SZERKESZTI: NADLER HERBERT KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERTJE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERKESZTI: NADLER HERBERT KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERTJE"

Átírás

1 TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERTJE VI. ÉVFOLYAM T.-8. SZÁM ÁPRILIS KÖKÖRCSIN (PULSATILLA GRANDIS) A HÁRMASHATÁRHEGYEN. ifj. Józan M klós felvétele. T A R T A L O M : Rapaics Raymund : A tavasz műhelyéből. Szabó Zoltán dr.: A növények magvainak csiráztatása és vetése. Nadler Herbert: A Természettudományi Társulat emlékkiállítása. Szombath László: A halak élelmezése. Garády Viktor: Helyes úton. Nagy László : A vadász-spánielekről. ( Kadic Ottokár dr.: Egy természetvédő negyedszázados Vegyesek. munkássága. Irodalom. Borsodi László : A»Természetrajzi koholmányok«körül. Mi újság az Állatkertbén? Horváth Károly dr. : A húsevő növények. Mauks Ernő dr.: A sárgarigó és a marabu.

2 BŐRKABÁT BŐRFESTÉK festése minden színben speciális színekben WEISZ DEZSŐ bőrbútorkészítő BUDAPEST, IV., SEMMELWEIS»U. 19. TELEFONi Z I M M E R F E R E N C HALKERESKEDELMI R..T. BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.: A FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza Isrván<utca 10. T.: A , VII., Rákóczimt 90. IRODA : VIII., Horánszky<ntca 19. I. em. Telefon: J KaitaitaitaitaitaitaitaitaitaKaiíaiiaioi nanaiiab. ananat aiiattana K A ü l k í i K j K d K j * : > i k i i i * xjiiiatü&iiüiibi ndiiatiab.aiiaiiaitab. an an a 11a11aiiab.a11aiiab.at1a11a11aiia11ab.a11a na 3 is F" na ÍJ ka ** ka E3 K I b.a A z állatkerti bérlőközönség jutányos áron bérelhet tenniszpályákat az állatkertben idénye és havibérletben. Heti IDÉNYBÉRLETEK: 1 délután »»»»»»»»»* az egész idényre : HAVIBÉRLETEK: 130 P 2 óra í 25 P 240 P 3 30 P 350 P 460 P Heti 5 az egész hóra P P 570 P 6 " 45 P 680 P 7 50 P MINDEN TOVÁBBI ÓRA IS 5 PENGŐVEL TOBB. Újonnan átalakított vörös salakpályák! A DÉLELŐTTI ÓRÁKBAN az idény* és havibérleteknél DÍJKEDVEZMÉNYT adunk. Az Igazgatóság. Ej ka iavak3kava^ava^akmkakakakmka n a t t a u a n a t t a i t a i i a k a k a k a ti.aii.ati.ati.aii.ab.aii.aii.aii.ab.aiiaii.aiia krikaka^akakaitmkíikiikíi t t a k a K a K a k j t t a k a k a k a k a i i a i i a K j k a m. 8 m m 8 m 8 & m 8 8 A BUDAPESTI ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERTBEN M I N D E N L Á T O G A T Ó T A N U L, G Y Ö N Y Ö R K Ö D I K É S S Z Ó R A K O Z I K. VÁLTSON ÁLLATKERTI BÉRLETJEGYET, MELYNEK ÁRA EGÉSZ ÉVRE: Felnőtteknek P Köztisztviselőknek. 8 P Tanulóknak és gyermekeknek. 6 P Köztisztviselők gyermekeinek P 8 Napijegyek ára: 70 fillér, vasárnap és csütörtökön 50 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 30 fillér VET, ÜGr 8 MAUTHNER MAGNÁL JOBBAT SEHOLSEM KAPHAT! M A U T H N E R O D O N MAGTERMELŐ ÉS MAGKERESKEDELMI R..T. KÖZPONT: BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER.UTCA 33. SZ. ÚJONNAN ÁTALAKÍTOTT ÉS MEGNAGYOBBÍTOTT BELVÁROSI ELADÁSI HELYISÉGE A FERENCRENDIEK TEMPLOMÁVAL SZEMBEN: BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS.U. 4. FoARJEGYZÉK. NtVÉNYARJEGYZÉK, ŐSZI ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE,

3 A TERMÉSZET KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERTJE TELEFON: AUT SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI, ÁLLATKERT ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR VI. ÉVFOLYAM T.-8. SZÁM ÁPRILIS A TAVASZ MŰHELYÉBŐL. (Címképünkhöz.) írta : Rapaics Raymund. Tavasz... Reneszánsz... Feltámadás... Ünnep a természetben és ünnep a lélekben. Mintha itt minden a tavaszért lenne, mindennek a célja a tavasz lenne. Egész nyáron a tavasz ünnepéért dolgozunk, egész ősszel a tavaszi megújhodásra szüretelünk és egész télen a tavaszi feltámadást várjuk. Történelmünknek mondákkal koszorúzott aranykorszaka a reneszánsz, a nemzeti megújhodás ünnepe a tavaszi március és az erkölcsi feltámadásé a tavasz húsvétja. Tavasz... Új hit... Új remények... Új élet... Örök élet... Azonban a kutató nem elégszik meg az ünnep szépségével, félrelebbenti a függönyt, hogy bepillanthasson a tavasz műhelyébe, az élet műhelyébe, ahol láthatatlan erők néhány napsugaras és meleg napon a növényben is megindítják az olvadást, a nedvkeringést és a már tavaly előkészített és a fagyokat téli álomban átszunnyadó rügyekben, bimbókban, hagymákban rejtőzködő szervek : szárak, levelek és virágok egyszerre megduzzadnak, a buzgóbbja pedig azon nyomban elő is tör a napvilágra. A nagy ünnep a városban akkor kezdődik, mikor az utcán is elhangzik a virágárus asszonyok riadója :»Hóvirágot tessék, szép hóvirágot /«A hóvirág ettől kezdve elmaradhatatlan társunk s mikor reggel munkába sietünk, mikor délben szünetre térünk és mikor este hazasétálunk, mindig halljuk az utcán bájos harangjának hangjait: ^Tavasz van, tavasz, hirdetem a tavaszt, a megújhodást, a feltámadást.«aztán március végén megritkul a finom hóvirág és áprilisban végleg átadja helyét a lilapiros, gyapjasfejű kökörcsinnek, amely most már így köszönt az utcán a virágkosárból: ttaleluja! Feltámadott! Örvendezzetek /«Odakint pedig, a tavasz műhelyében, serényen folyik a munka, a kikelet, a megújhodás, a feltámadás munkája. Millió és millió hóvirág s másik millió és millió kökörcsin összeszedi minden tudományát, hogy feltörhessen a talajból és kicsinosíthassa magát a nagy ünnepre. A gyökerek vizet szivattyúznak, a szár nyúlik, a bimbó fúr, a szirmok kifestik magukat és mézet készítenek a szerelem postásai, a méhek számára. Hiába, ha élni akar, a virágnak is szüksége van tudományra! Lám milyen gyenge szövetből készül a hóvirág, bizony, ha fel akar nyomulni a talajból, ha keresztül akarja törni téli földtakaróját, ő sem teheti másként, mint úgy, hogy igénybe veszi műszaki tudását és fúróvá változik. Aki ezt a metamorfózist nem akarja elhinni, az kaparja le a földet a még ki nem bújt hóvirágbimbóról. Ott látja csakhamar a két levél között a virágkocsány csúcsán azt a vékony hártyás levelet, amely most még egészen körülfogja a bimbót és ezért méltán viseli a buroklevél nevet. Alakja azonban határozottan fúrószerű s valóban hegyével a feltörő virágkocsánynak fúrja az utat, míg a bimbó a talaj színére nem jut. Ez a hóvirág első tudománya. Ne higyjük azonban, hogy ezzel kimerült a kis hóvirágtudomány. íme, amint a bimbó feljutott a napvilágra s nincs többé szüksége fúró- és védőburokra, a buroklevél elmarad a növekedésben: a bimbó pedig a megnyúlt vékony kocsányon saját súlyánál fogva lehajlik s mire szirmai felnyílnak, egészen földnek fordul. Nem ok nélkül teszi: a belsejében rejtegetett finom porzókat és termőt védi meg ezzel a fagykártól. Még bizonytalan az idő, még a csak percekre, legfeljebb órákra ragyogó napsugárban nem lehet feltétlenül bízni olyan gyenge teremtésnek, mint a hóvirág, mihelyt elborul vagy kivált éjszakára még leszáll a hőmérséklet a fagypont alá. De a lefelé fordult virág belseje védve van, mert a szirmok harangja akadálya a gyors kisugárzásnak. Egyébként a hóvirág

4 még ezzel a védelemmel sem elégszik meg, mihelyt elborul, és éjszakára is, mindig összecsukja külső három hosszabb szirmát, így zárja el a virág belsejét a hideg elől. Nemcsak szép virág tehát a hóvirág, hanem okos kis virág is, ezért lehet első a tavaszi virágok Hóvirág a Kiskevélyen. ifj. Józan Miklós felvétele. között. Ebben ugyan még az is segítségére van, hogy az erdőt választotta lakóhelyéül. Az erdőnek vastag és meleg a televénye s a fák hatalmas bástyáin megtörik a legerősebb szél ereje is. A szél ellen tehát nem kell biztosítania magát a hóvirágnak, ezért lehet olyan finom, szinte törékeny. Mennyivel rosszabb a helyzete e tekintetben a kökörcsinnek! Kint kapott helyet a szabad mezőn, ahol éppen ilyenkor tavasszal űzi bolond játékait a szél s elhord mindent, ami elhordható. Hogy a letört száraz ágat és lombot is eltakarítja, az még csak hagyján, hanem annak már fele sem tréfa, hogy a párát is elfújja s így a levegő mindig száraz a mező fölött. De a kökörcsin fittyet hány a legvadabb szeleknek is és mosolyogva teríti szét pompás szirmait. Az ő tudománya a nehéz viszonyoknak megfelelően sokkal gazdagabb, mint a hóvirágtudomány. Először is minden rügyet tunikába rejti. Tunikának nevezik a szakemberek a nyáron át elszáradó levelek amaz alsó, levélhüvelynek mondott részéből álló bekecset, amely egész nyáron és egész télen át takarja a földi szárakon a rügyeket. Nagyszerű találmány ez, biztos védelem a szél ellen, hiába garázdálkodik az a mezőn, a kökörcsin rügyében semmi kárt nem tehet. A szél az oka annak is, hogy a kökörcsin virága nem elégedhet meg olyan vékony kocsánnyal, mint a hóvirág, hanem erős nyélen hordja és tolja a bimbót a napvilágra. Viszont a kökörcsin bimbójának nincs szüksége buroklevélre, maga vállalkozik a fúró szerepére s be is tölti azt tisztességgel. Teheti pedig azért, mert a finom szirmokat külső felükön bozontos gyapjúbunda takarja, amely megvédi a bimbót furakodás közben a göröngyök roncsolásától. A kökörcsin gyapjúbundája azonban nem szorítkozik a bimbóra, hanem lefut a kocsányon és a száron is, bevonja a gallérleveleket is, meg a szár tövét is. Hát ez ugyan mire való? Mire másra, mint arra, hogy a kis kökörcsin megbirkózhasson nagykedvű szélúrfi bolond csínyeivel. Tessék csak fújni a párát, tessék csak kiszárítani a levegőt, tisztelt szélfi, van a kökörcsinnek jó bundája, az megvédi a virágot a túlfokozott párolgás ellen! A puszta teremtménye a kökörcsin, mint a pásztor, mindkettőnek legnagyobb ellensége a szél, de mindkettő diadalmasan úr a pusztában, mert védelem a szél ellen a jó gyapjúbunda. Hóvirág és kökörcsin, ezek hirdetik, ezek tanítják nekünk a tavaszt és a feltámadást. Miként mi, ezek is a mérsékelt éghajlat zordonabb felének szülöttei. A régiek, az ókor és a középkor déli és keleti népei nem méltatták figyelemre egyiket sem. Nevük sem volt a babiloni, görög és római időkben. Csak a reneszánsz fedezte fel őket s akkor kaptak nevet is. Szép reneszánsz, tavaszi neveket. A német füveskönyvek már hosszú időkön át rajzolgatták a régiek virágait, mikor végre valakinek eszébe jutott a hóvirág. Ez a Fellörő hóvirágok, ifj. Józan Miklós Felvétele. valaki pedig Basilius Besler volt, az Eichstádt mellett fekvő Szent Willibald püspöki kertjének felügyelője, aki lerajzolgatta a püspöki kert minden virágát s 1613-ban Hortus Eystettensis címmel adta ki a

5 virágokról szóló eme gyönyörű munkát. Magyarban sem említette addig senki a hóvirágot, míg a botanikus meg nem tanította nevére és szépségeire a magyarságot. A kökörcsinnek is csak a reneszánsz adott nevet, tudományosat is, népieset is. Mind a kettő a feltámadást hirdeti. A latin Pulsatilla, a pulsare, magyar jelentése szerint, lüktet igéből készült, ebben az esetben a támadó élet első érverését idézi. Népies neveit talán az magyarázza, hogy a kökörcsin bimbója miként képünk nagyon jól szemlélteti a tojáshoz feltűnően hasonlít, a nyiladozó virág pedig olyan, mint a tojás héja, melyet elhagyott a frissen kelt csirke. Mivel pedig egyrészt időben is húsvétra esik a kökörcsin nyílása, másrészt piros színű, mint a húsvéti tojás, amely a feltámadást jelképezi, kökörcsinvirágból készült és készül még ma is a legnépszerűbb húsvéti csokor,* a virág pedig franciában a coquerelle, coquelourde, a németben pedig a Kuckenschelle, Osterblume nevet kapta. La coque, die Kucke a tojás héjának a neve. Ma a németben a Kuckenschelle helyett a Küchenschelle név használatos. A magyar kökörcsin ugyanezekre az európai szavakra vezetendő vissza, de az átvétel ideje és módja teljesen ismeretlen. Mindenesetre legrégibb virágneveink közé tartozik, talán már a Szamota István által ismertetett s még a V. század első feléből eredő schlágeli szó jegyzékben is ezt találjuk a kwtwrchw szóban, a VI. században pedig szikszai Fabricius Balázs már többféle alakban használja : kükörcz, kökörcz, lókökerczin, leánykökerczin, sárga kökörczin, ami mind más és más kökörcsinszerű tavaszi virág neve. Kétségtelenül e szó módosulata a kikerics is, Csapó József még 1775-ben is ugyanúgy kükörics-nek nevezi a kökörcsint, mint a kikericset, csak Diószegi rögzítette a kikericset a Colchicumra, a kökörcsint a Pulsatillá-ra, melyet azonban ő az Anemone nemzetségben tárgyal. A fűvészorvosok többféle nyavalya gyógyítására használták a kökörcsint, Diószegi szerint :»nyers leveleit vízben áztatják, szitatják, vagy a száraz leveleit forró vízzel megöntik és ennek a víznek különös ereje van a szem nyavalyáinak meg a fekete vagy farkashályognak gyógyítására, ha azt, vagy a kihuzadékjából 7 10 grant egy nehezék cukorral jól összeelegyítve, a betegnek beadják. Ezen vízzel való mosogatást a lovak hátán levő fekélyek gyógyítására is javalják.«innen a lókökörcsin név! Miként ez a példa is bizonyítja, haszon és szépség az emberi életben sem ellentétes fogalmak, nem csodálkozunk tehát, hogy a virág életében sem azok, hogy a hóvirág és a kökörcsin virágainak szépsége is sok okosságot rejt magában. A hóvirág fehérsége, mely * Erre a célra olyan mennyiségben szedik, hogy több helyen kipusztulóban van, ezért például Bécsben hatóságilag betiltották és pénzbírsággal büntetik az árusítását. hasonlatosan a hó fehérségéhez nem festéktől, hanem a szirmok szerkezetétől ered s a kökörcsin lila színe, mely bizony mi tűrés-tagadás festéktől származik, csalogató szerszám, előbbi azért világít elő a tavaszi erdő mélyéből, utóbbi azért mosolyog a tavaszi mező szürkeségében, hogy felkeltse a felfedező útra induló Kökörcsin (Pulsatilla grandis) a Hármashatárhegyen. ifj. Józan Miklós felvétele. méhek figyelmét. Már meg is érkezett a szárnyas vendég s elégedett zümmögéssel száll a virágra, melyben bőven csordogál az édes méz. Boldogan merül el a porzók között s nagy ostobán észre sem veszi, hogy méznyalogatás közben a porzók egészen bepúderezik a fejét virágporral. Tovaszáll s az okos virág elérte célját, a szorgalmas méh már másik virág felé szállítja a virágport, hogy ott is új élet fakadhasson a feltámadás ünnepén. Mert tavaszt és megújhodást hirdet a lélek és a természet s a virágok harangszava betölti a szíveket : Örök az élet, feltámadunk!

6 A TERMÉSZETTUDOMÁNYI EMLÉKKIÁLLÍTÁSA. TÁRSULAT Március hó 28-án nyílt meg a Kir. Magy. Természettudományi Társulat Budapest, VIII., Eszterházy-utca 16. sz. alatti székházában a Társulat emlékkiállítása. A kiállítás anyaga : könyvek, kéziratok, levelek, arcképek és festmények. A Társulat nagyérdemű elnöke, Ilosvay Lajos dr. ny. államtitkár a Természettudományi Közlöny március 15-iki számában megjelent»visszatekintés«-ében a következőket mondja : összegyűlt, közművelődés tekintetében értékes adatokat, se a tisztviselők, se a tagtársak együttes kiállításban nem látták. Már pedig a Természettudományi Társulat, melynek elvitázhatatlan érdeme, hogy a magyar közönséggel a természettudományokat ő kedveltette meg, s ezáltal közgazdasági érzékét is fejlesztette, tartozik magának is, a nagyközönségnek is annyi áldozattal, hogy kilencven éves történetéből a figyelemreméltó mozzanatokat, különösen a természettudományos irodalom terén kifejtett tevékenységét, szemlélhető módon mutassa be. Ezt a célt kívánja szolgálni a Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiállítása.«éves Természettudományi Társulat emlékkiállításából : Bugát Pálnak, a Társulat alapítójának, Szily Kálmánnak, a Természettudományi megindítójának arcképe, alattuk a Közlöny 60 kötete. Közlöny»A Társulat tisztikara, főleg első titkára, eddig szokatlan célkitűzéssel végzett kutatásokat. Törekedett összegyűjteni olyan irott és ábrázolt adatokat, amelyek a Társulat alapításától napjainkig nevezetesebb mozzanatok bizonyítékai lehetnek. Kérdezhetné valaki : Mi indította az első titkárt arra, hogy ezeket a kutatásokat éppen most végezze? Talán az, hogy a Társulat körülbelül kilencven évvel ezelőtt került szóba? Vagy az, hogy a Társulat legértékesebb szerve : A Természettudományi Közlöny nemrégiben töltötte be hatvanadik életévét? Esetleg az a véletlen, hogy a Természettudományi Közlönynek kilencszázadik füzete két héttel ezelőtt hagyta el a nyomdát? Nemcsak ezek a történetesen egyszerű viszonyban álló számok miatt került napirendre az adatgyűjtés, hanem azért is, mert a Társulatnak 1841-ben történt megalapítása óta máig A kiállítás három termét végigjárva és a Társulat kilencven esztendős dicsőséges, gazdag múltjának eme egybegyűjtött emlékeit, bizonyítékait és nagybecsű szellemi termékeit látva, erőt vesz a szemlélőn a megilletődés, az áhítat és a legmélyebb elismerés érzése, mert ez a kiállítás valóban temérdek nemes törekvésnek, szorgalmas munkának és áldozatkészségnek a történetét és eredményét tárja szemünk elé. A természet szeretete, mesteri alkotásainak csodálása és titkai kikutatásának és megismerésének vágya volt az a forrás, amelyből a Természettudományi Társulat annak idején, kilencven esztendővel ezelőtt eredt és ugyanez az alapja ma is a fennállásának és működésének. A Társulat nagynevű alapítóit és pártolóit, majd azokat, akik a Társulatot tovább fejlesztették és történelmi idők súlyos megpróbáltatásain átmentették és

7 életben tartották és végül azokat, akik ma is vezetik, egy közös érzés, egy közös cél köti össze a természet szeretete és a tudomány istápolása és a törekvéseknek ez az örökéletű közössége képezi a Társulat legnagyobb erejét és fennállásának biztosítékát. A Társulat alapítása óta eltelt évtizedeknek hosszú sora folyamán sok mindenféle megváltozott. Más lett az emberek gondolatvilága, más az életfelfogása, megváltoztak az életkörülmények és a politikai viszonyok, megváltozott sajnos Európa térképe is; de a Természettudományi Társulatnál csak a személyek változtak. Nagynevű elődök helyébe kiváló utódok léptek, nagyot haladt a természettudomány, de a lelkesedés, a rajongó ügyszeretet, a természetkutató munkájának rugója és célja a régi maradt, nemzedékről-nemzedékre átöröklődött és örökéletű, mint ahogyan maga a természet is örökkévaló. A Társulat elnökének, Ilosvay Lajos dr. ny. államtitkárnak, valamint sok kiváló embernek természettudósnak és természetbarátnak közérdekű munkásságáról tesz ma tanúságot ez az emlékkiállítás, amelynek szakavatott rendezése Gombócz Endre dr. társulati első titkárnak kegyeletteljes buzgalmát dicséri, s amely a sok rendkívül becses kéziraton és hűséggel őrzött régi és újabb fényképen és olajfestményen kívül a Társulat kiadványainak 1841-től kezdve a mai napig megjelent 400 kötetét mutatja be a világnak. Ezek között van az ezidőszerint Gombócz Endre-tői és Szabó-Patay József-tői szerkesztett Természettudományi Közlönynek 60 évfolyama is. A Természettudományi Társulat elnökségét és vezetőit, valamint a Természettudományi Közlöny szerkesztőségét ez emlékkiállítás alkalmával megértő elismeréssel és igaz nagyrabecsüléssel köszönti»a Természet«olvasóközönsége és szerkesztősége. Nadler Herbert. HELYES ÚTON. (Levél a szerkesztőhöz.) Mint»A Természet«egyik legrégibb dolgozótársa, hűséges híve és barátja, igaz örömmel tapasztalom, hogy amit érdemes szerkesztője e folyóirat VI-odik évfolyama lelkes előszavában különösen kiemelt, hogy t. i. a folyóirat célja és iránya az élő természet szeretetét könnyed és népszerű módon művelni és fejleszteni és ekként a természetrajzi ismereteket terjeszteni, máris meglátszik a szerkesztése alatt megjelent első számokon. De»A Természetinek nem is lehet más a célja és a hivatása, mint az örökszép természet iránt való szeretet ébrentartása és erősbítése. Hiszen már a kezdet kezdetén is ez a cél lebegett az akkori szerkesztők és alapítók előtt. Igaz, hogy aztán volt idő, amikor a lap tartalmának legnagyobb része szárazon megírt szakcikk volt, amit»a Természet«régi olvasóközönsége nem tudott megemészteni, mert nem volt annyira szakavatott, hogy az azokban foglalt műszavakat és fogalmakat megtudná érteni. De a lap iránya közben ismét a helyes útra tért és bizom benne, hogy erről az útról nem is tér le többé. Nem is olyan könnyű feladat az ilyen lapot szerkeszteni. Pedig igen sokan az ellenkezőjét hiszik. Mert abban a téves hitben leiedzenek, amit nehezen lehet bennük megingatni, hogy könnyed és népszerű módon minden tollforgató ember tud írni. Hát akad elég munkatárs. Csak ki kell válogatni a legjavát és mindjárt kész a lap. Sőt a legtöbb avatatlan ember meg van győződve róla, hogy még több akad a hivatásos természettudósok között. Mert hiszen ők komoly szakmunkákat szoktak írni. Hát annál könnyebben, annál hamarább, annál szívesebben írják meg könnyed és népszerű módon a cikket. Hiszen a laikus szerint sokkal nehezebb komoly szakcikket írni. Persze, hogy nehezebb, de csak ami a cikk lényegét, helyesebben velejét illeti. Azonban a cikk velejét föl kell tudni tálalni az avatatlanoknak. Vagyis érthetővé, élvezhetővé, szórakoztatóvá és amellett oktatóvá varázsolni, szóval könnyed és népszerű módon előadni. De ez már a nehezebb feladatok közé tartozik. Természettudósaink javarésze nehezen kapható egyegy ilyen feladat teljesítésére. S ugyan miért? Mindjárt meg is mondom, de Gyulai Pál, halhatatlan nyelvművészünk bölcs szavait idézve : természettudósainkban hiányzik az előadás művészete, a belső és külső formának erős érzéke, szóval az, ami egyik legfőbb eszköz a tudomány népszerűvé tételére.* Űgylátszik keveset adnak a szorosan vett irodalmi műveltségre s éppen nem követik az angol és francia tudósokat, akik e tekintetben oly kitűnőek.«pedig éppen természetbúváraink azok, akik hivatva volnának, hogy ezt a szép és egyik legkedveltebb tudományt, amely oly közelről érint bennünket és bizony sok tekintetben oly közel férkőzik a szívünkhöz, lelkűnkhöz, népszerűvé tegyék. Igenis ők, akik kutatásaik és megfigyeléseik révén minduntalan betekinthetnek a nagy természet páratlan műhelyébe. Amikor oly sok érdekes s csodával határos dolgot lesnek el az állat és növény életéből, miközben ezernyi ezer titokról foszlatják el a fátyolt. Es ha van az irodalomban terület, amelyet csak kevés válogatott ember tud megmunkálni, úgy a népszerűvé tett irodalom az. Es aki bátran választotta magának ezt a legnehezebb részt, annak kitűnően értenie kell ahhoz, hogy olvasóját összekapcsolja a száraz tudománnyal és a mezítelen igazságokat hímes köntösbe öltöztetve és vonzó környezetbe állítva, érthetővé, élvezhetővé tegye. Es az olvasó ekként, anélkül, hogy észrevette volna, anélkül, hogy fáradságába került volna, amikor az olvasmány végére ért, nemcsak szórakozott, nemcsak mulatott, hanem tanult is valamit. Es bizony kevesen tudják azt, hogy milyen hálával gondol ilyenkor az olvasó a cikk írójára és mily áhítattal lesi az író legközelebbi cikkét, akit attól a pillanattól fogva a lelkébe fogadott. Ha mulattatni és egyúttal oktatni is akar az író, azon kell lennie, hogy ki ne fárassza olvasóját. Legyen különösen erre tekintettel, épúgy, ahogy a derék tanító szokott lenni, amikor csöpp tanítványát, a nyiladozó kis bimbót, a számvetés nehéz útvesztői elé állítja. Ne szabja hosszúra a cikkét. Ne iparkodjék a tárgyát kimeríteni. Óvakodjék attól, hogy mindent elmondjon az állatról, mindent, amit tud. Ha pl. madárról van szó, különösen pedig olyanról, amit az olvasó amúgy is ismer, ne írja azt le tüzetesen. Mert arra ugyan nem kíváncsi az olvasó, hogy hány centiméter hosszú a madár csőre, hány a farka s hány a szárnya. Még kevésbé arra, hogy melyik családba, vagy alcsaládba tartozik a madár. * Tisztelet a kivételnek! Szerk.

8 Ezeket a dolgokat, amelyek csöppet sem érdeklik az olvasót, mert hiszen régi jóismerőse a madár, megtudhatja bármely természetrajzi könyvből. Gondoljon inkább arra, hogy a hosszú cikk anyagából három rövidebb cikket is megírhatott volna. Es meg vagyok róla győződve, hogy ezt a rövidebb három cikket is époly pompásan megírta volna, mint a hosszabbat. Hogyne írta volna meg, aki olyan jól ismeri a madár életmódját, benső lelkivilágát s aki hegyibe olyan mestere a tollnak és olyan gazdag szókinccsel rendelkezik, mint»a Természet«-nek az a kiváló munkatársa, akinek a cikke terjedelmességét kifogásolom. Csakhogy ezek a rövidebb cikkek nem fárasztották volna ki az olvasót, mint a megjelent hosszú dolgozat. Az olvasó különösen arra kíváncsi, ami a saját maga életével hasonló, vagy legalább is határos. Vannak-e neki olyan gyöngéi vagy erényei, mint az embernek? Mert az ember mindig magán keresztül szokta az állatot nézni, megfigyelni és megítélni. A hosszúlére eresztett cikket nem szívesen olvassa el a laikus olvasó. Ha pedig arra szánja rá magát az író, hogy meg nem engedett hosszú cikket ír, az legyen ám rendkívül érdekes s előadása pedig igazi művészi alkotás. Amire még az avatott olvasó is azt mondaná, amikor leteszi az olvasmányt : kár, hogy olyan rövid volt! A meztelen igazságokat apránként kell beadni az avatatlan olvasónak s akkor is valami»édességgel«keverve, akár a keserű orvosságot. Ha ezeknek a vezérelveknek a szemmel tartásával írjuk meg a cikkünket, könnyű lesz a szerkesztőnek dolgozótársai megfelelő»staff«-ját összehozni. Nehéz ám az egyéni ambíciók tojástáncát járni. Pedig nem szabad a meg nem felelő jelentkezővel szemben elnézéssel lenni. Az ugyan nem árt»a Természetinek, ha az illető jelentkező rossz néven veszi a dolgot és nem mutatkozik többé. Gombház, ha leszakad, lesz más.»a Természet«jó hírneve és prosperálása itt a fő. Más itt nem jöhet tekintetbe. Nekem is akadt egy ilyen esetem, amikor boldogult miniszterem»meghagyásából«lapot kellett szerkesztenem. Igaz ugyan, hogy az már régen volt, de azért a»nem megfelelő jelentkező«még ma is halálos ellenségem. Pedig azóta a nagy háború véres fergetege is elült, félmilliónál több hősihalottunkat is eltemettük. Es én még most is nyugodt lelkiismerettel gondolok a bátor mellőzésre, mert amit akkor elkövettem, csakis egykori újságom jóhírneve és prosperálása érdekében tettem. Az egész dologban csak az volt a bosszantó, hogy a meg nem felelő jelentkező igen eszes ember hírében állott. Es csakugyan az is volt.»a Természet«és a hasonló lapok szerkesztésénél mindig a fő az olvasó. Minden gondolatunkkal, minden tollvonásunkkal legelőször is reá kell, hogy tekintettel legyünk. Ezért is nem érthetek egyet Niki Béla az új évfolyam első számában megjelent cikkével. Semmi»rendszeres cikksorozat«! Semmi»szemináriumszerű oktatás«! Semmi iskola! Ments Isten még a látszatától is! A lap nem arra való, hogy az olvasóközönséget az iskola padja és a gyermek lelkivilágát megrontó rendszabályok rémképévelj elijesszük. Igenis, csakis»ötletszerűen megválasztott és időbeli adottságokból származó közlemények«-ről lehet itt szó. Ez az, ami az olvasó érdekével megegyezik. Es ha»a Természet«mindezt magáévá tette, akkor arra a helyes útra tért, amely az erkölcsi és anyagi sikerek dúsan termő gyümölcsöskertjébe vezet. Garády Viktor EGY TERMÉSZETVÉDŐ NEGYEDSZÁZADOS MUNKÁSSÁGA. írta : Kadic Ottokár dr. Ez év március havában mult huszonöt éve annak, hogy Nagy Jenő dr.-nak, a debreceni református kollégium tanárának első közleménye jelent meg folyóiratunk hasábjain. Az első közleményét követte a többi, magyar, német, francia, angol és olasz nyelven különböző hazai és külföldi szaklapokban és folyóiratokban megjelent 262 dolgozata. Egy munkásélet negyedszázados évfordulóján álljunk meg néhány percre és lássuk, mire képes a természetért rajongó magyar ember. Nagy Jenő dr. gyermekkora óta vadász, pákász és madarász volt. Bár alföldi születésű, a hegység vonzotta a legjobban ; mint turista, vadász és természetbúvár ott töltötte életének legboldogabb idejét. Mint szakember elsőízben 1905-ben mutatkozott be»a Természet«-ben megjelent fentemlített dolgozatával, amelyben az uráli bagoly északkeleti és erdélyi elterjedésének tisztázásával foglalkozik és pedig a saját gyűjtötte adatai alapján. Két évvel később, vagyis 1907-ben a Hortobágy madárvilágára és libavonulására hívta fel először a tudományos körök figyelmét ban Bácskába került az újverbászi gimnáziumhoz, ahol mint a természetrajz tanára 1922-ig működött. Maga kívánkozott oda, hogy a délmagyarországi, aldunai, még helyenként megmaradt ősmocsár és láperdő madárvilágát megismerhesse. Ott élt boldog pákász-, vadásznapokat, bebarangolva a vidéket Mohácstól le egészen Pancsováig. Első tapasztalatairól 191 l-ben és 1912-ben Kolozsvárt az Erdélyi Múzeum Egylet-ben tartott előadást az aldunai rétek madárvilágáról. Előadása kapcsán azt a javaslatot tette, hogy : indíttassék országos akció az aldunai réti madárvilág megvédésére oly irányban, hogy ez a terület nemzeti parkká nyilváníttassék. Az és évben sokat fáradozott azon, hogy az aldunai ártéri mocsaras erdőkben a régi sasfészkes nyárfák és feketególyafészkes tölgyfák megmaradjanak. Ebben a tárgyban felterjesztést tett a Magyar Madártani Intézet útján a földmívelésügyi miniszterhez. Fáradsága eredménnyel járt, mert a fészkes fákat és azok közvetlen környékét nem vágták ki ban a svájci természetvédelemről írt értékes tanulmányt a Vadászat, Állatvilág és Zoológiai Lapok-han, 1917-ben pedig»a kolokán és súlyom a Magyar Alföld két pusztító növénye«címen értekezik a Természettudományi Közlöny-ben ban előadást tart a Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályá-ban a Kátyi rétről, mint természeti emlékről. Ez alkalommal azt javasolja, hogy ez a kicsi, könnyen hozzáférhető, igen ritka és eredeti flórájú és faunájú aldunai mocsárterület Újvidék mellett, természeti emlékké nyilváníttassék. Ilyen irányban a Társulat tegyen felterjesztést a kormányhoz ben jelent meg»vörösgém-telepek

9 az aldunai rétekben«című dolgozata a»darwin«-ban, 1921-ben pedig»die Brutkolonien der Purpurreiher im Donauried von Pancsova«című értekezése a»waidmannsheih-ban. Amikor bácskai és aldunai kutatásai még javában folytak és amikor az újverbászi gimnázium természet- Nagy Jenő dr. rajzi szertárát valóságos múzeummá fejlesztette, ben a szerbek kiüldözték Bácskából. Ezután a debreceni református kollégiumba került tanárnak, ahol folytatta a Hortobágy madárvilágának s különösen az ottani libavonulásoknak a megfigyeléseit. Alighogy Debrecenben megtelepedett, még ugyanabban az évben, memorandumban fordul a debreceni egyetem orvostani karához, hogy a klinikák területén levő őserdőrészietet hagyják meg, a parkot pedig alakítsák át madárvédelmi teleppé ban újabb memorandumot intéz Debrecen város tanácsához, hogy a Nagyerdőt, mint természeti emléket jobban gondozza és védelemben részesítse. Ugyanilyen tárgyú és irányú memorandum jelent meg nyilt levél alakjában a»nyirvidék«című lapban Nyíregyháza városhoz. Ugyanebben az évben a debreceni református gimnázium keretein belül Ifjúsági Madárvédő EgyesüleH-et alapít és az intézet tanítványait természetvédelemre buzdítja. Minden évben a két első osztály négyhavi előkészítés után ünnepélyes fogadalmat tesz a természet szeretetére és védelmére. Az ifjúság tartozik fákat ültetni, madarakat etetni, fészkelőodvakat felállítani, a városi állatvédelemben résztvenni stb. Előadásokban és szaklapokban élénk propagandát fejt ki, hogy hasonló ifjúsági egyesületeket másutt is létesítsenek. Ilyen irányú cikke jelent meg a»tanáregyesületi Közlöny«-ben is. Ugyanebben az évben Debrecenben a vele együtt érző rokonlelkekkel megalapítja a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület-ét, 1928-ban pedig Budapesten a Magyar Ornithológusok Szövetségé-t és ennek szaklapját a»kócsag«-ot. Debrecenben legjobban értékelik az Egyesület kebelében kifejtett propagáló munkásságát, különösen az általa rendezett két madártani kiállítást s az egyedülálló vadászati kiállítást, továbbá a vadászati, madártani, természetvédelmi kurzusok tartását és a nagyközönség részére is rendezett kirándulásokat a környék erdeibe, vizeihez, a természet megismertetésére és megszerettetésére. Nagy Jenő dr. szegény ember létére is sokat költött utazásokra, de állami segélyben alig részesült. A Pyreneusok kivételével beutazta Európa összes hegyvidékeit Szicíliától Norvégiáig és a Fekete-tengertől Belgiumig. Tanulmányozta a norvég gleccserek állatvilágát és természeti viszonyait, felkereste az olasz vulkáni területek állatvilágát, valamint az Északi és Földközi tenger, meg a nagy európai tavak és mocsarak madárvilágát. Mindenhová a természetért való rajongás és az érintetlen, szűzi természet megismerése vonzotta. Csaknem negyedszázad óta élénk figyelemmel kíséri az egész világ természetvédelmi mozgalmait, ilyenirányú folyóiratait állandóan olvassa s legújabban, mint a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület alelnöke és az International Comitee for Bird Protection magyarországi tagja a természetvédő egyesületekkel állandó érintkezésben van. Résztvett több külföldi természetvédelmi kongresszuson és tanulmányozta Észak-, Közép- és Déleurópa összes nagyobb természetrajzi intézeteit, múzeumait és állatkertjeit. Tanítómestere sohsem volt, mindig csak a saját megfigyeléseire, az élő természet szemlélésére és az irodalmi kutatásokra alapította tanulmányait. Mint természetimádó ornithológus és a természet mindhárom országának hivatásos, lelkes kutatója a szárazra került ecsedi-lápi pákász világfájdalmával szemléli a világ változását, az erdők, rétek, mocsarak pusztulását. Huszonöt év óta dolgozik, mint szakíró. Közleményei főleg madártani, de egyéb állattani, növénytani, földtani és földrajzi, sőt mint a fegyverek kedvelője elméleti és gyakorlati ballisztikai és fegyvertani témákat is ölelnek fel. Mégis a természet megismertetése úgy a fiatalság, mint a felnőttek körében a legfőbb életcélja. Dolgozataiban és előadásaiban, amelyekben a hazai és külföldi faunákat ismerteti, mindig csak azt hangoztatta, hogy alkossunk védett területeket, rezervátumokat, amíg nem késő, mert rohamosan közeledünk a tizenkettedik órához. Ugyanezt tette külföldi kongreszszusokon, nevezetesen Luxemburgban, Brüsszelben, Genfben és Budapesten, ahol a nemzetközi szakkörök figyelmét hívta fel hazánk pusztuló állatvilágára s egyszersmind javaslatokat tett, hogy részben a nemzetközi kongresszus, részben a nemzetközi madárvédelmi komité vagy közvetlenül, vagy a népszövetség útján kísérelje meg rábírni a magyar kormányt arra, hogy pusztuló természeti kincseink védelmére rezervátumokat létesítsen. íme előttünk áll egy vidéki gimnáziumi tanár negyedszázados áldásos természetvédelmi munkássága.

10 Távol minden nagyobb kultúrközponttól, múzeumtól, könyvtártól, a vidéki középiskola szűk keretein belül nagyobb munkásságot fejt ki, mint sok más fővárosi szakember. Állami és társadalmi támogatás nélkül, saját szerény tanári jövedelméből beutazza egész Európát, hogy személyi tapasztalásból megismerje a világ legmodernebb természetrajzi és természetvédelmi intézményeit, berendezéseit és a védett területeket. Bárhová is hozza a sors, mindenütt megszakadásig dolgozik, tollal és szóval hirdet, szervezi a társadalmat, ifjakat és nagyokat, mindenkit a természet szeretetére és megbecsülésére buzdít, életrevaló javaslatokat tesz és memorandumokat ír és mindezt teszi külön jutalmazás és felsőbb meghagyás nélkül, saját elhatározásából, magáért a természetért és pedig az emberi kéz által meg nem hamisított, eredeti szűzies természetért. Köszöntjük Nagy Jenő dr.-t lapunk hasábjain természetvédelmi munkásságának huszonötéves évfordulóján és szívből kívánjuk, hogy mint ornithológusvadásznak és pákásznak mennél előbb legyen módjában újból bebarangolnia a bácskai és aldunai mocsarakat és láperdőket Mohácstól le Pancsováig. A TERMÉSZETRAJZI KOHOLMÁNYOK«KÖRÜL. írta: Borsodi László. Gaál István dr.»természetrajzi koholmányok«című értekezését olvasom»a Természetiben. Tárgyalja az állatok öngyilkosságának kérdését. Dalmady Zoltán véleményével szemben hivatkozva Darwin és Brehm véleményére nem tartja teljesen kizártnak némely állatok öngyilkosságát. Felhozza, hogy maga is tapasztalta, hogy az öregkorában elfogott erdei szalonka s a zöldlábú vízityúk éhségsztrájkban pusztultak el. Es feltevése szerint ilyen csökönyös élelemvisszautasítás következtében vesznek el azok a kutyák, lovak is, amelyekről a mende-monda azt hiszi, hogy hűségük, ragaszkodásuk, illetve az ezen érzelmek nyomán fakadt bánat okozza halálukat. Megállapítását így végzi:»ezek a példák eléggé igazolják, hogyha nem is a gazda halála miatt való bánkódás, hanem valamelyes konok eltökéltség csakugyan képessé teszi egyik-másik állatot a halálig való koplalásra. Ez pedig mégsem egyéb öngyilkosságnál. Az állat is tud tehát öngyilkos lenni, erre azonban az éhhalál az egyetlen módja.«en nem vagyok természettudós. Csak a nagy természetben nyitott szemmel barangoló vadász. Tehát nem célom (ezt szerénységem s idevágó tudásom csekélysége egyaránt tiltja), hogy nagyarzenálú tudósokkal vitába szálljak. Mégis engedtessék meg, hogy mint állatszerető vadász a fentiekkel szemben én is elmondjam legszerényebb elgondolásomat. A lelkiség egy bizonyos alsóbbrendű fokát nagyon sok emlőstől, különösen a kutyától nem lehet megtagadni. De még a rovarvilág egyes fajtáitól sem. Isten kegyelméből elég hosszú vadászéletem folyamán különösen a vizslával nőtt össze a szeretetem. Neveltem, tanítottam magamnak tizennégy vizslát. Volt közöttük nem egy, amelyet vadásztársaim csodálva bámultak. De rá is szolgáltak hírükre, mert egyikmásiknak értelmessége, okossága sokszor magamat is ámulatba ejtett. Igaz, mindig úgy bántam kutyáimmal mint az okos szülő gyermekeivel... Ha gyalogosan indultam vadászatra, valóságosan beszélgettem egy-egy talentumosabb vizslámmal. Es négy-ötéves korában legtöbbje meg is értett. Akadt a sok között kevesebb intelligenciájú is, de a ragaszkodásban, hűségben mondhatom valamennyi egyforma volt. Es ez a soha meg nem ingó érzelmi tulajdonság nem lehetett más, mint az én irántuk való szeretetemnek tükörképszerű visszaverődése. Azok a meglátások, amiket én kutyáim szeméből, szem- és arckifejezésük árnyalataiból kiolvastam, arra indítanak, hogy Gaál dr. konklúziójával szemben a legtiszteletteljesebb megkövetéssel ellenvéleményt kockáztassak. Ugyanis erős a hitem, hogy a kutya a gazdája sírján (ilyen esetet több szavahihető embertől hallottam) nem éhségsztrájkban pusztul el, hanem a hűsége nyomán fakadt bánatában. Ezt pedig nagyon természetesnek tartom. Mert: az éhség kielégítésének vágya a legelőször nyilatkozó alsóbbrendű általános ösztön. Ennek életfentartó indítékára szinte akaratlanul hajlik minden teremtett élő lény. És minél alacsonyabb rendű vagy minél fiatalabb az állat, annál ösztönösebben. De talán csak addig, míg a lelkiség egy magasabb, avagy ha úgy tetszik mélyebb érzése föléje nem kerekedik. Az állatlélek alsóbbrendű, tehát ösztönös érzései szinte kivétel nélkül közvetlenül nyilvánulnak. Ilyenek : a panasz, megtorlás, figyelmeztetés, tehát az éhségkielégítés vágya is. Míg a magasabbrendű érzések (ragaszkodás, hála, önmegtagadás) a nagyobb értelmiségű állatoknál mint pl. o. a ló, kutya, valamelyes kisebb fokú gondolkozásra engednek következtetni. Az értelemnek ezen az elismerem primitív munkáján már a folyamatosság bizonyos ismérveit vehetjük észre. A magasabb értelmiségű állatoknak, p. o. a kutyának szerény véleményem szerint elfogadható bizonyos fokú gondolkodási folyamatosságát néhány példával világítom meg. Első kutyám, a Hektor, (tisztavérű pointer és német keresztezés) míg kétéves koráig állandóan mellettem élt, olyan ragaszkodó, hűséges volt, aminő akármelyik későbbi, szeretettel gondozott vizslám. Új állomásomra egyelőre nem vihettem magammal. Egyideig annyira búsult utánam, hogy már elpusztulásától tartottak. Azután lassan felejtkezett. Mikor két hónap multán ismét hozzám került, sose tapasztaltam többé az előbbi nagy hűségét. Úgy élt mellettem, mint valami bérért szolgáló cseléd. Egyszer a három kilométernyire eső szomszédos pósvárpusztai gazdatiszt kérte el tüzelésnek indult szukájához. Egy hét múlva került haza. Es nemhogy a viszontlátás örömét vettem volna rajta észre, hanem délután két óra tájon, mikor foglyászni készültem, hűlt helye volt... Rögtön küldtem érte a cselédemet. Egy jó óra multán a határban találkoztunk. Pirongatásomra

11 nem mutatott semmi szégyenkező megbánást. Vizslakötelességét azonban mint egyébkor kifogástalanul teljesítette. Hanem a pósvári kirándulásait szinte hetenként megismételte azután is. Nagy bosszúságomra sokszor kellett érte küldenem, ha vadászni akartam. El is ment tőle a kedvem. Hamarosan eladtam Keglevich Gyula grófnak, Pétervásárra. Elkerülése után félévre a grófi park Ivádra vezető gyalogútján találkoztam vele. Egyedül ballagott a gyalogutat átszelő gondozott kocsiúton a kastély felé. Talán új gazdája nyomát szimatolta. Tíz-tizenkét lépésre lehetett tőlem. Lépéseim zajára megállt és felém tekintett. Rászóltam : Hektor kutyám! Szavaimra egy pillanatig figyelőre emelte fülét, aztán egy semmibevevő pillantást vetett reám s otthagyott, mintha sose látott volna. A Hektor volt a legkitűnőbb apportőrvizsla azok között, amiket életemben ismertem. Nem volt olyan pici elvesztett vagy készakarva elhagyott tárgy, amelyet meg nem talált s el nem hozott. Még több kilométernyi távolságból is. Megengedem, hogy az elhozásnak hasonló kisebbnagyobb készségét minden értelmesebb vizslával el lehet érni. Nekem is volt sok más jó apportőr kutyám, de az elhozásban soha egy sem érte utói a Hektort. Pedig ő volt az első sajátidomítású vizslám s akkor még nem ismertem az idomítás sok apró csínját-bínját. Nemközönséges talentumára legjobban rávilágít az alábbi eset. Egy augusztusvégi délután a leleszi Alsoki-berek alatt foglyásztam a Tárna két partján elterülő rét sarjújában. A nagy fogoly csapatból, első felrepülésén, kettőt lőttem le. A foglyok bevették magukat a Tarnapart nádasába s alkonyatig, nyolcszori felverésükön, csak egyet tudtam belőlük lecsípni... A foglyokat haza kellett volna vinnem, mert egy kedves vendégünk ígérkezett vacsorára. Ahogy indulni akarok, eszembe jut, hogy másnapra a pétervásári plébános kért egy nyulat... Alkonyodott, hát bokrászásról már szó sem lehetett. Csak egymódon reméltem a nyulat megszerezhetni : lesreülve, a berek alatt. Igenám, de akkor hogyan kerül haza a mi vacsorára valónk?... Megpróbálom, hátha a Hektor hazavinné. A három foglyot zsineggel jól egybecsomóztam, azután szájába adtam kutyámnak s a gyalogúton hazafelé mutatva biztattam : Eredj, kutyám, vidd haza szépen! Hangomra élesen figyelve, de tanácstalanul meredt rám a tekintete. Nem mozdult. Akkor előre indultam s jobbom lendítésével mutatva az irányt, újra biztattam: Eredj, kutyám, vidd haza szépen! Es megértett. (Pedig az apportírozásnak ezt a módját soha elő se vettem nála.) Pár perc alatt nagy iramban tűnt el a szemem elől. Azt hittem, hogy perc múlva visszajő hozzám üresen. Azonban nem jött. Egy kis félóra alatt szerencsésen meglőttem a papom nyulát, egy másik félóra múlva meg én is hazaértem a nyúllal. Otthon vendég barátom fogadott, meg a feleségem méltatlankodása : A Hektor ezelőtt egy órával megjött a fogollyal. De bevitte házikójába, letette maga elé és azóta senkit közelébe nem enged. Mosolyogva hallgattam a panaszt. Azután rászóltam kutyámra : Hektor, hozd ide szépen! és a másik pillanatban a fogolyköteg kezemben volt... A kilencszázas évek végén a kitűnő orrú s máskép is nagytehetségű pointer Foglyász volt a kedves vadászcimborám. A reggel félnyolci s délután félkettői távozásomat (akkor indultam tanítási óráimra) fel se vette. Ha azonban háromnegyedtizenkettőkor vagy délután félötkor nem érkeztem haza, nyugtalanság fogta el. Ilyenkor bekéredzett az ebédlőbe. Megvizsgálta a fegyvertáblát s ha azt hiánytalannak találta megnyugodott. Hasonlókép cselekedett akkor is, ha néha, vakációs napokon, nem vette észre hazulról való távozásomat. Mikor vadászathoz öltöztem, kérdő tekintettel sodormánkodott, reszketett mellettem. Bokrászó kirándulásom előtt nyájasan biztattam : Eljössz te is, kutyám. Ilyenkor egyet szűkölt örömében s nyugodtan várta az indulás idejét. Mikor meg cserkészésre, vagy hajtóvadászatra készülve tréfásan magyaráztam neki, hogy : Most te nem jössz el, kutyám, mert megölhetne valami irtózatos vadkan, szomorúan sompolygott el mellőlem s úgy vágta magát rendes fekvőhelyére, hogy szinte koppant. * Szakasztott ilyen a viselkedése az unokájának, a mostani tízéves Rick kutyámnak is. A múlt őszön a Nagykunság egyik tanyájára készültem az öcsém másféléves magyar vizslájával, a Matyival. Mikor Ricknek tudtára adtam, hogy itthon marad, szomorúan ballagott helyére s tőle való elköszönésemkor még csak a tekintetét sem emelte rám. Öt napig voltam távol. Az öreg hűséges az első és második nap nem evett. A harmadik napon keveset, a negyedik s ötödiken megint semmit. Hiába biztatta, becézte a feleségem, letörött szomorúan feküdt a helyén ; csak keserű panasza tört fel olykor egy-egy hosszú szűkölésben... Mikor hazaérkeztem, észre sem látszott venni. Hosszas nyájaskodó csalogatásomra vánszorgott hozzám. De akkor aztán kitört az igazi én-je : felragyogott a szeme s megbocsátása jeléül boldogan nyalogatta kezemet... * * Nekem az az erős hitem, hogy az ilyen állatlelkiség nézőpontjából magasabb értelmiségű állatok nem éhségsztrájkban, hanem bánatukban pusztulhatnak csak el.

12 A HÚSEVŐ NÖVÉNYEK. írta : Horváth Károly dr. A»húsevő«szó tán nem is helyes, mert emberi fogalmak szerint az evéshez többé-kevésbbé kialakult»száj«is szükséges. A húsevő növényeknek pedig nincs szájuk. Sokkal helyesebb»húsemésztő«növényeknek nevezni őket, mert a leveleikre került állati anyagokat (húst, vért, sajtot, tojást stb.) megemésztik igazában. A leveleiken levő kis szőrök ugyanis emésztő A hízó-ka levelének erősen nagyíiolt keresztmetszete. Ward 1. I. felvétele. nedvet választanak ki, amely hasonló, sőt majdnem azonos az ember gyomrában levő emésztőnedvvel! Rovarevő növényeknek is nevezik őket, mert a természetben rendesen rovarokkal élnek. Régen ismerik már a húsevő növényeket, de behatóan csak Darwin óta foglalkoznak velük. Még 1769-ben történt, hogy John Ellis angol természetbúvár Észak- Amerikából származó különös növényt, a Vénusz légycsapóját, elküldötte Linné Károly-nak, az akkori idők leghíresebb természettudósának. Levelében ezt írta Linné-nek:»Éz a növény, melyből egynéhány szárított levelet és virágot, valamint a pontos rajzát is küldöm, a rendestől eltérően táplálkozik. A levelek felső lapját sok, parányi, piros mirigy takarja, melyek talán valami édes nedvet választanak ki és ezzel az apró állatokat magukhoz csalogatják. Abban a pillanatban, amint a rovar a levélre száll és lábaival megérinti azt, a levél két karéja az inger folytán megmozdul, összecsapódik, a levél szélén levő tüskék egymásba fonódnak. Ezzel az állat fogva van, ami egyúttal halálát jelenti.«abban az időben még nem izgatta az embereket az ilyen növényélettani jelenség. Még Linné is beérte azzal, hogy az egérfogóról nevezte el: Dionaea muscipula-nak, a sajátságos jelenség okait azonban nem kutatta. Hasonlóan járt nem sokkal később 1782-ben egy német orvos, Roth is, aki egyik kirándulásán Németországban a harmatfű húsemésztő, rovarfogó tulajdonságát fedezte fel. A vérpiros levelek tele voltak ráragadt rovarokkal. Érdekelni kezdte a dolog, hazavitt magával néhány példányt és cserépbe ültette. Azt tapasztalta otthon, hogy a harmatfű levelei, akárcsak a lépesvessző, a rászálló rovarokat megfogják és néhány nap múlva eltűnik a rovarok, bogarak lágy, puha testrésze és csak a kemény kitinváz, a lábak, szárnyak maradnak vissza. Mindennap megfigyelte növényeit, látta, hogy hozzájuk más nem nyúlt, tehát a bogarak, legyek, szúnyogok, szitakötők testét más nem emészthette meg a harmatfű levelein kívül. Ézt nyilvánosságra is hozta, de hiába fáradozott, nemhogy a nagyközönséget, de még a növénytan kutatóit, a botanikusokat sem tudta meggyőzni. Ne csodálkozzunk ezen, hisz olyan dolgokról nem tudtak még akkor az emberek, amiről ma már az elemi iskolákban is hallanak. Darwin Károly-nak, a minden idők egyik legnagyobb természetbúvárának kellett eljönnie, hogy megdöntse a sok, százados előítéletet ben jelent meg Darwin-nak»Rovarevő növények«c. műve, amelyben kimutatta, hogy vannak olyan növények, amelyek éreznek, mozognak és állati módon táplálkoznak. Őt is megtámadták a hitetlenek, de Darwin a tudomány fegyvereivel, mélységes élettani tudásával minden támadást visszavert. Azóta tanulmányozni kezdték a húsemésztő, rovarfogó növényeket és már több mint 350 fajt ismernek. Él belőlük vadon néhány faj Magyarországon is.*) Nagyon sok vízjárta helyen, a Tisza, Duna mentén sok tóban (például Vácott a Derecske-tóban), mocsárban megtaláljuk a rencét (Utricularia vulgáris). Sárga virágai, sallangós levelei hamar elárulják. Ha kivesszük a vízből, a levelek alatt halványzöld, borsószem nagyságú hólyagokat találunk, amelyekről régente azt tartották, hogy úszószemei a növénynek. Vegyük elő a kis kézinagyítót, esetleg éles késsel messük szét az egyik hólyagot. Látjuk, hogy a hólyagon nyílás van és ezt a nyílást merev szőrök szegélyezik. A hólyagot folyadék tölti ki, de az nem tiszta víz és apró vizi állatok hullái úszkálnak benne. Éz a tünemény arra figyelmeztet, hogy a hólyagok semmiesetre sem úszószervek, hanem kelepcék, csapdák, A Vénusz iégycsapója tűt tart összecsukódott levéllemeze között. Ward I. 1. felvétele. amelyekbe a gyanútlanul úszkáló apró rovarok könnyen bemehetnek, akár az egerek a drót-egérfogóba, de kijönni azután már nem tudnak. Némelyek csakhamar *) A budapesti egyetemi növénykert üvegházaiban szép n a gy gyűjteményt láthatunk belőlük. Az állatkerti üvegházban is szép Nepenthesek vannak. Szerk.

13 pusztulnia, hogy teste tápláléka legyen annak az ártatlannak látszó növénynek. Mert az Aldrovanda nem kedvtelésből halászik, hanem kényszerűségből, hogy a csapdájába esett állatok testéből megkapja azt az anyagot, amit rendes táplálkozás mellett nélkülözne. Ez az anyag az állati test (hús, vér) leglényegesebb alkotóeleme, a fehérje főrésze, a nitrogén. Hogy az Aldrovanda a megfogott állatok testével táplálkozik és azt meg is emészti, az a körülmény bizonyítja, hogy a csapdába került állatok testéből néhány nap múlva csak azok kemény, fel nem oldható váza marad vissza, a puha testrészek eltűntek mind. Hová lesz a megfogott állatok felbontható része? Nyissunk fel néhány becsukódott levelet! Bennük a megfogott állatokat jóformán minden állapotban vizsgálhatjuk. A becsukódás után ugj'anis a levél felületén levő mirigyek nyálkás anyagot választanak ki, melyben a vergődő állat megfullad. Azután ugyanazoknak a mirigyeknek a váladéka feloldja az állat puha testrészét, amely ugyancsak ezeknek a mirigyeknek a révén a növény testébe kerül. A rovarfogáshoz idomultak az Aldrovanda levelei. De csak a csúcsi részen levő négy-öt levél foghatja meg a rovarokat és ezt is csak egyszer teheti. Ebből azonban semmi hátrány sem származik az Aldrovandára, mert csúcsi részén állandóan új leveleket fejleszt, miközben az elöregedett levelek szárukkal együtt elhalnak és leválnak a növényről. Több rovarfogó növény él a Magas-Tátrában is. A rence szabadon lebeg a tó vizében. Teklenburg I. rajza. még aznap elpusztulnak, mások azonban 4 5 napig is elkínlódnak, míg vagy éhenhalnak, vagy pedig megfulladnak. Testük azután oszlásnak indul baktériumok hatására. Az így elpusztult állatok puha, lágy részei feloldódnak. Ezt az oldatot azután a hólyag belső falán levő sejtek felveszik, felszívják és a növény testébe szállítják tápláléknak az edénynyalábok. A tudósok kísérleteikkel megállapították, hogy a rencének erre az állati testekből származó táplálékra szüksége van, mert állati táplálék hiányában csak tengődik, nem fejlődik rendesen. A hólyagok sok állatot is iparkodnak megfogni, mert volt már rá eset, amikor egy 15 cm nagyságú rence másfél óra alatt 270 apró vizi állatot is megfogott. Dél-Európából származott hozzánk az Aldrovanda nevű húsemésztő növény. Gyökere ennek sincs, akárcsak a rencének. Egész testével belemerül a vízbe csak zöldes virágai kandikálnak ki. Levelei úgy egy cm. nagyságúak és erősen állanak a száron. A levél alsó része nyélre emlékeztet, felső része azonban karélyos és két félre terül szét, akárcsak a nyitott könyv két lapja. A levél szélén merev sertéket (öt-hat), beljebb apró, gömbös mirigyeket találunk, a levéllemez közepén pedig igen érzékeny pillás szőröket. A lehető legkisebb érintésre a levéllemez két karéja hirtelen összehajlik és jaj annak az ügyetlen apró vizi állatnak, amely közéjük került. Nincs onnan menekvés, hasztalan minden erőlködés. Ebben a ravaszul kieszelt csapdában el kell A rence természetes nagyságban. Ward I. I. felvétele. A tőzeglápos, mocsaras területeken, például Tátrafüred, a Szentiványi-, Csorba-tó környékén találjuk az ibolyakék virágú hizókát f (Pinguicula), amely sárgászöldes, a szélein behajló húsos leveleivel szorosan ráfekszik a tőzegmohára. Levelük alsó lapja sima, a felsőt enyves váladék borítja. Amelyik rovar idekerül, az elveszett. Méznek

14 hiszi valószínűleg a messziről csillogó anyagot, mikor azonban reálép, csalódva el akar távozni, de már nem lehet. Mozgolódása, evickélése közben mindig jobban és jobban bekeni magát. Mindig több és több váladék A rence erősen nagyítva. Ward I. I. felvétele. rakódik a lábára, testére, úgyhogy végül már mozogni sem tud, odaragad egészen. Vergődő testét az enyves folyadék teljesen betakarja, mert a levél mozgatása közben mindig több és több ragadós anyagot választ ki. Az az apró kis állat, mely néhány perccel ezelőtt még ragyogó napsugárban fürdött és örült az életnek, már megfulladt, elpusztult. Ezután a levél két széle lassan ráhajlik és ráborul a szerencsétlen áldozat holttetemére, mintha halotti szemfedő volna. Pedig ezt is csak azért teszi, hogy annál jobban biztosítsa magának a rablott zsákmányt. A rovarfogás, a vadászat sikerült, kezdődhetik a lakoma, az emésztés. Az enyves nedvet kiválasztó, nagy kalapos gombához hasonló mirigyek beszüntetik működésüket. Munkába állanak a sokkal kisebb, gombhoz hasonló mirigyek, amelyek a megfogott állat testét emésztőnedvvel vonják be és annak minden puha, felbontható részét feloldják, majd magukba szívják. Minden sikerült fogás után néhány nap múlva újra szétnyílik a hízóka levele. Akkor a felszínen ott látjuk az elpusztult rovar vázát, amit a szellő csakhamar lesodor onnét. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a rovar helyett húst, vért, tojást, sajtot teszünk a levél felszínére. Próbáljuk becsapni. Tegyünk például üvegszilánkot, hajat, vagy más meg nem emészthető tárgyat a levélre. Izgatásra működni kezdenek az enyves nedvet kiválasztó mirigyek, de csakhamar reájön, megérzi a növény azt, hogy becsaptuk, a levél felszínén levő tárgyak emészthetetlenek. Erre szépen kitárja levéllemezét, hogy a szél vagy az eső leseperje onnan a reáhullott tárgyat. A tudósok újabb megfigyelései szerint a levelek mozgásjelenségeit nem a rovarok kapkodó mozgása, hanem nyilvánvalóan vegyi inger okozza, mely a rovar testéből indul ki. Mert a levelek mozgását az is kiváltja, ha gombostűfej nagyságú sajtot, tojásfehérjét, húst teszünk a levélre. Ez nem okoz rángatódzó mozgást. A mirigyszőrök azonban ekkor is úgy mozognak, mint mikor légy száll a levelekre. A mirigyszőrök még a fejüket is ráhajtják a tojásfehérje darabkára, sőt még a levél lemeze is behajlik, ha nagyobb darab húst, sajtot, tojásfehérjét teszünk reá. Hogy nem a nyomástól ered az inger, azt könnyen kimutathatjuk, ha egy földrögöcskét vagy zsemlyedarabot teszünk a levélre. A mozgásokat csak bizonyos vegyi összetételű anyagok (fehérjék) váltják ki. A hízóka, amit meg tud szerezni a földből és a levegőből, azt onnan meg is szerzi. De rendes úton nem kap elegendő mennyiséget egyik lényeges alkotórészéből, a nitrogénből, mert az a tőzegmohás lápokban vajmi gyéren van. Ezért rovarfogásra adta magát, mert azok testében, mint minden állati húsban, bőven van nitrogén. Csakhogy sem a hízóka, sem a többi rovarfogónövény nem táplálkozik csak hússal. Csupán csak táplálékukat egészítik ki vele. Rendes fejlődésükhöz azonban feltétlenül szükségük van kellő mennyiségű fehérjére, a fehérjét tartalmazó húsra. Ha hús nélkül próbálják tenyészteni őket, amint azt kísérletképpen már sokan megpróbálták, nem pusztulnak ugyan el, de csak nyomorúságosan fejlődnek. A hízóka levelei sem élnek sokáig. Nyaranta átlag ötször cseréli ki őket a növény. Amelyik levél már egyszer fogott rovart és azt meg is emésztette, a levél széttárulása után nem tud újból rögtön működni, hanem néhány napig pihenni kénytelen. SZOBANÖVÉNYEK ÉS KERTIVIRÁGOK Rovatvezető: Szabó Zoltán dr. egyet nyilv. r. tanár. A NÖVÉNYEK MAGVAINAK CSIRÁZTATÁSA ÉS VETÉSE. A növénykedvelőknek élvezetet nyújt a már bizonyos korú növények továbbnevelése és gondozása is, de mégis csak az okozza a legnagyobb élvezetet, ha valamely növényt magról neveltünk fel. Ez a felnevelés az igazi próbaköve a gondosságnak és a szeretetnek. Ezt a szeretetet és gondoskodást a kis növényke kelése és felcseperedése százszorosan inkább meghálálja, mint a nagyobb növény, mert sokkal változatosabb örömökben részesít. Az élettelennek látszó magból, ha azt kellőképpen kezeltük, új élet fakad és ez minden nap új meg új meglepetéssel gyönyörködtet. A földből előtörő rügyecskék, a rügyekből fejlődő levelek, új hajtások, ezek alakváltozásai, növekedései, mozgásai együttesen a növények gyermekkorát teszik, annak minden bájosságával. Még a legközönségesebb növény is, amelyre nem sok ügyet vetnénk künn a természetben, csecsemőés gyermekkorában bájos és kedves. Annál inkább lebilincsel bennünket annak a növénykének a fejlődése, amelyből valami kedves szobanövényünk vagy kertivirágunk kibontakozását várjuk. Ennek ellenére csak kevesen foglalkoznak szobában magvetéssel és neveléssel, pedig nem olyan ördöngös mesterség ez sem, de persze csak akkor, ha nem választunk különösen

15 igényes növényeket. Akinek virágos vagy konyhakertje van és azt maga kezeli, bizonyára már annyira hozzászokott ahhoz, hogy a nagy tömeg magból sok növény fejlődik, hogy nem is kíséri figyelemmel az egyes példányok kezdeti fejlődését. Erre inkább a szobában vagy kis üvegházban nyílik alkalom, ahol egész sorát az egyszerű kísérleteknek elvégezhetjük, nagyobb berendezés nélkül. Első próbául akármilyen közönséges növény magva, néhány tökmag, paszulymag vagy gabonaszem megfelel, ha az még csiraképes. Éppen ez a csiraképesség az, ami kísérletünk sikerének egyik fő előfeltétele. Bárhonnan is szerezzünk be magot, mielőtt annak nagyobbmérvű elvetését kezdenők meg, arról kell meggyőződnünk, hogy az kellő csiraképességű-e. A megbízható helyekről, megbízható kereskedésekből beszerzett mag rendesen jó csiraképességű. A kereskedések megbízhatóságának több feltétele is van. Elsősorban is az, hogy valóban annak a növényfajnak a magvát adják, amilyent kívántunk, amilyennek a mag jelezve is van és a kis papírzacskó, amelyben a magvakat árusítani szokták, valóban annak a növénynek a magvát tartalmazza, amelynek a neve rajta van. Fontos az is, hogy a zacskó csakis annak a növénynek a magvát tartalmazza, vagyis ne csak azonos legyen, hanem tiszta is legyen, ne legyen más növények magvával vagy szeméttel keverve. Ehhez járul a csiraképesség is, vagyis a magvak ne legyenek holtak, hanem életképesek. A magvak ugyanis látszólagosan élettelennek tűnnek fel, mert nyugalmi állapotban vannak és ezt megőrzik mindaddig, amíg a csírázáshoz alkalmas körülmények közé nem jutnak, pl., ha szárazon tartjuk azokat. A magvakban a nyugalmi állapotban lappangó élet van, amely hosszabb-rövidebb ideig eltart. Mennél hosszabb ideig vannak a magvak ilyen állapotban, annál több lesz élettelenné, míg végre az egész tömeg elveszti a csiraképességét. Lelkiismeretlen kereskedők régi raktári árut is eladnak és a vevő hibájául rójják fel, ha a magvak nem csíráznak. A legtökéletesebben a közvetlenül megelőző időszakban termett magvak csiráznak, vagyis ezeknek majdnem mindegyike kicsírázik. A csirázóképesség kipróbálása egyszerű kísérlettel történik, ami a legtöbb kertinövénynél beválhat. Ez a kísérlet olyképpen vezet sikerre, ha megadjuk amagnak mindazt a kelléket, ami csírázásra bírja. Elsősorban is kellő vízmennyiségre és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A víz és a meleg hatása alatt a magban felhalmozott táplálóanyagok oldódni kezdenek és a magban lévő kis csira fejlődésnek indul. Ha a magvakat langyos vízbe helyezzük, úgy hogy azokat a víz beborítsa (pl. pohárban), csakhamar azt tapasztaljuk, hogy a magvak felduzzadnak, vagyis a vizet magukba veszik, miközben rendesen meg is puhulnak. A megduzzadás után, ami rendesen 24 óra alatt bekövetkezik, a magvakat a vízből ki kell vennünk, mert különben a magvak a vízben megfulladnak, majd rothadásnak indulnak. A megduzzadt magvak rendszerint csiraképesek, vagyis megindul belőlük a csira elő törése. Hogy ez megtörténhessék, alkalmas módon kell elhelyeznünk a növényeket. Tányérra tiszta itatóspapirost fektetünk és ezt benedvesítjük. Erre a nedves itatósra szórjuk el a megduzzadt magvakat. Hogy a kiszáradás ellen megvédjük ezeket, le is boríthatjuk őket még egy nedves itatóspapirosdarabbal (vagy szűrőpapirosdarabbal), esetleg üvegbúrával (erre alkalmas a sajttartóbúra tányérjával együtt). Felhasználhatjuk erre a célra a lekváros üveget is, amelynek a száját tüllel, receszövettel kötjük le és vízzel töltjük meg színig. A tüllre helyezzük el a magvakat. Ezt a»készüléket«is jó üvegburával lefedni a kiszáradás ellen. Ha elég melegen, 20 fok körüli hőmérsékleten tartjuk a magvakat és a papirost időnként megnedvesítjük, úgy azokon hamarosan észrevesszük a benne levő kis csira mozgolódását, mert hamarosan kidugja a mag bizonyos pontján kis gyökerecskéjének csúcsát. Ezután már napról-napra figyelhetjük e gyökerecskék növekedését, majd az első levelecskék, a sziklevelek megjelenését, az első rügy kiemelkedését. Ezalatt el ne feledjük a bura leemelésével a buraalatti elhasznált levegőt kiszellőzni. A bura pereme alá kis dugót vagy cserépdarabot is tehetünk, hogy légáramlás keletkezzék a burában. Magkereskedésekben árulnak külön csiráztató üvegburákat megnedvesíthető agyagtányérokkal, amelyek jól használhatók a csiráztatás céljára. A csirabújás kezdetének ideje növényenként változó. Némely növény már egy-két nap múlva, mások csak hetek múlva, a pálmamagvak néha hónapok múlva kezdenek csak csírázni. Azt is tapasztalni fogjuk, hogy nem minden mag csírázik ki egyszerre, hanem fokozatosan egymásután. A csiráztatáskor tehát két dologra kell ügyelnünk : 1. hogy hány mag csírázik ki száz közül, 2. hogy milyen erélyességgel történik a csírázás. Ha a kicsirázott magvak száma száz közül közel jár a százhoz, úgy a csiraképességgel meg lehetünk elégedve. Ha ellenben viszonylagosan kevés csirázik ki, úgy már nem kifogástalan az anyagunk, mert pénzünkért sokkal kevesebb életképes magot kaptunk, mint ahány darabot vettünk. A csirázás erélyével is úgy vagyunk, hogy mennél hamarább csirázik ki valamennyi mag, annál egyenletesebb, jobb az anyagunk, tehát annál egyenletesebb lesz a vetésünk is. Ha a csiráztatás kísérletéhez használt magvakat vetésre is fel akarjuk használni, úgy a csírázni kezdő magvakat, amikor azokon a gyökerecske csúcsa kibújt, ne hagyjuk tovább a csiráztatóban, hanem helyezzük el azokat az előkészített cserép vagy faládika földjébe, hogy a fejlődő gyökerecske behatolhasson a földbe és táplálékot keressen magának. Ha nincs okunk a próbacsiráztatásra, úgy a magvakat felduzzasztva egyenesen a földbe vethetjük. A vetéshez alkalmasak a lapos cseréptálak. Lombföldet egyötödrész homokkal fellazítunk, jól összekeverjük, vízzel átgyúrjuk és vele a cseréptálat megtöltjük, de nem egészen színig. A föld felületére szépen rendben, egymástól távolabbi sorokba helyezzük el a beáztatott magvakat, eldobva a fel nem duzzadtakat vagy a láthatóan üreseket. Az így elvetett magvakat vékony szitált földréteggel borítjuk be. Az igen aprószemű magvakat, mint pl. a Gloxiniák vagy Begoniák magvait nem vetjük kézzel, hanem kártyapapirosból hajlított vályúból szórjuk rá a földre és be sem takarjuk ezeket. Ha a vetéssel végeztünk, finom permetezővel öntözzük meg a föld felszínét, de óvatosan, nehogy kimossuk a magvakat, amikor azok a vízzel elfolynak. Öntözés után a cseréptálat lefedjük üveglemezzel, hogy a páratelt levegőt biztosítsuk. Ezt az üveglemezt naponta leemeljük szellőzés és tisztogatás, öntözés végett. Addig, amíg a talaj felett meg nem jelennek a kis levélkék, nem kell világosra tenni a tálat, de amint a levelek kibújtak és vetésünk kikelt, világosságról is kell gondoskodnunk. Kis vetésünk apró csemetéi hamarosan zöld sorokba rendeződve várják a további gondozást, amiről legközelebb írunk! Szabó Zoltán AQUARIUM TERRARIUM A HALAK ÉLELMEZÉSE. írta : Szombath László. Az aquariumban levő halak élelmezése az aquarium gondozásának egyik legkényesebb része, mert ennél fordulhat elő a legtöbb hiba. A víz megromlása, a halak pusztulása, a leggyakrabban a hibás etetésnek a következménye. Az ajánlott többféle haltáplálék közül nehéz kiválasztani a legmegfelelőbbet és a kezdő nem tudja mivel etessen. A legkönnyebben beszerezhető, bár nem a legjobb, a nyers lóvagy marhaszív, ezek hiányában sovány ló-, marha- vagy borjúhús. A húst éles késsel gyengén megkaparjuk és a késen maradt finom húsrészecskéket adjuk a halaknak. A készen kapható úgynevezett száraz eleségek közül a»piscidin«-t használjuk leginkább, mely a szemcsék nagysága szerint négyféle fokozatban kapható a halak termetéhez mérten. Jó a»geha«is, mely az előbbihez hasonló. A piscidin főanyaga szárított állati agyvelő. Újabban nagyon elterjedt a»wawill«is, amely zsírtalanított száraz tej készítmény. Kiváló a Bartmann-féle eleség szárított hal- és rákhúsból, apró vízi állatkákból, rovarokból, mely ugyancsak többféle nagyságban készül. Az itt felsorolt haleleségek bármelyik állatkereskedésben beszerezhetők. Ezeken kívül van még többféle szárított eleség is, általánosságban azonban az ilyen készítmények mind megegyeznek abban, hogy használat előtt langyos vízbe kell áztatni, mert így a halacskák könnyebben emésztik meg. Bár a száraz tápszerek jól használhatók, mégis legjobb a halacskáknak eleven eleséget is adni, mert ez tulajdonképpen a legtermészetesebb táplálékuk. Aki először hall erről, csodálkozik azon, hogy mi lehet az az apró élőlény, amely a kis halacskáknak sokszor parányi szájacskáján befér és azt sem tudja, hogy hol lehet azt beszerezni. Pedig az élő eleség ott van a legtöbb halmentes állóvízben, esővízgödrökben, útmenti árkokban, csak keresni kell. A fáradságot meghálálják a

16 halacskáink. Ha egy edényt vagy sűrű hálót merítünk ilyen vízbe, gyakran hemzseg benne a sok apró állat, az alacsonyrendű rákocskák és pedig leggyakrabban az evezőlábú rákok közül a Cyclopsok, a levéllábú rákok közül a Daphniák. Ez utóbbi néha olyan töméntelen mennyiségben található az egyes vizekben, hogy helyenként nagykiterjedésű barnavörös felhőt képez és egy-egy merítéssel félkilóra valót is kiemelhetünk. Az élő eleség gyűjtésénél csak arra ügyeljünk, hogy lehetőleg halmentes vízből hozzuk azt, mert ott, ahol halak is vannak, csak keveset találunk belőle, mivel nagyrészét a halak felfalják, azonkívül pedig az ilyen vízből könnyen halbetegségeket, élősdieket hurcolhatunk be az aquariumba. Az élelmezésre alkalmas állatkákat sűrű selyemszitaszövetből vagy ehhez hasonló anyagból készült hálóval foghatjuk, amely a vizet könnyen átereszti. A háló lehet cm hosszú, illetve mély, szájnyílása cm átmérőjű, a nyele pedig megfelelően hosszú legyen. Ha megvan az alkalmas terület, kora reggel vagy este naplemente után egy-két lassú húzással rendszerint foghatunk annyit, amennyi néhány napra elegendő. Az összefogdosott eleséget kis szállítókannában (tejeskannában) vagy nagyobb befőttes üvegben vihetjük haza. Lehet a vízibolhát (Daphnia) szárazon is hazaszállítani, mert ilymódon egyszerre többet vihetünk belőle és kevesebb fog elpusztulni. Ugyanis az edényben történő szállításnál csak keveset tehetünk a vízbe, mert a vízibolhának sok oxigénre van szüksége és nagyon rövid idő alatt pusztul el. Ha a kifogott állatkákról a vizet lefolyatjuk (nem rázzuk!), azután egy szűrőpapírra terítve, de nem összenyomva, újságpapírba csomagoljuk, hosszabb szállítást is kibírnak. Otthon a zsákmányt mosdótálba vagy más, nagyobb, sekély edénybe helyezzük, melyben 5-8 cm mély víz van. Az állatkák rövidesen úszkálni kezdenek és hűvös, árnyékos helyen néhány napig eltarthatok. Természetesen nem mind marad élve, bár gyakran olyan jól sikerül a szállítás, hogy egyetlen egy sem pusztul el. Az elhullott állat a fenéken marad és ami egy óra múlva sem éled fel a vízben, azt el kell távolítani. Ezt úgy végezhetjük, hogy az élőket óvatosan átöntjük egy másik edénybe, az elpusztultakat eldobjuk és mielőtt az eleveneket visszatennők, az edényt jól kimossuk. A vízibolha szárítva is jó haleledel és a nyári hónapokban az egész télre való anyagot összegyűjtheti ük. Nagyon jó haleleség a tollas szúnyog (Chironomus) 1-1% cm-nyi hosszú, vörösszínű lárvája, amely a vizek iszapos alján vagy rothadó falevelek között él. Nálunk ugyan az aquariumkedvelők nem nagyon keresik, mert állítólag a halak hasfalát átfúrja, ezt azonban én sohasem tapasztaltam. Arra mégis ügyelni kell, hogy csak egészséges, szép vörösszínű lárvákkal etessünk ; a beteg, sárga vagy fehéres színűeket pedig dobjuk el. Külföldön, ahol az aquariumkedvelők száma bizony jó nagy, egyes városokban egész családok élnek abból, hogy élő eleséget, különösen vörös szúnyoglárvát gyűjtenek a díszhalkereskedők számára. Gödrökben, kerti esővíztartókban nyáron bőven található a dalos szúnyog (Culex) sötétszürke lárvája, azonkívül még késő ősszel is a bojtos szúnyogé (Corethra), mely üvegszerűen átlátszó. Ezeket azonban ne használjuk gyakran, illetve túlságosan, mert különösen az utóbbi az apró halakra veszedelmes is lehet. De kismértékben adagolva, ez is elsőrangú eleség. Iszapos vízfenéken, szennyvízárokban gyakran láthatunk csomókban cérnavékonyságú 3-3% cm hosszú vörösesbarna férgeket, amelyek félig az iszapból összeragasztott kis csövekbe bújva, testük szabad részével ide-oda hajladoznak és a legkisebb érintésre azonnal eltűnnek szemünk elől. Ez a kis féreg a Tubifex, amely szintén nagyon alkalmas a halak táplálására. Néhol nagy területeket borít el a víz fenekén, mint egy-egy vöröses folt, amelyből kis lapáttal vagy merőkanállal egy csomót az iszappal együtt kiemelhetünk. Otthon az egészet egy tálban langyos vízbe tesszük, a vizet kis idő múlva a férgekről leöntjük és helyette jó hideg vizet töltünk rájuk. Erre mind előbújnak és az iszap leülepedése után könnyen kiszedhetjük őket. Vigyázni kell azonban az etetésnél, nehogy túlsókat adjunk, mert azok, amelyek megmaradnak, belefúródnak a talajba, a földet fölkeverik és ezáltal zavarossá teszik a vizet. A trágyadombok körül előforduló, földigilisztához hasonló 4-5 cm hosszú fehér féreg, az Enchytraeus, szintén nagyon jó táplálék és a mi a legfontosabb, könnyen tenyészthető, egyáltalán nem káros a halakra és azt hiszem, a budapesti állatkereskedésekben is beszerezhető. Ugyancsak egyszerű a földigiliszta beszerzése is, de ennél ügyelni kell arra, hogy a kis élénk-vörösbarna színűt használjuk, mert ennek nincs kellemetlen szaga és a halak szívesen eszik. Kis halaknak természetesen apróra vágjuk. Állati eleségen kívül halacskáink közül különösen a ponty, fogasponty és pontylazacfélékből egyesek növényi anyagokat is fogyasztanak és főképen a növények levelén tapadó algákat szedegetik előszeretettel, sőt néha magátanövényt is lecsipdesik. Kenyérmorzsával, darával, ostyával vagy egyéb liszttartalmú anyaggal ne etessünk, mert az a vízben rövid idő alatt megsavanyodik és a vizet megrontja. Azt, hogy az aquariumunk szép legyen és a halaink jó egészségben éljenek, csak úgy érhetjük el, ha az etetésnél is szigorú mértéket tartunk és csak annyi élelmet adunk, amennyit a halacskák rövidesen elfogyasztanak. A felesleget félórán belül el kell távolítani. Ne adjunk szeretetből túlsókat, mert ez a halaknak nem egészséges, a növényzetre pedig káros, mivel az el nem távolított ételmaradékot borító penész lassan a növényeket is ellepi és az ilyen víz megmérgezi a halakat. Élő eleséget se adjunk sokat, mert a kis férgek elpusztulva, bomlásnak indulnak és ez is az előbbihez hasonló következményekkel jár. Különösen a vízibolha etetésénél legyünk óvatosak, mert ez sok oxigént fogyaszt, elvonja ezt a halaktól, azonkívül rendszerint rövid idő alatt elpusztul és gyorsan bomlik. Etessünk mértékletesen és ami a fo, adjunk változatos táplálékot. Ha állandóan egyféle eleséget használunk, egészséges halaink sohasem lesznek. Az egyoldalú táplálás gyakran emésztési zavarokat, az állandó száraz eleség pedig, különösen, ha nincsen jól feláztatva, székrekedést okoz, mely utóbbi gyakran halálos kimenetelű is lehet. A folytonos húsadagolás pedig hasmenést idéz elő, melynek szintén kellemetlen következményei lehetnek. Az sem válik a halacskák egészségére, ha mindig vízibolhával vagy ugyanavval az eleven eleséggel etetünk. A halacskáknak, ha jól akarjuk őket tartani, csak az élelmiszerek gyakori váltogatásával pótolhatjuk azt a dúsan terített asztalt, amelyen a természet rakja eléjük a finom csemegéket. Nagy melegben nyáron etessünk naponként, mert ilyenkor a halak étvágya jobb, télen minden második-harmadik nap, lehetőleg a reggeli órákban és az aquarium egyik sarkában, amit azután a halacskák is megszoknak. Ebbe a sarokba helyezhetjük az ételgyűrűt, amely vékony üvegből vagy celluloidból készül és arravaló, hogy a száraz eleséget egy helyben tartsa. Az eleven eleség beszerzése némi fáradsággal jár, de, aki valóban szeretettel akar foglalkozni az aquariumával csakhamar szórakozást találhat ebben is. Az aquarium nemcsak dísze a szobának, hanem sok mindenre megtanít bennünket azzal, hogy bepillanthatunk a természet műhelyébe és közelről láthatjuk a vízalatti életet, eleséggyüjtés közben pedig lassan megismerjük a nagyobb állóvizek életét is, ahol sok mindent láthatunk és tanulhatunk, amiről addig talán fogalmuuk sem volt. EBTENYÉSZTÉS A VADÁSZ-SPANIELEKRŐL. írta : Nagy László.»Eb a vadász kutya nélkül«tartja a magyar közmondás. Hát bizony van is ebben valamelyes igazság. Kutya nélkül a vad felkutatására csak a tapasztalai áll a vadászember rendelkezésére, amely bizony ezt megint csak tapasztalásból tudjuk nem csalhatatlan, még ha gazdag és régi is. A sebzetten elbújt fácánt, foglyot, nyulat pedig a tapasztalat nem igen tudja a vadásztarisznyába varázsolni, itt kutya nélkül csak a véletlen segíthet. A kisvadvadász, egyéni vadászaton, kutya nélkül amolyan bizonytalanságban tapogatódzó vándor csupán s ha mégis kielégítő eredményt ér el, ezt lövészképességén kívül főleg kilométereket emésztő turista lábának köszönheti. Hosszú vadászéletem alatt volt nekem többfajta vadászkutyám. Hűséges, okos, hasznos segítőtársaim voltak s valamennyihez fűződik sok szép vadászemlékem. Fompás munkájuk jóval több gyönyörűséget okozott a lelkemnek, mint maga a vadászat, amelynek zamatját éppen az ő értelmes, sokszor meglepően leleményes, de mindig értékes segítségük adta meg.

17 Négylábú vadászbarátaim között valahogy mégis a spánielt szerettem meg legjobban. Magam sem tudom miért. Talán, mert a szemük a hűség, a ragaszkodás, a szeretet érzéseit a meghatottságig tudják visszatükrözni, vagy talán, mert a spániel maga a megtestesült kedvesség, vígság, szerény- A spánielnek több fajtája van, de vadászati célokra a Cocker- és a Springer-spániel a legjobb. A kettő között csak a nagyságban van különbség. A Springer erősebb, nagyobb. Ennek magassága 45 cm, a Cockeré pedig 36 cm lehet. Szőrzetük dús, hullámos, feltűnő nagy fülüket hosszú, selymes, göndör szőr fedi. Színük fehér-fekete vagy fehér-barna foltos. Legközelebb egy Cocker-spanielem vadászéletéből néhány kedves, jellemző epizódot elbeszélni. fogok VEGYESEK Spániel kölyöktestvérek 30 napos korukban. Macsi Andrés felvétele. ség és kutyaszépség. Bizonyos, hogy intelligenciája vezet a kutyatársadalomban és vadászati tulajdonságai is elsőrangúak : fenomenális orrú, kitartó kereső, apportirozó készsége csodás, a munkában fáradhatatlan. Amilyen, sokszor a gyávaságig szerény otthon, éppen olyan bátor, snájdig a vadászterületen. Nem ismer félelmet, akadályt. Nincs az a galagonyás-csipkés-tövises sűrűség, amelynek átkutatásától visszariadna. Sőt, ez csak fokozza benne a vadászszenvedélyt, mintha tudná, hogy ott feltétlen zsákmány rejtőzködik. Ha meg nádat lát, nem lehet bírni vele. Lassú, de alapos munkájával ki is bizgat onnan mindent. Nálunk a spánielt a vadászközönség csak újabban kezdi ismerni és értékelni, holott a nyugati államokban már régesrégóta egyik legkedveltebb ebe Nimród-testvéreinknek. Néhány magyar spanielbarát két évvel ezelőtt megalakította a»magyar Spániel Club«-ot Budapesten, de a club miért-miért nem, azóta sem ad életjelt magáról. Hát bizony ez nagy hiba, de hát mi magyarok szeretünk félmunkát végezni. Fellángolás és aztán hamu... Mit kívánhatunk a spánieltől s mire használhatjuk? A spániel kitűnő bokrászó, elsőrangú vízivadász, sűrűségekben, fácánosokban megbecsülhetetlen munkateljesítményű eb. Mindenfajta vadászat iránt rendkívül fogékony és minden vadászatra betanítható. Vérnyomon véreb munkát is kiválóan teljesít s a németek nagy sikerrel használják ki ezt a tulajdonságát, sőt újabban a vaddisznó vadászatára is alkalmazzák. A spániel, eltérően a vizslától, a vadat nem állja, hanem felveri. Hangosan hajt nyomon és szemre. Megkívánjuk tőle, hogy : 1. előttünk lőtávolságra keressen, 2. a felvert vadat csaholva jelezze, de ne üldözze, 3. lövésre hasaljon, 4. a meglőtt vadat vagy megsebzett és elvetett vadat (fácán, fogoly, vízivad, üregi nyúl) parancsra keresse és szárazon és vizén szabályszerűen apportirozza. A vad elhozására való megtanítása nem okoz különösebb gondot, mert ez a készség veleszületett szenvedély. Itt az a fő, hogy csak parancsra kutassa fel és hozza el a meglőtt vadat. Keresési stílusa szabályos, de rövid jobbra-balra való keresés. Nagyfokú értelmességénéi és engedelmességénél fogva könnyen tanul. A tanításnál a durva eszközök kerülendők, mert fölöttébb érzékeny. A papagájbetegségről. A tudományosan»psittacosis«-nak nevezett papagáj betegséget először a mult század 70-es éveiben állapította meg Nacord Franciaországban. Paratifuszszerű járványos megbetegedésről van szó, amely főleg Afrikából és Dél-Amerikából frissen importált papagájokon lép fel. Az ilyen beteg madarak étvágytalanok, tollazatúkat felborzolják, szárnyukat lelógatják és álmosak. Három-öt napon belül aztán elpusztulnak. A boncolás kiderítette, hogy az elpusztult madarak bélgyulladásban szenvedtek, lépjük és májuk duzzadt és utóbbiban kis szürkés csomók voltak. Nacord ezekből a csomókból, valamint az elpusztu.lt madarak bélnyálkájából egy kis pálcikaalakú baktériumot tenyésztett ki, amely az emberi tífuszbacillushoz hasonló. Németországban 30 esztendővel ezelőtt előfordult néhány megbetegedési eset, valamint Svájcban és máshol is. Akkoriban Leichtenstern dr. tanár ismertette idevonatkozó vizsgálatainak eredményét. Néhány családnál a beteg papagájok érkezése után tífuszos tüdőgyulladást állapítottak meg és ez esetek részben halálosak voltak. A betegség jellege a legkülönbözőbb országokban ugyanaz volt és a papagájok többnyire amazoni papagájok voltak. Habár a megbetegedések csupán olyan családokban fordultak elő, ahol beteg papagájokat tartottak, vagy olyan személyek betegedtek meg, akik papagájokkal érintkeztek, Leichtenstern mégsem látta bebizonyítottnak azt, hogy a papagájok»psittacosis«-a egyenesen előidézi az emberi»psittacosis«-t, de ennek lehetőségét sem tagadta. Bizonyos, hogy az azóta eltelt 30 év alatt Neunzig szerint az amazon papagájokból ezrek, sőt tízezrek kerültek Európába, de ez idő alatt egyetlen emberi»psittacosis«-eset sem vált ismeretessé! A betegséget és annak okait egyébként mindezideig sem ismerik teljesen. Utóbbi időben a napilapok is sokat foglalkoztak ezzel az üggyel és több esetben túlzott híresztelések kerültek forgalomba. A német napisajtóban megjelent híradásoknak főként a néhány hónappal ezelőtt Berlinben történt megbetegedések szolgáltattak okot. Az első ilyen eset Harkost dr. geológustanárral történt, aki Braziliából visszatérve, több amazonpapagájt hozott magával. Házában hat személy, aki a papagájokkal érintkezett, a tanárral együtt azonos tünetek között megbetegedett. Harkost dr. és egy másik személy meg is halt, míg a többi meggyógyult. Egy másik esetben egymás szomszédságában lakó két házaspárt fertőzött meg a papagáj. A két férj a betegségbe belehalt, míg az asszonyok felgyógyultak. Több más esetben paratífuszos megbetegedést okoztak a papagájok, de míg a paratífusz elsősorban a gyomor és bél megbetegedésével jár, addig ezekben az esetekben súlyos tüdőgyulladás vagy agy T beli elváltozások állapíttattak meg. Erről a rejtélyes betegségről Elkeles dr., a berlini járványtani intézet orvosa ez év januárjában tartott előadást a Mikrobiológiai Társulat ülésén. Szerinte ennek a betegségnek klinikai diagnózisa a Németországban eddig ismert összes betegségektől eltér és noha az több tekintetben a súlyos náthalázzal meg-

18 egyezik, azzal mégsem azonos. Különös ismertető jelei a köpetmentes tüdőgyulladás és a központi idegrendszerben fellépő zavarok, amelyek a náthalázmegbetegedéseknél nem fordulnak elő. A betegség okainak tartott papagájokat frissen importálták volt Németországba. Ezek érkezésük után hamarosan megbetegedtek és elpusztultak. A kimúlt madarak bakteriológiai vizsgálata negatív volt és az egészséges papagájoknak az elpusztultak váladékával való beoltása sem járt eredménnyel. Mindezek folytán tehát ma sem ismerik még a bajt. A beteg papagájokat általában mindenütt elpusztították. Sok esetben túlzott aggodalomból indokolatlanul sok példányt irtottak ki. így például a napilapokban megjelent egy híradás Buenos Aires, okt. 22. kelettel, amely szerint egész Argentiniában a papagájbetegség miatt, hatósági rendelet alapján, tömegesen kellett kiirtani a szelid papagájokat. Figyelembe veendő körülmény az is, hogy gyakran főleg a sajtó útján terjedő híresztelések révén, egyéb megszokott betegségben is mindjárt»papagájbetegséget«gyanítanak. A»papagájkór«témájának közérdekűségét mindenesetre igazolja az a tény, hogy a papagájok roppant elterjedt szobamadarak. Az egyik berlini napilap pl. joggal írja :»A japán után a német (Japánban a statisztika szerint minden második ember tart eleven madarat) a földkerekség legnagyobb madár kedvelője. Ezért nem csoda, hogy a papagáj betegségről szóló hír a legszélesebb körökben keltett feltűnést és a legsúlyosabb aggodalmat idézte elő.«a kalitkában tartott papagájok nagy elterjedtségére nézve jellemző példa, hogy egyetlen egy berlini madárkereskedő a mult évben kb. 800 amazonpapagájt és 5000 délamerikai egyéb papagájfélét adott el. Nagy-Berlin területén az évi papagáj forgalom kb drb amazoni és drb egyéb délamerikai papagájfélére tehető tehát főleg amerikai fajok dominálnak ezeken kívül, még kb indiai papagájféle, hullámospapagáj, afrikai szürkepapagáj (Jako), 500 kakadu stb. kerül Berlinben évente eladásra. Megjegyzem, hogy a hamburgi egészségügyi hivatal vezetője Pfeiffer dr. is megnyugtatta a közönséget a papagájbetegségre nézve, amennyiben a betegesetek tulajdonképpen nem is bebizonyítottan a»psittacosis«-hoz tartozóak voltak. A Trópusi Egészségügyi Intézet vezetője Nocht dr. is csak azt tanácsolja, hogy a papagájok csókolgatását kell főleg kerülni, mivel a papagáj betegségben szenvedő madár baja különösen erős hasmenésben nyilvánul és ilyenkor a beteg madár bemocskolja tollazatát és csőrével terjeszti a kórt. Általában az alapos kézmosás nagyon ajánlatos a papagájokkal érintkezők részére. Ebből viszont kitűnik, hogy a beteg papagáj jól felismerhető és így az egészséges madarak elpusztítása teljesen elhibázott dolog. A budapesti állatkertben szerencsére még ismeretlen dolog ez a betegség. Természetesen előfordul hébe-korba, hogy népes papagáj állományunk egyik-másik tagja elhull, de fertőző betegség itt még nem fordult elő. A közönség annyira megijedt a papagáj betegség hirére, hogy sokan bocsátották áruba papagájukat. Egy orvos az állatkertnek ajándékozta papagáját, minthogy felesége a gyermekeit féltette a betegségtől, de másnap az orvos maga kérte vissza szeretett madarát, amely már négy éve volt birtokában. Nincs is annak semmi értelme, hogy egy rémhír hallatára megváljunk egészséges papagájunktól. Cerva Frigyes Pomerániában a nyuszt védelemben részesül. Pomerániában 1927 nov. 1-től kezdve 1930 szept. 30-ig tilos nyusztra vadászni, tilos nyusztot fogni vagy bármilyen módon háborgatni. Ilymódon akarják megvédeni az állatot a teljes kipusztulástól. Egy kis védelmet a nyuszt és nyest Magyarországon is megérdemelne. Legalább annyit, hogy kivennék az állandóan üldözhető dúvad sorából. Ka. A tuberkulózis nem tipikus majombetegség. Weidholz A Ifréd a schönbrunni állatkert munkatársa 17-féle nemzetségbe tartozó 59 darab elhullott majmot boncolt és vizsgált meg alaposan. Ezek közül egyetlen egy sem pusztult el tuberkulózisban. Tévedésre eddig az adott okot, hogy a majombetegségek tünetei igen gyakran egyezőek a tuberkulóziséval; vagyis az állat étvágytalan, köhög és lesoványodik. Sok esetben a tüdő felületes szemlélete is tuberkulózisra utalt, a mikroszkopikus vizsgálat azonban egyszersem igazolta ezt a feltevést. Mint másodlagos kísérőbetegség igen gyakori volt a tüdőgyulladás. Weidholz a 4)etegségek legnagyobb részét anyagcsereforgalmi zavarokra, helyesebben a nem megfelelő táplálékokra vezeti vissza. A majmok és félmajmok rendje család, nemzetség és fajokban rendkívül gazdag ; ezek mind különböző helyeken és különböző életviszonyok között élnek. Akadnak közöttük hús- és rovarevők, mint amilyenek a karmos majomfélék (Callitrichidae), de vannak olyanok is, mint a kacskakezű majmok (Colobus), amelyek csaknem kizárólag növényekkel táplálkoznak. (A táplálék mineműségét különben az állatok gyomrának szerkezete is elárulja.) Egyformán tartani tehát az összes majmokat nem lehet, mert ez hamar és alaposan megbosszulja magát. Weidholz hangsúlyozza azt is, hogy még válogatott etetés mellett is az anyagcsereforgalmi zavarok el nem kerülhetők. Nem pedig azért, mert nem tudjuk állatainkat azzal a specifikus táplálékkal etetni, amelyhez a szabadban szokva voltak. így a rovarevő karmos majomféléket hiába etetjük lisztférgekkel, idővel mégis megbetegednek, mert úgy látszik, hogy a lisztférgek testében lévő fehérje szervezetüknek nem megfelelő, helyesebben nem pótolja azt az előttünk ismeretlen specifikus fehérjét, amellyel az állat a vadonban táplálkozott. Egyes esetekben ennek pótlószerét sikerült megtalálni, így éppen a karmos majomféléknél nagyszerűen bevált a kis halakkal való etetés. Már Brehm megemlékezik egy fogságban igen hosszú ideig élt karmos majomról, amely rendkívül szerette a sóshering bőrét. Ilyen specifikusan jó póttápszert azonban nagyon keveset ismerünk, mert hiszen a megfelelő póttápszer szükségszerűen fajonként is változó. Az anyagcsere zavarait nagyban fokozza az, hogy a legtöbb állat egészen fiatalon kerül fogságba, olyankor, amikor még fejlődő szervezete az anyatejre nagyon is rászorulna. Az anyatejet csak látszólag tudjuk pótolni; a mesterségesen felnevelt állat egész életén át gyengébb marad. Gyengébb állatokat egészen más környezetben, megváltozott életmód és táplálék mellett életben tartani, egyike a legnehezebb feladatoknak. (Der Zoologische Garten I. köt. 3 4.) Ka. Vadászhír Szabolcsból. Érkeznek vándoraink tömegesen. A túlságosan is szép és jó idő miatt nem kiadós a libázáskacsázás, mert túl magasan járnak és kisebb pihenők után tovább vonulnak. Ha a kitűnő tél után a költési időben is kedvezni fog az időjárás, úgy a kisvad szaporulata minden reményt felülmúlóan jó lesz. Hat-hét hetes süldő nyulak máris láthatók. A fogoly meg már február végén párbaszakadt. A kitűnő időjárás érezteti hatását s a legvérmesebb reményekre jogosít. Büdszentmihály, március 26-án. Veress Gábor. Állattani szakülés. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya 1930 március hó 7-én tartotta 309-ik szakülését a N. Múzeum állattárának üléstermében (VIII., Baross-u. 13.) Soós Lajos dr. alelnök elnöklete alatt- Napirend előtt báró Fejérváry Géza Gyula dr. a következő két indítványt terjesztette a szakosztály elé. 1.»Az Állattani Szakosztály sajnálkozással és megdöbbenéssel értesült arról a személyes irányú támadásról, amely elnökét, Csiki Ernőt, a M. Tud. Akadémia III. osztályának utolsó ülésén érte. Indítványozom, hogy ez alkalomból a Szakosztály elnökének, Csiki Ernőnek, tudományos működése iránt teljes tiszteletét, nagyrabecsülését, bizalmát és ragaszkodását fejezze ki a Szakosztály«. 2.»Tudomásunkra jutott, hogy Méhely Lajos akadémiai r. tag úr előbb említett előadásában azt mondta, hogy Csiki Ernő ellen irányuló bírálatát azért hozta az Akadémia

19 elé, mert az Akadémia az egyetlen fórum, amely előtt ezekről a dolgokról, hazafias önérzetének megsértése nélkül szólhat. Minthogy pedig az e kitételben foglaltakat Méhely Lajos akadémiai r. tag úr esetleg a Kir. Magy. Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályára vonatkoztathatta, anélkül, hogy ezt megnevezte volna, tisztelettel indítványozom, hogy a Szakosztály a szóbanforgó kitételben foglaltakat amennyiben azok implicite a Szakosztályra értettek volna jegyzőkönyvileg a leghatározottabban utasítsa vissza.«mindkét indítványt a szakosztály egyhangúlag elfogadta. Ezután Dudich Endre dr.»az Aggteleki barlang állatvilágának táplálékforrásai* c. dolgozatát, az elnöklő SoósLajos dr.,»jaere Nordmanni Rathke, egy új víziászka a magyar faunában«c. dolgozatát pedig Szalay László dr. mutatta be. Koppány József azokról a megfigyeléseiről és kísérleteiről számolt be, melyek megerősítik, hogy a méhek az ú. n. propolisrácsot a halálfejes lepkék tolakodása ellen építik. Kovács Gyula dr. számos készítmény és vetített kép bemutatása kapcsán a madarak előbelének összehasonlító anatómiájáról adott elő. Majd Örösi Pál Zoltán dr.»egyszerű és gyors festőmódszer a 'Nosema apis mtracellularis kimutatására«című dolgozatát Szilády Zoltán drmutatta be. Végül Szálai Tibor dr. az egységes, modern természettudományi múzeum feladatáról értekezett. Úgy az előadásokhoz, mint a bemutatásokhoz többen hozzászóltak. Az ülést barátságos összejövetel követte a Posch-féle vendéglőben. Szalay László dr. Virágkiállítás, virágvásár. A mult esztendőben oly szépen sikerült virágkiállításnak fényét tükrözteti vissza az a nagyarányú előkészület, amely a»virágos Budapest Virágos Magyarország«és az Országos Magyar Kertészeti Egyesület részéről a jubiláris Budapesti Nemzetközi Vásárral kapcsolatban rendezendő kiállítás (virágvásár) érdekében folyik. A nagy közkertészetek épúgy, mint a magán kertészetek gyönyörű virágaikat szabadföldbe kiültetve és fedett területen fogják bemutatni a Városligetben. A tavaszi virágvásár egyben a»vibuvima«erkély és ablak díszítésének propagandisztikus bemutatása is. A kiállítás iránt az érdeklődés már most is oly nagy, hogy a rendezőbizottság nyomatékosan felkéri a kiállításon résztvenni óhajtókat, hogy résztvételi szándékukat mielőbb jelentsék be, mert a helyek a jelentkezések sorrendjében osztatnak ki. Buda Mindennemű felvilágosítással a rendezőbizottság : pest, VII., Dohány-u. 20. szolgál. IRODALOM A»Kertészeti Lapok«legújabb száma a»virágos Budapest,. Virágos Magyarország«gyönyörűen illusztrált műmelléklettel megjelent. A Kormányzó jubileumával kapcsolatban Horthy Miklósnét, a virágszeretet megértő Nagyasszonyát jól sikerült fényképének közlése keretében ünnepli. A szakcikkek közül Buday József»Új gyümölcsfajok nyerése az első magvetésbők, Matos István-nak a»kajszinbarack«-ról szóló közleményei, továbbá Ráde Károly, Schneider József és Kovács József dr. kiváló szakemberek tollából kikerült közlemények teszik változatossá és értékessé a kitűnően szerkesztett szaklapot. A»Kertészeti Lapok«előfizetési ára a»virágos Budapest Virágos Magyarországi képes műmelléklettel együtt negyedévre 4. P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. ker., Dohány-utca 20. Ml- UJSAG AZALLAT* KERTBEM? BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Az óriáskígyók és teknó'sök űj ketrece. A csúszómászók és díszhalak osztályán a régi férőhelyek átalakítási munkálatai befejeződtek és a két indiai tigriskígyó (Python molurus L.) valamint a Seychelle-szigetekről származó két óriásteknős (Testudo gigantea D. B.) már az új ketrecükben láthatók. A kígyók férőhelyén van egy kis sziklaüreg, mely alatt a fűtőtestek nyertek elhelyezést. Előtte szabad tér van a langyos vizű fürdőmedencével és faágakkal, ahol a kígyók napos időben sütkérezhetnek. A teknősök helye szintén utánzott.sziklaképződmény, melyet hűvös időben alulról lehet melegíteni. A ketrecek az ívj elrendezés következtében tágasabbak és az állatoknak jóval nagyobb terük van a mozgásra, mint azelőtt volt és a természetesebb környezet a közönség számára is tetszetősebb. Ha pénzügyi szempontból megoldható lesz, még ez évben a többi ketrecet is átalakítjuk. Szombath A tengeri aquarium benépesítése. Az Állatkert igazgatósága az idén is benépesíti az aquarium tengeri vizű medencéit. Az új állatok érkezése húsvétra várható, ha a tengerparti időjárás a halászatot nem késlelteti. Az aquarium előcsarnokában nyolc új kis medencét állítottunk fel, melyben a tömegesen be nem szerezhető kisebb állatok kerülnek majd bemutatásra, míg a nagy medencékben a nagyobb halakat és tengeri állatokat fogjuk elhelyezni. A gyűjtést Garády Viktor, a volt fiúméi biológiai állomás ny. igazgatója végzi és a befogott anyag a rovignói biológiai állomás akváriumában nyer ideiglenes elhelyezést a szállításig. Ha a szállítás a kitűzött időben elintézhető lesz, a közönség a húsvéti ünnepek alatt már az új állatokban is gyönyörködhet. Szombath Új szikaszarvas-bakunk március elején érkezett Budapestre. A szikaszarvas hazája Japán, Eszak-Kina, Mandzsúria. Bréhm három fajtaváltozatát írja le, amely egymástól nem sokban különbözik. Az európai állatkertekben többnyire a japáni fajtaváltozatot tartják és nálunk is a japán szikaszarvas látható. A mult hónapban érkezett szikaszarvasunkat nyolc napi vesztegzár után engedtük társai közé, figyelve ez idő alatt, hogy nem szenved-e valamilyen betegségben. Mint előre gyanítottuk, az itteni szikaszarvasokkal nem ment

20 Kétpúpú tevénk március 8-án egészséges hímivadékot hozott a világra. A kis csikónak mint minden újszülöttnek első dolga az volt, hogy anyja emlőjét megkeresse s így bizony gyorsan lábra kellett állania, mert a teve állva szoptatja csikóját. Ha megnézzük a kis teve fényképét, azon inkább nevetségesnek, mint szépnek mutatkozik. Idétlen kis teste aránylag nagyon rövid a magasságához képest, tekintete bamba, két zsírpúpja helyén még csak két lefityegő bőrzsákot látunk, amely azonban idővel és jó táplálkozás mellett hamarosan meg fog telni zsírral, hogy ilyenformán a kis állat teljes mértékben rászolgáljon a»kétpúpú«elnevezésre. De legérdekesebb az egész kis állaton, hogy mennyire esetlenek hosszú lábai; mintha csak a természet azért adott volna neki ilyen hosszú végtagokat, hogy anyja emlőjét elérhesse! A fiatal tevécske igen jókedvű kis jószág és egyúttal nagyon szelid is. Vígan ugrándozik kifutójában s olykor-olykor nagyokat potyog anyjának nem csekély ijedelmére. Az ugrándozáson kívül mostanában még egyetlen szórakozása a szopás. Minden alkalmat megragad, hogy anyja emlőihez férhessen, amiben az anyja mindig készséggel áll rendelkezésére. De meg is látszik rajta, hogy bőven jut a tápláló anyatejhez : hetenként 5 6 kg-ot gyarapodik és születése óta egyhónapos korában már 15 cm-t növekedett. Anghi Szikaszarvasbak a budapesti állatkertben. Hölzel felvételesimán az ismerkedés, úgyannyira, hogy hamarosan el is különítettük a sutáktól a harcias kis bakot. Ilyen esetben nem tehetünk mást, mint megvárjuk, amíg a bak elhullatja az agancsát s így fegyver híján nem lesz bátorsága felvenni a sutákkal a. küzdelmet. A szikaszarvas egyébként fogságban könnyen szelídül és a mi új bakunk is csak a neki idegen tehenekkel szemben udvariatlan, az emberhez ellenben szelíden és bizalommal közeledik. Dacára annak, hogy a szikaszarvas a fogságot könnyen megszokja, állatkertünkben eddig mégsem maradtak életben újszülött gidai. Ennek az az oka, hogy télídőre szokta világra hozni magzatát és szívesebben szüli meg ivadékát a szabad kifutó hideg ege alatt, mint a melegebb istálló puha alomszalmáján. így a gidák nem igen érik meg a másnapot sem. A jövőben azonban minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy új bakunktól sikerüljön utódot nevelnünk. A nghi A kis kétpúpú teve táplálkozás közben. Hölzel felvétele. A kétpúpú tevecsikó háromhetes korában. Hölzel felvétele.

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

A kongresszuson tartott értekezések.

A kongresszuson tartott értekezések. 162 A kongresszuson tartott értekezések. A rabállatok. SZÉCHYNÉ LORENZ JOSEPHINTŐL. Megszoktuk a mondást, hogy az ember legfőbb java : a szabadság. Nem lehetne-e ezt azt állatra nézve is állítani, sőt

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához! Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam Az iskola bélyegzője:

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Ősi családi kör 2012

Ősi családi kör 2012 Ősi családi kör 2012 Egy ősember(őe) és egy ősasszony(őa) ülnek a tűz mellett és rágcsálnak egy-egy cupákot. ŐA: Jenő te nem fázol? Olyan huzatos ez a barlang. ŐE: Ne morogj! Örülj, hogy fedél van a fejed

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

Wittinger László: Passiójáték

Wittinger László: Passiójáték Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!!

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! A VAJDA PÉTER ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA LAPJA 18. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2012. JÚNIUS Botos Auróra 3.s JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! tartalom JÚNIUS 3 Kiváló Vajdások 4 Pedagógusnapra 5 Németországban Comeniussal

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk.

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk. Konferálók - a HIT Rádió délutáni műsora HIT Rádió, www.hitradio.hu (KE Körtvélyfáy Eszter riporter, LE - Loványi Eszter és KZS - Kovács Zsuzsanna KE - A kutya az ember legjobb barátja. tarja a mondás,

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Szalmakazal, ahová az emberek lefekszenek aludni a derült éjszakában, a tarlón fekete szél susog a tejút örökös íve alatt, és a durva kenderpokrócuk testeket domborítanak egészen

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére.

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A zöld dohánynak száritása alatt végbemenı erjedés mérve lényeges a dohány értékére, mert a dohány tömegben tartatván vagy egyébként nedves melegséghez

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Lektorálatlan összegyűjtött változat A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA Farkas Mayer Zsó: Torkos (Fotó: Fetykó Judit) Farkas koma nem volt rest Piroska mamájához

Részletesebben

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok.

A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A legtöbb test dörzsölés, nyomás következtében elektromos töltést nyer. E töltéstől függ a test elektromos feszültsége, akárcsak a hőtartalomtól a hőmérséklete;

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

3. Pillanat fölvételek Röntgen-sugarak segélyével.*

3. Pillanat fölvételek Röntgen-sugarak segélyével.* 3. Pillanat fölvételek Röntgen-sugarak segélyével.* (IV. sz. táblával.) Kezdetben, a mig a Röntgen-sugarak előállííására szolgáló berendezés még nem volt eléggé tökéletes, az ember testének vastagabb részeit

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

Zágonyi Mónika. Jég és gyöngy

Zágonyi Mónika. Jég és gyöngy Zágonyi Mónika Jég és gyöngy JÉG ÉS GYÖNGY Első fejezet Uramisten úristen csak ennyit bírtam kinyögni, miközben az űrhajóban lévő számítógép monitorjára meredtem. Mi van? kérdezte Alain, az egyetlen társam,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13. Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti

Részletesebben

Gyászszertartás Búcsúztató

Gyászszertartás Búcsúztató Gyászszertartás Búcsúztató Nyitó ima: Mennyei Atyánk, azért jöttünk össze a mai napon, hogy lerójuk tiszteletünket és kegyeletünket szeretett teremtményed, élete előtt. Összejöttünk, hogy hálát adjunk

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

A betegség a halandóság fölébredt tudata. A lelki betegség az eredendő bűn tudata. Az eredendő bűn, amit nem mi követünk el, mégis mi felelünk érte.

A betegség a halandóság fölébredt tudata. A lelki betegség az eredendő bűn tudata. Az eredendő bűn, amit nem mi követünk el, mégis mi felelünk érte. Vörös István Himnusz a németekhez Tisztelettel figyelem azt a küzdelmet, amit az egészségükért folytatnak. Egésznek kell lenni mindenestől! Tisztelettel figyelem azt a küzdelmet, amit a betegségükért folytatnak.

Részletesebben

Boldog Nőnapot kívánunk minden kedves Hölgyolvasónknak! A Balatonberényi Tükörkép Szerkesztősége

Boldog Nőnapot kívánunk minden kedves Hölgyolvasónknak! A Balatonberényi Tükörkép Szerkesztősége Boldog Nőnapot kívánunk minden kedves Hölgyolvasónknak! A Balatonberényi Tükörkép Szerkesztősége Őstermelői igazolványok érvényesítése 1. Kiemelt elvárás a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás 2. A

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE?

HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Mihájlovits Klára HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Egy környezetvédelmi előadás és annak következményei 3. díj A topolyai városi parkot a XIX. század elején telepítette a vidék akkori birtokosa. A telepítés

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk 2011/1. számában! 2011. február 15.

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk 2011/1. számában! 2011. február 15. Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk 2011/1. számában! 2011. február 15. - Maga mióta dolgozik a cégnél? - Mióta megfenyegettek, hogy kirúgnak. Sok szeretettel köszöntök mindenkit a 2011.

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének Ünnepi prédikáció 1 Bölcsesség 4,8 9. Nem a hosszú idős vénség a tiszteletes vénség, sem pedig nem az, melyet esztendők száma határozott meg, hanem az embereknek vénségek a bölcsesség és a vénség a makula

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Első nap. Jól éreztük magunkat, sok szép, újat tanultunk Erdély történelméről és számos szép, régi építményt láthattunk.

Első nap. Jól éreztük magunkat, sok szép, újat tanultunk Erdély történelméről és számos szép, régi építményt láthattunk. Első nap Reggel 6-kor indultunk a Cseresnyés Kollégium elől. A határ átlépése után az első megállónk Nagyszalonta volt. Megnéztük a város főterét ahol Erdély egyetlen Kossuth Lajos szobor található. Ellátogattunk

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

Én akarom, így akarom, most akarom!

Én akarom, így akarom, most akarom! 2 fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com) Én akarom, így akarom, most akarom! Kisnémet Mónika Kedves OlvasóIM! Ahogy azt az augusztusi számban ígértem, a szeptemberi megjelenést a dackorszak

Részletesebben

Zsolt 1,1-3 A boldogság titka

Zsolt 1,1-3 A boldogság titka Zsolt 1,1-3 A boldogság titka Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az Ő törvényéről

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2012. november 16. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Ép testben ép lélek A túrkevei Kaszap Nagy István

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor Kedves Gellértes! Az I. Gellértes Öregdiák Találkozó alkalmából jelentetjük meg e bemutatkozó füzetet, melyben minden fontos és hasznos információt összegyűjtöttünk a Szent Gellért Diákszövetségről. Amennyiben

Részletesebben

A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal

A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZLEPÁK BÁLINT A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZEMLE Összefoglalás Tanulmányom témája az általános fogászati ellátásban résztvevő fogorvosok

Részletesebben

KEDVES SZÜLŐK! SZERETETTEL MEGHÍVUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT 2015. MÁRCIUS 27.-ÉN 9.30-KOR A JÉZUS ÚTJA TÉMAHÉT ZÁRÓ RENDEZVÉNYÉRE.

KEDVES SZÜLŐK! SZERETETTEL MEGHÍVUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT 2015. MÁRCIUS 27.-ÉN 9.30-KOR A JÉZUS ÚTJA TÉMAHÉT ZÁRÓ RENDEZVÉNYÉRE. KEDVES SZÜLŐK! SZERETETTEL MEGHÍVUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT 2015. MÁRCIUS 27.-ÉN 9.30-KOR A JÉZUS ÚTJA TÉMAHÉT ZÁRÓ RENDEZVÉNYÉRE. Program: Közös imádkozás. A hét folyamán feldolgozott A HÁROM FA LEGENDÁJA

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Szeretettel köszöntöm a kedves megjelent vendégeket. Astrid Kostelniková üdvözletét is hozom, aki

Részletesebben