Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei

Átírás

1 Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo tanösvényei

2 Tollas Tibor Erdõ fohásza Föld ura, Ember, ki erre jársz, ne emelj fáimra kezet, dermesztõ téli éjszakákon én vagyok védõ tûzhelyed. Én vagyok forró nyári délben tornácod árnyas fedele, szomjad gyümölcseimmel oltod, kerted virágommal tele. Holtan is téged szolgál testem: házadat tartó oszlopok, a megterített asztal lapja, a szék amin ülsz én vagyok! Álmod õrzõje, a vetett ágy, hol fáradt tested megpihen, szép szerelem fûszeres fészke, éden s nem ûz ki senki sem. A küszöb, honnan utad indul, a tárt kapu, mely visszavár, a bölcsõ és koporsód fája kísérlek élet és halál ösvényein, mint hû cseléd,- fizetség nélkül én leszek a sírodon faragott fejfád, amely megõrzi tûnt neved Ne emelj hát reám kezet!

3 A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt. Környezetvédelmi füzetek címmel kiadványsorozatot indított, melynek célja bemutatni azon programokat, melyeken jelenleg is dolgozik Pécs természeti szépségeinek megmentése és megõrzése érdekében. Szerzõ: Lovescher István erdész elõadó Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt. Kiadta: Dr. Kelemen László vezérigazgató Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt. Megjelent a Pécsi Pályázatkezelõ és Marketing Tanácsadó Kft. gondozásában.

4 APécs Megyei Jogú Város erdeiben, elhelyezett ismeretterjesztõ tábláink segítségéaz úgynevezett Mecseki Parkerdõ- vel szeretnénk megismertetni, és feltárni lakóben, mintegy 500 hektáron a Pécsi helyünk, közvetlen környezetünk szépségeit, Városüzemelési és Vagyonkezelõ természeti ritkaságait. Rt. gazdálkodik. Határai keleten Gyükés, északon a MisinaTubes gerincút, A 2003-ban létesített két tanösvény a Mecsek nyugaton a Remeterét-Abaligeti mûút, Patacsnövénytársulásokat, és azok jellemzõit mutatja déli oldalán található fákat, cserjéket, ritka Ürögi határút, délen pedig Pécs városa. Terülebe. Rövid történeti leírások tájékoztatnak a teinket ezen kívül úgynevezett szórványerdõk egészítik ki, de nagy részén véderdõket, köznyomairól, az érintett emlékhelyek történetérõl. természeti érdekességekrõl és régmúlt idõk jóléti és turisztikai, illetve mintegy négy százalék gazdasági célokat szolgáló erdõket is találunk. Egyik tanösvényünket a Flóra pihenõnél, a másikat a Tubes-Misina gerinc úton és a hozzá A PVV Rt. Erdészeti Csoportja minden évben kapcsolódó Rotary körsétány déli vonalán, a arra törekszik, hogy valami újat hozzon létre, harmadikat pedig Remeteréten alakítottuk ki. még színesebbé, érdekesebbé tegye a természetjárók, kirándulni vágyók sétáit, és egyben A Rotary-körsétány északi vonalán, a Mecseki emlékeztesse a látogatókat, hogy erdõben, a Erdészeti Rt. által létrehozott tanösvényt a természetben járnak. Parkerdõ déli, a város felõli részén folytattuk, így mindkettõn végigsétálva összehasonlíthatjuk a Tubes hegy déli és északi oldalán található Ez a táj rendkívül gazdag és változatos termécserjéket, fákat és növénytársulásokat. Tizenöt szeti értékeket rejt. Egyedi, ritka geológiai, növénytani, állattani értékeket figyelhet meg a táblán mutatjuk be az itt élõ cserjéket, fákat, szakember, és az avatott szemû természetjáró. mint például: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre többen látogatják a Mecseket, így a város környéki A Csert (Quercus cerris), mely nevével ellen- parkerdõt is. tétben a tölgyek közül a legkevesebb csersavat tartalmazza. Könnyen felismerhetjük a rügyek Ahhoz, hogy a természet apró csodáit közkincs- és levelek hónaljában lévõ pálhalevelekrõl, és csé, mindenki számára hozzáférhetõvé tegyük, termésének lágy kupacspikkelyeirõl mely olyan úgynevezett tanösvényeket hoztunk létre. Az ott hatást kelt mintha szõrös kucsmája lenne a 4

5 benne ülõ makknak. Mediterrán jellegû fafaj, ezüstösen szürke sima kérgérõl. Területünk mely a nagy hidegeket nem jól bírja, erõs fagyok hûvösebb völgyeiben, északi hegyoldalainkon esetén kérge és fája nagy durranások közepette elsõrendû fává nõ, mely impozáns látványt felhasad, az így keletkezõ és benõtt sebet hívja a nyújt. Kiváló ipari fa, de kitermeléskor különös szakma fagylécnek. Fája ez miatt is, a tölgyek figyelemmel kell lenni, mert nem tartós a fája, és közül a legértéktelenebb, csak tûzifának és fakönnyen befülled. Termése jellegzetes tüskés, rostfának használjuk. A Mecsek déli lejtõin jól érzi magát, és állományokat alkot. tojásdad alakú zárt kupacs, melyben 2-3 db három élû makkocska fejlõdik. A makkok A Kocsánytalan tölgyet (Quercus petraea), ehetõek, kellemes ízûek, régen kenyeret, lemely tölgyeink közül a legértékesebb, lomb és pényeket is sütöttek belõle. Sajnos bõ termést hegyvidékeink legjelentõsebb fája. Keskeny csak ritkán, 8-10 évente ad. szijácsú, évgyûrûi vékonyak, ezért sûrû szövetû, sok csersavat tartalmaz, ami tartóssá teszi, a A Virágos kõrist (Fraxinus ornus), mely me- modern borászat elõszeretettel használja fel küután a déli oldalakat jellegzetes bugavirágza- leg és fényigényes fafaj, amely lombfakadás lönleges hordók gyártására, de egyéb másra is elsõrendû ipari fa. tával fehérbe öltözteti. A molyhos tölggyel alkot állományokat. Az ágak gyantaszerûen csurgó A Molyhos tölgyet (Quercus pubescens), nedvét orvosi célokra használják, és ezért egyes melynek jelentõsége nagy, mert a szélsõségesen országokban termesztik is. száraz kopár területek, meszes talajok nélkülözhetetlen fája. A sekély talajok miatt legtöbbször Az Ezüst hársat (Tilia tomentosa), melyet már csak harmadrendû fa, törzse többnyire görbe, messzirõl felismerünk a szélben felcsillanó koronája terebélyes. A parkerdõ déli oldalainak hófehér levélfonákjáról, mely jól megkülönbözlegjellemzõbb fája. Nevét onnan kapta, hogy teti többi hárs fajunktól. Kitûnõ bútorfa és a farügyei, levelei fonákja különösen az erek ragó ipar is kedveli. Elterjedésének északi hatámentén fehéren molyhos. Fája kicsi mérete és ra Magyarország. Melegkedvelõ, termõhely görbesége miatt kevésbé hasznosítható. Legnaigénye nem nagy. Jól újul sarjról és magról is, gyobb szerepe a talaj védelmében van. fiatalon gyorsan nõ, ezért is egyre jobban A Bükköt (Fagus sylvatica), megismerjük terjeszkedik, kiszorítva más fafajokat. 5

6 AGyertyánt (Carpinus betulus), mely Európa szerte elterjedt fa, olyan értékes, mint más fenyõké. Állandóan zöld koronájával dísze a fája sokszor csavarodott ezért ma már csak tûzifának, farostfának parkerdõnek. Sajnos az utóbbi évek szárazsága miatt sok kórokozója használjuk, de régen cipõszeget, kiváló szerszámnyelet is elszaporodott, legyengítette az egyedeket, és egy gomba károsító a készítettek belõle. A nyesést jól tûri, sok helyütt parkokban, lakó- száradásukat okozza. Az elszáradt egyedek kitermelésével és bízva a házaknál mint sövény találkozhatunk vele. csapadékosabb idõjárás által visszaszoruló károsítók eltûnésével, igyekszünk megállítani a pusztulásukat. A Mezei juhart (Acer campestre), mely szerény termõhely igénye miatt fontos fafajunk a déli oldalakon. A juharok közül a legkisebb méreteket elérõ Sajnos minden évben, fenyõvel borított területeinken, felelõtlen és így gazdaságilag sem jelentõs faj, melynek bokrosan növõ sarjait az embertársaink tüzet okoznak, amit a vastag fenyõtû avar miatt nagyon nehéz erdészek nem szeretik, mert gyakran elnyomják az erdõsítéseket. Hajtásai eloltani, és megfékezni. Ezért is vigyázzunk, fenyvesben soha ne rakjunk gyakran paralécesek, melyek rendkívül érdekes látványt nyújtanak. Õsszel, tüzet! sárgára, pirosasra színezõdõ lombjával díszíti erdeinket. Cserjéink közül a Közönséges fagyalt ( Ligustrum vulgare), a Húsos somot A Fekete fenyõt (Pinus nigra), mely a legigénytelenebb, ezért a gyenge (Cornus mas), a Bibircses kecskerágót (Euonymus verrucosus), az termõhelyek fafaja, a kopárok fásítására is használják. Nem õshonos fajunk, a Egybibés galagonyát (Crataegus monogyna), és az Ostorménfát Mecsekre is úgy telepítették be elõdeink. A déli oldalakon jól felismerhetõen (Viburnum lantana). kimagaslik az alacsony növésû molyhos tölgyes bokor erdõkbõl. Fája, (mely erõsen gyantás, és a sok ággöcs miatt, mely feldolgozás után kihullik), nem A Közép-Mecsek legmagasabb csúcsa a 611 m magas Tubes, amely kelet felé

7 folytatódik meredek lejtõivel az 599 m magas Misináig. A hegyet felépítõ e társulás más termõhelye. Névadó növény ritkasága a Szirti gyöngyvesszõ kõzet triász kori, szürkés színû anizuszi mészkõ, amelyek vastag sziklapadok (Spiraea media). Sajnos töredékes elõfordulású, és már csak öt állománya van formájában, valamint a gerinc közelében és a völgyekben sziklák és mozgó Misina-Tubes-Dömörkapu gerinc mentén. kõtörmelékként a felszínre bukkan. Az alapkõzet hatására csak váztalajok és gyenge rendzina talajok alakultak ki. A déli meredek lejtõkön csak nagyon A Mecseki sziklafüves lejtõ (Serratulo radiatae Brometum pannonici), sekély talajréteg maradt meg a felszíni erózió miatt, ezért különösen fontos amely a mészkõ kibúvásokon alakult ki. Ezek általában a déli sziklás oldalakon szerepe van az itt élõ növényzetnek. kialakult, évelõ füvekkel és szubmediterrán elterjedésû növényekkel borított gyeptársulások. Védett növényei például: Majomkosbor (Orchis simia), A MisinaTubes területe a Mecsek növénytársulásokban egyik leggazdagabb Borzas szulák (Convolvulus cantabrica), Baranyai peremizs (Inula része. spiraeifolia), Ezüstös útifû (Plantago argentea) stb. A Tubes-Misina gerinc úton hat darab nagy méretû tábláról ismerheti meg a Az Ezüsthársas törmeléklejtõ erdõ, mely társulás a Tubes hegy északias túrázó természetbarát az itt található rendkívül érdekes és változatos oldalát övezõen található. Ezen erdõk mészkövön kialakult törmelékes növénytársulásokat, védett növényeket. Közülük némelyik Európában csak itt rendzina talajokon nõnek. Uralkodó fafaja az Ezüst hárs, de általában található meg. A Misina-Tubes gerinc jellemzõ növénytársulásai: elegyesek más állományalkotó fafajokkal, mint a Bükk, Kocsánytalan tölgy, Gyertyán. Gyepszintjében olyan védett növényeket találhatunk, mint a Keleti A Déli gyöngyvesszõ cserjés (Helleboro odoro-spiraeetum mediae), mely a zergevirág (Doronicum orientale), Olasz müge (Asperula taurina), Lónyelvû Mecsek egyik legritkább társulása, még külföldi szakirodalomból sem ismert csodabogyó (Ruscus hypoglossum), stb.

8 AMecseki sisakvirágos tetõerdõ védett Sallangvirág (Himantoglossum capri- (Aconito anthorae-fraxinetum num) is, de megtaláljuk a Majomkosbort orni), mely a sziklás tetõk, gerincek (Orchis simia), a Gérbicset (Limodorum abortí- társulása ott, ahol a viszonylag vum), vagy a Tarka nõszirom (Iris variegata) meredek déli és északi lejtõk találkoznak. Mikroklímáját a meleg déli és a hûvös töveit is. északi lejtõk is befolyásolják, ezért is rendkívül A Flóra pihenõnél, a Vidámpark tõszomszédfajgazdag társulás alakult ki ezeken a terüságában, négy táblán mutatjuk be a helyi leteken. Lombkoronájában uralkodó a Cser, védettséget élvezõ Bertalan sziklát és a rajta Molyhos tölgy, Virágos kõris, Ezüst hárs, Gyerépült Flóra kilátó, pihenõ rövid történetét, tyán, stb. A cserjeszintet elsõsorban a húsos továbbá az itt élõ ritka, védett növényeket, nösom, Ostorménfa, Galagonya, határozza meg. A vénytársulásokat. Ezekrõl a táblákról meggyepszintjében olyan ritkaságok találhatóak, tudhatjuk, hogy régen miért hívták banyamint a társulás névadói, a Méregölõ sisakvirág széknek a Bertalan sziklát, és ki volt Hamerli (Aconitum anthora), Farkasölõ sisakvirág József, aki 1911-ben helyreállította, és édes- (Aconitum vulparia), Epergyöngyike ( Muscari anyjáról Flóra pihenõnek keresztelte el az itt botryoides), Turbánliliom (Lilium martagon), található kilátót. Továbbá megtudhatjuk hogy Kispárlófû ( Aremonia agrimonioides), stb. ezen a kis talpalatnyi helyen milyen érdekes és fajgazdag növénytársulás Nyílt, mecseki A Mecseki karsztbokor erdõ (Inulo spiraeifotucetum dalmaticae) - alakult ki melyen több dolomit sziklagyep ( Artemisio saxatilis-fesliae-quercetum pubescentis), amely a fõleg délies fekvésû mészkõpadokon és letöréseken mint 20 védett virág is megtalálható. alakultak ki. Talaja sekély, erõsen humuszos. A klasszikus bokorerdõ sátorszerû állományához Olyan növényeket ismerhetünk meg, melyekrõl itt a Tubesen gyér cserjeszegély kapcsolódik. nem is gondolnánk hogy védettek, vagy éppen Jellegzetes fás szárú növényei a Molyhos tölgy, fokozottan védettek. A látszat csalóka, mert bár Olasz tölgy, Virágos kõris, Ezüst hárs, Húsos egyes fajok tömegesen találhatók a Mecseken, som, Ostorménfa, Bibircses kecskerágó. A azonban az ország más területein egyáltalán gyepszintjében megtalálható a fokozottan nem vagy csak elvétve fordulnak elõ. Ritka és 8

9 látványos növénytársulások ezek, melyek tanulnák, miért kellenek a bogarak, a hangyák leszedését, taposását kerülni kell, hiszen csak az erdõbe, és miért fontos megóvnunk a íg y ó vh at ók me g a z u tó ko r s zá má ra. madarakat, a ritka virágokat, továbbá ehhez milyen környezet fennmaradását kell elõsegítenünk és megóvnunk. Annak is tudatosulnia 2004-ben a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal kökell, hogy miért szükséges a kiszáradt, holt zösen a Pro Silva Hungária által kiadott fának az erdõben maradnia és mit jelent a ismeretterjesztõ táblákból készítettünk tanöstermészetközeli, természetszerû erdõgazdálvényt a Remeteréten. Ezen a területen öt tábla kodás. mutatja be a természetszerû erdõgazdálkodást, a nagyvad szerepét az erdõben, miért fontos az erdõszélek kialakítása, miért fontos az elegyes- Ha a tanösvényeinkkel elérjük, hogy a látogatók ség az erdõállományokban, és milyen nagy nem tépik le a védett virágokat, nem rongálják jelentõsége van a holt fának az erdõ életében. meg a létesítményeket, mert felismerik azok jelentõségét, akkor már megérte a fáradtságot. Terveink között szerepel a tanösvények foly- Köszönet a Duna-Dráva Nemzeti Park Pécsi tatása. Ezáltal majd egységes útvonallal kötõdik Igazgatóságának, valamint a Pro Silva Hungáössze mind a három, az Égervölgytõl a Tubesriának, hogy munkánkhoz szakmai segítséget Misina gerincen át a Flóra pihenõig és le, nyújtottak. egészen a Tettyéig. A hosszútávú elképzelések szerint a Pázmány Aki nem akar ilyen hosszú túrát tenni, azoknak Péter úti Általános Iskola egy erdei iskola külön-külön is érdemes felkeresni ezeket a létrehozását tervezi Égervölgy kapujában. A helyeket, mert az adott helyszínrõl is betekintést várhatóan központi, városi és egyéb támogatáskap a természet rejtett világába. sal, köztük a PVV Rt. segítségével elkészülõ intézményben az oktató-nevelõmunka során, a Ezáltal is szeretnénk, ha a túrázók, a kirándulók, fõ hangsúly a természetet szeretõ és azt a gyerekek megismernék és megértenék, mit tudatosan védõ szemlélet kialakítására helyejelent az ERDÕ és a TERMÉSZET. Meg- zõdik. 9

10 A PVV Rt. Erdészeti Csoportja szívesen fogad a Mecseki Parkerdõvel kapcsolatos minden észrevételt, javaslatot, mellyel szebbé teheti azt, és kultúrált kikapcsolódást biztosíthat a természetet kedvelõinek. Tel.: (72) vagy Lovescher István erdész (06) Megköszönjük: - az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága, - a Duna- Dráva Nemzeti Park Pécsi Igazgatósága, - a Mecsek Egyesület eredményeinket segítõ támogatását. Tisztelet és köszönet azon csavargóknak, remetéknek és erdõjáróknak, akik szívükön viselik az erdõ sorsát, figyelik minden rezdülését, és ez által megértik a legnagyszerûbbet, a TERMÉSZETET!

11

12 Fotó és arculat: Sz.Graphic Reklámgrafika