TARTALOM. DRÄGER SAFETY HUNGÁRIA KFT Budapest, Szent László u. 95. Tel: Fax: FÓKUSZBAN TANULMÁNY TECHNIKA VISSZHANG

Átírás

1 2003/2

2 TARTALOM évf. 2. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1903 Budapest Pf Tel.:1/ Fax: 1/ Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 1800 Ft (áfával) FÓKUSZBAN Budapest Sportcsarnok anno... 5 Leégett a legnagyobb sportcsarnokunk... 7 A Budapest Aréna Rendezvénycsarnok tûzvédelme... 9 KUTATÁS Szellõzõrendszerek tûzállósági vizsgálata MEGELÕZÉS Tûzvédelmi csappantyúk Az erdõtüzekrõl EU csatlakozás elõtt Egy szénmonoxid-mérgezés utóélete TANULMÁNY Szénhidrogének migrációja talajokban II TECHNIKA Gyújtószikra mentes optikai hõérzékelõk Új AT felépítésû Rosenbauerek Az osztrákok gépe Vízköd oltó villamos terekbe FÓRUM A veszélyes áru közúti fuvarozási statisztika, és ami mögötte van TÉNYKÉP Megelõzési statisztika 2002-ben TÛZ- ÉS KÁRESETEK Menekülés egy fõvárosi kollégiumból Magasháztörténet SZABÁLYOZÁS Miért nem jó az éghetõ folyadéktárolók osztálybasorolása? Hogyan lehet veszélytelenebb osztályba sorolni? VISSZHANG Egy lépés elõre, kettõ hátra ELKÖLTÖZTÜNK! Új címünk: DRÄGER SAFETY HUNGÁRIA KFT Budapest, Szent László u. 95. Tel: Fax: VÉDELEM 2003/2 3

3 FÓKUSZBAN CSEPREGI CSABA Budapest Sportcsarnok anno Felépült a Budapest Sportaréna! Az új épület tûzvédelmi jellemzõi azonban - megítélésünk szerint - jobban értelmezhetõk, ha összevetjük leégett elõdjének paramétereivel, ezért elõbb egy kis idõutazásra invitáljuk olvasóinkat. Az ötlettõl a tervig: 60 év Elõször az 1920-as években vetõdött fel, az akkorra már világvárosnak számító Budapest vezetõiben egy nagyszámú nézõközönséget befogadni képes csarnok építésének gondolata ben fel is épült a Kis-Sportcsarnok, melynek telepítésekor már figyelembe vették a majdan építendõ Nagy-Sportcsarnok tervezett elhelyezkedését. A II. világháború vihara azonban lehetetlenné tette a terv megvalósítását. A háború befejezését követõ évtizedek, az ország és vele együtt a fõváros újjáépítését hozták. A súlyponti kérdés azonban a lakások és az ipari termelõ épületek helyreállítása volt. A terv csak terv maradt ben országos tervpályázatot írtak ki egy fõs sportcsarnokra. A mûszaki megvalósíthatóság és a gazdasági akadályok azonban közbeszóltak. A mûszaki kialakítás egyik legproblémásabb része a nagy fesztávú tetõszerkezet tervezése és kivitelezése volt. A realitás talaján maradva - a sikertelen pályázatot követõen - döntés született arról, hogy a legcélszerûbbnek egy meglévõ csarnoképület szerkezeti kialakításának átvétele, adaptálása tûnik ben a Fõvárosi tanács felkérésére tanulmány készült a megvalósíthatóságról. A tanulmány összeállítása során megvizsgálták a bécsi Radhalle, az oregoni Memorial Colosseum, valamint a leningrádi Jubileum Sportpalota épületét. A mûszaki és anyagi lehetõségek (és talán a politikai orientáció) miatt a tervezett létesítmény mintájául a minszki (Szovjetunió) sportcsarnok szolgált. A tervtõl az átadásig: 5 év A beruházási javaslatot 1977-ben hagyták jóvá, 1,8 milliárd forint beruházási költséggel. A terveket Kis István a Középülettervezõ Vállalat Ybl díjas építésze és munkatársai készítették, igazodva a Szovjetunióban gyártott tartószerkezetek adta geometriához és méretekhez. A fölmunkák - melyek nagyságát jellemzi a megmozgatott több mint 70 ezer köbméter föld ben kezdõdtek meg. A tényleges építés megkezdésére 1978 március 1-én került sor. Az épület méretein túl, az alkalmazott korszerû építési módok és technológiák is egyedülállóak voltak akkoriban. A tetõszerkezet 1978-ban készült el. Ezt követõen rendezték be és díszítették fel az épületet. Az átadás az elvárt formaságok között 1982-ben volt. Az épület Az épület alaprajza szabályos kör, melyhez nyaktaggal kapcsolódott a félig földbesüllyesztett, téglalap alakú gyakorlócsarnok, ami a gyakorló- jégpályának és játékcsarnoknak adott helyet. A csarnok-épület külsõ körgyûrûjében: a földszinten irodák, öltözõk, edzõtermek, szociális helyiségek (WC, fürdõ), közlekedõk, 1. és 2. második emelet volt a közönségforgalmi terület itt voltak a körbefutó kerengõfolyosók, a pénztárak, ruhatárak, büfék, szociális blokkok (WC). A kerengõ folyosóról nyíló 24 bejáraton keresztül lehetett a lelátókra bejutni. A külsõ gyûrû 3. emeletén voltak a tudósító állások, a technikai helyiségek, televíziós helyiségek, az interjúszobák, díszpáholyok, és tanácstermek. A 4. emeleten az épületgépészeti helyiségek kaptak helyet. Az épület központja az aréna-tér (nézõtér és küzdõtér) volt melynek méretét ugyan megszabták a tartószerkezetek adottságai, azonban így is alkalmas volt a nemzetközi igényeknek is megfelelõ sport- és kulturális rendezvények megtartására. Épületszerkezetek Az épületet II. tûzállósági fokozatúra tervezték, amely az egyik legszigorúbb követelmény rendszer hazánkban. (Lsd. táblázat.) Az épületszerkezetek jelentõs része megfelelt a tûzvédelmi elõírásoknak, azonban a födém szilárdságát adó feszítõ huzalok tûz elleni védelmérõl nem gondoskodtak. Ezek elburkolása a gépészeti vezetékek miatt nem volt megoldható, a védelmet tökéletesen megoldani képes bevonat feszítõhuzalokra történõ felhordására pedig nem került sor. Tûzszakaszok A tûzszakaszok kialakítása, fõként a tények ismeretében túlságosan nagyvonalúnak tûnik. Az épületet három tûzszakaszra bontották: gyakorlócsarnok 3863 m 2 ; a küzdõtér alatti pinceraktár 2600 m 2 ; és a csarnok fennmaradó területe m 2. Összehasonlításképp, egy adat: a létesítés idején érvényes szabályozás 8000 m 2 -ben limitálta a sportlétesítmények tûzszakaszainak megengedett méretét. A hatalmas tûzszakasz terület elfogadásának indokai közt szerepelt, az épület rendkívül alacsony tûzterhelése, a tûz keletkezési lehetõségek csekély volta, illetõleg annak figyelembevétele, hogy a nézõtér kijáratainál elhelyezett ajtók gátolnák a gyors kiürítést. Tûzoltóvíz ellátás Arra az esetre, ha mégis tûz ütne ki a sportcsarnokban alaposan felkészültek a tervezés és létesítés során. A belõ tüzivíz ellátására 51 fali tûzcsapot létesítettek. A belsõ 100 m 3 -es tartalék víztartály valamint a nyomásfokozó szivattyúk segítségével még a 3. emeleten is tudták a 3 bár kifolyási nyomást biztosítani. A külsõ tüzivíz ellátás biztosítását részben a városi vezetékhálózaton, részben a saját, független hálózaton elhelyezett 16 VÉDELEM 2003/2 5

4 FÓKUSZBAN FÜGGÕLEGES TEHERHORDÓ SZERKEZETEK 15 cm vastag vasbetonfal Nem éghetõ, 2,5 óra tûzállósági határérték Acél pillérek 5 cm vastag betonköpennyel Nem éghetõ, 2,0 óra tûzállósági határértékû Acél pillérek 4 cm vastag gipszkarton borítással Nem éghetõ, 2,0 óra tûzállósági határértékû Vasbeton pillér Nem éghetõ, 3,0 óra tûzállósági határértékû Vasbeton keretszerkezet Nem éghetõ, 4,0 óra tûzállósági határértékû VÍZSZINTES TEHERHORDÓ SZERKEZETEK Vasbeton födém tûzgátló burkolattal Nem éghetõ, 0,75 óra tûzállósági határértékû Acél tetõszerkezet, gipszkarton burkolattal illetve tûzvédõ festéssel Nem éghetõ, 0,5 óra tûzállósági határértékû, KÜLSÕ NEM TEHERHORDÓ SZERKEZETEK Ragasztott-üveg kötényfal Tûzállósági vizsgálatot nem végeztek. (A követelmény: 0,5 óra tûzállósági határért.) Vasbeton szendvics-panelek Nem éghetõ, 3,0 óra tûzállósági határértékû BELSÕ NEM TEHERHORDÓ SZERK.-EK (VÁLASZFALAK) 6 cm vastag tégla-falazat Nem éghetõ 0,85 óra tûzállósági határértékû 10 cm vastag téglafalazat Nem éghetõ 1,8 óra tûzállósági határértékû TÛZGÁTLÓ SZERKEZETEK 8 cm vastag vasbeton tûzgátló fal Nem éghetõ, 1,5 óra tûzállósági határértékû Vasbeton tûzgátló födém tûzgátló burkolattal Nem éghetõ, 0,75 óra tûzállósági határértékû LÉPCSÕHÁZAK Elõregyártott vasbeton körítõ, és teherhordófalak, lépcsõ-pihenõk és karok Nem éghetõ 1,0 óra tûzállósági határértékû PADLÓBURKOLATOK Menekülési útvonalon: kõburkolat Nem éghetõ Tömegtartózkodásra (300 fõ) szolgáló helyiségben: Szõnyegpadló, mûanyagpadló, parketta Közepesen éghetõ FALBURKOLATOK Menekülési útvonalon: Cementerõsítésû azbesztlap, gipszkarton Nem éghetõ Tömegtartózkodásra (300 fõ) szolgáló helyiségben: Habalátétes mûbõr, bútorlap, textil tapéta Közepesen éghetõ HÕ- ÉS HANGSZIGETELÉS Ásványgyapot Nem éghetõ NYÍLÁSZÁRÓK Általános ajtók Közepesen éghetõ Lépcsõházi ajtók Nem éghetõ, L4 légzárású Tûzgátló ajtók Nem éghetõ, 1,0 óra tûzállósági határértékû darab földalatti és földfeletti tûzcsapokkal oldották meg. A városi hálózattól független tûzcsapok ellátására 1000 m 3 -es földalatti víztartályt és szivattyúkat létesítettek. Az épület kedvezõ elhelyezkedése révén a legkedvezõtlenebb helyen lévõ tûzcsapok is 6 bár kifolyási nyomással mûködtek. A létesítési elõírások szerinti 6000 l/min vízintenzitást teljesítve megfelelõ mennyiségû oltóvíz állt rendelkezésre 3 órán keresztül. Kiürítés A nagy tömegek befogadására szánt épületek tûzvédelmi kérdései között fontos szerepet tölt be a kiürítés biztonságos megoldása. Ennek megfelelõen az igen szigorú hazai elõírásokat maradéktalanul megkövetelte a tûzvédelmi szakhatóság. Az útvonalhosszak és a kijáratok átbocsátóképességét tekintve a küzdõtér 1,5 perc az épület 6,0 perc alatt elhagyható volt. A kalkulációk alapján minden 400 nézõre 4 darab szabadba vezetõ kétszárnyú ajtó jutott. A nézõtérrõl a kerengõ-folyosókra vezetõ útvonalakon nem voltak ajtók, a lépcsõházakba illetve a szabadba vezetõ ajtók a kiürítés irányába nyíltak. A szabadba vezetõ ajtók egy mozdulattal nyitható kivitelûek voltak, és nyitott állapotban önmûködõen rögzültek. Valamennyi közönségforgalmi területen lévõ, kiürítést szolgáló ajtó küszöb nélkül került beépítésre. A kiürítési útvonalakon a közönségforgalmi területeken csak nem éghetõ burkolatokat használtak. A kiürítést szolgáló lépcsõházak füstmentesítését befúvó-ventillátorokkal biztosított túlnyomással oldották meg. Az ajtók automatikus csukódását biztosító szerkezetek azonban nem szerepeltek az üzemeltetés során elõirányzott mûszaki kialakításokban. Hõ- és füstelvezetés, füstmentesítés A kiürítés és beavatkozás biztonságát valamint az épületszerkezetek hõhatással szembeni védelmét szolgáló aktív tûzvédelmi megoldások egyike a hõ- és füstelvezetés. Ennek tervezését a szerkezet-tervezéssel egy ütemben a Szovjetunióban végezték. A létesítés idõszakában a csarnok-jellegû épületekre, helyiségekre vonatkozó korszerû szabvány, elõírás nem volt. A hõés füstelvezetés céljára, a higiéniai-szellõzést biztosító 12 darab, a küzdõtér feletti területen a tetõszerkezeten lévõ nyílást gondolták alkalmazni. A mesterséges szellõztetést tûz esetére leállíthatóan alakították ki. A lépcsõházak füstmentesítését túlnyomással oldották meg, azonban az ajtók csukva tartása, a tömítettség fenntartása valamint a befúvó ventillátorok karbantartása nagy gondot jelentett késõbb az üzemeltetés során. Beépített tûzvédelmi berendezések A beépített tûzvédelmi berendezések széleskörû elterjedése csak 1990-es évektõl indult meg Magyarországon. Ezért nemigen lehet csodálkozni azon, hogy a Budapest Sportcsarnok az átadásakor és az azt követõ évtizedben ezen a téren komoly lemaradást mutatott. Az épületben nem létesítettek sprinkler berendezést. Beépített tûzjelzõ rendszerrel el volt ugyan látva az épület, azonban a védelem nem volt teljes körû. Az épületben 1 hagyományos tûzjelzõ központot helyeztek el, amelyhez 78 darab kézi jelzésadó, 55 darab füstérzékelõ és 96 darab hõérzékelõ csatlakozott. Tekintetbe véve az épület alapterületét és helyiségszámát még jóindulattal sem lehet azt állítani, hogy a védelem megütötte volna a mai követelmények minimális szintjét. Tûzjelzés A létesítmény kiemelt jellegére való tekintettel közvetlen tûzjelzõ telefont létesítettek, melyen tárcsázás nélkül lehetett hívni a közelben lévõ kerületi Tûzoltó-parancsnokságot. Az épületen belüli riasztásra az épület hangosítása lett betervezve, melyen keresztül lehetett értesíteni az épületben tartózkodókat. A riasztás személyi döntést igényelt, nem volt automatizálva Csepregi Csaba tû. alez., osztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest 6 VÉDELEM 2003/2

5 FÓKUSZBAN CSEPREGI CSABA Leégett a legnagyobb sportcsarnokunk Az eredetileg kis tûzterhelésû sportrendezvényeket kiállítások, majd mondjuk ki az eredetileg tervezett tûzterhelés sokszorosát kitevõ vásárok követték, végül még a széksorok helyét is elfoglalva. Változó felhasználás 1982-es átadását követõen Magyarország legnagyobb mintegy fõ befogadására alkalmas csarnokában a rendezvények megoszlása a 90-es évekre jelentõsen átalakult. Háttérbe szorultak a sport rendezvények és egyre több szórakoztató program, szakkiállítás, szakmai vásár kapott helyet a BS falai között tõl kezdtek elterjedni a Karácsonyi-vásárok. A vásárokon kiskereskedõk ajánlották portékáikat a ruházati és cipõtermékektõl, a könyvön át a mûszaki cikkekig kis alapterületû ideiglenes installációként összeállított elárusító helyeken. A nagy sikerre való tekintettel minden évben benépesült elõször csak a csarnok küzdõtere, majd késõbb galériás kialakítással elárusító helyek jelentek meg a széksorok helyén is. A megváltozott rendeltetésnek megfelelõen a 90-es évek közepétõl megkezdõdött a tûzjelzõ rendszer teljes cseréje, melynek eredményeként mind több helyiségben jelentek meg füstérzékelõk, és az aréna-tér is automatikus védelmet kapott. A jobbítási folyamatot azonban megtörte az a bizonyos decemberi nap mely során elpusztult Magyarország egyik legnagyobb közösségi épülete. A tûz december 15-én hajnali 5 óra 4 perckor érkezett az elsõ jelzés: ég a Budapest Sportcsarnok. A tûzoltóság ügyeletese ismerve a helyszínt és a körülményeket - azokban a napokban karácsonyi vásárt tartottak - azonnal kiemelt riasztást rendelt el. A kiérkezõ elsõ tûzoltó egység 5:13-kor azonnal felemelte a riasztási fokozatot. Ez 6 tûzoltógépjármû és 23 tûzoltó vonulását jelentette. 5:17-kor a riasztási fokozatot a legmagasabbra 5-kiemelt emelték. Az elsõ hullámban érkezett egységek valóságos infernóval találták magukat szemben. A küzdõtér egésze és a lelátók jelentõs része, valamint a 3. szinten lévõ helyiségek lángokban álltak. Az elsõ felderítés során megállapították, hogy az épületben már nem tartózkodik senki. 5:30 után vízsugarak bevetésével megkezdõdött a tûz oltása. Ekkorra már a jelentések a küzdõtér és a lelátók teljes lángba borulásáról szóltak. 5:54-kor 15 tûzoltó vízsugár mûködött. Ezt követõen további 4 vízsugarat helyeztek üzembe és 3 magasból mentõ gépjármûrõl szerelt sugár kezdte meg munkáját. Az oltást kezdettõl fogva nehezítette az intenzív hõfejlõdés, amely a beavatkozókra és az épületszerkezetekre egyaránt igen nagy veszélyt jelentett. 6 óra után a csarnokot lefedõ tetõszerkezet térelhatároló lemezei több helyen megnyíltak, elõrevetítve a késõbbi tragédia rémképét. A mennyezet folytonossági hiánya elõsegítette ugyan a keletkezett hõ és füst eltávozását ezzel csökkentve a hõterhelést, azonban a lezuhanó szerkezeti elemek Ez a látvány fogadta a kiérkezõket Sugár fedezékben Beomlott a csarnok tetõszerkezete nem hagytak kétséget afelõl, hogy a tartószerkezet percei meg vannak számlálva. 6:17-kor ugyan körülhatárolták a tüzet, azonban várható volt, hogy a sugarakat az omlásveszély miatt ki kell vonni az épület- VÉDELEM 2003/2 7

6 FÓKUSZBAN bõl. Ez 6:34-kor meg is történt. 6:44-kor az üzemeltetõi adatok és a felderítés FREON gázpalackok jelenlétét állapította meg az alagsori hûtõgépházban. A gyors beavatkozás biztosította a veszélyes anyag tároló védelmét, így anyag nem szabadult ki és nem okozott mérgezést. 7:10-kor a csarnok küzdõtér és nézõtér feletti 102 méter fesztávú tetõszerkezete beomlott, beborítva a csarnokot. 7:34-re a pinceszinten és a felsõ szinteken a tûz teljes körülhatárolása megtörtént. Ekkor 32 darab vízsugár mûködött. 8:04- kor három órás megfeszített munkával a tüzet lefeketítették, az összefüggõ lángokat leverték. A lefeketítést hosszú és fáradságos utómunkálatok követték. Az oltásban 33 gépjármûfecskendõ és több mint 100 tûzoltó vett részt. Hiába sikerült megmenteni a tûzoltóknak a jégpályát, illetve a labdajátékokra szolgáló termet, az épület többi része teljesen kiégett. A tûz során súlyos sérülés, haláleset nem történt. A tûzvizsgálat Már az elsõ híradásokban különbözõ találgatások kaptak szárnyra a tûz keletkezését illetõen. A média híréhsége kielégíthetetlen volt. A tûzvizsgálat hasonlatossá vált a focihoz, amihez, mint közismert, mindenki ért. Már a tûzoltás folyamata alatt felállt a 10 fõs tûzvizsgálati bizottság. Tûzvizsgálat feladata volt, hogy meghatározza a tûz keletkezési helyét, a keletkezés idejét, a gyújtóforrást, és tisztázza személyi felelõsség kérdését. A tûz eloltását követõen azonnal megkezdõdött a helyszín faggatása elõször csak közvetett módszerekkel, vagyis a tûzjelzõ berendezések eseménytárolóiban lévõ adatok kimentése és feldolgozása. A történtek rekonstruálása érdekében több mint 100 személy meghallgatására került sor, elõkerültek a karácsonyi vásár megtartására vonatkozó hivatalos iratok, valamint számos a vásárral kapcsolatban készült tévé-felvétel és fénykép, továbbá a tûzoltás során készített videó-anyagok. Különösen nehezítette a helyszíni vizsgálat, szemle, nyom beazonosítást és rögzítést, hogy a kárhelyszín hosszú ideig megközelíthetetlen volt, hiszen az egykori aréna padlózatát befedték a tetõszerkezet romjai. A romeltakarítást akadályozta, hogy az alkalmazott daruk a szeles idõ miatt nem tudtak dolgozni. Hosszú idõnek kellett eltelni, amíg a teljes helyszíni feltárásra sor kerülhetett. A feltárt helyszínen több tanút ismét meghallgattak, akik értékes információt szolgáltattak arról mikor, hol és mit tapasztaltak a tûz keletkezését megelõzõen illetve a lángok felfedezése után. A tanú meghallgatásokon elhangzottak, helyszínen tapasztaltak és a tûzjelzõ rendszer adatai szerint a tûz a hajnali órákban 5:30 és 5:45 közötti idõszakban a 15 számú bejárathoz közel esõ elárusító pavilonban keletkezett. A tûz észlelését késleltette a csarnoktér intenzív természetes szellõzése, amely a keletkezõ füstöt közvetlenül a szabadba vezette, ezáltal az láthatatlanná vált az érzékelõk számára. A keletkezési ok vizsgálata több szálon futva szûkítette a kört, a vizsgálatot végzõk számára egyértelmûen megállapítható okra. Az elektromos szakértõ jelentésében kizárta az elektromos eredetû keletkezés lehetõségét, ezzel alátámasztva a teljes áramtalanítás elvégzésrõl szóló vallomásokat. A dohányzás, mint keletkezési okot ki lehetett zárni, hiszen 20 óra után a helyszínt már senki sem közelítette meg. Az írott és elektronikus média által idõrõl idõre elõragadott szándékos tûzokozás (gyújtogatás) sem állta meg a helyét. A Bûnügyi labor éghetõ folyadékot nem, de parafin származékokat jócskán talált a feltételezett helyszínen. A közvetett bizonyítékok alapján a vizsgálat egy égve felejtett, nagy méretû díszgyertya leégését követõ tûz kialakulását állapította meg. A tûz gyors terjedését segítette, hogy kezdeti szakaszában a hõtermelése rejtve maradt, továbbá a küzdõtéren és lelátókon berendezett pavilonok között a tûzterjedést sem passzív sem aktív módon nem akadályozták meg. A tûz kiterjedtsége az egységek kiérkezésekor olyan nagy volt, hogy az lehetetlenné tette az épület megmentését, habár a beavatkozók mindent megtettek a tûz megfékezése érdekében. Csepregi Csaba tû. alez., osztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Felhasznált irodalom: 1 Balázs József: Tûz a Budapest Sportcsarnokban; Védelem 2000/1 2 Csütörtöki Gábor: Mitõl keletkezett a BS tüze? Védelem 2000/3 3 Dr. Erdõs Antal: Vizsgálatszervezés Védelem 2000/3 4 Csepregi Csaba: A tûzjelzõ rendszerek vallatása Védelem 2000/3 5 Csütörtöki Gábor: A tûzvizsgáló megállapításai Védelem 2000/3 FELHÍVÁS! április 23-án ellopták a RENAULT TRAFIC típusú ELT-591 frsz-ú tehergépjármûvünket Budapest, XIV. ker. Kerékgyártó u. 29. szám alatti szálló elõl. A gépkocsin 30 db új, sorszámozott 2 kg-os VIKTÓRIA CO 2 - vel oltó készülék is volt. Ezek sorszámai: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Ezért kérem valamennyi Tûzoltókészülék Javító és fõleg azok ellenõrei segítségét, vagy ha valakinek ilyet kínálnak megvételre. Ha bárki akár egyet is megtalál és arról bennünket (csak bennünket) megbizható módon informál 5.000,- Ft/db nettó jutalomban részesítjük. A gépkocsi színe fehér, 4X4 meghajtású, rajta: TEMPO-LOKI KFT. NYÍREGYHÁZA embléma és felirat, valamint VÍZITÚRÁK WER-GA KFT. Nyíregyháza Bodrogi u. 57. felirat található elõl, hátul és oldalt. Segítségüket köszönjük, értesítéseket az alábbi elérhetõségekre kérünk: Tel.: 06-24/ Fax: 06-42/ Mobil: 06-30/ , 06-30/ cím: tempoloki@axelero.hu 8 VÉDELEM 2003/2

7 FÓKUSZBAN CZEBA JÁNOS A Budapest Aréna Rendezvénycsarnok tûzvédelme december 15-én hajnalban véget ért a Budapest Sportcsarnok közel húszéves története. Az épület teljes egészében leégett. A tûzesetet követõen májusában az országgyûlés elfogadta a BS törvényt, mely döntött az épület újjáépítésérõl. Az új csarnok tûzvédelmét mutatjuk be. Döntés építés: 3 év Hosszú hónapokat vitatkoztak a szakemberek azon, hogy a régi csarnok vasbeton szerkezetét megtartva kezdõdik meg az újjáépítés vagy teljesen az alapoknál kezdenek. Még év novemberében eldõlt, hogy a régi épület maradványai bontásra kerülnek, a munkálatokat pedig a francia Bouygues konzorcium nyerte meg. A Sportcsarnok bontási munkái február 27-tõl július 8-ig tartottak. Még ez év augusztus 21-én megkezdõdött az újjáépítés március 18-ra elkészült az épület legmagasabb pontja is, így a szokásokhoz híven bokrétaünnepet tartottak. Az új épület átadása december 15- ére volt kitûzve, de ezt a határidõt január 31-ére módosították, amikor is megtörtént a használatbavétel. A BUDAPEST ARÉNÁRÓL SZÁMOKBAN - Az építmény hosszúsága 182 méter. - Szélessége 121 méter - Magassága 32 méter - A legmélyebben lévõ padlóvonal szintje (pince) 3,20 méter - A legmagasabb használati szint +14,9 méter - Összes nettó alapterület kb m 2. - Ebbõl az aréna a lelátókkal kb m 2. - Befogadó képessége: max fõ - Mobil lelátón: fõ - Fix lelátón fõ db tûzgátló ajtó Tûzvédelem az Arénában A tûzvédelmi elõírások alkalmazása szempontjából az Aréna olyan közösségi Teherhordó falak, pillérek, oszlopok: vasbeton oszlopok 40x80 cm 60x60 cm vastagfalú acéloszlopok méretezett tûzvédelmi lapburkolattal vagy körül falazással Tûzgátló falak: min 20 cm vastag, beton vagy pórusbeton falazó elemekkel Válaszfalak: szerelt gipszkarton 15 és 20 cm vastag beton vagy pórusbeton falazó elemek Nyílás nélküli, nem teherhordó külsõ térelhatároló falak Tûzgátló födémek: vasbeton szerkezet Tetõfödémek tartószerkezetei: acéltartók védelemmel Tetõfödémek térelhatároló szerkezetei: egyedi kialakítású minõsített szendvics szerkezetek A hatalmas csarnokszerkezet uralja a környéket épület, amelynek egy része csarnokként, egy része pedig középmagas épületként funkcionál. A küzdõteret ugyanis patkó KÖVETELMÉNY nem éghetõ 2,5 óra nem éghetõ 2,5 óra nem éghetõ 1,5 óra nem éghetõ 0,2 óra nem éghetõ 0,2 óra nem éghetõ TH=0,5 óra nem éghetõ T H > 1,5 óra nem éghetõ 0,75 óra nem éghetõ 0,5 óra TÉNYLEGES nem éghetõ T H > 4 óra nem éghetõ T H = 2,5 óra nem éghetõ T H > 1,5 óra nem éghetõ 0,2 óra nem éghetõ T H > 1,5 óra nem éghetõ T H > 0,5 óra minõsített szerkezet nem éghetõ T H > 1,5 óra nem éghetõ T H = 0,75 óra nem éghetõ T H = 0,5 óra VÉDELEM 2003/2 9

8 FÓKUSZBAN A látványterv jól mutatja, hogy az aréna mellett a környék is megváltozik alakban fogja körül a négyszintes vasbeton szerkezetû építmény, amely magába foglalja a kiszolgáló és a közlekedési területeket és a lelátókat is. E kettõsségbõl adódóan a tûzvédelmi követelményeket egyedileg határozta meg a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság. Tûzvédelmi elõírásoktól való eltérésre egy esetben az épület tûzszakaszolásának esetében került sor. A galéria kialakítása és az így kialakult összefüggõ légtér miatt néhány helyen tûzgátló szerkezetek helyett sûrített spriklersort alkalmaztak a tûzszakaszok elválasztására. Az épület az Országos Tûzvédelmi Szabályzat 3. (3) bekezdés c./ pontja értelmében C tûzveszélyességi osztályba tartozik. A és B tûzveszélyességi osztályú helyiség nem lett benne kialakítva. Az épületszerkezetek tûzállósága Az épület vasbeton szerkezetei kielégítik az I. tûzállósági fokozat követelményeit, de a szerelt válaszfalas térelhatárolások acél anyagú tartószerkezetek alkalmazása miatt II. fokozatba tervezték. Az épületben alkalmazott és korábban tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvánnyal nem rendelkezõ beépítésre került anyagokat, szerkezeteket az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. a kivitelezés idõszakában bevizsgálta, a tûzvédõ festés rétegvastagságának ellenõrzését elvégezte. (Lsd. táblázatot) Tûzszakaszok kialakítása Az épület rendeltetésébõl adódóan a tûzszakasz méretek a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság szakhatósági állásfoglalása alapján az építési engedélyben egyedileg kerültek meghatározásra. Az épület IX fõ tûzszakaszból áll. Ebbõl legnagyobb a küzdõtér a lelátókkal és a VIP páholyokkal kb m 2. A pinceszint egy tûzszakasz (gépjármûtároló) m 2 alapterülettel. A patkó alakú épületrész függõlegesen 5 tûzszakaszra lett felosztva. E tûzszakaszok és m 2 között változnak. A legfelsõ szinten kialakításra került gépészeti terület (1.532 m 2 ), és a szerviz szinten (talajszint) a nagyraktár (920m 2 ) önálló tûzszakaszként funkcionálnak. Ezen túlmenõen a gépészeti (elektromos kapcsoló, transzformátor-, légtechnikai helyiségek stb.) és a talajszint alatti üzemi területek a tûzszakaszokon belül ún. másodlagos tûzszakaszként lettek kialakítva. A tûzszakaszok egymástól tûzgátló falakkal, ajtókkal 3 helyen pedig sûrített sprinklersorral vannak elválasztva. Érdekességként említem, hogy az épületbe 142 db 0,5 óra és 120 db 1,0 óra tûzállósági határértékû ajtó került beépítésre. Tûzoltási-, felvonulási terület Az épület mellett, annak funkciójához kapcsolódva vasbeton szerkezetbõl emelt szintû gyalogos tér került kiépítésre, amely a fõbejárat felõl közvetlenül, az északi és déli részen pedig hidakkal kapcsolódik az épülethez. Az építmény kétszintes parkolót, a VOLÁN buszpályaudvart, postát és kereskedelmi egységeket foglal magába. Az építményen pedig két nagyobb épület jelenik meg, amelyekben jegypénztárak, vendéglátó egységek és múzeum fog mûködni. A tûzoltási felvonulási területet ezen az emelt szinten, - amely egyben a fõbejárati szint is kellett kialakítani. A felvonulási terület az épület északi, déli és keleti homlokzata elõtt helyezkedik el. A nyugati homlokzat elõtti terület felvonulási útként funkcionál. Az épület tûzoltógépjármûvekkel az ún. szerviz szinten (talajszint) is körbe járható. A területre gépjármûvekkel történõ felhajtás a Hungária krt. és a Kerepesi út felõl, a keresztezõdésen át a metróállomás elõtti területen és az erre a célra kiépített rámpán keresztül biztosított. 10 VÉDELEM 2003/2

9 FÓKUSZBAN Oltóvíz ellátás Az épületre elõírt oltóvíz intenzitás a mértékadó tûzszakasz alapján l/perc. Ezt a vízmennyiséget a tûzoltási felvonulási területen (fõbejárati szint) és a szervízszinten kiépített 6-6 db föld feletti tûzcsapból, valamint a környezõ utcákban (100 m-en belül) lévõ föld feletti és föld alatti tûzcsapokból lehet kivenni. A kivitelezés idõszakában a tûzoltási-, felvonulási területen lévõ tûzcsapok vízhozam mérésére is sor került. Az eredmény közel l/ perc oltóvíz intenzitást igazolt. A belsõ tüzivíz ellátás biztosítására fali tûzcsap hálózatot építettek ki. A küzdõtér védelmét, a nagy méreteket figyelembe véve, 2x20 m-es lapos tömlõkkel, az épület többi részét a lelátókkal együtt 30 m- es merev tömlõkkel felszerelt fali tûzcsapokról biztosítják. A fali tûzcsapok a sprinkler rendszerrõl vannak táplálva. A küzdõtér és a lelátók védelmére 3 db egyenként l/perc teljesítményû vízágyút telepítettek. Egyet a +14,00 m szinten az épület tengelyvonalában, kettõt pedig két oldalon a lelátósorok nyugati végében a fõbejárati szint magasságában (6,09 m). Lövõtávolságuk 7 bar kifolyási nyomás mellett 67 méter. A vízigényük méretezésekor kettõ darab egyidejûségével és 30 perces mûködési idõvel számoltak. A táplálásukat víztartályból egy 350 m 3 /h teljesítményû nyomásfokozatú szivattyúval biztosítják. Üzemzavar esetére a rendszer külsõ megtáplálási lehetõsége is megoldott. A szervízszinten 3 különbözõ helyen tûzoltó tömlõ csatlakozással is rendelkezik, amelyeken keresztül gépjármûfecskendõrõl is meg lehet táplálni. A monitorok távirányítással mûködtethetõk, 12 V-os szünetmentes áramforrásról. A távirányítás egy központi helyiségbõl és a helyszínrõl lehetséges. Szükség esetén kézi irányítással is mûködtethetõek. A sugárcsõ forgásszöge vízszintesen 335 o, függõlegesen 45 o, illetve +90 o. A szóráskép beállítása szintén távirányítású. A központi irányító helyiségbõl a küzdõtér teljes területe belátható és attól tûzgátló szerkezetekkel van elválasztva. Kiürítés A közel fõ befogadóképességû épület tûzvédelmi kérdései között fontos szerepet töltött be a kiürítés biztonságos, elõírások szerinti megoldása. A csarnok belső tere A nézőtér felülről Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság engedélyezte, hogy a nagylégterû küzdõtér kiürítésének tervezésénél a csarnoképületekre vonatkozó kiürítési normákat alkalmazzák (5 perc). Ettõl eltérve a kiürítés úgy lett tervezve, hogy az elméleti számítások szerint 3 percen belül a küzdõtér és a lelátók is elhagyhatók. A lelátókról távozó személyek az irányfényekkel, irányjelzõ táblákkal úgy vannak irányítva az épületben, hogy a lépcsõházaknál, kijáratoknál torlódás ne következzen be, de a kiürítés az elõírt idõre megtörténjen. A küzdõtér és a lelátók egy tûzszakaszt alkotnak és e területet elhagyva másik tûzszakaszba jutunk. Így csak az elsõ szakasz számításai voltak irányadóak. A küzdõtérrõl, a lelátókról a szerviz szinten, valamint a fõbejárati szinten tûzgátló szerkezetekkel határolt közlekedõkön keresztül rövid távolságok megtétele után közvetlenül a szabadba lehet távozni. Hõ- és füstelvezetés A kiürítés, a tûz esetén történõ beavatkozás, valamint az épületszerkezetek hõhatással szembeni védelmére a hõ- és füst- 12 VÉDELEM 2003/2

10 FÓKUSZBAN elvezetés az alábbi követelmények szerint lett kialakítva: Terepszint alatti padlószintû C tûzveszélyességi osztályú helyiségekben az alapterület 0,5%ának, a D tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben az alapterület 0,25%ának megfelelõ felület minden m 2 -re 2 m 3 /sec intenzitású elszívással. A zártterû, illetve középfolyosókon folyosó-szakaszonként (A zártterû, illetve középfolyosók egybefüggõ hossza az 50 métert nem haladja meg) az alapterület 0,5 %-ának megfelelõ felületen (legalább 1,5 m 2 felületen), illetve a számított felület minden m 2 -e helyett 2 m 3 /sec. intenzitású elszívással. Valamennyi 150 m 2 -nél nagyobb alapterületû C tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben az alapterület 0,5 %-ának megfelelõ felületen, vagy a számított felület minden m 2 -e helyett 2 m 3 /sec. intenzitású elszívással. A nézõtéren és a küzdõtéren számítógépes modellkísérlettel igazolva 100 m 3 /sec elszívással, biztosítják, hogy a lelátó legfelsõ sorában álló személy felett 2 m magasságig 9 percen keresztül füstmentes levegõréteg állítható elõ. A kivitelezési idõszakban a füstelvezetés hatékonysága a gyakorlatban, füstáramlási mérésekkel is modellezve lett. A hatékonyságát az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. igazolta. Az épületben lévõ 8 db lépcsõház elõtér nélkül kialakított túlnyomásos szellõzésû füstmentes lépcsõház. Beépített tûzvédelmi berendezések Az épület teljes területe automatikus, címezhetõ, intelligens tûzjelzõ berendezéssel védett. A felügyeletet 1 db CC 1142 típusú. tûzjelzõ központ végzi, amely az épület diszpécserközpontjában van elhelyezve. A védelmet közel pontszerû optikai füst, hõ kombinált érzékelõ és kézi jelzésadó biztosítja. A küzdõtér védelmére speciális ún. aspirációs érzékelõ rendszert telepítettek, amely mintavételezõ készülékekbõl és a bennük elhelyezett nagyérzékenységû optikai füstérzékelõkbõl, valamint a mintavételezõ csõrendszerbõl áll. A mintavételezõ csövek két síkban kb. 22 m-en (az acél tartószerkezet alsó síkjába) és a födém alatt attól kb. 1 m-re annak hajlását követve kerültek elhelyezésre. Az aréna vázszerkezete A légkezelõ gépek nyomóágaiba 1-1 légcsatorna érzékelõ került telepítésre. A hangjelzõ készülékek úgy lettek elhelyezve, hogy hallhatóságuk minden helyiségben az elfogadható szinten legyen (65dB). A patkó alakú négyszintes épületrész teljes területe beépített, zártszórófejes (sprinkler) oltóberendezéssel védett. Az egyes funkcionális egységek kockázati besorolása a következõ: Raktár helyiségek K 4.2 Tömegforgalmi helyiségek K 2.3 Gépkocsitároló K2.2 Méretezés a K 4.2 kockázati osztályra vonatkozó követelmények szerint történt (260 m 2 védõfelület, 7,5 mm/min fajlagos víztérfogatáram, 1,5 h üzemidõ). A vízkészlet tárolására 280 m 3 -es vasbeton szerkezetû tároló medence készült a pinceszinten. A rendszer vízellátására két elektromos meghajtású szivattyú-berendezést telepítettek, amelyek egymás tartalékai. Teljesítményük egyenként 230 m 3 /h. Villamos berendezések Az épület villamos energia ellátására kétoldali (egymástól független) 10 kv-os betáplálást építettek ki. A 10 kv-os kábelek két transzformátorállomás kapcsolóberendezésébe csatlakoznak. Mindkét állomásban 2-2 db kva-es transzformátor van telepítve. A tartalék energia ellátást 2 db kva-es diesel agregát gépcsoport biztosítja. A diesel gépcsoportról táplált fogyasztók: - sprinkler gépház - hírközlõ berendezések - küzdõtér csökkentett világítás épület-felügyeleti rendszer - hangosítás - hõ- és füstelvezetõ rendszerek - túlnyomásos szellõzések - tûzjelzõ, biztonsági berendezések - biztonsági- és irányfény világítás Az igényes fogyasztók energiaellátására és vezérlésére tûzálló kábeleket alkalmaztak a következõk szerint: evakuációs hangosítás 30 perc tûzjelzõ rendszer 30 perc biztonsági és irányfény világítás 30 perc hõ- és füstelvezetõ rendszerek 90 perc túlnyomásos szellõzés 90 perc vízzeloltó rend., nyomásfokozók 90 perc Az épületben biztonsági- és irányfény világítás lett kiépítve. Az üzemi világítás 50%-a biztonsági világításként funkcionál. Az irányfények pedig úgy kerültek elhelyezésre, hogy a kiürítési fejezetben már említett tervezett kiürítés feltételeinek megfeleljenek. Az energia ellátásukat kétoldali betáplálás, diesel generátor, illetve akkumulátor is biztosítja tûzálló kábeleken keresztül. Büszkén elmondhatjuk és a leírtakból is látható, hogy a tûzvédelem területén, a nézõközönség biztonsága, és az épület védelme érdekében a tûzoltóság igyekezett a maximumot megkövetelni és ehhez a beruházóban, valamint a kivitelezõben is partnerre talált. Jó együttmûködési kapcsolat alakult ki közöttük. Ezúton szeretném megköszönni a tervezõknek, a kivitelezõ képviselõinek e cikk megírásához és a használatbavétel lebonyolításához nyújtott segítségüket. Czeba János tû. õrgy., mb. fõosztályvezetõ h. Fõv. Tûzoltóparancsnokság, Tûzmegelõzési Fõosztály VÉDELEM 2003/2 13

11 KUTATÁS DR. BÁNKY TAMÁS Szellõzõrendszerek tûzállósági vizsgálata Az EU-ba való belépésünk hatalmas kihívás a hatóságok és a gazdasági szereplõk számára. Különösen igaz ez a szellõzéssel kapcsolatos kissé elavult szabályrendszerre. Az idõ rövid, ezért mutatjuk be a szellõzõrendszerek elemeinek tûzállósági minõsítõ vizsgálataival összefüggõ hazai és európai szabványalkotási munkát. Egységes szabványkövetelmények Az építési tûzvédelem területén funkcionáló vizsgálati szabványokat érintõ európai jogharmonizációs tevékenység mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ismert tény, hogy a tûzvédelmi célú létesítési költségek egyre nagyobb hányadát teszik ki az összberuházási költségeknek, továbbá elsõsorban az értékkoncentráció következtében a tûzkárok összege folyamatosan nõ, elemi érdekévé vált az egyes Idő t, min A hőmérséklet emelkedése a kemence égésterében T t T o, K ábra Megengedett eltérés N, % ábra. Vizsgálati modell a magyar elõírások szerint országok számára - különösen az Európai Unió megalakulásával - az, hogy az áruk szabad kereskedelme érdekében egységesítésre törekedjenek. Az európai szabványhelyzet szerint, még a 90-es években is, az épületszerkezetek és építési célú anyagok tûzállósági, illetve tûzveszélyességi paramétereinek meghatározására szolgáló vizsgálatok között országonként igen nagy eltérés mutatkozott. Némi túlzással állítható, hogy a nemzetgazdasági megfontolásokból kiindulva egy-egy témakört érintõen egészen a közelmúltig nem volt azonos vizsgálati módszer két különbözõ európai országban. Ezért az a tény, hogy a minõsítõ vizsgálatok egységessé válhatnak, már önmagában nagy elõrelépést jelentett. Ez elsõsorban a gyártók és forgalmazók számára volt kívánatos, miután számíthattak arra, hogy a jövõben nem lesz szükséges minden országban minõsíttetni termékeiket, ha oda szállítani kívánják termékeiket. Szakértelem kell! Ami a szellõzõ berendezéseket illeti, régi tûzoltói tapasztalat, hogy az épületek ezen elemei potenciális veszélyforrások épülettûz esetén. Egyes szakmai vélemények szerint ezek a rendszerek az épületek tûzbiztonsága szempontjából a legérzékenyebb pontok közé sorolhatók, tervezésük és létesítésük igen nagy szakértelmet igényel. A tûznek, a magas hõmérsékletû égéstermékeknek, a láthatóságot zavaró füstnek és az élõ szervezetekre legnagyobb veszélyt jelentõ toxikus gázoknak a terjedését egyik helységbõl a másikba, egyik tûzszakaszból a másikba megakadályozhatják, de szakszerûtlen tervezés következtében elõ is segíthetik. E berendezések vezetékei (szellõzõcsatornák), továbbá az ezekbe szerelt zárószerelvények (csappantyúk, szelepek), illetve a ventilátorok az esetek döntõ többségében komplex egységet képeznek, és az épületszerkezetekkel (falakkal, födémekkel stb.) összhangban szakszerû létesítésük kulcseleme egy építmény tûzbiztonsági helyzetének. Koncepcionális változás A csappantyúk, pl. az épületben létesülõ tûzvédelmi rendszereknek hagyományos elemei. A mintegy évvel ezelõtti idõszakig elsõsorban a tûzgátló falés födémszerkezetek vonalában tûzszakaszoló funkciójuk volt. Ezek a szerelvények igen nagy tûzállósági teljesítménnyel rendelkeztek jelentõs tûzhatásnak is ellenállva. Az operatíve beavatkozó tûzoltók tapasztalatai szerint, számos tûzeset bizonyította azonban: a gépészeti záróelemek olyan konfigurációban is lehetnek jelen az épületben, hogy tûz hatásának közvetlenül nem lehetnek kitéve, hõszigetelõ képességük- VÉDELEM 2003/2 15

12 KUTATÁS 3. ábra. Födémbe épített csappantyú vizsgálati elrendezése. 1. Nyomásérzékelõ a vezetékben, 2. Nyomásér-zékelõ a laborban, 3. Nyomáskülönbség-érzékelõ 4. Kiegyenlítõ csappantyú, 5. Ventillátor, 6. Hõelemek, 7. Venturi-csõ, 8. Csatlakozó csõidom, 9. Áramlásterelõ lemezek, 10. Vizsgálati modell 11. Kemence (tûztér) re nincs különösebb szükség. Ezek fõ funkciója ily módon a légzáróképesség megõrzése. A tûzvédelmi minõsítésükre szolgáló vizsgálatok során ezt a tényt az említett idõszakban nem vették figyelembe. Miután az un. nem szigetelt csappantyúk jelentõsen olcsóbbak voltak, mint tûzgátló változataik, nemcsak célszerû, de gazdaságos is volt utat nyitni széleskörû alkalmazásuknak. A megfelelõ biztonsági garanciák érdekében ez lendületet adott a szellõzõrendszerek tervezési alapelvei korszerûsítésének, és hamarosan szükség volt egy mûszakilag megfelelõ, új minõsítõ vizsgálati módszer kidolgozására a füstgátló csappantyúk vonatkozásában is. A 90-es években megindult európai tûzállósági vizsgálati módszer-egységesítési munka a szellõzõberendezések szakterületét mélyrehatóan, koncepcionálisan érintette. Ez a munka mûszaki szempontból egységes alapról kiindulva jól elhatárolhatóan és megkülönböztethetõen önálló módszerek kidolgozásában jelentkezett valamennyi rendszerkomponens: a gépi, valamint a természetes (gravitációs) hõ- és füstelvezetõ rendszerek ventilátorai, a szellõzõrendszerek vezetékei, illetve a csappantyúk vonatkozásában egyaránt. Az európai szabványosítási munka az új évezred kezdetére meghozta eredményeit, s ma már szinte valamennyi elõbb említett rendszerkomponens vonatkozásában egységesített vizsgálati módszer áll a laboratóriumok rendelkezésére. Természetesen ennek eredményeképpen kidolgozhatók lettek a berendezések osztályozási, világos kategorizálási szabványai is (ezek végleges elfogadása az uniós országokban 4. ábra. Falszerkezetbe épített vizsgálati csappantyú jelenleg zajlik, és minden bizonnyal a csatlakozási kilátásainkat ismerve, a jövõ évben Magyarországon befejezõdik). 20 év lemaradás A jelenlegi magyarországi helyzet összességében úgy jellemezhetõ, hogy a szellõzõberendezésekre vonatkozó vizsgálati és létesítési elõírások a hatóságok által is elismert tûzvédelmi fontosságuk ellenére - a 80-as évek mûszaki színvonalán megrekedtek. A szabványelõírások, követelményszintek évvel ezelõtt megfogalmazott miniszteri rendeletekben, szabályzatokban találhatók. Ezek az elõírások már koruknál fogva is természetszerûleg korszerûtlenek, nem szolgálják sem a megfelelõ biztonságot és gazdaságtalanok is. Sajnos e megállapítás igaz az idõközben megjelent jogszabályok a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tûzvédelmi Szabályzat, illetve a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet vonatkozásában is. Ezen a helyzetképen valóban enyhít az a gyakorlat, hogy számos esetben, elsõsorban a nagyobb beruházásoknál az eljáró tûzvédelmi szakhatóság már korszerû ismeretekkel rendelkezõ, felkészült képviselõi elfogadják a modern elveket bemutató terveket, de ezek mégis csak eseti eljárások, és egy-egy szakmai mûhelyhez kapcsolódnak. Meg kell említeni, hogy a hõ-és füstelvezetésre vonatkozó, létesítési követelményeket tartalmazó szabványt (MSZ 595-8:1994) a 90-es években átdolgozták, az elõírások mögött például a ventilátorok tekintetében nem volt elfogadott hazai vizsgálati módszer háttér. Különösen szegé- 5. a-d ábra. Csappantyúvizsgálati elrendezési változatok 16 VÉDELEM 2003/2

13 KUTATÁS nyesnek minõsíthetõ a tûzgátló csappantyúk egyedüli jelenléte a zárószerelvények tekintetében, miután a jogszabályrendszer explicit módon nem tesz említést sem a szellõzõvezetékek, sem a füstgátló csappantyúk tûzállóságáról. Szabványos vizsgálati módszer kizárólag a tûzgátló csappantyúk minõsítéséhez áll rendelkezésre (MSZ :1990). Ez az eredetileg osztrák metodika hazai adaptációja elvi alapjaiban kizárólag a szerkezet integritásával, hõszigetelõ képességének megõrzésével, valamint a záróelem mûködtetõ mechanizmusának megbízhatóságával kapcsolatban tartalmaz kritériumokat. A módszer klasszikus tûzállósági vizsgálat, azonosnak tekinthetõ a határoló szerkezetek minõsítésével. Az alkalmazott tûzhatás egyébként a nemzetközileg elfogadott, az un. standard hõmérséklet-idõ görbe szerinti. (lásd 1. ábra) Ismert az a legfõbb hiányossága ennek a módszernek, hogy csak halvány kapcsolat fedezhetõ fel a fogadó szerkezetekre jellemzõ légtechnikai szempontokkal. (a vizsgálati modell vázlatos rajzát a 2. ábra mutatja be) EN 1366 Európai Norma Ami a közeljövõben nálunk is bevezetésre váró európai vizsgálati módszereket illeti, az EN 1366 szabványsorozat elsõ két része Európában már hatályba lépett, és 2 éven belül a 8 részbõl álló teljes sorozat véglegesítése várható. Miután ezek az európai szabványokban megjelenõ vizsgálati módszerek elvi alapjai eltérnek a Magyarországon alkalmazott minõsítõ vizsgálatétól, bevezetésük által nemcsak a minõsítõ módszer fog megváltozni, hanem a létesítési követelmények is. Miben különbözik a kidolgozott európai szabványsorozat a jelenleg érvényben levõ hazai módszertõl? Mind a szellõzõvezetékek, mind a szerviz-aknák és a csappantyúk esetében a vizsgálat lényegében a szellõzõrendszer egy komplett - a csappantyú, a ventilátor és a Új hõ-és füstelvezetõ kategóriák A szellõzõ berendezések (hõ- és füstelvezetõ rendszerek egyes részeinek) tûzvédelmi szempontból való kategorizálására kidolgozott jelenleg legújabbnak tekinthetõ elõírások a következõk: A több tûzszakaszon belül alkalmazható tûzgátló szellõzõvezetékek: 1., Tûzhatás szerint (kitét): belsõ tûzhatás a standard hõmérséklet-idõ görbe szerint; külsõ tûzhatás a standard hõmérséklet-idõ görbe szerint, nyomáskülönbség belülrõl kifelé (elszívási üzemmód), függõleges és/vagy vízszintes beépítési pozíció. 2., Osztályok a teljesítmény szerint: EI (integritás és hõszigetelés) 30, 60, 90, 120 perc E (integritás) 30, 60, 90, 120 perc, a keresztmetszet megtartása, mechanikai stabilitás és S (légveszteség) ha szükséges. Pl.: EI30multi(v e h o ) jelzi mindkét beépítési pozíció esetén a 30 perces tûzállósági határértéket (meghatározott hõmérséklet és nyomás mellett megadható a légveszteség megengedett mértéke is). Az egy tûzszakaszon belül alkalmazható füstgátló szellõzõvezetékek: 1., A tûzhatás szerint (kitét): külsõ és belsõ tûzhatás konstans 300 C-on vagy 600 C-on nyomásdifferencia belülrõl kifelé vízszintes és függõleges beépítési helyzet 2., Osztályok a teljesítmény szerint: E (integritás) E , E , keresztmetszet megtartása, mechanikai stabilitás, S légveszteség. Pl.: E single(v e h o ) jelenti, hogy 30 perces tûzállósági határértékû az integritás szempontjából a szerkezet, s vizsgálat közben a keresztmetszetének változása nem érte el a 10 %-ot, továbbá nem hullott egyetlen darabja sem le. A csappantyúk osztályozási rendje szinte teljesen azonos a vezetékekével. (A 300 Con minõsített berendezések csak füstelvezetõ rendszereknél alkalmazhatók.) Az elõkészületben lévõ európai normarendben a perceket jelzõ határérték mérõszámok elõtti betûjelzetek: - a füstszakasz-határoló szerkezeteknél (pl. füstgátló függönyöknél) D (pl.: D30) - a gépi ventilátoroknál F - a természetes hõ- és füstelvezetõknél B. szellõzõvezeték kapcsolatát is tartalmazó - részletét tekinti vizsgálati modellnek (lásd 3. és 4. ábra). A vizsgálati modellnek képviselnie kell természetesen a funkció szempontjából rendkívül fontos beépítési pozíciót és a fogadószerkezettel való csomóponti kapcsolatot. (lásd 5. a-d. ábra) Új elem a vizsgálatokban, hogy a szellõzõvezetékek és aknák esetében külsõ és belsõ tûzhatást is alkalmaznak a minõsítés során miközben a rendszer szívás, azaz a légkörinél alacsonyabb nyomás alatt van tartva. A tûzmentett oldalon levõ berendezés részek felmelegedési kritériumai a hagyományos tûzállósági vizsgálati körülmények elõírásait követik, ugyanakkor a rendszerek integritási jellemzõinek tönkremenetelét, illetve az ilyen irányú tulajdonságainak elvesztését légveszteség méréssel kell detektálni. A módszer jellegében a csappantyúk vonatkozásában is ezen az alapon nyugszik. A tûzgátló és a füstgátló minõsítés megkülönböztetése pedig az alkalmazott tûzhatás, helyesebben: a magas hõmérsékleti kitét által történik. A tûzgátló minõsítések, illetve a több tûzszakaszon átvezetésre kerülõ hõ- és füstelvezetõ szellõzõvezetékek és az ezekbe beépítésre kerülõ csappantyúk esetében a szabványos hõmérséklet-idõ görbe által képviselt, az elõzõekben bemutatott emelkedõ hõmérsékletû, a T = 345 log (8t+1) képlettel leírható kitétet alkalmazzák, míg a füstgátló minõsítések, illetve az egy tûzszakaszon belül alkalmazható vezetékek és csappantyúk esetében alacsonyabb állandó (stabil) hõmérsékletek: 300 C, illetve 600 C jelentik a hõigénybevételt. (A hõszigetelési, vagy a magyar nómenklatúra szerint a felmelegedési kritérium teljesülését a tûzmentett oldalon történõ szerkezeti felmelegedés mérésével kell meghatározni. Virtuális csappantyúk Speciális szerkezeteknek tekinthetõk az újabban egyre nagyobb teret hódító grill - záróelemek (virtuális csappantyúk), amelyek nem tartalmaznak könnyen meghibásodható mechanikus mozgó záróelemeket, illetve az automatikus záródáshoz szükséges speciális indítószerkezeteket. Ezeknél a szerkezeteknél az áramlási keresztmetszet lezárását hõ hatására duzzadó, ún. intumescent anyagok (betételemek) végzik. VÉDELEM 2003/2 17

14 KUTATÁS A szerkezetek egyszerûsége, olcsó elõállítása, könnyû ki- és beszerelhetõsége, cserélhetõsége és a korlátozott alkalmazási területükön elismert - megbízható mûködése igen versenyképessé teszi ezeket. Az alkalmazási lehetõségeknél említett korlát elsõsorban az jelenti, hogy mûködésükhöz magas hõmérsékletre van szükség, azaz hideg füstelvezetõ rendszerekbe való önálló beépítésük/alkalmazhatóságuk megfontolásokat igényel. (A tervezési alapelvek jelenleg kidolgozási fázisban vannak.) 6. ábra. Függõleges szellõzõvezeték vizsgálati elrendezése Összefoglalva A szellõzõ berendezések és egységeik tûzállósági teljesítménye, mint adottság elõsegíti egy épület tûzvédelmi szempontból való biztonságos -nak minõsülését. A biztonság oldaláról legalább ilyen fontos a helyes tervezés. A szakterület termékskáláját jól ismerõ tervezõk pedig az érvényben lévõ tûzvédelmi elõírások kielégítése mellett nemcsak a biztonságos használatot készíthetik elõ szakszerûen, hanem annak megvalósítását gazdaságosan tudják megoldani. A tárgyalt témakört érintõ vizsgálatok végrehajtásának vonatkozásában a hazai minõsítõ (vizsgáló, tanúsító és engedélyezõ) bázisnak tekinthetõ Laboratórium (Az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. Szentendrei Tûzvédelmi Laboratóriuma.) jelenleg készül fel az európai vizsgálati módszerek berendezés-hátterének kiépítésére és azok mûködtetésére. Az erre való felkészülés egyrészt szolgálja a hazai termékek, gyártmányok megbízható minõsítését, esetenként a fejlesztési irányok orientálását, továbbá a külföldi termékek, gyártmányok minõségi kontrollját. Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató ÉMI Kht., Budapest 7. ábra. Vízszintes szellõzõvezeték vizsgálati elrendezése A hatóság dolga A hõ- és füstelvezetéssel kapcsolatban meg kell említeni a tûzvédelmi követelményeket alkotó hazai szervezetek (fõhatóságok) elõtt álló feladatok mielõbbi megoldásának igényét. Ugyanis a modern berendezések alkalmazásával a biztonság olcsóbban és hatékonyabban garantálható. Ha az elõírások, illetve a követelmények nem követik kellõ gyorsasággal a mûszaki fejlõdést, akkor egyrészt túlköltést eredményezhetnek, másrészt nehezíthetik a termékek szabad áramlását, amely az egyik legfontosabb elv az Európai Unióban. Szerzõi megjegyzés Azzal bocsátom e cikket a hazai szakmai közvélemény rendelkezésére, hogy naprakész információkat tartalmazó publikációt írni ebben a témakörben lehet és fontos mind a tervezõk, mind a termékfejlesztõk, illetve a hatóságok szakemberei részére, de rögzíteni kell: a véglegesen elfogadott szabványok az utolsó pillanatig mélyreható változásokat szenvedhetnek. Erre kitûnõ példa, hogy a minden tagország által támogatott, az osztályozási elveket rögzítõ európai bizottsági határozatot egy erõs nemzet felszólamlására, különösebb publicitás nélkül, megváltoztatták. 18 VÉDELEM 2003/2

15 MEGELÕZÉS ILLÉS ZOLTÁN Tûzvédelmi csappantyúk Az egységesülõ Európai követelmények gyorsvonati sebességgel közelednek. A DIN 4102, illetve EN 1366 vizsgálati elõírásának megfelelõ tûzvédelmi csappantyúk kialakítását, kiegészítõ és mûködtetõ berendezéseit mutatjuk be. Teljesítmény kritériumok A tûzvédelmi csappantyú rendszer tömítettségére vonatkozó méréseket 300 Pa nyomáskülönbség állandó értéken tartása mellett, zárt tûzvédelmi csappantyúnál kell elvégezni. A helyiség lezárása szempontjából a tûzvizsgálat megkezdése után 5 perccel a tûzvédelmi csappantyún keresztül a résveszteség nem lehet nagyobb, mint 360 m 3 /h/m 2 és 20 C-ra vonatkoztatva. A helyiség lezárása a tûzvédelmi csappantyú külsõ kerülete mentén EN ben megadott elõírások alapján kell, hogy történjen. A hõszigetelés érdekében a hõmérséklet kritériumoknak az EN szerintieknek kell lenniük. A maximális hõmérsékletérték meghatározásánál a T 1, T 2 és Ts pontban mért hõmérsékletek átlagát kell venni. T 1 termoelem 25 mm-re a beépítés síkjától, minden oldalon 1-1 db T 2 termoelem 325 mm-re a beépítés síkjától, minden oldalon 1-1 db Ts termoelem a falazat hõmérséklete A tömítettség megfelelõ, ha a résveszteség a tûzvédelmi csappantyún 200 m 3 /h-nál (m 2 -re és 20 C-ra vonatkoztatva) nem nagyobb. A környezeti hõmérsékletû tömítettség vizsgálat alatt a résveszteség elõírt értékét 5 perces tûzvizsgálat után nem kell teljesítenie. A tûzvizsgálat a lánggyújtástól addig az idõpontig tart, ami a tûzvédelmi csappantyú a helyiség lezárás, hõszigetelés, vagy tömítettség kritériumát teljesíti, vagy percre kerekítve a láng eloltásáig, ahol is a rövidebb érték a mértékadó. A BK 188 tûzvédelmi csappantyú A BK 188-as egy modul tûzvédelmi csappantyú, amely minden szituációban beépíthetõ, ezért ezen keresztül szeretnénk a csappantyúk kialakítását bemutatni. (K90 tûzállósági osztály teljesítéssel lásd 1 sz. táblázat.) Itt kívánom megjegyezni, hogy a csappantyúkat mindegyik beépítésben külön-külön vizsgálják a tûzállósági osztály szerint. A követelményrendszer sokkal szigorúbb, mint a ma érvényben lévõ magyarországi elõírások. MEGENGEDETT BEÉPÍTÉSEK - perem - perem beépítés - nehezen megközelíthetõ beépítési nyílás esetén egy-két oldalt ásványgyapot - beépítési kerettel - tetszõleges légszállítási irány - fekvõ, illetve álló tengely A BK 188 típusú tûzvédelmi csappantyú anyaga 1,5 mm vastag horganyzott acéllemez. A légcsatorna hálózathoz történõ csatlakozáshoz 35 mm széles csatlakozási kerettel van ellátva. Amennyiben savaknak, lúgoknak ellenálló kivitel a követelmény, úgy csappantyúinkat úgynevezett DD-kemény lakkal tudjuk bevonni. (két komponensû lakk, poliuretán bázisú) A csappantyúnyelvet, egyedülállóan, lemezburkolattal látjuk el, mely burkolat meggátolja a csappantyúnyelvrõl a részecskék leválását, és ez által ezen részecskék a szállított levegõvel a tartózkodási zónába kerülését, illetve a higiéniás követelményeket jobban ki tudjuk elégíteni. (tisztántarthatóság). Átmenõ csappantyúnyelv tengely, mely a becsapódáskor ébredõ nyomatékok miatt szükséges, így nem fordulhat elõ a csappantyúnyelv esetleges kiszakadása. Az átmenõ tengely növeli a csappantyú stabilitását. A tengely egy speciális csapágyazásban ül, mely karbantartást nem igényel. A DIN 4102 T6 rész szerinti tömítettséget a csappantyúnyelven, illetve a felfekvési peremen elhelyezett 140 C-nál felhabosodó tömítés biztosítja. Szintén az elõírásnak megfelelõen a tengellyel párhuzamos, két egymással szemben lévõ oldalon, a tûzszakasztól mindig kilógó, 210 mm hosszú tûzvédelmi csappantyú darabon egy-egy ellenõrzõ, szerelõ nyílás helyezkedik el. A tûzszakaszból kilógó 210 mm hosszú szakaszba kerül beépítésre az a panel is, melyen a kioldó-mechanizmus található, mely szintén karbantartás lehetõség is egyben. Kézi mûködtetés Mûködtetés szempontjából a legegyszerûbb a mechanikus, azaz kézi mûködtetés. Tûzvédelmi csappantyúink alapkivitelben 72 C-os olvadóbetéttel vannak ellátva, az olvadóbetét 72 C-nál magasabb hõmérséklet esetén kiold és ezáltal a csappantyú zár. Meleglevegõs rendszereknél lehetõség van 98 C-os olvadóbetétek beépítésére is. Az IA típusú hõkioldó mechanizmusnak a tûzvédelmi csappantyúnak mind a belsõ, mind a külsõ oldalán van olvadóbetétje, tehát nem csak a légcsatornába áramló 72 C-nál magasabb hõmérséklet hatásásra képes bezárni, hanem a helyiségben érzékelt hõ hatására is. Általában már a kézi mûködtetés is a tûzoltóság, illetve az üzemeltetõ kérésére mechanikus ES jelû végállás kapcsolóval is kiegészül. Tulajdonképpen ebben az esetben a csappantyúnyelv karja az érzékelõket elérve, azokban potenciál szabad kontaktus jelet hoz létre, mely által a tûzvédelmi csappantyúk állapota pl. a központi megjelenítõ táblán megmutatható, illetve a jeleket tovább lehet vinni az épület-felügyeleti rendszer számára is a megfelelõ beavatkozások eszközlésére. Ma már a mechanikus végállás kapcsolók helyettesítésére egy úgynevezett Hall-elven mûködõ végállás kapcsolót is beépíthetünk, mely által a tûzvédelmi csappantyúk állapotáról, a szintén általunk kifejlesztett KOMES rendszeren keresztül kaphatunk képet. VÉDELEM 2003/2 19

16 MEGELÕZÉS (A KOMES tulajdonképpen egy bus-rendszerû intelligens kapcsoló és visszajelzõ rendszer.) A kézi mûködtetésnek két nagy hátránya van: Az emberek minimum 75%-a nem közvetlenül a tûzben sérül meg, illetve veszti életét, hanem annak füstjében. A füst viszont lehet úgynevezett hidegfüst, azaz a füst hõmérséklete nem éri el a 72 C-ot. Ebben az esetben a légcsatorna lezárása nem történik meg, tehát a mérgezõ füst a légcsatornában tovább tud terjedni. A másik hátrány abból ered, hogy az elõírásoknak megfelelõen a tûzvédelmi csappantyúk mûködõképességét rendszeresen ellenõrizni kell. Tapasztalatunk szerint a csappantyúk kb. 20%-át olyan helyre építik be, hogy ellenõrzése lehetetlen. Félautomatikus mûködtetés A füstre történõ zárás hiányát a mágneses kioldókkal lehet megoldani. Ebben az esetben a tûzvédelmi csappantyú kioldó mechanizmusa az olvadóbetéten kívül úgynevezett kioldó mágnest is tartalmaz, mely lehetõvé teszi már egy központi jel (füst és tûzjelzõ rendszer) hatására a becsukást. A tûzvédelmi csappantyú kinyitása kézzel történik, zárása pedig központi jelrõl, ezért nevezem félautomatikus mûködtetésnek. A kioldó mágnesek lehetnek: munka áram, nyugalmi áram elven mûködõk. A munka áram elven mûködõ mágnes a csappantyúnyelvet nyitva tartja mindaddig, míg a központi tûzjelzõ rendszertõl egy áramimpulzust nem kap. Elõnye: az elektromos mûködtetõ hálózat nincs folyamatosan feszültség alatt, nincs áram fogyasztás. Hátránya: a mûködtetõ kábel tûzvédelmérõl gondoskodni kell. A munkahenger tápláló feszültsége: 220 VAC, 50Hz, 200 V DC, 24 V DC lehet. A nyugalmi áram elven mûködõ kioldó-mechanizmusa egy tartó mágnest tartalmaz, mely folyamatosan feszültség alatt van és a feszültség elvételére a mágnes elenged. Elõnye: a mûködtetõ kábelnek nem kell tûzvédettnek lennie, hisz ha elég a kábel, akkor is bezár. EX kivitel is szállítható. Hátránya: állandó feszültség felvétel. A rendszerbe mindenképpen szünetmentes áramforrást kell beépíteni, hogy az esetlegesen nem tûz miatti áramszünet esetén a csappantyúk ne csukjanak be, mert azokat mint már említettük csak kézzel lehet ismét kinyitni. A tartómágnes tápláló feszültsége: 24V DC. A félautomatikus üzem megvalósítható úgynevezett nyomottlevegõs mûködtetõ hengerrel is. Ebben az esetben a tûzvédelmi csappantyú zárása egy levegõ,- vagy gáz impulzus hatására történik. A mûködtetéshez 6 bar-os nyomás szükséges. A visszaállítás itt is kézzel történik. Mindhárom kioldó mechanizmusra igaz, hogy a hõkioldó kiolvadása esetén a tûzvédelmi csappantyúk bezárnak, központi jel nélkül is. A tûzvédelmi csappantyú az új kioldó behelyezése után lesz ismét mûködõképes. Automatikus mûködtetés Az automatikus mûködtetetés esetén a csappantyúk újbóli kinyitása központilag is lehetséges, amennyiben a saját kioldója lehetõvé teszi. Erre a célra úgynevezett rugóvisszahúzású motorokat alkalmazunk, melyekbõl szintén megkülönböztetünk munka áram és nyugalmi áram elven mûködõket. A munka áram elv azt jelenti, hogy a csappantyút egy elektromos rugó-visszahúzású motor feszültség hatására nyitja. A nyitás után a motor már nem kap feszültséget, így a rugóhatására visszatér alapállapotába. A kinyitott csappantyút egy mágnes tartja nyitva. Ez egyben azt is jelenti, hogy esetleges feszültség kimaradás esetén a csappantyú nyitva marad és csak a mágnesnek adott elektromos impulzus hatására záródik. A saját hõkioldó hatására a csappantyú zár, ezzel párhuzamosan az áramkörbe található reteszelést is bontja. A nyugalmi áram elven mûködõ csappantyú esetében szintén lehetõség van a központi nyitás, zárásra. A motor feszültség hatására kinyitja a csappantyút és mindaddig nyitott állásban tartja, míg a feszültséget el nem vesszük. A feszültség elvétele esetén a csappantyút a motor rugója zárja. A saját hõkioldókapcsoló az áramkört nyitja, azaz feszültség elvétel történik és ezáltal a motor rugója zárja a csappantyút. Természetesen az automatikus üzemet pneumatikus munkahengerekkel is meg lehet oldani. A csappantyú nyitott állásban, a pneumatikus munkahenger folyamatosan nyomás, nyugalmi áram elv, illetve feszültség alatt van. Kioldás történhet termikus elektromos módon, azaz a hõkioldó egy végálláskapcsoló segítségével a tartó feszültséget elveszi a mágnesszeleptõl. A termikus pneumatikus kioldás esetén, a kioldóbetét lezárja a sûrített levegõ szelepét, így a munkahengerben megszûnik a nyomás és zár. Amennyiben a zárás termikus módon történt, úgy az olvadóbetétet ki kell cserélni, mert nyitás csak ezután lehetséges. Természetesen mind az elektromos, mind a pneumatikus körnek központi parancsot is adhatunk a zárásra. A munka áram elv alapján mûködõ mechanizmus típus jele PN. Ebben az esetben is a nyitva tartás mechanikusan, a zárás egy húzómágnesen keresztül történik. A saját hõkioldó hatására a csappantyú zár. Emellett párhuzamosan az áramkörben található mágnesszelepet és reteszelést is oldja. A mágnesszelepet központi jel segítségével is zárni tudjuk, s ezáltal a pneumatikus hengertõl a levegõt elvesszük, így a csappantyú zár. Általános tulajdonságok: A rugó-visszahúzási motorok mindig végálláskapcsolóval szereltek. Karbantarthatósági, ellenõrizhetõségi szempontokból cégünk csak olyan csappantyút épít, ahol az összes kioldó mechanizmus a tûzszakaszhatáron kívülre kerül. Egyedülállóan alkalmazzuk ezért a C-os elmozdulású motorokat. Az összes tûzvédelmi csappantyúra igaz, hogy, a hõkioldó oldása esetén elõször a hõkioldót kell kicserélni, hogy az üzemszerû mûködtetést vissza tudjuk állítani. (Folytatjuk) Illés Zoltán Ügyvezetõ igazgató, SCHAKO KFT 1113 Budapest Hollókõ u. 7. Telefon: , Fax: , @schako.hu 20 VÉDELEM 2003/2

17 MEGELÕZÉS DR. GELETA FERENC Az erdõtüzekrõl EU csatlakozás elõtt Az erdõtüzek száma, arra enged következtetni, hogy az erdõ tulajdonosok, az erdõkezelõk megelõzõ erdõtûzvédelmi tevékenysége nem kielégítõ. Az EU csatlakozás elõtt még e téren is sok a tennivaló. 300 ezer ha rendezetlen Magyarország a mérsékelt lombos erdõk övezetében helyezkedik el. Területének nagyobb hányada Alföldi térség kevés csapadékkal és szélsõséges hõmérsékleti viszonyokkal, kisebb része alacsony dombos vidék, csak alig egy tizede a 400 métert meghaladó tengerszint feletti magasságú területek aránya. Utóbbiak évi csapadék-mennyisége meghaladja az erdõk eltartásához szükséges min. évi 600 mm-t. Ezek a természetesen erdõsült tájak. A rendszerváltás után a kárpótlási és vagyon-nevesítési folyamatok hatására, közel 730 ezer ha erdõ, - a teljes hazai erdõterület csaknem 40%-a magántulajdonba került. A folyamat még most is tart. Tulajdoni szempontból ma is rendezetlen több mint 300 ezer ha erdõ sorsa. Az erdõ számokban Az erdõterület: 1,712 ezer ha Erdõsültség: 18,5 % Pusztavágás és folyamatban lévõ erdõsítés: ezer ha Az élõfa készlet: 310 millió m 3 Az évi folyónövedék: 15 millió m 3 Rendkívül jelentõs, nem nélkülözhetõ közkincs, - értékét kifejezni lehetetlen. Mindenki által kötelezõen védendõ!! (1. 2.) Az erdõtüzek aránya: = években 11 év alatt: az összes tüzeset = 265,432 = 3,3%-a = erdõtûz 1 év alatt: az összes tüzeset = 24,130 = 3,3%-a = 816 erdõtûz 1 nap alatt: az összes tûzeset = 66 = 3,0%-a = 2 erdõtûz Az erdõtûz keletkezés okai Az erdõtüzek okait és következményeit befolyásoló tényezõket az közötti 43 év adatai alapján már vizsgáltam, s az alábbi fõbb tényezõket állapítottam meg: esetenként jelentkezõ abiotikus, periodikusan jelentkezõ biotikus, valamint az éghajlati elemek csoportjait. A korábbi módszerek és az ismert adatok felhasználásával, - ( ) = 11 év vonatkozásában végzett vizsgálataim szerinti megállapításaim a következõk: Abiotikus tényezõk Az esetenként jelentkezõ abiotikus tényezõk sorában legjelentõsebb a gondatlanság és gyújtogatás. A korábban vizsgált 43 évben, - az ország összes erdõterületének több mint 10%-án bekövetkezett erdõtüzek 65%-át emberi gondatlanság és gyújtogatás okozta. Veszélyesen emelkedik az erdõket látogató dohányzó emberek száma, bõvül az autós-turizmus, az erdõkön áthaladó közforgalomban a dohányzás, tûzrakás elõírásai, szankcionálása nem kielégítõ, az erdõk közelében végzett mezõgazdasági gyom- és tarlóégetések szabályozását szigorítani kell. Biotikus tényezõk A periodikusan jelentkezõ biotikus tényezõk között elsõ helyen van a fafaj, amely az erdõtüzek eseteit és nagyságát befolyásolja. Fõbb fafajaink országos területi megoszlása és az erdõtüzek területi megoszlása, viszonya: lombos fafajok területe = 85 %, - erdõtûz területe = 63,3 fenyõ fafajok területe = 15 %, - erdõtûz területe = 36,7 A különbözõ fafajok akkor adnak egészséges, jó erdõket, ha a nekik megfelelõ termõhelyen vannak. Ha ezt elhanyagoljuk, akkor sokféle károsítás jelenik meg rajtuk, vagy legyengült állapotba jutva, a környezet-szennyezés, vagy az erdõtüzek hatásával szemben nem tudnak megfelelõ ellenállást kifejteni. A lombos fafajok élõ sejtjei részlegesen C-körüli hõmérsékleten halnak el, de ennek mértékétõl függetlenül a lombozat egy ideig még él. Ha a kritikus erdõtûz/hõmérséklet nem hatolt 2-4 cm-nél mélyebbre, a nagyobb fák, de még az erõsebb lombos csemeték mélyebb gyökfõi részbõl, esetenként a rejtett rügyekbõl is szerencsés esetben még kihajthatnak. Éghajlati elemek Az éghajlati elemek közül a mérhetõ csapadéknak és a hõmérsékletnek lényeges szerepe van az erdõtûz keletkezésében. A csapadék havi/idõszakonkénti mennyisége az erdõtüzek keletkezésében és továbbfejlõdésében különösen jelentõs összefüggéseket tartalmaz. Hazánk erdeinek területi és fafaji elterjedését is elsõsorban a klíma-viszonyok, az évi csapadék/átlaga és a vele kapcsolatban lévõ légnedvesség határozzák meg. Ebben viszont szerepe van a pótlólagos föld-felszíni és föld-alatti vízforrások jelenlétének is. A fák fatermõ/képességének mértékét a talajok minõsége is lényegesen befolyásolja. A csapadék-mennyiség függvényében (43 év/a mm) évi csapadék átlag zónában keletkezett az összes erdõtûznek 63%-a. Amikor a hõmérséklet évi átlaga 18,4 C -, a kritikusan erdõtûzveszélyes II., III., IV. hónapokban a hõmérsékleti átlag 21 C volt a mm-ig terjedõ csapadék-zónában, - akkor következett be az évi összes erdõtûzesetnek 68%-a. Az erdõtüzek keletkezésében többek között szerepe volt még: a napi fénytartam mennyiségének, a légköri viszonyoknak, a max. szélsebességnek, az uralkodó széliránynak, - mint éghajlati elemeknek. Erdõvédelmi monitoring Magyarországon az erdõvédelem komplex/programja keretén belül mûködik az erdõk egészségi állapotát megfigyelõ 4 x 4 km 2 -es hálózati rendszer. Ez egyúttal része az egész Európára kiterjedõ; ICP-Forests erdõvédelmi monitoringnak is. A magyar erdõk egészségi állapota az utóbbi két évtizedben romlást mutat. VÉDELEM 2003/2 23

18 MEGELÕZÉS Az egészséges fák aránya az évi 79%-ról, 1994-ben 42%-ra csökkent. A károsítás leggyakrabban a tölgyfélék korona/részét támadja, /39,7%/ de jelentõs a törzskárosítás részaránya is. (33.7%) A különbözõ típusú erdõkben jelentkezõ fapusztulást nem egy meghatározott kórokozó váltja ki, hanem leromlás jellegû betegségként azonosítják. Az ilyen betegséget a biotikus /abiotikus/ klimatikus tényezõk valamint a közel két évtizede tartó aszály rendkívül kedvezõtlen együtthatása váltja ki. A csökkent ellenálló képességû erdõket, fákat számos károkozás mellett, az erdõtûz is nagy eséllyel fenyegeti. Egy erdõtûz sem véletlen jelenség. Valamennyi összefügg az abiotikus, biotikus és éghajlati periodikusan vagy közvetett módon jelentkezõ leromlásos természeti tényezõkkel. A 11-év ( )-bõl legtöbb erdõtûz évben keletkezett: - az összes erdõtûzbõl = 3640 eset = 41%-a - a leégett ha-ból = 2427 ha = 41%-a - összes erdõtûz-kárból = 287,893 m Ft = 35%-a Az erdõk feladatai Az erdõk feladatait a VII. Erdészeti Világkongresszus Buenos Airesben ben, - éppen a magyar küldöttség javaslatára, a termelési, környezetvédelmi és szociális-üdülési funkcióban határozta meg. A jóléti erdõgazdálkodás célja az, hogy az erdõ korábban döntõ jelentõségû anyagi értékei (fahozam) mellett eszmei, immateriális értékeit is az elõtérbe helyezze. (pld. védelmi, pihenési, üdülési és még sok egyéb értékét.) Az erdõ minden különösebb fejlesztés nélkül, önmagában is sok üdülési és közjóléti értékét hordoz. Ezeket tudatos emberi beavatkozással szükséges fejleszteni azért, hogy a közcélú igényeknek megfeleljenek. Az erdõvagyon értékeléskor - ma már nemcsak a fatömeget kell figyelembe venni, - hanem az erdõt, mint élõ rendszert! Az emberi környezet megõrzése és javítása céljából létfontosságú, mással nem helyettesíthetõ környezeti tényezõként kell értékelni az erdõt. Ha nem léteznének az erdõk, nem élne a Földön az állatvilág harmada sem! Az Ember sem! Új erdõk telepítése Kormányzatunk 1991-ben fogadta el a 10 éves erdõtelepítési programot, amely szerint ha új erdõtelepítést irányoz elõ. Ez évi ha új erdõ telepítését jelenti. A Magyar Tudományos Akadémiának Magyarország agroökológiai potenciáljáról készített felmérése ennél jóval nagyobb erdõtelepítési lehetõségeket tár fel; 2050-ig 700 ezer ha új erdõ telepítését látja indokoltnak. Ennek megvalósítása esetén ben hazánk elérhetné a 26,2%-os, az optimálishoz közel lévõ erdõsültséget. Megelõzési feladatok Somogyban közötti 43 évben végeztem erdõtûzkutató, elemzõ munkát. Munkám eredményeképpen az erdõtüzek okai, hatásai és a tûzmegelõzés lehetõségei c. doktori disszertációmban az erdõtûz megelõzés lehetõségének fõbb pontjait határoztam meg: i dő év eset d b Az erdõtüzek fafajok, - korcsoportonként, az erdõtûzkár idõ /ha/mft bontásban; = 11 év és 1 év alatt k ár (mft) e rdőtűzkár r t erüle t ( ha ) l om b F afaj/h a Korcsoportok/ha/é v 24 VÉDELEM 2003/2 f eny ő 1 /5 h a 6 /10 h a 1 1/20 h a 20 tó l , , ,855 1, , , , , , , , , , , év 8, ,56 0 5,95 7 3,76 7 2,19 0 1,31 4 1,17 4 1,34 7 2,1 2 % 6 3, 3 3 6, 7 2 2, 0 1 9, 7 2 2, év átlag ,

19 MEGELÕZÉS Békés J.-N.-Szolnok Csongrád Hajdú-Bihar Fejér Szabolcs-Sz.B. Tolna Bács-Kiskun Gyõr-M.-Sopron Pest+Bp. Heves Baranya Komárom-Eszt. Borsod-A.-Z. Somogy Vas Veszprém Zala Nógrád Országos átlag 4 5,3 7,1 9, , ,3 18,5 22,4 22,7 23 A megyék edõsültsége növekvõ sorrendben 25,9 26,2 26,5 26,9 27,9 29, ,4% Az erdõk tulajdonosok-közötti megoszlása 0,9% 9,1% 16,5% 14,1% rendezetlen erdõ magántulajdon közösségi erdõ társult erdõ állami erdõ Erdõ tervezve 90,0 % Erdõtüzek aránya és gazdasági hatása - az ország összes/évi/tûzesetei között /%/eset/mft-ban; 11 év és 1- év alatt: i id dő Az z összes s bekövetkezet ekövetkezett t t tűz/eset bő űz/eset ből E rdőtűz %a a ese t 36,7 Erdőtűz ká r mf Ft ,450 3, , ,636 8, 3 2, , ,139 5, 4 1, , ,691 2, , ,254 2, , ,912 2, , ,728 2, , ,411 2, , ,268 1, , ,194 2, , ,749 1, , év 265,432 3, 3 8, ,560 1 év átl./24,130 3, ,051 - az erdõtûzfigyelõ szolgálat, - meterológiai mérések rendszeressége, - tûzvédõ-sávok hatékonyabb módon, - kritikusan erdõtûzveszélyes idõszakok számítása, - az erdõ/avartûz terjedésének megállítási lehetõsége - értékelõ, elemzõ, eligazító felvilágosítás. (Védelem 1995/3.) A 2002-ben az ország valamennyi erdõgazdaságának közötti adatait értékeltem. A kritikusan erdõtûzveszélyes idõszakok jól számíthatók a csapadék, hõmérséklet, a napfénytartam és a szárazsági index alapján. Ehhez azonban szükség van egy-egy erdõgazdaság területén a helyi éghajlati tényezõk folyamatos mérésére. Ezt 1970-ig egy-egy erdõgazdaság területén fontos/éghajlati ponton végezték. (Napi csapadék, hõmérséklet, max. szélsebesség és uralkodó szélirány.) Magyar erdõk az EU-ba Az EU-közösségi koncepciója szerint: hozzá kell járulni az egyes tagállamok erdõtûzvédelmét javító erõfeszítésekhez; az erdõtüzesetek okát megszüntetni, a tûzesetek megelõzõsét, õrzését szervezni, elsõsorban azokon a területeken, ahol nagy az erdõtûzveszély. Az EU-közössége pénzügyi támogatást biztosít bizonyos erdõtûzvédelmi intézkedések megvalósításához: - információs cserék rendszeresítéséhez, - erdõtûzvédelmi intézkedések hatásának folyamatos elemzéséhez, értékeléséhez, - az erdõtûzveszélyes idõszakoknak, a veszélyeztetettség mértékének és okának kutatásához, - erdõtûzvédelmi stratégiák kidolgozására, - különös tekintettel a tûzkeletkezési okok megszüntetésére. A 7/2001/IV. 27./ sz. rendelet megjelenésével az EU-hoz való csatlakozás elõkészítése érdekében, - a korábbi hazai rendelkezések jelentõsen módosultak: - az erdõk tûzveszélyességi besorolásában más a tartalmi/eljárás rendje, - megnevezi a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot és területi szerveit a végrehajtást illetõen, - meghatározza az erdõgazdálkodónak, hogy melyek a tûz megelõzésével kapcsolatos kötelességei, - elrendeli az erdõtüzek elleni védelem információs rendszerének felállítását és mûködtetését. VÉDELEM 2003/2 25

20 MEGELÕZÉS eset/db mft Az erdõtüzek számának alakulása - az egész ország területén, = 11 év alatt Az erdõtüzek miatt keletkezett károk, - az egész ország területén = 11 év alatt Ezzel megteremtõdhet az EU közösségi Magyar megfelelõ erdõtûzvédelmi kapcsolódás és utána bizonyos differenciált mértékû finanszírozási lehetõség. A finanszírozási lehetõséget igényelni lehet az alábbiakra: a./ Az erdõk életet jelentõ szerepének megismertetése minden polgárral. b./ Az erdõ és tûzveszélyességének ismertei tömeg/szórólapon rádióban, televízióban. c./ Az erdõk korábbi és új tulajdonosaival részletes szakmai kiadványban összefoglaltan kell ismertetni az erdõkben végzendõ tûzfigyelési, erdõtûz-megelõzési, tûzoltási- szakmai feladatokat. d./ A helyi/erdõközeli, napi-folyamatos meteorológiai mérések megszervezése: - szárazsági index számításához, - az erdõtûzveszélyes idõszakok jellemzéséhez, - az erdõtüzek elõrejelzésének számításához szükséges éghajlati elemek megszerzése. e./ Az erdõk létfontossága miatt lehetõvé kell tenni az erdõtûz elleni biztosítást. Mindezek elérésében reménykeltõ, az a jelentés tartalmú megállapodás, amelyet a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója és az Állami Erdészeti Szolgálat fõigazgatója írtak alá. Dr. Geleta Ferenc okl. erdõmérnök, országos igazságügyi szakértõ FARKAS JÓZSEF Egy szénmonoxid-mérgezés utóélete Egy kettõs haláleset körülményei is sürgetik az új vagy utólag hõszigetelt lakóházak szellõztetésének és a tüzelõberendezések légellátásának felülvizsgálatát. A halál oka Egy nagyméretû egybenyitott terekkel rendelkezõ lakóházhoz riasztották a mentõket és a tûzoltókat. A házban lakó két felnõttet holtan találták, a gyermeket súlyos mérgezési tünetekkel kórházba szállították. A lakást átvizsgálva a helyszínen tûzre utaló nyomokat nem találtak. A nappaliban lévõ kandallóban még izzott a parázs, a fürdõszobában elhelyezett gázkazán üzemelt. Mi történt? A kérdésre a helyszíni szemlén keresték a választ. Elsõ megközelítésben minden tökéletes. A halál oka szénmonoxid-mérgezés! A gázkazán a fürdõszobában üzemelt, a bélelt kéménybõl erõteljes gõzkiáramlás volt látható. A zárt kandallóajtó mögött a hamu alatt még parázs izzott. A tüzeléstechnikai mérõmûszer szerint a gázkazán üzeme tökéletes, az égéstermék CO-mentes, a huzat megfelelõ. Ezután a helyszínelõk a kazánt letakarják (ahogy találták) a zöld törölközõvel. Újabb mérés. Az égéstermékben majdnem 500 ppm a CO, de a huzat még jó. Újabb mérés, de most zárt fürdõszobaajtónál. Eredménye, hogy kb. 30 másodperc alatt a mérõmûszer CO szenzorra kiakad, erõteljes égéstermék visszaáramlás jelentkezik. Gyorsan kinyitják a fürdõszobaajtót, mert nincs levegõ-utánpótlás. A szobaajtó fölött kb. 8 cm átmérõjû lyuk a levegõztetõ. Utolsó kísérlet: a füstcsõ leszerelése után a füstcsonkot lefogva teljes égéstermék visszaáramlást idézünk elõ. A kazán vissza- áramlás biztosítója 5 perc alatt sem állította le a kazánt! Minden építéssel, épületgépészettel, gázkészülék szereléssel foglalkozó szakembernek le kell vonni a tanulságot. A tüzelõberendezések légellátását ma már nem szabad a nyílászárókra bízni, mert a modern gumírozott tömítésû ajtók, ablakok nem engedik be az égéshez szükséges levegõt. Égéstermék pedig csak addig és annyi távozik a kéményen, amennyi friss levegõ az épületbe jut. Tehát a tüzelõberendezések fõként a gázkészülékek légellátásáról külsõ térbõl gondoskodni kell, hogy többé ne fogyjon el éjszaka az éltetõ levegõ! Farkas József épületgépész üzemmérnök, igazgató Somogy Kéményseprõ- mester Kft., Kaposvár 26 VÉDELEM 2003/2