óta létezik, ekkor egyesítették a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola és a szintén fővárosi székhelyű Külkereskedelmi Főiskola addig kihelyezett tagozataként működő részlegeit, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola néven. Az intézmény hivatalos elnevezése 2000 óta Szolnoki Főiskola. Az ezredforduló előtti években főiskolánk még egy nagy hallgatói létszámmal rendelkező, de kicsi, infrastrukturálisan széttagolt vidéki felsőoktatási intézmény benyomását keltette. Jóllehet a főiskola már másfél évtizeddel ezelőtt is mindent megtett azért, hogy más városokba kihelyezett konzultációs központjaival, népszerű és piacképes kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátó és külgazdasági szakjaival átlépje regionális korlátjait. Csakúgy, mint a város életében, a Szolnoki Főiskola történetében is meghatározó változásokat hozott az elmúlt háromnegyed évtized. Az ezredforduló táján megkezdődött a magyar felsőoktatás máig tartó gyökeres átalakulása, intézményünkben az európai uniós elvárásoknak megfelelően, bevezetésre került a kreditrendszer és a többszintű képzés ban megtörtént a régóta tervezett integráció, a Tessedik Sámuel Főiskola mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karával. Az integrációval tovább szélesedett az intézmény által kínált főiskolai szintű alapképzések skálája. Ma a Szolnoki Főiskola hallgatói nyolc főiskolai alapszak (kereskedelem-marketing, turizmus-vendéglátás, pénzügy-számvitel, nemzetközi gazdálkodás, műszaki menedzser, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök és mezőgazdasági mérnök) és nagyszámú felsőfokú szakképzés kínálatából választhatnak. A piaci igényeknek megfelelően főiskolai szinten is nagy hangsúlyt fordítunk hallgatóink szakmai-gyakorlati és szaknyelvi képzésére. 1. ábra: A Szolnoki Főiskola Központi épülete Forrás: szolfportal.hu A külső környezet változásából eredő kihívásoknak megfelelően a Szolnoki Főiskola az utóbbi években a teljes körű belső és külső megújulást útjára lépett. Ezt a megújulási szándékot rögzítette az intézmény küldetésnyilatkozata, amely szerint a Szolnoki Főiskola 3

4 küldetése, hogy a magyar vidék felemelkedését segítő az országos és kiemelten a térségi adottságokra építő és nemzetközi piacokon is versenyképes szakembereket képző, közvetlen környezete gazdasági és szellemi gyarapodását segítő felsőoktatási intézménnyé váljon. A Szolnoki Főiskola ennek tükrében a jövőben is stabil, versenyképes, a partnerek elégedettségét kiváltó, a gazdaság szolgálatában álló rangos, együttműködő felsőoktatási intézményként kíván működni. A külső megújulás jegyében sokat ettünk azért, hogy főiskolánk hallgatói európai körülmények között tölthessék el Szolnokon ifjúságuk talán legszebb éveit decemberében végre való vált a főiskola régóta dédelgette álma, elkészült a főiskolai Campus új főépülete. A 9000 m2-es új oktatási komplexum, mely 21. századi színvonalon tudja biztosítani az oktatók és hallgatók elhelyezését, a modern és minőségi felsőoktatás, a tudományos munka és szolgáltatás feltételeit, a város talán legszebb részén, a Tiszaligetben fekszik. [5] 3. A témához kapcsolódó szakirodalom rövid összefoglalása 3.1. A klaszter A témához kapcsolódó szakirodalom elemzése során kiemelt szerepe van a különböző együttműködési formák elnevezésének és ezen keresztül a tartalmi értékelésnek. A klaszter az angol,,cluster szó magyar fonetikus megfelelője. Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (pl. Kereskedelmi és Iparkamarák). Porter megfogalmazásában a klaszter meghatározása az alábbiakban foglalható össze röviden: "Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze." [6] A 80-as években a regionális gazdaságfejlesztésben is szemléletváltás következett be. A korábbi, felülről lefelé irányított programokat felváltotta az endogén forrásokra építő, alulról felfelé szerveződő regionális gazdaságfejlesztés gyakorlata. Az endogén gazdaságfejlesztés során felértékelődtek a nagy értékű, sajátos tudáson alapuló, ritka, másutt nehezen utánozható helyi adottságok. Ezeknek az adottságoknak a kihasználásában már nem az egyes vállalkozások játszanak kulcsszerepet, hanem vállalatok hálózatai, csoportosulásai, azaz a klaszterek, amelyek jobban képesek alkalmazkodni a globális verseny feltételeihez, mint az egymástól elszigetelten működő vállalkozások. Az 1990-es évekre ezért a klaszterek szinte valamennyi fejlett ország gazdaságpolitikájában helyet kaptak. [12] A klaszterek fogalmát és működését részletesen mutatja be a Zöldkönyv és egyben egy új modell, az un. CIPM (Cluster Initiative Performance Model) alkalmazását is ajánlja, amely egyaránt alkalmas az induló klaszterek elemzésére és továbbfejlesztésére. [13] A globális verseny tehát átértékelte a versenyelőnyök forrásait, így az utóbbi években meghatározóvá váltak azok lokális elemei. Ennek következtében a sikeres vállalati válaszok nagy része a regionális, helyi környezetből adódó versenyelőnyökre támaszkodott. Ezek a 4

5 lokalizációs előnyök a következők: egy adott iparág cégeinek földrajzi koncentrálódása, a speciális iparági szaktudás, a speciális iparági intézmények és szakképzés, a közös érdekképviseletek, és a speciális infrastruktúra által nyerhető előnyök. [11] Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem szabad a klasztereket alapvetően vállalkozás- vagy regionális fejlesztési célok elérése érdekében ösztönözni, mert ez háttérbe tolhatja az innovációs szempontokat. A ma működő magyar klaszterek éppen ezen a ponton különböznek leginkább a nemzetközi példáktól: gyenge bennük az innovációs elem (a tudásátadás intézménye és gyakorlata vagy nincs meg, vagy gyengén működik). Természetesen a gyakorlati megvalósítások mindig sok helyi sajátossághoz alkalmazkodnak. Ahol a cégek és intézmények közötti együttműködés kereteinek megteremtése is a célok között szerepel, ott nem lehet gyors és látványos, országosan is jelentős innovációs eredményekre számítani. Sajnos, ez a jellemző feladat a legtöbb magyar klaszter esetében is. A kapcsolatépítés legalkalmasabb formája kicsiben az inkubátor, helyi jelleggel pedig az ipari park. A klaszter alapvetően meglévő kapcsolatokra, helyi versenyelőnyt jelentő tényezők kiaknázására, fejlesztésére koncentrál. Mivel fő tartalma a tudásfejlesztés és átadás, egyértelmű, hogy olyan térségek klasztereit célszerű fejleszteni, ahol ezeknek a funkcióknak megfelelő adottságok rendelkezésre állnak, vagyis biztosított a felsőoktatási intézményrendszer, az erőteljes vállalati háttér (lehetőleg globális mozgásterű vállalkozásokkal), illetve van jelentős felvevőpiac. [10] 3.2. A Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) (TDM: Tourism Destination Management) Az európai turisztikai piacon a 90-es években lényeges hangsúlyeltolódások történtek, amelyek mindmáig meghatározzák mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon ható trendeket. Ezek közül kiemelkedő fontossága van a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való törekvéseknek, az élményközpontú marketing-kommunikáció térhódításának, valamint az ezeket támogató társadalmi struktúrák kialakításának. A piacon megjelenő turisztikai termék tulajdonképpen nem más, mint élmények ígérete és fogyaszthatóságuk feltételrendszerének megteremtése. Ebben az értelemben termék nem csak az elszigetelten megjelenő egyes szolgáltatás (pl. gyógyfürdő, szálloda), hanem sokkal inkább az egyes szolgáltatásokat/élményeket egységes termék/élménykínálatként reprezentáló település, tájegység, régió, ország vagy kontinens. Fenti felsorolás egyes elemeit szokás a turisztikai szakmában desztinációnak nevezni. Fentiekből következik, hogy az egyes települések, tájegységek turizmusa - piaci értelemben - akkor működik sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra juttatni, végül a piacon értékesíteni. A felsorolás sorrendje nem véletlenszerű, sokkal inkább azt mutatja, hogy mennyire egymásra épülő, organikusan szerveződő szintekről van szó. [7] A turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) azon tevékenységek összessége, amelyek egy turisztikai desztináció (célterület, fogadótérség) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során feledhetetlen utazási élményt nyújtson oly módon, hogy a látogatóforgalom gazdasági- és környezeti hatásai a desztináció közösségének (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai- és civil szervezetek stb.) rövid, illetve hosszú távon is előnyösek legyenek. A turisztikai desztináció menedzsment 5

6 feladata a turisztikai szolgáltatások megtervezése, fejlesztése, marketingje, képzése és adminisztrációja. Összefoglalva tehát: a TDM célja, hogy a fogadótérségben fenntartható és versenyképes turizmus-rendszert alakítson ki és működtessen. A működtetéshez szükséges menedzsmentfeladatokat egy arra alkalmas szervezetnek kell ellátnia, amelyet TDM szervezetnek (TDMSz) nevezünk. A TDM szervezet működésének alapelvei a következők: alulról építkezés: a TDM szervezeti rendszert nem lehet felülről létrehozni, viszont szükséges onnan ösztönözni. A kiépítést alulról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők (pl. a vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek) részvétele. A további szintek (térségi, régiós stb.) a fent nevezett szereplők érdekei és képviselete alapján alapozhatóak meg. partnerség: a szervezet csak több partner összefogásával hozható létre. a klaszter /pénzügyi környezetet biztosítani kell a szervezetek számára, beleértve a működéshez szükséges pénzt, illetve a turizmust érintő kérdésekbe történő beleszólás lehetőségét. professzionalizmus (szakértelem): a rendszer működtetése csak megfelelő szintű szakértelem megléte esetén lehetséges, amelyhez folyamatos oktatás és szemléletformálás szükséges. [8] A TDM szervezetek nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldal érdekeit is megjelenítik, hiszen csak annak ismeretében lehet a turisztikai szolgáltatóknak a megfelelő kínálattal piacra lépni. A 2. ábra megjeleníti a TDM szervezet sajátos pozícióját a turisztikai piacon. TURISZTIKAI KERESLET (Turisták) TDM szervezet (érdekek egyeztetése) TURISZTIKAI KÍNÁLAT (Turisztikai desztináció, - benne a turisztikai szolgáltatók -) 2. ábra: A TDM szervezet szendvics pozíciója a kereslet és kínálat oldaláról Forrás: saját szerkesztés Fent bemutatott együttműködési formák legfontosabb jellemzőinek ismerete azok újszerűsége miatt lényeges mind az érintett gazdasági szereplők, mind pedig a főiskolai hallgatók számára. Magyarországon az elmúlt években elsősorban a pályázati kiírásokat követően kezdődött meg a különböző szintű TDM szervezetek létrehozása, azonban legtöbb esetben érződik a felülről jövő kezdeményezés hatása, illetve még nem alakult ki egyértelműen az egyes szintek közötti együttműködés. 6

7 4. A KLASZTEREK ÉS A TDM SZEREPE A SZOLNOKI FŐISKOLA, VALAMINT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TEVÉKENYSÉGI PORTFÓLIÓJÁBAN 4.1.,,Táji értékeken alapuló, fenntartható turizmus fejlesztése c. projekt A,,Táji értékeken alapuló, fenntartható turizmus fejlesztése c. projekt befejezését követően a partnerek egy turisztikai klaszter létrehozását tervezik. A résztvevők a Kozárdért Alapítvány kivételével a megye intézményeit, civil szervezeteit és turisztikai szolgáltatóit képviselik. A pályázat benyújtásának alapgondolata az volt, hogy a 120 km hosszúságú Tisza szakasz mentén egyedülálló természeti környezet található, amelyek összekapcsolódnak és kiegészítik egymást a Tisza-tó és a Tisza folyó vonatkozásában. A projekt mintaterületén tervezett hat tájcentrum szimbolizálja a kapcsolatrendszert, illetve egy, a Pásztói kistérségben létrehozandó tájcentrum pedig az egyediséget. A célcsoportot az alábbiakban felsorolt piaci szereplők képezik: A fókuszterületen az ökoturizmusban és a falusi turizmusban dolgozó KKV-k (pl. szálláshelyadók, programszervezők, turisztikai vállalkozók, vonzerők) munkatársai A fókuszterületen az ökoturizmusban és a falusi turizmusban érdekelt / érintett turisztikai profilú non-profit szervezetek és intézmények munkatársai A fókuszterületen a turizmusban dolgozó KKV-k (pl. szálláshelyadók, programszervezők, turisztikai vállalkozók, vonzerők), illetve turisztikai profilú nonprofit szervezetek, intézmények munkatársai A fókuszterületen turisztikai képzést nyújtó intézmények, szervezetek A projekt általános és konkrét céljait, benne a Biotop Turisztikai Klaszter alapítására vonatkozó elképzelést tartalmazza az alábbi felsorolás. Általános célok: Turisztikai szereplők versenyképességének növelése A projektbe bevont régiók turisztikai erőforrásainak hatékonyabb kihasználása Fenntarthatóság és ökoszemlélet erősítése a turisztikai szolgáltatók között a bevont régiókban Konkrét célok Turisztikai szereplők ismeretanyagának bővítése Szakmaspecifikus hálózati együttműködések erősítése, újak (Biotop Turisztikai Klaszter) létrehozása. A turisztikai szereplők versenyképességét növelő, ill. a minőségi turizmus megvalósítását szolgáló rendszerek bevezetése A projekt befejezésekor a felhasználók rendelkezésére áll majd tájcentrumonként egy regiszter, amely egyrészről tartalmazza az egyedi, turisztikai kínálatba bevonható természeti értékeket, másrészt az erre épülő, vagy építhető kézműves/gazdasági tevékenységeket (pl. kosárfonás, ártéri gazdálkodás). Ezt követően elkészül majd egy képes angol/német-magyar nyelvű, a tájcentrumok jellegzetességeit összegző szakszótár, a regisztereket, valamint a módszertant is bemutató tananyag, egy új minősítési- és benchmarking rendszer, illetve a védjegy, amelyet egy, a hálózati együttműködést erősítő Biotop Turisztikai Klaszter kezel, és gondoskodik a fejlesztésről. 7

8 A Szolnoki Főiskola a következő területeken működik közre: tananyagok módszertanának kidolgozása, tananyagok végleges kimunkálása, elkészítése a különböző oktatási és felhasználási formákhoz (e-learning, prezentációk, oktatási segédanyag, tréneri kalauz, stb.), konferenciák előkészítése és lebonyolítása, képzések, oktatási programok előkészítése és lebonyolítása. 4.2.,,Innovatív Turizmus Klaszter létrehozása c. projekt Az,,Innovatív Turizmus Klaszter létrehozása című, - jelenleg a megvalósítás szakaszában lévő - projekt célja, hogy előmozdítsa az intézmények, a vállalkozások, és a helyi gazdasági szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül kívánatos, hogy a megalakuló klaszter lehetőséget biztosítson az Észak-alföldi régióban működő turisztikai vállalkozások versenyképességének jelentős növelésére. Indokolt, hogy a klaszter tevékenysége révén a Szolnoki Főiskola és a tagok között egy partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződés, együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit, de egyben válaszokat ad a gazdaság kihívásaira is. A létrehozás időszakában elvégzett, illetve elvégzendő legfontosabb tevékenységek: - stratégiaalkotás, klaszter alapító okirat szerkesztése, arculati kézikönyv elkészítése - marketing, piacelemzés - benchmarking klubok megszervezése - primer kutatás (kérdőíves felmérések, mélyinterjúk) - nemzetközi turisztikai konferencia megrendezése - előadások, üzletember találkozók szervezése - projektgenerálás - kérdőívekből adatbázis létrehozása - klaszter honlap kifejlesztése - oktatásszervezés és tananyagkészítés - tanulmányutak lebonyolítása Célkitűzésként fogalmazódott meg továbbá az új kooperációs lehetőségek feltérképezése, közös pályázatok, K+F projektek kidolgozása, a humán erőforrás fejlesztése, a kapcsolódó képzések megvalósítása, kutatási-, fejlesztési- és szolgáltatási tevékenységek menedzselése, valamint a közös érdekérvényesítés koordinálása. 4.3.,,Innostrada Klaszter c. projekt Az Innostrada Klaszter célja az, hogy az innovációs értéklánc eddig különálló, és útjukat egyedül kereső piaci szereplőit (cégeket, szervezeteket, vállalkozásokat) hozza össze egy jól szervezett, együttműködő klaszter formációba. A korszerű vállalkozás versenyképességének záloga maga az innováció, a változásmenedzsment, a tudás által vezérelt (knowledge-driven) vállalkozás modellje. Az Innostrada Klaszter kooperatív erőforrás kapacitása - sokszínű szakmai hozzáértése és a profi szolgáltatási minőség - egyedülálló szolgáltatási színvonalat biztosít ügyfeleinknek, felülmúlva bármely más egyedülálló vállalkozásét. Az Innostrada Klaszter tagjai és menedzsmentje alkalmas a legkülönbözőbb gazdasági igények kielégítésére is. Eszközrendszere a fejlett innovációs módszerek alkalmazása, a döntés előkészítési-, 8

9 valamint motivációs rendszerek és eljárások, illetve a szociális-kulturális és általános közérzetet befolyásoló területek, amelyek az innovációs orientáltságot és a pozitív hozzáállást erősítik. A klaszter szolgáltatási portfóliója a következő: External/külső környezeti tényezők felmérése (pl.): vevők elemzése szegmensek, motivációk, szükségletek felmérése versenytársak elemzése piacelemzés piac szegmentáció kereslet előrejelzés pozícionálás környezet elemzése (STEEPLE) stratégiai jelentőségű üzletágak (SBU) meghatározása üzletágak pozíciójának elemzése (portfolió elemzés) üzletágakra vonatkozó stratégiai célok és források meghatározása Internal/belső környezet fejlesztése (pl.): vállalat teljesítménye értékesítés, jövedelmezőség, vevőérték, részvényesi érték, termékminőség, márka gyártási-, telepítési-, beruházási- és tervezési- módszertanok és dokumentációk stratégiai választást befolyásoló tényezők a vállalkozás szervezetének elemzése Az Innostrada csoport különleges, Magyarországon egyedülálló emelt szintű szolgáltatási folyamat, a kínálati értéklánc modell alapján kínálja szolgáltatásait. A folyamat résztvevői a specializált szakmai tanácsadók, a közvetítő intézmény hálózat, tőkealapok, pénzügyi szolgáltatások (pl. RFH stratégia) a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a KKV-k közötti interface erősítése, ipar- és tevékenység specifikus innovációs és technológiai központok, (Pre)inkubatorok és technológiai parkok. [9] 4.4. Turisztikai Desztináció Menedzsment A Szolnoki Főiskola elsősorban kutatási- és pályázati tevékenysége révén aktív szerepet vállal a megyében a különböző szintű Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozásában is. A TDM szervezetek létrehozásának legfontosabb előnye, hogy a település/térség turizmusának lesz gazdája, és elérhetővé válik a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése. További előnyök: általánosan valamennyi szereplő érdekével számoló tudatos fejlesztés valósul meg (mert a tervezésben részt vesz mindenki); 9

10 a partnerség kialakulásával létrejön az önálló cselekvőképesség (saját forrás és kompetencia), amit külön-külön egyik szereplő sem tudna elérni; a marketing hatékonyabb lesz; a közös tevékenység túllép a marketingen, és kiterjed a tervezésre, a fejlesztésre, a minőségellenőrzésre, a képzésre, stb., is; kialakíthatók komplex turisztikai termékek, a térség sajátos arculatot nyer, márkatermékek jöhetnek létre, így a turisták tökéletesebb élményhez jutnak, és visszatérnek, jő hírünket keltik mindez versenyelőnyt jelent; elégedettebbek lesznek a turisták és jobb forgalom várható; az önkormányzat és a helyi közösség számára az önkormányzat több turisztikai feladat elvégzését a TDM szervezetre bízhatja; a turizmussal kapcsolatos döntések szakszerűen elő lesznek készítve; nagyobb és tisztább forgalom várható a térségben, így másképpen nem hasznosítható erőforrások (tájkép, vízpartok, népi hagyományok, stb.) a turizmusban az eddiginél jobban értékesíthetővé válnak; a turizmus nagyobb mértékben hoz be máshol megtermelt jövedelmeket a település/térség gazdaságába; új munkahelyek teremtődnek, a fiatalok kevésbé vándorolnak el a térségből; a közösségteremtés új lendületet kap; az önkormányzat idegenforgalmi adóbevételei nőnek; a vállalkozások számára egyedül meg nem valósítható szakmai feladatok válnak teljesíthetővé, például komolyabb marketingakciók, közösségi léptékű fejlesztések; biztosabb forgalom és nagyobb bevételek várhatók; jobb érdekérvényesítés; szakmai gondokkal lesz kihez fordulni, senki sem marad egyedül. [1] Mindezen előnyök jelentkeznek a Jász-Nagykun-Szolnok megyében különböző szinteken megalakult/megalakuló TDM szervezetek tevékenysége során is. A pozicionálást segíti az alábbi táblázat, amelyben a megye egyik fő turisztikai kínálata, a gyógyvíz kerül pozicionálásra úgy, hogy a pozicionálást segítő kérdések/szempontok módot adnak továbbgondolkodásra. 10

11 Jövőkép Nem egyszerűen eredményelvárások, hanem annak leírása, hogy mi lesz az adott desztináció helye és szerepe egyfelől a régió/ország/európa/világ kínálati palettáján, másfelől a régiók/térségek együttműködési rendszerében. (pl. Bangkok a délkelet ázsiai régió kulturális, gazdasági, közlekedési középpontja vagy Rétesfalva a rétesfőváros ). Élmény ígéret 1* Milyen hatókörben képes vonzerőt kifejteni? A,,gyógyító- és élhető Alföld mind a turisták, mind pedig a helyi lakosok számára Ki a célcsoport? Bemutat ás Méret Fizetőkép esség Miben egyedi / különl eges a desztin áció? Miért lesz ez a célcsop ort számára érdekes? Milyen fogyas ztói motivá ciós trendek re épít? Mik a helyettesítő alternatívák / versenytársak? Milye n vonze rő támas ztja alá? Milyen kiegészít ő feltétele k szükség esek? gyógyf ürdők regionális fiatal, wellnes s szolgált atást igénybe vevők közep es alacsony/ magas jó minős égű gyógy víz egyesíti a fizikai aktivitá st (pl. úszás) és a relaxálá st (pl. szauna) egészs éges életmó d elterje dése (welln ess) Szabadstran dok, tengerparto k/wellness szállodák gondo zott körny ezet, társas ág kiegészí tő szolgált atások, orvosi ellátás, szállásh elyek gyógyf ürdők nemzetközi/ regionális időse bb, gyógy ulni vágyó k köze pes közepe s/jó jó minős égű gyógy víz egyesíti a gyógyk ezelést és a pihenés t egészs éges életmó d elterje dése (betegs égek megelő zése) szakrendelés ek gondo zott körny ezet, társas ág kiegészí tő szolgált atások, orvosi ellátás, szállásh elyek Élmény ígéret 2 Élmény ígéret n Élményígéretek közti összhang Annak bemutatása, hogy az élményígéretek, hogyan szolgálják a jövőképet, valamint hogy az egyes élményígéretek közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Építhetnek-e egymásra? Negatívan befolyásolhatják-e egymást (pl. bulizás és nyugalom)? Mindkettő a gyógyvízre és a kiegészítő szolgáltatásokra épül. Célcsoportok közti összhang Annak bemutatása, hogy a célcsoportok közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Elférnek-e egymás mellett? A gyógy-és élményfürdőben a fiatalok is konszolidáltabban viselkednek. 1. táblázat: Példa a pozicionálás felépítésére és tartalmi követelményeire Forrás: Segédlet és sablon a pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítéséhez 7.p. 11

12 A Szolnoki Főiskola képzési portfóliójában a turizmus szak vezető szerepet tölt be, ezért különösen fontos a gyakorlatorientált ismeretek és kompetenciák átadása, amelynek egyik jó példája lehet a fenti táblázat hallgatói közreműködéssel történő kitöltése. Végül a képzés időtartama alatt leírt, (egyedi és kiváló) hallgatói ötletek a fenti együttműködési formák kereteit felhasználva eljuthatnak a megvalósítás fázisába is. EREDMÉNYEK A fentiekben bemutatott szervezeti formák a megismert jellemzők alapján alkalmasak arra, hogy elősegítsék a megye gazdaságának fejlesztését. Megállapítható, hogy a jövőben egyre kevéssé lehetséges az un. felülről jövő kezdeményezésekre bízni egy-egy térség előrehaladását, mivel a makroszintű tervezés csak a legfontosabb irányokat, keretfeltételeket adja meg az egyes részterületek vonatkozásában. Mind a klaszterek, mind pedig a TDM szervezetek hatékony működésének alapelve az egy térségben élők (beleértve az esetleges versenytársakat is) közös piaci megjelenése/megjelenítése. Jász-Nagykun-Szolnok megyében erre különösen jó lehetőséget biztosít a Szolnoki Főiskola aktív részvétele a gazdaságfejlesztés különböző részterületeihez kapcsolódó oktatási- és kutatási tevékenysége révén. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Lengyel Márton: TDM Működési Kézikönyv. A turisztikai desztináció menedzsment rendszerről. Heller Farkas Főiskola, Budapest, letöltés dátuma: szeptember 10. [2] Segédlet és sablon a pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítéséhez letöltés dátuma: szeptember 17. [3] KSH I félévi adatok [4] letöltés dátuma: október 4. [5] letöltés dátuma: október 4. [6] letöltés dátuma: október 3. [7] letöltés dátuma: október 3. [8] letöltés dátuma: szeptember 17. [9] letöltés dátuma: október 2. [10] Sass, M. Czakó, V. Oszlay, A. Szanyi, M. Bakács, A. [2006]: A beszállítói programoktól a klaszter támogatásig. Nemzetközi tapasztalatok, hazai lehetőségek. ICEG European Center. Budapest pp. [11] Lengyel I. Deák Sz.[2002]: Regionális/lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra. Marketing & Menedzsment. 2002/ o. [12] Deák Szabolcs: A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés [2002] In: Hetesi Eszter (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei JATEPress, Szeged 103. p. [13] Sölvell, Ö., - Lindquist, G., - Ketels, Ch. [2003]: Cluster Initiative Green Book, Stockholm,

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Szakmai tevékenységcsoportok

Szakmai tevékenységcsoportok A projekt célja A projekt célja, hogy a főiskola meglévő képzéseinek fejlesztésével, átstrukturálásával és új képzések indításával a regionális vállalkozói szféra igényeit a turisztikai (borászati) és

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter)

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter) MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedKlaszter) ALAPÍTÓ OKIRAT 2014. március 21. A mellékelt alapítói tagjegyzékben felsorolt szervezetek a mai napon létrehozzák a MedKlaszter

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben