Készült: Szentes Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, márciusában

Átírás

1 Készült: Szentes Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, márciusában

2 Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata évi gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségének a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelő tartalommal és határidőben folyamatosan eleget tett. A Magyar Államkincstár által előírtak figyelembe vételével teljesítette a éves beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettségét és azzal összhangban, a könyvelési adatokra alapozva készült el a zárszámadási rendelet tervezet és a mellékletét képező számszaki adatokat tartalmazó előterjesztés is, ami a jóváhagyott költségvetési rendelet és a mellékleteiben részletezett előirányzatokhoz viszonyított teljesítést, valamint a beszámolási időszak gazdálkodásának tapasztalatait összegezi, melyről az alábbiak szerint számolok be: Általános értékelés Az általános gazdasági környezet változása, a feltételek szigorodása és a lehetőségek szűkülése az önkormányzat gazdálkodását egész évben érintette. A folyamatos változások feltételrendszerének való megfelelés hatása a teljesítést mutató számszaki adatokban érzékelhetők. A gazdálkodást alátámasztó adatok összehasonlításnál, illetve az elemzéseknél azonban - a takarékossági intézkedések mellett - feltétlenül figyelembe kell venni az évek közötti feladatátrendezések, a mutatószám változások, továbbá a szakmai jogszabály módosulások hatását is. Megalapozott következtetések csupán a számadatok összehasonlításával nem minden területen vonhatók le. Az adatok azt mutatják, hogy a évi költségvetés tervezésekor érvényesültek a takarékos gazdálkodásra vonatkozó elvek, az ellátotti létszám alapján a feladatfinanszírozás. A korrekciókat is figyelembe véve megállapítható, hogy a terv megalapozott volt, az évközi előirányzat módosítások többnyire az eredeti előirányzatként nem tervezhető, a központi költségvetésből az év folyamán elszámolásoktól függő kiutalásokhoz kapcsolódtak. A évi költségvetés szűkös kereteket szabott a működési körbe tartozó feladatok végrehajtásához, a fejlesztések tekintetében pedig továbbra is érvényesült az eltervezett célokhoz igazodó pályázati források maximális kihasználása. A korábbi évek intézkedéseinek hatására a működési forráshiány fokozatosan csökkent, ez azonban nem jelentette a gazdálkodási fegyelem lazulását, mivel az év során meghozott központi intézkedések miatt még inkább szükség volt a gazdálkodás és a szakmai feladatellátás minden területét érintő, megtakarításokat eredményező intézkedések időben történő meghozatalára. A költségvetés működési forráshiányát a tett intézkedések, a szigorú követelmények betartásának állandó kontrollja eredményeként sikerült kigazdálkodni, viszont a zavartalan működés, a pályázati források megelőlegezése, a feladatok tervezettnek megfelelő végrehajtása - a folyamatos likviditást biztosító - az engedélyezett teljes hitelkeret igénybevételével volt csak elérhető. Az évközi likviditási gondok - a bevételek és a kiadások teljesítésének eltérő üteme miatt - időszakonként eltérően, de folyamatosan jelentkeztek, amit következetes és szigorú gazdálkodással, időnként konfliktusok felvállalásával lehetett kezelni.

3 2 A beszámolási időszakban folyószámlahitel igénybevételével a vállalt fizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítése, a működőképesség megtartása, a tervezett fejlesztési feladatok végrehajtása, a fizetőképesség megőrzése a nehézségek ellenére biztosított volt. Mindezeken túl a behatárolt költségvetési keretek és a feladatellátási kötelezettség teljesítése közötti feszültség az év folyamán folyamatosan érzékelhető volt. A működési költségvetés tervezett előirányzatai szűkösek voltak, ami elengedhetetlenné tette a szakmai feladatok végrehajtása folyamatában az ésszerűen takarékos megoldások keresését, a pénzügyi keretek betartása érdekében a lehetőségek és az igények összehangolását, melynek eredményeként a feladatellátás zökkenőmentes volt, a költségvetési előirányzatok a szakmai munka alapvető feltételeit minden területen biztosították. Az intézmények - a Sportközpont kivételével - a jóváhagyott költségvetési kereteken belül gazdálkodtak. A feltétlenül indokolt kiadások teljesítésén túl kötelezettség vállalására nem került sor. A működőképesség megőrzésére való törekvés feltételezte a mértéktartó és a vállalható kötelezettségek korlátainak minden körülmények között való betartását. A forrás lehetőségek szűkülése, a gazdasági környezet lényeges változása miatt a évi költségvetés nem számolhatott kitörési pontokkal, de a szakmai feladatok ellátását lényegesen korlátozó megvonások, létszám leépítések, átszervezések sem érintették az önkormányzati feladatokat ellátó intézményeket. A korábbi években végrehajtott feladat- és intézményszerkezet átalakítás, a szigorú és következetes takarékos gazdálkodás eredményessége évben minden területen érzékelhető volt. Annak ellenére, hogy a válság hatása és a csökkenő források együttes következményeként kevesebb költségvetési támogatással kellett a feladatokat megoldani a működésben bizonytalanság nem volt érzékelhető, a feladatellátás folyamatosságát az ellátási színvonal megőrzését sikerült biztosítani. A nehéz gazdasági helyzet által meghatározott lehetőségek szűkülése mellett kiemelkedő jelentőségű eredmény, hogy a működési költségvetés egyensúlyát tartani tudtuk, az év végére a tervezett hiányt kigazdálkodtuk és mindezen túl a költségvetésben szabad pénzmaradvány is képződött. A tervezett fejlesztési, felhalmozási, felújítási feladatok megvalósítása - a sajátos finanszírozási körülményeket is figyelembe véve (pályázati támogatások változó ütemű teljesítése, saját források behatárolt mértéke) - folyamatos, az elhatározott döntések végrehajtása kiemelt feladat volt. A beszámolási időszak gazdálkodását befolyásoló minden körülményt figyelembe véve felelős döntésekkel és gazdálkodással a kitűzött célokat sikerült elérni. A kitartó munka a működési költségvetés forráshiányának megszüntetését, az egyensúly megteremtését eredményezte, a fejlesztési feladatok tekintetében pedig a megkezdett beruházások befejeződtek, a nyertes pályázatokhoz kapcsolódó feladatok végrehajtása folyamatos volt, a hosszabb távú elképzelések megvalósítása az EU-s pályázatok kihasználásával, a támogatások igénybevételével a jóváhagyott ütem szerint haladt. A vállalt kötelezettségek teljesítése, az általánosan felmerülő feladatokhoz a források biztosítása, a pályázatokhoz szükséges feltételek megteremtése (műszaki tervezés, engedélyes tervek stb.) kiemelt feladat volt.

4 3 A költségvetésben megfogalmazott célok elérésében meghatározó jelentőséget kapott a pénzügyi feltételek feladatoldalról megközelítő finanszírozás módszerének érvényesítése. Az év folyamán a költségvetést érintő jogszabályi változások, feladat módosulások, kötelezettségek teljesítése, a külső tényezők költségvetést érintő hatásainak kezelése nehéz feladat volt. A rendkívül behatárolt költségvetési források nem tették lehetővé az igények kontroll nélküli kielégítését, a működési szükségletek és a szakmai szempontból elvárt igények maradéktalan teljesítését, a város fejlődését szolgáló fejlesztések teljes körű megvalósítását. Minden területen számolni kellett azzal, hogy az igényekhez, az elvárásokhoz képest a költségvetés lényegesen kisebb mozgásteret tartalmaz, ezért a végrehajtás során a prioritások érvényesítése nagyobb hangsúlyt kapott, ami azt eredményezte, hogy a költségvetés biztosítani tudta az alapfeladatok ellátásához mértéktartóan szükséges forrásokat. A költségvetésben megfogalmazott fejlesztési elképzelések megvalósíthatóságát a pályázati kiírásokban megjelenő feltételek, az eredményesség, a támogatási ütem befolyásolta. A terv a hosszabb távú elképzelések feladatait vette figyelembe és a legoptimálisabb végrehajtással számolt, a saját erőt hitel forrás igénybevételével biztosította. A változó körülmények, a külső források alakulása a tervet befolyásolta, ezért ezen feltételek módosulásához igazodóan a végrehajtás, illetve saját erőt kiegészítő hitel forrás igénybevétele is folyamatosan változott. BEVÉTELEK RÉSZLETEZÉSE évben az önkormányzat a feladatok ellátásához alapvetően helyi bevételekkel (működési bevételek, helyi adók, felhalmozási és tőkejellegű bevételek), az állami költségvetésből származó hozzájárulásokkal (SZJA bevételek, normatív támogatások, a tervezett feladatokkal összefüggő külső forrásokkal (támogatásértékű bevételek, átvett pénzeszközök, stb.) számolhatott. Az összes költségvetési bevétel alakulását az 1., a működési célú bevételek teljesítését az 1/b., a fejlesztési bevételek alakulását az 1/c. számú melléklet részletesen tartalmazza. Az önkormányzati szintű bevételek tekintetében megmutatkozó viszonylagos alacsony teljesítés a fejlesztési feladatok finanszírozásához tervezett támogatások, a pályázatok ütemében bekövetkezett módosulás miatti elmaradásnak, illetve a pályázatok benyújtásával, elbírásával összefüggő, a következő évre történő átütemezés következménye. A működési költségvetésben tervezett bevételek teljesítése a várakozásnak megfelelő, az eredeti előirányzathoz viszonyítottan realizált eft bevételi többlet nagy része a támogatások között megjelenő szociális feladatokhoz év közben igénybe vehető központosított források kiutalásával hozható összefüggésbe.

5 4 Az önkormányzati egységes pénzalap bevételeinek összetétele, változása a teljesítési adatok alapján adatok eft-ban Megnevezés év év év index (%) teljesítés (eft) 2009./ /2008. Működési bevételek ,46 104,67 Sajátos működési bevételek ,12 100,64 Költségvetési támogatások ,47 82,11 Felhalm. és tőkejell. bev ,88 113,59 Átvett pénze.,támog ért.bev ,93 168,03 Kölcsönök visszatérülése ,53 26,80 Hitelek ,70 8,86 Pénzmaradvány ,32 869,53 Korrekciós tételek , ,52 Összesen: ,56 112,97 Az egyes bevételi jogcímek tekintetében az év folyamán az önkormányzat mozgástere eltérő volt, míg a működési bevételek, illetve a sajátos működési bevételek mértéke helyi döntéssel befolyásolható, úgy a támogatások és az egyéb források megállapítására az önkormányzatnak alig, illetve nincs ráhatása. ezer Ft-ban évi 2008 évi évi Változás %-a Megnevezés teljesítés működés fejlesztés működés fejlesztés működés fejlesztés működés fejlesztés 2009./ 2009./ 2009./ 2009./ Helyi bevételek ,33 144,32 150,87 89,28 Állami hozzájárulás ,23 100,40 16,56 27,70 Egyéb külső forrás ,08 127,92 94,33 286,19 Hitel ,00 105,70 12,04 Összesen: ,70 111,60 64,08 47,87 Az önkormányzati saját bevételek feladatonkénti megoszlása mutatja, hogy a működési célú bevételek dinamikusan, a fejlesztési célokat szolgáló források mérsékelten növekedtek. A működéshez igénybe vehető állami hozzájárulás mértékének változása a mutatószámok módosulását tükrözi, a külső forrásokból származó bevételek nagyságát többségében pedig a pályázati lehetőségek, illetve azok sikeressége határozta meg. A helyi bevételek között (a zárszámadási rendelet 1. számú mellékletében részletezés alapján) az önkormányzat - intézményi működési bevételekkel, - a helyi adókkal, a helyi adókhoz kapcsolódó bírságokkal, - sajátos működési bevételekkel, - felhalmozási és tőke jellegű bevételekkel,

6 5 - kölcsön visszafizetésekből származó bevételekkel, - az előző évi pénzmaradvánnyal gazdálkodhatott. Az állami hozzájárulások tartalma elosztási módja, igénybe vételének, továbbá elszámolásának feltételei évben nem változtak, mutatószámokhoz, illetve a ténylegesen ellátott feladatokhoz kapcsolódó normatív támogatások és hozzájárulások mértékében figyelhető meg módosulás. Az egyéb, külső források pályázatokhoz kapcsolódtak, a változás a pályázatok eredményességének, a megpályázott feladatok volumenének a következménye. Amennyiben az önkormányzati feladatok ellátásához rendelkezésre álló bevételek nem fedezik a felmerülő kiadásokat, úgy az egyensúlyt hitel forrás figyelembe vételével kell megteremteni, melynek a pénzforgalomban is és az állományt növelő tényezőként megjelenő összege változó, leginkább a gazdálkodás illetve a döntések függvénye. I. Működési bevételek teljesítése (1. sz. melléklet szerinti sorrendben) I./a Az intézményi működési bevételek között az intézmények alaptevékenységéhez kapcsolódó bevételek nagy része az étkezési térítési díjakat, az egyéb bevételek az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásokért fizetett díjakat tartalmazzák. A működési bevételek tervezett összegének növekedésében a szolgáltatások bővülése, illetve a kedvezmények beszámításának érvényesítése mutatkozik meg mindazon túl, hogy egyes területeken ahol a térítési díjak a jövedelem szerint állapíthatók meg az önkormányzati támogatásban jelenik meg elkülönítetten az ellátottak helyett kifizetett díj összege. A beszedett bevételek összege eft-tal haladja meg az eredeti előirányzatot, ami az időlegesen szabad pénzeszközök kamatai, az egyes szolgáltatások eltérő igénybe vételének növekedése, illetve az adóbevételek, visszaigénylések változásának a következménye. A módosított előirányzat és teljesítés közötti különbség - azaz a bevételi kiesés - leginkább az év utolsó negyedévében jelentkező kifizetések miatti likviditás biztosításával hozható összefüggésbe, ami azt jelentette, hogy a számítottakkal ellentétben a kiadások teljesítése miatt kevesebb szabad pénzeszköz kamatoztatására volt lehetőség, így a kamatbevételekből kiesés keletkezett. I./b Önkormányzatok sajátos működési bevételei Az Önkormányzati adóbevételeket együtt vizsgálva megállapítható, hogy azok három komponensből tevődnek össze. Legnagyobb részt a Képviselő-testület döntése alapján bevezetett helyi adók (építményadó, magánszemélyek kommunális adója, tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó), kisebb részt az átengedett központi adók és a legkisebb arányt az adókhoz kapcsolódó pótlék, bírság és díjbevételek képviselik. A évi költségvetésben tervezett önkormányzati adóbevételek tervezett előirányzatát tekintve 84,03%-a a helyi adókból, 14,71%-a átengedett központi adókból, míg a fennmaradó 1,26% az adókhoz kapcsolódó pótlék, bírság és díjbevételből származik.

7 évi önkormányzati adóelőirányzat összetétele Helyi adók 84,03% Átengedett központi adók 14,71% Adókhoz kapcsolódó pótlék, bírság, díj 1,26% Az önkormányzati adóhatóság által kezelt adók, pótlék, bírság és díjbevételek eredeti előirányzatának összege és évek között lineáris növekedést mutatott, majd a évi tervszámok számolva a pénzügyi és gazdasági válság vállalkozókat, illetve a lakosságot érintő kedvezőtlen hatásával csekély mértékben, de az előző évekhez viszonyítva összegszerűen alacsonyabb szinten kerültek megállapítására, ami azonban a bevétel megoszlási arányában jelentős változást nem eredményezett. A évek eredeti előirányzatának alakulását, illetve az egyes bevételi előirányzat csoportok megoszlási arányát az önkormányzati adóhatóság kezelésében lévő adókon belül az alábbiak szemléltetik. Az I-XII. havi önkormányzati adó előirányzat összetétele évenként eft-ban 2004.év 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év Helyi adók Átengedett központi adók Adóhoz kapcsolódó pótlék bírság, díj Összesen Az I-XII. havi önkormányzati adó előirányzat összetétele évenként %-ban 2004.év 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év Helyi adók 81,89% 81,58% 83,02% 82,66% 84,75% 84,03% Átengedett központi adók 16,89% 17,10% 15,54% 16,32% 14,25% 14,71% Adóhoz kapcsolódó pótlék 1,22% 1,32% 1,44% 1,02% 1,00% 1,26% bírság, díj Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% A évi adó bevételi terv teljesítési adatait vizsgálva megállapítható, hogy a tervezetthez képest összességében a lemaradás 3,08%, ami forint összegben eft-ot jelent. Legjelentősebb eft (7,21%) kiesés az önkormányzati adóhatóság kezelésében lévő átengedett központi adókban, azon belül a gépjárműadóban mutatkozik. A tervhez viszonyítottan a helyi adókon belül 2,57%-os ( eft) bevétel kiesés jelentkezik, míg az adókhoz kapcsolódó pótlék, bírság és talajterhelési díj bevételben eft bevételi többlet realizálódott.

8 7 Megnevezés évi eredeti előirányzat évi teljesítés eft Teljesítés % Teljesítés megoszlás % Helyi adók ,43% 84,48% Átengedett központi adók ,79% 14,08% Adóhoz kapcsolódó pótlék bírság, díj ,69% 1,44% Összesen ,92% 100,00% A évi önkormányzati adókból befolyt összeg megoszlása, illetve a közötti évek adóbevételek összetételének változása: 2009.évi teljesült önkormányzati adóbevétel megoszlása Az I-XII. havi önkormányzati adóbevétel összetétele évenként Eft-ban ( ) Átengedett központi adók 14,08% Helyi adók 84,48% Adóhoz kapcsolódó pótlék bírság, díj 1,44% év 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év Helyi adók Átengedett központi adók Adóhoz kapcsolódó pótlék bírság, díj Az I-XII. havi önkormányzati adóbevétel teljesítés összetétele évenként eft-ban 2004.év 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év Helyi adók Átengedett központi adók Adóhoz kapcsolódó pótlék, bírság, díj Összesen Az I-XII. havi önkormányzati adóbevétel teljesítés összetétele évenként %-ban 2004.év 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év Helyi adók 81,07% 80,81% 83,02% 82,84% 84,18% 84,48% Átengedett központi adók 17,10% 17,58% 15,92% 15,95% 14,52% 14,08% Adóhoz kapcsolódó 1,83% 1,61% 1,06% 1,21% 1,3% 1,44% pótlék, bírság, díj Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

9 8 A éveket összehasonlítva megállapítható, hogy a teljesítés összetétele arányaiban évről - évre közel azonos. Az előirányzat teljesítés évtől kezdődően csökkenő, melynek oka elsősorban a gazdasági pénzügyi válságból következő gazdasági teljesítménymérséklődés, melynek egyenes folyománya a realizálható adóbevétel csökkenése is. Az önkormányzati adók eredeti előirányzata és I-XII. havi teljesítése Eft-ban ( ) Év Eredeti terv Tény Teljesítés Az önkormányzati adók eredeti előirányzata és I-XII. havi teljesítése Eft-ban ( ) ,98% ,25% ,93% ,08% ,23% ,92% Eredeti terv Tény - Helyi adókból származó bevételek alakulása évi évi évi ezer Ft-ban Változás %-a Megnevezés teljesítés teljesítés teljesítés 2009./ /2008. Építményadó ,95 99,68 Magánszemélyek kommunális adója ,24 98,81 Idegenforgalmi adó ,41 100,97 Helyi iparűzési adó ,67 95,43 Összesen ,84 95,96 Építményadóban évben az adómértéke változatlanul 400 Ft/m 2 volt. 775 adózó 1704 db adóköteles, vállalkozási célt szolgáló helyisége szerepelt az adóhatósági nyilvántartásban. Az eredeti előirányzatként meghatározott eft-al szemben eft folyt be, ami 98,57%-os teljesítés jelent. Az adóalanyok 41,55%-a (322 fő) jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, míg 58,45%- a (453 fő) magánszemély. Az adótárgyak összetétele építményadóban adóalanyok szerint 2009.évben Magán személy 58,45% Jogi személy 41,55%

10 9 Az adózói kört a kivetett adó szempontjából vizsgálva az adóteher 89,18%-a jogi személyeket 10,81%-a magánszemélyeket érint. Az adótárgyak összetétele építményadóban kivetés szerint magánszemély 10,81% jogi személy 89,19% Az adónemben jelentős összegű eft - hátralék halmozódott fel, melyből a múlt évi hátralék összege eft, eft tárgyévi tartozásból ered. Az összes hátralék 95.98%-a ( eft) jogi személyeket, 4,02%-a (1.616 eft) magánszemélyeket terhel. Behajtási eljárás keretében viszonylag kis összegű tartozás rendeződött eft összegre összesen 97 esetben azonnal inkasszó kiadására került sor, ennek ellenére a megtérült összeg igen alacsony, mindösszesen eft. Felszámolási eljárás alatt álló társaságok tartozásaira behajtási cselekmény nem kezdeményezhető. 6 magánszemély hátraléka 4% Működő jogiszemélyek hátraléka 23% jogi személy végelszámolás alatt 38,83% jogiszemély felszámolás alatt 33,82% A jogi személyek hátralékából a felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló társaságok tartozása eft, az adónemben fennálló összes kintlévőség 75,62%-a. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy az évekig elhúzódó felszámolási eljárások ellenére, a felszámolás alatt álló társaságok esetében a bejelentett hitelezői igényekre megtérülés nem várható. A végelszámolás alatt álló társaságok esetében a jelentős összegű hátralékkal rendelkező társaságok végelszámolása többnyire átfordul felszámolási eljárásba, mert a társaság vagyona nem fedezi a bejelentett hitelezői igényeket, így a végelszámolás alatt álló társaságok esetében is kicsi a megtérülés valószínűsége. Magánszemélyek kommunális adójában évben emelés nem volt, belterületen 5000,-Ft/adótárgy, külterületen 3500,-Ft/adótárgy az adó mértéke. Az adó tárgya a magánszemély tulajdonában (bérleményében) lévő lakás, telek, bérleti jog, külterületi

11 10 ingatlan. Az adó alanya - fő szabályként - tulajdoni hányada arányában köteles az adót megfizetni. Az adónemben tervezett bevétel 96,49%-a került befizetésre adózó db adótárgya (tulajdon része) szerepel az adóhatóság nyilvántartásában. Ebből db belterületi lakás, 632 db külterületi lakás, 583 db belterületi beépítetlen terület, hétvégi ház 549 db és egyéb adótárgy 247 db. külteületi lakás 4,08% telek 3,76% belterületi lakás 87,03% hétvégi ház 3,54% egyéb 1,59% A fennálló hátralék eft, ebből múlt évi eft, a tárgyévi hátralék eft-ot tesz ki. A bevétel teljesítése érdekében 159 db azonnali inkasszó (761 eft összegben) és 698 db letiltás (2.797 eft összegben) került kiadásra. Azonnali inkasszóra mindösszesen 218 eft folyt be, a letiltások jelentős része eredményes volt, azonban a hátralék az előző évhez képeset így is eft-fal növekedett, melynek beszedése a következő év feladata. Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóban 19 szálláshelyadó (9 jogi személy 10 magánszemély) fizet be az önkormányzati adóhatósághoz tartózkodás utáni idegenforgalmi adót. Az adó mértéke évben vendégéjszakánként és vendégenként 200,-Ft volt. A magánszálláshelyek után fizetett adó eft-ot, jogi személyek e jogcímen történő befizetéseiből eft bevétele származott az önkormányzatnak, így összességében a tervezett bevétel teljesítése 101,2%-nak felel meg. Helyi iparűzési adóban az adó mértéke - mint az önkormányzatok többségénél - megegyezik a törvényben felső határként meghatározott 2%-kal. Az adóhatóság évi nyilvántartásában 3455 vállalkozó, illetve vállalkozás szerepelt, melyből jogi személy 1346, magánszemély 2109 fő volt. A teljes adózói létszámból 2053 érte el az adóköteles 2,5 millió forintos árbevételi határt, 1402 pedig alatta maradt. A mentesek 22,50%-a magánszemély, 52,06%-a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet volt. adómentes adóköteles Magánszemély Jogi személy

12 11 Az önkormányzat helyi iparűzési adóbevételének legjelentősebb hányadát évek óta néhány nagy vállalkozás adja. E társaságok gazdálkodásában, gazdasági környezetében bekövetkezett kedvezőtlen változások hatása az adóbevételekben is éreztette negatív hatását. Ezt példázza a évben kezdődött pénzpiaci válságot követő gazdasági recesszió, ami ezeknél a nagyvállalatoknál is fizetési nehézséget, likviditási problémát okozott és okoz jelenleg is. A válság hatása megmutatkozik a hazai gazdaság szinte minden területén, így településünkön is, úgy a feldolgozóiparban, mint a mezőgazdaságban, illetve a szállítmányozásban egyaránt. A bevétel teljesítése érdekében 429 esetben került sor azonnali inkasszó kiadására eft tartozásra, melyből eft teljesült, letiltás 21 alkalommal történt, összesen 770 eft hátralékra. Az önkéntes teljesítéssel, illetve behajtás eredményeként befolyt bevétel összesen eft, ami a tervezett előirányzat 97,34%-os teljesítésének felel meg. - Pótlékok bírságok A helyi adókhoz kapcsolódó pótlék és bírság bevétel eft-ra teljesült, ami eft-tal haladta meg a tervezett előirányzatot. A késedelmi pótlék és a bírság bevétel alakulása mindig az adófizetők befizetési és bevallási határidőkhöz való viszonyát tükrözi. A beszedhető összeg nagyságát ugyanakkor befolyásolja a behajtás eredményessége, illetve a behajtás eredményeként beérkező befizetések adónemek közötti teljesítési sorrendje is. Elődlegesen mindig a tőketartozások kiegyenlítése a cél, így a késedelmi pótlékok a behajtás legutolsó szakaszában utolsó, sokszor a következő adóévre áthúzódó késedelmi pótlékkal tovább nem növelt - tételként teljesülnek. A környezet-, természet,- műemlékvédelmi, építésügyi bírságok tervezett összege, - mivel a szabályszegések, és azok pénzügyi vonzata előre nem prognosztizálható - tapasztalati adatokra épült. Az év végéig ezeken jogcímeken összesen eft bevétel folyt be. Környezetvédelmi bírságot egy magánszemély és hat gazdálkodó fizetett, melyből az önkormányzatnak eft bevétele származott. Építésügyi bírság címén 586 eft bevétel realizálódott három gazdálkodó, illetve kilenc magánszemély tizenegy szabályszegéséhez kapcsolódóan. Az egyéb bírságok között a közterület-felügyelet által kezdeményezett szabálysértési birságból eft, egyéb szabálysértések miatt kiszabott bírságból eft bevétel származott. Talajterhelési díjat az az ingatlantulajdonos, illetve fogyasztó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá. A díjfizetés alapja a kiszámlázott vízmennyiség, csökkentve a mindenki számára igénybe vehető 10%-os mértékű locsolási kedvezménnyel, a vízvezeték meghibásodás miatt elfolyt víz és az elszállíttatott szennyvíz mennyiségével. A évben befolyt bevétel a évről benyújtott talajterhelési díj bevallásokban szereplő díjköteles vízfogyasztás alapján számított összeg, ami eft-ot tett ki, a tervezett előirányzat 110,81%-a.

13 12 - Átengedett központi adók Az önkormányzat a személyi jövedelemadó helyben maradó részt illetően az állandó lakhely szerinti adózók által évre bevallott, és az APEH által településekre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-ával számolhatott. A tervezett előirányzat kiutalása a nettó finanszírozás keretében, a vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett folyamatos volt. Az állami költségvetésről szóló törvény alapján a személyi jövedelemadó helyben maradó részét kiegészítő támogatás növelte, ami jövedelem-differenciálódás mérséklését szolgáló forrásként az iparűzési adóerő-képesség mértékének függvényében a településre kimutatott személyi jövedelemadó bevétel és az adóerőképesség alapján a január 1-jei lakosságszámra számítottan került megállapításra. Mivel az egy főre jutó összeg nem érte el a központilag meghatározott mértéket, az önkormányzat eft kiegészítéssel számolhatott. Év közben a változásokkal összhangban a folyamatos felülvizsgálat alapján az adatok eftra, az elszámolás kapcsán eft-ra módosultak. Ez azt jelenti, hogy a zárszámadási rendelettel jóváhagyásra kerülő normatív támogatások elszámolásához kapcsolódóan az önkormányzat részére 447 eft összegű támogatás kerül kiutalásra a központi költségvetésből (a számítás alapját a Kincstár részére megküldött adatokkal egyezően az 1/e. számú melléklet tartalmazza). Gépjárműadóban évben mérték változás nem volt, azonban az egyes járművek adómértéke - mivel az adónemben az adótárgyak háromféle adózási mód szerint csoportosítása került bevezetésre -módosult évtől a személygépkocsik és motorkerékpárok adómértékét a jármű gyártási éve és motorteljesítménye határozza meg. A gyártási évben és az azt követő három évben az adó mértéke 300Ft/kW, a gyártási évet követő 4-7. évben 260 Ft/kW, a évben 200 Ft/kW, a évben 160 Ft/Kw és a 16. évtől kezdődően 120 Ft/kW. A buszok és nyerges vontatók adóalapja az önsúly, melynek minden megkezdett 100 kg-ja 1200 Ft-tal adózik. A tehergépjárművek és pótkocsik esetében az adó alapja az önsúly + raksúly 50%-a, az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1200 Ft évben 8035 adózó db járműve szerepelt az adóhatóság nyilvántartásában. A járművek 14,12%-a (1671 db) jogi személyek tulajdonában, 85,88%-a (10164 db) magánszemélyek tulajdonában / üzembentartásában volt. Adóztatott gépjárművek megoszlása tulajdonos szerint jogi személy járműve 14,12% magánsze-mély járműve 85,88%

14 db jármű a gyártási év és teljesítmény (személygépkocsi és motorkerékpár), 2887 db jármű önsúly + raksúly 50%-a alapján (tehergépjárművek), és 146 db önsúly alapján (nyerges vontató és busz) került adóztatásra. Gépjárművek megoszlása adózási mód szerint Önsúly + raksúly 50%-a alapján 24,39% Teljesítmény alapján 74,37% önsúly alapján 1,24% Az éves kivetett adó 35,19%-a jogi személyeket, míg 64,81%-a magánszemélyeket terhel. Az adónemben jelentős összegű eft tartozás áll fenn, melyből a már lejárt esedékességű eft, ebből jogi személyeket terhel eft (74,98%), magánszemélyeket pedig eft (25,02%). A jogi személyek terhén fennálló lejárt esedékességű tartozásból felszámolás alatt álló társaságok hátraléka eft, melynek megtérülése bejelentett hitelezői igény ellenére sem valószínű. A hátralékok behajtása érdekében 521 db jövedelem letiltásra került sor eft összegben, a kiadott azonnali inkasszó száma 306 db volt eft összegben, illetve forgalomból kivonás kezdeményezésére került sor 162 esetben eft tartozás miatt. Gj.adóban fennálló hátralék megoszlása magánszemély hátraléka 25,02% jogi személy hátraléka felszámolás alatt 59,11% jogi személy hátraléka 15,87% A folyamatos behajtási cselekmények ellenére a gépjárműadóban realizált éves bevétel a tervezetthez, illetve az előző évben beszedett bevételhez viszonyítva alacsonyabb, ami egyértelműen a pénzügyi gazdasági válság vállalkozókra, gépjármű tulajdonosokra gyakorolt kedvezőtlen hatására vezethető vissza. A vállalkozások esetében elsősorban a teherfuvarozóknál okozott likviditási problémát az adó megfizetése. Termőföld bérbeadás utáni jövedelemadóból beszedhető összeg nem számottevő, évek óta a 100 eft-ot sem éri el, ezért e tételen a költségvetés bevétellel nem számolt. Az adózók többsége - élve a törvény biztosította adómentesség lehetőségével

15 14 földbérleti szerződését 5 évnél hosszabb időtartamra köti, így mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az adónem minimális bevétele azoktól az adózóktól származik, akiknek valamilyen oknál fogva nincs ilyen időtartamra szerződésük és így adófizetési kötelezettségük keletkezett. - Az egyéb sajátos bevételek Az önkormányzati ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bevételek (lakbérek, nem lakáscélú ingatlanok hasznosítása) Szentesi Városfejlesztő, Beruházó és Vagyonhasznosító Kft üzleti tervében részletezettek szerint kerültek megtervezésre. A megbízás alapján végzett tevékenység kapcsán a bevételek (bruttó) évben az alábbiak szerint alakultak: ezer Ft-ban Megnevezés Terv Tény % Lakbér ,40 Bérleti díj ,03 Egyéb ,14 Bontási bevétel 300 Bevételek összesen: ,78 A beszedett bevétel meghaladta a tervezettet, ami a több éve üresen álló ingatlanok időszakos bérbeadásának az eredménye (2.400 eft az OTP Bank által időszakosan használt, valamint a DM-Drogerie Markt Kft-nek eft-ért kiadott bérlemény). Ezekkel a bevételekkel a terv készítése során számolni nem lehetett éppúgy, mint a Vásárhelyi út 10. sz., és a Tóth J. u. 9/a. sz. alatti ingatlanok bontási anyagának értékesítéséből származó 300 eft összeggel. A lakbérhátralék évben eft-tal emelkedett, ami 26,2%-kal magasabb a év december 31-i eft hátralék összegénél. A mátraszentimrei üdülő bérbeadásából ,- Ft bevétel származott. Az év végi bérleti díj egyenleg Megnevezés Éven túli Éven belőli Túlfizetés Egyenleg hátralék hátralék Lakbér , , , ,- Bérleti díj , , , ,- Összesen , , , ,- Lakbér és bérleti díj hátralékok alakulása (adatok eft-ban) év év év Lakbér Éven túli hátralék Éven belőli hátralék

16 15 Hátralék összesen Bérleti díj Éven túli hátralék Éven belőli hátralék Hátralék összesen Mindösszesen: A hátralékok behajtására tett intézkedések folyamatosak. II. Támogatások A központi költségvetésből származó, a felhasználási kötöttség nélkül járó normatív hozzájárulások jogcímei és fajlagos összegei az állami költségvetésről szóló törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint kerültek beépítésre az önkormányzat évi költségvetésébe. Ezek a hozzájárulások az Önkormányzat adatszolgáltatásán alapultak, kiutalásuk havi rendszerességgel történt, az elszámolás rendszeres volt és szigorú szabályokhoz kötött. A jogszabályokban foglalt felülvizsgálati kötelezettségének az önkormányzat minden esetben, határidőben eleget tett évben több alkalommal sor került a MÁK részéről a normatív támogatás megalapozott igénybevételének, az alapdokumentációk és az elszámolások ellenőrzésére, melynek kapcsán lényegesnek mondható eltérések nem kerültek megállapításra. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy az intézmények által szakmai jellegű dokumentáció teljesített adatszolgáltatások valóságtartalmának, a dokumentáció meglétének belsőellenőrzésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A központosított előirányzatok között a költségvetésben eredeti előirányzatként tervezett tételek közül a kisebbségi önkormányzatok támogatásának kiutalása megtörtént. A Képviselő-testület jóváhagyásával, az évközi pótelőirányzatként megállapított, a Magyar Államkincstár által dokumentáltaknak megfelelően, a költségvetési átvezetések folyamatosak voltak. E tételek között az évközi elszámolásokhoz, igénylésekhez kötött támogatások (egyszeri kereset kiegészítés, könyvtári, közművelődési érdekeltségnövelő pályázat, helyi közlekedés támogatása, kompetencia alapú oktatást támogató pályázat, pedagógusok anyagi ösztönzése, nyári gyermekétkeztetés támogatása, a szervezési intézkedések kapcsolódó pótelőirányzatai stb.) kerültek elszámolásra. A normatív kötött felhasználású támogatásokon belül a közoktatási feladatok ellátásához nyújtott támogatás, a pedagógus szakvizsga és továbbképzés, valamint a pedagógiai szakszolgálat normatív támogatását tartalmazza. Szintén kötött felhasználású normatív támogatás kapcsolódik az egyes szociális feladatokhoz, így a szociális továbbképzés és szakvizsga megszerzéséhez a szociális intézmények szakdolgozói részére, valamint e körbe tartozik a Polgármesteri Hivatal költségvetésében megtervezett önkormányzati részhez az egyes szociális ellátások központi forrásból történő kiegészítése, aminek alapja az évközi elszámolás és a folyamatos igénylés volt.

17 16 A fejlesztési célú támogatások rendelkezésre bocsátása a beruházások készültségének, elszámolásának függvénye, így a beszámolási időszakban csak azok a bevételek kerülhettek leutalásra, mely munkák a támogatási szerződés üteméhez igazodóan elkészültek. Címzett támogatásból a Dr Sipos Ferenc Parkerdő Otthon beruházás maradványa került kiutalásra. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek az eredeti előirányzathoz képest 83,06%-ra, a módosított előirányzatokhoz viszonyítva pedig 97,41%-ra teljesültek, melyek részletezését az 1., illetve az 1/.és az 1/c sz. mellékletek tartalmazzák. IV. Támogatásértékű bevételek A támogatásértékű működési bevételek nagyobb része az egészségügyi feladatok ellátásához (védőnői stb.) nyújtott OEP támogatáshoz, illetve a Kistérségi Társulásban ellátott feladatokhoz kapcsolódik. Az önkormányzati intézmények köré szerveződött térségi feladatok ellátásához a hozzájárulások bruttó módon kerültek megtervezésre, illetve elszámolásra. A bevételek között a feladatokhoz a társult önkormányzatok és társulás által igényelt normatív támogatás összege a társulástól átvett pénzeszközként eft összeggel, a feladatokra fordított kiadások összege eft-tal jelenik meg a beszámolóban. A támogatásértékű felhalmozási bevételek teljesítése alacsony, ami annak a következménye, hogy e tételen kerültek megtervezésre az évfolyamán benyújtani tervezett pályázatokhoz igényelhető források. Mivel a pályázatok folyamatosan kerültek, illetve kerülnek elbírálásra, vagy a kiírás a tervezett feladatra nem történt meg, így csak a támogatási szerződéssel alátámasztott nyertes pályázatok bevételei szerepelnek a beszámolóban. Előző évi visszatérülés jogcímen jelenik meg a beszámolóban a évi normatív támogatás elszámolásával kapcsolatos központi kiutalás összege, mely többletbevétel a forráshiányt csökkentette. V. Véglegesen átvett pénzeszközök A működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről előirányzat - TÁMOP: Egyenlő esélyért Szentes, - ÁROP: Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése, korszerűsítése, - Turisztikai és marketing eszközök támogatása, - TRFC: közmunkaprogram, - Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Téli közmunka program pályázatok támogatását tartalmazza, melyből a nyertes pályázatok elszámolási szabályait figyelembe véve került sor támogatás kiutalására. A teljesítés az előirányzatokhoz viszonyítva alacsony, mivel az intézmények év közben benyújtott pályázatai csak részben voltak sikeresek. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök között a Hajléktalan Segítő Központ pályázattal megvalósuló felújításához, illetve az 1/c. számú mellékletben az V. fejezetben részletezett feladatokhoz kapcsolódó külső források kerültek számba vételre.

18 17 VI. Támogatási kölcsönök visszatérülése E tételen tervezett bevételekből összességében a tervezett eft-tal szemben eft realizálódott, a bevételi kiesés eft, ami a korábbi években nyújtott lakástámogatási hitelek törlesztésével összefüggésben jelentkezik. VII. Pénzforgalom nélküli bevételek A évi jóváhagyott pénzmaradvány rendezése az év végéig megtörtént, az intézmények részére megállapított maradvány terhére a kötelezettségek teljesítése folyamatos volt. VIII. Hitelek Az év folyamán a Képviselő-testület által jóváhagyott MFB hitelkeret terhére, a pályázatokhoz kapcsolódó önerő fedezeteként az alábbi feladatokra eft összegben - került sor pénzforgalomban megjelenő hitelfelvételre: - Norvég pályázathoz kapcsolódó feladatokra eft, - Közösségi terek (Dózsa-ház) eft, - Szóróparcella kialakítása eft, - Dr Bugyi István Kórház felmérési terve eft, - Egycsatornás gyűjtőkémények felújítása eft, - Egyéb feladatok (intézményi felújítások) eft. A fentieken túl hitel igénybevétel nem történt. A beszámolóban a korrekciós tételek között eft a számviteli szabályoknak megfelelően bruttó módon kerültek kimutatásra, mely tartalmazza a függő, kiegyenlítő, átfutó tételek, az intézményfinanszírozás és az előző évi pénzmaradvány igénybe vételének összegét. Kiadások alakulásának értékelése Az önkormányzat összes kiadásai összegszerűségét tekintve az évek viszonylatában változó képet mutatnak, ami a fejlesztések változó mértékével, az intézményi működés folyamatos racionalizálásával, a szervezeti intézkedések hatásával, a jogszabályok és az ellátottak létszámának változásával hozható összefüggésbe. Éppen ezért az egyes szakmai területek értékelésénél a számszaki adatokon túl az előzőeket fontos figyelembe venni. Megnevezés év év év Változás %-a teljesítés (eft) 2009./ /2008. Személyi juttatások ,68 98,49 Munkaadói járulékok ,32 89,82 Dologi kiadások ,32 114,99 Egyéb támogatások ,80 90,02 Átadott pe.,támog ért ,32 95,22 Kölcsönök ,03 53,99 Felújítás ,68 94,98 Felhalmozás ,73 77,26 Hiteltörlesztés ,78 Összesen: ,70 95,04

19 év év év Személyi juttatások Munkaadói járulékok Dologi kiadások Egyéb támogatások Átadott pe.,támog ért. Kölcsönök Felújítás Felhalmozás Hiteltörlesztés A működési költségvetés teljesítésének, a szakmai szempontú feladatellátás és a költségvetési lehetőségek tartalmi értékelése: A működés alapvető feltételeinek teljesítéséhez szükséges előirányzatok a költségvetésben minden területen rendelkezésre álltak, pályázati pénzek bevonásával a szakmai munka színvonalát javító eszközbeszerzések és különféle programok valósulhattak meg. Az önkormányzati kötelező feladatok ellátása nagyobb részben a költségvetési intézmények működését biztosító feltételeken keresztül értékelhető. Az intézmény üzemeltetés, a feladatellátás színvonala és ráfordítása együttes elemzése alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat a folyamatos és zavartalan működéshez biztosította a szükséges feltételeket. Az önkormányzati intézmények a költségvetésben jóváhagyott pénzeszközökkel való gazdálkodását összességében a nagyfokú takarékosság, visszafogottság és a prioritások szem előtt tartása, a szakmai elvárások teljesítése jellemezte.

20 19 A működési kiadások alakulása kiemelt előirányzatonként ezer Ft-ban Megnevezés évi évi évi évi telj. index telj. index telj. index telj. index Személyi juttatások ,20% ,66% ,08% ,91% Munkaadói járulék ,56% ,00% ,59% ,86% Dologi kiadások ,92% ,19% ,79% ,51% Speciális célú támogatások ,47% ,83% ,95% ,28% Átadott pénzeszköz, támogatásért.kiad ,98% ,43% ,44% ,90% Adott kölcsönök ,03% 200 0,00% ,09% ,05% Felújítás, felhalmozás ,83% ,87% ,06% ,49% Kiadások összesen: ,00% ,00% ,00% ,00% A működési kiadásokon belüli arányok változása nem jelentős, továbbra is magas a személyi juttatások és járulékai részaránya, a dologi kiadások növekedési üteme annak ellenére mérsékelt, hogy az évek viszonylatában jelentős és évenként eltérő mértékű pályázati források kerülnek bevonásra. A működési kiadások ágazatonkénti alakulása ezer Ft-ban Ágazat év év év Változás %-a teljesítés 2009./ /2008. oktatás ,24 95,15 egészségügy, szociális ,14 116,06 sport* ,73 48,58 közművelődés ,93 101,95 kommunális ,91 114,58 tűz- és katasztrófavéd ,09 92,74 önkormányzati igazg ,60 121,46 egyéb ,22 112,77 Összesen: ,51 103,94 * A sporttal kapcsolatos kiadások lényeges csökkenése az Üdülőközpont Nkft által ellátott feladtok január 1-i kiszervezésével függnek össze. Az előzetes számítások szerint a nem költségvetési szervként működő gazdasági egység évi kiadásai mintegy 160 millió Ft. A költségvetési intézmények feladatellátásának értékelése Városüzemeltetés A feladatokat ellátó Városellátó Intézmény főbb tevékenységei az előző évhez képest nem változtak. Az alapító okiratban rögzített feladatok ellátásához a költségvetésben 227 fő alkalmazotti létszám került jóváhagyásra, melyből 89 fő közhasznú foglalkoztatott.