Negyed évszázada a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában Rákóczi Szövetség ( )

Átírás

1 1 Negyed évszázada a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában Rákóczi Szövetség ( )

2 2 3 Negyed évszázada a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában Rákóczi Szövetség ( ) Előszó A könyv anyagát összeállította Mátyás Zoltán Lektor Lukács Ferenc, Csáky Csongor A kiadvány szerkesztésében közreműködtek Bajnóczi Gábor, Czenthe Miklós, Krupi Bernadett, Kun Ferencz, Martényi Árpád, Nagy Domonkos, Pálinkás Barnabás Tördelőszerkesztő Grafikus Hertelendy Anna Felelős kiadó Dr. Halzl József A kiadvány a Rákóczi Szövetség megbízásából készült, 2014-ben Kiadás éve 2014 isbn Negyed század tömör összefoglalását, számadását tartalmazza a kiadvány a Rákóczi Szövetség tevékenységéről, a legendás kezdetektől a meghatározó Kárpát-medencei méretű civil szervezeti státust betöltő napjainkig. A Szövetség indulása az 1989-es rendszerváltás időszakára tehető, amikor az azt átható felfokozott társadalmi hangulatban egy maroknyi lelkes felvidéki kötődésű ember fontosnak tartotta kifejezni és a nyilvánosság elé tárni a korábban tabunak számító határon túlra szakadt felvidéki magyarság ügyét. A téma pillanatok alatt maga köré gyűjtötte azokat a nagyszerű embereket, akik felemelve a zászlót, a megnyíló lehetőségekkel élve úgy döntöttek, hogy II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem neve alatt megalapítják a Rákóczi Szövetséget, azok szolgálatára, akiket a 20. század történelme elszakított a hazától. Az ügy iránti tiszta, valódi lelkesedés és felelősségérzet, igazi alulról építkező civil szervezkedés indította útjára a mára az egész Kárpát-medencét átszövő és behálózó Szövetséget. Az alapítók tenni akaró vágya és őszintesége lerakta azokat a fundamentumokat, amelyekre építeni lehetett a jó ügyekben való cselekvő összefogás jegyében a határokon átívelő magyar-magyar emberi és intézményi kapcsolatokat, barátságokat. Mindehhez a Gondviselés alkalmas zászlóvivőket rendelt, megfontolt, elveiben és hitében rendíthetetlen vezetővel. Az elmúlt negyed század története az összefoglalás szerint a célok helyes meghatározásáról, a fontossági sorrendek gondos felállításáról, a lényeg megragadására való törekvésről és az erőforrások felelős felhasználásáról tesz tanúságot. Huszonöt év szorgos hétköznapjai után mintegy húszezer taggal, közel száznyolcvan Kárpát-medencei helyi, és több mint százkilencven középiskolai szervezettel rendelkezik a Rákóczi Szövetség. Különböző korosztályoknak az óvodásoktól az egyetemistákig, a történelem és irodalom szakos tanárokat fő partnerének tekintve olyan programlehetőségeket igyekszik teremteni a Szövetség éves rendszerességgel, amelyek értéket őriznek és teremtenek a Kárpát-medencei magyarság részvételével.

3 4 5 A megalakulás Cum Deo pro patria et libertate. - Istennel a hazáért és a szabadságért.

4 6 7

5 8 9 A Rákóczi Szövetség létrejöttét általában és helyesen az 1989-es évre datálják, ám tudni kell, hogy az alapgondolat egy 1988 májusában megrendezett Csehszlovákiai Magyar Kultúra és Tudomány című konferencia alkalmával merült fel. Ezen a rendezvényen olyan személyek vettek részt, akik különböző formában (pl. Honismereti Kerékpártúra), aktívan tevékenykedtek a csehszlovákiai magyar kultúra megőrzéséért, vagy legalábbis figyelemmel követték az ottani magyar lakosság helyzetét. Tették ezt, mivel maguk is részben vagy teljesen az egykor Magyarországhoz tartozó területről származtak. A konferencián így összegyűlt egy számottevő csoport, s rögtön meg is született az ötlet, hogy jöjjön létre egy szervezet, amely először még baráti kör formájában összefogja ezeket az embereket. A listára gyorsan föl kerültek az ötletet támogató nevek. A szóbeli egyeztetéseket konkrét lépések követték, így ugyanezen év októberében már egy ülés keretében döntöttek az akkor még a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Kör nevet viselő szervezet létrehozásáról. Ennek első mozzanata volt az, amikor a Hazafias Népfront Országos Székházának földszinti klubtermében találkozót szerveztek a leendő tagok. Arról, hogy kik tevékenykedtek a kezdeti időkben, álljanak itt Czenthe Miklós szavai, aki maga is kiemelkedő szerepet játszott a szervezet megalakulásában: az elnök Dobossy László professzor volt, az idősebb generáció elismert képviselője, a cseh és francia nyelv professzora, a közép-európai népek közeledésének híve. Utóbbihoz tartozik, hogy a velünk együtt alakult Amicus körnek is ő volt az elnöke, ami érdekes perszonáluniót jelentett. Akik a kör alakításában, az első időszakban aktívak voltak: Göndöcs László, a Tanárképző Főiskola tanára, losonci származású, a katolikus Prohászka ifjúsági mozgalom hajdani tagja, Teleki Pál munkatársa. Kun Ferencz alelnök mindenes, akinek kapcsolatteremtő és szónoki képessége, széles gesztusai meggyőzőek voltak. Simén András, a felvidéki honismereti kerékpártúrák oszlopos tagja, a klubmozgalmak ismert alakja, nagy szlovákiai ismeretséggel bíró szervező tehetség. Balázs György néprajzos, ugyancsak a honismereti kerékpartúra mozgalom fontos résztvevője. Jómagam, aki az első három évben szervezőtitkárként és mindenesként működtem. Selmeczi Elek, aki a Rákóczi Hírvivőt szerkesztette. Vígh Károly történész, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke, a szlovákiai magyar kérdés komoly szakértője. Szabó Andor, az 1945 után Felvidékről kitelepítettek markáns, kissé kisgazda típusú képviselője. A teljesség igénye nélkül, a felsoroltakon kívül bekapcsolódtak a munkába a következő személyek is: B. Kiss Tamás, Bodnár Mónika, Filep Tamás, Fóth Károly, Firon András, Fried István, Garai István, Izsák Lajos, Kis Péter, Kovács László, Pénzes Éva, Sándor László, Szoláry Henriette, Szarka László, Torday Ferenc, Tóth László, Tóth Istvánné, Virághalmy Lea és dr. Wieber Józsefné. E neveket feltétlenül meg kell említeni a kezdeti idők kapcsán. Az október 7-i gyűlésen a fent nevezettek eldöntötték, hogy a szervezetet 1 Czenthe Miklósnak a Szövetség 20 éves jubileumának alkalmára írt összefoglalója. Kézirat.

6 10 11 kettős cél érdekében hozzák létre. Egyrészt, hogy tájékoztassák a honi közvéleményt a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, másrészt, hogy segítséget nyújtsanak az ottani kulturális munkához. Ugyanitt döntöttek egy szervezőbizottság felállításáról, melynek első feladatául a felvidéki magyarság aktuális helyzetének megismerését, valamint a lehetséges kapcsolatok, források feltérképezését jelölték meg. Emellett a Baráti Kör tagjai a csehszlovákiai magyarság helyzetéről szóló irodalmat összegezték, előadásjegyzéket készítettek, valamint kérdőívek segítségével próbálták kialakítani a leendő szervezet programját. A következő, december 8-i ülésén a jelenlévők már arról vitáztak, hogyan lehetne a Baráti Kör tevékenységi körét Kárpátaljára is kiterjeszteni, ám ez több problémát is felvetett. Többek között az ország Szovjetunióhoz való tartozása okozta a fennakadást, így a tagoknak erről a kérdésről a kezdeti időszakban nem sikerült dönteniük, ám a későbbiekben ez a problémakör folyamatosan szóba került. Az alakuló szervezet híre futótűzként terjedt, és ennek hatására megérkeztek az első adományok is. B. Kiss Tamás jóvoltából a Közgáz Társadalomtudományi Klub termet és forintos támogatást ajánlott fel. A szervezők következő problémája így az anyagi támogatások kapcsán jelentkezett, amikor is saját bankszámlát kellett nyitniuk ezek kezelésére. Ehhez pedig bejegyzett szervezetre volt szükség, ami felvetette a szervezeti forma megválasztásának kérdését is. Az említett problémák megoldása mellett további feladatként a különböző magánszemélyekkel és szervezetekkel való kapcsolatfelvételt jelölték meg az aktivisták. Így december és január hava lázas szervezkedéssel telt. Tennivaló volt elég, hiszen az említett problémák mellett az újonnan létrehozott szervezőbizottságoknak meg kellett alkotniuk az alapszabályt, ebben főként Zsitek István működött közre. Sok egyéb teendő is akadt, hiszen szinte a semmiből kellett létrehozni a szervezetet. Fontos megemlíteni azt is, hogy az intézmény jogi ügyeit főként Mezey András látta el. S hogy mennyire komolyan vették vállalt munkájukat a fent említett személyek, az abból is látszik, hogy a még be nem jegyzett egyesület már a szerveződési időszak alatt részt vett az aktuális, a csehszlovákiai magyarságot érintő ügyekben, programokban. Így elmondható, hogy az egyesület már akkor működött, amikor még létre sem jött. Az alakuló szervezet pénzügyeinek átláthatósága és kezelése miatt indokolt volt egy alapítvány létrehozása, amely megkönnyítette a különböző támogatások elérését, és amely a pénzügyi infrastruktúráját biztosította (és biztosítja a mai napig is). Ennek alapítólevelét ugyancsak a szervezőbizottság készítette elő B. Kiss Tamás felbecsülhetetlen értékű közreműködésével. Az adminisztrációs és egyéb tevékenységek mellett az aktivisták megbeszéléseket folytattak más, hasonló célú szervezetekkel. Ezek közül a legfontosabbak: Amicus Kör, Erdélyi Szövetség, Kárpátaljai Magyarok Köre, Kisebbségvédelmi Egyesület, Klubtanács, Forrás Kör, Prágai Sörlovagrend, Forrás Kör és Rakpart Klub. Egy március 7-én keltezett irat a március 20-i alakuló közgyűlés tervezett programját írja le. Az iratban olvasható az új egyesület elnevezésével kapcsolatos vita, amelyre itt érdemes bővebben is kitérnünk, annál is inkább, mert több érdekes névjavaslat is felmerült benne. Az irat különlegessége, hogy a választható nevek mellett pro és kontra érvelés is olvasható, és néhol furcsának tűnő gondolatmeneteket is lejegyeztek. A szervezet első megnevezéseként a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Köre címet jelölték meg, és az idézett iraton is ez szerepelt először. Ennek előnyeként a lojális, pontos és megnyugtató hangzását említik. Hátrányaként lejegyzik, hogy hosszú és bonyolult, valamint hogy nem lehet jól rövidíteni, s e miatt már történtek elírások a sajtóban. Megjegyzendő, hogy miután a szervezet felvette a Rákóczi Szövetség nevet, ezt a címet eleinte mintegy alcímként és köriratként is használták azért, hogy mindenki számára világossá váljon, mi a szervezet fő tevékenysége. A Felvidéki Társaság is igen találó név, hiszen egyszerű, kifejező és pontos. Ám, hogy miért nem ezt választották, érdemes idézni az iratot: a Felvidék elnevezés terhelt az irredentizmus vádjával, első hallásra ilyen dolgokra utal, így Csehszlovákiában ez vörös posztó. Felmerült az a lehetőség is, hogy valamely híres felvidéki személyiség nevét vegyék fel, így ötletként említik a Szalatnay Társaság nevet. E név esetében a következőket írták: Előnye: Szalat- 2 Ezt az állítást bizonyítja, hogy március 2-án tehát még az alakuló közgyűlés előtt a szervező tagok részt vettek a Václav Havel bebörtönzése elleni tiltakozáson, ahol felolvasták a Kör levelét, és ezt eljuttatták a Csehszlovák Nagykövetséghez is.

7 12 13 nay Rezső a polgári humanista hagyományt felhasználva egész életében rendületlenül ápolta a felvidéki gondolatot, nem kompromittálta magát sem balra, sem jobbra, valamint magyar hangzású neve van. Hátránya: A Csehszlovákiából elszármazottakon kívül mások nem ismerik Szalatnay munkásságát, az ő számukra ezt meg kell magyarázni, tehát nem ugrik be rögtön a Társaság jellege, célja. Utolsóként a Rákóczi Szövetség név bukkan fel. Mellette szóló érvként kiemelik, hogy a fejedelem neve utal a magyar nemzeti és függetlenségi hagyományokra, s tisztelete rendkívül erős a Felvidéken, sírja máig egyik legjelentősebb zarándokhelyünk Kassán. Hátrányként azt jegyezték föl, hogy a Rákóczi nevet már sokféleképpen használták, pl. utcák, terek, intézmények esetében, s ezért nem lenne elég egyedi. Az alapító tagok e csekélynek mondható hátrány fölött szemet hunyva, a szervezetet mégis a fejedelemről nevezték el. A március 20-i alakuló közgyűlésre elkészült az alapszabály kézirata és az alapítvány alapítólevele is. Az előbbi irat részletes ismertetése elengedhetetlen, ugyanis ebből a dokumentumból lehet pontosan megtudni, hogy a Szövetség milyen célokat tűzött ki maga elé, ezeket milyen feladatok elvégzésével kívánták elérni, milyen szervezeti felépítést vázoltak fel. Az alapszabály rögzítette azt is, hogy a Rákóczi Szövetség milyen pénzügyi forrásokból táplálkozott. Sorra véve ezeket, a már említett célok mellett, a Szövetség támogatni kívánta mindazokat, akik a csehszlovákiai magyar kultúrával vagy a felvidéki magyarsággal kapcsolatban tudományos, művészeti, tömegtájékoztatási és bármilyen egyéb tevékenységet végeznek. A Szövetség további célja, hogy fölkeltse a fiatalabb nemzedék tagjainak érdeklődését a Szövetség céljai iránt és bevonja őket azok megvalósításába. Ezzel kapcsolatban április 10-i keltezéssel és A Rákóczi Szövetség céljai címmel megjelent egy értesítő is. Mivel ez az irat nemcsak a szervezet céljairól ad leírást, hanem segítségével megismerhetőek az alakuló közgyűlés fontosabb mozzanatai is, érdemes teljes egészében közölni: A Szövetség alakuló közgyűlésén vezetőséget választottunk, Alapítvány létesítéséről szavaztunk és Alapszabályt fogadtunk el. Három döntő mozzanat tette lehetővé zászlóbontásunkat. Mindenekelőtt azok a nagy erejű politikai és társadalmi változások segítették, amelyek egy Szabad és Demokratikus Magyarország lehetőségeit hordozzák, amit szívből kívánunk másoknak és magunknak is. Azután egy hiányérzet hozott össze bennünket. Egy hiányérzet, amit több mint negyven esztendő megalkuvóan szemérmes, hamis politikája szült. Szinte sorsára hagyva a nemzettestről leszakított magyarságot, értük sem jó szót, sem könnyet nem ejtett. A harmadik mozzanat talán személyesebb, a visszahúzó érzések mozgatták. Jelenlegi tagságunk nyolcvan százalékának szülőföldje a Felvidék. Nem vagyunk párt, nem szándékozunk a politikai harc első vonalába kerülni, de azt bevallottan vállaljuk, hogy egyfajta figyelőszolgálatot látnánk el, a csehszlovákiai magyarok sorsa érdekében. Tapasztalatainkat feltárjuk és a mindenkori nyilvánosság megítélésére bízva közzétesszük. Ez a gondolat alapszabályunkban így szól:»az egyesület célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a honi közvéleményt a csehszlovákiai magyarság életének eseményeiről, s ébren tartsa a közérdeklődést, az odaáti magyarság sorsa iránt.«nem több, de nem is kevesebb. Hozzátesszük, hogy amikor a szeretetünk és figyelmünk a csehszlovákiai magyarokra tekint, ugyanolyan tapintattal és érdeklődéssel fordulunk a Felvidéken velük együtt élő szlovák nép társadalmi és emberi 3 Eleinte Rákóczi Társaság alakban szerepelt. 4 Rákóczi Szövetség (A Csehszlovákiai Magyar Kultúra Barátainak Köre) ALAPSZABÁLY. 5 Uo.

8 14 15 problémáira is. Az együtt kiküzdött boldogulás, szép ajándék lenne a már letűnt generációk emlékének, az együtt élő jelenkornak és talán lelkesítené az ezután jövőket is. Utolsó gondolatként, teljes szívvel és erővel kívánunk munkálkodni a csehszlovákiai magyar kultúra feltárásán és bemutatásán, ami kitörülhetetlen nyomot hagyott a múltban és jelentős értékeket teremt ma is, a közel ott élő magyar fáradozásaiból és tehetségéből. Arra szegődtünk, hogy ezt szolgáljuk, segítsük. Ezúton üdvözölünk minden hozzánk csatlakozót, határon innen és túl, köszöntünk minden együtt érzőt. Honfitársi üdvözlettel a RÁKÓCZI SZÖVETSÉG nevében: (az elnökség tagjai és a tisztviselők). Az első Alapszabály kapcsán feltétlenül ki kell térni az abban rögzített szervezeti felépítésre és a megnevezett pénzügyi forrásokra is. Központi szervként jött létre a közgyűlést, a választmányt és ideiglenesen a szervezőbizottság is. Ezeken kívül egy ellenőrző bizottság, szakmai és munkacsoportok, helyi csoportok és ifjúsági csoportok felállításáról döntöttek az illetékesek. Az alakuló közgyűlésen megtörtént a tisztviselők megválasztása is. A Szövetség első elnöke Dobossy Lászlót, elnökhelyettesekként pedig Göndöcs Lászlót és Kun Ferencet bízták meg. Czenthe Miklós és Szabó Andor ügyvezető titkári kinevezést kapott. Pénzes Éva, Simén Éva és Balázs György szervezőbizottsági tagságot vállalt. A Szövetség a megalakulása előtt és után is több forrásból kapott kisebb-nagyobb anyagi támogatást. Ezek közül a legfontosabbak az állami és társadalmi szervek, szervezetek támogatásai, a pártoló tagok juttatásai, a tagdíjak és egyéb bevételek. A Rákóczi Szövetség és a politika viszonyáról már esett szó. Az Alapszabályban rögzítésre került, de a vezetőség is több alkalommal kijelentette, hogy nem kíván egyik politikai párthoz sem tartozni, ám a kapcsolattartás és az együttműködés lehetőségét nem zárták ki. Ezt bizonyítja egy december 3-án megjelent értesítő is, amely a Szövetség és a Magyar Demokrata Fórum kapcsolatát tárgyalta. A nemzeti ügyek, ezen belül is a magyar kisebbségi problémák tekintetében nézőpontjaik, céljaik egyeztek és az inkább jobboldali, nemzeti beállítottságú ellenzéki párttal emiatt, valamint kölcsönös segítségnyújtás reményében keresték a kapcsolatot. Leszögezték: a Rákóczi Szövetség a Magyar Demokrata Fórummal önzetlen, nemzeti alapon történő együttműködést folytat. Ebben tehát az MDF-el nem mint politikai párttal, hanem mint nemzeti mozgalommal lép érintkezésbe. A R. Sz. szorgalmazza, hogy az MDF határozottan támogassa a határon túli magyarsággal foglalkozó szervezeteket [ ] a művelődési feltételek megteremtésében (állami-társadalmi pénzforrások, intézmények, szervezetek: helyiség, telefon, fénymásolás ). A továbbiakban az értesítő a két szervezet november 29-i találkozójáról számolt be, ahol az MDF részéről Lezsák Sándor elnökségi tag, a Rákóczi Szövetség részéről Czenthe Miklós ügyvezető titkár, Balázs György szervezőbizottsági tag és Timkó Éva tag jelent meg. A megbeszélésen több megegyezés is született, ezek közül a legfontosabbak: az MDF segítséget ígért ügyeleti helyiség és telefon biztosításában és egyéb működési feltételek megteremtésében. A felek megegyeztek abban, hogy nemzetpolitikai kérdésekben konzultálni fognak, főleg jogsértések esetén, amikor is az MDF súlyánál fogva valószínűleg hatékonyabban léphet fel. Ezeken kívül közös rendezvények szervezését irányozták elő, amit megkönnyített az a tény is, hogy a Rákóczi Szövetség tagjai közül többen az MDF tagjai voltak. A megbeszélések után még néhány évig a kapcsolat a két szervezet között megmaradt, majd különböző okok miatt fokozatosan elgyengült és megszűnt. A kezdeti időszakban a Rákóczi Szövetség legfontosabb döntéshozó szerve a választmány volt. Azt, hogy ez kikből állt és mi volt a feladata, jól meghatározza az Alapszabály cikkelye: A választmány a szervezőbizottság tagjaiból és a közgyűlés által választott legföljebb huszonöt tagból áll. Jogosult dönteni a Szövetséget érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos vagy a Szövetség más szervének és tisztségviselőjének a hatáskörébe. Tevékenységéről köteles beszámolni a közgyűlésnek. A választmány első feladataként megválasztotta a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány Kuratóriumának tagjait. Erről az április 20-i gyűlésükön született döntés, ahol tagnak választották B. Kiss Tamást, Csik Ibolyát, Kiss Gy. Csabát, Molnár Imrét és Vásárhelyi Juditot is. A szervezet gyűlésein készült jegyzőkönyvek alapján képet lehet alkotni a Rákóczi Szövetség vezetőségi köreiben uralkodó hangulatról és a felmerült problémákról. A felszólalók sokszor saját élményeikről számolnak be, ezek pedig jól példázzák milyen körülmények között kezdték meg működésüket, ezért is érdemes lehet néhányat közülük szó szerint idézni. Ilyen például Jeszenszky Géza felszólalása az augusztus 23-i gyűlésen, amikor a csehszlovákiai alkotmánymódosítás felvidéki magyar oktatást érintő passzusáról beszélt. A csehszlovák politika régi receptet vett elő, a reciprocitás elvét. [ ] A jelenlegi szlovák vezetés ezt az elvet akarja bevezetni, azt hajlandó az ottani magyarok számára biztosítani, ami az itteni szlovákok számára őszerintük biztosított. Ha egy szlovák iskola sincs Magyarországon, akkor egy magyar iskola se legyen Szlovákiában. [ ] Hites Kristóf ugyanezen a gyűlésen elhangzott beszéde talán egy külön tanulmányt érdemelne. A bencés szerzetes elmesélte életútját, kiemelve azokat a tevé- 6 A teljesség igénye nélkül: Szabó Andor, Balázs György, Vígh Károly, Jeszenszky Géza, Kiss Gy. Csaba, Czenthe Miklós, Hábel György.

9 16 17 kenységeit, amelyeket a felvidéki magyarságért tett javarészt emigrációban, az Egyesült Államokban. A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának elnöke részletesen számolt be megpróbáltatásairól, például hogy hogyan tanította titokban magyarul a felvidéki gyerekeket, miért kellett emigrálnia, és hogy miként szenvedte el a szlovák magyar ellentétet az amerikai kontinensen is. Az első elnök, Dobossy László egy szeptember 19-i felszólalásában is érdekes élményekről számol be: Három mozzanatot hadd mondjak el a magyarországi szlovákok helyzetéről]. Hivatalos ügyben egyszer a Csehszlovák Kulturális Központban voltam, ahol éppen az igazgató és a követség kultúrtanácsosa tárgyalt. Az igazgató, amikor bemutatott, azt mondta:»prof. Dobossy je nás clovek. Pred nim mozeme hovorit.«[dobossy prof. a mi emberünk, előtte szabadon beszélhetünk]. Arról volt szó, hogy a magyar állam által fenntartott magyarországi szlovák iskolákba hogyan juttassanak el különféle anyagokat a magyar kormány tudta nélkül, hogy ne merüljön fel viszonzásképp a szlovákiai magyar ügy. Meghívtak egyszer a békéscsabai Slovensky Klubba. Készültem, hogy helyes szlovák nyelven adjak elő, de néhány mondat után megszólalt egy atyafi:»nem lehetne inkább magyarul?«. Ez a hazai szlovákság nyelvi állapota. [Nagy nevetés!] májusában Prágában voltam Kafer Istvánnal együtt egy nemzetközi konferencián. Odajön az ebéd után a tegnapi Panoráma-adás egyik hőse, aki a magyarok elszigetelődését fejtette ki hülye módon [Rudolf Chmel], és a következő nyilatkozatot tette:»mi tudjuk, hogy a magyarok milyen korszerű nemzetiségi politikát folytatnak. De, ha mi kiirtjuk a mi magyarjainkat, de hagyunk mutatóba belőlük, és számukra olyan nemzetiségi politikát csinálunk, hogy leborul előtte az egész világ! Nem akarok arra kitérni, hogy az es lakosságcsere teljesen megsemmisítette a hazai szlovákságot, és az evangélikus egyház térvesztése is hátrányos volt számunkra. Ezek jól jellemzik a szlovák nemzetiség, szórvány ügyét. Az ehhez hasonló felszólalások teszik olvasmányossá a választmány gyűlésének jegyzőkönyveit, ám mindenről a terjedelem szabta határok miatt nem lehet beszámolni. Az első évet és a Rákóczi Szövetség következő időszakának terveit ezzel együtt pedig jelen fejezetet is jól összegzi Kun Ferenc év végi beszámolójának kapcsolódó részlete: [ ] immár egy esztendeje egy olyan Szövetségnek vagyok tagja, amelyik választott célja szerint egy nemzeti kisebbségért dolgozik, a szlovákiai magyarságért. De ezt úgy teszi, és még inkább úgy kívánja tenni, hogy soha egyetlen rossz mozdulatot a szlovák nép ellen nem tettünk, sőt feltett szándékunk a Szlovakisztikai csoportunk megerősítése, a párbeszéd fölerősítése, a szlovákokkal való lehetséges együttműködés minden helyzetben. Ez nemes út lenne a Szövetség előtt és beleillene abba a hagyományos magyar történelmi képbe, hogy szívesen vállalunk kezdeményezéseket a Duna medencében. És miért ne legyen a Rákóczi Szövetség az, aki elsőként lépné át az árnyékát ezekben a kérdésekben? 1. Vállaltuk a honi közvélemény tájékoztatását a Csehszlovákia magyarság életéről: ebben döntő fordulat lesz az a pillanat, amikor is megjelenik önálló lapunk a Felvidéki Hírvivő, ami jóllehet a Szövetség híreinek lapja, de a dolog természete szerint mindig-mindenkor a Felvidékkel kapcsolatos. 2. Vállaltuk az odaáti kisebbség kulturális és közművelődési tevékenységének segítését is. Ez a támogatás esetenként anyagi segítséget jelent, erről azért nem szólnék, mert az alapítvány ügyeinél esik szó gondolom mindezekről, itt csak jelzésszerűen megemlítem, különféle pályázatokat irtunk ki, amelyek a Felvidéki magyar kultúrnívót erősítik és emelhetik. Aktív, tevőleges részvételeinkről szólhatok a Felvidéki Színházművészet, festészet, zene és irodalom megjelenítéséről és segítéséről. 3. Vállaltuk, hogy rendszeres kapcsolatot tartunk az odaát élők szervezeteivel. Itt külön elmondanám, hogy ebben a kérdésben a Szövetség egyetlen Felvidéki politikai szerveződés programját sem építette be kizárólagossággal. Segítségünk, szolgálatunk az ott élő magyarságnak szól, függetlenül attól, hogy hogyan szavaznak majd június 8-án. [ ] 4. Eldöntöttük erős, karakteres szakcsoportok felállításának a tervét, ahol mindenki megélheti speciális adottságát, egyetlen kérdéskörhöz kötődő affinitását, jó kedvét és szakértelmét egyszerre olyan minőséget teremtve, ami a Szövetség jó hírét növelheti. A fentebb idézett pontokba szedett főbb eseményekből jól látszik, hogy az irány kijelölése megtörtént, ám, hogy ennek mennyire sikerült megfelelni, az következő évtizedek vizsgálata után derülhet ki. 7 Kun Ferenc 1989-i év végi beszámolója. Kézirat.

10 18 19 Alapítvány, célalapok és a 90-es évek eleje Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig - az ősi törvények szégyenletes eltörlése...

11 20 21 Alapítvány, célalapok A Rákóczi Szövetség létrejöttével egy időben az alapító tagok egy alapítvány létrehozásáról döntöttek, melynek feladatául a felvidéki támogatások pénzügyi és egyéb infrastruktúrájának megteremtését és üzemeltetését tűzték ki. Ez annál is inkább indokolt volt, mert jól tudták, egy ilyen nonprofit szervezet pénzügyleteinek átláthatósága alapozza meg a támogatók bizalmát. Emellett pedig, a tevékenységek és ezek finanszírozásának változatossága, valamint a befolyó támogatások sokszínűsége is kellően indokolta A Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány bírósági bejegyzését, melyre szeptember 27-én került sor. Az alábbiakban ennek az alapítványnak a rövid ismertetése olvasható az első március 20-án elfogadott Alapító Okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) alapján. Az alapító okirat az alapítvány céljaiként a következőket jelöli meg: Támogassa: a csehszlovákiai magyarság társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének figyelemmel kísérését, az ott keletkező magyar tudományos, művészeti alkotások számon tartását; mindezt a szoros történelmi kapcsolatok által indokolt mértékben a kárpátaljai magyarságra vonatkoztatva is. az ott élő magyar, esetenként a többségi nemzetekhez tartozó, amatőr és hivatásos tudományos kutatók, művészek, együttesek számára magyarországi előadások, találkozók, kiállítások szervezését; a csehszlovákiai magyarság kérdéseivel foglalkozó hazai értelmiségiek munkáját; az egyéni és csoportos cserelátogatásokat, tanulmányutakat, az odaáti magyarsággal való kapcsolattartást. A fentieket érdemes kiegészíteni az SZMSZ-be foglaltakkal is, melyben további célkitűzésként áll a (...) a felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek támogatása, sajátos gondjaik megoldásának elősegítése. Az alapító szövetség szándékainak megfelelően támogatni kívánja: az említett régióban élő magyarság önazonosságának megőrzését, a fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket, az anyanyelv- és anyanyelvi hitélet őrzésére, ápolására, személyi- és tárgyi feltételeinek javítására irányuló törekvéseket, társadalmi-, politikai-, gazdasági és kulturális életének figyelemmel kísérését az ott létrehozott magyar tudományos-, irodalmi-, és iparművészeti alkotások, építmények, emlékhelyek számontartását, megőrzésük elősegítését, a határon túli magyarság íróinak, művészeinek és más értelmiségi rétegeinek, a hivatásos- és műkedvelő művészeti együtteseinek előadásait, találkozóit, kiállításait, az említettek kulturális szervezeteivel és más intézményeivel való szoros kapcsolatot, valamint e problémákkal foglalkozó hazai értelmiségiek munkájának segítését, egyéni, csoportos cserelátogatások, tanulmányutak, emléklátogatások és túrák szervezését üdülések, csereüdülések szervezését, ösztöndíjak alapítását, oktatási- és tanulmányi segélyek juttatását, hazai irodalmi művek, szakkönyvek, iskolai könyvek, folyóiratok, napilapok gyűjtését, rendezését és azoknak a régióban élő magyarság részére eljuttatását, a magyar nemzetiség gazdasági megerősítését célzó kezdeményezések támogatását. a szlovák-magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezését és támogatását. Az alapítónak vagyis a Szövetségnek joga volt kinevezni az alapítvány hattagú kuratóriumát és közülük kijelölni az elnököt, de ezzel együtt joga volt őket visszahívni is. Az alapítvány döntéshozó szerveként működő Kuratóriumnak kötelessége volt évente beszámolnia az alapítónak. Az alapítvány bevételeinek alapvetően két fontos jellemzője volt: lehettek célmegkötésesek (bizonyos személy részére, valamely program finanszírozására vagy célcsoport számára), vagy célmegkötés nélküliek. az adományozó jellege szerint: közületek (konzorciumok, állami- vagy magánvállalatok, civil szervezetek vagy más alapítványok stb.), vagy magánszemélyek (amelyek lehettek magyarországiak vagy külföldiek egyaránt). A befolyó pénzek igazságos elosztásáért és átláthatóságáért az alapítvány egy célalapos rendszert alakított ki, amely napjainkig jellemzi működését. Ennek három fő szegmense volt és van jelenleg is. Először is a törzsalap, amely országos projektek finanszírozását és az alapítvány járulékos költségeit hivatott fedezni. Továbbá a szakalapok, melyeket valamely speciális célok vagy szakmák érdekében alakítottak ki. Végül pedig a városi célalapok, amelyek szorosan követték és követik a mai napig is Szlovákia etnikai térképét. Az alábbiakban a célalapok felsorolása olvasható a jelenlegi elnevezésükkel: Dunaszerdahely és Vidéke Polgári

12 22 23 Társulás, Érsekújvár és Vidéke Célalap, Regio Philek (Fülek), Galánta Régió Alapítvány, Gúta és Vidéke Polgári Társulás, Pongrácz Lajos Társaság Ipolyság, Kassai Polgári Társulás, Rákóczi Szövetség Baráti Köre Királyhelmec, Komárom és Vidéke nem beruházási alap, Lévai Városi Célalap, Losonc és Vidéke Célalap, Nagykapos és Vidéke Társulás, Néva Társaság (Nagykürtös), Nagymegyer és Vidéke Polgári Társulás, Nyitra és Vidéke nem beruházási alap, Párkány és Vidéke Kulturális Társulás, Pozsonyi Városi Célalap Posonium Polgári Társulás, Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás, Rozsnyó és Vidéke Alapítvány, Somorja és Vidéke Kulturális Társaság, Szenc és Vidéke Társulás, Szepsi és Környéke Társulás, Rákóczi Szövetség Baráti Köre Tornalja és Vidéke Polgári Társulás, Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás, Rákóczi Baráti Társaság Zselíz. A Kuratóriumnak kötelessége volt évente tájékoztatni a Rákóczi Szövetség vezetőségét az Alapítvány ügyeiről februárjában készült egy nagy összefoglaló áttekintés, amely az Alapítvány két éve címet viseli, és amelynek segítségével rekonstruálni lehet egyebek mellett a beérkezett és kifizetett támogatásokat. Ezeknek részleteibe nincs értelme belemenni, viszont néhány adatot feltétlenül közölni kell ahhoz, hogy átfogó kép alakulhasson ki az Alapítvány és mellette a Szövetség életének korai szakaszáról. Igen fontos tény, hogy már az első években jelentős támogatások folytak be az alapítvány számlájára. Ezt a rendelkezésre álló összeget használták fel a felsorolt célalapok támogatására. E két év alatt 101 ösztöndíjat osztottak ki, 76 esetben finanszíroztak valamilyen kiadványt, rendezvények vagy szervezetek támogatására 203 esetben került sor, kifizették az adminisztrációs költségeiket, valamint helyükre jutatták a célzott támogatásokat es évek elejének fontosabb mozzanatai, az ifjú szövetség képe Minden szervezet programfüzetét erősen befolyásolja az anyagi források mennyisége, nagysága. A Rákóczi Szövetség esetében is elmondható, hogy az alakulás után, bár megkezdődött a pénzbeli támogatások gyarapodása, mégis az első két év a lehetőségek felméréséről, a mozgástér feltérképezéséről szólt inkább. Programok tekintetében elmondható, hogy a Szövetségnek egyértelmű célja volt, hogy az addig létező, felvidéki magyarsággal kapcsolatos programokat felkarolja és összefogja. Ilyenek voltak például a korábban nagy jelentőséggel bíró felvidéki-honismereti kerékpártúrák, amelyekről már szó esett, valamint a különböző művelődési táborok és egyéb rendezvények. Erről a Szövetség a Rákóczi Hírvivő elődjében, a Felvidéki Hírvivő hasábjain a következőképp nyilatkozott: A Rákóczi Szövetség Ifjúsági és túraszervezési csoportjának tagjai ez elmúlt években felvidéki honismereti kerékpártúrákon és művelődési táborokban ismerkedtek meg a csehszlovákiai magyar klubmozgalommal, ifjúsági klubokkal, s léptek kapcsolatba és kötöttek életre szóló barátságokat felvidéki fiatalokkal. Ezeket a már évek óta meglévő spontán kapcsolatokat ápolja és szervezi tovább ifjúsági és túraszervező csoportunk 1989 óta. Az alakulást követő két év tevékenységét bemutatni igencsak nehézkes, hiszen a szervezetnek alig néhány önálló rendezvénye volt, mégis a Rákóczi Hírvivőben megjelenő eseménynaplók oldalakat tesznek ki. Ennek oka, hogy a Szövetség szoros együttműködésben volt minden hasonló célú szervezettel, s minden olyan megmozdulást aktívan támogatott, amely a felvidéki magyarság ügyével foglalkozott. Emellett pedig a vezetőség képviselte a Szövetséget minden olyan rendezvényen, amely a szervezet céljaival összefüggött, s minden lehetőset megragadtak arra, hogy akár előadások, akár újságcikkek formájában is népszerűsítsék a Rákóczi Szövetséget. Lényegében a fent említettek folytán került kapcsolatba a Rákóczi Szövetséggel Halzl József is, akinek a jelentőségéről a későbbiekben esik majd szó. Az 1990-es évek elejének fontosabb felvidékkel kapcsolatos kérdéseiben, problémák megoldásában egyre gyakrabban vett részt a szervezet. Többek között kiemelhető a Mária Valéria híd újjáépítésének kérdésében betöltött szerep, valamint a borsi Rákóczi-kastély felújítási munkálatainak anyagi és egyéb támogatása. Kisebb saját rendezvényeiken, mint pl. a Nyílt Fórum a Szlovákiai Magyarság Helyzetéről (1989. okt. 24.) valamint a Szalatnai Rezső Emlékest (1989. nov. 17.) stb., a Szövetség a felvidéki kisebbség helyzetére próbálta meg felhívni az anyaországiak figyelmét, hiszen e régió magyarságával szemben tanúsított közömbösség megtörése egyik legfontosabb célkitűzésük volt. Ebben az időszakban szervezet már megkezdte hosszadalmas, egyik mai napig is tartó munkáját: a szlovákiai magyar ifjúság támogatását a legkülönbözőbb formákban. Már a korai években kialakult egy fajta rend, mely szerint a fiatalabb tanulókat táboroztatták és/vagy kirándulásokra vitték: a középiskolások részére különböző pályázatokat írtak ki, felsőbb tagozatúak számára pedig szakmai gyakorlatokat szerveztek több magyarországi nagyvállalatnál (főként az MVM-nél). Kulturális, művelődési programokban is bővelkedtek ezek az évek többnyire közös szervezésű programok révén. Ezek közül a legfontosabbak: a Szentendrei Nyelvi Tábor, a főiskolás tábor, a Somodi Művelődési Tábor, az Esztergomi és Győri Anyanyelvi Tábor, valamint az autóbusz túrák (a CSEMADOK-kal közös szervezésben). A fent említetteken kívül, számtalan esten, konferencián, vagy egyéb rendezvényen adtak elő a Szövetség tagjai, tanulmányokat jelentettek meg a felvidéki magyarság helyzetéről Magyarország vezető lapjaiban, értekeztek kormányszervekkel és civil szervezetekkel a kisebbségi ügyek előmozdításáról. Mindent összevetve, bár igencsak aktív évek voltak ezek, mégsem lehet egységes koncepciót találni a Rákóczi Szövetség tevékenységében. 1 Felvidéki Hírvivő évf. 1. szám. 8. old. (1990. május)

13 24 25 Ez betudható egyrészt a szervezet fiatalságának, letisztulatlanságának, másrészt pedig a nagypolitika és ezzel együtt a támogatások képlékenységének is. Az induló évek történetéhez hozzá tartozik az is, hogy a szervezeten belül körvonalazódott egy törésvonal az idősebb és a fiatalabb tagság között. Előbbieknek nagy része a lakosságcserék kárvallottjai voltak, ilyen indíttatásból pedig a Szövetség révén az áttelepítések elszenvedőit akarták kárpótolni. Velük szemben a fiatalabb generáció állt, akik számára szintén fontos volt a kitelepítések ügye, mégis inkább a jelen problémáira és a jövő építésére akarták a Szövetség figyelmét terelni, bár ismét meg kell említeni, hogy a fiatalok sem utasították el teljesen a kárpótlások kérdéskörét. A kitelepítettek ügyében folyamatosan tárgyaltak az érintett kormányszervekkel, valamint nagyszabású találkozókat szerveztek az elszenvedők részére, ahol a kínálkozó lehetőségekről tájékoztatták az abban érintetteket. A hangsúly mértékének kérdése viszont több jelentős konfliktusnak volt az okozója, ám szerencsére ez nem volt befolyással a Szövetség hosszú távú működésére. A megalakulástól kezdve a Rákóczi Szövetség segítségével az Alapítvány folyamatosan fejlődött, bővült és vállt a felvidéki magyar kisebbség számára az egyik legjelentősebb szervezetté. Érzékelhető ez a növekedés a tagság létszámában, a rendelkezésre álló anyagi források bővülésében ez főleg Halzl József tevékenysége nyomán, tovább virágzott a szervezet nemcsak a már említett alapítványi célalapok kiépítése révén is. A Rákóczi Hírvivő elődjeként megjelent a Felvidéki Hírvivő első száma is, amely a mai napig juttatja el a széles közönséghez a Szövetség és az Alapítvány üzenetét, legfrissebb híreit. 24. évfolyam 1. szám, január A Rákóczi Szövetség lapja Rákóczi Hírvivo 23. évfolyam 2. szám, június A Rákóczi Szövetség lapja Rákóczi Hírvivo A helyi szervezetek SIKERES A BEIRATKOZÁSI PROGRAM 4897 elsős, 182 helyszínen GLORIA VICTIS Történelem, irodalom, ünnepség RÁKÓCZI SZÖVETSÉG, 2013 Megvalósult rendezvények BÚCSÚZUNK Vígh Károly KARÁCSONYI AJÁNDÉKCSOMAGOK Idén is örültek az ovisok RÁKÓCZI SZÖVETSÉG 2014-ES PROGRAMTERVE Januártól decemberig RÁKÓCZI KLUB 2013, I. szám A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet. BEIRATKOZÁSI PROGRAM Partium és Délvidék MEGVALÓSULT RENDEZVÉNYEK Vezetőképző, Cultura Nostra DÍJAT KAPTUNK A díj közös érdem, egy jó ügy szolgálatában ESTERHÁZY EMLÉKÉÉRT Megemlékezések országszerte SZERVEZETI ÉLET Szervezeteink FELVIDÉKRŐL KITELEPÍTETT MAGYAROK EMLÉKNAPJA Megemlékezés a Magyarság Házában DIÁKUTAZTATÁS Márciustól júniusig ÚT AZ ISKOLÁBA II. szám rövid története

14 26 27 A Rákóczi Szövetség helyi szervezeti kialakulásának kezdeit már a megalakuláskor is tetten lehet érni, hiszen a kezdeti létszámnövelésnek is ez volt a célja. Igaz, akkor a körülményekhez képest ismerősök és kérdőívek által kereste a szervezet a kapcsolatot a lehetséges tagokkal, mára már széles körben, szervezett, rendszerezett módon főként a fiatalsággal lépett érintkezésbe a Rákóczi Szövetség. Elmondható, hogy a Szövetségnek már az induláskor célja volt, hogy a határon túli gondolathoz közel állókat elsősorban a felvidéki és kárpátaljai ügyekben érintetteket gyűjtse maga köré. Szintén észlelhető, hogy a kezdeti tagság, de akár a mostani is különböző módon kapcsolódik a határon túli magyarsághoz. Az első szervezetek is gyakorlatilag ennek a nyomvonalán jöttek létre. Először olyan településeken alakultak meg helyi szervezetek, mint Bonyhád, Bátaszék, illetve más olyan térségekben, ahol jelentősebb számú kitelepített él. Itt olyan helyi szervezetek emelték magasba a zászlót, amelyek nem feltétlenül jegyeztették be magukat a bíróságon, viszont laza együttműködésben voltak a Rákóczi Szövetséggel. Ezen alapszik annak a hálózatnak az építése, amely ma odáig jutott, hogy több mint 380 fölötti a helyi szervezetek száma. E mellett kialakult a helyi szervezeteknek egy másik típusa is, amely a névadóhoz, II. Rákóczi Ferenchez köthető. Olyan települések mint Köröm, Sárospatak, Gyömrő, Oroszlány ahol a Rákóczi-kultusz megragadható és kiemelhető volt, egymás után bontakoztak ki a Rákóczi Szövetség helyi szervezetei. Ezek nyomán a szervezetépítés elsősorban az anyaországban, Felvidéken és Kárpátalján folyt, és ezzel párhuzamosan épült ki a felvidéki alapítványi célalaphálózat is. Ezektől független a Felvidék különböző településein az idő előrehaladtával szépen, folyamatosan jelentek meg újabb és újabb szervezetek, olyan helyeken például, mint Udvard, Madar és mások. Ezekben a helyi szervezetekben főként felnőtt emberek gyűltek össze asztali- és baráti társaság keretében, akik úgy gondolták, hogy azonosulni tudnak a Rákóczi Szövetség céljaival, szellemével, s maguk is részt akartak vállalni a legkülönbözőbb módon a szervezet kitűzött gondolatainak elérésében. Ez az örvendetes tény persze azzal járt együtt, hogy a Szövetség taglétszáma rohamosan nőtt, hiszen ahol egy helyi szervezet létrejött, ott általában minimum tíz embernyi tagsággal lehetett számolni. Ilyen módon bővült a Szövetség, amely a kötet írásakor már közel állt a húszezerhez. A vezetőségnek és Halzl József elnök úrnak a kezdetekben ezek mellett további tervei és elképzelései voltak, amelyek már a fiatalság felé irányultak. Ez tetten érhető már a Szentendrei Főiskolás Tábor esetében is, amelyről tudni kell, hogy megelőzte az elnök úr kapcsolatát a Rákóczi Szövetséggel. Ő maga később, a Szövetség elnökeként is fontosnak tartotta azt, hogy az egyetemisták legkülönbözőbb szervezeteit erősítse, olyanokat, amelyek akkor még nem tartoztak a Rákóczi Szövetséghez. Közismertek azok a történetek is, amikor Halzl úr mint a Magyar Villamos Művek elnöke telefonon fölvette a kapcsolatot a temesvári, kolozsvári, kassai, pozsonyi és a nyitrai diákszervezetekkel, és megkérdezte őket, hogy miben segíthet, mire van szükségük a munkájukhoz. Ilyen indíttatással és felhasználva az elnök úr szakmai ismeretségét a Szövetség akülönböző egyetemeken meglévő klubokat támogatta, de sok esetben újak létrehozásában is tevékenykedett. Ilyen alapokon nyugszik az egyetemisták helyi szervezete a Kárpát-medence minden pontján. A 2005-ös évtől kezdődően a felsoroltak mellett egy olyan irány indúlt el, amely már a középiskolás réteget célozta. A középiskolai diákok megszólításának fontosságát ismerte el a Szövetség ekkor, hiszen ez a korosztály áll abban a korban, amikor is az identitás a legmarkánsabban kialakul és egyben a legkönyebben formálható. Ezzel együtt ők azok, akik nemsokára belépnek az egyetemek kapuin, és bizony nem mindegy, hogy milyen élményben részesülnek, mit tudnak a határon túli magyarságról, s ugyanennek a korosztálynak a határon túli képviselői milyen ismeretekkel rendelkeznek az anyaországról. Ezért elindult egy olyan szervezeti bázis létrehozása, amely már a középiskolásokra épült. Diákok és tanárok egyaránt beléphettek ezekbe a szervezetekbe. Elmondható, hogy 2005, a kezdeményezés elindítása óta sikerült 188 Kárpát-medencei középiskolában ezeket a Rákóczi szervezeteket létrehozni. Ezek rendszerint úgy jöttek létre, hogy a Szövetség képviselői minden esetben felkeresték az iskolákat, azok igazgatóit, akikkel tudatták, hogy ez egy civil kezdeményezés, amelyhez diákokat szeretnének toborozni. Egyrészt azzal a céllal, hogy a helyi civil összefogást erősítsék, másrészt pedig, hogy ebben a középiskolás korban a civil ügyek felé, a jó ügyekben cselekvő összefogás felé tereljék a gyerekek gondolatait, s ebbe a határon túli magyar-magyar kapcsolatokat is belecsempésszék. Szerencsés módon ezek a szervezetek is szépen, folyamatosan gyarapodtak, a Rákóczi Szövetség pedig próbálta központilag is tartalommal megtölteni a életüket azáltal, hogy az aktuális programokban a lehetőség szerint bekapcsolta őket. Ennek nyomán alakultak ki újabb és újabb rendezvények, mint például a Középiskolás Vezetőképző, a Sátoraljaújhelyi Tábor s a már részben meglévő eseményeket, mint pl. a Cultura Nostra, Gloria Victis, Diákutaztatási Programokat és egyebeket tovább erősítette ezeknek a helyi szervezeteknek a becsatlakozása. Ezek mellett, amikor a Rákóczi Szövetség rendelkezett egy megfelelő anyagi háttérrel, akkor egy belső pályázati rendszerrel igyekezett ösztönözni és bátorítani a helyi szervezetek arra, hogy helyben is szervezkedjenek, s ha ezekhez támogatásra volt szükségük, akkor ezek a pályázati lehetőségek a rendelkezésükre álltak. Ennek kerete általában évi forint volt szervezetenként. Külön büszkeség a Szövetség számára, hogy a helyi szervezeteknek gyakorlatilag középiskolás tagja van, akiket minden évben újra és újra megszólít. A cél pedig az, hogy olyan rendszer épüljön ki, melyben a középiskolából kikerülő diák tovább léphet egy egyetemista vagy településeken működő helyi szervezetbe. Alább néhány felsorolás és grafikon hivatott stauálni a Rákóczi Szövetség helyi szervezeteinek nagyságrendjét.

15 28 29 A 2013-as helyi- és ifjúsági szervezetek: Helyi szervezet Vezető neve 1 Abaúj-Encs Karsai Attila 2 Ada Pintér Éva 3 Ajka Héjássy János 4 Államigazgatási Főiskola Nyárádi Ferenc 5 Alsóbodok Hajtman Béla 6 Arad Horváth Levente 7 Aszód Hőnig Antal 8 Bábolna dr Faragó István 9 Bácsföldvár Ragács Ervin 10 Bácska Fekete András 11 Baja Tarján Levente 12 Baktalórántháza Molnár István 13 Balatonfüred Beneda Lászlóné 14 Balogvölgye Homoly Erzsébet 15 Barcs Egervári Fülöpné 16 Bátaszék Bencs Vilmos 17 Bátyú Ilnicki Gizella 18 Bedegkér Márkus Adrienn 19 Békéscsaba Takács Péter 20 Beregszász Szabó Éva 21 Beregszász járási Pándy-Szekeres Dávid 22 Bodrogköz Nagy Dezső 23 Bódvaszilas Meleg Attila 24 Bonyhád Páll Gábor 25 Bótrágy Tóth András 26 Bölön Sikó Imre 27 Budaörs Dohány Csaba 28 Budapest 29 Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK Horváth Dániel 30 Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem BTK Zila Gábor 31 Budapesti Kaszás Attila Diákkör Stubendek Attila 32 Budapesti Márton Áron Szakkollégium Aliszpahity Aurél 33 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Daubner Lóránt 34 Budapesti Perényi Zsigmond Kárpátaljai Diákkör Balla Gyula 35 Buzita Mohňanskỳ József 36 Csetfalva Gergely István 37 Csíkszereda Kovács Judit 38 Csoltó Kozsár Erzsébet 39 Csurgó Simon Mihály 40 Debrecen Lovas Márton Levente dr. 41 Debreceni Márton Áron Szakkollégium Kész Attila 42 Drávaszög-Eszék Andócsi János 43 Dunakeszi Kárpáti Zoltánné 44 Eger Herman István id. 45 Egyházgelle Vajas Balázs 46 ELTE-BTK Ribling Tamás 47 Érsekújvár Száraz Dénes 48 Érsekvadkert Pálmai Róbert Henrik 49 Észak-Bánát Pozsár Tibor 50 Esztergom Horváth István dr. 51 Farkaslaka András Irma 52 Feketeardó Rezes Géza 53 Felsővadász Zsiros Gábor 54 Felsőzsolca Csáki István 55 Fony Sándor Béla 56 Fülek RNDr. Tomolya Róbert 57 Gödöllő Tóth Tibor 58 Gönc Varga József László 59 Gyergyószentmiklós Selyem Antónia 60 Gyimes Tankó Imre Szabolcs 61 Gyömrő Szende Márta 62 Gyöngyös Szabó Ferenc 63 Győr Szabó József 64 Háromszék Már István 65 Hidasnémeti Panyuscsik Jánosné 66 Ipolybalog Balog Gábor 67 Ipolymente Papp Andrea 68 Izsa Tárnok Balázs 69 Kalocsa Feke Gyula dr. 70 Kalotaszeg Antal István 71 Karcag Spisák Dezső 72 Kassai Kikelet Ifjúsági Fórum Mátyás Flórián 73 Kazincbarcika Dr. Tamás Gyula 74 Kecskemét Palotás Gábor 75 Keszthely Vozár Péterné 76 Kétbodony Holes Imre 77 Kisbér Jónás Csaba 78 Kiskunfélegyháza Mester Ernő 79 Kisvárda Dr. Kriveczky Béla 80 Kolozsvár Vízi Előd 81 Komárom Nemes Andrásné 82 Komáromi Selye János Egyetem Dolník Attila 83 Komló Hoppa József dr.; Közösségek Háza 84 Köröm Tóth Tibor 85 Lenti-Lendva Tótiván Endre 86 Lepsény Budai László 87 Lónya Nagy Ernő 88 Madar Cseh Vilmos 89 Magyarberkesz Ladányi Emmánuel 90 Magyarfenes Püsök Sarolta 91 Magyarkanizsa Pósa Károly 92 Marosvásárhely Benedek Zsolt

16 Marosszentgyörgy Csorba Árpád István 94 Mezőkaszony Márkus Miklós 95 Mezővári Izsák Tibor 96 Miskolc Benke István 97 Miskolc-Görömböly Brogli Bálint 98 Mosonmagyaróvár Fazekas Zoltán 99 Nagybánya Nagy Zoltán 100 Nagykanizsa Farkas Tibor 101 Nagykapos Gabri Rudolf 102 Nagykér Kottlík László 103 Nagyölved Antala Éva 104 Nagyréde Balázs József 105 Nagyvárad Nagy József Barna 106 Neszmély Benkő Ferenc 107 Nyíregyháza Dalmay Árpád 108 Ócsa Jarádik Béla 109 Ó-Komárom Benyó Péter 110 Oroszlány Nagy Csaba Ákos 111 Pácin-(Nagykövesd) Barati Attila 112 Pápa Goór Judit 113 Pásztó Bottyán Zoltán 114 Pécs Vázsonyi Ottó 115 Pécsi Tudományegyetem Barkóczi Csaba 116 Perbete Ölveczky Elemér 117 Piliscsaba Újházy András 118 PKE Márkos István 119 Pozsonyi Selye János Klub Bábi Zsuzsanna 120 PPKE-ÁJK Koltay András 121 PPKE-BTK Hámori Péter 122 Romhány Hajdú István 123 Sajósenye Takács István 124 Salánk Kész Barnabás 125 Salgótarján Csépányi-Istók Zoltán 126 Sárospatak Tamás Edit dr. 127 Sátoraljaújhely Szajkó Gábor 128 Siófok Pap László 129 Sopron Kovács Máté 130 Süttő Polhammer László 131 Szécsény Balla Tibor 132 Szeged Haág Zalán István 133 Szegedi Egyetem Détár Imre 134 Szegedi Márton Áron Szakkollégium Kanyári József 135 Székelyudvarhely Hegyi Sándor 136 Székesfehérvár Végh Alajos 137 Szekszárd Andorka Gábor 138 Szentendre Makkay Lilla 139 Szentpéter Novák Róbert 140 Szerencs Fazekas Lászlóné 141 Szigetvár Vida József 142 Szikince Ambrus Erika 143 Szilágysomlyó Erdei János 144 Szolnok Dr. Kovács Sándorné 145 Szolyva Szokolova Henrietta 146 Szombathely Csehi József 147 Tállya Pekó József 148 Tapolca Rohály János 149 Tardoskedd Dr. Tóth Szilvia 150 Tarpa Varga Ferenc 151 Tata Vas József Antal 152 Tatabánya Makláry-Szalontai Csaba 153 Temesvár Valdman Kinga 154 Temesvári Egyetemi és Líceumi Szervezet Török Zalán 155 Thököly Evangélikus Kör Arató Lóránd 156 Tiszaföldvár Németh László 157 Tiszakécske Tamás Andrásné 158 Tiszaszalka-Vámosatya Szász József 159 Tiszaújlak Stefán Sándor 160 Tokaj Kovács Zoltán 161 Tótfalu Faragó Zoltán 162 Tótkomlós Majláth Imre 163 Történelem Tanár Szervezet 164 Udvard Molnár Béla 165 Ungvári Nemzeti Egyetem Rákóczi Ferenc Tudományos Történelmi Társaság Hajdú Szabolcs 166 Vágsellye Csizmadia Károly 167 Várpalota Szabó Pál Csaba 168 Vaskút Makrai Béláné Zelinka Erzsébet 169 Veszprém Katona János 170 Visk Balázs István, ifj. Ötvös Sándor 171 Zalaegerszeg Paál István 172 Zenta Pataki Tibor 173 Zirc Holecz Tibor 174 Zombor Cselenák Kornél 175 Zugló - Rákos Mezeje Dr. Tamássy Bíró Magda Külön büszkeség a Szövetség számára, hogy gyakorlatilag középiskolás tagja van, akiket minden évben újra és újra megszólit. A cél pedig az, hogy olyan rendszer épüljön ki, ahol a középiskolából kikerülő diák tovább léphet egy egyetemista vagy településeken működő helyi szervezetbe.

17 32 33 Ifjúsági szervezet 1 Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola Vezető neve Hajtman Béla 2 Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium Péterfi Gábor 3 Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium, Gépipari Szakközépiskola és Erdélyi Sándorné, Baginé Oláh Ildikó Kollégium 4 Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Zentai József 5 Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Szakközépiskola Czibulya Márk 6 Balassagyarmati Szent Imre Gimnázium Zoljánszki László 7 Balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Müller Péter János Kollégium Balatonfüredi Széchényi Ferenc Tagintézménye 8 Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont Keserű Sándor 9 Bátaszéki II. Géza Gimnázium Wernerné Győri Andrea 10 Bátorkeszi Magán Szakközépiskola (Hidaskürt) Rácz Kálmán 11 Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium Almási István, Boros Árpád 12 Békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium Sándor-Keresztély Ferenc 13 Biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium Zsigmond Miklós 14 Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Fauszt András 15 Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Turócziné Pesty Ágnes 16 Budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Kardos Gergely 17 Budapesti Ady Endre Gimnázium - Vágtató Hippók Farkas Zoltán 18 Budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Molnár Zsolt 19 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium 20 Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium Csordás János 21 Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Kasza Gabriella 22 Budapesti Kempelen Farkas Gimnázium Horváth Tamás 23 Budapesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Gönczi Károly 24 Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium Jenei Miklós 25 Budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium Bednár Brigitta 26 Budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum Dr. Horváth László 27 Budapesti Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium 28 Budapesti Szent István Gimnázium Kalmár Miklós, Sándor Miklós 29 Budapesti Szent Margit Gimnázium Szafranszky Laura 30 Budapesti Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Majzik Éva Rita Iskola 31 Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Vágó Sándor 32 Csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola Molnár Levente 33 Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Kolumbán Magdolna 34 Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Peleskey Miklós Pál 35 Diószegi Magán Szakközépiskola Mgr. Takács Attila 36 Dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola Homoly Éva; Haris Belucz Szilvia 37 Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magán Gimnázium Simon Beáta 38 Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola Saláth Bernadett 39 Dunaszerdahelyi Műszaki Szakközépiskola Nagy Erzsébet 40 Dunaszerdahelyi Szabó Gyula Szakközépiskola Klőr Levente 41 Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium Zirig Ferenc 42 Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium Szuprics Tamás 43 Egri Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola Szénási Ferenc Gyula 44 Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Fajcsák Hédi Szakiskola és Kollégium 45 Egri Szent Lőrinc Szakközépiskola Lukács János 46 Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium Juhász Tamás 47 Erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont Agyagási Ágota 48 Érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola Forró László 49 Érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium Dózsa Roland 50 Eszéki HMOMK Gimnáziuma Andócsi János 51 Esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola Mihályi Gergő 52 Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium Bánhidy Vajk 53 Füleki Gimnázium Tomolya Róbert 54 Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bergendi Mónika 55 Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium Takácsné Elek Borbála 56 Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gombos Viktor 57 Gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvű Nyolcéves Egyházi Galo Vilmos Gimnázium 58 Gyergyószentmiklósi Batthyányi Ignác Technikai Kollégium Selyem Antónia 59 Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum Székely Álmos 60 Gyimesfelsőlöki Római Katolikus Szent Erzsébet Gimnázium Ambrus István 61 Gyömrői Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Forgács Attila 62 Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Tóth Sándor 63 Győri Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Máté Eszter 64 Győri Kazinczy Ferenc Gimnázium Németh Tibor 65 Győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium Molnár Krisztina 66 Győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Németh József 67 Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium Fodor György 68 Gyulai Hunyadi János Ifjúsági Szervezet (Karácsony János Katolikus Bukodi István Gimnázium) 69 Hajdúdorogi Szent Bazil Görög Katolikus Gimnázium Szolnoki Tibor 70 Hatvani Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Kiss György 71 Hidaskürti Magán Szakközépiskola Mahely Gábor 72 Hódmezővásárhelyi Eötvös József Ifjúsági Szervezet Kis Orsolya Petra 73 Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium Dopsa Alexander 74 Ipolysági Állami Gimnázium Révész Ferenc 75 Ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Molnár Margit 76 Kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola Szabó Anikó 77 Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Várszegi Ágnes 78 Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Csukáné Soós Andrea

18 Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Hanusovszky-Licskai Anikó, Biró Péter 80 Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum Magyar Vita 81 Kassai Márai Sándor Gimnázium Elek Erika 82 Kassai Szakkay József Szakközépiskola Válent Katalin 83 Keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Szakközépiskola Híz György 84 Királyhelmeci Gimnázium Dobos Gábor 85 Kisbéri Bánki Donát Szakközépiskola Kemény Péterné 86 Kisgejőci Egry Ferenc Középiskola Pankotay Erika 87 Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Andrási Endréné Iskola 88 Kolozsvári Báthory István Líceum Váradi Éva 89 Kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Vajnár János Zsolt 90 Komáromi Kultsár István Ügyviteli - Gazdasági Szakközépiskola Klemen Teréz 91 Komáromi Marianum Egyházi Gimnázium Balogh Árpád, Madarász Róbert 92 Komáromi Selye János Gimnázium Elek József 93 Komlói Nagy László Gimnázium 94 Kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium Pálinkó Gábor 95 Lenti Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola Simon Márta 96 Lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium Kluch János, Kissné Dolník Beáta 97 Makói József Attila Gimnázium Galó Dániel 98 Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum Benedek Zsolt 99 Marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum Benedek Zsolt 100 Marosvásárhelyi Református Kollégium Benedek Zsolt 101 Mezőörsi Magyar Műhely ÁMK Gimnázium Rehák József 102 Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola Gálfi Dezső 103 Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola Molnár Péter 104 Miskolci Avasi Gimnázium Nyíri Zoltán 105 Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium Ötvös Lajos 106 Miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium Lóczi Tamás 107 Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Kocsis István 108 Miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium Fellegvári Zoltán, Molnár Tünde és Pedagógiai Szakközépiskola 109 Miskolci Lévay József Református Gimnázium Molnár János 110 Mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Középiskola Stipkovitsné Katona Ágnes 111 Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola Vántus Karolina 112 Munkácsi Szent István Líceum Pfeifer Anita, Szemák-Neubauer Mária 113 Nagybányai Németh László Líceum Nagy Zoltán 114 Nagyberegi Református Líceum Kovács András 115 Nagyenyedi Bethlen Gábor Líceum Kónya Mária 116 Nagykaposi Energetikai Szakközépiskola Magyar Enikő 117 Nagykaposi Gimnázium Eszenyi Adél 118 Nagykaposi Magán Szakközépiskola Bálint Annamária 119 Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Gimnázium Ábrahám Margit, Tóth Szimona 120 Nagymegyeri Magán Szakközépiskola (Hidaskürt) Krajčirik Ildikó 121 Nagymuzsalyi Középiskola Jakab Erika 122 Nagyszalontai Arany János Iskolaközpont Mészár Julianna 123 Nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum Fleisz Judit 124 Nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Takács Zoltán 125 Nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium Jakab Gábor Zoltán 126 Nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnázium Vincze Zsolt 127 Nyírbátori Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Markovics Katalin Kollégium 128 Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Máté Zoltán 129 Nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola Suta György és Kollégium 130 Ócsai Bolyai János Gimnázium Horváthné Gyovai Melinda 131 Ógyallai Építőipari Szakközépiskola Kalácska Erzsébet 132 Ózdi József Attila Gimnázium Kankulya László 133 Pannonhalmi Bencés Gimnázium Schilde René 134 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma Goór Judit 135 Párkányi Gimnázium Himmler György 136 Pásztói Gárdonyi Géza Iskola Baloghné Kanyó Mária 137 Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Lovas István 138 Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Baracs Nóra 139 Pécsi Szent Mór Iskolaközpont Ádám Dóra 140 Piliscsabai Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Kovács Márton Alapfokú Művészeti Iskola 141 Putnoki Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola Deme Zsolt 142 Rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium Majercsik Mária 143 Rozsnyói Safárik Gimnázium Laco Árpád 144 Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Remeczki Imre 145 Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Szatmári Emília 146 Sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Szajkó Gábor Iskola és Kollégium 147 Sátoraljaújhelyi V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Szajkó Gábor 148 Segesvári Mircea Eliade Főgimnázium Tóth Tivadar 149 Siófoki Perczel Mór Gimnázium Antal Miklós 150 Somorjai Madách Imre Gimnázium Horváth László 151 Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Kovács Máté 152 Soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Czibur Lászlóné, Schweizer Kornél Szakközépiskola 153 Szabadkai Oláh Balázs Ifjúsági Szervezet Kosztolányi Dezső Nagy Tibor Tehetséggondozó Gimnázium 154 Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium Kituljak Eszter 155 Szászrégeni középiskolák Csorba Árpád István

19 Szászrégeni Lucian Blaga Technologia Liceum Balla Botond 157 Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium Ács-Muhi Csilla 158 Szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola Lénárt László 159 Székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum Kormányos László 160 Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium Sipos István 161 Székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Fodor S. Sándor 162 Székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Hegyi Sándor Kollégium 163 Székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola Szakács Paál István 164 Székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola Trinfa Pálma 165 Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Kovács Enikő 166 Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium Pollermanné Fata Ilona 167 Szekszárdi Garay János Gimnázium Kasó Zoltán 168 Szenci Magyar Tannyelvű Gimnázium és Vállalkozói Középiskola Kontár Zsuzsanna 169 Szentendrei Ferences Gimnázium Nagy István 170 Szentendrei Református Gimnázium Kiss-Székely Zoltán 171 Szigetszentmiklósi Batthyányi Kázmér Gimnázium Kiss Jolán 172 Szilágysomlyói Simion Bárnutiu Gimnázium Erdei János 173 Szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközépiskola és Szakiskola Halászné Gerényi Mária Jendrassik György Tanintézet 174 Szolnoki Magán Gimnázium Dr. Kovács Sándorné 175 Szolnoki Széchenyi István Gimnázium Hegedűs Zsuzsanna 176 Szombathelyi Bolyai János Gimnázium Kukor Ferenc 177 Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium Pap Péter 178 Tatabányai Árpád Gimnázium Kántor Péter, Fazekas József 179 Tatabányai Mikes Kelemen Szakközépiskola László Andor 180 Temesvári Bartók Béla Líceum Balla Tamás 181 Tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum Józan Erzsébet 182 Tornaljai Gimnázium Vincze Norbert 183 Tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Gyivicsánné Majláth Ágnes 184 Váci Piarista Gimnázium Futó Béla 185 Várpalotai Thuri György Gimnázium Szvitek Miklós 186 Veszprémi Padányi Bíró Márton Gimnázium 187 Zalaegerszegi Ady Endre Gimnázium Majer Csenger 188 Zalaegerszegi Apáczai Csere János Gimnázium Ruisz Rita 189 Zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Illés Csaba Kollégium 190 Zselízi Comenius Gimnázium Gubikné Harmati Mária Rákóczi Szövetség Helyi- és ifjúsági szervezetei 2013-ban

20 38 39 Magyarország Erdély Felvidék Kárpátalja Délvidék Horvátország Szórvány Szervezetek száma Taglétszám % 55,85% 14,09% 18,59% 8,21% 2,68% 0,17% 0,41% Helyi szervezetek statisztikája Magyarország Erdély Felvidék Kárpátalja Délvidék Horvátország Egyéb Összesen Szervezetek száma Taglétszám Taglétszám % 57% 14% 23% 5% 2% 0% 0% Taglétszám Új belépők száma Szervezetek száma