DR. PERLUSZ ANDREA A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DR. PERLUSZ ANDREA A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE"

Átírás

1 DR. PERLUSZ ANDREA A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE

2 Útmutató a szakértõi bizottságoknak

3 Míg korábban a hallássérült gyermekek oktatás-nevelésében a szegregált út volt a döntõen jellemzõ, napjainkban már több száz hallássérült gyermek jár integráltan óvodába, iskolába, s ez a szám ahogyan erre a külföldi statisztikák alapján számíthatunk a jövõben gyarapodni fog. Az integrációban résztvevõ hallássérült gyermekek gyógypedagógiai segítésére még nem áll rendelkezésre az a kiépített, minden régiót lefedõ utazótanári hálózat, mely lehetõvé tenné, hogy ezen gyermekek helyben, a hallássérültek speciális problémáira felkészült gyógypedagógusoktól kapják meg a számukra szükséges segítséget. Sok esetben olyan kollégák vállalják fel a hallássérült gyermekek integrációjának segítését, akik elsõ ízben vagy ritkábban találkoznak e csoport sajátos nehézségeivel. Útmutatónkkal nekik szeretnénk segítséget nyújtani. A hallásveszteség és korrigálása Az emberi hallás meghatározott magasságú és hangerejû levegõrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. Az igen nagy hangerejû hangok fájdalmat, kellemetlen érzést váltanak ki, mivel elérik az ún. kellemetlenségi, illetve fájdalom küszöböt. Az emberi hallásmezõ a hangerõ szempontjából tehát a hallásküszöb és a kellemetlenségi, illetve fájdalom küszöb között helyezkedik el. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik, a személy csak a valamilyen mértékben erõsebb hangokat hallja meg, vagy meg sem hallja azokat. A hallásküszöb regisztrálása az audiogramon történik. Két szempontból jellemezhetõ a hallás: a fentiekben említett még éppen meghallott hangerõ és a meghallott hangmagasság vonatkozásában. Míg az ép hallású személy hallásküszöbe 0 és 10 decibel (decibel: a hangerõsség mértékegysége, jele: db) hangerõ között található, addig a hallássérülteknél ez vagy még ennél is nagyobb ( ) decibel közötti értéket mutathat. Az emberi fül a Hz közötti magasságú hangok észlelésére képes (a hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz /Hz/). A beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti területen találhatók. A hallásveszteség sok esetben nem egyenletes, vagyis nem azonos mértékben jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon). A megemelkedett hallásgörbe lefutása ilyenkor nem vízszintes, hanem lehet emelkedõ (a mélyebb hangoknál nagyobb a hallásveszteség), esõ (a magasabb hangok területén nagyobb a hallásveszteség), illetve ingadozó. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden eltérés a vízszintestõl, ideértve a hallásgörbe, azaz az audiogram lerövidülését is (pl. teljesen kiesnek a magasabb hangok), a hangok 37

4 torzult meghallását is maga után vonja. Ha a hallássérülés a beszédhangok már említett területét is érinti a hangerõ és/vagy a frekvenciák szempontjából, nehezítetté válik a beszéd meghallása, s ennek következményeként a beszéd megtanulása. Tartós hallássérülés a gyermekek kb %-ánál áll fenn, közepesnél súlyosabb hallássérülés csak minden ezredik esetben. A hallássérültek két alcsoportját a nagyothallók és a siketek képezik. A hallókészülékek rohamos fejlõdésének, illetve a korai fejlesztésnek köszönhetõen teljesen siket gyermekek ma már alig vannak, a nagyothallók elõfordulása pedig a siketekhez képest kb. tízszeres. A hallássérülés súlyossága (vagyis hogy valaki a nagyothalló, vagy a siket kategóriába kerül-e) a hallásküszöb lefutásától, illetve a hangmagasság érzékelésétõl, valamint a beszédhallás fejlettségétõl, a kombinációs készségtõl is függ. A hangerõ csökkent érzékelése szempontjából a következõ kategóriák állíthatók fel a fõbb beszédfrekvenciákon mért átlagos hallásveszteséget alapul véve: enyhe nagyothallás: db hallásveszteség közepes nagyothallás: db hallásveszteség súlyos nagyothallás: db hallásveszteség átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: db hallásveszteség siketség: 110 db felett. A frekvenciák szempontjából nagyothalló típusú hallásveszteség sávja a magasabb, 1000 Hz feletti frekvenciákat is magában foglalja, a siket jellegû görbék rövidebbek, meredeken lejtenek a magasabb hangok felé. A modern hallókészülékek akár db erõsítésre is képesek, vagyis az eredeti hallásállapotot jelentékenyen módosítják, s a hallásgörbék egyenetlenségeit is képesek korrigálni bizonyos határok között. Speciális esetet képeznek azok a gyermekek, akiknek csak az egyik fülét érinti a hallásveszteség. Bármilyen súlyos is az egyik fül sérülése, õk boldogulnak az egészséges hallószerv segítségével, csupán az ültetésnél kell arra gondolni, hogy a jó fül essen a csoport, a pedagógus felé, s az irányhallás okozhat számukra problémát. A hallássérülés kórokát tekintve lehet veleszületett, vagy szerzett. A veleszületett hallássérülés kórokai között elsõsorban genetikai faktorok, az anya és a magzat között fennálló Rh inkompatibilitás, illetve a magzati életben bekövetkezett fertõzések szerepelnek. A szerzett hallássérülés leggyakrabban gyulladásos megbetegedések (pl. középfülgyulladás, meningitis) következtében alakul ki. Jelentõs, hogy a hallássérülés a beszéd megtanulása elõtt, vagy ezt követõen következett-e be. Az elsõ esetben a gyermeknek a beszédet ill. annak meghallását teljes egészében meg kell tanulnia, az utóbbi esetben viszont inkább újratanulásról, a beszéd megtartásáról van szó. Ez utóbbi esetben különösen sikeresnek mondható az ún. cochleáris implantáció. Ez egy olyan mûtéti eljárás, 38

5 melynek során az eredetileg nem funkcionáló belsõ fület újból mûködõképessé teszik, s a hallásküszöb már kb. 30 db-nél jelentkezik. A hallás megtanulása, a nyelvfejlesztés azonban ebben az esetben is hosszabb folyamat, sok esetben több éves odaadó munkát, sajátos beszéd-hallás fejlesztõ környezet biztosítását követeli meg a szülõktõl, gyógypedagógustól. A cochleáris implantáció kapcsán az integrált intézményes elhelyezés különös hangsúllyal vetõdik fel, mivel ha a hallássérült gyermek a mûtét után be-, illetve visszakerül a speciális iskolai környezetbe a súlyos hallássérültek közé, általában nem áll be optimális változás a beszéd terén. A nagyothalló gyermekek számára mûködõ speciális intézmény (dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon Bp Rákospatak u. 101.) jobb nyelvi környezetet tud biztosítani a mûtött gyermekek számára az odajáró gyermekek magasabb nyelvi szintje miatt. A távlati cél azonban ha erre reális lehetõség nyílik, vagyis erõteljesen megindult a gyermek nyelvi fejlõdése ebben az esetben is a hallókkal történõ együttnevelés. A hallókészülékek a hangokat felerõsítve juttatják az információt a fülhöz, s ez a legtöbb esetben lehetõvé teszi, hogy a hallássérült gyermek is elsõsorban a hallása révén fogja fel a beszédet. A megfelelõen kiválasztott és beállított hallókészülékkel ellátott nagyothalló gyermekeknél (30-90 db, egyenletesebb hallásgörbe) általában magától megindul a természetes beszédfejlõdés, a beszédfelfogásban elsõsorban a megmaradt hallásra illetve a szájról olvasásra, mint kiegészítõ információs forrásra támaszkodnak. A siketséggel határos nagyothalló, illetve a siket gyermek beszédfejlõdése nehezebben indul el. A beszédfelfogásban a szájról olvasásnak van nagy szerepe, de nagy teljesítményû hallókészülékkel a zajok, zörejek és a beszéd töredékes felfogására õ is képes. A hallásállapot mérése az audiológiai szakrendelésen történik. Bár a születést követõ néhány napban az újszülöttek kötelezõ szûrõvizsgálaton esnek át, ez csak a legsúlyosabb esetekben jelzés értékû. Amennyiben a szülõk, a védõnõ, illetve a gyermekorvos a hallássérülés gyanúját észleli mielõbb szükséges a gyermek audiológiai vizsgálata. Az ehhez szükséges beutalót a gyermek háziorvosa adja. Az esetleges hallássérülés jele lehet többek között, ha a gyermek nem figyel a zajokra, az emberi beszédre, beszédfejlõdése nem indul el, vagy késik, illetve, ha gyakran visszakérdez, figyelmetlennek tûnik. A hallás mérése tiszta hang audiometriával (hallókészülék nélkül), illetve szabad hangtérben (hallókészülékkel együtt) ill. beszédaudiometriával is folyhat. Pedagógiai szempontból nagyobb jelentõsége van a hallókészülékes mérésnek, hiszen ez ad objektív képet arról, hogy a gyermek a hallókészülékével milyen hangerejû, illetve magasságú hangok meghallására képes, illetve, hogy hogyan észleli a beszédhangokat. A cél, hogy a gyermek olyan hallókészüléket viseljen, mellyel a hallásküszöb a beszédmezõbe kerül, vagyis képes legyen a beszéd meghallására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hallásmérések objektív eljárásai nem adnak teljes képet a hallásgörbe pontos lefutásáról, ezért mindenképpen szükség van a 39

6 szubjektív, vagyis a gyermek közremûködésére is számító eljárásra. A gyermekaudiometria módszere eltér a felnõtt vizsgálatától, (magatartás megfigyelés, kondicionálás fénnyel és hanggal, játékaudiometria). Ezen eljárások mindegyikét sajnos hazánkban még nem alkalmazzák elég széles körben, ezért érdemes meggyõzõdni arról, hogy hogyan történt a mérés, van-e egyáltalán szubjektív audiogram (gyakran nincs, vagy kérdõjelet írtak rá, mivel a gyermek még nem mérhetõ ), készült-e készülékes görbe. Hiányosságok esetén feltétlenül gondoskodni kell a gyermek életkorához alkalmazkodó mérésekrõl (tájékozódni kell a fenti feltételeknek megfelelõ gyermekaudiológia helyérõl). Ellenkezõ esetben ugyanis megnõ a valószínûsége annak, hogy a gyermeket nem megfelelõen kiválasztott ill. beállított hallókészülékkel látják el. Felvilágosítást ebben a témában készséggel adnak az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszékének munkatársai. A hallásmérést rendszeres idõközökben meg kell ismételni, mivel csak ezáltal biztosítható az optimális hallókészülékes ellátás. A hallókészülékek használata A hallókészülék a hanghullámokat elektromos rezgésekké alakítja, felerõsíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékek napjainkban legelterjedtebb fajtája az ún. fülmögötti hallókészülék, melyet a hallássérült gyermek a természetes hallásnak megfelelõ helyen a fül mögött visel. A hallókészüléket a hallójárattal egy vékony mûanyag csõ, illetve az ehhez kapcsolódó illeszték köti össze. A hallókészülékek beállításánál arra törekednek, hogy a környezet beszédét minél optimálisabban tudja a gyermek felfogni. A hallókészülék a hasznos akusztikai jeleket (pl. a beszélõ hangja) és a zajokat, zörejeket egyaránt felerõsíti, vagyis annál optimálisabbak a hallási körülmények a hallássérült számára, minél közelebb van a beszélõ, illetve minél csendesebb a környezet. E körülmény a hallássérült gyermek számára azzal járhat, hogy pl. a közelebb lévõ padszomszéd füzetlapozásának hangját erõsebben hallja, mint a távolabbról jövõ tanári magyarázatot. A hallókészülékek cseréjére általában öt évenként van lehetõség, de a súlyos, javíthatatlan meghibásodás, illetve a hallásállapotban bekövetkezett változás bármikor indokolttá teszi a készülék cseréjét. Ugyanakkor az illeszték gyakrabban (félévente évente) szorul cserére. Ennek oka, hogy a gyermek növekedésével a hallójárat is változik. Az illeszték cseréjének szükségességét az jelzi, ha a készülék akkor is sípol, amikor az illeszték szabályosan a gyermek fülében van (ilyenkor nem az a megoldás, hogy gyengébbre állítjuk a készüléket, mert a gyermek nem fog jól hallani!). A hallókészülékek száraz elemmel mûködnek, melyek élettartama általában 5-10 nap. A hallókészülék mûködésének ellenõr- 40

7 zése, az elemcsere elsõsorban a szülõk feladata, de fiatalabb gyermekeknél a pedagógusnak is meg kell gyõzõdnie arról, hogy a hallókészülék jól mûködik-e. Különösen igaz ez akkor, ha a hallássérült gyermek még nem áll azon a szinten, hogy a hallókészülék mûködését jelezni tudja. A mûködést úgy ellenõrizhetjük, ha kivesszük a gyermek fülébõl a készüléket, és a fülünkhöz tesszük az illesztéket. A gyógypedagógus vagy a szülõ egy speciális eszközzel, a sztetoklippel ellenõrizheti a készülék mûködését, hogy ki-bekapcsoláskor, a hangerõ szabályozásakor nem recseg-e, jó-e a hangminõsége és a beszédfrekvenciákra jellemzõ 5 hang (á, ú, í, s, sz) ill. az ezekbõl alkotott mondatok (pl. lassú víz, sziszeg a kígyó, a szél kuszálja a haját) torzításmentesen hallhatók-e. A hallókészülék mûködésének jele az is, ha a készülék a gyermek fülébõl kivéve sípol. (Tehát ne sípoljon, ha a gyermek fülében van, de sípoljon, ha kivesszük a fülbõl!) Ha a gyermek elért már egy bizonyos szintet a hallókészülék viselésében, magától is jelezni tudja, ha az elem kimerült, illetve gyengül a hallókészülék erõsítése. Az elemmérõk közül azokat a típusokat kell használni, melyek nem pusztán a mûködõképességet, hanem azt is jelzik, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelõ teljesítmény. Ha nem, ebben az esetben elemcserére van szükség. A szülõknek azt kell tanácsolni, hogy az elemeket este mérjék be az egész napos használat után, ne pedig reggel, amikor azok rövid idõre új erõre kapnak. A hallókkal együtt nevelt hallássérült gyermekek hatékony segédeszköze lehet az adó-vevõ készülék. Ez egy mikrofonnal ellátott adóból (melyet többnyire a tanár visel), illetve egy vevõ készülékbõl (a gyermek viseli) áll, mely a gyermek hallókészülékéhez csatlakozik. A készülék nem erõsít többet a gyermek hallókészülékénél, de csak a hasznos jelet (az adót viselõ hangját) erõsíti fel, a környezeti zajokat nem, vagyis jobb hallási feltételeket teremt. Elõnye az is, hogy a nagyobb távolságból jövõ beszédet ugyanúgy erõsíti, mivel az adót viselõ szája és a mikrofon közötti távolság nem változik. Az adót használhatja a gyermeket tanító tanár, illetve az osztálytársak is. Az óvodai, vagy iskolai csoportos beszélgetéseknél például jelentõsen megkönnyítheti a hallássérült gyermek helyzetét az adó körbeadása (mindig a beszélõnél legyen). Az adóvevõt nem kell állandóan hordani vagy bekapcsolva tartani, csak akkor, amikor a pedagógus, vagy valamelyik gyerek hosszabban mesél, magyaráz. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a pedagógus kapcsolja ki az adó-vevõt, amikor más gyermekhez beszél, illetve kimegy a terembõl. Az adó-vevõ készülékekrõl a hallókészüléket forgalmazó cégek szolgálnak bõvebb információval. A készülékek széles körû elterjedését gátolja, hogy az áruk igen magas, s a társadalombiztosítás támogatását nem élvezik, alapítványi pályázatok azonban lehetségesek. 41

8 A hallássérülés másodlagos kihatásai Amint az a fentiekbõl is kiderül, a hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti. A hallássérült gyermek a hallássérülés súlyosságától függõen halkabban, torzabban vagy alig hallja a beszédet, ritkább esetekben még akkor is, ha hallókészüléket visel. A hallókészülékkel felerõsített hallásra támaszkodva a gyermek meg tudja tanulni a beszédet, de ennek üteme többnyire lassabb, mint a halló gyermekek esetében, és sok esetben speciális gyógypedagógiai segítséget, a korai fejlesztéssel irányított szülõi magatartást is igényel. Az óvodáskorú hallássérült gyermekek beszédszintje esetenként 2-3 évvel is elmaradhat a halló gyermekekétõl, az elmaradás mértéke függ a hallássérülés súlyosságától, a hallókészülékkel történõ ellátás idejétõl, illetve attól, hogy a gyermek és a szülõi ház mióta és milyen minõségû korai gyógypedagógiai tanácsadásban részesült. A hallássérült gyermekek a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére, s ennek mértéke gyermekenként változó. A szájról olvasást külön nem fejleszti a gyógypedagógus, nem ajánlatos a figyelmet mesterségesen is ráterelni, mivel az elsõdleges cél az akusztikus benyomásokra való összpontosítás. A meglassúbbodott nyelvfejlõdésen túl a hallássérülés a nyelvi funkciók kibontakozásának minõségét is érinti. A hallássérült gyermekek beszédét a szûkebb szókincs jellemezheti, mely annál inkább tapasztalható, minél súlyosabb a hallássérülés. A szókincs elmaradása a halló személyekkel való minél több társalgási szituáció, az ismeretlen szavak, fogalmak tisztázása, illetve az olvasás révén csökken. A hallássérülés kihatásaként grammatikai hibák is jellemezhetik a hallássérült gyermekek beszédét, fõleg a közepes nagyothallásnál súlyosabb hallássérült gyermekek esetében. Gyakran nem is fordít kellõ figyelmet a gyermek a magyar nyelvben gyakori, hangsúlytalan, szóvégi pozícióban található toldalékokra, elvonja a figyelmét a szavak tulajdonképpeni jelentése. A grammatikai hibák lehetnek hiányzó toldalékok, névelõk, névmások, stb., felesleges vagy inadekvát szóvégzõdések, szavak vagy hibás szórend. A problémát leginkább a társalgások és az olvasás csökkenti, emellett a gyógypedagógus célzott gyakorlatokat is szokott alkalmazni. A hallásveszteség kihat a gyermek kiejtésére is, mely azokkal a beszédhangokkal kapcsolatban jelenik meg, melyeket a gyermek nem jól hall. Leggyakrabban a sziszegõk, illetve a c, cs, gy, ty képzése hibás, nem ritka az orrhangzósság, s elõfordulhatnak magánhangzó cserék is. Súlyos hallássérülésnél a beszédérthetõség zavarai kiterjednek a beszéddallamra, a beszédtempóra, a hangsúlyozásra is. A hibák oka, hogy a gyermek nem jól hallja a saját beszédét sem, nem tudja azt megfelelõen összevetni más személyek beszédével. A hibák a hallókészülék használatával, illetve gyógypedagógiai segítséggel enyhíthetõk, kiküszöbölhetõk. 42

9 A hallássérült gyermek integrált nevelésének várható elõnyei 1. A környezet pozitív beszédmintája. A hallássérült gyermeket jól beszélõ gyermekek, a többi halló gyermekkel folyamatosan kommunikáló felnõttek veszik körül. A szegregált intézményekben az egyik legnagyobb hiányosságot a társak nem megfelelõ beszédpéldája jelenti, hiszen a csoportokban nincs vagy alig van húzóerõ, az átlagosnál jobb beszédpéldát egyedül a pedagógus nyújtja. Ronthatja a helyzetet, hogy a csoportokban kevert képességû gyermekek vannak, akiknek részben alacsonyabb nyelvi szintje lefelé húzza a pedagógus beszédmintáját is. Ide tartozik az is, hogy mivel a halló kortársakkal és a pedagógusokkal való kommunikáció csak a nyelv használatával valósulhat meg, ez a tény arra sarkallja a hallássérült gyermeket hogy gondolatait nyelvi formába öntve fogalmazza meg, s mind tökéletesebb legyen e nyelvhasználat. 2. A speciális nevelési szükségleteket nem mutató gyermekek közössége a hallássérült gyermek számára normális magatartásmintákat közvetít, megakadályozza, hogy siketes jellegzetességek alakuljanak ki (pl. a társak megrángatása, ahelyett, hogy szólna hozzájuk), önfegyelemre, nagyobb önállóságra, gyorsabb munkatempóra szoktatja a mindennek átvételére alkalmas gyermeket. 3. Az együttnevelés nyomán reálisabb énkép, reálisabb önértékelés alakul ki, a gyermek egy természetes mezõnyben gyõzõdhet meg erõs és gyenge oldalairól. Ez egyben húzóerõt is jelenthet számára, azt a késztetést, hogy minél inkább törekedjék a magasabb követelményeknek megfelelni. 4. Az integrált nevelés további elõnyeként említhetõ, hogy az intézményes nevelés a lakóhelyen valósul meg, ezáltal elkerülhetõ, hogy a gyermek diákotthonban, a családtól távol töltse hétköznapjait. (Magyarországon a hallássérült gyermekek számára nyolc speciális intézmény mûködik: Budapesten kettõ, illetve Vácott, Kaposváron, Szegeden, Egerben, Debrecenben és Sopronban egy-egy. A speciális intézménybe kerülés a nagy távolság miatt sok esetben a hetes diákotthoni elhelyezést vonja maga után.) Az integrált neveléssel a hallássérült gyermek nem szakad ki sem a családból, sem az ép gyermekek, a lakóhelyi kortársak kapcsolatrendszerébõl, ezek a baráti, ismerõsi kapcsolatok végig kísérhetik egész életútján. 5. A hallókkal együtt történõ neveléssel megjelenõ magasabb elvárások, melyek mind a gyermektõl, mind a környezettõl többlet energia ráfordítást igényelnek, azáltal váltják be a hozzájuk fûzött reményeket, hogy az integrált körülmények között nevelkedõ gyermek társadalmi beilleszkedési nehézségei minimálisra csökkenhetnek, illetve eltûnhetnek, mivel a gyermek e beilleszkedési folyamatot már a gyermekkor éveitõl kezdve gyakorolta, átélte. 43

10 Mindezen elõnyök érvényesüléséhez arra van szükség, hogy az integrált nevelés megfontolt, körültekintõ döntés eredményeként kezdõdjön el, s mindvégig ez jellemezze a kivitelezést is. Általában nem javasolható az integrált nevelés a halmozott speciális nevelési szükségletû gyermekek számára, akiknél a hallássérülés mellett más tanulást nehezítõ probléma áll fenn, valamint különösen iskolai szinten azon gyermekek számára, akik nyelvi fejlõdésükben és a beszédtanulás üteme szempontjából az adott idõpontban még jelentõs elmaradást mutatnak halló társaiktól. Az integráció lehetséges hátrányai A megfontolt, és elõzetes tájékozódáson alapuló döntés hangsúlyozása azért fontos, mert az integrált nevelés kifejthet éppen ellenkezõ hatást is. Az együttnevelés lehet csak névleges, formális. Magyarországon még sajnos nem ritka eset, hogy a gyermek egyéni szükségleteit a fogadó többségi intézményben nem veszik figyelembe, illetve nem kapja meg a számára szükséges gyógypedagógiai segítségnyújtást sem. Ha a gyermek kevéssé képes lépést tartani a halló gyermekekkel, s nem kapja meg a haladásához szükséges segítséget, akkor lemaradhat a tanulásban, elszigetelõdhet társaitól. E kedvezõtlen jelenségek a gyermek közérzetére, személyiségére is negatívan hathatnak. A gyermek bezárkózhat, elmagányosodhat, vagy éppen rossz viselkedésével akarja magára vonni a figyelmet. A probléma sok esetben abból adódik, hogy az intézmény nem kellõen nyitott a speciális problémával érkezõ gyermekek ellátására, illetve nem is tudja, hogy a vállalt feladat tulajdonképpen milyen konkrét gyakorlati tennivalókkal jár. Elõfordulhat, hogy a fogadó intézmény létszámgondjain kíván ilyen módon enyhíteni, s teljesen közömbös a gyermek tényleges szükségleteinek kielégítése szempontjából. A leggyakoribb gondot többnyire az okozza, hogy a fogadó pedagógus hozzáállása nem megfelelõ, s ez befolyással van az egész csoport, osztály légkörére. A formális integráció csak érintõlegesen vagy egyáltalán nem biztosítja az integrált nevelés fentiekben vázolt elõnyeit, ezek részben vagy teljesen elmaradnak, s inkább hátrányt jelenthet a hallássérült gyermek számára az együttnevelés. Ezért a formális integrációt az óvoda vagy iskola gondos kiválasztásával, a gyermek és családjának ismeretében feltétlenül kívánatos elkerülni, illetve ha a már integrált gyermeknél tapasztaljuk a beilleszkedés kedvezõtlen alakulását, más óvodát vagy iskolát kell keresni. Vagyis az elsõ reakció csak indokolt esetben (a gyermek jelentõs elmaradásakor, melynek csökkentésére semmiféle esélyt nem látunk kedvezõbb feltételek mellett sem) legyen a szegregált elhelyezés, s a jelenleginél sokkal gyakrabban merüljön fel a megsegítés párhuzamos biztosításával egy másik fogadó intézmény keresése. 44

11 A gyógypedagógus szerepe a hallássérült gyermek óvodai, iskolai integrációjában Az integrált nevelés során a gyógypedagógus feladatköre jelentõsen megváltozik. Téves az a gondolat, mely szerint a gyógypedagógus szerepe pusztán a hallássérült gyermekkel való foglalkozásra korlátozódik, hanem kiterjed a fogadó intézmény kiválasztására, a fogadó pedagógusok felkészítésére és folyamatos segítésére, valamint a szülõknek szóló tanácsadásra is. E járulékos feladatok szinte hangsúlyosabbak, mint a gyermeknek nyújtott közvetlen segítség, hiszen a gyermek sikeres haladásáért az integrált nevelés során a gyermek pedagógusa, a szülõk és a gyógypedagógus együttesen vállalják a felelõsséget. A megváltozott feltételek között a gyógypedagógus folyamatosan látja el az óvodapedagógust/pedagógust a megfelelõ információkkal, együttmûködik az optimális környezeti feltételek biztosításában, tanácsokat ad a szülõknek, figyelemmel kíséri a gyermek fejlõdését, egyben annak ügyvédje és szükség esetén fejlesztõje is. E sokrétû feladatok között a gyermeknek nyújtott közvetlen gyógypedagógiai segítség csak egy, melynek mértékét a hallássérült gyermek aktuális szükségletei határozzák meg. Ezek a szükségletek nagyon eltérõek lehetnek. Szükség lehet arra, hogy a gyógypedagógus heti rendszerességgel foglalkozzék a gyermekkel, ugyanakkor elégségesnek bizonyulhat az integráció megfelelõ elindítása után a gyermek pedagógusával, illetve a szülõkkel történõ havi konzultáció is. Az igény a gyógypedagógiai segítségnyújtásra bármikor megváltozhat, vagyis szükségessé válhat az áttérés a korábbi ritkább alkalmakról a rendszeres megsegítésre, és viszont. Ezért is fontos, hogy az integrált nevelés megvalósítása során rendszeresen nyomon kövessék a gyermek haladását, s a szükséges intézkedéseket mindig a gyermek aktuális igényeihez igazítsák. Fontos kulcsszereplõ ebben a folyamatban a szülõ, annak felelõsségvállalása, hiszen sok esetben a rendszeres szülõi ellenõrzés, együtt tanulás, a kapcsolattartás a pedagógusokkal kiegészítheti, sõt pótolhatja a gyógypedagógus jelenlétét. Az integrált nevelés elõkészítése Akár óvodai elhelyezésrõl, akár a fogadó általános iskola kiválasztásáról van szó, a szóba jöhetõ intézmények feltérképezése megelõzi az integrált nevelés mellett szóló döntést. Ma már többféle szülõi igényt kielégítõ intézmény mûködik (pl. nyelvekre specializálódó, mûvészi tevékenységeket preferáló, stb.). A választást nem a szülõ ambíciói, hanem a gyermek adottságai, szükségletei kell, hogy meghatározzák. Optimális esetben a gyógypedagógusnak és a szülõknek együtt, az intézmények igazgatóival és pedagógusaival elbeszélgetve kell megtalálniuk azt az intézményt, mely fogadókésznek mutatkozik a hallássérült gyermek felvételére. (Az evvel kapcsolatos részletes leírást a szülõknek 45

12 szóló füzetben közöljük!) A beiskolázás elõkészítése során amennyiben a hallássérült gyermek érdeke úgy kívánja felmerülhet az iskolakezdés egy évvel történõ elhalasztása, fõleg, ha a gyermek nem részesült jó korai fejlesztésben, s az egy évet az elmaradások pótlására lehet felhasználni. Amennyiben az intézmény fogadókésznek mutatkozik a hallássérült gyermek felvételére, s a szülõk, illetve a gyógypedagógus is kedvezõnek ítéli meg a lehetõségeket megkezdõdhet az integrációra való konkrét elõkészület. A hallássérült gyermek szüleinek, illetve az õket segítõ gyógypedagógusnak a Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság (Budapest 1147 Bp. Cinkotai út tel.: ) vizsgálatát kell kezdeményeznie. Ideális esetben a Szakértõi Bizottság már ismeri a hallássérült gyermeket, hiszen a korai szolgáltatás igénybevétele is a szakértõi véleményhez kötött. A gyermek vizsgálata, illetve az ennek alapján készített integrációt ajánló hivatalos szakértõi javaslat szükséges ahhoz, hogy a hallássérült gyermek, illetve a fogadó intézmény megkapja mindazokat a speciális nevelési szükségletû tanulók után járó kedvezményeket, melyeket a közoktatási törvény biztosít. A szakértõi vélemény birtokában a kedvezmények igénybevételét az intézmény vezetõje, igazgatója kérheti a fenntartótól (helyi önkormányzattól). Ha a gyógypedagógus már az integráció elõtt is foglalkozott a hallássérült gyermekkel, akkor feltétlenül küldje el a szakértõi vizsgálatra a gyermekrõl készített gyógypedagógiai véleményét. Más esetekben éppen a fent említett országos bizottság lesz az, amely az integrációt kezdeményezi, s a helyi szervek, pl. a helyi nevelési tanácsadó vagy a logopédiai munkaközösség munkatársai nyújthatnak abban segítséget, hogy megtalálják a megfelelõ fogadó intézményt. A felkészülés felkészítés Elsõsorban a fogadó intézmény pedagógusá(ai)t, az intézmény más dolgozóit, a csoport-, illetve osztálytársakat, esetleg ezek szüleit, végül magát a hallássérült gyermeket érintik az elõkészületek. A felkészítõ tevékenység minden bevont szereplõ esetében más mélységben, de ugyanarról szól: információkat biztosít a hallássérült gyermekrõl, illetve a hallássérülésnek a beilleszkedésre, a tanulásra gyakorolt hatásairól. Az elõkészítés segít a fogadó közösségeknek a hallássérült gyermek viselkedésének helyes értékelésében, s ez kedvezõ alapot biztosít a beilleszkedéshez. A tájékoztatás során kiemelten kell foglalkozni a gyermek jövendõbeli pedagógusával (óvodai csoportvezetõ ill. osztályfõnök). Ennek egyik formája, ha ellátjuk a megfelelõ szakirodalommal (az iskola könyvtárának kellene ezt beszereznie), és megkérjük, hogy olvassa el a hallássérültek integrációjáról szóló, számára releváns kiadvány(oka)t. (A legfontosabb könyveket a szakirodalom jegyzékben feltüntettük.) Az olvasottakról azután a gyógypedagógus 46

13 beszélgetést kezdeményezhet. A pedagógus elõkészítésének természetesen csak a legszükségesebb információkra kell szorítkoznia. Ezek ahhoz szükségesek, hogy el tudja kezdeni a hallássérült gyermekkel való foglalkozást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hirtelen, egy alkalommal adott nagy mennyiségû információ kevésbé hatékony módja a pedagógusok segítésének, mivel egyrészt riasztólag hathat, másrészt a pedagógus elõzetes tapasztalatok hiányában nem tud mindegyikre figyelmet fordítani. Hatékonyabb, ha a gyógypedagógus az integrált nevelés megkezdése után rövid idõvel néhányszor felkeresi a pedagógust, hiszen így lehetõség nyílik arra, hogy a gyakorlati munka során felmerült problémákra közösen találják meg a megoldást. A pedagógus segítése az integrációban dolgozó gyógypedagógus egyik kulcsfeladata. Jelentõsége szinte nagyobb, mint a hallássérülttel való konkrét foglalkozásnak, hiszen a pedagógus az, aki a mindennapok sikereit és nehézségeit átéli a hallássérült gyermekkel, s õ az aki elsõdlegesen megoldhatja a nehézségeket. A pedagógus számára fontos, részletezett tudnivalók megtalálhatók a szülõknek írt füzet oldalán. A gyógypedagógus a gyermek pedagógusával együttmûködve gondoljon az intézmény többi dolgozójának felkészítésére is. Kis létszámú óvodákban/iskolákban általában minden dolgozó tud arról, ha hallássérült gyermek kerül felvételre. A nagyobb intézményeknél nem árt tudatosan informálni az intézmény dolgozóit: a gyermekkel foglalkozó többi pedagógust egy e célra összehívott megbeszélés keretében. Az itt elhangzó általános információk részint azokat a pedagógusokat világosítják fel, akik az osztályfõnökön kívül tanítanak az integrált gyermek osztályában, részben a más osztályokban oktatókat juttatják ismeretekhez. Itt hangozhat el az is, hogy tovább kellene vinni az információt a technikai dolgozókhoz is (pl. portás, dada, takarítónõ). Az utóbbi személyek számára annyi tudnivalót kell biztosítani, ami elegendõ ahhoz, hogy ne értsék félre a hallássérült gyermek reakcióit (pl. utána kiabálnak, de nem fordul meg), õk is verbálisan kommunikáljanak a gyermekkel (ne mutogatással értessék meg magukat), és mindig gyõzõdjenek meg arról, hogy a gyermek megértette a mondanivalót. A szomszédos osztályok, csoportok gyermekeinek, tanulóinak informálása közvetett úton, a pedagógusaik fent említett felvilágosítása révén történik. Így elkerülhetõvé válnak azok a félreértések, kellemetlenségek, esetleg csúfolódások, amelyek abból adódnak, hogy a hallássérült gyermek valamit nem ért meg, vagy félreért, s viselkedését esetleg szófogadatlanságként, butaságként értékelik. Általános tapasztalatok szerint minél fiatalabb korban kezdõdik el az integráció, annál zökkenõmentesebben zajlik le mind a befogadás, mind a beilleszkedés. Ennek oka, hogy a kevésbé tapasztalt kisgyermekek a számukra új világ minden egyes elemét természetesként tudják elfogadni. Korai életkorban a gyermekek teljesen nyitottak a másság mindenféle megnyilvánulásával szemben, 47

14 ráadásul az õket irányító pedagógust minden tekintetben elfogadják, viselkedését modellként követik. Ha az óvodapedagógus, a tanító a hallássérült gyermekre úgy tekint, mint a közösség szerves részére, ha hozzáállásából az tükrözõdik, hogy a hallássérült gyermek is egyenrangú, értékes személyiség, akkor az elfogadás a gyermekek számára semmiféle problémát nem jelent. A fogadó csoport/osztály tagjaival is beszélgetni kell. Ezt megteheti a csoport pedagógusa de meghívható erre a gyógypedagógus is. A hallássérült gyermek csoportba/osztályba kerülésekor leginkább arról kell a társaknak információt kapniuk, hogy milyen módon kommunikálhatnak sikeresen a nyelvi nehézségeket mutató társukkal (vele szembe fordulva, természetes artikulációval beszéljenek, és kerüljék a túlzott hangerõt). Fõleg az óvodai integráció során fordulhat elõ, hogy az integrálandó hallássérült gyermeknyelvi szintje még olyan alacsony, hogy a hétköznapi nyelvi közlések egy részét nem érti. A gyerekeket ilyen esetben arra kell biztatni, hogy a kezdeti kommunikációs nehézségek ellenére se forduljanak el társuktól, hanem próbálják megérteni és megértetni magukat a hallássérült gyermekkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek nagyon találékonyak az ilyen helyzetekben. Praktikus megoldás a hallókészülék megismertetése a gyerekekkel. Ha lehetõségük van megfogni, belehallgatni, akkor jobban bele tudják élni magukat társuk helyzetébe, s a készülék érdekessége, újdonsága is veszít jelentõségébõl. Ha tudják, hogy mire kell vigyázniuk a hallókészüléket viselõ gyermek esetében (pl. ne ráncigálják, ne dobják oda a labdát, stb.), illetve van fogalmuk arról, hogy a hallókészülék meglehetõsen drága, jobban számíthatunk körültekintõ viselkedésükre. A hallókészülék bemutatásához hasonlóan az is érzékeltethetõ a gyermekekkel, hogy hallás nélkül, szájról olvasással mennyire nehéz a mondanivaló megértése, a figyelem fenntartása. Ehhez elég, ha a gyermekeknek a TV mûsorból egy rövid részletet mutatunk be, és a hangerõt teljesen lehalkítjuk. A gyerekek így közelebb kerülhetnek a hallássérült problémáihoz, s beleérzõbbek, toleránsabbak lesznek vele szemben. Az integrált nevelés mind szélesebb körûvé válásával a csoportba/osztályba járó gyerekek szüleinek tájékoztatása valamit veszített jelentõségébõl. Korábban, amikor egyedi esetekként fordultak elõ speciális nevelési szükségletû gyermekek a többségi intézményekben, a szülõkben gyakrabban fogalmazódott meg az a félelem, hogy saját gyermekükre kevesebb figyelem jut a problémás gyerek csoportba / osztályba kerülésével. Napjainkban már egyre természetesebb a többségi intézmények gyerekcsoportjainak sokfélesége, akár speciális nevelési szükségletû, idegen ajkú, akár halmozottan hátrányos helyzetû gyermekekrõl legyen is szó. Ennek ellenére célszerû, ha a gyógypedagógus vagy a csoport/osztály vezetõje az elsõ szülõi értekezlet alkalmával, vagy még jobb, ha már azt megelõzõen beszél arról, hogy hallássérült gyermek is járni fog a csoportba/osztályba. A tájékoztatás révén a szülõk téves elképzeléseik helyett 48

15 kellõ ismeretet kaphatnak a hallássérült gyermekrõl, ill. azokról a nevelési pozitívumokról amit egy fogyatékos gyermek jelenléte jelent a gyermekközösség számára, s ez közvetve hozzájárulhat ahhoz, hogy mindez erõsítse a hallássérült gyermek beilleszkedését. A hallássérült gyermek felkészítése az integrációra A hallássérült gyermek felkészítése nagyrészt a szülõkre hárul. Mindez akkor jelenti a legnagyobb feladatot, ha korábban speciális intézménybe járt, s valóban komoly váltást jelent számára az új környezet, az ismeretlen gyermektársak és pedagógusok. Ajánlatos, hogy a szülõ sétáljon többször az óvoda, iskola környékére a gyermekkel, s sokat beszélgessen vele az új helyrõl. Megkönnyíti a majdani beillesztést, ha a gyermek ismer más társakat, akik szintén az adott intézménybe járnak, vagy esetleg a testvér is odajár. Hasznos lehet a fogadó óvoda/iskola pedagógusával történõ elõzetes megismerkedés is. Az integrációhoz szükséges tényezõk, a hallássérültek speciális szükségleteinek figyelembe vétele a) Gyakorlati teendõk, szervezési kérdések az óvodában Az óvodapedagógus közelsége. Ha szól a gyermekhez, minél közelebb legyen hozzá, s ügyeljen arra is, hogy ne legyen egyidejûleg nagy zaj a teremben. Csoportos foglalkozásnál, mesélésnél, ha lehetõség van rá, félkör alakban helyezkedjenek el a gyermekek. Ilyenkor mindenkit jól lát a hallássérült gyermek, aki üljön közel az óvónõhöz, így jól hallja õt. Az óvodapedagógus tanítsa meg minél hamarabb a hallássérült gyermeknek óvodástársai nevét. (Az óvodapedagógus könnyen ellenõrizheti, hogy hol tart a gyermek a nevek megtanulásában, ha pl. vele osztat ki valamit: Ezt add oda Katinak!, stb.) Az óvodapedagógus ösztönözheti a hallássérült gyermek beszédfejlõdését, ha azt az elvárást közvetíti felé, hogy szóbeli megnyilatkozásai fontosak számára. A gyógypedagógus segítse az óvodapedagógust a gyermek beszédszintjének felismerésében. Az óvodapedagógus akkor tudja biztosítani a hallássérült gyermek számára a fejlesztõ nyelvi környezetet, ha a gyermek nyelvi szintjét megerõsíti (ismétlés), hiányos közléseit kiegészíti (a közlés színvonalának emelése), és sokat beszél hozzá ugyanúgy, mint a halló gyerekekkel. Bár elsõdleges cél, hogy az óvodapedagógus a hallássérült gyermek verbális kommunikációját ösztönözze, bizonyos helyzetekben (pl. harag, ijedtség, fájdalom) fontosabb megérteni õt még akkor is, ha szegényes nyelvi kifejezõkészsége miatt nem tudja világosan érthetõvé tenni számunkra az érzéseit. 49

16 A gyógypedagógus hívja fel az óvodapedagógus figyelmét arra, hogy mindig gyõzõdjön meg arról, hogy a gyermek megértette az utasítást, illetve a mondanivaló lényegét. Ha a hallássérült gyermek nem érti meg elõször a közlést, akkor sokat segíthet a megismétlés, az átfogalmazás, a rá-, illetve bemutatás. A még alacsony nyelvi szinten álló hallássérült kisgyermeket kezdetben nehéz bevonni a közös mesélésbe, beszélgetésbe, foglalkozásba. Magyarázzuk el az óvodapedagógusnak, hogy ha a gyermek nem figyel, mással foglalkozik esetleg rendetlenkedik, annak feltételezhetõen az az oka, hogy nem érti a közlést. Segítséget jelent számára a sok vizuális szemléltetés (pl. meseképsor, rajz, tárgy, stb.) használata. Ehhez a képeket esetenként a gyógypedagógus is elkészítheti, illetve az adott anyagot már elõre feldolgozhatja a gyerekkel, ha külön is foglalkozik vele. Így a lehetõ legtöbb közös foglalkozásban részt tud venni a hallássérült kisgyermek. A hallássérült gyermek akkor lesz egyenrangú tagja az óvodai közösségnek, ha õ is kap feladatokat (napos, tisztaságfelelõs, stb.), illetve ugyanúgy részt vehet az óvodai ünnepségekben, versenyekben. A gyógypedagógus a pedagógus segítségére lehet azoknak a területeknek a megtalálásában, ahol a hallássérült gyermek társaival egyenértékû teljesítményre képes. Az óvodáskorú gyermek még sok mindenben segítségre szorulhat. Elképzelhetõ, hogy ez fokozottan igaz a hallássérült kisgyermek esetében, hiszen a megértési nehézségek miatt esetleg bizonytalanabb társainál. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a gyermek csak éppen annyi segítséget kapjon, amennyire igazán szüksége van. Hívjuk fel az óvodapedagógus figyelmét arra, hogy a túlsegítõ gondoskodás fokozhatja a gyermek bizonytalanságát, és önállótlanná teheti. Javasolja az óvónõnek, hogy kirándulásokon, sétákon a gyermeket lehetõleg a maga közelében tartsa, mivel a hallássérült gyermek egy bizonyos távolság meghaladtával már sokkal rosszabbul hall. Jó módszernek bizonyul a segítõ óvodástárs bevonása is, aki közvetíti a hallássérült gyermek számára az óvónõ utasításait, s figyel a hallássérült társára. A segítõtárs lehetõleg önként vállalkozzon a feladatra, a gyermek barátai közül kerüljön ki. Ez a segítõ presztizsét is növeli. b) Gyakorlati teendõk, tanulásszervezési kérdések az általános iskolában Az ülõhely kiválasztása lényeges kérdés. Az osztályteremben olyan ülõhelyet kell találni a hallássérült gyermek számára, ahonnan viszonylag közelrõl láthatja és hallhatja a tanárt. (Általában nem az elsõ pad a legalkalmasabb, mivel ha a tanár nem a táblánál áll, akkor a szájmozgása meglehetõsen rossz szögbõl, csak alulról látható.) Ugyanakkor az is fontos, hogy jól lássa a táblát, az írásvetítõ képét is. További szempont, hogy ülõhelye ne kerüljön szembe az ablakkal, mert a szemébe sütõ nap zavarja a szájról olvasást, ill. 50

17 az ablak elõtt álló pedagógusnak ilyenkor gyakran csak a körvonalait látja. Arra kell törekedni, hogy viszonylag jól láthassa az osztálytársait is. Tehát inkább egy oldalsó padsorban üljön, mint középen. Ha nincsenek rögzített padok az osztályban, s a pedagógusok erre hajlandók, a legideálisabb a székek, asztalok U alakban történõ elrendezése volna, vagy nagy létszám esetén két sorban, s a gyermek ilyenkor is oldalt, elõl ülne. Ebben az esetben tökéletesen láthatja társait. Nagyobb gyermekeknél az is bevált, hogy a gyermek maga válassza meg ülõhelyét. Hívjuk fel a pedagógus(ok) figyelmét arra, hogy a hallássérült gyermek valószínûleg nem hallja meg azokat a közléseket, melyeket a tábla felé fordulva, írás közben mondanak ill. más vonja el ilyenkor a figyelmét. Az elhangzottakat érdemes a gyermek felé fordulva megismételni, illetõleg a padtársát megkérni erre. A padtársat egyébként is érdemes segítõként bevonni. Õ az aki megmutathatja, melyik feladat kerül most megoldásra, ha éppen nem hallotta meg a hallássérült gyermek, vagy hol tartanak az olvasásban, stb. Ha ez nagyobb megterhelést jelent az osztálytársaknak, ajánlatos idõnként váltani az ügyeletest, aki természetesen önként vállalkozó legyen, ne a pedagógus jelölje ki. A pedagógus segítheti a hallássérült gyermek megértését, ha az órákon jelzi a témaváltást, illetve még egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Hasonló könnyebbséget jelent, ha a hallássérült gyermek írásban megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elembõl áll, s minden elem fontos információt hordoz (pl. láncszámolás). Kitünõ segítség a témaváltás szempontjából az egyes témarészletek vázlatának, címeinek párhuzamos, fokozatos bemutatása az írásvetítõn. A hallássérült gyermek tanulását az átlagos gyermeknél jobban segíti a vizuális szemléltetés. Ugyanakkor az elsötétített teremben folyó vetítés során a hallássérült gyermek kimarad a hozzá fûzött magyarázatból, hiszen ilyen körülmények között nem tud szájról olvasni. (Optimális megoldás, ha a magyarázatokat a hallássérült gyermek a vetítés elõtt, esetleg után írásban megkapja.) A hallássérült gyermek számára problémát jelenthet különösen a felsõ tagozaton a hosszabb tanári magyarázat (elõadás) egyidejû követése és jegyzetelése. Nem tud egyszerre figyelni, szájról olvasni és írni. A probléma kiküszöbölésére javasolja a pedagógusnak, hogy bízzon meg valakit az osztályban, hogy indigóval jegyzeteljen, vagy a jegyzeteket fénymásolják le az órák után. Az iskolában sok fontos információ hangzik el az órák végén, illetve úgy, hogy a tanár nem hangsúlyozza ezeket kellõen. A halló gyermekek számára ez általában nem jelent problémát. A hallássérült gyermek azonban könnyen kimarad az ilyen információkból. Kérje meg a pedagógust, hogy az óravál- 51

18 tozásokra, kirándulásra, teremcserére, stb. vonatkozó információt külön esetleg írásban is adja meg a hallássérült gyermeknek, vagy legalább a segítõ padtárs fordítson az információk eljuttatására mindig figyelmet. A hallássérült gyermek várható nehézségei a tanulás során Szóbeli közlések, illetve írásbeli utasítások megértése problémát okozhat a hallássérült gyermeknek. Ennek oka lehet a szókincsbeli hiányosság (az utasításban szereplõ egy-egy szót nem, vagy nem pontosan érti meg), illetve az, hogy a gyerek nem értette, nem hallotta jól a mondottakat. Az utasítások meg nem értése azonban pontatlan, hibás feladatmegoldáshoz vezet, mely rontja a gyermek teljesítményét. A pedagógus figyelmét fel kell hívni erre, s meg kell gyõzõdni arról, hogy tisztában van-e a hallássérült gyermek a feladattal. Ennek különösen az elsõ iskolás években van jelentõsége, mivel az utasítások a gyermek számára a többszöri alkalmazással ismertté válnak. A hallássérült gyermek nehézségei elsõsorban a szövegértés vonalán, és kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák pl. a lassabb olvasási tempó általában a kezdeti szakaszt jellemzik, mivel az olvasott szöveg szókészletének egy része esetleg ismeretlen a hallássérült gyermek számára. A szövegértési problémák gyakran fennmaradnak ha csökkenõ mértékben is az iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy jóllehet a hallássérült gyermek egyre több szót és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési problémákat a szûkebb szókincs, a szinonimák ismeretének hiánya (a gyermek csak a szó alapjelentését ismeri, s az átvitt értelmû közlést is e jelentés mentén magyarázza), illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja. A hallássérült gyermekek beszédét és írását grammatikai és helyesírási hibák jellemezhetik. Míg a halló gyermekek az õket állandóan körülvevõ nyelvbõl tudatos tanulás nélkül is elsajátítják már óvodás korra az anyanyelv belsõ nyelvi szabályait, addig a hallássérült gyermek számára ez elhúzódó feladatot jelenthet. Ugyanakkor a konkrét nyelvtani anyag megtanulása (pl. szófajok felismerése) általában nem okoz számukra problémát. A hallássérült gyermekeknek problémát okozhat a tollbamondás. Ennek oka egyrészt, hogy sokszor olyan szavakat kell leírnia, amelyeknek jelentését nem ismeri, másrészt nem hallja, és nem tudja pontosan leolvasni a diktált szót. Jó, ha a pedagógus kezdetben nem értékeli a tollbamondást, illetve megadja a tollbamondásra kerülõ szöveget elõzetes gyakorlásra. A cél úgyis az, hogy a gyermek megtanulja helyesen leírni a szavakat, s nála ehhez nem a tollbamondás vezet, hiszen rá nem áll a másképp hallom, másképp írom kijelentés. A legtöbbet számára az jelenti, ha alaposan megfigyelheti az írott 52

19 képet. Vizuális beállítottsága miatt nem is szokott számára nagyobb gondot okozni a már ismert szavak önálló írása. Nehézségei lehetnek a hallássérült tanulónak a fogalmazások írásánál. A fogalmazás olyan összetett feladat, mely többféle nyelvi készség (szókincs, fogalmazási készség, grammatikai készség, helyesírás) megfelelõ szintjét igényli. A fogadó pedagógus részérõl türelemre, a gyógypedagógus részérõl sok támogató segítségre, és gyakorlásra van szüksége a gyermeknek. Érdemes a fogalmazások hibáit elemezni (pl. nem logikus a gondolatfûzés, helyesírási hibák, stb.), mert ez kijelöli azokat a területeket, amelyeken a hallássérült gyermeknek még több egyéni gyakorlásra van szüksége. A speciális nevelési szükségletû, így a hallássérült tanulók számára is lehetõség van egyes tantárgyak tanulása, illetve értékelése alól felmentést kapni. (Lásd a bevezetõ kötetben.) Hallássérült gyermek esetében ez az Ének, illetve az Idegen nyelv tantárgyakat érintheti. Annak ellenére, hogy a hallássérült gyermekek általában nem tudnak szépen énekelni, nem szükséges feltétlenül felmenteni õket ezen órák látogatása alól. A cél az volna, hogy minél több tevékenységbe vonják be õket (pl. ritmizálás, zeneelmélet, zenetörténet, stb.), esetleg az osztályzás terhe nélkül. Az idegen nyelv tanulás elbírálása során is a gyermek kedve, teherbírása legyen a döntõ szempont. Ugyanakkor természetesen felmerülhet, hogy a rehabilitációs foglalkozásokra éppen ezen órák egy része helyett kerüljön sor. A fent vázolt nehézségek miatt a hallássérült gyermekek osztályzása olykor nehéz helyzetbe hozhatja a pedagógust. Szerencsésebb esetben az iskolában a szöveges értékelést használják, mely alkalmasabb arra, hogy a gyermek valódi tudásáról, egyéni fejlõdésérõl számot adjon. Osztályzás esetén könnyen fennállhat mind az alulértékelés (pl. a tollbamondás osztályozása leronthatja a nyelvtan osztályzatot), mind a felülértékelés (a pedagógus túlságosan elnézõ a gyermekkel, kivételez vele) veszélye. A gyermek pedagógusa akkor jár el helyesen, ha reálisan értékeli a gyermeket minden tevékenység során, s megtalálja azokat a helyzeteket, melyek valóban hiteles képet is adnak a gyermek tudásáról (pl. nem a tollbamondás alapján értékeli a gyermek helyesírását, hanem az önálló írás nyomán). A gyógypedagógus tevékenysége az egyéni fejlesztés során Mint korábban kiemeltük nem minden gyermeknél szükséges a rendszeres, gyógypedagógus által biztosított egyéni fejlesztés, számos esetben a szülõ napi segítsége is hiánypótló lehet, más esetekben inkább korrepetálásra van szükség, amit a többségi pedagógus biztosíthat a gyógypedagógussal történõ idõszakos konzultációk mellett. A gyógypedagógus segítségnyújtása a fent jellemzett nehézségek korrekciójára terjed ki. Az egyéni foglalkozások a szükségletek felmerülésével arányo- 53

20 san fõleg az alábbi területeket érinthetik: szókincsbõvítés, grammatikai fejlesztés célzott társalgások révén, szisztematikusan felépített szókincsfejlesztés (témakörök szerint haladva), közös olvasás, szöveges matematikai feladatok megértetése, a szóbeli és írásbeli kifejezõkészség fejlesztése, a beszéd érthetõségének javítása. A gyermek pedagógusával való rendszeres kapcsolattartás (személyesen, üzenõ füzettel, telefonon) lehetõvé teszi, hogy a segítségnyújtás pontosan azokra a területekre koncentráljon, ahol a gyermeknek nehézségei adódnak, ill. egyes nyelvi funkcióknál bizonyos mértékben vissza-vissza nyúljon az alapozó készségek hiányainak pótlásához. Az ismétlés, gyakorlás révén fény derülhet e hiányokra, az észre nem vett összefüggésekre, illetve lehetõség nyílik a tanultak elmélyítésére. Fõképp az alsó tagozaton esetenként fontos lehet a közeljövõben szereplõ anyagrészek elõzetes feldolgozása (pl. az olvasmány szövegének áttekintése, egy adott jelenség több szempontból való megvilágítása). Ezáltal lehetõvé válik, hogy a hallássérült gyermek halló társaival közel azonos elõzetes tudással vegyen részt a tanulási folyamatban. Ezt az elõzetes feldolgozást természetesen átvállalhatja a szülõ is, ha kellõ információt kap a tematikáról a pedagógustól. A továbbtanulás néhány kérdése Az általános iskolát legyen az többségi vagy speciális iskola végzett hallássérült fiatalok elõtt nyitva áll a továbbtanulás lehetõsége akár a szakmatanulás vonalán, akár a szakközépiskola vagy a gimnázium formájában. Ezekben az esetekben már kizárólag az integrált oktatás valamely változatáról van szó (kivéve a speciális szakiskolát). A közoktatási törvény ezen a szinten is biztosítja a segítségnyújtás felsorolt formáit. Szerencsére növekvõ számban találkozhatunk hallássérült fiatalokkal a felsõoktatási intézményekben is. Itt teszünk említést a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (1068 Bp. Benczúr utca 21.) által nyújtott alapítványi támogatási lehetõségrõl (Bartha Sándorné Alapítvány), amely a tehetséges fiatalok részére megpályázható ösztöndíjakat biztosít évrõlévre. A szövetségnek minden 14. évét betöltött hallássérült tanuló tagja lehet. Ugyancsak a szövetségnél szerezhetõk be olyan technikai eszközök, amelyek a fiatalok önálló életvezetését, kollégiumi életét könnyíthetik meg (pl. speciális ébresztõ óra, telekommunikációs eszközök). A tehetséges továbbtanuló fiatalok a Rotaract Alapítványnál ugyancsak igényelhetnek pályázati úton anyagi támogatást, valamint a hallókészülékes ellátás elõsegítésére speciálisabb segédeszköz esetén is nyújthatnak be pályázatot. Végül felhívjuk a figyelmet néhány kiadványra. Az alábbi útmutatók további információt nyújtanak a hallássérült gyermeket fogadó pedagógusoknak és a szülõknek a hallássérültek integrált nevelése témakörben. A könyvek az ELTE 54

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Idős férfibeteg feleségével érkezik a rendelésre. A páciens szerint nincs halláscsökkenése, csak a felesége panaszkodik, hogy

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Életében először fog kipróbálni egy hallókészüléket?

Életében először fog kipróbálni egy hallókészüléket? A HALLÓKÉSZÜLÉKEK Életében először fog kipróbálni egy hallókészüléket? A hallókészülékeknek köszönhetően könynyebbé és kényelmesebbé válik a hallás. A legtöbb hangot jobban fogja hallani, a beszédet pedig

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Amikor a gyermek hallássérült. Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában

Amikor a gyermek hallássérült. Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában Amikor a gyermek hallássérült Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium Budapest, Rákospatak u. 101 A

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. OKTÓBER 16. TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Óvoda-iskola átmenetét segítő program

Óvoda-iskola átmenetét segítő program Óvoda-iskola átmenetét segítő program JÓ GYAKORLATOK ÉLTES EGYMI PÉCS MÁNFAI ZITA gyógypedagógus Az átlagtól eltérő fejlődésmenetű gyermek és az iskolakezdés Segédanyag az óvoda iskola átmenetének megkönnyítése

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

Látássérült gyermekek ellátása az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben

Látássérült gyermekek ellátása az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben Látássérült gyermekek ellátása az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben gyógypedagógus ( Elhangzott 2013. március 22-én, a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája és Egységes

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. 2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba

Részletesebben

Ügyleírások: Ápolási díj

Ügyleírások: Ápolási díj Ügyleírások: Ápolási díj Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Szerkesztette Nagyné Heidenwolf Erzsébet sulinova Közoktatás-fejlesztési

Részletesebben

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI u. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az alapítvány a Munka Törvénykönyve 70/A. (1) és (2.) bekezdései alapján 2007. évre az alábbi ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Gyógypedagógia szakterület programja. Fıvárosi Pedagógiai Napok. 2009. november 17. kedd

Gyógypedagógia szakterület programja. Fıvárosi Pedagógiai Napok. 2009. november 17. kedd Gyógypedagógia szakterület programja Fıvárosi Pedagógiai Napok 2009. november 17. kedd Idıpont -tól, -ig 14 00 14 15 Tantárgy/ terület Az EGYMI mőködése, a segítı szakemberek tevékenysége Tevékenységforma/

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz Szerkesztette Czibere Csilla sulinova Közoktatás-fejlesztési

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben