SZENT GERGELY NÉPFŐISKOLA

Átírás

1 TEHETSÉGGONDOZÁS SZENT GERGELY NÉPFŐISKOLA Záróvizsga - kidolgozott tételek 1.) A pedagógus kompetenciája a tehetség-ígéret felismerésében, fejlesztésében: diagnózis és prognózis, szempontrendszerek kialakítása A pedagógus személyisége meghatározó a tehetségek kiválasztásában, fejlesztésében. Csak nagy szakmai tudású, kreatív, jó módszertani kulturáltságú pedagógus képes a tehetséget a felszínre hozni. Elvárások a pedagógustól: - az érdeklődés felkeltése és magas szinten tartása - a többirányú vizsgálatra való törekvés - a jó előadói készség - magas szintű probléma megoldás stb. - türelem - tolerancia - teljes figyelem - kreativitás - humorérzék - feltétel nélküli elfogadás - a tehetség nem mentesít! - módszertani gazdagság, sokféle tevékenység - szülők támogatása - szerepek változása (facilitátor) - lelkesedés, motiváltság - pozitív érzelmi energia stb.

2 2.) A tehetségre utaló jegyek lehetőséges forrásai, ezek megbízhatósága (adatszolgáltatók, adatok). Pedagógus és pszichológus együttműködése a képességvizsgálatok eredményeinek értelmezésében Bizonyos területeken már nagyon korán, 2-3 éves korban megcsillan a tehetség: sport, művészetek, zene, matematika. A Gardner-féle speciális intellektuális szférában azonban később, éves kor környékén ismerhető fel pontosan a tehetség területe. Az intellektuális tehetség korai jelei: Fejlett beszédkészség (gazdag szókincs, korosztályát meghaladó nyelvi fordulatok). Korai olvasás (akár 2,5-3 éves korban). Jó koncentrációs képesség (sokáig képes lekötni magát, elmélyülten játszik). Szeret idősebbekkel beszélgetni. Szokatlanul jó memória, sokrétű érdeklődés. Kíváncsiság, tanulásvágy, a világ megértésének vágya, bonyolult kérdések kutatása (pl. élet és halál értelme). Kreativitás (egyéni ötletek, fogalmak, koncepciók kidolgozása). Intenzív érzelmek: fejlett igazságérzet, humorérzék, (túl)érzékenység). Sok energia, rövid idő alatt sok feladat elvégzése (gyakran hiperaktivitásként értékelik helytelenül!). A tehetséges gyerek intellektuális jellemzői: A tehetséges gyerekek már a fejlődés korai szakaszában eltérő kognitív viselkedést mutatnak. - Kognitív jellemzők: - Szimbólumok és szimbólumrendszerek használata - Koncentrációs kapacitás - Szokatlanul jó memória - Fejlődési előnyök bizonyos területeken - Korai nyelvfejlődés (gazdag szókincs, szókatlan szófordulatok) - Kíváncsiság, tudásvágy - Önálló tanulásra való hajlam - Sokrétű érdeklődés

3 - Kreativitás, eredeti, szokatlan ötletek Érzelmi, emocionális jellemzők: - Igazságérzet - Humorérzék - Érzelmi intenzitás, sok energia, kötődés - Az élet és halál értelmének felfogása 3.) A potenciális tehetségek azonosításának problematikája, eszközei. Saját tapasztalatok az objektív és szubjektív módszerek eredményeinek összevetésében Tehetségazonosító módszerek: (A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást) - Tanári jellemzés, - Tesztek és felmérések, - Kérdőívek általános és tantárgyak szerinti, - Iskolapszichológusok véleménye, - Szülői jellemzés, - Tanulótársak jellemzése. A tehetség azonosításának alapelvei: - Az azonosításhoz a Czeizel-féle 4x2 +1-es modell ad kapaszkodókat. - A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik fel kell tárni! - A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló. - A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek. - A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. - Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. Komplex azonosítás és tehetséggondozás: Martinson-féle hármas szabály:

4 1. A gyerekek képességeinek megállapítása folyamat, amely akár évekig is eltarthat. 2. A gyerek képességeiről kialakítandó megbízható ítélethez több különböző forrás felhasználásával kell információt gyűjteni. (jegyek, versenyeredmények, mérések, tesztek, jellemzések (szülő, tanár, társ )) 3. Fontosak a nem-intellektuális faktorok is. (társas szociális, emocionális, motoros-faktorok) A tehetségazonosításhoz szükséges információk a tehetséggondozásban részt vállaló pedagógusoknak: - az érintett gyermekek kora; - érdeklődési körük, speciális területük; - milyen szinten állnak, mit tudnak, milyen képességekkel rendelkeznek; - milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük; (szorgalom, kitartás, kíváncsiság) - mit tudok én (a pedagógus) nyújtani; - mennyire számíthatok a családi háttér támogatására; - milyen a tanuló énképe; - milyen segítőkre (csapatra) támaszkodhatom; - az iskolai pedagógiai klíma kedvez-e ilyen munkának; - milyen feltételrendszer mellett dolgozom; - mennyi időt és energiát tudok/akarok befektetni ebbe a munkába.

5 4.) Pedagógus és pszichológus együttműködése a képességvizsgálatok eredményeinek értelmezésében A tehetség azonosításban használt pszichológiai módszerek, vizsgálati eszközök, területek: 1.) IQ mérés Magas intellektuális képességek mérésére: (Budapesti Binet teszt,mawgyi-r, MAWI, WISC-IV, Raven) 2.) Figyelemvizsgálat (Porkolábné-féle, Pieron, Révész-Nagy) 3.) Emlékezetvizsgálat: (vizuális- ábra, verbális: Ranschburg-féle szópárok asszociációs vizsgálat, számemlékezet, mondatemlékezet, képemlékezet, történetemlékezet) 4.) Kreativitás vizsgálat (Torrance-körök, szokatlan tárgy használat, közös tényezők, rajz kiegészítés) 5.) Főfogalomvizsgálat 6.) Szókincsvizsgálat 7.) Matematikai gondolkodás, logikai összefüggés 8.) Motivációvizsgálat 9.) Tanulási orientáció, Tanulási stílus 10.) Szorongásvizsgálat 11.) Szabadidő vizsgálat, / érdeklődés, olvasmányok/ 12.) Pedagógiai profil 13. ) Tanári értékelő skálák 14. ) Szülői vélemény Szülői kérdőívek 15. )Kortársak véleménye 16.) Önértékelő kérdőívek A pszichológus feladatai: - Konfliktuskezelés - Személyiségfejlesztés - Kreativitásfejlesztés - Tanulás módszertani tréning vezetése a hatékonyabb tanulás érdekében. - Segítsen a tehetséges gyerek (nem) hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni, - Bátorítsa, ösztönözze a tehetségeseket, hogy kitartóak legyenek azon a téren, amiben tehetségesek, - Biztassa őket, hogy merjenek saját maguk által kitalált szokatlan módszerekkel meglepő megoldásokra jutni, - Keressenek pályázati, önmegvalósítási, versenylehetőségeket a tehetséges gyerekek számára.

6 5.) A tehetséges gyermek családi meghatározottsága, háttere (rendszerelmélet) CSALÁD: a társadalom és az egyén között helyezkedik el a család. A család elsődleges szocializációs színtér, a társadalom legkisebb alapegysége. Itt megy végbe a gyermek szocializációja, mely során fejlődik személyisége és a normák elsajátításával, az értékek elfogadásával betagolódik a társadalomba. / emberré válási folyamat /. Szülők szerepe a tehetséggondozásban: - Fejleszti gyermeke képességeit~szellemi, fizikai, szociális képességeit - Bátorítja gyermekét az önelfogadásban - Biztosítja az inger gazdag, támogató környezet - Érzelmi biztonságot nyújt - Identifikációs modell közvetít - kíváncsiság gyermeke dolgai iránt - Lehetőséget ad együttes tevékenységre - A tanulás személyi, tárgyi, anyagi feltételeinek biztosítása - Menedzseli gyermeke tehetségének megvalósulását

7 6.) A normál eloszlású (Gauss-görbe) szerepe az eredmények értelmezésében. A nem normál eloszlású eredmények értelmezése A Gauss féle normál eloszlás Az intelligencia-tesztekkel vizsgáljuk az értelmi képességet és az értékeket egy koordinátarendszerben ábrázoljuk, akkor a Gauss-féle normális vagy harang-alakú eloszláshoz közelítő görbét kapunk. Az intelligencia-teszteket általában úgy kalibrálták, hogy az átlag 100 intelligencia hányadosnak (quotiensnek = IQ-nak), egy szórás pedig 15 IQ-nak feleljen meg. Az emberek kétharmada (68,4%-a) tehát 85 és 115 IQ között van, ők az átlagosak. A baloldali 70 IQ alatti rész az értelmi fogyatékosokat foglalja magában 2,3%-os. Jobboldalt, a 130 IQ felettieket szokás kivételesen értelmesnek nevezni, akik a népesség mintegy 2,3%-át foglalják magukban. A (145 IQ) felettiek a szuperértelmesek, 0,1%-át teszik. Ilyen tehát minden ezredik ember. Hazánkban kb. tízezren lehetnek. 160 IQ kb. 330 ember kerül. 175 IQ felett már csak hárman lehetnek.

8 7.) A hatékony (kreatív) tehetségfejlesztő pedagógus szerepe a kreativitás fejlesztésében (kreatív folyamatok) A pedagógus személyisége meghatározó a tehetségek kiválasztásában, fejlesztésében. Csak nagy szakmai tudású, kreatív, jó módszertani kulturáltságú pedagógus képes a tehetséget a felszínre hozni. Az ilyen pedagógust jellemzi: - az érdeklődés felkeltése és magas szinten tartása - a többirányú vizsgálatra való törekvés - a jó előadói készség - magas szintű probléma megoldás stb. Graham Wallas a kreatív folyamat négy szakaszát különíti el. A négy szakasz a következő: - Az előkészítés szakasza: ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére és összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos információkat és adatokat, az adatokat átgondoljuk, osztályozzuk, következtetéseket vonunk le. - A lappangási szakasza: a várakozás feszültsége jellemzi, amikor hagyjuk a problémát parlagon heverni. Az alkotó az előkészületi szakaszban eljutott egy olyan szintre, amikor már nem tud tovább lépni, ekkor következik az inkubáció, a lappangás. Időtartama változó, függ a probléma jellegétől. - A megvilágosodás szakasza: a megoldás váratlan megtalálása jellemzi. Gyakran kíséri ezt a szakaszt az un. aha-élmény. - A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza: a kreatív ötlet vizsgálata igazolása vagy cáfolása ennek a szakasznak a legfontosabb feladata.

9 8.) A léptetés, mint tehetséggondozási eljárás előnyei, hátrányai. A léptetés kritériumai. Korai tehetséggondozás Hazánkban a legáltalánosabb gyorsítási megoldás a léptetés, melynek előnye, hogy a tehetséges gyermek képességeinek megfelelőbb teljesítményszinten tevékenykedhet és ez fejlődésére pozitívan hat (Balogh, 2004). Léptetés és a gyorsítás, amely során a gyerekeket globálisan, vagy csak egyes tantárgyakban az életkoruknál magasabb, a gyermek tudásszintjének, és intellektuális szükségleteinek legjobban megfelelő osztályba járatják, vagy egy évben több évnyi tananyagot tanítanak meg a gyereknek. A léptetésről a gyermek képességei, szükségletei, szociális és érzelmi érettsége, valamint a célosztály ismeretében, egyedileg kell az iskolának és a szülőnek dönteni. A részleges, csak egyes tantárgyakra korlátozódó léptetés az ezt felvállaló iskolákat gyakori órarendváltozásra kényszeríti, ezért ezt csak kevés iskola ültette át gyakorlatba. A gyorsítás / léptetés formái: Korai iskolakezdés esetében a gyermek az iskolaköteles kor előtt kezdi meg tanulmányait. Osztályléptetés, több évfolyammal ugratás a tanulók évet ugranak, több év anyagát sajátítják el egyszerre. Ilyenkor tekintettel kell lenni a gyermek intellektuális, kreatív képességeire, továbbá a testi, érzelmi és társas szükségleteire és a következményekre is. A léptetés vagy ugratás lehet részleges is. A minden tantárgyra kiterjedő évugratás (egy-két év) helyett célszerűbb a gyermek által előnyben részesített tantárgyból /tantárgyakból támogatott egyéni tanulással élni. Korai középiskola kezdés: jó megoldás, ekkor már elég tapasztaltgyermek, érett a döntéshez. Megfelelő osztályközösségbe kerülés esetén a beilleszkedés kevesebb gonddal jár. Itt már könnyebben meg lehet oldani a részleges léptetést, ugratást, mivel az iskola nem csak a tehetségeseknek szervezi a specializálódást. Felsőfokú képzésben korai kezdés: azok a tehetséges gyerekek tudnak bekerülni léptetéssel vagy ugratással, akiknek már határozottan kialakult a pályaorientációjuk (Gyarmathy, 2007). Az előbb említett négy leggyakoribb gyorsítási / léptetési formán kívül egyéb gyorsítási módok is előfordulnak:

10 Folyamatos haladás: a tanuló teljesítménye alapján kapja az újabb és újabb tananyagot. Magántanulóknál alkalmazható. Önvezérelt tanulás: azt jelenti, hogy a tanuló határozza meg a tanulmányait, azaz ő választja ki a tananyagot, valamint a haladásért is ő a felelős. Ez a mód is csak magántanulóknál lehetséges. Tantervsűrítés: a tanuló gyorsabban sajátítja el a tananyagot, a fennmaradó időt más tevékenységekre fordíthatja. Ezt a módszert kiscsoportosan vagy kiemelt osztályokban lehet használni. Teleszkopizálás: azt jelenti, hogy a tanuló kevesebb idő alatt végez el egy-egy évfolyamot, így egy tanévben két vagy több évfolyamot is elvégezhet. Ezt a módszert külföldön gyakran alkalmazzák. Kiscsoportban vagy egyénileg lehet használni. Párhuzamos haladás: miközben a tanuló a normál tananyagot sajátítja el, kiegészítő képzésben részesül és valamely tárgyból magasabb fokú bizonyítványt kap. Levelezőoktatás: azt jelenti, hogy a tanuló felsőfokú kurzusokat vesz levelezésen keresztül, napjainkban e-learning formában. Akceleráció - Gyorsítás (léptetés / ugratás): Korábbi iskolakezdés Osztály-átléptetés ugratás Tanulmányi idő lerövidítése.: 4 helyett 3 év Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése/egyetemi kreditek szerzésének lehetősége. Hosszútávon hasznos, mind a tárgyi tudásban, mind a kapcsolatok terén A gyermek vágya a léptetésre Nagyon hatékony Megszűnik a tanulók unatkozása Félelem attól, hogy bajt okozunk a gyorsítással. Már számos kutatás van, de még sem ismertek Gyerekkor elvesztése. Nehéz új barátokra szert tenni. Egyedi igények kevésbé fontosak, mint az egyenlő esélyek

11 Letöri a lassabban haladókat Lukak lesznek a gyerek tudásában 9.) A gazdagító programok alaptípusai (Renzulli), jellemzői és ebben a pedagógus szerepe, viselkedése, kompetenciája A gazdagítás fontos része a tanításnak, amely lehetőséget ad arra, hogy a mindenki számára kötelező tananyagon túl egyéni irányokban fejlődhessenek a tanulók. A gazdagítás azt a szabadságot nyújtja, hogy a tanulók saját érdeklődés szerint, az egyénileg preferált tanulási stílusban tanulhassanak. Renzulli modellje a tanulók érdeklődésének, irányának és mélységének megfelelő foglalkoztatását teszi lehetővé. A tanár feladata segíteni a diákokat a feladat megtalálásában, az ehhez szükséges eszközök, készségek elsajátításában, és feladatuk a kimenet biztosítása. Renzulli triád modellje - háromféle fejlesztési irányt egyesít. A háromféle program különkülön is igen hasznos segítséget nyújt a tehetségeseknek, de a három ötvözete teljessé teszi a fejlesztés folyamatát. I.típus - A tehetségeseknek az érdeklődési körét igyekszik feltárni, illetve szélesíteni. Célja, hogy a kiemelkedő képességű gyerekek megtalálják azt vagy azokat a területeket, amelyek igazán érdeklik őket. Ezzel belső hajtó erejüknek konstruktív irányt adunk. II.típus - Olyan tréningeket, foglalkozásokat sorol ide, amelyek elősegítik a képességek kibontakoztatását azáltal, hogy problémamegoldó képességüket fejlesztik. Ezen belül gondolkodási képességet, kreativitást és társas készséget fejlesztenek. Idetartozik mindenféle egyéb a magasabb szintű alkotómunkához szükséges készség elsajátítása. III.típus - Valódi alkotó munkát ad a fiatal tehetségnek. Igazi problémák megoldásával nemcsak a tudományos vagy művészeti tevékenység gyakorlati fogásaival ismerkedik meg, hanem az eredmény, a produktum erőt ad a további munkához, önfejlesztéshez és alkotáshoz. Ebben már csak a kiválasztott tanulókvesznek részt Teljesítmény orientált modellek: Renzulli (1978) e modellben a tehetségnek három összetevőjét emeli ki: átlagon felüli képesség, kreativitás és feladat iránti elkötelezettség.

12 10.)Az alulteljesítő tehetségek problematikája. Tehetségük kibontása, fejlesztése Az alulteljesítés kialakulásában kiinduló tényező a gyermek, képességeinek nem megfelelő mennyiségű és minőségű oktatás. Ez kudarchoz, majd az önértékelés romlásához vezet. Alulteljesítés ördögi köre Alulteljesítők személyiségjegyei: 1. faktor- verseny - ha gyengén teljesítenek hamar sírnak, panaszkodnak, elkeserednek, elvesztik a türelmüket - ha nyernek, gyakran dicsekednek - a sikert a szerencsének tulajdonítják - bátorítani kell őket 2. faktor- felelősség - felnőttektől várják a segítséget

13 - gyakran rendetlenek esetleg passzívak, agresszívak - a jó teljesítéshez teljes figyelmet igényelnek 3. faktor kontroll - társas környezetüket állandó kontroll alatt szeretnék tartani - az iskolai munkát gyakran zavarják, félbeszakítják - manipulálnak, a tiltást nem fogadják 4. faktor- teljesítményvonatkozású kommunikáció - a tanulásról ellentmondó vagy egyenesen negatív véleményeket hallanak a szüleiktől 5. faktor- tekintély, tisztelet - nem vesznek tudomást szüleik kéréséről - lázadnak, engedetlenek Módszerek az alulteljesítő tehetségek gondozásában: A hagyományos oktatás az átlagot célozza, az átlag feletti képességekkel rendelkező diákokra nincs felkészülve. Még nehezebben boldogulnak azok a tehetséges gyerekek, akik képességei nem egyszerűen meghaladják az átlagost, hanem eltérnek attól, nem egyszerűen képességeik alatt teljesítenek, hanem az oktatás alatt folyamatosan frusztrálódnak. Szükséges a tehetség szabálytalan formáinak fel- és elismerése a másság elfogadása. Az oktatásban elengedhetetlen, hogy minél többféle képesség területet ismerjenek el és fejlesszenek. Azok az oktatási módszerek, amelyek nem kizárólag a kogníció, és azon belül is a verbális, analizáló gondolkodást kívánják meg a gyermekektől, hanem a téri-vizuális, globális információfeldolgozást ugyanolyan értékűnek kezelik megfelelőek a különböző, most még alulteljesítő tehetségeknek. a.) Párhuzamos tanmenet (az ismereteken kívül, a tananyaggal kapcsolatos egyéb területek, az egyén szempontjai is megjelennek, alaposabb és a tanuló érdeklődéséhez jobban kapcsolódó tudást biztosít) b.) Bloom (1956) rendszere Hat gondolkodási szint

14 Megismerés Megértés Alkalmazás Elemzés Szintézis Értékelés grafikon táblázat térkép információs lap könyvolvasás munkalap képregény óraadás magyarázat osztályozási -térképek gyűjtemény fénykép modell illusztráció térképek szerkezetek rejtvény napló grafikon táblázat k.rejtvény kérdőív beszámoló felmérés kivonat hirdetés megbeszélé s pantomim színdarabjáték tánc vers újságcikk kincskeresés bírósági tárgyalás vita megbeszélés levél tudományos előadás c.) Clark (1986) A tanulás-tanítás a kreativitás, érzelmek és érzékek szintjén is feldolgozott ismeretekkel lehet hatékony. A tanmenet négy működés használatával 1.) Gondolkodás-kognitívműködés 2.) Képzelet- intuitív és kreatív működés 3.) Érzelmek- emocionális működés 4.) Érzékek- fizikai működés d.) WILLIAMS (1970) Értő-érző viselkedést megvalósító modellje három területen elemzi az oktatást: - tantárgyak - tanár viselkedése - tanuló viselkedése e.) Több modalitásban történő tanulás és project módszer (Tagai 1982, Hortobágyi 1991, Gyarmathy 2003 f.) Gondolattérkép (Gyarmathy 2001)

15 A gondozásban kiemelt helye kell legyen a szervezet gazdagító és mentor programoknak, amelyek segítik a gyerekeket abban is, hogy olyan társakkal, személyekkel kerüljenek kapcsolatba, akik fejlődésüket katalizálják.

16 11.)A család szerepe a tehetségek felismerésében, fejlesztésében. Tanácsadás CSALÁD: a társadalom és az egyén között helyezkedik el a család. A család elsődleges szocializációs színtér, a társadalom legkisebb alapegysége. Itt megy végbe a gyermek szocializációja, mely során fejlődik személyisége és a normák elsajátításával, az értékek elfogadásával betagolódik a társadalomba. / emberré válási folyamat /. Szülők szerepe a tehetséggondozásban: - Fejleszti gyermeke képességeit~szellemi, fizikai, szociális képességeit - Bátorítja gyermekét az önelfogadásban - Biztosítja az inger gazdag, támogató környezet - Érzelmi biztonságot nyújt - Identifikációs modell közvetít - kíváncsiság gyermeke dolgai iránt - Lehetőséget ad együttes tevékenységre - A tanulás személyi, tárgyi, anyagi feltételeinek biztosítása - Menedzseli gyermeke tehetségének megvalósulását

17 12.)A tehetséggondozás kiemelt céljai, legfontosabb feladatai. Fejlesztési feladatok a tehetséggondozásban (erős oldal, kompenzáció, individualizáció ) Saját intézményi példa a tehetségazonosításhoz kapcsolatban.

18 13.)Tehetséggondozás intézményi háttere Intézményi háttér: - a közoktatásban résztvevő intézmények - tehetségpontok - gazdagító programok - Pull-out központok - alkotói nap rendszere - magántanuló státusz - mentor rendszer - ugratás és egyéb megoldások rendszere Szervezetek és projektek: - Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége - Tehetséghidak Program - Nemzeti Tehetségpont - Nemzeti Tehetségsegítő Tanács - Európai Tehetségközpont - Magyar Genius Program - Nemzeti Tehetségprogram

19 14.)A tehetséggondozás finanszírozása Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a tehetségek folyamatos segítése a nemzet egészének kiemelten fontos érdeke és feladata, december 4-én (a 126/2008-as számú) határozatával elfogadta a Nemzeti Tehetség Programot. A Nemzeti Tehetség Program feladatainak segítésére juttatott eszközök felhasználására a Tehetségügyi Koordinációs Fórum tesz javaslatot. A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter, társelnökei a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága által delegált országgyűlési képviselő és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítása érdekében az Országgyűlés létrehozta az ún. Nemzeti Tehetség Alapot, amely folyamatos feltöltéséről egyrészt az állam a központi költségvetésből és a Munkaerőpiaci Alapból gondoskodik, másik jelentős forrását a személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-ának felajánlása, és más magán adományok jelenthetik. A Nemzeti Tehetség Alapból történő tehetséggondozás támogatására a Kormány kidolgozott egy két éves cselekvési tervet (amelyet az 1120/2009. Korm. határozat tartalmaz). Az Alap kezelését az Oktatásért Közalapítvány végzi, amely 2009 decembere óta folyamatosan jelenteti meg a Nemzeti Tehetség Program pályázatait. A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának a Nemzeti Tehetség Alap mellett másik fontos eleme az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül megjelentetett Magyar Géniusz Program. A Kormány közel 700 millió Ft-nak megfelelő EU-s forrást biztosított a Magyar Géniusz Program számára. 152/2009 (VII.23) Korm.rend. A Nemzeti Tehetségprogram finanszirozásáról

20 15.)A tehetséggondozó személyiségi jegyei - Érettség, tapasztalat, magabiztosság. - Magas intelligencia, jól informált. - A szakma iránti érdeklődés, elkötelezettség. - Magas szintű igény a teljesítés iránt. - Kedvező hozzáállás a tehetséges diákok iránt. (türelem, tolerancia, kitartás) - Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás és reagálás tekintetében. - Humorérzék. - Hajlandóság arra, hogy a tanulás elősegítői, ne irányítói legyenek. - Kapacitás a kemény munkára; hajlandóság arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak a tanításra. - Az általános ismeret széles háttere; a szakértelem konkrét területei. - Hit az egyéni eltérésekben, és azok megértése! - intelligensek, jól informáltak, - széles érdeklődési körrel rendelkeznek, - szorgalmasak, teljesítményorientáltak, - jó szervezők, - munkájukban lelkesek, - humorérzékkel rendelkeznek, - rugalmasak, - megértők, elfogadók, - motiválják a gyerekeket, - komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait, - a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket

21 16.)A tehetséggondozás kommunikációs tevékenységei intézményi kommunikáció szülői kommunikáció rendezvények kommunikációja szakmai kommunikáció Média hatása a tehetségnevelésre. (önálló, saját vélemény!)