Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Átírás

1 Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Gyomaendrőd 29

2 ADOTTSÁGOK 1. Vezetés 1.a Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában Az intézmény vezetése maximálisan részt vett az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában. Az új pedagógiai módszerek iránti fogékonyságukat bizonyítja, hogy alaposan előkészítették, majd bevezették a kompetencia-alapú oktatást alsó és felső tagozaton egyaránt. Ez az új módszer mára már behálózza szinte mindegyik évfolyamunkat. A gyermekek tudását, személyiségük fejlődését szolgálja és bontakoztatja ki a közösségek különféle színtereiben alkalmazott projektpedagógia, kooperatív technika és a különböző modulok bevezetése. Az intézmény nevelőinek továbbképzését, szakmai fejlődését folyamatosan biztosítják. Nevelési értekezletekre neves előadókat hívnak, szakmai konferenciák kezdeményezői, előadói. Az integrációs pedagógiai programmal és a sajátos nevelési igényű gyermekek felvállalásával a nehezebb sorsú és nehezebben kezelhető gyerekek oktatását, nevelését elsőként vállalta fel az iskola vezetősége. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a gazdasági intézményvezető-helyettes összehangolt, magas szintű szakmai, pedagógiai munkáját tükrözik a nagy intézményi ellenőrzések végeredményei. Mindent rendben találtak gazdaságilag, szakmailag és adminisztrációs szempontból egyaránt. Az ellenőrzések során kiváló minősítést kapott iskolánk. Az intézményvezető kiemelten fontosnak tartja, hogy intézményünk kihasználja a pályázatok adta lehetőségeket. A folyamatos pályázatokkal a megújulást, a továbbhaladást, a jövőképet alakítja és formálja az iskolavezetés, bevonva a pályázatokért felelős kollégákat is. Az intézményvezető saját példájával jár elől, az önképzés, továbbképzés területén, hogy szakmailag és vezetési kultúráját illetően folyamatosan fejlődjön. 1.b Az intézmény vezetése hogyan biztosítja személyes részvételével az intézmény belső működési rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését 27. augusztus 1-jétől a Kis Bálint Általános Iskola tagintézménye lett a Százszorszép Óvoda. A helyi nevelési programnak megfelelően, valamint az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságait előtérbe helyezve alakították ki az óvoda mindenkori éves-, program- és ellenőrzési tervét. Az intézmény működését segíti a vezetők közti célszerű munkamegosztás. A hetenkénti vezetői megbeszélésen az értékelést és a feladatok meghatározását végzik. A havonkénti kibővített iskolavezetői megbeszéléseken részt vesznek a munkaközösségek vezetői, az érdekképviseleti szervek vezetői, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a minőségügyi vezető, a DÖK segítő tanárai és a felső vezetők. Sok egyéni elképzelés meghallgatására, figyelembevételére, támogatására ad lehetőséget ez a kibővített vezetőségi megbeszélés. Elemzik, értékelik az elvégzett tevékenységeket, és meghatározzák a szükséges korrekciókat. Döntési, véleményezési, egyetértési jogokat gyakorolhatnak a tagok. Tájékoztatást adnak a résztvevők mikroközösségük tevékenységéről. Közvetlen partnereink véleményét is kikérik, az őket is érintő döntések meghozatala előtt (DÖK, Intézményi Szülői Szervezet). 2

3 Az intézmény folyamatos tovább fejlesztését biztosítja az IMIP-ben rögzített mérések végzése, melyek eredményeit, tapasztalatait a következő tanév munkatervébe beépíti a vezetőség. 1.c Az intézmény vezetése hogyan működik együtt az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel A partnerek azonosítása, az intézményi partnerlista összeállítása a szűkebb iskolavezetés feladata. Az intézményi alapdokumentumok (IMIP, SZMSZ) megnevezik a közvetett és a közvetlen partnereket, s meghatározzák a velük való kommunikációt: a hatékony napi működéshez szükséges információk áramlását, az informálandók körét és a lehetséges információs csatornákat. Közvetlen partnerek Dolgozói kör A nevelési-oktatási feladatok négy telephelyen történő ellátása megnehezíti a kommunikációt az intézményvezetés és a dolgozók között, ezért a napi kapcsolattartás csak az egy épületben dolgozók között alakulhat ki folyamatosan. Az információáramlás folyamatosságát biztosítják a havonkénti kibővített iskolavezetőségi megbeszélések. Az intézményvezetés és a dolgozók közötti információáramlás eszközei: - körözvények - tájékoztató levelek - meghívók - szórólapok - plakátok - programfüzetek - telefon - - személyes megbeszélés - értekezletek, gyűlések Gyermekek, tanulók A kapcsolattartás az iskolavezetés által összeállított írásbeli tájékoztatók és a pedagógusok által közvetített információk alapján történik. A diákönkormányzat ülésein az intézményvezető személyesen tájékoztatja a tanulókat az őket érintő kérdésekről, valamint a DÖK összekötő tanárokon keresztül közvetett úton. Az intézményvezető személyesen részt vesz diákrendezvényeken, alapítványi nyári táborokban, pályázaton nyert nyári táborokban. Szülők A kapcsolattartás az intézmény vezetőségével az Intézményi Szülői Szervezet képviselőin keresztül valósul meg, akik évente legalább három alkalommal megrendezett iskolai gyűléseken tájékoztatást kapnak az iskolát érintő kérdésekben, közvetlenül véleményt alkothatnak, és egyetértési jogukat gyakorolhatják. Az együttműködést segíti a felsővezetők hetenkénti fogadóórái is. Az iskolavezetés biztosítja a leendő elsős gyermekek szülei számára, hogy alaposan megismerjék az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkát a következő rendezvények által: - Iciri-piciri rajz-és mesemondóverseny - Iskolakóstolgató 3

4 - Nyílt nap - Kiállítások - Szakmai napok Helyi középiskolák Legfontosabb együttműködési terület a nyolcadik évfolyamos tanulók beiskolázása, amikor pályaválasztási szülői értekezlet megszervezésére kerül sor, a helyi középiskolák képviselőinek részvételével. Az iskolavezetés biztosítja, hogy szervezetten látogassák iskolánk tanulói a helyi középiskolák nyílt napjait. Ennek köszönhetően tanulóink közül sokan a helyi intézményeket részesítik előnyben a továbbtanuláskor. A nyomonkövetési eljárás során - amikor a helyi középiskolák tájékoztatnak végzőseink beilleszkedéséről és teljesítményéről - egyre teljesebb képet kaphatunk pedagógiai munkánkról. Óvoda Tagintézményünk a Százszorszép Óvoda. A tagintézmény-vezető az intézményvezetés tagja. A tagintézmény-vezető a mindenkori elsős kollégákkal tart kapcsolatot a beiskolázás és a követés érdekében. A szülőkkel való kommunikáció folyamatát az Első osztályosok beíratása és az Óvodai beíratás folyamatleírása szabályozza. Az intézményvezetés évente több alkalommal biztosítja a településünk óvodái számára a programokon (mikulás, karácsony, játszóház) való részvételt. Gyermekorvos és védőnő Az egészségügyi feladatok és egészségtudatos magatartás kialakítása érdekében tart kapcsolatot az intézményvezetéssel a tanulók egészségügyi ellátását biztosító szakember: - orvosi vizsgálatok - tisztasági vizsgálatok - kötelező oltások - előadások - tanfolyamok szervezése - drogprevenciós program - Egészségnap - keretében. Fenntartó Az eredményes oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében az intézményvezetés napi munkakapcsolatot alakított ki és tart fent az önkormányzat illetékes szakembereivel. Közvetett partnereink - Térségi Humánsegítő Szolgálat - Varga Lajos Sportcsarnok - Rendőrkapitányság - Városi Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola - Katona József Művelődési Központ - Határ Győző Könyvtár - Szegedi Tudományegyetem - OKM - sulinova - Oktatási Hivatal - OOIH

5 - DAPI - Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - Nemzeti Tankönyvkiadó - Apáczai Tankönyvkiadó - Mozaik Kiadó Az intézményvezetés a feladatok teljeskörű elvégzése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fent közvetett partnereinkkel. Az oktató-nevelő munkával összefüggő kapcsolattartást főképpen az intézményvezető és a programvezetők koordinálják. A kapcsolattartás módja sokrétű: hivatalos ügyintézés levelezéssel, személyes illetve telefonon történő megbeszélések, értekezleteken, szakmai előadásokon és a partner rendezvényein való részvétel. Intézményünk vezetése tevékenyen részt vesz a partnerkapcsolatok kialakításában és működtetésében. Szoros együttműködés kialakítására törekedtek az alábbi területeken: - Hatékony integrációs pedagógiai rendszert fejlesztett ki az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára, melyet a HEFOP B program keretében kiterjesztett a településrész óvodai és középiskolai intézményfokozataira is. Közös tevékenységként valósul meg a Nyomonkövetési eljárás mind a három intézményfokozatban, különösen az IPR programban részt vevő tanulók fejlődésének segítése érdekében. - A HEFOP program keretében az intézmény a kompetencia-alapú oktatást kiterjesztette az óvodai nevelésre is január 29-én az intézmény vezetése nagy sikerrel rendezte meg a kompetenciaalapú oktatás eredményeit bemutató projektzáró konferenciát, melyre pályázati partnereink is meghívást kaptak. Az intézmény vezetősége törekszik az iskola társadalmi szerepvállalásának növelésére, különösen az egészségnevelés és a környezetvédelem területén vállal fontos feladatokat. 28-ban intézményünk elnyerte az Ökoiskola címet. 1.d Az intézmény vezetése hogyan motiválja, támogatja az intézmény munkatársait, és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket Az intézmény vezetése mindig is nyitott az új pedagógiai programok és módszerek megismerésére és kipróbálására. A munkatársakat segítik, támogatják ez irányú céljaik elérésében, új feladataik teljesítésében. A munkatársak támogatási és elismerési rendszeréhez kapcsolódó alapelvek szerepelnek alapdokumentumainkban. Az IMIP értékelési rendszere tartalmazza az erre vonatkozó folyamatleírást. Az előző tanévben a kipróbálás alatt lévő belső értékelési rendszert az intézményvezetés összekapcsolta az intézmény ösztönző rendszerével. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés adásának lehetőségével ösztönzik a dolgozókat a magasabb szintű minőségi munka végzésére. A Szervezeti és Működési Szabályzatban is megfogalmazásra került a dolgozók motiválása, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályozásával. Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a pedagógiai munka kiváló teljesítését, az átmeneti többletfeladatok ellátását, és a tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A DÖK hagyományteremtő kezdeményezése az Év pedagógusa, szülője, nagyszülője, diákja díj, melyet a tanév során végzett kimagasló közösségformáló tevékenységükért kaphatnak intézményünk segítői. 5

6 A Kis Bálint Díjat intézményünk nyugdíjas vagy aktív dolgozója, illetve végzős diákja kaphatja több éves kiváló munkájáért. Az intézmény 22 óta méri rendszeresen a munkatársak igényét és elégedettségét. A pedagógusértékelés teljes és szabályozott rendszere a 27/28-as tanévben készült el, és került kipróbálásra. A 28/29-es tanévben alkalmaztuk először a pedagógusok körében. A munkaközösség-vezetők az éves beszámolójukban elemzik munkaközösségük szakmai tevékenységének eredményességét. Az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők tanévenkénti óralátogatása és annak elemzése is biztosítja a teljesítmény értékelését. Intézményünk vezetősége az utóbbi időben nagyon sok figyelmet fordított intézményünk arculatformálására, újabb hagyományok teremtésére és jövőképünk, jövőbeli céljaink megfogalmazására. 2. STRATÉGIA 2.a Az intézmény hogyan biztosítja az intézmény hosszú távú terveihez, ezen belül kiemelten a pedagógiai/nevelési programjához szükséges belső és külső információk gyűjtését és feldolgozását Az intézmény vezetése hosszú távú stratégiai tervezésének, pedagógiai programjainak kidolgozása érdekében teljes körű külső és belső adatgyűjtésre törekszik. Az információ gyűjtés főbb eszközei: tanulói mérések statisztikai adatgyűjtések partneri igény- és elégedettségmérés Az ebből nyert adatok segítenek képet alkotni az általános elégedettségről, és a kulcsfolyamatainkról. Az intézmény szakmai munkaközösségei is gyűjtik a nevelési és oktatási tevékenységből származó eredményeket. A mérési munkacsoport vezetője is folyamatosan gyűjti a versenyeredményeket, feldolgozza, összegzi, elemzi a helyi és országos mérések eredményeit. A nevelési- és oktatási évet értékelő év végi és a félévi beszámolók összehasonlító adatai is segítenek az intézmény hosszú távú terveinek kialakításában és megvalósításában. 2.b Az intézmény hogyan alakította ki, vizsgálja felül, aktualizálja és fejleszti tovább küldetését, jövőképét, pedagógia/nevelési programját és hosszú távú terveit Intézményünk stratégiai dokumentumai a Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Minőségirányítási Program, Továbbképzési Program. Pedagógiai programunk és a módosítása a nevelőtestület tagjainak teljes bevonásával készült team munkában. Az intézmény működését meghatározó alapelveink érvényesülését az oktató-nevelő munkánkban, kapcsolatainkban mérhetővé, követhetővé tettük. Átfogó önértékelést végzünk ebből az aspektusból is minden félévet záró és tanévet záró tantestületi értekezleteken. A pedagógiai program lebontását az Éves Munkaterv tartalmazza. Minden évben külön kiemelünk egy-két alapelvet. Az Éves Munkatervbe épített, kiemelt területekhez tartozó feladatok végrehajtását mérjük. Az éves továbbképzési program megvalósításánál az elsődleges szempont a Pedagógiai Program alapelveinek való megfelelés. 6

7 2.c Az intézmény milyen módon alakítja ki és fejleszti tovább kulcsfontosságú folyamatainak rendszerét a hosszú távú terveinek megvalósítása érdekében A jelenleg érvényben lévő eljárásrendek szerint önértékelések és belső auditok során vizsgáljuk felül minőségirányítási folyamatainkat. A felülvizsgálatok fő szempontjai: tervezés, tervek szerinti végrehajtás meghatározott követelményeknek való megfelelés eredményesség hatékonyság Az évente tartott átvizsgálások keretében többek között a folyamataink, a kulcsfolyamataink működése, eredményessége is az elemzés, értékelés tárgya. Ha a vezetés tagjai szükségesnek tartják, akkor a hosszú távú tervek megvalósítása érdekében a kulcsfontosságú folyamatok módosítására is hoznak intézkedéseket. Ha a feltárt probléma megoldása összetett, külön erőforrásokat igényel, akkor munkacsoportot hoznak létre, külön Intézkedési terv alapján végezzük el a szükséges fejlesztést. 2.d Az intézmény hogyan bontja le, ismerteti és valósítja meg pedagógiai-nevelési programjait és hosszú távú terveit Mind a pedagógiai/nevelési program, mind az intézményi hosszú távú tervek lebontása, nyilvánosságra hozatala és megvalósítása szabályozott módon folyik intézményünkben. Ennek első lépéseként a vezető tantárgyfelosztást, éves munkatervet készít. Az órarendet az e célra kialakított team készíti el. Intézményünk az éves munkatervek elkészítésénél a nevelő-oktató munka tartalmi elemeit az előírt törvények, és szabályok szerint alkalmazza, a közoktatási törvény és egyéb ide vonatkozó jogszabályi változásoknak megfelelően készül el. Az intézmény minőségirányítási programjára, a pedagógiai programjára és az intézményvezető vezetői programjára épül. Ezen felül minden esetben az előző tanévet záró beszámoló észrevételeire alapoz, és az ebből adódó korrekciós javaslatok, és mérési eredmények tükrében jár el. Éves munkatervünk építőköve a szakmai munkaközösségek munkatervei. Az éves munkatervünk jól átgondoltan jelöli meg azokat a célcsoportokat és a hozzájuk kapcsolódó munkaközösségi tevékenységeket, amelyek az iskolánk nevelési-oktatási céljait, szervezeti kultúránk építését és az intézmény működését segítő tevékenységeket határozza meg. Minden tevékenységre folyamatleírás készült, valamint kidolgozásra került az ellenőrzés, értékelés módja, melytől folyamatos minőségi javulást várunk. Az éves munkaterv mellékleteként évről-évre megjelenő munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, ügyeletes nevelők, napközis nevelők feladatmeghatározásával, valamint a tanulók hetesi, udvari- és kapusi ügyeletének meghatározásával tudatosabbá és biztonságosabbá válik az iskola működési rendje. A különböző munkaközösségek, munkacsoportok, DÖK, ifjúságvédelmi felelős is készít munkatervet, ezekben az intézményi célokat bontják saját célokká. Iskolánk az éves munkatervet az alakuló értekezleten részletesen megvitatja, a szakmai munkaközösségek munkatervei alapján kiegészíti, majd a nevelőtestületi tanévnyitó értekezleten elfogadja. Ezt követően az éves munkaterv minden iskolaegység tanári szobájában valamint az óvodában is megtalálható. 7

8 Az intézmény minden szintjén megismerhetővé válnak az éves munkaterv odavonatkozó pontjai: - Osztályfőnöki órák keretében, DÖK üléseken - tanulók - Szülői értekezleteken, ISZSZ üléseken - szülők - Az iskola honlapján - bárki számára elérhető. A jól kidolgozott éves munkatervünk alapján - mely összhangban van az intézmény hosszú távú terveivel - intézményünk hatékonyan, zökkenőmentesen működik az intézmény minden szintjén. 3. EMBERI ERŐFORRÁSOK 3.a Az intézmény hogyan tervezi meg, működteti és fejleszti tovább a munkatársak irányítási rendszerét Az intézmény a hosszú távú stratégiájával összhangban alakította ki emberi erőforrás politikáját, amelyet a tanulók egyéni szükségleteihez, valamint a szülői, fenntartói és társadalmi elvárásokhoz igazítanak. Az intézmény törekszik a munkatársak hosszú távú foglalkoztatására, valamint képességeinek és készségeinek leghatékonyabb módon való felhasználására. Az intézményen belül egyértelműen meghatároztuk az egyes feladatköröket, a hozzájuk tartozó kompetenciákat és felelősségeket. Eljárásrend szabályozza a pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztásának és betanulásának folyamatát. A pályakezdő pedagógust segíti a gyakornoki program. 3.b Az intézmény hogyan méri fel, értékeli, tartja szinten és fejleszti tovább a munkatársak szakmai tudását és felkészültségét Az intézmény kompetencia térképet készített, rendszeresen felméri a munkatársak egyéni igényeit, az egyéni igényeket összehangolja az intézményi célokkal, erre építve készíti el továbbképzési programját. Az intézmény továbbképzési terve a pedagógiai programunknak és intézmény hosszú távú tervének megfelelően készült. Kihasználjuk a pályázatok adta lehetőségeket a továbbképzések szervezésében és lebonyolításában is. Fontos szempontnak tartja az intézmény vezetése a tervezésben, a társadalmi folyamatokból jelentkező át-és továbbképzési igények szükségletének kezelését pl. a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált neveléséhez - oktatásához szükséges szakemberek intézményen belüli biztosítását. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a teljes nevelőtestületet érintő továbbképzések szervezését (SDT, számítógép kezelői, IPR, drámapedagógia, kooperatív tanulási technikák). Az intézményben a munkatársak képességeinek, tudásának fejlesztése céljából rendszeresen szervezünk munkaközösségi foglalkozásokat, szakmai napokat, belső továbbképzéseket, bemutató órákat. Az utóbbi három évben többek között a következő képzéseken vettek részt a pedagógusok: - Kooperatív tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása 15 fő - Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása 6 fő - Hatékony együttnevelés az iskolában (IPR) 17 fő - Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a HHH gyermekek integrációja érdekében 16 fő - Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 11 fő 8

9 - Önismereti személyiségfejlesztés 2 fő - Tanulói differenciálás heterogén csoportban 2 fő - Hatékony tanuló-megismerési technikák 3 fő - Mérés-értékelés, szavazórendszer használata 2 fő - Számítógépes ismeretek 7 fő - SDT alkalmazása 21 fő - Újabb diplomát szerzett 3 fő - Szakvizsgát tett 1 fő - Esélyegyenlőségi szakértő 1 fő 3.c Az intézmény hogyan biztosítja a munkatársak bevonását és felhatalmazását Az intézményben kialakítottuk az egyének és a csoportok fejlesztésekbe történő bevonását. Az intézmény biztosítja azoknak a módszereknek az alkalmazását, ami elősegíti a munkatársak széleskörű bevonását a döntések előkészítésébe. A tantestület 9%-a képzettségének megfelelően vesz részt a tartalmi fejlesztésekben, különböző munkacsoportokban, alkalmi teamekben. Intézményünkben évek óta az alábbi munkacsoportok működnek: - kommunikációs és honlap fejlesztő munkacsoport - pályázatíró munkacsoport - Suli újság szerkesztő munkacsoport - minőségfejlesztési munkacsoport - mérési munkacsoport - IPR munkacsoport - SNI-s munkacsoport A munkacsoportok együttműködve, egymást segítve, más nevelőket is bevonva a munkájukba összehangoltan dolgoznak. A kompetencia térkép alapján von be munkatársakat a vezetés az intézményen belüli konferenciák, rendezvények, ünnepségek tervezésébe és lebonyolításába. 3.d Az intézmény hogyan alakítja és tartja fenn belső kommunikációs rendszerét Az intézményi kapcsolattartás, információáramlás formáit, rendjét az SZMSZ tartalmazza. Információáramlás eszközei intézményünkben: - körözvény - meghívó - szórólap, plakát, kiállítás - iskolarádió, iskolaújság - megbeszélés, gyűlés - levél - telefon - honlap A kétirányú információáramlást erősítik az alábbi megbeszélések: - minden hétfőn reggel iskolavezetői megbeszélés - minden hónap első kedd délutánján kibővített iskolavezetői megbeszélés - munkaközösségi megbeszélések Mivel intézményünkben négy épületegységben folyik a nevelés-oktatás, a folyamatos verbális kommunikációnak akadálya van. A középvezetők az alkalmazottak között dolgoznak, így a horizontális kommunikáció mellett részben megvalósul a vertikális kommunikáció is. Az intézmény méretéből adódóan is indokolt a szabályzatokban meghatározott alkalmak és csatornák működtetése, különösen a vertikális információáramlás biztosítása. 9

10 Az IMIP-ben táblázatban rögzítettük, intézményünk hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, hogyan hasznosítja a munkatársak tudását, hogyan valósul meg a kétirányú információáramlás. S mindez a leírtaknak megfelelően működik is. 3.e Az intézmény hogyan jutalmazza munkatársait, hogyan ismeri el tevékenységüket és milyen más módon gondoskodik a munkatársakról A pedagógus teljesítményértékelési rendszer évek óta működik intézményünkben. A folyamatban meghatároztuk a teljesítményértékelés során alkalmazott alapelveket, a teljesítményértékelés területeit, az értékelésben résztvevőket, az értékelés eljárásrendjét, módszereit, dokumentumait. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapításának szempontjait az SZMSZ és a Közoktatási törvény, valamint a végrehajtási rendelete szabályozza. Többlettevékenység elismerésére szolgál az osztálykirándulásokhoz kapcsolódó pedagógus felügyelet elszámolása és kifizetése, felügyeleti díjként. A pályázatok útján nyert forrásból is részesülhetnek megbízási díjban a pedagógusok a nevelés-oktatás terén nyújtott többletfeladat miatt. Továbbá az intézmény rendelkezésére álló keret terhére megvalósítható előirányzat átcsoportosítással valamint a pályázati források szerzésével a racionális gazdálkodás eredményeként a következők megvalósítására nyílt lehetőség: - alkalmazotti közösség erdélyi kirándulása kedvezményes önköltségen - a kompetencia-alapú oktatás kiszélesítése érdekében laptop beszerzése, kiadása az érintett pedagógusoknak.. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK. a Az intézmény hogyan menedzseli közvetett partnerkapcsolatait A közvetett partnerek igényeinek megismerésével intézményünknek az a célja, hogy közös értékrend alakuljon ki a hatékony együttműködés érdekében. Az intézmény közvetett partnerei városunkban: - Térségi Humánsegítő Szolgálat - Varga Lajos Sportcsarnok - Rendőrkapitányság - Városi Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola - Katona József Művelődési Ház - Határ Győző Városi Könyvtár A minőségfejlesztési csoport a tanév elején azonosítja az intézmény partnereit, és elvégzi a partnerlista frissítését. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és elemzését. Az elemzés eredményét felhasználjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves munka tervezésénél. (lásd: 1.c fejezet). b Az intézmény hogyan irányítja pénzügyi folyamatait, hogyan kezeli pénzügyi erőforrásait A Kis Bálint Iskola és Óvoda önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önkormányzati fenntartásban. 1

11 Az intézmény pénzügyi erőforrásainak felhasználása a pedagógiai programjának támogatására és az intézmény nevelési-oktatási tevékenységéhez közvetlenül és közvetve kapcsolódó feltételek biztosítása, finanszírozása önkormányzati támogatás, központosított előirányzat, normatív állami támogatás, saját bevételek és pályázati források terhére történik. A pénzügyi folyamataink belső és fenntartói értékelése rendszeres. A meglévő erőforrásainkat ütemezetten, tervszerűen használjuk fel. A szükséges költségátcsoportosításokat időben elvégezzük, a folyamatos, racionális és gazdaságos működésünk érdekben. Az intézmény költségvetése évek óta minimum szintű; csupán a béreket és a működéssel kapcsolatos dologi kiadás minimumot tartalmazza. A fenntartó évről-évre egyre csökkentett mértékben biztosítja a felújításhoz szükséges keretet egy konkrét cél érdekében. Ennek ellenére a meglévő órakeret elosztása, és ily módon a pénzügyi erőforrás felhasználása a Pedagógiai Program fő célkitűzéseinek megfelel. Az intézmény pénzügyi terveinek, költségvetése kialakításának, valamint azok egyeztetésének folyamata a fenntartóval szabályozott rendben történik. A pénzügyi jelentéseket a fenntartó részére a gazdasági osztály készíti az intézmény vezetővel megbeszélve. Az intézmény pénzügyi mutatóit a vezetőség megbeszéléseken elemzi, értékeli. A gazdasági intézményvezető-helyettes havonta tájékoztat anyagi helyzetünkről, és így a vezetés a szűk mozgástér ellenére is be tud avatkozni, tervezni, illetve megszorító intézkedéseket hozni.. c Az intézmény hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, felszereléseit és eszközeit Működésünkhöz szükséges infrastruktúra kiépítése, állagmegőrzése, eszközbeszerzése tervszerű, s a fenntartóval egyeztetett. Megvalósításuk anyagi háttere a költségvetésben többnyire biztosított, pályázati forrásokkal kiegészítve. A kötelező taneszközjegyzéket az intézmény a fenntartóval együtt figyelemmel kíséri egy 5 tanévre szóló ütemterv keretében. Az ütemterv elkészítésekor jeleztük igényünket eszközökre, berendezési tárgyak pótlására. A bővítés érdekében sikeresen pályáztunk, és a jövőben is pályázunk. Az ingatlanok állagmegóvása folyamatos, a napi működést segíti a karbantartókkal való konzultálás, valamint a rendszeres szemlék. Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályzatainkat szakember készítette el, megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek, működtetésük az intézményben biztosított. A kockázatelemzést elvégeztettük.. d Az intézmény hogyan alakítja ki, alkalmazza és fejleszti tovább nevelési-oktatási módszertanát, eljárásait és ezzel kapcsolatos eszköztárát Az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka feladata, hogy olyan értékeket közvetítsen tanulóink felé, melyek pozitívan határozzák meg érdeklődésüket, viselkedésüket és magatartásukat. Óvodánkban új, komplex prevenciós nevelési fejlesztő programot indítottunk el. Nevelési céljaink meghatározásánál abból a szakmai meggyőződésből indultunk ki a prevencióra, a korai fejlesztés tudatos támogatására szükség van. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk a játékra és a mozgásra. Fejlesztési területek: - mozgásfejlesztés - testsémafejlesztés - percepciófejlesztés - verbálisfejlesztés 11

12 Az óvoda és iskola közötti átmenetet nagy mértékben megkönnyíti gyermekeink számára az iskolánkban harmadik éve működő kompetencia-alapú oktatást is, mely folytatja ezen törekvésünket, hiszen elsődleges jelszava a gyermekközpontúság, valamint a gyermek igényeire figyelő új iskola megvalósítása. Intézményünk 25. október 15-én sikeres pályázatot nyújtott be A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskolában címmel. A 26/27-es nevelési- és oktatási évtől megkezdtük ezek bevezetését az 1., 5. és 7. évfolyamokon, melyek a 27/28-as tanévtől felmenő rendszerben a 2., 6. és 8. évfolyamon folytatódtak. A HEFOP keretében a kompetencia-alapú oktatást a. évfolyam kivételével minden évfolyamra kiterjesztettük ebben a tanévben. Iskolánk pályázata a központi programban kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja a szövegértésiszövegalkotási, a matematikai-logikai, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Uniós pályázati alapból a HEFOP B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése program keretében Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között vertikális együttműködési modell kiépítése a hálózattá fejlesztés első lépéseként címmel részesült támogatásban. E projekt keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése valósul meg tanulóbarát iskolai környezet kialakításával és a hátránykompenzációt segítő ismeretközvetítő, ismeretelsajátító módszertani képzésekkel, az intézményfokozatok között átívelő pedagógiai rendszer alkalmazásával. Jelentős eszközfejlesztések a HEFOP és a HEFOP B. programok, illetve egyéb hazai pályázatok keretében valósultak meg: aktív táblák, hordozható számítógépek, projektorok újabb informatikai szakterem kialakítása internetes hozzáféréssel fejlesztő eszközök, játékok mozgásfejlesztő eszközök, játékok tanulást, tanítást segítő szemléltető eszközök udvari játékok A pedagógiai kultúra és tanítási módszerek fejlesztését segíti a drámapedagógiai elemek alkalmazása, melyekkel csökkenhetők az egyéni tanulási-és az eltérő szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó hátrányok. A kooperatív tanulási technikák alkalmazásával célunk, hogy a gyermekek megtanulják, hogy miként tudják használni az együtt-tanulás módszereit, ha valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel. A szakmai, pedagógiai innováció elsősorban a módszertani kultúra bővítésével, valamint a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével, illetve kiterjesztésével valósul meg. Intézményünk a 2/21-es nevelési-oktatási évtől kezdődően vállalja tudatosan a sajátos nevelési igényű gyermekek, a tanulási, magatartási, beilleszkedési rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelését. Iskolánk személyiségközpontú, gyermekközpontú intézménynek vallja magát, fő feladatunknak a gyermekek egész személyiségének fejlesztését tartjuk. Az együttnevelés személyiségfejlesztő hatású, ezért nálunk a tanulók az iskolai élet minden mozzanatában együtt élnek sajátos nevelési igényű társaikkal. Így megtanulják, hogy mindenki felelős a másikért, mindenki szorulhat segítségre és mindenki tud segíteni. 12

13 A 27/28-as nevelési-oktatási évtől kezdődően intézményünk biztosítja a gyomai városrészen élő 3-6 éves korosztály óvodai nevelését is, valamint Csárdaszállás Község közigazgatási területén az óvodai feladatellátást. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk, a tanórai foglalkozásokon túl. 25 óta két korszerűen felszerelt helyiségben folyik a fejlesztő munka. 27-től egy mozgásfejlesztő-helyiséget is birtokba vehettek gyermekeink. Integrációs és képesség-kibontakoztató programunkat öt éve működtetjük intézményünkben, hogy biztosítsuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentését az oktatásban. A program alkalmazását a 27/28-as tanévben a HEFOP B nyertes pályázat adta lehetőség keretében kiterjesztettük az óvodára és a helyi szakközépiskolára. Órákon és szabadidős foglalkozásokon alkalmazzuk a korszerű pedagógiai módszereket, különféle játékokat, kooperatív csoportmunkát, drámapedagógiai módszereket, differenciálást. Az IPR-es munkát segíti az IPR koordinátorok által készített Feladatbank és Játékgyűjtemény.. e Az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, és hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását Belső információs rendszerünk működése: 1.c fejezet, 3.d fejezet Számos nem hivatalos úton is érkezik, érkezhet hozzánk információ. Minden dolgozónkat, tanulónkat, szülőket potenciális információforrásnak tekintjük. Ők az iskolai élet napi működése során szintén végeznek információelemzést, értékelést, információ átadástközvetítést. A Pedagógiai programunkat nevelőtestületünk együtt, közösen írta meg és állította össze. Az intézményen belül felhalmozott tudást, tapasztalatot, módszereket a pedagógusok megosztják egymással. Igyekeznek minél több szakirodalmat beszerezni, és azokat folyamatosan felhasználni, alkalmazni nevelőmunkájuk során. A tantestület zöme folyamatosan képezi magát, továbbképzéseken vesz részt. Az intézmény különböző egységeiben bemutató foglalkozásokat tartanak a nevelők, amelyeken megismerjük egymás bevált gyakorlatát, módszereit. Közös rendezvényeink is jó lehetőséget nyújtanak az általános tapasztalatcserére. Az IPR helyi gyakorlatát, mint Jó gyakorlatot szakmai továbbképzéseken mutattuk be más közoktatási intézményeknek, az OKTADOR Pedagógiai Intézmény szervezésében. A tantestületek szervezett fejlesztési tréningek keretében vették át a kipróbált és mérési mutatókkal alátámasztott, adaptálható programunkat. Bemutattuk az intézményünket az érdeklődő iskolák kollégáinak, majd bemutató órákon közvetítettük az IPR keretén belül alkalmazott új, sokszínű pedagógiai módszereket. Az IPR gyakorlati működtetését kiscsoportos konzultációk keretében, dokumentumainkat CD-n adtuk át. Ebben a tanévben 13 intézmény látogatása során számos bemutató órát tartottunk az óvodában, az alsó- és felső tagozaton. A munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását tükrözi az évek óta sikeresen működő pályázatíró team munkája. Az elnyert pályázati összegekből programfejlesztések, eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, módszertani továbbképzések, bérjellegű kifizetések valósultak meg. 13

14 Tanév Beadott pályázatok száma Nyertes pályázatok száma 26/ / / FOLYAMATOK 5.a Az intézmény hogyan tervezi meg, alakítja ki és milyen rendszerben működteti folyamatait Intézményünk a Comenius I. modell alapján kezdte kiépíteni minőségirányítási rendszerét 2-ben. Folyamataink azonosítását is ekkor végeztük el, team munkában. Már ekkor felmerült az intézményi kulcsfolyamatok meghatározásának szükségessége. Ekkor hoztuk létre a minőségirányítási rendszert alkotó jelenlegi, PDCA elv szerinti folyamat-struktúrát, melyet azóta is működtetünk. A meghatározott kulcsfolyamatokat és ehhez rendelt alfolyamatokat az IMIP tartalmazza, a folyamatrelációs ábrával együtt. Az IMIP melléklete a Folyamatleírások és eljárásrendek gyűjteménye, amelyben a következő folyamatainkat szabályoztuk: Pedagógiai Program átdolgozása Éves munkaterv készítése Éves értékelés Panaszkezelés (gyermek, tanuló) Panaszkezelés (alkalmazott) Első osztályosok beíratása Óvodai beíratás Nyomon követés Emberi erőforrások Továbbképzés Belső értékelési rend - Irányított önértékelés - intézményi önértékelés - Teljesítményértékelés - pedagógusértékelés Intézményi működés javítása Fizikai biztonság Beszerzés Gazdasági eljárás Partneri igényfelmérés Kibővített vezetőségi ülés Minőségirányítási rendszerünk legfőbb célja az egyes folyamatok szabályozott végrehajtása, figyelemmel kísérése és fejlesztése. 5. b Az intézmény hogyan fejleszti tovább folyamatait a működés hatékonyságának és partnerei elégedettségének növelése érdekében Minden szabályozott folyamatunkat 1. próbaműködésre bocsájtjuk 2. a szabályozott - próbaműködtetett folyamatot bevezetjük 3. a PDCA logika alapján működtetjük. a szükséges módosításokat végrehajtjuk. 1

15 A folyamatok lépései és a lépésekhez tartozó tevékenységek, értékelések a partneri igények alapján is kerülhetnek ki, illetve be a folyamatba. A folyamatok elemeinek módosítására bármely, a folyamatban érintett kolléga tehet javaslatot. Az ajánlott változtatásokat a minőségirányítási csoport a tantestület elé terjeszti. 5.c Az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti tovább nevelési-oktatási tevékenységét a partnerek igényei és elvárásai alapján A nevelési-oktatási tevékenységeink tervezési, fejlesztési folyamatának bemenetei a következők: a Helyi pedagógiai Program - mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat Éves munkaterv - konkrét feladatok megjelölése a 2.a fejezet szerinti forrásokból összegyűjtött és feldolgozott belső és külső információk, adatok a 2.b fejezet szerint kialakított hosszú távú elképzelések az 5.e fejezet szerint összegyűjtött, a 6. fejezetben bemutatott közvetlen partneri vélemények, elvárások, igények a.a fejezet szerint összegyűjtött, a 8. fejezetben bemutatott közvetett partneri vélemények, elvárások, igények az országos, helyi kompetenciamérések, képesség- és tudásfelmérések eredményei 5.d Az intézmény hogyan valósítja meg és szervezi nevelési-oktatási tevékenységét - mint partnerei számára nyújtott szolgáltatást a mindennapi működése során A partnerek igényeinek ismeretében, és a társadalmi, gazdasági elvárásokkal összhangban készítettük el Pedagógiai Programunkat. A közös követelmények meghatározásánál a HPP és az adaptált, helyi viszonyokra kidolgozott tantervre építve készülnek el az egyéni tanmenetek, tantárgyanként és osztályonként minden év szeptember 3-ig. Az óvodában az ONAP és a HOP, valamint a komplex prevenciós óvodai program adaptációja alapján készülnek az óvodai időtervek. A kompetencia-alapú oktatásban résztvevő osztályok tanmeneteit a meghatározott modulok alapján készítik el a nevelők. A munkaszervezési eljárásoknál egyik legelterjedtebb a munkaközösségek működése. Felsőbb évfolyamokon működő munkaközösségek: reál, humán, idegen nyelvi, testnevelés, osztályfőnöki. Alsóbb évfolyamokon két munkaközösség működik: az 1-2. évfolyam és a 3-. évfolyam tanítói részvételével. Egy munkaközösséget alakítottak a napközis feladatokat ellátó nevelők is. Az óvodában is működik egy munkaközösség. A munkaközösségek működésére jellemző, hogy egy pedagógus több munkaközösség tagja is lehet. A munkaközösségek együttműködnek egymással. Az ügyeleti rend megszervezésénél az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezető igyekeznek egyenlő arányban elosztani az óraközi és a délutáni ügyeleteket. Az ügyeletes nevelő feladatait az SZMSZ, illetve az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A helyettesítést az iskolában az intézményvezető-helyettes szervezi, az óvodában ezt a tagintézmény vezető végzi. A tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése a következők szerint valósul meg: Óvodában: - Fejlettségmérő lapok segítségével a gyermekek fejlettségének vizsgálata 15

16 - Az egyéni fejlesztésben részesülő tanulókról a fejlesztő pedagógus, fejlesztési naplót vezet. - DIFER teszt végzése Iskolában: - 1. osztályban DIFER teszt elvégzése - Olvasási képességmérés az Apáczai kiadó tesztjeivel - Bemeneti mérés az 1. évfolyamon környezeti nevelésből és egészségnevelésből - SZTE mérései - Kompetencia-mérések., 6. és 8. évfolyamon - Kimeneti mérés 8. évfolyamon környezeti nevelésből és egészségnevelésből - Minden évfolyamon ősszel és tavasszal mérés történik a tanulók fizikai állapotáról - Az egyéni fejlesztésben részesülőkről a fejlesztőpedagógus fejlesztési naplót vezet - Az IPR-es tanulók fejlesztéséről is külön naplóban vezetik a pedagógusok a fejlesztés módját, formáját Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős irányításával történik, melyben további jelentős feladatokat látnak el a csoportvezető óvónők, az osztályfőnökök és a szaktanárok. Probléma estén a Térségi Humánsegítő Szolgálattal, az önkormányzat gyámügyi osztályával, pszichológussal, fejlesztő pedagógussal együttműködve igyekszünk megoldást keresni. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben az óvodások, tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra. Az ifjúságvédelmi feladatokhoz tartoznak a drogprevenciós feladatok is, amelyeket a nyertes pályázatok és a rendőrség segítségével valósítunk meg. Iskolánkban a tehetséggondozás és a felzárkóztatás elősegítése érdekében a tanítási órákon a fő hangsúlyt az alapkészségek fejlesztésére fektetjük, az eltérő adottságok, képességek és egyéb szociális háttértényezők figyelembe vételével, azok kiegyenlítésére. A kooperatív-, a kompetencia-, a moduláris-, a differenciált- és a projektoktatás mindegyike olyan módszertani elem, amely ezt segíti megvalósítani. Csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelv és az informatika órákon. Egyéni igényeiknek megfelelően emelt szintű angol nyelvoktatásban részesülhetnek tanulóink. A szakköri foglalkozásokat, valamint a tehetséggondozást egyéni jelentkezés alapján vehetik igénybe tanulóink, ahol az egyéni képességek és készségek fejlesztése folyik. Intézményünkben tanévenként 1-15 szakkör, és 1-12 tehetséggondozó foglalkozás közül választhatnak tanulóink. A felzárkóztató foglalkozásokra a szaktanár és az osztályfőnök ajánlása alapján járnak tanulóink, ahol a különböző hiányosságokat, lemaradásokat pótolhatják kiscsoportos foglalkozás keretében. A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési,- tanulási,- magatartási zavarral küzdő tanulók integrált ellátása megfelelő továbbhaladást, ismeretelsajátítást, felzárkóztatást és közösségi légkört biztosít számukra. Fejlesztésüket, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő óvodapedagógus és fejlesztő pedagógus, valamint gyógytestnevelő segíti. Az óvodában a szülőkkel egyeztetve külön foglalkozásokon vehetnek részt a gyerekek tehetségük felismerése és kibontakoztatása érdekében. Iskolánkban a HEFOP pályázat keretében került bevezetésre a kompetencia-alapú oktatás a 26/27-es tanévben. Jelenleg az 1., a 2. és a 3. évfolyam egy-egy osztályában a matematika és az olvasás-szövegértési kompetencia fejlesztése történik. Az 5., 6., 7. és a 8. évfolyam nyolc osztályában szociális kompetencia fejlesztése zajlik. 16

17 A fejlesztett terület moduljait a szaktanárok a történelem, technika, osztályfőnöki, valamint a földrajz és etika tantárgyak kereteibe illesztik bele. Ebben a tanévben bevezetésre került a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon, amely az alapkészségek fejlesztését szolgálja. Az első három évfolyamon az országos jogszabályoknak megfelelően félévkor és év végén szöveges értékeléssel értékeljük a tanulókat. A negyedik évfolyamtól kezdve már osztályzatot kapnak a tanulók, illetve félévkor és év végén érdemjegyekkel értékeljük az éves munkát. Az osztályzásnál a munkaközösségek egységes, százalékosan megadott értékhatárt dolgoztak ki, az osztályzatok megállapításához. Intézményünk nagy hangsúlyt helyez arra, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az iskolafokozatok közötti átmenet. Az óvodába kerülést óvodai nyílt nap és Ovi- kóstoló szervezésével segítik az óvónők. Az óvodából az iskolába való átmenetet a szülőknek szervezett nyílt nap és az óvodás gyerekeknek tartott Suli-kóstoló előzi meg. Ezt a folyamatot segíti az óvónők iskolai látogatása is. Az 5. évfolyamba lépéskor a volt osztályfőnökök segítenek a tanulók személyiségének megismerésében, a tapasztalatok átadásával. A 8. osztályosok iskolaválasztását segíti a pályaválasztási felelős és az osztályfőnök. Ezt segítik a középiskolai nyílt napok, és a pályaválasztási szülői értekezlet, melyen meghívottként vesznek részt a helyi középiskolák vezetői. Iskolánk szorosabb együttműködést folytat a Bethlen Gábor Szakképzővel, mivel konzorciumi tagként vett részt iskolánk HEFOP-os pályázatában. Ennek keretében a volt nyolcadikos osztályfőnök ősszel, a középiskolai osztályfőnök félév után látogat el egymás intézményébe, és tájékoztatást ad a tanulókról. 5.e Az intézmény hogyan menedzseli és fejleszti tovább közvetlen partnerkapcsolatait Közvetlen partnerek Szülők Alapvető fontosságúnak tartjuk a szülőkkel történő fokozott kapcsolattartást, a kölcsönös kommunikációt: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, közös szabadidős programok, értékelő megbeszélések, egyéni beszélgetések formájában a tanulók teljes körű képesség-és személyiségfejlesztése érdekében. A szülők tájékoztatása és igényeik, véleményük megismerése érdekben évente 2-3 alkalommal ISZSZ értekezletet tartunk. Az IMIP-ben rögzítettek szerint 2 évente kérdőív formájában elégedettségmérést végzünk, melynek eredményeit folyamatainkba beépítjük. Tanulók A tanulók mindennapos tájékoztatása az őket érintő feladatokról az osztályfőnök, a nevelők és a DÖK diákvezetők segítségével történik. A tájékoztató jellegű kapcsolattartás az óvodában és az alsó tagozatban színesebb, változatosabb, mivel használják a tájékoztatás témájával összefüggő, dekorációval ellátott INFO falat. A hivatalos Tájékoztató füzetet előírás szerint használjuk. Az elégedettségmérést a tanulók körében is elvégezzük 2 évente. 17

18 Társintézmények A társintézmények tekintetében eltérő a kapcsolattartás eredményessége. Többségükkel azonban alkotó, kölcsönös és napi együttműködés valósul meg a hatékony feladatszervezés érdekében. Ilyen a közös pályázat, konzorciumban történő eredményes projektmegvalósítás, közös továbbképzések szervezése, szakmai értekezletek, konzultációk. Védőnői szolgálat A rendszeres kapcsolattartás az orvosi vizsgálatok, oltások, tisztasági vizsgálatok, előadások tartása keretében valósul meg. Az intézmény biztosítja az iskolai védőnő segítségével, hogy az érdeklődő tanulók elsősegélynyújtó, csecsemőápolási ismereteket adó tanfolyamon vegyenek részt. Interjú és kötetlen beszélgetések alkalmával tájékozódunk intézményünkről kialakított véleményükről. (lásd 1.c és 5.d fejezet) EREDMÉNYEK 6. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 6.a A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről (az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok) Az intézmény az eredmények összevetésére a 23/2-es tanévben benyújtott és értékelt anyagot (Közoktatási Minőségért Díj 23)(amely minden kritériumra széleskörűen kiterjedt) használja az értékelő csoport. Ekkor a Partnerségi kategóriában kaptunk visszajelzést a Közoktatási Minőségfejlesztési Csoporttól. Ekkor kaptunk a fejlesztési prioritásokhoz segítséget. Az összehasonlító, elemző értékelés másik alapköve a 25/26-os tanévben végzett partnerigény-felmérés, valamint 27-ben az IMIP átdolgozásakor átdolgozott indikátorrendszer, ahol már 5 éves adatokkal is rendelkezik az intézmény. A mérési adatokat a saját fejlesztésű kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze, saját adatfeldolgozással. A tanulók 3%-át vontuk be a mérésbe, a szülői minta a mérésbe bevontak átlagosan 75%-a. 1. ábra A közvetlen partnerek általános elégedettsége pontszám 5,5 3,5 3 2,5 2 1,5 1,3,3,6,7,3,,5,6, szülő tanuló_alsó tanuló_felső 23_ 25_6 28_9 18

19 A szülők és a tanulók általános elégedettsége a vizsgált időszakon belül kissé nőtt, amelyet valószínűleg, az iskola hagyományépítő tevékenységének köszönhetünk. 2. ábra Kapcsolattartás fontossága az intézménnyel 5 átlagpontszám,5 3,5 3 2,5 2,7,6,,5,3,2 23_ 25_6 28_9 1,5 1 1_. évfolyam 5_8. évfolyam A szülők kapcsolattartási hajlandósága a vizsgált időszakban minden korosztályban csökkent, ami sajnos társadalmi jelenséggé nőtt közéleti passzivitás nálunk is megjelenő formája. 3. ábra Egyéni képességek kibontakozásának lehetősége átlagpontszám _évfolyam 5_8. évfolyam óvoda 23_,5 3,9,6 25_6,3 3,8 28_9,5 3,8,7 (A 25/6-os tanévben az óvodái kérdőív még nem tartalmazott erre vonatkozó kérdést) 19

20 . ábra A délutáni foglalkozások lehetősége 5,5 átlagpontszám 3,5 3 2,5 2,2,5,,3,7 23_ 25_6 28_9 1,5 1 1_évfolyam 5_8. évfolyam óvoda 5.ábra A gyemekközpontúság megítélése 5,5 átlagpontszám 3,5 3 2,5,7,6,3,28,,7 23_ 25_6 28_9 2 1,5 1 1_ évfolyam 5_8. évfolyam óvoda A három témakör megítélése hasonlóan alakult, mindhárom az eddigi munkánk pozitív visszajelzése. Az utolsó két kérdés az IMIP átalakítása után került a kérdőívbe, tehát erre vonatkozó kérdés az előző teljes körű önértékelés során még nem szerepelhetett. A fenntartó véleménye az intézményről: Az intézmény működése és tevékenysége a törvényi előírásoknak, változásoknak megfelelő. Igyekszik a nevelőtestület olyan szinten megvalósítani az oktatási-nevelési tevékenységet, hogy a felnövekvő ifjúság érezzen rá a tudás megszerzésének örömére és lássa meg a külső környezeti hatások közül azt, ami értéket képvisel, legyen számukra fontos a tolerancia, korosztályuknak megfelelő magatartási forma betartása. Az intézmény igen sok területen biztosít lehetőséget a gyermekek fejlesztésére, nevelésére, oktatására, képzésére (hasznos szabadidő eltöltés, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, irodalmi-, sportfoglalkozások, egészségmegőrző, környezetszépítő, közösségépítő foglalkozások, stb.). Az intézmény nyitottsága területén is megtalálhatók a partneri, szakmai és testvérvárosi kapcsolatok. 2