Erdő és ember Zalában Alcím: vezető a nagykanizsai Thúry György Múzeum kiállításához 1984.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdő és ember Zalában Alcím: vezető a nagykanizsai Thúry György Múzeum kiállításához 1984."

Átírás

1 Kedves Érdeklődő! Az alább közzétett írásból sok érdekes információhoz juthatsz az erdő és ember kapcsolatáról, bár a szövegben leírt kiállítást már régen nem lehet megtekinteni. Erdő és ember Zalában Alcím: vezető a nagykanizsai Thúry György Múzeum kiállításához A kiállítási vezetőt írta: DR. KERECSÉNYI EDIT A forgatókönyvet írta és a kiállítást rendezte: BARATH LÁSZLO ; és DR. KERECSÉNYI EDIT, LANCSÁK LAJOS, MÁTRABÉRCI SÁNDOR, DR. PÁLL MIKLÓS és TORONDY KÁLMÁN közreműködésével. Zala az ország legerdősültebb megyéi közé tartozik. Kiállításunk célja az erdő és ember sokrétű kapcsolatának bemutatása, s felhívni a ma emberének figyelmét az erdő természeti és gazdasági értékeire, szociális jelentőségére, okos szeretetére és fokozott védelmére. Az I. terem általános ismereteket nyújt az erdőről. A föld vegetációs és éghajlati öveit ismertető plasztikus térképen láthatjuk, hogy hazánk a mérsékelt égövi elegyes erdők övében terül el. Felszínének több mint 17%-át borítja erdő, melynek 90%-át lombhullató fafajok, 10%-áí pedig fenyőfélék alkotják. Zala megye területének közel egyharmada erdő, s annak mintegy 22%-a erdei fenyves. Az ország 50 erdőgazdasági tája közül meghatározó jelleggel három található megyénkben: a Göcseji bükktáj, a Göcseji fenyőrégió és a Déli pannonhát, melyek egy-egy jellegzetes, nagy, színes fotón gyönyörködtetnek bennünket. E tájegységek mellett azonban a szomszédos erdőgazdasági tájak nyúlványai is megtalálhatók. A Göcseji bükktáj a harmadkori Pannon-tenger helyén jött létre. Felszínén észak-déli irányú dombvonulatok és völgyek húzódnak, legmagasabb pontja a 338 m magas oltárci várdomb. Madártávlatból nézve dimbes-dombos, göcsörtös vidék. A nedves, hűvös klíma, a tájra jellemző termékeny, barna talajok és a domborzat hatására alakultak ki rajta az uralkodó bükkösök, melyek fatömege messze felülmúlja az országos átlagot. A bükk mellett őshonosnak számít még a gyertyán, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, a szelídgesztenye, a madárcseresznye, a juhar, a kislevelű hárs, a magas kőris és a mézgás éger is. A megye nyugati részén elterülő Göcseji fenyőrégió erősen tagolt felszínű, sűrű völgyhálózatú dombság, bár némileg alacsonyabb, mint a bükk táj. Az évi csapadék itt is meghaladja a 800 mm-t. Erdeinek 02%-a már mesterséges erdő. Ezek felét erdei fenyvesek alkotják, melyek fatömege itt jóval meghaladja a lombosfákét. Gyakori azonban a gyertyán, a bükk, a kocsányos és kocsánytalan tölgy is. Ezek részben az erdeifenyők között nőnek, azok lombelegyét képezve. A Déli -Pannonhát erdei megyénk szárazabb keleti dombjain és völgyeiben találhatók. A hőmérséklet itt némileg magasabb, mint Göcsejben. Jellemző fái a kocsányos és kocsánytalan tölgy, a csertölgy, az akác és a gyertyán. A terem közepén lévő dobogón különböző korú bükk, tölgy és erdeifenyő törzsek korongmetszetei láthatók, míg az ablak melletti tablón Magyarország - s felette Zala - főbb erdőtársulásait egymásra helyezett területarányos fakorongok szemléltetik. Ezekből is kitűnik, hogy Zalában főleg a bükkösök, a gyertyános tölgyesek és az erdei fenyvesek dominálnak. A továbbiakban fényképek utalnak az erdő hármas rendeltetésére. A termelés célja a fakitermelés, a vadgazdálkodás és az erdei melléktermékek hasznosítása. A

2 környezetvédelemé a víz káros hatása és a szélerózió elleni védelem, a vizek és a levegő tisztaságának megőrzése, nem utolsósorban, pedig az oxigéntermelés. Szociális-üdülési feladata végül, hogy a pihenés és turizmus révén kikapcsolódást és örömet nyújtson az embernek. E teremben utalunk még az erdővel kapcsolatos régészeti és történelmi emlékekre is. Megtudjuk, hogy a lakosság gyarapodásával, a földművelés térhódításával, valamint a bányászat és az ipar fejlődésével együtt járt az erdők nagymérvű irtása. Kanizsa s a többi mocsárvár építéséhez, s a mocsarakon átvezető dorong utak burkolásához is temérdek fára volt szükség. Ezt illusztrálják a kiállított török-kori metszetek és ásatások fotói, valamint a földmunkák és ásatások során előkerült cölöpök és famegmunkáló szerszámok is. Az erdők pusztulására már Werbőczi István is felfigyelt ben a Tripartitumban óvásukra intett, hangsúlyozván a makkot termő fák nagy értékét. A Kanizsa környéki erdők nagy része 200 éven át a Batthyány család birtokában voltak A törökkel vívott harcok során elnéptelenedett vidékeket a XVII. században újra benőtte az erdő. s a felszabadító háború után csak lassan kezdődött meg a megye benépesedése. Még Tomasich 1792-ben készített nagyméretű térképén is csaknem összefüggő erdőség borítja Zala megye nagy részét. A II. teremben az erdők birtoklási és használati viszonyainak alakulásával, az erdőgazdálkodás jogi szabályozásával, végül az erdőrendezés történetével ismerkedhet a közönség értékes, kézzel rajzolt és festett térképek, eredeti iratok és műszerek segítségével. Megtudjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc leverése után a Habsburgok hatalmas birtokokat adományoztak az idegen és magyar császárhű főnemeseknek, akik eleinte szorgalmazták jobbágyaiknál, később azonban mind szigorúbb feltételekhez kötötték, majd meg is tiltották az erdőirtást. A majorsági gazdálkodás előtörésével a már gazdag termést adó irtásföldeket sor földesúr kisajátította. Egyidejűleg mindinkább korlátozták a jobbágyok - addig csak szokásjog alapján gyakorolt - faizási jogát, melynek értelmében a földesúri erdőket a pór nép is használhatta épület-, szerszám- és tűzifa kitermelésére, legeltetésre, sertések makkoltatására ban a jobbágyság eltörlésével a faizási jog megszűnt. Helyette a volt jobbágyok a földesúri erdőből kaptak egy-egy kis részt, amit úrbéri közbirtokossági erdőnek neveztek. Az asztaltárlókban elhelyezett iratok a jobbágyok kiszolgáltatottságáról, keserves sorsáról beszélnek. De kitűnik belőlük az is, hogy némelyik nagybirtokos már 150 évvel ezelőtt is milyen magas színvonalon gazdálkodott erdeiben. Az erdők oktalan pusztítása miatt a XVIII. sz. derekától az állam és a megyék sorra hozták az erdőket óvó rendelkezéseket, sőt nemegyszer zárlat alá is vonták őket. A tilalmak ellen vétő jobbágyokat megbírságolták, kalodába zárták, vagy más módon büntették. Egyik vitrinünkben kéz- és nyakkaloda, azaz "hegedű" is látható. Az erdők védelmére hozott törvények közül alapvető jelentőségű az évi XXXI. tr. Kidolgozásában nagy része volt az egyik legnagyobb magyar erdésznek, Bedő Albertnek ( ), akinek főbb műveit is bemutatjuk a róla elnevezett emlékéremmel együtt. Azon szakembereket tüntetik ki vele, akik az erdőgazdálkodás fejlesztésében kiemelkedő eredményeket értek el. Itt szólunk városunk szülöttéről, Kaán Károlyról is, aki a két világháború közötti időszak legjelentősebb erdőpolitikusa volt. Nevéhez fűződik az Alföld erdősítéséről szóló évi törvény előterjesztése. Természetvédelem és a természeti emlékek c. nagyszabású műve ma is alapvető. Az erdő szempontjából is történelmi jelentőségű évi földreform külön tablót kapott. Grafikon szemlélteti rajta a zalai erdők tulajdonjog szerinti megoszlását. A terem másik fele az erdőrendezés történetével és fejlődésével foglalkozik. Eredetiben vizsgálhatjuk Kanizsa Sánc melletti erdejének vágásokra osztott térképét 1840-ből, s a Mária

3 Terézia évi erdőrendtartásának Zala megyei kihirdetéséről szóló iratot. A tablókon az erdőrendezés fejlődését illusztráló korabeli térképek és rajzok, a tárlókban pedig különböző évekből származó üzemtervek láthatók. Mindezt az erdőrendezés és a térképkészítés eszközkészletének fejlődését illusztráló műszerek egészítik ki. Csodálkozva szemléljük, mekkora a fejlődés a földmérő-lánctól a különféle teodolitokig és busszolákig. Az ablak előtti dobogón az az 1796 körül készített műszer áll, amelyből a későbbi felmérő műszereket fejlesztették ki. A nagy vitrinben grafikonokon tanulmányozhatjuk az egyes fafajok területi megoszlását Zalában és országosan, a megyék erdősültségi százalékát valamint a zalai erdők élőfa készletét ben az első állami nagyüzemek az erdőgazdaságok lettek. Megyénkben az erdőbirtokok 64%-át államosították, 23% magán kézben maradt, 13% pedig közbirtokossági erdő lett. Állami kezelésbe kerültek a nagyobb fűrészüzemek is.. A III. terem az erdőművelés és fatermesztés nagy szakértelmet igénylő hosszadalmas és felelősségteljes folyamatáról szól. Részterületei: a mag- és csemetetermelés, s az erdőfelújítás, illetve - telepítés, az erdőnevelés és -védelem. Ezek munkafolyamatait nagyrészt művészi fotók szemléltetik, mivel az erdőnevelés hagyományos eszközkészlete viszonylag csekély. Az első vitrin a főbb zalai fafajták rügyeit, leveles ágát, magját illetve a fenyők toboztermését tartalmazza. Megtudjuk, hogy napjainkban a legkiválóbb genetikai tulajdonságú állományok közül választják ki a szaporításra szánt magtermő részleteket, a fenyők nemesítését pedig fenyőmag termelő ültetvényeken végzik. A csemetetermelés célja a kitermelt vágásterületek mesterséges felújítása, új erdők telepítése, valamint a fásítások részére szaporítóanyag termelése. A bajcsai csemetekertben pl. évente mintegy 25 millió csemetét nevelnek a legkorszerűbb technológiával. A kitermelt erdők helyét természetes vagy mesterséges úton lehet felújítani. A tölgyesekben és bükkösökben főleg természetes felújítás történik magról. Ahol azonban erre nincs lehetőség, mesterségesen ültetnek erdőt. A kézi csemetenevelés hagyományos eszközeit dobogón mutatjuk be, bár már itt is tért hódítanak a gépek. A növekvő erdő is sok törődést igényel, mivel a gazdaságilag jelentős fafajokat a kevésbé értékesek és a cserjék elnyomják. Ezért a fiatalost többször meg kell tisztítani, a magassági növekedés szakaszában pedig törzskiválasztó gyérítést kell végezni. E munkálatok szerszámkészletéből szintén nyújtunk ízelítőt. A beépített vitrinben az erdőt veszélyeztető természeti csapásokról, így pl. a szél és a hó okozta törésekről látunk döbbenetes képeket. Itt ismerkedhetünk meg az erdőt károsító gombákkal és rovarokkal is. A harmadik vitrin az erdei madarakat (zöldküllőt, citromsármányt, vörösbegyet, zöldikét, széncinegét, őszapót stb.) és a hasznos rovarokat mutatja be. Az előbbiek óvására és védelmére szólít fel, hisz ők az erdőkre veszélyes rovarok legfőbb pusztítói. A IV. terem a hagyományos fakitermelésé, illetve a szállításé. A zalai parasztság életében ez a munka mindig jelentős szerepet játszott, hisz nemcsak szántóhoz, szőlőhöz jutott az erdőirtás révén, hanem épület-, szerszám- és tűzifához is. Hogy a fából minél kevesebb forgácsolódjék el, már Mária Terézia elrendelte, hogy döntését fejsze helyett fűrésszel végezzék. A kitermelés módját általában szerződés szabályozta. A munka többnyire novemberben vette kezdetét és tavaszig tartott. Három jellemző módja volt: a ritkítás, a szálalás, végül a tarvágás vagy irtás.

4 Leggyorsabban természetesen a ritkítás ment, hisz a fiatal erdőből még néhány fejszecsapással ki lehetett vágni a gyengébb minőségű fákat. Az idősebből a szálalás során távolították el a selejtes darabokat, melyek már szerszámfának is alkalmasak voltak. Tarvágáson vagy irtáson az erdő teljes kivágását értjük. Régen az irtás volt a gyakoribb, mikor a fát a tuskóval együtt termelték ki. A favágók viszonylag kevés eszközt és szerszámot használtak. A különféle fejszéket, fűrészeket vitrinekben mutatjuk be. A jó favágó gondosan megvágott és kihajtogatott élű fűrésszel és élesre fent fejszékkel dolgozott. Egy ötletes megoldású fűrészfogvágó széket és egy forgófenőköves köszörűt ki is állítottunk. Az ölfavágók általában bandában tömörülve dolgoztak. Felváltva ketten fűrészeltek, míg a harmadik gallyazott, darabolt. Látástól vakulásig dolgoztak. Zömmel törpebirtokosok voltak, akik tavasztól őszig kis földjüket művelték, s csak télen szegődtek el ölfavágónak. Bérüket természetben és pénzben kapták. Az utóbbi mindig magasabb volt a mezőgazdasági munkásokénál. (Egy évi limitáció szerint pl. az ölfavágó napi 40 krajcárt kapott, míg a nádarató 20-at, a kapások pedig csak 12-t.) A beépített vitrinben egy ilyen favágó öltözete és felszerelése látható az 1930-as évekből. Az elmúlt századokban az egyik legfontosabb faválaszték az ölfa (tűzifa) volt, amelynek vastagabbját hasítva értékesítették. A különféle mai faválasztékokat múzeumunk nagy, boltozatos pincéjében állítottuk ki. Századunk elejéig a fát igaerővel szállították. A rönköket lóval húzatták össze, majd kocsival - télen szánnal - szállították tovább. A rakodás és szállítás módját fényképsorozat mutatja, eszközkészlete pedig posztamensen látható. Az oldalfalak és fenékdeszka nélküli ún. pőrekocsi és szánja szintén a pincében tekinthető meg. A kitermelt fát a falvak fogatos gazdái fuvarozták, akik többnyire egy-egy erdőrész elhordására szerződtek. Bérüket ők is pénzben és természetben kapták. Az első lóvontatású erdei vasutat 1908-ban építették Zalában, de a gépi vontatás csak 1925 körül indult meg rajta. A fakitermelő gépek csak az 1950-es évek közepén jelentek meg a zalai erdőkben. Az V. teremben az előbbiek meghökkentő kontrasztjaként napjaink gépesített fakitermelése jelenik meg nagy, színes fotókon, hisz a hatalmas, csaknem mindent tudó döntő- és rakásoló gép pl. be sem fért volna a terembe. A gépesítés fejlődését a mind korszerűbbé váló motorfűrészek szemléltetik. Az MRP típusú kétszemélyes fűrész tömege pl. még 40 kg, míg a fűrészlánc sebessége ugyanakkor csupán 7 méter másodpercenként. Ezzel szemben a mai Stihl 0.45 S típusú motorfűrész tömege csupán 10 kg, a fűrészlánc sebessége azonban már 22 m/s. Grafikonok szemléltetik a Zalai EFAG fakitermelésének főbb mutatóit, valamint a faanyag választékok szerinti megoszlását. S mekkora a különbség az egykori fejszés-fűrészes favágó, a mai formaruhás, védősisakos szakmunkás öltözete között! Az utóbbi mellett bemutatjuk a gazdaság törzsgárdajelvényeit is. A gépesítés hőskorának, az as éveknek gépeit: a Hoffherr-traktort és a vontatót, különféle kérgező gépeket és a hidraulikus hasító gépet méreteik miatt ezúttal is csak a pincében helyezhettük el. A VI. teremben ismét a múltba térünk vissza. Azt láthatjuk itt, hogy az erdő a fán kívül is mennyi mindent adott még az évszázadok során az embernek. A XVIII. században pl. temérdek erdőt égették hamuvá, hogy belőle hamuzsírt (KjCO:i) nyerjenek. A gyorsan fejlődő vegyiparnak ez a terméke ugyanis az üveg-, textil- és szappangyártásnak képezte egyik alapanyagát. Térkép mutatja, hogy még napjainkban is milyen sok földrajzi név őrzi Zalában eme pusztító tevékenység emlékét. Hatalmas erdő és bővizű patak mellé telepítették pl

5 ban a vétyemi üveghutát, mely addig működött, amíg az erdő el nem fogyott. Öblösüveg termékeiből bemutatunk néhányat. A gubacs a tölgyeseknek volt fontos mellékterméke: a belőle kivont csersavat a bőrcserzéshez és a textilfestéshez használták. Évszázadokon át ebből készítették a tintát is. Mivel a gubacs keresett exportcikk volt, jelentős hasznot hajtott a földesúrnak. Ezért tiltották el gyűjtésétől elsők között a pórnépet, egy-egy erdőrész gubacstermését kereskedőknek adván bérbe. A nagy szakértelmet igénylő szénégetés is sok évszázados múltra tekint vissza. A faszénre főleg a kohászatnak és a kovácsoknak volt szükségük. Egy alkalommal átlag 30 űrméter fát raktak a boksába, s az 5-6 nap alatt égett lassú izzással szénné. A szénégetők éjjel-nappal őrizték a boksát, nehogy befulladjon vagy kialudjon. Szerény eszközkészletük legfontosabb darabjai a fejsze, a gereblye, a lapát és a kosár - mely az értékesítéskor mértékegységül is szolgált -, a fényképek előtt állnak. Az erdő a jószág takarmányozásában és legeltetésében is fontos szerepet játszott. A kiterjedt tölgyesekben és bükkösökben ezerszám hizlalták makkon a sertéseket, sőt legeltettek az erdőben szarvasmarhákat is. Az közötti makkoltatási szerződésekből láthatjuk, hogy mikor mennyi bért fizettek a parasztok a földesuruknak a makkoltatás fejében. A kondák, csordák, nyájak őrzésére sok pásztorra volt szükség. Ezek a kemény tél beálltáig az erdőn maradtak a jószággal, amely a hó alól is kikapart némi élelmet. A pásztorok jól ismerték a faragható fákat. Egy-egy ügyes kezű, művészi tehetséggel megáldott ember nemcsak saját használatára készített botot, ostornyelet, sótartót - miként egyes vitrinekben látható -, hanem társai, sőt a megrendelő falubeliek számára is. Közülük nem egy - pl. Kiss István - erőteljes, önálló stílust teremtett, s művészete évtizedekig hatott ban remekbe készített borotválkozó tükre kiállításunk egyik büszkesége. A múlt századi pásztorművészet remekei vidékünkön többnyire karcolással vagy spanyolozással díszítettek. A domború faragás újabb keletű, s csak a XIX. század végén vált közkedveltté. A pásztorok viselete, főleg a nevezetes kanászszűr a bakonyival és somogyival rokon. Utóvirágzása idején több művész is megörökítette a színpompás, nagygallérú, befenekelt ujjú szűrben a kondát őrző somogyi és bakonyi pásztorokat. Képeinken Szemlér Mihály festményének reprodukciója, valamint egy ismeretlen festő életképe látható. Az ablak előtti vitrinben álló bábu egy kanász 1860 körüli ünneplő viseletében és szűrében feszít. A középső nagy vitrinben a pásztorélet néhány jellegzetes eszközét állítottuk ki a bárányjelektől a szopást gátló borjúböködőig, s a hatalmas kolomptól a lóbéklyóig. A múlt század második felétől a tervszerű erdővédelem s a kaszálók növekedése visszaszorította az erdei legeltetést. A bakonyi-és rácsertést lassan felváltotta az ólban teleltetett, nagy zsírhozamú mangalica, a ridegmarhát pedig a kényesebb, ám jobban tejelő fajták. Ismét másik vitrin a gyűjtögetésnek állít emléket. "Osi jogunk vót az erdő" - mondta 1957-ben egy 82 éves zalamerenyei parasztasszony. Adatközlését olvasván elképzelhetjük, milyen gazdagon terített asztala volt az erdő az őt ismerő földtelen népnek. Aki a város közelében lakott, még pénzelhetett is a gombából, az eperből, a málnából, s ha tavasszal rábukkant valamelyikre, a lehántott fa-kéregből edénykét bökdösött össze, abba szedte. Itt látható a gyufa elterjedése előtt nélkülözhetetlen tűzcsiholó készlet is: az acél, a tapló és a kova egy öreg parasztember fényképével, aki még 1955-ben is ily módon gyújtott pipára. Odébb a kéregedény készítését figyelhetjük meg, majd egy hatalmas akácfa háncsával összevarrott, hamu tárolására szolgáló kéreg - melybe a vászon nemű párolására szolgáló hamut gyűjtötték - következik. Iszalagból kötött tehénkosár és csíkvarsa, vesszőből készített kosárka és egy nagy taplószék látható még itt. A préseléskor használt, iszalagból font 30 m-es gúzst azonban csak a pincében tudjuk bemutatni.

6 Egy másik sarokban a cukorgyártás elterjedése előtt oly nagy szerepet játszó erdei méhészkedés emlékei között találjuk magunkat. Különféle típusú odúk vannak itt - egyikben az ügyeskedő gazda pörgetésre alkalmas kereteket is elhelyezett már - és helyszínen készített, használatukat illusztráló felvételek. Egyiken egy méhész lépestől szedi ki egy meglékelt fa odújából a méhcsaládot, hogy kasba telepítve méhesébe állíthassa. Az erdeifenyőből csapolt gyantát hajdan is értékesítették parasztok és uradalmak egyaránt. E munkát ma már a zalaegerszegi Erdőkémia Vállalat dolgozói végzik nagy szakértelemmel. Az erdő egyes növényei a népi gyógyászatban játszottak nagy szerepet. Csapody Vera művészi akvarelljei révén megismerkedhet a látogató a legfontosabb zalai gyógynövényekkel. Gyűjtőiknek, a füvesasszonyoknak minden faluban nagy becsületük volt. Gyógyító munkájukért általában terményt, zsírt, tojást kaptak. A gyógynövény- és gombagyűjtésre napjainkban a Herbária Vállalat és az Erdei Termék Vállalat specializálódott. Rajta kívül az Erdőkémia Vállalat és az erdőgazdaságok foglalkoznak az erdei melléktermékek gyűjtésével és feldolgozásával. E sokféle látnivaló után a VII. teremben egy "erdei ösvény" mentén elhelyezett padon pihenhet meg a látogató. Tőle jobbra életképszerű bükkös őszi avarán szarvas család vonja magára a figyelmet. A tisztás másik részén őzsuta vezeti gidáját, a közepesen erős bak még nem vetette le tavalyi agancsát. A fákon, bokrokon néhány áttelelő madár ül, amott mókus szalad az ágon. Az út bal oldalán kora tavaszi, hófoltos erdei fenyvesben vezeti csíkos malacait az éhes vaddisznókoca. Az erős kan már egyedül járja útját. A közelben varjak csemegéznek, távolabb róka lapul egy fa mögött. Csak egy lépés még, és ismét a múltban járunk. A VIII. teremben ugyanis a paraszti famegmunkálás termékeivel és a fára épülő kismesterségekkel ismerkedhet a látogató. Mivel ez utóbbiak száma ugyancsak gazdag, csupán jelzéseket adhatunk arról, milyen óriási szerepet játszott az erdő a falusi ember életében. Hisz fából készítette házát, pajtáját, abból a hegyi pincéjét, s annak a zárát. Még vasszeg sem található bennük! Fából faragta a gazdasági eszközöket, abból ácsolta bútorait is. Az erdőt járva s a fakitermelés közepette nagyszerű érzékkel és kiváló anyagismerettel választotta ki az igának, lőcsnek, szerszámnyélnek alkalmas darabokat, elrejtvén a részesedésként kapott,,rakatba", hogy otthon megmunkálhassa őket. A legügyesebbek gazdagon ki is cifrázták készítményeiket. Mások elsajátították s háziiparként, űzték a bognár-, a kádár- és az asztalosmesterséget. így ezek szerszámkészletének legfontosabb darabjai a legtöbb parasztházban megtalálhatók. Egy vitrinben egyetlen darabból faragott archaikus eszközökből, a szemköztiben pedig a múlt század végének díszesebb, gyakran már domború faragással cifrázott készítményeiből adunk ízelítőt. Előbbiben bármelyik iparművész megirigyelhetné a paraszti ősök "formatervezett" sótartóját, s a merőkanál ősét: a mély mustmerő kanalat! Utóbbiban a pásztorművészet ihlette, nagyszerűen komponált, ám kissé darabosabb mintázású kanáltartókban, sótartókban gyönyörködhetünk! S túldíszítettségében is milyen pompás az a nehéz paraszti kézzel faragott tükör, melynek két szélére Ádámot és Évát állította mestere, előtérében pedig két - rontást elhárító - angyalka óvja a ház asszonyát. A nagyobb tárgyak szintén két csoportra oszthatók. Nemesen egyszerű és célszerű berendezési darabokra, mint pl. a famozsár, a hajdinakoptató és a terménytároló "bucsér", s az érett népművészet remekeire, melyek közül egy vésett, geometrikus díszű ácsolt ládát és két barokkos, domború virágokkal dúsan cifrázott széktámlát állítottunk ki. A terem másik fele a kismesterségeké. Egy-egy vitrinben a bognár, a kádár, s az esztergályos legfontosabb szerszámai és legjellegzetesebb készítményei láthatók. A sarokban remekbe készült kis hintó gyönyörködteti a nézőt, melyet Tüchert Lajos kocsi gyártó és kovácsmester

7 készített. Sajnos, e nagy múltú mesterségeknek nincs már utánpótlása. Művelőikkel együtt évszázadok felgyülemlett tapasztalata és kifinomult tudása is sírba száll majd. A IX. terem a fűrésziparé. Zala megye XVIII. századi benépesedésével és a majorsági gazdálkodás fellendülésével együtt járt ennek kifejlődése is. A XVIII. század derekán már számos fűrészmalom működött az uradalmakban. A kemendi és mándi malmok rajzai tájékoztatást nyújtanak létrejöttükről és szerkezetükről, valamint működésük módjáról. A vasútépítések fellendülése óriási mértékben megnövelte a fűrészáru, a vasúti talpfák és a dongafák iránti keresletet. Élelmes vállalkozók - így pl. a kanizsai Gutmann-cég - milliókat kerestek e lehetőség felismerésével. Egy évi térkép azt szemlélteti, hogy Magyarország akkori fűrészüzemei zömmel a még erdőkkel borított Kárpátok és Szlavónia fontosabb vízi útjai mentén - így a Tiszán tutajként úsztatott, valamint a Dunán és Dráván uszályokban szállított faanyag feldolgozására - épültek A zalai fűrészipar ezért csak 1920 után indult fejlődésnek. Legjelentősebbé az 1922-ben létesült Lenti üzem vált, melyet Lámfalussy Sándor erdőmérnök - a későbbi neves soproni professzor - tervezett, majd irányított. Az ő tervei alapján építették azt a keskeny nyomtávú erdei vasúti szárnyvonalat is, mely évtizedeken át szállította zökkenőmentesen a hatalmas Esterházy-erdőkben kitermelt fát. A fűrészüzemről bemutatott archív és újabb fényképek az utóbbi évtizedekben lezajlott fejlődést szemléltetik. A nyugat-német Esterer-cég keretfűrésze például - amint egy hatalmas színes fotón látjuk - éppen egy százévesnél is idősebb, 60 cm átmérőjű tölgyrönköt fűrészel egyetlen menetben 14 pallóvá és deszkává. A nagykanizsai fűrészüzem csak 1970-ben épült. Munkáját néhány fotón és exportterméken keresztül ismertetjük. Egy grafikonon a három legjelentősebb zalai fűrészüzem közötti termelése tanulmányozható, a felfűrészelt faanyag és a belőle készült termékek mennyisége szerint. Az ország évi legfontosabb fűrészüzemeit térképen szemléltetjük. A X. terem, mely egyúttal előadóterem is, a környezetvédelemmel és a jóléti erdők jelentőségével foglalkozik. Két vitrinben a napjainkban oly sokat emlegetett Kis-Balaton madárvilágából adunk ízelítőt, másutt nagy színes fotókon - többek között - a nagykanizsai parkerdő és csónakázó tó, a zalaegerszegi Aranyoslapi-forrás és a sagoti autóspihenő látható. Itt szemléltetjük a zalai erdők jellegzetes gombaféléit is, aprólékosan részletezve a három legveszedelmesebb fajta; a gyilkos-, a légyölő- és a párducgalóca ismertetőjegyeit. Ezek ugyanis még ma is szedik áldozataikat, mivel a tudatlan és felelőtlen gombázók összetévesztik őket az ehető gombaféleségekkel. Térképre rajzoltuk az országos jelentőségű védett területeket, kastélyparkokat, erdőrészleteket és arborétumokat, s jelöltük azt is, hol találhatók védett fák, fasorok és különleges lágyszárú növények. Az épület hosszú és széles bolthajtásos folyosója a vadászaté és vadgazdálkodásé. A történeti szemlélethez hűen, itt is régi iratok, fegyverek, ábrázolások és fotók szólnak a vadászat történetéről és a vadgazdálkodás kezdeteiről. Vitrinekben láthatjuk a különféle golyós és sörétes vadászfegyvereket, köztük néhány pompás főúri darabot is. Szarvasagancsból készített, művészien karcolt díszű lőportartók, vadászkések és tőrök gyönyörködtetnek még bennünket. Külön kiállítási egység foglalkozik a három legjelentősebb zalai nagyvaddal: a szarvassal, az őzzel és a vaddisznóval. A világranglista élén álló zalai szarvas-állományt reprezentáló trófeák sora lebilincselő látvány. De nincs hiány őzagancsokból, vaddisznóagyarakból sem. Odébb az apróvadakkal: a

8 nyúllal, a rókával, s a legfontosabb vadászható madarakkal ismerkedhet a néző fotókon vagy kitömött állapotban. Két nagy vitrinben és egy asztaltárlóban a népi vadfogás s a vadorzás sokféle eszköze: különféle szerkezetű láda-, ütő- és hurkos-csapdák, tőrök valamint gyári készítésű tányércsapdák vonják magukra a figyelmet. Az itteniekhez hasonló hurkokkal már honfoglaló őseink is vadászhattak! A hurokban vergődő szajkóról eszünkbe jut, hogy ezzel kapcsolatos a "nyakán a hurok" s a "tőrbe csal" kifejezés; a madárfogás céljából készített lépesvesszők pedig a "léprement" szólást magyarázzák. Egy asztaltárlóban a puskás rabsickodás emlékei: lefűrészelt csövű és tusájú lőfegyverek, puskaportartók és -adagolók, a tölténykészítés házilagos eszközei, stb. láthatók. Külön rész foglalkozik a vadgazdálkodás szerepével, fontosságával és eredményeivel. Az asztaltárlókban sárgult iratokon a vadgazdálkodás kezdeteiről, a szarvas- és őztrófeák értékelésének módjáról szerezhetünk ismereteket, másutt vadásznaplókat, vadászati albumokat stb. tettünk közszemlére. S akit érdekel, népi faragványokon és változatos népművészeti tárgyakon csodálhatja meg a különféle vadászati ábrázolásokat. Végezetül hatalmas, színes fotó búcsúztatja a látogatót az emeleti kiállítástól, amely a középkori hangulatot árasztó, vaskos oszlopokkal tagolt, boltozott pincében folytatódik. Itt azokat a nagyméretű néprajzi és erdőgazdasági tárgyakat, eszközöket, gépeket, faválasztékokat mutatjuk be, amelyekre az egyes termeknél már utaltunk, de amelyek terjedelmük miatt ott nem fértek volna el.

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Zalai kézműves értékek zalai viseletek Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében

Részletesebben

1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK

1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1.1. Erdőmérnöki tervező (ER-T) Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

FINNORSZÁGI TANULMÁNYÚ T TAPASZTALATAI

FINNORSZÁGI TANULMÁNYÚ T TAPASZTALATAI FINNORSZÁGI TANULMÁNYÚ T TAPASZTALATAI Nyirádi Lajos Az Erdő- és Fagazdasági Egyesülés Irodája a fagazdasági szakemberek részére szakmai tanulmányutat szervezett Finnországba. A tanulmányút témaköre az

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Ma is sok területen használják ezt az anyagában is szép természeti kincset.

Ma is sok területen használják ezt az anyagában is szép természeti kincset. Technika Nyersanyagunk, a fa Az ember számára ôsidôk óta a legkönnyebben elérhetô természetes nyersanyag a fa volt. (A nyersanyagok: a természeti környezetbôl kitermelt, további feldolgozásra váró anyagok.)

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka?

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Feladatok a meséhez 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! 2. Válaszolj! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Milyen munkaeszközökkel találkozott? Milyen munkahelyekre

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

1. feladat: Állattartás, háziállatok

1. feladat: Állattartás, háziállatok 1 12/1.oldal 1. feladat: Állattartás, háziállatok Melyik háziállatfajhoz kapcsolhatók az alábbi kifejezések? A szarvasmarhához, a juhhoz, esetleg a lóhoz? Csoportosítsátok őket a megadott ábra szerint!

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában

Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Feladatgyűjtemény matematikából

Feladatgyűjtemény matematikából Feladatgyűjtemény matematikából 1. Pótold a számok között a hiányzó jelet: 123: 6 a 45:9.10 2. Melyik az a kifejezés, amelyik 2c-7 tel nagyobb, mint a 3c+7 kifejezés? 3. Határozd meg azt a legnagyobb természetes

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM - HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS - ALAPRAJZ - m 1:100 szőnyegtárlók 44. 46. monumentális művészet bemutatóhelye 45. +3,52 43. 39. Nagy Sándor

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Kockásliliom a művészetben

Kockásliliom a művészetben Kockásliliom a művészetben 2009 óta foglalkozok a kockásliliomokkal és élőhelyükkel. Megfogott a növény szépsége, eleganciája. valószínűleg nem csak velem történt meg ez, hiszen amióta világ a világ, az

Részletesebben

Nagy építkezések. NAGy építkezések

Nagy építkezések. NAGy építkezések Nagy építkezések NAGy építkezések A XX. század eleje a nagy építkezések kora Sza - badkán. A Szabadkai Magyar Népkör, Magyar Műve - lő dési Központ, ahogy nevezték, a Délvidék leg ré - gibb, folyamatosan

Részletesebben

2003. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótereinek lapja III.évf. 2. szám

2003. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótereinek lapja III.évf. 2. szám 2003. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótereinek lapja III.évf. 2. szám Kalendárium ebruár - Böjtelő, Télutó hava A február igazi téli hónap, de azért a vége felé mind több jel mutat arra,

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén

Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén Sári Zsolt okl. erd mérnök 2007. szeptember 20-21. A NYÍRERD ZRT. mintegy 61 ezer hektáros, állami tulajdonú m ködési területe Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás jellemzői

Az erdőgazdálkodás jellemzői 2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület

Részletesebben

Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló Vezetői összefoglaló Európa első Makett-gyárvárosa létrehozásának tervéről 1. A projektindító gondolatok: Nagy-Britanniából, a 18. században elindult Ipari Forradalommal, és az annak nyomán kialakult gyáripar

Részletesebben

Tömörfa bútorajtók. bajuszíves tölgyajtó. a nyomdai színek nem minden esetben adják vissza a termékek valóságos árnyalatát.

Tömörfa bútorajtók. bajuszíves tölgyajtó. a nyomdai színek nem minden esetben adják vissza a termékek valóságos árnyalatát. Tömörfa bútorajtók rendelhetõ fafajok: borovifenyõ, tölgy, kõris, éger, cseresznye, bükk, hárs betétformák: bajuszíves, szögletes, hordóíves szín: színminta alapján választott színek, normál vagy antikolt

Részletesebben

ERDEI SPORTOK STADIONJA AZ ERDŐ

ERDEI SPORTOK STADIONJA AZ ERDŐ ERDEI SPORTOK STADIONJA AZ ERDŐ Áprily Lajos: Szeret az erdő Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek: bükkök, gyertyánok, égerek, tölgyek. Fenyők is. Égig értek. Most is, hogy visszagondolok

Részletesebben

* A közgyűléssel kapcsolatos részletes tájékoztatást az egyesület titkársága és a helyi csoportok titkárai adnak.

* A közgyűléssel kapcsolatos részletes tájékoztatást az egyesület titkársága és a helyi csoportok titkárai adnak. 1990. ÉVI EGYESÜLETI KÖZGYŰLÉS Az Országos Erdészeti Egyesület vezetőségválasztó küldött közgyűlését Budapesten tartja 1990. március 22-én. Napirend: Elnöki megnyitó (Dr. Herpay Imre elnök) Erdőgazdaságunk

Részletesebben

Pákozd Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola

Pákozd Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola Pákozd Sukoró Arborétum XVI. Erdők Hete programjai 2012. október 1-5. Dátum Program megnevezés Helyszín Rendezi Megjegyzés 2012. 10. 01. Erdők hete programsorozat 1. nap: 9:30 Mit csinál az Erdész? Arborétum

Részletesebben

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25.

Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. A KEFAG RT. BEMUTATÁSA Mottó: A természet bizalmát őrizzük! Társaság neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA

A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA A TÉSZTAKÉSZÍTÉS SAJÁTOS ESZKÖZE A MAGYARSÁGNÁL (CSIGACSINÁLÓ TÁBLÁCSKÁK) VIGA GYULA Bátky Zsigmond tudományos tevékenységét végigkísérték a munkaeszközökkel, apróbb használati tárgyakkal, azok formai,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fila József (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

RR fa tartók előnyei

RR fa tartók előnyei Rétegelt ragasztott fa tartók k vizsgálata Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék RR fa tartók előnyei Acélhoz és betonhoz képest kis térfogatsúly Kedvező szilárdsági és merevségi

Részletesebben

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 2007. május 15. július 14. * Az Egy nyomdamûhely titkaiból Gyomai Kner Nyomda, 1882 2007 címmel az

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben