Siófok Város Önkormányzatának. Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Siófok Város Önkormányzata 8600 Siófok, Fő tér 1., Tel.: (84) , Fax.: (84) , web: Siófok Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja DÁTUM

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) BEVEZETÉS Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt 63. -ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: (...) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el. ( ) Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a város nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Az esélyegyenlőségi program részét képező helyzetelemzés egyrészt a települési önkormányzat intézményei és társszervei által nyújtott adatszolgáltatás, valamint a EMMI 2/2012. számon kiadott rendelet Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című útmutató alapján annak adattáblái felhasználásával a hatályos jogszabályoknak és önkormányzati dokumentumoknak megfelelően készült 3

4 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA SOMOGY MEGYE BEMUTATÁSA Természetes határai nyugaton a Zalai-dombvidék, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyaidombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva, valamint Horvátország határolja, így jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Területe: 6035,86 km2, lakóinak száma 330 ezer. A nagy területű, északról délre hosszan elnyúló megye számtalan kulturális és gasztronómiai programmal, látnivalók sokaságával várja az üdülni és a kikapcsolódni vágyókat. A táj dombságokat lombos erdők borítják, az összes földterület közel 30 százaléka erdő. A balatoni idegenforgalomnak köszönhetően a megyében a szolgáltató ágazat fejlett, az országos átlagnál nagyobb súlyt képvisel. A megye Az út és vasúthálózat kiépített. A megyeszékhely Kaposvár, de itt található a Balaton fővárosának tartott Siófok is. Somogy megye területére esik a Dunántúl legszebb tájainak egyike, a mintegy 3500 hektár területű Dél-Balatoni borvidék, ahol már a római időkben is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt. Somogyban számos egyházi vonatkozású nevezetességet találni. Köztük az egyik legjelentősebb az egykori bencés apátság romja Somogyváron. 4

5 SIÓFOK A Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják. Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa-vasútvonalon, és a Kaposvár Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. A város területén (a Balatonkiliti nevű településrész mellett) repülő tér is működik. Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is Siófok várossá válásának időpontja december 31. Siófok várossá válásának időpontja. Ezelőtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. 5

6 1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé. (A teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni.) A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18 tagú képviselőtestület irányította a várost. A 2010-es helyhatósági választásokat követően a város képviselő-testülete 12 tagú, melyből 8 fő egyéni választókörzetből, 3 fő pedig listán kerültek be a testületbe, a 12. a polgármester, akit közvetlenül választottak meg a polgárok október 11-étől 1 fő főállású alpolgármester lát el tisztséget az Önkormányzatban. A képviselő-testület működését 5 szakbizottság: a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, az Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság az Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság, valamint a Nemzeti Erőforrás Bizottság segíti. A bizottságok tagjai választott képviselők, illetve külső tagok. ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK Siófok a Balaton fővárosa, hazánk és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó megközelíthetősége, 17 kilométeres, változatos képet nyújtó, sekély vizű partja, lakóinak vendégszeretete. A város azonban már régóta nem csak nyaralások célpontjaként, hanem wellness szolgáltatásokban és a konferenciaturizmusban is erős desztinációként jelenik meg a hazai utazási térképen. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről-évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket. Mára már kilenc négycsillagos wellness- és konferenciaszálloda valamint a legkényesebb igényeket is kielégítő élmény- és termálfürdő gondoskodik arról, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. A minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú konferencia-központjává lépett elő. A wellness- és konferenciaturizmus igényeinek magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki céljául számos siófoki szálloda. Közös erényük, hogy európai színvonalú szolgáltatásaikat egyedi, kreatív megoldásokkal ötvözve, a wellness céljait szolgáló városi és természeti környezetbe ágyazva kínálják vendégeiknek. 6

7 A szakemberek törekvéseit igazolják az elmúlt két évi belföldi szállásfoglalások alapján Siófok a legnépszerűbb hazai úti cél. Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és az azt követő intézkedések kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak a romákat és mélyszegényeket, a nőket, az időseket, a gyerekeket, és a fogyatékkal élő személyeket tekinti. A helyzetelemzéshez és az intézkedések megtervezéséhez elsősorban tehát, az ezekbe a célcsoportokba tartozó emberekre vonatkozóan szükséges az adatokat és információkat gyűjtöttük össze és azok elemzésével dolgoztuk ki az ő helyzetüket javító program javaslatot. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a különböző településeken további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl. pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek) különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Oktatás, nevelés Az oktatási intézmények bizonyos paraméterek mentén eltérő környezetben, más és más szakmai (személyi) feltételek között működnek. Ennek következtében (megfogalmazott vagy látens) intézményi szakmai hitvallással rendelkeznek, melyet helyi nevelési és pedagógiai programjuk tartalmaz. Az adott lehetőségeik, pedagógiai háttérváltozóik (bemenet) mentén a hozzáadott pedagógiai értékek segítségével biztosítják az esélyegyenlőséget tanulóik számára. A városi bölcsőde (napjainkban Csicsergő Bölcsőde néven) évben már több mint 20%-al túllépte a férőhelyek maximumát (73 kisgyermeket gondoztak) szeptemberétől 122 férőhellyel, 10 csoporttal működik. Életkori összetétel alapján 10 hónap - 3 éves korig. 7

8 A bölcsőde épülete, elhelyezése, berendezése és a szabadban való tartózkodás feltételei a kisgyermekek gondozására, nevelésére kiválóan alkalmasak. A személyi és tárgyi feltételek adottak minden kisgyermek számára a neki megfelelő gondozáshoz. Siófok város 9 telephelyen működtet óvodát, melyek kihasználtsága nem tér el egymástól jelentősen. A felvételnél főleg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes elosztását veszi tekintetbe. A személyi és tárgyi feltételek adottak a gyermekek egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztésre, tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására és a szociokulturális környezetből adódó hátrányok kompenzálására. A településen 3 általános iskola látja el az alapfokú nevelés-oktatás feladatát január 1- jétől az általános iskolák állami fenntartásba kerültek (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), ettől az időponttól Siófok Város Önkormányzata az intézmények működését biztosítja. A középiskolai képzést egy gimnázium, két szakközép szakképző intézmény látja el ban kezdődött meg a felsőfokú képzés a Kodolányi János Főiskolán, majd ezt követően a felsőfokú képzés a kaposvári egyetem keretei között folytatódik. 8

9 Egészségügy, szociális helyzet A Siófok város és környékének általános egészségügyi ellátása a Balaton-parti településeken megfelelő, a Balaton parttól távolabb eső településeken kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak, a kistérség háziorvosi hálózata így átlagos kiépítettség. A 10 településből 4-ben rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. Az időskorúak gondozásáról, az önmagukat ellátni nem tudó betegekről, a szellemi és testi fogyatékosokról a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondoskodnak. A kistérségben mindössze Siófokon működnek ilyen intézmények. Ezek közül kiemelkedő a Siófoki Város Kórház és Rendelőintézete, a Siófok Város Gondozási Központjának működése. A Siófoki Városi Kórház ellátási területe a város 50 km-es körzetére terjed ki. A körzeti feladatok ellátásán kívül a nyári idegenforgalmi szezonban a térségbe látogató turisták egészségügyi ellátását is biztosítja. Kórházunk a Balaton fővárosában, a sokak számára kedvelt üdülőhely, Siófok nyugati részén, kellemes parkosított környezetben helyezkedik el. Az 1968-ban létesült intézmény, mely egyidős Siófok várossá avatásával, a folyamatos fejlesztés eredményeként ma meghatározó helyet foglal el a terület betegeinek gyógyításában. Az intézmény a Balaton déli partjának Balatonvilágostól Fonyódig terjedő szakaszán és Somogy megye hozzárendelt többi településén élőknek, valamint a szabadságukat itt töltő turisták és idényjellegű munkavállalók egészségügyi ellátását végzi. Az intézmény 327 ágyon, 8 fekvőbeteg osztályon, 15 szakmában, illetve 794 heti szakorvosi óraszámmal biztosítja a térség lakosai részére a fekvő- és járóbeteg ellátást. A városi kórház az Államnak történő átadására a 2012 év végével került sor, de a város által megkezdett beruházás, az intézmény korszerűsítése, bővítése tovább folytatódik. Siófok Város Gondozási Központja 1998 óta működik Siófokon, melynek alaptevékenysége elsősorban Siófok város lakói részére komplex személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítása. A személyes gondoskodás keretében általános és szakosított ellátási formák igénybevétele is biztosított. A siófoki Családsegítő Központ 1991 márciusában kezdte meg működését, és szociális és mentálhigiénés feladatokat látott el. Fő tevékenységi köre a családsegítés, gyermekjóléti 9

10 szolgáltatás és a hajléktalan ellátás volt, mely feladatokat a Siófoki Integrált Oktatási Központ, majd a december 31-ei közoktatási törvény által bevezetett változások következtében átalakuló intézményszerkezet miatt Siófok Város Gondozási Központja lát el, a családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásának biztosítása terén a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Siójut község tekintetében is egy összevont Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében. A Gondozási Központ integrált szociális intézmény. Siófok területén biztosítja az időskorúak és hajléktalan személyek részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakosított ellátási formákat. Az intézmény fő feladata az önmagukat ellátni képtelen vagy csak segítséggel képes, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló egyénekről, családokról való gondoskodás. Siófok Város Gondozási Központja által biztosított ellátások formái: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás idősek nappali ellátása (idősek klubja) nappali melegedő Szakellátások: idősek otthona emelt szintű idősek otthona éjjeli menedékhely Egészségügyi alapellátás: védőnői szolgálat központi ügyeleti szolgálat Siófok Város Gondozási Központja tekintetében a hajléktalan ellátás infrastukturális feladatainak fejlesztése jelenti a legnagyobb feladatot a 2014 év folyamán, amely a TIOP / számú Hajléktalan ellátás infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek fejlesztése nyertes pályázati finanszírozás során sor kerül a hajléktalan szálló felújítására, bővítésére, akadálymentesítésére. A októberig megvalósult kivitelezések (rámpa kiépítése, Braille írás, indukciós hurok, mozgáskorlátozott mosdó, mozgáskorlátozott szoba) hozzájárulnak az esélyek javulásához, biztosítva azok folyamatos bővülését a projekt zárásáig (2014 júliusa). 10

11 Célok A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÁTFOGÓ CÉLJA Siófok Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 11

12 A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a nevelés, oktatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; a lakóhelyi szegregáció felszámolására; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában. Cél, hogy Siófok olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy 12

13 hátrányos megkülönböztetés Siófok városban senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő állampolgárokat segítő, támogató feladatok Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül: Az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása társadalmi folyamatokban, a már eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása, valamint szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, hozzájárulnak a siófoki polgárok életminőségének javításához. A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása. 13

14 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható: 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. 14

15 Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A települési esélyegyenlőségi program célja, hogy felmérje a településen élő marginalizálódott csoportok helyzetét, egyben meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, melyek e célcsoportok életminőségében jelentős változásokat érnek el. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja kikényszeríthető igénye van arra, hogy IT egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. A helyi önkormányzat, az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. [Ebktv. 63/A. (6)] E rendelkezéseket a évi LXXVII. törvény 1. b) bekezdése szerint a december 31- ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében október 31-től minden helyi önkormányzatnak, valamint többcélú kistérségi társulásnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. 15

16 Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. A Program jogszabályi alapjai Hatályos vonatkozó jogszabályok: 2011 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. 16

17 Az Alkotmány 70/A. -a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban fogalmazta meg az alábbiakat: az állam mint közhatalom s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH , 281.] Az Esélytv. előírásai szerint: 4. Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az Esélytv. 63/A. -a az alábbiakról rendelkezik: (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. 17

18 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A évi az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvényben a munkáltató számára előírt kötelezettségek végrehajtásának szakszerű előkészítése, valamint azok jogszabályoknak megfelelő végrehajtásának koordinálása érdekében a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalban esélyegyenlőségi referens kijelölésére került sor. Az esélyegyenlőségi referens a hivatal esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatait látja el, továbbá részt vesz az Önkormányzat ilyen irányú hosszú távú programjainak kidolgozásában is. 18

19 2. Stratégiai környezet bemutatása Munkaerőpiac Az évközi intézményi adatgyűjtés szerint amely a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, létszámkorlát nélkül a költségvetési intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek alkalmazottaira vonatkozik mind a foglalkoztatotti létszámban, mind az átlagkeresetekben növekedés következett be 2012-ben. A megfigyelésbe vont somogyi szervezeteknél fő alkalmazásban állót regisztráltak, a megelőző évhez képest 1,3%-kal többet. (Országosan ezzel ellentétes irányú változás történt, átlagosan 0,6%- kal fogyatkozott az alkalmazottak köre.) Az öt vagy több főt foglalkoztató somogyi vállalkozásoknál 1,6%-os növekedést követően en álltak alkalmazásban. A költségvetési intézményeknél 0,3%-kal többen ( en) szerepeltek az állományi létszámban. A nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezeteknél 1828 dolgozót tartottak nyilván. A teljes alkalmazotti állományból a fizikai munkakörűek száma 2,5%-kal nőtt, ezzel szemben a szellemieké 0,4%- kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Az összetételt tekintve a fizikaiak hattizedes arányt képviseltek. A teljes munkaidős foglalkoztatottak fős száma az összlétszám 91%-át tette ki. A évben a havi bruttó átlagkereset Ft volt Somogyban, 5,5%-kal magasabb, mint a megelőző évben. (Nemzetgazdasági szinten a Ft-os bruttó kereset 4,6%-kal haladta meg a évi összeget.) A somogyi versenyszférában 9,4%-kal, Ft-ra nőtt az alkalmazottak keresete. Ezzel ellentétben a költségvetési szervezeteknél 1,6%-kal kevesebbet ( Ft-ot) fizettek, mint egy évvel korábban. A nonprofit szféra Ftos átlagkeresete 8,7%-kal haladta meg a bázisidőszakit. Az ezer fő felett foglalkoztató gazdasági ágakat vizsgálva az átlagában legjobban fizető terület a szállítás, raktározás ( Ft) volt, majd a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ( Ft) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ( Ft), következett a sorban. A legalacsonyabb kereseteket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ( Ft), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás ( Ft) ágakban fizették ki. A somogyi foglalkoztatottak családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete nominálisan 0,9%-kal ( Ft-ra) 19

20 emelkedett, ezen belül a fizikai dolgozóké 2,1%-kal ( Ft-ra) csökkent, míg a szellemi foglalkozásúaké 5,0%-kal ( Ft-ra) nőtt. (Országos átlagban 2,0%-kal, Ft-ra emelkedett az alkalmazottak nettó átlagkeresete.) A munkaerő-felmérés éves népességre vonatkozó adatai alapján 2012 IV. negyedévében Somogyban 4,6 ezer fővel (4,1%-kal) növekedett a foglalkoztatottak száma a megelőző év azonos időszakához képest, így 116,3 ezer főre emelkedett a létszámuk. Munkanélkülit 10,5 ezer főt írtak össze, 21%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen létszám alapján 8,3%-os munkanélküliségi rátát számítottak, 2,3 százalékponttal alacsonyabbat, mint 2011 utolsó negyedévében. A somogyi mutató 2,4 százalékponttal kedvezőbb az országos átlagnál. A gazdaságilag inaktívak csoportja 3,6%-kal, 116,4 ezer főre mérséklődött. Ezek a munkaerő-piacon nem szereplő személyek a vizsgált korcsoport népességének közel felét tették ki. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a decemberi zárónapon Somogy megyei álláskereső szerepelt, 1391 fővel (5,7%-kal) több, mint egy évvel korábban. A dél-dunántúli régión belül Baranyában ugyan csak kismértékben (0,7%-kal), de csökkent, Tolnában viszont 6,9%-kal növekedett az állást keresők létszáma. (Az ország egészében 3,1%- kal több állástalant tartottak nyilván, mint egy évvel korábban.) A tartósan, több mint egy éve megszakítás nélkül a megyei nyilvántartásban szereplők száma 25%-kal (7255 főre) emelkedett. Ez a csoport a teljes állomány 28%-át tette ki. A 25 év alatti korosztályból 3826 fiatal keresett munkát, ők az összlétszám 15%-át képviselték. Az álláskeresők listáján 2792 pályakezdő szerepelt, 21%-kal több, mint 2011 decemberében. Érettségivel 36, szakmunkásképző, illetve szakiskolai bizonyítvánnyal 22, felsőfokú végzettséggel 3,6%-uk rendelkezett. 20

21 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása, december Az ellátások közül álláskeresési, illetve vállalkozói járadék kifizetése a zárónapon 2524 személynek volt folyamatban, az ellátásban érintett december havi bruttó létszám pedig 3605 főt tett ki. Ezen személyek egy főre eső átlagos havi ellátása Ft volt. Álláskeresési segélyben a zárónapon 295-en részesültek. A decemberi zárónapon 416 üres álláshelyre vártak jelentkezőket a munkáltatók. Egy betöltetlen pozícióra mintegy 62 regisztrált álláskereső jutott. 21

22 Gazdasági szervezetek december 31-én több mint 60 ezer megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetet tartottak nyilván Somogyban. Számuk egy év alatt csekély mértékben, 1,3%-kal bővült, az országos növekedéshez (0,9%) hasonlóan. Főtevékenységük alapján a legnagyobb számbeli növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, míg a legnagyobb fogyás a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén történt az előző év azonos időszakához képest. Az országos tendencia a somogyihoz hasonlóan alakult, bár ott az egyéb tevékenységgel és a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozó regisztrált szervezetek száma kisebb mértékű visszaesést szenvedett el. A regisztrált gazdasági szervezetek számának változása gazdasági áganként, december 31. Somogyban a regisztrált szervezetek 92%-a vállalkozásként került bejegyzésre, a megyei 55 ezret meghaladó vállalkozásszám az országos állomány 3%-át jelentette. Gazdálkodási formájukat tekintve 79%-os arányban egyéniként, 21%-ban pedig társas formában 22

23 szerepeltek a nyilvántartásban. Előbbiek száma közel másfél, míg utóbbiaké alig egy százalékos növekedést mutatott a december 31-i adatokhoz képest. A bejelentett, közel 44 ezer egyéni vállalkozás a munkavégzés jellegét tekintve %- os arányban mellékfoglalkozásban, főfoglalkozásban, valamint nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. A megyei székhelyű egyéniek valamivel több mint kétötödét (41%) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágba sorolták, emellett jelentős részük a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (18%) és az ingatlanügyletek (10%) főtevékenységi körbe tartozott. A somogyi vállalkozások egyötödét képviselő társas formában működők száma év végén megközelítette a at. Ezen belül 99%-ukat kisvállalkozásként (50 fő alatti) jelentették be, a közép- ( fős) és nagyvállalkozásokból (250 fő felettiek) 93-at, illetve 18-at regisztráltak. Legnagyobb arányban (22%) a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztráltatták cégüket, de meghatározónak bizonyult még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%) és az építőipar (10%) területe is decemberének végére 1,8%-kal emelkedett a megyei székhelyű nonprofit szervezetek száma a bázisidőszakhoz képest. A több mint 4100 szervezet közel felét az egyéb szolgáltatás, negyedét az ingatlanügyletek, ötödét pedig a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatba sorolták. Költségvetési és társadalombiztosítási szervezetből több mint 700-at, egyéb szervezetből 43- at regisztráltak Somogyban. 23

24 A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása, december 31. Somogyban a vállalkozási aktivitási mutató az ezer lakosra jutó vállalkozások száma alapján december 31-én 177 volt, mely meghaladta az országos 168-as mutatóértéket. Beruházás A Somogy megyei székhelyű, 4 fő felett foglalkoztató vállalkozások, létszámhatár nélkül a költségvetési szervek és a megfigyelt nonprofit szervezetek 2012-ben új beruházásokra 48 milliárd Ft-ot fordítottak, mely összeg az országos teljesítményérték 1,6%-át tette ki. A bázisidőszakhoz képest, folyó áron számítva is jelentős, 24%-os visszaesés történt. (Országosan a beruházásérték nominálisan 5,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól.) A megyében egy lakosra 152 ezer Ft beruházási összeg jutott, az országos átlag (308 ezer Ft) fele, a 19 megye átlagának (240 ezer Ft) is alig kétharmada. A megyék rangsorát Győr-Moson-Sopron vezette, mutatószáma az országosénak közel háromszorosa, a somogyinak pedig majdnem hatszorosa volt. A lista 15. helyét foglalta el Somogy, Tolna három, Baranya négy pozícióval előzte meg. Anyagi-műszaki összetétel szerint a somogyi beruházásérték 55%-át épületekre és egyéb építményekre fordították. Gépek és berendezések, valamint járművek belföldi beszerzése 20%-os, míg azok importja 22%-os hányadot képviselt. Ültetvények, erdők, tenyész- és igás állatok beszerzése az összes beruházásérték 2,7%-át tette ki. 24

25 A nemzetgazdasági ágak közül az iparban aktiválták a beruházások legnagyobb hányadát (31%-át), értékben 14,8 milliárd Ft-ot. Jelentős beruházások történtek még a szállítás, raktározás (8,4 milliárd Ft) valamint a mezőgazdaság (7,9 milliárd Ft) ágakban, melyek 18, illetve 16%-os arányt képviseltek a megye összes teljesítményértékében. Mezőgazdaság A fontosabb növényi kultúrák évi előzetes terméseredményeit tekintve Somogyban a búza betakarított területének 2,4%-os csökkenése és termésmennyiségének (207,4 ezer tonna) 3,1%-os növekedése következtében a hektáronkénti termésátlag 5,5%-kal emelkedett. Kukoricát közel négytizedével kevesebbet (345,1 ezer tonna) takarítottak be az előző évhez képest. A terület 2,7%-os fogyatkozása mellett a termésátlag a termésmennyiséggel azonos mértékben csökkent. A cukorrépa-termés (118,3 ezer tonna) 12%-kal alatta maradt a évinek, annak ellenére, hogy a terület 18,4%-kal bővült. A termésátlag egynegyedével visszaesett. Napraforgóból közel másfélszer nagyobb területről csak egynegyedével nagyobb termésmennyiséget (47,5 ezer tonnát) takarítottak be, így a termésátlag 14%-kal mérséklődött. Repcéből 2011-hez képest bő egyharmadával nagyobb termésmennyiséget (48,2 ezer tonnát) raktároztak be úgy, hogy a terület kismértékben bővült, a termésátlag pedig több mint háromtizedével nőtt. Lucernaszénából (8,7 ezer tonna) az előző évinél 1,7%-kal nagyobb termésmennyiséget gyűjtöttek be. A betakarított terület kétötödével, a termésátlag pedig egyharmadával növekedett. A burgonya betakarított mennyisége (12,7 ezer tonna) 2,4%-kal kevesebb volt az előző évinél, a termésátlag pedig 14%-kal visszaesett. 25

26 A fontosabb növények terméseredményei, 2012* Az állatállományok vonatkozásában Somogy megye gazdaságaiban 2012 decemberében 29 ezer szarvasmarhát és 122 ezer sertést regisztráltak, ami az egy évvel korábbi állatlétszámokhoz képest a szarvasmarhák esetében nagyobb arányú növekedést jelentett, mint a sertéseknél. Az anyaállatok száma 2011 decemberéhez viszonyítva mindkét állatfajnál változatlan maradt. A szarvasmarha-állomány növekedése az év során folyamatos volt, míg a sertéseknél inkább ingadozás volt jellemző. Mindezzel együtt több év tendenciája a szarvasmarháknál stagnálást, a sertéseknél csökkenést mutatott. 26

27 Állatlétszámok, december december 1-jén a somogyi állatállománynak még 25 ezer darab juh és 458 ezer darab tyúkféle is részét képezte. Az előbbiek száma 2011 végéhez képest valamelyest mérséklődött, míg az utóbbiaké alig változott. Ezzel együtt hosszú távon a juhok számát stagnálás, a tyúkfélékét pedig csökkenés jellemezte. Ipar 2012 január decemberében a Somogy megyében telephellyel rendelkező 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 467,2 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Ez összehasonlító áron számítva 11%-kal bizonyult kevesebbnek, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor Tolna megye 6,0, Baranya pedig 5,1%-kal növelni tudta ipari termelését, ezáltal a régióban végbemenő volumencsökkenés (2,1%) mértéke az országoshoz (1,7%) hasonlóan alakult. A vizsgált időszakban a megyék közül mindössze kettőben (Veszprém és Bács-Kiskun) figyeltek meg 10% fölötti volumennövekedést, nyolcban pedig az alattit. A többi 9 megyében csökkenés történt, melynek mértéke háromban is elérte a 10%-ot. 27

28 Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke és volumenindexe, 2012* Somogyban az egy lakosra jutó ipari termelés 1483 ezer Ft-os értéke az országos átlag 64%-át tette ki. Ezzel a fajlagos mutatójával Somogy a fővárost is számba vevő csökkenő megyei rangsorban a 14. helyet foglalta el ben csökkenő teljesítményről adtak számot a somogyi székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások is. Az ide tartozó 57 szervezet valamennyi magyarországi telephelyén összesen 541,4 milliárd forint értékű termelési értéket realizáltak, összehasonlító áron számítva 16%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. (Ehhez képest országosan mindössze 1,8%-os volumencsökkenést regisztráltak.) A somogyi székhelyű adatszolgáltatói kör ipari tevékenységének nettó árbevétele 541,2 milliárd forintot tett ki, volumenében 16%- kal maradt el az előző évitől. Az összes értékesítésen belül 87%-os részesedéssel bíró export összehasonlító áron közel 17, míg a jóval kisebb súlyú belföldi eladások 11%-kal bizonyultak kevesebbnek, mint 2011-ben. 28

29 A feldolgozóipari szervezetek termelésének főbb mutatói, 2012* (előző év = 100,0) A somogyi székhellyel rendelkező, a víz- és hulladékgazdálkodás nélkül számba vett iparban tevékenykedő cégek döntő többsége (98%-a) a feldolgozóipar valamely ágazatában volt érdekelt. E nemzetgazdasági ág évi termelési és értékesítési volumene egyaránt 16%- kal elmaradt az előző évi bázisszinttől. A megfigyelt feldolgozóipari szervezetek termékeik 87%-át a külföldi piacokon értékesítették. Az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártásával foglalkozó vállalkozások számára továbbra is a hazai piac jelentette a biztos jövedelmet, értékesítésük négyötöd részben belföldön valósult meg. Ezzel szemben a megyei feldolgozóipar termelési értékének 85%-át adó gépipar két legjelentősebb ágazata közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 96%, míg a villamos berendezés gyártásban 88% volt a kivitel aránya. 29