AKCIÓTERÜLETI TERV. Kisköre 2010 ÉMOP /D
|
|
- Marika Zsanett Gulyásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AKCIÓTERÜLETI TERV Kisköre ÉMOP /D
2 Tartalomjegyzék Stratégiai fejezet... 4 Vezetői összefoglaló... 4 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés a megadott mutatókkal... 5 A város helyzete és stratégiai célkitűzései... 5 A város története... 5 Helyzetkép... 6 A város jövőképe... 9 Városi szintű célkitűzések... 9 Városrész szintű célkitűzések Településfejlesztési akcióterület kijelölése (városrészek kijelölése), jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervhez során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Településközi koordináció mechanizmusai Akcióterületi beavatkozások bemutatása Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége A stratégia megvalósulásának monitoringja Jogosultság igazolása Részletes helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző város rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület műszaki-fizikai infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Funkcióelemzés Az akcióterületen található funkciók Igényfelmérés A fejlesztések célcsoportjai: Kihasználtsági terv Érintett ingatlanok és területek tulajdonviszonyai Tulajdonosi együttműködési szándékok vizsgálata Piaci igények, lehetőségek felmérése Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Átfogó/stratégiai cél Specifikus célok Célok megvalósulásának nyomon követésére kialakítandó mechanizmus, az akcióterület beavatkozásai Akcióterületi beavatkozások bemutatása Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma: Rendezvénynaptár Kisköre A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása: Szinergia vizsgálat Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében Az önkormányzat beruházási feladatai Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán
3 Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen: A tervezett fejlesztések várható hatásai Gazdasági-társadalmi hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok: Kockázatok és kezelésük A város rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Partnerségi egyeztetések bemutatása Települési és akcióterületi partnerség kialakítása Partnerségi viszony kialakítása és koordináció a szomszédos településekkel Pénzügyi terv A pályázat pénzügyi tervének összefoglalása Finanszírozási források Költségvetési tábla szöveges magyarázata Megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Üzemeltetés és fenntartás A fenntartás szervezeti keretei: Költség-haszon elemzés Társadalmi-gazdasági hatások bemutatása Összefoglalás
4 Stratégiai fejezet Vezetői összefoglaló Kisköre Város Önkormányzata pályázatot nyújt be Az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program Településfejlesztés a komplex programmal segítendő LHH kistérségekben (ÉMOP D) c. pályázati felhívás keretein belül. A pályázat célja az akcióterület által érintett településközpont komplex, integrált fizikai megújítása és a társadalmi kohézió erősítése. Új gazdasági, közösségi és közszolgáltatási funkciók jelennek meg a meglévő funkciók megerősítésével, ezáltal a városközpont értéke erősödik, felértékelődik. A társadalmi kohézió erősödése várható a helyi közösségek támogatásával, valamint a civil szerveződések aktivizálásával a helyi identitástudat erősödik a lakosság körében. A program célja a kisvárosi centrális szerepkör erősítése, amellyel szomszédos települések lakói részére is elérhetővé válhat is (Tarnaszentmiklós, Tiszanána, Kömlő, Pély). Az Akcióterületi Terv elkészítését megelőzte a konkrét fejlesztési elképzelések rendszerbe foglalása, valamint a megvalósítható projektötletek előkészítése. A fejlesztések előkészítettségét és realizálhatóságát felmérve a szelekciót a projektgazda elvégezte ennek megfelelően s kiskörei városközpont funkcióbővítésen alapuló megújítása során az alábbi tevékenységeket végezzük el a funkciócsoport szerinti kategóriáknak, illetve a szabadon választható tevékenységi körnek megfelelően: A település központi területén egy minden igényt kielégítő művelődési és kulturális központ építése elavult épületek bontását követően. Autóbusz váróterem és öböl kialakítása a Közút mellett, menetrendszerű autóbuszjáratok fogadásával. Óvoda külső felújítása, homlokzati akadálymentesítése A Kisköre Béke út 3. sz. alatt lévő jelenleg használaton kívüli Önkormányzati tulajdonú ingatlanban Integrált ifjúsági Közösségi Szolgáltatói tér céljára történő kialakítással. A régi szociális főzőkonyha átalakítása, új funkcióval történő bővítéssel szociális ellátó központ kialakításával. A főtér megújítása új utcabútorok kihelyezésével és növényzet ültetésével a Főtér részleges közterület-rehabilitációja, fejlesztése (őshonos fafajok előtérbe kerülése) Városi közterületi játszótér kialakítása Járdák kialakítása/építése (Erzsébet út, Dózsa György út, Honvéd út, Kossuth Lajos út) Az akcióterületi funkcióinak bővítése a piac részleges rekonstrukciójának (szabadon álló rész befedése) végrehajtása. A fizikai beavatkozásokat kiegészítő közösségerősítő és környezettudatossági akciók végrehajtása. Az Akcióterületi Terv készítéséhez a statisztikai adatokat a nyilvános források és közvetlen adatgyűjtés szolgáltatta, de ezen kívül a lakossági igényfelmérés és a környező települések vezetői részére tartott nyilvánossági fórumok/egyeztetések alkalmával megfogalmazott 4
5 igényeket is beépítettük. Az Észak-magyarországi Operatív Programban benyújtandó pályázati projekt tervezett összköltsége Ft, az igénybevett támogatás Ft lesz. A kötelezően megvalósítandó önállóan nem támogatható tevékenységek, mint az akadálymentesítés és a nyilvánosság biztosítása szintén az ÉMOP keretében benyújtandó pályázat része. Tervezés és a megvalósítás során lehető legszélesebb partnerségi kör bevonására törekedtünk, illetve törekszünk, mivel a megvalósítás reális pénzügyi és üzemeltetési keretek közé helyezéséhez egyértelműen szükséges az igények és vélemények felmérése célcsoportok részéről a projektgazda felé december közepén közmeghallgatás keretében mutattuk be és véleményeztettük az akcióterületi tervet, illetve véleményezési lehetőséget kaptak a szomszéd települések vezetői is. A projektbe foglalt beavatkozások a horizontális célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek. Az eredmények mérhetőségét és reprezentálhatóságát a számszerűsítés és a demonstrálás eszközeivel kívánjuk biztosítani. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés a megadott mutatókkal A város helyzete és stratégiai célkitűzései A város jelenleg két városrészből tevődik össze, a lakóövezeti rész illetve az üdülő övezet. Emellett a város üzemi ipari területe a Vízierőmhöz és ahhoz tartozó üzemi terület. A város, közösségi és kulturális funkciók működtetése és a gazdasági aktivitás leginkább lakóövezetnek nevezett Kossuth és Kinizsi utcák köré szerveződő részekben zajlik. A város vezetés célja a két eltérő funkciójú városrész szinergikus és egymást erősítő működésének elősegítése, a nyári turisztikai szolgáltatások és a mindennapok során felmerülő igényeknek megfelelően. Megemlítendő a Tisza II. vízlépcső építéséhez köthető Tisza II lakótelep, amely Kisköre egyetlen lakótelepi része, amely 14 db. panel épületből áll. A jelenlegi Akcióterületi terv a lakóövezeti városközponti fejlesztést kívánja megvalósítani. A Tisza II. megépítése Önmagában új települési övezeti struktúrát alakított ki, hiszen alapját képezte az Új ipari üzemi terület kialakulásának (1970-es évek közepére), illetve ezt követően kialakuló üdülőövezet (1980-as évek eleje) kialakulásának is (a stranddal az üdülőházas területtel együtt). A város története Kisköre a Tisza-tavi régió legfiatalabb, 2005-ben városi rangot is kapott települése. Gazdag turisztikai kínálatával, látnivalóival a környék és a Hevesi kistérség egyik meghatározó települése. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Kőre alakját használták. Az évi pápai tizedjegyzékben Kerey, az évi oklevélben Kywre név alatt népes birtokként fordul elő. A Tisza folyó közelsége minden korban meghatározta az itt élő emberek életét. A halászat, a földművelés, a Tisza szabályozása korában a kubikus munka volt megélhetési lehetőség. Kisköre legújabb kori történetének kiemelkedő létesítménye a Tisza II. Vízlépcső az ország legnagyobb vízerőműve, amely a térség legjelentősebb ipari potenciálját jelenti. A vízlépcső három egybeépített főműtárgyból duzzasztómű, hajózsilip, vízerőmű és a hullámtéri duzzasztóból, valamint az egyéb csatlakozó létesítményekből áll. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el. Több mint 700 éves történelme során többször is elnéptelenedett. Lakosai főként református vallásúak voltak, 5
6 megélhetésüket elsősorban a Tisza biztosította, de sokan kényszerültek szülőfalujuktól távol napszámosnak szegődni, hogy el tudják tartani családjukat. Késő barokk műemlék templomát ben építették. A múlt tárgyi emlékeit, a népművészeti értékeket ma egy műemlék jellegű lakóházból kialakított Falumúzeumban őrzik. A város életében döntő változást az itt épülő, ben átadott vízlépcső jelentett, amely gyökeresen megváltoztatta nem csak Kisköre, hanem a Közép-Tisza vidék, az Alföld életét is. Kisköre a Tisza-tó kapujaként a régió turizmusának egyik fontos fogadóközpontjává, a családok paradicsomává vált, ahol minden rendelkezésre áll egy kellemes nyaralás eltöltéséhez. A sekély, gyorsan felmelegedő tó kiválóan alkalmas fürdőzésre, nagyszerű pihenési, üdülési célpont a gyermekes családok számára. A szabadvizű strand a környék A szabadvizű strand a legtisztább vizű, egyik legjobban kiépített fürdőhelye, amely kellemesen hűs, selymesen simogató vízével, bővülő szolgáltatásaival, programjaival évente több ezer látogatónak nyújt felüdülést, kikapcsolódást. Helyzetkép A város fejlesztési céljainak megfogalmazásához szükséges egy rövid helyzetkép ismertetése alapvető statisztikai adatok alapján. Kisköre, mint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozó hevesi kistérség része továbbra is küzd a térség strukturális és társadalmi problémáival, mint pl. a munkanélküliség, illetve alacsony gazdasági aktivitás. A rendszerváltozást követően több nagyvállalat megszüntette a leányvállatát, illetve a termelőszövetkezet is válságba került. A 3095 lelket számláló településen, a megyei (13,93), a régiós (10,96) és az országos (15,33) átlagnál is alacsonyabb a 100 főre jutó vállalkozások száma, 9,5 db. Ugyancsak jelentős eltérések tapasztalhatóak az egy főre jutó szja adó alap tekintetében, városban ez az összeg 427 ezer Ft volt, még a megyében ezer Ft-tal, a régióban ezer Ft-tal számolhatunk, az országos átlag pedig 757 ezer Ft volt 2008-ban. Megjegyzendő, hogy a térség szomszédos településeihez viszonyítva az Erőmű és a KÖTI-KÖVIZIG szakaszmérnökség ipari egységei miatt még mindig kedvezőbb a helyzet. A településre jellemző az elvándorlás ben az odavándorlás 30 fő (2008.-ban 31 fő) az elvándorlás 81 fő volt (2008.-ban 51 fő) (51 fős veszteség ben). Elsősorban a fiatalok elvándorlása a jellemző. Az igényfelmérésből kiderült, hogy szükség van a fiatalok részére munkahelyteremtésre és emellett nagyon fontos tényező a gyermeknevelés és a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiányosságai. A településen az országos tendenciákkal megegyezően elöregedő népesség jellemző négyzet alakú (azaz idősödő) korfával. Ennek okai: fiatalok elvándorlása, születések számának csökkenése (9 év alatt átlagosan 15 fővel), az egészségügyi ellátás javulásával nő az időskorúak arányának növekedése (hosszabb élettartam). Ennek a lakosságnak az ellátására társadalmi szükségleteinek kielégítését kiemelten kell kezelni a fejlesztési programokban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a városban igen magas, 20% fölötti a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség körében. A nyilvántartott álláskeresők 27%-a, 112 fő 2010 áprilisában már több mint egy év van regisztrálva a rendszerben. A munkaerő piaci helyzet javítása érdekében elsődleges cél a 6
7 tartósan munkát keresők arányának növelése. A legnagyobb változást a rendszerváltás jelentette, hiszen a nagy állami cégek leányvállalatai épp ezekben a kistérségekben szüntették meg tevékenységeiket. Így a munkanélküliség megugrott. Egyedüliként a Vízi erőmű marad meg a településen mint legjelentősebb ipari egység. Azonban az elmúlt 20 év folyamán sajnos nem települt be a térségben foglalkoztató termelő ipari egység. Nagyvárosi szolgáltatási központ sem alakulhatott ki. Ezeket a feladatokat épp ezért az Új kisvárosoknak kell legalább részben pótolni. Így a térségi feladatok ellátása fontos feladata a településnek. 1. sz táblázat. Munkaerő-piacijellemzők Kiskörén Aprilis Munkaképes lakosság (fő) korú Nyilvántartott Nyilvántartott álláskeresők álláskeresők száma (fő) %-ában népesség a munkavállalási 365 napnál hosszabb ideje korúak nyilvántartott munkanélküli (fő) Kisköre ,3% 112 Forrás: AFSZ Kisköre fejlődése a víztározó létrejöttével gyorsult fel. Hétvégi házak, szabadvizű strand, kemping, hotelek, panzió, magánszálláshelyek, szórakozóhelyek létesültek azért, hogy a táj szépségéért idelátogatók itt maradjanak. A Kiskörei Nyár visszatérő kiemelkedő sport és turisztikai rendezvénye az immár huszonkettedik éve megrendezésre kerülő Tisza-tó Triatlon Fesztivál, amelyet jól egészíti ki a Kiskörei Stradparty programjai, a lovas fesztivál, a kocsmazenész találkozó, a Bogaras találkozó, vagy az I.P.A. kerékpáros körverseny és még számtalan rendezvény. A Tisza-hídtól pár száz méterre lévő 18 méter magas, mintegy 250 éves öreg kocsányos tölgyet 1982-ben védetté nyilvánították. A fentiek alapján megállapítható, hogy Kisköre jövőbeni fejlődésének alapja a turizmus lesz. A turisztikai trendek alapján a településen a turisztikai attrakciók fejlesztése és újak kialakítása meghatározó fontosságú lesz hoz viszonyítva 1989-ben a belföldi vendégéjszakák száma Kiskörén 45,3%-al csökkent. Ugyanebben az időszakban, a Hevesi kistérségben 10,8%-os, míg Heves megyében 33,8%-os bővülés történt. Országosan viszont a visszaesés mértéke 15,8% ben a belföldi vendégéjszakák száma volt, mely után folyamatosan, jelentős hullámzás zajlott le. A csúcsévet a 2003-as jelentette, ekkor a belföldi vendégéjszakák száma et ért el. Ezután viszont drasztikus visszaesés történt, s 2006-ban már csak éjszakát láthattunk. 7
8 százalék Országos átlag Heves megye Hevesi kistérség Kisköre 1. ábra: Belföldi vendégéjszakák számának alakulása, (1989=100%) Forrás: KSH Az ideérkező vendégek egyre kevesebb ideig maradnak a városban, illetve a külföldi és a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2005-ben még 6,5 éjszaka volt, tehát átlagos an egy hétig maradtak a városban, addig 2008-ra ez a szám 2,7-re csökkent. Az egy heti tartózkodás helyett az ide érkezők átlagosan egy hosszú hétvégénkek megfelelő időtartamra tarják érdemesnek az itt tartózkodást. A tartózkodási időt tekintve elmondható, hogy a belföldi vendégek egyre kevesebb ideig látogatnak Kiskörére, a külföldről érkezők itt tartózkodási ideje között folyamatosan nőtt, azonban 2008-ban jelentősen csökkent. Kiskörére vonzereje jelenleg még a belföldi vendégek körében közismertebb, az ide látogatók belföldi vendégek száma azonban az elmúlt években folyamatosan csökken ben kiugróan alacsony számú külföldi vendég száma 2008-ra jelentősen nőtt. A város vezetésének elsődleges célja, a külföldi vendégek számának növelése, vonzó programok és színvonalas ellátás segítségével. A Tisza-tóhoz érkező vendégek elsődlegesen Tiszafüredre és Abádszalókra koncentrálódnak, 2006-ban a térségbe érkező vendégek 50% németajkú volt, emellett kiemelkedett 10%-os aránnyal a holland és 6%-kal a lengyel vendégek száma. A német nyelv ismerte növelheti a kiszolgálás színvonalát Kiskörén, úgy mint a vendéglátás, mint a sportszolgáltatások, koordinált gyermek-foglalkozások terén. Kisköre részesedése a kistérség belföldi vendégéjszakáiból 1989-ben 53,0% volt, s mint azt a vendég számánál már jeleztük 1992-ben érte el csúcspontját, 100%-os részesedéssel ban a város részesedése már csak 26,2%-ot jelentett. Terület szállodákban panziókban Belföldi vendégek aránya a Turista szállásokon Kempingekben Üdülőházakban ifjúsági szállókban Összesen Országos átlag 60,3 15,5 7,2 4,0 7,6 5,4 100,0 Heves megye 58,1 15,9 11,1 1,2 8,9 4,7 100,0 Hevesi kistérség 0,9 45,9 17,4 35,8 100,0 Kisköre 3,3 26,8 48,9 21,0 100,0 2. táblázat: A belföldi vendégéjszakák megoszlása szállástípus szerint, 2006, százalék 8
9 A Középtávú fejlesztési terveink között épp ezért szerepelnek új attrakciók kialakítása (lásd később.pl. Evezős pálya, Tisza-múzeum, Termálprojekt), mivel az elmúlt évben szinte kizárólag a turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztésére korlátozódott (strand porta, női öltöző korszerűsítése stb.), azonban egy idő után ezzel már nem lehet új célcsoportokat megszólítani. A turisztikai infra-és szuprastruktúra sem mindenben felel meg az elvárásoknak ről 2006-ra a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 66,0%-al növekedett, ami a kistérségi átlag alig több, mint 1/3-a, ugyanakkor a megyei átlagnál magasabb. A szállásférőhelyek összetétele viszonylag korszerűtlen: alacsony a szálloda típusú szálláshelyek aránya, s igen magas az egyéb típusúaké. A városban a kempingek részesedése a legnagyobb a kereskedelmi szálláshelyekből, megközelíti a 80%-ot. A magánszálláshelyek száma a vizsgált időszakban csökkent (1999.-óta vannak statisztikai adatink). A meglévő szálláshelyek kihasználtsága alacsony, csak egy-egy időszakra koncentrálódik, ugyanakkor a jövőben elkerülhetetlen a meglévő szálláshelyek felújítása és bővítése. A város jövőképe A város jövőképére vonatkozó stratégiai szemléletet a felzárkózásra, a hátrányok leküzdésére, a kisvárosi térségi szerepkör erősítése, illetve az előnyök hatékony kihasználására irányuló szándék határozza meg. A jövőkép alapja az előbb említettek területeken való előrelépés. A város jövőképe a fentiek és a lent részletezett célrendszer alapján az alábbiakban fogalmazható meg: Természetközeli és modem kisváros, mely megfelelő feltételeket biztosít a helyben élőknek, és vonzó célállomás a látogatók számára Városi szintű célkitűzések Kisköre hosszú távon értelmezett stratégiája szerint az átfogó cél kiindulópontja a városban élő lakosság jólétének biztosítása és növelése, a település és a Tisza-tó térségének népességmegtartó és vonzó képességének erősítése, a magyarországi és megyei városhálózatban betöltött szerepének megfelelő funkciók magas színvonalú ellátása. A jólét fogalmába beletartozik a stabil és fejlődőképes gazdasági alapok megteremtése és megőrzése, a minőségi és jövedelmező munkahelyekhez való hozzáférés elősegítése, valamint az élhető természetes és épített környezet létrehozása, a modern közösségi terek kialakítása. A stratégiai átfogó célból levezethető specifikus célkitűzések és az akciótervben megfogalmazott részcélok olyan reális és középtávon megvalósítható prioritásokat jelentenek, amelyek összetett, ugyanakkor konzisztens rendszert alkotnak, a közöttük lévő szinergia kapcsolatok révén egymás hatásait erősítik. Ennek megfelelően az átfogó cél az elkövetkezendő év vonatkozásában: "Az élhető és vonzó város" feltételeinek megteremtése. Az élhetőség szó alatt értjük az igazi városi funkciók kialakítását, a meglévő funkciók megerősítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával a térségi szerepkör erősítésével. Kiskörén fennállása óta probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag, illetve a gazdasági hajtóerőt képviselő aktív és pihenő turizmus inkább az 9
10 üdülőövezetbe települt vendéglátó- és szolgáltató szereplők számára és általuk teszi versenyképessé a várost. Az átfogó célból levezethető tematikus célok három nagyobb csoportba sorolhatók, amely csoportokat specifikus célkitűzéseknek nevezünk, és amelyeken belül lesznek értelmezhetőek az egyes konkrét tematikus rész célok. A három csoport jól lehatárolható célrendszert alkot, ugyanakkor a kölcsönhatások révén lehetnek bizonyos átfedések a csoportok között, de ezek döntő többsége inkább a várható szinergiahatásokat jelzi előre. Városi jelleg erősítése és térségi ellátó szerep növelése Épített és természeti környezet megóvása Munkahelyteremtés a helyi gazdaság élénkítésével Negatív demográfiai folyamatok csökkentése A városias jelleg erősítése egyrészt a közösségi és kulturális és városi funkciók bővítésével lehetséges, mivel ezek feltételezik, hogy mind a lakosság, mind a látogatók valóban "városban" érzik magukat. Nagyon fontos a városi ellátó szerep erősítése, mivel a térség városhiányos volt ig így nem fejlődhetett ki centrális erőtér. Másrészt szükséges a városkép javítása, az épületek, felületek modernizációja, felújítása. A város karakterének erősítése és megőrzése szintén az átfogó cél elérésének alappillére. Mivel egy közösség jelenkori léte és az összetartozást feltételező szellem alapvetően a múlt emlékeiből és a környezet romlatlan voltából ered, feltétlenül fontos a hagyományok megőrzése, a közkincsek óvása. Az élhetőség, a helyben boldogulás feltétele pedig kizárólag a hozzáférhető munka, melyhez nélkülözetlen a gazdaság élénkítése, mely a település adottságait és lehetőségeit tekintve elsősorban a turizmusban való előrelépés által valósítható meg. Ebben az önkormányzatnak, a helyi szolgáltatóknak egyaránt szerepük lehet. A horizontális célok között a városias jelleg erősítését kulturális hagyományőrző programsorozat elindításával kívánjuk erősíteni. A kulturális örökség megóvása új programok bevezetése az élhetőbb város megteremtését segíti elő. A Tisza közelsége a természeti környezet az ártér megóvása indokolttá teszi olyan környezet és természetvédelmi akció elindítását, amely növeli a környezettudatosságot a lakosság körében, illetve elősegíti a helyi egészséges biotermékek fogyasztását, ezzel a helyi gazdaság dinamizálódását segíti elő. A SOFT elemek ezeken a programokon keresztül szervesen illeszkednek a fő célkitűzések közé. A város célrendszere (2. sz ábra): 10
11 Városrész szintű célkitűzések A Városrész szintű célkitűzések az Üdülőövezet tekintetében az alábbiak: Vonzó üdülőhelyi arculat, versenyképes turisztikai desztináció kialakítása (a beruházás által a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, települési háttér-infrastruktúra fejlesztése). Kisköre a Tisza-tó üdülő körzet többi településétől való megkülönböztetése, egyediség kialakítása mind a kínálat, mind az arculat tekintetében. Programcsomagok összeállítása, a tóhoz kapcsolódó természeti adottságok alapján Nyújtható komplex szolgáltatások és a városi rendezvények kombinálása. A természet közeli hangulatot megőrző és a térség kulturális értékeit megjelenítő üzlethelységek megnyitása. Vendégtartózkodási idő növelése. A külföldi vendégek számának növelése igényesebb, a helyi jelleget bemutató programok preferálása, a város szellemi és kulturális tőkéjére alapozva. A beruházás megvalósulása által lehetőség nyílik öntevékeny csoportok kialakítására (néptánc csoport, népdal kör, kézműves foglalkozások), amelyek később bekapcsolódhatnak a turisztikai szolgáltatásokba. - A turizmus térbeli és időbeli koncentráltságának az oldása (szezonalitás és partmenti túlsúly). A Városrész szintű célkitűzések a lakóövezet tekintetében az alábbiak: - A társadalmi kohézió fokozását a lakosság rétegeiben, azáltal, hogy fizikai teret nyújt, kulturális programok rendezésére, találkozás ok előmozdítására, minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátó ipar egységek nyitására. - A közösségi rendezvények belvárosi lebonyolításával a turizmus belváros felé Koncentrálása. A turizmus elősegítheti a kulturális hagyományokra átöröklődését a fiatal korosztály részére. 11
12 - Térségi városi szolgáltatói szerepkör erősödése. A városhiányos térségben központi ellátó szerepet is fel kell vállalni kiskörének (oktatási, kulturális és közszolgáltatások terén) - Az idősödő lakosság arányának növekedése miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezen célcsoport ellátására. - A folyamatosan romló korfa miatt a fiatalok a fiatal családosok és a gyermekek részére lakosságmegtartó szolgáltatások bevezetése és működtetése az elvándorlás megfékezésére. - Gazdasági aktivitás növelése: A megjelenő új vállalkozások révén nő az iparűzési mértéke, az új vállalkozások munkahelyteremtéssel is járnak, növelve a terület vonzerejét, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások körét a belvárosban, csökkentve a magas munkanélküliségi rátát, a megvalósuló beruházás tehát hatással lesz a város munkaerő piacára is. - A vonzóbbá váló városközpont az új vállalkozások betelepülését is elősegíti, így ez is a projekt egyik fontos gazdasági hatásának tekinthető, mely éppúgy hatással van az akcióterületek lakosságára, szerint a város teljes lakosságára és közvetetten a kistérség lakosságára. - Rendezett közterületi viszonyok biztosításával a városkép javítása, a komfortérzet es elégedettség növelése. A Városrész szintű célkitűzések az üzemi-ipari terület tekintetében az alábbiak: - Települési árvízvédelem biztosítása magasvízi időszakban - A kikötőben folyóvízi áruforgalom növekedése - Kiegyensúlyozott áramtermelés az erőműben - A meglévő adottságokra épülő újabb magas villamos energia igényű iparágak betelepülése a területre. - Hatékony erőgazdálkodás kialakulása az ártéri erdőkre alapozva a Kiskörei Erdőbirtokossági Társulás irányításával. - Az önkormányzat szempontjából az erőmű egyenletes működése kulcsfontosságú, mivel a Tisza-tónál a legjelentősebb mó Ft-is iparűzési adó befizetéssel jár. - A település lakossága részére folyamatos és biztos munkahely biztosítása. A szakmunkás/szakipari végzettségű lakosok részére a legmagasabb jövedelemszintet jelenti az erőmű humánerő kapacitása. Ezt követi ugyancsak az ipari akcióterületen működő Közép Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnökségének működése körébe tartozó dolgozók bérszínvonala. Településfejlesztési akcióterület kijelölése (városrészek kijelölése), jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Az akcióterület kijelölése során az önkormányzat figyelemmel volt azokra a kritériumokra, amelyek tekintetében az akcióterületnek meg kell felelnie a Regionális Operatív Program keretében megvalósítandó beavatkozások esetén. Akcióterület leírása 12
13 Az akcióterületek kijelölésénél fontos szempont a koncentráció elvének alkalmazása: azaz, több résztvevő, több beavatkozás együttes alkalmazása a térségben garantáltan nagyobb eredménnyel jár. Az akcióterületi terv fejlesztési és területi szemléletű, 7-8 évet átölelő dokumentum, amely összeköti a megvalósítás irányába tereli a Városfejlesztési Koncepcióban (továbbiakban VFK) rögzített jövőképet és tartalommal tölti ki a Településszerkezeti és a Szabályozási tervet. Kiskörén a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra a közötti időszakra (1. ábra): Városi funkcióbővítő akcióterület (lakóövezet) Turisztikai és rekreációs funkciót erősítő akcióterület (a szabadvízű strand és környezet, illetve a hétvégiházas üdülőterület) Üzemi ipari terület (Vízerőmű a KÖTI-KÖVIZIG és kapcsolódó üzemegységei, téli kikötő, transzformátor) 3. ábra. Kisköre három elkülönült akcióterülete (1. városi funkcióbővítő/lakóövezet, - 2. turisztikai övezet, 3. ipari-üzemi terület) pirossal jelölve a fejlesztéssel érintett akcióterület Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztések a városi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató területeket érinti. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. A terület legfontosabb feladata térségi szervezőerő és szolgáltatások ellátása, mivel a térségben az ilyen jellegű szolgáltatások hiányoznak, illetve a helyi hiányszó szolgáltatásokon alapuló fejlesztés. Ez a településen belül és a környező vonzáskörzetből is értendő (Tiszanána, Kömlő, Tarnaszentmiklós, Pély). 13
14 A pályázathoz kapcsolódó akcióterület a városközpontban került kijelölésre a funkcióbővítő városrehabilitációs programok elvárásainak megfelelően - a Településszerkezeti Tervvel összhangban - a vegyes funkciójú (településközponti vegyes) területeken. Mivel a település kisvárosias jellegű és mindössze néhány éve lett város ezért mindenképp egy városias jellegű településmag kialakulására van szükség. A város központja nem csak városi (polgármesteri Hivatal) tölti be a szerepkörét, hanem a települési legfőbb reprezentációs területe is egyben, illetve térségi szervezőerőt is el kell hogy lásson (jelenleg ilyen szolgáltatás az első fokú építésügyi hatóság, illetve a jövőben tervezett okmányiroda megnyitása). A település városias jellegét, arculatát, településképét meghatározza a városközpont elhelyezkedése, illetve annak intenzívebb beépítésű, városias megjelenésű kialakítása. Az akcióterület fő közlekedési ütőere a 1260 hrsz. alatt lévő közút, egyúttal a fő gyűjtőút is a településen. Az akcióterületen található közigazgatást vagy közszolgáltatást nyújtó intézmények: - Polgármesteri Hivatal - Könyvtár, Tourinform iroda - Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács - Óvoda - Kiskörei Rendőrörs - Vízirendészet - Védőnői Szolgálat - Orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyógyszertár - Vásárhelyi Pál Általános iskola Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltató egységek: - Ezüst Horgony Hotel és Étterem - Kádár Cukrászda - Kagyló Büfé Söröző - Te meg Én Presszó - Kukac Büfé Söröző - 5 db. élelmiszet üzlet Üzleti szolgáltatóegységek: 4D Szolgáltató Stúdió, Forrás Creatív Műhely, VIRÁGKERESKEDÉS, PAPÍR-ÍRÓSZER KERESKEDÉS, CZANK TÜZÉP, HAJDÚ VAS-MŰSZAKI KERESKEDÉS, MŰSZAKI CIKK KERESKEDÉS, FESTÉK KERESKEDÉS, 100 FORINTOS BOLT, KINAI RUHÁZATI BOLT, TOTÓ-LOTTÓ A kijelölt akció terület a jelenlévő gazdasági, kőz- és humánfunkciók, építészeti emlékek és zöld felületek révén az a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel. Az akcióterület általános állapota és a funkciókkal való ellátottsága a településről alkotott vélemény fontos meghatározója. A szezonalitás, mint a funkciók kihasználtságát meghatározó tényező, Kisköre város esetében kiemelt fontosságú, mivel a nyári időszakban az üdülőterület (mely az akcióterületen kívül esik) fokozott használatú és látogatottságú településrész. A városrehabilitációs beavatkozás ok révén a város turisztikai térképe jelentősen átrajzolódlik majd, mivel a projekt keretében meg építendő művelődési ház, illetve a megújuló kőzterűletek a város központja felé vonzzák majd a látogatókat. Az akcióterülethez tartozik a speciális településtész a Tisza II. lakótelep. Eredetileg Kisköre legfiatalabb településrészéről van szó, kialakulása a Tisza II Vízierőmű építéséhez kapcsolódik. Eredetileg az építőmunkások részére került megépítésre, időközben azonban 14
15 magánkézbe kerültek a lakások, így a lakófunkció vált dominánsá, ezért a városi lakóövezeti besorolást kapott. Az itt lévő vendéglátóegység már egész évben üzemel, így az Üvülőövezeti funkciót ellátó településrésztől szervesen elkülönül ahol csak szezonális üzemelés jellemző. 4. ábra A fejlesztéssel érintett akcióterület lehatárolása földhivatali térképen Az akcióterületen található utcák: Gárdonyi út, Hegedűs út, Klapka György út, Széchenyi út, Árpád út, Dobó út, József Attila út, Petőfi út, Jókai út, Deák Ferenc út, Damjanich út, Újvilág út, Bartók Béla út, Vasút út, Alkotmány út, Erzsébet út, Kinizsi út, Vak Béla út, Bern út, Lehel út, Kossuth út, Újélet út, Május 1. út, Arany János út, Tiszai II. ltp., Rákóczi út. A fejlesztésre kijelölt akcióterület lakosságszáma 3095 fő, területe: 352 ha Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervhez A jelenlegi fejezet mellett az ATT későbbi fejezeteiben is részletezésre kerülnek a kapcsolódási elemek (Szinergia vizsgálat, időszak beruházásai) Kisköre Város Középtávú Fejlesztési Koncepciója 2007-ben került elfogadásra. A koncepció első fejezetében összefoglalásra kerültek az közötti időszak beruházásai. Legfontosabb fejlesztések felsorolása a fejlesztési koncepció elkészüléséig: 1999 Óvoda tetőtér beépítés, Polgármesteri Hivatal átalakítás, Belterületi úthálózat építés, Szennyvízcsatorna hálózat építése, Belvíz elevezető rendszer kiépítése, anyagbánya feltöltés 15
16 2000 Iskola ravatalozó könyvtár felújítása, Közvilágítás korszerűsítésa, Tourinform iroda kialakítása, Strand étkezőhely kialakítása, 2 db ingatlan megvásárlása, belvízcsatorna hálózat építésa 2001 Belvízcsatorna építés,, 3 belterület út építése aszfaltozása,, kerékpárút építés, Kossuth út, belvízelvezető építése (Gárdonyi út Fehérfű út), Gárdonyi úti agyaggödör feltöltése, fogorvosi rendelő felújítása, Szabadvízi strand kiszolgáló épület felújítása, 2002 Számítástechnikai fejlesztés, rendezési terv elkészítése, Fogorvosi lakás felújítása, Strand világítás felújítása 2003 Fogászati kezelőegység + röntgen vásárlása, 3 belterület úton útalap kialakítása, 3 belterületi út teljes megépítése, későbbi fejlesztési programhoz építési tervek elkészítése (Regionális kerékpárút, Piaccsarnok, Művelődési ház, óvodabővítés), Szennyvízcsatorna IV. ütem Szennyvíz IV. utolsó ütem, 4 belterületi útalap, 2 belterületi út teljes kiépítése, turisztikai települési táblarendszer, szelektív hulladékgyűjtő sziget 6 db., Szabadvizű strand továbbfejlesztési terve, 2005 Új piac építés, Központi park kialakítása a városavatásra (tulajdonrészek régi pártház megvásárlása, szökőkút építés stb.), Közmunkaprogram eszközbeszerzése,szabadvízi strand korszerűsítés (férfi öltöző stb.), 2 belterületi út építése (Alkotmány, Rákóczi) 2 csomóponti út felújítása, közintézmények világítás korszerűsítése, Ford személygépkocsi megvásárlása, Strand porta és öltöző felújítás, szélessávú internet kialakítása, Kölcsey Hegedűs Rákóczi II. Út építése, 5 belterületi út felújítása, Piac építés II. ütem. A felsorolt fejlesztésekből egyértelműen látható hogy az időszak elején főleg az alapinfrastruktúra fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt elsősorban a szennyvízhálózat, belvízhálózat építése volt a prioritások között. Ezt követte a belterületi útépítés, melynek hatására jelenleg már az összes út portalanított Kiskörén, így 2006-ra az új utcák építése helyett egyre inkább a felújítás vette át a főszerepet. Az időszak vége felé már megjelentek nem kötelező feladat ellátási körbe tartozó fejlesztési elemek, pl. piaccsarnok építés, szélessávú infrastruktúra hálózat, főtér kialakítás. 2 fő terület van, amely a teljes időszakot átfogta és a fejlesztés folyamatos volt a teljes időszak alatt: - szabadvízi strand folyamatos fejlesztése és korszerűsítése - erőteljes és folyamatos belterületi útépítés A jelenlegi fejlesztési programunkhoz kapcsolódva a település a koncepcióban nevesítve már ban elkészítette a Művelődési ház építési műszaki terveinek első változatát, óvoda műszaki felmérését és bővítési terveket, Piac műszaki terveit. A koncepcióban egyértelműen egy hosszútávú koncepció rajzolódik ki, és nem ad-hoc fejlesztésekről beszélhetünk. Természetesen ezek a korai tervek folyamatosan fejlesztés alá kerültek az aktuális igényeknek és a kor követelményeinek megfelelően. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Tisza- völgyét kiemelten fejlesztendő területként határozta meg, a már meglévő idegenforgalmi szerepkör, az elnyert városi cím, és az EU csatlakozás lényegesen nagyobb fejlesztési forrásokat esélyeket és lehetőségeket vetít előre a település fejlesztésére vonatkozóan től. A település fejlesztési koncepciójának III. fejezetében 6-10 éves időtávra az alábbi fő fejlődési irányokat határozza meg: 1. Élhetőbb város 16
17 2. Dinamizálódó versenyképes város 3. A társadalmi kohéziót erősítő, a turizmussal együttélő város Jelenlegi pályázati programunkban mindhárom prioritás megjelenik. A koncepció III. fejezetében prioritásként nevesítésre került az óvoda és az iskola rekonstrukciója, a kultúrcentrum kialakítása, a város főterének rehabilitációjához kapcsolódva a római katolikus templom felújítása, járdák díszburkolattal történő ellátása, szociális központ kialakítása. A koncepció az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok hasznosítását is megemlíti. Ezen belül a volt HESI Ingatlanon (elhelyezkedés 6. ábrán az ATT alábbi térképén) gazdasági célú kisüzem, a Béke út 3 alatt közösségi szolgáltatásokat említ meg (korábban roma közösségi központként is működött egy ideig) A koncepció IV. fejezete a megvalósítás eszközrendszerét mutatja be. Az Országos Területfejlesztési Koncepció, a időszakot átölelő II. Nemzeti Fejlesztési terv, a Regionális Fejlesztési Operatív Program finanszírozási forrásai első számú prioritásként szerepelnek a koncepcióban. Emellett a hazai forrású és saját erős Önkormányzati forrású fejlesztéseknek is hangsúlyt kell kapniuk. Az Önkormányzat szerepet szán a magánbefektetésekkel és vegyes finanszírozáshoz köthető fejlesztésekhez. Itt elsősorban az 500 mó Ft feletti termálprogram beruházása az amely meghaladja az Önkormányzat kapacitását, viszont a kút a saját tulajdonában van. Szerepet kap Kisköre a Kiemelt kormányprogramokhoz kapcsolódó állami beruházásokban is (pl. Közlekedés Fejlesztés, Tiszai Hajózás, Vásárhelyi terv). A koncepció nagy hangsúlyt fektet a soft elemek erősítő városmarketing és egyéb közösségi akciók megszervezésének (pl. éves városépítő konferencia megtartása, kulturális programok, környezetvédelem) A koncepció végén összefoglalásra került a évekre tervezett fejlesztések (Beruházás megnevezése, Megvalósító, A megvalósítás időbeli ütemezése - bontásban). Nevesítésre került a Kultúrház építése, Járdák rekonstrukció/építése, Idősek napközi otthona, Szociális Szolgáltató Központ kialakítása, Óvoda bővítés és felújítás, Vásártér kialakítása, Hasznosítatlan Önkormányzati ingatlanok hasznosítása. Közösségi közlekedés fejlesztése (körforgalom, autóbuszváró). Gyakorlatilag a jelenlegi pályázati konstrukcióban az összes fejlesztés szerepel, amely a településfejlesztési koncepció nevesítve is tartalmaz. A fejlesztések többségének az előzetes első körös terve már 6-8 éve elkészült. A célterületen a további nevesített fejlesztés az iskola felújítása ROP forrásból 2011 nyarán várhatóan megvalósul (elnyert pályázat). A fejlesztések között szerepel a sport fejlesztése, így a sportöltöző építése az Iskola udvaron, Sportpálya világítás kiépítése és műfű telepítése. Ez várhatóan egy következő fejlesztési fázisban valósulhat meg. A templom rekonstrukciója a tulajdonos Katolikus Egyház egyéb beruházásai miatt egyelőre tovább tolódik, így nem építhető be a településközpont fejlesztési tervébe. Ez a fejlesztés is a későbbiek folyamán valósulhat meg. A turisztikai akcióterületen további nagymértékű turisztikai fejlesztés szerepel a tervekben: Termálvíz program, Evezős pálya, Lovas pálya, Tisza-múzeum. Az attrakciók eléréséhez az alapinfrastruktúra már kiépült, hiszen a gátkoronán mind a bal, mind a jobb parton a Regionális kerékpárút már kiépült EURO VELO nyomvonalon. 17
18 A jelenleg érvényben lévő Településrendezési Terv a jellemzően településközponti funkciókat hordozó, intézményeket tartalmazó településközponti vegyes területbe (TV) sorolja a fejlesztéssel közvetlenül érintett területeket. A város településrendezési terve a legfontosabb rendezési feladatok között említi: - az övezetben a meglévő zöldfelületek parkszerű kialakításának megtartását és növelését - a TV 5-ös területen, amelyre a játszóteret is terveztük a szabályozási terv engedélyezi kerti építmény (hinta csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy kialakítását - a TV 6-os övezetben tömbparkoló létesítését - a 174 és 175 számú telkeken és a TV4 jelű övezetben közcélú parkoló kialakítását - a TV4-es övezetben az Arany János téren piac elhelyezését, fejlesztését. Övezeti jele beépítés módja legnagyobb beépítettsége % építmények legnagyobb építmény-magassága (m) AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb területe m2 legkisebb telekszélesség max. szintter. mutató Minimális Zöldfelüle ti Aránya % Előkert TV1 O 30 4, ,0 0,5 40 K TV2 O/HZ 35 7, ,0 0,9 35 K TV3 O/HZ 35 7, ,0 0,9 35 K TV4 O/SZ 30 6, ,0 0,6 35 K /SZT TV5 O/SZ 30 6,0 K K 0,5 40 K TV6 SZ 10 4,5 K K 0,1 30 O - oldalhatáron álló O/HZ - oldalhatáron álló vagy hézagosan zártsorú O/SZ - oldalhatáron- vagy szabadonálló SZ - szabadonálló A településközpont vegyes területen elhelyezhető főfunkciójú épületek-építmények: - lakóépület, - igazgatási épület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - egyéb közösségi szórakoztató épület, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény. A pályázat szempontjából a szabályozási terv módosítása nem szükséges. A művelődési ház építésre és a jelenlegi szociális központ kialakítására szánt területen a 175/1, 176/1 és a 175/3 hrsz.-ok összevonásra kerültek egy hrsz. alá a 175/1 alá. A tervezett meglévő járdák felújítása, ill. meglévő helyére új építése a településrendezési terv szabályozási tervében, ill. helyi építési szabályzatában változatlanul közlekedési célú 18
19 közterület. A rendezési terv szerint a terület más célú felhasználására nem kijelölt, így a tervezett járdák komfortosabb körülményekkel biztosítják a város intenzívebben igénybevett szakaszának gyalogos forgalmát, az intézmények és a városi szolgáltatást ellátó épületek megközelítését. A helyközi távolsági járatok meglévő buszvárója már nem biztosítja az utazók időjárás elleni védelmét. Az érvényes rendelkezési terv mely a megyei településrendezési tervre építve, annak figyelembevételével került jóváhagyásra közlekedési célú /országos közút/ terület felhasználása lehetővé teszi a meglévő váró átépítését és hosszútávú használatát. A tervezett szociális intézmény /Kossuth L. út. 1 sz. 175/1 hrsz./ a helyi szabályozás /II. fejezet, 10 / szerint településközpont vegyes területbe sorolt /Tv-3/. Az érintett /2/ szerint a meglévő épületben létrehozandó új rendeltetés elhelyezhető, valamint a /4/ bekezdés a beépítési módja, beépítettsége, építmény magassága, a telek területe és mérete, szintterületmutatója, zöldfelülete, valamint az előkertre vonatkozó előírások biztosítottak. Az építendő új művelődési házzal együtt a beépítettség az övezetben maximalizált 35 %-os beépítettséget nem éri el, az előírt 35 %-os zöldfelület biztosított. Az óvoda Béke út 3. sz. 184 hrsz. homlokzat felújítása és külső akadálymentesítés a kialakult állapoton nem változtat, azt nem érinti. A településközpont vegyes /TV-1/ területfelhasználású övezet előírásainak továbbra is eleget tesz. A tervezett játszóteret közvetlen a közpark /Kp/ melletti plébánia telken helyeztük el, mely szintén település-központ vegyes terület-felhasználású /Tv-5/. A helyi szabályozás II. fejezet 10 /6/ bekezdése szerint játszótéri eszközök elhelyezhetők. A művelődési ház Kossuth L. út 1 szám 175/1 hrsz.-ú a már ott lévő szociális intézmény épület telkén helyezzük el. Az ott megjelölt övezeti előírásoknak megfelelően, de különös figyelemmel voltunk az előírásokban foglalt kialakult környezethez igazodás, település múltját is tiszteletben tartó tömegképzésre és utcaképre. Az övezet /HÉSZ II. fejezet 10, különösen a /2/ és /4/ bekezdésre/ előírásoknak megfelel. A városközpont építészeti megjelenítésére előnyös lesz és használatával /rendezvényeivel, szolgáltatásaival/ a városiasodást generálja. A tervezési programot az is alátámasztja, hogy jelenleg is helyezkedik el a város művelődési háza. Az integrált ifjúsági közösségi központ /Béke út 3 szám, 178 hrsz./ egy meglévő használaton kívüli karakteres megjelenésű épületbe tervezzük. A helyi építési szabályzat szerint mint az óvoda szintén településközpont vegyes terület-felhasználású övezetbe /TV-5/ sorolt. Az új funkció létrehozását az épület felújítását az övezeti előírások /HÉSZ. II. fejezet, 10 /2/ bekezdés/ lehetővé teszik és a meglévő épület paraméteri is kielégítik a /4/ bekezdés előírásait. Az őstermelők és zöldség-gyümölcs kiskereskedők fedett nyitott árusítóhelyét a kiépített piactér területre tervezzük /Arany János tér, 1087/17 hrsz. Az érvényes településrendezési terv szabályozási terve és szabályzata továbbra településközpont vegyes /TV1/ területfelhasználási övezetbe sorolja. A szabályozási terv lehetővé teszi a nagyobb építménymagasság alkalmazását is, de igazodtunk az övezet HÉSZ /II. fej. 10 /4/ bekezdés/ előírásaihoz és alkalmazkodtunk a meglévő piac fejépület telepítéséhez és paraméterihez. A piac már meglévő helységeihez funkcionálisan kapcsolódó azt kiegészítő teret alakítunk ki. 19
20 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése as tervezési ciklusban a néhány éve várossá vált településen a városközpontot kialakítása a terv olyan módon, hogy erősítse a térségi és szolgáltatási ellátó szerepét a településnek. A fejlesztés a fentiekben bemutatott három akcióterület közül a lakóövezeti akcióterületet érinti. A járda építések szervesen kapcsolódnak a már 2007-ben kialakított díszburkolati járdához a főtér mellett (lásd. 5. sz ábra földhivatali térképén feketével jelölve). Ezek a főgyűjtő utak, amelyeken már kerekes kocsival is lehet majd közlekedni és elősegíti a városi szolgáltatások elérhetőségét. Ehhez a vonalas infrastruktúrához kötődnek a további fejlesztések, amely a település fő közlekedési közúthálózatához kapcsolódik. A legtávolabbi ponton a közösségi tömegközlekedés megkönnyítése (autóbusz váró), a jelenlegi piachoz kapcsolódó kofacsarnok kialakítása (piac jelenleg pecsenyesütő, halárus és egyéb állandó árusító helyiségből áll, azonban a heti 2 piacnap termelőinek és kereskedőinek a helyzete nem megoldott), az Óvoda homlokzati fejlesztése, Ifjúsági Szolgáltatóház kialakítása, Szociális ellátó központ kialakítása, új művelődési ház építése. Jelenlegi konstrukción kívül ÉMOP forrásból felújításra kerül az általános iskola, amely már a teljes Tarnaszentmiklósi felső tagozatot látja el és a szomszédos Tiszanánáról is 22 fő bejárót fogad. Ez a fejlesztés is szervesen illeszkedik a jelenlegi pályázathoz. Jelenleg ez a 2 pályázat, illetve fejlesztés, amelyet az Önkormányzat megvalósítani kíván az akcióterületen. Az alábbi térképen a funkcióbővítő település rehabilitáció beavatkozási pontjait, azok összefüggéseit vázoltuk föl. 20
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenBodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).
CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok
RészletesebbenMelléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz
Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
Részletesebben2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata
2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit
Részletesebben1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.
o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenNAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E
NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenPÁLYÁZAT. Az értékek városa Rétság funkcióbővítő település rehabilitációja című projekt megvalósítására
Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Funkcióbővítő településrehabilitáció EMOP-2007-3.1.2. PÁLYÁZAT Az értékek városa Rétság funkcióbővítő település rehabilitációja című projekt megvalósítására
RészletesebbenSegédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez
Segédlet az egységes szempont szerint kidolgozott egyszerűsített üzleti terv elkészítéséhez Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció panziók fejlesztése Kódszám: TFC-1.1.1-2017 1 Tartalom 1. Vezetői
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenNAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
Részletesebben39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról
39/ 2009. (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a komplex
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2012. augusztus 29-i ülésére Tárgy: 3144/26 és a
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
T é g l á s V á r o s T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről T ervező: Art Vital
RészletesebbenBefektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark
Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Intézményi területek 2017. Tervező: A r t Vi t al T e
RészletesebbenRegionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések
78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó
RészletesebbenTelepülési jövőkép. Sárosd
Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenGÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében
GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében 2019. február GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenHódmezővásárhely Megyei Jogú Város
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790
Részletesebben2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata
2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenKérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.
Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,
RészletesebbenHelyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról melléklettel
1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési
RészletesebbenVidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete
Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenCegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása Módosítási szándékok táblázata I.
Sorszám Cegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása 2018 Módosítási szándékok táblázata I. Érintett terület Hrsz. Jelenlegi Övezeti besorolás Tervezett módosítás, indoklás Területek
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenFÓT VÁROS HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2017 FÁY ANDRÁS ÁLTALÁNOS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu OBELISZK STÚDIÓ KFT. 1056 Budapest, Belgrád rakpart 12. E MAIL:
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenTÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök
TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:
RészletesebbenElőzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához
Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
Részletesebben6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése
6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0
RészletesebbenJegyzőkönyvi kivonat
Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenVárpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete
Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére c. konstrukciójához Kódszám: ÉMOP-3.1.3-11 1 A. támogatás célja ÉS HÁTTERE
RészletesebbenMÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E. A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
Részletesebben(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (X. 17.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati
RészletesebbenHelyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel
1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat
RészletesebbenFORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.
FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
RészletesebbenVÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.
VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenVasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások
Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Bevezető Összes fejlesztési forrás: 411.535.256 Ft Felhívásaink száma: 10 db o Gazdaságfejlesztési felhívásaink száma: 5
RészletesebbenSöréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban
RészletesebbenSZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z / 4 5 H R S Z T E L K É N
SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z 8 9 3 9 / 4 5 H R S Z T E L K É N 2 0 1 8. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 1 2018 VÁTERV95 A dokumentációt
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 24/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Gödöllő Város Képviselő-testülete
RészletesebbenADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927
Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Kisvarsány Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítások 2017. DIGI T e r ve z ő : U r b a n Li n
Részletesebben3. A Rendelet 4. (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: [A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni:] s) kisajátítási joggal érintett területet.
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelete Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenVERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag
Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését
RészletesebbenTelepülésszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról
Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása
RészletesebbenA megyeszékhely fejlesztési elképzelései
A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika
Részletesebben3. számú melléklet. Akcióterület
Városrész Belváros Felsıpárt A megvalósítás pontos helyszíne AT Jövendı utca és a Dr. Brusznyai stny által határolt terület Kossuth tér 6. Erzsébet tér, Kossuth utca Jövendı utca és a Dr. Brusznyai stny
RészletesebbenHVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.
HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,
RészletesebbenSzekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!
RészletesebbenHelyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel
1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása./2015.( ) határozat-tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenIV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok
IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági
RészletesebbenADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA
AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV
RészletesebbenHorizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)
A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenRÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14
RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
RészletesebbenProjekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett:
Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán A projekt bemutatása Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett: Rábapatona Község Önkormányzata Projekt
Részletesebben2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
Részletesebben3. számú melléklet. Az akcióterv I. ütemének beavatkozási pontjai
3. számú melléklet Az akcióterv I. ütemének beavatkozási pontjai 1 Kistérségi központtal kapcsolatos fejlesztések Megnevezés: Falumúzeum + Bodrogközi Skanzen 1143, 1144, 1145, 1149, 1150, 1151, 1154, 1155
RészletesebbenVállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP /F
Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP 2009-1.1.1/F A támogatás célja: A termelő és/vagy szolgáltató tevékenységüket fejleszteni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési
RészletesebbenJ a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.
J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.
Részletesebben