Magyar alkotmányosság az európai integrációban Dezső, Márta Vincze, Attila

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar alkotmányosság az európai integrációban Dezső, Márta Vincze, Attila"

Átírás

1 Magyar alkotmányosság az európai integrációban Dezső, Márta Vincze, Attila

2 Magyar alkotmányosság az európai integrációban ìrta Dezső, Márta és Vincze, Attila Publication date 2014 Szerzői jog 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft

3 Tartalom Előszó... viii Technikai bevezető... x 1. I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége Az európai jog és alkotmányjog kapcsolata variációk egy témára Az Európai Unió sajátosságai A szupranacionalizmus normatìv oldala a) Közvetlen alkalmazandóság b) Elsőbbség a Frankenstein-dilemma A szupranacionalitás eljárásjogi oldala Az egyes fejezetek avagy miről is szól majd ez a könyv II. Csatlakozás: csatlakozási klauzulák és a magyar csatlakozási klauzula A csatlakozás alkotmányos és nemzetközi jogi előfeltételei A nemzetközi és belső jog viszonya Problémák az uniós joggal Demokratikus legitimáció a) Az EU sajátosságai és a demokratikus legitimáció b) Tartalmi legitimáció A magyar csatlakozási klauzula Áttekintő körkép A csatlakozási klauzula tartalma Az európai egység mint államcél A csatlakozás formális feltételei A csatlakozás materiális feltételei a) Előkérdés: hatáskör átruházása b) Az Alkotmányból eredő egyes hatáskörei c) Az Alkotmányból eredő hatáskörök és a szükséges mérték kérdése A csatlakozás feltételei az Európai Unió jogában A csatlakozás egyes nemzetközi jogi kérdései Jogalanyiság A tagállamok, mint a Szerződések urai Szerződésmódosìtás egyszerűsìtett szerződésmódosìtás a) Az egyszerűsìtett szerződésmódosìtási technikák b) Nemzeti álláspontok az egyszerűsìtett szerződésmódosìtás kapcsán c) Az egyszerűsìtett szerződésmódosìtás és a magyar jog d) Összefoglalás Kilépés az Unióból Kizárás az Unióból Az Unió megszüntetése III. Jogforrási rendszer Az uniós jogforrási rendszer Uniós és közösségi jog Az európai jog forrásai A jogforrási hierarchia Az elsődleges jog Alapìtó szerződések Jegyzőkönyvek Csatlakozási szerződések Nyilatkozatok Az uniós jog általános elvei Nemzetközi jogi megállapodások és az Uniós jog A másodlagos európai jog Rendelet Irányelv Határozat Ajánlások és vélemények Egyéb jogi aktusok iii

4 Magyar alkotmányosság az európai integrációban a) Intézményközi megállapodások b) Sui generis határozatok c) Állásfoglalások d) Egyoldalú nyilatkozatok e) Az EKB sajátságos jogi aktusai Az európai jog jellemzői Közvetlen alkalmazandóság a) Fogalmi alapvetés: közvetlen alkalmazandóság, közvetlen hatály, közvetlen alkalmazhatóság b) A közvetlen alkalmazandóság közösségi jogi alapjai c) Közvetlen hatály, de kivel szemben? d) A másodlagos jog közvetlen hatálya e) Az irányelv szellemében történő értelmezés f) Államfelelősségi igény g) A nemzetközi szerződések közvetlen alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége a) Alapok b) Mire terjed ki az elsőbbség? c) Mi az elsőbbség joghatása? Az uniós jog közvetlen alkalmazandóságának és elsőbbségének következményei IV. Az uniós jog a tagállamok jogában Bevezetés Németország Franciaország Egyesült Királyság Spanyolország Csehország Magyarország Alapok a) Rendes bìrósági gyakorlat b) Az alkotmánybìrósági keretek Az alkotmánybìrósági gyakorlat a) Termékkészletezés 17/2004. (V. 25.) AB határozat b) Lőfegyvertartás 744/B/2004 AB határozat c) Népszavazás az Európai Alkotmányszerződésről 58/2004 (XII. 14.) AB határozat d) Szerencsejáték 1053/E/2005 AB határozat e) Orvosi ügyeleti dìj 72/2006 (XII. 15.) AB határozat f) Európai elfogatóparancs 32/2008 (III. 12.) AB határozat g) Lisszaboni Szerződés 143/2010 (VII. 14.) AB határozat h) Köztisztviselők, kormánytisztviselők 8/2011. (II. 18.) AB határozat, 29/2011. (IV. 7.) AB határozat Összefoglaló és értékelés V. Demokratikus legitimáció és a nemzeti parlamentek helyzete Alapvetés A demokráciadeficit formái Demokráciadeficit a nemzetközi kapcsolatokban Demokráciadeficit a szupranacionális szinten a) Az uniós jogalkotás vázlata b) A demokráciadeficit megjelenési formái Demokráciadeficit az infranacionális szinten A demokráciadeficit okai és indokai A demokrácia és legitimáció Demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések az uniós jogban Képviseleti demokrácia Nemzeti parlamentek a) Információs jog b) A szubszidiaritás elve c) Részvétel az ellenőrzésben iv

5 Magyar alkotmányosság az európai integrációban d) Szerződések felülvizsgálata e) Csatlakozási kérelmek f) Parlamentek közötti együttműködés g) Értékelés Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködése Deliberatìv demokrácia Részvételi demokrácia Helyi választások VI. Hatáskörök, a hatáskörök megosztása és hatásköri bìráskodás Alapvetés Hatáskörök fogalma Vertikális hatáskörmegosztás a szövetségi paradigma A hatáskörök megosztása egy föderális rendszerben a) A hatáskörök jellege b) A hatáskörök értelmezése c) A hatáskör kijelölésének hatásköre (Kompetenz-Kompetenz)? Az uniós hatáskörök A korlátozott eseti felhatalmazottság elve A hatáskör-alapìtás a közösségi jogban a) Írott hatáskörök b) Íratlan hatáskörök A hatáskörök jellemzői Kizárólagos, konkuráló és párhuzamos hatáskörök Kizárólagos hatáskörök [EUMSZ 2. cikk (1) bekezdés] Megosztott hatáskörök [EUMSZ 2. cikk (2) bekezdés] Komplementer hatáskörök Párhuzamos hatáskörök Támogató hatáskörök [EUMSZ 2. cikk (5) bekezdés] Összehangoló hatáskör [EUMSZ 2. cikk (3) bekezdés] A védelempolitikai hatáskör [EUMSZ 2. cikk (4) bekezdés] A hatáskörök szabályozása [EUMSZ 2. cikk (6) bekezdés] Hatáskörmegosztás és a magyar Alkotmánybìróság A hatáskörök gyakorlásának feltételei: a szubszidiaritás és az arányosság elve A szubszidiaritás elve Az arányosság elve Ki legyen a hatáskörök őre? Az adattárolási irányelv (C-301/06 sz. ügy) A terrorizmus pénzügyi forrásainak befagyasztása (C-402/05. P. és C- 415/05. P. sz. egyesìtett ügyek) Kartellbìrság kérdéses jogalappal C-352/09. P. sz. ügy Összegzés tagállami alkotmánybìróságok lehetséges szerepe VII. Alkotmánybìróságok és alkotmánybìráskodás az Európai Unióban Az Emberi Jogok Európai Bìrósága a) Az eljárás rövid történeti vázlata b) A Bìróság szervezete c) Az eljárás Az ìtélet joghatásai a) Az inter partes hatály b) Az erga omnes hatály Az Európai Unió Bìrósága A Bìróság felépìtése A Bìróság funkciói a hatáskörei alapján a) Alkotmánybìróság b) Közigazgatási bìróság c) Polgári bìróság d) Büntetőbìróság e) Egyéb funkciók v

6 Magyar alkotmányosság az európai integrációban Az Európai Bìróság előtti fontosabb eljárások vázlata A különféle keresettìpusok a) A tagállami kötelezettségszegés megállapìtására irányuló kereset b) A megsemmisìtés iránti kereset c) Az intézményi mulasztás megállapìtása iránti kereset d) Az előzetes döntéshozatali eljárás Az alkotmánybìróságok és az európai integráció az előterjesztési jog Kooperáció vagy konfrontáció? Az Alkotmánybìróság előterjesztési joga az együttműködés intézményi oldala Mikor lett volna és lehetett volna helye előzetes kérdésnek? a) Termékkészletezés 17/2004 (V. 25.) AB határozat b) Lőfegyvertartás 744/B/2004 AB határozat c) Népszavazás az Európai Alkotmányszerződésről 58/2004 (XII. 14.) AB határozat d) Szerencsejáték 1053/E/2005 AB határozat e) Orvosi ügyeleti dìj 72/2006 (XII. 15.) AB határozat f) Európai elfogatóparancs 32/2008 (III. 12.) AB határozat g) Lisszaboni Szerződés 143/2010 (VII. 14.) AB határozat h) Köztisztviselők, kormánytisztviselők 8/2011 (II. 18.) AB határozat, 29/2011. (IV. 7.) AB határozat i) Összefoglalás VIII. Alapjogok, Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Egyezmény Bevezetés Alapjogok az Európa Tanácsban Alapszabadságok az uniós jogban Az alapszabadságok mint alanyi közjogok Az alapszabadságok mint a megkülönböztetés tilalma A személyek gazdasági tevékenységtől független szabad mozgása Alapjogi dogmatika módszertani megoldások a) Magánszemélyek közötti alkalmazhatóság b) Állam objektìv védelmi kötelezettsége Az uniós polgárság Alapjogok kialakulása az Európai Közösségben Az alapjogok hiánya az alapìtó szerződésekben Az Európai Bìróság kezdeti gyakorlata Az alapjogok elismerése Alapjogi bìráskodás elvei Az uniós alapjogok alkalmazhatósága a) A Bizottság végrehajtási cselekményei b) Az uniós jog tagállami végrehajtása jogalkotás révén c) Az uniós alapszabadságoktól való eltérés d) Az alapszabadságok korlátozása e) Alapjogok alkalmazása és az eltérő nemezeti standardok f) Az EU nemzetközi kötelezettségei g) Összefoglalás Az uniós alapjogok ìrásba foglalása A bìrósági gyakorlat hatása Az Alapjogi Charta Az EU csatlakozása az emberi jogi konvencióhoz Az Emberi Jogok Európai Bìrósága és az európai jog Az elsődleges jog és az EJEB, a Matthews-ügy A másodlagos jog és az EJEB Három úr szolgája? a közhatalom három jogrend keresztmetszetében vi

7 Magyar alkotmányosság az európai integrációban 9. IX. Európai közigazgatási jog Az igazgatási szervezetrendszer Az európai adminisztráció A tagállami igazgatási szervezet Igazgatási hálózatok a) Az 1/2003/EK rendelet b) 2006/123/EK irányelv Az eljárási tìpusok A közvetlen uniós végrehajtás Tagállami végrehajtás a) minden tagállam maga az európai közigazgatás tagállami alapmodellje b) egy tagállam először a tagállamok elismerési kötelezettsége c) egy tagállam mindenki helyett transznacionális eljárások Párhuzamos végrehajtás Transznacionális közigazgatási aktus A kiváltott joghatás alapján transznacionális aktusok A cìmzetti kör alapján transznacionális aktusok A határon átnyúló hatósági tevékenység alapján transznacionális Az európai közigazgatási jog komponensei A nemzeti közigazgatási jog a) A tagállami közigazgatási autonómia elve b) A tagállami autonómia határai c) A tagállami jog, mint az európai közigazgatási jog forrása Az uniós jog a) Az uniós önigazgatás joga b) Uniós követelmének a tagállami joggal szemben A kooperációs jog Az Európai Emberi Jogi Egyezmény A közösségi közigazgatás hatásai és problémái X. Nemzetközi közjogi kollìzió Bevezetés A kollìzió fogalma, a nemzetközi közjogi kollìzió A közjogi kollìzió létrejötte Közjogi kollìziós tényállások Látszólagos nemzetközi kollìziós helyzetek Külföldi határozatok elismerése Transznacionális jogi hatású közigazgatási aktusok Az idegen jog hatásainak részleges elismerése Idegen jog belföldi végrehajtása külföldi hatóság által Magyar jog alkalmazása külföldön Belföldi jog extraterritoriális alkalmazása Egy- és többoldalú kollìziós normák Joghatóság és főbb kapcsoló elvek Jursidiction to prescribe a) Kapcsoló elvek A joghatósági elvek ütközése Jurisdiction to enforce A betudhatóság A szuverenitási jogok átengedése a szuverenitás vertikális megnyitása A szuverenitási jogok korlátozása a szuverenitás horizontális megnyitása Az eljárás feletti uralom és az eljárásért viselt felelősség A törvényi fenntartás elve vii

8 Előszó Jelen könyv első kiadása óta számos alapvető változás történt, melyek egy új, lényegesen átdolgozott és jelentősen bővìtett kiadást indokoltak. Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével számos tekintetben megváltozott. Ez a változás nemcsak formai jellegű, tehát nemcsak a szerződések elnevezése és számozása változott, hanem tartalmi tekintetben is megfigyelhető, és érinti a kötet több pontját: a nemzeti parlamentek helyzetét, az EU jogalkotási mechanizmusait, a hatásköri rendszert és nem utolsósorban az alapjogokat, az Alapjogi Charta kötelező joganyaggá válásával. Önmagában a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az ennek kapcsán kibontakozott akadémiai vita és alkotmánybìrósági eljárások is megalapoztak volna egy mélyreható átdolgozást. Továbbá a magyar alkotmányos rendszer sem ugyanaz, ami az első kiadáskor, 2006-ban volt. A magyar Alkotmány helyébe az új Alaptörvény lépett, az Alkotmánybìróság pedig egyre több az európai joggal foglalkozó vagy azt befolyásoló határozatot hozott. Ezenfelül az első kiadás óta eltelt immár 5 évnyi oktatási tapasztalat fényében világossá vált, hogy mely fejezetek sikerültek jobban és melyek kevésbé. E tapasztalatok alapján nemcsak tartalmi kiigazìtások, hanem a megközelìtésbeli változások is szükségesnek mutatkoztak. Igyekeztünk egy olyan könyvet ìrni, amely egyesìti egyrészt az angolszász jogi szakkönyvek részben esetorientált, részben kontextuális megközelìtését, másrészt a német tìpusú könyvek dogmatikai felfogását. A megközelìtésben és az ismeretek kombinált közreadásában a könyv egyben úttörő vállalkozás is. A könyvhöz egy weboldal kapcsolódik, amelyen az egyes fejezetekhez kapcsolódó jogirodalom és joggyakorlat érhető el. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy könyv ìrását nem lehet befejezni, legfeljebb abbahagyni, és ezért a honlap arra is szolgál, hogy a kötet által érintett területeken bekövetezett legfontosabb változásokról is értesìteni tudjuk a kedves olvasót. A honlapon a következő információk lesznek elérhetőek: teljes terjedelemben olvashatóak rajta a kötetben részletesen elemzett, de csak kivonatosan közölt ìtéletek, valamint az egyes vitatott kérdésekhez megjelent jogirodalmi álláspontok. Az olvasó kedvére szemezgethet ezekből az ìrásokból, ha egyes kérdések felkeltették az érdeklődését, és jobban meg kìvánja ismerni az egyes részleteket, vagy adott esetben a mienktől eltérő felfogású nézeteket is teljes terjedelemben olvasni szeretné. Számos a jegyzetapparátusban idézett vagy az egyes kérdésekhez ajánlott szakcikk elérhető lesz. Ez nagyban javìthatja a könyv kézikönyv jellegét és egyben felsőoktatási alkalmazhatóságát is. A honlap frissülni fog, és igyekszünk ott a könyv által érintett kérdésekben megjelent legfrissebb ìtéleteket és egyéb fejleményeket elérhetővé tenni. A jelen kötet megìrását nagyon sokan segìtették. A kötet egyes fejezetei a Lisszaboni Szerződés hatása a magyar jogrendszerre cìmű, az OTKA által számon támogatott projekt részeként kerültek megìrásra. Az osztrák jogra vonatkozó kutatásokat a bécsi Collegium Hungaricum támogatta. Az új kiadás alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP B 09/1/KMR, Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE Kultúrák Közötti Párbeszéd Alprojekt keretében valósult meg. Vincze Attila kiemelt köszönettel tartozik továbbá: Prof. Dr. Armin von Bogdandynak, hogy lehetővé tette a heidelbergi Max Planck Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrechtben töltött kutatásokat; Prof. Patrick Birkinshaw-nak, az angol és európai közjog megértéséhez nyújtott fáradhatatlan segìtségéért a hulli egyetemen; Prof. Dr. Alina Lengauernek, a bécsi egyetemen folytatott kutatások elősegìtésért; Prof. Dr. Rudolf Streinznek és Prof. Dr. Dagmar Coester-Waltjennek a bizalmáért és támogatásáért a müncheni egyetemen; Prof. Dr. Vörös Imrének, hogy lehetővé tette előtanulmányok folytatását és egyes fejezetek elkészìtését a számú OTKA projekt keretében; viii

9 Előszó Dr. Jakab Andrásnak a könyv egyes fejezeteihez nyújtott értékes észrevételeiért; és nem utolsósorban feleségének, Dášának és lányának, Emmának a támogatásukért és szeretetükért. ix

10 Technikai bevezető A köteben számos szimbólum található: Ł$k00001 jogszabályszövegekből vett idézeteket jelöl Ł$k00002 bìrói ìtéletekből vett idézeteket a lábjegyzetekeben található, és azt jelöli, hogy az adott cikk, ìtélet vagy jogszabály teljes szövege megtalálható a könyvhöz tartozó honlapon Ł$k00004 az egyes szövegrészek végén található, és azt jelöli, hogy az adott szövegrészhez, milyen ajánlott cikkek, ìtéletek vagy jogszabályok találhatóak a könyvhöz tartozó honlapon Ł$k00003 az egyes szövegrészek végén található, és azt jelöli, hogy az adott szövegrészhez, milyen cikke(ke)t, vagy könyve(ke)t ajánlunk azoknak, akik az adott kérdéssel részeletesen szeretnének foglalkozni x

11 1. fejezet - I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége European integration not only challenges national constitutions [...] it challenges constitutional law itself Poiares Maduro: We, The Court... A fejezet rendeltetése E fejezetben azt tárgyaljuk, hogy milyen jellemzők azok, amelyek az Európai Uniót (EU) és annak jogát alkotmányos jelentőségűvé teszik. Ennek során bemutatjuk, hogy: mit ért(het)ünk európai jog alatt és az milyen formákban befolyásolja a nemzeti jogot, mit jelent a szupranacionalitás, milyen elemei vannak és ezek miért fontosak a nemzeti alkotmányjog szempontjából, mit fognak tartalmazni az egyes fejezetek Az európai jog és alkotmányjog kapcsolata variációk egy témára s nem sejtvén, kire ül, hátára került a bikának Ovidius: Átváltozások, Europa Az európai jog különböző formában hat a közjogra, a közigazgatási és az alkotmányjogra, attól függően, mit értünk az európai jog alatt. 1 A) A legintenzívebb hatást kétségkìvül az Európai Unió joga gyakorolja a tagállamok jogára és elsősorban közigazgatási jogára: közbeszerzések, adatvédelem, versenyjog, külgazdaság területén jelentős anyagi jogi joganyagot alkotott az Unió, amelyet a tagállamok közigazgatási apparátusának kell alkalmaznia általában saját nemzeti közigazgatási eljárásjoga segìtségével. Ennek az együttélésnek a legtöbb tagállam jogára általában komoly hatása van. B) Az európai jog értelmezhető egy közös európai alkotmányjogként is (common law of Europe, Ius Publicum Europaeum), 2 ami tagállamok közös alkotmányos hagyományaira alapul. Ez az erősen jogösszehasonlìtó szemléletű irányzat kétségtelenül megjelenik egyes országok felsőbìrósági, illetve alkotmánybìrósági gyakorlatában, melyek egyes problémák megoldásához szìvesen merìtenek más országok gyakorlatából. 3 Ettől a gyakorlattól a magyar alkotmánybìróság sem zárkózik el 4, és ebben a formában állìtható, hogy van egy, az európai államokat összekötő közös alkotmányjog, még akkor is, hogy ennek pontosan mi a tartalma, az egy további kérdés. 1 Lásd áttekintően Patrick Birkinshaw European Public Law (London: Butterworths 2003) összefoglalóan Patrick Birkinshaw: Does European Public Law Exist? Queen s Papers on Europeanisation No 9/2001, 2 Lásd pl. ebben az értelemben pl. a Max-Planck-Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht Handbuch Ius Publicum Europaeum projektjét. 3 Ez az öszehasonlìtó megközelìtés azonban nem minden problémától mentes Lásd Cheryl Saunders: The Use and Misuse of Comparative Constitutional Law 3 Indiana Journal of Global Legal Studies (2006) 37., Otto Kahn-Freund On Uses and Misuses of Comparative Law 37 Modern Law Review (1974) 1; Ran Hirschl: The Question of Case Selection in Comparative Constitutional Law 53 American Journal of Comparative Law (2005) 125. o. Az amerikai gyakorlatból: Roper v. Simmons, 543 U.S. 551 (2005); Lawrence v. Texas, 539 U.S. 558 (2003); Printz v. United States, 521 U.S. 898 (1997). 4 Lásd 184/2010. (X. 28.) AB határozat, az adóztatás kapcsán, 32/2010. (III. 25.) AB határozat az azonos neműek élettársi kapcsolata kérdésében. Elég szerényen, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés kapcsán, lásd 143/2010. (VII. 14.) AB határozat. Ezzel szemben például igen intenzìven használt összehasonlìtó érveket a cseh Alkotmánybìróság a saját Lisszabon határozataiban, lásd Vincze Attila: A cseh Alkotmánybìróság határozata a Lisszaboni Szerződésről Európai jog 2009/4. sz o. 1

12 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége C) Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 5 elsősorban a védelmére rendelt bìrói szerv, az Emberi Jogok Európai Bìrósága gyakorlatának köszönhetően megkerülhetetlen dokumentummá vált az alapvető jogok védelme területén. Ez a dokumentum részben bár kulturális, illetve földrajzi értelemben igen rugalmasan definiálja is Európát, hiszen ahhoz csak európai államok csatlakozhatnak. Kétségtelen, hogy az európaiság egyik meghatározó attribútuma ezen egyezményhez való viszonyulás, melynek a nemzetállami alkotmányjogra gyakorolt hatása elsősorban az alapjogok értelmezésében jelenik meg. Az Emberi Jogi Egyezmény ugyanakkor az Európai Unió joggyakorlatára is kiemelkedő befolyással bìr. 6 D) Az európai közjognak van egy további értelme is, az európai közjog alatt érthető egy olyan joganyag is, amely az emlìtett három réteg, az Európai Unió, az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az EU tagállamainak nemzeti alkotmánya, egymásra hatásából fejlődik ki. Ez a folyamat számos példán szemléltethető. Az Európai Bìróság, amikor megállapìtotta a Köbler kontra Ausztria ügyben 7, hogy a tagállamokat kártérìtési felelősség terheli, ha felsőbìróságaik az uniós jogot sértő ìtéletet hoznak, akkor bár módszertanilag megkérdőjelezhető módon azzal érvelt, hogy a bìróságok jogszerűtlen ìtéleteiért viselt felelősség bevett a tagállamok és az Európai Emberi Jogi Egyezmény jogában. 8 A magyar Alkotmánybìróság, amikor a res iudicata ìtélt dolog újraértelmezését végezte el, felülvizsgálva és korrigálva korábbi gyakorlatát a 35/2011. (V. 6.) AB határozatban 9, akkor részben egy az Európai Bìróság által hozott ìtélettel érvelt, mely a tagállamok rendes bìróságai és az Európai Bìróság közötti viszonyt elemezte. 10 Az angol jogban az injunction (kb. az előzetes intézkedésnek megfelelő jogorvoslat) sokáig nem volt igénybe vehető a Koronával (Crown), vagyis az angol állammal szemben. Ugyanakkor, miután az Európai Bìróság ezt az uniós jogba ütközőnek minősìtette a Factortame-ügyben 11, a Lordok Háza kisvártatva lehetőséget adott ennek igénybevételére a Koronával szemben olyan esetekben is, amikor nem az uniós jog megsértéséről volt szó. 12 Jelen könyv alapvetően az európai jognak a magyar közjogra gyakorolt hatásáról szól. Ennek során a fent emlìtett valamennyi nézőpontot igyekszik érvényesìteni. Bár alapvetően a témánk az Európai Unió jogának hatása a magyar közjogra, ez nem érthető meg más európai jogrendszerek összehasonlìtó vizsgálata és az Európai Emberi Jogi Egyezmény figyelembevétele nélkül. Ez a kötet értelmezési keretet kìván adni az európai jognak a magyar jogra gyakorolt hatásához. A szükséges mértékben minden információt meg kìvánunk ehhez adni, de nem tekintjük az alábbi munkát enciklopédikus feldolgozásnak. BlutmanLászló Chronowski Nóra: Az Alkotmánybìróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában (I.) Európai jog, 2007/2, o., Az Alkotmánybìróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában (II.) 2007/4, o. Sári János: Rekviem a magyar alkotmányjogért (A csatlakozás után) Magyar Jog o. Ł$k00003 Patrick Birkinshaw: European Public Law (London: Butterworths 2003) évi XXXI. Törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészìtő jegyzőkönyv kihirdetéséről. Az utolsó módosìtásokat kihirdette a évi CXXIV. törvény. 6 Lásd az Alapjogok, Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Egyezmény cìmű VIII. Fejezetet. C-224/01. sz. Köbler-ügy. 8 Lásd Vincze Attila: A bìró szerepe az állam nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesìtésében néhány frisebb fejlemény XLI Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarium Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata 2004, o. 9 Lásd hozzá Vincze Attila: Az Alkotmánybìróság határozata az alkotmányellenes parkolási rendeletek alkalmazhatóságáról. Az alkotmánybìrósági határozatok res iudicata jellegéről Jogesetek Magyarázata 2011/ C-210/06. sz. Cartesio-ügyben hozott ìtéletet, lásd Osztovits András: Köddé fakult délibáb a Cartesio ügyben hozott ìtélet hatása a magyar polgári eljárásjogra Európai jog 2009/2, o. 11 Factortame Ltd v Secretary of State No 2 [1991] 1 All ER Lásd M v Home Office [1993] 3 All ER 537 (HL). 2

13 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége Vincze Attila: Osztott szuverenitás többszintű alkotmányosság In: Kocsis Miklós Zeller Judit (szerk.): A köztársasági alkotmány 20 éve (Pécs: PAMA, 2009) o. Vincze Attila: Policentrális alkotmányozás, multi-level constitutionalism avagy, kell-e temetni a magyar alkotmányt? In Dezső Márta Kukorelli István (szerk.): Ünnepi kötet Sári János egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére (Budapest: ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Rejtjel Kiadó, 2008) o Az Európai Unió sajátosságai Die Epoche der Staatlichkeit geht jetzt zu Ende Carl Schmitt: Der Begriff des Politischen Az Európai Unió egy nemzetközi szerződésen alapuló nemzetközi szervezet. Kétség sem férhet hozzá, hogy az alapìtó szerződések számos fontos területet érintenek, mint a nemzetközi és európai áruforgalom, a pénzügyek vagy a környezetvédelem, ugyanakkor ez önmagában még nem magyarázná meg az EU alkotmányos jelentőségét. Hasonlóan fontos kérdésekkel számos nemzetközi szervezet és nemzetközi szerződés is foglalkozik, mint például a nemzetközi kereskedelem esetén a Kereskedelemi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) és az annak keretén belül elfogadott egyezmények, a nemzetközi pénzügyek kapcsán a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) vagy védelmi kérdések kapcsán az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization, NATO). Ezek a szervezetek és még bizonyosan sorolhatnánk párat fontos hatással vannak az államok életére ugyanakkor nincsenek az alkotmányjog érdeklődésének homlokterében. 13 Tehetjük hozzá, hogy az EU, pontosabban annak jogelődei, az Európai Szénés Acélközösség (ESZAK, 1951), az Európai Atomközösség (Euratom, 1957) és Európai Gazdasági Közösség (EGK, 1957), nem is vetettek fel alkotmányjogi problémákat alapìtásuk időpontjában. Az alapìtó országok Belgium, Hollandia, Németország, Franciaország, Luxemburg és Olaszország alkotmányai nem tettek különbséget az európai integráció és a nemzetközi együttműködés más formái között, Ugyanazok az alkotmányos szabályok rendezték a kooperáció különböző formáit, ìgy pl. a német alaptörvénynek ugyanazon 24. cikke tette lehetővé a hatáskörök átruházását államok közötti intézményekre, függetlenül attól, hogy milyen jellegű együttműködést jelentettek. Az európai gazdasági integráció, a NATO-n belüli katonai együttműködés, az Európa Tanács keretében elfogadott Emberi Jogi Egyezmény mind azonos alkotmányos szabályok szerint minősültek. Ugyanakkor manapság megnézzük az EU tagállamainak (jelenleg 27) alkotmányait, szinte mindegyik foglalkozik valamilyen formában az európai integrációval és elismeri, hogy egy sajátságos együttműködésről van szó. 14 Az Európai Bìróság szavai szerint [a] hagyományos nemzetközi szerződésektől eltérően az [EU]-Szerződés létrehozott egy [ ] saját jogrendszert 15. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az, ami ezen önálló jogrendszer sajátosságát adja. Ez a tulajdonság a szupranacionalitás 16, a nemzetekfelettiség. A szupranacionalitás fogalmát nehéz definiálni 17, ugyanakkor vannak kritériumai: egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha rendelkezik azzal a képességgel, tagállamait azok akarata ellenére is meghatározott cselekvésre kötelezheti. Ez a kötelezés megközelìthető akképp is, mint a szuverenitás átruházása és elvesztése. Azáltal, hogy egy nemzetek feletti szervezet kötelező döntéseket hozhat egy állammal szemben, azzal együtt ez az állam bizonyos értelemben elveszìti azt a képességét, hogy teljesen önállóan 13 Itt kell megjegyezni azonban, hogy kialakulóban van egy irányzat, mely a nemzetközi jog és a nemzetközi szervezetek alkotmányjogával foglalkozik, vagyis a nemzetközi jogrendre igyeksezik az állami alkotmányjog fogalmait átemelni. Lásd Ulrich Haltern: Internationales Verfassungsrecht? Anmerkungen zu einer kopernikanischen Wende Archiv des öffentlichen Rechts 128 (2003), S o.; Armin von Bogdandy: Constitutionalism in International Law: Comment on a Proposal from Germany 47 Harvard International Law Journal 2006, o.; Ernst-Ulrich Petersmann: Constitutionalism and International Organizations 17 Northwestern Journal of International Law & Business 1996/97, o. Lásd szintén Juliane Kokott főtanácsnok indìtványát C308/06. sz. ügyben, The International Association of Independent Tanker Owners és társai. Ebben amellett érvel, hogy az Egyesült Nemzetek december 10-én Montego Bayben aláìrt tengerjogi egyezménye természetét tekintve a tengerek alkotmánya. 14 Az együttműködés egyedisége már korán megjelent az irodalomban, lásd Paul Guggenheim: Das Jus Publicum Europaeum und Europa, NF 3. JöR (1954), 1. o. 15 6/64 sz. ügy, Costa kontra ENEL, lásd a jogforrási rendszert tárgyaló III. fejezet 5.2 pontját. 16 Lásd a fogalomhoz Koen Lenaerts Piet van Nuffel: Constitutional Law of the European Union (London: Sweet and Maxwell, 22004) Joseph Weiler: The Community System: the dual character of supranationalism Yearbook of European Law 1981, 267. o. ( o.). 3

14 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége döntsön, amely képesség ugyanakkor elengedhetetlen a vesztfáliai békékkel létrejött klasszikus nemzetközi jogi felfogás szerinti szuverenitáshoz és államisághoz. 18 A szupranacionalitás több formában is megjelenhet: jelentheti a tagállamoktól független jogalkotó vagy jogalkalmazó szervet, jelentheti a nemzetközi szervezeten belüli többségi szavazást, szemben a tagállami autonómiát óvó egyhangúsággal, illetve szupranacionális jogrendként értelmezhető az is, ha a nemzetközi szervezet által alkotott jog közvetlenül tehát a tagállam közrehatása nélkül is joghatást vált ki az adott állam jogrendszerében. Ezeket az elemeket csoportosìthatjuk és nevezhetjük, Weiler után, a szupranacionalizmus döntési, illetve normatìv oldalának. 19 Az is világos, hogy ezek az elemek egymást erősìtik, és ha a szupranacionalitás minél több eleme figyelhető meg, annál inkább nemzetek felettivé válik az adott nemzetközi szervezet. Az alábbiakban röviden áttekintjük a szupranacionalitás ezen elemeit és hatásukat az uniós jogrend nemzetek felettivé válására. Reméljük, ennek segìtségével világosabbá válik, miért is olyan jelentős az uniós jog hatása az alkotmányjogra A szupranacionalizmus normatív oldala a) Közvetlen alkalmazandóság Dritter Definitivartikel zum ewigen Frieden. Das Weltbürgerrecht soll auf Bedingungen der allgemeinenhospitalität eingeschränkt seyn. Immanuel Kant: Zum ewigen Frieden Alapvetően az Európai Bìróság gyakorlatában kialakult elvek mentén az európai jog egy új jogrendet hozott létre, amelynek javára az államok korlátozták a szuverenitásból fakadó jogaikat, és amely jogrendnek nemcsak a tagállamok, de azok állampolgárai is alanyai. Az ìgy létrehozott közösségi jogrend alapvető jellemzői különösen, hogy a tagállamok jogával szemben elsőbbség illeti meg, és hogy rendelkezéseinek tekintélyes hányada közvetlen hatállyal alkalmazandó. 20 A közvetlen alkalmazandóság (direct effect vagy self-executing treaty) azt jelenti, hogy az adott nemzetközi szerződés közvetlenül vált ki joghatást az adott állam jogrendjében anélkül, hogy ehhez valamilyen állami átültető (általában törvényhozási) aktus lenne szükséges. Az Európai Bìróság megfogalmazásában ez azt jelenti, hogy az Unió tagállamainak polgárai az uniós jogra közvetlenül hivatkozhatnak a tagállamok bìróságai előtt, vagyis a tagállamok jogszabályaitól független uniós jog amellett, hogy a magánszemélyekre kötelezettségeket állapìt meg, arra is szolgál, hogy számukra jogokat keletkeztessen, amelyek az őket megillető jogok összességének részévé válnak 21. A közvetlen hatályt igen frappánsan akképp foglalta össze John H. Jackson, hogy ha egy nemzetközi szerződés közvetlen hatállyal bìr, akkor joghatásai lényegében ugyanazok, mint az adott állam egyéb törvényeinek ( statute-like effect ). 22 Bár a közvetlen hatály nem teljes mértékben ismeretlen egyes államok jogában, ìgy pl. az osztrák alkotmány ismeri ezt 23 és a magyar Alkotmánybìróság is elfogadta ennek létét 24, ugyanakkor ezek inkább kivételesek voltak. A legtöbb állam különösen akkor, ha kiemelkedő jelentőségű szerződésekről van 18 Áttekintően Georg Jellinek: Allgemeine Staatslehre (Berlin: O. Häring, 31914), 736. o. A klasszikus szuverenitás teoretikusa Thomas Hobbes: Leviathan, The Matter, Forme and Power of a Common Wealth Ecclesiasticall and Civil (1651), magyarul: Leviatán (vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma) (Budapest: Kossuth, 1999). Ő az államot mint Leviatánt ìrta le, mely oly erős, hogy Jób könyve szerint nincs hozzá fogható a földkerekségen (Jób 41, 25) Iob, 41, 25 Non est super terram potestas, quae comparetur ei. Vagy Hobbes szavaival (Leviathan, 17. fejezet): This is the generation of that great LEVIATHAN, or rather, to speak more reverently, of that mortal god to which we owe, under the immortal God, our peace and defence. For by this authority, given him by every particular man in the Commonwealth, he hath the use of so much power and strength conferred on him that, by terror thereof, he is enabled to form the wills of them all, to peace at home, and mutual aid against their enemies abroad. 19 Lásd Joseph Weiler: The Community System: the dual character of supranationalism Yearbook of European Law 1981, o. 20 Az Európai Bìróság 1/91 sz. véleménye Megállapodás-tervezet az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról egyrészről a Közösség, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai között 26/62. sz. ügy van Gend & Loos kontra holland adóhatóság, lásd a jogforrási rendszert tárgyaló III. fejezet, 5.2 pontját. 22 John H. Jackson: Status of Treaties in Domestic Legal Systems: A Policy Analysis 86 The American Journal of International Law 1992, o. 23 Az osztrák szövetségi alkotmány 50. cikk (2) bekezdése, amely a teljesìtési fenntartás (Erfüllungsvorbehalt) intézményét rögzìti. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy mikor nem áll be a közvetlen hatály. 24 A 7/2005. (III. 31.) AB határozat elismerte, hogy egyes nemzetközi szerződések self-executing, vagyis önvégrehajtó jellegűek, tehát közvetlenül kötelezhetnek további átültető aktus nélkül is. 4

15 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége szó nagyon ellenőrzi, mely nemzetközi szerződésnek lehet közvetlen hatálya, vagyis olyan hatása, mint egy a saját törvényhozás által elfogadott törvénynek. 25 A nemzetközi szerződések tipikusan nem változtatták meg a belső jogot, ha nemzetközi jogi kötelezettséggel ellentétes belső jogszabályok kerültek elfogadása vagy maradtak hatályban, akkor ennek általában csak nemzetközi jogi következményei voltak és csak korlátozottan belső jogi konzekvenciái. 26 Ennek politikai okai is voltak. A nemzetközi szerződések megtárgyalása és megkötése a végrehajtó hatalom kezében volt, és erre a területre az uralkodó meghatározó befolyást gyakorolt. A parlament ezt azzal egyensúlyozta ki, hogy nem fűződtek a nemzetközi szerződésekhez a belső állami jog hatásai, csak akkor, ha a parlament ezt kifejezetten elrendelte törvényhozás útján. Erre tekintettel, nyilván érdekes, hogyan alakul a parlament és a kormány viszonya egy intenzìv nemzetközi együttműködésen alapuló szervezetben, amelyben szervezeti és hatékonysági okoknál fogva nem illetve csak igen nehézkesen lehet minden egyes kötelezettségvállalást törvényhozási jóváhagyástól függővé tenni. A klasszikus modellhez képest forradalmi változás, hogy az Európai Bìróság kinyilvánìtotta az európai jog közvetlen alkalmazandóságát. 27 Ezzel létrejött egy masszìv és egyre bővülő joganyag, amely azonos hatással bìr, mint a tagállami törvények. A helyzet az uniós jog esetén nem annyira egyszerű, mint a nemzetközi szerződések esetén. Hiszen itt nem csupán arról van szó, hogy maga a nemzetközi szerződés közvetlenül alkalmazandó belső állami joggá válik, hogy mi alapján és milyen problémákkal terhelten, arról később ìrunk, hanem arról is, hogy az Európai Unió szervei maguk is jogot alkotnak, ami szintén állami joggá válik. Ezzel ugyanakkor számos probléma is felmerül. Az alkotmányos monarchiák korában fejlődésnek indult klasszikus jogállami alkotmányjog ugyanis éppen azzal tünteti ki magát, hogy a jogszabályokkal szemben komoly követelményeket támaszt: ki alkothatja meg azt (elsősorban a demokratikus választással legitimált nemzeti parlament, mely bizonyos esetekben delegálhatja a hatáskörét); milyen eljárásban fogadják el ezeket, és annak tartalmilag is meg kell felelnie a jogállamiság és az alapvető jogok diktálta bizonyos tartalmi követelményeknek. Amennyiben egy nemzetközi szervezet alkotja a jogszabályokat, akkor kérdéses, hogy ezek a követelmények hogyan érvényesìthetőek. Elvárhatóak-e e szervezettel szemben demokratikus alapelvek? Ha igen, milyen formában? Ha nem mik a következményei a demokratikus felhatalmazás hiányainak? Milyen tartalmi követelmények vethetőek fel? Mi a következménye, ha az egyes tartalmi követelmények tagállamonként eltérnek? Mi a tagállami bìróságok feladata ebben a kontextusban? Megtiltható-e az alkalmazás magasabb szintű, pl. alkotmányos parancsra hivatkozással? b) Elsőbbség a Frankenstein-dilemma You are my creator, but I am your master; obey! Mary Shelley: Frankenstein Bár a közvetlen alkalmazandóság önmagában is problémákat vet fel, ezek a problémák megsokszorozódnak azzal, ha a nemzetközi jogi kötelezettség elsőbbséget is élvez. Ebben az esetben ugyanis a nemzeti jog szabályai háttérbe szorulnak, ha egy azonos tartalmú uniós jogszabályt kell alkalmazni. 28 Ha ez az elsőbbség kiterjed az alkotmányra is, ahogy az Európai Bìróság szerint igen 29, akkor ezzel az alkotmány és az alkotmányosság léte kerül zárójelbe. Elképzelhető-e az, nemzetközi jogi szempontból nézve a kérdést, hogy egy nemzetközi szervezet, melynek létezése és hatáskörei, illetve hatásköreinek terjedelme az azt alapìtó országok akaratától és hozzájárulásától függ, fölébe nőjön ezen államok akaratának? Belső jogi szempontból, az alkotmány testesìti meg a legfelső szuverén akaratot, bármi legyen is annak tartalma, és ha ennek ellentmondó jogi parancsok elsőbbséget élveznek, akkor az a szuverenitás és függetlenség megszűnéseként is értelmezhető. Logikusnak tűnhet a következtetés, hogy az önálló tagállami szuverenitás a függetlenség hiánya és az alárendeltség miatt nem értelmezhető. A tagállamok azon közös, az örök béke keresése hitéből életre hìvott entitás önálló életre kelhet, és alkotója ellen fordulhat. Ezt az EU kapcsán felmerült klasszikus dilemmát Mary Shelley a Frankensteinben 30 bravúrosan foglalta össze: You are my creator, but I am your master; obey! 25 Lásd pl. 19 Usc Chapter 22 Uruguay Round Trade Agreements Sec Relationship of agreements to United States law and State law: a) Relationship of agreements to United States law (1) United States law to prevail in conflict. No provision of any of the Uruguay Round Agreements, nor the application of any such provision to any person or circumstance, that is inconsistent with any law of the United States shall have effect. 26 Tipikusan Anglia, McWhirter v Attorney-General [1972] C.M.L.R. 882, per Lord Denning MR, Cheney v Conn (Inspector of Taxes) Chancery Division [1968] 1 W.L.R /62. sz. ügy van Gend & Loos kontra holland adóhatóság, lásd a jogforrási rendszert tárgyaló III. fejezet, 5.2. pontját. 6/64. sz. ügy, Costa kontra ENEL, lásd a jogforrási rendszert tárgyaló III. fejezet, 5.2 pontját. 11/70. sz. ügy, Internationale Handelsgesellschaft mbh kontra az Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel, 3. pont.; lásd továbbá többek között C-285/98. sz. ügy, Tanja Kreil kontra Németország; 30 A hasonlat talán annyiban is helytálló, hogy Victor Frankenstein is az örök élet keresése során alkotta meg a szörnyet, a tagállamok pedig az örök béke keresése közben az Európai Uniót. 5

16 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége A szupranacionalitás normatìv oldalát az Európai Bíróság a következőképpen foglalta össze: Az így létrehozott közösségi jogrend alapvető jellemzői különösen, hogy a tagállamok jogával szemben elsőbbség illeti meg, és hogy az állampolgárokra és magukra az államokra alkalmazandó rendelkezéseinek egy része közvetlen hatállyal bír. 31 Ez alapján előáll Blutman László és Chronowski Nóra szóhasználatát követve egy alkotmányjogi paradoxon: 32 Az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó alkotmányjogi paradoxon lényege abban foglalható össze, hogy a tagállami alkotmány felhatalmazást ada csatlakozásraegy olyan nemzetközi rendszerhez, amelynek normái feltétlen érvényesülést kívánnak a tagállam belső jogával, ìgy a felhatalmazást adó alkotmányának szabályaival szemben is. Ezt a feltétlen érvényesülést a közösségi jog elsőbbségének fogalmával szokták jelölni A szupranacionalitás eljárásjogi oldala Britain has had the same foreign policy objective for at least the last five hundred years: to create a disunited Europe Sir Humphrey Appleby, in The Writing on the Wall Az elsőbbség és a közvetlen alkalmazhatóság bár komoly beavatkozást jelent a tagállami szuverenitásba, még magyarázható lenne akkor, ha az uniós kötelezettségek létrejöttéhez a tagállam jóváhagyására volna szükség. Másképp megfogalmazva, ha a tagállam megvétózhatja a közösségi jogalkotást, akkor semmi nem történhet az akarata ellenére. Ugyanakkor az európai integráció modellje nem teljesen az önként vállalt kötelezettségek modelljére épült. A döntéshozatal már kezdetektől fogva egy szupranacionális elit döntéshozatalára épült. A nemzetek feletti szervezet eszméjét, mint a második világháborúban tomboló nacionalizmusra adott választ, Robert Schuman francia külügyminiszter 33 fogalmazta meg május 9-i nyilatkozatában (ún. Schuman Nyilatkozat). Ebben amellett érvelt, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. E szervezetben a későbbi Európai Szén- és Acélközösségben a Főhatóság Franciaországra, Németországra és a csatlakozó országokra nézve a szén- és acéltermelést érintően a kötelező érvényű döntéseket hozhatott. Ez a modell a francia csúcsbürokrácia modelljére alapìtott, egy elit által irányìtott fokozatos integráció példaképét követte. 34 Ez a modell sokáig kifejezetten sikeresnek bizonyult és ennek jó okai voltak. A háború borzalmaiból való felépülés tipikusan bürokratikus döntéshozatalt követelt meg, gyors, megalapozott és felkészült döntéseket, a tipikus demokratikus vitának ebben a mezben nem volt túl sok helye. Ezt a folyamatot tovább generálta az USA által folyósìtott Marshall-segély kezelése. Az integrációt tovább erősìtette korábbi nem szupranacionális modell, a Népszövetség látványos bukása egyrészről, illetve a hidegháború és Szovjetunióval kiéleződött konfliktus másrészről. A fennálló objektìv tényezőket segìtették a személyes faktorok is, egy katolikus, konzervatìv elit, amely a háború borzalmait saját bőrén tapasztalta. 35 Ez a megoldás egy gazdasági jellegű integrációra épìtett, előbb a szén- és acélipar közösségiesìtésével (1951, ESZAK), majd a közös belső piac kialakìtásához szükséges szabad áru, szolgáltatás és munkaerő-áramlás, egységesìtett versenyszabályok, valamint integrált külgazdasági politika megteremtésével. Ennek az elsősorban gazdasági jellegű együttműködésnek az volt a rendeltetése, hogy hozzájáruljon egy politikai egység megteremtéséhez (spill-over effect). Az elitista megközelìtésnek azonban politikai szempontból ott van a határa, ahol a döntések jellege egyre inkább eltolódik a diplomáciai és bürokratikus döntések hatóköréből és áttolódik az értékválasztások és erőforrás-elosztás demokratikus döntést kìvánó mezejébe. Bizonyos döntések esetén ugyanis kevésbé azok objektìv alkalmassága és ésszerűsége alapozza meg a legitimációjukat, vagyis azt, hogy az adott döntést helyesnek sajátunknak fogadjuk el, hanem a döntési folyamat demokratikus volta az irányadó. A döntések minél inkább belevágnak a politikai közösség húsába, annál kevésbé fogadja el a közösség a feje felett hozott bármilyen okos döntést és annál inkább fontos az eljárás demokratikus jellege. Ez egyre élesebben merült fel az integráció elmélyülésével, ezt mutatják az uniós állampolgársággal kapcsolatos viták, az 31 A Bìróság 1/91. sz. véleménye Megállapodás-tervezet az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról egyrészről a Közösség, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai között 21. pont. 32 Lásd Blutman László Chronowski Nóra: Az Alkotmánybìróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában Európai Jog 2007/2, 3 (3) 33 Nemessányi Zoltán: Robert Schuman élete Európai jog 2003/1, o. 34 elite-led gradualism lásd Paul Craig: Integration, Democracy, and Legitimacy in Paul Craig Gráinne De Búrca (szerk.): The Evolution of EU Law (Oxford, OUP, 22011) o. 35 Összefoglalóan, Ulrich Haltern: Europarecht (Tübingen, UTB, 22007) msz

17 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége Európai Alkotmányszerződés bukása a francia és holland népszavazáson, a görög államcsőd kezelése, melynek során az uniós polgárok nem igazán akarnak szolidaritást vállalni a görögökkel, mìg a politikai elit igyekszik kimenteni a görög államot. Az Európai Unió, illetve annak jogelődjei, az Európai Szén- és Acélközösség és Európai Gazdasági Közösség, a kezdet kezdetén, az egyhangúság elvén kezdték meg a működésüket, vagyis a jogalkotási hatáskörrel felruházott Tanácsban gyakorlatilag bármely tagállam megvétózhatta a jogalkotási javaslatot. Ez bár óvja a tagállam, mint állam szuverenitását, ugyanakkor a demokratikus legitimáció oldaláról már ez is számos kérdést vet fel. Először is a döntéshozó testület tagjai miniszterek (illetve államtitkárok), akik a közvetlen alkalmazandóság elve alapján a tagállamok törvényeivel azonos joghatású jogot alkotnak. A demokratikus legitimációjuk ehhez ugyanakkor sokkal kevésbé van meg. Ha az uniós jog elsőbbségének elvét is figyelembe vesszük, akkor nagyon veszélyes vizeken kezdünk hajózni. Ez a demokratikus legitimáció szempontjából önmagában is érzékeny kérdés annál inkább hatványozódik, minél inkább több területre terjed ki az EU hatásköre, illetve minél inkább kérdéses jogalapokon terjeszti ki az EU a hatásköreit. Az egyhangúságon alapuló eljárás mely bár a szuverenitás szempontjából képviselhető ugyanakkor már az eredeti hat ország esetén sem működött problémamentesen. Ezt igen jól mutatja a Luxemburg-kompromisszum is 36, melyet azért fogadtak el 1966-ban, mert Franciaország bojkottálta a tanácsüléseket, annak érdekében, hogy bizonyos agrárkérdésekben ne történjenek számára hátrányos változások. Mivel hat alapìtó tagállam sem tudott lényeges kérdésekben megegyezni az ellentétes érdekeltségeik miatt 37, és az ellentmondó érdekek száma csak nőttön-nőtt az újabb és újabb tagállamok csatlakozásával, ami egy egyhangúságra alapuló döntéshozatali modellben stagnációra és ezzel párhuzamosan erősen korlátozott együttműködésre ìtélte volna az integrációt 38, a szervezeti megoldás egyértelműen a többségi döntéshozatalra való áttérés 39. Tagállami szempontból ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy kifejezett tiltakozása esetén is nem szavazat lehetőség van egy kötelező közvetlenül alkalmazandó és elsőbbséget élvező döntés elfogadására. Ezzel kiélesednek azok a kérdések is, hogy vajon az uniós szervezet rendelkezik-e a szükséges demokratikus legitimációval, kit is képvisel az EU, lehet-e demokrácia az államon túl, mit várunk el egy döntéshozatali modelltől nyers többségi elvet, vagy egy finom egyensúlyt, és mi a helyzet, ha a meghozott döntés valamely állam alapvető érdekeivel vagy értékeivel ellentétes. A demokratikus legitimáció sajátságos éllel jelenik meg a Főhatóság szerepét átvevő Bizottságra is, különösen a delegált jogalkotás (komitológia) kapcsán. A delegált jogalkotás nagyon érzékeny terület és szükséges rosszként éli meg az alkotmányjog 40, mint számot vetést azzal, hogy a modern parlament az életviszonyok hihetetlen bonyolódása miatt fizikailag nem képes minden egyes részletkérdéssel foglalkozni és ezért ezek egy egyre inkább tetemes részét a végrehajtó hatalomra bìzza. Ennek a delegálásnak általában komoly bár államonként eltérő feltételei vannak. Nyilván különös optikával merül fel a kérdés, hogy az EU legfontosabb döntéshozó szervében, a Tanácsban helyet foglaló miniszterek, a végrehajtó hatalom alkotmány és törvények által korlátozott képviselői vajon delegálhatják-e tovább a jogalkotó hatalmukat. Szervezetileg a logika itt is ugyanaz lenne, mint a belső tagállami szervezetrendszerben: megnövekvő munkateher, ésszerű racionalizálás. A probléma az, hogy a jogalkotó szerv maga is csak származtatott, delegált hatáskörökkel bìr, és nem saját jogon, közvetlen választással megerősìtett legitimációból eredezteti azokat. Vajon ebben az esetben is ugyanolyan feltételekkel lehet delegálni a jogalkotói hatásköröket? Az egyes fejezetek avagy miről is szól majd ez a könyv Az EU sajátosságait és ezek közjogi következményeit kérdésszerűen felvillantó fentebbi rövid elmélkedés után az olvasó már valószìnűleg képet is kapott arról, hogy mit tartalmaz ez a könyv. Igyekszünk választ adni az emlìtett dilemmákra, vagy legalábbis válaszvariációkat kidolgozni ezekre. Megkerülhetetlen lesz az uniós jogrendszer rövid bemutatása (III. fejezet), különösen az egyes jogi aktusokhoz fűződő joghatások elemzése, a szupranacionalitás normatìv oldalának alapos kibontása. Ugyanìgy 36 Lásd Paul Craig: Institutions, Powers, and Institutional Balance in Paul Craig Gráinne De Búrca (szerk.): The Evolution of EU Law (Oxford, OUP, 22011) o. 37 A különböző érdekekről jó áttekintést ad Trevor C. Hartley: European Union law in a global context: text, cases and materials (Cambridge: CUP, 2004) o. 38 A stagnáció időszakához, a hetvenes nyolcvanas évekhez lásd Ulrich Haltern: Europarecht (Tübingen, UTB, 22007) msz o. 39 A töbségi döntéshozatal ugyanakkor nem ismeretlen más nemzetközi szervezetek esetén sem, pl. a WTO szerződéseinek módosìtásához elegendő a kétharmados többség, lásd a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény X. cikkét. 40 Átetkintően Paul Craig: Adminsitrative Law (London: Sweet and Maxwell, 62008) o. 7

18 I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége megkerülhetetlen lesz a jogalkotási eljárás tanulmányozása, a szupranacionalitás eljárásjogi oldalának áttekintése. Ezzel ugyanakkor még nem mentek tovább egy szokásos európai jogi tankönyv keretein. Mit jelent mindez a közjog és különösen a magyar közjog számára? Hogyan dolgozták fel a szupranacionalitásból fakadó követelményeket az egyes nemzeti jogok és mit kezdett a problémával a magyar Alkotmánybìróság? Ezt fogjuk megvizsgálni a IV. fejezetben. Ennek a megválaszolása érdekében a következő kérdéskörökre koncentrálunk: ha az EU nem ìrható le a szokásos nemzetközi jogi fogalmakkal, akkor vajon a csatlakozás ehhez a szervezethez történhet-e ugyanazon szabályok mentén, mint amely más nemzetközi szerződések ratifikációjához szükséges, és ha nem, akkor mik a csatlakozási klauzula követelményei (II. fejezet). A döntéshozatal demokratikus legitimációja(v. fejezet) láthatóan különösen kényes kérdés. Vizsgálni fogjuk, hogyan kell értelmezni a demokratikus legitimációt az Európai Unióban, miben áll a demokráciadeficit, és utána kell járjunk, mi a helye és szerepe a nemzeti parlamenteknek. Mihez van joga az Uniónak, mire van hatásköre (VI. fejezet)? Ezt a kérdést is érintettük fentebb. A hatáskörök megosztása egy szövetségi szint és egy tagállami szint között bevett a föderális államokban (pl. USA, Kanada, Németország, Ausztria), ugyanakkor ez ismeretlen probléma a magyar jogban. Ennek érdekében bemutatjuk ezt a problémát egyes szövetségi államok példáján, majd ismertetjük a hatáskörök megosztásának szabályait és elveit az Unión belül. Végül pedig a hatásköri bìráskodással foglalkozunk, azzal a kérdéssel, hogy vajon a tagállamok vagy az EU őrködjön-e a hatásköri korlátok betartásán? A szuprancionális jogrend elsőbbsége és közvetlen hatálya, ahogy azt ìrtuk és valljuk, egy sajátos alkotmányos rendet alakìtott ki az Európai Unióban. Vajon tekinthető-e az Európai Bìróság e szervezet alkotmánybìróságának, vagy ezt a szerepét megosztja-e az Emberi Jogok Európai Bìróságával? Mi a szerepe és helye a nemzeti alkotmánybìróságoknak és milyen intézményesìtett kapcsolat áll fenn a nemzeti és az európai alkotmánybìráskodás között. Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alkotmánybíróságokkal és alkotmánybíráskodással foglalkozó VII. fejezetben. Az alapjogok nyújtotta garanciák az alkotmányosság egyik meghatározó területe, ezek biztosìtása az állam elsőrendű kötelezettsége (Alaptörvény I. cikk). Hogyan viszonyulnak ezek a nemzeti jogban oly kiemelkedő értékeket megtestesìtő alapjogok az európai joghoz? Mi a teendő, ha ezek ellentétesek az uniós jog követelményeivel vagy hátráltatják annak hatékonyságát? Mit tett az Európai Bìróság és a tagállami alkotmánybìróságok ebben a helyzetben? Mi indokolta az Alapjogi Charta elfogadását és mi ennek, illetve az európai jognak a viszonya az Európai Emberi Jogi Egyezményhez? Ezt igyekszünk bemutatni az Alapjogok, Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Egyezmény című VIII. fejezetben. Mivel a közjog bemutatása nem lehet teljes a közigazgatási jog, mint az európai jog végrehajtásában leginkább érintett terület, vázlatos ismertetése nélkül, ezért a IX. fejezetet az európai közigazgatás alapvonalainak szenteltük. Az utolsó fejezet inkább elméleti jellegű, de meggyőződésünk szerint komoly gyakorlati problémák megoldását segìtheti. Az európai jog hatására alapvetően megváltozott tagállami közjog egyre inkább eloldódik a korábbi területi kötöttségétől, és egyre több olyan konstelláció jelenik meg, amelyek korábban csak a nemzetközi magánjogban voltak ismertek: a közjog területen kìvüli alkalmazása, idegen jog alkalmazása, külföldi határozatok vagy közhatalmi aktusok elismerése és a különböző közjogi rendszerek közötti legalábbis potenciális ütközése. Ezekre a gyakorlatban is releváns kérdésekre igyekszünk elméleti alapokat adni a nemzetközi közjogi kollíziós jogot tárgyaló X. fejezetben. 8

19 2. fejezet - II. Csatlakozás: csatlakozási klauzulák és a magyar csatlakozási klauzula 1 The Common Market: We went into it to screw the French by splitting them offfrom the Germans. The French went in to protect their inefficient farmers from commercial competition. The Germans went in to purge themselves of genocide and apply for readmission to the human race. Sir Humphrey Appleby in The Devil You Know A fejezet rendeltetése E fejezetben a csatlakozási klauzulát tárgyaljuk. Ennek során: bemutatjuk a nemzetközi és belő jog viszonyát, mint az önálló csatlakozási klauzula létének előkérdését, indokoljuk, miért volt szükség a csatlakozási klauzulára, áttekintjük más államok csatlakozási klauzuláit, részeletesen elemezzük az Alaptörvény E. cikkét, megvizsgáljuk a szerződésmódosìtások lehetőségét az Alaptörvény E. cikke fényében A csatlakozás alkotmányos és nemzetközi jogi előfeltételei A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz több más állammal együtt történő csatlakozása az erről szóló szerződés április 16-i athéni aláìrásával, valamint annak a évi XXX. törvénnyel 2 történő kihirdetésével történt meg. A Csatlakozási Szerződés 2. cikkének (2) bekezdése a hatálybalépésnek egy később teljesült feltételt szabott, azt, hogy május elsejéig valamennyi megerősìtő okiratot letétbe helyezik. E szerződés megkötésének alapja a magyar Alkotmány 2/A. -a volt (amelyet felváltott az Alaptörvény E. cikke). Kérdés az, hogy miért kellett e szakasszal az Alkotmányt kiegészìteni, és miért nem volt megfelelő jogalap a nemzetközi és belső jog viszonyát szabályozó 7. (Alaptörvény Q. cikk) az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz. A tagállami és európai jog viszonyának közjogi kiindulópontját Magyarországon a 30/1998. (VI. 25.) AB határozat adja. 3 Kecskés László megfogalmazásában 4 [i]gazából az Alkotmánybìróság ezen határozataiban megfogalmazott dogmatikus okfejtések adtak alapot ahhoz, hogy valós súlyánál nehezebb kérdéskörként jelenjen meg a magyar politikai szféra és az alkotmányozás előtt Magyarország európai uniós csatlakozásának jogi összefüggésrendszere. Ezek az alkotmánybírósági határozatok vitték el a magyar közjogi gondolkodást olyan irányba, amelyből az a jogi látszat keletkezett és az a helyenként mereven kezelt vélemény körvonalazódott, hogy Magyarország EU-csatlakozása kapcsán a magyar Alkotmány módosítására feltétlenül szükség volt. 1 A fejezetnek az egyszerűsìtett szerződésmódosìtátásról szóló része az OTKA által számon támogatott a Lisszaboni Szerződés hatása a magyar jogrendszerre cìmű projekt keretében készült. A fejezet osztrák jogra vonatkozó részei alapjául szolgáló kutatásokat a bécsi Collegium Hungaricum támogatta. 2 Magyar Közlöny 2004/60. Kecskés László: A csatlakozási szerződés és aláìrása Athénban április 16-án, Európai Jog 2003/ o. 3 A lisszaboni szerződést vizsgáló határozat is ebben az értelmezési keretben mozog 143/2010. (VII. 14.) AB határozat. 4 Kecskés László: Az EU-csatlakozás magyar alkotmányjogi problémái Magyar Tudomány 2006, o. 9

20 II. Csatlakozás: csatlakozási klauzulák és a magyar csatlakozási klauzula Ez a határozat azt vizsgálta, hogy vajon alkotmányos-e, ha a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Köztársasággal aláìrt Európai Megállapodás alapján már az uniós csatlakozást megelőzően is közvetlenül alkalmaznia kell olyan európai versenyjogi szabályokat is, amelyek megalkotásában Magyarország nem vett részt. A kérdés alkotmányjogi magva abban összegezhető, hogy az Alkotmány 7. (1) bekezdése (Alaptörvény Q. cikk (2) bek.) alapján volt-e mód a jogalkotói hatáskörök, illetve általánosságban a szuverenitás átruházására? Ezt a kérdést két lépcsőben lehet megválaszolni. Először is mi a viszonya a belső és a nemzetközi jognak a magyar Alkotmány szerint? Másodszor pedig kérdés az, hogy rendelkezik-e az európai jog olyan sajátossággal, amely az általános szabályoktól való eltérést igazolja, vagy azt egyenesen megköveteli? A nemzetközi és belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonyára alapvetően két elméleti megoldás létezik: a dualista és a monista. 5 A gyakorlatban ugyanakkor leginkább ezeknek bizonyos elegye figyelhető meg, és az országok attól lesznek inkább monista vagy inkább dualista jellegűek, hogy melyik összetevőből figyelhető meg több. A monizmusa nemzetközi és a belső jogegységétjelenti, a dualizmus e kettő elválasztását. Ennek hatása van arra is, hogy egy állam által vállalt nemzetközi jogi kötelezettség milyen módon válik a belső jog részévé. A monista államok jogában a nemzetközi szerződés annak megkötésével az állam jogrendjének része lesz (adopció vagy inkorporáció). A dualista államok jogában ezzel szemben a nemzetközi szerződés csak az államot, mint a nemzetközi forgalom alanyát köti, de a belső jogban nem vált ki joghatást mindaddig, amìg azt valamilyen belső jogforrás formájában át nem ültetik (transzformáció). Ekkor nem a nemzetközi szerződés, hanem az annak tartalmilag megfelelő (vagy meg nem felelő az adott állam választása szerint) jogszabály lesz a kötelező. Az adopció (inkorporáció, recepció vagy abszorpció) esetén tehát a nemzetközi jog mint olyan, lesz része a belső jognak, és nem veszìti el nemzetközi jogi jellegét, a transzformáció esetén azonban a nemzetközi jogból egy transzformáló aktussal nemzeti jog lesz, és a kérdéses nemzetközi jogforrás a belső jogban aszerint minősül, hogy az milyen konkrét nemzeti jogforrási formát ölt. Így pl. ha a kihirdető aktus kormányrendelet, de az alapvető jogokat érint, vagy kizárólagos törvényhozási tárgyakat szabályoz, akkor az ellentétes lesz az Alaptörvénnyel, például nem lenne tekintettel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének arra a parancsára, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapìtja meg, illetve azokra az alkotmányos szakaszokra, amelyek kizárólagos törvényhozási tárgyköröket állapìtanak meg, amelyekben általánosan kötelező magatartási szabályt csak az Országgyűlés alkothat. Ennek természetesen a vonatkozó átültető szabály megsemmisìtése lenne az eredménye. 6 A transzformáció mindamellett lehet általános transzformáció, pl. a nemzetközi jog általános elvei, illetve lehet egyedi, pl. egy nemzetközi szerződés kihirdetése. A magyar alkotmányjogban a nemzetközi és a belső jog viszonyának központi szabálya az Alaptörvény Q. cikke. Alaptörvény Q. cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesìtése érdekében biztosìtja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. 5 Lásd áttekintően Jakab András: A magyar jogrendszer szerkezete (Pécs Budapest, Dialóg Campus, 2007) o. 6 Lásd hozzá a 7/2005 (III. 31.) AB határozatot. 10

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

Az Európai Unió és Magyarország II.

Az Európai Unió és Magyarország II. Az Európai Unió és Magyarország II. Jánosi Imre ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék janosi@lecso.elte.hu 1. Európai intézmények: döntéshozatal, politikák 2. A közösségi jogrend sajátosságai 3.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét.

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. november 19. (OR. en) 13708/14 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK PROAPP 19 JAI 717 CATS 139 SCHENGEN 31 Tárgy: A TANÁCS egységes szerkezetbe foglalt HATÁROZATA

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter)

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) A tájékoztató tételsor csupán indikatív jellegű! Célja, hogy a hatékonyabb tanuláshoz és az eredményesebb vizsgázáshoz segítséget nyújtson.

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSKÖTÉSI HATÁSKÖREI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGÁBAN

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSKÖTÉSI HATÁSKÖREI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGÁBAN MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Dr. Bartha Ildikó AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSKÖTÉSI HATÁSKÖREI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Kovács György: Az európai integrációs klauzula értékelése

Kovács György: Az európai integrációs klauzula értékelése Pázmány Law Working Papers 2011/4 Kovács György: Az európai integrációs klauzula értékelése Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/ Kovács

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés intézményi jogi aktusai a Lisszaboni Szerződés előtt és után

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés intézményi jogi aktusai a Lisszaboni Szerződés előtt és után Császár Mátyás tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés intézményi jogi

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

A MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDŐ FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJŰ BŐVÍTÉSÉRŐL

A MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDŐ FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJŰ BŐVÍTÉSÉRŐL A MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDŐ FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJŰ BŐVÍTÉSÉRŐL A Szerződő Felek hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010)

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 22.11.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) Tárgy: A Holland Királyság Képviselőházának indoklással ellátott véleménye a harmadik országbeli állampolgárok

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ( )

ÁTLÁTHATÓSÁG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ( ) ÁTLÁTHATÓSÁG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS (1992 2010) 10.09.2010 Év Dátum Legfontosabb események A közösségi intézmények és szervek 1992 február 7. Az Európai Unióról szóló szerződés záróokmányához csatolt 17.

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.6. COM(2016) 653 final 2016/0319 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról

Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Miskolci Egyetem 2012. május 3. 1 2012. május 3-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az EU Jogot Oktatók Első Találkozója

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

Európai kulturális egyezmény

Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Oktatási és Kulturális Minisztérium ELŐTERJESZTÉS a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2007. április I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés indoka

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 2. (OR. en) 15193/16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. november 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága D048510_01

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Három igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. Az Európai Unió igazságszolgáltatásért

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben