KISTARCSA NAGYKÖZSÉG VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE

Átírás

1 KISTARCSA NAGYKÖZSÉG VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE 2005.

2 KISTARCSA NAGYKÖZSÉG VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE

3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kistarcsa Nagyközség bemutatása, a kezdeményezés indokolása Kistarcsa nagyközség múltja, helye, szerepe a térség településhálózatában Kistarcsa népességének, társadalmi szerkezetének, képzettségének jellemzôi Népesség Korszerkezet Képzettség Kistarcsa gazdasági fejlôdése, térségi szerepe A Nagyközség infrastrukturális fejlettsége Közmûhálózat Elektromos hálózat Ivóvíz ellátás Szennyvíz elvezetés Csapadékvíz elvezetés Gázellátás Hírközlô hálózat Kábeltelevízió Szemétszállítás Közúthálózat, közlekedés Közlekedés Az úthálózat kiépítettsége, a szilárd burkolatú utak aránya Kistarcsa Nagyközség intézményei Oktatás Mûvelôdés Mûvelôdési Ház Községi Könyvtár Egyházak Egészségügy Kistarcsai Családterápiás, Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat Községgondnokság Körzeti Rendôrség Polgárôrség Tûzoltóság Kistarcsa szellemi, kulturális és civil élete A településen mûködô társadalmi szervezetek bemutatása Egyesületek Jogi státusz nélküli csoportok Alapítványok A település pártélete A település civil élete Kistarcsa jelentôsebb rendezvényei Az önkormányzat intézményeinek és szerveinek kulturális tevékenysége Kistarcsa híres embere: Simándy József

5 7.6. Sportélet Kistarcsán mûködô sportegyesületek Lehetôségekrôl és a továbblépésrôl Településszerkezet, tervellátottság, lakásállomány, környezetvédelem Településszerkezet Tervellátottság Lakásállomány Mûemlékvédelem, építési örökség védelem Környezetvédelem Zöldfelület A település megjelenése, városias jellege Kistarcsa Önkormányzat mûködése és gazdálkodásának jellemzôi Az Önkormányzat bemutatása Kistarcsa Nagyközség Önkormányzatának szervei Kisebbségi Önkormányzatok Polgármesteri Hivatal Kapcsolattartás a lakossággal Testvérvárosi kapcsolat lehetôségek Az Önkormányzat gazdálkodása Kistarcsa térségi szerepének összefoglaló elemzése MELLÉKLETEK I.Önkormányzati adatok 1.KSH statisztika 2.Önkormányzati statisztika (kiegészítés a KSH statisztikához) 3.Képviselô-testületi határozat 4.Nyilatkozatok 5.Flór Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium 6.Kölcsey Ferenc Általános Iskola 7.Szent István Általános Iskola és Mûvészeti Alapoktatási Intézmény 8.Nagyközségi Óvoda 9.Kistarcsai Kulturális Egyesület 10.Kéknefelejcs Hagyományôrzô népdalkör 11. Közösen Értük - Alapítvány a sérült fiatalokért 12.Kistarcsai Napok évi programfüzete II.Kerepestarcsa története (könyv) III.Pest megyei Flór Ferenc Kórház (könyv)

6 1. Kistarcsa Nagyközség bemutatása, a kezdeményezés indokolása Uszoda Pest megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa 9793 f s Nagyközség. Abudapesti agglomeráció els körgy r jéhez tartozik, közvetlenül határos délnyugatról a f várossal, a XVI. kerülettel. Nyugati szomszédja Csömör, észak-nyugati Mogyoród, észak-keleti Kerepes, keleti Nagytarcsa. A település a 3. sz. f út mentén terül el, amely jó közlekedési kapcsolatokat jelent a településnek mind a f város, mind az ország északkeleti területei felé. A településnek nemcsak közúti kapcsolatai, hanem tömegközlekedési kapcsolatai is kiemelked ek, mivel a 3. sz. f út mellett HÉV vonal is átvezet a településen. E két szerkezeti elem felértékeli a települést, el nyösen befolyásolja a gazdasági kapcsolatait. A szerkezetnek köszönhet en duális településközpont alakult ki Kistarcsán. Budapest közelsége miatt egyre többen érkeznek az ország minden tájáról településünkre, illetve a szuburbanizáció eredményeként egyre több betelepül érkezik Budapestr l is. Ennek eredményeként Kistarcsa lakosságszáma 1-2 éven belül eléri és meghaladja a f t január 1-én két szomszédos község, Kerepes és Kistarcsa állami utasításra Kerepestarcsa néven egyesült. Az évi rendszerváltást, majd az októberi önkormányzati választásokat is együtt élte meg a két település. Lakossági kezdeményezésre népszavazás útján december 11-én a két település szétvált. Kistarcsa Nagyközség stabil gazdasággal rendelkezik. Az ágazatonkénti foglalkoztatottak 70,2%-a dolgozik kereskedelemben és szolgáltatásban a településen. A településen 896 vállalkozás m ködik, melyek közül 6 a foglalkoztatottak tekintetében az f t foglalkoztató vállalkozások kategóriájába tartozik. Ezen cégek nemcsak kistarcsai lakosokat foglalkoztatnak. A település foglalkoztatási szempontból is vonzáskörzeti szerepet játszik. Kistarcsa több, a térségben nagy vonzer vel rendelkez közép- és emeltszint intézménnyel rendelkezik: Uszoda, Körzeti Rend r rs, Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, Kistarcsai Családterápiás 53

7 Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat, Központi Orvosi Ügyelet (Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Nagytarcsa, Mogyoród). Az önkormányzat a kistérségi szervez désb l adódó lehet ségeket is igyekszik kihasználni, így vezet szerepet játszott a Hungaroring Környéki Települések Fejlesztési Közhasznú Társaság létrehozásában, illetve tagja a Gödöll és Környéke Regionális Turisztikai Egyesületnek is. A település már jelenleg is rendelkezik a városi szint ellátási feladatok végrehajtásához szükséges infrastruktúrával: helyi tömegközlekedés, villamos energia hálózat (kiépítettsége 100%), ivóvíz vezeték (kiépítettsége 100%), szennyvízcsatorna (kiépítettsége 92%), csapadékvíz csatorna (kiépítettsége 68,6%), földgázvezeték (kiépítettsége 96%), vezetékes telefon (kiépítettsége 100%), kábeltelevízió (kiépítettsége 80%), hulladékgy jtés (100%). Az összes útból a szilárd burkolatú út aránya 86,8%. Kistarcsa életében nagy szerepet játszanak a civil szervezetek. A településen 21 egyesület m ködik, ebb l 4 kulturális egyesület és 9 sportegyesület. 5 önszervez d csoport tevékenykedik a kulturális élet területén, 6 alapítvány vesz részt a közösségi munkában és 7 párt szervezete van jelen a helyi pártéletben. Az Önkormányzat elindította az új egészségház építését, mely átadásának tervezett id pontja szeptembere. A kialakításra kerül épület magas, városi szint szolgáltatásokkal várja a kistarcsai lakosságot. A tervek között szerepel sportcsarnok építése, bicikliút b vítése, okmányiroda létrehozása (Gödöll i iroda tagirodájaként), bölcs de alapítása, komposztáló udvar kiépítése novemberében felmérés készült arról, hogy a lakosoknak mi a véleménye a várossá válásról db kérd ív került kiosztásra, amib l 303 db érkezett vissza. A beérkezett válaszok alapján a várossá válást támogatók aránya 86%-os. Kistarcsa Nagyközség Önkormányzata Kerepes és Kistarcsa szétválása óta több ízben kezdeményezte a várossá válást, eddig eredménytelenül. Mindezek alapján kérjük pályázatunk kedvez elbírálását és bízunk a városi cím elnyerésében a évben. 64

8 Településünk jelképei A település jelképeit 1996-ban tervezték meg és készítették el. Címer Heraldikai leírás: Pajzs: álló, háromszög pajzs kék mezejében lebeg n: jobbra fordult, álló, jobbját felemel, vörössel fegyverzett, kiöltött vörös nyelv ezüst kakas. Sisak: szembe fordult, arannyal ékített, vörössel bélelt, pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. Sisakdísz: jobbra fordult, magyaros vörös ruhás kar természetes színében, amint három arany búzakalászt tart. Takaró: Vörös-ezüst, kék-arany Felirat: A címerpajzs alatt lebeg, hármas tagolású, fecskefarok-végz dés íves arany szalagon feketével nagybet s KISTARCSA felirat. A településnév el tt és után egy-egy díszpont. Lobogó Álló téglalap alakú, 2:1 arányú fehér (ezüst) textil, aljában kék, felette vörös vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülr l mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas. Zászló A lobogó kal történ elforgatásával jön létre. A feliratos szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas. Kistarcsa Nagyközség pecsétje Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmez közepén Kistarcsa címerének kontúrrajza. A címert kétoldalról és felül nagybet s körirat övezi: KISTARCSA NAGYKÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat el tt, után és a szavak közt egy-egy díszpont. 75

9 2. Kistarcsa nagyközség múltja, helye, szerepe a térség településhálózatában Általános helytörténeti áttekintés Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lel anyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újk koriak (Kr. e ), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy folyamatosan éltek itt emberek. A már nemzetiségek szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területünkön a kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok. Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak. A mai kistarcsai temet környékén feltárt lel hely tanulsága szerint a X-XII. században már állott itt település. Bár bizonyítékaink egyel re nincsenek, a hely közelsége valószín síti, hogy szerepe volt az Árpád házi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). A Tarcsa név el ször 1352-ben jelenik meg, mivel a település 1452-ig a Tarchai család birtoka volt b l származik az els olyan dokumentum, amely Fels tarcsa néven különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt helyi emberáldozatokat, viszont a XVI. század végén kezd dött tizenötéves háború idején ( ) elnéptelenedett a falu. A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg hívek között osztották fel a földterületeket. Grassalkovich herceg jóvoltából magyar jobbágyok helyett Trencsén és Nyitra megyéb l tótokat telepítettek a környékre. A jövevények száma nagyobb volt a magyar slakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott. Az es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején az isaszegi csata kapcsán Kistarcsán fejl dött fel az Aulich Lajos vezette sereg, melynek helyét a mai napig emléktábla rzi. Kistarcsa félrees település volt a Pest-Hatvan útvonal szempontjából. Jelent s változás állt be, amikor a XIX. század végén beindult a vasúti közlekedés. El ször g zmozdonyok jártak a pályán, majd 1919-ben meghosszabbították és egyben villamosították is a vonalat (Budapest-Gödöll ). A helyi érdek vasút a vele párhozamosan haladó 30-as f úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a kistarcsai lakosok közlekedési lehet ségei szempontjából. Mikor a középkorban épült kistarcsai templom elpusztult, a katolikus hívek Kerepesre jártak vallásukat gyakorolni. A romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését. Eleinte a kerepesi plébánia igazgatása alatt m ködött, majd a lakosság növekedése miatt, helyi kápolnaság indítását hagyta jóvá a váci püspök ban. 86

10 Kistarcsa Nagyközség gazdasági fejl dése Kistarcsa polgáriasodása, falusi jellegének elvesztése, területi növekedése és lakosainak gyarapodása 1908-tól indult el. A változások okaként a Gép és Vasútfelszerelési Gyár letelepedése és annak nagyszámú munkásigénye jelölhet meg. Az 1000 embert foglalkoztató gyár óvodával, iskolával, postával ellátott lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal eddig lakatlan oldalán. A gyár cs djét követ en a terület és az épületek a Belügyminisztérium tulajdonába kerültek, majd 1930-tól internálótáborként üzemeltette és ig élte legsötétebb id szakát. Kés bb rend riskola lett, majd tartalékos tisztképz ként m ködött. A rendszerváltást k vet en az épületekbe hazánkban illegálisan tartózkodó külföldieket szállásoltak el. Jelenleg a terület fele a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, ahol a Községgondnokság m ködik, a másik része a Belügyminisztérium kezelésében van. Az 1910-ben létesített vasgyár telep fejlesztésével elindult a falu Kerepes irányában történ terjeszkedése. A gazdasági világválság idején a vasgyár tönkrement. Részvényeit a Ganz Vagongyár vásárolta fel és 1928-ban a gépek leszerelésével, az épületek egy részének lebontásával, meg is szüntette. Területén néhány év múlva kisebb fonógyár létesült, mely fokozatosan fejl dött. A háború után államosított Fés sfonó és Szöv gyár 3 m szakos üzemben több mint 1000 embert foglalkoztatott. A privatizáció óta kisebb-nagyobb cégek m ködnek a területen. A nagyközség polgárosodása, intézményeinek fejl dése A XX. század eleji fellendülés éreztette hatását a közéletben is ban református templom, 1931-ben evangélikus szeretetotthon épült, mely jelenleg 30 fér hellyel rendelkezik. Ugyancsak a vasgyár m ködése eredményezte a sportkör, az olvasókör, a kaszinó, az iparkör létrejöttét, valamint amat r színjátszó társulat és dalárdák megalakulását. Kedvelt szórakozási lehet séget nyújtott a mozi. A fés sfonó berkein belül a szocialista rendszerben megalakult a KISZ klub, amelyhez a vállalat közösségi helyiséget is biztosított, ami a községi m vel dési ház szerepét is betöltötte. A prosperáló vasgyár anyagilag is jelent s szerepet játszott 1913 óta a nagyközség életében és jelenléte lényegesen átformálta Kistarcsa arculatát. A XX. század elején a növekv lakosság miatt a régi falusi jelleg iskola kicsinek és korszer tlennek bizonyult, ezért a lakótelepen új iskola építése vette kezdetét. A vasgyár megsz nésével a tisztvisel házakból alakították ki a 8 tantermes iskolát. Az igények ben egy új iskola megépítését eredményezték, majd a kórház és annak lakótelepének felépítése után újabb oktatási bázisok épültek t l egészségügyi szakközépiskola és gimnázium is található településünkön, amely 2004-t l már a helyi önkormányzat kezelésében van óta kisebb megszakítással m ködik óvoda a településen. Az intézmény ma két telephelyen m ködik a községben. A könyvtár gondolata 1903-ban merült fel el ször, mely 1952-ben lett intézményesítve, jelenleg kötetb l és 32 féle folyóiratból, multimédiás szolgáltatásokból válogathatnak a m vel dni vagy egyszer en csak kikapcsolódni vágyók. 97

11 A helyi érdek vasút villamosításával egy id ben kezd dött meg Kistarcsa villamos árammal történ ellátása. Azóta kiépült a víz, gáz, csatorna, telefon, kábeltévé és 2002-ben fejez dött be az utcák szilárd útburkolattal való ellátása. Az 1960-as évek elején a parasztság jelent s tartózkodása ellenére megtörtént a szövetkezetesítés. A Korábban Új Barázda nevet visel termel szövetkezet fúzió után a Szilas nevet vette fel. A privatizációt követ en több kisebb termel egységre bomlott épületeiben magánvállalkozások létesültek óta beszélhetünk helyi orvosi ellátásról. Jelenleg 4 háziorvossal és állandó ügyelettel m ködik az orvosi rendel. 2 gyermekorvos, 2 fogorvos és véd n i szolgálat is segíti a lakosság egészségének meg rzését. Az 1000 ágyas kórház 1979-ben nyitotta meg kapuit, azóta folyamatosan b vült, fejl dött, 2004-ben nagymérték felújításon ment keresztül január 1-én Kerepestarcsa néven egyesítették Kistarcsa és Kerepes közigazgatását. Mivel a két szomszédos település mindig is önálló életet élt, az 1994-es népszavazás eredményeként december 11-én újra külön önkormányzatok vezetik a községek életét. Részben településfejlesztési hozzájárulásból, nagyobbrészt állami forrásból uszoda épült Kistarcsán 1989-ben, amelynek korszer sítése 2004-ben valósult meg. 25 méteres medencéje sportolási és kikapcsolódási lehet séget nyújt a községben és a környéken él lakosok számára. A rendszerváltás óta 2 szupermarket, 2 üzletház, 1 nagy benzinkút, 2 butiksor, 1 autószalon és számos kis üzlet szolgálja a vásárlókat. Két pénzintézeti fiók telepedett Kistarcsára, az OTP és a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet. A Budapest és Gödöll közti kedvez földrajzi fekvésnek, valamint az infrastrukturális állapotnak köszönhet en a település szélein elhelyezked ipartelepeken több nagy cég lerakata és számos termel i üzem m ködik ben elindult a helyi buszközlekedés, amivel könnyedén elérhet a település bármely pontja. A kistarcsai lakosok közül egyre többen dolgoznak helyben, de még mindig nagyarányú a f városba ingázók száma, szabadidejüket viszont sportolási és kulturális programok közül választva kellemesen tölthetik el helyben is. Kistarcsa térségben betöltött szerepe Kistarcsa mai központi szerepének kialakulása három fejl dési szakaszra tehet. A település a XX sz. el tt nem foglalt el jelent s pozíciót a térségben, egyrészr l a területi elhelyezkedés miatt, másrészr l a szlovák lakosság zárt közösségi élete miatt. Az els fejl dési szakasz az 1900-as évekt l indult el, amely f ként az urbanizációs folyamatoknak tudható be. A Budapestre vándorló tömegek egy darabja leszakadt Kistarcsán az ide települ ipar miatt, ezen kívül elindult a környez településekr l is a munkaer -vándorlás. Ez azt jelentette, hogy a letelepedések és a naponta megjelen dolgozók részére megfelel intézményi és mentálhigiéniai hálózatot kellett kiépíteni. 10 8

12 A második szakasz a szocializmus id szakára tehet, egyrészr l a Fés sfonó munkaer igénye miatt, másrészr l a Budapesti túlnépesedésnek köszönhet en a f városban lakáshoz nem jutók a már viszonylag jó közlekedési és infrastrukturális állapotnak betudva, nagy számban építkeztek Kistarcsára. A folyamatnak köszönhet en tovább kellett fejleszteni a község intézményi ellátottságát és a szolgáltatások színvonalát, melynek eredményeként Kistarcsa a térségre kiható vonzása er södött. A harmadik fejl dési szakasz a rendszerváltást követ en indult el, amely már nem az urbanizációnak, hanem az szuburbanizációs folyamatnak köszönhet, ami a mai napig tartó dinamikus fejl dést eredményezi, továbbá a községet mikrocentrumi szerepkörbe helyezte. Kistarcsa intézményeinek és infrastrukturális fejlettségének köszönhet en mára elérte, hogy a Gödöll és környéke térségben alközponti szerepet szerzett. A környez települések - Nagytarcsa, Kerepes, Csömör - tartoznak közvetlen vonzáskörzetébe. A tervezett fejlesztések megvalósulását követ en er sítheti, kiterjesztheti központi szerepét. Kistarcsa szerepe a térség településhálózatában Kistarcsa Nagyközség a budapesti agglomeráció els körgy r jéhez tartozik, közvetlenül határos délnyugatról a f várossal, a XVI. kerülettel. Nyugati szomszédja Csömör, észak-nyugati Mogyoród, észak-keleti Kerepes, keleti Nagytarcsa. A település a 3. sz. f út mentén terül el, amely jó közlekedési kapcsolatokat jelent a településnek mind a f város, mind az ország északkeleti területei felé. A településnek nemcsak közúti kapcsolatai, hanem tömegközlekedési kapcsolatai is kiemelked k, mivel a 3. sz. f út mellett HÉV vonal is átvezet a településen. E két szerkezeti elem felértékeli a települést, el nyösen befolyásolja a gazdasági kapcsolatait. Kistarcsa alapító tagja a Hungaroring Környéki Települések Fejlesztési Közhasznú Társaságnak, illetve belépett a Gödöll és Környéke Regionális Turisztikai Egyesületbe is, így kíván aktív szerepl je lenni a térség fejlesztésének. A évben átvett Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium a régió ez irányú oktatásában játszik kiemelked szerepet. Az általános iskolák közül a Szent István Általános Iskola és M vészeti Alapoktatási Intézményben m köd zeneiskola szintén nem csak helyben jelent vonzer t. A év végén felújított központi orvosi ügyelet 5 településen (Kistarcsa, Kerepes, Nagytarcsa, Csömör, Mogyoród) látja el feladatát, mely szintén segíti a környez települések együttm ködését. A 2004-ben elindított egészségház építése 2005 szén kerül befejezésre, mely kellemes környezetben, magas színvonalú ellátást fog jelenteni a lakosság számára. A M vel dési Ház és a Kistarcsai Kulturális Egyesület által szervezett magas színvonalú rendezvények nemcsak a régiónak, de az egész országnak nyújtanak szórakozást. 11 9

13 3. Kistarcsa népességének, társadalmi szerkezetének, képzettségének jellemz i 3.1. Népesség A XX. század el tt a szlovák lakosság zárt közösségi életet élt. Kistarcsa területi növekedése és lakosainak gyarapodása 1908-tól indult el. Budapest közelsége és jó megközelíthet sége miatt a településre egyre nagyobb számban érkeznek a zöldövezetbe és a jó leveg re vágyó városi emberek. Szintén nagy számban érkeznek az ország egész területér l Budapest centrális szerepe miatt, munkalehet séget, megélhetést keresve. A jó közlekedésnek köszönhet en, tömegközlekedési eszközök igénybevételével is 30 perc alatt el lehet jutni a f város központjába. Az Önkormányzat Képvisel -testülete a felmerül igények miatt egyre több külterületet belterületté nyilvánít és alakít ki rajtuk közm hálózattal ellátott, többnyire lakópark jelleg lakóövezeteket. Ezáltal Kistarcsa lakosainak száma 5 éven belül elérheti és meghaladhatja a f t. Ez magával vonja az intézmények b vítését és fejlesztését. Lakónépesség alakulása belterületi, külterületi megoszlás között (KSH) Év Lakónépessé g száma összesen (f ) Belterületi népesség Külterületi népesség Néps r ség f /km 2 Belterületi néps r ség f /km 2 Száma f Aránya % Száma f Aránya % ,1 809,4 2463, ,9 870,9 Lakónépesség alakulása (f ) között Év F

14 3.2. Korszerkezet KSH évi adatai alapján Korcsoport (év) f x 264 Összesen: 9198 Korcsoportok megoszlása (f ) Korcsoportok (KSH) Kerepestarcsa* (f ) Kistarcsa (f ) 0-14 év év x Összesen: (* Csak összesített, kerepestarcsai adat található) Népmozgalom, fogyás (f ) (KSH) Természetes fogyás, szaporodás Vándorlási különbözet

15 3.3. Képzettség A 7 éves és id sebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint a évben (f ) (KSH) Általános iskola els évfolyamát sem végezte el 126 Általános iskola 1-7 évfolyam 1394 Általános iskola 8. évfolyam 2061 Középiskola érettségi nélkül 1928 Középiskola érettségivel 2138 Egyetem, f iskola oklevél nélkül 191 Egyetem, f iskola oklevéllel 767 Összesen: 8605 Képzettség a korcsoport %-ban (f ) Kerepestarcsa* Kistarcsa f % f % 18-x középfokú végzettség , ,5 25-x fels fokú végzettség (egyetem, f iskola) 746 7, ,2 (* Csak összesített, kerepestarcsai adat található) 14 12

16 4. Kistarcsa gazdasági fejl dése, térségi szerepe 4.1. Gazdasági múlt általános bemutatása Kistarcsa lakosai a XIX. század végén els sorban gyári munkások, földm vel, kis és középparasztok, napszámosok és cselédek voltak. A Kistarcsa határában megépült Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt körül már 650 dolgozót foglalkoztatott. A 14 épületb l álló gyár közel 23 ezer m 2 - en terült el. Az es évekre a település iparos gárdája is egyre gyarapodott, ahol többek között 5 fodrász, 2 kútásó, 1 kútgy r és cementáru-készít, 1 szikvízgyártó, 2 órásmester és 3 ingatlanközvetít tevékenykedett. A községben 5 tüzel anyag-kereskedés, 2 épületanyag kereskedés, 2 háztartási bolt, 2 tejgy jt és 2 sütöde m ködött. A kocsmák és vendégl k közül több rendelkezett táncteremmel is. Kistarcsa helyi gyáripara a két világháború között a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rtb l és a Kistarcsa és Környéke Villamossági Rt-b l és a hazai Fés sfonó és Szöv gyár Rt-b l állt. Az évi világgazdasági válság következtében a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. beszüntette m ködését, mely nagyfokú munkanélküliséget eredményezett. Ezért néhányan önálló iparossá lettek, illetve egyre több ember kénytelen volt Budapesten munkát keresni. A XIX. század elején a mez gazdaságra a hagyományos növények termesztése volt a jellemz. A rohamosan kapitalizálódó ország f város közeli településein, így Kistarcsán is a helyi önellátásra berendezkedett parasztgazdaságok már nemcsak saját igényeik kielégítésére termeltek, hanem fokozatosan alakultak át piacra termel vé. A II. világháború visszavetette a település fejl dését, ami átalakuláshoz, szerkezeti változáshoz vezetett. A földbirtokosok földjének szétosztását követ en a településen n t a már földdel rendelkez k, földm velésb l él paraszti családok száma. Az 1960-as évek elején a parasztság jelent s tartózkodása ellenére megtörtént a szövetkezetesítés. A Termel Szövetkezetek megsz nésével, a privatizációt követ en több az épületek több kisebb egységre bomlottak, ahol magánvállalkozások alakultak. A f város gazdaságára épül elhelyezkedési lehet ségek következtében Kistarcsa népességének foglalkozási szerkezete is az ottani változásokat követte ig n tt az iparban és az épít iparban munkát vállalók száma, ekkor már az aktív keres k valamivel több, mint háromötödének ezek a gazdasági ágak nyújtották a megélhetést. Kés bb, f leg Budapest iparának visszafejlesztése hatására, csökkent az ebben a foglalkoztatási ágban dolgozók aránya. Az évi népszámláláskor az aktív keres k mindössze 35%-át tették ki. A kistarcsai lakosok közül egyre többen dolgoznak helyben, de még mindig nagyarányú a f városba ingázók száma

17 4.2. Gazdasági egységek, szervezetek, társulások, ágazatok, a magánszféra sajátosságai Az 1990-es évekt l folyamatosan a település gazdaságát a jelent s számú kis- és középvállalkozások létrejötte jellemzi. A KSH évi adatai szerint 3926 f aktív keres b l 29% az iparban és épít iparban foglalkoztatottak aránya, 0,8% a mez - és erd gazdaságban foglalkoztatottak aránya és 70,2% az egyéb foglalkoztatottak aránya. Az aktív keres k ágazatonkénti foglalkoztatottságának aránya (KSH, év) 2004-évben Kistarcsa Nagyközség illet ségi területén székhellyel illetve telephellyel rendelkez vállalkozások száma: 961. A vállalkozások m ködési forma szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Vállalkozások száma (db) január Társas vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma Összesen: Jogi személyiség Jogi személyiség vállalkozások nélküli vállalkozások (Forrás: önkormányzati nyilvántartás január) Kistarcsa Nagyközség Budapest közvetlen vonzáskörzetében, a f városi határától cca. 1 kmre elhelyezked település. E sajátosságából adódóan több f városi illetve más vidéki településen székhellyel rendelkez vállalkozás létesített településünkön telephelyet, fióktelepet, illet leg a raktárbázison lerakatot. Ugyanezen jellemz fordítottan is jelentkezik, kistarcsai székhely vállalkozásaink Budapesten és más vidéki településen végeznek ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet

18 Vállalkozások tevékenységi körönkénti megoszlása (a f tevékenység besorolása szerint) F tevékenységi kör: vállalkozások száma (db) vállalkozások megoszlása (%) Mez gazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés 21 2,2 Bányászat 2 0,2 Termel tevékenység 58 6,0 Épít ipar, épít ipari szolgáltatás 85 8,8 Külkereskedelem 3 0,3 Nagykereskedelem 15 1,6 Kiskereskedelem ,9 Vendéglátás 25 2,6 Humán egészségügyi tevékenység és kapcs. 55 szolgáltatás 5,7 Állategészségügy 2 0,2 Oktatás. továbbképzés 18 1,9 Pénzügyi, biztosítási szolg. tevékenység 33 3,4 Egyéb ki nem emelt tevékenységi körök ,2 Összesen ,

19 A táblázat szerinti tevékenységi köröknél a mez gazdaság els sorban gyümölcs- és növénytermesztést takar. Termel tevékenységnél jellemz a könny ipari termékek el állítása, fémfeldolgozó ipar, élelmiszeripar. Épít ipar, épít ipari szolgáltatások között jelent sebb nagyságrend társas vállalkozások és egyszemélyes egyéni vállalkozások találhatók, melyet a nagyberuházásoktól kezdve a kisebb lakossági igényeket (pl. festés-mázolás, üvegezés, stb.) elégítik ki. Kiskereskedelmi tevékenység igen szerteágazó: jellemz en vegyes élelmiszerjelleg kiskereskedelem, melyben megtalálható az országos multinacionális vállalkozások áruháza és a helyi lakosság napi alapvet élelmiszerrel való ellátását biztosító 1-2 személyes kisforgalmi üzletek sokasága. Humán egészségügyi tevékenység els sorban a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban m köd vállalkozásokat és a helyi egészségügyi alapellátást szimbolizálja. Településünkön a helyi és környéki vállalkozások, valamit lakossági folyószámla vezetését két nagy pénzintézet, a OTP RT. és a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja biztosítja. E körbe soroltuk a pénzügyi tanácsadási, biztosítási és ebbe a körbe tartozó üzletkötési tevékenységet végz vállalkozásokat. Egyéb ki nem emelt tevékenységi körökhöz soroltuk a felsorolásban ki nem emelt szakmákat, pl. biztonsági szolgáltatás, gépjárm javítás, karbantartás, adótanácsadás, könyvelési, adatfeldolgozási tevékenység, személy- és teherszállítás, raktározás, ingatlanügyletek (bérbeadás, forgalmazás), fogyasztási cikkek kölcsönzése és javítása, számítástechnikai szolgáltatások, takarítás, tisztítás, fényképészet, csomagolás, hirdetésreklámszervezés, jogi szolgáltatások, stb. Kistarcsa Nagyközség gazdasági életét tehát az egyéni és társas vállalkozások tekintetében az elmúlt években a fejl dés jellemzi. Kiskereskedelem, szolgáltatások Nagyközségünk területén bevásárlóközpont, áruház nincs. Két üzletsor és két üzletház m ködik. A kiskereskedelmi üzletek száma: 131. Nagykereskedelmi raktárak száma: 9. 1 háztartási gépeket javító, 2 lábbeli és b rjavító, 1 kizárólag javítást végz varrón dolgozik a településen. Van több varrón is, de k többnyire új termékeket készítenek. 1 gépjárm kölcsönz, több egyéni vállalkozó m ködtet szoláriumot, kozmetikát és fodrászüzletet. 5 személyi használatú és háztartási cikk kölcsönz elégíti ki a helyi igényeket. A kereskedelmi tevékenységet és szolgáltatást végz k többsége egyéni vállalkozó. A lakosság igényeit kielégítik. Forgalmuk az ünnepek el tt megnövekszik, az év többi részében átlagosnak mondható, színvonaluk magas, de többségük átlagos

20 Vendéglátás Bár Kistarcsán nem jelent s az idegenforgalom, vendéglátóhelyekkel ellátott a település: éttermek, cukrászdák, bárok, borozók, italboltok, kocsmák száma jelenleg 42, de el reláthatólag e területen is fejl dés várható. Vendéglátó helyek száma (db) KSH adatok (db) Vendéglátás intézményei Vendéglátó helyek száma (magán is) 42 Éttermek, cukrászdák 34 Bár, borozó, italbolt, kocsma 7 Munkahelyi vendéglátóhely 1 Melegkonyhás vendéglátó egységünk egy van, a Nosztalgia Étterem. Az Étterem két éve nyitotta meg kapuit településünkön a 30-as út mellett. A finom ételek, a figyelmes kiszolgálás és kellemes környezet az egész régióból vonzza a vendégeket. A vendégl a hét minden napján tele van vendégekkel, a tavaszi-nyári- szi id szakban pedig szombatonként esküv knek ad helyet. Az étterem emellett közétkeztetéssel is foglalkozik, a helyi cégek által foglalkoztatott dolgozók nagy számban járnak ide ebédelni. 3 cukrászda, 31 egyéb vendéglátó egység, 7 borozó, söröz, kocsma és 1 munkahelyi vendéglátó egység elégíti ki a lakosság igényeit. A vendégl és a cukrászdák színvonala magas, minden szempontból kielégíti a lakosság igényeit. Az egyéb vendéglátó egységek, söröz k, borozók egy része színvonalas, igényes, a többség átlagos