20 éves az Etológia Tanszék 75 éves a tanszékalapító Csányi Vilmos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "20 éves az Etológia Tanszék 75 éves a tanszékalapító Csányi Vilmos"

Átírás

1 20 éves az Etológia Tanszék 75 éves a tanszékalapító Csányi Vilmos 1

2 A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és az ELTE Etológia Tanszéke 20 éves az Etológia Tanszék és 75 éves a tanszékalapító Prof. Csányi Vilmos, az MTA rendes tagja tisztelettel meghívja Önt a 20 éves az Etológia Tanszék és 75 éves a tanszékalapító Prof. Csányi Vilmos, az MTA rendes tagja címmel tartandó tudományos ünnepi ülésére Ünnepi kiadvány Megnyitja Závodszky Péter, az MTA rendes tagja, az MTA Biológiai Tudományok Osztály elnöke Ünnepi köszöntőt mond Pálinkás József, az MTA elnöke Előadások: Altbäcker Vilmos: A viselkedés mint ökológiai mechanizmus Barta Zoltán: Az etológia viruló vadhajtása, a viselkedésökológia: Mi a helyzet Magyarországon? Haller József: Gének, halak, agyak és agresszió Kampis György: A rádiózó halaktól a webkettes kutyáig Topál József: Az állatviselkedés-kutatás hungarikumai: az interaktív tanulási modelltől a kognitív pszichológiai paradigmákig Pléh Csaba: Csányi, az elméletíró virtuóz Miklósi Ádám: Etológia a 21. században in vivo és in silico Zárszó Csányi Vilmos, az MTA rendes tagja Köszöntések Az ünnepi ülés időpontja: január 5. (szerda) 10 óra. Helyszín: MTA Székház, Nagyterem (1051 Budapest, Roosevelt tér 9. II. emelet) Göd,

3 Előadáskivonatok Altbäcker Vilmos (ELTE Etológia Tanszék): A viselkedés mint ökológiai mechanizmus A Duna-Tisza közi homokhátságon kialakult vegetáció legszembetűnőbb sajátsága, hogy több léptékben is mozaikos szerkezetű, vagyis élesen körülhatárolt foltok szabálytalan ismétlődéseként írható le. A változatos élőhelyen a növényevő emlősök térben és/vagy időben elkülönülő közösséget alkotnak. A kutatási helyszín a biotikus és az abiotikus kölcsönhatások egyidejű vizsgálatára nyújt lehetőséget. Az 1989 óta zajló kutatás célja a növényevők vegetációra gyakorolt hatásának térbeli fölmérése, majd az e hatásokat befolyásoló viselkedési mechanizmusok feltárása. Ez döntően terepi manipulációs kísérletek és laboratóriumi ellenőrző kísérletek formájában történt, ami alapot ad arra, hogy a megismert mechanizmusok a természetvédelem gyakorlatában felhasználhatók legyenek. Szelektív elkerítéses kísérlettel igazoltuk, hogy a borókásokban a leggyakoribb növényevő, az üreginyúl rágása befolyásolja a gyep összetételét, az egyéb növényevők szerepe elhanyagolható. Az üreginyulak legelése alapvető szerepet tölt be a gyep dinamikájában. A nyulak borókarágása oda vezet, hogy alig található kisboróka Bugacon, ellentétben Bócsával és Orgovánnyal. Borókacsemete átültetéssel igazoltuk, hogy a bugaci borókafogyasztás elsősorban a nyulak specifikus tulajdonsága, bár a rágás függ a csemete illóolaj tartalmától és összetételétől is. Laboratóriumi kísérletekkel igazoltuk, hogy a borókapreferencia alapja, hogy a kisnyulak szociális tanulással elsajátítják anyjuk étrendjét, és az így létrejövő táplálkozási tradíció tartós rágási nyomáshoz vezethet. Megállapítottuk, hogy a nyulak specifikus ragadozó elkerülésében a viselkedés egyedfejlődése is szerepet játszik, interakcióban van a fajtársfelismeréssel. Ennek mellékhatása, hogy a fajtársbevésődés időszakában lezajló humán kontaktus hosszú távon csökkenti az emberi megfigyelő által kiváltott ragadozó elkerülést. Ennek alapján a szelíd nyulakkal legeltetéses-égetéses kísérletet végeztünk, és megállapítottuk, hogy a mérsékelt legeltetés csökkenti a mind gyakoribb erdőtüzek hatását, és így része lehet a természetvédelmi kezelésnek. A nyulak tanulási szokásait felhasználva eljárást fejlesztettünk ki az egyik legnagyobb természetvédelmi problémát jelentő gyomnövény, a selyemkóró visszaszorítására. Barta Zoltán (DE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék): Az etológia viruló vadhajtása, a viselkedésökológia: Mi a helyzet Magyarországon? A múlt század hetvenes éveiben két, korszakalkotó mű megjelenése jelezte a viselkedésökológia megszületését. Az egyik az Edward O. Wilson által jegyzett Sociobiology (1975) volt, míg a másik a John Krebs és Nick Davies által szerkesztett Behavioural Ecology (1978). A terület kialakulása bizonyos szempontból visszatérés volt az etológia legtisztább gyökereihez, amennyiben az első viselkedésökológiai kutatások Tinbergen szellemében a természetben vizsgálták az állatok viselkedésének adaptív értékét. A viselkedésökológia hamar fejlődésnek indult, megjelentek a természetes szelekcióra épülő elméleti modellek, melyek tesztelésén alapuló vizsgálati módszer ma is erősen jellemzi a tudományterületet. A viselkedésökológia kissé későn, csak a nyolcvanas években kezdett begyűrűzni Magyarországra, de itt viszonylag hamar kialakult elhivatott kutatócsoportokból álló bázisa. Ezek révén a hazai viselkedésökológia az egyik legsikeresebben művelt egyed-feletti biológiai tudományággá vált. Előadásomban e folyamatot szeretném bemutatni, a hazai meghatározó egyéniségek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb eredmények felvillantásával. Haller József (KOKI Magatartás Neurobiológiai Osztály): Gének, halak, agyak és agresszió Az állatviselkedés tanulmányozása - ha nagyon szigorúan vesszük -, a hetvenes évek végétől kezdve fokozatosan az idegtudományok egyik segédtudományává vált. Ez az irányzat számtalan sikert tudhat magáénak, alapvető idegrendszeri mechanizmusok funkciójának felderítésétől kezdve a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek kifejlesztéséig. Bizonyos értelemben véve azonban ez a megközelítés az etológia trivializálódásához is elvezetett - az állati viselkedés sokszínűségéből néha egyetlen szám marad, amely egy adott helyzetben ablakot nyit a háttérben álló idegrendszeri folyamatokra, de nem teszi lehetővé a magatartás mélyebb megismerését. Hozzászólásomban két példát hoznék fel annak igazolására, hogy a komplex etológiai elemzésnek nemcsak helye van, de nagy haszonnal alkalmazható a neuroetológiában. Az első példához tartozó kísérletet Csányi Vilmossal és Miklósi Ádámmal közösen végeztük, és arra kerestük a választ, hogy a sziámi harcos hal, és a kínai paradicsomhal agresszív viselkedésének energetikai háttere miért különbözik. A második példa lényegében azt mutatja meg, hogy milyen messze vezető követeztetéshez vezethet, ha az ember megpróbál, mert kénytelen, mögéje nézni annak a bizonyos egyetlen számnak - részletes etológiai elemzés révén. Ezek a példák nem vonják kétségbe sem a magatartás tesztekre való lebontásának szükségességét, sem az így nyert adatok értékét. Megmutatják azonban, hogy az etológiának vannak hasznosíthatósági tartalékai az idegtudományok számára is. Kampis György (ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék): A rádiózó halaktól a webkettes kutyáig A nyolcvanas évek elején a Magatartásgenetika Laboratóriumban a halak a Kossuth rádiót hallgatták (úgy emlékszem, a Petőfi nem volt erre jó, mert kevés volt a beszéd és az éles zörej). Ez volt a kor high-tech magatartástudománya: randomizált zajok készítették fel az állatokat a kísérletekre (pontosabban a kísérletekkel járó elkerülhetetlen zavaró tényezőkre). Úttörő volt a Csányi Vilmos vezette Laboratórium abban is, hogy a kísérleti adatok rögzíthetők és visszakereshetők voltak, ugyanazt a felvételt többször többen is kódolták magatartás-szekvenciára, és mindezt számítógépes feldolgozás támogatta (az SPSS előtti időkben az Atari gépre írt, BASIC-be házilag áttett Sokal-féle statisztikai kézikönyv). Az, hogy valóban mindent archiváljanak, es minden bekerüljön a publikációba, persze sci-fi ötletnek tűnt akkoriban. A Laboratórium tekintélyes pályázati (és saját kitermelésű) költségvetéssel dolgozott, de a korlátok tapinthatók voltak. Ma egy diák zsebpénzéből megvásárolható egy terabyte-os tároló, amely 1000 darab 1 órás videó archiválására alkalmas, a webkettes technológiák pedig az adatok hatékony tárolását, megosztását, annotálását és közvetlen hivatkozását teszik lehetővé. E napjainkban áttörő technológiának nemcsak alkalmazója, de fejlesztője is már az időközben a Laboratóriumból létrejött és a huszadik évét ünneplő Etológia Tanszék. A kutyává cseperedett halak összes adata (potenciálisan: sokcsatornás változatban) beemelhető ebbe a fejlesztés alatt álló rendszerbe. Előadásomban a helyi történet mellett az általános módszertani vonatkozásokkal foglalkozom, és ezeknek a mai magatartástudományi vitákkal való kapcsolatával. 2 3

4 Az ünnepi kötet szerzői Miklósi Ádám (ELTE Etológia Tanszék): Etológia a 21. században in vivo és in silico Bár sokan csak az állatokra vonatkoztatják, az etológia általános értelemben a viselkedés tudománya, s alapvető célja a funkcionalitás, illetve az evolúciós kérdések tisztázása. Ebből következőleg az etológiai ismeretek nemcsak az állatok esetében tűnnek nélkülözhetetlennek, hanem az embernél is. Ma úgy látszik, hogy az utóbbi száz év alatt felhalmozódott etológiai tudás sokat segíthet megérteni és megélni a következő száz év várható jelenségeit. Előadásomban két példát vázolok fel a számos lehetőség közül. Az emberi evolúcióban fontos szerepet játszanak az ún. megszaladási jelenségek, amikor egyes tulajdonságok mértéke meghalad egy optimálisnak tekintett szintet. Az ember etológiájának vizsgálata és ismerete jó lehetőséget nyújt nemcsak a jelen anomáliák magyarázatára, hanem jóslásokat is tehetünk a várható jövőbeli megszaladásokra. Sokan jósolják, hogy néhány tíz éven belül mindenfelé robotok vesznek majd bennünket körül. Míg az ilyen ún. szociális robotok kutatása már hosszabb múltra tekint vissza, eddig kevés figyelmet kapott az a kérdés, hogy valójában milyen fajú robotokat kellene készíteni, és ezeknek milyen viselkedéskészlettel kellene rendelkezniük. Az etológia sok tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, és az utóbbi években különösen sok adat gyűlt össze az ember és az első ún. biorobot a kutya kapcsolatáról. A legújabb etológiai kutatások alapján egy teljesen új szemlélet alakítható ki a szociális robotikában, amelyhez a kutya etológiai vizsgálata szolgáltatja a kiindulási alapot. Pléh Csaba (BME Kognitív Tudományi Központ): Csányi, az elméletíró virtuóz A hozzászólás azt mutatja meg, milyen lenyűgöző hatása volt az 1970-es években Csányi Vilmos átfogó evolúciós felfogásának, amely a replikatív rendszerek világába helyezi el, egységes értelmezési keretben, az elvileg elemi formáitól az emberi megismerésen át egészen a tárgyak világáig a legkülönbözőbb szelekciós rendszereket. Előadásomban e történet néhány részletét elevenítem fel. Topál József (MTA Pszichológiai Kutatóintézet): Az állatviselkedés-kutatás hungarikumai: az interaktív tanulási modelltől a kognitív pszichológiai paradigmákig A viselkedéstudományoknak az a jellegzetes, és az elmúlt évtizedekben rendkívül sikeresnek bizonyult vonulata, amelyet etológiaként aposztrofálhatunk, erős európai gyökerekkel bír. Ezen belül is nehezen elvitatható e tudomány közép-európai kötődése, amely Magyarországon az 1970-es, 80-as évektől kezdve a Csányi Vilmos által vezetett kutatásokban öltött testet, elsősorban a darwini evolúciós látásmódból és a lorenzi természetbúvár attitűdből merítve sajátos inspirációkat. Az állati viselkedés kialakulásának és szabályozásának megértésére való törekvések idővel magától értetődő módon hozták felszínre azokat a tudati működés legkülönbözőbb megnyilvánulásait érintő kutatási kérdéseket, melyek a magyar etológiai kutatások jellegzetes kognitív irányzatának megjelenéséhez vezettek. Az utóbbi húsz évben e kutatási irányvonal jellegzetes pályát futott be, s miközben a paradicsomhalakon kezdve a rágcsálókon és kutyákon át az emberi csecsemőig szélesítette a vizsgált fajok spektrumát, egyre kézzelfoghatóbb lehetőséget teremtett arra, hogy mélyebb belátást nyerjünk saját értelmi képességeink evolúciójának és működésének titkaiba. Ádám György 6 Altbäcker Vilmos 8 Bárdos György 10 Bercsényi Miklós 11 Bereczkei Tamás 12 Alexander Bródy 14 Csányi Gábor 15 Czerny Róbert 17 Dávid-Barrett Tamás 18 Dóka Antal 19 Elek László 25 Esti Judit 26 Gácsi Márta 27 Gerlai Róbert 28 Jane Goodall 30 Haller József 32 Juhász Ferenc 34 Káldy Zsuzsa 35 Kampis György 36 Kéri György 38 Kis Anna 39 Kubinyi Enikő 40 Makovecz Benjamin 42 Mányik Richárd 44 Maros Katalin 46 Miklósi Ádám 47 Molnár Attila Dávid 49 Molnár-Fekete Zita 50 Naderi Szima 52 Nagy András 54 Nánay Bence 55 Nemes László 57 Orosz László 61 Palugyai István 63 Pléh Csaba 64 Pongrácz Péter 66 Tálas Annamária 67 Topál József 68 Újváry Dóra és Horkai Zoltán 70 Vámos Tibor

5 Ádám György egyetemi tanár, az MTA rendes tagja biokémikusból etológus A kezdeti három év: Egy meglepő elhatározás Pontosan negyven évvel ezelőtt történt, 1970-et írtunk. Akkor én már négy éve az ELTE TTK élettani professzora voltam, amikor a Tanszéken felkeresett Csányi Vilmos kollégám egy komoly beszélgetésre. Ővele nagyon jól ismertük egymást még azokból az évekből, amikor az Orvosegyetem Élettani Intézetében, a Puskin utca 9.-ben dolgoztam, ahol Csányi a Straub-féle Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott évek óta. Még 1970-ben is ott kutatott, hiszen tudtam, hogy akkortájt védte meg sikeresen nagydoktori disszertációját a pennicilináz-enzim témaköréből. Tudtam azt is, hogy Vilmos az ELTE TTK-án végzett vegyész, eredményes kutató, akit éppen nálam tett látogatásának heteiben állította választás elé Straub professzor: elmegy-e Szegedre az újonnan alakuló Biológiai Központ biokémiai részlegébe, avagy nem vállalja a többi biokémikussal együtt ezt a kockázatosnak tűnő vidéki kalandot, egy még akkor fel nem épült új intézetbe? Beszélgetésünk elején mindjárt rákérdeztem, vajon elköltözik-e Szegedre a hamarosan felépülő új intézetbe? Vilmos válasza egyértelmű en nemleges volt és számomra igencsak meglepő fordulatot vett: nemcsak, hogy nem csatlakozik a Szegedre készülő gárdához, de biokémikus sem marad. Szilárd elhatározása szerint a jövőben viselkedéskutatóként, etológusként kiván dolgozni, hiszen éppen ezért keresett fel engem. Arra kért, hogy mint a neurofiziológia professzora, segítsem őt abban, hogy megtalálja helyét az ELTE TTK-n etológusként. Érvelésében elmondta, hogy kora ifjúsága óta kedvtelésből állatok viselkedésének megfigyelése, egyszerű kísérletek végzésa a hobbija, szüntelenül bújja és olvassa a kezébe kerülő etológiai irodalmat. Nézete szerint most, mint a biológiai tudomány friss akadémiai doktorának, jött el az ideje az irányváltásnak, az új, kedvelt diszciplína választásának, pláne, hogy amúgy is feloszlik a budapesti biokémiai műhely. A kezdeti lépések. Csányi kissé kalandosnak tűnő tervét bevallom nagy-nagy szimpátiával fogadtam. A szovjetunióbeli Koltusiban műküdő Pavlov Intézetben nevelkedett és kiképzett agykutatóként nagy érdeklődéssel tekintettem mindig is az etológiai kutatások felé, meggyőződésem volt, hogy a viselkedéskutatás etológiai irányzata a jövő egyik gyümölcsöző útja. Ami Csányi Vilmos ajánlatát illeti, az ő hihetetlen elkötelezettsége, hivatástudata, komolysága és lelkesedése szilárd támpontokkal biztattak arra nézve, hogy etológusi esélyei kedvező kimenetellel kecsegtetnek, hiszen világszerte felfutó, fiatal tudományterületről van szó. Bevallom, volt bennem, fiatal tanszékvezetőben nem kevés kockáztatási hajlam is, annál is inkább, mivel Csányi megkeresésének idejében vállaltam el az Akadémia akkori főtitkára, Erdei Ferenc akadémikus biztatására az MTA Pszichológiai Intézetének ideiglenes igazgatását is, mivel az az intézmény akkoriban vezetőválsággal küzködött. Persze az ELTE-tanszéket továbbra is vezettem. Egyébként ez az ideiglenesség jó két esztendeig tartott. Mindenesetre néhány heti töprengés után Csányinak és akkori feleségének, aki szintén vegyész képzettségű volt, szerződéses állást kreáltam a Pszichológiai Intézetben. Eme Intézet keretében kezdték el viselkedéskutatási munkájukat, méghozzá csirkéken. Közben azonban egy amerikai tanulmányútnak is eleget tettek egy régebbi meghívás alapján Lajta Ábel magyar származású new-yorki biokémikus intézetében. Ez a tanulmányút azonban már nem annyira a biokémiai diszciplínát, hanem kifejezetten az állatviselkedés irodalmának és metodikáinak tanulmányozását szolgálta. Kinntartózkodásuk éppen egybeesett egy new yorki utammal, Csányiék meghívtak ottani otthonukba, ahol vacsora közben egy jó beszélgetésben vitattuk meg az etológiai hazai esélyeit, készülő kísérleteiket és további terveiket. Lelkesítő este volt! 1973: a sorsdöntő esztendő Alig három év telt el, mire elérkezett az etológiai diszciplína intézményesítésének ideje. Időközben engem 1972-ben az ELTE rektorának választottak és tüstént számos egyetemi reformba kezdtem bele, ezek egyike volt a Természettudományi Karon az elhanyagoltnak vélt biológiai szakterület fejlesztése és korszerűsítése. Ma már tudománytörténeti és egyetemhistóriai tény, hogy rektorságom első évének végén sikerült több biológiai szakterületen komoly fejlesztéseket megvalósítanom, ezek között négy új professzura létesítése is szerepelt. A genetikai szakterületre Vida Gábort, a mikrobiológiai szakterületre Szabó István Mihályt neveztettem ki. E két diszciplína addig is működött az ELTE keretében, viszont két másik, merőben új tudományterület képviselete is napirendre került: Immunológiai Csoport létesült Gergely János vezetésével és ami e kis írás szempontjából is fontos Etológiai Csoportot tudtunk kialakítani Csányi Vilmos irányításával! Rektorságom első éveiben az Akadémiától az előző években átvett Gödi Biológiai Állomás fejlesztése és modernizálása is aktuálissá vált. Így szinte természetes lépésünk volt, hogy a két új csoportot, más bio lógiai laboratóriumok mellett Gödre helyezzük. Így kezdett működni Gödön, egy külön emeletes épületben az Etológiai Csoport 1973-ban. A két csoport persze tanszékké fejlődött, később Gödről a budapesti új Lágymányosi Campusra költözött, de ez már egy másik történet. 6 7

6 Altbäcker Vilmos docens, ELTE Etológia Tanszék A kezdet nem a vég Döcögősen teltek a gödi napok a Magatartásgenetikai Laborban, úgy a nyolcvanas évek végén. Nem akart haladni a munka, szétszórt volt a Csányi hétfői dörgedelmeihez habituálódott társaság. Csupa nemrég végzett fiatalember, akiknek napjai az elkülönített tesztszobákban paradicsomhal-viselkedéskódolással teltek. A kísérletek eredményeit egyenként beszéltük meg a főnökkel, kire mikor jutott idő. A munka hatékonysága rossz volt, egy-egy kísérletnek többször is nekifutottunk. Néha Csányi Vili megmérgelte magát, ott maradt Gödön egy-két hétig. Ilyenkor a lépcsőket kettesével vevő, rövidnadrágos professzor csak egyben különbözött tőlünk: ő megcsinálta a többünkön kifogó Kísérletet (pl. Behaviour, 1985). Akkoriban vezették be a TMB ösztöndíjakat, és nem volt mindegy, hogy haladnak a vizsgálatok. No, ez így nem mehet tovább, Csányi szombat 5-re magához rendelt mindenkit. A hangulat (a finom) vacsora közben oldódott, lehet hogy ma nem feketeleves lesz? Vacsora közben Csányi kiterítette lapjait. Egy hatékony vállalatvezetési módszerről olvasott, ezt fogjuk most magunkon kipróbálni. Mindig is kértünk kölcsön a szomszéd tudományterületek módszereiből, a Magatartásgenetikai Laboratórium épp arról volt híres, ahogyan az állatpszichológiai kísérleteket biológiai tartalommal töltötte meg. Akkor este csoportterápia volt a nem is titkolt fegyver. Miért is járunk mi Gödre, ez volt a kérdés. A válaszok névtelenül, ceruzával egy kis papírfecnire fölfirkantva kerültek lajtstromba. Ahogy képzeltem, megjósolhatók voltak a válaszok: volt aki az állatokat szerette, mások az etológia-előadásokra figyeltek föl, többeknek Konrad Lorenz Ember és kutyá-jának olvasása adta a kezdeti lökést. De voltak kicsit kilógó motivációk is, engem a gödi dunapart romantikája is megfogott (igen, a könyvtár ablakán keresztül látni lehetett az arborétumot, csak ne lettek volna azok a a lesötétített, 28 fokra temperált tesztelő szobák). A cetlik kibontásakor felbugyborékoló nevetésre Valaki (csak nem Tóni?) bevallotta, hogy ő igenis imádja a százféle kütyü barkácsolását, amivel a Cocom listát megkerülve végezhettük kísérleteinket. Még az is a pozitívumok listájára került, hogy a fiatal, vidám társaság, a hétvégi kiruccanások a délegyházi tavakhoz sok részlet feltárására alkalmasak (csak ne lett volna a kolléga már márciusban a főnököt bosszantó mértékben bronzbarnára sült). Ezután az öt leggyakoribb közös válasz körmérkőzését bonyolítottuk le, melyiket gondolja a társaság fontosabbnak. Sose gondoltam arra, hogy az állatszeretet meg a hatékony kutatás lehetőségét szembeállítsam egymással, de pikk-pakk megtettük, nyugtáztam, hogy az állatszeretetet fontosabbnak gondolja a társaság a publikációs lista hosszánál. Boldog, tudatlan békeidők Aztán jött a második forduló. Mi a véleményünk, mi akadályozza az épp most tisztázott, közös célok megvalósítását? Újabb papírfecnik, majd hosszas vita, mi kerüljön a legfontosabb öt akadály közé? Aztán újra szavazni kezdtünk, akadályokat páronként összehasonlítva, mit gondolunk nagyobb bajnak: például a saját lustaságunkat, a korlátozott lehetőségeket, vagy a főnöki partnerség hiányát. Szavazgattunk, nevetgéltünk, majd vége lett a körmérkőzésnek, néhány perc szünet alatt megtörtént az összesítés. A módszer attól zseniális, hogy egészen az utolsó pillanatig nem láttuk, mi lesz a végeredmény. Nos, a vágyaink megvalósítását gátló okok rangsorában az első három helyen a főnök tulajdonságai szerepeltek. Meglepve néztünk egymásra, majd Vilire. Az a fél perc, míg megszólalt, nagyon hosszúnak tűnt, mivelhogy sötétedő tekintet kísérte. Menjetek haza, hétfőn találkozunk mondta. Az a hétvége lassan telt el. Hétfő reggel a gödi vonat menetideje szokatlanul hosszúnak tűnt. Szótlanul vártuk a megbeszélést, én a hamarosan átveendő munkakönyvem színére próbáltam visszaemlékezni. Aztán pontban tízkor a párnázott ajtó feltárult, udvariasan betessékeltek minket. Az asztalon papírok sokasága, de egy sem tűnt munkakönyvnek. Nagy paksamétákban pályázati lehetőségek, külföldi kapcsolatok, egy közösen kialakítandó új akcióterv vázlata. A főnök kérdezte, kinek miben segíthet, mi mit vállalnánk, mi hogyan képzeljük? Aznap reggeltől egy másik Csányi Vilmost ismerek. Akkor már sok éve működött ott Gödön kutatócsoport, de én úgy gondolom, akkor született meg az Etológia Tanszék. 8 9

7 Bárdos György egyetemi tanár, igazgató, ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet A szakállas agytröszt Bercsényi Miklós docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Kacsintós Vili Kb. harmadéves egyetemisták lehettünk, amikor valamelyik újságban (talán a Népszabadság tudományos rovatában) megjelent egy cikk a fenti címen, Csányi Vilmos biokémikusról. Nekem nem volt már ismeretlen, hiszen az Orvosegyetem középiskolásoknak rendezett, akkoriban igen modernnek számító központi biokémiai szakkörén több előadást is tartott nekünk. A cikk arról az innovatív jellegű biokémiai kutatómunkáról szólt, amit a szakállas agytröszt ezen a feltörekvő tudományterületen művelt. Mi, akik akkor éppen biokémiával (pontosabban neurokémiával) kezdtünk foglalkozni, mohón olvastuk a kiváló biokémikusról szóló sorokat, dehogyis gondoltuk volna, hogy egyszer majd etológusként látjuk viszont. Mekkora meglepetés volt tehát, amikor kezdő segédmunkatársként, mint az akadémiai-egyetemi kutatócsoportok küldötte, a Tanszékcsoport ülésén Csányi Vilmos, mint a Magatartásgenetikai Csoport vezetője professzori kinevezését tárgyaltuk a Genetika Tanszékre (a biokémia ment, a szakáll és az agytröszt maradt). Bevallom, nem sok fogalmam volt akkor, mi a csuda lehet az a magatartásgenetika, de mivel egyrészt Csányi Vilmos fogalom volt a számomra, másrészt igen előkelő társaságban lett az ELTE professzora (emlékeim szerint akkor nevezték ki Vida Gábort, Szabó István Mihályt és Gergely Jánost is), nem volt nehéz elképzelni, hogy valami érdekes dolog lehet Kicsit csalódott lettem ugyan, amikor valami diákköri ügyben meglátogatva paradicsomhalakkal teli akváriumok között találtam, de gondoltam, végül is a hal is egy állat, genetikája annak is lehet, bár a magatartása, hát hmmmm izé Nem mondom, mai eszemmel talán nem hívnám ezt magatartásnak, legfeljebb viselkedésnek, de ez akkor még nem volt számomra világos. Ezt követő számtalan gödi látogatásom hiszen közben az önállósodott Magatartásgenetikai Tanszék oda tette át a székhelyét meggyőzött arról, hogy a szakállas agytröszt itt is letette a névjegyét: a paradicsomhalak viselkedéséből bizony nagyon sok mindent meg lehet tanulni. A következő évek, sőt évtizedek beszélgetései során amikben minden beszélgetőtársát egyenlő partnerként kezelte, noha tudásban sokunknak felette állt sok érdekeset hallottam tőle, később sok izgalmas vitában is volt részünk, kialakult körülötte a magyarországi etológia magja, felnőtt egy teljes etológus generáció nekem mégis megmaradt annak, aminek először megismertem: a szakállas agytrösztnek! Másodévesek voltunk és a Bolyai Kollégiumban laktunk a Rákóczi úton. Bíztunk benne, hogy az ország legjobb egyetemére jöttünk, ahol a legmodernebb tudást kaphatjuk meg. A sötét, lerobbant épületek, az elavultnak tűnő demonstrációs eszközök, és az, hogy úgy éreztük, nem igazán érdekli a tanárainkat az, hogy mit gondolunk, éppen kezdte elvenni a hitünket abban, hogy jó helyre jöttünk. Szerencsére volt a kollégiumban egy fiatal nevelő tanár, Sass Miklós, aki megszervezte a Biológus Szakkollégiumot. Ide kiváló előadókat hívott meg, akiknek előadásaira a felsőbb éves biológus hallgatók is eljártak. Ez nagyon fontos volt azért is, mert a felsőbbévesektől majdnem annyit tanultunk, mint az órai előadásokból. Egyik alkalomra egy külföldről frissen hazatért kutatót hívtak meg, aki a magatartás kutatás legújabb eredményeiről készült előadást tartani. Csányi Vilmos volt. Korábban nem hallottunk róla, mert nem az ELTÉ-n dolgozott. Vili előadása más volt, mint amit megszoktunk. Voltak benne letisztultnak, megkérdőjelezhetetlennek tűnő dolgok, amiket másoktól is megszoktunk, és voltak olyan elméletek (modellek) amiket úgy osztott meg velünk, a hallgatósággal, hogy úgy éreztük, értjük a dolgot, és mi is szeretnénk ennek a modellnek az igazolására kutatásokat végezni. Amikor beszélt, és egy-egy jó hasonlathoz ért, akkor kacsintott is egyet, mintha ezzel jelezné, hogy ugye megértettél, ugye te is így gondolod. Néhányan az évfolyamunkból nagyon fellelkesedtünk a tőle hallottaktól. Leegyszerűsítve arról volt szó, hogy mivel a DNS és a gének kapcsolatának megismerése rohamléptekkel folyik, most már nagyon közel van az áttörés ahhoz, hogy megértsük a gondolat és a gének közti összefüggést. Páran megkerestük őt, hogy szeretnénk nála dolgozni. Ő akkor az Orvosi-Vegytani Intézetben dolgozott a Puskin utcában. Amikor elmentünk hozzá, meglepett, hogy egy ilyen tudású ember, akit az előadása után az egyik legjobb fejnek tartottunk, egy zugocskában ül és gépel. Azt hiszem, hogy örült a jelentkezésünknek. Tegezett bennünket, és amikor elbúcsúztunk ugyanúgy kacsintott, mint az előadásán. Ez a kacsintás olyan hatású volt, hogy azt éreztük belőle: komám komolyan veszlek, és örülök, hogy itt vagy, (munka)társammá fogadlak. A sok új dolog közül, amit Vili hozott az egyetemi életbe, az egyik nagyon fontos az volt, hogy nála kevés volt a formaság, de annál több az empíria és a logika tisztelete. Valódi ötletgyáros volt. Boldogok voltunk, ha a lakására szervezett etológiai, magatartás-genetikai előadásokra elmehettünk. A legkiválóbb kutatókat hívta meg, és egy-egy rövid előadás után késő éjszakába nyúló beszélgetésekben vehettünk részt, néha akárcsak úgy, hogy ettük a zsíroskenyeret, és hallgattuk azt, hogy hogyan kell egy tudományos kérdésről vitázni. Vilinek akkor is a szokása volt, hogy mosolyogva adott elő, és amikor a zárszóhoz ért, egy-egy kacsintással nyomatékosította, hogy most pedig megállunk, ma eddig tartott. Azóta több évtized telt el. A mi útjaink másfele vittek, de ha rádióban hallom, vagy újságban olvasom valamilyen témában megszólalni, látom magam előtt, hogy Vili a fejezet végén kacsint is egyet

8 Bereczkei Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport A reneszánsz ember Kamaszkoromtól fogva több évtizeden keresztül ámulatba ejtett az a káprázatos sokszínűség, ami Csányi Vilmos munkáiban megjelent. A baktériumok életműködésétől a többszintű rendszerek szabályozásán és a viselkedés etológiai leírásán keresztül a Bioszféra evolúciós elméletéig minden belefért ebbe a hatalmas életműbe. Csányi a reneszánsz kutatók és filozófusok utódja, az utolsó polihisztorok egyike, akit minden érdekel, és minden titkot igyekszik feltárni. Emlékszem, milyen lelkesen és izgatottan magyarázott az evolúció működéséről azon a vonaton, amely Gödre tartott, az Etológia Tanszékre és kutatóközpontba, amelynek ő volt a vezetője. Csányi, az akkor már híres professzor és én a pályakezdő senki. Abban az időben sokan voltunk körülötte senkik, mégis úgy éreztük, hogy valakik vagyunk. Mert ő elképesztő energiával vetette bele magát a szakmai vitákba, mindenki véleményére kíváncsi volt, senkit le nem torkolt. Pedig nagy viták voltak azóta se emlékszem ilyen heves szócsatákra. Összegyűltünk a lakásán, szenvedélyesen tanított, és hagyta, hogy mindenki kifejthesse a véleményét. Mindig arra biztatott a vita hevében, hogy a kritikát nem szabad személyes sértésnek venni, ez a tudomány alaptermészetéből következik. Erre a figyelmeztetésre bizony szükség volt nehéz idők jártak akkor a humánetológiára, általában véve az emberi viselkedés evolúciós biológiai szemléletére. Tudom, Csányit is megviselte, amikor számos szakember különösen a társadalomtudományok területéről egy kézlegyintéssel próbálta lesöpörni az asztalról az evolúciós magyarázatokat, mondván, hogy ezek az ember biologizálásának az eszközei, amelyek illetéktelenül és hamisan redukálják az emberi természet komplexitását és gazdagságát génekre, adaptív mechanizmusokra, rendszerszabályozási folyamatokra. Az eltelt idő természetesen igazolta, hogy jó úton jár: ma az evolúciós magyarázatok szerves részét képezik az antropológiai és a pszichológiai tudományoknak, aligha akad tankönyv vagy kézikönyv napjainkban, amely ne erre a megközelítésre építene. Akkoriban persze ez még nem volt ennyire egyértelmű, és többen is miközben hittünk e megközelítés érvényességében időnként elbizonytalanodtunk, nem tudtuk biztosan, hogy jól csináljuk, amit csinálunk. Csányi kivétel nélkül mindig mellénk állt ezekben a belső vajúdásokban. Legelső találkozásunk is úgy történt, hogy egy konferencia szünetében rebegő hangon megkérdeztem tőle, mi a véleménye egy akkoriban megjelent cikkemről. A cikket, amely a humán szociobiológiáról szólt, minden akkoriban ismert, sőt híres magyar társadalomkutató lehordta, alig akadt dicsérő jelző. Ő azt mondta, ez egy nagyon jó írás, azzal karon ragadott, otthagytunk mindent, és órákig beszélgettünk. Pontosabban leginkább ő beszélt, én meg hallgattam. Hosszú évek alatt nem tanultam annyit, mint akkor. Amennyire meg tudom ítélni, Csányi is egy alapos és nagyon hosszú tanulási folyamaton ment keresztül. Kutató vegyészként végezte az egyetemet, de rövidesen már biológiai jelenségek keltették fel a figyelmét. Írt könyvet a baktériumokról, a sejt működéséről, aztán a magatartásgenetikáról. Az etológia területén folytatta a kutatásait, előbb paradicsomhalakkal fogalakozott (számos kiváló kutatási beszámolója jelent meg jelentős nemzetközi lapokban), majd később beindította kutya-projektjét, amiről valamilyen szinten mindenki tud ebben az országban. Több könyvet írt az emberi természet etológiai alapjairól, amelyek viszonylag hamar átmentek a pszichológiai gondolkodásba, és máig egyetemi tananyagok. Vegyük észre, hogy ezek a tudományos vállalkozások egy-egy állomást jelentenek Csányi munkájában és életében. Valójában ennél többet: egy fejlődési pályát írnak le. Csányi Vilmos haladását tükrözik, ahogy egyik szerveződési szintről lép fel a következőre. Egysejtűek, halak, emlősök, ember. Sőt, itt nem áll meg, hiszen több munkájában a bioszféra jövőbeli evolúciójának lehetőségeit is vázolja, mindig a realitásokhoz ragaszkodva. És mindennek az összefoglalásaként Az evolúció általános elmélete című könyvében amely több nyelven is megjelent az információelmélet és a rendszerelmélet alapelveit felhasználva egy elképesztő időutazást tesz: leírja a Föld, és benne az egész élővilág fejlődését. Az addig ismert összes fontosabb tudományos adatot összerakva felépít egy világot, amely szakadatlan mozgásban van a legelső önszabályozó mechanizmusoktól a modern emberi közösségekig. Én úgy gondolom, hogy ez az evolúciós Odüsszeia olyan fejlődési szinteket érint, amelyeket Csányi Vilmos is bejárt a saját személyes életében. Egyre magasabb szerveződési szintek megismerését tűzte ki célul, mint ahogy maga az evolúció is egyre komplexebb formákat hoz létre abban a folyamatban, ahol lépésről-lépésre változnak a dolgok. A két evolúciós folyamat az élővilágé és Csányié egymás tükörképei. Így elevenedik meg egy reneszánsz gondolat, amely szerint a Mikrokozmosz és a Makrokozmosz ugyanannak a valóságnak két aspektusa. Az ember (a mikrokozmosz) magába emeli és átéli a világ (a Makrokozmosz) örök törvényeit és szabályait, miközben a világ úgy változik, ahogy fokozatosan megjelenik benne az ember. Ez azért lehetséges, mert a két rendszer ugyanazokat az elveket követi: a haladás, a tudás, és a szépség elveit. Számomra ezt üzeni Csányi Vilmos, a reneszánsz ember. Az üzenet folytatódik; vegyük az adást

9 Alexander Bródy üzletember, író, reklámszakember Viliről Vilinek Csányi Gábor egyetemi oktató, Cambridge-i Egyetem A gödi paradicsom(hal) A múlt évben megjelent Barátaim könyvének címlapját Vili tervezte. Saját fotografikái, az ő által kigondolt és kivitelezett maszkjai ékesítik a kötetet. Ezeket Csányi Vilmos fotóművész és ezermesterember készítette. Vili egy kisebb novellát is írt a kötetbe. Ezt Csányi Vilmos álnéven követte el, mint szépíró. A novella címe: Beszélő kutyám van. Csányi Vilmos etológus, Bukfenc és Jeromos tanítványa, ajándékozta szaktudását Vilinek, a szerzőnek. Vilin kívül hatvanhat barátom szerepel ebben a kötetben. Mindegyikről írtam egy rövid bevezetőt. Csányi Vilmosról, Viliről, ez jelent meg: Ha megkérdeznének, kit szeretnék magammal vinni egy lakatlan szigetre, első gondolatom természetesen egy elragadó hölgy volna. De ha férfiről lenne szó, akkor minden bizonnyal Csányi Vilit választanám. Esetleg Jeromos kutyája is velünk jöhetne. Kevés embert ismerek, akivel jobban lehet beszélgetni bármilyen témáról, mint Vilivel. Akivel többet lehet nevetni, akitől többet lehet tanulni. Ő bizonyára képes volna azon a szigeten is csodálatos arborétumot telepíteni, mint nógrádi kertjében. Honosítana kedvenceiből, a Habsburg- rózsákból, telepítene fekete liliomot, és 600 évig élő ausztrál black-boyokat. Sőt, valószínűleg ott maradna öntözgetni ezeket a lassan növő fákat életük végéig. Mesélne Jeromosról és az immáron az égi vadászmezőkön csaholó Bukfenc jelleméről, amiként gyarló embertársaink szokásairól. Primitív népekről és úgynevezett civilizáltakról, élőkről és holtakról. Megírna továbbá néhány tucat novellát, regényt, melyben a földiek kegyetlen és riasztó viselkedését elemezné, számítógépes képekkel illusztrálva. Ebédre híres meggylevesét főzné, estefelé pedig a tűz körül beszélgetnénk. Minden este valami másról. És nagyon jól el lennénk hajnalig, hogy némi pihenés után újra folytassuk Ezen az ünnepen, Vili jubileumán, (mint egyszerű és önző barátnak, akinek a tudományról kevés fogalma van) nekem az ünnepi kívánságom a következő: a ránk váró évtizedben Vili ne csupán a beszélő kutya gondolatát valósítsa meg, hanem a módot arra is, hogy mi ketten, sokszor és sokáig együtt lehessünk. Mondjuk, még 200 évig, és a szigetről is lemondok. Mert Vilivel együtt lenni bárhol és minden nap, ünnep. (Villanyoltás) Apa, mesélsz az Életedről? Jó de csak röviden. Öt percig? Rendben. Amikor ilyen kicsi fiú voltam, mint te, még e. e. 10 körül,* egész nyáron egy hatalmas kertben játszottam. Olyan nagy volt, hogy fél óráig tartott, amíg a főkaputól elértem a halastó mögötti rétig. Volt benne egy sűrű erdő, a közepén egy fából készült kabin állt. Az erdő szélén egy árok volt (majd egyszer azt is elmesélem hogyan borultunk félig bele egy traktorral, amikor a traktoros bácsi megengedte, hogy egy picit én vezessem), a túloldalán egy szántóföld. Egész nap csak barangoltam, reggel a hatalmas tulipánfánál kezdtem, mindig csalódottan állapítottam meg hogy nincsenek rajta tulipánok. Onnan a kocsiút túloldán, a fűzfaszerűen leomló ágú szedert ejtettem útba, főleg ha volt mit enni róla. Újra keresztezve az utat, a nagy üvegházhoz jutott az ember, ahol sok ezer akváriumban úszkált a P törzs, meg a K törzs, és mindig nagyon büdös volt. Apu és anyu a mellette lévő fehér épületben dolgozott. Anyu a kishalaknak sorban levágta a fejüket ( Fájt nekik? Nem, előtte elaltatta őket), azt mondta, hogy csak így tudja megállapítani, hogy a hal fiú-e vagy lány. (Nagy pech ) Apu pedig egy hatalmas szobában ült egész nap, mert ő volt a Főnök. Az övé volt az egyetlen, nehéz műbőrrel kipárnázott ajtó, azt mondták azért van kipárnázva, hogy ne hallja senki, amikor bent üvölt valakivel (és valóban, én például sosem hallottam). Délutánonként egy kicsit mindig abbahagyta az üvöltözést, és együtt elbandukoltunk a kert kapuja előtt húzódó úton a Duna-partra, ahol egy bódénál sült halat lehetett kapni. Apu imádta a sült halat (jóval nagyobbak voltak, mint a sok ezer akváriumban úszkálók). Én tulajdonképpen nem szeretem a halat, kivéve azt a sült halat, amit a Duna-parton lehet kapni. Ha nagyon unatkoztam, meglátogattam Pali bácsit, a főkertészt. Nála mindig volt valami érdekes, például lehetett kunyerálni csipeszt, vagy egy-egy szép követ. A legélénkebben az Őrült Napra emlékszem. Illetve nem is a nap volt őrült, hanem én. Egy vendég lány volt velem egész nap, nálam talán négy évvel lehetett idősebb, és nagyon fel akartam vágni előtte. A legizgalmasabb dolgokat akartam neki megmutatni a birodalmamban. A kert közepén az üvegház mellett volt egy hatalmas kémény, de nem ám olyan hagyományos, mint a házak tetején, hanem egy magas ipari kémény, olyan széles hogy három ember sem érte volna körül. Az egyik oldalán grádics futott végig, a téglába erősített vasrudakból állt. Tulajdonképpen ma sem tudom, hogy miért akarna valaki felmászni a kéményre, egyszer meg kéne kérdezni egy igazi kéményseprőt, de aznap nyilvánvaló volt, hogy nekem oda fel kell másznom, és hogy ez a Nagylánynak tetszeni fog. El is indultam a vaslétrán, ő meg lentről figyelt, hogy mi sül ki ebből, már ahogy a lányok szoktak. Már vagy tíz-tizenöt métert mászhattam, amikor egy nagyon 14 15

10 Czerny Róbert állatvédelmi jogász a tükör mérges ember jelent meg a kémény lábánál, és kiabálni kezdett, hogy azonnal jöjjek le, most telefonált a portás néni a főkapu mellől, hogy egy őrült mászik a kéményen. Emlékszem, hogy tétován lenéztem rá, hogy na de miért? Miért nem mászhatok? Nem látja hogy ott a Nagylány? Persze lejöttem, nem voltam egy lázadó típus. De az aznap belém bújt ördög még nem távozott, és fél óra múlva már a halastón eveztünk. Mondanom sem kell, hogy ez is szigorúan tilos volt felnőtt nélkül. Apa, elviszel megnézni azt a kéményt? El persze, bár nem tudom, hogy ott van-e még. De ígérd meg, hogy nem mászol fel! Mert leesek? Hát például. Korunk Magyarországán három Csányit tart számon a hétköznapok embere. Az egyik bőkezű bankvezér: aki másoknak is juttat a zsákmányból. A másik jóképű színművész: akiért megvész a szebbik nem. A harmadik olyan, mint a kentaur. Félig állat, félig ember, aki gyorsabb a kétlábúaknál, de kezei is vannak ahhoz, hogy írásaival súlyos örökséget hagyjon a kétlábúra: ismeretlen önmagát. Óriási bűvész! Eltünteti, hogy hiányozzon, és előhozza, hogy megbecsültté váljon mindaz, amit az ember természete birtokolni szeret. Az emberi természet, amely csak hiszi, hogy mindent tud arról, amit meggyötör, eltipor, megaláz: testvérei, az állatok természetét. Csányi professzor már régóta nem biológus, nem etológus, hanem az, aminek éppen aznap reggel Jeromossal gondosan átrágva kinevezi önmagát. Ha akarja, akkor szépíró, politológus, közgazdász, netán ügyész, védő, bíró vagy éppen színész. A harmadik tehát ha ez neki úgy tetszik lehetne a másik kettő is: bankvezér vagy a szebbik nemet elbűvölő színművész. A mandzsettájában ott lapul ehhez minden kellék, a fejében az összes trükk, mert a harmadik, a mi Csányink éppen azzal, hogy biológus, hogy etológus, s hogy ily módon a legkülönlegesebb állatfaj bölcs embere, az átváltozás (az eltűnés és a feltűnés) tudományának professzora. A viselkedés tudománya megannyi módozatát ismeri a mimikrinek. A zsákmányszerzés vagy a másik nem figyelmének elnyerése érdekében évmilliók alatt kialakított viselkedéskultúra annyira nem állati sajátosság. Aki pedig ennek tudatában van, és ebből is táplálkozó bölcsességét elérhetővé teszi, hallatlan segítséget nyújt az emberi falkáknak: hogy annak tagjai zsákmányt is, szerelmet is szerezhessenek. Csányi Vilmos tanár úr, az etológia tanszék alapítója, e nélkülözhetetlen tudomány magyarországi meghonosítója nagyon jó ember. Nem fordítja ellenünk azt, ami kentaurkezében van. Ahogy egy pszichológussal sem ül le szívesen pókerezni az ember, vele is nehezen merünk állatvédelemről beszélgetni. Csányi ugyanis átlát az állatokért rajongani képes emberen, akiből az a társadalom épül fel, amely elhanyagolja az állatok védelmét. És ilyenkor egy-két jól irányzott kérdéssel térdre (viselkedésváltoztatásra? cselekvésre?) kényszeríti a lelkesedőt. Neki is, mint minden tanítványának, az egyik leghatásosabb fegyvere az újabb ismeretek megszerzéséhez: a tükör. A tükör megtorpantja az izgága állatot, a tükör beszélteti a néma embert. A tükör nekem nagyon sok tekintetben Csányi professzor úr, aki soha nem kérte rajtam számon, amit nem tudok. Megismerte a természetemet, és belátta, hogy egyelőre bajban vagyok a tükrökkel. Isten éltesse! * e. e. 10, azaz az Etológia Tanszék előtt 10 évvel, amikor még magatartásgenetikának hivták 16 17

11 Dávid-Barrett Tamás Oxfordi Egyetem, Kognitív és Evolúciós Antropológia Intézet Dóka Antal adjunktus, ELTE Etológia Tanszék Mindenki tudja, hogy Vilitől világszemléletet tanulsz. Az evolúciós rendszermodell gondolkozni tanít. Nagyon fura beszélgetni a tőle-tanult népekkel: más terület, más kérdések, de mintha én gondolnám. Meg gátlástalanságot tanulsz tőle. Hogy nincs olyan probléma amin nem szabad gondolkodnod. Te megmagyarázhatod a Bármit! Meglepő is lenne, ha nem tőled jönne. Meg főzni tanulsz. Az agy nagyon sokat fogyaszt. És így jönnek a nagy zabálások. Csak sokadjára esik le, hogy a nógrádi túróspalacsintaadag sokkal inkább a favágásról szólhat. Azt az ágat még a szélén, légyszíves. Igen Nem, Évi ne szólj bele, nem fog leesni. És még a meggyleves is. Ugye. Jajj. Nógrádon a legviccesebb persze a kert-túra ( a tizenharmadik könyv ). Nem is hiszem, hogy ennyi latin szó egyáltalán van. Szerintem tutira visszaforgatja őket... Meg persze kutyázni tanulsz. Mondjuk az mindig is gyanús volt, hogy Bukfenc és Jeromos emberi rítusai mintha kissé kaja-fókuszúak lettek volna. Valahogy a végén mindig a te tányérodról az ő szájukba kerül a kolbász. Máig nem világos, hogy valójában ki treníroz kit. És hogy a bonobókat kéne nézni, nem a csimpánzokat. Egy kedves kollégám épp most jött vissza nyolc hónap kongói bonobónézésből. Hogy ezek nevetnek. Hmm Mi ezt Budapesten, egy ideje azért már sejtettük. Azt mondja, hogy sokat olvasunk, de csak néhány könyv fontos. Ezt először csak hallod, de nem hiszed. Egy idő után persze nyilvánvaló. Személyes ügy, de az én öt fontos könyvemből kettőt Vili írt, és másik kettőt ő adott a kezembe. De talán a leggyakrabban, az kerül elő, hogy a tárgyak milyen nagyon fontosak. Hogy mi emberek mind imádjuk a tárgyakat. Gyűjtjük őket. Rendezgetjük őket. Néha simogatjuk is. Pici korunktól vonzódunk a tárgyakhoz. A technológia kultúrák eredetét ebben kellene keresni. (Bizonyis.) Úgyhogy egyszer meg is kérdeztem Vilitől, ő mit gyűjt. Bajban voltam éppen, és szomorú, így a barátomtól kérdeztem, nem a mesteremtől. Megsimogatta a fejem. És egy kis szünet után azt mondta: Én embereket gyűjtök. Körülnézve ebben a könyvben, nem is rosszul. A hetvenes évek végén, a nyolcvanasok elején egy ideig úgy nézett ki, lesz Magyar Tudomány. Persze nem lehetett akármihez hozzáférni, így hát lelkesen bütyköltünk. Mindenféle eszközt. Az adatgyűjtést eleinte papír, ceruza, stopper szolgálta. Néhány zsebszámológép és rengeteg számolgatás a feldolgozást. Ki kellett dolgozni a laboratóriumi eszközök tárházát. Kétrekeszes, négyrekeszes akváriumok, ivadéknevelő akváriumok áramadó készülékek, makettek mindenki barkácsolt. Andris tűnt ki leginkább, de sajátosan viselkedtek az eszközei: csak akkor működtek, ha ott volt, és a doboz megfelelő sarka alá mondjuk egy kis ólomlapot dugott. Fura dolog, de az eszközök zöme máig őrzi ezt a hagyományt, és így viselkedik. Megjelentek az első mikrokomputerek. Igyekeztünk mindenben élen járni szereztünk hát ilyesmit is. Elsőnek egy Sinclair ZX80-asra tettünk szert, majd két Atari 400-asra. A papír, ceruza, stopperek után ez már maga volt a csoda a 48KB memóriájával és azzal, hogy lehetett Basicben programokat írni. Jópáran nekiestünk, Vilivel az élen. Akinek nem sikerült, az hamarosan szomorúan konstatálta, hogy ő csak akkor tud elkezdeni dolgozni, ha a monitoron megjelenő üzenetre válaszul hibátlanul begépeli: hülye vagyok Megszületett az első kódoló programunk. Persze még mindig naphosszat egy paraván mögött kellett kucorogni, egy kis lyukon át nézni a halakat az akváriumban és nyomkodni a billentyűket. Ez különösen nyáron volt hervasztó az izzó padlástérben. A halak lehet, hogy jól érezték magukat lassan gyűltek az adatok. Vili néha bedühödött, és hogy haladjon a dolog, képes volt mindenkit megszégyenítve több száz halat lekódolni. Muszáj volt elismerni, hogy meg lehet csinálni. Kezdtek megjelenni a hírek a személyi számítógépekről. A mikrokomputereken nem lehetett szöveget szerkeszteni, táblázatokat kezelni Vili pedig könyvet kezdett írni. Az evolúció általános elmélete került terítékre. Meg kellett tehát technikailag is újulni. És akkor jött Lajos, az elektronikus költő. Egyetlen hiteles papírja volt: rádióamatőr. Ezzel felvértezve belevágott, hogy megteremti a magyar számítástechnikát. Szerzett valahonnan egy, a piacon frissiben megjelent Apple IIe gépet, toborzott néhány lelkes fiatalt és belevágtak. Szétkapták a gépet, én megkaptam az alaplapot, hogy filmre rajzoljam. Kicsit frusztráló volt, mert minden alkatrész rajta volt, meg az a tudat sem lelkesített, hogy két ilyen gép árából tehermentesen az enyém lehetne a lakótelepi lakásom. De sikerült. És akkor jött a művészet. A processzor és a chipkészlet persze cocom-listás volt, tehát hangyákat kellett beszervezni, hogy begyűjtsék őket. Volt ugyan itthon is néhány Tungsram gyártmányú kapuáramkör, meg néhány szovjet chipet is lehetett kapni, de nem azt, ami kellett volna. Lajos tehát az ajkai közé csippentett egy-két csehszlovák tranzisztort, néhány diódát, ellenállást, kondenzátort és a pákát előkapva elkezdte szépen felforrasztgatni őket a szovjet, vagy magyar termékre. Nem bíbelődött azzal, hogy valamelyest méretre vágja őket, csak úgy, gyári méretben egy formás térhálós szerkezetet biggyesztett az éppen fellelt chip hátára. És MŰKÖDÖTT! Lassan összeálltak az első komplett gépek. Két 128KB-os floppyegység is került beléjük, így el lehetett érni, hogy a 64KB memória ellenére szövegszerkesztő program, meg táblázatkezelő is futtatható legyen rajta. Vili elcsábult, így hát 18 19

12 a tanszék vett egy ilyen csodamasinát. Jó ideig simán működött is, csak néha kellett Lajost vizitre hívni. Ilyenkor beforrasztott, vagy kiforrasztott néhány komponenst, vagy csak rátette a kezét újra működött. Volt, hogy már a megjelenése is elegendőnek bizonyult, semmi tünetet nem produkált a gép, tehát diagnózist sem lehetett felállítani. Ahogy haladt a könyv, egyre sűrűsödtek problémák. Lajos egyre sűrűbben jelent meg és egyre nyűgösebb lett. Egy ideig próbált apró trükköket átadni: milyen elmúlási tünetek mellett hol kell és mekkora erővel megnyomni, húzni, odébb tolni a masinát, hogy feléledjen. De ez csak neki ment. Egy ilyen mentőakciónál én is jelen voltam. Lajos jött, megbökte, működött. Vili kikapcsolta, bekapcsolta, működött. Lajos elköszönt. Vagy két percig néztük egymást, meg a gépet és megint kimúlt. Kúúúrva Lajos! futás az ajtóhoz, de Lajos már az utcáról is eltűnt, nemhogy a házból. És az egy fokkal modernebb eset: Win95 sokk Hát rohamosan haladunk a kor előtt megvettük az első notebookot, Win95 kell rá. Megküzdök vele. Kicsit nagyon labilis még a rendszer, nem fehér embernek való. Vagy floppy, vagy CD, de a csere csak inaktív állapotban lehet, mert különben összeomlik. Meg jött az ötlet: vannak kisméretű, digitális diktafonok. Hátha lehetne velük jellegzetes kutyahangokat felvenni. Nosza, próbáljuk ki! Halló, szia! Ide figyelj, már megint ugyanazt csinálja ez a dög, nem tudom a CD lejátszót bekapcsolni. Azt mondja, hogy megint nem találja. Mikor tudnál idejönni és megnézni? Várjál, azt mondja, kedden bemegyek úgyis, akkor jó lesz? Jó, gyere tízre, mert délután jönnek a lányok a Jeromoshoz. Jó, akkor megyek, szia! Szerda Baszd meg, odaszólhattál volna telefonon, hogy nem jössz! Ott vártalak tíztől, azokat a kurva kutyákat se mertem levinni, hátha akkor jössz! Bocs, de este hatra végeztem Akkor is odaszólhattál volna telefonon, miből állt volna, hogy ne várjalak! (Egész nap nem voltam telefonközelben, hanem egyik üzletbe be, a másikból ki. És mi tagadás, úgy elfelejtettem, mint annak a rendje ) Na, akkor mikor tudsz jönni? Csütörtök? Pénteken íratok vizsgadolgozatot, akkor bent leszek.. Péntek az nekem nem jó, jönnek hozzám, előtte meg elmegyek otthonról. Jó, csütörtök, tízkor felmegyek. Jó, de gyere Csütörtök Csókolom! Mindjárt jön, csak levitte a kutyákat. Halló, szia! Most jöttél? - Ebben a percben, éppen csak a CD-ket szedem elő Na. Hát, megint menetközben vetted ki Nem, hát a múltkor megjegyeztem, azóta nem is cseréltem Pedig ugyanaz a baj. Ez csak attól van. Ugyanarra a címre rakja a memóriába mindkettőt és megvész tőle. Utána már egyiket sem tudja kezelni.. Mondom, hogy nem vettem ki. Ne nézz madárnak!! Jó, hát nincs más, mint setup again. Akarod csinálni? Persze, jó ha tudom és hátha nem kell mindig elrángassalak. No, akkor C, nyisd ki a Win95CEE könyvtárat. Ott a setup. Klikk rá. Most mit csinálunk? Újra fölinstalláljuk, mert nem lehet alárakni a drivereket kézzel. Csak a kályhától tudja. Ez mi? Azt mondja, csukj be mindent és előtte rakd rendbe a meghajtók drivereit. Bassza meg Bill Gates és csapata, hisz pont ezért csináljuk. No, close, exit, restart. Restart rendben. Most mit csinálsz? Kivágom ezeket a szarokat, hogy ne akadjon fenn rajtuk. No jó, de ezt én honnan tudjam, ha nem vagy itt? Harmadszorra már menni fog Basszák meg! No, most megy, látod, fennakadás nélkül! Ez mi? Mondd azt, hogy Yes, nem cseréljük le egy régebbi verzióra. Ezeket egy fejlettebb verzióból mazsoláztam össze. Ha kicseréljük az újonnan felinstallált régiekre, akkor megette a fene. Na, ezt is honnan a fenéből tudhatnám? Megint Yes, vagy tízszer megkérdezi még. Ilyenkor mindig szigorúan Yes. Ezt szeretem benne, hogy ilyen interaktív. Nézi az ember ezt a kurva homokórát és mire megnyugodna, mindig be kell valamit adni. Na, kész! Kész a fenéket. Most még csak időlegesen belapátolta az egészet, most újraindítod és szépen összekavarja őket, aztán majd kézzel elrendezgeted a végén, amit neki nem sikerül. Kurva jó. No, most kezdi kifésülni. Homokóra helyett most egy dobot nézhetsz. Baromira kreatív volt a programozó. Micsoda baromságokat írogat ki Pedig ez az originál. Most gondold el ugyanezt magyar tükörfordításban. Az ember váltig törheti a fejét, hogy ma a jó fittyfenét fordíthatott le a honosító és mit kell azon érteni, vagy csinálni vele. Na, most kész. Cseréld ki a floppyt CD-re. Előbb Shut down, mert kezdhetjük elölről! De egyelőre jó lesz ez így is. Azt mondja: Control panel, system, Device: na, nincs sok felkiáltójel. Ezt itt kivágjuk a francba. Most látja, azt állítja, de azért kicseréljük. Gép lecsuk, csere, restart. Azt mondja: adj egy audio CD-t. Ez is jó lesz. No, open track, play. Most mi a franc van? Ja, ha nincs a hangfal bekapcsolva Na, szól? Szól. O.K. Tehát látja. Csak mindig kapcsold ki, mielőtt kicseréled. Ki szoktam kapcsolni. Különben sem cseréltem azóta, mióta legutóbb visszacsináltad! Na, ha már itt tartunk, felrakhatnád ezt a szart is. Tényleg ocsmány a hangja, de arra jó lesz, hogy egy szettet összeszedjek. Bassza meg. Battery. Hogy lehet, pedig nem is használtam. Milyen elem van ebben? Mikro, nem AA ceruza, hanem a legkisebb. Pedig szüzet vettem bele, mert az nem jár vele, csak külön. Ja, tudom. Mint a távirányítóba. Várj, leugrom érte, itt van a házban a bolt, veszek bele. Kis szünet, majd elemmel vissza. Na, meg is van. Hogy kell ezt belerakni? Melyik vége a +? Persze mi a szarért lenne ráírva? Na, kész. Itt van hozzá minden, parancsolj! Meg ez is. Azt majd a végén. Tudod, Murphy, ha már mindent kipróbáltál és nem megy, olvasd el a használati utasítást Hát az egeredet le kell venni. Vagy, vagy. Mivel csak egy szabad port van. Affrancba. Van egy csavarhúzód? Az enyémet otthonhagytam

13 Te minek hordasz magaddal csavarhúzót? Találtam kétszázért egy cserélhető hegyű, hatfunkciósat. Úgy gondoltam, hogy a hülyének is megéri. Meg is vettem. De úgy látszik, kiraktam otthon a táskámból. Ott van a fekete pohárban egy. Á, nem jó. Inkább egy csipesz kellene. Az is van. De mit csavargatsz ott? Kijött az egérrel a biztosító anya. Azt akarom visszacsavarni, csak a kezem nem fér be. Itt van, csak vigyázz rá. Ez nem jó. Inkább egy szélesebb, egyenes kellene. Az is van, mindjárt hozom. Fürdőszoba, vissza egy szemöldökcsipesszel. - No, ez jó lesz. Úgy, kész is. Minikártya be, magnó rá. CD be, setup. Kis szünet, install kész. Nagy csend. Ja, a másik zsinór. Használati utasítás. Jó, hát ezt már meg kell néznem. Ugyan leírva nincs. Na, hagyjuk, nem ér semmit. Inkább összedugom és restart. Restart. Minden rendben. Várj, vegyünk fel valamit. Mondd, ez a lámpa itt mért villog néha? Máskor meg ég. Az a felvételjelző. Ha villog, akkor felvételre kész, ha ég, akkor vesz. Ha a VAS be van kapcsolva, akkor csak megfelelő hangnyomásra indul el a felvétel. Hogy lehet azt beállítani? A menügombot benyomod, és addig tekergeted, míg a VAS meg nem jelenik a kijelzőn. Utána a másik irányba, vagy hogy, addig kell tekergetni, meg nyomkodni, míg valami level fel nem tűnik. Azt kell kisebbre, vagy nagyobbra állítani. A francba, aki kitalálta ezt a gombot. Hogy kell ezt beállítani? Hát, a kicsinek ez az átka. Minden egy gombon van, úgy kell kiválasztani. Látványosan el lehet vele piszmogni. Ja. Na megvan. Most lefele, vagy felfele? Most 14. Felfele. Minél nagyobb hangnyomásra állítod be, annál erősebb hangra kapcsol. Ja, bocs, pont fordítva, lefele. Minél érzékenyebbre teszed a mikrofont, annál halkabb hangra beindul. Na. Most nem megy, 24. Akkor lefele. Aha, most folyamatosan ég. Akkor ezt már veszi. Ide tedd! Na, csak a hangja ne lenne ilyen szar. Várj, majd ha ezen keresztül lejátszod, akkor egy kicsit azért jobb lesz. Milyen hangminőséget vársz egy ekkora kis hangszórótól? Akkora, mint egy fejhallgatóé. Na, ennyi elég is lesz szerintem. Nézd, ezt ide kell bedugni. Nnn nem így, akkor fordítva. Nincs rajtam a szemüvegem, persze, itt van ez a két kis bütyök a gyengébbek kedvéért. Azt meg honnan tudtad, hogy azt ki lehet venni? Nem tudtam, csak gondoltam. Ez az egyetlen hely ezen a kis szaron, ahol egy ilyen kis csatlakozó elfér. És minden ilyen védőgumi gyanús, hogy mögötte egy lyuk van. Ezt az L-alakú csatlakozót meg ide, a fejhallgató kimenetbe kell dugni. A másik végét meg a géped mikrofon bemenetébe. Oda, az alá a nagy sötét izé alá, ott belül. Most nem szedem ki azért, hogy még egyszer bedugjam, de oda kell. Itt ezt a vaskos izét meg az egér helyére. Persze ilyenkor az egeret mindig le kell előtte szedned. No, kiraktam ide az ikonját. Ha ez az ablak van fent, akkor lehet letölteni. Most átvitte az egészet. Ide klikkentsz, akkor feljön ez a másik, ezen lehet lejátszani. Na, játsszuk le. Tényleg jobb a hangja. Van ehhez olyan program is, amelyik le is írja Persze, csak több mint húszezer, és csak angolt ért, meg japánt. Úgy gondoltam, hogy a Jeromosét még nem érdemes karakteresre konvertálni. Jó, persze. Így is magyarázkodni kell majd, mert ez már beruházás. Húszezer fölött. Micsoda baromság. Dél körül vége is, elbúcsúzom. Fél háromra kint is vagyok Gödön. Az asztalomon Olivér üzenete, hogy azonnal hívjam vissza. Puff, affrancba, két dolog lehetséges. Vagy azt akarja a prof mondani, hogy ott felejtettem a három CD-t az asztalán, vagy azt, hogy nem megy az internetezés. Egészen valószínű, hogy az utóbbi, mert a modemet az újrainstallálás után nem ellenőriztem. Telefon. Halló, szia! Na, gondolhatod, nem tudom a mailjeimet lehívni. Azt mondja ez a dög, hogy nincs a picimaci kártya installálva. Pedig hányszor megfogadtam, hogy addig nem eresztelek el benneteket, amíg ezt nem ellenőrzöm. (Burkolt, szándékolatlan célzás arra, hogy más is buherál ott ) Ajaj. Mit ír ki? A Systemben a device panelon sárga felkiáltójellel van a kártya és azt mondja, hogy jelenleg nincs bedugva! Az az alsó, a felső is ott van? Ott van, de arra nem ír ki semmit. Klikkenj rá kettőt. Semmi. De mondom, hogy azt írja ki, hogy jelenleg nincs bedugva! Az rendben, mert két kártyahely van és csak az egyikben van a modemed. A másikban tényleg nincs semmi, az úgy jó! Akkor mit csináljak? Holnap hogy leszel otthon? Tíztől délig. Ajaj. Az a baj, hogy én meg tíztől fél délig iratom a vizsgadolgozatot. Utána fel tudnék ugrani. Na, egyig itthon leszek, csak utána kell elmennem. De nem lehetne ezt telefonon? Hát jó, megpróbálhatjuk! Na, mondjad! Csukd be az egészet és nyisd ki a control panelen az add new hardwert! Azt már csináltam, nem talált semmit! Akkor minden megvan, csak elvesztette a fonalat. Csukd be és most a modems ikonra klikkelj rá! Az hol van? Ott középtájt kissé jobbra az a sárga telefon. Azt mondja: PCMCIA Bps modem. Te, ez mér as, amikor 56k? (Valahogy átsiklok fölötte, hogy akkor még csak ilyen modemek voltak ebben a méretben. Bár már volt mutatóban 56k-s is, csak az ára megközelítette a gépét.) Jó, akkor a modem megvan, ez azt jelenti, hogy látja. A com3-on kell lennie. Nyomj rá a Diagnostics-ra. Megvan, azt mondja: PCMCIA Bps modem, com3. Jó, most menj le alulra és a more infora klikkents rá. Egy ablakot kell felhozzon, amibe mindenfélét kell beírjon. Igen, de üres (Kicsit izzadni kezdek, kurva meleg van itt kint ) Akkor vissza és nyomj a drivers-re! Hú, itt mindenféle sok marhaság van. Azt mondja, hogy ha nincs az installáló szettben a driver, akkor kézzel kell berakni. Most mit csináljak? Várj, becsukom a szemem, hogy világosan lássak. Mondj Yest, vagy O.K.-t, vagy amit kér, egyezz bele. O.K. Most csinál valamit. Jó, akkor most csukd le és kezdjük elölről. Nyomj rá a modems ikonra, nyisd ki a diagnostic-ot és alul megint a more infot, most tele kell írja az ablakot. Az utolsó sorban valami AT&T crck O.K.-nak kell lenni

14 Elek László újságíró, Magyar Rádió lopott és kapott történetek Azt mondja, igen. Valami olyasmi, de a vége az Az nem érdekes, csak hogy teleírta az ablakot. Tehát látja a modemet és kommunikál vele. Ezt most csukd le mind és kész. Restart után lehet internetezni. Hát jó. Te, most mit csináltunk? Visszaraktuk neki a drivereket. Az a baj, hogy amikor újra installáltuk, akkor szerencsére nem vesztette el őket, csak a linkeket. Azokat állítottuk most helyre. Aha, jó Fog működni? Valószínűleg. Ha nem, akkor holnap megyek mégis. Jó, egy két perc múlva hívj fel megint (Tíz percig nem lehet, mert foglalt a hívott szám ) Halló! Na, megy? Te egy zseni vagy. Sikerült. De azért legközelebb nem engedlek addig, amíg ki nem próbáltam mindent Kis karácsony, nagy karácsony. Momentán le vagyok nullázva. Még kiprinteltem 120 A3-as vizsgalapot, meg 186 betétlapot genetikapéldákkal, majd a nagyokat gondosan félbehajtottam és mindegyikbe beraktam egy kicsit Legalábbis remélem. Holnap vizsga, könnyű kis írásbeli. Ezután szállt meg valami és gépeltem ezt be neked. Hogy miért, ne kérdezd. Akkor kedden. Írj egy jó történetet! hangzott a kérés. Én meg bajban vagyok. Egy sor igen jó történet jár a fejemben beszélő papagájról, szánkózni vágyó, vagy éppen szimuláló kutyákról, de nem írhatom meg, mert sajnos mind a tiéd, mind tőled hallottam. Marad tehát egy saját történet, ami ugyan se nem vicces, se nem állatos, de legalább az enyém. Meg persze a tiéd is, különben minek írnám le. A kilencvenes évek közepén a Magyar Televízió Dimenzió címmel új tudományos magazint indított, amit rádiós barátaimmal és munkatársaimmal készítettünk. Én akkor már régóta a Rádió Tudományos Szerkesztőségében boldogítottam a hallgatókat. Veled nem ott találkoztam először, az első találkozásnak nem volt még köze a tudományhoz. (Arra a csodálatos Gartner Éva egyik műsora teremtett lehetőséget, amely a fantázia-világokról szólt, s te az akkor éves Gábor fiaddal közösen mesélted el, miféle kétszemélyes világot teremtettetek magatoknak, s hogy abban hogyan születnek lények és szabályok, hogyan folyik az élet.) Tudományos szerkesztőként aztán már gyakran találkoztunk. Mentem hozzád riportra a belvárosba, a Moszkva tér mellé, a Donáti utcába, a Belgrád rakpartra, de bizonyos dolgok a lakáscserék ellenére sem változtak. A könyvespolc és rakománya együtt vándorolt veled, székeden mindig ott volt a tábla, hogy abba más ne üljön, és a falióra is mindig belekongatott a felvételbe. Évekig csodáltam Zebulont, a gurámit, aki kísérleti halból avanzsált lakótárssá, és persze a Bukfencet és Jeromost is, akikkel (kaján örömömre) hiába veszekedtél, csak akkor hagyták abba az ugatást, ha ők is úgy akarták. Genetika és az állati értelem, humángenetika és kognitív tudományok, kutya, majom, hal, delfin kérdeztelek én akkoriban mindenről, ami hír volt, vagy ami éppen izgatott. A legjobban persze a történeteket élveztem Alexről, a beszélő papagájról, Kokoról, a jelbeszédet használó gorilláról, és persze Bukfenc és Jeromos elképesztő eseteiről. Baráti társaságban mindig nagy sikereket értem el a tőled hallott/lopott történetekkel. Hogy aztán a gyakori beszélgetésből barátság lett, azt a televíziós műsor idején vettem észre. A magazinnal sokat kínlódtunk, szerettük volna, ha minél inkább odafigyelnek rá az emberek, és ezért egy időben egy 19. század végi tudós ruhájában, annak eszközei között konferáltam fel az éppen esedékes riportokat. Mókás volt, nekem tetszett. Egészen addig, amíg a kezembe nem nyomtál egy nagyon alapos, részletes elemzést a műsorról, s benne az én szerepemről. Ha azt mondom, hogy az nem volt épp hízelgő, akkor nagyon udvariasan fogalmazok. A lényege az volt, hogy amit csinálok az rossz, mert nem segíti, hanem gátolja a nézőket abban, hogy megértsék, amiről a műsor szól. Hogy amit csinálok, az csak bohóckodás. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy jólesett. Szerettem volna gyorsan elfelejteni. Nem sikerült aztán egy idő után már nem is nagyon akartam szabadulni tőle. Húsz-harminc év alatt persze itt-ott írtak a műsoraimról, és szerencsére többnyire jókat. Őrizni viszont csak ezt a barátságból indulattal írt, kéretlen elemzést őrzöm

15 Esti Judit újaágíró, Magyar Rádió az etológia Gácsi Márta tudományos főmunkatárs, ELTE Etológia Tanszék egy kakukktojás emlékei Innen nézve roppant vidám tudománynak látszik. Csupa szórakoztató, élvezetes játék, a szürke hétköznapokból kiemelő tevékenység! Teszem azt farkasés kutyakölyköket felnevelni, hurciburciban cipelni, cumiztatni, babusgatni őket, együtt aludni velük Ó, ez nemcsak rendkívül izgalmas elfoglaltság ifjú hölgyek számára, de remekül felkészít az embercsemeték elviselésére. Még akkor is, ha az utóbbiak kétségtelenül lassabban és nehézkesebben fejlődnek, többet bőgnek, és sokkal nehezebben teljesíthető igényeik vannak. Netán csókákkal csicseregni, szarkákkal számolgatni a magocskákat, vagy kukacokat. (melyiket is szeretik?) A Ki a ravaszabb? társasjátékban, kukucskálni, mikor el akarják dugni a kaját, amit úgy is körülírhatnánk, hogy látod, hogy én látom, amit te csinálsz? Nem is szólva a roppant érzékeny lelkületű világhíres (sajnos már megboldogult) Alexről, aki ugyebár papagájfeletti képességekkel mulattatta az őt csodáló médiát a magát tudósnak képzelő kísérleti alanyán végzett kutatásainak bemutató előadásain. Avagy nem kivételes gyönyörűség hajnali háromtól egy kongói őserdőben kusza bozótban, vagy nyakig sárban, egy bonobócsapatot követni, hogy be lehessen gyűjteni a kiválasztott nőstény első csepp vizeletét? Lássuk be, az etológusok valamennyien a Sors kegyeltjei. És valahányszor a riporter hozzájuk fordul valamely fontos információért, és belép a Tanszék folyosójára, ahol minimum három-négy lelkes kutyus szalad hozzá, no, akkor saját magát is annak érzi. Így visszagondolva inkább reménytelenül eszetlen, mintsem merész vállalkozásnak tűnik, amikor felnőtt fejjel, egy közgazdász diplomával és három gyerekkel a batyumban bejelentkeztem Csányi professzornál azzal, hogy etológus szeretnék lenni. Máig nem tudom, pontosan mivel is győztem meg. Egyik hipotézisem, hogy a sikerhez semmi köze sem volt személyes varázsomnak, a professzor úr csupán abban bízott felismerve a kutyák viselkedése iránti szenvedélyes érdeklődésemet, hogy katalizátorként hasznos lehetek az addig paradicsomhalakon dolgozó csapat kutyaprojektre való átállításában. Bárhogyan is történt, ennyi hendikeppel kevesen vállaltak volna be PhD-hallgatónak, így nem csoda, ha nekem mindig is elvtelenül imponált Csányi prof másokat inkább bosszantó vonása, hogy nem igazán sorolható a szögletes, szabálytisztelő vezetők közé. Bár rendszeresen hangsúlyozta, hogy ez itt tábornokképző, tehát mindenki működjön önálló kutatóként, eleinte eléggé elveszettnek éreztem magam (pedig ez meglehetősen idegen az alaptermészetemtől). Kutyás tapasztalataimon alapuló magabiztosságomat akkor még erősen beárnyékolta a hiányos etológiai ismeretekből adódó bizonytalanság. Később ez annyiban változott, hogy az etológiai tudás bővülésével kutyás önbizalmam is megcsappant. Azóta már több mint tíz év telt el. A professzor úrnak és a csapatnak köszönhetően lassan elrendeződtek a fejemben a gondolatok az etológiáról, kutyákról, kutatásról. Bár még mindig élnek bennem a hajdani családias megbeszélések a prof gödi szobájában, mikor még olyasmikről vitatkozunk, hogy lehet-e kecskével vakot vezetni, ma már természetesnek veszem, hogy kéthetente 20 fős csapattal vitatjuk meg a kutyás csoport ügyeit. Hihetetlen, hogy lassan én is az öregek közé kezdek tartozni, pedig még annyi mindent kéne tanulnom tőlük. A kutya olyan ösvényekre is elvezetett, például az időközben kirobbanó kognitív etológia területén, ahol a finomabb összefüggések felfedésére már farkasokat, lovakat és selyemmajmokat is be kellett vonni a vizsgálatokba, így lassanként kezdem elhinni, hogy kutyológusból végre valódi etológussá válok. Az évek során (nyilván csak számomra) váratlan fordulattal kiderült, hogy a kutya nem csupán saját jogán izgalmas alanya a viselkedéskutatásnak, de ígéretes modellként is szolgálhat fontos tudományos kérdések elemzéséhez. A csapat nemzetközi sikereinek forrását és további túlélésünk zálogát mindig is az alfák főcsapást kijelölő alapötletei jelentették; Csányi professzor humán komplexe elvezetett a stafétabotot átvevő Miklósi Ádám tudományterületeket integráló megközelítésmódjához, ez pedig a kutyaviselkedés alapján megtervezett etorobotokhoz. Az etológusi pálya nem sétagalopp, egy családanyának különösen nem az, de nem bántam meg, hogy így döntöttem. Remélem a professzor úr sem

16 Gerlai Róbert egyetemi tanár, University of Toronto Még most is élénken az emlékezetemben él az a nap, amikor először kezembe vettem ezt a könyvet. Egy szikrázó napsütéses nap volt, 1978 augusztusa. Balatonon nyaraltam, éppen megkaptam az értesítést: felvettek az ELTE Kutató Biológus Szakára! A könyv címe Magatartásgenetika volt, s szerzője Csányi Vilmos. Mindig szerettem az állatokat. Kisgyerek koromtól fogva tartottam és figyeltem őket, a legkülönbözőbb fajokat. S a genetika is nagyon érdekelt. Így izgatottan kezdtem olvasni a könyvet. Akkor még nem tudtam, hogy ez a vékony, papírfedeles könyvecske fogja meghatározni életpályámat. Rövid katonáskodás után (akkor még kötelező volt) elkezdtem az egyetemet. Nagyon kíváncsi voltam: ki ez a Csányi? Izgatottan mentem az etológia előadásokra. Minden új volt. A nagy előadótermek, az idegen hely, sok új élmény és kihívás. Kicsit félelmetesnek tűnt. De Csányi előadásai mindig érdekesek voltak, s talán nem túlzás, ha beismerem, hogy néha katartikus élmény volt hallgatni a Professzor Urat. Én mindig nagyra becsültem a logikus gondolkodást, s a konkrét tényeken felül ezek az előadások számtalan izgalmas koncepciót is megvilágítottak. Így aztán, mivel a téma és az előadó egyaránt érdekesnek bizonyult, úgy döntöttem, hogy megpróbálok a Csányi által vezetett laboratóriumban dolgozni. Igen, amikor elkezdtem kutatni, az Etológiai Tanszék még nem létezett. Magatartásgenetikai Laboratóriumnak hívták, és Gödön volt ben kezdtem diákként a laborban dolgozni, s végül szakdolgozatomat s később kandidátusi disszertációmat is ott csináltam. Érdekes, hogy ez a pár év (pontosabban nyolc) milyen meghatározó fontosságú lett számomra. Emlékszem, a hétfői megbeszéléseken sok érdekes gondolatot tárgyaltunk, s kollégáimmal, Dóka Antallal, Tóth Péterrel, Altbäcker Vilmossal, s később Miklósi Ádámmal és Csizmadia Gáborral a Prof lakásán is összejöttünk. Mindannyian tudtuk, hogy az etológia és magatartásgenetika viszonylag új tudomány, s nagyon élveztük a terület adta tudományos szabadságot. Akkor még az egész laboratórium paradicsomhalakon dolgozott, ami persze nekem igen jól feküdt, mivel hatéves koromtól fogva tartottam és tenyésztettem díszhalakat. (Így utólag azt is be kell ismernem, hogy ez a hal-mánia is részben oka volt annak, hogy Csányival akartam dolgozni, ugyanis hajdanán Ő is haltenyésztő volt). Aztán jött a kandidátusi, s mindjárt utána a külföldi meghívás. Az Etológiai Tanszék megszületéséről így már csak Kanadában értesültem. Innen büszkélkedve figyeltem, s most is figyelem, ahogy a tanszék egyre sikeresebb lett, és jó nemzetközi hírnévre tett szert. Bár még most sem értem, hogy miért kellett ezeket a gyönyörű trópusi halakat feladni azért a pár szőrmók kiskutyáért (meg farkasért, meg sok minden más dologért, amiből aztán a tanszék nagyszerűen profitált). No, mindegy, ez már nem az én problémám. Annak is örülök, hogy a Prof aki közben átalakult Vili-vé, sikeres tudományos pályafutását s iskolateremtő munkásságát megkoronázva hasonlóan sikeres művész, illetve író lett. Egyszóval csupa meleg gondolat önt el, amikor a tanszékre s régi kollégáimra gondolok. Gratulálok mindannyiótoknak a nagyszerű sikerekért, a jól működő tanszékért. S nem utolsósorban, Vili, mély hálával és köszönettel adózom mindazért, amit a tanszékért, a magyar és nemzetközi etológiáért, s önző módon, különösen amit a pályám elindításáért tettél. Meleg, baráti üdvözlettel: Robi 28 29

17 30 31

18 Haller József KOKI Magatartás Neurobiológiai Osztály vezetője Turistaként érkeztem Magyarországra, amikor Csányi Tanár Urat 1986-ban megismertem magyarországi látogatásomnak tulajdonképpen ő volt a második célpontja (az első természetesen Budapest). Két nagyon jó okom volt arra, hogy tiszteletemet tegyem nála: (1) akkoriban olvastam új evolúciós elméletét összefoglaló könyvét (és fiatalemberként nemcsak forrón érdekelt az evolúció, de még két cikk írásáig is ragadtattam magam), és (2) akkori tudomásom szerint az általa vezetett tanszék volt az egyetlen, amely viselkedéstudománnyal kapcsolatos nevet viselt Kelet-Európában. A mai technika lehetővé teszi, hogy akkori benyomásomat adatokkal támasszam alá. Az első kelet-európai cikket, amely a Behavior elnevezést magában foglaló tanszéken született, Magyarországon írták (Gervai és Csányi, 1986), és ugyanígy Magyarországon született az első cikk, amelyet egy Etológia Tanszék jegyez (Csányi és Altbäcker, 1990). A Szovjetunióban 3 évvel (n.b. a rendszerváltozás évében; Behavioral Neurobiology Laboratory, State University, Leningrad), Bulgáriában 6 évvel (Neuroscience and Behaviour Research, Medical Academy, Sofia), Kínában 9 évvel (Department of Behavioural Sciences, Medical College, Jinan University), míg Lengyelországban 14 évvel (Department of Zoopsychology and Animal Ethology, Jagelló Egyetem, Krakkó) később született hasonló publikáció; a többi kelet-európai országban hasonló publikáció (a PubMed tanúsága) szerint máig nem született, bár kutatóintézetekben (tehát nem egyetemi tanszékeken) máshol is írtak olyan cikkeket, melyek szerzői valamilyen Behavior vagy Ethology nevet viselő kutatócsoporthoz tartoztak (Csehszlovákia: 1988; Lengyelország 1990; Jugoszlávia és Románia 2003). Még a sógorokat is sikerült megelőznünk, mégpedig 6 évvel, sőt, legnagyobb meglepetésemre még a németeket is (az első hasonló német cikk 1990-es keltezésű). Futó PubMed-es kalandom szerint a kontinensen egyedül a hollandok előztek meg bennünket, ők is csak egyetlen évvel.* Bár 1986-ban ezt nem tudtam ilyen pontosan, személyes tapasztalatok alapján sejtettem valamit, és úgy éreztem, hogy meg kell ismernem azt az embert, aki egy ilyen tanszéket létre tudott hozni. A személyes tapasztalatról röviden annyit, hogy jómagamat gyerekkorom óta foglalkoztat az állatok viselkedése, és miután erről a szenvedélyemről diákkoromban sem tudtam lemondani, a kolozsvári egyetem élettan tanszékének professzora behívatott magához, és egyenesen megkérdezte tőlem: tudom-e, hogy Konrad Lorenz fasiszta volt? Az ezt követő beszélgetés (amely természetesen nem tántorított el a viselkedés tanulmányozásától) meggyőzött arról, hogy Kelet-Európában viselkedéstudománnyal (etológiával, behavior -ral) foglalkozni nemcsak elhivatottságot és szaktudást igényel, de némi bátorságot is. Mára ugyanis már eléggé feledésbe merült, de a keleti blokkban a genetika és néhány más tudományág mellett az etológia is meglehetősen indexen volt, néhány országban nyíltan (olyannyira, hogy Lorenz könyveit ki is tiltották a könyvtárakból), máshol burkoltabban, de azért félreérthetetlenül. Persze, nem lehetett egy egész tudományágat betiltani pusztán azért, mert emblematikus alakjainak egyike ideiglenesen eltévelyedett ideológiailag, így viselkedéskutatás természetesen minden, vagy majdnem minden kelet-európai országban folyt. Egy dedikált tanszék létezése azonban a jelek szerint fölötte volt a tűréshatárnak, amit leginkább az bizonyít, hogy a rendszernek kellett megváltoznia ahhoz, hogy olyan tanszékek születhessenek, amelyek az etológia kifejezést nevükben viselik. Ahhoz, hogy ez Magyarországon hamarabb következhessen be, mint máshol (bár nem tudom, de sejtem) valószínűleg a bátorság sem volt elegendő. Az ilyesmihez valószínűleg megfelelő harci szellem is szükségeltetett. A látogatás egyébként pazarul sikerült. A Csányi Tanár Úrral (egy ideje Vilmossal) és munkatársaival való találkozás után akkora lelkesedéssel és egy meghívás birtokában tértem haza Kolozsvárra, hogy a rendszerváltozásig már nem is kaptam többé útlevelet. Ezzel együtt messze megérte. A meghívásnak végül is négy évvel később sikerült eleget tennem, és ebből mindössze három hónapi munka után, Miklósi Ádám hathatós együttműködésével négy publikáció született. Amit kaptam, az természetesen sokkal több, mint négy közös publikáció. Átitatódtam egy szellemiséggel, és Vilmos személyében megismertem azzal a kutatótípussal, aki elsősorban gondolkodó, és csak másod-, de természetesen nem utolsósorban szakember. Ez, bár az együttműködésünk nem volt olyan szoros, mint lehetett volna, munícióval látott el a további években. Irodalom Gervai J, Csányi V. Exploratory and fear behaviour in the Macropodus opercularis subspecies, M. o. opercularis and M. o. concolor. Acta Biol Hung. 1986; 37: (Department of Behavior Genetics, Eötvös L. University, Göd, Hungary). Csányi V, Altbäcker V. Variable learning performance: the levels of behaviour organization. Acta Biol Hung. 1990; 41: * Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy viselkedéstudománnyal nemcsak a témával kapcsolatos elnevezést viselő egyetemi tanszékek vagy kutatócsoportok foglalkoz(t/n)ak. A tanszék megszületését azonban történeti jelentőségűnek tekintem; hogy miért, az a továbbiakban derül ki

19 Juhász Ferenc költő az időt-legyőző Káldi Zsuzsa docens, Massachusetts Egyetem, Boston, Pszichológia Tanszék Boldog születésnapot! Többször jártam Csányi Vilmosnál, Gödön, az Etológiai Tanszéken. Nemcsak a tudós hívása, barátsága vitt, vagy húzott oda, de teremtő kíváncsiságom. A tudás egyik varázskertje, világító háza volt az a Tanszék. Barátom mindent megmutatott és elmagyarázott, az egyik szoba vízzel telt óriás üvegdobozaiban lebegő mutációs tenyészeteket, amelyek, akár az óriás árvácskák bolyongva lobogták önmagukat, zászlósan és dülledten más-magukká alakítva, bandzsa páfrányokká csodásítva szemhéjtalan szemekkel, a szelíd óriáspontyokat, akik tenyeremből ették a sárga kukoricaszemet. Sokat tanultam tőle! Mohó aggyal figyeltem szavait, amik úgy lobogtak ki szájából, mint a húsvéti gyertyaláng. Amit elmondott az emberi, állati populációk viselkedéséről, mondjuk a hatalmas földi térségek kis társadalom-szigetein élőkről, a pletyka és pletykálkodás magány-űző, a félelmet a csönd méhébe visszagyömöszölő, az árnyakat az ős-árnyba lökdöső csacsogás-szövevényről, az állatok egyedi vagy csoportos magányáról, a létharcról, a folytatódás nemi ösztönéről, a gyilkolásról és a szerelem-nélküli fajfenntartó állati szeretkezésről, az emberi hűtlenségről és a kutyák szemében fáklyásan ragyogó szeretetről, a kutyahűségről és árvaságról. Egyszer aztán történt valami. Ezt csak példázódva tudom elmondani! Volt nekem a kereskedelmi középiskolában egy franciatanárom. Apró, gyűrt, okos ember. Úgy nézett ki, mint Chaplin, a zseni. Ő írta a francia tankönyvet. Ő vitt el a La Fontaine-társaság csütörtöki üléseire a Centrál Kávéházba, Ő mutatott be ott Kassák Lajosnak. Világhíressége abból született, hogy dupla szaltót bukfencezett álltából a levegőben. Toppantva, ugorva. És most a példázatból vissza a Csányi-féle népmese-valóságba. Mert Vilmos érett férfikorának közepén egyszercsak toppantva nekirugaszkodott és dupla-szaltót csinált, hogy legyőzze a tudomány-idő mágnesességét, a gyönyörű és szent gravitációt, fölugrott és két talpra visszaesett, de más volt a talaj ahova viszszaesett, mint ahonnan fölszállt! Az új talaj az irodalom volt. Barátból versenytárs lett! És írt és ír. És írt és ír: regényeket, kutya-tündérmeséket, ember-borzalmakat, mutáns-vágyakat, torz látomásokat és vallomásokat reményes vággyal és betű-szerelemmel. Könyvei, mint a lila viharnyögéses, villám-parazita ég, írásai, mint a bárányfelhős ég a tóvízben hab-űrré visszalőve! Nagyságos Barátom, legyen meg a te akaratod. Szeretek metrón utazni... Nézem az embereket, és próbálom kitalálni, hogy ki hova megy, vagy mire gondol éppen. Mégsem ezt a cipőt kellett volna felvennem, az egész állásinterjú alatt másra se fogok gondolni, mint hogy mikor vehetem már le. Vajon rájön magától a titkárnőm, hogy ez az az arcszesz, amit tőle kaptam a névnapomra? Állunk, kapaszkodunk egymás mellett. Egy közösséget alkotunk, mi, akik szerdán reggel 7.55-kor a harmadik kocsiban az Örs vezér tere felől a Deák tér felé megyünk. Autóban ülve soha nem érzi ezt az ember. Ha jönne egy kardfogú tigris, biztos kevésbé félnék itt, mintha egyedül lennék egy autóban. Néha páran elhagyják a csoportunkat, de mindig jönnek újak, és egyre többen leszünk. Most például már egész sokan vagyunk. Na, azért lökdösni nem kell. Elférünk mind. Álljunk csak nyugodtan és mindenki kapaszkodjon. Ülni jobb lenne, de arra már nincs esély. Igazán, miért kell ennyire közel jönni! És miért nem tud ez a metró egy kicsit gyorsabban menni? Én nyugodt vagyok, de hát azért jobb lenne, ha már az Astoriánál lennénk. Ez a pasas itt mögöttem meg használhatna kevesebb arcszeszt, nem tudja, hogy milyen erős a szaga? Ezt nem lehet kibírni! Ha ez a nő még egyszer rámdől, vissza fogom nyomni Ennél kisebb helyen már nem tudok állni! Ez elviselhetetlen! Ki kell szabadulnom innen! Kik ezek az emberek? Na, hát miért álltunk meg? Pont most, az Astoria előtt? Itt nincs dugó, miért nem megyünk? Meg fogom rúgni ezt a nőt, ha még egyszer hozzám ér! Na tessék, meg a lámpát is lekapcsolták! Ezt nem lehet kibírni! Itt vér fog folyni! Ha nem indulunk el öt másodpercen belül, üvölteni fogok Egy, kettő, három, Elindultunk!... És itt az Astoria Túléltük, mi itt, együtt 34 35

20 Kampis György tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék a kutató hülye, de nem hülye Elmondom, hogyan lettem kutató. A legtöbb ember (lehet, hogy nem így van, de a keltett látszat ez) úgy lesz kutató vagy bármi egyéb, hogy eleve az szeretne lenni: tanul, készül rá, aztán ha jól tanult, esetleg bejár TDK-zni, aztán jön egy témába vágó szakdolgozat, utána manapság a PhD-iskola következik, és így tovább. Valószínűleg jó képesség az kell hozzá, de különösebb döntés vagy segítség az első lépések után nem (vagy ebben is tévedek?). Mindenesetre én nem így lettem kutató. Engem Csányi Vilmos tett azzá, két (vagy több) lépésben. Azt gondolom, hogy a rendes út rendes kutatót termel, nem vezet többhöz, nem vezet küldetéshez. Nekem szerencsém volt, olyan kezdő lökéseket kaptam, amit a rendes úton nehezen lehet szerezni (hacsak ott is nem Csányihoz jár valaki persze). Nos, 1979-ben vagyunk, villamosmérnök hallgató voltam, de a kibernetika érdekelt és a robotok, és ezért az intelligencia, a mesterséges intelligencia és az evolúció valahogy világos volt, hogy az evolúciónak köze van ezekhez, hiszen az emberi intelligenciának is ez a forrása. A kutatásról nem sokat tudtam. Sőt nem is gondoltam rá, én csak kíváncsi voltam, valószínűleg olvasgatni akartam (vagy nem tudtam, hogy mit akarok). Apám vezető állami tisztviselő volt, a Tudománypolitikai Bizottságtól szerzett egy névsort azokról, akik ilyenekkel foglalkoznak (míg Ön alszik, a TPB dolgozik). Nem mondom a lista neveit azt gondolom, nem csináltak ők semmit rosszul, igaz, jól se. Mint tollas hátú hallgató elmentem mindegyikükhöz a betanult szövegemmel (a végére eléggé belejöttem, hogy mit kell mondani). Kérdezte mindegyik azt is, hogyan találtam meg, mondtam, óh, hát láttam ezt-azt az írását, könyvét (igaz volt, mert előtte készültem, csak az nem volt igaz, hogy valóban így találtam rájuk). Ebben megnyugodtak, de aztán mindegyikük lelombozott: lényegében leráztak (azóta néhány évtizedet eltöltöttünk kollégaként, külön történet lenne, ezt ki hogyan kezelte). Utoljára hagytam Csányit, hiszen a többi Pesten, ő Gödön volt. Kaptam időpontot (a kötet olvasói már kitalálják: hétfőt), és megjelentem nála, hosszú hajjal, magabiztos-elfogódottan. Miért jöttem? Hát, Az evolúció általános elmélete könyvet olvastam. Mit gondolok róla? Már nem tudom mit válaszoltam a tetszésnyilvánításon túl, de beszélgetni kezdtünk. A formálisnak induló vizitből hosszabb szakmai eszmecsere lett (a diák a professzorral!). A végén legnagyobb meglepetésemre ajánlatot kaptam, járhatok hozzá a témán együtt dolgozni. De persze ez sok idő és sok munka lesz, és publikációkat kell csinálni (akkor még nem tudtam, hogy magyarra fordítva ez így hangzik: a táplálkozást és az alvást leszámítva lényegében folyamatos feladatai lesznek az embernek). Az előzmények után teljesen el voltam képedve, a híres professzor nem rázott le, sőt partnernek tekintett (sok évvel később meg is kérdeztem, miért? Azt mondta, nem szokása elküldeni az embereket, mindenki kap egy esélyt, aztán a többség úgyse bírja, és elmegy magától.) Igaz, ezek szerint valamit nekem is kellett hozni az üzletbe (ha mást nem, kitartást), de ma is úgy gondolom, ha Csányi nagyvonalúsága nincs, akkor valószínűleg soha nem lesz kutató belőlem. Szédelegve szedelőzködtem. Ahogy a filmekben, már a kilincsen volt a kezem, mikor utánam szólt, amúgy ki küldte ide magát? (Tehát nem honnan hallottam, hanem ki küldte, és az egésznek csak a végén, holott nyilván belépéskor is kezdhette volna ezzel, de ezért is hálás vagyok nem tette). Mondtam, senki, én csak a könyvet olvastam. Csányi hirtelen más ember lett. Lassan, rosszallóan megrázta a fejét, és azzal a kicsit helyretevő, kiotaktó hangsúllyal, ami miatt több munkatársa évtizedek után se merte-tudta másként emlegetni, mint a prof (a háta mögött se, ami egyszerre volt komikus és megható), szóval ezen az undoknak szánt hangon azt mondta, Az emberek nem jönnek csak úgy ide, ilyen nincs. Ki küldte magát?. Nagyot nyeltem, mit lehetett tenni, sakk-matt helyzet volt, elmondtam. Csányi elégedetten bólintott, Jó, viszlát csütörtökön!. (Zavarom teljes volt: az igazi tudós befogadó, de azért a hasába lát másoknak.) A második kutatói születésem az volt, amikor egyszer nagyon panaszkodtam, milyen sok a munka, milyen kevés a fizetés, még kevesebb az elismerés. Csányi rám nézett, mintha meglepné a látvány, aztán megvonta a vállát, mintha a vízállásjelentésről vagy hasonló dögunalomról beszélnénk: Aki kutatónak megy, az mind hülye. Majd hozzátette: Aki nem, az az is marad

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban?

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? A Jövô diákja Felkelni nehéz dolog, fél hét elôtt sosem sikerül. Az indulásig hátra lévô fél óra arra ugyan elég volna, hogy magamra rángassak valamit, aztán

Részletesebben

11 Mindig van két lehetőség. Vagy nincs. Kacs RETTEGJETEK ÉRETTSÉGIZŐK A cikk szerzője, Kercsó Katalin búcsúbeszéde a ballagási ünnepségen. A ballagók névsorát megtalálod az utolsó oldalon! Most ezzel

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 2. szám - 2014. december Kik az Új Családok? Sokan kérdezik tőlünk mostanában, hogy kik az Új Családok, mi jellemző rájuk, mit tesznek, hogyan élnek? Összegyűjtöttünk néhány

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

CSALÁDI KUTYA PROGRAM

CSALÁDI KUTYA PROGRAM CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Erasmus+ Lengyelország

Erasmus+ Lengyelország Erasmus+ Lengyelország 2016.05.30.-2016.06.05. Hétfőn indultunk Lengyelországba vonattal, az út 8 óra hosszú volt. A vége felé mindenki unta már az ülést. Katowicénél át kellett szállni egy másik vonatra,

Részletesebben

A mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

A mi fánk. Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk.

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk. Konferálók - a HIT Rádió délutáni műsora HIT Rádió, www.hitradio.hu (KE Körtvélyfáy Eszter riporter, LE - Loványi Eszter és KZS - Kovács Zsuzsanna KE - A kutya az ember legjobb barátja. tarja a mondás,

Részletesebben

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője vita Kocsis József Elégtelen röpdolgozat Gáspár László iskolájáról 2002. decemberi számunkban,adalék a kritikai szocializmuskritikához címmel Andor Mihály reagált Trencsényi László előzőleg megjelent szenvedélyes

Részletesebben

Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez

Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos Kurva vagyok (Karriertörténet) Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Csaplár Vilmos 1. Elvárok mindenféle ajándékot férfiaktól, de a tudat, hogy nem vagyok rászorulva,

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Biciklizéseink Mahlerrel

Biciklizéseink Mahlerrel Biciklizéseink Mahlerrel Aaron Blumm-mal és Orcsik Rolanddal Mikola Gyöngyi beszélget 76 Jó estét kívánok! Két író van a színpadon, de én meg sem kíséreltem közös pontokat keresni a könyveikben, részben

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Június 19. csütörtök

Június 19. csütörtök Június 19. csütörtök A tegnapi túra a városban úgy kinyuvasztotta a lábam, mint egy nehéz nap a Caminon. Igaz, több mint két órát mentem, megállás nélkül, és a szandálban, amiről már kiderült, hogy nem

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos):

4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos): 4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos): A kiutazásban ludas pasijainkról itt írunk, nem a szexben! Két külön dolog, ugyanis nekik nem sok közük volt a mi kinti életünkhöz,

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő

ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő (Előzetesen írtam!) Ezt a színházat megelőlegezem magunknak, mert csak hétfőn kerül rá sor. Én azonban nagyon rosszul vagyok, még

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból?

- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból? Balczó Péter operaénekessel, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház oszlopos tagjával, a nagykörúti Szamos Cukrászdában találkoztam. Észnél kell lenni, hiszen interjúalanyaimnak általában fogalmuk

Részletesebben

Egy éve a BÁNKIn. Közvélemény kutatás v2010.7.24. Ötletgazda: Shadow. Készült a BÁNKI HÖK weblapján keresztül.

Egy éve a BÁNKIn. Közvélemény kutatás v2010.7.24. Ötletgazda: Shadow. Készült a BÁNKI HÖK weblapján keresztül. Egy éve a BÁNKIn Közvélemény kutatás v00.7. Ötletgazda: Shadow Készült a BÁNKI HÖK weblapján keresztül. http://hok.banki.hu Hallgatók a hallgatókért ./mechatronika Tanulni kell sokat, mert hirtelen jönnek

Részletesebben

S Z Í V A S Z Í V É R T A L A P Í T V Á N Y

S Z Í V A S Z Í V É R T A L A P Í T V Á N Y HÍRLEVÉL HÍRLEVÉL KEZDEMÉNY 2015 JÚLIUS/kezdemény szám SZÍV A SZÍVÉRT ALAPÍTVÁNY ELŐSZÓ " Nagy megtiszteltetés számomra, hogy útjára bocsáthatom ezt az új és nagyszerű kezdeményezést, a szívtranszplantációs

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására az amerikai filmtörténetben

Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására az amerikai filmtörténetben Azonosító: ART18 2011 10 31 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2011. 10. 05. szerda Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására

Részletesebben

4. fejezet Ha túl kényelmes a fotel

4. fejezet Ha túl kényelmes a fotel 4. fejezet Ha túl kényelmes a fotel A válság benned gyökerezik Minden nehézség ellenére egyszer csak befigyelt a jószerencse. Persze, tettünk is érte, de végső soron mázlink volt. Történt ugyanis, hogy

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek

Hogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek SZÓFOGADÓ füzetek A SZÓFOGADÓ füzetek olyan hétköznapi dolgokban szeretnének segíteni neked, amikről nem biztos, hogy tanulni fogsz az iskolában Ilyen témák például a fogmosás, a közlekedés, táplálkozás,

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Spanyolországi beszámoló

Spanyolországi beszámoló Spanyolországi beszámoló Rettentően vártam már hogy végre eljöjjön a nap, hogy Spanyolországba utazzunk, mivel ez lett volna az első utam, amit repülővel tettem volna meg, ami már magában elég ok a nagy

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével

Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Készítette: Kedves Júlia - Toró Norbert - Tóth Enikő 2010. február 18. Megbeszéltük az előadás előtt, hogy mi leszünk majd egy csoportban.

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

Leonardo pályázat "Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén! " Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február.

Leonardo pályázat Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén!  Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február. Leonardo pályázat "Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén! " Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február.28 Készítette: Antal Szabina Emese 14.Ru Küldő intézmény: SzSzKSz

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal

A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZLEPÁK BÁLINT A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZEMLE Összefoglalás Tanulmányom témája az általános fogászati ellátásban résztvevő fogorvosok

Részletesebben

A boldog felhasználó

A boldog felhasználó A boldog felhasználó Ingyenes e-book, a Felhasználó Update csapattól Írta: Vidi Rita Mi a különbség a begyakorolt, monoton, örökké félelmetesnek tűnő felhasználás, és a tudás alapú, céltudatos, örömfelhasználás

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV Magyar mint idegen nyelv középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM ÁLTALÁNOS

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális

Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális 2014. 03. 31. A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó mezőtúri helyszíne, Debrecen, Nagyvárad és Szeged után Kolozsvárra érkezett a Vagyok,

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

2010. 06. 10. csütörtök. Az élet megoldja magát. Interjú Spilák Klárával

2010. 06. 10. csütörtök. Az élet megoldja magát. Interjú Spilák Klárával 2010. 06. 10. csütörtök Az élet megoldja magát Interjú Spilák Klárával "Ha nem jártam volna be ezt az utat, abba belehaltam volna, de megismertem, tudom milyen, és nem kérem" - mondja a színészetről Spilák

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Az ember gyakran teszi fel magának a kérdést: mit gondolnak rólam az emberek? Ez a kérdés

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet?

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet? Szalai-Bordás Gergő a Földes Ferenc Gimnázium volt diákja, jelenleg az ELTE ÁJK jogász hallgatója. Középiskolás évei során magyar nyelv és irodalom tantárgyból ért el kimagasló eredményeket, valamint az

Részletesebben

BÓNA LÁSZLÓ LESZ, AMI LESZ. Döntések és életfordulók homeopátiás szemlélettel. előadás-sorozat a szintézis szabadegyetemen.

BÓNA LÁSZLÓ LESZ, AMI LESZ. Döntések és életfordulók homeopátiás szemlélettel. előadás-sorozat a szintézis szabadegyetemen. BÓNA LÁSZLÓ LESZ, AMI LESZ Döntések és életfordulók homeopátiás szemlélettel előadás-sorozat a szintézis szabadegyetemen vis vitalis 2016 Szerkesztette: RUTTKAY HELGA Borítóterv: IMRE RÉKA Bóna László,

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

Főnixmadár. A hazugság polipkarjai

Főnixmadár. A hazugság polipkarjai Főnixmadár A hazugság polipkarjai Előszó A könyv igaz történet, a szerző által megélt és felidézett eseményeken alapul. Egy történet két lélek egymásra találásáról, amelyet a hazugság polipkarjai tartanak

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben