Tar talom. RÁBA GYÖRGY: Farsangi forgatag... 3 A 80 ÉVES LATOR LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tar talom. RÁBA GYÖRGY: Farsangi forgatag... 3 A 80 ÉVES LATOR LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE"

Átírás

1 MÛHELY Borbély János István: Krleža és a magyarság Miroslav Krleža: Pesti napló ( ) A 80 éves Lator László köszöntése Imreh András: A régi malom; Szabó T. Anna: Jegyzet Lator László versbeszédéhez; Mesterházi Mónika: A bizonyosság illetése (Lator László: A tér, a tárgyak) André András, Bálint Lilla, Báthori Csaba, Borián Elréd, Fecske Csaba, Gyõrffy Attila, Nagyatádi Horváth Tamás, Oláh András, Pék Pál, Rába György, Schein Gábor, Sütõ Csaba András, Szalai Zsolt, Tandori Dezsõ, Tatár Sándor, Zsille Gábor versei Centauri és Dalos Margit prózája Wehner Tibor: Lebó Ferenc mûveirõl Lebó Ferenc szobrai, érmei és kisplasztikái

2

3 Tar talom RÁBA GYÖRGY: Farsangi forgatag... 3 BORBÉLY JÁNOS ISTVÁN: Krleža és a ma gyarság... 5 MIROSLAV KRLEŽA: Pes ti nap ló ( ) (Bor bély Já nos Ist ván for dí tá sa)... 6 Háromezer, ötezer év nyi szláv vá kuum a bar bár, szittya, hiperboreusi éjszakában, s nekik se hírük, se ham vuk. Mit csi náltak? Merre voltak? Hát valóban csak akkor búj tak ki a to jáshéjból, midõn a szalonikiek meg tanították õket írni-olvasni? Különös. Amint szólás ra nyílt a szá juk a kü lön fé le jelenségekrõl és dolgokról, ami az európai értékeket illeti, azonnal meg volt sa ját vé leményük, amely töb bé-ke vés bé még sem vág ös sze az ún. eu rópai civilizáció bizonyos koordinátáival mind a mai na pig. A 80 ÉVES LATOR LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE IMREH ANDRÁS: A régi malom SZABÓ T. ANNA: Rákérdezés Jegyzet Lator László versbeszédéhez Lator László költészetének legelemibb mozgatója a vágy. Azt is mondhatnám: a megbizonyosodás vá gya de ez a bi zonyosság mindenképpen más természetû, mint az érzékekkel megtapasztalható tények: inkább az érzékfölötti sugallatok végsõ, mindent egybelobbantó bizonyossága. Az érzékek evilági öröme ugyanis sohasem volt kétséges a számára: verseinek anyaga tele van az érzékek (fõként a szem, a szag lás és a bõr) biz tos gyö nyö rû sé gé vel. MESTERHÁZI MÓNIKA: A bizonyosság illetése (Lator László: A tér, a tárgyak) BÁTHORI CSA BA: Beszélni Gyermeteg gondok Elvont Mérleg GYÕRFFY ATTILA: Wolfgang Amadeus Mo zart, a nincs telen Musical-parafrázis FECSKE CSABA: A kertkapuban Minden út hozzám vezet Volt sok szép BORIÁN ELRÉD: Van Gogh a tükör elõtt a mezõn Önarckép A zarándok Hold álma Ha-jó-út NAGYATÁDI HORVÁTH TAMÁS: Az élet betege Autoagathon Talán veled

4 ZSILLE GÁBOR: Haikuk OLÁH ANDRÁS: mûhiba a címzett ismeretlen BÁLINT LILLA: Leült El vagyok zárva Minden másképpen van PÉK PÁL: Visszatart A tér ANDRÉ ANDRÁS: Úgy szûkült Takarítás, kamratélvég SÜTÕ CSABA ANDRÁS: kollázs ugyanarról és másról SZALAI ZSOLT: Ahogy idõnk egymásba szökött és TATÁR SÁNDOR: Felebaráti Szûrt fényben homokóra Sic transit SCHEIN GÁBOR: Bécs, önarckép TANDORI DEZSÕ: Egy híres idézetre Egy hírtelen versre DALOS MARGIT: Ismét a kertben CENTAURI: Henry Lawson esete WEHNER TIBOR: Lebó Ferenc mûveirõl BAÁN TIBOR: Szerephelyzetek (Rába György: Földlakó) HANTI KRISZTINA: Folyamatosan változó állandóság (Gergely Ágnes: Útérintõ) HALMAI TAMÁS: Semmihez méltó hasonulás (Kalász Márton: Kezdõ haláltánc) KEMSEI ISTVÁN: Elveszett benne az idõ (Dalos Mar git: Kõ dünnyögések) EISEMANN GYÖRGY: Tóth Krisztina: Vonalkód KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A szö veg kön tö sé ben (Jász At ti la: fé ke zés) SZEMES PÉTER: azírásöröme (Szalai Zsolt: sörülökazerkélyen) SZIGETI KOVÁCS VIKTOR: A má sik történelem (Zal ka Csenge Virág: Útban az ég fe lé) THIMÁR AT TI LA: A ze ne min denkié? (Falvai Mátyás: Allegro barbaro) LAPIS JÓ ZSEF: Mert mind annyian szeretõk vagyunk (Tomaž Šalamun: Meg rozsdáll a szerelem ha követelik) WENCZEL IM RE: Ferencz Gyõzõ: Radnóti Miklós élete és költészete KÉPEK: LEBÓ FERENC szobrai, érmei és kisplasztikái MÓSER ZOLTÁN fotója (16. oldal) 4

5 RÁBA GYÖRGY Farsangi forgatag A mu lat ság kar ne vá li nagyvároson át bokáznak osztályrészek torz pofái ör dö gét a száz bo hócnak táncolók közt akadhatnék ma gam ra én cso da dok tor mint kit meg csípett tíz vadméh ele ge nincs so ha jó ból kérdésedre név szerint a Dottore meg sem ing fe lel meg se ren dül válasza csupa szemfül révülten el is hiszi nincsenek kételyei Lám kö veti alakváltó mit meg tehet a mezcsere Pulcinella sem va rázsló saját farsang esztelene meghökkentõ kacabajka fe di s vé li õ a szép szí nes rongy bár ta kar gat ja sza val ja hõs szö ve gét fennen hangoztatja a föld középpontja igazát ne tagadd megnézheted magadat kottájához bután hû lehetsz együgyû Színre perdül Colombina csöpp szok nyá ja bo kor ug ró mint ha örök nyár ba hív na boszorkánynak sem utolsó elbûvölõ igéjében bizakodol szép fiú csalatkozol te hiszékeny mért vol tál olyan hiú szebb-e je len múlt nál semmit sem okultál ismerd be hiába a fenn költ ti ráda az óda szét porló áprilisi porhó Fogd föl mi vé vál tál el nyûtt Arlecchino ment hetetlen sose lesz belõled felnõtt gondolkodjál végre szentem azért ne légy he behurgya füg gessz súlyt a sza vaidra a szél kön nyen tovahordja s nem lépsz em berközi hídra aki csak ma ga egy az zal nem sok ra megy 5

6 ha nem is sze reted nem mos toha szereped benne vagy hibátlan a fel vonulásban Truffaldinók kö rülötted görnyedezõ görbe hátak vigasztaljon célod többlet önmagadnál ne alább add csilingelje csak térdükre fûzött kolomp alávetett hûbéresküjük örökre szemléld nyugodtan tükrödet te az vagy ki vagy test és lel ke agy csak bolt ban pök hen di úr ki más ként sen ki tálcavivõ lakáj nem le szel so ha már Pantalone ké pében is elõállhatsz még megeshet új gú nyád is far sang ra visz vesztõ álcáját ne vesd meg neved legyen bár Tartaglia ko ra itt nyom ko ra ott nyom többi maszk kevésre tartja rit kán is vagy köz tük ott hon noha többé sose feje csak részese nagyszerû menetnek nem érsz ke vesebbet veterán szereplõ nem csú fít el szep lõ 6

7 BOR BÉLY JÁ NOS IST VÁN Krleža és a ma gyarság A for dí tó be ve ze tõ je Miroslav Krleža ( ), a hor vát iro dalom nagy alakja, a nem zet bárd ja, hoszszú évtizedeken át a horvát iro dal mi és köz élet nagy gu ruja, lankadatlan kritikai szellemének birtokában mindeneknek a mércéje és megmondhatója, igen korán kap csolatba került a magyar nyelv vel és kul túrával. Hiszen 1908-ban, tizenöt éves korában lett a pécsi hadapródiskola növendéke, majd a pesti Ludovika Aka démián folytatta tanulmányait. Már elsõ irodalmi szárnypróbálgatásaira nagy hatással voltak a magyar iro dalom legnagyobbjai (Petõfi, Ady), történelmi és politikai nézetei kialakulásának egyik forrása pedig a pesti Ga lilei-kör eszmerendszere. Adyról írt, igen jelentõs esszéjében tesz hitet arról, mennyire azonosul a költõ vel meg a ko rabeli haladó magyar értelmiséggel a végnapjait élõ Monarchia közállapotainak ostorozásában és a magyarság sorskérdéseinek megítélésében, melyet aztán késõbbi írásaiban mindig is a közép-európai valóság összefüggéseiben szemlélt. Ez tük rözõdik annak az írónak a mû veiben, akit opponensei nem átalltak osztrák magyar purger -nek titulálni. Így például naplójegyzeteiben is lépten-nyomon találkozunk ezzel a szemlélettel. Krleža egész éle tében (irodalmi) naplót is írt, melynek öt kö te tét az 1914-tõl 1969-ig ter jedõ éveket ölelve fel Szarajevóban adták ki 1977-ben Dnevnik (Napló) címmel. A sorozat I. kötete az 1914 és 1917 közötti évekre vonatkozik, s eb bõl kí nálkoztak magától értetõdõen azok a pesti nap lóbejegyzések, amelyek 1916 kora õszi heteiben keletkeztek. Vagyis akkor, amikor a fi atal osztrák magyar katona a harc téren szerzett sebesülésével hadosztályorvosi felülvizsgálatra várt a kiszuperálás reményében. S csakugyan, az állományba nem került vis sza, ellenben hadtápszolgálatra rendelték, úgyhogy hamarosan már Zágrábban szolgál. Ezeknek a részleteknek, természetesen, ma elsõsorban a magyar vonatkozásai figyelemre méltók, s azok, amelyek Krleža ma gyarságképérõl és a korabeli (90 év elõtti) vi szonyokról, gondolkodásmódról, rezonokról nyúj tanak adalékot. Petõfitõl Ad yig, Hungáriától (extra Hungariam) Hunniáig szemrevételezve a dolgot diagnosztizálható, hogy a magyar ügy nem egész séges írja nov. 14-én. Kor vin Má tyás tól a Zrí nyiekig, Martinovicstól Jászi Oszkárig és gróf Tisza Istvánig szá mít va nem áll jól a szé ná ja. S nem is le het hely rehozni Bánk bán-féle grillparzeriádákkal... Másrészt pedig ezekbõl, valamint egy évi, de 1916-ra visszautaló bejegyzésbõl megtudjuk, hogy a 23 éves galíciai frontkatona, majdani osztrák magyar purger, Budapesten és a nagy Osztrák Magyar Monarchiában, horvát létére, nem szláv kisebbségnek, ha nem el lenkezõleg: szláv többségnek érzi magát. Hogy mennyire igaza volt, azt a tör té ne lem bõl tud juk. Így azt is, hogy ez a tu dat volt az egyik ak kora feszítõerõ, melynek törvényszerû következménye az, ami nemsokára bekövetkezett. És továbbgondolva a dolgot úgy tû nik, hogy ez a fe szítõerõ, más irányban bár, de nap jainkban is robbantani képes. Korszakokon átívelõ, hosszú élete során Miroslav Krleža, ha oly kor el lentmondásosan vi szo nyult is a ma gyar nyelv hez, kul túrához, mindvégig nagyra tartotta, hogy tud magyarul, magyar irodalmat olvas. Lõkös István, a neves kroatista és krlezsológus ír ja visszaemlékezéseiben, hogy amikor utol jára meglátogatta az írót zágrábi otthonában (1981 augusztusában), a már nehezen mozgó aggastyán magyarul üdvözölte, és azt mondta: magányában, lám, magyarul olvas, újságokat és könyveket, pillanatnyilag éppen Krúdyt. Találkozásaik során Krleža több ször is nosztalgiával beszélt fiatalkori éveirõl Pécsett és Budapesten, egyébként pedig azzal, hogy fordításban úgyszólván minden jelentõs mûvét a magyar ol vasóközönség is ismerte, befogadta, sok-sok szál fûzte írótársakhoz, irodalomtudósokhoz, a mûvelt ma gyar köz véleményhez. Hogy menynyire fontosnak tartotta nyelvünket, arra nézve egy anekdota maradt fenn. Fiatal írók társaságában, akik arról be szélgettek, hogy milyen fon tos számukra a nyugatias mûveltség elsajátítása, Krleža egy szer csak föl tette a kérdést: Na, és tud tok ti ma gyarul? Nem tudunk! Dehogyis tudunk! hangzott karban a vá lasz. Krleža pe dig ek kor ál lítólag ezek kel a sza vak kal zárta le a be szélgetést: Jegyezzétek meg! Ha nem tudtok ma gyarul, nem is vagy tok iga zi hor vát ér telmiségiek. 7

8 MIROSLAV KRLEŽA Pesti napló ( ) 1916 szeptembere Az után a ren geteg vér, sártenger és õrület után Galíciában: a Pesti Hírlap mint nap jaink krónikása! Botrány! Ez a Pesti Hír lapnak nevezett malac 1912 óta következetesen hû maradt önmagához. Ha látjuk, hogy az efféle Pesti Hírlapok mindegyike valójában egy ri no cé rosz, s hogy mind az, amit ezek a bû nözõk mûvelnek, nem tréfadolog, hanem hogy ily mó don liferálják va gonszám az emberi koponyákat Tisza Ist ván ha lálmalmaiba (akár a cu korgyári iparvágányokon a répát), ak kor mit le het kez deni ezzel a Pesti Hírlappal, amely per sze nem csak az, ami, ha nem va lami egészen más is. A kor, mely ben élünk, az is tenek alkonya, akik immár má sodik évszázada halódnak: a 19. szá zad öt venes éveitõl kezdve mindmáig. Hogy fest majd a 20., ki tudná azt megmondani ennek a beszámíthatatlan õrültnek a tizenhatodik évében, ha egyszer a leg elején élünk, és e há borúson kívül még nem jártunk ki egyet len más os ko lát sem? Va lamiféle rólunk szóló tanúbizonyságot, egyedül ezt hagyhatjuk örökül az utánunk jö võk nek: arról, hogy milyen ke lekótyák, minden tekintetben éretlenek, de máris min den zsi gerünkben mé telyesek, határtalanul ostobák, tudatlanok, arcátlanok és kegyetlenek voltunk. Egyedül ezt, tehát, bi zonyságául, hogy testben-lélekben, minden porcikánkban, milyen nagybetegek vagyunk. Ugyan milyennek látnak majd bennünket kétezer-kilencszáztizenhatban? IX. 11., dé li 1 óra kor a Centrál Ká vé ház ban Milyen síremlék emeltessék a mai emberiségnek? A bécsi Neue Freie Pressében egy nagyokos azt mondja, hogy nap jaink jelszava: Eucharistia Austriae Vita 1 Ehhez képest az izraelita vallású szabadkõmûvesek a pesti Világban ironikusan fennköl tek. A szel lem ez oszt rák ár mádiájának jó része azon ban, amely ma a fe kete-sárga eucharisztia magasztos jelszava alatt hal hõsi ha lált, úgy be szél a Galileista sza badkõmûvesekrõl, mint akik valóban azok, aminek mond ják ma gukat, hogy tudniillik: Galileaiak! A fu tu riz mus meg a for radalom, mondja valaki más (ugyancsak a Neue Freie Pressében), szi nonimák. Ki képes leír ni azt a ka otikus helyzetet, amely például az Amundsen Marinetti el lentétpár viszonylatában nyilvánul meg? Egyfe lõl áll az em berfeletti, hõsies elszántság az Antarktisz vak erõivel felvett küzdelemben, másfelõl pedig a hóbortos játszadozás a józan ész meg az em beri méltóság mindmegannyi fogalmával. Igen ám, de mind annyian a valóság apokaliptikus áradatában sodródunk, amely borzalmasabb, mint ami lyen a má ig is mert leg sötétebb abszolutizmus zsarnoksága volt, amirõl olyan melodrámaian deklamálnak manapság. A tirannusi (tiszti) Csizma önkényuralma alatt, amely lak kozottan, vakon, ostobán, kivikszelve és sarkantyúpengetve tipor vé gig a vi lágon, mint va lami gigászi Gólem a zsidó get tómesékbõl. Távlatilag: a tiszti csiz ma leg sötétebb önkényuralma olyan fetisizmussá fajul, hogy az egész világon szentélyek épülnek majd tisz teletére. De hát, végül is, mért ne? A ré gi Ró má ban lo vak is sze nátorok lehettek. A vi lág nagy ré szén a te hén ma is szent ál latnak számít, a bika ez redéveken át Istenként trónolt olyan, bazaltból és gránitból rakott szentélyekben, amelyek idõtállóbbak és monumentálisabbak voltak mindennél, amit Európa valaha is épített. Macs kák, kí gyók, csukák, lo vak ural kodtak az emberiség fölött, akkor hát most mért ne venné át ural mát az arisztokratikus, tiszti, lovas lakkcsizma, amely fekete gránitból faragott, átokverte oszlop gya nánt olyan óri ásira nõtt, hogy Gibraltártól Grönlandig ellátszik, amint bolygónk jelképeként az egekkel da col, alat ta pe dig az egész por ba, ha muba hanyatlott emberiség kecskeirhában és térden áll va li tániákat mormol. Az egész vá ros fö lött (az épü letek timpanonja, az oszlopcsarnokok, a hidak, a postaszekrények fölött) az a két angyal le beg a Szent Ko ro nát, meg az úgy nevezett közös címert közrevéve, mely címerpajzson, a bizánci korona alatt, a horvát pi ros-fehér sakktábla díszeleg. A szimbólumai ennek az országnak, aminthogy a kétfejû sas, saskeselyû, 1 A szentáldozás Oltáriszentsége Ausztria Élete 8

9 azoknak a svájci spanyol leszármazású uraságoknak a jelképe és felségjele, akik a bécsi Burgban ülnek A császárvárosban, a bécsi kapu diadalíve alatt, mondjuk, ép pen egy, az Ottakringrõl szalasztott strici halad át, egy deklasszált práteri csibész, olyanféle baráber, amilyenek drámámban, a Kraljevóban ját szanak fõszerepet, akitõl hiába is várnánk el, hogy bármiféle, méltónak mondható nemzeti vagy társadalmi meggyõzõdés tekintetében megfelelõ stílust vagy nézetet alakítson ki magá ban; egy ilyen ág rólszakadt, sehonnai éhenkórász és csa var gó, aki tyúk tolvajként egész életét fog dákban kótyavetyélte el, rongyos nad rágja az egyet len va gyo na, s így az tán hi szen ez a lo gikus tagadóan viszonyul mindenfaj ta spa nyol és sváj ci, vagy oszt rák ma gyar, Szent István-i vagy ma gyar ki rályi honvédségi eszményképhez és fétishez, anarchista módjára távol tartja magát tõlük, ráadásul pedig még dezer tõr is Na már most: mit mon danak neki ezek a gránit és már vány architrávokról le nézõ angyalok, melyek a Szent Koro na vagy a Két fejû Sas tündöklését és di csõségét hirdetik? Nem mondanak neki semmit. Ennek a senkiházinak vajon igaza van-e, ami kor ta gad ja, hogy e ter mészetfeletti menazsériának, mindezeknek a szentséges oroszlánoknak, sasoknak vagy angyaloknak bármi értelme volna? Igaza van. Joga van-e hoz zá, hogy sa ját fi lozófiája legyen? Joga van hozzá. Az zal, hogy ta gadja mindezeket a két fejû sasokat és angyalokat, vajon olyasmit is tagad, azt is por ba kí vánja dönteni, ami kü lön ben az egész em beriség, a mai civilizáció vagy kultúra javát szolgálná, s ezért kár vol na, ha ez az egész kék vérû menazséria eltûnne? Nem! Tehát? Ak kor te hát ha valaki Potsdamtól Bécsig vagy Szentpétervárig olyan barátságtalanul tekint ezekre a sa sok ra vagy az R. F. két va rázserejû betûjére a frígiai sapka alatt, mi ként a le züllött csavargók, vajon igaza van-e? Ki mer né ál lí ta ni, hogy nincs, ha egy szer az eset, me lyet leírtam, annyira klasszikus, mint ezé a teker gõé itt, a ká véház elõtt. A Britannia Kávéház kirakatüvege elõtt (míg a Journal de Genève-vel a ke zemben oda bent ülök) egy árny alak tûnt fel, aki rõl az aláb bi sze mélyleírást adhatom: világoskék tri kóban kabát nélkül, papucsként kivágott kalucsniban, hajadonfõtt, a bal alkarja levágva, a megma radt csonk pe dig marcipánszalámiként fi tyeg, vagy pon tosabban úgy, mint egy vé res, friss, duz zadt seb helyektõl borított kolbász, fehér bélbe töltött ragacsos schmierwurst, õ ma ga vá szonnadrágban, az alsó aj kán ki aludt ci garettavég, s úgy eltátotta a száját, mint ha a sír ból néz ne vis sza ránk, vé gül az tán to valódult az utca hosszán. Úgy tûnt, mon da ni akart va lamit, alkalmasint ilyesfélét: je m en f 2 Ezt ne vezik barrés-i defetizmusnak ig úgy voltam vele, hogy ami kor csak rá esett a sze mem a jel szóra, hogy sans-culotte-ok, egyesüljetek, beleborsódzott a hátam. (A ta nulatlan emberfia fanatizmusa a megismerés elsõ lázá ban.) De hát ak kor Ignac Sovecra mért se gítettem rá a kar perecet azon a bizonyos vasútállomáson Szolnok és Debrecen között, két-három hónappal ezelõtt? Sovec csupán ön nön lo gikáját követte. A halálba vezetõ útján, mint beszervezett betörõt, azért küldték, hogy gyil koljon és rabol jon, no de hogy köz ben kolbászt gon dolt csór ni egy má mitól, ugyan minek iz gassa magát az ember az eh hez ha sonló erõszak mi att, ami kor ez az egész szoldátélet nem egyéb szer vezett erõszaknál? Széchenyi hídján a láncsorok Clark-féle vonalvezetése valóban olyan, mint egy rafinált gir land, mely nek há rom, rit mikus parabolája ellentmond a föld nehézkedési törvényeinek. Ez a clarki íve lés a vas ból, acél ból meg alkotott, súlyos tömeget légies zenei motívummá varázsolta a Duna vize fö lött. Mit je lentenek ezek a mesterséges városok, amelyek (mindenfajta logikával dacolva) szlavón tölgyfából épülnek a nagy folyók mentén és ab ból a két-há rom ka nál ten ˆ gervízbõl az Uckától le, a Vratnikig? Köz ben itt, Pes ten meg a Par lament gótikája, az Akadémia reneszánsza, vagy Corvin Mátyás Budáján az a Halászbástya hivalkodik. Mi értelme van mindennek? Lám, négy éve múlt, hogy an nyira vágyakoztam a kalemegdáni Duna, a Száva után (en nek is megvolt az oka-fo ka), emitt pe dig teg nap dél után el húz az a két uszály, te le šumadijai bar na posz tó val és bocs kor ral meg trák szõr mekucsmával: a šabaci és valjevói hús uta zik így Lin zig, on nan meg az auszt riai táborokba, hogy a Pesti Hír lap új ra bi zonygathassa, miszerint már 1912-ben igaza volt, ami kor azt üvöl tötte, hogy szifilitikus faj zat va gyunk, me lyet tûz zel-vassal kell kiirtani az európai civilizáció és a közegészség érdekében. A sors csapása, hogy a (bibliai) babilóniai fogság ostobasá- 2 (fiche). A. m.: Nem tö rõdöm vele. 9

10 gát a sa ját bõ rünkön, élõ húsunkban éljük meg. Bárgyú parafrázisát valaminek, ami már régóta teljesen értelmetlen, semmitmondó szövegnek látszott abból a korból, midõn az emberek még pusztában vándorló nomádok voltak. S manapság mégis ez a mi életünk IX. 14. Esik. Már má sodik napja. Petõfitõl Adyig, Hungáriától (extra Hungariam) Hunniáig szemrevételezve a dolgot di agnosztizálható, hogy a magyar ügy nem egész séges. Corvin Mátyástól a Zrínyiekig, Martinovicstól Jászi Oszkárig és gróf Tisza Istvánig számítva nem áll jól a szé ná ja. S nem is le het hely rehozni Bánk bán-féle ˆ grillparzeriádákkal. (Egy jottányival sem okosabb Franjo Markovic Benko Bot ja vagy Karlo Drackija sem.) Az Andrássy úton tén fe reg ve el né zem azt a do logtalanul nyüzsgõ (elegáns) pesti né pet, s az jár az eszem ben: Az ör dögbe is, miként le het sé ges, hogy ez a sok in gyenélõ nincs a fron ton? Fi nom, pes ti lakk cipõben sétafikálnak, Medgyaszay-slágereket fütyörésznek, egyiptomi cigarettát szívnak, csempésznek, és micso da bu ta álom ez, ami kor az em ber tud ja, hogy ál modik, és mégis éb ren van, hogy az Andrássy úton ha lad, mi közben min denféle ostoba gondolatok motoszkálnak a fejében, hogy veszélyes, a katonaszökevénységgel határos játékot ûz, hogy szakadatlanul azzal ámítja magát, miszerint gondolatban drámákat ír, s ehhez hallgat ki di alógusokat, hogy a valóságban nem létezõ, képzelt személyek életét éli, akik ki nem hordott gye rekként csak gondolatban léteznek, homunculusok, fantomok, intellektuális, spiritiszta szeánszok árnyalakjai csupán, akik csak az el sõ felvonásban jelennek meg a színen, amely sö tét, nordikus, ibseni tó nusokban kez dõ dik, akár egy gyász induló. Angelusra kongatnak a pesti harangok. Buda felõl a Dunán át hozza az est hajnali szellõ en nek a sza maritánusi szeretetnek a hangjait, mi pedig mind nyájan annyira megalázottak, an nyira betegek és olyan elesettek vagyunk; mikor fohászkodhatnánk föl valakihez, akinek szíve van? Még 1914-ben (mind járt az ele jén) mond tam va la ki nek, hogy ha a Szent atya an nyi bá tor sá got ven ne ma gá nak, hogy a kol du sok kal tart son, ha a hol tak és se be sültek, a nyo mor gók és szám ûzöt tek élé re áll na, s rá szán ná ma gát, hogy ve lük együtt alud jon szen té lye i nek lép csõ in, hogy ala mizs na ként ka pott fa lat le gyen az ét ke és ron gyok ban jár jon, ak kor meg ál lít hat ná ezt az õrü le tet, mi kép pen a han gya boly meg ál lít ja a gõz moz donyt. Ez, per sze, a kép ze let pa ra dox já té ka csu pán, mert ha a pá pa az vol na, ami nek len nie kel le ne Te tõ tõl tal pig pá pa, so ha nem vá laszta nák meg, mert õt a nagy tisz te le tû bí bo ro sok kö zül sze me lik ki bi zo nyos kö ve telmé nyek sze rint úgy, ne hogy pon to san olyan le gyen, ami lyen nek mi, manicheusok sze ret nénk. Andrássy úti ott ho nunk ban Daimonion 3 leterített a lábáról egy epilepsziást, s ez az is teni színjáték jó fél óra hosszat eltartott. Az illetõ hu szár szi muláns hírében állt, mivelhogy ez a gyerekember, máramarosszigeti maturáns, állítólag készakarva is ké pes elõidézni az ilyen nyavalyatörõs ál lapotot. Az efféle rohamokat a régi görögök természetfölötti kinyilatkozásnak tekintették, így aztán az es kór a szent be tegségek so rá ba tar to zott. A va co gás meg fog csi kor ga tás, az a hab zó száj jal va ló, dü hödt hánykolódás csakugyan ördögi praktika, ám miben sem ma rad el a sze relmi gyönyörtõl, ami vi szont a köl tõi ih letettségre emlékeztet megtévesztõen. Ez a logikus, gyógyászati tapasztalatokkal alátámasztott következtetés tökéletes ürességet idéz elõ a fejben. Hát a ré szeg ség? Hát a nagy gon do la tok tól va ló meg szál lott ság? Hát a fa natizmus, a máglyák, no és az esz me ne vében elkövetett sokféle erõszak? IX. 15. A Mú ze um-kert ben ülök jóbi alá zat tal dön tés re vár va. Még egy had osz tá lyi fe lülvizs gá lat, s ak kor: vagy ál lo mány, vagy had táp. Ami kor szent je ik hez fo hász kod nak, a kes keny ima szõ nye ge i ken ku por gó ke leti ek föl dig ha jol nak ima köz ben, mi ként a mi bos nyá kunk, aki az es te mind an nyiunk sze me lát tá ra haj bó kolt, mint ha ott sem vol nánk; ezek az ori en tá lis lé hû tõk, 3 Istenség. 10

11 va ló já ban, min den na pi tor nász egy le ti test edzé sü ket vég zik ez zel a sza ka dat lan haj lon gás sal. Ilyen kor már fris sesek a pesti reggelek. Emlékszem a karabély hideg vasára a szeptember reggeli fegyvergyakorlatok idejébõl. Az este még melankolikus hangulatban telt el, de a reg gelre elömlõ derûs napfény minden tekintetben fordulatot hozott: további négyheti naplopást Pest-Budán. Ha Ady Hun ni á ja a mai ma gyar va lóság képlete, akkor micsoda ma Ivan Meštrovic Londonban? Eszményi szimbóluma a nemzetnek, vagy pedig a brit bi rodalom térhódításá nak a Du na völ gyé ben és az Ad ri án? Éhez nek kö rü löt tünk. Ez lép ten-nyo mon ér zõ dik, kü lö nös képp a vil ˆ la ˆ mo son. Veprinci, mošcenicai meg icici as szo nyok a Grand Ho tel Lovran fõ bejárata elõtt, júniusban. Bettler- und Zigeunervolk! 4 Mi, lá badozók, Klotild asszonytól kapunk uzsonnát: jókora karaj fehér búzakenyeret, mellé egy szelet pap rikásszalonnát ropogós húsos paprikával, de minthogy deutschböhmök is van nak kö zöt tünk, s õk nem sze re tik a friss pap ri kát, úgy azt oda vetik a gyerekeknek, akik ugyan an nak a bér háznak az udvarán hancúroznak, ahol Szterényi Stern Klotild úrasszony kilencszobás úri lakásában mi is lakunk, mi vel mint a leg felsõ körökhöz tartozó molto generosa 5 hölgy a Vöröskereszt rendelkezésére bocsátotta apartmanját. Ezek a kis két lábúak udvarunk menazsériájából minden délután mint a verebek lesik a friss babura -paprikával meg tetézett uzsonnánkat. A balkon alatt kitör a zöld paprikákért va ló kö zel harc, deutschböhmjeink leg nagyobb gaudiumára. Abbéli törekvésében, hogy az életnek va lamiféle embertõl független értelmet tulajdonítson, eddig még minden gondolkodó kudarcot vallott. Hogy ez ízlés dol ga, az életjelenségek esztétikai megélésének kérdése, azaz hogy ezeknek az ada toknak írásban, élõbeszédben, üvegen, vásznon és fémöntvények alakjában való tükrözése és megjelenítése a természet viszonylag legmélyebbre hatoló feltárása, amely sohasem válik ennél világosabbá, mindez, úgy látszik, egy szerûen így van , kel tezés nélkül 6 A tény, hogy a Bíborbanszületett elõtt a szlá vokról sehol sem esik említés, nem jelenti azt, hogy nem is lé teztek, azaz, hogy jelenlétük legkegyelmesebb ad notam caesaream 7 tu domásul vételének nem okvetlenül kell egybevágni azzal a feltételezéssel, miszerint azért nem vol tak, mert Porfirogennétosz elõtt sen ki sem em lítette õket. Háromezer, ötezer évnyi szláv vá kuum a bar bár, szittya, hiperboreusi éjszakában, s nekik se hírük, se hamvuk. Mit csináltak? Merre voltak? Hát valóban csak akkor búj tak ki a to jáshéjból, midõn a szalonikiek megtanították õket írni-olvasni? Különös. Amint szólásra nyílt a szájuk a kü lönféle jelenségekrõl és dolgokról, ami az európai értékeket illeti, azonnal meg volt a sa ját vé leményük, amely többé-kevésbé mégsem vág össze az úgynevezett európai civilizáció bizonyos koordinátáival mind a mai napig. Az orosz vagy bár me lyik szláv nyel vû szépirodalom vajon elképzelhetõ-e Európa nélkül? Az összefonódó hatások tömkelegét tekintve a közlekedõedények törvénye illik rájuk. Végsõ soron pedig Európa fogalma, melyre mint eszményre annyit hivatkoznak, csu pán foly tatása egy állapotnak, amely jó régen tart. Hi szen az a va lami is, amit ma Eu rópának hívnak, valahonnan Ázsiából keveredett ide. Csillagok alatt repü lünk, meg csil la gok közt, de csil lag-útitársaink közül senki sem hinné el nekünk, hogy ezen a mi nap sugárözönben fürdõ golyóbisunkon ilyen nyomorultul elveszejtõdtünk, hogy úgy lesünk egymásra, mint a vadászok vadra, s azzal az egyetlen célzattal, hogy minél több em ber-dúvadat ejtsünk el. Megannyi gonosztett, mely régóta tart. Szí vünknek kedves, ódon városok vannak, márvány boltívek és harangtornyok, mûemlékek és szökõkutak, díszparkok és csendes- 4 Koldus- és ci gány nép ség! 5 Igen nemeslelkû. 6 Valószínûleg no vember végén. 7 Õ császári tudomására. 11

12 ségbe burkolódzó, elõkelõ otthonok, melyek oromzatán galambok turbékolnak, tökéletes harmóniában minden a maga he lyén, és itt még sincs egyet len te tõ, mely alatt nem folyt vér, és nincs egyet len ut ca, ahol nem öl tek em bert, és nincs egyet len vá ros, mely nek tornyai fölött nem üvöltött vol na a há ború szörnyetege. Itt vannak mind ezek a dá mák, tisztességtudó, méltóságteljes matrónák, akik a délutáni promenádon sétálva az udvariasság magasiskolájának minden szabálya szerint, hercegnõi elõkelõséggel hajbókolnak egy más nak, de egy sincs kö zöt tük, aki övéi kö zül ne kí sért vol na ki va lakit öldöklésekbe ve ze tõ út ján, vagy olyan, aki ne ka pott vol na hírt, hogy le gyilkolták valamelyik hozzátartozóját, hogy azután az effajta értelmetlen halál napját a tisztes csa lád ha gyományainak emlékezetes dátumaként ápolják. Így élünk. Számunkra viselkedésünknek, magatartá sunk nak ez a leg normálisabb formája, mostanában pedig egy új, háborús irodalmi irányzatról, az emocionalizmusról írnak mint olyan iro dalmi mintáról, amelynek meg kellene hódítania a Gyõzelmet ünneplõ költõk szívét. E szerint az el mélet szerint kétféle hõsiesség van: egy klasszi kus és egy neo klasszicista érzület. Melyik csoportba tartoznak az emocionalisták, akik komp romittálták költõi hivatásukat, minthogy nem akarnak háborúzni? A Promenád felé vezetõ úton a Paspa optikusüzlet kirakatában fotópapírt ajánló Agfa-reklám. Be havazott alpesi menedékház, tetõig érõ hó. Az ablakból, a havon el ömlõ, arany ló cser melyként, melengetõ lámpafény árad a szürkületben. Gondolatban menekülõben ebbõl az õrületbõl: a boldog ma gány idill jébe egy meleg szo bában, a kandalló világa és könyv mellett. Köny vekkel telezsúfolt szoba, távol mindettõl itt. Sétatéri notturno. Vaksin bolyongok a sötétlõ lombok alatt, egy villódzó arany fénycsík hí vogat az éjszakában. Fényforrás, melegség, idill. Egy Agfa-reklám. Álmomban Uri Kan ton ban já rok. Az a be havazott menedékház Uri Kantonban világol. Az egész, mindenestül, ünnep lehetne Uri Kantonban, a valóságban azonban micsoda ez itt mind? A Körzeti Lábadozó Osztály barakkjaiban tegnap ügyeletes tiszt voltam. Na pos káp lár (Tageskapral). Klein, Meštrovic ro kona, tehát Klein stubicai kocsmáros hoz ta a hírt a vá ros ból, hogy meg halt a Csá szár. Az az a Ki rály. Az az se nem Csá szár, se nem Ki rály: pa rádéba bújtatott bábu. Granicsár dolmányban a horvátság négyszáz esztendeje van kiterítve a rava ta lon. Ha ran goz tak. A kö dön át a Selska útig el hallatszott az összes zágrábi harangok zúgása. Poéma az Uri Kantonban látott, szeszélyesen kígyózó, narancsszínben játszó arany fénycsíkról. Ellenpontjaként a feketével bevont, császári gyászdobok dübörgésének. Reménytelenül szétzilálva itt minden. Ördögien földúlva. Veszélyesen, csupa veszedelmes gondolat határmezsgyéjén. Megnyalni a revolvercsövet, hogy szétroppanjon az agyvelõnk, mint az alma a meg vadult ló patá ja alatt. Az vol na most a leg intelligensebb megoldás. Õ csá szá ri és ki rályi felsége lehunyta fáradt szemét, s a legmagasabb imperátori elhalálozás kapcsán sok az idegeskedés az új Császárnak szóló eskütétel körül, mely ceremónia a Szín ház té ri Vöröskereszt-palotában, az Iparmûvészeti Múzeum elõcsarnokában zaj lik. A Csá szár meg halt, él jen a Csá szár! Von Stanich, a há borúban reaktivált (egyébként görögkeleti vallású) cs. és kir. A. D. 8 huszáróbester a saját sza vaival rögtönözve vallásfelekezet szerint sorakoztatja fel két csoportba a páci en se ket, szó sze rint így: Die römisch-katolischen Schokatzen links, die orthodoxen Raitzen rechts 9, az az so ká cok és rá cok, ki-ki ma gának, balra vagy jobbra, hogy az egy ház képviselõi egyidõben vé gezhessék el a ceremóniát, és a bakák an nak rendje-módja szerint esküdjenek fel az Ifjú Császárnak. Karingek és barátsüvegek meg a Fõrabbi. A Múzeum második emeleti karzatán, mellettem: Lederer és Paspa karpaszomá nyos ok, Gavez fõhadnagy a ma ga ezüst és arany vi tézségi plecsnijeivel, az egyikbõl hármat, a másik ból kettõt gyûjtött be, va lamint a Polüphémosz küklopsznak becézett, félszemû Trupac zászlós, to váb bá Pero Plemic, Jankovic és Pilar. Rosenkavalier 10. Gon dol jon ki mit akar, az õ dol ga, no de ez még iscsak egy hofmannsthali zuckerbeckerei koty va lék, és ha sza bad mon da nom, de hát ki tilt ja egészen ol csó. 8 A. D. = ausser Dienst, szol gá la ton kí vü li. 9 Római-katolikus so kácok balra, pravoszláv rácok jobbra. 10 R. Strauss: Ró zsa lo vag. 12

13 Felmerül a kérdés: No és hol vol tak az úgy nevezett hiperboreusi szláv tömegek Aiszkhülosz korában? Igazában mikor születik meg a népi ér telemben vett szláv folklór? Van-e valamiféle párhuzam egyfelõl a szláv gatya meg bocs kor, másfelõl pedig a már a ko rai kö zépkorban városiasodott Nyugat-Európa között? Európa várfalai és bástyái elõtt egé szen az Uralig ter jedõ szláv síkság, más részt a Kár pátokon túli messzeségben és mocsárvilágban a között a szláv pa rasztság között, amely gatyában-bocskorban máig ott gun nyaszt? A ver set meg kel lene szabadítani béklyóitól, hogy elvágtasson az úton, vadul, za bolátlanul. Elviharzott már A hívõk Istenrõl énekelnek minden templomban, mi pedig feltesszük a kérdést: ugyan ki nek nyi latkozott meg õ abban az idõ ben, ami kor még nem volt em ber a vi lá gon? Nem va gyunk már elõ emberek. Mi az emberi büszkeség rapszódoszai va gyunk. Mit kezd jünk a kez detleges altamirai árnyalakokkal? Olyan korban élünk, ami kor még min dig a bal ta az úr, de nem az ész ha tárain belül. Arrafelé tiszta az ég al ja, mint a he gyi zu ha tag, ott nem ér vé nyes a bal tajog. Ne ves szünk el a rész letekben! A költészetnek vívjuk ki a kozmikus hevületekre való jogát. Ebben a fülledt al tiszti szobában ablakot kell nyitni. A do log an nyira magától értetõ dõ, hogy töb bé egy ár va szót sem kel lene vesztegetni rá csakugyan XI. 11. Gondolatok a pesti Lánc hí don ben. Õszi szür kü let, esõ ben, esõ után, esõ elõtt. Éjszaka. Egy kellemetlen éjszaka a nagyvárosban, melyben minden unalmas, még az is, hogy va laki bele akar fejeselni az ellenszenves, buta vízbe, melynek úgyszintén tökéletesen unalmas minden, a vízbe, te hát, ame lyet egy örök kévalóság óta háborúk és öngyilkosok untatnak. Egy tetem mel több, vagy ke vesebb, mit számít. Ért hetetlen és ellenállhatatlan vonzerõnek engedõ ugrás ez az élet egy új színpadára, melynek neve: halottnak lenni. Mi lyen az: ha lottnak lenni, mármint azokban az elsõ pillanatokban, amikor a nõkbõl, szerelmekbõl, betegségekbõl és háborúkból összeálló, fájdalmasan pánikos egyveleg már ki szakadt belõlünk, amikor luftballonként már elszállt nyo morult porhüvelyünkbõl, de a test még nem egé szen ve gyi folyamat, hanem mint a nyugtalanító utolsó gondolatok be fogadója egyelõre tart még, olyanképpen, miként a muranói pohár, me lyet egy dü hödt kéz már oda csapott a márvány hoz, és az üveg ri pi tyá ra tört, ám azért még min dig fölsejlenek a törött li liom körvonalai, amely már nem az, ellenben a tehetetlenség törvénye sze rint még min dig va lamiféle üvegkehelyre emlékeztet. A tudat szétrobbanásának megfoghatatlan pillanatáról van itt szó, amikor az em beri agyban két alapvetõ gondolat, minden életjelenség leitmotívja munkál egyen lõ erõ vel: igen vagy nem. A valóság panorámája a fájdalmas rövidzárlat e pillanatában aránytalanul csalókábbnak lát szik a tény legesen létezõ világ, az élet, a tábornokok, a hóhérok és szállodák, a nagyvárosok meg egy lánchíd va lóságos panorámájánál, melyet márvány állkapcsaikkal oroszlánok tartanak az unalmas és unat kozó víztükör fölött. Is te nem, egy-egy pil lanatra azért meleg is volt en nek a ré mes álom nak a nyo morúságos dunyhája alatt, mely álom ellenpont nélkül foszlik a semmibe. Azt álmodtuk, hogy ujjaink áttetszõen megüvegesedtek, hogy szférák hárfáin játszanak, hogy lehetséges az utazás a csil lagokba, hogy a vaginák üvegszerûek, alabástrom-tapintásúak, ezt ál modtuk. A valóságban pedig: itt soha sem mi más nem tör tént, mint hogy va laki valakit, mint afféle névnapi tortát, kicsipkézett fehér krepp-papírral szegélyezett fekete ládába csomagolva emberi tetemként elad. Kadáver-áruval való kereskedés ez, amibõl jól meg élnek a bûnözõk. Különben mi értelme volna ennek az álarcosbálnak, ha néhány hullakereskedõ, a bûnözés egy pár grosszistája nem csapna fel dzsent ri nek, ha ezek nem ját sza ná nak chemin de fer-t a pes ti szál lók ki világított ablakai mögött, melyek akár egy operaszínpad arannyal áttört, csil logó függönyökkel hivalkodnak a Traviata-keringõ hangjai mellett. A szembogár bezárulásának pillanatában, meglehet, a felpuffadt testbõl (mint a fazékból) gejzírként tör ki valami véres tiltakozás ez ellen a csu kafejes ellen, mellyel az ember olyasmibe zuhan, mely a legnagyobb ostobaságnál is nagyobb, a háborúknál, a tábornokoknál, a pesti szállodáknál, Széchenyi gróf hídjánál is, sõt a saját 37,2 C-fokos testhõmérsékleténél is nagyobb ostobaság, ami mindenesetre aránytalanul kevésbé buta dolog mindeme létezõnél, egyszerûen azért, mert nem létezik, mert nincs. 13

14 Te gyük fel te hát, hogy va lóban megtörtént az, aminek lo gi ku san be kel lett következnie: emberünk fejest ugrott Széchenyi gróf dekoratív hídjáról, a zuhanórepülés tör vényét követve groteszk szaltót vetett, mint egy bábu, belecsobbant az üvegesen tükrözõdõ, hideg vízbe, súlyos holttestként csapódott a vízfenékre, áttörte a Duna-meder iszapkérgét, majd kozmikus sebességgel függõlegesen átfúródva több geológiai rétegen, mint me teor a láva ra gadós lekvárján, zú-zú-zuk, ímhol, már is itt van, e vi lági tudata szétfreccsenésének pillanatában, ezen a szürkületi órán, elér te a nagy, ti tokzatos, ezüstös víz sötéten árnyalt bazaltkockákból kirakott partját. Kihalt tájék. Az emberi szem messze környéken nem lát egyetlen fû szálat, virágot. A vörös jelzõlámpa fényében egy vaporetto kör vonalai rajzolódnak ki a rakpart kõ mell védje alatt. Miként ha szik lameredélyrõl, hetvenhét lépcsõfok vezet le a hajóig. Lépésrõl lépésre haladva ereszkedett le emberünk ebbe a mélységbe, hetvenhétszer zökkent mind lejjebb az al világban, átkelt a vékony, hajladozó, nedves pallón, a fedélzetre lépett, és tessék, meg jelent a kishajó szalonjában, ahol a piros bársonnyal bevont szófa félkörében az útitársak kétes csoportja zsinatolt a hajó in dulására várva. A mennyezeten tizenötös kis égõ pislákol sárgás-szürkén, egy kalitkában papagáj rikoltoz: Bon voyage, bon voyage 11 (láthatóan valamelyik kisasszony poggyászaként), az osztrák Feldmarschall-leutnant 12 mellett pedig, aki éppen egy elõkelõ úri asszonnyal (kétségkívül ma gasabb körökhöz tartozó, jaj, de fess pesti hölg gyel) társa log, nos, még csak a tábornok úr mellett van egyet len sza bad ülõhely. Jé, de hi szen én, lát szólag, még mindig egyen ruhát viselek, gondolta magában az ember, amikor megpillantotta a tábornokot, teljes díszben, azzal a széles, skarlátvörös hajtókával feldmarschall-leutnanti köpönyegén. Be kellett vol na mu tatkoznom ennek a kre atúrának, ahelyett, hogy csak odabiccentve leültem, mintha civil volnék, mintha egyenrangúak volnánk, ez a miles gloriosus 13 meg én a sen ki há zi, úgy szól ván, aki semmilyen katonai vagy polgári társadalmi ranggal nem dicsekedhet. Különben pedig: ilyen kö rül mé nyek közt ugyan ki tu lajdonítana jelentõséget holmi hü lye pro tokoll teljesen lé nyegtelen formaságainak, melyeknek semmi értelme többé? Ez itt a Kharón ladikja, s mind annyian az apró föl di ér tékek túlpartján vagyunk már. Egy il letõ (minden bizonnyal valami pimasz trafikos a pesti kül városból) a Corriere della sera 14 legújabb híreit olvassa félhangon. A pannóniai Illíriában újra kitört a vad törzsek felkelése. Hogy a csudába olvassa ez a Corriere della serát ma gyarul? Caesar azt mond ja a Knin kör nyéki Biskupijánál sebesült meg, lándzsával sebezték meg a tér de fö lött. Ott, Biskupijánál, egy ki rályt öl tek meg ju tott eszé be a Szé chenyi gróf hídjáról leugrott embernek.. És miként le hetséges, hogy mindez így szi multán összegabalyodott? Mi történik velem? volt a következõ logikus gondolata, amikor hozzáfogott, hogy meghatározza a helyzetét térben és idõben. Mit csi nálok? Hol vagyok? Ah, igen igen Az úgynevezett magasabb objektiváció látószögébõl a saját életemet veszem szemügyre, mintha bábu volnék. Lélegzem. A szí vem do bog. A kör möm és sza kál lam nõ! Mind ez ön akaratomon kívül! Akárcsak Pompeji már ványlapjai és mozaikkockái közt a fû, úgy serked a szõrzetem. Tudni mind ezt, az már olyan ál la pot, amit mind közönségesen úgy neveznek: nincs életben Magam is valamiféle más városokkal együtt növekszem, melyekre kétségkívül Pompeji sor sa vár, egy olyan ci vilizációval együtt, amely elkerülhetetlenül eltûnik, aho gyan Pompeji is el tûnt. Ha az em ber vi aszbábuként szemléli magát, ha a hús-vér valóságot már nem tekinti sajátjának, mivel úgy érzi, õ már csak puszta tárgy, mely nek ál la gá ból fû nõ, s ma ga is anélkül növekszik egy idegen vi lág ban, hogy akar ná, ez azt je lenti, hogy valóban kiszakadt in nen, hogy el távozott, hogy Kharón ladikjában csücsül, hogy megindul, sõt már meg is in dult a túl part fe lé. Hal lani, ahogy a propeller belekavar a víztömegbe, a hajó nagy ív ben ki for dul, majd egy utol só manõvert követõen átlósan a nyílt víznek ve szi útját, ahonnan nincs visszatérés, miközben a tábornok, sármos szomszédnõjének nyilvánvalóan udvarolva, szokványos ostobaságokkal traktálja az ellenszenvesen elõkelõ pesti dámát, igazában azonban annyira tárgytalan minden. Amott egy szer zetesbarát ájtatoskodik. A breviáriumába mélyed, majd zsoltárszöve- 11 Szerencsés utat, sze rencsés utat! 12 Altábornagy. 13 A kérkedõ katona. 14 Ol. Es ti Hír mondó, olasz napilap. 14

15 geket és litániákat mormol, de hát ez is tökéletesen tárgytalan dolog. A Szentlélek nehézkedési törvényét követve itt az emberek még imádkoznak, mintha egyáltalán volna ok bármiért is imádkozni. Mindezek a szokások itt éppenséggel semmit sem jelentenek. Hajókürt. Ködkürt hangja szólal. Elvégeztetett. Sie hätten sich eigentlich vorstellen sollen, junger Mann 15 for dult a tá bornok útitársá hoz egy jó indulatú gouvernante hangján. Nachher, Excellenz, hat es keinen Sinn, möchte ich gehorsamst bemerken Wie meinen Sie das nachher? Was hier nachher wäre, das verstehe ich nicht! Der Vorhang ist so gründlich gefallen, Excellenz, dass hier garnicht besteht, was nicht nachher wäre. Verstehen Sie? Az elõ adásnak vége, nincs értelme megjátszani, mint ha még min dig a ri val dán vol nánk, als ob wir noch immer Jemand wären, Mensch! Der Vorhang ist gefallen? Te hát: a mi egész éle tünk pusz ta szín játék volt? Olyanformán. Többé-kevésbé csakugyan az volt! S ak kor te hát: a had seregeink, és összes gyõzelmeink, és egész Armadánk, és Felséges Uralkodóházunk, mindez legfeljebb csak egy színielõadás? Úgy van! Eb ben a pil lanatban egy délkörön haladunk át, mely túlnan van min den eddigi földi szerepünkön Mind an nyi u kat, a mai kó tya gos if jú sá got, az az engadini mor fi nis ta és pa ra liti kus ta ní tot ta meg er re. S ez nem igaz! Csu pa ap ró, de ká ros ok ve tet len ke dés az ilyes mi! Mint ami kor a kis ku tyus oda áll és meg ugat ja a mo nu men tá lis em lék mû vet. A ku tya meg emel he ti a hát só lá bát, ez igaz, meg is har ma toz hat ja a ta lap za tot, ez is igaz, de ké rem vál toz tat ez bár mit a dol gok tény le ges ál la po tán? Az arány ta lansá gok egy fe lõl a ku tyu sok, más fe lõl a bronz ból ön tött óri á sok to vább ra is megma rad nak! Így van ez, ked ves uram! Nem lé pünk mi a fo gal ma ink, föl di ér té ke ink vagy sze re pünk sem mi fé le dél kö rén túl, ha nem Is ten na gyobb di csõ sé gé re cse lekszünk ugyan azon koz mo gó ni án be lül, mely ben vét kez tünk, és sen ki em ber fia nem men te sül het az er köl csi fe le lõs ség ter he alól. Ka lit ká ba va gyunk zár va, pon to san úgy, mint az a pa pa gáj ott! Bon voyage rikácsolta ketrecében az iménti zöld mel lényes csibész, mintha figyelemmel kísérte volna a szerzetesbarát fejtegetését, s tökéletesen egyetértene vele. Egy magas fokon pallérozott és erkölcsileg kifinomult szellem helyeslése visszhangjaként csen gett ez a bon voyage. Köszönöm, tisztelendõ úr hálálkodott a szerzetesnek már-már megindítóan a tábornok. Nagyon kedves Öntõl, hogy segítségemre sietett az efféle invektívák ellenében! Ich ken ne ja meine Pappenheimer sehr gut, mein lieber Freund! Sie gehören einer der österreichischen Minderheiten, nich wahr, junger Mann? 15 Önnek valójában be kellett vol na mu tatkoznia, fiatalember. Ké sõ, ex cel len ci ás uram, nincs sem mi ér telme, ha szabad a leg alázatosabban megjegyeznem Hogy gon dol ja, ké sõ? Mi vol na itt ké sõ, nem ér tem! A füg göny le gördült, olyan alapo san, hogy itt sem mi sincs, ami ne len ne ké sõ. Érti? Mint ha még mindig Valaki volnánk, ember! A füg göny le gör dült? 15

16 Nein, Excellenz, Sie irren, ich bedauere sehr Wieso denn nicht? Ich gehöre der slavische Mehrheit, Excellenz! Ach, so! Also so Ich bedauere sehr, aber leider so ist es. Sind Sie Pole? Nein, nicht, ich bin Kroate! Ach, so, also Kroate! Wir Kroaten, wir waren ja immer kaisertreu! Gerade so, wie ihre Pappenheimer! Übrigens, Sie kennen ihre Pappenheimer sehr schlecht, verstehen Sie, Herr? Wieso? Wieso? Wieso? 16 Oly kép pen, hogy iro dal mi mûveltség hí ján levõ em berek, ez a leg közönségesebb népség (köztük tábornokok és papok is), mindig té vesen idézik Schillernek ezt a verssorát. Amikor leírta, Schiller ugyanis épp fordítva értette azt, amit Ön gon dolt idéz ni tõle. Wal len stein hisz Pappenheimerjei lo jalitásában, Ön ellenben láthatóan oda akart kilyukadni, miszerint világos, hogy itt egy politisch verdächtig, méghozzá kétszeresen verdächtig : erkölcsileg és dinasztikus értelemben is gyanús személyrõl van szó Fiatalúr kotyogott bele a párbeszédbe szemtelenül és mindenképpen kihívóan a papagáj, lenne szí ves meg magyarázni nekünk, mit jelent hor vátnak lenni? Csak nem fo gom egy pa pagájnak magyarázgatni, mi az: horvátnak lenni? gondolta magában a halott. A horvátságról, a horvát nemzettudatról elmondandó monológ minden eleme figyelmet ér demel: a nemzet szá nalmas ügyefogyottsága a saját politikai és kulturális öntudata kialakításában, ami egyenes következménye, hogy a vidéki, vármegyei magyar nemesség, karikatúra számba menõ, maroknyi csoportja révén ott, Felsõ-Horvátországban, ide gen tá bornokoknak, idegen dinasztiáknak, elegáns pesti nõknek, idegen szerzetespapoknak hódolt örökösen, az ismert operettária szel lemében, hogy: Regnum regno non praescribit leges 17 Az egyet len múlt beli, briliáns ékesség, mellyel ez a sajnálatra méltó illír nemzedék dicsekedhet: Dubrovnik De hát mi teszi Dubrovnikot? Ivo és Lujo, a két gróf 18 A Ho mo spat és a Rauch bárónak 19 szóló ajánlás! Dubrovnik szemmel látható végromlása jeléül! Itt, Kharón ladikján, ki tudná ezek nek a pa pagájok nak egy pár szó ban el magyarázni, micsoda tragikus végpontok nyílnának a halott tudatában, ha az ember posztumusz szeretné magát horvátnak vallani? A bécsújhelyi halálos ítéletre várva Frangepán Ferenc Molière-t fordít bör tönében, holott õ ugyanen nek a Molière-nek a po litikai áldozata. Az eszelõsen megszállott Jurko Križanic 20, más kü lön ben germanofób és ausztrofób, ruszofil, pánszlávista, do minikánus konvertita ti pikusan horvát ködlovag. Baldo Lupetina és Flacius 21 nemkülönben. ˆ Mindebbõl mit tudnának megérteni ezek az osztrák ge nerálisok? Micsoda Pepi Jelacic a maga hu száros reithóznijában, mit der armen Gräfin aus Napajedl? 22 Manapság pedig Meštrovic 16 Ismerem én az em bereimet, igen jól ismerem, kedves barátom! Ön valamely osztrák kisebbséghez tartozik, nem de, fi atalember? Nem, uram, ex cellenciád téved, nagyon sajnálom Nem? Hogy ért sem? Én a szláv több séghez tartozom, méltóságos uram! Ah, így! Szó val így Na gyon saj ná lom, de hát így van. Ön len gyel? Nem. Én hor vát va gyok. Ah, igen, te hát hor vát! Szó val így! Mi, hor vátok, mindig császárhûek voltunk! Pontosan annyira, mint az ön emberei. Egyébként Ön igen-igen félreismeri az embereit, ért engem, uram? Ho gyan? Ho gyan-ho gyan? 17 Királyság ki rályságnak nem írhat elõ törvényeket 18 Ivo Vojnovic ( ), je lentõs horvát drámaíró; Lujo Vojnovic ( ) ügyvéd és publicista volt. 19 Rauch Levin bá ró ( ), a ma gyar horvát kiegyezést (1868) szorgalmazó horvát bán. 20 Juraj Križanic ( ), író és po litikus, a pánszláv egye sülés legkorábbi hirdetõje. 21 Flacius, Mathias Illyricus ( ), hor vát szár mazású protestáns teológus és ˆ egyháztörténész. 22 Josip Jelacic ( ) hor vát bán, az es magyar sza badságharc ellenében vívott, számára dicstelen csaták tábornoka és Napajedlbõl jött elszegényedett grófnõje. 16

17 Londonban, ˆ Gjalski 23 Gredicében, Ðuro Basaricek, Aleksandar Horvat és os toba társasága, valamint von Dankl altábornagy 53-as regimentje, az micsoda? Továbbá: a gatyás, bocskoros paraszttömegek. Mindezenközben a parasztság tömegei tartósan éheznek, s tartósan írástudatlanok lévén évszázadok óta éheznek. Éhez vén és há borúzván épp olyan kitartóan lázonganak, mint én e papagájok társaságában. Posztumusz, természetesen! Tartósan zûrzavaros állapotok a haramiák, pandúrok, fõispánok véreskezû, vármegyei klikkje alatt. Kor hadt saj ka a mo csár vi zén. Ke nyér és gró fok. Ezen felül: háborúk, árendák, job bá gyok, adók. Országgyûlési ki mérák. Kétféle parlamentarizmus. A horvát szábor 24 és az an gol par lament. Éledõ nacionalizmus. A tegnap és a ma történéseihez igazodó iro da lom. Sváb ro man ti ka. Grillparzer. Hogy tudd, mit akarsz, az a fon tos. A fényûzés és a nyo mor kont rasztjelenségei az utóbbi két évszázadban. Koldusok és aranyozott, grófi gyaloghintók. Emigráció és emigránsok. Amerika ma. Az inkvizíció. Csontzúzó kerekek és máglyák és pal losok, drákói határõrségi törvényekkel megtetézve. A Száva és a Drá va kö zé ben az em berek évszázadok óta füvet le gelnek és levéltárakat égetnek. Az In-Tyrranos-motívum a legfõbb el lenpontja ennek az öntudatra ébredésnek. A pes ti hölgy:»uraim, nem ha gyom to vább gyötörtetni magam. Mindannál, amit itt összefecsegtek, sokkal intelligensebb egy habos mélange az Erzherzogin Stefanie te raszán Abbáziában. «Karl Maria Weber. Oberon. Nyi tány. Le hár. Vi rá goz nak a ka méliák, a mag nó li ák, az azáleák. Ilyen gon do la tok közt ér át a ha jó a má sik part ra. Borbély János István fordítása 23 Ksaver Šandor Gjalski ( ), horvát el beszélõ és regényíró. 24 A horvát országgyûlés neve. 17

18 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES LATOR LÁSZLÓT IMREH AND RÁS A ré gi ma lom Lator Lászlónak Mint ha tükörkép tü körképe volna a hul lámzó fûben: minden körvonala hullámos, felázott, elmosódott, egyenetlen, ahogy meg tér az épí tett vi lágból. Sokszor elnézegettem a mal tertalan falakat, a ki szálkásodott zöld festéket az ajtón, a desz kapadlóból nõtt pipacsok hullandó szirmait, a le hullott zsindelyek õshalpikkelyeit a vízben, roppant vázát a tetõszerkezetnek. A szomszéd fákon madarak gyülekeztek, idõnként egy-egy elszánta magát, és a padlás hûlt helyén, a megroggyant szelemenek között, behunyt szárnnyal átrepült. Móser Zoltán fotója 18

19 SZA BÓ T. AN NA Rákérdezés Jegyzet Lator László versbeszédéhez Ha nem lak na lé lek vagy el me, ha nem szag gatna annyi kétség, ha nem vár nám min dig hi ába a bi zonyosság illetését (Ha tud hat nám) Lator László költészetének legelemibb mozgatója a vágy. Azt is mondhatnám: a megbizonyosodás vágya de ez a bizonyosság mindenképpen más természetû, mint az érzékekkel megtapasztalható tények: inkább az érzékfölötti sugallatok végsõ, mindent egybelobbantó bizonyossága. Az érzékek evilági öröme ugyanis sohasem volt kétséges számára: verseinek anyaga tele van az érzé kek (fõ ként a szem, a szag lás és a bõr) biz tos gyönyörûségével. Ettõl olyan mozgalmasan feszültek a versei: az ér zékelõ alannyal az érzékein át mindig tör ténik valami, akárcsak az érzékelt világgal még a mozdulatlan látványok is izgatott történéseket hordoznak, mert az élet árama vil lódzik bennük: a fák belülrõl izzanak (Szél), fel-le moz dul, árad, meg áll / su garas szálain a táj (Hajnali vázlat). Az öröm mel és a vág gyal mégis gyak ran szem beszegül az undor, a he venyén behabzsolt vi lág rot hadt fo nákja, amelynek rettenetét ez az egyébként vágy ra aj zott köl tõi al kat korán megtapasztalhatta. Legélesebben a Háborús töredék mu tat ja ezt a re ménytelen állapotot, ahogy a gyötrelmes tudat valami örökké biztosat keres a múlékony érzékelések kö zött, de a tel jességében megragadni vágyott egész újra meg új ra szét esik hi ába a te nyér gyermeki öröme, a homokkal játszó kisgyerek kezében a világ sze menként szétpereg, és ez ellen a vágy be vett mód szerével már nem lehet vé dekezni. Ebben a versben vélem meg találni Lator egyik visszatérõ rémlátomásának forrását: a vé kony ho mok alól ki bukó, rothadásukban iszonyatos háborús halottakat. Az õ még emberformájú, de már ér telem nélküli arcuk a hasonlóképpen kiürült szellemekkel együtt kí sért ké sõbb az álom szövegekben, és jelképpé nõve az Aszály és a Sárangyal címû versekben, hiszen Akármerre nézek, / jelkép már min den, egy felé mutat (Tilalomfa), még pedig a biztos ku darc fe lé. Ezek ben a ver sekben megmutatkozik a lét alatti lét ta golatlan arca, a megnyomott, otromba fej (Aszály), az el vadult, fonák sarjadás (Sárangyal), amely moz dul ugyan né ha, de nem a vágy moz gat ja már, csak a vágy ön tudatlan emlékének tehetetlenségi nyomatéka, amint az élet valami végsõ szikráját fel nem ad va még sem, elõ nyomakodik a cserepesre száradt világból. Ennek a természetellenes tükör-lénynek, ennek a célszerûtlen, mert magától semmit nem cselekvõ és semmit sem akaró, tûz bõl, föld bõl, le vegõbõl készült Gólemnek mitikus erejû ellentéte a valódi, de valódiságában is felfoghatatlan erejû, sokanyagú vegetatív tenyészet, a virágör vény a földmeleg / ter mékeny katlanaiból (Múlékony fészkeiden át), amely nek egyetlen cél ja, egyet len vá gya van csak : él ni és so ha nem kér dez ni rá az élet ér telmére. Lator nemzedéke látta a hábo rút, és nincs két sé ge afe lõl, hogy az em berként megtapasztalható világ sokféle gyönyöre végül egynemû rettenetté csupaszodhat bármelyik pillanatban. Ez a tudás te szi La tor, Nemes Nagy, Székely Magda, Beney Zsuzsa vagy Szabó Magda költészetét olyan maradandóan tisztává és kicsiszolttá. A túlélõk nem fogadhatják önfeledten az életet, sem mi sem ma gától értetõdõ többé a pusztulás elõterében és erõterében a teremtés értelme is kérdésessé válik. A földben néma se regek mond ja a ve getáció nagy áramát megérzékítõ vers (A kert), de a Háborús töredék igazságának tudatában ez ugyanúgy je lentheti a tudatukból kivetett, a bozsgó-nyüzsgõ anyagba visszalökött halottakat, mint a földben az új játeremtésükre várakozó néma növények bevetésre váró hadrendjét. És éppen a háborús tapasztalat az, ami a gyerekkor elementáris bi zonyosságából kivetve olyannyira egylényegûvé teszi ezt a lételméleti költészetet. Lételméleti, mondom, holott ezek a versek nem fi lozófiai, pontosabban: nem spekulatív, hanem annál sokkal sürgetõbb természetûek: magyarázat helyett megnyilatkozásra várnak. Azt mondhatnám, hogy vallási lényegûek, ha ez nem jelentene egyben szilárd hitvallást is ezekben a ver sekben azonban inkább a világ cso dálatosságának a megvallása zajlik, mint isteni hitvallás. Olyan elementáris szomj perzsel ben nük, mint a 19

20 segítségért kiáltó prófétáké, akik a bõrükkel is érezni akar ják a meg váltást, a valóságos feltámadást. A versek indulatmenete is ezt a belsõ moz gást, ál lítást, könyörgést, kérést, vádat, egeket ostromló fájdalmat követi: a kijelentések egyre-másra felkiáltásokkal és kérdésekkel tagolódnak, akárcsak a Biblia ér zelmektõl átfûtött, legszemélyesebb passzusaiban. Amíg ugyanis a tudat tól meg nem za vart ve getatív világ csupa állítás bekerítve és fenyegetve / csak mondja, mond ja a ma gáét (Mikor kormozva csonkig égnek), az el me ref lek tál és kér dez, és ez által semmisül meg újra és új ra, ez által vettetik ki a világ elevenjei közül elõbb az anyag végvidékére, elhagyott színterére, majd az anyagtalanság végtelenjébe. De amíg tart a kér de zés, tart a moz gás is, hi szen a kér dés voltaképpen a vággyal egyenlõ, vagyis a válasz: a bi zonyosság reményével, és ez a rákérdezett bizonyosság mindig metafizikai természetû: Ki tud még ben nünket szeretni, s ki az, kit in nen még el érünk? (Átlátszó víz) Hol az a bál vány, hol az is ten, hol ama tu dás kút fe je? (Áttetszõ ködben) Feloldó tisztaságot mi hoz hat még ne künk? (Most min den más le het) Ki tud ja, hogy mi cél ja en nek, s hogy õriz het ném meg ma gam? (Ki hin né) Ki ma rad hat meg? Mondd, iszo nyú Egyszem! (Tilalomfa) Ó, mi cso da fény! Mit te gyek? (Add né kem gyön geségedet) Ki az, ki lé nyünket kioldja a for mák bör tönébõl? Ki bont ja fel ben nünk az át kot, a meg kövült igét? (Bûntudat) micsoda istent mutogat a tá voli erdõk rácsa (Fényben viharban pengeélen) Hol ka nyarog a keskeny ös vény, az Is ten tün döklõ csapása? (A sí rok meghasadtak) Mint ha a vers be szélõje egy bibliabéli magyarázó angyalra várna, aki megfellebbezhetetlen választ ad gyötrõ kérdéseire, valahogy úgy, ahogy Zakariás prófétának látomásai kö ze pet te a Mik ezek, Uram? kér désre sorban megfelelt a mellé ki rendelt angyal. Lator kérdései is az eléje tá ruló látványokba kapaszkodnak, a világ ki feslõ rejtelmeibe, ezekrõl kérdi: Maradék szépség... (m)it mondasz hát? (Pompeji), Micsoda szeszély börtönözte be... a puhacsontú vékony sudarat? (Fa a szik la fa lon), Miféle törvény munkált ben nem ( ) / érez ni min denségnyi létem? (Ó, micsoda édeni tájon) A felelet tétje nem keve sebb, mint ma ga a test sze rinti feltámadás, hiszen, ahogy a hasonlóan kétségbeesett Jób mondja: Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer kö zül, hogy az em berrel tudassa kötelességét; És az Isten könyö rül raj ta, és azt mond ja: Sza ba dítsd meg õt, hogy ne száll jon a sír ba; vált ságdíjat találtam! Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. (Jób köny ve 33, 23 25). Va gyis ha van 20

21 hírnök, akkor van kegyelmet ígérõ szelíd hatalom is (Ez az a perc). Ha nem csak sejtelemként, de testileg is jelen van a hír nök, ak kor lé te zik a test fel támadása által megtapasztalható Isten is. De meg jön-e az an gyal La tor ver seiben? Megkapja-e szomjas kérdéseire a feleletet? Hi szen a rom ló lét ön magában nem felel het meg a rom lás ál tal fel tett kér désre. Ráadásul a bi zonyosságot lépten-nyomon fények, elragadtatott majdnem-látomások ígérik: Hon nan ez a tün döklõ izenet, a rit kuló földön váratlanul fellobbant kegyelem? (Váratlan kegyelem) Ha eb ben, va gyis a ke gyelem üzenetében nem, akkor se hol sem je lenik meg az an gyal égi jel / a zsu gorodó létre nem felel. (Zugliget). Is ten nem mu tatja meg közvetlenül az arcát sõt, van nak ver sek, ame lyekbõl sejthetõ, hogy nemcsak Is ten van, nemcsak talán valami felsõbb akarat, de hogy egy alantas lét hez ido mulva ( ) egy isten konok kényszerére mûködik a világ (Nem a ha lál), avagy hogy egy al sóbbrendû isten szörnyetegei játszanak velünk (A pin cékben rekedtek), sõt a ke gye lem is csak egy felelõtlen, kárunkra játszadozó hatalom, egy adakozó könnyû kedvû isten visszavonható, rövid határidõre nyert ajándéka (Régi fénykép). De ta lán ép pen a hír nök hi á nya a hír: az, hogy még olyan ki élezett helyzetekben is, mint az Azon a szikrázó lapályon címû versben ábrázolt háború és az országhatár tiltott átlépésének mindent megváltoztató pillanata, egyedül kell az embernek döntenie. Amikor min den (még az an gyalhaj -lélegzet szóképe is) a jelenés jöttére utal, ám mégis hiába várja a helyzethez illõ (visszatekintve már kis mosollyal, de azért korántsem gúnyosan emlegetett) ótestamentumi tûz megjelenését a gyermekkorát végképp odahagyó fiú, ak kor vé gül hír nök és vezetõ nélkül is tudja, mit kell ten nie: Azon a szikrázó lapályon, szúrós angyalhajat zihálva, tûnõdik: várjon vagy ne várjon megvilágosító sugárra. Ha füst tá mad és em berarcú sáskák a füstbõl, mer re kés nek a vé delmére íjat ajzó szelídebb szívû jelenések? S hogy nem jön a bib liai hírnök, lángbetûkkel írni a dermedt egekre a helyzethez illõ igét a ri adt si hedernek, üres kéz zel kell út ra vál jon? Hogy le het, hogy nem hagy ki még se ezen a pusz ta, pusz ta tá jon valószínûtlen szívverése? Ha nem az is teni szózat, akkor maga a beszélõ fogja megválaszolni magának a feltett kérdéseket és a felelet gyakran állításba, felkiáltásba fordul: Nem, mégse! Min den nél bizonyosabb / a naponként feltámadó anyag (Pompeji) Mi cso da jel a bib liai szikla / vörhenyes sivatagába hasítva, / zsugori biztatásul belevetve / az özönvíz utá ni döb benetbe! (Fa a szik la fa lon). Ám ugyanolyan kétségbeeséssel állít egyszer, mint amilyen elragadtatással másszor: Hiába minden. Nincsen irgalom. Az agy ma gát emész ti, úgy ku tat. (Háborús töredék) Nincs sem mi, csak a si vatag, csak ez a la katlan puszta térség. (Nincs sem mi) 21

22 És: Le het, hogy így akar ja Is ten, és min den úgy van jól, ahogy van. (Ragyog a föld) Folyékony csoda a világ e foly ton moz gó héj alatt. (Folyékony világ) Ahogy a köl tõi lét emb lémájaként is tekinthetõ (mert emberléptékû szavaiban voltaképpen megszemélyesítéshez folyamodó) Fa a szik la fa lon címû versben pillanatonként összecsap / az üdvözült gyönyör s az iszonyat, vagy ahogy a Magányos cédrus egy szerre menny bõl, pokolból küldött izenet, úgy mondja a föld és az ég kö zé fe szített lét egyszerre az állí tást és a ta gadást, az örömet és a fé lelmet:... ma gával folyvást vitatkozva a kettõt egyszerre kell mondania. (Fa a sziklafalon) Lator költészete a kudarc tu data ellenére mégis rákérdez a világ ér telmére, még ha a kérdést végül de talán még sem leg végül önmagának kell megválaszolnia: Mit te gyek? Nyi tott sze meimen át hadd ha toljon érzékeny agyamig pengéivel a gyötrelmes világ, míg hin ni vagy meg halni megtanít. (Újesztendõ) Két eset ben ol dó dik fel egy per zselõ pillanatig ez az önmagával vitatkozó kétely: a vi har ban és a sze relemben, amikor a világ tö kéletesen átadja magát egy mindennél nagyobb, mégiscsak jelenlévõ és megnyilatkozó, megsemmisítõ és újjáteremtõ erõnek. A vi har és a tûz Is ten bib likus megjelenési formáit idézi, azt, ahogy kedveltjeihez, Mózeshez és Jóbhoz szó lott, és ez az apo kalipszist, vagyis a megnyilatkozást készíti elõ: Forró tenger a tûz, örvénylõ tenger, mindent elemésztõ! Forró tengert adj hát, örvényt adj hát, magunkon segíteni késõ! (Sodoma) Viharban álltál, ostoros fényében arcod megjelent. (A szabadsághoz) fényben viharban pengeélen villog a roppant tisz taság (Fényben, viharban, pengeélen) Tûz és lé lek. Se besen zúgó szélnek zendülése. (Egybegyûlének) A viharból talán válasz érkezhet hiszen a Bibliában is így beszél, aki lát ja az Urat a forgószélben: Ki az mondod a ki gán csol ja az örök ren det tu datlanul? Megvallom azért, hogy nem ér tettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem fog hatom. Hallgass hát, kér lek, én hadd be széljek; én kérdezlek, te pedig ta níts meg en gem! (Jób köny ve 42, 3 4) Van azon ban egy más fé le tisz tí tó vi har is, ahol ég és föld egy be ér, és ez biz tosan vá laszt ad a lét ál tal fel tett kér désre: 22

23 Erdõk, szerelem, remegõ szerelem, erdõk, völgyek rohannak a távol tárt ka pujának. Ím a vi har, csat tog a fény lõ os tor, zászlóként kavarognak a szélben a tá jak. (Vihar) Hámló ég, reszketõ mezõ egy vörhenyes félhegynek árad, vad sza kadék, forró tetõ, kacsok, feszülõ héjú szárak (Reszketõ mezõ) és ek kor a vi har egy beér a szerelemmel mégpedig egyetlen nem-rezdülõ virágban: Hús-szirmain halvány ereivel, forró bibéivel, porzóival mozdulatlan vihar: egy va lószerûtlen virágkehely. (A kert) Lator verseiben a növények mindig a megújuló teremtés gyõzelmét hirdetik, az ölelkezõ porzók és bibék a világ egy ségét mutatják a kétség he lyett. En nek az ana lógiájára a sze relmes, vagyis inkább a mozgalmasan megjelenített érzéki versekben sincs kérdés, csak bi zonyosság az isteni óra (Éretlen szerelem) ké telyt nem is merõ öröme, a teremtés pillanatának, mozdulatlan viharának ajzott, örökké érvényes izgalma (A teremtés). Persze a tudat nem nyug szik, és a ref lexió hamarosan megmutatja, hogy a teremtésben nin csen csak egy szerre egyetlen lehetõség (Ó, micsoda édeni tájon) ame lyen azonban sejtelmesen, vágyakozva és rémületesen átdereng a többi el vetélt lét, és okádja konokul jeltelen / teremtményeit itt valami katlan, / egyszer re van s együtt minden je len (Az át hevült bádogtetõ alatt). A nö vé nyi lét sem ön ma gát, csak az ön magához hasonlatost ismétli, és az egyesülés pillanatának mégiscsak-mulandó azonosságán kívül minden csak különbség. A élõk egye diségének és megismételhetetlenségének motívuma Lator legutóbbi kötetében, az árulkodóan élettelen címû A tér, a tár gyak ban fel erõsödik vagyis nemhogy csillapult volna a Jób fájdalmához hasonlatos kétely, hanem a többé-már-soha (Arc) kimondásával még fájób bá vált az élet bi zonyosra vehetõ kudarca, amely nemcsak a halál sötétségét hozza az emberre, hanem az öregség gyalázatát is, mert Isten aka rata szerint a halálba készülõnek elváltozik, már nem övé az arca (Elváltozik). Ez pe dig már vég képpen szembeállítja az élet végtelen erejében reménykedõt a vegetatív léttel, hi szen, ahogy a Jób köny ve mond ja: a fá nak van re ménysége: ha levágják, ismét kihajt, és az õ haj tá sai el nem fogy nak. Még ha megaggodik is a por ban a gyö ke re és el hal is a por ban tör zsöke: a víznek il latától kifakad, ágakat hajt, mint a cseme te. De ha a fér fi meghal és elte rül, ha az em ber ki mú lik, hol van õ? ( ) Ha meg hal az em ber, va jon feltámad-é? Ak kor az én ha dakozásom minden idejében reménylenék, míglen el következ nék az én el vál to zá som. ( ) Még a hegy is szét om lik, ha el dõl; a szik la is el mozdul helyérõl. ( ) az ember re ménységét is úgy teszed sem mivé. Hatalmaskodol rajta szünte len, és õ el megy; meg változtatván az arcát, úgy bo csátod el. (Jób köny ve, 14, 7 10; 14, 14; 14, 18 20). A ké tely fel erõ sö dé se ak kor lát ha tó a leg job ban, ha szem be ál lí tunk két ko ráb bi ver set egy ké sõb bi vel: Az ud var cí mû ben a nö vé nyek pon tos meg ne ve zé se ( Ár vacsa lán, kásás-méz-közepû / ka mil la, pász tor tás ka, per je fû / ín-bor dás mé reg zöld la pu, bu ja / porc fû, lúd húr, szí vós tarackbuza ) nem egye di sé gü ket, ha nem új já terem tõ dõ ál ta lá nos sá gu kat hang sú lyoz za, hi szen a hang ta lan vi har / sza ka dat lan sok szo roz za a lét / taj té kos-ör vé nyes te nyé sze tét. A ké sõb bi Er dõ cí mû vers ben azon ban már egyet len nö vény név sem sze re pel, és bár a vers fel üté se az Ud var égi de ren gé sét, a min den ség nyers ára ma it, te hát a soha-meg-nem-szûnõ egy sé get ígé ri, a má so dik vers szak kö ze pén hir te len el lent mond ön ma gá nak, de kü lön bö zõ elõ jel lel, mint a meg sem mi sü lés bõl a ve ge ta tív élet fe lé tar tó szin tén ko rai Pom peji, ahol ugyan úgy a ve ge ta tív te nyé sze tet fag gat ja a köl tõ, de ahol a Mit mon dasz hát? kér dés re a ta gad va igen lés fe lel: Nem, még se! Min den nél bi zo nyo sabb / a 23

24 na pon ként fel tá ma dó anyag, va gyis a sza ka dat lan te rem tés di a da la. Az Er dõ ben egé szen más tör té nik a kér dez ve ta ga dás: Vagy csak azt mond ja ez az er dõ, amire szomjazik a szellem? Hogy is vall hatna mérhetetlen erejével az élet ellen? Nem, az er dõ azt mond ja: sem mi fel nem tá mad uj jongva, minden szétrohad odakinn, akár benn, a hú sunkban, a sejtjeinkben. Lesz, ami volt, de ami lesz, nem ugyanaz lesz, valami másba megy át, van esély, meg lehet, de nem test sze rint fel támadásra. Per sze a vers zár lat még ezen is for dít egyet, hi szen az anyag csak a ma gáét mondja, nem azt, amit a tu dat be leképzel. Ebben a versben azon ban az is tet ten ér hetõ, ami a korábbi versekbõl hiányzott: a még hara gos, de már le mondó keserûség, a mit tudom én le gyintõ gesztusa, amely szinte-szin te már a vágy fel adása: Ez az er dõ csak ar ra van, hogy a ba lekokat hitegesse. Ez az er dõ mit tu dom én, mit? Mondhatja ezt, mondhatja azt is. Ez már nem iga zi kér dés, nem iga zi ké tely, inkább belenyugvás erre utal nak a csiszolt La tor-versekben eddig elképzelhetetlennek tûnõ köznapi szavak és szófordulatok, mint itt a ba lek, egy má sik vers ben pe dig az át verés, a kimaradni az egészbõl, és a ha sonlóképpen szinte-már-nem-is-kérdés Mit kere sek én itt? / Ugyan mi ért kel lett épp ezt a he lyet? Igaz, hogy eb ben a kö tetben is jelen van min den korábbi motívum, és a Zsoltár-pa rafrázisban ismét tûzben és viharban jelenik meg az apokalipszis, az anyag tehát to vábbra is til takozik veresége ellen (Szarvasbõgés), és a Kezek összefonódó öreg ujjai két em ber, vagy még in kább em ber és Isten összekapaszkodásáról vallanak, amennyiben a mégis, a mégse / tu sakodása, vak ölelkezése az imádságot, vagyis a bizonyosság olthatatlan vágyát jelenti. Ahogy egy korábbi vers mondja: az em ber ad dig él amíg tartaléka marad a hitre míg fel nem éri ér veit meghajszolva és bekerítve (Szárszó, november) Ám ahogy el fogynak az érvek, a mo hó kér de zés elõbb rá olvasásszerû hitvallásba, majd sürgetõ felszólításba, a bizonyosság talán minden eddiginél szomjasabb vágyába for dul át vé gül: Tudom, tudom, hogy csakis úgy lehet ( ) Világosulj meg, õrült üzenet! (Kecskefejõ) 24

25 MESTERHÁZI MÓNIKA A bi zonyosság illetése La tor Lász ló: A tér, a tár gyak Lator László új könyvében két kivétellel kötetben eddig meg nem jelent ver seket olvashatunk. Húsz új vers: szokatlan termés a gyûjteményes kötetenként 1 hét-hét vers sel (és per sze az kö zött írt, ko rábban kiadatlan anyag, a Sötéten, fényben, 1994, szövegeivel) bõvülõ életmûhöz képest. Lator ebbe a mostani kötetbe is felvett öt ko rai, átdolgozott verset mintha (vagy ta lán va lóban) szándékosan hagyta (volna) õket mostanra, hogy megteremthessék kapcsolódásaikat az új anyaggal. A köny vet az 1996-os Szür ke mû te rem nyitja, és egy 1970-ben írt sa rok kõ, A szob rász zár ja. A Pro ló gus és Epi lógus egy-egy verset tar talmazó cikluscímei a régi iro dalmat idé zõ epi kai ke retet kínálnak, második ciklusa a színteret: Erdõ, a harmadik ciklus a cselekményt is megjelöli: A herceg halá la. A her ceg a mot tóval jelölt Lampedusa-regény hõ sén túl Ba bitsra is utalhat (Herceg, hát ha meg jön a tél is), tá volabbról Villonra, vagyis általában a költõre, a halállal szembenézõ mûvészre. De az is lehet, hogy a középkori moralitások hõsének, Akárkinek a sorsa ez. Ennyi eltávolítás talán kívánkozott a többnyi re egyes szám el sõ sze mély ben írott ver sek mel lé igaz, Lator költészetébe a sokadszorra olvasva is megrendítõ erejû gyászversekkel (az Összes versek ben) be tört a ko rábban számûzött életrajzi személyesség. Másfelõl a létversek kezdettõl magukban hordozzák a halál tu da tát: a lét-, a gyász- és a ha lálversek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A tel jes ség vágy és a be határoltság ellentéte kezdettõl az alapja, moz gatóereje ennek a köl tészetnek. Méghozzá jellegzetesen közép-kelet-európai módra. 2 La tor ere den dõ szen zu a liz mu sa, a vi lág ra min den ér zék szer vé vel nyi tott köl tõi al ka ta a hu sza dik szá zadtól meg kap ta a le het sé ges élet raj zi kor lá to kat (há bo rú, ha di fog ság, ki zá ra tás az Eöt vös Collegiumból, a már ki sze dett ver ses kö tet be til tá sa és két év ti zed kény sze rû hall ga tás), de az öt ve nes évek alatt írott, szem mö göt ti, fosz tó kép zõk kel le fo ko zott, az un dor közér zet ét meg je le ní tõ ver sei után vég re meg je le nõ kö te te új cik lu sá ban is mét a vi lág va lósze rût len gaz dag sá gá hoz for dult: Egy óri á si láz he vít / min dent a ma ga gyö nyö ré hez. / Va la mi örök lét amit / csu pán a test ho má lya érez. ( A kert, 1968 de idéz het nék más ver sé bõl is). Ez az él mény épül rá a mû vé szi ki fe je zés kény sze ré nek és le he tet len sé gének a nyugati költõk által is ismert ellenté té re, amely pá lya tár sa i hoz ha son ló an La tort is gyö tör te-gyöt ri és mind ezt a lét vé ges sé gé nek (a vi lág há bo rú ban egye te mes, ké sõbb sze mé lyes ta pasz ta lat tá, szo ron ga tott ság gá erõs ülõ) eg zisz ten cia lis ta tu da ta-táv la ta fog ja ke ret be. Ép pen ezért nem meg le põ, hogy a kö tet záróverse, a ki fu tás, a konk lú zió, az Epi lógus leg alább há rom év ti zed del ko ráb ban meg volt, mint a leg több vers. A szob rász 3 az al kotás, a mûvészi teremtés lehetõségét, határait keresi, a végsõ dol gok meg ragadását: a szû kös léténél nagyobb vágyakozással, vagy mit tudom én: egy õt ma gát túl élõ olt hatatlan szomjjal nyújtózott túl a foghatón, odáig, ahol egymás vak szí véig fénylenek az árnyéktalan fogalmak... vakon keresve a lázas anyag tapinthatatlan édes lüktetését 1 Az elhagyott színtér, 1992; Lator László összes versei, Lásd: Ferencz Gyõzõ: Lator. Holmi, január, 126. o. 3 Nagy Gabriella valóságos alkotót sejt mögötte ( Gyõzelmes enyészet. Várady Szabolcs a versben burkolt önvallomást lát ( Lator László motívumvilága. A rejtett kijárat, Európa, 2003, 291. o.) 25

26 A Pro ló gus a Szür ke mû terem, az azonos címû Váli Dezsõ-képre komponált, 1996-os La tor-vers pe dig ezt a meg ragadott világot szemléli. Kettõs az eltávolítás, hiszen Váli maga is a mû termet festi, Lator pedig ezt az újrateremtett mûvészi teret írja le sza vakkal, ábrázolja-értelmezi rokon törekvésük eredményét: valami más ígéri hogy ebben a festett térnél tá gasabb ürességben valami felszakad hogy ez a sen kié és sem mié ez a ter mékeny anyaméh megnyílik befogadja és kiadja azt ami még alig több mint a sem mi de bi zo nyo san meg fog majd je lenni körülrajzolható alakja Lator ritkán hagyja el a közpon to zást itt is csak egyet len má sik, szin tén a kép zõmûvészetbõl kölcsönzött címû versben, a Kollázs -ban, ez zel a for mai esz közzel inkább maga is megjeleníti azt a majdnem-geometriát, ahogy Váli a mûterem-képeken, ha jól ér tem, egy re job ban le mond a perspektíva segédegyeneseirõl. A tér, a tárgyak cím állhatna e fölött a vers fö lött is, ha nem egy jó val sze mélyesebb verset távolítana el ez a megnevezés nem vélet len, hogy a két vers motivikusan kap csolódik egymáshoz. A Szür ke mû te rem -ben (mint az egész kö tetben) megtaláljuk e költészet számos kulcsszavát, motívumát ( elkülönülve, feszül, átcsap, habzik rá, forrástalan fényesség, kiválva, ez a termékeny anyaméh / megnyílik befogadja és kiadja ), a körülrajzolás pe dig épp eb ben a kö tetben váltja fel a megfoghatóság, a tapinthatóság fogalmát, mintha a felidézendõ árnyékvilágnak, lidércnek, léleknek elég volna két dimenzió is. Más is megidézõdik. A forrástalan fényesség -ben szürkésfehér fehér és még fe hérebb dõl ne ki merõleges feketének függõleges vízszintes fekete teremt egyensúlyt ad vázat a tér nek 4 hogy az tán az elõbb idé zett va lami (Lator kései költészetének egy másik kulcs fo galma) ígér hes se, amit a vers ígér. De hogy mit ígér, ah hoz egy ko ráb bi szö ve get ér de mes segítségül hívni: Szemben a hegyen mértani ábrák tollrajz-idomai, vízszintes fehérre derékszögben húzott tusfeketék s egy szer re a szigoru vázszerkezetben naprobbanás,... hogy min den ízed ben he veny öröm lob ban fel füst telen, hogy egész va lód ön fe ledt elragadtatásban remeg. Az 1964-es Öröm naprobbanása, tûzvésze, magma-izzása helyén a harminckét év vel ké sõbb írt vers ben for rástalan fényességet látunk, a konkrét táj helyén a festett térnél tágasabb ürességet és hirtelen az az érzésem, hogy Lator ver se ez zel is kapcsolódik Váli Dezsõ mûterem-képeihez, más fényviszonyok között õ is újrafesti az ere deti témát. És még egy pár huzam, ezúttal a költé szet bõl. Ahogy eze ket a so rokat olvassuk: úgy árad szét úgy hab zik rá a fal ra hogy úgy vi lá gít az a fal fehéren mint ha nem is fal mintha semmi volna 4 Kiemelések itt és másutt tõlem. 26

27 alat tuk mint ha a leg hívebb mester, Babits Esti kérdés -ének sorait hallanánk: és úgy pihennek e le pelnek ár nyán, e könnyü, síma, bár sonyos lepelnek, hogy nem is érzik a lepelt tehernek Talán nem véletlen a világ gyö nyörûségét leíró, gyönyörû, filozofikus vers megidézése, bár La tor új kö tetének nem annyira a mire való? / miért nõ ki? / miért szárad le? a kér dé se, inkább a mit ígér? ( Szürke mûterem ), mit pél dáz? ( Magányos cédrus ), mit mond? ( Az er dõ ). A dol gok je lentését 5 az anyag ból meritett / el nagyolt mégis-képzetek -bõl reméli megfejteni. Ezekkel a mégis-versekkel Lator az 1956 utáni, az élet él ni aka rását megjelenítõ korszakához tér vissza, a na ponként feltámadó anyag, a pusztulással vemhes létezés, a sza kadatlan teremtés képeihez ( Pompeji, 1963) legfeljebb lidérces fényben. Csontváry fest mé nye, a szim bolikus, örök-idejû, elgyötörten antropomorf Magányos céd rus az Er dõ cik lus nyitóverse Lator új ramondásában alig megfejthetõ, / de va lamit közlõ jegyeivel úgy is túlmutat önmagán, hogy ebbõl a régi idõ szakból hív elõ egy ver set, a Fa a szik lafalon címût. Az 1964-es versbeli fa satnya, pu hacsontú, vékony sudár, amelyet egy csö könyös, fortélyos akarat, a természet szeszélye kénysze rít él ni. A 2006-ban írt vers fá ja két ezer éves, ve le mint ha egy ta golatlan értelem, / még be íratlan lélek játszana, / ködös ész, de már lucidus ke zek raj zol nák, a vers a Válimûteremhez ha sonlóan kétszeresen el van távolítva a tárgyától, amelyet eredetileg egy másik teremtõ képzelet alkotott meg. 6 Sok min den más kö zös a két fa ké pében, többek kö zött a lét elõt ti idõ és a fa torz alak ja: nyomorékul is tud ja még a lét tagolatlan tûz-homály örömét (Fa a sziklafalon) félbemaradt facsonkok, nyomorék tagok feszítik-nyomják szûk terét (Ma gányos cédrus) Feltûnõ a szövegek közötti (pl. a sorok összerímelésén túli) további egyezés, amelyet még az amúgy rész ben el térõ szavak alliterációja is megerõsít: Kiált minden gyötrött gyökere-ága, mondhatatlan szépsége-árvasága! (Fa a sziklafalon) gyötrött gyönyörûségük így le het mennybõl, pokolból küldött izenet (Magányos cédrus) Mindkét fa a mégis példázata. A korábbi vers fája zsugori biztatásul kínált jel ( Mi cso da jel ), a ké sõbbi pedig eleven radar, amely az ágaival fogja s szórja egy valahányadik / dimenzió hullámveréseit. 7 A ko ráb bi fa a bib li ai táj ban is a lét ob jektív korrelatívja, a Csontváry-féle fa látomásos, víziószerû, kozmikus jelkép. Mi vel most már ke re sem, a Mednyánszky-képre írott Õszi vi lág elõ képét is megtalálom, ez út tal az 1985-ös Fel gyûrõdik és kisimul címû versben. Ott is vízpart a hely szín, 5 A kötet szemiológiai olvasatáról l. Bodor Béla: A látás tárgyai. ÉS 50. évfolyam, 23. sz. ( ) 6 Latornak a képrõl szóló verse egyrészt egy lépéssel tovább mûviesíti a már eredetileg is mûvit, hiszen benne egy mûalkotás az újabb mûalkotás témája és forrása; másrészt viszont mintegy visszakölti természetté, mûvietleníti, a holt képet az élõ természet látomásává festi, pontosabban beszéli át, natura naturans-szá, készbõl keletkezõvé. Takács Ferenc: Mû-terem /07/05takacs.htm 7 Szeretnék itt, a hullámverés ürügyén egy ritmikai jelenségre utalni. Feltûnik, hogy a kései versekben Lator László mennyire szívesen él egymás mellett álló, és kifejezetten hosszú szavakkal. Ezek a néha alkalmilag összetartozó, ellentétes jelentésû vagy egymás jelentését fokozó szavak a korábbi költészetére is jellemzõek voltak (különösen a Fehér-izzáson szénsötét ciklustól: kínnal-gyönyörrel, oknak-véletlennek, teremtverontva stb.), újabban, az Összes versek új darabjaitól azonban feltûnõen gyakoriak lettek a hosszabb szavak, a teljes sort kitöltõ szerkezetek ( Mert szomjúhozva mert kétségbeesve, megsemmisülését-feltámadását, kielégületlen vagy telhetetlen stb.). A több szótagos szó a jambikus sorban valami olyan ritmikai billegést eredményez, mint amikor egyenletes hullámokon egy lapos csónak vagy tutaj úszik. Hasonló jelenséget elõször Pilinszkynél vettem észre, aki Nagyvárosi ikonok címû versében háromszor írja le egymás után: Szerelmem, szerelmem, szerelmem és a vers egyéb rétegei mellett külön feszültséget kap a metrum (titá-ti-tá-ti-tá-ti-tá-ti) és a ritmus (ti-tá-tá-ti-tá-tá-ti-tá-tá) eltérése. A Pilinszky-vers ettõl ideges lüktetést kap, Latornál pedig kiegyenlítõdik az eredeti lüktetés. 27

28 a he gyek a ko raesti ködben szinte légnemûek, és a parton egy em ber áll hát terébõl úgy kiválva, / olyan mozdulatlan lüktetéssel, / mint a gyertya láng ja. //... /... hir telen kilángol / meglazuló körvonalából. A halál képe? Rendkívül enigmatikus vers. Remegõ semmi, meg ne lás sák / va lószínûtlen színeváltozását! Az Õszi vi lág Mednyánszky-féle tere változatlanul végsõ alakú hegyek elhagyatott tája, folyópart, ahol a fentrõl jö võ és lent rõl fel tükrözött fény... a te remtés elõtti tiszta elembe mártott még élettelen tár gyak körvonalait fellazítja és ahol Mint ha ma radtak volna még esélyek / egy el jövendõ színeváltozásra. Ahogy a ko rábban megírt valóságos fa és Csontváry cédru sa ese tén, itt is egy su gallatos, valódi hely szín és egy me tafizikus (és ember nél kü li) tér áll szem ben egy mással. A teremtés elõtt já runk: A moz dulatlan sûrû levegõben egyszerre van világosság, sötétség, egylényegû testes s anyagtalan, a bi zonyosság és a kétség. Nem kü lö nült el kez det és vég. Kisebb-nagyobb szövegbeli visszautalásokat másutt is lehet ta lálni a versekben (ez Lator költészetére különben is jellem zõ), ám az egész kö tet szem pontjából fontos elõkép az 1968-as Nem a ha lál, amely kü lönösen az Erdõ cí mû vers sel és a kö tet má sodik felével rokon. A test romlásának szerves folyamata a korábbi versben szemben áll a halál gondolatával: Nem a halál a csú ful tõr be ej tett, / a bom lására eszmélõ tudat, / a közönyös kiszikkadt magvú sejtek, / ahogy gyáván meg adják magukat, /... /, az iszonyú! A rom ló anyag, a be roppant váz feltámadása itt szigorúan kémiai-biológiai folyamat: hogy egy alan tas lét hez ido mulva a föld ho mályos tisztítótüzében egy is ten ko nok kényszerére újra öntudatlan feltámadásra égjen. (Nem a halál) A vers nézõpontja kívülálló, objektív, kijelentõ. Az Erdõ azon ban a ter mészet tavaszi új jászületését transzcendentális értelembe emeli (talán még a dadogást-motyogást imitáló hangzásból /-lak-, -agv-, -vak-/ meg születõ zeneibb hangzású sorokkal is ezt teremti meg): A la katlan, alakja vesz tett anyag vak od vát oda hagyva megindul, árad újra tes tet képzel egy lelkes pil lanatban. Nem a test szer ves anya gának lassú égését írja le, hanem rá kérdez az általános névmásokkal jelölt (de annál szub jektívabb) minden, ami (esélyek, élet kedv, élet, élõk, holtak?) újjáéledésére, feltámadására. Az erdõben megtestesülõ életet faggatja, de vissza is von ja a meg sejtett, remélt választ: Vagy csak azt mondja ez az er dõ, / ami re szom jazik a szel lem? Ké sõbb az emel kedettséget is aláás sa: Ez az er dõ csak ar ra van, hogy / a ba lekokat hitegesse. Kimondatja az erdõ vel, hogy test sze rint fel támadásra nincs esély, sõt jel képes, üzenethordozó szerepétõl is megfoszt ja. A re mény és a két ségbeesés vár te hát vá laszt, üze ne tet ( ez az er dõ azt mond ja ), el is hang zik min den le hetõség, egészen a teljes el bizonytalanodásig (igen, nem, nincs válasz, egyik se, bár melyik). A Szür ke mû terem, a Magányos cédrus, az Õszi világ és az Er dõ négy fontos létvers. Pontosabb lenne nemlét-verseknek nevezni õket, hiszen a mielõtt és a miután határvilágával foglalkoznak. Az Õszi világ a teremtés, a kezdet elõtti tér ben és idõ ben ját szódik, a Szürke mû terem tárgyait elkülönülve, épp csak kiválva : születõben látjuk, akárcsak a Magányos cédrus fáját és még beíratlan pillanatát. Az Erdõ a szétesett, szét züllött létezõknek a halál, az az a vég utáni te rét és ide jét jel- 28

29 képezi, újjászületõben, amennyiben van újjászületés, illetve feltámadás. A bizonyosság szempontjából erõs és szándékos decrescendót figyelhetünk meg: bizonyosan meg fog majd je lenni ( Szürke mûterem ), rajzolnák... / elnagyolt mégis-képzeteiket ( Magányos céd rus ), Mint ha ma radtak volna még esélyek, itt még akár mi, jó vagy rossz, megeshet, egylényegû... / a bizonyosság és a kétség ( Õszi vi lág ), mond hatja ezt, mondhatja azt is ( Erdõ ahol ez a decrescendo a ver sen be lül is meg van). A ver sek keletkezésének dátuma (1996, 2006, 2005, 2004) elárulja, hogy ez szándékos kötetszerkesztés eredménye. A szigorúan szerkesztett kötet ívében a létverseket a halott ked vest (je lenésként, madár vagy lé lek, va lami lélek, a térben té vedezve / bolyon gó lény plaz mája, szinte-teste formájában vagy éppen az egyik moiraként) meg idézõ versek követik, és mintha en nek a tükörképe volna, a következõ ciklus elsõ verseiben hívatlan halottak kísértenek ( idétlen éji ször nyek, már szét esett, már kör vonaluk vesztett, / szervetlenné romlott valaha-testek, csak kül színre testek, / csak látszólag halottak ), a létversekre pedig a halálversek felelnek, amelyek a halálfélelmet, a test romlá sát és a meg halást jelenítik meg. Az öt átírt vers motívumai azt mutat ják, hogy már ezek ben a leg korábbi versekben megvolt a mostani kö tet egy-egy elõ képe. Az Er dõ már a sze relmet, a halott sze relmest megidézõ versek csoportjához tartozik, amelyek egytõl egyig szervesen kapcsolódnak a létversek szókincséhez, motívumaihoz, mondandójához. A szerelmet három vers mutatja személytelennek. A különös, szürrealista montázstechnikával megírt, nagyszerû Szarvasbõgés a jelenéssel folyó, álombeli szeretkezésben az olyigen romlékony földi lények / megsemmisülését-feltámadását írja le: Megnyílik öble, hogy magába nyeljen, ez a sosem-látott-nem-ismerem, ez az arc talan és személytelen, ez az örök tõl csil lapíthatatlan, örökké éhes szerelem. A személytelenség itt a személy hi ányát, elvesztését jelenti. A Románc emlék-jelenete úgy személytelen, hogy szinte a személytõl független: a vágy a ragadozói éhséggel ro kon. A Kollázs álom- vagy em lék-dialógusában a szere lem a kö tet lét verseihez hasonlóan még elkülönületlen 8 : öled mint az õs elem adakozó szabad személytelen tárgy talanul áradó kegyelem (ez föl idé zi pl. az 1964-es Szom júság lét-elõtti tûz-köd pillanatát is). A ciklus utolsó három verse ezt az elveszett személyt ( madár vagy lélek vagy mit tu dom én, mi ) ke resi, pró bál ja körülrajzolni, gazdátlan néven megszólítani, megfejteni õrült üzenetét ( Kecskefejõ ) nagyjából a létversek által leírt térben ( De micsoda hatalma van a tér nek!, S a dol gok ban mi lyen sû rû de ren gés A tér, a tár gyak ) és idõ ben ( El keve red ve min dig és so ha, / még ös szegabalyodva kezdet és vég A moirák ). Itt is észrevehetjük egy-egy régebbi vers foszlányosabb evokációját ( A kollázs, 1999 / A sár ga ru ha, 1996; A tér, a tár gyak, 2002 / A kli nikán még egyszer, 1996; il letve a következõ ciklus elejérõl: Honnan jöttök, 1999 és Úgy látszik, bûn be es tem, 1999 / Mert szom júhozva mert kétség be es ve, 1996) bár a té ma ro kon sá ga és az idõ kö zelsége miatt ez nem annyira váratlan. A változás azonban jól látha tó: az ban írt gyászversek hirtelen fájdalmát az ûr goromba közönyén át tapogatózó megértés sejtelmes ver sei vált ják föl. A teremtés elõtti és halál utáni me tafizikus idõben és térben nem cso da, hogy nem látunk embert. A perspektíva, ahonnan ezt nézni va gyunk kénytelenek, a halálához közeledõ emberé, mindannyiunké, Akárkié, aki egyedül van eb ben a koz mikus térben. A herceg halála ciklus elsõ verseiben ótestamentumi, alvilági szörnyek jelennek meg társaságul. Talán A moirák -ban halványan sejtetett pokolra szállást jeleníti meg az álom ( hisz vol tak, kik csel lel, de mind ahányan / istenek voltak vagy félistenek ): 8 Az alakot öltés... végsõ soron kiûzetés a paradicsomból. Öntudatra ébredt, de elkülönült lét. Az elkülönültség feloldódásra, az éden visszaszerzésére törekszik. Ennek egyik lehetõsége a testi egyesülés. Várady Szabolcs, i. h o. 29

30 Éj s nap mezs gyéjén, ingatag határon, undorító zugokba ver az álom, zavaros húgy, fekete trágya, ronda, már szét esett, már kör vonaluk vesztett, szervetlenné romlott valaha-testek közt kel le tik mind s mind alábbra száll nom. ( Hon nan jöt tök ) Ennek pedig valamilyen bûn vagy vétek ( Hon nan jöt tök, Úgy lát szik, bûn be es tem ) az oka, ha ez az íté let, il letve alantas végítélet az eredmé nye. (Ez az ér velés József Attila utolsó verseinek bûn-tudatával rokon.) Szinte megkönnyebbülés ezek után a gyötrelmes, fojtogató légkörû víziók után a megtévesztõen könnyed címû Da locska olvasása. Ezekben az anakreóni sorokban a saját ha lál va lóban mint vigasz je lenik meg: amit csak így-úgy ed dig most egy re job ban ér tem keserves közelségem halálos messzeségem már sej tem nyel vemen van érzem ízét nevének nem sok idõ s ki fes lik sze mem elõtt a lé nyeg A halálközelség álomban ( Mi ez az ünnep? ), kép-él ményben ( Latyakos út ) és ezúttal szöveg-élményben is ( Zsoltár-pa rafrázis ) megjelenik. Az álomversben mintha lenne kibúvó: Vagy jobb lesz kimaradni az egészbõl? Per sze a kér dés nem csak a kö tet, hanem a vers összefüggésében is ironikusan hangzik. Hiszen a halálközelség verseivel megérkezik az elõzõ cik lusban eltûnt bizonyosság: érzem, értem, sejtem, nem sok idõ s kifeslik ( Dalocska ), értem, jól tudom ( Mi ez az ün nep? ), már tud juk a még ko morabbat ( Latyakos út ), Úgy rendeltetett, mindezt látva lássam ( Zsoltárparafrázis ), sõt utóbbiban a kimondás is: Hurkait a halál re ám ve tet te. A hang bib li ai, látomásos. Két szemé lyes és egy (ké pet ér telmezõ) objektív-személytelen vers után itt egyetemes, kizengetett panasz szól: Kiáltoztam a szorongattatásban. Az új ver sek kö zül az utol só négy (mind 2006-ból) a test (a kéz, az arc) rom lását és magát a halált mond ja el. Szö vegükben hirtelen sûrûbb a kötet egé szének hálózata. A Kezek az Erdõ -t idé zi: S a szi kár uj jak hogy ki áltanak, hogy mondják hangtalan azt ami volt, azt ami van mondják, amire nincsenek szavak. (A Lesz, ami volt, de ami lesz, nem / ugyan az lesz ké tes ígé re te he lyett, itt is már a bizonyosság hangján.) Ugyanígy az Erdõ -t hív ja elõ a még is, a még se / tu sakodása, vak ölel kezése. Persze a biblikusan megemelt (talán megálmodott, és ezért kurzivált 9 ) zá rás már a kö tet má sodik felére jellemzõ: hogy a teremtmény védelemre leljen / halandósága gyors férgei ellen. Az Arc szét züllött jelzõje szintén az Erdõ egyik jel legzetes szava (elõfordult a Mikor kormozva csonkig égnek címû, 1975-ös versben is). Ugyan ak kor ez a vers, bár nincs fel tüntetve, szintén képleírásnak látszik gondolom, a borítón látható szerzõportré ihlette: Az orrcimpáktól egy-egy kördarab a ke serû száj mellett el haladva az áll túlhúsos domb jáig szalad hi szen a kö vetkezõ versben ugyanez már általánosabb: En ged az anyag, meg bomlik a forma. Itt-ott egy idom, egy-egy arc darab, 9 Tévedtem: Maurice Scêve: A fehér hajnal épp megkoszorúzta utolsó sora, Illyés Gyula fordításában (kis változtatással). Szabó T. Anna szíves beli közlése. 30

31 az arc játék összhangját megzavarva, a töb birõl leválva elmarad. A mozdulatlanságot gyakorolja, vagy te hetetlen csúszik erre-arra. ( Elváltozik ) Az arc itt bel sõ táj já vá lik, le válik, csúszik, mint egy jégtábla vagy vakolatdarab. És mi lyen pon tos ké pe az öreg ségnek a kilátástalan akadályfutás a sötétben. Arany János öregség-metaforája jut eszembe: Él tem lej tõs út ja ez; / Mint ki éj jel víz be gá zol, / S min den lé pést óva tesz A lej tõn. (Az arc-mint-táj me taforáról pedig Lator egyik tanítványának, Tóth Krisztinának a verse, az Elé gia. 10 ) Az El változik szövegében (ezért is ne vezem a létversek párjának) megismétlõdik a kötet szá mos motívuma. Kifejezetten a mesterségre, magára az írásra hív ja fel a fi gyel met a vers el sõ fe le, akár a két mûterem-vers, noha ellentétesen, kudarcként: Fel-felbukik egy mondat, félidézet. / Fe dõszöveg talán, valami másra / utal. Az egyidejûség ( Most egyszerre játszódhat benne min den ) az Õszi vi lág -ot idé zi, a je lentés keresése ( Hányféle üzenet az idegekben ) a Magányos cédrus -t vagy az Erdõ -t. A negatív bizonyosság ( Már bizonyosra vehetõ kudarca ) a kötet má sodik felében több helyen meg jelenik. Az arc, vagyis az egye diség elveszítése mintha a körvonalak elmosódása, az elkülönülés végpontja volna. A cik lus záróverse, a szin tén Lampedusától vett mot tóval bevezetett 11 A her ceg ha lála meg ismétli, összegzi az anyag romlásának, a megadás nak, az arc el vesztésének, a mozdulatlan futásnak a képeit. Nehéz volna megmondani, milyen idõben zajlik a történés. Hát per sze, tud ta, így kell len nie. Múlt és je len, a je len ben a múlt, a múlt ban a jö võ ( tudta,... nem sokára majd, végül, min dig jött egy-egy elõ jel ), és a jö võ elõ képe a je lenben: mielõtt még, de fõleg: je len ( most ). Ezen a pon ton La tor egyéb ként megváltoztatja az idézet ige idejét. A mottóban ez áll:... úgy érez te, hogy szé les, egy másra torlódó hullámokban hagyja el az élet a versben így sze repel: Most elnyomhatatlan, most egy re hall ja, / hogy fut ki.... A má sik nehezen eldönthetõ kérdés az, hogy ki beszél, illetve aki beszél, kí vülrõl beszél-e, részvéttel, azonosulva, vagy belülrõl vetíti ki, idegeníti el az (el képzelt, saját) élményt. Talán összeér a kettõ, a moz zanatos helyett folyamatos ige idejében ( egyre hallja ). A kötet második felének kétsége, lefelé húzó ereje ellentéteként azon ban az irány fel felé mutat: mielõtt még a káprázó magasba vonja fordított gravitációja. Kijelöli a transzcendens irányt. A kötetszerkesztésbõl furcsa szándékossággal lóg ki az Átírt ver sek cik lusa. Felhívja a fi gyelmünket, hogy a kere tet adó narráció is eset le ges. Az öt ré gi vers egy-egy idé zete meg mutatja, mennyire szorosan kapcsolódnak minden narratív csel nélkül is a kö tet verseihez. Nincs semmi, csak a siva tag, csak / ez a la katlan puszta térség. Már csak a gyõzelmes enyészet / szaba dít ki e rom-vi lág ból ( Nincs sem mi, 1946/2006), Ko loncokat hordok magamban. / Mit tegyek a li dércek ellen? / Sápadt arc cal so vány ha lottak / jár kálnak emlékezetemben. meg kell magam ad nom / a nyál kás pusztulásnak ( A sírok meghasadtak 1946/2006), idõben, tér ben an nyi kényszer, ha nem vár nám mindig hi á ba / a bi zonyosság illetését ( Ha tudnám, 1946/2006), Korok határán szétvert, megtiport / roncsok, koloncok, testek szerteszét. / Akárhová nézel, kiütközik / a bomlás, sötét zugokban szemét. ( Korok határán, 1949/2006). Az utolsó vers, A nagyér fekete vi ze (1949/2006) a fe kete, sáros folyópart és a tükrözõdés képével kapcsolódik a két Mednyánszky-képhez, bár en nek a vers nek jó val ol dottabb a hangulata. A bizonyosság illetése szempontjából Lator László új kötete a mûvészet két konstruktív vég pontjával jelölt ívben halad bizonyostól bizonyosig; egyrészt alámerül az Erdõ cik lus vé gén és A her ceg ha lála ciklus elején, másrészt felemelkedik az utóbbi vé gén, kü lön az Át írt ver sek vé gén, majd az egész könyv vé gén is. Üze ne te ( izenete ) a te remtõ kép zelet diadala és a mégis a két ségek tudatosításával. (Európa Kiadó, 2006) 10 Mint észrevétlen szitáló esõ, / amely elhordja néhány év alatt / a töltésrõl a földet, hogy csak a / kapaszkodó gyökér, az erek / kötele látsszon, apránként vándorló talaj, / úgy vonul lassan ki az arcod / arcod alól. Síró ponyva, Magvetõ, A mottókról l. Nagy Gabriella, i. h., és Báthori Csaba: A szavak visszavétele. Magyar Narancs XVIII. évf. 49. szám ( ). 31

32 BÁTHORI CSA BA Beszélni Vi har- vagy ka bát- vagy ba rátiszonyban, mind egy, ki kell men ned a placc ra, hogy élj min dennapos halandzsa közben, kiséletben, vagyis nyugodtan hajts csak elõ re, így, für dés elõt ti bõrtakaróban, hogy érezd a mûvész kísértését! irány, mindig, a tûzvész és a rom bo lás épí tõ erõi. Csak per zsel je nek hi va tá sod forró mínuszai! Átjárni egyik föld rõl a má sik ra, foly ton a szeb bik mellett szavazni, hát elég ok er re, hogy fur csa pá lyák mély csa pásán haladsz? Micsoda kedves, finom ujjak! De épp azért, mert dús gazdag halott vagy, ne hall gass. Ne da dog va, szõ rén-szá lán beszélj. Ne hallgass ar ról, ami re folyton gondolsz és minden pil lanatban ahol sze re tet van, ott üres ség van, s az ûr min den tel jesség eleje. Gyermeteg gondok Mafla lángeszem búvában, mellékhullámaimnak tudatában reggelente kitisztítottam a lábam és tót ágast ka limpáltam, vigyáztam. Nincs reg gel. A nap kez dõdik, vége. Libák benéznek, gágognak, petéznek, énrajtam pedig egyre forróbb a ruha, bálba járok, kocsmába, csonka misékre. Már ko ra haj nalban megadom a módját a nem létezésnek: mióta rengve járok, nem va gyok ré sen, és ré sek nin cse nek közelemben, csak a fejemben. Micsoda balek, aki valaha is átlépi a Rubicont. Ne kem rég óta le fele görbül a szám, és nem re mélek, amíg remélek, csak élek, vé tek, élek, vé tek. Felejts el bûnbánatom napjára, Melpomené. Mi van mö göt tem, mi elõt tem, az nem biz tos nu me ra. Ma ga san ver a szí vem, de még csak most csi szolnak. 32

33 Elvont Van egy szer ke ze tem be lül. Sa vat, szót, rán cot, epét ter mel. Kicserél, fullaszt, fel-legyûr. Ki-befutok szerkezetemmel. Ben nem van, de nincs mért be nyúlni. Kint rõl már lá tod, ki va gyok. Én csak egye dül tu dok múl ni. Lemúlni, mint a jég csapok. Egyet len, sok és száz ezer. Ennyi bennem az idegenség. Nincs, csak egy szer ke zet re hely. Mintha százból eggyé szakadnék. Mérleg Hát aki ezt ki fogja hogy nem hajlik nyakban derékban térdben a kishiányos testet bérli régebbrõl én is bérlem Nem is va gyok öreg ség re me nen dõ testemért nem-testemért jön a mentõ hogy ös sze kös sön a nagy Õ-vel s be zár jon a nagy er dõ Nincs már tük röm csak fó bi ám van lábalásom nincsen a lábban rég le csapódtam véncsonttal beszélget a vázam Minden név illik pó ni-boy balambér basa vagy medve vagy ró mai arc él mind meg találom mert összetart még egy furcsa ba dar cél De ki al tat el majd a kór ház-zajban kit is merek meg derékig föltakartan ki is mer en gem a más vi lágra eldugottan Sú lyom elég-e hogy meg érjem hitelesített lebegésem vagy azt di csérjem hogy a sö tét ben vi lá go san él tem 33

34 GYÕRFFY ATTILA Wolfgang Amadeus Mo zart, a nincs telen (kisballada) Macskával alszom télvizidõn, ki ágyam hoz, szagomhoz szokott, pillanatok paráznája s õr, dézsmál, faszol, sosem jóllakott. Barlang-erdein barangolok: a bá nat ci tál a kéz fogóra. Pin cém ben ászok ról bor cso rog. (Börtönömbe sohase térsz vissza.) Elmúlt pompás aranjuez-idõm; s hi tem ha mu, re ményem pernye most, császárommá lett a néma csönd, hébe-hóba angyallal álmodok: ki szár nyat lan s ro mon ros to kol, s az el veszett világ alteregója: mindenség volt, ahol föl zokog. (Börtönömbe sohase térsz vissza.) Valóban végzet tudni vak jövõt, s a po kol-üdv be be le pusz tu lok, lélek-vándor voltam és messzi õs s vi gyáz tam kincs ként sors-kár ho za tot. A Te rem tõn túl sen kit nem tu dok! Ó, Ponte dei sospiri hullta!, a vég telenhez láncol a pokol. (Börtönömbe sohase térsz vissza.) (Ûr-ös vé nyen haj nal fény tün dö köl, csak vártalak túlnan a hídra: föltûnsz, Király, mindörökre jössz S bör tö nöm be so ha se térsz vis sza.) 34

35 Musical-parafrázis Május volna, s szállna el ha jóm, s nem ér nék ha za töb bé so ha sem, elfeledném, aki elhagyott emléktelenné vált idegent ; követnék új kikötõket, s ott lelnék hazára, ahol a szivem megállhatatlan táncolna dobok szavára Istent ködlõ egeken. A tíz ezer vi rágot messze hagynám, akit le téptem életem során, s ven nék italt a kó cos reggelekre, s mint va lami háborodott arszlán, ki sír nál mo tyog el ró zsa-fohászt, járnám vakon a láthatatlan tengert. Öregségedre megkopik szemed hatalmas fénye, aki volt az ég, hiába nézem, megülik telek, s ha jad lesz las san hó szí nû fe hér, motyogom olykor, elveszítelek s meg sem is ér tem örök éj jelét a szó nak, amit ír tam ide gen világoknak irdatlan küszöbén; hogy part se vár ta lé lekvesztõdet, s nem mutatta angyal az utat, s egye dül kell sze delõzködnöd: majd el maradnak mögüled az õzek, né ma csönd vár: el tévedt utast; és rám sza kadnak meddõn árva õszök. Hiába hívlak, nem állsz elõ, s akár ha tér delsz temp lom kö vén, nincs föl di má sod, ki is me rõd, nem lát tat töb bé fe kete fény; hiába jöttment vándor-sereg, a nagy vi lág már rég mes sze tûnt s ke res ve té ged nem vár ke reszt, csak Is ten õriz szál-egye dül. Föl éled egy szer majd szent eged, elindulsz újra hazafelé, meglel a tenger, rád buk kan ûr, örök ké évül egy sem mi perc, követlek át a tenger vi zén, míg sír az an gyal könnyezte tûz. 35

36 FECSKE CSABA A kert kapuban friss zöld jük szin te még ra gad vígan susognak a lombok te csak pró bálgatod magad ját szod a hun cut ko boldot virágok jönnek illatuk mintha vért ontják te érted szólít a mélabús kakukk tán álom ez és nem élet úgy van csak hogy eszed be jut téged ismétel napra nap szí ved ben sok nyár ös sze fut próbálgatod magányodat Istenem hova fut az út magadba nézel mint a vak Minden út hozzám vezet ár va Szinyei Merse Pál ut ca a ház számot már elfeledtem rebbenõ függöny az ablakon sokat ígérõ mosoly felettem tizenhetedik évemet próbálgatom a szem közti ház árkádjai alatt százhúsz wattos égõként vakít a szív Edittõl zárlatos minden pillanat lépteim zaját elnyelte az idõ az aszt más vi rágok zihálása üszkös éveket látok füstölögni szerte az éle tem ez vagy csu pán fonákja Volt sok szép a sze med kék je õr zi még milyen színû az õszi ég volt sok nyár és volt an nyi szép s le het ki tud ja men nyi még nem fût már csak fény lik a nap lomb és gyü mölcs a fák alatt a szád ban fulánkos sza vak próbálgatják a szárnyukat lúdbõrzõ hideg éjszaka mé lyén klo ro form- s vér sza ga hold si kolt min denki maga van föl szúrva csontjaira 36

37 BORIÁN ELRÉD Van Gogh a tü kör elõtt Megfeszített Istenem, ne hagyj el en gem, áruld el vég re, könyörgöm, miként lophatnám el tõ led tük röd, hogy meg öljem magamban Perseusként a ször nyû Gorgó-fejet a me zõn Virágzik a mandulafa fes tem, fes tem más örö mét, s itt ál lok lám villámsújtva Virágzik a gesztenyefa for dulj ve lem õrült me zõ, napod ûzzön sötét felhõt, rám ne dûl jön temp lom tor nya Két ba kancs a fest mény ára maradj velem, napraforgó Istenem Önarckép összeomlom örömökben bánatomban festmény leszek 37

38 A zarándok Hold álma március 17-én Böjtmás havában éjjel álmomban a csillagok tejútján halandó éji tájba leszállva ezüst fényben megláttam ékes ikon ját há rom folyó szép városában Úrnõmnek. Házadban kék lepelbe burkolózva csodáltam hazádért síró könnyes arcodat. Üdvözlégy, ó Mária gondoltam, s lát va lát ván meg érint szívemben a szent látvány: Fátylamat lábadhoz leterítem, hol már tír vé re véd te a gyön gét, s Lász ló, a lo vagkirály az ár ván ben ned bí zó Istvánnal hódolva ajánl Néked kar dot és szent koronát.»üdv né ked, könnyezõ rózsavirág, gyöngeséged erõs ág, aranyház, segítsd néped, Patrónánk, szentebbé, szabaddá tedd. Hadd sír jak öröm mel majd oda fenn. Világít bennem könnyed. Ég Ura, hadd példázza pályám Õt, ki za rán dok nak csil lag, könnyezõ.«38

39 Ha-jó-út Hajózik szememben a tér öb lében kikötõ idõ, s az idõ be át folyó tér. Hintázik lelkemben a múlt kö telékén a vágy: légy, mi le hetnél: jobban száguldó hajó az internet csatornán, vagy mosolygós, sap kás ka pi tány, de csak légy, mi le hetsz, sa rut le vetõ, számûzött, dühös, dadogó legény, ki ben el nem ég a lát vány: a csip kebokor, az égõ, a ki nem al vó láng, melynek pernyéi között kergetõzik a per cet nem szám láló idõvel a tértelen tér. És a csil lag-testvérek hajójában otthont keres az Attikába, Penelopéra vá gyó Odüs sze usz, és az örök városba tartó, Máltán hajótörött, rabokat mentõ Paulus. 39

40 NAGYATÁDI HORVÁTH TAMÁS Az élet be tege Valami megártott. Újra. A még rit kás ko ro ná kon át ü tõ bronz su ga rak üveghangokat pendítenek. Mintha volna célja, varázsol, pedig valahogy szétesett. Új ra. Zseb re rak egy ma rék éles cse repet, hogy mire kabátja ronggyá feslik, titokzatos táncától tompuljanak egymáshoz. Nézi az emlékezetté növõ képeket, ahogy emberré lesz az er dõrõl hozott csemetetölgy, lombjával évszázadok akaratába gabalyodva Autoagathon Kö rül te kin tõ en és óva to san, a rá hagyott varázslatban bízva hagyja tovasodródni a szóárban ébredõ képeket, mert nincs szí ve meg törni az el kezdett mondatok egyszerû ívét, amelyekben iramló indulatokat, mint ismerõs arcokat vél megidézve látni, amint felbukkannak mélysége sötétlõ folyamából, elfutó világok ragyogásától hitben megszomjazva, hogy va la ki majd biz tos, mert kell, el jön és fel emeli, megtartja fénylõ tenyerén és part ra te szi õket, mégha ma gukra is maradnak utóbb gaz dájuk átjárhatatlan éjébe áradó beszédével. 40

41 Talán veled Jégzajlás idején, amikor a szí vekbe lopózott hideg már nem elég erõs a min den lángok megfagyasztásához, összehúzzák magukat a túl élõ nagy hi tek, és hoz zákészülnek az alászálláshoz; amíg le het, még mé lyebbre kívánkoznak, a pokol szívedbõl nyíló forró fenekére, öngyulladó szenvedélyek marasztaló mocsarába, ahol há rom nap a vi lág; három nap szerelem és há rom nap gyöt re lem, míg meg nyílik az égbe ve ze tõ út, hogy Jé zus nyomát követve felérjenek, talán veled, a magas menny be, végül csaknem eltévedve. 41

42 ZSILLE GÁ BOR Haikuk a vad szõlõ-bogyótól télen égszínkék a ri gók pisz ka nevem melyik betûje ko pik meg elõbb a sírkövemen hányadszor sír fel bennem az a tíz éve kicsúszott mondat a gye rekkori zápor azóta is ott do bol a te tõn ravatalozó tetején a hajnalról daloló rigó 42

43 OLÁH AND RÁS mûhiba ahol ha lottaink masíroznak ott szû kölni kezdenek a szûk re sza bott ará nyok orvosi mûhiba hogy élek mond tad s lé legzetvételedet eltakarta a gravitáció nem esett jól hogy el oroztad a ki dobott-kiselejtezett szavakat de ta lán meg akad raj tuk Is ten tekintete utóbb el hitted magad is hogy jelentéktelen voltál akár a teg napi zápor de ak korra kinyíltak benned a jövõtlen terek föl ágas kod tak a gyo mor ba jos ál mok s hi á ba zsa rol ta lak te már nem en gedtél a vágynak pedig én benne let tem vol na min den al kuban így ma radtál közönyös révület s ta lán már el sem hisz lek té ged a cím zett is meretlen délutánra vártalak aznap de kint már az ut calámpák doromboltak álmosan mikor az ingemen igazgattad zavartan a gyûrõdéseket ide gen vol tál mint még so ha sem mosolyod sírásba botlott éreztem a maró sós ízt az ar codon aj tó csa pó dott s tud tam nem hagy tál el csak ki veszett az ujjaidból az a bi zsergetõ szomjas fájdalom ahogy ügyet lenül elejtettelek mikor a lépcsõ alat tad örök re elfutott 43

44 BÁLINT LILLA Leült Sza kad na rád az ég sziszegtem a fogam közt a ha toson, szombat este pontban hatkor. Hány he te is? Négy? Most nem a Ki rály ut cáig utazik; igaz, nem is kö vetem. A vil la mo son szo ro san mel let tem áll, szinte egy férfi sze mével látom a far merben domborodó fenekét. Aztán megszólal bennem a nõ is, na ná, hogy kri ti zál: pi ros blúz hoz barna orkándzsekit, kék nadrágot és fe ke te, fû zõs ci põt húz ni minimum ízléstelenség. Ahogy meg for dul, lá tom, a ka bátjára akadt egy kihullott, hosszú, hullámos õsz hajszál. S már õszül is. Az õsz is ittfelejt még? Leül, velem szembe. Benjamin Britten-kottát szorongat a kezében. A Margit-híd felé nagyot sóhajt. Rámosolyog két ku tyára, úgy tetszik, azok visszamosolyognak. Ti tokban szemlélem az idilljüket, azt se tu dom, hogy húz zam fel jebb az or rom, bõrkabátom zsebébe rejtett két öklöm iz zad. Jó vol na be lecsípni a fenekébe, vagy leg alább is meg húz ni a fris sen mo sott ha ját. Nézem két vak szemét, a halványt, a két ki etlen völgyet. A Má sik is így néz heti, két kígyó, két pá paszemes. El va gyok zár va El va gyok zár va min dentõl, mindenkitõl. A za jok ból tu dom meg, mi a va lóság: a pénz tárosnõk például fél tízkor zár nak, a szom széd sze re ti a Limp Bizkitet és mûködik a szelektív hulladékgyûjtés a ki lencedik kerületben. Ilyen egy sze rû min den. A töb bit pó tolja a tu dat, hogy ez az, ami van. Megadom magam. 44

45 Minden másképpen van 1. Minden másképpen van. Már so ha se lesz úgy, ahogy, ami kor, és, aki vel. Állok az ablakban, mint annyiszor. A füst, mint min dig, gravitál. 2. A kol lé gi u mi szo ba ab la ka egy el árvult pingpongasztalra nézett. Soha, senki nem játszott azon az asz talon. Az ütõ ket évek kel ké sõbb vet tük, a Mes ter ut cai kí nainál, még együtt. 3. Bont ják a Híd pres szót is. Sorra bezárnak azok a helyek, ahol tör tént va laha valami. Pedig, ha valami történik, akkor az valahol mindenhol történik valami. 4. Széthányjuk, elhagyjuk a tárgyakat amik ide-oda kí sértek bennünket életünk fontos pillanataiban. Fontosabbakban, mint ez. Temetõjük sincs. 5. A dol gok min dig ar ra vár nak, hogy túltegyem magam rajtuk. De mi lesz ak kor, ha se do log nincs, se túl tevés? Mindig, minden olyan kevés. 45

46 PÉK PÁL Visszatart Örök lét a nincs, a föld re kus hadt hit, ha szenny ta szít? Ha va la men nyi ég tõl tá vol, valamennyi közelibb? Lé nyünk se több rossz tü kör nél. Bambaságunk visszaránt Délibábos utak vontak, lobogók a lápon át. Rög esz ménk, hogy ha lá lun kig ajtó, ablak tárva S ami künn, csak éde nünknek foszló álruhája? Bucskázhatott év az éven, arcunkon át ezer mása, születésünk percében is ezer évek ha missága. Pe dig a csönd új ra vac kol szí vünk ben, és lesz oly szó, önmagát mi kifor gat va elhiteti: más való készül benn, ha lázbeszédünk ünnepén a madarak kitárhatják szentferenci visszametszett szárnyukat Ötven évük hiszen rong gyá, s lát ják, ahogy visszatart Nap mö göt ti éj sza kák ból a ke se lyû, s e föld re csap. A tér gi gá szi va don (Ady End re) lent em ber-sû rû test a tes ten fönn lep cses szájjal szél makog és fák lya-tûz meg facér kölykök hadán a mondat-cafatok a visszaforgó idõ-csapdák ahogy kinyílnak alkonyok 46

47 hol tá vol köd be masiroznak sem mibõl a láb nyomok és föld hõ köl a lég szomj ûzi már e vaksorsú napot ha hi teseink szûz ke zé ben ott van a leplezett gyilok 47

48 ANDRÉ AND RÁS Úgy szû kült Sajgó sebekre vágyott, sózott dendritekre szí tott szi porkák izzították idegvégeit, lassu lob bal ter jedõ parázsfekélyre, mit szûz ma rásként ikrás dél hevít. Szá ja kék heg mit vil lám se tép fel. Szeme lakatlan bolygó, leölt báva táj. Egy fé nyes gesz te nyét szo rí tott ke zé ben. Úgy szû kült; foj totta levarrt láthatár. Takarítás, kamratélvég Tóth Krisz ti ná nak Kongató árnyak. Szürke angyalpor, hideg ce ment kifosztott rabló, ásító hûtõ melengeti (spirálok alszanak, tarka babszemekben kúszva, s záporvert levelét is, mind, csak ekként len geti); parázsló répa közt holt lepke, zel ler s mú mia (fás lis tü kör hogy még se hûl jön? tûnt ar cot em leget). A mélyben tompa zúgás. Karcsú csizmatornyok mellett mézes sztráda; légyfogó. Zümmögve száll a nemlehet. 48

49 SÜTÕ CSABA ANDRÁS kol lázs ugyan ar ról és más ról ha ki mész te redbõl. véget ér az utca. egész eny he lan ka a domb tetõig. elõször emelhetni fel fejed. szóltak, vagdossam meg ezt az orgonát. Hát, idõm fe lõl meg csinálhatom éppen körbekémel, szimatára hagyja a nagyját. átfutó szalagja púp domb hátán. macska, ugrásra készen. árnyékban pihegõ tömeg. lépcsõk vezetnek lefelé. betonból sarkok. oldalt vízmérce, számok a fémlemezen. Tetején nyolcas, kilences. méteres félelem. üres a kõ zsi lip. a víz mel lette állong. széleit sem éri. las san, ha épp. ál lítólag folyik. van, mi a szem nek lát hatatlan. a csatorna tómederben terül szét. füzek, nyár fák a me dence part ján. kör beállják a tétován ballagót. guggoló lombok. bokrok térden, ágaskodó fûcsomagok. vízbe horgasztott fõ. Kérges, használt, csavart tes tek. gyö kér a le vegõben. homorú part. omló mart. mosódó határok. beszökik a víz a földbe. las san, de biz tosan. nem lát hatni, tapinthatni. mi dúl színén, mi van alant. fent gé pek ár nya su han. el végzi minden a dol gát. le ti port nád. fél em ber nyi ös vény. nö vek võ raj. el ülõ mo raj. süp pe dõ tal pak, szor tyo gó föld. víz a talp mel lett. óva tos netovább. magasra nõttek a nyárfák. né ma vat tájuk kereng, lefelé zuhong. ha jukba fésül a szél. kócukat rendezik. száradó testek. az árnyak, hú zódnak odébb. mámoros füzér, pillanat. a la posban fél méter víz. más fél mé ter iszap. sû rû nád. ha talmas, örvénylõ halak. hasukon arany il lan. ol daluk merõ ezüst. tüskés, csí kos tig risek. pöttyös paptetvek. éhes sügerek. tá ton gó, bél pok los nap ha lak. fa ág a mély ben. ap ró ha lak ré me. csu ka. ke sze gek dal ló himnusza. kárászok tüskéje, ponty bajusz nél kül. tor pedók suhannak, pikkelyes amurok. a gereblye közéjük vág. s a compót nem lát hatni alant. (de felül né ha a bu bo rék a víz re, gömb jét fel nyitja az oxigén. mu tat ja hát, míg megint víz nek ad ja ma gát.) ha itt há zad hagy tad, ott hont lelsz. biz tosan. ölelõ fák, surrogó nád. télen a jég az úr. karistja tûnõ írás, megannyi éke zet. biz ton lé põ láb. most. fá tyolban fürdõ víz. körbenyalják, pihék az úszót, úszók a pi hét. ök lék, a szi várvány színén. színüket vesztik el. nyüzsgõ, nyug ta lan veder. randevú fent. két árny, összehajol. beszéd, foszlányos. a másik mián. a má sik fe lé. jó ül ni lent. va kolatlan betonon. az oldalban bokrok. fel- és lehajol. cipõjét fûzi a kéz. egyre magasabb a mere dély. a zsi lipen víz nincsen. dud vák és ho mok. 49

50 arccal a földbe dõl ve. az egy kori medret, tapinthatni széjjel. összefogva földdel. légáram között, ott van. hátán a lyuk majd nem ke rek. pe reme körben, szögletes. alulra látni. semmi, lényeges. kavicsok kopnak a talpak alatt. si mára csiszolja, esõ, szél. kerge nap ûzi rá fél tékeny fényét. árnyék hûti le. vándor ló hõ. ván dorló hová. szél. li beg, úszik, resz ketve zúg. magától fázik, önnön félsz. koncert, vagy moz gás, hang akár, bárha zene, mégis, a fülnek. lomb, bé ka, fü vek, szá molatlan sokaság. szédítõ morgás. né hány, ki ha za tér. vagy há zából, most indul el. dél után, s az es te. se besen jövel. kõ ben víz nin csen. volt, hogy alat ta ha jolt. amit ki vettek. mit kivetett magából. fentrõl ezüstös nyak csak, mi há zadig hajol. Vének, Duna fia. ide kellett fut nia. há lás zöl dek két part ján. ide pum pál ta fel. mi ju tott ho vá. mi ért e se hol. [gyo mok itt, gyamok amott.] ez üres me der ben nagy élet nem folyt. as szonyok voltak itt, meg porontyaik. mindnapi szen nye sük mos ták. tes tük für det te víz, áz tat ta esõ, fény. alat tuk irány ba, lá buk ban visszacsorgott a vér. visszeres lábú es té bõl volt elég. de tisz ta is volt az ég. most mo csár van, szikkadó nádas, vagy az se. száradó terület. forgótárcsás szörnyek, belük mutatva. látod, egybeérnek a korok. ak kor is, ha nem aka rod. lúg tól mart ke zek, da ga dó erek. rozs dálló lemezek. némábban, mint ami leszek. szik kad, mi a ví zé volt. a föl dé, ami a föl dé lesz. ké sik a bosszú, és lehet, hogy el marad. betérhet még. jöhet a víz megint. for dulhat úgy. lesz arra is tanú. ömölhet. e meder ben, víz hogy le gyen. ré gi köveknél, zsilip, hogy legyen. ma raszt, átereszt hiszen. nem történhet másképp. kivárás, türelem. kérdõ szempár. vizslat, hasztalan. 50

51 SZALAI ZSOLT Ahogy idõnk egymásba szökött és felduzzadt reménnyé magasodott nem szakadt ég be do bott el veszejtve magam még töb bért; fulladón kereste a mási kat, hogy ve le egy bekelt önkötöttségét felejtse, a víz tükörre reggel simult, csiklandó szétterülése szavaknak, öltöztetõ fohászok, meggyûrûzött csobbanás, és csak áradt las sú vo nu lá sú hul lá mok kal a part fe lé ko ro na volt az est fe jén rózsás diadém selyemfátyollal bevonta csillagait odahordta az ég kagylós márványoszlopfõkön boltívek freskóin megnyugszik ideje nyíló csöndben találja csókolt menyasszonyát s a nyelv el szabadult öntörvénye az ör vénybe visszaragadja felcserélt önmagát nyíl hat-e még szó ra a szád? reszketeg, nyalánk, gyermeki másikra várakozás harmatos Jázminok, Boglárkák tánca a hajnalért? csokorba kötött hála a kikacagott létezésért a kislányos miértek zenévé oldása kötése amint te beléd ömlök át (a me derbe visszatalál-e még, ahol elapadt, mert part talan csordogál, ho gyan él a vi lágra nyújtózott, ha szakadás nélkül nem bírja to vább) visszanyelnéd folyton -- mert min den csepp hez túl mély me der tar tozik óvni a mondhatatlant ráerõsödõ zuhogásban amikor felhõ szakad a földre pá rában csillan össze tekintetünk sétálunk át a téren más ban ott hon egy más ban õriz ni hogy nász idõ il lan ott aka rok árad ni min den tor kolatban, vagy a holtágba visszazubogni, hogy veled ne szökjön tovább 51

52 TA TÁR SÁN DOR Felebaráti Nem ké jelegsz (nem kéjelgünk) más szenvedésén, sõt ha nem arány ta la nul nagy fá radság igyek szünk azt eny híteni. Elég nagy köpenyünket megosztjuk a koldussal, a por ba hullt fagy laltgombóc, a sze rencsétlen mozdulattal tönkretett játék helyett másikat veszünk, könnyeket törlünk le, megsimítunk vagy ma gunkhoz szorítunk szöszke, bar na vagy bronz vö rös fe jet. Elõfordul(hat), hogy is merõsünket, kollégánkat (távolabbi ismerõs jobban beválik), ha lát juk: na gyon ma ga alatt van, órákig hallgatjuk, más (mondjuk, a magunk) nyomorával vigasztalva, egy csé sze ká vé mel lett. (Netalán még különnemûség és [kül sõ] vis sza tar tó té nye zõk hi á nya ese tén is tartózkodva bármely testhámozástól ) Ha nem bûz lik mé terekrõl a lõrétõl, a haj léktalantól (gyakrabban-ritkábban) Fedél nélkült ve szünk, ha elég só vár te kintetûnek találjuk a pékség elõtt ólál kodót, esetleg adunk neki egy kif lit, po gácsát, perecet Meg le het, hogy ne gyed órá nál is többet szentelünk adóbevalláskor az 1% lehetséges kedvezményezettjei listájának(!) De lát tál már olyat, akit (õszinte benyomást keltve) azért za vart vol na sa ját egy re közelítõ halála, mert már egy re ke ve sebb jót lesz al kalma cselekedni? Szûrt fény ben ho mokóra Emelkedik, süllyed a válla, szemhéja meg-megrebben, és fény csor do gál a hom lo ká ra most, igen, ta lán er re néz. Nyirkos haja, tenyere párnás, de már ma kacs, mi kor akar õ min dig õ, s es té re már más rám ver egy pár kört mi hamar. Alszik, nekem meg dolgom vol na, már hagy nám be takarva ott, de Ugyan! hisz ad dig jó ne ked, mond ja belül egy hang, míg szem mel símogathatod. 52

53 Elnézem: a jövõje rejtély, s úgy ér zem, az a múlt ja is; agyam hi ába is keresgél szavakat napok múlva is. Za vart va gyok, mint kit egy sej tés, sötét szárnnyal, meglátogat oly ham vas még ma gamhoz húzom: halálomat, halálomat. (Murten, ja nu ár) Sic transit Szelíd dombhát a vonatablakból. Jellegzetessé teszi három fa sziluettje. Csapzottan is szép, megjegyezhetõ tájrészlet jó len ne több ször lát ni. A fül ke üve gén én tük rözõdöm. Akkor is, ha mögötte már rég va la mi más lesz lát ható a domb ív és a há rom fa he lyett. Milyen könnyû a látszatnak bedõlni! Ott lesz a he lyén az a há rom fa (de a domb tetõ egészen biztosan!) akkor is, ha már rég nem fo gok az üve gen tük rözõdni. 53

54 SCHEIN GÁ BOR Bécs, önarckép 1 Az elõbb a te raszon ülve, tudod-e, Bob, mi ju tott eszem be? Ide je ön arcképet festenem! Öldöklésbõl kimentett koponyám megérdemel ennyi törõdést, egy kalapot a szem öl dök fö lé, ve len ce it, nem ke ményet. Velencei kalapot? Vörösébõl a palettán ma radt még? Nem volt elég vé res a kar ne vál? Nekem ahhoz semmi közöm. Pirnát a Szent György szigetre viszi egy halálgondola, a szám lá tól, me lyet be nyúj tok, Fü löp fej re áll, de fi zet ni fog, és de gesz buk szá val, éles re fent tõr rel Canaletto ajánl ja ma gát. In dul ha za. Ha bár ki ke re si, mondd nyu god tan, a po los kás Krumpliszsák 2 he lyett a Vö rös Oroszlán 3 tük rei közt meg ta lál. Zü rich után új ra tükörbe szédülni? Javítgatni egy omlásra szánt ar cot, Bernardo, rá érsz ar ra még! Ki lépve a gáz ból ke re ke dik már a nagy kör. A pro szek tú ra jeges angyalkése szürke agypudingba szalad, és a gubancos fonatok közül végre kivágja az izgágaságot. Hullaszabászat? Grottakeringõ? A bozoárkõ ke re sé se túl van azon, Bob, amit még el vi se lek! Nyu gi, ha mar megszokod. Felvesz minket a retúrjárat, mert a he lyét vé gül min den egy mú zeumban leli meg, alko hol ban, üveg alatt, amit ki kapar az uterusból az an gyalkés. Hatlábú bárány, sziámi iker, húszabáló rózsajárvány: mind ön arckép. József tornya már küldi elénk a negy venhármas villamost. 4 És egy po kol lyuk köp hoz zá föl fe lé? Mint min den hullaforma embert! Ez alul já ró, Bob. Ber reg az aj tó, szállj fel! A vesém le sza kad eb ben a ráz kó dás ban. Tuszkoljuk magunkat az ajtóhoz! Az unalmas Alsert 1 Az alább ol vasható szöveg a Bolondok tornya címû verses elbeszélés egyik fejezete. Bernardo Bellotto ( ), mûvésznevén Canaletto velencei festõ, akit nagy európai városokról, Veronáról, Bécsrõl, Torinóról, Drezdáról, Pirnáról, Varsóról és persze szülõvárosáról, Velencérõl festett valósághû látképeiért (vedutáiért) sa ját ko rá ban is nagy tisz telet övezett. A szöveg másik sze replõje Bob, teljes ne vén Robert Nador, aki Ma gyarországon született 1969-ben. Szülei 1973-ban vándoroltak ki Ausztráliába. Ott Robert Nador ké sõbb elismert ideggyógyász lett. Szintén ma gyar szár mazású feleségével, Eva Nadorral a sidney-i egyetem egyik mûvészettörténeti kurzusán ismerkedett meg, amelyet mind ketten nagy érdeklõdéssel látogattak nya rán a há zaspár európai körutazást tett, követve Canaletto nyoma it. Ez az uta zás ih lette Robert Nadort, hogy meg írja Bolondok tornya címû munkáját, egy képzeletbeli utazás történetét, amely egyszerre zajlik a térben és az idõ ben. Canaletto és Robert Nador két százötven évet bejárva az õrület nyo main haladt Németországban, Svájcban, Ausztriában és Magyarországon. E fejezetben Bob idejébe jutva, vagyis ban visszatérnek Bécsbe, és újra felkeresik a Narrenturm épületét, ahol jártak már 1784-ben, né hány nap pal Európa elsõ, szabadkõmûves elvek alapján épített ideggyógyintézetének átadása után. 2 Robert Nador Pirnában, ahol 1754-ben meg ismerkedett Bernardóval, a Zum Kartoffelsack nevû pan zióban lakott. 3 A Szent Márk tér kö zelében található Vörös Oroszlán fogadó híres volt vendégeinek feslettségérõl. Az emeleti két különszoba éjjel-nappal nagy forgalmat bonyolított. 4 Feltételezhetjük, hogy a szö veg be li Bob és Canaletto a Bé csi Egye tem köz ponti épülete felõl, a Karl Lueger Ringrõl közelítette meg másod íz ben a Narrenturmot, a Bo lon dok tor nyát, itt van a 43-as vil lamos végállomása. Hõseink így mindössze két megálló megtétele után leszállnak, és belépnek az egykori kórház helyén található mai egyetemi campus területére. 54

55 mindjárt bemondja az automatanõ. Ez a mi angyalkánk hangja volt. Csak ha son lí tott rá. Itt min den ha sonlít. Mintha egy számzárat for gat na az idõ, a kór ház ma egye temi campus, csu pa stra pált fej, Jó zsef tor nyát pedig a patológia tituláris templomának szentelték. 5 Ide nem me gyek be. A be lé põ csak két euró. Az én zse bem bõl ugyan fél pen gõt se va karsz ki. In kább kint meg vár lak. Olyan szé pek itt a fák! Tisz ta filozófenvég. Ül dögélnék és sétálnék alattuk. Majd ké sõbb. Most szo ro san állj mö gém, a de tektorkapun átcsempészlek. Az én idõm ben min den moz dulat határátlépés. Utá lom ezt, Bob! Ne kem a blic celés szívroham, és plá ne itt ezen a szûk fo lyosón. Máris az õrült il luzionista dobozában érzem magam. In du lunk, ura im. Ne ma rad ja nak le, és ké rem, ne nyúl ja nak sem mi hez! A vi aszmoulage-ok a fa la kon ér té ke seb bek, mint Ma dame Tussaud os to ba lé nyei. És ha önök közt len ne olyan, aki nek a lát vány tól fel for dul a gyom ra, kérem, szóljon. Egyébként gondoljanak arra, hogy a ha lál al koholban ázó torz csodái és preparált szenvedései itt az életet szolgálják. Kövessenek! Mi lyen ré mesek ezek a pisz kos fe hér csem pék! Apám kór há zi szobája jut róluk eszem be. Siessenek ott há tul! A tár ló ban ez egy kü lön le ges eset, situs inversus, min den szerv az el lenkezõ ol da lon nõtt. Úgy lát szik, né ha a ter mé szet eg gyel több tük röt hasz nál. Ezek a sze der jes cso mócs kák pe dig ti pi kus tü ne tei a tü dõ elsajtosodásának, ké sõbb ka ver nák kép zõd nek belõlük, vigyázzon kérem, nehogy leverjen va la mit a há ti zsák kal. Egyéb ként Jó zsef csá szárt is a tü de je vit te el. A to ronyból, úgy lá tom, kí sértetkastélyt csináltak, és ez a kór bonc ta ni kedvesnõvér ko porsószeg lesz a szí vem ben. Ér zem, ha még egy szót szól, menten beléhabarodom. Sze gény fiú. Nincs esé lyed. Frau Skalpellért sok lo vag pusz tult el a to ronyban. Nálunk minden preparátumnak saját száma van: oszteoporózis, víz- és orosz lán fej, hát tal ös sze nõtt szi á mi ik rek, szép sor ban a fer tõzések nemei, lues commata bullosa, variola vera, mint ha lágy dal pengene szerelmes mandolinhúrokon, mert ez az utol só, mit em ber meg ad hat, romtestét, roncstestét, mely velünk is ro kon, és ha lá la an nyi csak e bo lond agy 5 A Narrenturm épü le té ben 1971 óta a Pa tológiai és Antropológiai Szövetségi Múzeum gyûjteménye kap helyet. A maga ne mében lenyûgözõ, Európában egyedülálló gyûjtemény az emberi torzulások és megbetegedések teljes enciklopédiáját tartalmazza. Az egykor eleven tes tek szá raz és ned ves preparátumai, továbbá a különféle fertõzõ betegségek felületi tüneteit valósághûen bemutató moulage-ok megtöltik az épület fel sõbb szintjein található raktárhelyiségeket. Az épület legalsó szintjének celláiban berendezett kiállítás a gyûjteménynek csupán egy töredékét tárja a látogatók elé. Ugyanak kor a ki állítás emlékeztet az épület ere deti funkciójára is. Így példá ul az egyik cel lában érintetlenül meghagyták azt a kicsiny kovácsmûhelyt, amelyben a bo londok láncait készítették. 55

56 cel lá i ban, mint a por, amit le fú junk. Ezt a han got meg is me rem. Így csak az an gyal ka beszél! Ez is csak ha sonlít. Sosem volt más a hang, is mét lés, és az élet ha lál, a nagy fieszta mégis elhiteti, hogy felnyithatod, mintha mûtét alá vetnéd a ze nélõ dobozkát, a hang gyat ra tes tét: az an gyalka füstbe szállt Pirnában. És a füst bõl vis szatért. Nézd meg job ban Frau Skalpell or ra alatt a szív for ma kis jegyecskét, e bûvös je let, mely is meretlen völgybe csal. Egy szerre nagy-nagy kedvet ér zek, hogy le fessem. Most meg õt? És ben ne ma ga mat is, mint Le o nar do Giocondában, csak ké ne, aki foly ton zenél. 6 Jöjjenek, uraim! Íme, a dup li ká tu mok cel lá ja. A két fe jû sas és a tel he tet len ét vá gyú Ca sa no va, aki re két füty köst ra gasz tott a ter mé szet, bi zo nyít va, hogy épp oly igyek võ és egy ügyû, mint ki lát ván, hogy si ke rült ne ve tést elõ csal nia a társaságból, megismétli ugyanazt a viccet. És még is ez a rej tély. József császár aligha cso dál ko zott, hogy fe le sé ge, pármai Iza bel la a hú gá val, Maria Christinával csal ta meg õt, ki bõl utóbb még is spa nyol ki rály né lett és egy szép na pon ad ju tán sa mel lett mes sze szállt egy ka to nai légballonnal. 7 A fényképezõt, ké rem, te gyék le! Ca sa no vánk ér zé keny a va ku vil la nás ra, mint Sifredi vagy Mandy Bright, 8 mert hogy há bo rú vagy va ku bliccen, e vá ros ban nincs kü lönb ség. Szegény-szegény Frau Skalpell! Úgy lá tom, itt az agy nem fa csar ma gá ból jobb li kõrt, mint a spi ri tusz, mely tré fát ûz be lõle. Gyorsan el in nen, Bob! Ez az én ko rom. En gem már nem rejt el sem õrü let, sem a szín, sem a fo nák. De az õrt te ki cselezheted. Siess, Bernardo! Mint az árnyék, át csú szol a kor lát alatt, és ha ki érsz, túl a Só ka pu-hí don in dulj a Kármeliták 6 A szer zõ ok kal fel tételezheti, hogy Canaletto alaposan ismerte Leonardo Trattatóját, amely ben a nagy mester hang súlyozza, rosszul teszi a festõ, ha meg feledkezik modellje szórakoztatásáról, amire egyébként a lantpengetés vagy a versmon dás a leg alkalmasabb. Vasari tudni vé li, hogy Le onardo Gioconda arcképének megfestésekor is gondoskodott arról, hogy mindig le gyen va laki, aki zenél, éne kel vagy tré fás históriákkal szórakoztatja az asszonyt, akinek arc kifejezése így sosem bágyadt el, nem vált ked vetlenné. 7 Ehelyütt a ne vek és a tör ténetek újabb, immár vég zetes összekeveredésének vagyunk tanúi. Vagy mégsem? Csupán ahhoz hasonló kettõs képzõdménnyel akad dolgunk, mint ami lyeneket a természet torzulásaiként a Patológiai és Antropológiai Szövetségi Múzeum bemutat a Narrenturm celláiban? II. József húgából, Maria Christinából ( ), aki nek sor sát any ja, Maria Theresia kü lönösen a szívén vi selte, soha nem lett spanyol királynõ. A különleges rajztehetséggel megáldott hercegnõ a szász lengyel trón utódlásból kisemmizett Al bert Káz mér her ceghez ment feleségül, aki szintén szen vedélyesen festett. Albert Kázmért 1780-ban Hollandia régensévé nevezték ki, a francia for radalom idején azonban a családnak kétszer is menekülnie kel lett Brüs szel bõl. Maria Christina 1798-ban hunyt el Bécs ben. Sza badkõmûves szimbólumokkal ékesített síremlékét Antonio Canova készí tet te el. Az a Maria Christina, aki rõl a mon dat má sodik felében van szó, 1858 és 1929 kö zött élt. A Bécs ben is ne velkedõ II. Alfonz spanyol királyhoz ment feleségül, majd férje 1885 novemberében bekövetkezett halála után Spanyolország királynõje lett, és az maradt fia, a ké sõbbi III. Alfonz megszületése után is egészen 1902-ig, ami kor III. Al fonz ti zenhat évesen trónra lépett júliusában tör tént, hogy a ki rálynõ váratlanul megjelent az egyik madridi parkban, ahol a hadsereg mérnökei egy légballonnal kísérleteztek. A királynõ a jelenlévõk nagy megdöbbenésére föl kívánt emel kedni a ballonnal, amit ad jutánsával és néhány mér nök kel együtt meg is tett. Ki tud ja, ta lán II. Jó zsef ama vá gya ser kent új ra a csa lád e ké sei sar já ban, hogy az ég gel társalogjék. A bal lon mint egy há romszáz méteres magasságba emelkedett, magasabbra tehát, mint amilyen ma gas ba II. Jó zsef ju tott a Narrenturm priz maszerû csillagvizsgálójában, de tovább nem emel kedhetett, mert két kötél rög zítette a földhöz. Mad rid pa norámája mindazonáltal biztosan elragadó volt. 8 Rocco Sifredi és Mandy Bright a mû ke letkezésének idején híres pornószínészek voltak. 56

57 piaca felé, ahol egy szerb isteni sültcsirkét árul. 9 Te ne ve gyél! A má sodik sarkon fordulj jobbra! Ott van egy ruhakölcsönzõ, a kirakatát menyasszonyi ruha õrzi. Bent vár téged egy velencei piros kalap. Ha azt fölteszed a ko bakodra, és hétszer megsimítod a karimáját, elröpít a Ridottóra, hol ifjak esti aktot festenek 10, ott van köz tük Vedova tü kör ké szí tõ lá nya is. De elõbb vis sza visz Pirnába. A drá ga Annie bán kó dik mi at tad. Apja ragyás kupeceknek ajánlgatja bájait, míg õ a kulcs lyukon át egyre csak a ka mera bel se jé be ré ved, és a sö tét be egy le velet csúsztat. Azt olvasd el, az tán fe jezd be a Pirnai pi acteret, és a piros ka lap alatt vidd el Annie-t a Canale Gran déra! És ve led mi lesz eb ben a to rony ban, ha szikénk 11 ész be kap, és dolgozni kezd? Ne féltsd, Bernardo, az agya mat! Van ben ne még épp elég or va dat és böl cse let. 9 Ezt ta nú sít ha tom én is. Meg kós tol tam a csir két, va ló ban fi nom. A szer bet egyéb ként Tu bi cá nak hív ják. 10 Úgy lát szik, az idõk la bi rin tu sá ból ak kor sem ta lá lunk ki, ami kor már sejt jük a fényt. Az es ti akt fes tés nek Canaletto sem mi kép pen sem le he tett ta nú ja. Az új szo kás ról a Ve len cé be vis sza ér ke zõ Ca sa no va szá molt be no vem ber 16-án kelt fel je len té sé ben: A S. Moisè-negyedben, ahol a Calle del Ridotto el éri a Canale Gran dét, van a Fes tõk Aka dé mi á ja. Itt gyûl nek ös sze a raj zol ni ta nu ló if jak, hogy ak to kat raj zol janak, még pe dig bi zo nyos es te fér fi a kat, más kor meg nõ ket. ( ) Ezek re az es ti akt raj zo lá sok ra egé szen fi a tal nö ven dé ke ket is be bo csá ta nak, akik még alig töl töt ték be ti zen ket te dik-ti zen har ma dik élet évü ket. Raj tuk kí vül sok mû ked ve lõ is meg je le nik, akik se nem fes tõk, se nem raj zo lók, ha nem csak kíváncsiak. Az esti akt éj fél után egy óra kor kez dõ dik és há ro mig tart. Ar ról vi szont egy má sik hí res kém, Manuzzi tett je len tést jú li us 26-án, hogy Vedova tü kör ké szí tõ lá nyai es tén ként ál lí tó lag fér fi ru há ban men nek el ott hon ról, és fi a tal ne mes urak nál te szik tisz te le tü ket. 11 Frau Skalpell ne ve szi két, bonc kést je lent. 57

58 TANDORI DE ZSÕ Egy hí res idé zetre Nem sze re tem, ha meg in dí ta nak (Skót köl tõ) Azt se sze re tem, ha nem in dítanak meg, vagyis hát se nem sze retem, se szeretem, és az akarat vagy moz gás ba jön, vagy sem, és tett kö veti, vagy sem, ami már a tett ak kor is erõltetett dolog, ha természetes, csak annyi tett is, hogy fontos ne kem még a szel lem, Ham let ap jának szelleme Hamletnek. Mi ez a domb sor, mik ezek a fel hõk, ez egy szín da rab, mely nek szereplõi közül én kiiratkoztam. Mindegy, ki nevez gyávának, kötekedõnek, baleknak, pályám tévesztõjének, nem ér dekelnek többé a rólam szóló vé lemények, nem ér de kel, hogy ezt úgy sem tu dom ki fejezni, nem ér dekel, hogy Rilke Ril ke volt, Kaf ka Kaf ka, Klee meg Klee, s hogy lé tez tek ezek az urak, és hogy bár mi hozzájuk kötött. Ne ítélje tek meg! mert ak kor már olyasmiket vonatkoztattok rám, amik s e vonatkoztatások elveszik szabadságomat, mely teljes ab ban, hogy sen ki nek sem mi mondandóm nincs, bár élénken be szélek, és mindenkinek mondok vagy mondanék valamit, de közben nem, csak a vég sõ hazárdjáték érdekel: meddig nem ejt foglyul a be tegség, az or vo si ren de lõ, a kór ház, vagy leg közvetlenebb szeretteim meddig bírják egészségesen, és meglesz-e az ál talam szükségesnek tartott mindenkori háztartási pénz. A pénz nem isten, nem szel lem, de sem miféle más szellem sincs, a pusz ta lé tezés van csak, én ér zem már ezt, nem én száll tam el, min den ki, még az öreg Tolsz toj, Einstein is el szállt, és akár fej jel le felé járhatnak a dé li fél tekén, elszállt, s mindezt egyelõre szabadon éltem meg. 58

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

Pan non hal ma, 2011.

Pan non hal ma, 2011. Meditációk a Szûzanya életérõl Szentóra-iMádSág Szûz Mária tiszteletére ös sze ál lí tot ta: Bán he gyi Mik sa OSB Pan non hal ma, 2011. 1. Szûz Má ria, is ten any ja Ének: Má ri át di csér ni... (SzVU

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

Cse resz nyés le pény

Cse resz nyés le pény HOZ ZÁ VA LÓK 6 FÔRE Elôkészítési idô: 15 perc Sütési idô: 35 perc Cse resz nyés le pény 75 dkg fe ke te cse resz nye 6 to jás 12 dkg cu kor 2,5 dl tej 10 dkg liszt 2 dkg vaj 1 kés hegy nyi só Mos suk

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVIII. évfolyam 5. szám 2007. október 17. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok Szep tem ber 14-én há rom fegyverneki előadóművészeti cso port

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 14., szombat 18. szám TARTALOMJEGYZÉK 4/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 9/2008. (I. 26.) Korm. r. Egyes épí té si tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 622 10/2008.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben