Budapesti Gazdasági Főiskola

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány SZEMÉTDOMB AZ ÚJKOR HAJNALÁN AVAGY HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TÁRSADALOM KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETMÓDJÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA Vámosi Krisztina Készítette: Budapest, 2002

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 Előszó 5 1. Hulladékgazdálkodás A hulladék káros környezeti hatásai Mit takar a hulladékgazdálkodás fogalma? Hogyan működik az Európai Unióban? Magyarországi helyzet Problémák A háztartási hulladék összetételének változása Az új Országos Hulladékgazdálkodási Törvény Települési szilárdhulladék-kezelési program A hulladékgazdálkodási tervezési rendszer Intézményrendszeri háttér Gazdasági környezet A hulladékgazdaság hazai piacának szereplői Hulladékkezelő közszolgáltatók A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt bemutatása Hulladékhasznosító cégek Kormányzati szervek Zöld szervezetek A civil szervezetek szerepe Zöld szervezetek a hulladékgazdálkodásban A társadalom környezetvédelem iránti fogékonysága Környezetvédelem a gazdasági szférában Környezetvédelem a civil szférában Felmérés a társadalom környezetvédelemről alkotott véleményéről Szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon A hazai háztartásokból származó legfontosabb hulladékfajták és hasznosításuk Korábbi szelektív hulladékgyűjtési kezdeményezések Új jogszabályi háttér Lakossági szelektív hulladékgyűjtési program Budapesten az FKF Rt. szervezésében Az FKF Rt. kommunikációs terve Javaslataim Ötleteim 54 Összegzés 56 2

3 Bevezetés Tanulmányom témaválasztását az indokolja, hogy a környezetvédelem egyike lett a világ legégetőbb feladatainak, ugyanakkor Magyarországon még nem kap kellő hangsúlyt ez a kiemelten fontos téma annak ellenére, hogy ezen a területen jelentős lemaradásban vagyunk. A környezetvédelem személyes érdeklődési körömbe is beletartozik. Szakirányú képzésem mindkét féléve alatt ebben a témában (sugárzások káros hatásai és szelektív hulladékgyűjtés) végeztem a feladatul kapott kutatásokat. Mivel úgy gondoltam, én azzal járulhatok hozzá az eredmények javulásához, ha továbbra is ebben a témában folytatom kutatásaimat. Jelen munkám témájául a környezetvédelem egyik kiemelt területét, a hulladékgazdálkodást választottam. Dolgozatom aktualitását Magyarország küszöbön álló Európai Unióhoz való csatlakozása és az ezzel járó magas szintű környezetvédelmi elvárások teljesítésének nehézségei adták. Első lépésben feltérképezem a hazai és a nyugat-európai hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotát, és elemzem a problémákat. Ezután bemutatom a hulladékgazdálkodásunk jövőjének bázisául szolgáló új Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, intézményrendszeri hátterét és a hazai gazdasági környezetet. Kitérek a bevezetendő modern hulladékgazdálkodási rendszer érintettjeire, a hazai piac szereplőire. Közülük tudatosan választottam ki az ország legnagyobb hulladékkezeléssel foglalkozó vállalatát, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt-t ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem, hogy ennek a cégnek a felelősségteljes tevékenységén és a környezeti fejlődésért tett erőfeszítésein keresztül mutassam be a hazai állapotokat és azok fejlesztési lehetőségeit, kiemelten kezelve a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. 3

4 A teljes helyzetkép feltárása érdekében fontosnak éreztem a kiválasztott vállalat tevékenységének ismertetése mellett az ugyanezen a területen tevékenykedő egyéb szervezetek működésének bemutatását is. Mivel nem elég, ha csak a környezetvédelemben tevékenykedő szervezetek tesznek erőfeszítéseket az ügy érdekében, hanem a társadalomnak is át kell éreznie ennek fontosságát, ötleteimmel, javaslataimmal szeretnék hozzájárulni a társadalom környezettudatos magatartásának kialakításához. Ezúton szeretnék köszönetet mondani főiskolai oktatómnak és belső konzulensemnek, Szabó Dánielnek, hogy értékes tanácsaival segítette a munkámat. Köszönettel tartozom továbbá a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt munkatársainak, különösképpen külső konzulensemnek, Koltainé dr. Pfeiffer Zsuzsannának, a Környezetvédelmi Osztály vezetőjének, hogy az ott töltött gyakorlati időm alatt mindig segítségemre volt, és szakdolgozatom megírásának sikeréhez jelentősen hozzájárult. 4

5 Előszó A gazdaság különböző területeire kiszabott uniós normák teljesítésére vonatkozóan megoszlanak a hazai vélemények. Lesznek, akiket előnyösen, és lesznek, akiket kezdetben hátrányosan fognak érinteni az új jogszabályok. Így lesz ez a környezetvédelemben is, ez kivédhetetlen. Sok termelővállalat például csak komoly beruházások árán folytathatja majd működését, hogy termelőtevékenysége folyamán minél kevesebb káros anyagot juttasson ki környezetünkbe. Ehhez természetesen szükség lesz állami és uniós támogatásokra, és legfőképp arra, hogy ez a változás minél gyorsabban és gördülékenyebben végbemehessen. A környezetvédelem egyik jelentős területén, a hulladékgazdálkodásban már komoly lépések történtek ennek érdekében, de az átállási folyamat még lassú, korántsem zökkenőmentes. Az uniós jogharmonizációt biztosító új hulladékgazdálkodási tervet hosszas vitasorozat után a Parlament két hete végre elfogadta. A jogszabályok megreformálása egy új korszak alapjaként fog szolgálni. Hazánk ezzel teremti meg azokat a körülményeket, amelyek által a lakosság egy tisztább, egészségesebb, biztonságosabb Magyarországon és Európában élhet mert megérdemli. Azonban nem elég csupán megszabni a határokat. A környezetvédelem ennél sokkal többről szól. Szimbiózisban élünk a természettel, függünk tőle. Jólétünk, egészségünk, jövőnk életünk függ attól, hogy mennyire vigyázunk rá. A környezetés természetvédelem tehát életünk szerves része kell, hogy legyen. Sajnos a társadalom egészében ez ma még nincs így. Éppen ezért a jogalkotás mellett a környezeti nevelésnek is jelentős szerepe van abban, hogy Magyarország remélhetőleg néhány éven belül teljes értékű uniós tag lehessen. 5

6 1. Hulladékgazdálkodás 1.1. A hulladék káros környezeti hatásai A gazdasági fejlődés velejárója a termelés és a fogyasztás növekedése, s ezáltal a termelési hulladék mennyiségének növekedése. A hulladék helytelen kezelése többféle módon szennyezheti a termőtalajt, a talajvizet, és fenyegető veszélyt jelenthet az élővilágra. A hulladékok bomlástermékei a csapadék hatására a talajba, onnan a talajvízbe és a felszíni vizekbe (nyílt csatorna, tó, patak, folyó) is bekerülhetnek. Súlyosan szennyezik a talajt a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók csurgalékvizei is. Ezek a szennyező anyagok az anyagcserekörforgással az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A szervesanyag tartalmú hulladékok bomlása során különböző gázok keletkeznek. A hulladéklerakó helyeken az öngyulladásból vagy a nem megfelelő égetéskor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) szennyezik a levegőt. A felaprózódott hulladék, valamint a hulladékhalmok finom pora a forgalom vagy a szél útján szennyezi a levegőt. A hulladékok szennyezhetik a levegőt szállításkor és ürítéskor is. Ennek elkerülése érdekében minden országnak szüksége van egy szakszerűen kialakított hulladékgazdálkodási rendszerre. A környezetszennyezés nem ér véget az országhatároknál, így nemzetközi összefogás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan csökkentsük azt Mit takar a hulladékgazdálkodás fogalma? Mindenkinek mást. Egy átlagos polgárnak annyit, hogy minél előbb vigyék el szeméttárolója tartalmát a háza tájáról. Egy átlagos szülőnek annyit, hogy gyermeke ne betegedjen meg az illegális vagy rosszul kialakított szemétlerakók miatt. Egy átlagos, felelősségteljes termelővállalatnak plusz gondot és ráfordítást, a felelőtlennek kis rizikóval könnyen leküzdhető problémát. A szakmabelieknek kihívást, de megvalósítható, értelmes célt. 6

7 Mindannyiunknak: utat egy egészségesebb jövő felé. A pontos fogalom-meghatározás így szól: A hulladékgazdálkodás a hulladék káros környezeti hatása elleni védelemnek a hulladék teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését, csökkentését, a keletkezett hulladék lehetőség szerinti elkülönített gyűjtését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában. 1 Ahogy a definícióból is látszik, a hulladékgazdálkodás egy összetett, bonyolult rendszert jelent. Olyan tevékenységek sorozatát, amelyek mind környezetvédelmi célokat támogatnak Hogyan működik az Európai Unióban? A jelenlegi közösségi hulladékpolitikát a Közösségi stratégia a hulladékkezelésre című, direktívákat tartalmazó, nem kötelező érvényű dokumentum határozza meg. A dokumentum vázolja az elveket, politikai célokat és intézkedéseket, melyeket a Bizottság követ a szabályozás tervezetének megalkotása és más intézkedések megtételekor. Az EU 1996-os hulladékstratégiája ennek alapján a következőképpen állapította meg a hulladékgazdálkodás prioritásait: - a hulladékkeletkezés megelőzése - a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése - a keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása (a hulladék újrahasználata vagy anyagában történő hasznosítása) 1 Ágostházi dr. Barótfi Borián Csapóné dr. Poda: Környezetvédelmi alapismeretek II. 30. old. Környezetvédelmi Minisztérium,

8 - a nem hasznosuló hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása (energianyeréssel (égetéssel) vagy lerakással történő ártalmatlanítása). Megelőzés A hulladékkeletkezés megelőzésének kulcsfogalmai a tiszta technológia és a tiszta termelés. Ez egy olyan termelési rendszer-szemléletet jelent, amelynél a felhasznált nyersanyag és energia csökkentése révén kevesebb hulladék keletkezik. Természetesen a termelési folyamatok sosem érik el a teljes hulladékmentességet, de megfelelő terméktervezéssel, gyártási technológiákkal jelentős eredményeket lehet elérni a hulladék csökkentése érdekében. A fölösleges hulladék keletkezését azonban leginkább egy új fogyasztói szemlélet megteremtésével, környezettudatos vásárlási szokások kialakításával lehet megelőzni. Csökkentés A hulladékképződést továbbá részben társadalmi szemléletformálással, részben pedig a csomagolási törvény eszközével próbálják folyamatosan csökkenteni. Az Unió tagországai csomagolási törvényeikben külön-külön meghatározzák, hogy milyen időpontra hány százalékkal kell csökkenteniük a csomagolási hulladék mennyiségét. Törvény szabályozza a termék- vagy licencdíj mértékét is. A licencdíj mértéke - azon túl, hogy a csomagolóanyag tömege és összetétele határozza meg - megfelel a gyártóra eső tényleges hulladékkezelési költségnek. A másodnyersanyagnak legtöbb esetben piaci ára van, így ennek bevételéből fedezhető a begyűjtés és a hasznosításra történő előkészítés költségeinek egy része. A gazdaságtalanul feldolgozható csomagolási hulladékok hasznosítását és gyűjtését bizonyos mértékig fedezni lehet a gazdaságosan hasznosítható hulladékfajták bevételeiből. 8

9 Hasznosítás A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának kulcsa a hulladékszelekció. Kézenfekvő megoldás a hulladék csökkentésére, hogy a hasznosítható összetevőket (papír, rongy, műanyag, üveg, fém, szárazelem stb.) különválogatva gyűjtsék. Ez csökkenti az ártalmatlanítandó szemét mennyiségét és veszélyességét, ugyanakkor csökkenti az új anyagok előállításával kapcsolatos környezeti ártalmakat így a papírgyártáshoz szükséges erdőirtást, a fémeknél a bányászattal együtt járó természetrombolást és energiafelhasználást, valamint az anyagok nagy távolságra szállításának káros következményeit. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosításával nyersanyagot lehet kiváltani a termelésben. A szelektív hulladékgyűjtést az Unió legtöbb tagországában már bevezették. A hulladékok gyűjtését és hasznosítását, illetve ezek szervezését és koordinálását, a források gyűjtését és elosztását országonként egy vagy több nonprofit szervezet végzi. Tevékenysége elvégzése érdekében szerződést köt a települési önkormányzatokkal, a begyűjtésre és hasznosításra szakosodott vállalkozókkal. A begyűjtésnek és a hasznosításra történő előkészítésnek, a hulladékok másodnyersanyaggá történő átalakításának költségeit pedig a már említett, tagvállalatok által befizetett licencdíjból fedezik. Az EU-direktívában foglalt követelmények közül a legtöbb nehézséggel feltehetően az újrahasznosítási és újrafeldolgozási arányok teljesítése során kell számolni. A kvóták teljesítésének alapfeltétele, hogy a csomagolási eredetű hulladékok begyűjtése megtörténjen, megfelelő hasznosító kapacitás álljon rendelkezésre, és a hasznosításon belül az anyagában történő újrafeldolgozó kapacitás is kiépüljön. A szelektív hulladékgyűjtésnek fokozatosan és differenciáltan kell megvalósulnia. A tapasztalatok szerint a szelektív kommunális hulladékgyűjtést a nagyobb városokban lehet a leghatékonyabban megvalósítani, ezért a szervezést ezeken a településtípusokon célszerű elkezdeni. 9

10 A szelektív hulladékgyűjtés a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a lakosság a településen belül létrehozott gyűjtőszigeteken, a megfelelő megkülönböztető jelzéssel ellátott gyűjtőedényben helyezi el a hulladékot. A szelektív gyűjtésre alkalmas konténerekbe többnyire színes, illetve fehér üveget, műanyagot és papírt lehet elhelyezni, egyes országokban azonban a fémnek, illetve a veszélyes hulladéknak (például festék, szárazelem, gyógyszer, fáradt olaj, sütőzsiradék) külön gyűjtőedényt állítanak fel. A hulladékhasznosítás egyik legfontosabb technikai, infrastrukturális és szolgáltatási feltétele a hulladékgyűjtő udvar. Ennek szerepe a lakosság által beszállított hulladékok átvétele, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása és a hulladékok rendszeres elszállításának szervezése az újrahasznosító helyekre vagy az ártalmatlanító telepekre. A hulladékgyűjtő udvarokban a lakosság díjfizetés nélkül adhatja le a fajtánként szétválogatott, háztartásukban képződött hulladékait, ezáltal csökkentve a szemétdíjjal terhelt hulladék mennyiségét. Itt szakértő személyzet is segítséget nyújt számukra. Funkciói: - a lakosság (esetleg intézmények) által behordott hulladékok átvétele - az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása - a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása - a hulladékok fizikai kezelése (aprítás, tömörítés, bálázás, válogatás stb.) - a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyekre A hulladékudvarokba gyűjthető hulladékok köre: - másodnyersanyagként hasznosítható alkotók (papír, üveg, műanyag flakonok, fólia, fémhulladékok, alumínium italos dobozok, vashulladékok, fahulladék, textilhulladék) - termékdíj törvény hatálya alá tartozó hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény) - darabos hulladékok (háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsiabroncs) 10

11 - a lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó) Ártalmatlanítás A települési szilárd hulladékot égetéssel, illetve rendezett lerakással lehet ártalmatlanítani. Az égetés a hulladék ártalmatlanná tételének egyik leghigiénikusabb módja. Környezetszennyező hatása megfelelő technikai felszereltség mellett minimális, és az égetéssel termelt hőenergia hasznosítható. (Ebben az esetben azonban már hasznosításról beszélhetünk.) Rendezett lerakásról települési szilárd hulladékok esetében akkor beszélünk, amikor a hulladékot az egészségügyi és környezetvédelmi előírások betartásával, előre megszabott technológiai rendben helyezik el a talajban levő üregben vagy a talaj felszíne felett." 2 A rendezett lerakók ellenőrző és kárelhárítási rendszerrel vannak ellátva. Alulról szigeteltek (vízzáró agyagréteggel vagy fóliával), ami megakadályozza, hogy a csurgalékvíz szennyezze a környező talajt. Az uniós tagországok tehát e négy irányelv megelőzés, csökkentés, hasznosítás, ártalmatlanítás szerint alakították ki hulladékgazdálkodásukat, és Magyarország is kész követni ezt a prioritásrendszert Magyarországi helyzet Mielőtt a jövő hulladékgazdálkodási rendszerének alapjául szolgáló új hulladékgazdálkodási törvénnyel foglalkoznék, szót kell, hogy ejtsek Magyarország jelenlegi állapotáról. 2 Csapóné: Települési környezetvédelem, 133.old. Környezetvédelmi Minisztérium,

12 Meglehetősen sok még a tennivaló az ország szemétdombján. Ahhoz, hogy a modern, uniós hulladékgazdálkodás elemeit átvehessük, előbb szembe kell néznünk a hazai hulladékszíntér aktuális problémáival Problémák Túl sok szemetet termelünk. Évente mintegy 110 millió tonna hulladék keletkezik hazánkban. Ebből a szilárd települési hulladék folyamatosan nő (évi 2-3 %-kal), ami a társadalom anyag- és energiaveszteségének fokozatos növekedését jelenti. Okok: a végtermékcentrikus, pazarló ipari növekedés a gyors technológiai váltás (pl. számítógépek, gépkocsik) a termékek használati idejének mesterséges csökkentése (újbóli piacteremtés céljából) az urbanizáció a megváltozott fogyasztói magatartás (pl. csomagolás, divat) Magyarországon a hulladékok legnagyobb része esetében, kidobásuk után rögtön az elhelyezésük a cél. Fontos lenne a hulladékok teljes életciklusára vonatkozó eljárások rendszeresítése. Ezeknek a menete a következő: a hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése; a keletkezett hulladékok előírás szerinti gyűjtése; a begyűjtött hulladék szállítása, előkezelése, kezelése; a hulladék hasznosítása, újrafelhasználása; a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli ártalmatlanítása; átmeneti tárolás, végleges elhelyezés 12

13 A múltbéli, korszerűtlen támogatási rendszer. A 90-es évek elején az önkormányzatok többféle jogcímen is kaphattak pénzt saját lerakók létesítésére, de a korszerű, regionális hulladéklerakók kialakítását csak a legutóbbi években kezdték el ösztönözni. Túl nagy a nyitott hulladéktelepek aránya. A legtöbb lerakóhely csupán egy gödör a települések szélén, ahol csak felhalmozzák az előkezeletlen, szelektálatlan szemetet. Sajnos a háztartási hulladékok nagy része ezekre a helyekre kerül. Azon túl, hogy nagy részük kihasználatlan újrahasznosítható nyersanyag, veszélyes hulladékok is találhatók bennük (pl. elemek, gyógyszerek, festékek stb.) Ezek kiszivárogva a talajvizet súlyosan veszélyeztetik. (Sajnos a hazai lerakóhelyek 1/3-a vízjárta területen van.) Állandó probléma még a fertőzésveszély, hiszen az elkerítetlen, szigetelés nélküli szemétlerakó helyeken a kidobott ételmaradékok a baktériumok jó táptalaja. Említést kell tennünk a szeméttelepek tájképromboló hatásáról is. Magyarországon csupán kb. 30 korszerű regionális hulladéklerakó létezik. A termelési hulladékok lerakása rendezetlen. A gyárak sokszor közcsatornákban, kommunális lerakókban helyezik el hulladékaikat. anyagi felelősségre vonásuk nem jelentős ( Ft/tonna) hulladékszegény technológia nagyon költséges, inkább égetéssel oldják meg a felhalmozódó szemét problémáját, ami jelentős környezetszennyezéssel jár az újrahasznosítás mértéke nagyon alacsony (10%) Magyarország jelentős lemaradása az EU országaival szemben. Minden, hazánkról készült országjelentés egyik neuralgikus pontja a környezetvédelem. Szakértők szerint a hulladékgazdálkodás területén mintegy 30 éves lemaradásban vagyunk. Teljesítenünk kell azt az uniós előírást, mely az égetési technika és a szelektív hulladékgyűjtés terjesztését és fejlesztését tűzte ki célul. 13

14 A szelektív hulladékgyűjtés drága: külön háttéripar szükséges hozzá (külön gyűjtőedények, szállítóeszközök, több hulladékudvar, korszerű hulladékkezelési technikák). Az új jogi szabályozás kialakítása évek óta húzódik. Környezettudatos gondolkodásmód szükséges az egész társadalom részéről. Egy átfogó szemléletváltozásra van szükség mind a termelői, mind a fogyasztói oldalról. Ez talán a legnehezebb feladat, ami évtizedekig is eltarthat. Kitartó, folyamatos munkával, a lakosság tájékoztatásával, döntéshozatali folyamatokba való bevonásával, a környezettudatos gondolkodásmód oktatásba való beépítésével lépésenként remélhetőleg el lehet érni ezt a célt. Mielőtt rátérnék az ezen problémák megoldását megalapozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatására, tegyünk egy kis történeti kitérőt A háztartási hulladék összetételének változása 3 A fejlettebb nyugati országokban az életszínvonal emelkedése nyomán jelentős mértékben megváltoztak az étkezési, csomagolási, vásárlási szokások, és ezeknek a hatásai érvényesültek a háztartási szemét összetételében. Magyarországon időben eltolódva, de többé-kevésbé ugyanez a folyamat ment és megy végbe. A hatvanas évekig, amíg fával és szénnel tüzeltek illetve főztek, a háztartási hulladékban a hamu és a salak volt a domináns elem. Később, a távfűtés elterjedésével növekedett azoknak az anyagoknak a száma, melyeket régebben eltüzeltek, de a fűtési mód megváltozása miatt már nem lehetett elégetni. Az étkezési és konyhai szokások illetve az építési technológia (lásd: panelházak) megváltozására utal a kész- illetve félkész ételek csomagolási hulladékának tömeges megjelenése. 3 Forrás: Kutas István: Egy évszázad erőfeszítései fővárosunk köztisztaságáért Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat,

15 Később az élelmiszer-feldolgozó ipar melléktermékeit, a fémet, az üveget, papírt és kartont folyamatosan felváltotta a műanyag. A mind szélesebb körben terjedő üdítőitalok már nem üveg, hanem műanyag palackokban kerülnek forgalomba. A hulladékmennyiség robbanásszerű növekedése és az elmúlt évtizedek nem előrelátó hulladékkezelési módszerei eredményeképpen mára égetően szükségessé vált a hulladékgazdálkodás megreformálása Az új Országos Hulladékgazdálkodási Terv Hosszas várakozás után érvénybe lépett az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, amely egy új korszak kezdetét jelenti hazánkban. Ez egy modern, EU-konform hulladékgazdálkodási rendszert teremt meg, amely a 2000-ben elfogadott Hulladékgazdálkodási Törvény (kerettörvény) alapján készült el. Ez az a rég várt szabályozás, ami konkrétan meghatározza a gyakorlati feladatokat. A következőkben a Tervnek a dolgozatom szempontjából lényeges részeit ragadom ki Települési szilárdhulladék-kezelési program 4 Magyarországon jelenleg mintegy 23 millió m 3 (4,6 millió tonna) települési szilárd hulladék keletkezik. Ennek 62 százaléka lakossági eredetű, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és vállalkozásoknál keletkező háztartási hulladékokkal együtt kezelhető hulladék. Ez a mennyiség a gazdaság fejlődésével párhuzamosan évente 2-3 százalékkal nő. A jelenleg keletkező települési szilárd hulladéknak csupán 3 százalékát hasznosítják. (Potenciálisan 40 (!) százaléka lenne hasznosítható a szerző kiegészítése). Az ártalmatlanítás jellemző formája a lerakás (83 százalék). Az országban egyetlen égetőmű üzemel a települési hulladék kezelésére. A közszolgáltatás keretében a települések 665 lerakója szolgálja az ártalmatlanítást. Ennek mintegy 15 százaléka tekinthető korszerű lerakónak, azaz rendelkezik műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogáz elvezetéssel. 15

16 A komplex, térségi feladatokat ellátó települési hulladékkezelő rendszerek kiépülése megkezdődött az országban, részben a Környezetvédelmi Alap Célfeladat (a továbbiakban: KAC) támogatásának köszönhetően, részben más állami és nemzetközi források felhasználásának eredményeképpen. A korábban csak részmegoldásokat célzó projektek több éves folyamatos fejlesztéssel jutnak el a hulladék teljes feldolgozásához, ami az időközben hatályba lépett jogszabályok következménye is. (Az ily módon lassúbb ütemben kiépült kezelési rendszerek előnye, hogy ezeket az igénybe vevők jobban elfogadják.) A hulladékgazdálkodási tervezési rendszer 5 A hosszú távon fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltétele a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelését kívánja meg. A magyar környezetpolitika a fenntartható fejlődést elősegítő a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben rögzített elveit és céljait a hulladékkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) határozza meg. A természeti erőforrások fenntartható használata érdekében támogatja a hulladékképzés megelőzését biztosító anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználást, másodsorban a képződő környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálását. A hulladékgazdálkodás célrendszere: hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése újrahasználat, hasznosítás biztonságos ártalmatlanítás. 4 Részlet az Országos Hulladékgazdálkodási Terv es fejezetéből 5 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Bevezetése 16

17 A célok elérése érdekében a Hgt a összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozását írja elő, amelyet az Országgyűlés fogad el. Az OHT elfogadását követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával a területi tervezési statisztikai (nagy)régiókra kiterjedő területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdet ki. A területi tervek kihirdetését követően a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. Az átfogó tervezési rendszert megalapozó első Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a magyarországi hulladékképződés és kezelés mai helyzetét, meghatározza a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési periódusához igazodóan a között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Ezek keretében kijelöli a feladatokat mind a különböző hulladéktípusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározza a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között. Az OHT célkitűzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történő igazodásra, a már harmonizált vagy később harmonizálandó, közel hatvan hulladékgazdálkodási rendelet, irányelv, határozat, állásfoglalás és ajánlás tartalmára, illetőleg a Környezet 2010: A jövőnk a mi választásunk című, az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára. Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb problémák: - csökkenteni kell a mind abszolút értékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt 17

18 - emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást - minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát - növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét - növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét - teljessé kell tenni a szabályozási rendszert, növelni kell a hatékony szemléletformálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását - erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét - fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszközrendszerét - piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését - erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést - fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladék-elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket Intézményrendszeri háttér A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata: - szakmai politika és stratégia meghatározása - jogi, gazdasági és műszaki szabályozó rendszer létrehozása - a szakterületi kutatás-fejlesztés és - oktatás-nevelés irányainak meghatározása - a társadalmi és gazdasági szervezetekkel történő érdekegyeztetés megvalósítása A 12 területi környezetvédelmi felügyelőség illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség a hulladékgazdálkodás hatósági feladatait engedélyezés, ellenőrzés, végrehajtás látja el. 18

19 Emellett azonban gyakorlatilag minden más tárcának és hatósági szerveiknek vannak hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. Ilyen pl. a gazdasági és közlekedési, a földművelési és vidékfejlesztési, az egészségügyi, a belügyi, az oktatási tárca, a KSH, illetve fontos szerepe van a gazdasági szabályozás és ösztönzés, valamint a vám- és pénzügyőri hatóságok irányításán keresztül a pénzügyi tárcának is Gazdasági környezet Az önkormányzatok csak a jelenlegi nagy arányú állami támogatások fenntartása, a különböző források hatékony összehangolása esetén és a nemzetközi források segítségével lesznek képesek az első években a gyors ütemű fejlesztések megvalósítására. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben ig megfogalmazott önkormányzati lerakási, komposztálási, gyűjtési, szelektív gyűjtési feladatok ellátásához szükséges beruházások finanszírozását 50%-ban központi forrásokból, illetve regionális támogatásokból (cél- és címzett támogatások, Környezetvédelmi Alap Célfeladat, területfejlesztési források), 30%-ban nemzetközi forrásokból (ISPA, PHARE), 20%-ban önkormányzati és helyi saját forrásokból (önkormányzati költségvetés, díjak, hozzájárulások) kell biztosítani. A korszerű kezelési megoldások megvalósításának támogatására fenn kell tartani, sőt bővíteni kell a hulladékgazdálkodási cél- és címzett támogatási rendszert, a KAC támogatásokat (komposztálás támogatása, szelektív gyűjtés, válogatás támogatása stb.), illetve ezek kereteit. Összességében a KAC éves fejlesztési keretéből körülbelül százalékot fordítanak beruházások támogatására. 19

20 A hulladékgazdálkodás hazai piacának szereplői Hulladékkezelő közszolgáltatók Az ország legnagyobb hulladékkezelője, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt 6 A Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság több, mint 100 éves múltra tekint vissza a kommunális szolgáltatások terén. A Budapest Főváros által 1895-ben létrehozott Köztisztasági Hivatal 1912 óta teljes egészében átvette a hulladékgyűjtéssel, elszállítással és lerakással kapcsolatos feladatokat, majd közel hetven éve megkezdődött a pormentes hulladékgyűjtés. Többszöri szervezeti változás után, az július 1-i részvénytársasággá alakulással jött létre a jelenlegi szervezeti struktúra. Több évtizede tagja a jelentős szakmai tapasztalatokat nyújtó Nemzetközi Köztisztasági Világszervezetnek (International Solid Waste Association) és a száznál több tagot számláló hazai Köztisztasági Egyesülésnek. Nagy gyakorlattal rendelkeznek az év bármely szakában végzendő kézi- és gépi úttisztítás területén. A szilárd burkolatok tisztántartását korszerű célgépekkel végzik. A Fővárosi Önkormányzat megbízása alapján a Főváros több mint 22 és fél millió m 2 -nyi szilárd burkolatú útját, közjárdáját, valamint 49 db gyalogos aluljárót, a hidakat, felüljárókat és egyéb mérnöki létesítményeket tartanak tisztán télen-nyáron. Közútfenntartási tevékenységük kiterjed a Főváros legforgalmasabb fő és tömegközlekedési útjaira, a dunai hidakra, a közúti alul- és felüljárókra, gyalogos aluljárókra és egyéb műtárgyakra. Útellenőri Szolgálatuk rendszeres ellenőrzései során feltárt hibák, hiányosságok kijavításának jelentős hányadát a társaság saját kivitelezéssel végzi. A közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, forgalomirányító berendezések és egyéb forgalomtechnikai eszközök üzemeltetői feladatait a Főváros közúthálózatán teljes körűen végzik. 20