FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 7. évfolyam

Átírás

1 FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 7. évfolyam 1

2 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Írták és lektorálták: Pintérné Mészáros Ildikó Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa A program szakmai vezetője Csorba F László 2

3 TARTALOM Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ I. NÖVÉNYISMERET - ÁLLATISMERET 1. MIBEN HASONLÍTUNK (F) 2. TAVASZI VIRÁGOK (G) 3. VIRÁGOS ÉS VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK (E) 4. VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (F) 5. MOHA VAGY HARASZT? (G). 6. MOHÁK ÉS HARASZTOK (E) 7. MELYIK OSZTÁLYBA TARTOZOM? (F) 8. MIRŐL ISMERSZ FEL? (G) 9. TUDOD-E, KI VAGYOK? (E) 10. MIBEN KÜLÖNBÖZÜNK? (G) 11. ISMERSZ-E ALAPOSAN? (E) 12. A GYAPJASLEPKE ELLENSÉGEI (G) 13. A HÍMPOROS SZÁRNYÚ KÁRTEVŐK (G) 14. VEGYSZERES-, VAGY INKÁBB BIOVÉDEKEZÉS A GYAPJASLEPKE ELLEN? (G) 15. ÁLLATCSOPORTOK (G) 16. MI A SZEMPONT? (G) 17. A VÁZ SZERINT (G) II. TŰRŐKÉPESSÉG ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI 18. MI A FONTOSABB? (F) 19. A MACSKABAGLYOK EGYEDSZÁMA (G) 20. SZERETI-E A FOLTOS MALÁRIASZÚNYOG A SZÁRAZSÁGOT? (G) 21. HOGYAN HAT A KÖRNYEZET AZ ÉLŐLÉNYEKRE? (E) 22. ADATOK ÉS GRAFIKONOK (G) 23. ADATOK ÉS GRAFIKONOK 2. (G) 24. NYOMOZZ VÁROSOK UTÁN! (G) 25. AZ EGYENLÍTŐTŐL TÁVOLODVA (F) 26. ÁBRÁZOLD! (G) 27. MEDVÉK VAGYUNK, MÉGSEM EGYFORMÁK (F) 28. MI JELLEMZŐ RÁM? (G) 29. MILYEN VAGYOK? (E) 30. A SZAVANNÁK FÁI (F) 31. SZAVANNA, DE MELYIK (G) 32. ERDŐS VAGY FÜVES? (E) 33. A ROKONAID VAGYUNK (F) 34. ŐSEINK KÖZÖSEK (G) 35. MAJMOK VAGYUNK, MÉGIS KÜLÖNBÖZÜNK (E) 36. MARGARINVADÁSZAT (G) 37. MARGARINVADÁSZAT 2. (G) 38. MARGARINVADÁSZAT 3. (G) 3

4 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ I. RÉSZ NÖVÉNYISMERET, ÁLLATISMERET www/ evolutionhappens.net/orangutan 4

5 1. Miben hasonlítunk? (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az elmúlt évek során és az idén tanult növényfajok közül választottunk ki néhányat. Csoportosítsd ezeket a megadott szempontok alapján! A fajok betűjelének megadásával válaszolj! a) kukorica b) lucfenyő c) borsó d) tőzegmoha e) búza f) erdei pajzsika g) bükk h) napraforgó i) lucerna j) óriás barnamoszat k) erdei fenyő l) kocsánytalan tölgy 1. Fás szárúak 2. Szélporozta növények 3. Nincs valódi gyökerük, száruk, levelük. 4. Egyivarú virágaik vannak 5. Gyöktörzse van 6. Összetett levele van 7. Spórával szaporodik 8. Virágos növény 9. Magokkal szaporodik 10. Termést hoz 5

6 2. Tavaszi virágok (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A feladathoz használandó a Növényismeret című könyv fajismertető része és a növényi szervek típusairól szóló ábrák is a oldalon. A) A vázában 14 most nyíló növényfaj található. Mindegyiknek megadtuk a nevét is. A) salátaboglárka, B) őszibarack, C) lucerna, D) pásztortáska, E) borsó, F) gyermekláncfű, G) piros árvacsalán, H) fürtös gyöngyike, I) cseresznye, J) jakabnapi aggófű, K) kányazsombor, L) tulipán, M) kerek repkény, N) széleslevelű salamonpecsét. Soroljatok fel legalább 5 olyan szempontot (külsőleg megfigyelhető tulajdonságot), ami alapján ezeket a növényfajokat csoportosítani lehet! Egy szempontot példaként megadtunk. A porzók száma (5, 6 vagy meghatározatlan számú) Csoportosítsátok a növényeket az alábbi szempontok szerint: (Ezt a feladatot értelemszerűen az 5 vagy több szempont megbeszélése után érdemes csak kiadni!) Virág színe: rózsaszín: piros: kék vagy liláskék: fehér: sárga: Takarólevelek: szabad szirmúak: forrt szirmúak: ٱ 6

7 Szár keresztmetszetének alakja: kerek: szögletes: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Levélszél alakja szerint: épszélű: csipkés, fűrészes, fogazott: szeldelt: B) A Növényismeret könyvben keressétek meg, hogy melyik faj melyik növénycsaládba tartozik! Boglárkafélék: Rózsafélék: Keresztesvirágúak: Ajakosak: Pillangósvirágúak: Fészekvirágzatúak: Liliomfélék: Melyik osztályba tartoznak a liliomfélék?... Melyik osztályba tartozik a többi csoport?... Mind a hét csoportba besorolt növényeken keress legalább egy olyan tulajdonságot, ami alapján egyértelműen elkülöníthetők a többi csoporttól! Boglárkafélék:... Rózsafélék:... Keresztesvirágúak:... Ajakosak:... Pillangósvirágúak:... Fészekvirágzatúak:... Liliomfélék:... 7

8 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 3. Virágos és virágtalan növények (E) Melyik fajra mi jellemző? A fajok betűjelével válaszolj! a) fürtös gyöngyike b) békanyálmoszat c) erdei fenyő d) salátaboglárka e) háztetőmoha f) hölgypáfrány 1. Csoportosítsd a fajokat aszerint, hogy kell-e víz a szaporodásukhoz vagy sem! Szaporodásukhoz (a megtermékenyítéshez) vízre van szükség Szaporodásukhoz (a megtermékenyítéshez) nincs szükség vízre 2. Sorolj fel még 3 olyan szempontot, tulajdonságot, melyek alapján ez a hat növényfaj 2 nagy csoportra osztható! Figyelmes szemlélés után sorold be a képeken látható 4 fajt a megfelelő növényi törzsekbe, osztályokba! A faj B faj C faj D faj Mohák törzse:... Harasztok törzse:... Nyitvatermők törzse:... Zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya:... Zárvatermők törzse, egyszikűek osztálya:... 8

9 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 4. Virágtalan növények összehasonlítása (F) Két virágtalan növénytörzs tulajdonságait kevertük össze. Válogasd szét, és írd a növénytörzsek jellemzőit a megfelelő halmazba! A mindkét törzse igaz jellemzők sorszámát írd a két halmaz közös részébe! Nevezd meg a másik növénytörzset is! 1. gyökerük van 2. száruk van 3. levelük van 4. telepeikben sok vizet raktároznak 5. spórákkal szaporodnak 6. száruk a föld alatt fejlődik 7. levélkéik aprók 8. szaporodásukhoz víz szükséges 9. spóratartótok spóratartó nyélen helyezkedik el 10. nincs viráguk 11. testfelületükön keresztül veszik fel a táplálkozáshoz szükséges anyagokat A Növényismeret című könyv segítségével rajzold le a két növénytörzs egy-egy kiválasztott faját! Törekedj a levél alakjának pontos rajzára és a spóratartó tokok feltüntetésére! 9

10 5. Moha vagy haraszt? (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A helyes válasz betűjelét írd az üres négyzetbe! A. mohák B. harasztok C. mindkettő D. egyik sem 1 Valódi szárral, gyökérrel nem rendelkeznek. 2 Viráguk van. 3 Valódi hajtásos növények. 4 Spórával szaporodnak. 5 Zöld színanyagot tartalmaznak. 6. Hol veszik fel a mohák a számukra fontos tápanyagokat? Sorold fel, melyek ezek!. 7. Magyarázd meg, mit jelent a következő mondat: A harasztok hajtásos növények.! 8. Az ábrán egy különleges, szokatlan formájú spórás növény, a holdruta látható. A mohák vagy a harasztok közé tartozik? Válaszodat indokold!. 10

11 6. Mohák és harasztok (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Sorolj fel 2 tulajdonságot, ami a mohákra és a harasztokra is jellemző! A képen baloldalt egy trópusi páfrányfát, jobboldalt pedig a hegyi patakpartok mentén nálunk is előforduló struccpáfrányt láthatjuk. Ez a faj a képen is látható sötét, kicsiny levelein hozza a spórákat. Egészítsd ki a táblázatot! Mohák Élőhely Valódi szárazföldi növények 2. Testfelépítés 3. Képviselői Harasztok Valódi száras, leveles, gyökeres növények 6. Írd az állítás elé, hogy igaz (I) vagy hamis (H)!.. A mohák és a harasztok virágtalan növények... A mohák valódi hajtásos növények... A harasztoknál csak a zöld levél fonáki részén helyezkedhetnek el a spóratartók... A harasztok között faméretűek is akadnak. 11

12 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 7. Fogalmazd meg, mi a spóra! 12

13 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 7. Melyik osztályba tartozom? (F) 1. kép 2. kép Töltsd ki a táblázatot a megadott szempontok alapján! Sziklevél Gyökérzet típusa Szár elágazása Levélerezet Virágtakaró Osztály jellemzők 1. kép: bogláros szellőrózsa 2. kép: hóvirág Melyik csoportba (növény osztályba) tartoznak képen a látható fajok? Miből ismerhető ez fel a kép alapján? Írjátok le!. 13

14 8. Miről ismersz fel? (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A helyes válasz betűjelét írd az üres négyzetbe! A. Kétszikűek B. Egyszikűek C. Mindkettő D. Egyik sem 1. Oldalgyökereik vannak. 2. Száruk fás vagy lágyszár. 3. Mellékgyökereik vannak. 4. Közéjük tartoznak a pázsitfűfélék. 5. Zárvatermők. 6. Közéjük tartozik anyarozs. 7. Közéjük tartozik tulipán. 8. A rajzok alapján állapítsd meg, hogy melyik növénycsoportba tartoznak az ábrázolt fajok! Indokold is állításodat legalább két jellegzetesség összevetésével! 2. ábra 1. ábra. 9. A Növényismeret felhasználásával nevezd meg az ábrákon látható növényfajokat. 14

15 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 9. Tudod-e, ki vagyok? (E) Sorold be a fényképek alapján az alábbi négy fajt az egyszikűek vagy a kétszikűek közé! 1. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? 2. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? 3. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? 4. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? Foto: Terra Alapítvány 15

16 10. Miben különbözünk? (G) Töltsd ki a táblázatot! Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ jellemzők Rákok Rovarok Pókszabásúak Testfelépítés, testtájak megnevezése Kültakaró anyaga, különlegessége Járólábak száma Táplálkozási mód B A C A képen látható fajok az ízeltlábúak melyik osztályába tartoznak? Nevezd meg és indokold is a választást! A:... B:.... C:

17 11. Ismersz-e alaposan?(e) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Hasonlítsátok össze az ízeltlábúak három legnagyobb csoportját! A helyes válasz betűjelét írjátok az üres négyzetekbe! A. rákok B. rovarok C. pókszabásúak D. mindegyik E. egyik sem 1. Közéjük tartozik a vízibolha. 2. Ide tartoznak a kullancsok. 3. Szelvényezett testűek. 4. Pödörnyelvük lehet. 5. Csáprágójuk van. 6. Légcsövekkel lélegeznek. 7. Külső vázuk van. 8. Vízedényrendszerük van. 9. Ide tartoznak a skorpiók 10. Elsődlegesen két pár szárnyuk van. 11. Kitinpáncéljukba mészsók rakódhatnak le. 12. Testszelvényeik testtájakba csoportosultak. 17

18 12. A gyapjaslepke ellenségei (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A gyapjaslepke minden fejlődési szakaszának számos természetes ellensége van. Petéit a cinegék, csuszkák, harkályok, illetve más rovarevő énekes madarak is fogyasztják, de nagy károkat okozhat bennük a szalonnabogár lárvája is. A talajon vonuló hernyóit a sünök, cickányok és vakondok tizedelik meg. Bábjait a cinegék, a csuszka, valamint a harkályfélék, a fakusz és a rigók fogyasztják. Emellett az erdei egerek is tömegesen eszik a fatörzs alsó részein lévő bábokat. A lepkéket elsősorban a lappantyú, a gébicsek, valamint a denevérek zsákmányolják. A hernyókat és a bábokat egyaránt tömegesen fogyasztják a ragadozó bogarak, köztük a bábrablók. Egyetlen aranyos bábrabló lárvája fejlődésének 14 napja alatt több tucat nagyméretű gyapjaslepkehernyót pusztíthat el. Bizonyos fürkészlegyek a hernyók testére petéznek, mások pedig parányi petéiket a levelekre rakják. A hernyók ezeket egészben elfogyasztják, és a hernyó testében kikelő lárvák belülről kezdik el fogyasztani gazdaállatukat. E fajok nőstényei érzékelik a hernyók által megsebzett levelekből kiáramló vegyületeket, így petéiket közvetlenül a rágott levelekre, illetve azok közvetlen közelébe rakják le. Hasonló módon élősködnek a fürkészdarazsak is. Általános összefüggés, hogy a természetes ellenségek a természeteshez közeli állapotú, elegyes, vegyes korú állományokban vannak jelen nagyobb számban, ezekben képesek jobban befolyásolni a gyapjaslepke-populációk népességét. 1. Csoportosítsd a gyapjaslepke természetes ellenségeit! Ha szükséges, használd az Állatismeret c. könyvet! Ízeltlábúak Madarak Emlősök 2. Jelöld csillaggal a fenti táblázatban azokat az állatokat, amelyek a gyapjaslepke élősködői! 3. Milyen táplálkozásmódúak a csillaggal nem jelölt állatok?. 4. Említs egy olyan erdőtípust, amely fokozottan ki van téve a gyapjaslepke kártételének!.. 5. Mi jellemzi ezeket az erdőket? (fajösszetétel, életkor szerint)

19 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 13. A hímporos szárnyú kártevők (G) A gyapjaslepke erdeinkben súlyos kártételt okozott 2004-ben. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! A nőstény és a hím lepke között szembetűnő különbség van. A hím szürkésbarna színű, kackiásan fésűs csápot visel, a jóval nagyobb testű nőstény pedig piszkosfehér, csápja fonalas. Magyar neve a nőstény potrohának gyapjúszőrzetére utal, amellyel a lerakott petéket fedi be A gyapjaslepke erősen polifág faj, azaz igen sokféle világszerte több száz tápnövényen képes kifejlődni. A legtöbb hazai fa- és cserjefaj megfelel táplálékául. Tömeges szaporodása esetén számos tűlevelűt (erdeifenyő, ezüstfenyő, vörösfenyő, luc, jegenyefenyő) is képes lecsupaszítani Ugyanakkor különösen kedveli a csertölgyet, a kocsányos tölgyet, a mézgás égert, és a nemes nyárakat. Ezeken táplálkozva hernyói gyorsan, kis veszteséggel fejlődnek, s a nőstény lepkék sok életképes petét raknak A gyapjaslepke egynemzedékes faj, életciklusából mintegy 9-10 hónapot pete alakban tölt, és így is telel át. Az időjárás függvényében a kis hernyók általában április végén, május elején kelnek ki A kelési periódus jócskán elhúzódhat. A kikelt hernyók először elfogyasztják saját peteburkukat, majd a petecsomó felszínén néhány napig mozdulatlanul napoznak. Ezt követően felmásznak a koronába, és megkezdik a rágásukat. A hernyók egész fejlődésük alatt képesek selyemszálat képezni. Ez elsősorban a természetes ellenségek ellen való védekezés egyik formája: veszély esetén a selyemszálon egyszerűen csak ledobják magukat az ágról, a veszély elmúltával pedig visszamászik. Másfelől a fiatal hernyók terjedésében is szerepe van a szálnak: azzal és szőreik segítségével akár több tíz kilométerre is elvitorlázhatnak kikelésük helyétől A hernyók 4-5 vedlés után, magukat a törzshöz, ágakhoz, levelekhez szőve bábozódnak be. A bábok sötétbarna színűek, ritkás sárga szőrrel fedettek. Belőlük 2-3 hét után kelnek ki a lepkék. Rajzásuk június második felétől akár szeptember végéig is tarthat, de fő időszaka július és augusztus. 1. Mi a neve annak a jelenségnek, amelyről az első bekezdés ír? 2. Említs más olyan fajt, amelynél megfigyelhető ez a jelenség! Mi a szerepe annak, hogy a két nem testi bélyegeikben is erősen eltérő?.. 4. Állapítsd meg a szövegből, hogy milyen állapotokon keresztül fejlődik a gyapjaslepke! Hogyan nevezzük ezt a fejlődési típust? Melyik fejlődési alak okozza a kártételt? Gyűjtsd ki a szövegből azokat a faji sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik a gyapjaslepkék gyors elterjedését!

20 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Gyűjtsd ki a gyapjaslepke tápnövényei közül azokat, amelyek őshonosak hazánkban! (Ha szükséges, használd a Növényismeretet!) 9. Válaszd ki az őshonos tápnövények közül a nyitvatermőket!. 10. Miért különösen nehéz a tűlevelűeket lecsupaszítani? (Írj legalább két példát!)

21 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 14. Vegyszeres-, vagy inkább biovédekezés a gyapjaslepke ellen? (G) Kertekben, parkokban, lakott területeken a petecsomók tél végi, tavasz eleji eltávolítása és megsemmisítése is megoldható. Nagyobb kiterjedésű erdőkben ez a megoldás nem alkalmazható, hiszen óriási élőmunkával jár, így rendkívül költséges. Másrészt a törzs, illetve a korona magasabb részein lévő petecsomók tömege nem érhető el, márpedig ezekből még éppen elég hernyó kelhet ki a kár bekövetkeztéhez. A hernyók ellen környezetkímélő készítményekkel (kitinszintézist gátló anyagokkal vagy a Bacillus thuringiensis spóráival) eredményesen lehet védekezni Erdőkben elsősorban a helikopteres védekezést, kisebb területű parkokban, kertekben, lakott településeken pedig a földi permetezést javasoljuk. Fontos azonban tudni, hogy a gyapjaslepke által leginkább kedvelt cseresek, tölgyesek (de az erdők általában is) fontos természeti értékeket hordozó, értékes ökoszisztémák, amelyek például rovarfajokban minden más fafajú állománynál gazdagabbak, és számos védett ritkaságnak adnak otthont. Ennek megfelelően erdőben vegyszeres védekezést csak kifejezetten indokolt esetben alapos megfontolás után szabad végezni, akkor is csak környezetkímélő szerekkel. 1. Miért nehézkes a petecsomók összegyűjtése? Írj három lehetséges okot! Miért gátolja a hernyók fejlődését a kitin szintézisét (előállítását) akadályozó készítmény? Milyen kapcsolatban (ökológiai kölcsönhatásban) lehet a Bacillus thuringiensis és a gyapjaslepke?. 4. Fejtsd ki, hogy miért lehet veszélyes a vegyszeres védekezés más rovarfajokra?.. 5. Mely madárfajokra lehet veszélyes a gyapjaslepkék vegyszeres irtása? (Írj legalább hármat)! 6. Mely emlősfajokra lehet veszélyes a gyapjaslepkék vegyszeres irtása? (Írj legalább hármat)!.. 7. Miért lehet veszélyes a gyapjaslepkék permetezése madár- és emlősfajokra?.. 21

22 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 8. Mi a biológiai védekezés lényege? 9. Sorold fel a biológiai védekezés előnyeit! 22

23 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 15. Állatcsoportok (G) Csoportosítsd a felsorolt állatokat élőhelyük szerint! Írd a nevüket a táblázat megfelelő oszlopaiba! Foltos hiéna, kardszárnyú delfin, orvosi pióca, mezei pocok, éti csiga, kék cápa, kék kagyló, tonhal, folyami rák, káposztalepke, erdei pinty, leső harcsa Édesvízben él Szárazföldön él Tengerben él 16. Mi a szempont? (G) Találd ki a csoportosítási szempontokat, és írd be a táblázat fejlécébe! orvosi pióca mezei pocok foltos hiéna folyami rák éti csiga kék kagyló leső harcsa erdei pinty káposztalepke kardszárnyú delfin kék cápa tonhal 17. A váz szerint. (G) Csoportosítsd az alábbi állatokat egy újabb szempont szerint! Írd a nevüket a táblázat megfelelő oszlopába! Foltos hiéna, kardszárnyú delfin, orvosi pióca, mezei pocok, éti csiga, kék cápa, kék kagyló, tonhal, folyami rák, káposztalepke, erdei pinty, lesőharcsa Belső váza van Kitines külső váza van Meszes külső váza van Nincs váza 23

24 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Hasonlítsátok össze a 15., 16. és 17. feladat csoportosításait! Vitassátok meg: melyik tükrözi leginkább a rokonsági kapcsolatot az állatok között?.. 2. Miért ez tükrözi leginkább? Írj egy másik jellemzőt a táblázat négy oszlopába? Mi a rendszertani neve ezeknek az élőlénycsoportoknak?... 24

25 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ II. RÉSZ TŰRŐKÉPESSÉG ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI Foto: Csorba László 25

26 18. Mi a fontosabb? (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ábrán egy hazai erdei életközösség szintezettségét látod. Mellette két környezeti tényező mennyiségi változását mutatják a háromszögek a talajszinttől a lomkoronaszintig. Az ábra figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre! lombkoronaszint cserjeszint gyepszint avarszint talajszint páratartalom fény 1. Melyik szintben él a legtöbb moha? 2. Rajzold fel háromszöggel a mohák mennyiségi változását! 3. A páratartalom vagy a fény határozza meg inkább az erdőben a mohák előfordulását? 4. Minek köszönhető az erdőben a több szint kialakulása? 26

27 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A következő ábra egy város és környékének sematikus rajzát mutatja, alatta vékonyodó, illetve vastagodó vonalak pedig bizonyos környezeti tényezők mennyiségét jelképezik a város egyes területein. A város területén a színek a zuzmók sűrűségét jelölik. Az egyre sötétebb színek az egyre nagyobb mennyiségben előforduló zuzmót jelentik. Az ábra figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre! kertváros belváros város kp. erdő kén-dioxid mennyiség éves csapadék páratartalom zuzmók 5. Melyik tényező eloszlása szabja meg a zuzmók előfordulását? 6. Rajzold fel a zuzmók mennyiségi változását (a környezeti tényezők változását mutató vonalakhoz hasonló jelölést alkalmazz!) 27

28 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 19. A macskabaglyok egyedszáma (G) egyedszám A macskabagoly egyedszámváltozása évek Az alábbi grafikon egyik dombvidékünkön a macskabagoly egyedszám-változásának alakulását ábrázolja az évek során. Ezen grafikon után további grafikonok találhatók, melyeken szintén az évek előrehaladtával lehet nyomon követni egyes környezeti tényezők változását. A grafikonok figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre! Éves csapadékmennyiség csapadék (mm) évek Évi átlaghőmérséklet hőmérséklet ( C) évek Rágcsálók egyedszámváltozása egyedszám évek 28

29 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Mely tényező hat a macskabagoly egyedszám-változására? Hogyan befolyásolná a macskabagoly egyedszám-változását, ha az erdőben kitermelnék az idős, odvas fákat? Válogasd szét a feladatsorban talált környezeti tényezőket aszerint, hogy élő vagy élettelen tényezőkről van szó! élő környezeti tényezők:... élettelen környezeti tényezők: Azonosítsd az ábrák és az Állatismeret könyv segítségével a macskabagoly jellemző zsákmányállatait!

30 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 20. Szereti-e a foltos maláriaszúnyog a szárazságot? (G) 1. A foltos maláriaszúnyog a 30 C és +30 C fokos hőmérsékletet is elviseli, viszont a levegő páratartalmának ingadozását nehezen tűri, az optimális számára a 90%-os páratartalom. Válaszd ki a tűrőképességi görbék közül, hogy mely kettő jellemezheti a foltos maláriaszúnyogot! A diagramok betűjelét írd a négyzetekbe! N N C C A) B) N N C páratartalom (%) C) D) N N páratartalom (%) páratartalom (%) E) F) 30

31 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 2. A pisztráng a víz hőmérsékletére és oxigéntartamára nézve is szűktűrésű. Az oxigéngzdag és hideg hegyi patakokat kedveli. Rajzold fel a koordináta-rendszerbe a két környezeti tényezővel szembeni tűrőképességi görbéjét! A koordináta rendszerben viszonyítási alapként szaggatott vonallal föltüntettük egy tágtűrésű faj a ponty tűrőképességi görbéit. ponty ponty oxigéntartalom vízhőmérséklet Olvasd el figyelmesen a következő állításokat, majd döntsd el az azt követő mondatokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)! Írd a megfelelő betűjelet a táblázat üres részébe! A tigris Kelet-Szibériától az Egyenlítőig is előfordul. A foltos szalamandra lárvájának fejlődéséhez csak alacsony A vándorpatkány szinte az egész világon elterjedt. A zátonyképző korallok csak a tengervíz állandó sótartalma esetén képesek megmaradni. A nadragulya a nitrogénben gazdag talaj jelzőnövénye. A foltos szalamandra lárvája érzéketlen a víz kémhatásának megváltozására. A zátonyképző korallok nehezen viselik a tengervíz hőmérséklet-ingadozását. 3. A vándorpatkány több tényezővel szemben is tágtűrésű. 4. A korallok szűktűrésűek a tengervíz hőmérsékletével szemben. 5. A tigris a hőmérsékletre nézve tágtűrésű faj. 6. A szalamandra lárvák a víz hőmérsékletével és kémhatásával szemben is tágtűrésűek. 7. A korallok tágtűrésűek a tengervíz sótartalmával szemben. 8. A nadragulya a talaj nitrogéntartalmára nézve tágtűrésű. Igaz/Hamis 31

32 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 21. Hogyan hat a környezet az élőlényekre?(e). Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! 1. Környezet: 2. Életfeltétel: Tűrőképesség: Párosítsd össze az állításokat a grafikonokkal! Írd az állítások mellé a négyzetbe a megfelelő grafikon betűjelét! N N C C A) B) N N C C C) D) 4. Szűktűrésű, hidegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 5. Tágtűrésű, inkább melegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 6. Tágtűrésű, inkább hidegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 7. Szűktűrésű, melegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 32

33 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Válogasd szét a következő tényezőket aszerint, hogy a földigiliszta, a kocsányos tölgy, vagy mindkettő számára környezeti tényezőnek számít! A tényezők betűjelének beírásával válaszolj! A) a talaj víztartalma B) fénymennyiség C) szélerősség D) a talaj szervesanyag tartalma E) szarvasbogár F) a talaj morzsalékossága Környezeti tényező 8. a földigiliszta számára: 9. a kocsányos tölgy számára: 10. mindkettőnek: 33

34 22. Adatok és grafikonok 1. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A) Ábrázold a grafikonon, hogy melyik hónapban milyen hőmérséklet jellemző az adott területen! B) Miután ábrázoltad, számold ki az évi középhőmérsékletet! Hónap I. III. IV. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XI. Hőmérséklet ( o C) Hőmérséklet (Celsius fok) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónapok B) Évi középhőmérséklet:.. 34

35 23. Adatok és grafikonok 2. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A) Ábrázold oszlopdiagrammal, hogy melyik hónapban milyen csapadékmennyiség jellemző az adott területen! Tüntesd fel, hogy melyik tengelyen mit ábrázolsz! B) Add össze, hogy mennyi csapadék hullik az egész évben! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Csapadékmennyiség (mm) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. B) Évi összcsapadék: 35

36 24. Nyomozz városok után! (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Keresd meg, hogy az alábbi grafikonok közül melyiket ábrázoltad az előző két feladatban! 1. Melyik város hőmérsékletét és csapadékmennyiségét ábrázoltad? 2. Honnan ismerted föl?.. 3. Milyen növényzet jellemző ezen a területen?... Szorgalmi: Melyik országban van ez a város?... 36

37 25. Az Egyenlítőtől távolodva (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az alábbi táblázatban a Föld fontosabb növényzeti öveit találod. A B C D E F G H Szavanna Trópusi lombhullató erdő Füves puszta Sivatag Tundra Mérsékelt övi lomberdő Tűlevelű erdő (tajga) Trópusi esőerdő 1. Írd be a növényzeti típusok betűjelét az alábbi cellákba olyan sorrendbe, ahogy azok az Egyenlítőtől elindulva észak felé egymást követik! Vigyázz, az osztott cellába kerülő növényzeti típusok azonos földrajzi szélességen fordulhatnak elő. 2. Írd le az adott éghajlati övezethez tartozó növényzeti típusok betűjelét! Trópusi övezet:.. Mérsékelt övezet:... Hideg övezet:. 3. Írd be a meghatározásnak leginkább megfelelő növényzeti típus betűjelét a meghatározás utáni négyzetbe! Egész éven át egyenletes meleg és egyenletes eloszlású, sok csapadék. Egész éven át egyenletesen meleg és igen kevés csapadék. Négy évszak, a nyár meleg száraz, a tél hideg, a csapadék kevesebb, mint a lomberdő övében. Egész éven át egyenletes meleg, két évszak, az esős évszak hosszabb, mint fél év. Négy évszak, a nyár meleg, elején és ősszel csapadékos, a tél hideg. Az éghajlat hűvös, a nyár rövid, a tél hosszú Egész éven át egyenletes meleg, két évszak, a száraz évszak hosszabb, mint fél év. A tél igen hosszú, hideg, a nyár 1-2 hónap, csak a talaj felső rétege enged fel. 37

38 26. Ábrázold! (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az alábbi két táblázatban két növényzeti övre jellemző éghajlati adatokat foglaltuk össze. Készíts a táblázatokban foglalt hőmérséklet és csapadékmennyiség adatok felhasználásával klímadiagramot úgy! Írd be a táblázat üres sorába, hogy milyen növényzetre jellemző éghajlati adatokat tartalmazz! Add meg az egyes területek éves csapadékmennyiségét és éves átlaghőmérsékletét! A Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Havi 23, ,5 24, ,5 23,5 23,5 23,5 23,5 középhőmérséklet Havi csapadékmennyiség Növényzet neve Éves csapadékm.: Éves középhőm.: B Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Havi középhőmérséklet Havi csapadékmennyiség Növényzet neve Éves csapadékm.: Éves középhőm.: o C A B mm o C mm J F M Á M J J A SZ O N D J F M Á M J J A SZ O N D 38

39 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 27. Medvék vagyunk, mégsem egyformák (F) Hasonlítsd össze a barnamedve és a jegesmedve tulajdonságait! A. barnamedve B. jegesmedve C. mindkettő D. egyik sem 1. gerinces, emlős 2. mindenevő 3. tömött, zsíros a bundájával védekezik a hideg ellen 4. téli álmot nem alszik 5. nagytestű ragadozó 6. talpa szőrős 7. általában magányosan él 8. fő tápláléka a fóka 39

40 28. Mi jellemző rám? (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A számokkal jelölt állati tulajdonságokat, írd be a megfelelő helyre! Élőhelye Testfelépítése Táplálkozása Utódai barnamedve jegesmedve 1. a tajga, 2. utódai fejletlenek, 3. vastag bundája fehéres színű, 4. főleg fókával, halakkal, madarakkal, rénszarvasokkal táplálkozik, 5. a bocsok 3 hónapos korukban elhagyják a jégbevájt üreget, 6. színe világosbarnától sötétbarnáig változhat, 7. vaskos törzse, erős végtagjai vannak, 8. Északi-sarkvidék, 9. hároméves korukra válnak ivaréretté, 10. vidékek szerint lehet mindenevő, növényevő és ragadozó is, 11. ujjai végén nagy hajlott karmok vannak, 12. mellső lába erős, talpa szőrős, lábujjai közt úszóhártyák vannak A képek forrása: www/zoobudapest.com/konyvtar 40

41 29. Milyen vagyok? (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Egészíts ki a hiányos szövegrészt a megadott kifejezésekkel! A barnamedve zömök testét 1... borítja. Színe világosbarnától, 2.. változhat. Mellső lába erős, mancsban végződik. Általában 3... él. Vannak vidékek, ahol kizárólag 4... Más helyeken 5...., elejti a nagyobb testű emlősöket, 6. a lazacot. A téli nyugalom idején csak ritkán hagyja el rejtekhelyét. Téli álmot A jegesmedve fő vadászterülete az szőrzete tökéletesen álcázza az állatot is csökkenti a hőleadást. 11. és órákat képes eltölteni a jéghideg vízben. Zápfogainak felülete Igazi téli álmot 13.. Felhasználható szavak, fogalmak (két kakukktojást fölösleges fogalmat is elrejtettünk!) dús szőrzet, Északi-sarkvidék, Antarktisz, sötétbarnáig, magányosan, fehéres színű, növényi táplálékon él, apró füle és rövid farka, ragadozó, kihalássza a folyókból, kitűnően úszik, redős, tarajos, alszik, nem alszik. 13. Írjátok le egy mondatban, hogyan függ össze a barnamedve élőhelye és évi életritmusa!. 14. Írjátok le egy mondatban, hogyan függ össze a barnamedve fogazata és táplálkozása! 41