Növényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Átírás

1 Növényrendszertan 12. elıadás Dr. Bartha Dénes

2 Természetvédelem

3 A természetvédelem alapelvei 1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élı múzeum elv A természetvédelem tárgyai 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek 3. Tájképi értékek 4. Kultúrtörténeti értékek 5. Állattani értékek 6. Növénytani értékek

4 A természetmegırzés módjai 1. Területi védelem Yellowstone Nemzeti Park debreceni Nagyerdı részlete 2. Faji védelem erdélyi (volgai) hérics 3. Élıhelyvédelem 4. Biodiverzitás-védelem A. Passzív természetvédelem B. Aktív természetvédelem

5 A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai 1. A fajban megtestesülı génkészlet pótolhatatlansága A faj filogenetikai elszigeteltsége Elterjedési területének nagysága (bennszülöttségi jelleg) Elterjedési területének diszjunktsága (reliktumjelleg I.) Hazai elıfordulásainak kora (reliktumjelleg II.) 2. Veszélyeztetettség 3. Ritkaság 4. Tudományos jelentıség 5. A faj szépsége (dekorativitás, attraktivitás) 6. A faj indikátor-jellege, ökológiai szerepe 7. A nemzetközi természetvédelmi egyezmények ajánlásai 8. Ritka, veszélyeztetett rokonfajokkal való összetévesztés lehetısége

6 A növényvilág védelmének hazai története az I. erdıtörvény véderdık DEGEN ÁRPÁD javaslata 8 növényfaj védelmére (ciklámen, vetıvirág, kunsági bükköny, buglyos boglárka, cseh tyúktaréj, cselling, sárgaliliom, kék szamárkenyér) - KAÁN KÁROLY: Természeti emlékek fenntartása DARÁNYI IGNÁC földmívelésügyi miniszter rendelete KAÁN KÁROLY : Természetvédelem és természeti emlékek c. könyve a Dunántúli Turista Egyesület soproni csoportja szabályrendelet-tervezete: ZÜGN NÁNDOR: Egyes növények és virágok védelmérıl (ciklámen, gyöngyvirág, nagylevelő és kislevelő hárs, madárberkenye, hölgypáfrány, erdei pajzsika, papucskosbor) - meghiúsult kezdeményezés a II. erdıtörvény (az erdıkrıl és a természetvédelemrıl)

7 debreceni Nagyerdı részletének (32 ha) védelme a ciklámen védelme Sopron környékén a III. erdıtörvény (az erdıkrıl és a vadgazdálkodásról) erdélyi (volgai) hérics védelme Dél-Dunántúlon 8 faj megyei védettsége (csillagos nárcisz, ciklámen, kakasmandikó, kockásliliom, lónyelvő és szúrós csodabogyó, sárgaliliom, illír sáfrány) Zala megyében további védett fajok (téltemetı, zergeboglár, henye boroszlán, magasszárú kocsord, osztrák zergevirág) természetvédelemrıl szóló tvr. és OKTH rendelet 30 fokozottan védett növényfaj (5.000 Ft) 310 védett növényfaj (3.000, 2.000, és 500 Ft) A védetté, ill. fokozottan védetté nyilvánított növényfaj védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére (gumó, hagyma, gyökér, hajtás, levél, virág, mag, stb.), bármely állapotára (élı egyed, preparátum).

8 KVM rendelet (további 75 védett növényfaj) 31 fokozottan védett növényfaj 384 védett növényfaj KTM rendelet (további 86 védett növényfaj) 47 fokozottan védett növényfaj ( és Ft) 453 védett növényfaj (10.000, és Ft) "a védelem vonatkozik a védett fajok hibridjeire is" A természet védelmérıl szóló törvény - KTM rendelet (további 16 védett növényfaj) 52 fokozottan védett növényfaj 464 védett növényfaj - IV. erdıtörvény (az erdırıl és az erdı védelmérıl) KöM rendelet 63 fokozottan védett növényfaj ( , és Ft) 632 védett növényfaj (10.000, és Ft)

9 Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Washingtoni Egyezmény (CITES): a veszélyeztetett vadon élı növény- és állatfajok kereskedelmét szabályozó államközi megállapodás (hazánk 1985-ben csatlakozott hozzá) Berni Konvenció: az európai kontinens vadon élı növényei, állatai és természetes élıhelyeik védelmére (hazánk 1990-ben csatlakozott hozzá) Föld Csúcs Rio de Janeiróban: biodiverzitás egyezmény

10 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A. A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 1. Területi igénybevétel 2. Mővelési ág megváltozása bányászat gyepek feltörése gyümölcsösök és szılık telepítése sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdısítése halastavak létesítése

11 3. A termıhelyi viszonyok megváltozása alullegeltetés és túllegeltetés csatornázás, lecsapolás, tızegkitermelés erdık tarvágásos üzemmódja intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés karsztvíz- és talajvíz-kiemelés kaszálás, hasznosítás vagy kezelés hiánya klimatikus változások környezetszennyezés libatartás és -legeltetés mő- és szervestrágyázás mőtrágya- és vegyszerbemosódás, vegyszerek elsodródása tájidegen fafajokkal végzett erdısítés tájidegen növények és gyomok terjedése tápanyag-feldúsulás (eutrofizáció) túlzott létszámú vadállomány tőz vágásterület tuskózása, mélyszántása

12 4. A termıhely és a növényzet mechanikus károsítása intenzív turizmus katonai tevékenység jármővek okozta taposás (motocross, mountain bike, etc.) B. Közvetlenül a növényeket veszélyeztetı tényezık virágszedés, növénygyőjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány elszaporodott rágcsálók kártétele beolvasztó (introgresszív) hibridizáció tudományos célú növénygyőjtés növényfényképezés

13 A növényvilág veszélyeztetettsége Veszélyeztetettség = egy területegységen a populációk pillanatnyi állapota = milyen messze van a faj a kipusztulástól A növényfajok veszélyeztetettségét befolyásoló tényezık: a faj állományainak kiterjedése a populációk genetikai változatossága, egyedszáma a faj szaporodásbiológiai sajátossága a faj terjeszkedési-pusztulási tendenciája a faj degradációtőrése, alkalmazkodóképessége, élıhelyigénye a faj életmódja, specializáltsága

14 Színes listák A vörös lista - mely a legnagyobb múltra tekint vissza, s a legismertebb a listák közül - a taxonok veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) mutatja be. A rózsaszín lista - amit a vörös lista elıszobájának lehet tekinteni - azokat a taxonokat tartalmazza, amelyek rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt idıszakban - az aktív védelemnek köszönhetıen - csökkent a veszélyeztetettség mértéke. A zöld lista az állományaik számában és nagyságában nem, vagy érzékelhetıen nem változó fajokat sorolja fel, melyeket általában nem teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat mutatja be. A szürke lista a flóraszennyezıvé váló fajokat tartalmazza, a fekete lista elıszobája.

15 Vörös lista, vörös könyv A korábbi nemzetközi veszélyeztetettségi kategóriák (az IUCN korábbi kategóriái) Ex - Extinct (kipusztult) E - Endangered (kipusztulás közvetlen veszélyébe került) V - Vulnerable (sebezhetı) R - Rare (ritka) K I - Insufficiently known (hiányosan ismert) - Indeterminate (meghatározatlan veszélyeztetettségő)

16 A magyarországi veszélyeztetettségi kategóriák (1989) K - kipusztult és eltőnt kipusztult = az utóbbi ötven évben - többszöri keresés ellenére - sem került elı eltőnt = az elmúlt tíz évben nem találták KV - kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen, önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erıs visszaszorulás), illetve a termıhelyeken állandó, nem vagy csak nagy költséggel kivédhetı veszélyforrások mőködnek.

17 AV - aktuálisan veszélyeztetett Valamennyi állománya csökkenıben ill. eltőnıben van, majdnem minden élıhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthetı meg. PV - potenciálisan veszélyeztetett Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti ıket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. - létében egyelıre nem veszélyeztetetett - ismeretlen veszélyeztetettségő

18 A jelenleg alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák (IUCN, 1994 módosítva IUCN/ SCC Criteria Review Working Group, 1999 alapján) Kipusztult (Extinct - EX) Az a taxon kipusztult, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Regionálisan kipusztult (Regionally Extinct - RE) Egy taxon regionálisan kipusztultnak tekinthetı, amennyiben nem kétséges, hogy az utolsó, reprodukcióra képes egyede is kihalt a régión belül, vagy eltőnt a régióból.

19 Szabad természetbıl kipusztult (Extinct in the Wild - EW) A szabad természetbıl kipusztult az olyan taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi elıfordulási területén kívül. EW az olyan taxon, amelyet kihaltnak vélnek, mert hosszabb ideje nem figyelték meg. A "hosszabb idı" a taxon egy életciklusánál hosszabb kell, hogy legyen. Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered - CR) Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett.

20 Veszélyeztetett (Endangered - EN) Veszélyeztetett az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Sebezhetı (Vulnerable - VU) Sebezhetı az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.

21 Kis veszélyeztetettségő (Lower risk - LR) Egy taxon kis veszélyeztetettségő, ha az elızı kategóriákba nem sorolható. Az itt említendı taxonok további három alcsoportba oszthatók: Védelemfüggı (Conservation dependent - cd): Védelemfüggı az a taxon, amely érdekében folyamatosan taxon-specifikus, vagy élıhely-specifikus védelmi programok mőködnek, amely programok beszüntetése esetén a kérdéses taxont 5 év alatt a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. Fenyegetettség közeli (Near threatened - nt): Fenyegetettség közeli az a taxon, amely nem védelemfüggı, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék. Legkevésbé veszélyeztetett (Least concern - lc): Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amely nem tartozik a kis veszélyeztetettségő vagy sebezhetı fajok kategóriájába.

22 Hiányos adat (Data deficient - DD) Hiányos adatú az olyan taxon, amelynek elterjedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért (Not evaluated - NE) Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

23 Rózsaszín Lista Ebbe a csoportba azok a taxonok tartoznak, amelyek a vörös lista kritériumai alapján nem sorozhatók egyik fenyegetettségi kategóriába (CR, EN, VU) sem, de a tapasztalatok szerint a veszélyeztetettség felé sodródnak, s várhatóan egy bizonyos idın belül veszélyeztetetté válnak. Kategóriái: nt = fenyegetettség közeli (near threatened) lc = legkevésbé veszélyeztetett (least concern)

24 Kék lista A kék lista azon vörös listás fajok jegyzéke, amelyeknél az adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Ez a lista - mint információs bázis - most kezd a természetvédelem eszköztárába bevonulni. Kifejlesztıi (GIGON et al., 1998, 1999) svájci területre alkalmazták elıször, növény- és állatfajokra egyaránt.

25 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozások következtében a vörös listáról törölhetı. A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásnak köszönhetı. A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománynövekedés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez még nem elegendı. Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı, a vörös listáról való törléshez pedig még nem elegendı. = A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománystabilizálódás tapasztalható. = Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı.

26 A természetvédelmi beavatkozások kategóriái T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állománygyarapodását elımozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.

27 Fekete Lista A fekete listába azokat az adventív fajokat sorozzuk be, amelyek fellépésükkel biológiai környezetszennyezést (flóraszennyezést) okoznak. Adventívnek tekintjük azokat a fajokat (taxonokat), amelyek adott területen nem természetesen (nem ıshonosan) fordulnak elı. Az adventív kategóriába az elvaduló kultúrnövények (hemerophyta = ergasiophyta) és a behurcolt növények (xenophyta) tartoznak. Behurcolt (nem szándékosan behozott) fa- és cserjefajunk nincsen.

28 Az elvaduló taxonokat a meghódított terület nagysága, a szubspontán terjedés sebessége, az egyedszám és növekedésének mértéke alapján négy kategóriába lehet sorozni: 1. Nagyon gyakran elvaduló, agresszíven terjedı (invazív) faj, az országban sok helyen és tömegesen lép fel, rövid idı alatt nagyobb területeket hódíthat meg. 2. Gyakran elvaduló faj, sok helyen lép fel, de tömeges elszaporodásra és gyors terjedésre (invázióra) nem képes. 3. Szórványosan, kis példányszámban elvaduló, tömegszaporodásra nem képes faj. 4. Nagyon ritkán elvaduló faj, sokszor átmeneti megjelenéső (efemerofiton), egy vagy csak nagyon kevés helyen lép fel.

29 A magyarországi edényes flóra változása - legnagyobbrészt gyomnövények - néhány értékes faj: Eranthis hyemalis Lilium bulbiferum (Szigetköz) Crocus heufellianus (Kup) Quercus frainetto Acorus calamus Crocus tommasinianus Inula helenium Gyarapodás (+) a. Meghonosodások Telekia speciosa (Zempléni-hg., Soproni-hg., Felsı-Tisza) a. Kipusztulások Csökkenés (-) ? lösz faj vizek faj faj a Föld flórájából kipusztult: Puccinellia pannonica

30 b. Új felfedezések Osmunda regalis Circaea alpina Hieracium aurantiacum Hammarbya paludosa Calamagrostis purpurea c. Újra felfedezések Aster oleifolius Geranium sylvaticum Cardamine trifolia Thlaspi alpestre Dentaria trifolia Ophrys fuciflora Orobanche nana Nepeta parviflora Orobanche caesia

31 Az Európai Unió élıhelyvédelmi irányelve (Habitat Directive) mellékleteiben (Annex II., IV., V.) feltüntetett és hazánkban is elıforduló növényfajainak áttekintése rendszertani csoportok szerint A faj magyarországi helyzete Taxon Védett Fokozottan védett Nem védett Összesen Zuzmók Mohák Harasztok Nyitvatermık Zárvatermık Összesen Cladonia faj 5 ebbıl 7 fajt Magyarország javasolt 2 ebbıl 20 tızegmoha faj (Sphagnum spp.) 6 ebbıl 17 fajt Magyarország javasolt 3 fehérlı vánkosmoha (Leucobryum glaucum) 7 hóvirág (Galanthus nivalis) 4 ebbıl 5 korpafő faj (Lycopodium spp.)

32 Veszélyeztetett edényes növények a Föld flórájában (IUCN Red List of Threatened Plants, 1997) Veszélyeztetettség Kipusztult (Ex) Kipusztulással fenyegetett (Ex/E) Veszélyeztetett (E) Sebezhetı (V) Ritka (R) Hiányosan ismert (I) Összesen Az összes faj arányában veszélyeztetett Világ ,5 % Magyarország ,4 % A kipusztult fajok 96,5 %-a 1-1 országban 2,8 %-a 2-2 országban 0,7 %-a több mint 2 országban élt

33 A kipusztult és veszélyeztetett fajok megoszlása rendszertani csoportonként Rendszertani csoport Kipusztult Veszélyeztetett Veszélyeztetett/ összes faj (%) Harasztok ,4 Nyitvatermık ,2 Zárvatermık ,9 Kétszikőek ,3 Egyszikőek ,4 Összesen ,8

34 St. Helena Mauritius Seychelles USA Jamaica Törökország Spanyolország Pitcairn Réunion Ausztrália Új Kaledónia Sri Lanka Kuba Panama Japán Görögország Veszélyeztetett fajok az egyes országokban (IUCN, 1997) Ország Francia Polinézia Kipusztult Veszélyeztetett összesen Veszélyeztetett/ összes faj (%) 41,2 39,2 31,2 29,0 22,5 21,7 19,5 19,5 18,4 18,1 14,4 14,4 13,7 13,6 13,1 12,7 11,4

35 Néhány ismertebb veszélyeztetett család a Föld flórájában (IUCN, 1997) Brunelliaceae Araucariaceae Taxaceae Cephalotaxaceae Taxodiaceae Cycadaceae Pinaceae Ruscaceae Cupressaceae Corylaceae Plumbaginaceae Papaveraceae Cactaceae Paeoniaceae Buxaceae Liliaceae Iridaceae Colchicaceae Család Veszélyeztetett/ összes faj (%) 91,9 78,9 75,0 71,4 62,5 57,1 53,2 50,0 49,2 45,5 45,0 42,0 38,7 36,7 35,0 32,4 32,3 32,1 Összes faj (db)

36 A magyarországi flóra besorolása védettség és veszélyeztetettség alapján Világállomány Hazai fajszám Védett Fokozottan védett Összesen Mohák Harasztok Nyitvatermık Zárvatermık Összesen

37 Kipusztulással Aktuálisan Potenciálisan Kipusztult Összesen veszélyeztetett Mohák Harasztok Nyitvatermık Zárvatermık Összesen

38 Gombák A nagygombafajok veszélyeztetettsége néhány európai országban Hollandia Ország Németország Franciaország (nem teljes ter.) Finnország Lengyelország Svédország Magyarország Nagygomba fajok száma Veszélyeztetett fajok száma Megj.: 1 - Magyarországon még eddig fel nem tárt - faj fordulhat elı. Gombavilág Megırzésének Európai Tanácsa (ECCF)

39 A nagygombafajok veszélyeztetettsége Magyarországon (RIMÓCZI, 1997) Kipusztult Kipusztulással fenyegetett Erısen veszélyeztetett Veszélyeztetett Ritka A nagygombák visszahúzódásának okai 1. Természetes okok a. Klímaváltozás b. Aljzattípusok gyakoriságának változása

40 2. Antropogén okok a. Gombagyőjtés b. Építkezések, ipari tevékenységek c. Vízügyi intézkedések d. Zöldterület-gazdálkodás e. Erdıgazdálkodás - tájidegen fafajok telepítése - elegyfák visszaszorulása - pusztuló és elpusztult törzsek eltávolítása - túlgyérítés - túlzott erdıfeltárás - nagygépek talajtömörítése - tarvágások - talajelıkészítések (pl. rigolírozás) - (híg)trágyázás, meszezés - vegyszeres erdıvédelem f. Károsító anyagok felhalmozódása - vízszennyezıdés - légszennyezıdés

41 Veszélyeztetett, de gyakran győjtött és közismert nagygombafajok Császárgalóca (Amanita caesarea) Királyvargánya (Boletus regius) Sárgahúsú tinóru (Boletus appendiculatus) Pikkelyes tinóru (Strobilomyces floccopus) Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) Sárga gerebengomba (Hydnum repandum) Sziki csiperke (Agaricus bernardii) Szekszárdi csiperke (Agaricus maskae) Akácpereszke (Armillaria rickenii) Kenyérgomba (Lactarius volemus) Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum)

42 Mohák A mohafajok veszélyeztetettsége Magyarországon (RAJCZY, 1989) Kipusztult Kipusztulással fenyegetett Aktuálisan veszélyeztetett Potenciálisan veszélyeztetett Összesen a magyarországi bryoflóra ma 660 fajt számlál a Földön mintegy mohafaj él törvényesen védett valamennyi tızegmohafajunk (Sphagnum spp.) (20 faj), továbbá 58 máj- illetve lombosmoha Európai Bizottság a Mohák Védelméért (ECCB)

43 Zuzmók A zuzmófajok veszélyeztetettsége Magyarországon (LİKÖS - TÓTH, 1997) Kipusztult Kritikusan veszélyeztetett Veszélyeztetett Sebezhetı Összesen a magyarországi lichenoflóra 700 fajt számlál 260 fajt - az ismeretek hiánya miatt - nem tudtak besorozni a fenti kategóriákba (ritkák) a Földön mintegy zuzmófaj él Zuzmók Védelmének Nemzetközi Bizottsága (ICCL)

44 A mohák és zuzmók visszahúzódásának okai a. légszennyezés, vízszennyezés b. helytelen erdımővelés c. győjtés (pl. dekoráció, táplálék-, gyógyszer-, parfümkészítés) d. élıhely-megsemmisítés és -átalakítás

45 Növényi meghonosodások, adventív növények

46 Fogalomtár Adventív faj / jövevény faj / idegen faj: a vizsgált területre betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem ıshonos faj. İshonos faj: az északi mérséklet övben ıshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követıen, az ember közvetlen vagy közvetett közremőködése nélkül telepedtek vissza. (Neolitikum elıtt is elıfordultak).

47 Betelepítés: szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre került. Behurcolás: nem szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre került. Bevándorlás: az a folyamat, amelynek során az élılény közvetlen emberi közremőködés nélkül addigi areáján kívüli területen is megjelenik.

48 Meghonosodott faj: egy tájegységben a faj meghonosodottnak tekinthetı, ha van legalább egy olyan populációja, amely a populáción kivülrıl származó propagulumok rendszeres beáramlása nélkül is képes fennmaradni. Inváziós faj / özönnövény (Invazív faj): olyan nem ıshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelı élıhelyeken adott területen az adott tér és idıskálán monoton módon növekszik. Átalakító faj: olyan özönnövény, amelynek inváziója során a meghódított közösség vagy táj jellemzı sajátosságait szerkezetét vagy mőködését - jelentısen megváltoztatja.

49 Az adventív növények csoportosítása a behurcolás/betelepítés ideje szerint Archeofitonok: Amerika felfedezéséig (1492-ig, de durván 1500 elıtt) behurcolt ill. betelepített növények. Megjelenésük a neolitikumi mezıgazdaság kialakulásával egyidıs. Megtelepülésüket elısegítette: erdıirtás, kereskedelem, településszervezıdés, népvándorlás, háború. Neofitonok vagy kenofitonok (KORNAS MEDWECKA KORNAS 1986): Amerika felfedezése után behurcolt ill. betelepített növények. A vasút megjelenésével terjedésük jelentısen felgyorsult. A rendszerbe való besorolás problémás: Ha az eredeti és a nem ıshonos area összeér. Ha az elsı elıfordulás idejének és helyének meghatározása pontatlan. Ha egy növény az ország egyes részein neofitonként, másutt ıshonosként lép fel.

50 Németországban meghonosodott fajok elsı megjelenési adatai, ill. a kihalt fajok száma.

51 Az adventív növények csoportosítása származásuk szerint Az adventívflóra származásának mennyiségi vonatkozásai. A nyilak vastagsága a fajszámot szimbolizálja.

52 Származási terület Páfrányok, fenyık Egyszikőek Kétszikőek Összesen Észak-Amerika 0,5% 5,7% 21,6% 27,8% Ázsia 0,2% 3,4% 18,6% 22,2% Dél-Amerika 0,3% 3,6% 15,0% 19,0% Dél-Afrika - 3,4% 4,5% 7,9% Afrika többi része - 0,9% 1,4% 2,2% Ausztrália - - 2,2% 2,2% Új-Zéland - 0,3% 1,2% 1,6% Amerika 0,2% 0,5% 2,8% 3,4% Észak-Amerika és Ázsia 0,2% 0,5% 0,9% 1,6% Trópusi területek Egyéb 0,2% 0,3% 1,7% 2,9% 1,0% 5,9% 2,9% 9,1% Az európai exóta (Európán kívül ıshonosak, betelepítettek vagy behurcoltak) növények száma a származási terület szerint csoportosítva. Az egyéb csoportba azok a növények kerültek, melyek eredete nem azonosítható, bizonytalan vagy az elızı kategóriák kombinációja. A százalékos értékek az exóta növények összfajszámára (580) vonatkoznak.

53 Magyarország tájidegen, agresszív kompetitorainak eloszlása a következı képet mutatja: a fajok közül 64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredető (TAMÁS 1999). A magyarországi vasútvonalak és az adventív növények közötti összefüggés (PRISZTER nyomán).

54 A szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum L.) terjedését az 1948/49-es szabadságharc lovainak és a Bécsbe lábon hajtott délvidéki disznócsordáknak köszönhette.

55 A növények csoportosítása a naturalizáció mértéke szerint WILIAMSON és FITTER (1996) elmélete szerint egy adott területre érkezı fajok 10 %-a fordul elı ideiglenesen vadon, ebbıl 10 % tud tartósan megtelepedni, és ezen fajoknak is csupán 10 %-a terjed el olyan mértékben, hogy gazdasági károkat okoz

56 Idegen fajok száma Európa országaiban Országok Area (km 2 ) Idegen fajok Exotikus fajok Exotikus fajok %-os aránya Albánia ,4 Ausztria ,1 Dánia ,8 Finnország ,0 Franciaország ,8 Németország ,7 Görögország ,1 Magyarország ,4 Olaszország ,8 Norvégia ,9 Portugália ,0 Románia ,1 Spanyolország ,8 Svédország ,4 Svájc ,3 Hollandia ,1

57 SUKOPP (1995) a naturalizáció mértéke szerint öt csoportot különít el: Ergasiophyta: kizárólag csak mesterséges kultúrában élnek, emberi ápolás nélkül nem tudnak fennmaradni. Egyáltalán nem honosodnak meg. Ephemerophyta: alkalmilag nagyobb egyedszámban jelenhetnek meg, de nem tudnak megmaradni az új környezetben, pl.: nem télállóak vagy nem szaporodóképesek (nem érlelnek magot). Ide tartoznak az árukísérık, madáreledelmagok, szobanövények. Epökophyta: kultúrafüggık. Antropogén társulások tagjai, pl.: szántóföldi gyomok, ruderális termıhelyek növényei, de a természetes vegetációban nem tudnak meghonosodni. Az emberi beavatkozás elhagyásával megszőnnek termıhelyeik, és eltőnnek a vegetációból. Agriophyta: elıször emberi segítséggel érkeztek, de konkurenciaképesnek bizonyultak, és az emberi hatás megszőnése után is fenn tudtak maradni. Bár az eredeti vegetációnak nem tagjai, de mára már a természetközeli és/vagy a természetes vegetációban is meghonosodtak. İshonosak: az eredeti vegetáció tagjai, nem emberi segítséggel telepedtek meg.

58 A bevándorlás és elterjedés típusai PRISZTER (1960) az elterjedési típusok tárgyalása során három megjelenítési formát különít el: 1. Zonális típus. Ez a legszembetőnıbb: a meghonosodó faj zárt, széles frontban terjed valamely égtáj irányában. Hazánkban ilyen pl.: az parlagfő (Ambrosia artemisiifolia) a Dunántúlon. 2. Dispers típus. Egyszerre vagy rövid évek alatt sok, de egymástól távol esı ponton bukkan fel. Tipikus esete a vetımaggal széthurcolt adventíveknek. Pl.: hazánkban terjedése kezdetén a mezei aranka (Cuscuta campestris). 3. Disjunct típus. A szélsıségeket képviselı elıbbi két típus között áll, ez a leggyakoribb. Több kisebb elıfordulási területrıl mint centrumból elıtörve, gyakran vízgyőrőkhöz hasonló koncentrikus körökben történı tovaterjedés, melynél késıbb az areák lassan összeérnek, és összefolyó continuus areává lesznek. A bevándorlási centrumok jórészt a fıváros, nagyobb iparvárosok, közlekedési csomópontok stb.

59 Zonális típus: az Ambrosia artemisiifolia L. terjedésének fázisai a Dunántúlon. Dispers típus: a Cuscuta campesris YUNCK. Elıfordulásai a Középduna-medencében 1898 és 1916 között.

60 Az elterjedés sebessége SUKOPP (1962) az elterjedés sebességét tekintve négy csoportba sorolja a növényeket: 1. Egyre erıteljesebben, visszaesés nélkül terjednek, pl.: Lactuca tatarica. 2. A kezdeti erıteljes terjedés után ismét normális terjedési sebességet mutatnak, pl.: Anacharis canadensis. 3. Változatlan mértékben terjedı fajok, pl.: Acorus calamus. 4. Egyre csökkenı mértékben terjedı fajok, pl.: Azola caroliniana Hollandiában.

61 Az elterjedés elısegítı belsı tényezık Filogenetikailag fiatalabb fajok, amelyek azonban hosszabb idın keresztül együtt fejlıdtek a mezıgazdasággal és a városiasodással. Generatív szaporodás jellegzetességei: apomixis, önfertilitás, kleisztogámia. Genetikai alkalmazkodóképesség következtében progresszív endemizmusok is kialakulhatnak, pl.: a Xanthium albinum az Észak-Amerikából behurcolt Xanthium saccharatum-ból keletkezett viszonylag rövid idı alatt. Az Európában elıforduló több, mint tizenöt Oenothera-fajból csupán csak kettı ıshonos Amerikában, a többi e két szülıfajból keletkezett a 350 évvel ezelıtt történt behurcolás óta. Az Acorus calamus esetében sem az eredetileg behurcolt maláji genotípus terjedt el, hanem a belıle kialakult triploid. Kedvezı reprodukciós ráta: magas magprodukció lehetıvé teszi a távolabbi élıhelyekre való eljutást.

62 A diaspórák jó terjedési képessége: pl.: széllel messzire eljut. Legelınyösebb a vegetatív és a generatív szaporodás kombinációja, pl.: a Solidago esetében. Csírázás széles ökológiai tartományban. Elnyújtott csírázási spektrum. Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés: pl.: Lipcse adventívflórájának 65%-a egy- vagy kétéves. Raktározó szervek jelenléte. Magasság. Kedvezı morfológiai jellemzık. Erıs vegetatív terjedıképesség. Mechanikai ápolással szembeni tőrıképesség. Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. Allelopatikus hatás.

63 Herbicidrezisztencia, herbicidtolerancia. Nagy ökológiai tőrıképesség. Az Európában meghonosodott Asteraceae családba tartozó fajok mindegyike Amerikában is kiterjedt areával rendelkezik. Variabilitás a térben: a behurcolt növény teljesen új konkurencia-, tápanyag- és termıhelyi viszonyok közé kerül, károsítói, parazitái nélkül. Eközben megváltozhat a környezeti tényezıkkel való kapcsolata, mint pl. az Ailanthus altissima és az Echinochloa cruss-galli esetén is. Variabilitás az idıben: azaz idıvel megváltozhat egy növény terjedési esélye. Egy kis populáció könnyebben esik áldozatul egy termıhelyi vagy klímaváltozásnak. A populációméret nem csak az elsı megjelenés függvénye, hanem függ a populáció kontinuitásától, minıségétıl, helyi eloszlásától, pl.: az Impatiens parviflora terjedése.

64 Variabilitás az idıben A kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) karrierje TREPL (1984) adatai alapján.

65 Az elterjedést elısegítı külsı tényezık Melegebb lokálklíma kialakulása: fıként nagyvárosokra és iparvidékekre jellemzı, Berlin ruderális területein élı növények 3/5-e melegebb éghajlatú vidékékrıl származik. Más mezıgazdasági eljárás bevezetése: pl.: a dél-amerikai atracinnel kezelt kukoricaültetvényeken a Thladiantha dubia olyan mértékben elszaporodott, hogy akár 70%-os hozamkiesést is okozhat. Az ápolás megszüntetése: a mecklenburgi kastélyparkban az ápolás megszüntetése után a Telekia speciosa erısen elterjedt. A természetes élıhelyek átalakítása, bolygatás. Tápanyagdús, jó vízellátottságú, nyitott vagy idıszakosan nyitott élıhelyek jelenléte. Kórokozó és fogyasztó szervezetek hiánya.

66 A keleti szarkaláb (Consolida orientalis (GAY.) SCHRÖD.) hazai elterjedése, összefüggésben a hıklímával. A bevonalkázott terület és a pontok a faj areája; a pontozott vonal a 3100 C tenyészidıszakbeli hıösszeg vonala; a szaggatott vonal a tenyészidı 17C -os izotermája.