Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros"

Átírás

1 Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros

2 "Egyszer volt, hol nem volt..." sorozat I. Impresszum Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kiadványa Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros projekt Szerkesztő: Darázs Richárd Szakmai lektor: Szűts István Gergely Korrektor: Csók Edit Tördelés: Ketzer Máté A Nagy-Miskolc c. fejezet Hajdú Ildikó, a Szervezett szabadidő Szűts István Gergely tanulmánya alapján készült A képek: családi gyűjteményekből származnak, Továbbá: a Központi Kohászati Múzeum, az MVK Zrt., a Herman Ottó Múzeum, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, B.A.Z. Megyei Levéltár archívumából A felhasznált interjúk készítői: Darázs Richárd, Fáy Ádám, Jemerik Orsolya, Kiss Dorottya, Karlaki Orsolya, Korsós Bernadett, Kosztyi Klaudia, Lőrincz Dávid, Majzik Dávid, Málik Roland, Mester Zsuzsa, Ördög Anita, Újhelyi Anna, Veres Edina, Vörös Júlia Az egyesület ez úton mond köszönetet az interjúkért a segítőkész miskolciaknak és az önkéntes kutatóknak, továbbá: a projekt partnerszervezeteinek és a támogatóknak. Külön köszönet: KVAI, Bán András, Emlékpont, Farkas Gyula, Drótos László, Németh Éva, Szűcs Judit, Dobák Judit, Bányász Kulturális Egyesület, Új Bányamécs Baráti Kör A borítón látható kép: Mulatság az Avason. Háttérben az épülő egyetem.

3 Köszöntő Az Egyszer volt hol nem volt Acélváros projektet megvalósító szervezetek és önkénteseik köszöntik az olvasót! Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület gyűjtőmunkája 2008 szeptemberében indult az Egyszer volt hol nem volt Acélváros elnevezésű projekt keretei között. Kiadványunk nyersanyagának java részét kérdőívek és interjúk során gyűjtöttük össze (idézett részletek, képek), továbbá levéltári kutatásból, illetve a kutatást segítő lakossági gyűjtés segítségével. A kutatást egyesületünk és partnereink tagjai, önkéntesei, valamint külsősök végezték. A mintegy 50 résztvevős programban középiskolások, egyetemi hallgatók, valamint tanárok és (kulturális antropológus) kutatók vettek részt. A kutatás önkéntesei közé az Andrássy Gyula Szakközépiskola, az Avasi Gimnázium, a Diósgyőri Gimnázium, a Földes Ferenc Gimnázium, a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola, a Zrínyi Ilona Gimnázium és a Hámori Waldorf diákjai jelentkeztek, az egyetemista önkéntesek nagy része pedig a Miskolci Egyetem hallgatói közül került ki, főleg kulturális antropológia szakról. A kutatás és a projekt célja Miskolc egy izgalmas, ám gyakorta hibásan és felületesen értelmezett korszakának vizsgálata, és az, hogy árnyaljuk a közgondolkodásban máig elevenen élő, degradáló, sztereotip képet, miszerint Miskolc csak egy kommunista acélváros. Bár Miskolc is elszenvedője volt a szocialista tervgazdálkodás egyik vívmányaként kiagyalt, erőltetett iparosítási folyamatnak, ám a megbélyegzés, mint oly sokszor korántsem nyugszik megalapozott véleményen. A kutatás során a társadalomtudományok területén egy viszonylag új, feltörekvő irányzat szemléletmódját alkalmaztuk az oral history (elbeszélt történelem) módszerével, vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogyan fest a történelem alulnézetből, milyennek látták az itt élők mindennapjaikat, hogyan emlékeznek a miskolciak az 50-es, 60-es évek világára. A múlt eme szelete rendszerint nem fér bele a közoktatási tantervbe, hiszen a történelemkönyvekben elsősorban politikaiés hadtörténeti jellegű információk találhatók a vizsgált korszakról is (főként tehát az 50-es és 60-es évek, de egészen a rendszerváltásig érdemes végigkövetni a problémát). Az Egyszer volt hol nem volt Acélváros projekt kutatásában tehát leginkább a hétköznapok, a mindennapok egyszerű világára voltunk kíváncsiak, arra, hogy hogyan élték napjaikat a város különféle társadalmi csoportjai, hogyan töltötték el idejüket: hogyan dolgoztak, szórakoztak, sportoltak, a történelem társadalmakat átformáló ereje hogyan változtatta meg életüket, és hogyan próbáltak meg alkalmazkodni. A történeti vizsgálódás általunk választott módszerének megvannak a maga jellegzetességei: fontos fegyvertény, hogy a korszakot megélt szemtanúkkal volt szerencsénk találkozni, akik saját élményeikről, tapasztalataikról meséltek, és önmaguk vagy családtagjaik, ismerőseik által készített fotókat, általuk használt tárgyakat mutattak a kutatóknak. Ám ugyanennek a helyzetnek megvannak a hátulütői is, hiszen több évtized távlatából, a fiatalkori évekre emlékezve az ember gyakran nosztalgiával gondol vissza (az emlékek megszépülnek), tehát kellő óvatossággal, körültekintően kellett bánnunk az összegyűjtött adatokkal. Tartalom Bevezetés 3 Korszakok: történetek és történetírók 4 A növekvő város 6 Városlakók 6 Ipar 9 Nagy-Miskolc 11 Hosszú, hosszú éveket kellett várni lakásra 13 A miskolci életmód néhány fejezete 16 Jajj, úgy élvezem én a strandot a kötetlen szabadidő-eltöltés 16 Sport 23 Szervezett szabadidő 29 Összegzés 33 Mellékletek 35

4 3 Bevezetés Projektünk fő célja a város sztereotípikus, leegyszerűsítő és degradáló képének felülírása, a stigma és a stigmatizálás felülbírálása, egy korszerű, a múlttal számot vető, azt el nem hallgató szemlélet megerősítése. Az a jelenség, ahogy a város neve behelyettesíthetővé vált a mára koránt sem pozitív csengésű acélváros kifejezéssel, hosszú múltra tekint vissza. Éppen ezért érdemes megvizsgálni e kifejezés jelentésváltozásának karrierjét is. Eredetileg és elsősorban Ózdra használták, a Sajó-menti Ruhr-vidék kifejezéssel is társítva. Ám a rendszerváltást megelőzően, az ipari fejlődést a maitól egészen másként megítélő közbeszédben mindez nyilván nem rejtett magában a maihoz hasonló, negatív színezetet. Miskolchoz igazán a P. Mobil nevű rockzenekar 1984-es kissé zavaros és szentimentális szerzeménye nyomán ragadt az acélváros kifejezés. A fogalom elterjedéséhez és a köztudatban való jelenlétéhez hozzájárulhatott, hogy 1973-ban, éppen Miskolcon rendeztek pop-rock fesztivált, így már sokak számára majd egy évtizeddel korábban is a rockzene központjának számított a város. A P. Mobil slágere azonban ezt a képet némileg elszürkítette azzal, ahogy a város színtelen és egyhangú voltáról beszélt. Mivel a dal több korosztály számára szinte himnusszá vált, érthető, miért jut e- szébe először még ma is, a várost alig, vagy egyáltalán nem ismerők számára is az acélváros kifejezés. Azonban nemcsak a közép, hanem a fiatalabb korosztályok, így az Internet-korszakban, a retró-hullámon felnövő fiatalok napjainkban is gyakran találkozhatnak ezzel a jelzővel. Kétségtelen, hogy a kifejezés még ma sem mint egy értéksemleges, vagy netán pozitív jelző, hanem elsősorban mint a közelmúltra utaló negatív érzés kötődik a városhoz. Mára tehát a nehézipar és a bányászat (egyébként világméretű) lealkonyulásával, a kifejezés csúfnévként (a múlt rendszer esszenciájaként) ragadt a városon. A sztereotípia és az előítélet kérdéséhez a következő, kiadványunk végén található mellékletet ajánljuk: I. Kvíz városok és városképek. A kifejezés rövid történetét érdemes kiegészíteni néhány adalékkal: a város fejlődéséről, a vasgyári és környékbeli nehézipar múltjáról megemlékezve. A hagyományos miskolci kézműves ipar mellett a XVIII. század során vette kezdetét a történet: a diósgyőri koronauradalom által alapított üveghutákkal (Óhuta: a mai Bükkszentkereszt, Újhuta, Répáshuta); Fazola Henrik ómassai 1 őskohójával, a Hámori tóval, valamint fia, Frigyes újmassai kohójával. A szénbányászat az 1830-as évektől indult meg ipari méretekben, a perecesi bányakolóniát pedig az 1870-es években kezdték el kiépíteni. Egy évvel később pedig a vasgyártás már a mai vasgyár területén zajlott a MÁVAG (Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) egyik üzemeként 2. Az 1872-es alapítású diósgyőri papírmalomból nőtte ki magát a Diósgyőri Papírgyár, a drótgyár pedig 1912-ben alakult Dieschel A. Magyar Acél-, Drót-, Drótkötél és Drótárugyár Rt. néven, egy német cég leányvállalataként. 1. A massa szó jelentése: vasolvasztó. 2. A gyár a Magyar Királyi Államvasutak gépgyára volt, létét a vasúthálózat fejlődése tette szükségessé: a mozdonyok és sínpályák gyártása volt fő feladata.

5 4 A kohászat, bányászat és papírgyártás történetével kapcsolatban ajánljuk a wikipédiát: Dobrossy István (főszerkesztő): Miskolc története sorozat Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben sorozat (a Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda és a B.-A.-Z. Megyei Levéltár közös kiadványa). Dobrossy István Fazekas Csaba: Miskolc-segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolások részére (BAZ Megyei Levéltár, Miskolc, 2002.). Csanálossi Béla: Miskolc-várostörténeti kalauz (Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003.). Tanulmányok Diósgyőr történetéhez sorozat Ajánljuk továbbá a Miskolc címeréről, az ómassai vashámorról, a diósgyőri gépgyárról, a vasgyári munkásokról 1848-ban, továbbá Petőfi diósgyőri kirándulásról is szóló szöveggyűjteményt is: Szülőföldünk Észak-Magyarország (Merényi József). Korszakok: történetek és történetírók Meglehetősen nehéz vállalkozás az általunk vizsgálni kívánt két évtized korszakolása, hiszen ahány tudományterület, annyiféle határkő rajzolódik ki előttünk. Ahhoz, hogy kutatásunk témáját történeti kontextusba tudjuk helyezni, ismernünk kell a politika-, gazdaság- és társadalomtörténet korszakra vonatkozó, és ma leginkább elfogadott meghatározásait, amelyeket a következőkben csak címszavakban tekintünk át. A politikatörténet berkein belül az 1947 és 1953 közötti időszakot a diktatúra kiépítésének, az 1953 és 1954-es éveket, melyeket Nagy Imre miniszterelnöksége fémjelez, egyfajta enyhülésnek, nyitásnak, míg az 1956-ot megelőző éveket a visszarendeződés kísérletének szokás nevezni. A forradalmat követő időszakot legtágabb értelmezés szerint két nagyobb periódusra kell osztani: az első az 1956 és közötti évek, amelyekben megpróbálták megismételni a magyarországi szovjetrendszer kiépítésének 1947 és 1953 közötti folyamatát; tól viszont látványos enyhülés kezdődött, amelynek egyik fontos jele volt, hogy a rendszerrel szemben álló osztályok és rétegek többé nem számítottak kollektív ellenségnek, a másik pedig, hogy 1963-ban politika amnesztiát hirdettek. Ezt a második korszakot, amely az enyhülés és bizonyos reformok időszaka is volt, 1973-ig datálják. 3 A gazdaságtörténet-írás egészen más eredők mentén közelít a vizsgált korszakhoz. A második világháborút követő korszak első évei az újjáépítés, stabilizálódás és a mindent átható politikai harcokról szóltak, amelynek végeredménye az lett, hogy az MDP, mint egyetlen párt, (A Párt), kezdhetett hozzá a szovjetizáló gazdaság- és társadalmi politika kiépítéséhez. A gazdaság átalakításának első korszakát az 1947-ben elfogadott hároméves tervhez kötjük, amelyben lényegében egy nagy ívű állami beruházás programját fogalmazták meg. Ebben kizárólag szovjet mintára képzelték el átalakítani a magyar gazdaságot (nem számolva a Szovjetunió és Magyarország közötti komoly gazdasági különbségekkel) és 1968 között a szocialista iparosítás időszaka következett. Ezt a majd húsz évet többféle gazdaságpolitika jellemezte: 1950 és 1953 között túlzott, szovjet mintákat követő iparosítás; Nagy Imre miniszterelnöksége idején a keményvonalas, a realitásokat figyelmen kívül hagyó politikával szemben egy sokkal ésszerűbb rendszert vezettek be, amely a gazdaság minden területén éreztette jótékony hatását; 1954 és 1956 között visszatérve a Rákosi-korszak politikájához tovább folytatódott a túlzott iparosítás. Az 1956-os forradalmat követően a párt (minden reformról lemondva) a tervgazdálkodás rendszeréhez tért vissza, a gazdaságirányítás rendszere mégis változott. Az MSZMP a következő években igyekezett kerülni a túlzott gazdaságátalakítást, ami pedig azzal járt, hogy a magyarországi gazdaság lassú fejlődésnek indult. 4 Fábri Zoltán, 1955-ben készített filmje, a Körhinta a téeszesítés témáját tárgyalja, egyben a tradicionális főd a fődhö házasodik elvének korszerűtlenné válásáról is szól (Törőcsik Mari első filmszerepe!). Bacsó Péter 1969-ben készült Tanú c. filmje a diktatúra kiépítésének korai időszakát dolgozza fel, a feketevágások, kirakatperek világát. (A filmnek 10 évig várnia kellett a bemutatásra.) Fábri Zoltán egy későbbi filmje a bravúros szerkesztésű Húsz óra (1965.), amelyben négy barát sorsa bontakozik ki 20 év távlatából. 3. Vesd össze: Rainer M János (szerkesztő): Hatvanas évek Magyarországon. Tanulmányok. Budapest, 1956-os Intézet V. ö.: Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.

6 5? Hidegháború: Szovjetunió és az USA, a keleti és nyugati blokk között zajló feszült, valós háborúval nem járó korszak. Bővebben: Karlaki Orsolya: Autó-mobil? Személygépkocsi-használat a Kádár-korszakban (Múltunk Politika történeti Folyóirat, 2008/3., Fogyasztástörténet.) Mindezt azért fontos tisztázni, mert a rendszerváltást megelőző negyven évet a közbeszédben gyakorta egyszerűen szocialista vagy kommunista rendszernek szokás nevezni, amely egy állandó és egységes, jól meghatározható struktúrát feltételez. Ezzel szemben látnunk kell: bár diktatórikus évtizedeiről beszélünk, azonban tértől, időtől és sok más tényezőtől függően igencsak differenciált volt ez a majd ötven év Magyarországon is. A legkülönbözőbb árucikkek 5 fogyasztását szimbolikus, az önkifejezést is segítő eszközként vizsgáló fogyasztástörténet szintén több korszakhatárt jelöl ki. Az közötti időszak a háborús károk felszámolásának jegyében telt, amikor is a legalapvetőbb szükségletek kielégítése, az ellátás stabilizálása volt a fő cél, ám az újjáépítés, majd az erőltetett iparosítás és a hidegháborús hadigazdálkodás miatt tartós, általános áruhiány alakult ki. Az 1949 és 1965 közötti korszakot a fogyasztás drasztikus visszafogása és a szűkösség fémjelezte. Időközben, 56 után, az úgynevezett jóléti fordulat nyomán bizonyos engedményeket tett a hatalom: a reálbérek növelése és az árucikkek termelésének növelése által. A hatvanas évek közepétől stabilizálódott a helyzet: javult az ellátás színvonala, bővültek a fogyasztási lehetőségek, az áruhiány pedig fokozatosan megszűnt a 80-as évekre. 6 5.Az élelmiszerek, öltözködés, háztartási berendezések mellett az autó, telek, lakás és azok berendezése is a fogyasztás tárgyaként értelmezve. Eme megközelítésben hangsúlyt kap a kereset, a presztízsfogyasztás, a divat, az önkifejezés eszközéül szolgáló fogyasztói szokások kérdése is. 6. V. ö.: Valuch Tibor: Csepel bicikli, Caesar konyak, Symphonia, Trapper farmer. A fogyasztás és a fogyasztói magatartás a szocialista korszakban. (Múltunk. Politikatörténeti folyóirat, LIII. évfolyam 3. szám, o.)

7 6 A növekvő város Városlakók Az összetett és bonyolult város nehéziparának tehát komoly, több évszázados múltja van. A valaha kézműveseiről, kereskedőiről, borpincéiről és piacairól is híres Miskolc az 50-es évekre egy újabb nagy változáson bizonyos szempontból fellendülésen megy keresztül. A még inkább ellehetetlenülő vidéki életet, paraszti életmódot felhagyók számára ugyanis perspektívát jelentett a nagyvárosi élet Miskolcon. A 40-es évek végétől tehát hirtelen megnőtt a népességszám is: a városba áramló, ipari munkásként, bányászként, vendéglátósként új életet kereső, vidékről bekerülő tömegek mellett nem szabad megfeledkeznünk a lakosság számát tovább gyarapító városegyesítésről sem (1945, és 1950). Az úgynevezett Nagy-Miskolc ugyanis több, egészen különböző településből született meg (pl. Miskolc, Diósgyőr és Diósgyőr-Vasgyár, Újdiósgyőr, Pereces, Hámor, Hejőcsaba, Görömböly, Tapolca, Szirma). Mivel az általunk megkérdezettek jó része még a városegyesítés előtt született, születési helyként többen Diósgyőrt, Újdiósgyőrt, Perecest vagy pl. Görömbölyt nevezték meg. A városegyesítés és a migráció (a vidékről a városba költöző népesség) pedig természetesen nem csak a népesség számának, hanem összetételének megváltozását is maga után vonta. A polgári réteg, az értelmiség száma már a II. világháború alatt megcsappant. A városra korábban jellemző kisipar és kereskedelem szinte teljesen eltűnt, a bányákban és a nehéziparban dolgozók száma pedig erősen megugrott (az iparosítás tehát a környező települések és megyék bányászattal foglalkozó, és a korábban mezőgazdasági szektorban dolgozó munkások csoportjait is vonzotta.) Interjúalanyaink egy része miskolci születésű, második generációs miskolci, akiknek szülei vidékről vagy más városból költöztek ide, mások hasonló helyzetben kisgyerekként kerültek ide családjukkal. Jellemző még az is, hogy éppen a vizsgált korszak valamelyik évtizedében költöztek be a városba, míg a magukat tősgyökeresnek, több generáció óta itt élő családból származtatók kisebbségben vannak. Jancsó Miklós Oldás és kötés c. filmje (1963.) egy paraszti sorból származó értelmiségire fókuszál, miközben pl. a mezőgazdaság gépesítésének témáját is érinti. (Utóbbi témához kapcsolódik Huszárik Zoltán Elégia című filmetűdje is, szintén 1965-ből.) A komplex átalakulás egyik lényeges eleme volt, ahogy a korábbi hagyományos kisipart felszámolták. Ennek folyamatát jól szemlélteti egyik, az abaúji Kiskinizsről beköltöző interjúalanyunk története, aki 1947-ben költözött a városba, miután a férfiszabó szakmát kitanulta, aztán szabósegédként, a Ruházati Szövetkezetnél, és maszek úriszabónál dolgozott. Majd pedig: 1955 tavaszán ipart váltottam szabó szakmában, önálló lettem. Diósgyőrben volt a műhelyem, [ ] ott dolgoztam mint önálló szabómester. Ám ezt az önállóságot néhány év múlva feladta: 1960 júniusában adtam vissza az iparengedélyt, mert akkor mentem ki Encsre. Az iparengedély visszaadása pedig, [hogy] én átváltottam kereskedelemre, annak volt a jele, hogy az adót anynyira nyomták ránk, legalábbis énrám, olyan adót vetettek ki rám, hogy én azt mondtam, ezt nem vagyok hajlandó fizetni, inkább váltok. 7 Az úriszabó számára sikerült ez a váltás: előbb az Encsi Ruházati Áruházban, majd a búza téri Árucsarnokban dolgozott vezető pozícióban (mindkettő az ÁFÉSZ-hez tartozott).? ÁFÉSZ: 1989 előtt, főként a vidéki élelmiszer bolthálózat üzemeltető szövetkezet neve. Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Interjúalanyaink származásával kapcsolatban érdemes néhány részletet bemutatni. Egy 1924-ben született férfi a következőt vallja: Tősgyökeres kohász család vagyunk. Apai nagyapám 1872-ben, amikor a gyárnál az első kapavágások megtörténtek, mint diósgyőri lakos, gazdálkodó fuvarozó abban az időben. Hát ők tevékenykedtek a gyár első kapavágásánál, majd utána (a) Baross-aknáról lóvasúton szállították a szenet az akkori gyárnak a beindulásához ; az én édesanyám, [ ] történelmi kapcsolataink vannak, az ő édesapja csiz- 7. Interjúrészlet, F. J.

8 7 madiamester volt, megvan az anyámnak a keresztlevele 8 Felnőve az öntödében és a csavargyári részlegen dolgozott mérnökként, vezető beosztásban. Fiatalkorában a perecesi focicsapat kapusaként nagyreményű tehetségnek tartották, ám végül nem a sportot választotta. Görömböly a 18. században pestisben kipusztult és jó termő vidék volt. Mária Terézia idejében Munkács, Ungvár és (erre fent) Eperjes környékéről telepítettek ide görög-katolikus egyéneket, és ez ugye megmaradt. Nagyapám perfekt tudott még tótul, meg volt még a szláv imakönyve is ig a misét is úgy végezték, csak utána tértek át magyarra. A szüleim még tudtak pár szót. meséli egy másik, os születésű görömbölyi férfi. Az 50-es évek Görömbölyére emlékezve a következőt jegyezhettük le: Falusias volt, de mondjuk nem volt olyan túl gazdag réteg. Nagyon kevés család volt, akinek a hozzátartozója nem dolgozott volna a kohászatban, az iparban. Hogy mondjam, ilyen kétlakiság volt. Ez mondjuk 50-ig túlnyomórészt úgy ment, hogy idehaza foglalkoztak gazdálkodással: 4-5 családnak voltak ilyen 20 holdas területei. A többieknek, Nekünk is két hold földünk volt, meg két kis szőlő. A többieknek, akiknek ilyen kevés volt, lement iparba dolgozni. 9 Józsi bácsi is (a földművelés mellett) az iparból élt: előbb a téglagyárban, majd az LKM-ben dolgozott, végül a Mezőgéptől ment nyugdíjba. L. László családja vidékről való: Az édesapám, az vidéken élt, illetve mi vidéken éltünk. Édesapám az 1940 tavaszán jött le Miskolcra, hogy jobb sora legyen a gyerekeinek, mint neki volt. Mezőgazdasági munkásként dolgozgatott, majd fuvarosként folytatta tovább évesen lakatostanulónak állt, és az LKM-ben helyezkedett el a vasöntödében, ám mivel kevesellte a bért elment a bányába dolgozni, majd pedig kazángépészként és mellékállásban fűtőként dolgozott a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál az Észak-Kiliánban. Felesége is igyekezett kiegészíteni a család keresetét: Dolgozni nem dolgoztam sokáig, vagyis varrtam. Tanultam varrni és sutyiba, ipar nélkül varrtam odahaza, majd mikor a férjem eljött a Miskolci Ingatlankezelőhöz dolgozni, akkor kellett nekem a házfelügyelőséget elfogadni. 11 A Kassáról származó K. Gyula 5 éves korában került Miskolcra meglehetősen zűrös körülmények között: Postán dolgozott apám, anyám otthon volt, 5 gyerekkel, és 1946-ban jöttünk át Miskolcra. Barátai itt álltak meg, kaptunk egy vagont, oda feltették a családot, a barátok itt maradtak, emiatt mi is itt maradtunk. Akkor volt a magyar állampolgároknak a kiutasítása. Felnőttként Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatnál dolgozott, előbb Borsodnádasdon és Miskolcon, 1969-től nyaranta a Balatonon. Szakács a szakmám, vendéglátó szakközép érettségim van a szakma mellett. [ ] Most is a szakmában dolgozom. 12 A 70-es évektől pedig évekig külföldön dolgozott vendégmunkásként: a Szovjetunióban az orenburgi gázvezeték építésénél, majd pedig Tengízben. Miskolci évei alatt a Vörös Meteor és az MVSC kézilabdacsapatában játszott NBII és NBI B osztályban. Az értelmiségi családból származó B-né Miskolcon született, és a Borsodi Szénbányász Trösztnél kezdett el dolgozni mint technikus ám 8. Interjúrészlet, L. T. 9. Interjúrészlet, K. J. 10. Interjúrészlet, L. L. 11. Interjúrészlet, L. L. -né

9 8 hamar pályát váltott: a főiskola elvégzése után Sajókeresztúrba és Sajóládra járt ki tanítani, majd pedig az Észak-Kiliánba került egy általános iskolába. Én középosztályból valónak tartom magam, hiába volt nagyanyám földbirtokos, de édesanyám, édesapám értelmiségi volt, lévén édesanya pedagógus, édesapa pedig egyetemet végzett agrármérnök. Tehát én értelmiségi gyereknek vallom magam, meg saját magam után is a tanulmányaimat véve, meg az állásomat, én is értelmiséginek vélem magam vallja hovatartozásáról, és hangot ad az értelmiség üldöztetésének is: Mint később aztán kiderült, voltak, akiket börtönbe csuktak holmi koholt vád alapján, valamit rájuk fogtak, meg hát ők voltak a népköztársaság ellenségei. Tehát bennük látták minden bajnak az okát, akkor már az elvtársak nagyon-nagyon nagy embernek érezték magukat, nagyon magabiztosak voltak 13. És sorolhatnánk még a változatosabbnál változatosabb életutak vázlatos bemutatását a Rozsnyóról áttelepített molnárcsalád leszármazottjaként a kohászathoz került fiúról; a nógrádi faluból, földműves családból származó perecesi bányászról; a lakatosnak indult zenészről, aki a Katowice Étteremben, az Anna-teraszon és a Tokajban is rendszeresen fellépett zenekarával, majd pedig sofőrnek állt. Folytathatjuk a sort nyírségi kovácsmester fiaként vájárnak állt Jani bácsival; a balmazújvárosi származású, Debrecenből idetelepült nénivel, aki nyugdíjazásáig a Nagyposta könyvelőjeként dolgozott; ahogy a Hajdúszoboszlóról 1950-ben Miskolcra került presszós kisasszony, de a földrajztanár, fotós és idegenvezető Gyula bácsi esete is éppen ilyen érdekes, aki Szendrőről gyerekként került a városba, vagy a Nyíregyházáról származó vasgyári tűzoltó, aki mellékállásban férfiszabóként működött. Hozzájuk hasonlóan, akik a kohászatban, a bányában, a húsiparnál, a tejiparnál, a MÁV-nál és más vállalatoknál álltak alkalmazásban, vagy éppen vendéglátósként, pedagógusként, esetleg háztartásbeli asszonyként élték át ezeket az évtizedeket, szintén részei az egykori Miskolcnak. Így együtt történeteikkel alaposan árnyalják a korszakról kialakított képet, mítoszokat és előítéleteket. 12 Interjúrészlet, K. Gy. 13. Interjúrészlet, B.-né

10 9 II. világháborús, a szovjet hadsereg általi felszabadításának napjáról kapta új nevét. A Diósgyőr-környéki bányák közül Pereces, majd a korábbiak kimerülése után Lyukóbánya lett a legfonto- Ipar A fentebb már emlegetett helyi nagyipari vállalatok közül elsősorban az iparosítás jelszavaként elhíresült: vas és acél országa szellemében 14 a nehézipart fejlesztették. Mindez természetesen, a politikai légkörnek köszönhetően névváltoztatással is járt. Így lett az ó- és a leváló újgyár: LKM (Lenin Kohászati Művek), illetve DIGÉP 15, a drótgyár pedig a December 4. Drótművek. Az ország második városának legnagyobb gyárkomplexuma tehát a szovjet vezér, a kor nagy ikonjának: Leninnek a nevét viselte, míg a drótművek Miskolc Az ötéves népgazdasági tervnek a következő főfeladatokat kell megvalósítania: (1) Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban. [ ] (5) Magyarország átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrárországgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. részlet az évi XXV. A Magyar Népköztársaság első ötéves tervéből. 15. A különválás 1915-ben vette kezdetét. A kohászat 1953-tól lett LKM, a DIGÉP 1949-tól DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár néven működött, majd néhány részlegének különválása 1963-ban egyesült újra, immár DIGÉP néven.

11 10 sabb, amelyek fő feladata a vas- és acélgyártáshoz való nyersanyag kitermelése volt. A Nehézipari Műszaki Egyetemet 1949-ben alapították (a selmecbányai tanintézet egyik utódjaként). A bánya-, kohászés gépészmérnöki karral induló NME-t Rákosi Mátyásról nevezték el, rövid ideig ezt a nevet viselte az intézmény. Ugyancsak nagy hangsúlyt kapott az építőipar is: a városban és környékén a BÁÉV (Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat), az ÉÁÉV (Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat), és a Miskolci Házgyár próbálta kielégíteni a beköltözők igényeit. sem az acélváros kifejezés nem helytálló Miskolc tekintetében, még akkor sem, ha a korban egyesek szerint, Ózd és Dunaújváros mellett már Miskolcra is használták az acélváros elnevezést. Bár valóban jelentősen átalakult a város, (területe növekedett, foglalkozásszerkezete drasztikusan átalakult), a vasgyári-nehézipari múlt komoly hagyománnyal bírt, mégis mindez csak a város egyik arcát mutatja a sok közül. Szocialista városok: A városszociológia és egyéb szakirodalmak több ismérvet állítanak fel, ami alapján egy település szocialista városnak nevezhető, ám Miskolc neve nemhogy? egyiknek sem felel meg, de fel sem merül (pl. mert nem egyetlen ágazatra épült, és ipara is több pilléren állt; fejlett volt továbbá a bányászat és a kor fogyasztási színvonalához mérten a vendéglátás, a szolgáltatóipar is, vagyis a primer, szekunder és a tercier szektor is). v. ö.: Germuska Pál: Ipari város, új város, szocialista város. (Korall, szám; A város és társadalma; 2003.) Mindezek mellett a könnyűipar, az élelmiszeripar, a kereskedelem és a vendéglátóipar is jelentős volt a városban: a Miskolci Papírgyár, a Miskolci Pamutfonó, a Röviköt, a Diósgyőri Csokoládé- és Ostyagyár, a Megyei és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Miskolci Sütőipari Vállalat, a Miskolci Húsipari Vállalat, az ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek), a Borsod megyei Vendéglátóipari Vállalat, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, az Utasellátó, a MÁV, a Borsod Volán stb. A mezőgazdasági termelés legjelentősebb helyi csoportja a Nagymiskolci Állami Gazdaság és az Egyetértés Termelőszövetkezet volt. Ezek alapján korántsem mondhatjuk, hogy Miskolc egyetlen újonnan létesített ágazat vagy üzem dolgozói számára épült, városi tradíciók, városközpont nélküli, íróasztalon fabrikált város lenne, mint az úgynevezett szocialista városok, sőt az ún. primer, szekunder és tercier szektor 16 egyaránt jelen volt. Vagyis sem a szocialista város, Lássunk néhány véleményt a kifejezésről és jelentéséről: Használták akkoriban már, persze, hát akkor itten, hú, hát tán tízezer embernél több dolgozott a gyárba. [ ] Hát akkoriba hogyne használták volna acélvárost?! Nem csak Ózd volt, hanem Miskolc is az volt. [ ] Hát azér csak pozitív volt, mer hát jobban éltek akkor az emberek, mint most élnek. 17 Én szerintem ezt a fogalmat nem használták, de igazából ez a fogalom, ha most így fordítjuk le [ ] hibás fogalom, tudniillik használták, hogy mi a magyar Ruhr-vidék vagyunk, és ez már majdnem ezt fejezi ki. Ugye a német Ruhr-vidéknek a mása. Persze ez nem csak a városra értendő, hanem arra a Sajó-menti iparvidékre, hogy ugyanúgy, mint ott a Ruhr mellett, [ ] Ózd, Miskolc, Barcika, bányák sokasága, [ ] Sajóbábony, a másik vegyi művek. Na tehát, mi egy ilyen és igaz is volt, tulajdonképpen egy leginkább iparosodott, iparosított megye voltunk A gazdaság hármas rendszeréről az alapvető információkat megtalálod a wikipédián is: 17. Interjúrészlet, Cs. E. 18. Interjúrészlet, D. L.

12 11 Akár így, akár úgy is vélekedünk, az ország második városa mára jelentősen átformálódott, mint iparváros letűnt, vagy ahogy egyik interjúalanyunk fogalmazott: Miskolc nagyon a taccsvonalra került az elmúlt 20 évben. Mármint ipari szempontból, elsősorban. 19 És valóban, Miskolc nehéziparának gerincét képező, több tízezer embernek munkát adó LKM és a DIGÉP már a múlté (privatizált utódvállalataik sorsa is bizonytalan), a korszerűtlenné vált bányákat bezárták, a kereskedelem és szolgáltatóipar pedig alapvetően alakult át a kapitalista piacgazdaság kívánalmai szerint. Mégis, érdekes megjegyezni, hogy a város nagy múltú vállalatai közül ma is létezik néhány, az ipar nem tűnt el végleg a rendszerváltással. Néhány link: Nagy-Miskolc 1947-től, az első hároméves, majd követően az ötéves tervek keretében Magyarországon az iparosításé, az ipar dinamikus, gyors és egyben erőltetett fejlesztéséé lett a főszerep. Ennek egyik következménye az lett, hogy Észak-Magyarország kereskedelmi és ipari központja, az ekkor még közel lakosú Miskolc lett, amely néhány évtized alatt nagyipari centrummá és ezzel együtt lélekszámával az ország második legnépesebb városává fejlődött. Az 1950-es évek elején a VÁTI (Városépítési Tervező Vállalat) részéről felmerült egy közel lakost befogadni képes város terve is, ez azonban a következő évtizedekben nem valósult meg. 20 E grandiózus terv megvalósíthatónak is tűnt a korban. Erre utal egy turistáknak szánt, Miskolcról szóló úti könyv szerzője is, aki a következőképpen festi meg vízióját az akkor még több évtizednyi távolságban lévő 2000-es évről: És milyen Miskolc az ezredfordulón? Talán megvalósul a helybeliek régi álma, a föld alatti gyorsvasút, és akkor a Széchenyi, Kazinczy utca nagy része sétálóutca lesz. A XXI. század küszöbén Miskolcnak minden bizonnyal ki kell lépnie a Szinva szűk völgyéből, hogy a táj mind több szépségét megőrizve kitárulkozzék majdani lakójának. A nehézipar metropolisa és a körzetébe tartozó száz település adja majd az országnak az építőanyagipar gyártmányainak 10 %-át, a bányászat 13 %-át és a kohászati termékek egynegyedét. 21 A II. világháború után 1947-ben kezdetét vette az ország, így Miskolc újjáépítése is. Mindezt tehát egy 3 éves terv keretében fogalmazták meg. A város újjáépítésre szánt költségvetésnek 54%-át fordították helyreállításra, és 46 %-ot új beruházásokra, ám az első ötéves tervben újjáépítés helyett már az új beruházásokra helyeződött a hangsúly (a költségvetés 98 %-át fordították erre a célra). Ezzel az időszakkal vette kezdetét Nagy-Miskolc kiépítése. A város életében fellendülést, előrelépést jelentett a terv, még akkor is, ha tudjuk, mindez milyen politikai-társadalmi közegben történt. 22 Az új városrendezési tervben Weiner Tibor először próbált megküzdeni a tervasztalon a Nagy- Miskolccá egyesített településszerkezettel, amelyet az első, majd a másik egyesítés után nem sokkal a tanácsi rendszer négy közigazgatási egységre, területre bontott ig a jelenlegi Miskolc területén tíz önálló település élte életét úgy, hogy egymástól nagyságban, lélekszámban, foglalkozási struktúrában, legfőképpen a település jellegében különböztek egymástól. 23 A várossal kapcsolatos társadalomtudományi elméletek nyomán tekintve Miskolcot, azt komplex fogalomként tételezve: egyszerre kell figyelnünk a város építészeti-művi megjelenésére ( le Ville ), és a város szellemi tartalmára ( urbain ). Ennek tükrében tehát a szocreál építészet 24 térnyerése és alkalmazása, a Nagy-Miskolcot megalkotó rendezési tervek, és az épületeket használó, a városban élő, vagy bejáró társadalmi csoportok mindezekkel kapcsolatos szokásai, azokról alkotott véleményei együttesen vizsgálandók. A településszociológia fogalmai szerint Miskolc a vizsgált korszakban az urbanizáció, vagyis a városiasodás fejlődési modelljébe illik bele, míg a történeti megközelítések szerint a neomarxista altípusba tartozik, amely értelmében a városfejlődést alapvetően a termelési mód, esetünkben a nehézipar befolyásolta. Bár Miskolc mint fentebb már bizonyítottuk nem egy tipikus szocialista város, a kor jellemző politikai-ideológiai nézetei az építészet vonatkozásában is helyet kértek, új elemekkel bővítve a városképet. A város építészete eme nézetek alapján több különböző szakaszra tagolható: 19. Interjúrészlet, K. Gy. 20. A VÁTI egy , majd pedig 350 ezer lakos befogadására alkalmas tervjavaslatot dolgozott ki, és 1954-re elkészült az ún. városkompozíciós terv, amelyet városgazdasági vizsgálatok is kísértek. 21. Dallos Attila: Miskolc, Panoráma Könyvkiadó, Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (261.o.). 23. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (261.o.). 24.Az úgynevezett szocrealról, vagyis szocialista realista építészetről bővebben:

13 Az újjáépítés befejezése az első korszerű létesítmények megvalósulása, hagyományos téglafalas építésmód Fontos nagyberuházások megkezdése, új városképegyüttesek létrehozása az ún. szocialista realista stílus elterjedése A racionális építés kezdetei, kísérletezések, útkeresések, visszatérés a szocialista realista stílus előtti modernizmushoz A blokkos technológia térhódítása (előtte hagyományos téglafalazattal épült épületek), a tömeges lakástermelés megkezdése A blokkos technológia kifejlődése, felkészülés a házgyári technológia bevezetésére, az időszak végén divatos áramlatok átvétele 1969-től 1971 Házgyári technológia alkalmazása Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) központi szerepkörök szerint osztályozta a településeket és ezen kategóriák váltak a területfejlesztés legfontosabb tényezőivé. Ekkorra tehető a népességkoncentrálódás is, amely a korszak lakáspolitikájában a házgyári lakótelepek, panelek időszaka. Ez időszak sajátos arculatot ad Miskolc külsejének, hiszen tömbszerűen jelentkeznek a szocialista épületek és terek a leszanált, kisajátított területeken 1. táblázat Miskolc építészeti periódusai a II. világháborút követően 25 Nagy-Miskolc új városrészei a korábbi települések peremén épültek ki fokozatosan (pl. Kilián, Bulgárföld, Katowice utca, Petneházy bérházak stb.), valamint korábbi lakóháztömbök, épületegyüttesek helyén a belvárosban és környékén, elsősorban régi utcák lebontása nyomán ben épült a Tizeshonvéd utca első két tömbje; az ötvenes években a Kiss Tábornok úti és a Soltész Nagy Kálmán úti bérházas blokk, a Petneházy bérházak, és Selyemrét. A Kilián-Észak bérházait 1958-ban kezdték építeni, és 1961-ben fejezték be az Uránia csillagvizsgálóval és 1966 között zajlott a Kilián Dél építése, ennek során a 15 emeletes toronyház 1966-ban készült el ban épült az Ady-híd melletti épületegyüttes, valamint a villanyrendőrrel szembeni Arany János utcai társasház és sportfogadási központ; ben a színház melletti lábas ház ; míg a Széchenyi sz. alatti lakóépület és a Kossuth utcai lakótömb 1963-ban; a Bajcsy-Zsilinszky úti 10 emeletes lakóház pedig 1967-ben. Selyemrét-dél a 60-as években épült; a Szentpéteri kapui városrész jelentős része pedig 1964 és 1970 között készült el. A város legmagasabb épületét, a 18 emeletes toronyházat 1968-ban adták át ben években Bulgárföld, ezzel párhuzamosan pedig 1968 és 1973 között a győri kapui városrész is elkészült (a háromszintes bevásárló és közintézményközpont 1973-ban). 25. Ifj. Horváth Béla A miskolci városkép változása című tanulmánya alapján. In: Horváth 1972:

14 13 A diósgyőri lakótelep ben épült; továbbá a hetvenes évek végére és a 80-as évekre esik több más lakótelep megépítése is: Vologda, Avas-dél, Vörösmarty utca stb. Néhány jelentős vagy jellegzetes közintézményi, vállalati épület és építési éve: az egyetem főépülete és kollégiumai (1950-ben kezdték meg), 1952-ben épült a Herman Ottó Múzeum Görgey úti épülete (eredetileg a pártbizottság részére), DVTK-stadion (1961.), Avasi kilátó (1963.), TV-torony (1966.), Szakszervezeti székház (1966.), az első aulás általános iskola a Selyem-réten (1966.), Borsodi Szénbányász székház, a mai APEH-központ (1968.), Sportcsarnok (1969.), Egyetemi Könyvtár (1969.), Centrum Áruház (1969.), Megyei Könyvtár (1972.), ÉMÁSZ-központ ( ), Hotel Juno (1974.). Hosszú, hosszú éveket kellett várni lakásra A városba beköltözők ezrei számára lakásra volt szükség, az igények kielégítése azonban komoly kihívást jelentett. Bár az új beruházások között a lakásépítésre került kiemelt hangsúly 26, a lakáshiány azonban az 50-es évek végére sem oldódott meg: Egy barátommal együtt voltunk albérletbe, egy ágyban aludtunk, mert neki nem volt dunnája. Fűtetlen szobában aludtunk és a gerincem annyira megfázott, hogy kaptam egy csonttuberkulózist. És ez bizony két évet kivett nekem az életemből 27 Akkor a Lányi Ernő utcán laktunk [ ] bérházban, amit a nővérkém honfoglalt, mert sorosak lettünk volna lakásra. 3 család volt egy konyhán. Egy konyhában 2 sparhert volt. 28. Egy másik interjúalanyunk története is érzékletes képet nyújt a helyzetről: megkérdezte, hogy miért megyek el, miért hagyom itt a gyárat. Mondtam, hogy azért hagyom, mert évek óta járunk, társbérletben lakunk, egy szobánk van, már a gyerek is 5 éves, nem lehet, mink is élni akarunk még, és ott kapunk lakást. Azt mondja, tényleg ezért? Tényleg ezért, mondom. Nincs más ok? Tényleg nincs más ok? Mondom, tényleg nincs más ok. Akkor fogta a szerződést, ami aláírtam, kettészakította, azt ledobta. Na, menj vissza dolgozni. Mondom: de a szerződés. Azzal te ne törődj! El voltam kenődve, visszamentem, hogy na, nem sikerült a lakás. Nem került bele vagy 2 óra, amikor szólnak a szociális osztályról, hogy a feleségemmel együtt jelentkezzünk az egyes kapunál. Kimentünk, nem tudtuk, hogy miért, és akkor ott egy autóba beültettek. Aszongya: megyünk lakást nézni, és akkor elhoztak ide, hogy válasszunk. A mellette lévőt, azt is nézzük meg. Nézzük meg, melyik lakás tetszik, melyik kell, mert amelyik kell, az lesz a maguké. Jó nagy konyha, [ ] van egy nagy spajz, minden, ez kell nekünk. Na jó, akkor tessenek szedelődzködni, és lehet költözni. - megkaptuk a papírt. Na így kerültünk lakáshoz. 29 Ezekben az években, igaz egyre kisebb számban, de jelen volt a társbérlet jelensége, annak ellenére, hogy a vállalatok egyre több a munkásszállást, úgynevezett munkásszállót építettek. A munkásszálló- 26. A kapitalista Magyarországtól alapvetően rossz lakásviszonyokat örököltünk. Bár a felszabadulás óta komoly erőfeszítések történtek a lakáshiány csökkentésére, a helyzet nem kielégítő és a lakosság lakáshiánnyal küzd. A Párt és a Kormány a legközelebbi évek egyik legfontosabb feladatának tartja a lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Ezért a nem termelés célját szolgáló beruházások közt feltétlen elsőbbséget kíván biztosítani a lakásépítésnek. Erőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy 15 éven belül a lakáshiányt lényegében felszámoljuk és biztosítsuk, hogy minden arra igényjogosult család önálló lakáshoz jusson. Ennek elérése céljából a Kormány 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki. E terv megvalósítását részleteiben az 5 éves népgazdasági tervek biztosítják. Részlet a 1002/1960 (I.10.) sz. kormányhatározatból. 27. Interjúrészlet, F. J. 28. Interjúrészlet, L. L.-né. 29. Interjúrészlet, J. J.

15 14 kat elsősorban a távoli településekről a gyárakba bejáró munkások számára létesítették. Ezekben általában nyolcan-tizen is éltek egy szobában. sima ágyak voltak nagy termekben, kimondottan erre épültek Alkalmilag, illetve ideiglenesen laktunk ott, mert hát csak legények laktak, családok nem. Még így is kifizetődő volt, mert úgy állapították meg a bért, albérletet, hogy az kifizetődő volt nekik. 30 A város szegénynegyedeiben álló, a korábbi évtizedekből megmaradt szükséglakások általában olyan egy szoba-konyhás, fürdőszoba nélküli, kályhával fűtött építmények voltak, amelyekben rendkívül súlyos szociális körülmények uralkodtak. Ezeknek a negyedeknek egy része, a lakásberuházásokkal párhuzamosan szűnt csak meg. A lakhatási körülményekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2-3 szobás lakásokban is gyakran egy család több generációja, vagy több család is kénytelen volt együtt élni. Ennek legfőbb oka a lakáshiányban keresendő, ezért nem véletlen, hogy a lakásigénylés és kiutalás között olykor évek is eltelhettek. Tehát hosszú, hosszú Részlet az Abaúj Népe c. lapból (évszám nélkül) éveket kellett várni lakásra, 31 még úgy is, hogy a nagy állami vállalatok is részt vettek a lakásépítésekben. Részben ebből következett, hogy az állami tervekkel ellentétben, épp a családi házak építése vált dinamikusabbá. Családok, brigádok fogtak össze a házak felépítésére: kaláka. Biztos hallották ezt a kifejezést. A gyár akkoriban épített lakónegyedeket. Ott fönn, a Komlóson. A gyakorlatban az úgy nézett ki, hogy az, akinek nem volt lakása, és kapott javaslatot az üzemtől, mert szükség volt a munkájára, akkor egy ilyen lakáshelyet részére megszavaztak, és akkor 2000 órát kellett dolgozni, abban a lakás megépítésében. [ ] Akkor ez a kaláka ment, hogy minél hamarabb letudják a 2000 órát. Összeálltak segédmunkásnak. Volt úgy, hogy 20, 22, 25-en is, sőt, néha több brigádból álltak össze. [ ] Utcák épültek fel. 32 A szövetkezeti és tanácsi lakás közötti különbségtétel gyakorta 30. Interjúrészlet, H. L Interjúrészlet, J. J. 32. Interjúrészlet, J. J.

16 15 megjelent a lakásigénylés során, e szerint az előbbi esetben a lakó sajátjává válhatott a lakás, míg a második esetben ahhoz, mint bérlő jutott az igénylő. (A későbbi időszakban itt is gyakorivá vált, hogy a bérlő megvásárolhatták lakásaikat). A szövetkezeti lakásra az igényt a munkaadó vállalatnál lehetett beadni, míg a tanácsi lakásokra a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához kellett pályázni, amely komoly ellenőrzéseket végzett a lakásra jelentkezők élethelyzetét illetően. Az önálló, saját lakás igénye általában a családalapítás után és főként a gyerekek növekedésével együtt merült fel. A házasságkötés után kerültek az Avasra? Igen. Nekem már évek óta be volt adva a lakásigénylésem, a feleségemnek is. Aztán a kettőből csináltak egyet. Lakásigénylést kellett beadni a tanácson, aztán voltak a sorszámok. Volt egy jóakarónk, aki elénk akart kerülni, (aztán megtudtuk, ki volt). És mi így együtt kaptunk egy nagyobbat. 33 Kilián észak az előbb épült, ott főleg bányászok laktak, mert azt a lyukói és perecesi bányák miatt építették, hogy a bányászoknak legyen egy lakótelepük tulajdonképpen. Ott nagyon sok volt a vidékről dolgozni bejáró ember, ugye aki nem tudott bejárni, és annak adtak ott lakást. És ezennel oda telepítették onnantól fogva lett városi, miskolci ember, tehát az volt inkább a bányász munkás jellegű városrész [ ] Kilián délen zömmel értelmiségiek laktak. Hát emlékszem, hogy mi a 3 szoba+hallos lakást [ ] kaptuk úgy, hogy a BÁÉV építette azokat a házakat, és [ ] lehetett igényelni, kérni. Szövetkezeti lakás volt, tehát azért gyűjtöttünk, hogy be tudjuk fizetni az előleget. Utána ugye jött 30 évig a havi törlesztés. 34 A megfelelő lakáshoz jutás egy másik bevett módszere a lakáscsere volt: A Költő u 23. szám alatt volt a műhelyem, utána sikerült szereznem egy lakást az Erdei utcán, a Kiliánban. [ ] Elég kicsi volt a lakás, és megpróbáltuk nagyobbra cserélni, és ez sikerült, ide a Kossuth utcára, egy hármas cserével. Nagy nehezen, de sikerült. Itt van rendes fürdőszoba is. 35 Nem maradtunk Görömbölyön, mert szenet lapátolni, fát vágni kellett volna, kellett volna átalakítani is, dolgoztam is. Bérház kellett, hogy melegbe menjek haza munkából télen. Egyedül nőként nem tudtam. A Fazolára cseréltem, tanácsi lakás. Akkor még lehetett ilyet. De mennyit jártam, jöttek ki hárman-négyen a tanácstól. Ha nem kapom meg a lakást, a gyerekkel együtt öngyilkos leszek, ezt mondtam nekik. Egymásra néztek. Le akartak rázni. Sok volt az igénylő, azt mondták, ebbe még el lehet lakni. Mondtam, én itt nem maradok, majd elcseréltem a tanáccsal. Nem tudom a görömbölyi házat kinek adták oda. A tanácsi lakásban bérlő voltam pár hónapig, majd jött a papír, hogy meg lehet venni 216 ezer forintért. [ ] Havonta letörlesztettem Interjúrészlet, Cs. B Interjúrészlet, B.-né. 35. Interjúrészlet, F. J. 36. Interjúrészlet, Z. E.

17 16 A miskolci életmód néhány fejezete A városban élők (és a bejárók) mindennapjairól máig nagyon keveset tudunk. Pedig ebben az időszakban olyan, addig nem látott komplex társadalmi folyamatok zajlottak le, amelyek ismerete nélkül csak nehezen érthető meg a rendszer és a hétköznapi ember kapcsolata. Jelen esetben nem vállalkozhatunk egy átfogó kép felvázolására, e helyett egy talán elsőre egyszerűnek tűnő jelenségre, a szabadidős szokások megismerésére helyeztük a hangsúlyt. Az egyik fontos kérdés, hogy az itt élő, különböző társadalmi hátterű személyek számára milyen lehetőségek kínálkoztak a szabadidő, a munkán kívüli órák eltöltésére, valamint az, hogy mindez hogyan jelent meg emlékezetükben. Vajon hogyan, milyen keretek között töltötték el szabadidejüket az itt élők? Az 50-es 60-as években Magyarországon a hatalom igyekezett a szabadidő eltöltését is felülről irányítani. Főként a szocialista nagyvállalatok feladata volt munkásaik számára művelődési-, szórakozási- és sportolási lehetőséget biztosítani. Ennek a társadalmi helyzetnek persze létezik egy redukcionista, negatív olvasata is: a munkásság szabadidejét időben és térben koncentráltan töltötte el, ezáltal sokkal jobban ellenőrizhető, felügyelhető volt. A megszervezett szabadidő lekötötte a rendszer számára veszélyes felesleges időt és energiát. Akadtak engedélyezett, sőt támogatott tevékenységek, de akadtak tiltottak is. A szocialista Magyarországon, a szabadidő felülről szervezett eltöltése ebből a nézőpontból az ideológiai nevelés, illetve a társadalmi stabilitás biztosításának egyik fontos intézménye. Ugyanakkor, idős miskolciak visszaemlékezéseit hallgatva a korról, azt látjuk, hogy egy olyan világ volt ez, amelyben a vájár egyúttal a bányász rezesbanda kürtöse, és a házipari szövetkezet vegyes kórusának baritonja is lehetett. Mások brigádkirándulásokról, népdalkörökről, üzemi focicsapatról, amatőr színjátszó körről mesélnek nekünk nagy lelkesedéssel. Ami tehát a jelenből visszatekintve leginkább a magánszféra politikai manipulá-ciójának tűnik, az a kor emberének szemével nézve pezsgő kulturális életet is jelenthetett. Különösen érdekes hogy az akkori formációk a radikális kultúrpolitikai változások ellenére ma is tovább élnek, sőt egy jelentős részüket már a szocialista rendszer is örökölte, vagyis léteztek már a második világháború előtt is (tehát a szó legszorosabb értelmében beszélhetünk itt hagyományról). Tehát népi tánc körök, kórusok, színjátszó körök, zenekarok, sportegyesületek, rádióamatőr- és fotóklubok, galambászegyesület és más formációk működtek a vizsgált korszakban, amelyek egy része már jóval előbb megalakult. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a szervezeteknek az el- vagy el nem ismert elődei demokratikus keretek között működtek, míg az 1945 utániak erős hatalmi kontroll alatt at követően egy egészem új helyzet állt elő azzal, hogy betiltottak mindenféle alulról, önkéntesen szerveződő egyesülést, beleértve az egyházak által is működtetett csoportokat, és helyettük (legalábbis) hivatalosan csak a párt által meghatározott és ellenőrzött intézményeken belül folyhatott bármiféle, ideológiailag alaposan átitatott közösségi élet. Ezekben az évtizedekben ugyanakkor egy fontos, a munka mellett a szabadidőszervezést és eltöltést is meghatározó forma jött létre: a brigád (amely mellett szakszervezetek is működtek a dolgozók érdekvédelmi szervezeteként). A művelődés, és a testedzés, illetve mindezek pártolása, támogatása részben egybeesett a munkások életmódjával. Munkásegyletek: A XIX. század végén alakult munkásegyletek, szakegyletek mellett olvasó- és közművelődési egylet, illetve testedző és önképző egylet (pl. Miskolci Munkások? testedző és Önképző Egylete, amelyet 1895-ben betiltottak), valamint dalegylet (Jószerencse Dal- és Önképző Kör, 1893-ban) is létre jöttek. A vasgyári Lovardában, amely étteremként is funkcionált, 1913-ban nyílt állandó filmszínház ban nyitotta meg kapuit a Diósgyőr-vasgyári Munkás-otthon (a mai Bartók Béla Művelődési Ház épületében). A ma is létező Perecesi Bányász Fúvószenekar 1911-ben, a Diósgyőri Vasas Férfikar pedig 1925-ben alakult meg. Jaj, úgy élvezem én a strandot! kötetlen szabadidő-eltöltés Kutatásunk tehát a Rákosi- és a korai Kádár-kor miskolci lakosára irányult, elsősorban annak életmódjára, a szabadidő, és ezzel együtt

18 17 a munkában töltött órák eltöltésére. Elsőként a szabadidő-eltöltés privát formáiról szólunk, azokról a helyzetekről amelyek viszonylag függetlenek voltak, legalábbis mentesek a hatalmi kontrolltól. Ezek közül érdemes kiemelni a zene és a tánc köré szerveződött jelenségeket. Az interjúk alapján megállapítható, hogy népszerűek voltak a tánciskolák, a táncos bálok. Az 50-es években óriási divat volt a bál. De minden héten volt bál, olyan, hogy jogász-bál, orvos-bál, az újságírók bálja, nem tudom még micsodákra, bányász-bál (ők voltak az egyik vezető erő a szocializmusban). A Kossuth-Fehér terem volt a legelegánsabb helyszín. Akkor az Arany Csillag szálloda is folyamatos helyszíne volt valamilyen bálnak. Akkor volt a MVSC, tehát a Miskolci Vasutas Sportklub székházába, a Tiszain. 37 Igen, persze mint legényember, elég sok pénzt elköltöttem, mert abban az időben jártunk szórakozni mi is. Jártunk táncolni a tánciskolában, a Városháztéren volt a tánciskola, a Szentpáli utcán is volt tánciskola, oda is jártunk. [ ] Szórakozó hely volt a Szabadságharcos szövetségnek a Rákóczi után egy klubja, oda jártunk hosszú éveken keresztül. Ott szilvesztereztünk, ott táncoltunk. Zenés táncos klub volt. 38 Tánciskolák voltak, a Debreceni utcán, volt a SZOT székházban, a Vasas Művelődési Házban (nem az újban, ami ma az Újgyőri Főtéren van, hanem a régi Vasas épület), volt a Kossuth utcán (szombat-vasárnap voltak összejövetelek), össztánc volt, oda jártunk táncolni, ismerkedni. 39 A következő interjúrészlet érzékletes képest fest arról, hogy hogyan látta mindezt egy fiatal lány: Szerettem a helyeket, ahol zongorista is játszott, ha felkérték az embert táncolni. Ilyen volt a Hági (az étterem volt), de oda ritkán jártunk. Volt itt a Roráriusz cukrászda, régen zenész cukrászda, oda is jártunk. Fiatalok jártak, táncolni lehetett. Nem ismertük egymást. A barátnőimmel mentem. Magamban nem mentem. Engem úgy kikapcsolt, szép régi dalokat játszottak. [ ] Télen csizmába mentünk, a WC-ben vettük át a cipőt, a reklámszatyorba tettük a csizmát. [ ] Este volt ez, tartott ig. A Hámor étterembe, a Vasas klubba. Élő zene volt, ott ültek a garde-mamák. Ott is megálltunk, fiúk felkértek. Volt, aki már borgőzös volt, azt hanyagoltuk. Voltak, akit kísértek, beszélgettek a kapuba. Belépővel kellett bemenni. Volt büfé, sütemény, pogácsa, italok, édes likőr. Miket ittak a nők? Csokilikőrt, amit jól felhígítottak. Három centes, felmelegítette az embert, de nem többet. Édes likőrt illett elfogadni. Volt, akit meghívtak italra, de nem világba. A férfiak viszont becsápoltak, ittak vodkát, sört, bort, mindent összeittak stb. 40 Az interjúk alapján úgy tűnik, népszerű zenés-táncos szórakozóhelyek egyrészt a belvárosban voltak, pl. a Jereván, az Arany Csillag, a belvároshoz közel a Kilátóra, a Katowicére, vagy a Tokajra emlékeztek vissza. A vasgyár környékén a Kék Acélt, az Árnyas-kertet vagy Szanetlit, a Hámor éttermet, a Zöld Veréb és a Béke Presszó nevű helyet, Tapolcán pedig a Rózsakertet és az Annateraszt idézték fel többen is. Színes, változatos éjszakai élet képe sejlik föl több elbeszélésben is. A Hámor: volt úgy, hogy este, műszak után kimentünk, és reggelre onnét mentünk vissza a gyárba. Volt egy 37. Interjúrészlet, Sz. D. 38. Interjúrészlet, F. J. 39. Interjúrészlet, K. Gy. 40. Interjúrészlet, Z. E.

19 18 presszó részlege, volt egy éttermi részlege, és volt zenekar. A Csepiéknek a zenekara volt nagyon sokáig. Az egy pesti emberke volt, és volt, amikor a Miskolci Színház művészei esztrád műsort adtak. Egy kicsit drágább volt minden, vagy belépődíjat szedtek, de ott gyűlt össze a környéknek sava, borsa, mindene. Az volt inkább egy ilyen személyes szórakozó hely: nagyon szép kerthelyisége volt, ez a teraszos valami, ott mind meg voltak terítve, asztalok voltak, pincérkiszolgálás, és viszonylag olcsón is meglehetett Egy húszassal elmentél, el lehetett belőle lébuskázni. Nem a sárga földig éppenséggel, de kitűnő zenekarok voltak, és nagyon színvonalas volt. Tehát Újgyőrből inkább ez volt. Az Árnyas Kert meg olyan volt, hogy szintén ott is pesti vendégművészek voltak. Nagyon jó zenekar volt, csak az volt a baj, hogy tele volt verebekkel, és ha az ember nem rakta rá a gyári belépőt a sörére, akkor pütty! [ ] Aztán az ember bement Miskolcra esetleg, bement a Jerikóba, volt olyan is, hogy elindultunk a Hámorból, és tudtuk, hogy a Rubi kocsma az négykor zár, de már ötkor a Resti nyit, akkor a Búza térről, a Búza térnek a vásárcsarnok alsó részében volt egy ilyen hetedosztályú kocsma, ott, ahol az ember nem tudta, hogy miért verik meg, meg hogy ki köpött bele a sörébe. Rubi kocsma, meg Rubi bárnak hívták a Kennedy gyilkosság után. (Nem tudom, ki volt az a hülye, aki elnevezte...) 41 A különböző helyszíneken: szállodák tánctermeiben, művelődési házakban, székházakban, éttermekben rendezett bálok, valamint a kocsmák, presszók, sörözők, bárok és cukrászdák zenés-táncos estjei tehát egyaránt kedveltek voltak. A vasgyár környéke, a belváros és Tapolca mellett az újonnan épül városrészeken, épületekben (pl. a Katowice Étterem a Szentpéteri kapuban, a Tokaj a Győri kapuban, az Avas kilátó) voltak megtalálhatóak a zenés-táncos szórakozás színterei. Színes, pezsgő (főleg éjszakai) életről szólnak a beszámolók: akkor még nem voltak meg ezek a bevásárló központok, akkor utcán borzasztó élet volt, ott voltak az üzletek, a presszók, kávézók, sörözők, a színház. [ ] A Rácz kávéház, a Roráriusz cukrászda. Aminek a helyén most a Kossuth mozi mellett van az a nagy marha épület. Na annak a helyén volt régen a Roráriusz cukrászda. Az újságírók jártak oda. 42 A következő részlet arra is rávilágít, hogyan fest mindez, mi a fontos az éjszakai életből egy zenész számára: A es évek nagyon szép volt, tanúja voltam a technikai fejlődésnek. Engem ez nagyon érdekelt, ezzel foglalkoztam. Akkor indult be minden. Akkora vendéglátás volt Miskolcon: legalább harminc zenés hely volt Miskolcon. Mindig meglátogattuk egymás zenekarát, most alig van már zenés hely. Akkoriban érdemes volt leülni kajálni, olyan finom kaják voltak, hogy le a kalappal [ ] Zenész szakszervezet is volt, ismertük egymást, ismertük egymás képességeit. 43 Ám nem mindenki volt kíváncsi a fentebb említett szórakozóhelyekre. Előfordult, hogy a városba jártak szórakozni valahova? Én nem voltam, nekem tökéletesen megfelelt az egyetem. A városi lányok mind kijöttek, házhoz jöttek. Akkor is voltak ilyen zenés-táncos bulik, de hát akkor tömegével jöttek ki a lányok. Hát most akkor én miért menjek be? 44 Mielőtt továbblépnénk a zenés-táncos szabadidő-eltöltés területéről, lássunk még két, Pestről érkezett neves előadóhoz fűződő kis történetet: Soha nem fogom elfelejteni, hogy egyszer volt itt a szakmunkásképzőnek az éttermében vagy nagytermében valamilyen esztrád műsor. Például az öreg Latabárt, a Kálmánt kifütyülték. Méghozzá azért, mert kijött, és valamit próbált ott jópofáskodni, azt mondja: elmentünk az állatkertbe, nézd, drágám, mennyi állat! Na, aztán kapott ő. Kifütyülték, mondák, hogy: takarodj! 45 A Katowicéban játszottunk. Jöttek le műsort adni. Átnéztük a számokat, hangnemet kerestünk, és mondta: gyere, igyunk be valamit. Bementünk a Katowice-söntésbe, ittam barackot kólával. Mondta Vámosi: kétszer egy deci barackot. Kicsit csodálkoztam, majd visszahívtam. Benyomtuk a kétdecit. Én még akkor nem voltam annyi idős, mint ő, de ő így nyitott. Nem volt semmi bajom, hozzá voltunk szokva. 46? Esztrád: színpadi műsor, különféle produkciók egyvelege: zenés, táncos, prózai elemekkel. Bővebben: 41. Interjúrészlet, T. T. 42. Interjúrészlet, D. L. 43. Interjúrészlet, H. P. 44. Interjúrészlet, (n. a. férfi) 45. Interjúrészlet, T. T. 46. Interjúrészlet, H. P.

20 19 Itt a bungalós kép! A kerthelyiség mellett volt. Ott játszottunk fél 12-ig, aztán átmentünk a bungalóba reggelig. Ez égett le először, utána nem tudom miért bontották le az Anna szállót és a teraszt. Még egy megjegyzés a zenés-táncos helyek, illetve kocsmák, szórakozóhelyek világához. Ez szféra talán éppen a politika, vállalati és egyéb kontroll hiányát orvosolandó sem volt a felhőtlen szabadság terepe, hiszen a hatalom több-kevesebb ügynöke működött eme helyeken is. (Kutatásunk nem terjedt ki erre a nehezen vizsgálható területre). A nevesebb zenekarok és rajongóik körül működő titkos ügynökök témájához a következő könyvet ajánljuk: Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül Egy másik érdekes tanulmány pedig egy túlfigyelt, jelentőségét és veszélyességét illetően erősen túlbecsült, komikus esetet dolgoz fel: Havadi Gergely: Állambiztonság és vendéglátás szigorúan ellenőrzött terei a szocializmusban. A koccintós csoport leleplezése. (Mindennapok Rákosi és Kádár korában.) Az általunk választott korszak(ok), a mozgókép, a film szempontjából különösen érdekes(ek). Az ötvenes évek elején a mozi ugyanis nemcsak egy szabadidő-eltöltési formának helyet adó épület volt a sok közül, hanem a mozgókép egyedüli szentélye. A mozi töretlen sikere 1957 után ingott meg, ekkor indult ugyanis az MTV első hivatalos adása, amelynek köszönhetően a következő évtized végére szépen lassan meghódították a háztartásokat az első, még fekete-fehér képet sugárzó televíziókészülékek. Kutatásunk alapján úgy tűnik, hogy sem a moziba járás, sem az otthoni (eleinte közösségi jellegű) tévézés nem tartozott a fényképezésre érdemes- nek tartott szórakozási témák közé. Milyen moziba jártak? Béke, Kossuth, Fáklya mozi a Szinva-parton. Tele voltunk mozival. [ ] Igen, moziba jártunk, volt egy szabadtéri mozi a Népkertben, mai Jégcsarnok helyén. Nyáron oda jártunk. Színházba nem nagyon. 47 Az itt említtetek mellett még jónéhány további miskolci mozi is terítékre került: a Korzó, az itt a Szinva mellett volt, akkor volt az Uránia, a Kossuth, a Táncsics, amelyik a Szent Annánál van, a Dómus bútorbolt van most a helyén, és volt Diósgyőrben, meg Hejőcsabán. 48 ; a Szikra, aztán még akkor létezett a Vasgyári Lovarda. Matinéra rengeteget a Béke moziba, a Kossuthba is és a Fáklyába is. Majláthon is, az iskola melletti udvarban volt egy mozi. Diósgyőrben a strand mellett volt egy. 49 A város lakói tehát a mai viszonyokhoz képest meghökkentően nagy számú mozit tartottak el. Számuk aztán fokozatosan csökkent, ahogyan a lakásokban egyre inkább megszokottá vált a televíziókészülék (A rendszerváltás körüli években még létezett a régi Béke és a Kossuth mozi, míg a Fáklya, a Táncsics és a Szikra már végnapjait élte. A 90-es évek elején épült autós mozi pedig már egy egészen más típusú mozi-korszak kezdetét jelezte a miskolciak számára.) Míg a belvárosiak mellett Diósgyőrben több mozi is működött, más, kieső, újonnan Miskolchoz csatolt peremvárosi területeken nem mindenhol: Ugye Görömbölyön nem volt, néha jöttek ki vetíteni. De ha jó filmek voltak, akkor ki-, bejártunk Miskolcra. Ugye kollegáim szóltak hogy: Jóska, jó film van, és akkor: jó, elmegyünk. 50 A moziba-járási szokások, a- hogyan egy-egy mozi és közönsége is 47. Interjúrészlet, K. Gy. 48. Interjúrészlet, Sz. D. 49. Interjúrészlet, L. L.-né. 50. Interjúrészlet, K. J.

A Célváros - képek jegyzéke

A Célváros - képek jegyzéke A Célváros - képek jegyzéke Könyvünk képjegyzékének utólagos publikálása némi magyarázatot kíván. Már a fejezetek készítése során felmerült a dilemma: kell-e vagy nem képjegyzék a képeskönyvhöz? A képek

Részletesebben

OM Intézmény neve Intézmény címe Jogcím Helyrajzi szám m2

OM Intézmény neve Intézmény címe Jogcím Helyrajzi szám m2 Ingyenes használat OM Intézmény neve Intézmény címe Jogcím Helyrajzi szám m2 028948 028949 Bársony-Hunyadi Általános Iskola 3531 Miskolc, Bársony J. u. 27/a. ingyenes használat 22336/61 8551 13. sz. Hunyadi

Részletesebben

5. Az itt látható két képrészlet közül melyik található meg a kiállításon?

5. Az itt látható két képrészlet közül melyik található meg a kiállításon? KVÍZ helyes megfejtésekhez tartozó betűket összeolvasva egy értelmes szót kapsz. z első helyes megfejtő csapat csokit kap ajándékba! 1. felvonulós képek között van egy olyan, amelyiken egy oldalkocsis

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

A Projektben beszerzett eszközök, és érintett intézmények

A Projektben beszerzett eszközök, és érintett intézmények A Projektben beszerzett eszközök, és érintett intézmények A projekt során a város 47 oktatási intézményében valósult meg az informatikai infrastruktúra javítása, melynek során beszerzésre kerültek a következő

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

A 2015. ÉVI BERUHÁZÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATAINAK

A 2015. ÉVI BERUHÁZÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATAINAK 8. melléklet Az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 4/2015. (III. 13.) rendelet módosításáról szóló./2015. ( ) önkormányzati rendelethez (3.4. melléklet a 4/2015. (III. 13.) önkormányzati rendelethez)

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdés meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdés meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2013. (II.19.) önkormányzati rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 39/2009. (XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Rövid történeti áttekintés 3. A telep helyzete ma 4 CSERTELEP JELLEMZŐI 4-7 HIPOTÉZIS 7-8 MÓDSZERTAN ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁS 8-9

Rövid történeti áttekintés 3. A telep helyzete ma 4 CSERTELEP JELLEMZŐI 4-7 HIPOTÉZIS 7-8 MÓDSZERTAN ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁS 8-9 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2-3 Rövid történeti áttekintés 3 A telep helyzete ma 4 CSERTELEP JELLEMZŐI 4-7 HIPOTÉZIS 7-8 MÓDSZERTAN ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁS 8-9 BÁNYÁSZIDENTITÁS, MUNKÁSIDENTITÁS 10-13 KÉRDŐÍVEK

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Utazzon velünk a Facebookon is! Azonnal értesülni szeretne legfrissebb híreinkről, menetrendi- és forgalmi változásokról? Nyomjon egy lájkot itt: www.facebook.com/mvkzrt Az MVK Zrt. Ikarus 31 és Ikarus

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 19/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 19/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a járművel történő díjköteles várakozás szabályairól szóló

Részletesebben

http://www.archeologiakozalapitvany.hu/pdf/nka_beszamolo_2015.pdf Beszámoló

http://www.archeologiakozalapitvany.hu/pdf/nka_beszamolo_2015.pdf Beszámoló http://www.archeologiakozalapitvany.hu/pdf/nka_beszamolo_2015.pdf Beszámoló A Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem téríthető támogatás felhasználására Nemzeti Kulturális Alap Azonosító:

Részletesebben

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE 1. Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 1. Sajnos vagy szerencsére? A belvárosban lakom. A földszinten lakom. Elég messze lakom a belvárostól.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

MOST AKKOR JÁR? vagy NEM JÁR? a VASÁRNAPI PÓTLÉK!

MOST AKKOR JÁR? vagy NEM JÁR? a VASÁRNAPI PÓTLÉK! HAJDÚ ÉS SZABOLCS MEGYEI HÍRLAP 2013. november 4.évfolyam 11.szám Magunkról beszélünk, Egymásért teszünk (Vida) Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen! (Széchenyi István) MOST AKKOR JÁR? vagy

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés Kutatási zárójelentés 1. Tudásformák a vidékfejlesztésben Kutatásunk során a tudástársadalom és a magyar vidékfejlesztés kapcsolatát vizsgáltuk. Kutatásunk két

Részletesebben

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló Újvárosi városrészi nap LEADER rendezvény Beszámoló A rendezvény helyszíne: 6800 Hódmezővásárhely, Széchenyi tér A rendezvény időpontja: 2012. július 21. A Visszhang utcai Olvasókör 12 éve rendezi meg

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni. ( Kierkegaard)

Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni. ( Kierkegaard) Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni. ( Kierkegaard) A MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2014. Az egyesület kultúraközvetítő, befogadó szervezet. Célja:

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2013.

MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2013. A legjobb orvosok: Dr.Elégedettség, Dr. Higgadtság, és Dr. Jókedély (C.H.Spurgeon) A MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2013. Az egyesület kultúraközvetítő, befogadó szervezet. Célja: a

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 kutatás célja: - a magyar szociális lakásépítés kezdetének és kialakulásának bemutatása, ezáltal jobban megismerni

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

A Magyar Népművelők Egyesülete XXIV. Vándorgyűlése

A Magyar Népművelők Egyesülete XXIV. Vándorgyűlése A Magyar Népművelők Egyesülete XXIV. Vándorgyűlése Népművelők Vándorgyűlése Miskolc, 2007. november 29 december 1. Konferencia helyszíne: Művészetek Háza (Rákóczi u. 5.) Szekcióülések helyszíne: Művészetek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Youth Handball Festival

Youth Handball Festival 2013 14 20 July 2013 Kaposvár, Hungary HUNGARY 2 0 1 3 14 20 JULY www.youthhandballfestival.org 2013 Üdvözlünk minden sportbarátot az INTERSPORT (YHF) Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Kézilabda Fesztivál

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

forrás: www.urban-eve.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptár 2015. március

forrás: www.urban-eve.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptár 2015. március forrás: www.urban-eve.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptár 2015. március Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptárja

Részletesebben

Kérdőív a pályaválasztáshoz, illetve a továbbtanulási lehetőségekről A közös kidolgozáson alapuló kérdőív, a grazi és budakeszi partnerek között.

Kérdőív a pályaválasztáshoz, illetve a továbbtanulási lehetőségekről A közös kidolgozáson alapuló kérdőív, a grazi és budakeszi partnerek között. Blokk I: Kérdőív a pályaválasztáshoz, illetve a továbbtanulási lehetőségekről A közös kidolgozáson alapuló kérdőív, a grazi és budakeszi partnerek között. Konkrét elképzelésem van, mit szeretnék szakmailag

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt ESETTANULMÁNY 10-es csoport Módszertani nap 2006 február 14 Készítette: Kovács Zsolt Személyi adatok: Név: B Tamás Szül: Sz., 1987. október 31 Iskolai végzettség 8 osztály Ítélete: B Tamás növendék 10-es

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

www.harufoto.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptár 2015. február

www.harufoto.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptár 2015. február www.harufoto.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptár 2015. február Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptárja

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535 kutatás közben 535 rán tanulmányozunk. Gyarmati Gyöngyi egy tanulmányában Barbara W. Sommer-Mary Kay Quinlandet idézi. Az amerikai szerzőpáros véleménye szerint a szóbeli közléssel járó kifejezőeszközök

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN 3507/00102 Szakmai beszámoló Az idén immár hatodik alkalommal volt Múzeumok Éjszakája Kisvárdán. A késő

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Szakközépiskola. E-mail cím: titkarsag@keri-szolnok.sulinet.hu Honlap elérhetőség: www.keri-szolnok.sulinet.hu Tel.: (56) 800-130 Fax.

Szakközépiskola. E-mail cím: titkarsag@keri-szolnok.sulinet.hu Honlap elérhetőség: www.keri-szolnok.sulinet.hu Tel.: (56) 800-130 Fax. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola OM azonosító: 201166 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Akkreditált ECL Nyelvvizsga-szervező Központ Azonosító: 036025 Tagintézmény-vezető: Dr.

Részletesebben

Forrás: www.starity.hu. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára 2014. szeptember

Forrás: www.starity.hu. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára 2014. szeptember Forrás: www.starity.hu Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára 2014. szeptember Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény programnaptára

Részletesebben

Eredmények. 1 2010.07.17 10:00 K-1 férfi Szabadidős és Egyetemista 500 m I. előfutam. 9 2010.07.17 10:40 K-1 férfi Masters 500 m / 45-49 II.

Eredmények. 1 2010.07.17 10:00 K-1 férfi Szabadidős és Egyetemista 500 m I. előfutam. 9 2010.07.17 10:40 K-1 férfi Masters 500 m / 45-49 II. Eredmények 1 2010.07.17 10:00 K-1 férfi Szabadidős és Egyetemista 500 m I. előfutam 1 5 Vég Gábor 119 Kőrös Kajak Sportegyesület 01:53.080 2 8 Németh Dávid 6061 Tatai Hódy Sportegyesület 3 3 Kiss Péter

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben