TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Átírás

1 TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

2 2 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa

3 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a TÁMOP /080/1 projektjét az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósította meg AZONOS TISZTELETTEL Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5/08/ projekt Zárókiadvány EBH A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése TÁMOP projekt, 2014 Budapest, 2014

4 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa AZONOS TISZTELETTEL A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése TÁMOP 5.5.5/08/ projekt ZÁRÓKIADVÁNY A kötet szerzői: az EBH TÁMOP projekt munkatársai Szerkesztés: Dr. Pánczél Márta projektvezető Kiadványkoordináció: Ágó Anna, Fris E. Kata ISBN: Egyenlő Bánásmód Hatóság, A hatóság a jogtudatosság fejlesztését szolgálja a projekt eredményeinek közzétételével. A zárókiadvány és az abban szereplő adatok, ábrák és összefüggések, valamint egyéb tartalmak felhasználásának joga az Egyenlő Bánásmód Hatóságot illeti. Minden további felhasználás, beleértve a nyilvánosság bármilyen formáját és területét, a hatóság engedélyéhez kötött.

5 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő 6 Projektvezetői összefoglaló 8 I. A megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat kialakítása 16 II. Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése 22 képzéssorozat III. A diszkriminációs mechanizmusok feltárása 30 társadalomtudományi kutatások IV. A hatósági kommunikáció eredményei a diszkrimináció megelőzésében 35 kampányok, rendezvények, kiadványok Mellékletek: Azonos tisztelettel multimédiás DVD 1. Társadalomtudományi kutatási kiadványok Esélyegyenlőség a munka világában I IV. A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusai I II. Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése között A kiadványok angol nyelvű összefoglalója 2. Egyenlőség gyerekszemmel ifjúsági kiadvány 3. I DO CARE angol nyelvű ifjúsági kiadvány 4. Engem érdekel hangoskönyv 5. Egyenlő bánásmód mindenkit megillet! oktatófilm 6. Váltsd valóra! dizájnpályázat 7. Azonos tisztelettel rövidfilmpályázat 8. Mit kell tudni az EBH-ról? általános tájékoztató: magyar, angol és nemzetiségi nyelveken 9. Hírlevél 10. Azonos tisztelettel az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt angol magyar nyelvű zárókiadványa 5

6 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Elnöki köszöntő Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) TÁ- MOP projektjének projektgazdájaként nagy örömmel és elégedettséggel ajánlom figyelmükbe a zárókiadványt, ami egy közel hatéves munkafolyamatot kíván modellezni, a kívülállók számára is lekövethetővé és értékelhetővé tenni. A diszkrimináció elleni küzdelem, a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése során az EBH alaptevékenysége és a projekt aktivitásai elválaszthatatlanul összekapcsolódtak, hiszen az Egyenlő Bánásmód Hatóság működésének tíz évéből hat évig munkálkodott a projektfeladatok megvalósításán, illetve a projekt nyújtotta lehetőségek kiaknázásán. Az alig négy éve létrejött, új, ismeretlen, kis létszámú, de széleskörű jogosítványokkal, országos hatáskörrel rendelkező antidiszkriminációs államigazgatási szervnek erősödésre, láthatóságra és elismertségre volt szüksége 2008-ban, amihez a projekt fejlesztései, kommunikációs és oktatási tevékenysége hozzá is segítette, évről évre, növekvő mértékben. A jogorvoslathoz való hozzáférés lehetőségét az egyenlő bánásmód sérelmének gyanúja esetén országosan és helyi szinten tette elérhetővé a vidéki referensi hálózat létrehozása 2009-ben, ami európai szinten is figyelemreméltó jó gyakorlat. A háromnapos akkreditált jogi és érzékenyítő képzés 2010-től közel kétezer résztvevő számára tette érthetőbbé, munkájában és a mindennapi életben használhatóvá az antidiszkriminációs fogalmakat és szabályokat, felismerhetővé a diszkrimináció különböző formáit. A projektelőrehaladás során a 2011 és 2012 években társadalomtudományi kutatásokra, workshopokra és tapasztalatátadó tanácskozásokra került sor, a folyamatos képzési tevékenység mellett. A projekt ötödik éve a kommunikáció, az országos kampány és a kiadványok éve volt, a 2014-es projektidőszak pedig a pályázatok és a projekteredmények megosztásának az éve lett. Szeretnék köszönetet mondani és elismerésemet kifejezni a projektet lebonyolító TÁMOP Programiroda vezetőjének és munkatársainak. Külön köszönet az EBH jogászainak, akik napi hatósági munkájuk mellett a projekt oktatási tevékenységében is komoly feladatot végeztek és a hatóság minden dolgozójának, aki a projekt végrehajtásában segítséget nyújtott. Tisztelt Olvasó! A beszámoló a időszak minden olyan projekteseményét, adatát, produktumát és tárgyiasítható elemét tartalmazza, amelynek végrehajtása és létrehozása a projekt céljainak valóra válását szolgálta. Dr. Honecz Ágnes, elnök 6

7 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Projektvezetői összefoglaló Előzmények Az Európai Tanács faji (2000/43/EK) és foglalkoztatási (2000/78/EK) irányelvei alapozták meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény megalkotását. A jogszabály hozta létre az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely 2005 januárjától működik, 2012-től autonóm államigazgatási szervként. A hatóság általános antidiszkriminációs hatáskörében 20 védett tulajdonsággal (bőrszín, fogyatékosság, nem, kor, szexuális irányultság, családi állapot, egészségi állapot, anyaság, apaság, stb.) összefüggő hátrányos megkülönböztetés eseteiben végez jogalkalmazást a foglalkoztatás, magán- és közszolgáltatások törvényben meghatározott területein. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésére vonatkozó első következtetéseiben, ban állapította meg az emberi jogokkal, különösen az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogtudatosság alacsony mértékét. Az Eurobarométer vizsgálatai is megerősítették, hogy a lakosság alig egyharmada ismeri a jogérvényesítés lehetőségeit (Discrimination int he European Union, January 2007). A működés első három éve azonban rámutatott arra is, hogy a hatóság léte, eljárásai és döntései hatással vannak a közgondolkodásra és a magánszférára egyaránt. Fontos tapasztalatot jelentett az Egyenlő Esélyek Évének (2007) képzéssorozata, mert meggyőzően bizonyította, hogy a diszkriminációs mechanizmusok megváltozását az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ismeretek széles körű beépülése és tudatosulása eredményezheti a társadalmi viszonyokban, a közszolgáltatások gyakorlatában és a különféle képzési rendszerek tartalmaiban egyaránt. Az egyenlő bánásmód elvének általánossá válását célzott tevékenységgel lehet elősegíteni. A TÁMOP projekt eszközeivel az EBH a védett tulajdonságú csoportok jogérvényesítő képességének fejlesztését, a diszkriminatív magatartások megelőzését és az emberi méltóság hatékony védelmét célozta. A hatóság filozófiája ügyfélbarát, amelynek fejlesztését a folyamatos hatékonyság- és elégedettségmérés mellett a transzparencia érdekében bevezetett számos más eszköz és alkalmazás szolgálja. A projektben végzett monitoring meggyőzően támasztotta alá, hogy a szolgáltatásnyújtás elérésének fejlesztése, a prevenciós célú közigazgatási intézményi kommunikáció, az egyenlő bánásmód témakörének köznevelési és felsőoktatási bevezetése nemcsak a közigazgatási szakpolitikák és szolgáltatások humánkapacitásának fejlesztésében megkerülhetetlen, hanem más módon nem helyettesíthető prevenciós hatásokkal jár a diszkriminációs jelenségek visszaszorításában és a jogkövető magatartások generálásában. Az EBH a helyzetelemzésre stratégiai választ adott. Az európai uniós támogatású program kezdeményezésével a hatósági részvétel erősítését vállalta a diszkrimináció elleni küzdelemben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság alapfeladatában a diszkrimináció megvalósulása után, a jogkövetkezmények alkalmazójaként jár el, a TÁMOP projekt pedig prevenciós célú programjaival és azok nyilvánosságával a megelőzést szolgálta. 7

8 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A projekt Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pályázati programjának célja a prevenció. Alapja a hatósági eljárásokhoz rendelkezésre álló speciális szakismeret a diszkriminatív jelenségek és magatartások kezelésében, valamint a jogalkalmazás során szerzett tapasztalat. Eszközei a tudásmegosztás, az információátadás és az érzékenyítés, képzési, kutatási, kommunikációs és médiaprogramokkal, szakmai és civil partnerségekkel, intézményi kapacitásfejlesztéssel. A projekt első évében, szeptember 1-jétől kezdte meg működését az egyenlőbánásmód-referensi rendszer, amely a hatóság szolgáltatásait a fővárosi székhely mellett megyei és kistérségi/járási szinteken is elérhetővé tette. A fővárosi szolgáltatásnyújtás kiegészült, a referensek heti 4 órában 20 megyeszékhelyen, havonta egyszer más településeken tartanak ingyenes ügyfélfogadást. A 12 órás ügyfélfogadás időtartama havi 332 órára növekedett. A referensek fogadják a diszkrimináció áldozatait, tájékoztatják az ügyfeleket, szakmai, civil és médiapartnerségekben informálnak és tudatosítanak az egyenlő bánásmód követelményéről és a hatóság eljárásáról. A referensi ügyfélfogadás tapasztalatait rögzítő nyilvános adatbázis megyei szintű információkat közöl a diszkriminációs folyamatokról, a rendszer elérését és hatékonyságát folyamatos ügyfélelégedettség-mérés mutatja. A hatóság a projektben sajáttananyag-fejlesztésű, 80 tréningből álló akkreditált képzéssorozatot indított. A 30 órás jogi, ismeretátadó és érzékenyítő képzésben hatósági jogászok tanítottak, ugyancsak speciális tudással rendelkező érzékenyítő trénerekkel. A résztvevők körében végzett jogtudatosság és érzékenyítés mérésének eredményei alátámasztották a tananyag és a módszerek alkalmasságát a témakör felsőoktatási bevezetéséhez, ezért az EBH kezdeményezte és a projektben készített módszertani oktatófilmmel támogatja a témakör akkreditációját. A képzési program részeként 100 fős régiós workshopokon 9 alkalommal fogalmazhatták meg igényeiket a hatóság felé a régió társadalmának szereplői tudásátadás és tapasztalatcsere formájában. További 6 alkalommal egyetemeken tartottunk workshopot, hogy a fiatal generáció saját képzési környezetében találkozzon az egyenlő bánásmód témakörével. Félévente szervezett tapasztalatátadó tanácskozásainkon szakmai és civil partnerekkel a párbeszéd elsősorban a védett tulajdonságú csoportok diszkriminációs fenyegetettségét csökkentő jó gyakorlatok megosztására irányult. A projektben a hatóság egyik innovációja az a 7 társadalomtudományi kutatás volt, amelyből négy a munka világában érvényesülő diszkriminációt, kettő pedig a közigazgatás kirekesztő mechanizmusait vizsgálta önkormányzati szinten ben közvéleménykutatási eszközökkel lakossági reprezentatív mintán a jogtudatosság és az érzékenység aktuális állapotait mértük, 2013 tavaszán pedig a változások nagyságát és irányait. A 2013-as kutatást megelőzően szerveztük meg azt a komplex kommunikációs eszközöket használó imázskampányt, amely koncentráltan és célzottan juttatta el az egyenlő bánásmód követelményéről szóló üzeneteket és a hatóságról szóló információkat a védett tulajdonságú csoportokhoz és társadalmi környezetükhöz. Ugyancsak 2013-ban váltak értékelhetővé a projekt képzési programjában résztvevők utókövetéses vizsgálatának eredményei arról, hogy a képzéseket követően két évvel mennyire tartják fontosnak, gyakorlatban hasznosítható tudást közvetítőnek és az attitűd tartományaiban stabil, pozitív irányú érzékenységváltozást generálónak a projekt 30 órás ismeretátadó és érzékenyítő képzéseit a résztvevők as kutatásunk mérte az Egyenlő Bánásmód Hatóság projektben megvalósított céljainak eredményességét és az autonóm államigazgatási intézményi innovációk hatékonyságát is. A kutatások bebizonyították, hogy az EBH az alacsony ismeretségű, korlátozott elérésű kategóriából olyan ismert és elismert államigazgatási intézménnyé vált, amely nemcsak a diszkriminációs ügyek jogalkalmazói eljárásaiban megkerülhetetlen, hanem hatékonyan vesz részt a diszkriminációs jelenségek megelőzésében is. A projektben fejlesztett hatósági innovációk vizsgálatai megállapították, hogy a projekt kommunikációs eszközeivel generált szakpolitikai folyamatok társadalmi méretekben fejleszthetik a lakossági csoportok jogtudatosságát és a jogkövető magatartást az egyenlő bánásmód kötelezettségével kapcsolatosan. A közszolgáltatás elérésének a projektben megvalósított minőségfejlesztése pedig az igazgatási rendszerekhez kapcsolódó lakossági bizalmi index, és azzal együtt a társadalmi kohézió erősítésében jelentős. 8

9 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A TÁMOP projekt programjainak hatásvizsgálata megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés eseteiben a reparációt és a szankciót jogszerűen alkalmazó hatóság hatékony eszköze a prevencióban, a diszkrimináció megelőzésében a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció. A projekt ötödik éve meggyőző kutatott adatokkal támasztotta alá az intézményi tapasztalatok mellett, hogy a programokon megosztott képzési, kutatási, információszolgáltatási tartalmakkal, az alkalmazott módszerekkel és használt kommunikációs eszközökkel a hatóság szakmai-intézményi stratégiájában helye van a prevenciónak a diszkrimináció csökkentése, az emberi méltóság védelme, a jogtudatosság fejlesztése és az egyenlő bánásmódnak megfelelő jogkövető magatartásmód általánossá válása érdekében. A projekt utolsó évében arra a fiatal korosztályra koncentráltunk, amely az iskolai szocializációjában ma még nem találkozik az egyenlő bánásmód követelményével, és nem szerezhet felsőfokú diplomát a témakörrel kapcsolatos tudástartalmakban. A képzőművészeti és novellapályázat nyertes alkotásaiból Élőben a játszótérről címmel ifjúsági kiadványt és Engem érdekel címmel 11 novellát tartalmazó hangoskönyvet jelentettünk meg. Szeptemberben két középiskolában próbáltuk ki a képzési program alkalmazását a köznevelés rendszerében. A 2014-ben meghirdetett Váltsd valóra dizájnpályázaton nyertes arculattervekkel legyártott használati tárgyakat fesztiválokon, rendezvényeken terjesztettük. A szintén 2014-es Azonos tisztelettel címmel meghirdetett rövidfilmpályázat alkotásait televízióban és rendezvényeinken vetítettük. Prevenciós programjainkkal korosztályos nagyrendezvényeken találkozhattak a fiatalok többek között a Romani Design divatbemutatóján, a Campus, a Strand, a SZIN, a Sziget, valamint Veszprémi Utcazenei Fesztiválokon. Prevenciós célokkal kapott új dizájnt az EBH honlap, fejlesztettük az akadálymentes elérés színvonalát, a hatóság szolgáltatásnyújtási tereinek vizuális arculatait. A program utolsó három hónapjában a projekt eredményeinek visszacsatolását céloztuk meg az EBH szolgáltatásnyújtási gyakorlatában az ismeretterjesztés új formáinak alkalmazásával. Dr. Pánczél Márta projektvezető 9

10 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt eredményei Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ismertségének változásai (%) Médiakampány előtt Hallott-e Ön az EBH-ról? (országos reprezentatív kutatás, 2010) Médiakampány után Hallott-e Ön az EBH-ról? (országos reprezentatív kutatás, 2013) Ismeri-e az EBH 2012-es, új szlogenjét: Egyenlő bánásmód mindenkit megillet!? (országos reprezentatív kutatás, 2013-as médiakampány után, %) 10

11 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A bizalmi index emelkedése a képzések és a médiakampány hatására (%) Médiakampány előtt Ajánlaná-e az EBH-t ismerőseinek? (országos reprezentatív kutatás, 2010) Médiakampány után Ajánlaná-e az EBH-t ismerőseinek? (országos reprezentatív kutatás, 2013) Jogtudatosság-változás, a jogorvoslati lehetőségek ismertsége a médiakampány, illetve a képzési program hatására, 2013 (%) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (országos reprezentatív kutatás, 2013) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (a képzések résztvevőinek körében végzett jogtudatosság-vizsgálat, 2013) 11

12 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A legitimációs index összehasonlítása: a médiakampány és a képzésen résztvevők hatásvizsgálata (%) Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? (országos reprezentatív kutatás, 2013) Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? (a képzések résztvevőinek körében végzett kutatás, 2013) 12

13 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A CSAPAT Dr. Pánczél Márta projektvezető Chripkóné Kosár Róza pénzügyi vezető Szabados Tímea szakmai vezető Ágó Anna kommunikációs és rendezvényszervező koordinátor Dr. Csókás Erna jogi koordinátor Fris E. Kata kommunikációs koordinátor Pánczél Orsolya képzési koordinátor Váradi Krisztina szakmai asszisztens Wéber Andrea kutatási koordinátor Répásiné Pethő Melinda projektvezető ( ) Csekő Melinda kommunikációs és rendezvényszervező koordinátor ( ) Takács Márta szakmai asszisztens ( ) Balról jobbra: Szabados Tímea, Wéber Andrea, Fris E. Kata, Dr. Pánczél Márta, Váradi Krisztina, Chripkóné Kosár Róza, Dr. Csókás Erna, Ágó Anna 13

14 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A PROJEKT 5 ÉS FÉL ÉVÉBEN DM-levelet osztottunk meg több mint 2526 címre továbbítottunk hírleveleket létrehoztuk a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózatot 16 esetmegbeszélést szerveztünk a hatósági jogászok és a referensek részvételével 80 ismeretátadó és érzékenyítő tréninget tartottunk országszerte 16 alkalommal 100 fős workshopot szerveztünk országszerte, hatot egyetemeken 11 tapasztalatátadó tanácskozásunk fővárosi és vidéki helyszínein szakmai és civil partnerek vettek részt 62 eseményre vittük el az Élőben a játszótérről című vándorkiállításunkat 264 saját és partneri rendezvényen vettünk részt a tudásmegosztásban további 94 rendezvényen résztvevőként képviseltük az EBH-t és a projektet 15 alkalommal nemzetközi rendezvényen vettünk részt 7 társadalomtudományi kutatást koordináltunk, további 16 alkalommal saját kutatást végeztünk 999 rádiós és 1764 televíziós megjelenés mellett 222 alkalommal készült interjú a projektben lebonyolítottuk a Fiatalok a diszkrimináció ellen című képzőművészeti és novellapályázatot, a nyertes alkotásokból építettük fel az EBH kreatív arculatot a pályázatra érkezett novellákból Engem érdekel címmel hangoskönyvet jelentettünk meg megjelentettünk 7 kutatási tanulmányt lebonyolítottuk Váltsd valóra címmel fiatalok használati tárgyaira tervezett kreatív arculatok versenyét lebonyolítottuk az amatőr alkotóknak hirdetett Azonos tisztelettel című 5 perces rövidfilmpályázatot példányban jelentettük meg az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet! módszertani oktatófilmet és az Azonos tisztelettel multimédiás DVD-t készíttettünk és terjesztettünk plakátot, tematikus szórólapot és információs kiadványt, 400 óriásplakátot, 200 citylight plakátot, 5300 dossziét, 2500 jegyzettömböt közel ezer alkalommal adtunk hírt az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és a jogorvoslat lehetőségéről az egyenlő bánásmód követelményét és a diszkriminációmentesség elvét közvetítő programjainkkal a lakosság többsége találkozott a projekt időszakában 14

15 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa 15

16 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa I. A megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat kialakítása Az Egyenlő Bánásmód Hatóság decentralizált egységek nélkül jött létre 2005-ben budapesti székhellyel. A projektben kialakított egyenlőbánásmód-referensi hálózat a hatósági szolgáltatások személyes elérését 2009 szeptemberétől megyei és kistérségi, majd járási szinteken is lehetővé tette. Az egyenlőbánásmód-referensek havi 332 órában tartanak ingyenes ügyfélfogadást, fogadják a diszkrimináció áldozatait és a hatóság szolgáltatásai, az egyenlő bánásmód követelménye, a diszkriminációmentesség előnyei iránt érdeklődőket. A diszkriminációs esetek feltárásához szükséges bizalmi légkör kialakítására is alkalmas félfogadási környezetben a tanácsadáson túl a referensek közreműködésével készítik el az ügyfelek a panaszbeadványaikat, és juttatják el a hatósághoz. A referensek feladata kettős, az ügyfélfogadások mellett partnerkapcsolatokon keresztül közreműködnek a tudásmegosztásban, a diszkriminációmentesség követelményének tudatosításában is. Fontos feladatuk az is, hogy szűrjék a lakossági bejelentéseket, és csak a diszkriminációt valószínűsítő eseteket juttassák el a hatósági jogalkalmazókhoz. A referensi hálózat a projekt hatékonyságát is méri a hálózatban regisztrált ügyfelek és a diszkriminációs esetek arányszámának változásaival. A 19 megyei egyenlőbánásmód-referenst szakmai és emberi szempontból is magas elvárások alapján pályázati eljárásban választotta ki a hatóság 222 jelentkező közül. Legtöbbjük többéves, hasonló területen szerzett tapasztalattal rendelkező ügyvéd. Munkájukat folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a projektmenedzsment, illetve az EBH. A projekt első éveiben a megyeszékhelyek és a főváros esélyek házai (EH-k) fogadták be a szolgáltatásnyújtást, a hálózat azonban 2011-ben megszűnt. Az új szolgáltatásnyújtási helyszínek kialakításánál osztott ügyfélfogadásra törekedtünk, civil szervezetek székhelyén, kormányhivatalokban, valamint az újonnan alakult család, esélyteremtési és önkéntes házakban is rendszeresen tartanak ügyfélfogadást a referensek. A szolgáltatásnyújtás hároméves fenntartási időszaka július 1-jén kezdődött. Az EBH partnerségek kialakításával biztosítja a folyamatosságot, erősíti a hozzáférést szeptember 1-jétől június 30-ig 7161 ügyfél fordult a referensi hálózathoz, 540 panaszbeadvány benyújtására, és 6621 egyéb ügyfél-regisztrációra (regisztrációs lap) került sor utolsó negyedévében az ügyfelek száma 256 fő volt, 208 regisztrációs lap készült a hatóság hatáskörébe nem tartozó esetekről és 48 panaszbeadvány benyújtására került sor ben 1331 ügyfél fordult a hálózathoz, 1182 regisztrált ügyfél hatósági hatáskörbe nem tartozó bejelentés tett és 149 panaszbeadvány készült ben 1772 ügyfél 1647 regisztrációs, a hatóság előtt nem érvényesíthető esete mellett 125 panaszbeadvány készült ben 2006 ügyfél kereste fel a referenseket, 1888 regisztrációs lappal és 118 panaszbeadvánnyal zárult az év július 1-jén megkezdődött a szolgáltatás fenntartási időszaka, a feldolgozott adatok szerint az ügyfelek száma fokozatosan nő. Az adatsorokból egyértelműen nyomon követhető a szolgáltatásnyújtás iránti helyi igény, az ügyfélforgalom növekedésével szemben a panaszok számának csökkenése pedig a jogtudatosság folyamatos fejlődésére utal. Az elérési akadályok hatásával is számolva, a referensi hálózat éves szinten olyan ügytől mentesíti a jogalkalmazást végző jogászokat, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásra vonatkozó törvény szerinti ügyintézés a diszkriminációs eljárásoktól vonna el hatósági humánkapacitást. Az adatsorok alátámasztják a diszkrimináció felismerésében jellemző alacsony tudatosságot, és megerősítik, hogy a referensek előszűrése jelentős többlettehertől mentesíti a hatósági jogalkalmazást, és javítja a hatékonyságát. A megyénként eltérő ügyfélszám elsősorban az adott ügyfélfogadási hely ismertségére, a megyei egyenlőbánásmód-referens kommunikációjának és kapcsolati hálójának minőségére, a védett tulajdonságú csoportok érdekközvetítő civil szervezeteinek körülményeire és aktivitására, a közszolgáltatások helyi transzparenciájára vezethető vissza. 16

17 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Az egyenlőbánásmód-hálózat ügyfélforgalmi adatai szeptember június 30. közötti időszakban Az ügyfélforgalom változása éves bontásban szeptember június 30. közötti időszakban 17

18 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Az ügyfélforgalom változása megyék szerint szeptember június 30. közötti időszakban A referensi hálózatban benyújtott panaszok megoszlása a védett tulajdonságok alapján szeptember június 30. közötti időszakban 18

19 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa A referensi hálózatot folyamatosan, több szempontból ügyfélforgalom adatai, adatszolgáltatás minősége, kommunikációs teljesítmény, ügyfélfogadási időpontok pontos betartása, a szolgáltatásnyújtás helyszíni körülményei monitoroztuk. Az ábra adatai egyrészt a védett tulajdonságú csoportokban előforduló diszkriminációs esetek számosságát, valamint az adott csoport tudatosságát, jogtudatosságát tükrözik. Mélyebb elemzés a jogtudatosságot vizsgáló 2010-es és 2013-as kutatásunk tanulmányaiban olvasható a hatóság weboldalán. Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: ügyfél neme szeptember június 30. közötti időszakban Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: ügyfél lakóhelye szeptember június 30. közötti időszakban 19

20 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: ügyfél lakóhelye kistérségek szerint szeptember június 30. közötti időszakban Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: kistérségi vagy járási ügyfélfogadáson történt-e a felvétel szeptember június 30. közötti időszakban Az ügyfélfogadások, illetve a panaszosok lakóhelyének területi megoszlását mutató ábrák meggyőző adatsorokkal indokolják, hogy az ügyfélfogadások elérését a potenciális érintettek fizikai közelségében kell kialakítani, mert a hátrányos körülmény és háttér minden esetben együtt jár az alacsonyabb érdekérvényesítési képességgel és az immobilitással. A hatóság a projekt minden területén dokumentálta az eredményeket és mérte az ügyfelek elégedettségét. A minőségbiztosítás érdekében október 1-jétől végzett ügyfélelégedettség-mérés a referensek részére is visszajelzést adott a szolgáltatásnyújtás ügyfélszempontú értékeléséről. Az önkitöltős kérdőívet október 1-jétől június 30-ig 2733 ügyfél töltötte ki. Az ügyintézés színvonalát tízfokú skálán 9,53-ra értékelték ügyfeleink. 20

21 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa Az ügyfélelégedettség-mérés eredményei (átlag) Milyen mértékben volt elégedett az alábbi tényezőkkel az ügyintézés során? (1 = teljes mértékben elégedetlen, 5 = teljes mértékben elégedett) Az akadálymentesen elérhető szolgáltatásnyújtás valamennyi helyszínén gyermekjátszósarkot alakítottunk ki. A megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat rögzített adataiból készített elemzéseket esetmegbeszéléseken osztottuk meg a referensekkel, illetve visszacsatoltuk a szolgáltatásnyújtás folyamatába, valamint publikáltuk a projekt honlapján is. A hálózat ismertségét nagymértékben javította a köréje épített kommunikációs kampány. Az ügyfélszolgálatokat plakátokon népszerűsítettük, a referenseknek sajtótájékoztatókat szervezünk. Jelentős hatása volt 2013-ban az imázskampány (médiamegjelenések, óriásplakátok, citylight-plakátok, BKV-hirdetések) aktivitásainak is. A havi aktuális ügyfélfogadási időpontokat rendszeresen feltöltöttük az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapjára, és a rendezvényeink résztvevőit is (tapasztalatátadó megbeszélések, workshopok, sajtótájékoztatók) folyamatosan tájékoztattuk a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat szolgáltatásnyújtásáról. egységes eljárási szemlélet és gyakorlat kialakítását, a tapasztalatok és jogi álláspontok interaktív megvitatását. Összegezve a tapasztalatokat, a referensi szolgáltatásnyújtás hatékonyan tehermentesíti előszűréssel a hatósági jogalkalmazást, és információátadással növeli az ügyfélkörnyezet jogtudatosságát. Az ügyfélfogadás települési szintű elérése szintén növeli a jogtudatosságot és a veszélyeztetett csoportok jogérvényesítésének hatékonyságát. A projekttapasztalatok mellett a hálózat 3 éves fenntartási időszakának adatai (2013. július 1-jétől) alapozzák meg az intézmény stratégiai szintű álláspontját a referensi szolgáltatásnyújtás hatékonyságáról és beépítéséről az EBH decentralizációs struktúrájába. A szolgáltatásnyújtás minőségének fejlesztése érdekében a hatósági jogászok és a referensek részvételével negyedévenként esetmegbeszéléseket tartottunk. A projekt jogi koordinátora sokszorosított anonimizált hatósági döntésekkel segítette a tudásmegosztást, a problémafelvetést, a különleges esetekre vonatkozó döntésekkel az 21

22 AZONOS TISZTELETTEL Az EBH TÁMOP 5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa II. Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése képzéssorozat Az Egyenlő Bánásmód Hatóság sajáttananyag-fejlesztésű ismeretátadó és érzékenyítő tréningsorozatát azzal a szándékkal akkreditálta, hogy a tréningek résztvevőit a gyakorlatban is hasznosítható tudásátadással képezze az egyenlő bánásmód témakörében, és a hatósági felnőttképzés kontrolljaként szociológiai módszerekkel mérje e tudásmegosztás eredményét. A programban folyamatosan monitoroztuk, hogy a 80 tréning értékelésének visszacsatolásával továbbfejlesztett tananyag és a projektben készített módszertani oktatófilm alkalmas-e a témakör felsőoktatási bevezetéséhez, amellyel az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog és kötelezettség szabályozott tartalmai a felsőoktatásban tanulók számára elérhetővé válhatnak. Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése című képzéssorozat 2010 szeptemberétől 2014 márciusáig tartott. A hatósági jogalkalmazó munkatársak és gyakorlott érzékenyítő trénerek által fejlesztett tananyagon alapuló, 30 órás tréningsorozatban országszerte 1568 résztvevőből egy kivétellel mindenki sikeresen vizsgázott tanúsítványt állítottunk ki, 14 fő igazolást kapott. A tanúsítvány a modulok megfelelő teljesítését, az igazolás a felnőttképzési szerződésnek megfelelő részvételt tanúsítja. A sorozat négy éve alatt csupán egy fő szerződése szűnt meg. A képzési program mindkét modulja a 15 órás esélyegyenlőségi ismeretek és szemléletformáló érzékenyítő rész, valamint a 15 órás antidiszkriminációs jogi ismeretek és esetjog a hatósági eljárásban vizsgált konkrét diszkriminációs ügyek elemzésére épít, s e tekintetben egyedi és speciális lehetőséget jelentett a képzési célok eredményes megvalósulásában. A képzésen részt vevők körében jogtudatosság-mérést végeztünk. A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a sajáttananyag-fejlesztésű képzési program valós igényekre épített és reagált. Számos szakmacsoport szintű igényt regisztráltunk, különösen a helyi esélyegyenlőségi programokat készítő önkormányzati szférából, a közszolgáltatók, munkáltatók, közfoglalkoztatók, a rendészeti igazgatás, rendvédelem intézményeiből is. A projekt internetes oldalán hirdetett képzéssorozat hamar népszerűvé vált. Több helyszínen (Debrecen, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza) a jelentkezők magas száma miatt több alkalommal tartottunk képzést, néhány városban pedig (Győr, Miskolc, Budapest) egyegy alkalommal két tréningre is sor került. A tréningeket minden esetben akadálymentes környezetben tartottuk meg. A csoportdinamikát tudatosan úgy építettük fel, hogy a résztvevők általában együtt élő, dolgozó vagy egymással hatósági és egyéb szolgáltatási jogviszonyban álló olyan védett és nem védett tulajdonságú csoportokból érkezzenek, amelyek kommunikációs és egyéb akadályok miatt ismerethiányos és konfliktusos kapcsolatban álltak egymással. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság felnőttképzésének eredményességét, beleértve a tananyag tartalmait és a tudásmegosztás módszerét is, a képzés résztvevőinek viszszajelzéseivel mértük. A tréningek minden résztvevője anonim kérdőívet töltött ki a képzés előtt és a képzés után, illetve statisztikai leválogatással a képzésen részt vevők közel harmada a maradandó hatások méréséhez a képzést követő maximum 2 évben is. A résztvevők körében végzett kutatás hipotézise az volt, hogy a képzési program az EBH egyéb társadalmi kommunikációjával együtt tartósan pozitív változást tud elérni az attitűdben az előítéletesség csökkentésével, valamint az antidiszkriminációs jogtudatosság fejlődésében is. A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy az összehasonlítható legyen a 2010-ben és 2013-ban végzett országos reprezentatív mintás kutatás adataival, mely az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság és érzékenység növekedését mérte. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése mutatta meg, milyen eredményekkel járna az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők antidiszkriminációs kultúrájában a témakör jogi ismereteinek és érzékenyítő tartalmainak felsőoktatási bevezetése. Az eredményeket alátámasztotta 6 egyetemi workshopunkhoz kapcsolódóan a felsőoktatási tanulók és oktatók körében végzett elektronikus kutatásunk is. A kutatási adatok szerint a képzés eredményeként jelentősen növekedett a résztvevők jártassága az esélyegyenlőségi ismeretekben és az esetjogban, képessé váltak a diszkrimináció különböző formáinak felismerésére és a jogérvényesítés megfelelő módjának megválasztására, valamint elsajátíthatták a közérdekű igényérvényesítéshez szükséges kompetenciákat. 22