Naploa Suomea Koskenkorvassa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Naploa Suomea Koskenkorvassa"

Átírás

1 Naploa Suomea Koskenkorvassa -blogbejegyzések összegyűjtve, kommentezve szeptember - december

2 Simon bá, Helsinki az már Nyugat? - részlet a Csinibaba c. filmből Finland, Finland, Finland. It's the country for me. You're so near to Russia, So far from Japan, Quite a long way from Cairo, Lots of miles from Vietnam. - Monty Python: Finland

3 Finnségek Finnországnak rengeteg kuriózuma és háteztipikusfinn jelensége van és büszkén állíthatom, hogy ezek közül majdnem mindet kipróbáltuk/megkóstoltuk/meglátogattuk. Lássuk csak: Szalmiakki. Abszolút extrém sport; semmilyen hazai vagy eddig ismert ízhez nem hasonlítható ízű fekete gumicukorka. Először sós, aztán kesernyés lesz, végül pedig mentolos ízt érez az egyszeri próbálkozó. A finneken kívül nem sok emberrel találkoztam, aki szereti Vikiről tudom egyedül, hogy odavan érte, így aztán Bárányka hozott is neki egy nagy zacskóval. Thomas meg Antti két pofára bírják tömni. Szerintem olyan, mint a sör az első három-négy alkalom iszonyatos, aztán jobb lesz. Hát nem tudom, most olyan hat-hét körül járhatok... Minttu. Erjesztett mentalevél, nagyon finom. Az egyik legjobb finn alkohol, amit kóstoltunk. Legelőször mínusz három-négy fokra hűtve szolgálták fel, úgy a legjobb. Kicsit olyan, mintha a szájvizet nem öblögetnénk, hanem egy húzásra felhajtanánk (némileg rontja az illúziót az, hogy a szájvíz elég ritkán szokott negyven százaléknyi alkoholt tartalmazni...). Tessék kipróbálni! Mikulás vagy joulupukki. Rovaniemiben lakik a Mikulás, helyes kis manók segítik a munkáját és amikor ideje engedi, gyerekeket fogad. Igazán jó fej! Rénszarvas vagy porro. Finnország nemzeti jelképe, a Mikulás őszinte barátja és szánhúzója, azonkívül nagyon kedves és okos állat. Áfonyalekvárral kimondottan finom... A legfőbb különbség a rénszarvas és a jávor között, hogy a jávor sokkal nagyobb testű, elérheti a négyszáz kilót is és jófajta lapátra emlékeztető agancsa van. A rénszarvas olyan nyolcvankilencven kiló körül mozog és sokkal kisebb fejdísze van. Egyébként nem zavarja, ha az úton egy kisbusz kilencven körül közeledik: simán kilép elé 'szt lesz, ami lesz... Szauna. Hát igen, ezt vártam a legjobban. Finnország világelső az egy főre jutó szaunák számában és a finn házakban a szauna már a tervezéskor legalább olyan fontos szerepet kap, mint pölö a kamra. Ma már a legtöbb árammal megy, azonban hagyománytiszteletből jó pár szaunába építenek hagyományos, fatüzelésű kályhát is Antti mondta, hogy Helsinki jó néhányszor leégett az idők folyamán és (bár nincs autentikus statisztika a dologról) a tüzek szignifikáns százalékát a részegen szaunázó, kályhára oda nem figyelő finnek okozták. Hát nem tudom... mindenesetre minden héten mentünk szaunázni, ugyanis kicsiny kéjlakunk hetedik emeletén volt szauna. Külön férfi, külön női ez pedig így van mindenhol. Az előítélet az, hogy a finn csajok azok bizony nem szégyenlősek, de a valóság sajna más: a tekkarikon (finnül a mérnökhallgató) kívül nemigen találkoztunk bevállalós finn csajokkal. Németekkel, franciákkal, magyarokkal persze igen... A fatüzelésű szauna elmaradhatlan kelléke a nedves nyírfaág ezzel igazából remek játékokat lehet játszani (= egymást irgalmatlanul csapkodni a melegben), de igazi funkciója az, hogy a vérkeringést serkentse. A finn szauna gyökeresen különbözik a töröktől, ugyanis a török szaunában jóval párásabb a levegő és magasabb a hőmérséklet: itt hetvenöt-nyolcvan fok az ideális időnkénti locsolással, a török szaunában pedig nem ritka a száz-száztíz fok sem. Rendeznek szauna-világbajnokságokat is az igazán megszállottaknak nem tudom, hogy éppen ki a világbajnok és mi a győztes eredmény, de nem hinném, hogy beférnék a keretbe... Igazából olyan, hogy A FINNEK ÍGY SZAUNÁZNAK nincs: vannak vidékek, ahol kaját is sütnek párhuzamosan a köveken, máshol sört öntenek a locsolóvízbe, hogy a fejlődő gőz

4 (finnül löyly, ejtsd löülü) jobb illatú legyen. Ezzel vitába szállnék: a sör baromi büdös. Legalábbis a Lapin Kulta. Múmin Nem tudom, mennyire emlékeztek rá, de amikor kissrác voltam, ment a tévében (A tévécsatornán :) ) egy japán rajzfilmsorozat, ami Múminékról szólt. Nekem nem sok maradt meg a cselekményből vagy a történetekből, de arra határozottan emlékszem, hogy a részek végén mindig sírtam: nem azt a tipikus amerikai diznis hangulatot árasztották. Nem véletlen talán, hogy a japánok csináltak belőle sorozatot. Múmin egy kiccsávó, fehér bundája és kék szeme van. Van egy nővére és Múminpapával meg Múminmamával éldegélnek egy sziklán álló világítótoronyban. Van egy Vándor nevű barátjuk, akinek ilyen hosszú, csúcsos süvege van és szívfacsaróan tud szájharmonikázni. Kiskölök korom egyik legélesebb emléke az, hogy Múmin és Vándor mindig a híd korlátján szoktak ücsörögni, mögöttük hullanak a fákról a levelek és arról beszélgetnek, hogy Vándornak nemsokára el kell mennie de Múmin, ne sírj, vissza fogok jönni tavasszal. Megígérem! Ennél a résznél biztosan sírtam... Van még valahol a történetben egy apró anyóka, aki tippjeim szerint boszorkány meg valami kis fehér bolyhos ujjak is, akik integetni szoktak Vándornak. Többre sajnos nem emlékszem... Mint kiderült, Múmin finn mesehős és itt legalább akkora kultusza van a kis fehérnek, mint nálunk Szaffinak vagy Safraneknek. A Finn Nemzeti Múzeum emléktárgyboltjában találtunk egy csomó Múmint innét lett névnapomra Babzsákos Múmin a család megbecsült és elismert tagja. Van egyébként a helsinki katedrális mellett egy Múminszaküzlet is, ahol mindent (de tényleg mindent!) lehet venni, ami a családhoz kapcsolódik. Múminnal a legváratlanabb helyeken találkoztam. Először is Stockholmban, a hajóállomáson: ki volt itt állítva egy legalább két méter magas plüssmúmin. Másodszorra akkor lepődtem meg, hogy hátittis??, amikor felszálltunk a Silja Symphony-re, ugyanis ott táncolt a srác a hajó oldalán, körülötte a felirat: Silja Line The official sea transporter of Moomin. A hajón aztán volt múminszaküzlet, mindenféle múminos izébizével: itt fogadtam meg, hogy mindenképp kell valami múminos hülyeség. A sráccal való harmadik meglepő találkozásom az isiben történt, amikor Computational Complexityből Matti Järvisalo-val vitatkoztunk, hogy a Cook-tétel konstrukcióját át lehet-e egyszerűen vinni az FSAT FNPteljességének bizonyításához. Ott mosolygott a srác Matti bögréjén az asztal szélén és csak hülyén nézett a sok tudomány láttán... A finnek egyébként nem is tudták, hogy a sorozatot vetítették más országokban. Éppen ezért igencsak meglepődtek, amikor rákérdeztem már rögtön az első napokban, hogy hát ez a Múmin-srác ez ugye finn...? Mielőtt eljöttünk, Rékának ígértem egy Múmint és így aztán kisebbfajta ámokfutást csináltunk Helsinki játékboltjaiban a srác után. Igen ám, de a finn apukák-anyukák kifosztották a boltokat és így Réka egy kis apró műanyag Múminpapát kapott. Múmin tehát annyira finn, mint a salmiakki vagy a rénszarvas. Csak sokkal-sokkal népszerűbb.

5 Szeptember 9., péntek Kicsiny kéjlakunk Lakáskánk címe Pohjoinen Rautatiekatu 29, A218. Ne próbáljátok meg kiolvasni hangosan, mert nem megy. Próbáltam. A cím jelentése Északi Vasútvonal utca. Ez valszeg annak tudható be, hogy a ház előtt van egy rozsdás vágánypár, ahol időnként (átlag napi kétszer) elhúz egy tehervonat... A lakáska összevissza 29 nanométer, viszont van benne konyha, májer és nagy fürdőszoba seggmosós vécével. Kellemes, de elsőre igen megakadtunk azon, hogy NINCS BENNE SEMMI, csak ágyak, asztalok meg két-három szék. És hogy szürke. Depressziósszürke. Bárányka nem is bírta tovább idegekkel, a lakás birtokba vétele utáni 26. órában vásárolt egy hobbiboltban egy csomó színes papírost potom 3 ajróért és ha minden igaz, tele fogja ragacsolni a falat mindenféle színes-szagos izékkel. Kíváncsi vagyok. Egyébként a lakásban nincs se ágynemű, se kés-villa, se edények, se semmi - így aztán kisebbfajta ámokfutást rendeztünk tegnap meg ma Helsinki kies közepén, hogy beszerezzük a nélkülözhetetlen szarságokat. Az ember ilyenkor döbben rá arra, hogy otthon megszokik egy csomó apróságot és csak akkor tűnik fel, hogy vannak, ha nincsenek. Most már van májer tányérunk, késünk-kanalunk-villánk-edényünk-poharaink is. Főzni fogunk a hétvégén. Ha minden igaz, Jókai-bableves lesz készülőben - ha a fenti címre látogattok szombat délután, kaphattok belőle ;) A lakásban egyébként van egy csomó ötletes dolog: például a csurgatóállat a mosogató fölötti szekrényben van - gyakorlatilag elrejtve. Szeptember 9., péntek Szaunaparti, amit annyira vártál... Voltunk tegnap szaunapartiban. Kissé elkéstünk, úgyhogy egyedül kellett (volna) megtalálni a legnagyobb finn egyetem területén A szaunát. Kérdeztünk is minden arra járót, hogy hol van A szauna, mire az egyik muki felvilágosított, hogy a többiek miért hümmögtek furán: gyakorlatilag akármilyen irányban elindulunk, egy valószínűséggel belebotlunk egybe, ugyanis a krampuszban 50 kisebb-nagyobb szauna üzemel. Nem gyenge - gyakorlatilag a sufniban is találunk egyet... Aztán végül is sikerült megtalálni. Elég nagy épület a Központi Szauna, magányosan álldogál a tengerparton. Kisebbfajta tömeg beszélgetett egymással körülötte - ez volt a híres Saunaparty. Nem volt persze kötelező megúszni a szaunázást - Báánkát kint hagytam, hadd ismerkedjen a helyi szubkultúrával és belevágtam a THE REAL FINNISH SAUNA gyönyöreibe. Ez a legnagyobb szauna, amit valaha láttam: akár harmincan is elfértek benne. Félkör alakú terem közepén állt három hatalmas villanykályha, körülöttük szaunakövek és egy csomó vödör, amivel locsolni lehet rájuk a langyos vizet. És a szaunában volt vagy negyven srác, min tökmeztelen. És egy német csaj, ő is - mondjuk az is igaz, hogy rossz bornak is kell a cégér... és nekikezdtünk a szaunázásnak. Érdekes volt elnézni a bejövő srácok arcát: a naivabbak fürdőnadrágban, esetleg törölközővel a pöcsük előtt hökkentek meg az ajtóban, míg rájuk nem szóltak, hogy csukják már be - de aztán a bevállalósabbak marokra fogták mindenüket és odaballagtak a padokhoz. És beszélgettünk - a forró gőz a szaunában lebontja az interkulturális sokkhatást.

6 Csak egy kört toltam bent, majd kiballagtam a söröspulthoz: sört rendeltem, alig egy ajróért kaptam egy három decis úttörősört, de a legharmatgyengébb fajtából. Hármat ittam belőle, mire VALAMI hatás kezdett érződni; ez pedig szauna után eléggé sokat elárul a sör alkoholtartalmáról... megnéztem: 3,1%. Hmmmm... A csoportunkba tartozó lengyel srácokkal meg a két tutorral dumáltunk sokáig, sok sört ittunk és aztán végül visszabuszoztunk kies lakásunkba. Jó volt. Szeptember 10. Kajacucc Kajálni alapvetően bárhol lehet. Hogy mit és mennyiért, az nem mindegy. Jó, persze: van mekdonelc, börgerking meg pizzahát, ám ezekben nagyjából dupla áron adják a harapnivalót, mint nálunk. Példának okáért a pizzahátban egy emberes pizza felülről verdesi a húsz ajrós álomhatárt - ennyi pénzért a néninél egy árvaháznyi gyerek jóllakik ebédre. Van hivatalos kajálda az egyetemen is. Ugyanaz a Sodexho üzemelteti, mint pl. a Goldmann téri menzát, azonban a színvonal ég és föld. Az árak úgyszintén - átszámolva olcsóbban eszik az ember Helsinki közepén diákigazolvánnyal, mint otthon a négyeshatos megállója mellett: két ajró harmincöt petákért kapni húst, köretet és salátát (ez utóbbiakat all you can eat - jelleggel) és grátisz jár minden betérőnek egy hatalmas pohár tej. Nem egyszerű... legelőször tegnapelőtt tettünk próbát eme remek intézménnyel. A menü valami sajtos-brokkoliszószos hal volt, a köretet pedig a konyhapult előtti polcokról lehetett allokálni. A magam részéről toltam rengeteg nyúlbogyónyi főttkrumplit és minden szégyenérzetet félretéve púposra 60pakoltam a salátástálat - hát a végére már eléggé döcögősen küzdöttem, de azért megvolt. A finn konyhával való ismerkedésünk első lépése igencsak kellemesre sikeredett, a hely kielégítette A Kompromisszumot: "nem baj, ha sok a kaja, ha olcsó és finom." Tiszta nénifíling... Thomas (ő a tutorunk, egy Antti nevű kölökkel együtt pátyolgatnak minket az első napokban) elmondása szerint állambácsi rengeteg pénzzel támogatja az egyetemisták kajáját, ezért ilyen olcsó a hely. Másrészt ide nem nagyon jönnek rendes emberek, ugyanis a pénztárnál kérik a diákigazolványt, aztán számláznak és kasszíroznak - bliccelőket nem is nagyon láttunk és gyakorlatilag egyetemistákkal volt tele a hely. Thomas igencsak meglepődött, amikor nagy arccal betoltunk Báránykával két hihetetlen mennyiségű kajástálat: szerinte a külföldi cserediákok nem nagyon rajonganak a finn étkekért, példának okáért a kínaiak rendszeresen kínai étterembe járnak (ki hitte volna...) és egyébként is húzzák az orrukat a szutymákos halra. Mindegy. Hülyék... A finn kaját meg kell szokni. Leginkább az zavarja az embert, hogy baromi sótlanul főznek mindent (pl. a rizsre semmi sót nem tesznek) és hogy nemigen használnak ott sem fűszert, ahol azért kellene. Szokott lenni pl. mexikói chilis hús és erre sem tesznek sok jóságport: első utunk mindig a fűszerespulthoz vezetett, ahol végül már meg sem kóstolva sóztunk és fűszereztünk mindent. A salátára sokszor tettek mogyorót, mandulát, néha ananászt és barackot. Előszörre eléggé furcsa volt a dolog, de később nagyon bejött... Meg aztán nagyon tetszik a kajálda logisztikai rendszere is: az ember visszaviszi a tálcát az érkezési pultra, lepakolja róla a tányérokat egy lyukas műanyag lapra élire, külön a poharat szintén egy ilyenre, külön az evőeszközöket - gondolom, a lapokat egy az egyben betolják a

7 mosogatógépbe és uccu neki! mehet rá a mosószeres víz. Okos megfejtés. Sokkal jobban tetszik, mint amit Bárányka mesélt a római menzáról: ott mindenhez műanyag evőeszközöket és tányérokat használtak. Brrrrr... Egyébként főzni is lehet, persze - bár így, hogy a bablevessel eltelve összeszedtük, hogy milyen költségtényezővel lehet kihozni egy adag kaját házilag, jobban járunk az egyetemi kajáldával. A kajaalapanyagok ugyanis baromi drágák, ráadásul az igazi magyar fűszerek és ízek szinte teljesen hiányoznak a finnek táplálékai közül. Nincs például szárazkolbász - van ilyen előre csomagolt szalámi, fűszertelen szafaládé, azonban füstűtkóbász nincs. Meg aztán ott van az, hogy tejfölt és túrót abszolút nem gyártanak errefelé, így a habaráshoz egy aranyárban mért, leginkább íróhoz hasonlítható cuccot használtunk. Finomat főztünk, büszke vagyok magunkra. Pacsi, Bárányka! Később azért találtunk tejfölt azonban az a legnagyobb gond, hogy baromi drágán mérik, ezért amikor habarásra került a sor, legtöbbször tejjel meg liszttel csináltuk. Tejszínt viszont simán lehet venni akárhol, az otthon megszokott márkákat mosolyogva köszöntöttük. Ha már a finn kajánál tartunk, Thomasszal beszélgettünk a kaják különbözőségeiről. Finnország tizenöt-húsz évvel ezelőtt kis túlzással a szívinfarktus Mekkája volt, ugyanis az átlagos, férfias finn nem volt hajlandó zöldséget enni, csak húst. A kormány okos reformokkal és kampányokkal átalakította a nemzeti karaktert, ezt pedig az iskolákban kezdték a jövő finnjeivel. Mára már rengeteg minden változott, a zőccség ugyanolyan fontos kelléke lett a finn konyhának, mint a hús. Közlekedés@helsinki Mint oly sok minden, ez is igencsak drága - ezt azonban nem a magyar bliccelős egyetemista mondja, hanem a vadhelsiki őslakos Thomas is. Alapvetően van ugye busz, metró, villamos meg egy HÉV-szerű cucc is, ami a városhatáron kívülre közlekedik: ezekre egységesen két ajró negyven cent a vonaljegy. A villamoson olcsóbb jegyet vettünk, ez csak pár megállóig működik a városhatáron belül és ha jól emlékszem, két ajró körül adják. Közlekedni tehát eléggé drága - csak néhányszor bírtam belegondolni a sofőr kezébe tett majdnem hét ajró láttán, hogy ez bizony majdnem kétezer forint és csak a városon belül buszozunk és hogy ennyiért nálunk Győrből Nyíregyházára elvisznek vonattal... Az első napok költségeinek jelentős részét tették ki a vonaljegyek, ugyanis mindenhová busszal mentünk. Kicsiny kéjlakunk Helsinki szívében van, az isi pedig a város Espoo nevű negyedében helyezkedik el - ilyen messzire már nem jó a sima vonaljegy alig két ajróért, hanem meg kell venni a regionálisat. Jó, oké: nem felejtettük el megkérdezni Antti-t, hogy mivel jár a bliccelés. Ha jönnek az inspektorok és elkapják az embert, hatvan ajró büntetést fizetünk: nem kevés, így aztán az emberek nemigen kockáztatják meg a bliccelést. Ellenőrrel soha, egyetlen járművön se találkoztunk a négy hónap alatt. Ismerősök emlegettek egy srácot, aki MÁR LÁTOTT inspektorokat. A jegyellenőrzéses dolog nagyon okosan van megoldva: lehet venni jegyet a járművön a sofőrnél is, a bérleteseknek pedig van egy kis fekete műanyag doboz minden járművön, az elé kell tartani a bérletet. A bérlet maga egyébként egy kis rezgőkörös műanyag lapka (hasonló, mint nálunk a TIRISkártya), amire a telefonkártyákhoz hasonlóan lehet pénzt tölteni vagy egyszerűen megvenni az időszakos joker-bérletet. Az árak: a kártya maga olyan 30 ajró körül van, az időszakos bérlet ~60, regionális kiegészítéssel együtt 82 ajró, ez harminc napig érvényes mindenre. Nagyon kényelmes, csak odatartja az ember a tárcáját a fekete doboz elé, az pittyen egyet és kész.

8 Lehet pénzt is tölteni a kártyára, ebben az esetben kicsit kevesebbe kerül egy út, mintha kápéért vennénk meg a jegyet a buszon. Másrészt az őslakosok nagy része bérlettel tolja, így aztán az ellenőröknek nem sok dolguk akad - most már velünk sem, ugyanis nekünk is lett ilyenünk. Hogy hogyan? Nem egyszerű sztori, de elmesélem. Tegnap végigjártuk Helsinki összes nagyobb hivatalát: reggel a pályaudvaron találkoztunk a többiekkel és kihéveztünk egy kis külvárosi állomásra, ahol csináltunk igazolványképet Báránykával, potom öt ajró beleinvesztálásával. Az automata fotóapparáttal szemben állt egy ősfinn csaj, aki furulyán játszotta a Stairway to heaven elejéről a gitárkísérős részt - sokan mosolyogtunk össze a hallatán. Kiballagtunk a napsütötte utcára, aztán besétáltunk egy kis téglaépületbe, amint hatalmas tábla virított: POLIISI. Itt bementünk az Immigration Office feliratú helyiségbe, ahol rögtön ki is töltöttünk egy csomó papírost, kérvényt és folyamodványt. Bárányka kissé parázott, ugyanis nem volt angol nyelvű bankszámlaigazolásunk havi ötszáz ajró jövedelemről (erre a finn nagykövetség szerint égető szükség van a regisztráció folyamatában), de erről rajtunk kívül senki tudott. Leültünk, téptünk számot és vártunk. Vártunk. Az irodában volt rajtunk kívül egy csomó arab meg ázsiai, a legtöbb kisgyerekkel: az egyik néger kiccsávó sírni kezdett, húsz percig abba se hagyta és alig harminc másodpercenként üveghangra kapcsolt, amivel végképp kigyilkolta a papírtöltögetésre koncentrálók idegeit. Nagy nehezen fogytak a számok, zsibbadtra untuk magunkat, századszorra is elolvastam az útlevelem hatósági rendelkezéseit és egyszer csak szólítottak. Marokra fogtam a papírjaimat és bementem. Odaballagtam az egyikhez. Aranyos, copfba kötött hajú szőke hölgyemény kérte a papírjaimat, azonban a mellettünk lévő boxban folyamatosan üveghangon visító néger kiccsávó miatt háromszor kellett mindent elmondani. Idegesítő volt, enyhén szólva. Mindenesetre a csaj jó fej volt, mert behívott mindenkit a csoportból és alig húsz perc alatt el is intéztünk mindent a rendőrséggel. Alig negyven ajró befizetése után már volt egy olyan papírunk, amelyik felmutatásával a regisztrációs hivatalban adnak egy másik papírt, amit ha beviszünk a buszállomásra, kapunk buszbérletet. Csavaros, nemde? A rendőrségi móka után visszavonatoztunk a központba, majd átballagtunk a lokális népességnyilvántartó irodába - Antti szerint két okból jön ide valaki: ha meghalt vagy ha megházasodott. Mi egyikben se voltunk érdekeltek, viszont a kért papírt két folyamodvány és kérvény kitöltése után elég hamar megkaptuk. Ezek után kajáltunk egy nagyot, majd elballagtunk a HKV irodájába, ahol potom nyolcvankét ajró kifizetése után (már egészen megszoktam a mozdulatot) megkaptuk TIRIS-hez hasonlító kis kék kártyáinkat, amit le kell húzni a buszon felszállás után. Szeptember 11. Netcucc-telefoncucc Finnország Európa egyik legkomolyabb telekommunikációs apparátussal bíró országa. Olvastam kicsiny útikönyvünkben, hogy a finnek tekintetében száz lakosra több, mint száz mobiltelefon jut (ezt maholnap mi is elérjük, ugyanis az egy év alatt kidobott mobiltelefonokat egymás után téve Párizsban lenne a sor vége) és ezt már vagy hét-nyolc éve is tudták. Másrészt van ez a jelentéktelen, kezdetben gumicsizmákat és gumiabroncsokat gyártó cég(ecske), amit egy Tampere melletti kisvárosról, Nokiáról neveztek el - ennek megfelelően ki lehet találni, hogy melyik gyártó termékeit találjuk meg a mobilszaküzletekben. Igen, a helyes válasz a Sony Ericsson

9 Később tudtam meg, hogy a Nokia még mindig gyárt gumicsizmákat meg abroncsokat buszokra meg teherautókra, azonban érthető okokból átnevezték a cég gumiipari részlegét Nokian-ra. Gondoltam arra, hogy mekkora poén lenne már Nokia gumicsizmát hazahozni ajándékként, de baromi drága mulatság egy ilyen lábbeli: mint kiderült, a Nokia gyártja a gumicsizmák Rolls-Royce-ait (mekkora képzavar!), többfajta kivitelben: létezik pl. teve- meg rénszarvasbőrrel bélelt modelljük is. Az már érdekesebb, hogy Finnország területén számtalan mobilszolgáltató működik, azonban a forgalomba hozott mobiltelefonok a legolcsóbb, pre-paid kártyával szállítva is teljes mértékben kártyafüggetlenek - a finnek szerint sértené az emberek jogait, ha hozzá lennének láncolva egy-egy mobilszolgáltatóhoz (szó, mi szó, van benne valami...) Utólag végiggondolva a dolgot lehet, hogy mégse annyira jó mulatság független telefont venni Finnországban, ugyanis árban nagyjából-egészéből ugyanannyiba kerülnek, mint itthon, viszont nincs meg az a lehetőség, hogy nevetségesen alacsony áron (egy szolgáltató kártyáját elfogadó) telefonhoz jussunk. Éppen ezért a telefonfüggetlenítési biznisz se működik odaát, érthető okoknál fogva. Ami az internetet illeti, a lakosság több, mint fele hozzáfér és nemcsak hogy hozzáfér, hanem aktívan használni is tudja a világháló szolgáltatásait. Ennek megfelelően van kicsiny kéjlakunkban is egy UTP-aljzat, ahonnét 512 kbps-os sávszélességgel csordogál lefelé a bit. Az egyetemen minden épületben van ilyen netcafé-jellegű hely, ahol van egy csomó Compaq, HP, IBM meg Mac gép, jó gyors netkapcsolattal és finn nyelvű billentyűzettel. Persze van WLAN is, bár ezt regisztrálni kellene, ahhoz meg még lusták voltunk... :) Írtam egy levelet a Sonerának (ők szolgáltatják a netet az egész házban), hogy hozzájuk tartozik-e a stud-wlan nevű hálózat, de visszaírtak, hogy nem és hogy nem is tudnak segíteni. Mindegy a netmegosztást később megoldottuk más módon: vettünk egy négyportos switchet. Ha a szobában beleszagolunk a levegőbe, nem kevesebb, mint 12 WLAN-t találunk. Ezek legnagyobb része a magyar gyakorlattól gyökeresen eltérő módon WEP-pel, vagy még inkább WPA-val védett cucc, így ezekhez nem is nagyon tudunk így csatlakozni. Volt viszont tegnapelőttig egy 'default' nevű, nyílt hálózat, amin Bárányka netezett első nap. De aztán gondolom észrevették, hogy lopják a netet és jól beállították az accesspointot. Így jelenleg van egy hálókábelünk két gépre. Ez van... Szeptember 12. "Egyik hétfő délelőtt..." Voltunk ma isiben. Remek volt, ugyanis igazából egytized órára sikerült bemennünk, azaz már az első nap elértük a kiszemelt iskolai ott-tartózkodás 10%-át (5% az ebéd volt, úgyhogy majdnem a hazai látogatási morállal indítottunk). Persze az emberek ilyenkor még marha lelkesek, ám a lelkesedés inkább tudható be a közösségi élet iránti határtalan igénynek, mint a tudásvágynak. Akárhogy is, mindenfelé kisebb-nagyobb csoportokban beszélgető emberkéket láttunk, amint megbeszélték, hogy "Te! Tuomas! Hallottad, hogy a Turja összejött a Svensonnal?" és hogy "A fenébe! Már megint nem sikerült megnyernünk a hoki-vb-t..." Mielőtt belefognék első napi kalandjaink elbeszélésébe, néhány szót kell szólnom a HME számítógépes hallgatói rendszeréről. Ami nálunk a neptun, az itt a webtopi névre hallgat és igencsak advanced szolgáltatásokat nyújt a júzereknek, például lehet rajta keresztül jegyzetet (=handoutokat) rendelni és kapcsolatba lépni a tanárokkal is. Igen ám, de a jelenleg működő

10 rendszert nem egész egy hete helyezték üzembe, így aztán még a tanárok sincsenek igazán képben arról, hogy hogy is működik, hogy lehet benne tárgyakat, kurzusokat és vizsgaidőpontokat kiírni, termeket foglalni - így aztán a legtöbb tárgyunkat csak fel lehet venni, de nincsenek kiírva az órák időpontjai és az sem, hogy mikor lesznek a vizsgáink. Vannak tárgyak, ahol azt az áthidaló megoldást választották, hogy a kurzusidőpontokat és a számonkéréseket egy külön honlapon tüntetik fel. Egy ideális világban minden szóba jöhető tárgyat bele lehetne tenni a fenti két kategória valamelyikébe, azonban nem ideális a világunk: három tárgyamról csak ilyen innen-onnan összeollózott információkat tartalmazó hallgatói honlapokról sikerült megtudni, hogy hol is lesznek. Ezek meg ugye... Ja, azt még nem is meséltem, hogy beiratkozáskor kaptunk egy könyvecskét arról, hogy milyen tárgyak indulnak a HME-n. Ez elvileg a nyomtatott verziója annak a PDF-nek, amit már egy hónapja letöltöttünk az egyetem honlapjáról, de mint utóbb kiderült, ez nem teljesen van így. Sőt mi több, a webtopi-ban lévő információk nem egyszer ellentmondanak az előbbi kettőnek, így aztán ember legyen a talpán, aki kiigazodik a káoszban. Mindenesetre sikerült felvenni angol tárgyakat, csak egyről derült ki, hogy az angol nyelvű jegyzetekből finnül tartják az előadást. Hogy a helyzet még jobb legyen, a tárgyamat akkreditáltatom sikeres teljesítés esetén... oda se neki. Meglátjuk, mi lesz - beszélek a tancsibácsival az első előadás után. No, de vissza a mai naphoz. A dolog nem csak nekünk volt probléma és a tanárok többsége lehetőséget adott arra, hogy az első órán regisztráljon az egyszeri hallgató és a második időszak tárgyainak logisztikája már jóval gördülékenyebben ment. Azt hiszem, ideje írni a HME egy szemeszterének felépítéséről. Egészen a tavalyi évig gyakorlatilag ugyanúgy történt minden, mint nálunk volt ugye tizenhárom hét szorgalmi időszak, aztán hat hét vizsgaidőszak, folyamatos adrenalinsokk. Igen ám, de idéntől rengeteg minden változott hogy a legfontosabbal kezdjem, a félévek két elkülönülő részből állnak. A tárgyak között ennek megfelelően vannak egész szemeszteresek is, de mindkettőnknek volt olyan tárgyunk, ami csak az első vagy csak a második részben indult. A részek között egy hét(!) áll az ember rendelkezésére, hogy levizsgázzon mindenből. Hihetetlenül rossz ez a rendszer. Nincs meg a félévnek a jól megszokott ritmusa, mint itthon: kapkodás van egész évben. Az ember kapkod a szorgalmi időszakokban, hogy befejezzen mindent, folyamatosan és nagyon keményen tanul, aztán a vizsgaidőszakban három-négy tárgyból vizsgázik egy hét leforgása alatt. Nem egészséges. Ez a sok stressz Az első óránk tíztől volt, finn nyelv kezdőknek. Az óra az U405a nevű teremben volt, ebből ugye azt a következtetést vonja le az ember gyereke, hogy az U épület 4. emeletén, az ötös teremben leszünk. Haha! Ahogy azt Móriczka elképzeli. Tegnap megnéztük a beiratkozáskor kapott krampusztérképet és vagy húsz percig kerestük az U épületet. Nem találtuk. Kiderült, hogy az ábécé betűivel jelölt ojjektumok egy része valóban külön épület, azonban a többi (így pl. az U is) a főépület egy-egy szárnyát jelöli, ráadásul azt is figyelembe veszik, hogy régi vagy új-e az adott szárny. Nyami! Igen, a rendszer nagyon hülye: Thomas például számtalanszor tette szét a kezét bután, hogy hát fogalma sincs, hogy hol van az éppen keresett épület Végül is néhány lokál megkérdezése után sikerült eljutni a főépület U szárnyába, majd felballagtunk a negyedikre, az ötös terem előtt álló tömeghez. Mint az várható, a résztvevők többsége nem europid jellegű kolléga (bár így utólag végiggondolva a dolgot nálunk is hasonló arányokkal találkozhatunk a Magyar nyelv kezdőknek 1. kurzuson...) A lelkesedés

11 oly nagy volt, hogy a terembe nem is igen fértünk be, így a legutolsóként érkezők fáradtan legyintve vették tudomásul, hogy már nem is érdemes bejönni. A tanár néni megérkezett és fóliákra feltette, hogy melyik két kurzust vezeti és hogy azok a kurzusok mikor és hol vannak. Báránykával kisütöttük, hogy igazából egyetlen olyan kurzus van, aminek mindkét órájára be tudunk menni óraütközés miatt, így aztán tíz perc után ott is hagytuk a finn nyelv szépségeiről beszélő nénit. Kimentünk, hogy majd visszajövünk délután, ugyanis rengeteg dolgunk volt: először is bankszámlát kellett nyitnunk itt Finnországban, ugyanis sokkal egyszerűbb ide utaltatni az ösztöndíjat, mint az otthoni forintszámláról levenni. Nosza, ebéd után visszabuszoztunk a központba (Kamppi) és beballagtunk a Sampo Pankki fiójába. Itt kiderült, hogy chipkártyás ATM-kártyát nem adnak, ugyanis túl elavult - igen ám, de a szálláson a mosógépbe ilyen kis kacat kell, egyéb módon nem tudunk mosni. Félbehagytuk a számlanyitási folyamatot és visszarohantunk a HOAS-irodába (tőlük béreljük a szállást) és megkérdeztük, hogy hogyan lehet fizetni a mosásért: mint kiderült, Báánka nem nézett körül elég alaposan a mosodában és elkerülte a figyelmét az, hogy most már emeltdíjas telefonszám felhívásával lehet fizetni idéntől. Sebaj, visszamentünk a bankba, ahol pofátlanul befejeztük a számlanyitási folyamatot és megtudtuk, hogy hogyan lehet netbankolni finn módra. Már fél háromra járt az idő, így újfent buszra ültünk és bebuszoztunk az egyetemre, útközben viszont megálltunk switchet venni otthonra, ugyanis kicsiny kéjlakunkban csak egy RJ45 aljzat van a két gépre. Bementünk az isibe, újfent fel az U negyedik emeletére. Itt azonban hatalmasat csalódtunk - mint kiderült, elnéztük a finn nyelvű webtopiban a napokat, így majd holnap négytől lesz az óra... mindegy. Hazabuszoztunk. Ennyi. Mókás délelőtt-kora délután volt, annyi bizonyos. Most pedig megyek Pratchettet olvasni. Szeptember 14. Takony Rájöttem, hogy mi zavar a leginkább a finnekben. Az, hogy EGYIK SE HASZNÁL ZSEBKENDŐT. Mindegyik szörtyög - ezen az ember először megütközik, aztán elintézi egy legyintéssel, de amikor már az előadás hetvenedik percében járunk és a teremben lévő tizenöt kínain és rajtam kívül MINDENKI szörtyög, az már igencsak megviseli az idegrendszeremet. Nem baj. Holnap bekészítek a táskába két csomag zsebkendőt és adok mindenkinek. Ha már nem futja nekik rá... Szeptember 16. Orientációs futás Tegnap este volt ilyen "orientációs futás" - dolog - abból áll, hogy csapatokat alkotunk és a városban különféle pontokon feladatokat adunk be. Kicsit hasonlít a dolog a qpa városi napjára, azonban a qpafílinget erősen lerontotta az, hogy igen hideg volt egész nap és az a permetező ködszitálás áztatott mindent, ami ellen nem lehet esernyővel védekezni. Szóval, orientációs futás. Eredetileg kedden lett volna, azonban hétfőn kaptunk egy mailt, hogy valami miatt áttették a dolgot csütörtökre - nekünk igazából mindegy volt, ugyanis az este hat órai kezdés miatt nem ütközött egyátalán semmilyen egyetemi elfoglaltsággal. Első felvonásként kiballagtunk a Kamppiba (amolyan lokális Deák-tér jellegű dolog, itt van

12 Helsinki egyik nagy buszpályaudvara, jár itt négyes villamos és metró is) és találkoztunk a csapatunk többi tagjával - asszem, még nem írtam róluk, úgyhogy itt az ideje. Szóval, a nemzetközi cserediákokkal foglalkozik egy HME-s szervezet, a tagjait tutoroknak hívják és ilyen vicces sapkákban mászkálnak szerte a városban. Minden tutornak van egy csoportja olyan hét-nyolc fővel és az egész félév folyamán kitartó közösségépítés a kitűzött céljuk. A mi két tutorunkat Andynek és Thomasnak hívják, az eddigiek alapján egész jó fejek mindketten és ami meg a csapatot illeti, van négy lengyel kölök, egy cseh és egy szlovák srác meg hát ugye vagyunk mi. A csapat később is együtt maradt, végig tartottuk a kapcsolatot. A véletlen hozta úgy, hogy csupa-csupa kelet-európai arc került bele és a finnek szerint idáig ez volt a legjobb hangulatú társaság mind összetartást, mind a lelkesedést tekintve. No, szóval találkoztunk a kölkökkel a Kamppiban és elballagtunk a túra origójába, a helsinki katedrális előtti térre. A téren nagy volt a nyüzsgés, fehérruhás-maszkos csajok visongattak vagy hetvenen a téren és valami finn nyelvű hóc-hóc-katonát játszottak lelkesen. Antti elmondta, hogy mostanában van mindenhol a gólyaavatósdi és hogy éppen a jövő sebészeitápolónőit-urológusait láthatjuk fel-alá szaladgálni a téren (ezzel kapcsolatban meg kell említenem egyik qpás élményemet: éppen ballagunk vissza Mucussal a boltból, mire felbukkan a koli előtt vagy ötven SOTÉ-s csaj és azt üvöltik kórusban, hogy "ORVOSOK LESZÜNK! VÉGBÉLT TÜKRÖZÜNK!"). Nem sokat kellett várni, a jövő mérnökei is felsorakoztak a katedrális lépcsőjén és jött egy Maya nevű leányzó, aki elmesélte a tudnivalókat: adott a városban szerteszéjjel nyolc pont, ahol feladatokat kell beadni. Qpa. Nekivágtunk a híres helsinki csütörtök estének, nagy magabiztosan célba is vettük a legközelebbi pontot. Mint kiderült, az összes csapat ezt tette, ezért hatalmas sor végére értünk be; ki is sütöttük, hogy inkább a másik közeli pont rendezőit fogjuk lehengerelni. Átballagtunk hát a múzeumtér másik oldalára, ahol hasonló tömegbe botlottunk. Itt már nem hagytuk magunkat könnyen lerázni, be is adtunk három haikut. Az egyik angol halandzsa lett (a szótagokra vonatkozó szabályokat persze szigorúan betartottuk), a másik a címünk. Pont kijött... A második ponton festettünk-rajzoltunk egy gyönyörű tengerpartot, a harmadikon becsavartak egy csomó vécépapírba és megküzdöttem a gonosz fekete csapat dögletes, bűzlő tagjaival, a negyedik ponton viszont egyértelműen brillíroztunk: három fizikai jelenséget kellett szemléletes módon eljátszani. Sorolom: felületi feszültség, végtelen pontenciálkút (ez meg mi a tőgy??) és soros ellenállás - Báánka mindegyikben központi szerepet játszott... Az utolsó ponton Mortalt kellett játszani élő szereplőkkel: e sorok írója Sub-Zeroként gyakta le Liu Kangot. :) Írtam később egy cikket az ottani kari lapba, illusztrációként az a kép került bele, amelyen ott mosolyog a teljes csapat, Sub-Zero pedig ott ácsorog a kép jobb szélén, puszit dobva a nagyérdeműnek... Eddigre már piszok hideg lett, frankón látszott a leheletem a fagyos levegőben. Sál-sapka persze egyikünknél se volt, így kockásra fagytunk a dolog végére - elmentünk hát hatan kicsiny közeli kéjlakunkba és Báánka főzött sok-sok teát. Dumáltunk - dumáltunk, végül Thomas is befutott és nekivágtunk a Nagy Finn Éjszakának. A városi napnak volt hivatalos afterparty-ja is: a hangzatos The Club nevű ZTSZH (Zenés- Táncos Szórakozóhely) előtt százhatvan centis izompacsirta kérte el az útlevelem. Belenézett,

13 majd rám mosolygott és annyit mondott: kiitos. Hmmm... nálunk miért nincsenek ilyen őrök? ("illemkódexről nem hallott, nem tud még olvasni se"...) Bementünk. Bent ittunk egy egy egészen szánalmas sört alig két ajróért, Báánka kapott egy pohárka száraz és amúgy kiváló fehérbort. Odabent meglepően családias hangulat: tutorsapkás srácok vetkőztek látható rutinnal az asztalokon és üvegszilánkokon táncoló fiatalokat világított meg egy csomó rózsaszín reflektor. Táncoltunk egy sort, aztán a lelépő ismerősök hullámát meglovagolva fél egy körül mink is nyugovóra tértünk. És aztán szépeket álmodtunk. Ja, még el kell mondanom, hogy a fotószájton lévő képek Marek termékei. Szeptember 16., péntek Mennyország Voltam ma hangszerboltban. Kettőben is. Az elsőben túlnyomórészt zongorákat árultak, a kirakatban mosolygott egy eléggé viharvert pianínó 100 ajróért - teljesen korrekt ajánlat. Odabent úgy rendezték el hangszereket, hogy a bejárattól befelé ballagva egyre drágább és drágább példányok következzenek. Nos, a márkákat nem jegyeztem meg, azonban a játék vége elgondolkodtató volt: egy hatalmas, ébenfekete hangversenyzongorán ott állt a cetli: ajró. Hemm... majdnem átszámoltam ott helyben, azonban elcsúsztam a sok nullán... A másik bolt maga volt a mennyország. Bementem és leesett államat lapátolgatva sétálgattam a sok-sok gitár között, ugyanis az Ibanez _teljes_ kínálatát árulták. Nos hát igen, az olcsó GRX szériától a teljesen egyedi, egyetlen darab fából kézzel(!) kifaragott hangszerekig mindent láttam. És ki is próbáltam - azonban a Rolls-Royce kategóriát képviselő Gibson Les Paul Studio-t (alig került, csak rongyos ezerkétszáz ajróba...) jelentő példányokat nem adták csak úgy oda a parasztoknak kipróbálásra. A többi gitáron viszont abszolút nem paráztak - a pultos csákó azt mondta, hogy ha valamelyik tetszik, nosza, kapjam ölbe és próbáljam ki. Kipróbáltam őket. A csodálatos AT300 nem volt elég. Játszottam System of a down-t a velük híressé lett IC400-as gitáron. Nem is mondanék többet, inkább megmutatom az alienes szériát. Bizony-bizony. Ide sokszor visszajöttem a négy hónap alatt, hiszen a bolt kínálata tényleg

14 minden igényt kielégít: az Ibanez egyedi szériás gitárjait is megtaláltam itt később. Mindenesetre találtam nem messze tőlünk egy harmadik hangszerboltot is, ahol Ltd/ESP és Tokai gitárokat árulnak. Az előbbiről nem mondanék sokat, úgyis hallott-látott mindenki ilyet, aki már nézett valaha Metallica koncertvideókat. Ennek megfelelően ki is adtak egy Kirk Hammett-szériás stratóforma gitárt, viszont a nagy kedvencem a James Hetfield-féle, aktív elektronikás Truckster, amit az alábbi mottóval árultak: The Truckster. If it survives a Metallica tour, it can survive anything. Potom kétezer euróért igaz, a megszállott metalikabuzi kap a gitár mellé egy James Hetfield-es pólót is, ingyen :) A Tokai gitárok kis magyarázatra szorulnak. A márkát magyar boltokban nem lehet kapni, jelenlegi ismereteim szerint nincs is magyarországi importőre. Ránézésre megszólalásig hasonlítanak az Epiphone és a Gibson Les Paul-szériáira (minden megvan, a színválasztéktól kezdve a koptatókig és a domborított fedlapig), azonban a Les Pault Tokaiul Love Rocknak hívják... úgy hallottam az egyik finn kölöktől az asztal alatt valami buliban, hogy az Epiphone gyártósorain készítik ezeket is, gyakorlatilag megegyező alapanyagból és módon annyi, hogy Tokai néven hozzák őket forgalomba. Hiszem is, nem is, de tény, hogy az Epiphone simán beperelné a Tokait a döbbenetes hasonlóságok miatt, ha nem lenne köze egymáshoz a két cégnek... Szeptember 17., szombat Gulyásállat vérét mosod egy névtelen pataakbaaaaan... Ma nagy vendégség volt nálunk: toltunk nagyon sok gulyást és meghívtuk Thomast, Lacit, Anttit meg Anttinét egy közösen megfőzendő és elfogyasztandó gulyásra. Tegnap bevásároltunk minden hozzávaló cuccot (hagymát, fűszereket, húst meg ilyesmit) és dél körül, amikor befutottak a fiatalok, nekikezdtünk a főzésnek. Kicsiny kéjlakunkban viszonylag kevés főzési támogatás van. Egyetlen ötliteres lábosunk kicsinynek találtatott egymagában, hogy ennyi embernek való kaját tartalmazzon, így megkértük a fiatalokat, hogy hozzanak kanalat-tányérat és szükségünk volt egy kiegészítő lábosra is a főzéshez. Nyamm! Ennyit tudok mondani. A kaja mennyiségre és minőségre egyaránt a "kiváló" szintet magasan megütötte: magam se hittem el, hogy ennyit megettünk. Elfogyott az ötliteres edény teljes tartalma és alig maradt valami a másik, valamivel kisebb edény alján. Kemény. Kaja után sétáltunk egy nagyot a városban és sok-sok fotóval örvendeztettük meg a nagyérdeműt, láthatjátok a galériában. Jártunk a kikötőben és sok-sok hajót és csónakot fotóztunk hosszú záridővel. Végül is hipp-hopp este hét óra lett és hazamentünk. Szeptember 21., szerda Válaszd az életet! Légy absztinens! Ó, az a híres finn sör! Nedűk nedűje, az Olut! Baromi drága, alig háromdecis üvegben árulják és amikor kitöltöm, nem habzik. Íze sincs. De nem baj. Éljen az absztinencia. A finn kormány a végletekig gáz "Válaszd az életet! Légy absztinens!" szlogen és óriásplakát helyett a hatásosabb, ám csendesebb módot választotta: egyik kezével magasba emelte a sör árát, a másikkal lenyomta az üveg űrtartalmát és a tartalom alkoholszázalékát. Gonosz taktika, de úgy tűnik, beválik. A kormány már tervezi az "Olutdeszant" megalakítását,

15 akik hordozható detektorokkal már kétszáz méterről be tudják mérni a sörösüvegekbe épített jeladókat. És ha valaki nem jelenti be a rendőrségen, jönnek a fekete Volvók. Nem vagyunk biztonságban. Én tegnap ittam egy sört. Megyek, kopognak az ajtón... Szeptember 21., szerda Takony II. Nos, a múltkor vittem zsebkendőt és azóta is hordok magamnál néhány szűz példányt, embertársaim szükségének esetére. De nem volt rá szükség, ugyanis a srác meggyógyult. Nem szörtyög. A szemét. Szeptember 21., szerda "ÓÓÓÓláááááááááájniiiiíííííííííííííd izelidölvidáááát..." Tegnap megnéztük a várost. Finnóránk végéről okosan ellógva visszabuszoztunk a Kamppiba, ahol találkoztunk a többi kölökkel (Thomasszal sikerült összefutni a buszon) és útra keltünk. Kiballagtunk a 3T villamos megállójába, ami hatalmas nyolcast ír le a városban, egyaránt érintve a helyi Rózsadombot és a Nagykövetség utcát (vö. Andrássy-út) és a lokális Angyalföldet. A megállóban bevártuk Antti-t is. A kölök eléggé lezúzva érkezett meg, ugyanis tegnap diagnosztizáltak nála egy kezdődő homloküreg-gyulladást - ennek örömére elment este egy igen bensőséges, meghitt hangulatú Offspring-koncertre, ugyanis csak a testmozgástól tiltotta el az orvos, a koncertre járástól nem... :) Antti nagy rajongója az Offspringnek. A koncert egyébként tényleg megérte a kockáztatást, ugyanis nem lehetett rá jegyet venni rendes embereknek (Antti valahonnét úgy csencselte a magáét) és A Buli után az Offspring lejött a bárba a bulizó fiatalokhoz és hajnalig beszélgettek velük... Felszálltunk a villamosra, zötyögni kezdtünk. A lokálok magyarázták, hogy melyik bokorhoz milyen emlék kapcsolódik (el kell mesélnem Antti történetét: a fiatalember éppen a kettes számú bokornál vizelt, amikor hátulról ordibátorral rákiabáltak: "This is the police! Stop peeing!", mire a kölök nem reagált semmit, mert hogy úgyis csak szórakoznak a cimborák. Erre -némileg gorombább hangon- ismét rászóltak hátulról: "This is really the police! S T O P P E E I N G!". A kölök hátrafordult és hát ott állt vele szemben három rendőr egy csodaszép rendőrautó körül...) Meglátogattuk a helyi Andrássy-utat, ahol egymást érik a nagykövetségek egy hatalmas park körül. Helsinki tele van parkokkal. Thomas elmondása szerint vannak kimondottan sörözésre dizájnolt parkok, ezekkel éles ellentétben állanak a borosokkal és a vodkafogyasztásra kitalált, ún. vodkapaarkikkal. Mi mindenesetre sört ittunk, az egyik élelmiszermarketben vásároltam IGAZI Pilsnert, imported from Czech Republic! Már egész elfelejtettem, hogy milyen olyan sört inni, ami HABZIK, ha kitöltöm a pohárba. A parkból egyébként festői kilátás nyílt a tengerre, ugyanis egy kis magaslaton van az egész. Nyugi, nem csináltunk egy fotót sem, ugyanis mire kiértünk, épp meg tudtuk csodálni a kétszáz méteres felhőréteg mögött lenyugvó Napot. Antti elmondása szerint itt kimondottan jó áron lehet telket/lakást venni, egy százhúsz négyzetméteres kulipintyó olyan hatmillió ajrót (igen, kedves olvasó: hatmillió olyan kis kerek izé, aminek az egyik felén Európa-térkép van)

16 kóstál. Teljesen barátságos ár... Persze a merészebbek átszámolhatják forintba is ezt a jelentéktelen összeget, de szerintem teljesen értelmetlen. Úgyis zajos a környék. Visszavillamosoztunk a városba, ahol is kerestünk egy szimpatikus karaoke-bárt és betértünk. Maga a hely nem nyerte meg a tetszésemet, ugyanis szar volt a sörük (SEMMI habja nem volt!) és alig lézengett benne egy-két tisztességben megőszült Megasztár-őrült. Eltöltöttünk itt egy kis időt, Thomas összegyűjtötte a jelenlevők mindegyikétől a nyelvén leghúzósabb mondatot (idézném a lengyel kollégát, Marekot: "mrszzssszszszrrszszszszsszs zsrzsszzzs.", a francia srácot az első hangok után nem is próbáltam követni.) Nem maradtunk túl sokáig, visszametróztunk tizenegy körül a Kamppiba és nyugovóra tértünk. A finnek iszonyatosan meg vannak őrülve a karaokéért. Mindenhol, ahol buli indult, minden bárban, minden hajón kötelező ilyen aztán az irgalmatlanul büntető finn slágereket irgalmatlanul büntető hangon éneklő részeg finnektől a jó Isten mentsen meg minden jóérzésű halandót... Ami meg a húzós és kiejthetetlen lengyel mondatot illeti, MEGTANULTAM! Kellett hozzá vagy két hónap, de megvolt. Leírni nem tudom, lefordítani értelmetlen. Kiejteni ki tudom, azonban a helyes hangzás eléréséhez egy sör szükségeltetik. Szeptember 25., vasárnap Nuuksia Tegnap voltunk a Nuuksia nemzeti parkban. Eredetileg csak úgy sétálni-piknikezni szerettünk volna odamenni, de kiderült, hogy a HME-VIK HK szervezésében hivatalos kirándulás indul szombat reggel ugyanide. Nosza, regisztráltunk és csatlakoztunk. Nuuksia egyébként egyike Finnország hatalmas nemzeti parkjainak, azok közül is a látogathatók közé tartozik - ugyanis főleg a Lappföldön lévő parkok le vannak zárva a rendes emberek elől, csak kutatók és a parkok dolgozói tehetik be a lábukat a vadonba. Maga a park egyébként Helsinkitől északnyugatra van és számtalan kisebb-nagyobb tó fekszik a területén. És hatalmas erdőségek. Már eleve furcsa volt, hogy a honalpon lévő, "Már regisztráltak:" rovatban csak alig pár név árválkodott. Sebaj, nyugtattuk meg magunkat, ez nem para: a legtöbben úgyse regisztráltak, hanem egyszer csak megjelennek a piknik helyszínén hatalmas hátizsákokkal-polifómokkal és olyan igazi qpás vidéki nap lesz a dolog vége. Nos, nem. Az eredeti terv szerint dél körül kiérünk a parkba, két-három órás sziklamászás után rövid egy-másfél órás, NEM Ervin-féle túrával megérkezünk a szálláshelyre, ahol már várnak minket a büfésátrak, a mobilszaunák és Ervin maláj ismerősei. Finoman fogalmazzunk úgy, hogy mindez nem jött így össze... Szóval, reggel kibuszoztunk az Otaniemiben lévő buszmegállóig. A Kamppiban találkoztunk a lengyel kölkökkel, így aztán ötösben ballagtunk oda a megállóban ácsorgó három(!) emberhez - alig öt perccel a pontos indulás előtt. Kiderült, hogy valóban tizennégyen leszünk, a többiek szervezők. Nem baj, gondoltam, legalább családias lesz a hangulat! Időközben begurult a busz, így felszálltunk rá és megkezdtük kicsiny Odisszeiánkat a piknik helye felé. Nuuksiába nem egyszerű eljutni: igazság szerint legalább kétszer kell átszállni, ha az ember buszozásra adja a fejét. Leszálltunk az első buszunkról, fel a másodikra (potom fél óra várakozás egy autópálya melletti, mérsékelten romantikus buszmegállóban), aztán le a másodikról, felszálltunk a harmadikra. Azazhogy felszálltunk volna - ugyanis a szombaton

17 kétóránként járó busz már az első megállóban olyan szinten volt tele, hogy a sofőr NEM ÁLLT MEG! "Neked meg az apád faszát"-gondolta Stirlitz. Mitévők legyünk? Itt állunk egy elég forgalmas autópálya-csomópont mellett, a semmi közepén és van két, elrépázni való óránk. Nyamm... beballagtunk hát a pálya melletti mekibe, hogy legalább fedett helyen folytatódjék a répázás. Ittunk McKávét, ültünk a McSzékeken és beszélgettünk. A kávé igencsak jól esett... Tekintve, hogy ez a mi megállónk az első a végállomástól számítva, nem akartuk mégyegyszer beszívni az előbbi malőrt, így az ellenkező irányba menő busszal bebuszoztunk a végállomásig, ahonnét indul ez a mi csodás buszunk - húsz perc múlva. Éreztem az ereimben nyargalászó adrenalin-löketeket, amint ásítozva ácsorogtunk a kihalt és elég szemetes buszpályaudvaron. Végül is csak bejött ez a remek járgány, felszálltunk rá és kibuszoztunk a parkba. Ideje volt már!... Nuuksia autózásilag egyébként igen érdekes valami: vannak utak, de csak a legfontosabbak vannak aszfaltozva. Csak egyetlen busz jár, így a megállókban (kis, stilizált sárga buszt ábrázoló táblák leszúrva az út mellé) nem is írják ki, hogy milyen busz jár arra - azt pedig, hogy A busz mikor jön arra legközelebb, találja ki maga a kedves delikvens. Maga a park egyébként egyetlen hatalmas erdőség, tarka mintájával az összefolyó-cikkcakkos partú tavaknak. Nagyon szép ilyenkor, kora ősszel: a legtöbb fán már sárgulnak a levelek, (mert ugye a klorofill előbb bomlik, mint a másik festékanyag, a xantofill) azonkívül a fényviszonyok igazán elvarázsolttá teszik a környéket. Kicsit ballagtunk a buszmegállótól visszafelé az úton, míg nem találtuk meg a srácokat, akik a sziklamászást vezetik. Két falat próbálhattunk meg, a könnyebben elég hamar felértem (mondjuk ez nagyrészt a mászócipőnek köszönhető), a nehezebbet meg valahogy nem próbáltam meg. Míg másztak a többiek, a lengyelekkel és Báánkával felfedeztük a környéket. Csináltunk rengeteg fotót. Nos, leballagtunk a közeli tó partjára, ahol lélegzetelállítóan szép fotókat csináltunk a látképről - azonban az idill nem tartott sokáig, ugyanis jött nemsokára apuka-anyuka három kölökkel, hogy MOST AZONNAL takarodjunk, mert ez az ő magánterületük (csak csendben jegyzem meg, hogy se kerítés, se tábla, se semmi nem jelezte, hogy ez private property...). Nem mondok semmit... A finnek egyébként se nagyon szokták elkeríteni a telkeket legalábbis nem nagyon láttunk jártunkban-keltünkben kerítéseket sem. Visszaballagtunk a mászókhoz, kajáltunk egy kicsit, majd útra keltünk. Fél négy múlott pár perccel. Ballagtunk egy jó darabot a műúton, majd egy hirtelen jobbkanyarral bevágtunk az erdőbe. Nem kellett volna. Végül is nem volt hosszú a táv, amit a mocsárban tettünk meg, csak alig kétszáz méter, de a bakancsom (és főleg Báánkáé) elég viccesen beázott, azonkívül a faszunk ekkor lett először tele a túra "vezetőivel", akik legfeljebb annyira értettek a térkép kezeléséhez, mint jóanyám. Mindegy. Hamar kiértünk a műútra - itt kiderült, hogy azért kellett keresztüldzsíájdzsózni az erdőn, hogy két(!) kilométert spóroljunk... ehm. Továbbmentünk: a srácok lehengerlő tájékozódási képessége miatt már nem is számoltuk, hogy hányszor mentünk rossz irányba az elágazásoknál. Összevissza legább tizenöt kilométer lett ebből a laza, egy órás sétából a romantikus erdőben... végül is Báánkával meguntuk, hogy ennyire balfaszok, így visszajöttünk a buszmegállóig. A legjobb vicc az volt, hogy már második órája próbálták megtalálni azt a kereszteződést, ahol legelőször elrontották a navigációt, amikor otthagytuk őket és nekünk sikerült megtalálnunk. Fel is hívtuk őket, hogy teljesen rossz irányba indultak, amikor elváltunk és hogy jöjjenek vissza addig, amíg a jobb

18 oldalon nem látnak egy sorompót és menjenek át rajta, ne menjenek tovább... végül is kaptunk egy sms-t, hogy célbaértek olyan nyolc óra után nem sokkal. Úgy, hogy fél négy előtt indultunk, alig hat kilométerre. Gratulálok... Később találkoztunk a mi nyomkereső zsenijeinkkel és kiderült, hogy a térképük vagy négy-öt éve elavult és emiatt nem találták meg a helyes utat. De ezt leszámítva tényleg ismerik a Nuuksiát, mint a tenyerüket. Hát persze :) Ami minket illet, visszaballagtunk a buszmegállóig, ahol elővettük a maradék söröket és söröztünk, beszélgettünk. Odajött hozzánk egy muki (tőle egyébként még az erdőben kértünk útbaigazítást), hogy éppen megy vissza a városba és ha akarjuk, elvisz. Nosza, be is ültünk az összextrás-bőrüléses Volvóba, majd beszélgetve a bácsival visszajöttünk Espoo-ba, ahol vonatra szálltunk és fél tízre már otthon is voltunk. A buszmegálló felé ballagva rájöttünk, hogy hol rontottuk el a kanyarodást a kicsiny erdei ösvényeken és felhívtuk a többieket, hogy teljesen fals irányba mennek. Jan (az egyik lengyel srác) később elmondta, hogy rebelliót szított a hívásunk: az egyik német Ervin-palánta fogta magát, a matrózlázadás élére állt és elővette a GPS-es telefonját (!), nyomogatta egy kicsit és nem sok töprengés után árkon-bokron át a célhoz vezette a hitehagyott csoportot. A némettel beszélgettünk egy kicsit séta közben és teljes mértékben rászolgált arra a poénra, hogy Melyik a világ legrövidebb könyve? - Hát A német humor ezer éve... Szóval, mondtunk valami vicceset (kvázi) és aztán húsz percig kellett magyarázni a srácnak, hogy pl. a Halott papagáj című Monty Python-szösszenetben mi is az, amin kacagni kell. Húsz perc után a srác elmosolyodott és azt mondta: Jaaaa, this is VERY funny!... No comment. Szeptember 25., vasárnap Szauparti, amit annyira vártál... Tegnap voltunk az Igazi Finn Szaunában. A fent említett Szaunaparti kapcsán már írtam arról, hogy Finnországban az ember minden házban találhat szaunát. Nos, Marek meg Jan (lengyel kölkök) vigyorogva újságolták, hogy náluk a koliban van publik szauna, úgyhogy ha van kedvünk, próbáljuk ki. És volt kedvünk. Kissé nehézkesen indult a dolog, több szervezési hiányosság következtében feleslegesen vonatoztunk át a város másik végére Báránykával: nosza, sebaj. Végül is sok-sok morcizás után ott ücsörögtünk a koli publikus szaunájában - a magam részéről törölközővel a seggem alatt. A hely nem túl nagy egyébként, alig nyolc-tíz ember fér be (jó, tudom, otthonhoz képest baromi nagy, de ez itteni mércével mérve egy gyenge hümmögést tud csak kicsalni a sokat tapasztalt finnekből) és a kályha mellé van téve egy hatalmas, vasár- és ünnepnapi piros vödör, színültig vízzel. Az ember ezt locsolgatja a kövekre, amikor már igazán azt érzi, hogy nagyon bírja a szaunát. Mi bírtuk - odáig sikerült emelni a szauna páratartalmát, hogy az ember gyereke csak szipogva tudta venni a levegőt. No meg aztán ott van az, hogy voltunk vagy nyolcan, de Bárányka egyedül volt leányzó - eleinte zavarta a sok csávó, de a végére egész felderült. Mindenesetre jó kislányhoz méltóan nem vette le a törölközőt... Találkoztunk egy magyar kölökkel is: fogorvosnak tanul a lelkem és szintén Erasmusszal jár errefelé. Mindegy. Mindenesetre az első szóval beloptam magam a szívébe, ugyanis amikor kiderült, hogy mi lesz, ha nagy lesz, eltátottam a számat: ááááááááááá... szerintem legalább

19 harminc alkalommal csinálták ezt vele előttem. A finnek nem hülyék egyébként: a szaunázások állandó és fontos résztvevője Mr.Olut, háromdecis palackokban. Ezzel kapcsolatban nagyon fogadjatok meg egy jótanácsot: NE dobozos sört vigyetek be a szaunakamrába, ugyanis a doboz nagyon hamar átforrósodik és kellemetlen érzés megfogni olyan fok fölött. A menetek közötti időszakban elfogyasztott sör azonban kellemesen zsibbaszt, azonkívül élettanilag is előnyös: elősegíti, hogy a felhalmozódott folyadék izzadság formájában távozzék a szervezetből. És aztán persze zuhanyoztunk, hideg vízzel. Szeptember 27., csütörtök Kártyapara Bizony, bizony... a helsinki posta is hasonló problémákkal küzd, mint a magyar. Szolgáljon az alábbi történet minden infós okulására arról, hogy miért nem szabad bedrótozni a stringek hosszát a szoftverbe. Szóval, már bizonyára mindenki hallott arról, hogy történelmi szükségszerűség, hogy az egyszeri Erasmus-hallgató számlát nyisson egy lokális pénzintézetben, ugyanis jóval olcsóbb készpénzhez jutni a helyi bankhálózat ATM-jeiben. Csak röviden: ha az ember az otthoni Ödön-számlájáról itt vesz le pénzt, több helyen terhelik jutalékkal a felvét összegét: először is a felvét díját számlázzák ki (természetesen felkerekítve, mivel külföldi a hely), aztán az árfolyammal kapcsolatos különbözetet is felszámolják. Nyami. Szóval, kinéztük ezt a Sampo nevű finn bankot. Nincs messze a fiókjuk kicsiny kéjlakunktól - erre a fiókra esett hát a választás. Még első héten beballagtunk, hogy számlát szeretnénk. Semmi para, a papírok kitöltése után egy szöszke leányzó elmagyarázta a netbank használatát és azzal váltunk el, hogy a kártyát küldik a következő hét elején. Nos, vártunk több, mint egy hetet, de se a PIN-kódot tartalmazó boríték, se a kártya nem érkezett meg. Visszamentünk hát és megkérdeztük, hogy mi a helyzet: nos, a címünk helyesen szerepel a nyilvántartásban (Pohjoinen Ratuatiekatu 29, A218), úgyhogy várjunk. Vártunk, de továbbra se történt semmi. A házat kiadó irodában azt mondták, hogy a postás be tud jönni, nem para. Kezdett gyanús lenni a dolog, így aztán másodszorra is meglátogattuk az (egyre ismerősebb) hölgyeket a bankban, és csodák csodája kiderült, hogy a csomagunk, mint "kézbesíthetetlen" visszajött. Hmmm... sebaj, mondta a csaj: ha bejövünk érte személyesen, akkor odaadja kézbe. Ma megkaptuk a PIN-kódot. Megnéztük a címet és rájöttünk, hogy mi volt a probléma: a fix hosszú cím utolsó karakter nem fért rá a borítékra - így viszont teljesen korrektül visszajött, mint "kézbesíthetetlen"... De már látszik a fény az alagút végén. A Sampo egyébként sokkal korrektebb, mint otthon az Erste: nincs készpénzfelvételi díj, azonkívül nem számolnak fel külön díjat a netbank használatáért sem (!). Azt, hogy a kártyaőr szolgáltatásnál idehaza külön díjat vonnak le minden kiküldött sms után, azt már meg se említem...

20 Szeptember 30., péntek Második szaunaparti A múltkori szaunapartiban volt egy hatalmas transzparens, hogy a következőt a fegyveres erők napjára, a Pákozdi csata évfordulójára teszik a következőt. Tegnapra. Bárányka nem érezte jól magát, így egyedül indultam hadba. Beleraktam a zsákomba egy törölközőt (fürdőgatyát a múltkori tapasztalatokból okulva nem vittem) és kibuszoztam Otaniemibe. Megmondom őszintén, nem rémlett a pontos hely - szerencse, hogy a buszon összeakadtam hasonszőrű emberkékkel, akik tudták, hogy merre kell menni. Eléggé csiricsáré vegyessaláta volt a társaság: volt egy Armelle nevű francia csaj (igen erélyesen kijavított, amikor azt mondtam, hogy ARMELL. A helyes ejtési mód khm... "Ahmel", némi torokköszörüléssel az 'a' és az 'm' között. Nem tudom, Étienne-nek meg Pierre-nek könnyű dolga lehet, ha be akar vágódni a nőnél; külföldiek, franciául nem beszélők alapból el vannak ásva...) Ahmel mellett volt még egy finn csóka is, aki egyébként ötéves kora óta Kanadában él, de valami igen trükkös módon amerikai állampolgár is, így pl. amcsi jogosítványa van, de finn útlevele. Mesélte, hogy valamelyik nap voltak bulizni és a bejáratnál álló őr kért valami igazolványt - a srác nagy arccal kikapta az első, kezébe eső iratot és ez történetesen a jogsija volt. Nem is engedték be olyan könnyen... A harmadik csóka német volt, meg ha jól vettem ki, volt egy osztrák srác is. Szóval, odaballagtunk a szaunapartira. Nem volt akkora a tömeg, mint a múlkorin, de ekkor is voltak elég sokan. Nem haboztam, rögtön bevetettem magam a szaunázás örömeibe és a szanuakamrába. Odabent a szokásos hangulat fogadott; lévén azonban ez a második parti, itt már nem okozott kultúrsokkot a meztelen kölkök látványa egyik belépőnél sem. Odaültem Jan mellé és beszélgetni kezdtünk. Telt-múlt az idő, egyre melegebbünk lett, mire a srác nagy rössel javasolta: fürödjünk a tengerben! A zuhany lúzereknek való. A tenger (csak a fíling érzékeltetése miatt: olyan nyolctíz fokos tenger, öt-hat fokos levegővel) egy móló végében ringatózott gyengéden az őszi estében. Aztán belecsobbantunk. Előszörre olyan érzésem volt, hogy megszakadtak a kapcsolatok a lábam és az agyam között. Csak a HIDEG inger ért fel, a többivel szemben prioritása volt. Aztán jöttek a tűk. Mindenhol szurkálni kezdtek, viszont ekkor már kb. egy perce voltam a vízben, így hideg zuhanyként ért Jan felkiáltása, hogy "A fejed is!". Belemerültem. Olyan volt, mint egy lórúgás - sokáig tántorogtam az élmény után, vissza az izzasztóba. A második kör még keményebb volt, mint az első. Persze teljesen korrektül meg lehet magyarázni, hogy a jéghideg vízben történő szaunázás miért is káros az egészségre, de szerintem teljesen szükségtelen. Sokkal hatékonyabb, mint a zuhanyozás meg aztán az ember dideregve menekül vissza a fűtött (jó alaposan fűtött :)) szaunakamrába. A legviccesebb az, hogy a melegbe visszatérve az ember minden tagja viszket. Mondjuk szokott még sima zuhanyozásnál is, de a sós víz nagyon sokat dob az ember vakarózhatnékján és pár perc önuralom kérdése csupán, hogy ne vakarja magát véresre a didergő. Összesen hat kört toltunk, de a végére igencsak elfáradtam és nem hiszem, hogy maradt bennem bármennyi víz is. Még úgy is, hogy folyamatosan söröztünk (=olutot ittunk, az nem ugyanaz) közben.

Erasmus+ Lengyelország

Erasmus+ Lengyelország Erasmus+ Lengyelország 2016.05.30.-2016.06.05. Hétfőn indultunk Lengyelországba vonattal, az út 8 óra hosszú volt. A vége felé mindenki unta már az ülést. Katowicénél át kellett szállni egy másik vonatra,

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7.

Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7. Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7. 2011.10.24. hétfő Ma reggel 9:00-kor a Kőbánya-Kispest 200E buszmegállójában találkoztuk. Felszálltunk a buszra és elindultunk a Liszt Ferenc (Ferihegy) reptér

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Szakmai gyakorlat, Hollandiában

Szakmai gyakorlat, Hollandiában Szakmai gyakorlat, Hollandiában (2012.10.27-2012.11.24) Varga Vanessza Ágnes (leendő) Gyógypedagógiai asszisztens Hol is kezdjem Olyan sok élményben volt részem ez alatt a négy hét alatt, hogy a hazaérkezésem

Részletesebben

Amikor a férj jobban tudja...

Amikor a férj jobban tudja... Antennás, kinyithatós, lecsúsztathatós, analóg, pixeles, kicsi, de inkább nagy. Az első telefonjaink annyira a szürkeállományunkba égtek, hogy könnyű volt feleleveníteni a velük töltött időt és emlékeket.

Részletesebben

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Kiutazás Utazásra nagyjából négy lehetőség adódik. Autóval kimenni kényelmes, sok csomagot ki lehet vinni, egyedül

Részletesebben

Erasmus Albiban (Franciaország)

Erasmus Albiban (Franciaország) Erasmus Albiban (Franciaország) Prunariu Andrea PPKE-JÁK 2012 Előzmények Tavaly, 2011 szeptemberében az iskola meghirdetett egy pótjelentkezést a tavaszi félévre az Erasmus keretein belül. Mivel már egy

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

Szántó Gerda Tabajdi Gábor. Beszámoló

Szántó Gerda Tabajdi Gábor. Beszámoló Szántó Gerda Tabajdi Gábor Beszámoló Az Erasmus oldal hosszas böngészése után végre sikerült eldönteni, hogy melyik országokat is jelöljük meg. Miután már minden kitöltendő papíron és egy angol szóbeli

Részletesebben

Bocskor Bill Turner. Jól éreztem magam a kellemes társaságnak köszönhetően hamar elment az idő. Sok szép dolgot láttam az út során.

Bocskor Bill Turner. Jól éreztem magam a kellemes társaságnak köszönhetően hamar elment az idő. Sok szép dolgot láttam az út során. Bocskor Bill Turner nov. 7 Péntek Utazás: Jól éreztem magam a kellemes társaságnak köszönhetően hamar elment az idő. Sok szép dolgot láttam az út során. Szállás: Komfortos,tiszta,kényelmes és nagyon bejövös

Részletesebben

Spanyolországi beszámoló

Spanyolországi beszámoló Spanyolországi beszámoló Rettentően vártam már hogy végre eljöjjön a nap, hogy Spanyolországba utazzunk, mivel ez lett volna az első utam, amit repülővel tettem volna meg, ami már magában elég ok a nagy

Részletesebben

Erasmus beszámoló Finnország, Kokkola 2006

Erasmus beszámoló Finnország, Kokkola 2006 Erasmus beszámoló Finnország, Kokkola 2006 Kovács Szilvia Kovács Szilviának hívnak, a Budapesti Műszaki Főiskola, Keleti Károly Gazdasági Karának végzős hallgatójaként adatott meg számomra a lehetőség,

Részletesebben

ERASMUS Tanulmányúti Beszámoló Finnország, Kuopio 2007/2008 őszi és tavaszi félév

ERASMUS Tanulmányúti Beszámoló Finnország, Kuopio 2007/2008 őszi és tavaszi félév ERASMUS Tanulmányúti Beszámoló Finnország, Kuopio 2007/2008 őszi és tavaszi félév Szekeres Péter kooperos hallgató vagyok a Kandóról! Az utolsó utáni évben úgy döntöttem hogy jó lenne szerencsét próbálni

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Holland szakmai gyakorlat Varga Fanni

Holland szakmai gyakorlat Varga Fanni Holland szakmai gyakorlat Varga Fanni Soha nem gondoltam volna, hogy valaha adódik egy ilyen lehetőség az életemben. Tavaly, tanév végén lehetett pályázni.belevágtam. Elküldtem az önéletrajzomat és a motivációs

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban?

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? A Jövô diákja Felkelni nehéz dolog, fél hét elôtt sosem sikerül. Az indulásig hátra lévô fél óra arra ugyan elég volna, hogy magamra rángassak valamit, aztán

Részletesebben

Egy hónap Hollandiában. Nagy Nikolett Fogászati asszisztens

Egy hónap Hollandiában. Nagy Nikolett Fogászati asszisztens Egy hónap Hollandiában Nagy Nikolett Fogászati asszisztens A kezdetek Úgy érzem, duplán is szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült kijutnom Hollandiába.Egyrészt, mert hatalmas élményt jelentett számomra

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Készítette: Szegedi-Vargha Emese 2014/2015 1.félév

Készítette: Szegedi-Vargha Emese 2014/2015 1.félév Porto-Portugália Készítette: Szegedi-Vargha Emese 2014/2015 1.félév 1 Porto Hogy miért Porto? Mikor 1,5 évvel ezelőtt kitaláltam, hogy Erasmusra szeretnék menni, egy dolog lebegett a szemem előtt, mégpedig

Részletesebben

FINNORSZÁG - JYVÄSKYLÄ ITPRO @ JAMK 2013 / 2014 SZABÓ FLÓRIÁN ÁKOS

FINNORSZÁG - JYVÄSKYLÄ ITPRO @ JAMK 2013 / 2014 SZABÓ FLÓRIÁN ÁKOS ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ FINNORSZÁG - JYVÄSKYLÄ ITPRO @ JAMK 2013 / 2014 SZABÓ FLÓRIÁN ÁKOS KÜLFÖLDI INTÉZMÉNY: JAMK University of Applied Sciences PROGRAM: ITPRO képzés CampusHungary és Erasmus ösztöndíjjal IDŐSZAK:

Részletesebben

1. Alapadatok. 2. MI van a dobozban?

1. Alapadatok. 2. MI van a dobozban? Ez a kis járgány egyike a legrégebbi készleteimnek, így elég nehéz lesz tesztet írni róla, elvégre már igencsak a szívemhez nőtt. Azért igyekszem majd egy objektívnek nem nevezhető, de átlátható kritikát

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Erasmus beszámoló. Rivnyák Zoltán

Erasmus beszámoló. Rivnyák Zoltán Erasmus beszámoló Rivnyák Zoltán Már évekkel ezelőtt megfordult a fejemben, hogy jó lenne részt venni egy ilyen Erasmus programon. Új embereket megismerni, kapcsolatokat szerezni, nyelvet tanulni és plusz

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Ők ugyanis a sérült gyerekük mellett óvodát működtetnek szintén sérült gyerekek részére.

Ők ugyanis a sérült gyerekük mellett óvodát működtetnek szintén sérült gyerekek részére. Idegesített, hogy nem tudják diagnosztizálni. Hát az orvostudomány nem tud semmit?" Egy család, amelynek tagjai megszakadnak a munkában, elviselik az elviselhetetlent, küzdenek a fogyatékkal, és közben

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben

Világjátékok 2009 - Tajvan, a magyar sikersziget. Világjátékok 2009 - Tajvan, a magyar sikersziget. The World Games 2009. The World Games 2009

Világjátékok 2009 - Tajvan, a magyar sikersziget. Világjátékok 2009 - Tajvan, a magyar sikersziget. The World Games 2009. The World Games 2009 96 97 98 99 100 SKAohsiung: A BAJNOK ÚTJA,,Hatéves voltam, amikor édesapám ismerôse révén elmehettem egy karateedzésre. Ahogy beléptem, iszonyú hangzavar, kiabálás, egymással harcoló fehér ruhás emberek

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

A HECSEDLI MEG A POSTÁS

A HECSEDLI MEG A POSTÁS SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel

Részletesebben

Tánczos Vivien : ERASMUS ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ LEIPZIG HOCHSCHULE FÜR TECHNIK, WIRTSCHAFT UND KULTUR 2015 tavaszi szemeszter

Tánczos Vivien : ERASMUS ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ LEIPZIG HOCHSCHULE FÜR TECHNIK, WIRTSCHAFT UND KULTUR 2015 tavaszi szemeszter Tánczos Vivien : ERASMUS ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ LEIPZIG HOCHSCHULE FÜR TECHNIK, WIRTSCHAFT UND KULTUR 2015 tavaszi szemeszter 1 Tánczos Vivien vagyok, az Óbudai Egyetem környezetmérnök szakos hallgatója. Motivációm

Részletesebben

Esslingeni élménybeszámoló 2016/2. félév

Esslingeni élménybeszámoló 2016/2. félév Esslingeni élménybeszámoló 2016/2. félév Azért esett a választásom Esslingenre, mert több éve tanulom a német nyelvet és úgy éreztem, hogy csak német nyelvi környezetben tudok tovább fejlődni. Mielőtt

Részletesebben

Hollandia (2010. márc máj. 03.)

Hollandia (2010. márc máj. 03.) Hollandia (2010. márc.29-2010. máj. 03.) Az első napunk utazással telt. Hajnal ötkor találkoztunk és indultunk útnak. Este kilenc és tíz között érkeztünk és foglaltuk el a szállást. Cees, aki kinti dolgainkat

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Mi lesz veled. A Nyíregyháza környéki tanyavilág lakói hagyományosan

Mi lesz veled. A Nyíregyháza környéki tanyavilág lakói hagyományosan Mi lesz veled *» * A Nyíregyháza környéki tanyavilág lakói hagyományosan evangélikusok, a gyerekek közül sokan most is a városi evangélikus iskolákba járnak. A fiatalok viszont már a közeli megyeszékhelyen

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Bidó Zoltán. Kokkola, Finnország

Bidó Zoltán. Kokkola, Finnország Bidó Zoltán Kokkola, Finnország Central Ostrobothnia University Of Applied Sciences 2009. szeptember 2009. december A kiutazás: Mivel én részt vettem Vaasaban egy EILC tanfolyamon, ezért én onnan utaztam

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a Szardínia Szicília 2012. március 28-tól április 5-ig Készített: Varga Orsolya 13. a 1.nap: Már hetek óta várt utazás végre kezdetét vette. Mindenki izgatottan várta a repülő utat, a fogadó családját, az

Részletesebben

Pesti krimi a védői oldalról

Pesti krimi a védői oldalról Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 7

MagyarOK 1.: munkalapok 7 1. Dénes napirendje 6.30 6.35 Fél hétkor Dénes felkel. Hat óra harmincöt perckor már a fürdőszobában van. (Hideg vízzel zuhanyozik.) 7.00 Hét órakor Dénes kimegy a konyhába, és leül reggelizni. / Hét órakor

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

München 2009 tavaszi félév

München 2009 tavaszi félév München 2009 tavaszi félév Keszthelyi Csaba vagyok, III. éves Energetikás hallgató. 2009 tavaszi félévét Münchenben, Németországban töltöttem Erasmusos diákként a Hochschule München főiskolán. A kint töltött

Részletesebben

OCC helyet BHC? Avagy Blue Home Copper:-)) Avagy egy YAMAHA MINT másképp, újragondolva:-))

OCC helyet BHC? Avagy Blue Home Copper:-)) Avagy egy YAMAHA MINT másképp, újragondolva:-)) OCC helyet BHC? Avagy Blue Home Copper:-)) Avagy egy YAMAHA MINT másképp, újragondolva:-)) A történet tavaly ősszel indult. Eladtam ugye a kis Yamaha MINT-emet öcsémnek, és a helyére került 2db Aprilia

Részletesebben

Erasmusos utazásom Isztambulban

Erasmusos utazásom Isztambulban Erasmusos utazásom Isztambulban A hatodik Egyetemi félévemet az Istanbul Şehir Egyetemen töltöm Erasmus program keretein belül. Isztambul a legnépesebb város Törökországban a maga 15 millió hivatalosan

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

Az egyetemi főépület, Münster - saját fénykép

Az egyetemi főépület, Münster - saját fénykép Az augusztust és szeptember első két hetét töltöttem otthon. Szeptember 16.-án utaztam a németországi Münsterbe. A szálláskeresés itt már nehezebb, a mi felelősségünk, nem kapunk benne túl sok segítséget.

Részletesebben

Robert Antoni. Bezárt szabadság. 31 nap az USA bevándorlási börtönében

Robert Antoni. Bezárt szabadság. 31 nap az USA bevándorlási börtönében Robert Antoni Bezárt szabadság 31 nap az USA bevándorlási börtönében 3 4 A könyv igaz, megtörtént események alapján íródott. A könyvben említett egyes személyek nevét megváltoztattam, hogy ezzel is védjem

Részletesebben

DOMSZKY ZOLTÁN. 69 nap alatt Magyarország körül

DOMSZKY ZOLTÁN. 69 nap alatt Magyarország körül DOMSZKY ZOLTÁN 69 nap alatt Magyarország körül Előzmények Sajnos nem olyan régtől túrázom talán úgy 10 éve kezdtem, de nagyon megszerettem, és belekóstoltam a teljesítménytúrázás műfajába is. Nagyon lelkes

Részletesebben

Erasmus élménybeszámoló University of West Bohemia

Erasmus élménybeszámoló University of West Bohemia Erasmus élménybeszámoló University of West Bohemia Rick Mónika Kereskedelem és marketing alapszak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar A 2018/2019 tanév őszi félévét a pilseni University of West

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Nyári gyakorlat a Fachhochschule OOW Nemzetközi Képzési Ügyek Központjában, az AKA-n

Nyári gyakorlat a Fachhochschule OOW Nemzetközi Képzési Ügyek Központjában, az AKA-n Nyári gyakorlat a Fachhochschule OOW Nemzetközi Képzési Ügyek Központjában, az AKA-n Előkészületek 2008. február 29-én jöttem Németországba, Wilhelmshaven-be a kötelező gyakorlatom eltöltésére, mely 3

Részletesebben

A Baross az Erasmus+ programjában

A Baross az Erasmus+ programjában A Baross az Erasmus+ programjában Mi is az Erasmus+ és hogyan kötődik az iskolánkhoz? Az Erasmus+ program az Európai Unió 2014-2020 között futó oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja. Iskolánk

Részletesebben

Beszámoló. Leonardo Projekt címe: A PART 147 alkalmazása a repülőgépszerelők és repülőgép-műszerészek alapképzésében.

Beszámoló. Leonardo Projekt címe: A PART 147 alkalmazása a repülőgépszerelők és repülőgép-műszerészek alapképzésében. Beszámoló Leonardo Projekt címe: A PART 147 alkalmazása a repülőgépszerelők és repülőgép-műszerészek alapképzésében. A külföldi képzés lehetőségét az iskolában, egy pályázat útján nyertem el három társammal

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba

Részletesebben

Beszámoló. 3 hetes szakmai képzés Drezda, 2013. 08. 11-08. 31. Készítette: Vass Vivien

Beszámoló. 3 hetes szakmai képzés Drezda, 2013. 08. 11-08. 31. Készítette: Vass Vivien Beszámoló 3 hetes szakmai képzés Drezda, 2013. 08. 11-08. 31. Készítette: Vass Vivien 1. nap (aug. 11.) Vasárnap hajnalban, 4:15-kor gyülekeztünk az iskola előtt. Amikor az iskolához értünk már majdnem

Részletesebben

Pár szóban a novella létrejöttéről:

Pár szóban a novella létrejöttéről: Pár szóban a novella létrejöttéről: A Heléné Cixous-pályázatot a Feldmár Intézet Nők Iskolája alapította. A pályázat feltételeit Feldmár András fogalmazta meg...a nyertes pályázatoktól őszinte, magas színvonalú,

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

Varga Péter színes fotója a Képtár mellékletben

Varga Péter színes fotója a Képtár mellékletben Varga Péter: Skandinávium Varga Péter színes fotója a Képtár mellékletben Rügyek 3253 Varga Péter Ah, fehér ember Bárcsak elég vér lenne a pucámban, s lefotóznám! Egy börtönszerű, szürke, magas kerítéssel

Részletesebben

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel

Részletesebben

Rodosz, Gennadi Írta: Horváth Vanessa 2016.

Rodosz, Gennadi Írta: Horváth Vanessa 2016. Rodosz, Gennadi 2016.07.18-2016.08.29 Írta: Horváth Vanessa 2016. Erasmus+ Gennadi 2016. június 18-án indultunk a Liszt Ferenc reptérről Rodoszra, hogy eltöltsünk ott 6 hét szakmai gyakorlatot. Későn délután

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP 4. Alsó tagozat PROGRAM TERV

EGÉSZSÉGNAP 4. Alsó tagozat PROGRAM TERV EGÉSZSÉGNAP 4. Alsó tagozat PROGRAM TERV Balatonszabadi, 2014. Szeptember 26. Pedagógiai célok Célunk, hogy a kialakított programokkal, játékainkkal gyermekeknek emlékezetes és vidám időtöltést, felhőtlen

Részletesebben

J e g y zőkönyv NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.)

J e g y zőkönyv NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.) NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2011. november 9-én, szerdán, 10 óra 07 perckor az Országház földszint 1. számú tanácstermében megtartott

Részletesebben

Rákosmaczkó kocsmatúra Budapest, 2015. január 9. Bevezető: Miután Pécsett túlságosan sok lehetőség nem maradt további túrákra, illetve mivel többen a csodálatos főfaluban (értsd Budapest) töltjük napjainkat,

Részletesebben

Hector közelebb jut a boldogsághoz

Hector közelebb jut a boldogsághoz Hector közelebb jut a boldogsághoz Édouard a vacsora végeztével nagyon elégedettnek tûnt, de nem érte be ennyivel, ragaszkodott hozzá, hogy átmenjenek még egy másik helyre. Azt akarom, hogy megismerd Kínát!

Részletesebben

Erasmus beszámoló Kréta, Chania

Erasmus beszámoló Kréta, Chania Erasmus beszámoló Kréta, Chania 2016.02.14-2016.06.15. Pár évvel előttünk az egyik barátom volt itt Erasmuson az iskolából, neki nagyon tetszett a hely és ő ajánlotta nekünk, hogy menjünk ide, valamint

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

Juhász Bence. A nagy litikamu

Juhász Bence. A nagy litikamu Juhász Bence A nagy P litikamu Parlamentből a Parlamentbe Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Köszönöm Elnök úr, Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Ház. Amint az előző felszólalásomban is ismertettem

Részletesebben

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1.

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1. FARKAS KATALIN Félvér Tigris Derna krónikák 1. 1. Meglepetés A mai napom is ugyanúgy kezdődött, mint minden hétköznapom. Kicsit morcosan keltem fel, unottan ettem meg a reggelit, lassan öltöztem fel és

Részletesebben

2002. október 12. 2002. október 26.

2002. október 12. 2002. október 26. Különben ismét Berlinben, most tíz hónapig, mint a Wissenschaftskolleg zu Berlin egyik fellow ja. A múlt szerdán két óra hosszat olvastam föl a Kamrá ban a Felszámolásból. Különös élmény volt, biztonságos,

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

AZ INFRASTRUKTÚRA AZ ÚJ KIHÍVÁS: ERASMUS SZAKMAI GYAKORLAT LONDONBAN (2013)

AZ INFRASTRUKTÚRA AZ ÚJ KIHÍVÁS: ERASMUS SZAKMAI GYAKORLAT LONDONBAN (2013) AZ ÚJ KIHÍVÁS: ERASMUS SZAKMAI GYAKORLAT LONDONBAN (2013) Még szeptemberben történt, hogy az egyetemen meghirdettek egy PHP feljesztő gyakornoki állást Londonban. Ezt a pozíciót egyébként már több ízben

Részletesebben

Fogaras 2013, csak röviden:

Fogaras 2013, csak röviden: Fogaras 2013, csak röviden: Egy gyors kört tettünk a Fogarasokba a hétvégén (megtoldva kicsit). Meghívott voltam egy helyi csapat túrájára. Vegyes csapat, van minden, Vara,GS, TDM meg HD több is.. gondoltam

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

Beszámoló. Szakmai gyakorlatról. Lengyelország május. Készítette: Nedreu Flórián

Beszámoló. Szakmai gyakorlatról. Lengyelország május. Készítette: Nedreu Flórián Beszámoló Szakmai gyakorlatról Lengyelország 2018. május Készítette: Nedreu Flórián Első hét Reggel 5-kor indultam Kétegyházáról, nagyon szép tájakon vezetett az utunk. Az első megálló egy benzinkútnál

Részletesebben

EILC Beszámoló. Vaasa, Finnország

EILC Beszámoló. Vaasa, Finnország EILC Beszámoló Vaasa Finnország 2013.08.05. 2013.08.23. Név: Nagy János Küldő intézmény: Óbudai Egyetem KVK EILC kurzus helye: Vaasa, Finnország EILC kurzust szervező intézmény: University of Vaasa Kurzus

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Munkanapló Tampere, Finnország, 2012. április 21 május 11. Írta: Maróti László

Munkanapló Tampere, Finnország, 2012. április 21 május 11. Írta: Maróti László 2012. április 21. Szombat Munkanapló Tampere, Finnország, 2012. április 21 május 11. Írta: Maróti László 10:00-kor találkoztuk a többiekkel Ferihegyen, a 2B terminálon. Az utunk zökkenőmentesnek ígérkezett

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

Tábori hírmondó 2012. Személyes hangvételű beszámoló napról-napra...

Tábori hírmondó 2012. Személyes hangvételű beszámoló napról-napra... Tábori hírmondó 2012 Személyes hangvételű beszámoló napról-napra... Hétfő: Reggeli után megalakultak a csapatok; a Sárkányok, a Sárkányölők, a Lelkesek és a JC csapat. Komoly szabályok vannak, pontokat

Részletesebben

Ősi családi kör 2012

Ősi családi kör 2012 Ősi családi kör 2012 Egy ősember(őe) és egy ősasszony(őa) ülnek a tűz mellett és rágcsálnak egy-egy cupákot. ŐA: Jenő te nem fázol? Olyan huzatos ez a barlang. ŐE: Ne morogj! Örülj, hogy fedél van a fejed

Részletesebben