Pannon Egyetem. Böcskei Elvira

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pannon Egyetem. Böcskei Elvira"

Átírás

1 Pannon Egyetem Böcskei Elvira A Magyarországon mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A Széchenyi Terv támogatáspolitikájának hatásvizsgálata az Uniós támogatások tükrében. PhD értekezés tézisei Veszprém 2008

2 Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Böcskei Elvira A Magyarországon mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A Széchenyi Terv támogatáspolitikájának hatásvizsgálata az Uniós támogatások tükrében. PhD értekezés tézisei Témavezetı: Dr. Dimény Erzsébet Veszprém

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁS CÉLJA, ELİZMÉNYEI KUTATÁS MÓDSZERTANA AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE AZ ÉRTEKEZÉS FİBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, A KUTATÁS EREDMÉNYEI KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓK ÉS ALKALMAZÁSOK Az értekezés témakörével kapcsolatos saját magyar nyelvő publikációk Az értekezés témakörével kapcsolatos saját idegen nyelvő publikációk Az értekezés témakörével kapcsolatos alkalmazások

4 1. A KUTATÁS CÉLJA, ELİZMÉNYEI Az Európai Unió bıvülése érezhetıen magával hozott bizonyos szerkezeti változásokat. Az uniós tagállamok viszonylag magas jövedelemmel rendelkezı turistái körében egyre népszerőbbek a nagy hozzáadott értéket (magas színvonalon többféle élményt) kínáló szolgáltatások. Az egészségügy felértékelıdésével a természeti adottságainkat figyelembe véve, mindebbıl még helyzeti versenyelınyre is szert tehetünk. Magyarországon az elmúlt idıszakban a turizmus közvetlenül 4,6 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, közvetetten pedig 7,8 százalékkal 1, amely egyben jelzés értékő, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A turizmus jövıbeni dinamikus fejlıdésétıl a foglalkoztatottak számának növekedését várják, hozzájárulva a magyar konvergenciafolyamatok egyik elemének, a foglalkoztatási rátának az EU átlaghoz való felzárkóztatásához. Az Európai Unió finanszírozási politikájában a fenntartható turizmus támogatására külön forrásokat különítettek el. A támogatás egyfajta lehetıséget teremthet azon kevésbé fejlett régiók számára, amelyek esetében az idegenforgalomból származó bevételek teremthetik meg az esélyt a felzárkózásra. Az EU hétéves ciklusra lebontva tervezi meg fejlesztési programjait. Mindebbıl következik, hogy Magyarországnak az uniós csatlakozásakor a ig terjedı tervezési ciklushoz kellett elkészítenie a hazai fejlesztési tervet. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül a Regionális Operatív Programban önálló prioritásként jelent meg a turizmusfejlesztés. A Turisztikai potenciál erısítése elnevezéső prioritáson belül, a turisztikai vonzerık versenyképességének növelése és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése program keretében támogatták az ágazat közvetlen fejlıdését. 2 A második hétéves ciklusban a közötti idıszak fejlesztéseit meghatározó Fejlesztési Tervben a turisztikai ágazat 235 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. Ezen összeggel számolva, évente átlagosan 31 milliárd forint felhasználását lehetıvé tevı forrás a hazai társfinanszírozással kiegészítve a tervek szerint 7 év alatt több mint 660 milliárd forint magántıkét mozgathat meg. Így 2013-ra megvalósulhat a stratégiában 3 tervezett mintegy 1100 milliárd forint összértékő fejlesztés egyéb hazai forrásokat is figyelembe véve a turisztikai ágazatban. 1 Magyarország turizmus szatellit számlái [2004, pp. 47]. 2 Regionális Operatív Fejlesztési Program dokumentuma és a Regionális Operatív Fejlesztési Program Program-kiegészítı dokumentuma részletesen tartalmazza a strukturális alapok által finanszírozott célokat és a célok eléréséhez kapcsolódó támogatandó tevékenységeket. 3 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (NTS) szeptember 28-án fogadta el a Kormány. Céljait és prioritásait tekintve konzisztensen kapcsolódik a fejlesztéspolitikai elképzelésekhez, ezért az NTS-ben foglaltak jelentik az alapot a közötti idıszak turizmusfejlesztéseinek. Az NTS megvalósítása a központi költségvetési források biztosítása tekintetében elsısorban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkezı támogatásokra épít. 4

5 Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a támogatás csupán a fejlıdés lehetıségét teremtheti meg, azonban mindehhez biztosítani kell az eredményes támogathatási feltételeket és kiválasztási eljárásokat. A tervezés és végrehajtás összhangja szükségessé teszi a visszacsatolások idıbeni alkalmazását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztések hatásmechanizmusainak feltárására, szükség van a különbözı teljesítménymérések alkalmazására, amelyek segítségével az ún. szőkkeresztmetszetek idıben felismerhetıek és kiküszöbölhetıek. Nem lehet cél a források minden áron való lehívása, azokat hatékonyan kell felhasználni, a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt fejlesztésekre kell fordítani. Az elmúlt években nagy volumenő beruházások valósultak meg, amelyek eredményességét a következı évek igazolhatják vissza. A disszertáció célja, hogy a közötti idıintervallumban megvalósult kormányzati támogatásból finanszírozott egészségturisztikai beruházások hatékonyságvizsgálatának elemzésén keresztül hozzájáruljon a turizmus szektor fejlesztéséhez, továbbá az Unióból érkezı támogatások hatékony felhasználásához. A versenyképes beruházási és mőködési feltételek elımozdítása érdekében a Magyarországon mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzésével több, mint 10 év ( ) fejlıdési tendenciái kerültek vizsgálatra. 5

6 2. KUTATÁS MÓDSZERTANA A primer kutatás évben kezdıdött 4, a Széchenyi Terv részeként kidolgozott Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatok vizsgálatával. A kutatás kezdeti fázisában azzal a ténnyel kellett szembesülni, hogy az elızı idıszakokban kiküldött adatlapok csak részben szolgáltattak alapot arra, hogy objektíven lehessen mérni a megvalósult beruházások hatásosságát. A támogatottak részérıl visszaküldött adatlapok többnyire hiányosan voltak kitöltve, illetve számos esetben az alapvetı logikai összefüggéseknek ellentmondva kerültek az értékek meghatározásra (pl. a társaság mérleg szerinti eredménye eltérı volt az adott évi eredmény-kimutatásban és a mérlegben stb.). Ezen túlmenıen a támogatottak egy része sajnos az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget, amely abból következhet, hogy a pályázó és az üzemeltetı személye eltérı volt (a támogatási szerzıdések minderre lehetıséget teremtettek). Az objektív elemzéshez a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért márciusában egy új hatásvizsgálati adatlap került kidolgozásra. A Széchenyi Terv keretében meghirdetett jelentıs összegő turisztikai beruházást képviselı projektek teljes körő hatékonyságvizsgálatával a Magyar Turisztikai Hivatal bízott meg, így az adatlapok kidolgozását, elküldését és feldolgozását is saját kutatásom keretében valósítottam meg. Az adatlapok papíralapon és elektronikus formában ( -en) is hozzáférhetıvé váltak a támogatottak részére. A telefonon történı elérhetıség biztosítása pozitívan befolyásolta az újonnan kiküldött adatlapok objektív kitöltését. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében a kiküldött hatásvizsgálati adatlap öt területre terjedt ki: a gazdasági mutatók alakulására, a beruházásra vonatkozó adatokra, a szállodára és vendégforgalomra vonatkozó adatokra, az egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokra, végül a jövıre vonatkozó kilátásokra. A gazdasági hatások elemzéséhez 5 a visszaküldött adatlapokból nyert információk mellett, a mélyinterjúk során elhangzottak kerültek felhasználásra. A szállodaépítés munkálatai közötti idıintervallumban fejezıdtek be, így az adatok összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı év(ek) adatai kerültek elemzésre. Statisztikai adatok felhasználására az összehasonlíthatóság érdekében került sor, ahol a szőkebb mikrokörnyezet mellett célszerő volt az adott régió jellemzıinek ismertetése. Ahhoz, hogy a Magyarországon mőködı szállodák gazdálkodásának jellemzıirıl átfogó képet kapjunk, szükségessé vált a szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmezıségi helyzetének vizsgálata. A vizsgált idıszak meghatározásában szerepet játszott, hogy A kutatást a Magyar Turisztikai Hivatal megbízása alapján a disszertáció szerzıje végezte. 5 A disszertációban csak a közvetlen hatások ismertetésére kerül sor. A közvetett, továbbá a gerjesztett hatások vizsgálata további kutatásokat eredményezhet. 6

7 január 1-jén lépett hatályba az évi XVIII. törvény a számvitelrıl. A piacgazdaságra való átállás egyik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a magyar sajátosságok mellett a nemzetközi számviteli normákat és gyakorlatot is figyelembe vevı törvény szülessen. A törvény elıírásai ugyan összhangban álltak az Európai Közösség számvitelre vonatkozó fontosabb (az EGK 4. és 7.) irányelveivel, azonban a piacgazdaság követelményeihez való folytonos megfelelés eredményeként többször módosították. 6 Az Európai Unió irányelveinek való teljes megfelelés érdekében a többször módosított számviteli törvény újrakodifikálása 7 vált szükségessé. Fontos hangsúlyozni, hogy az újrakodifikált számviteli törvény célja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl kialakított megbízható és valós összkép biztosítása és a törvényben deklarált számviteli alapelvek nem változtak. A fent említett változásokra tekintettel az 1995-ös évet tekintettem az elemzés kiindulópontjának, ugyanis az 1992-tıl hatályos törvény elsı éveiben a számviteli szabályozás egységes értelmezésének nehézségei miatt a nagymértékő változásra való tekintettel az egyedi vállalati adatok megbízhatósága megkérdıjelezhetı volt. A vizsgálathoz szükséges egyedi vállalati statisztikai adatokat az Ecostat kutatóintézet bocsátotta a rendelkezésemre. A kutatásra átadott statisztikai adatok a hazánkban mőködı és idegenforgalommal foglalkozó valamennyi vállalat adatállományát tartalmazta, amelybıl ki kellett szőrni a szállodákra vonatkozó adatokat és egy új adatbázist kellett összeállítani. Sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban nem találkoztam hasonló jellegő kutatással, így az adatbázis összeállításakor a számviteli gyakorlatban alkalmazott módszerek mellett, a szállodai vezetıkkel folytatott mélyinterjúk során szerzett információkra, illetve a Széchenyi Terv kutatása során szerzett tapasztalatokra támaszkodtam. Az adatok rendszerezése során figyelembe kellett vennem, hogy a nagy mennyiségő egyedi vállalati adatok az átfogó elemzésre is, és ugyanakkor az egyedi sajátosságok megállapítására is alkalmasak legyenek. Így a végsı elemzésre alkalmas adatbázist több mint egy év kutatómunka eredményeként sikerült összeállítanom. Az összeállított adatbázis után került sor az adatok aggregálására, majd az átlagszámításokra, illetve további statisztikai elemzésekre. Ahhoz, hogy az elemzéseket el lehessen végezni a szállodák csillagkategóriák szerinti besorolását 8, és azok évenkénti felülvizsgálatát is el kellett végezni az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetıen egyre több szálloda felelt meg a magasabb csillagfokozat követelményének a változások nyomon követése, aktualizálása miatt. Annak ellenére, hogy a csillagfokozat mellett a szállodák régiónkénti besorolására is sor került, figyelembe véve azt, hogy több esetben a központ és az üzemeltetés helye évi XVIII. törvény a számvitelrıl módosításai: évi LXX. törvény, évi XCII. törvény,1993. évi IC. törvény, évi CVIII. törvény, évi XX. törvény, évi CXV. törvény évi C. törvény a számvitelrıl évi C. törvény módosításai: évi IV. törvény, évi CIX. törvény, évi CXXXI. törvény. 8 A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását, valamint a falusi szálláshelyek minısítését a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szabályozza. 7

8 eltérı volt a nagy mennyiségő adatbázisra való tekintettel a mutatószámok országos szinten kerültek kiszámításra. Az adatokkal szemben támasztott mennyiségi és minıségi követelmények mellett került sor azok rendszerezésére. A kiugró értékek 9 (outlier-ek) feltárására a boksz-plot eljárást alkalmaztam. A vizsgálatba bevont szállodák aránya, a három-, négy- és ötcsillagos szállodák esetében átlagosan elérte a 45 százalékos értéket, így az elemzés reprezentatívnak tekinthetı. A Magyarországon mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év ( ) fejlıdési tendenciáinak vizsgálatára került sor. A mutatószámok kiválasztásakor elsısorban a számviteli gyakorlatban alkalmazott elemzésekre támaszkodtam. Megkülönböztetett figyelem irányult arra, hogy a szállodaipar sajátosságait leginkább jellemzı mutatókkal dolgozzam. Az elemzés három jól elkülöníthetı területre koncentrál: a vagyoni helyzet elemzésére, a gazdasági hatékonyság vizsgálatára, és a jövedelmezıség bemutatására. A leíró statisztika módszerei mellett a variancia-analízis segítségével azt is vizsgáltam, hogy kimutatható-e szignifikáns kapcsolat a különbözı csillagkategóriákba besorolt szállodák között, a szállodák hatékonyságára és jövedelmezıségére vonatkozóan. 9 Kiugró értékeknek (outlier) azokat az extrém értékeket tekintjük, amelyek nagymértékben eltérnek a többi értéktıl, vagyis az eloszlás közepétıl távol helyezkedik el. 8

9 3. AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE Az értekezés elsı részében kerül bemutatásra az Európai Unió finanszírozási politikája. A regionális politika történeti áttekintése után a strukturális alapok támogatási formáinak részletes ismertetésére kerül sor. A strukturális alapok által támogatott célkitőzések áttekintése mellet, a turizmusnak a támogatáspolitikában betöltött szerepe is elıtérbe kerül. A strukturális alapok mőködését kiegészítı segély- vagy cselekvési programok is bemutatásra kerülnek elıtérbe helyezve a turizmusban betöltött szerepüket. A fejezetet az Európai Unió költségvetésének bemutatása zárja. Az értekezés második része Magyarország támogatáspolitikáját ismerteti. A támogatások hatékony felhasználása mellett biztosítani kell, hogy a törvényi feltételeknek minden szempontból megfelelı, áttekinthetı elszámolás keretében kerüljenek felhasználásra a kapott összegek. Az áttekinthetı elszámolás magában foglalja a számviteli szabályok szigorú betartását. Így külön fejezet (5. fejezet) foglalkozik a vissza nem téritendı támogatások számviteli elszámolásával. A hipotézisek felállítása (6. fejezet) után kerül sor a kutatás módszertanának ismertetésre (7. fejezet). Az értekezés harmadik része (8. fejezet) a Széchenyi Terv támogatáspolitikáját ismerteti. A Széchenyi Terv az Európai Unió strukturális alapjaiból nyerhetı támogatások fogadásának elıfutára volt, ugyanis a programok kialakításánál figyelembe vették, hogy operatív programként is elindíthatóak legyenek. A disszertációban az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program részeként a 2002 és 2004 között meghirdetett pályázatok vizsgálatának eredményei kerülnek ismertetésre. Az értekezés negyedik része az Európai Unió tagországainak szálloda és szálláshely szolgáltatásaira vonatkozó legfontosabb adatait mutatja be (9. fejezet), összehasonlítva hazánk hasonló szolgáltatásainak adataival. A következı fejezet a Magyarországon mőködı szállodák gazdasági hatékonyságának vizsgálatával foglalkozik. A Magyarországon mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év ( ) fejlıdési tendenciái kerültek elemzésre. Az értekezés utolsó részében kerül sor az elvégzett kutatási eredmények alapján a hipotézisek igazolására (verifikálására). 9

10 4. AZ ÉRTEKEZÉS FİBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, A KUTATÁS EREDMÉNYEI A disszertációmban részletesen bemutatásra került az Európai Unió finanszírozási politikája. A regionális politika történeti áttekintése után a strukturális alapok által támogatott célkitőzések ismertetésén keresztül tértem ki a turisztikai ágazat szerepére. A kohéziós alap mellett a közösségi kezdeményezések támogatáspolitikájában is szerepet kap turizmus fejlesztése. A különbözı finanszírozási politikák a turisztikai ágazat eltérı területeit támogatják. A turizmus nemzetgazdasági súlyából, a tagországok eltérı fejlettségi szintjébıl adódóan nincsen egységesen kialakított fejlesztési stratégia. A fejlesztések irányai és arányai nagymértékben meghatározzák az ország gazdasági növekedésének lehetıségeit. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a fejlesztési lehetıségeink is bıvültek. Az uniós csatlakozás piacbıvülést eredményezett a turizmusban érintett vállalkozók számára. Az Unió polgárainak kétharmada Európában tölti el szabadságát és hazánk kedvelt turisztikai célország, kereskedelmi szálláshelyeinknek közel 70 százalékát az Unióból érkezı vendégek teszik ki (Jelentés a turizmus évi teljesítményérıl, KSH., [2006., pp. 3-46]). A vendégérkezések számának növekedése következtében már a év küszöbén elıtérbe került a minıségi turizmus irányába való elmozdulás lehetısége. Ennek eredményeként új szállodák építésére, továbbá rekonstrukciójára került sor. Vitathatatlan tény, hogy ahhoz, hogy a fokozott piaci versenyben helyt tudjunk állni, szükségszerő fejlesztéseket végrehajtani. Azonban kérdés, hogy érdemes-e új szállodákat építeni, vagy célszerőbb a meglévı létesítményeket fejleszteni? A magyar gazdaság adottságait szem elıtt tartva, továbbá Európán belül elfoglalt helyünket értékelve állítottam fel hipotéziseimet. Hipotéziseim vizsgálata minden esetben pozitív eredménnyel zárult, így a bizonyított hipotézisek alapján a következı tézisek állíthatók fel. Értekezés tézisei: 1. tézis A turizmus és azon belül a szállodaipar fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepe van a támogatásoknak, a fiskális szempontokat is figyelembe véve. A szállodaépítés és felújítás, a magas beruházási költségekre való tekintettel a szállodaipar jelenlegi alacsony jövedelmezısége miatt kizárólag saját tıke finanszírozásával megvalósíthatatlan. A hipotézisemet a Széchenyi Terv támogatáspolitikájának részeként felépült, továbbá felújított szállodák hatékonyságvizsgálatának eredményeivel támasztom alá. A Széchenyi 10

11 Terv részeként kidolgozott Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program keretein belül hat új szálloda építésére és két szálloda rekonstrukciójára került sor. Az újonnan épült szállodák közül öt a négycsillagos kategória követelményeinek felelt meg, míg egy szálloda az ötcsillagos kategóriába tartozott. 1. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok (adatok forintban) Szállodák kódszáma 10 Támogatás (tervezett) Támogatás (tényleges) Banki hitel (tervezett) Banki hitel (tényleges) Saját forrás (tervezett) Saját forrás (tényleges) 01 NY-D K-D NY-D É-A K-M NY-D Összesen: Forrás: Saját számítás a évi hatásvizsgálati adatlap alapján. A négycsillagos szállodák beruházási költségei átlagosan 2,46 milliárd, míg az egy darab ötcsillagos szálloda 3,24 milliárd forintba került. A szállodaiparra jellemzı magas beruházási költségekre való tekintettel, a támogatások és a saját források bevonása mellett jelentıs összegő hitelfelvételre kényszerültek. A tervezett bankhitelek értéke 7,77 milliárd forint volt, azonban ténylegesen 8,74 milliárd forint hitelfelvételre került sor. A hitelek összege a beruházás összköltségének 58 százalékát tették ki, amely összeg igen magasnak mondható. Ezek után nem volt meglepı, hogy a hitelek futamideje hónap közötti idıintervallumban helyezkedett el. A banki hitelek átlagosan 12 évet meghaladó lejárata viszonylag hosszú idıtartamnak tőnik, azonban a magas hitelösszegek mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen nehéz megbecsülni a befektetések megtérülését. Az újonnan épült szállodáknál minden esetben a mérleg szerinti eredmény negatív, vagyis a szállodák a beruházást követı elsı éveikben veszteségesen mőködnek. A veszteséges gazdálkodás egyik fı tényezıjeként említhetı a magas adó- és járulékterhek. A foglalkoztatotti létszám következtében befizetett járulékok mellett jelentıs nagyságrendet képviselnek az adóbefizetési kötelezettségek. Az adófizetési kötelezettségek (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a bérjárulékok alakulását 10 A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott magyarországi régió megnevezését is. É-A = Észak-Alföld, NY-D = Nyugat-Dunántúl, K-D = Közép-Dunavidék, K-M = Közép-Magyarország. 11

12 vizsgálva, az újonnan épült szállodák teljes beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettség alapján. 2. tézis Támogatás nélkül a beruházás magas költségeire tekintettel a beruházás megvalósítása igen kockázatos, a szálloda eladósodottságához vezethet, amely elsısorban az ötcsillagos szállodákat érinti. A tézis bizonyításához egyrészt a Széchenyi Terv keretében felépült szállodák magas beruházási és fejlesztési hitelei szolgáltatnak alapot, másrészt a hazánkban mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti vagyoni helyzetének vizsgálata. A Széchenyi Terv keretében felépített szállodák ahhoz, hogy a beruházást megtudják valósítani, a beruházás több mint 50 százalékát kitevı hitelfelvételre kényszerültek. A legnagyobb összegő hitelfelvétel az 5 csillagos szálloda építéséhez kapcsolódott, ahol az ingatlan építésének költségigénye 26,8 százalékkal haladta meg a tervezett kiadást, míg gépek, berendezések vásárlására közel háromszorosát költötték a tervezettnek. A beruházás forrásigénye összességében több mint 47 százalékkal lépte túl a tervezett kiadásokat. A költségek fedezetére az eredetileg tervezett hitelösszegnél 42 százalékkal több hitel felvételére kényszerültek. 11 Az üzembehelyezést követı éveket tekintve csak a bankhitel kamata meghaladta a beruházás összértékének 2,3 százalékát. A magas kamatteher is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgált idıszak minden egyes évét negatív mérleg szerinti eredménnyel zárják. A költségvetési támogatás ellenére, az üzembehelyezést követı elsı évek nem voltak finanszírozási problémáktól mentesek. Az egyedi esetek vizsgálatán túl, a hazai szállodaipar eszköz és forrásszerkezetének alakulása, több mint 10 év idıintervallumában került elemzésre. Az eszközök és források összhangjának minısítése érdekében a vizsgálat kiterjedt arra, hogy a saját és hosszú lejáratú idegen tıke mennyiben nyújt fedezetet a befektetett eszközökre vonatkozóan. A négycsillagos szállodák esetében a fedezet biztosított volt az egy éven túl lejáró eszközök finanszírozásához, és csak az utolsó években tapasztalható egy enyhe visszaesés. A tıkeáttétel mutató alapján a három- és négycsillagos szállodák értékei a legkedvezıbbek. Az ötcsillagos szállodák esetében a legkritikusabb idıszak a 90-es évek 11 A hiteltörlesztésre vonatkozó feltételként jelölték meg a 2,5 év moratóriumot, majd a 20 százalékos balloon-nal évenként növelt összeget. 12

13 közepe és a 2002-es (ekkor épült a Széchenyi Terv által támogatásban részesült szálloda), 2003-as év, amikor a mutató értéke oly magas volt, ami már megkérdıjelezte azt, hogy a vállalkozás képes-e adósságait teljesíteni. Mindezen eredmények tükrében további elemzések elvégzése vált szükségessé. 1. ábra: Nettó eladósodottság aránya 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Nettó eladósodottság aránya csillagos 4 csillagos 3 csillagos Forrás: Saját ábra A nettó eladósodottság vizsgálata során a kötelezettségek értékét a kintlévıségekkel csökkentve, értéke arra ad választ, hogy mindezt a saját tıke milyen arányban fedezi. Az értékek alakulása megerısítette az elızı vizsgálatok eredményeit, amely szerint az ötcsillagos szállodák eladósodottsága a kritikus érték körül mozog, a kötelezettségekre a saját tıke már nem nyújt fedezetet, veszélyeztetve a szálloda mőködését, piacon való fennmaradását. 3. tézis A fejlesztésekhez nyújtott vissza nem térítendı támogatások rövidtávon belül kiszámítható, megbízható adó- és járulékbevételeket biztosítanak. A vissza nem térítendı támogatások megtérülése mind az újonnan épített, mind pedig a már meglévı, de rekonstrukcióra, fejlesztésre szoruló szállodák vonatkozásában vizsgálatra kerültek. Az újonnan épített szállodák esetében a 17 százalékos költségvetési támogatással aktivizált magántıke több mint 15 milliárd értékő fejlesztést indukált, amely új munkahelyeket teremtett, és így a foglalkoztatottak után befizetett bérjárulékok és adók a költségvetés bevételét gyarapították. Mindezen túlmenıen a helyi önkormányzatok számára is új bevételi forrásokat jelentettek. Az adófizetési kötelezettségek (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek) továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva, az újonnan épült szállodák beruházási költségei 13

14 több mint 26 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettségek alapján. 2. táblázat: Megtérülési idı (adatok e Ft-ban) Megnevezés Üzembe helyezést követı év adatai Bérjárulékok Központi adófizetési kötelezettség Helyi adófizetési kötelezettség Adó és járulékbefizetési kötelezettség összesen Forrás: Saját számítás a évi hatásvizsgálati adatlap alapján. A Széchenyi Terv támogatásának keretén belül összesen két szálloda felújítására, bıvítésére amelybıl egy háromcsillagos, és egy négycsillagos került sor. A gyógy- és wellness szállodák rekonstrukciója három fı forrásból valósult meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, és saját forrásból. A felújított szállodák esetében a többlet adóbefizetési kötelezettségek (társasági és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a többlet bérjárulékok alakulását vizsgálva a támogatási összeg két év után megtérül, míg a felújítás teljes összköltsége várhatóan több mint 8 év alatt térül meg a fennálló viszonyokat feltételezve (szobakapacitás-kihasználtság, szobaárak). 4. tézis Magyarország idegenforgalmi keresletében kulcsfontosságú tényezıvé lép elı az egészségturizmus felértékelıdése a hıforrásokra épülı szállodaipar hazánk egyik kulcsiparága lehet. A szakirodalom alapján jellemzıen az újonnan épülı, de lassan megtérülı beruházások tudják ezen fı célkitőzést szolgálni. A hazai viszonyok alapján azonban a meglevı létesítmények fejlesztése lehet a hatékonyabb, célravezetıbb megoldás. A Széchenyi Terv támogatáspolitikája felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy szálloda építése több milliós értékő beruházással valósítható meg, ugyanakkor megtérülése évtizedeket vesz igénybe. A turizmust nem lehet csak számokkal értékelni, az adott ország természeti adottságaitól, elhelyezkedésétıl, kulturális értékeitıl nem lehet (szabad) eltekinteni, azonban mindenképpen kell lennie olyan mutatónak, mértékegységnek, amely 12 Bérjárulékok (TBJ, EHO, Munkaadói járulék, Szakképzési hozzájárulás, Egyéb bérjárulékok). 13 Központi adófizetési kötelezettség (Társasági adófizetési kötelezettség, Osztalék adófizetésikötelezettség, ÁFA). 14 Helyi adófizetési kötelezettség (Iparőzési adó, Idegenforgalmi adó, Egyéb kommunális adó). 14

15 választ ad arra vonatkozóan, hogy érdemes-e újabb nagyobb volumenő beruházásokat megvalósítani. A kérdés megválaszoláshoz a hazai szállodák és szálláshelyek adatbázisát hasonlítottam össze az Európai Unió egyes tagországainak adataival. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében a top 11-ben helyet foglaló országok mellett a szomszédos Szlovákia és Szlovénia adatai kerültek elemzésre. A szállodák és szálláshelyek telítettségre vonatkozóan az egy km 2 -re jutó szállodák és szálláshelyek számának vizsgálatára került sor. Magyarország esetében egy km 2 -re 0,022 szálloda és szálláshely jut, így ezen eredménnyel megelızzük szomszédos országainkat. Önmagában ezen eredménybıl még nem lehet messzemenı következtetéseket levonni, így szükségszerő a vendégéjszakák számának összehasonlítása is. A turizmus teljesítményét a leggyakrabban, az igénybe vett vendégéjszakák számával mérik, és ezen a területen Lengyelország, Svédország és Portugália is megelızi hazánkat, holott kevesebb kereskedelmi szálláshellyel rendelkeznek. Szálláshelyeik számát tekintve Spanyolország és Franciaország 15 csak kismértékben rendelkeznek több szálláshely kapacitással, azonban a vendégéjszakák számát tekintve a rangsorban második és negyedik helyen állnak. 15 Franciaország a világ elsı, míg Spanyolország a világ második turisztikai célországa, piaci részesedésük a világ turizmusából 9,8 illetve 6,9 százalék. Magyarország a rangsorban a 18. helyen áll, piaci részesedése 1,6 százalék (Organización Mundial del Tourismo Datos y cifras, Edición [2005] tourism.org). 15

16 3. táblázat: Szállodák és szálláshelyek száma km 2 - ként Ország IT (1) 0,113 0,113 0,112 0,111 0,110 0,110 0,111 0,111 0,111 0,111 0,111 ES (2) 0,021 0,188 0,015 0,015 0,032 0,032 0,032 0,033 0,033 00,34 0,035 DE (3) 0,106 0,108 0,109 0,109 0,108 0,107 0,107 0,106 0,105 0,103 0,102 FR (4) 0,032 0,032 0,031 0,030 0,030 0,030 0,030 0,030 0,028 0,029 0,030 PL(9) 0,003 0,004 0,003 0,005 0,004 0,004 0,004 0,005 0,005 0,006 0,007 SE(10) 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,003 0,003 0,004 0,004 PT (11) 0,018 0,018 0,019 0,018 0,019 0,019 0,019 0,020 0,020 0,021 0,021 HU (16) 0,016 0,018 0,018 0,019 0,019 0,020 0,021 0,023 0,024 0,020 0,022 SK(19) 0,009 0,010 0,008 0,011 0,011 0,011 0,012 0,015 0,017 0,018 0,018 SI (20) 0,015 0,020 0,020 0,020 0,020 0,022 0,019 0,019 0,019 0,017 0,017 EU 27 0,045 0,045 0,045 0,045 0,045 0,046 0,046 0,046 0,046 0,046 0,044 Forrás: Eurostat Tourism in the enlarged European Union, Staistics in focus, 13/2005, Eurostat Tourism Statistical pocketbook ( ), KSH , továbbá a felsorolt országok statisztikai évkönyveinek ( ) felhasználásával készült. Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó vendégérkezések számát tekintve még inkább igazolódni látszik az a feltevés, amely szerint a meglevı szállodák fejlesztését kell elıtérbe helyezni, ugyanis azon országok, amelyek Magyarországnál alacsonyabb egy km 2 -re jutó szállodák és szálláshelyekkel rendelkeznek Lengyelország, Svédország, Portugália a vendégérkezések száma tekintetében is messze meghaladják hazánk értékeit. Ugyanezen tendencia figyelhetı meg a közel azonos számú szálláshellyel rendelkezı Spanyolország és Franciaország tekintetében is. 4. táblázat: Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó külföldi és belföldi vendégérkezések száma (fı) Ország ES (2) FR (4) PL(9) SE(10) PT (11) HU (16) Forrás: Eurostat Tourism in the enlarged European Union, Staistics in focus, 13/2005, Eurostat Tourism Statistical pocketbook (Data ), KSH , továbbá a felsorolt országok statisztikai évkönyveinek ( ) felhasználásával készült. 16 Az országok neve mellett a zárójelben feltüntetett számok a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján felállított rangsort tükrözik. 16

17 A hipotézis igazolását támasztja alá az a tény, hogy a hazánkban mőködı szállodák száma az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett. Amíg 1995-ben 567 szállodát tartottak nyílván, addig 2006-ra a közel 47 százalékos növekedés eredményeként 837 szálloda szolgált pihenésre. Kedvezı tendenciaként figyelhetı meg a magasabb csillagfokozatú szállodák irányába való elmozdulás. Amíg 1995-ben mindösszesen öt szálloda rendelkezett a legmagasabb csillagkategóriába való besorolással, addig alig több mint 10 évvel késıbb ez a szám már a 3,4-szeresére növekszik. A legmagasabb csillagfokozatú szállodákban a külföldi vendégek aránya dominál, azonban ezen elınyös helyzetet csak részben tudjuk kihasználni, ugyanis a külföldi vendégforgalom erısen koncentrált, a vizsgálatokból az derült ki, hogy két turisztikai központot ismernek, Budapestet és a Balatont. 5. tézis A három- és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a legcélszerőbb az ötcsillagos szállodákkal szemben. A három- és négycsillagos szállodák vagyonszerkezetét és gazdasági hatékonyságát tekintve a háromcsillagos szállodák magasabb csillagkategóriába való átsorolásának kedvezhet a négycsillagos szállodák dinamikusan növekvı vendégforgalma és a szobakihasználtság kedvezı tendenciájának alakulása. A vállalkozás vagyoni helyzete mellett, annak hatékonyságának vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy döntést lehessen hozni, mely csillagkategóriába tartozó szállodák fejlesztésére érdemes többet áldozni, a kereslet figyelembe vétele mellett. A vagyoni helyzet vizsgálata során mind az eszközszerkezeti, mind a forrásszerkezeti mutatók elemzésére sor került. A hatékonyság szempontjából a legjellemzıbb forrásszerkezeti mutatók vizsgálatával igazolható a tézis, miszerint a három és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a legcélszerőbb, az ötcsillagos szállodákkal szemben. A forrásszerkezeti mutatók vizsgálata során az eszközszerkezeti mutatókhoz hasonlóan az elemzés a tendenciaszerő változásokra terjedt ki. A saját és idegen források arányára vonatkozóan nem lehet egyértelmően állást foglalni, hogy mely érték tekinthetı kizárólag elfogadhatónak, azonban a saját tıke arányának fokozatos növekedése az idegen forrásokkal szemben egyértelmően kedvezınek mondható. A mutatók értékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2000-es évtıl a négycsillagos szállodák körében nagyarányú fejlesztések valósultak meg, a szállodák száma 2006-ra a duplájára emelkedett (országos átlag 16 százalék). 17

18 2. ábra: Tıkeellátottság aránya 1,00 Tıkeellátottság aránya 0,80 0,60 0,40 0,20 0, csillagos 4 csillagos 3 csillagos Forrás: Saját ábra A szállodák csillagkategóriák szerinti besorolása alapján vizsgálva a vagyon összetételét megállapítható, hogy a forrásokon belül a saját tıke aránya az ötcsillagos szállodák esetében a legalacsonyabb (30 százalék), szemben a három- és négycsillagos szállodák (50 százalék feletti) értékeivel. A saját tıke aránya mindhárom csillagkategória esetében ig egyenletes ütemő növekedést mutatott, majd 2000-tıl értékük csökkent. Az ötcsillagos szállodák esetében volt a legszembetőnıbb a csökkenés, 2002-ben és 2003-ban a saját tıke aránya több mint a felére esett vissza. Az ötcsillagos szállodák esetében a vizsgált idıintervallum több mint felében (7 év) veszteségesen gazdálkodtak. A legnagyobb mértékő negatív eredményt 2003-ban érték el (641 millió Ft), amely elsısorban az újonnan épült szállodák alacsony vendégforgalmára vezethetı vissza. A saját tıke szerkezetének további elemzése során az eredménytartalék aránya mutató az elızı évek eredményeinek és veszteségeinek a saját tıkéhez viszonyított arányát mutatja vizsgálatára került sor. 3. ábra: Eredménytartalék aránya 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60 Eredménytartalék aránya csillagos 4 csillagos 3 csillagos Forrás: Saját ábra 18

19 Az ötcsillagos szállodák esetében mutatatta a legrosszabb értéket, a vizsgált idıintervallumban értéke mindvégig negatív volt. A négycsillagos szállodák esetében volt a legkedvezıbb a mutató értéke, amely jelzi, hogy hosszútávon eredményesen gazdálkodnak. A vagyon szerkezetének elemzése mellett a gazdasági hatékonyság vizsgálata nélkülözhetetlen a vállalkozás eredményességének megítéléséhez. A szállodaiparra jellemzı, hogy összes bevételük több mint 90 százalékát az értékesítés nettó árbevétel adja, így a bevétel alakulásának vizsgálata kiemelten fontos. Az eszközarányos árbevétel megmutatja, hogy milyen mértékben használja ki a vállalkozás az eszközeit, az eszközök átlagosan hányszor fordulnak meg egy adott idıszak alatt a realizált nettó árbevételben. A legjobb értéket a háromcsillagos szállodák realizálták, ugyanis 100 Ft lekötött eszközzel átlagosan 55 Ft eredményt értek el. Az eszközök eredményhozama az ötcsillagos szállodák esetében mutatja a legalacsonyabb értéket. Ennek oka az igen magas értékő eszközállományban keresendı. A vagyonszerkezeti mutatók elemzésekor látható volt, hogy csillagkategóriánként jelentısen eltér az eszközök állománya. A saját tıke fordulatszáma megmutatja, hogy a bevételbıl hányszor térül meg a saját tıke. A vállalkozásba fektetett egységnyi tıke az ötcsillagos szállodák esetében a es és 2003-as év tekinthetı kiemelkedınek. Az ötcsillagos szállodák tıkeszerkezetének ismeretében ez nem tekinthetı egyértelmően pozitív eredménynek. Amíg a három- és négycsillagos szállodák esetében mind az értékesítés nettó árbevétele, mind a saját tıke dinamikusan növekszik, addig ezzel ellentétben az ötcsillagos szállodáknál igen erıteljes az ingadozás. A háromcsillagos szállodák viszonylag kedvezı értékei elsısorban abból adódnak, hogy alacsony saját tıkével rendelkeznek, és a vizsgált idıszak elsı két évét leszámítva pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárják az éveket. Tendenciájában vizsgálva a háromcsillagos szállodák teljesítménye igen egyenletes, és ugyanez jellemzi a négycsillagos szállodákat is. Az értékesítés nettó árbevétele a három- és négycsillagos szállodák esetében egyenletesen növekszik, ezzel szemben az ötcsillagos szállodák esetében a bevétel alakulása teljes egészében (arányaiban) illeszkedik az elmúlt 11 év szobakihasználtságának százalékos értékeihez. A költségek alakulását illetıen ugyanezen tendencia figyelhetı meg, annyi különbséggel, hogy a költségek ingadozása jóval kisebb mértékő, mint a bevételeké. A szállodák költségszerkezetére jellemzı, hogy viszonylag magas fix költségekkel rendelkeznek, így a vendégszám és az eltöltött vendégéjszakák alakulása a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentıséggel bír. Az értékesítés bevételének és a költségek arányának vizsgálatához a költségarányos árbevétel mutatató elemezésére került sor. A mutató az összes költséggel 19

20 elérhetı árbevételt mutatja; azt, hogy a vállalkozás egységnyi költségráfordítással hány egységnyi árbevételt tud elérni. A költségek növekedésének ütemétıl elmarad a bevételek növekedése, így a költségarányos árbevétel mutató értéke romlott. A legnagyobb volumenő romlás az ötcsillagos szállodák esetében következett be, de ugyanakkor pozitív tényként említhetı, hogy 2004-tıl kismértékő javulás figyelhetı meg. Az eredményarányos árbevétel azt mutatja meg, hogy 100 forint eredmény realizálásához hány forint árbevételt kell elérni. A mutató kizárólag csak akkor értelmezhetı, amikor az eredménykategória értéke pozitív. Ezért az elemzéshez az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategória került kiválasztásra. A mutató értéke akkor kedvezı, ha értéke minél kisebb. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke ig egyenletesen alacsony volt 1995 és 1998, majd 2001 és 2003 közötti idıszakban kedvezıbb értéket mutatott, mint az ötcsillagos szállodáké, vagyis a bevételek értékei nagyobb mértékben növekedtek, mint ahogyan a költségek és ráfordítások. Az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ben és 2000-ben, illetve 2004-tıl kedvezıbbek az eredmények a négycsillagos szállodákhoz viszonyítva. Az eredményarányos árbevétel ingadozása a költségarányos árbevétel mutatónál ismertetett okokra vezethetı vissza. 6. tézis A szállodák nyereséges gazdálkodásának meghatározó feltétele a minıségi szolgáltatás irányába való elmozdulás. Magyarország adottságait figyelembe véve ez leginkább a négycsillagos szállodák körében realizálható, az alacsonyabb vagy ennél magasabb szolgáltatást biztosító létesítményekkel szemben. A tézis igazolására a szállodák gazdálkodására vonatkozó legjellemzıbb jövedelmezıségi mutatókat tekintjük át. A jövedelmi helyzet elemzése során a szállodák eredményének alakulása, és az azt befolyásoló tényezık kerültek vizsgálatra. A bevételarányos eredmény során vizsgálatra került, hogy az értékesítés nettó árbevétele és az egyéb bevételek mekkora hányadát képezik az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének. A vagyonszerkezet vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a szállodák eszközértékében igen magas arányt képviselnek az ingatlanok, így szükségessé vált az EBITDA mutató kiszámítása is, amely figyelmen kívül hagyja az eszközök elhasználódásából adódó eredményt csökkentı tételt. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke ugyan csökkenı, de összességében kiszámíthatóbb, és így kedvezıbb képet mutat, mint az ötcsillagos szállodáké. Az ötcsillagos szállodák esetében a vendégforgalomnak a legkisebb mértékő csökkenése az eredmény nagymértékő csökkenéséhez vezet. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a vizsgált idıszak utolsó éveiben eredményesen gazdálkodnak, így a legjobb eredményt tudták felmutatni. 20

Dr. Böcskei Elvira Ph.D

Dr. Böcskei Elvira Ph.D SZAKMAI ÉLETRAJZ Dr. Böcskei Elvira Ph.D egyetemi docens Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete e-mail cím: bocskei.elvira@kre.hu Tudományos minősítés: 2008 Társadalomtudományok, gazdálkodás-és

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi A mérlegelmezés A mérleg szerepe a vállalkozás számviteli rendszerében Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az érdeklıdık számára. Tulajdonos Potenciális

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 19215422-9120-331-16 Statisztikai számjel ----------------- Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET A vállalkozás címe, telefonszáma: 5000 Szolnok, Baross út 20. 3/20. 2011.

Részletesebben

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20.

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20. Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról Székesfehérvár, 2009. április 20. A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008.

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2009. évi Közhasznúsági jelentés az Magyar Vese Alapítvány Egyszerősített éves beszámolójához

2009. évi Közhasznúsági jelentés az Magyar Vese Alapítvány Egyszerősített éves beszámolójához 2009. évi Közhasznúsági jelentés az Magyar Vese Alapítvány Egyszerősített éves beszámolójához 1. Általános rész: Név: Magyar Vese Alapítvány Címe: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.. Alapítás éve: 1990.szeptember

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Böcskei Elvira * A HAZAI TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK. A kutatás módszertana

Böcskei Elvira * A HAZAI TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK. A kutatás módszertana 99 Böcskei Elvira * A HAZAI TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK Magyarországot mint turisztikai célterületet az elmúlt évtizedben a világ tizenötödik legnépszerûbb országa között tartották

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. 2010 év

Kiegészítı melléklet. 2010 év 18352144919933103 Statisztikai számjel VADASKERT TERMÉSZETVÉDELMI ALAPÍTVÁNY Kiegészítı melléklet A Számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Közhasznú egyszerősített éves beszámolójához 2010 év Kecskemét,

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. 2008. évi éves beszámolójához

ÜZLETI JELENTÉS. 2008. évi éves beszámolójához SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 ÜZLETI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET - 1 - Éjféli Kiáltás Misszó Egyesület Egyszerősített éves beszámolójának kiegészítı melléklete KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET Éjféli Kiáltás Misszó Egyesület éves egyszerüsített éves beszámolójához Budapest, 2012.06.01.

Részletesebben

PROJEKT ADATLAP. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program. Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázathoz

PROJEKT ADATLAP. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program. Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázathoz 1 I. PROJEKT ADATLAP a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázathoz Kódszám: GOP-2011-2.1.1/M KMOP-2011-1.2.1/M 2 PROJEKT

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló

MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló Szervezeti változások 2011. évben szervezeti változás az Intézetben nem volt. Gazdálkodási környezet alakulása, pozitív, negatív hatások Az Intézet

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

"HUNCUTKA" Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év

HUNCUTKA Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év 18676415-1-13 Statisztikai számjel vagy adószám Cím: 2013,Pomáz,József Attila u.4. "HUNCUTKA" Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év A közzétett adatok könyvvizsgálattal

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása A pályázat címe Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázat kódja: GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.2.5 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban EUROPASS ÖNELETRAJZ Személyi adatok Név Alžbeta Ádámová (Ádám Erzsébet) Levelezési cím 3525 Miskolc, Jókai u. 3. Fsz.: 3. Mobil: 0036 20 425 86 76 E-mail(ek) adam.erzsebet@gmail.com Állampolgárság szlovák

Részletesebben

1. Megismertetni a hallgatókat a Mérleg eszköz tételeire vonatkozó általános számviteli szabályokkal.

1. Megismertetni a hallgatókat a Mérleg eszköz tételeire vonatkozó általános számviteli szabályokkal. 2 A tantárgy képzési-oktatási célkitőzései: 1. Megismertetni a hallgatókat a Mérleg eszköz tételeire vonatkozó általános számviteli szabályokkal. 2. Elsajátíttatni a hallgatókkal a hatályos Számviteli

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009. ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009. TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETE, VÁRHATÓ FEJLŐDÉS... 3 2. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2007. évi egyszerősített éves beszámolóhoz

Kiegészítı melléklet a 2007. évi egyszerősített éves beszámolóhoz Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató KHT. 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. Cégjegyzékszám: 06-14-000119 Kiegészítı melléklet a évi egyszerősített éves beszámolóhoz A Kht. 2004.

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Balaton-Budapest Területi Integrált Szakképzés-Szervezési Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. 2011.

Balaton-Budapest Területi Integrált Szakképzés-Szervezési Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. 2011. 14143119-8532-599-7 Statisztikai számjel 7-9-13846 Cégjegyzék száma Balaton-Budapest Területi Integrált Szakképzés-Szervezési Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. 8 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. Egyszerősített

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

RAVICSA NONPROFIT KFT.

RAVICSA NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a RAVICSA NONPROFIT KFT. 2009. évi EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rakamaz, 2010. április 20 Ling Béla ügyvezetı igazgató Kiegészítı Melléklet a 2009. évi beszámolóhoz I. Általános

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010. TEST-VÉR Egészségpénztár Cím: 1119 Budapest, Hengermalom út 6/C, 2/39. Tel: (1) 361-4901 Tel/fax: (+ 36 1) 385-8586 Levelezési cím: 1509 Bp., Pf.5. Ingyen hívható: (+36 80) 20 44 73 Honlap: www.tvep.hu

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

RAVICSA NONPROFIT KFT.

RAVICSA NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a RAVICSA NONPROFIT KFT. 2010. évi EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rakamaz, 2011. április 20 Ling Béla ügyvezetı igazgató Kiegészítı Melléklet a 2010. évi beszámolóhoz I. Általános

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete 18236741-9001-529-01 Statisztikai számjel 18236741-1-43 Adószám Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete Kiegészítő melléklet a 2013. évi egyszerűsített beszámolóhoz Budapest, 2014. május 25. a Egyesület

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

2011. évi Közhasznúsági jelentése

2011. évi Közhasznúsági jelentése MÁKVIRÁG VIRÁGAI Gyermekellátási és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Székesfehérvár, Nefelejcs u. 79-1. 8000 2011. évi Közhasznúsági jelentése Székesfehérvár, 2012. május 26.. Pintérné

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete. Wágner László ügyvezetı igazgató

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete. Wágner László ügyvezetı igazgató Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete Wágner László ügyvezetı igazgató Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. adószám: 22265434-2-02 Cégjegyzék szám: 02-09-074143 Statisztikai

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap. Féléves jelentés 2010.

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap. Féléves jelentés 2010. FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap Féléves jelentés 2010. Alapkezelı: FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelı Zrt. Letétkezelı: ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe PSZÁF engedély száma:

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A SIÓFOKI FELSİOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 2009. január 1 2009. december 31-ig terjedı idıszakról Siófok, 2010. május. 24. Készítette: Dr. Sárdi Csilla 1/1 1 Tartalomjegyzék A közalapítvány

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben