magtár Ötlettár intézményvezetõk számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 2. Gyakorlatközelben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "magtár Ötlettár intézményvezetõk számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 2. Gyakorlatközelben"

Átírás

1 Gyakorlatközelben magtár Ötlettár intézményvezetõk számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 2. Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet

2 MAGTÁR Megelõzés Alkalmazkodás Gondoskodás Ötlettár intézményvezetõk számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 2.

3

4 magtár megelõzés alkalmazkodás gondoskodás Ötlettár intézményvezetõk számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 2. Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet Budapest, 2007

5 MAG (Megelõzés Alkalmazkodás Gondoskodás) projekt A kiadvány megjelenését a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) alprogramja támogatta. Írta és szerkesztette: Dr. Kállai Mária, Dr. Szabó Mária Lektorálta: Bognár Mária A kötet a projektben részt vevõ iskolák és más intézmények példáinak felhasználásával készült. Borító, tipográfiai terv és illusztráció: Rubik Anna Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet, 2007 Szerkesztõk: Kállai Mária, Szabó Mária, 2007 ISSN ISBN Felelõs kiadó: Farkas Katalin fõigazgató A nyomás az Érdi Rózsa Nyomdában készült Felelõs vezetõ: Juhász László A kiadvány ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése tilos!

6 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 7 AZ INTÉZMÉNY ÉS KÖRNYEZETE, HELYZETELEMZÉS 10 Változó iskola a változó környezetben 10 PEST-analízis 17 TERVEZÉS 21 A tervezés Whitaker-féle modellje 21 A VÁLTOZÁSOK IRÁNYÍTÁSA 25 A változások irányításának szakaszai 25 A változást irányító csapat létrehozása 26 A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése 27 Jövõkép és stratégia kidolgozása 28 A változtatás jövõképének kommunikálása 30 A dolgozók felruházása hatalommal az átfogó cselekvéshez 31 Gyors gyõzelmek kivívása 33 Az eredmények megszilárdítása és további változások elérése 34 Az új változások meggyökereztetése a szervezeti kultúrában 35 A SZERVEZET ÁTALAKÍTÁSA 38 Az iskola szervezetének megismerése és alakítása 38 A szervezeti diagnózis 46 A szervezeti kultúra átalakítása 51 Tanuló szervezet 53 Az aktuális oktatáspolitikai intézkedésekbõl adódó kötelezettségek beépülése az innovációba 58 Az intézmény stratégiai dokumentumainak módosítása 59 KOMMUNIKÁCIÓ 61 A vezetõi kommunikáció néhány jellegzetessége 61 Kommunikációs helyzetek az adaptivitás megvalósítására törekvõ iskolában 62 A hatékony vezetõi kommunikáció technikái 63 VÁLTOZÓ VEZETÕ A VÁLTOZÓ SZERVEZETBEN 65 Az adaptív vezetõ 65 Változás kis lépésekben 66

7 A MAG JÖVÕJE 70 FELHASZNÁLT IRODALOM 71 MELLÉKLETEK 73 Feladatlap a környezet különbözõ szempontú és szintû elemzéséhez 73 Feladatlap az iskola szervezeti modelljének diagnosztizálásához 74 A szervezeti diagnózis eredményének ábrázolása sárkányalakzaton 80 A MAG-os munkaközösség-vezetõ munkaköri leírása 81 Kérdések a vezetõi portfólió elemzéséhez 82 A vezetõi idõmérleg alakulása a Móricz Zsigmond Általános Iskolában 83 A vezetõi tevékenység elemzése, önreflexió 84 Részlet a Magyarországi Adaptív Tanulásszervezés Egyesülete (MATE) alapszabályából 85

8 Bevezetés Ez az ötlettár gyakorlati segítséget kíván nyújtani azon intézményeknek és elsõsorban azok vezetõinek, akik a tanulók korai iskolai kudarcainak kialakulásából adódó legkülönbözõbb problémák elkerülését az adaptív tanulásszervezés megvalósításában látják. Az elmúlt években az Országos Közoktatási Intézet 1 és a holland APS (Algemeen Pedagogisch Studiecentrum Országos Iskolafejlesztési Központ) együttmûködésében, tizenhárom iskola részvételével MAG (Megelõzés Alkalmazkodás Gondoskodás) néven elkezdõdött az adaptív tanulásszervezésre építõ iskolafejlesztési modell kialakítása. A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élõ többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelõzésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsõ késztetése van a fejlõdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlõdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetõleg optimális feltételeket. A modell szerint ez megoldható, ha az egészséges fejlõdés bázisát képezõ három alapvetõ szükségletre összpontosítanak, amelyek a következõk: kapcsolat tartozzon valahová, érezze, hogy fontos és számítanak rá; kompetencia a saját képességeibe vetett hit, annak a tudata, hogy egy adott dolgot meg tud csinálni; autonómia a saját cselekedetei irányításának lehetõsége, és az ezzel járó felelõsség vállalása. Ezen alapelvek megvalósítása az iskolai tanulás során döntõen a pedagóguson múlik. A gyerekek szükségleteire figyelõ rugalmas tanulásszervezés mellett a bizalom és a biztonság légkörét kell kialakítani az osztályteremben. Annak eléréséhez azonban, hogy a pedagógusok meg tudjanak felelni az adaptív tanulásszervezés elvárásainak, nekik is bizalommal teli és biztonságos környezetre, önbizalomra és autonómiára van szükségük. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek, szakmailag fejlõdjenek, új megoldásokon gondolkozzanak és azokat meg is valósítsák, számukra is alapvetõ követelmény alapszükségleteik kielégítése. Ezt pedig a többi kolléga, az iskolavezetés és közvetve a fenntartó tudja számukra biztosítani. Az adaptív pedagógia nem valósulhat meg, illetve nem válhat napi gyakorlattá egy iskolában csak abban az esetben, ha az innovációt az intézményvezetés támogatja, sõt: magát a vezetést is az adaptivitás jellemzi, és odafigyelnek a pedagógusok szükségleteire. Ezért történt, hogy a programban a százhúsz tanító, tanár mellett huszonhat intézményvezetõ és tizenegy iskolafenntartói képviselõ is részt vett: azon intézmények vezetõi és fenntartói, akik vállalkoztak az adaptív tanulásszervezés megvalósítására. Õk azon túl, hogy megismerkedtek az adaptív tanulásszervezés elméletével rendszeres tréningeken kaptak januárjától Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet. 7

9 folyamatos támogatást a fejlesztés megvalósításához. Az adaptív iskolavezetés lényegét foglalja össze az 1. ábra, amelyen szembetûnik, hogy az intézményi folyamatok megvalósításának kulcsszereplõje a pedagógus, akinek ugyanazok az alapszükségletei, mint a diákoknak. Ezek kielégítése szakmai fejlõdésük kulcsa. Az adaptív vezetõ bizalmi, támogató és ösztönzõ légkörben alkalmazza a hatalomgyakorlás, a feladatadás és a kapcsolatteremtés vezetõi eszközeit a tanítók, tanárok alapszükségleteinek kielégítése érdekében. 1. ábra Az adaptív iskolavezetés modellje HATALOM ÖSZTÖNZÉS KOMPETENCIA KAPCSOLAT Tanár AUTONÓMIA TÁMOGATÁS KAPCSOLAT FELADAT BIZALOM Az összegyûlt tapasztalatok, gyakorlati fogások, illetve a megértést és a megvalósítást segítõ feladatok eddig öt Magtárban halmozódtak fel és állnak az érdeklõdõk rendelkezésére. Az ötlettárak közül három a pedagógusoknak, egy-egy pedig a vezetõknek (Kállai Szabó, 2006), illetve az intézményfenntartóknak szól. E sorozat folyatatásaként jelenik meg ez a mostani, vezetõknek szóló, illetve párhuzamosan a pedagógusoknak szóló negyedik ötlettár. Jelen kiadvány az elõzmények okán elsõsorban azon intézményvezetõknek adhat segítséget, akik már elkezdték az adaptív tanulásszervezés megvalósítását. Bízunk azonban abban, hogy a téma iránt érdeklõdõ olyan iskolaigazgatók és helyetteseik is haszonnal forgathatják, akik még az elején járnak az adaptív tanulásszervezés megismerésének útján. Számukra mindenképp fontos az ötlettárak elõzõ köteteinek áttanulmányozása, ezek elektronikus formában hozzáférhetõk az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet honlapján. 2 A Magtárak annak ellenére, hogy az iskolafejlesztés megvalósításában érintett különbözõ szereplõk számára készültek tartalmilag szoros kapcsolatban állnak egymással. A pedagógusoknak szóló elsõ kiadvány alapvetõen az adaptív tanulásszervezés elméletével, az osztálytermi megvalósítás lehetõségeivel és bevezetés elsõ lépéseinek tapasztalataival foglalkozik. A másodikban a rendszer szintjén megvalósuló alkalmazás és a tematikus tervezés jelenik meg, a har- 8 2 Lásd [online:]{

10 madik fõ témája pedig az, hogyan lehet egyénre szabottan, adaptívan és fejlõdésközpontúan nyomon követni és értékelni a tanulók egyéni fejlõdését, míg a kötetünkkel párhuzamosan megjelenõ negyedik pedagógusi ötlettár az adaptív tanulásszervezés egész iskolára történõ kiterjesztésével foglalkozik. Olyan elméleti ismeretek és tapasztalati tudások ezek, amelyeket az intézményvezetõknek és a fenntartók képviselõinek is ismerniük kell, annak ellenére, hogy a nekik szóló ötlettárakban is megjelenik az adaptív tanulásszervezés módszertana. Ott azonban a vezetõk, illetve a fenntartók feladatainak szemszögébõl dolgoztuk fel a témát. A vezetõknek szóló mostani és a 2006-ban megjelent elsõ ötlettár szoros tartalmi kapcsolatban áll egymással. Az elsõ kiadványból ismerhetik meg az érdeklõdõk az adaptív tanulásszervezés elméletét és az adaptív vezetés fogalmát. Vannak olyan témakörök (mint például a tervezés, a változások természete vagy a kommunikáció), amelyek mindkét Magtárban megjelennek. Ez többek között arra hívja föl a figyelmet, hogy az iskolafejlesztés, illetve annak egyes részfolyamatai állandóan visszatérõ feladatokat jelentenek egy oktatási intézményben. Az ismétlõdõ témakörök tartalmilag kiegészítik egymást, vagy ugyanannak a témának más aspektusára hívják föl a figyelmet. Jelen kiadvány központi gondolata a változás. Hogyan viszonyul az intézmény a változó környezethez, miképp irányíthatóak a változások a szervezetben? Hogyan valósítható meg a szervezet átalakítása, illetve hogyan tud megváltozni a vezetõ? A kiadvány szerkezete alapjaiban megõrzi a korábbi ötlettárakban kialakult hagyományokat. 1. Az adaptív tanulásszervezés intézményi megvalósításával kapcsolatban tematikus elméleti összefoglalókat közöl. Az egyes fejezetek sorrendje képvisel egyfajta koherenciát, de maguk a szerkesztõk is el tudnák képzelni a fejezetek más, ugyancsak logikus sorrendjét. Ennek azért nincs meghatározó jelentõsége, mert azt reméljük, hogy az olvasók valamiféle kézikönyvként, a napi feladatok megoldásához segítséget adó kincses kalendáriumként használják majd e kiadványt, és mindig azt a fejezetet olvassák el belõle, amely valamilyen szempontból éppen fontos a számukra. Lehet, hogy ugyanazt akár többször is. E szövegrészekben zászló jelzi azokat a jellegzetességeket, ötleteket, amelyek segíthetik egy-egy fejlesztési elem eredményes gyakorlati megvalósítását. 2. A tematikus szövegeket olyan feladatok szakítják meg, amelyek illetve megoldásuk segítik az olvasottak megértését, belsõvé válását, alkalmazását a gyakorlatban. 3. A Mellékletekben részben az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet honlapjáról is letölthetõ feladatlapok, elemzendõ segédanyagok, illusztratív példák találhatók. A letölthetõ anyagokat D szimbólum jelzi. 4. Az elméleti szövegekhez többnyire a MAG-os iskolák gyakorlatából származó példák kapcsolódnak. 5. A korábbi ötlettárhoz képest újként jelennek meg az olvasó személyes szakmai fejlõdését, adaptív vezetõvé válását támogatni kívánó elemek. Ezek minden fejezetben a Reflexió címszó alatt találhatóak. Az itt olvasható feladatokat, az azokkal kapcsolatos gondolatokat, tapasztalatokat, érzéseket érdemes egy külön füzetbe lejegyezni. Így megszületik egy napló, mely egy idõ múlva arra is használható, hogy saját tanulási folyamatukat elemezzék. 9

11 Az intézmény és környezete, helyzetelemzés 10 Magyarországon az 1993-ban megjelent közoktatási törvény 3 deklarálta az iskolák szakmai autonómiáját, az oktatási intézmények alapításának szabadságát. Mivel ezt a szülõk, illetve a diákok szabad iskolaválasztásának jogával is párosították, egyszersmind versenyhelyzetet is teremtettek az intézmények között. Ez arra késztette az iskolákat, hogy környezetük adottságainak és elvárásainak, valamint az iskolahasználók nézeteinek, képességeinek, vágyainak és törekvéseinek figyelembevételével meghatározzák sajátos arculatukat, kialakítsák nevelési rendszerüket és azt a szervezeti struktúrát, amelyben eredményesen mûködhetnek. Tizenöt évvel ezelõtt sok pedagógus és intézményvezetõ gondolta úgy, hogy a helyzetelemzés, a partneri igények felmérése és a programalkotás egyszeri és csak ritkán ismétlõdõ feladat. Azóta azonban világossá vált, hogy a gyorsan változó környezetben az iskolák sem maradhatnak állandóak. A folyamatos fejlõdés, az intézményfejlesztés sok esetben nemcsak minõségi kérdés, de az iskolák létét is meghatározhatja. Az oktatási intézmények innovációjával kapcsolatos kutatásokból tudjuk (Stoll, 1999), hogy az iskolák belsõ fejlõdési képessége alapvetõen három tényezõtõl: az ott dolgozó pedagógusoktól, az intézményben folyó tanulás szociális és strukturális környezetétõl, valamint annak külsõ környezetétõl függ. A fejlõdéshez tehát elengedhetetlenül szükséges e tényezõk állapotának ismerete. Az intézményvezetõknek szóló elsõ ötlettárban elsõsorban az iskola belsõ állapotának megismerésérõl van szó, bár a például a SWOT-analízisben a környezet elemzése is megjelenik (Kállai Szabó, 2006). Ebben a fejezetben elsõsorban a környezet elemzésérõl lesz szó. Változó iskola a változó környezetben Már a régi görögök is fölismerték, hogy a változás az élet egyik alapvetõ jelensége. Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba mondta Hérakleitosz. Edmund Spencer a tizenhatodik században a változás örökké forgó kerekérõl írt. Az elmúlt 400 év során, majd különösen a huszadik század második felétõl ez a kerék egyre gyorsabban pörög, megváltoztatja a mindennapi életet, és benne az iskolát is. Néhány ilyen jellegzetes változást foglal össze az Iskolavezetõk Európai Hálózatának (ESLN) tananyaga (The Leadership of change, 2006). 1. Az oktatás eredményessége ahogyan azt a PISA és egyéb nemzetközi kompetenciamérések adatai mutatják, Európa-szerte probléma, hogy az iskolák nem teljesítik megfelelõen egyik fontos feladatukat: azt, hogy felkészítsenek az eredményes részvételre a társadalmi munkamegosztásban. Sok fiatal hagyja el az oktatási rendszert megfelelõ végzettség és/vagy tudás nélkül, miközben viharos gyorsasággal változik a társadalom által értékelt tudás tartalma; új kompetenciák és szakmák jelennek meg. 2. Tanulás az utóbbi néhány évtizedben nagyon sok újat tudtunk meg a tanulás természetérõl. Ezek a tudományos felfedezések átértékelik az iskolai tanulásról szóló gondolkodásunkat. Mivel a tanulás a diák egyéni aktív tevékenysége, az iskolában egyre kevésbé lesz fontos, hogy a tanár hogyan tanít, míg egyre fontosabbá válik az, hogy a tanuló hogyan évi LXXIX. törvény a közoktatásról.

12 tanul. Vagyis az oktatási intézmények fõ feladata nem a tanítás, hanem a diákok eredményes tanulásának támogatása. Ebbõl pedig az következik, hogy a pedagógusoknak a tananyag tanítása helyett a diákok tanulásának támogatására kell figyelniük. Az iskola mûködésének középpontjába egyre inkább a tanulás kerül, és ez nemcsak a diákokra, hanem a tanárokra, sõt az egész szervezetre is igaz. 3. Információs és kommunikációs technológiák (IKT) talán az információátadás és a kommunikáció technológiájának fejlõdése volt a leglátványosabb az utóbbi két évtizedben, és a folyamat még nem ért véget. Nemcsak a számítógépek, az internet és az elektronikus levelezés technológiájának a fejlõdése tartozik ide, hanem például a kép- és hangrögzítés digitalizálása, miniatürizálása, minõségének javítása és hozzáférhetõsége, vagy a mûholdas, illetve vezeték nélküli adatátvitel is. Ezek a változások számos területen kihívások elé állítják az iskolai oktatást. Ma már az oktatási intézményekben sem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy már Magyarországon is több mobiltelefon van forgalomban, mint a lakosság lélekszáma, és ezek a készülékek gyakran már csak a nevükben telefonok. A diákok természetesen és rutinosan használják a legkülönbözõbb IKT-eszközöket, ezáltal pedig például egyre inkább dönthetnek arról is, hogy mit, mikor, hol, hogyan és kivel tanuljanak. Az internet szabad hozzáférést biztosít hatalmas mennyiségû információhoz. Így az iskola és benne a tanár információátadó szerepe rohamosan elveszti jelentõségét. Az IKT használatával ugyanakkor a diákok munkája szervezhetõvé, bemutathatóvá és értékelhetõvé válik. Könnyebb lehet az iskolai adminisztráció, illetve a kapcsolattartás is a szülõkkel. 4. Társadalmi változások mivel az iskola a társadalmi életre készíti fel a gyerekeket, nem hagyhatók figyelmen kívül a társadalomban lejátszódó olyan lényeges változások, mint például az alábbiak: a népesség elöregedése, ami a legtöbb európai országban megfigyelhetõ; a család szerepének változása, a válások számának növekedése; a közösségek összetartó erejének csökkenése; a növekvõ szekularizáció; a drogfogyasztás terjedése. 5. Gazdasági változás a foglalkoztatás szerkezete, a népesség egészségi állapota és a javak birtoklásának hagyományos szerkezete átalakulóban van, mind jobban érzékelhetõk a következõ jelenségek: a hagyományos szakmák közül egyre több tûnik el, miközben folyamatosan új szakmák jelennek meg; a munkavégzés egyre kevésbé kötõdik fizikailag a munkahelyhez (távmunka, részfeladatok kiszervezése, részmunkaidõs alkalmazás stb.); az orvostudomány fejlõdésének eredményeként bizonyos fertõzõ betegségek legalábbis Európából szinte teljesen eltûntek, jelentõsen csökkent a világméretû járványok száma és hatása, ugyanakkor a harmadik világ országaiban komoly probléma a közegészségügy hiánya és az éhezés. A jóléti társadalmakban élõ lakosság 11

13 körében pedig egyre nagyobb veszélyt jelentenek a civilizációs ártalmak, illetve az abból eredõ betegségek; a globalizáció növekvõ hatásai, például a multinacionális cégek terjedése, a külföldi munkavállalás lehetõsége és a határok könnyebb átjárhatósága elkerülhetetlen; a szegénység és az elszegényedés (ezen belül a gyermekszegénység) egyre több embert érint. 6. Változások a világrendben a múlt század második felére jellemzõ hidegháborút fölváltotta egy jóval összetettebb világrend. Ez bizonyos értelemben ma kevésbé biztonságos, mint a huszadik században volt. 7. Klimatikus változások bármi is legyen az oka, úgy tûnik, hogy a föld éghajlata vitathatatlanul változik, amelynek életünk legkülönbözõbb területeire jelentõs hatása van. Az 1. ponttól a 7. felé haladva az átalakulásokat elõidézõ hatások egyre általánosabbá válnak, és ezzel párhuzamosan csökken az egyén, illetve az iskola lehetõsége arra, hogy hatással legyen az adott változásra. Az oktatási intézményeket érõ hatások közül csak azokkal érdemes foglalkozni, amelyek befolyásolhatók, ugyanakkor ismerni kell azokat a tényezõket is, amelyeket nem tudunk megváltoztatni, de érdemes figyelembe venni a szervezet mûködésének peremfeltételeiként. Feladat 1. Az alábbi táblázatban megjelölt területek milyen formában érzékelhetõek az önök iskolájában? A táblázat Megjelenés oszlopába írjon olyan konkrét eseteket, adatokat, amelyek az ön intézményének környezetében érzékelhetõek az adott területen; a Jelentõség oszlopba pedig azt írja be, hogy véleménye szerint ez a hatás mennyire jelentõs az intézmény mûködése szempontjából. (1-tõl 5-ig terjedõ skálát használjon, 1: ha nem tartja jelentõsnek, 5: ha nagyon jelentõsnek véli.) Terület Megjelenés Jelentõség Az oktatás eredményessége Tanulás IKT Társadalmi változások Gazdasági változások Változások a világrendben Klimatikus változások 2. A Jelentõség oszlopban adott válaszai alapján jelölje meg azt a három területet, ahol véleménye szerint iskolájuk eredményességének javítása érdekében sürgõs változásra van szükség. Állítsa ezeket rangsorba annak alapján, hogy az intézmény mennyire képes befolyásolni az adott területen megvalósuló változást! (1: amit kevéssé, 2: amit közepesen, és 3: amit nagyon.) 12

14 A felsorolt hét területen kívül még egyéb változásokat is említhetnénk. Azonban már a felsoroltak is annyira jelentõsek, hogy alapjaiban változatják meg mind az egyének, mind a társadalom életét. Létkérdéssé vált az alkalmazkodás a változásokhoz, ennek módja pedig a tanulás. Ez teszi képessé az embert az új technológiák értelmes használatára, a fenntartható fejlõdés biztosítására, a hatékony gazdálkodásra az egyre szûkülõ környezeti erõforrásokkal. Ha a tanulás eredményességét sikerül javítani, az számos más kihívásra választ adhat. Mivel azonban minden egyes ember másképpen tanul, fejlesztésének személyre szólónak kell lennie. A tanulás folyamatáról szóló tudás is része az elmúlt idõszak információs robbanásának, egyre több ismeretünk van például a személyiséget alkotó készségek, képességek és kompetenciák rendszerérõl, illetve a tanulás mechanizmusáról is. Ám mindezek egyénre szóló diagnosztizálása nem megoldott, és nem is biztos, hogy a napi iskolai gyakorlatban szükség van rá. Bizonyos azonban, hogy a fejlõdés képessége minden egyes gyermekben kódolva van, és optimális feltételek között manifesztálódik. Vagyis az egyén megfelelõ elõrehaladása, eredményes tanulása a fejlõdéshez szükséges kondíciók biztosítása révén megvalósítható. Erre épül az adaptív tanulás elmélete, amelynek például Hollandiában már több mint tízéves tapasztalata van. A fentiekbõl következik, hogy az iskola legfontosabb feladatának annak kell lennie, hogy biztosítsa a gyerekek eredményes tanulását. Az iskolai tanulás ma még többnyire az osztályteremben zajlik. Kutatások sora igazolja, hogy a tanulás eredményességét elsõsorban éppen az itt zajló folyamatok határozzák meg. Az osztály azonban nincs elszigetelve a környezetétõl. Ez a közeg az iskola, a helyi közösség, az ország, a természeti környezet stb. több rétegben veszi körül a tanulót, és hat mindarra, ami az osztályban történik. A 2. ábra ezeknek a hatásoknak a komplex rendszerét foglalja össze és mutatja be. 4 4 A modell megalkotója E. Velema, a holland Nijmegen Egyetem Társadalomtudományi Kara Oktatástudományi Tanszékének professzora. 13

15 2. ábra Az oktatás komparatív modellje TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK FILOZÓFIAI ADOTTSÁGOK POLITIKAI TÉNYEZÕK ISKOLARENDSZER ISKOLA SZOCIOLÓGIAI TÉNYEZÕK Helyi OSZTÁLYTEREM P D M T Regionális GAZDASÁGI TÉNYEZÕK Országos TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK OKTATÁSI ADOTTSÁGOK P: pedagógus D: diák M: módszer T: tananyag DEMOGRÁFIAI ADOTTSÁGOK Az elsõ ránézésre talán túlságosan bonyolultnak tûnõ ábra közepén a négyszögek a közoktatási rendszer szintjeit jelölik. Látható, hogy az iskola mûködésének középpontjában az osztályterem áll. Az itt zajló tanulási folyamatok a pedagógus diák tananyag módszer kölcsönhatásában valósulnak meg. Arra azonban, ami az osztályteremben történik, jelentõs hatást gyakorol az iskola: a szülõk, a pedagógusok és a tanulók által képviselt elvárások, értékek, hagyományok és szokások, a mûködés szerkezete és szabályai, az intézményvezetés elvárásai. Az iskola pedig nem független a helyi, a regionális és az országos oktatásirányítás rendszerétõl, annak elvárásaitól, szerkezetétõl, feladataitól. A négyszögek tehát a közoktatási rendszer mikro-, mezo- és makroszintjének egymásba ágyazottságát mutatják. A körülöttük lévõ háromszögek az iskolarendszer társadalmi környezetét jelképezik, azon belül is azokat az elvárástípusokat, amelyeket az egész rendszernek, illetve az egyes intézményeknek ki kell elégíteniük. Ezen igényekrõl a továbbiakban (lásd PEST-analízis a következõ fejezetben) még lesz szó. A kívül lévõ körök azokra a tényekre, adottságokra hívják fel a figyelmet, amelyek áttételesen ugyan, de mégis 14

16 hatnak az iskolarendszer mûködésére. Ezek közül a természeti és a demográfiai tényezõk hatása egyértelmû: évrõl évre tapasztalható, hogy a magyar iskolákban a májusban, júniusban egyre gyakrabban kitörõ kánikulában mennyire nehéz érdemi munkát végezni. Az is érzékelhetõ, hogy az elöregedõ társadalomban, ahol egyre kevesebb a gyerek, nemcsak az iskolák mûködtetése jelenthet gondot: egy település önkormányzatának például azzal is számolnia kell, hogy milyen módon gondoskodik a magányos, idõs emberekrõl. Ez a feladat pedig nemcsak az intézményhálózatot, hanem az oktatás tartalmát is érintheti. A filozófiai és a képzési adottságok jelenségével már több európai iskolarendszerben is komolyan számolni kell, például a bevándorlók gyermekeinek iskoláztatásával kapcsolatban. Ezek a problémák például a kínai letelepedõk kapcsán már a hazai városi iskolákban is megjelentek, és vélhetõen a közeli jövõben terjedni is fognak. Az osztályteremben zajló folyamatok tervezésekor és megvalósításakor nem hagyhatóak figyelmen kívül a szûkebb és a tágabb környezet hatásai, elvárásai. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe van az intézmény vezetésének, hiszen a közoktatás rendszerében a mezoszint az, amely közvetít a makro- és a mikroszint között. Az iskola eredményes mûködéséhez elengedhetetlen, hogy megfeleljen környezete/partnerei elvárásainak. Ehhez pedig ismernie kell az õt körülvevõ környezetet, és folyamatosan figyelnie kell annak változásaira. E közeg feltérképezésének, leképezésének számtalan módja és technikája létezik. Ezek közül egy az úgynevezett környezeti térkép készítése. Feladat 1. Gondolja végig és az alábbi, 3. ábra bal oldali körének cikkeibe írja be azokat a csoportokat, akik érdekeltek abban, hogy az önök iskolájában a diákok eredményesen tanuljanak! 2. A jobb oldali kör megfelelõ cikkeibe azt írja be, hogy az adott csoport mit vár el az iskolájától! Ha egy csoport esetében több elvárást is ismer, akkor az ön szerinti három legfontosabbat írja be. 3. Gondolja végig, majd írja le, hogy az egyes csoportok elvárásaira milyen válaszokat tud adni az iskola! 3. ábra Az iskola környezeti térképe Everard és Morris nyomán 15

17 Bonyolult feladat megfelelni az érdekcsoportok elvárásainak, hiszen ezek különbözõ mértékben fontosak az intézmény számára. Ugyanakkor bizonyos érdekcsoportok (például a szülõk) gyakran nagy létszámúak és heterogén összetételûek, és sokszor eltérõ igények fogalmazódnak meg nemcsak az egyes csoportokat összehasonlítva, hanem még azokon belül is. Az érdekcsoportok ismerete, erõsségük és jelentõségük esetleges jövõbeli változása a környezet fontos eleme, amely segíthet azon vezetõi döntés megfogalmazásában is, hogy milyen irányban változzék az iskola. Reflexió Intézményvezetõként számtalan módon ismerheti meg a partnerek elvárásait. Magyarországon törvény írja elõ az iskola partnereinek idõrõl idõre megvalósuló igény- és elégedettségmérését. Ezen viszonylag ritka alkalmakon túl azonban az intézményvezetõnek több lehetõsége is van a partneri elvárások és elégedettség megismerésére. Gondolja végig az elmúlt munkahetét! Bizonyára több olyan alkalom is adódott, amikor az intézmény különbözõ partnereivel találkozott, beszélt, dolgozott. Milyen információk jutottak az ön birtokába ekkor az adott partner iskolával szemben támasztott elvárásaival kapcsolatban? Gondolkodását segítheti az alábbi táblázat. A táblázat legfontosabb oszlopa a Megjegyzés. Ide írja azokat az érzéseit, amelyeket az esemény közben átélt! Azt is följegyezheti, hogy mit csinált jól, vagy mi az, amit legközelebb másképp szeretne/kellene kezelnie. Az érdekcsoport/ partner megnevezése A találkozó eredeti célja Az információszerzés módja, körülményei A partner által megfogalmazott / közvetített elvárás Megjegyzés A vezetõknek meg kell tanulniuk és folyamatosan gyakorolniuk kell a környezetre odafigyelés képességét. Minél bonyolultabb és összetettebb a közeg, annál fontosabb, hogy az intézményvezetõk szemmel tartsák azt, annak érdekében, hogy idõben észrevegyék az ott lévõ megoldandó problémákat és kihasználható lehetõségeket. 16

18 PEST-analízis A környezet elemzésének egyik elterjedten alkalmazott módszere a PEST-analízis. A PEST angol betûszó, amely a környezet elemzési szempontjainak kezdõbetûibõl származik. P: politikai ( political ). E: gazdasági ( economical ). S: társadalmi ( social ). T: technológiai ( technological ). A környezet elemzését érdemes legalább három, de inkább négy szinten elvégezni. Ezek a szintek hagyományosan a helyi közösség, az ország és a nemzetközi környezet. Az utóbbi idõben azonban egyre fontosabbá válik a régió szintje is. Feladat Az 1. melléklet egy olyan feladatlap, amely ahhoz nyújt segítséget, hogy a PEST-analízis során a környezet különbözõ szempontok szerint történõ elemzését más-más szinteken végezzék el! Ebben a feladatban csak egy szempontot gondoljon végig, azt, amit a táblázatban a nemzetközi szintre vonatkozó oszlopban talál. Töltse ki a táblázat három üresen maradt oszlopát úgy, hogy az információk ugyanannak a szempontnak a hazai, a regionális, illetve a helyi aspektusát írják le! Gondoljon arra is, hogy beírt állításait milyen adatok támasztják alá. Annak eldöntésében, hogy mi mindenre érdemes gondolni a környezet elemzése során, segít a következõ összefoglaló. 1. táblázat A PEST-analízis elemei POLITIKAI TÉNYEZÕK: nemzetközi jog, (például EU-irányelvek, UNESCO Delors jelentés); általános jogok (például az alkotmány, a személyiségi jogok); állami törvényhozás (például a közoktatási törvény és annak módosításai, a költségvetési törvény); fejlesztési koncepciók (például a közoktatásfejlesztés, az új Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja); állami jog (például miniszteri rendeletek, Nemzeti alaptanterv); adózás (például a szakképzési támogatás); helyi rendelkezések (például az intézményi összevonás, a létszámcsökkentés); helyi politika (például a fenntartó közoktatás-politikai koncepciója, az Önkormányzati Minõségirányítási Program); különbözõ szinten kiírt pályázatok (például Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program). GAZDASÁGI TÉNYEZÕK: gazdaságpolitika (például EU-s támogatások, országos és helyi finanszírozási lehetõségek); foglalkoztatottság (milyen beruházások várhatóak a térségben, milyen szakmákra van, illetve lesz igény); keresetek szintje (a régió, a település, a lakosság, a szülõk gazdasági helyzete); versenytársak (vannak-e, ha igen, mennyire erõsek, mik a gyengéik); partnerek (kikkel lehet együttmûködni az intézmény céljainak megvalósításában: például kultúrház, könyvtár, közlekedési vállalat, vállalkozók); költségvetés (az intézményi költségvetés forrásai, saját bevételi lehetõségek). 17

19 SZOCIOKULTURÁLIS TÉNYEZÕK: a tudás (mit gondolnak a tudásról az emberek, mennyire értékelik azt); demográfiai trendek az iskola tágabb és szûkebb környezetében; életstílusbeli változások a tágabb környezetben, illetve az iskolába járó gyerekek családjaiban; akarat és képesség a változásra. TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK: információtechnológia (például a számítógép-ellátottság, az internet, a mobiltelefonok használata); minõségfejlesztés (például különbözõ ISO-, EFQM-, TQM-eljárások, folyamatszabályozás, partnerközpontú mûködés); képzési programok, továbbképzési lehetõségek a tágabb és a szûkebb környezetben; képzési technológiák (például alternatív pedagógia, kooperatív technikák, két tannyelvû oktatás stb.); helyi, országos és nemzetközi mérések (például PISA, országos kompetenciamérés) adatainak elemzése, felhasználása. Feladat 1. Végezze el iskolája környezetének elemzését! Ahol csak lehetséges, kapcsolja össze a környezeti hatásokat az egyes konkrét partnerek elvárásaival! 2. Tapasztalható-e ellentmondás a partnerek igényei és a környezeti hatások között? Ha igen, mennyire jelentõs területen? Hogyan tudná ezeket az ellentmondásokat kezelni? 3. Az intézmény számára fontos partnerek elvárásai között megjelennek-e olyanok, amelyeket az adaptív tanulásszervezés megvalósításával ki lehet elégíteni? Ha igen, melyek ezek? A szervezet állapotának és a környezet elvárásainak megismerése alapján dönthetõ el, hogy milyen területeken és milyen irányú változásra van szükség egy intézményben. A döntésnél érdemes figyelembe venni néhány alapelvet. A változás irányának meghatározásakor jó, ha a különbözõ szinteken megfogalmazódó elvárások erõsítik egymást (így például helyi, országos és nemzetközi oktatáspolitikai trendek, a szülõk elvárásai, a mozgósítható erõforrások). Egy szervezet átalakítása hosszú idõt vesz igénybe, és a változások csak kis lépésekben valósíthatók meg. Egy szervezet egy idõben csak néhány dologgal tud intenzíven foglalkozni. Az intézmények és a benne dolgozók kapacitása nem végtelen. Bármi új elkezdéséhez valószínûleg a régiek közül egy vagy több dolgot abba kell hagyni. 18

20 Feladat Tavaszi nagytakarítás Az alábbi feladat abban segít, hogy milyen megszokott, jól vagy rosszul mûködõ folyamatokat kell az iskolafejlesztés sikeres megvalósítása érdekében abbahagyniuk, ha az intézményükben szeretnék bevezetni az adaptív tanulásszervezést. A feladatot érdemes legalább a kibõvített iskolavezetés tagjaival elvégezni. Elõször egyénileg dolgozzon mindenki a feladaton, majd egyeztessék álláspontjaikat és hozzanak létre egy konszenzuson alapuló közös listát. Gondolják végig az iskolában zajló folyamatokat, tevékenységeket aszerint, hogy mi hova való. A lehetséges helyszínek az alábbiak. Múzeum: ide azok a dolgok kerülnek, amelyek jellemzõek az iskolára, régóta mûködnek, büszkék is rá, de már kissé elavultak. Lomtár: ide sorolandók a fölösleges dolgok, amiket évek óta már csak megszokásból csinálnak, lényegében nem is fontosak a jövõkép megvalósítása szempontjából, vagy éppen akadályozzák is annak megvalósítását. Megtartandó: ide azok a dolgok kerülnek, amelyek jól mûködnek és fontosak az intézmény hosszú távú céljainak megvalósításához. Javítómûhely: ide sorolandók mindazok, amelyek fontosak az iskola eredményes mûködése, illetve a jövõkép megvalósítása szempontjából, de nem mûködnek elég hatékonyan, továbbfejlesztve sikeresebbé tehetik például az egyes gyerek tanulásának eredményességét. A javítómûhelybe sorolt tényezõkkel foglalkozni kell, míg a múzeumba és a lomtárba kerültek helyét elfoglalhatják az új feladatok. A következõ esetpéldából látható, hogy a javítómûhelybe került/javításra szoruló dolgok jobbá tétele esetenként komoly energiákat emészthet fel, ezért érdemes ezeket rangsorolni abból a szempontból, hogy mennyiben akadályozzák a fejlesztés véghezvitelét, és mennyire nehezen megvalósíthatók. A változást a nagy akadályt jelentõ, könnyen javítható elemekkel kell kezdeni. A helyzetelemzés és azon belül az e fejezetben részletesen bemutatott környezet megismerése alapot ad az iskolafejlesztés megvalósításához, ennek további lépéseivel e kötet következõ részei foglalkoznak. 19

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben

Részletesebben

Önértékelési szabályzat

Önértékelési szabályzat Önértékelési szabályzat Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2016 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI

Részletesebben

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:

Részletesebben

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ)

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ) PÁLYÁZAT ZALAKAROSI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ) BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA Kiíró: Emberi Erőforrások Minisztere Pályázó: Grófné Csatos Andrea Grófné

Részletesebben

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása Dr. Szabó Mária Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet alprojektvezető, TÁMOP 3.1.5/12 Amiről szó lesz Háttérben az eredményes iskolafejlesztés Középpontban

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Önértékelési szabályzat

Önértékelési szabályzat Önértékelési szabályzat 2017 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87. ) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

Részletesebben

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők

Részletesebben

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,

Részletesebben

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése

Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése Indikátorok értékelése 1.1. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Önértékelési szabályzat

Önértékelési szabályzat Önértékelési szabályzat A GRÁCIA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 9027 GYŐR, PUSKÁS T. U. 8. 2015. 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium és Általános Iskola Az intézményvezető önértékelésének területei és elvárásai

A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium és Általános Iskola Az intézményvezető önértékelésének területei és elvárásai 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások 1) Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

Részletesebben

A i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület

A i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület A 2018.03.09-i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Értékelési terület Kiemelkedő területek 1. Pedagógiai folyamatok Az éves munkaterv összhangban

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Tárgy: Intézkedési terv Ikt. sz.: 97/2018. Intézkedési terv Intézmény neve: Bárdos László Gimnázium Intézmény OM azonosítója: 038115 neve: Pleier Tamás oktatási azonosítója: 76196440222 Intézkedési terv

Részletesebben

EFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel

EFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN

BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 Miről szól az előadás?

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés

Részletesebben

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1. KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. április 6. Fejleszthető területek: 1. Az önértékelés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.14. A teljes tantestületet

Részletesebben

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 1 Cecei Általános Iskola Cece 7013 Árpád u. 3. Tel: 25-505-140 E-mail: iskolacece@gmail.com A Cecei Általános Iskola Továbbképzési

Részletesebben

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való

Részletesebben

Az intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium

Az intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium 2017-2022 Az intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium TERÜLET - 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény

Részletesebben

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő

Részletesebben

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8

Részletesebben

SZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

SZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése GINOP-6.2.3-17 - A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA SZAKMAI SZEMPONTOK Előadó: Ütőné dr. Visi Judit Szakmai

Részletesebben

A KKZKÁI TOLDI LAKÓTELEPI TAGISKOLA ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

A KKZKÁI TOLDI LAKÓTELEPI TAGISKOLA ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA A KKZKÁI ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 1. Az önértékelés alapját képező szabályok Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság

Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság 1 Oktatáspolitikai ajánlások EU 2020 stratégia Európai Tanács,

Részletesebben

Internátusvezetők és nevelők szakmai napja. Halásztelek, november

Internátusvezetők és nevelők szakmai napja. Halásztelek, november Internátusvezetők és nevelők szakmai napja Halásztelek, 2016. november 11-12. Tiszta forrásból Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (PSZE) = Tanfelügyelet Pedagógus ellenőrzése Intézményvezető ellenőrzése Intézményellenőrzés

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése A GINOP-6.2.2 kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP-6.2.3 projektekhez Előadó: Szilágyi János GINOP-6.2.2

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Intézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 029120 Intézményvezető neve: Takácsné Oczela Csilla Intézményvezető oktatási azonosítója: 74385975176

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról

Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról Alapos, részletes, jól megszerkesztett pályázatot ismertünk meg. A pályázat szövegezésében könnyen értelmezhető, szerkezete áttekinthető.

Részletesebben

TÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására.

TÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására. Készítette: Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó átadására. Intézmény neve: Marcali Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási

Részletesebben

Vezetői klub. A Független Pedagógus Fórum fejlesztői munkacsoportjának bemutatója a tankerületi szakmai igazgatóhelyettesek számára

Vezetői klub. A Független Pedagógus Fórum fejlesztői munkacsoportjának bemutatója a tankerületi szakmai igazgatóhelyettesek számára Vezetői klub A Független Pedagógus Fórum fejlesztői munkacsoportjának bemutatója a tankerületi szakmai igazgatóhelyettesek számára Barlai Róbertné, Magócs Éva Intézményvezetők szakmai támogatása A vezető

Részletesebben

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Hétszín Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Szászhalmi Edit Oktatási azonosítója: 71428489821 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018.05.05.

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok

A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a

Részletesebben

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv május Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv május Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. május 10. 1. Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény tervezési

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Új tanulásszervezési módszerek

Új tanulásszervezési módszerek Új tanulásszervezési módszerek Kooperatív (együttműködő) tanulás Projektmódszer Témahét, vagy projekt hét A kooperatív tanulás lényege A résztvevők együttműködésén alapuló, kiscsoportos, feladat megoldó

Részletesebben

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET INTÉZKEDÉSI TERVE

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET INTÉZKEDÉSI TERVE INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET INTÉZKEDÉSI TERVE Intézmény neve: AM DASZK Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tagintézmény neve: AM DASzK Vépi Mezőgazdasági Szakgimnáziuma,

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

KKV vezetési és szervezetfejlesztési program

KKV vezetési és szervezetfejlesztési program A SZERVEZETI TUDATOSSÁG KITERJESZTÉSE Olyan támogatott (díjmentes) fejlesztési programot kínálunk 30 kis- és középvállalkozás számára, amelyben most a költségek helyett a tartalmakra fókuszálhatnak! Résztvevőként

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

K ö z z é t é t e l i l i s t a Óbudai Waldorf Óvoda október 1.

K ö z z é t é t e l i l i s t a Óbudai Waldorf Óvoda október 1. K ö z z é t é t e l i l i s t a Óbudai Waldorf Óvoda 034292 2018. október 1. a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján 1 a) felvételi lehetőségről szóló tájékoztató Óvodánk a Waldorf-pedagógia szerint,

Részletesebben