A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA VII. / 3. / Május

Átírás

1 A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA VII. / 3. / Május

2 Kedves Olvasók! Intézetünk ebben a tanévben kilencszer adott helyet az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központtal (EPSZK) partnerként megpályázott A kompetencia alapú oktatás terjesztése c. HEFOP es számmal ellátott, Európai Unió által támogatott pedagógustovábbképzéseknek. Ezek a 30 órás tanfolyamok azokra a programokra érzékenyítik a pedagógusokat, amelyek az Európa Tanács által kiadott Európai Referenciakeretben az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését magukban foglalják. A pesterzsébeti óvodák közül négy, 18 óvónővel, az általános iskolák közül öt, 38 pedagógussal, Intézetünkből pedig 7 szaktanácsadó vesz részt a program kipróbálásában, amire a es tanévtől vállalt kötelezettséget minden pályázó intézmény. A továbbképzéseket az EPSZK december végéig lebonyolítja. A nevelési év és a tanév végéhez közeledve számadást végzünk, átgondoljuk a jelentős eseményeket, lezárjuk a múltat, hogy tovább tudjunk lépni. A pedagógus napon már derűsen emlékezünk a megpróbáltatásokra is. Vannak, akik már nem tudnak velünk együtt emlékezni: Farkas Gyula, a Lázár Vilmos Általános Iskola volt igazgatója, Ungi Julianna, a Mákvirág Óvoda óvónője, Irányi Margit, a Hajós Alfréd Általános Iskola testnevelő tanára. Ők már csak a mi emlékezetünkben élhetnek tovább. Kérlek, hogy emlékezz úgy, ahogy én, barátod voltam s Te jó barát. Szebb volt a szép akkor, s több a fény, velünk volt boldog az egész világ. (Jacques Prévert) dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

3 TARTALOM KEDVES OLVASÓK HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné: PEPI híradó GÓRCSŐ Lepenye Mária: A gondolkodási és tanulási készségek fejlesztési lehetőségei a tanórákon EX CATHEDRA Szekeres Lászlóné: Értékmegőrzés - értékteremtés Verő cei Gáborné: Beszámoló a szöveges értékelés tapasztalatairól Soltészné Szabó Emő ke: A évi országos mérések kerületi eredményei Kollár Sándorné: Haza csak egy van - magyar irodalomóra 3. osztályban Hegedű sné Kovács Mária: Környezetismeretóra 1. osztályban Kroóné Környei Szilvia: Tanulásirányítás 1. osztályos napközi otthonban Csák-Rozgonyi Cecília: Földrajzóra 8. osztályban SZÖRFÖZÉS Hájas Ildikó: Föld Napja Peszerzsébeten Várhalmi Andrásné: Nyitnikék Óvodák találkozója Takácsné Gáspár Ildikó: Lakóhelyünk Pesterzsébet múzeumi foglalkozás óvodásoknak Koós Olivér: Diákigazgató voltam Gicziné Ruszinkó Tünde- Koós Olivér: A diáknap forgatókönyve Sauterné Hampel Viktória: Föld Napja Verő cei Gáborné: Egyszer volt, hol nem volt Dr. Nagyné Koczog Tünde: Olvass velünk! a Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből Dr. Nagyné Koczog Tünde: Az országos verseny döntőjének végeredménye AJÁNLÁS Tatarek Gáborné: A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet szakkönyvtárának gyarapodása

4 12 HÉT TÖRTÉNÉSE február PEPI híradó 01. Oláhné Horváth Ildikó képviselte intézményünket az FPI által szervezett Fővárosi Pedagógiai Napok keretében megtartott előadáson, melynek témája a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogainak érvényre juttatása volt. Olyan neves előadókat hallhattak, mint: Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa; Kapcsáné Németi Júlia programvezető SuliNova Kht.; dr. Janza Károlyné pedagógiai szakértő. 23. A Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston termében került sor a Mesélő Pesterzsébet című különleges kiállításra, melynek főszereplői a magyar mese-, monda-, legendavilág jellegzetes alakjai: a boszorkány, a garabonciás és a táltos voltak. Lahcza Márta Munkácsy-díjas festőművész illusztrációi megihlették a Csili Képzőművész Klub gyermekcsoportját, a jeles figurák életnagyságú változatát készítették el papírmasé és más technikák segítségével, Holczapfel Zsuzsanna klubvezető irányítása mellett (Lázár Vilmos Általános Iskola tanára). A megnyitó hangulatát a Sámán dobosok csoportja tette teljessé. Intézetünket dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató és Bondor Mária képviselte. 26. Intézményvezetői értekezleten Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné és Varga Sándor A mindennapos testnevelés helyzete a kerületi közoktatási intézményekben címmel tartottak beszámolót. Helyzetfeltáró előadásuk alapjául az intézményvezetők körében végzett kérdőíves felmérésre adott válaszok szolgáltak, melyeket ezúton is megköszönünk. 27. Az FPI mérés-értékelési csoportja soros találkozóját Intézetünkben tartotta. A programon a kerületi mérésekről tartott tájékozatót dr. Nagyné Koczog Tünde, Soltészné Szabó Emőke és Vasas Dezsőné. 28. A CSILI szervezésében kerületi óvodás gyermekek mesemondó versenyén értékelte az elhangzott produkciókat dr. Nagyné Koczog Tünde, Vasas Dezsőné és Várhalmi Andrásné (Nyitnikék 4

5 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Óvoda), akik a Mesemondó Gálán is részt vettek. Ez utóbbi eseményre csatlakozott hozzájuk Verőcei Gáborné kolléganő is március ***** 01. Intézetünk adott helyt a Pesterzsébet Roma Önkormányzat által szervezett versmondó versenynek, melyen szép számmal indultak kerületünk tanulói. A zsűriben Oláh Anna, a XVIII. kerület esélyegyenlőségi referense töltötte be az elnöki szerepet, a zsűri tagjai voltak még dr. Nagyné Koczog Tünde, Oláhné Horváth Ildikó és Látó Éva. Eredmények: Alsó tagozat 1-2. osztály: I. Scsavnicsár Edina (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) II. Serbán Richárd (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) III. Szitai Károly (Ady Endre Általános Iskola) Alsó tagozat 3-4. osztály I. Bódi Sándor (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) II. Varga Dominika (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) III. Prodán Zsuzsanna (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) Felső tagozat I. Hrenkó Zoltán (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) II. Kovács István (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) III. Gábor Aladár (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) Intézetünk különdíját Bódi Sándor kapta. 5

6 12 HÉT TÖRTÉNÉSE 05. A Zuglói Pedagógiai Napok nyitónapján A kompetencia alapú oktatás jelene, jövője változások a közoktatásban címmel Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Beszélt a közoktatás célkitűzéseiről, a korszerű oktatásra való felkészítést segítő pedagógusképzésről és továbbképzésről, a pedagógiai kultúra fejlesztésének lehetőségeiről, a tanulói és iskolai értékelésről. Második előadásként az Impulzív nevelési környezet kialakítása kapcsolatban a kompetencia alapú oktatással című előadás a komprehenzív iskolákról, az integráció fontosságáról, lehetősége-iről és típusairól beszélt. Intézetünkből a rendezvényen Soltészné Szabó Emőke vett részt. 06. Az Emberi Jogok Magyarország 2007 konferencián számot adtak arról, hogy mennyire kevesen vannak tisztában a jogaikkal, mely ellen a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány szeretne minél többet tenni, akik ezt a rendezvényt is megszervezték. 06. A Zuglói Pedagógiai Napok rendezvényen Vasas Dezsőné A játék, mint a kompetencia alapú nevelés színtere című előadást hallgatta meg, amelyet Pálfi Sándor, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola adjunktusa tartott. 07. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Napok keretében a VII. kerületi Nevelési Tanácsadó szervezett Diszkalkulia a gyakorlatban címmel előadást. A diszkalkulia okairól, mibenlétéről, legfontosabb tüneteiről, a terápiás fejlesztésről, és a kapcsolódó jogszabályokról hallhattunk, és bőséges szakmai anyagot is kaptak a résztvevők, akik között ott volt Soltészné Szabó Emőke. 13. A Budapesti Esélyek Háza Esélyekkel a kompetencia fejlesztésében indított szakmai programján Vasas Dezsőné és Oláhné Horváth Ildikó vett részt. A program tájékoztatást nyújtott a DIFER tesztről, a szenzomotoros, integrációs terápiákról (Ayres, Delacato), valamint az iskolaérettségre való felkészítésről. 14. A Zrínyi Ilona Matematikaverseny eredményhirdetése a csepeli Kék Iskolában volt. Mint minden évben, évfolyamonként és régiónként a legjobb 15 versenyzőt díjazták a szervezők. Kerületünkből 3., 6., 7. és 8. osztályból 1 1 tanuló, 5. osztályból 2 tanuló, 4. osztályból pedig 6 tanuló vehetett át jutalmat. Kiss-Illés Dániel, a 6

7 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet 6. osztályos, valamint Németh Nikolett a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 7. osztályos tanulója első helyezettként az országos döntőben is képviselheti kerületünket. 20. A Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek több kerületi intézmény, szervezet összefogásának eredményeként született meg. Intézetünk a Fagyöngy Alapfokú Művészeti Iskolával, valamint a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete Pesterzsébeti Területi Körrel és a Nevelési Tanácsadóval közösen szervezte, finanszírozta és bonyolította le a programokat. A rendezvénysorozatról részletesen lehet olvasni a SZÖRFÖZÉS rovatban. 21. A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában Muszély Ágoston helyi festőművész műveiből nyílt emlékkiállítás, születésének 130. évfordulója alkalmából. A művész 40 évi pedagógiai munkásságából 30 évet erzsébetfalvai-pesterzsébeti polgári iskolákban töltött nagyra becsült rajztanárként. 55 éven át élt és alkotott Pesterzsébeten. Nemcsak képzőművészeti munkái, de szakmai publikációi is értékesek. A kiállítás megnyitóján Bondor Mária volt jelen. 23. Vasas Dezsőné és Oláhné Horváth Ildikó vett részt A játék feltételei, a játékkultúra főbb jellemzői Kőbánya óvodáiban, egy kutatás tükrében című előadáson. Az előadók Herczeg Katalin és Békésné dr. Lakatos Margit voltak. 26. Intézményvezetői értekezleten Oláhné Horváth Ildikó szaktanácsadó számolt be a diákönkormányzatok működéséről a Városházán. 26. Intézetünk tizenegyedik alkalommal fogadta szakmai gyakorlatra a BME Pedagógia Tanszék közoktatási vezető szakos hallgatóit. A hallgatók tájékoztatást kaptak a kerület oktatási intézményeiről, a feladatellátásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a gyógytestnevelés szakszolgálat és a sportszervezés működéséről. 28. A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában a Kodály Zoltán emlékév alkalmából hangversenyt rendeztek, melyen Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos és Karai József művek hangzottak 7

8 12 HÉT TÖRTÉNÉSE el a Lázár Vilmos Általános Iskola Melódiák Kórusa és a Pesterzsébeti Városi Vegyeskar előadásában április ***** 02. Gyermekirodalom és esélyegyenlőség? Lehetőségek és kérdőjelek határon innen és túl címmel rendezett konferenciát a Magyar Olvasástársaság, melyen Oláhné Horváth Ildikó képviselte intézetünket. Békés Pál, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) magyarországi elnöke a gyermekirodalom külhoni esélyeiről, Horváth Zsuzsa a szövegértési vizsgálatok eredményeiről számolt be, míg Hock Zsuzsa Gyermekfolyóiratok, gyermekolvasók esélyek és lehetőségek határon innen és túl címmel indított interaktív beszélgetést. 02. Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok szakmai napját rendezték meg az egri Balassi Bálint Általános Iskolában, melynek tanárai és diákjai a kompetencia alapú oktatási prog-ramcsomagok első körös kipróbálói voltak. Visszajelzéseik alapján már javítottak néhány tantárgy programján, tapasztalataikat több országos és térségi rendezvényen is megosztották kollégáikkal, bemutatóóráikról több alkalommal felvétel készült. 16. A MIOK (Magyar Iparszövetség Oktatási és Szolgáltató Központ) Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézete az országos kompetenciamérés eredményeinek értelmezéséről, az OKM_ 2006_FIT_Szoftver használatáról, a évi OKÉV méréssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tartott tájékoztatót. 13. Intézetünk a BUTTLER LAKE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.- től megvásárolta és elküldte a kerület 11 iskolájának az Intézményértékelési szoftvert tartalmazó CD-t. A programot Vajthó Erik ismertette az igazgatói munkaközösségi értekezleten. 16. A Csili Művelődési Központ Helytörténeti klubjának ezúttal két vendége volt. Ferenci Mária, a József Attila Általános Iskola tanára és könyvtárosa, valamint gyermekkori barátnője, Tokodi Miklósné meséltek a Pacsirtatelep kialakulásáról, fejlődéséről, az 8

9 12 HÉT TÖRTÉNÉSE ide kötődő gyermek- és felnőttkori élményeikről. Intézetünkből Bondor Mária volt jelen az előadáson. 18. Az OKKER szervezésében Párkány Imréné, a XIX. kerületi Arany Óvoda vezetője tartott előadást A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai életben címmel, melyet Vasas Dezsőné hallgatott meg. 18. A Fővárosi Pedagógiai Intézet Eredményesen a kudarcok ellen címmel szakmai konferenciát szervezett, melyen Oláhné Horváth Ildikó, valamint Zsinné Gách Ágnes, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet gyermekvédelmi felelőse vett részt. Nagyon sok hasznos információ hangzott el, melyet a többi kollégával munkaközösségi foglalkozás keretében megbeszélünk. 18. Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási és Média Bizottsága egyhangúlag elfogadta a kerületi közoktatási intézmények minőségirányítási programjait, amelyeket az Oktatási, Kulturális és Sportosztály kérésére írásban véleményezett Intézetünk két tanácsadója: Szekeres Lászlóné és Vasas Dezsőné. 19. A Csiliben VI. alkalommal került sor a színjátszó csoportok találkozójára. Intézetünket szaktanácsadóink képviselték. A színvonalas programról a Sromfeld Aurél Általános Iskola 1. a és 6.c osztálya, A József Attila Általános Iskola Csőrike színjátszó csoportja, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet Kék rózsa színjátszó csoportja, a Lázár Vilmos Általános Iskola Hangyabanda színjátszó csoportja és a Fagyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hajós Alfréd Általános Iskola I. csoportja gondoskodott. 9

10 12 HÉT TÖRTÉNÉSE 20. Az örmény Genocídium 92. évfordulójára emlékeztek az Örmény Kisebbségi Önkormányzat rendezvényén a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében. Nyitóbeszédében Komoróczy László alpolgármester, majd bevezetőjében Dr. Badaoui Bechara, az Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke elítélték a faji megkülönböztetést, a holokauszt mindenféle eszközét. Intézetünket Bondor Mária képviselte. 20. A Nyitnikék Óvoda Zöld Napok Pesterzsébeten átfogó címet viselő rendezvény megnyitóján Dr. Nagyné Koczog Tünde, Verőcei Gáborné, Oláhné Horváth Ildikó a meghívott vendégekkel együtt betekintést nyerhettek a barlangoktól a csillagokig terjedő, az élőlényeket és a természeti jelenségeket is bemutató kiállításba. A színvonalas rendezésért, a kiváló programért elismerés illeti az óvoda kollektíváját. 23. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) három napos országos konferenciát szervezett Hátrányos helyzet és gyermekvédelem. Tíz éves a gyermekvédelmi törvény címmel. A Gézengúz Óvodából Sánta Ábelné és Deliné Kovács Katalin, a Kerekerdő Óvodából Sziki Anna, a Gyöngyszem Óvodából Tóthné Átyim Erzsébet, a Mákvirág Óvodából Kiss Ferencné, az Ady Endre Általános Iskolából Harót Jánosné, a Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskolából Szabóné Juhász Margit, Intézetünkből pedig Oláhné Horváth Ildikó vettek részt a konferencián. A XX. kerületi kollégák javaslataikkal, ötleteikkel hozzájárultak a gyermekvédelmi törvény átgondolásához, átírásához. 24. A Budapesti Óvodapedagógiai Napok keretében az érdeklődő kollégák Az egészséges életmódra nevelés a testnevelés eszközével című bemutatót tekinthették meg, melyet Hidegföldi Krisztina óvodapedagógus, gyógy-testnevelő tartott a Baross Ovi, Kindergarten Baross Óvodában. A rendezvényen Vasas Dezsőné vett részt. 25. A Fővárosi Pedagógiai Intézet mérési csoport munkatársai a szeptemberi 9. osztályos bemeneti, kompetenciaalapú matematika mérés eredményeiről, tapasztalatairól tartottak részletes, érdekes tájékoztatást. Bár a mérés a fővárosi fenntartású középiskolák tel- 10

11 12 HÉT TÖRTÉNÉSE jes körét felölelte, sajnos csak nagyon kevesen voltak kíváncsiak a tapasztalatokra. Az Intézet felajánlotta mérőlapjait a nem fővárosi fenntartású középiskolák számára is. Terveik szerint a 2006-os mérési eredményeket összehasonlítják majd a követő mérések adataival. 26. Az Éneklő Ifjúság koncert, melyet hagyományosan a Csili Művelődési Központ Bubik István Színháztermében rendezünk, örömünkre, a fellépő kórusokon kívül nagyon sok érdeklődőt vonzott: kevésnek bizonyult az 500 főre előkészített szék. A fellépő kórusok előadásában Kodály-művek is szerepeltek, méltón megemlékezve Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójáról. Önálló műsorszámmal fellépett a József Attila Általános Iskola 2 kórusa (karnagy: Rózsavölgyi Ildikó), a Lázár Vilmos Általános iskola 3 kórusa (karnagyok: Lestákné Czerócki Judit, Pálffi Krisztina), a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Kicsinyek kórusa (karnagy: Barta Ildikó) és a Német Nemzetiségi Gimnázium kamarakórusa (karnagy: Győrffy Zsuzsanna). Az összkarban az előző csoportokhoz csatlakoztak még a Hajós Alfréd Általános Iskola felsős kórusa, a gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, a Stromfeld Aurél Általános Iskola és a Zrínyi Miklós Általános Iskola kórusai. 26. Múzeumpedagógiai Konferenciát rendezett az ELTE PPK Múzeumpedagógia Természettudomány címmel. A színes előadá- 11

12 12 HÉT TÖRTÉNÉSE sokkal, szakmai bemutatóval tarkított eseményen kerületünkből Palotainé Simon Ilona, Szepesházyné Kurimay Ágnes (József Attila Általános Iskola), és Bondor Mária (Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet) múzeumpedagógusok vettek részt. 27. A Kossuth Szövetség Versenyt rendezett gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából általános és középiskolások számára. A kerületet a Lázár Vilmos Általános Iskola csapata képviselte, akik 3. helyezést értek el a rangos versenyen. A középiskolások vetélkedőjét Bondor Mária szerkesztette és vezette le. A zsűri munkájában részt vett Dr. Bényi Árpádné és Zaj Ferencné, mindketten kerületi történelemtanárok. 27. V. Jubileumi Diák Küldöttközgyűlésre került sor, ahol a FÖDISZ (Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetsége) leköszönő testülete tartotta meg beszámolóját, valamint az új jelöltek mutatkoztak be. Ezen események mellett Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, Ifi István a Fővárosi Oktatási Ügyosztály ügyosztályvezetője, valamint Gergely Péter ifjúsági referens tartott előadást. ***** május 05. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar másoddiplomás képzésének esti tagozatos másodéves hallgatói dr. Lénárd Sándor adjunktus vezetésével Intézetünkben tartották konzultációs napjukat, amelyen többek között megismerkedtek a PEPI feladatkörével. A házigazda Vasas Dezsőné volt. 21. Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgatói értekezleten beszámolt a gyógy-testnevelés működéséről. Mint ismeretes, 2006 szeptemberétől a fővárosi fenntartású, XX. kerületi középiskolák tanulói számára is a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet gyógy-testnevelői biztosítják a feladat ellátását augusztusától az Intézet honlapján minden fontos információ megtalálható a szakszolgálattal kapcsolatban. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes 12

13 13 GÓRCS Intézetünk ez év tavaszán a Pedagógiai hetek keretében újra felelevenítette a gondolkodás fejlesztése témáját. A korábbi években már vendégül láttuk Lepenye Máriát, aki akkor előadás keretében ismertette meg a népes hallgatóságot módszereivel. Ezúttal a módszerek alkalmazását láthattuk, három különböző életkorú gyermekcsoportban, mini bemutatóórák keretében. A gondolkodási és tanulási készségek fejlesztési lehetőségei a tanórákon Hatékony módszerek a reál és humántantárgyak tanításában, a Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek keretében megrendezett mini bemutatóórák tapasztalatai alapján "Akinek hajlékony és életerős gondolatai együtt száguldanak a nappal, annak az idő maga a végtelen reggel" Henry Toreau Tanítható-e a hatékony problémamegoldás? Melyek az eredményes, gyors tanulási módszerek? Hogyan fejleszthető ki a rendszerezett, összeszedett, célirányos gondolkodás a szétszórtság, figyelmetlenség, zavaros gondolkodás helyett? Hogyan tehetnek szert tanítványaink eredményes, gyakorlati tudásra? Fejleszthető-e a matematikai gondolkodás, vagy veleszületett készség? Azaz tanítható-e közvetlenül a gondolkodás folyamata? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ tanári pályám első éveiben. Az elmúlt időszak gyűjtése, kutatása és gyakorló tanári (és szülői) tapasztalata eredményeként született a Matematikai gondolkodás fejlesztésének egy hatékony eszközrendszere 9-15 évesek számára című, eleinte kifejezetten matematikai gondolkodás fejlesztésével, majd általános gondolkodási és tanulási képességek fejlesztésével, valamint a hatékony tanulási és probléma megoldási módszerekkel foglalkozó programom, mely az akkreditált pedagógus-továbbképzésnek is évek óta elérhető tanfolyama. 13

14 GÓRCS A pesterzsébeti Hajós Alfréd Általános Iskola pedagógusai közül sokan elvégezték ezt a tanfolyamot. Ennek a kreatív, dinamikus tantestületnek néhány kiváló pedagógusával együtt e program eredményeit, tapasztalatait felhasználva vállalkoztunk arra a feladatra, hogy az általános iskolai oktatás három területén bemutassunk a gondolkodásfejlesztés és a hatékony tanulás bevált módszereiből egy-két fogást. Köszönettel tartozunk az iskola vezetőségének, hogy munkánkat maximálisan támogatták, és minden létező segítséget megadtak, valamint a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetnek, hogy a szervezés és a lebonyolítás területén gondjaiba vette bemutatónkat. Mini bemutatóink egyrészt a tanulási, gondolkodási (és egyéb irányú) nehézségekkel küzdő kisiskolások gondolkodási és tanulási képességeinek fejleszthetőségével, másrészt a humán tantárgyak ismeretanyagának és összefüggéseinek hatékony tanulhatóságával, memorizálásával, a tanórák érdekessé, dinamikussá tételével, harmadrészt a matematikai gondolkodás fejlesztésével, a hatékony problémamegoldás tanításával foglalkoztak. Az első 20 perces órarészletben Sztanka Mónika és Víg István fejlesztő pedagógusok pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igényű 2. osztályos tanulóikkal mutattak be néhány gondolkodást és tanulást javító módszert, egy problémamegoldó játékos feladat keretében. A sajátos nevelési igényű gyerekek kis létszámú osztályában a diszfunkció zavaros gyerekektől a nehezen tanuló, gondolkodási nehézségekkel küzdő tanulókon át a pszichésen sérültekig mindenféle probléma előfordul. Milyen módszer lehet célravezető ebben a nagyon nehéz esetben? Nézzünk először egy helyzetképet, majd vizsgáljuk meg a megoldás lehetőségeit. Mindannyian csodálatos értelmi képességekkel születünk akkor is, ha nem mindegyikünk üti meg a zsenialitás szintjét. Azoknál a gyerekeknél, akiknek nincs módjuk, lehetőségük 7 éves koruk alatt a világról alkotott képüket csiszolni, gazdagítani; akikkel esetleg nagyon keveset 14

15 15 GÓRCS beszélgetnek a szüleik, testvéreik; akik ingerszegény környezetben növekedve nem tudják a gondolkodási képességeik alsó szintjeit (ismeret, megértés, alkalmazás) sem kiépíteni, fejleszteni; másrészt a diszfunkciós és egyéb, a tanulási folyamatra negatívan kiható problémákkal terhelt gyerekek esetében nagyon fontos, hogy a tanulási folyamat kezdetétől a gondolkodási lépéseket külön választva, egyesével, de párhuzamosan fejlesztve kezdjenek a problémamegoldással, s ezzel együtt a tanulással foglalkozni, ismerkedni. Keresnünk kell egy erre alkalmas olyan gondolkodási módszert, amely egy jó struktúrában, tudományos alapokra és pedagógiai, pszichológiai tapasztalatra épülve építi fel a gondolkodási folyamat megtanulását, hatékony használatát, majd fejlesztését. Mi ennek a módszernek a lényege; és hogyan működött ez a gyakorlatban a bemutatókon? Olyan problémával, feladattal szembesülve, melynek megértése is probléma lehet legyen ez a legegyszerűbb utasítás meg nem értése vagy félreértelmezése, nagyon fontos az alapos ismeretfeltárás. Semmilyen más gondolkodási fázissal nem érdemes addig foglalkozni, míg ezt alaposan körbe nem jártuk. - Nagyon fontos megfigyelni minden tanítványunknál azt, hogy képes-e értelmezni egy utasításban szereplő viszonyokat, kapcsolatokat. Ha valaki nem vagy nehezen, sok tévedéssel tudja csak teljesíteni ezeket a feladatokat, nem feltétlen csak szókincsbeli hiányosságra kell gondolnunk, hanem elsősorban egy diszfunkciós zavarra. A diszfunkciós betegségek felismerése általában kisiskolás korban jó esetben megtörténik, és speciális kezeléssel, foglalkozással javítható, sokszor majdnem teljesen korrigálható. Ha ez nem történt meg, vagy ha a diszfunkció, (különösen a diszkalkulia) nem túl súlyos, vagy nehezen felismerhető, szegény gyerek csak butának, kevésbé értelmesnek van elkönyvelve egész élete során. 15

16 GÓRCS - Az ilyen problémákkal küszködő gyerekek egyik sajátos problémája, hogy a dolgok egymáshoz viszonyítása, sem nyelvileg, sem a számolásban nincs rendben az agyműködésükben. A gyógymód egyik eleme az eszközökkel történő egyszerű, majd bonyolultabb viszonyok megértetése, tanítása, gyakoroltatása, majd mivel az absztraháló képességük is hiányzik vagy nagyon fejletlen a tárgyi eszközök konkrét használatának rajzzal, ábrázolással helyettesítése, s utolsó lépésként jön csak a viszonyok elképzelése. (Ezért nagyon nehéz a törtfogalom kialakítása náluk, s minden arányos következtetés megértetése. Egyébként ezért is nagyszerű módszer a szimbólumok használata, s az elmetérképes tanulási módszer, amelyre később a második mini bemutató kapcsán még rátérünk.) - Az információgyűjtésre, rendszerezésre vonatkozó gondolkodási fázis alapos használatával, különösen a rajzos ábrázolásmóddal sokat segíthetünk a fel nem ismert, enyhe diszfunkciós problémával kínlódó gyerekek fejlesztése, tanulása, önbizalmuk helyreállítása területén is. - Ezen kívül az ismeretek, tények alapos feltárása, megbeszélése, az információkból további ismeretekre való következtetés nemcsak világossá teszi mindenki számára a problémát, feladatot, megtanulandó ismeretet, hanem fejleszti a rendszerben gondolkodást, ilyenkor a gondolkodásnak a magasabb szintjein (analízis, szintézis, értékelés) is mozgunk. - Ennek a gondolkodási fázisnak a fejlesztésére nagyon jól alkalmazhatók azok a feladatok, játékok, rejtvények, találós kérdések, amelyek valamilyen tény észrevételén alapulnak, s csak a jó megfigyelőképességű gyerekek jönnek rá a feladat trükkjére. (Lehetnek ezek egészen egyszerű játékok is.) Ezen túl ezek a figyelmet is fejlesztik és a gondolkodást is szélesítik. A 20 perces mini bemutatót is e szempontok figyelembevételével tervezte meg és állította össze a két kiváló pedagógus. Közös tapasztalatuk, hogy ezek a gyerekek nagyon nehezen vehetők rá a szellemi 16

17 17 GÓRCS munkára, a tanulásra, ám a megtanítandó ismereteket játékos keretbe ágyazva sikeresen motiválhatók a tanulók. Ezért most egy társasjáték közös elkészítését választották a gondolkodásfejlesztési módszerek bemutatásának keretéül. A gyerekek tanítójukkal, Víg Istvánnal már elkészítették a táblát, a kerettörténetet, meghatározták a helyszínt (Állatkert), megrajzolták a szükséges ábrákat, díszítőelemeket, a társasjáték pályájának mezőit, valamint piros és kék színű, még megíratlan kártyákat választottak a játékhoz. István itt lezáratlanul hagyta a munka menetét, gyakorlatilag itt kezdődött a gyerekek számára az igazi feladat. A bemutatón Sztanka Mónika vezetésével először a feladatra vonatkozó összes ismeretet összegezték, rendszerezték a gyerekek. A rövid idő ellenére mód nyílt az állatokra vonatkozó ismeretek átismétlésére, új ismeretek gyűjtésére is. Értelmezték a játék lényegét, menetét, eddigi szabályait, felragasztották a táblára az előre elkészített ábrákat, jeleket és összefoglalták a még hiányzó ismeretek, lépések összességét, például, hogy még bábut kell választani, a kártyák funkcióját, és a kockadobási, lépési szabályokat meg kell alkotni. Az ismeretek rendszerezése közben érdekes volt megfigyelni, hogy a gyengébb értelmi képességű gyerekeknél sokszor meglepő módon milyen jól működik az intuitív gondolkodás. Mintha az értelmi hiányokat megérzésekkel, intuíciókkal pótolná a gondolkodásuk. Ezért érdemes az intuitív gondolkodási lépésre is tudatosan időt fordítani; hagyni, hogy a gyerekek gondolataikban spontán reakciók nyilvánuljanak meg, sejtéseket fogalmazzanak meg, mindenféle korrekt értékegyeztetés, a tényekkel való összevetés, bizonyítás nélkül működjenek az intuitív képességeik. Ez ragyogóan kitűnt a bemutató több pontján is. - Az intuíció valahol ott lakik az emberben, ahol a lelkiismerete is működik. Inkább a személyiséghez, mint az agyműködéshez rendelt képességeink ezek, ezért támogathatják meg kívülről a kevésbé érett, fejlett gondolkodási képességeket. 17

18 GÓRCS - Nagyon jól lehet az intuitív gondolkodást fejleszteni az olyan jellegű beszélgetésekkel, kérdésekkel, mint a Te hogy gondolod ezt, milyen érzéseket ébreszt benned, mi a véleményed erről, te is voltál már úgy, hogy., veled is történt már olyan, hogy, stb. Az ilyen beszélgetéseknél a két személyiség egymáshoz közelebb kerülésén, nyílt véleménycseréjén túl érdemes megfigyelni a másik ember intuitív gondolatait, tanítványainknál pedig kifejezetten felnyitható ez, az eddig rejtett képességük. Az intuíció, sejtés ugyanolyan határozott irányba terelheti a problémamegoldást, mint egy felvetett zseniális ötlet, mert mindkettő a kreatív gondolkodás területén mozog. Ezután kerülhetett sor a gyerekek kreativitásának fejlesztésére, gondolkodásuk szélesítésére a felvetett problémák megoldása során. A pedagógusok a játékszabályok megfogalmazására először szimbólumok értelmezését kérték a gyerekektől. A szimbólumokban gondolkodás az agy természetes működését igényli, ami minden más tanulási képesség fejlesztésére is hatást gyakorol (erről később). Például a kék kártyákat mosolygó, a pirosakat szomorú arccal jelölték. A gyerekek néhány értelmezés felvetése után megállapodtak abban a szabályban, hogy a piros kártyát húzó játékosnak egy akadályt kell leküzdenie, például olyan kérdést kap, amelynek sikeres megválaszolása után továbbléphet, de egyébként nem; a kék kártya húzásakor viszont jutalmat kap, például valahányat előre mehet. Mónika kiegészítette ezt a második szabályt azzal, hogy a kék kártya húzásakor is meg kell oldani egy feladatot, de itt olyan kérdések fognak szerepelni, amelyekre a pirossal ellentétben sok jó válasz is adható, így szinte biztos, hogy megkapja a jutalmat a játékos. Kiváló ötlet volt a megtanult tananyagok számonkérésének, a gyerekek tudásszintje felmérésének játékos keretekbe rejtése a társasjáték kártyáin. Különösen értékes ez ebben a formában, ahol egyszerre találkozhatnak a tanulók az olyan feladatokkal, kérdésekkel, ahol az egyetlen jó megoldású feladatok mellett a több helyes kimenetelű probléma megoldását is láthatják. 18

19 19 GÓRCS A szabályok megalkotása mellett szerepet kapott olyan feladat megoldása is, amely az utasításban szereplő kapcsolatok helyes értelmezését, majd az utasítás végrehajtását igényelte. A gyerekeknek úgy kellett a társasjáték tábláján néhány mezőt kiszínezni, hogy egyszerre négy feltételnek tegyenek eleget. (Adott irány, adott sorrend, adott szám, adott szín, piros vagy kék.) Ez ennek a gyerekcsoportnak egy erőt próbáló matematikai logikai feladat, amelynek egyetlen helyes megoldását kellett együtt megtalálniuk. A társasjáték útvonalát is úgy készítették el a pedagógusok, hogy a játék folyamán is kénytelen legyen a játékos kreatív, önálló, átgondolt és az esélyeket értékelő döntéseket hozni a továbbhaladáshoz. Ez rendkívül értékes adalék a gondolkodás magasabb szintjeinek és a gyakorlati gondolkodás fejlesztéséhez. Itt további két gondolkodási fázis tudatos alkalmazására van szükség. A megoldásra vonatkozó ötletek, javaslatok kérése, majd ezek egzakt értékelése a két legfontosabb gondolkodási lépés a kreativitás és a logikai gondolkodás együttes fejlesztésére. A logikai feladat megoldásánál Mónika először csak javaslatokat kért a kiszínezendő mezők kiválasztására, majd ezeket értékelve a gyerekek maguk választották ki az egyetlen helyes megoldást. - Ennek a gondolkodási lépésnek a széleskörű használata kibővíti a feladat áttekintésének nézőpontjait, új ötletek jöhetnek be, amelyek ugyanolyan jók, mint a többi, de más útvonalon juttatják el a gondolkodót a célig. "Ha egyszer az értelmet egy új gondolat tágította - mondta Oliver Wendell Holmes -, sohasem nyeri vissza eredeti dimenzióit. - Ezzel együtt a csoportos, egymás javaslatait meghallgató és értékelő munkában fejlődik a tanulóknak a mások megértésére, a kapcsolatok kezelésére vonatkozó interperszonális intelligenciá- 19

20 GÓRCS ja is. A sokféle felmerülő javaslat, ötlet egymást támogatva, erősítve, módosítva juttatja el a csoportot a leghatékonyabb megoldás irányába. Ha egyedül akarunk egy feladatot megoldani, nincs lehetőségünk mások kreatív gondolatait is kihasználni. - Az útvonalválasztás problémája pedig egyéni, megfontolt döntést igényelt, ami a gondolkodás kiszélesítésén, a kreativitás fejlesztésén túl a gyerekek önbizalmát és reális önértékelését (metakognitív intelligenciáját) is fejleszti. Sajnos a bemutató már nem adott arra lehetőséget, hogy a közösen elkészített társasjátékot működés közben is tanulmányozzák az érdeklődők. Mónika tapasztalata, hogy a szabályok megértése, alkalmazása valóban sikeresebben történt a gondolkodási lépések tudatos alkalmazásával, másrészt a kártyákon feltett kérdések megválaszolása valóban érdekesebb, izgalmasabb és hatékonyabb tanulási folyamatot jelent a gyerekek számára. A második mini bemutatón Mester Mariann a történelem tanítás hatékonnyá és érdekessé tételének egy lehetőségét villantotta fel egy szokatlan vázlatkészítési módszeren és a már említett problémamegoldó gondolkodásfejlesztési módszeren keresztül 5. osztályban. Ez a rövid bemutató a gondolkodási és tanulási eszközrendszerből két olyan módszert emelt ki, amelyekkel a humán tantárgyak tanulásának és memorizálásának hatékonyságát lehet fokozni, valamint az órákat színesebbé, dinamikusabbá lehet tenni. Az első egy különleges jegyzetelési, tanulási módszer, mely használható, gyakorlati tudást biztosít. - Rugalmasabbá válik a gondolkodásunk, ha több oldalról közelítünk meg egy problémát. Ezt még hatékonyabbá tehetjük, ha az egyes gondolatok közötti kapcsolatok is feltárulnak előttünk. - Az elmetérkép egy olyan rugalmas módszer egy adott anyag elrendezésére, ami láthatóvá teszi a téma változatos elemei közötti összefüggéseket. Ez a vizuális megjelenítés sokkal át- 20