TÁMOP C-11/ Ismertség. és hatásvizsgálat 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁMOP 5. 6. 1. C-11/2-2011-0022 - Ismertség. és hatásvizsgálat 1."

Átírás

1 TÁMOP C-11/ Ismertség és hatásvizsgálat 1. Pécs 2014.

2 Tartalomjegyzék 1 Feladat definíció...3 1Kutatási terv Vezetői összefoglaló Az áldozatvédelem országos helyzete Az áldozatvédelem törvényi keretei A bűnügyi helyzet alakulása A kérdőív cluster-képző kérdéseinek értékelése Kor...13 A felmérésünkben a kormegoszlás a következőképpen alakult: 14 A minta eltérése az országos életkor szerinti eloszlástól óvatossá kell hogy tegyen bennünket az életkor szerint csoportosított adatok extrapolációja tekintetében Lakhely Iskolai végzettség Esett Ön, vagy közeli ismerőse, hozzátartozója bűncselekmény áldozatául? Az országos helyzet A lakosság tájékozottsági szintje Az országos helyzet ismertetése Tud arról, hogy létezik szervezett áldozatvédelem? Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Honnan tud az áldozatvédelmi szervezetek tevékenységéről? Az országos helyzet ismertetése A saját felmérés eredményei A lakosság elégedettsége Mennyire elégedett az áldozatvédelem elérhetőségével? Osztályozza 1 és 5! Mennyire elégedett az áldozatvédelem munkájával? Osztályozza 1 és 5! Ön szerint hogyan, milyen módszerekkel lehetne ismertebbé tenni az áldozatvédelem munkáját? A lakosság biztonságérzete Hogyan értékeli közvetlen környezete közbiztonságát? Osztályozza 1 és 5! Az országos helyzet Ön szerint követlen környezetében a közbiztonság javult vagy sem? A projekt ismertsége Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? Ha igen honnan?...50 Függelék

3 1 Feladat definíció A feladat elvégzésére a felkérés a TÁMOP C-11/ jelű projekt konzorciumának vezetőjétől a Győr-Moson-Sopron Megye Gyermekvédelmi Központtól érkezett. A projekt tervben szerepel két felmérés elvégzése, a következő szöveggel: 3) Ismertség és hatásvizsgálat a projekt ele- jén és végén. A Megbízóval való egyeztetés alapján a felmérésnek két alapvető célt tulajdonítottunk: 1. Megvizsgálni az első felmérés keretében a projektnek, illetve magának az áldozatvédelemnek az ismertségét a projekt lebonyolítása előtt; 2. Megvizsgálni a fentiek alakulását a projekt végrehajtása után, kimutatva az esetleges változásokat. Feltételezésünk szerint a bekövetkező változások a projekt események hatására lépnek fel, így a vizsgálat alkalmas a projekt hatékonyságának mérésére, valamint konzekvenciák levonására. A kutatás célja felmérni a lakosság tájékozottsági szintjét az áldozatvédelemmel kapcsolatban, valamint feltérképezni a véleményüket ennek hatékonysága és szükségessége felől. A kutatás témája továbbá, hogy a kutatásban részt vett állampolgárok milyen arányban váltak bűncselekmények áldozatává és milyen szubjektív érzések társultak ehhez A vizsgálat elvégzéséhez egy 15 kérdésből álló kérdőívet állítottunk össze, amelyet alkalmasnak tartunk a fenti célok elérésére. A kérdőív kérdései 5 téma köré szerveződnek, melyek a következőek: 1. A kérdőív cluster-képző kérdései Ezek vizsgáltuk a minta összetételét a Kor, a, a Lakhely, az Iskolai végzettség és annak tekintetében, hogy Esett Ön, vagy közeli ismerőse, hozzátartozója bűncselekmény ál- dozatául? Feltételezésünk szerint ezek olyan adottságai a megkérdezetteknek, melyek, statisztikailag kimutatható módon, befolyásolják azt, hogy az egyes kérdésekre milyen választ adnak. 2. A lakosság tájékozottsági szintje A lakosság tájékozottsági szintjének mérésére 3 kérdést láttunk szükségesnek feltenni: a) Tud arról, hogy létezik szervezett áldozatvédelem? Szakirodalmi adatok azt tanúsítják, hogy a lakosság nagyobb része nem tud az áldozatvédelmi programok és szervek szolgáltatásairól. Kíváncsiak voltunk, hogy a projekt 3

4 beavatkozási területén élőkre is igaz-e ezen állítás. b) Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Ezt kontroll kérdésnek szántuk fenti válasz alátámasztása ill. cáfolata tekintetében. Továbbá az is ismert probléma, hogy az emberek tudnak ugyan valamiről, azonban nem ismerik a hozzáférés módját és helyszíneit, ezáltal nem is tudják igénye venniaz adott szolgáltatást. c) Honnan tud az áldozatvédelmi szervezetek tevékenységéről? A kérdés célja, hogy megismerjük a leggyakrabban használt kommunikációs csatornákat, hogy azokon keresztül tudjuk a projekt ismertségét fokozni. 3. A lakosság elégedettsége a) Mennyire elégedett az áldozatvédelem elérhetőségével? Osztályozza 1 és 5! b) Mennyire elégedett az áldozatvédelem munkájával? Osztályozza 1 és 5! c) Ön szerint hogyan, milyen módszerekkel lehetne ismertebbé tenni az áldozatvédelem munkáját? Média nyilvánossággal Előadásokkal Helyszíni felvilágosítással a rendőrség részéről Civil önkéntesek felvilágosító munkája által Az önkormányzatok felvilágosító munkájával Ebben a kérdésben a lehetséges módszerekre kérdeztünk rá a kommunikáció javítása érdekében. 4. A lakosság biztonságérzete a) Hogyan értékeli közvetlen környezete közbiztonságát? b) Ön szerint közvetlen környezetében a közbiztonság javult vagy sem? 5. A projekt ismertsége a) Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? 4

5 b) Ha igen honnan? 1 Kutatási terv A kutatást 1000 körüli elemszámmal, a projektgazdák hivatali tevékenysége során látókörükbe került személyek által kitöltött kérdőívvel készült. A mintát nem homogenizáltuk és nem alkalmaztunk korrekciót. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Az elemzés során a gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. 5

6 2 Vezetői összefoglaló Az áldozattá válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. A nők áldozattá válására jellemző, hogy a gyengébb fizikai és pszichés ellenállásukat használják ki az elkövetők. A cselekmények jelentős része a családon belüli erőszak kategóriába tartozik, ezek közül is leggyakoribb a testi sértés, erőszakos közösülés, garázdaság, zaklatás. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a megkérdezettek 26,4%-a esett már bűncselekmény áldozatául és 68,0%-a nem. Ez nagyjából megfelel az országos adatoknak is. Ez az adat különösen aláhúzza az áldozatvédelem munkájának fontosságát. Vizsgálatunk e kérdésben az országostól eltérő eredményeket hozott, miután az országos adatok szerint a férfiak nagyobb eséllyel válnak áldozatokká. A mi vizsgálatunkban ez fordítva volt. Persze közismert, hogy a férfiak viselkedése az ami őket oly gyakran teszi áldozattá. Az ellenük elkövetett bűncselekményekben több mint 60%-ban játszik szerepet az alkohol, méghozzá mind az elkövető, mind pedig az áldozat oldalán és minden bizonnyal ez okozza a statisztikai számokat. Az áldozatvédelem ismertsége a vizsgált mintában mintegy 25%. Ez nem túl magas érték és arra utal, hogy fokozni kell az áldozatvédelem megismertetése érdekében a kommunikációt. Az általunk választott cluster-képzők szerint nem találtunk megfelelő erősségű összefüggést, így azt mondhatjuk e kérdés tekintetében mintánk homogén. A szervezett áldozatvédelem létezéséről a megkérdezettek mintegy 22%-a tud, ezt alacsony ismertségnek tekinthetjük és kommunikációs feladatokat kell megoldani a megváltoztatásához. A vizsgálat kiderítette, hogy az ismertség összefügg a válaszadók lakhelyével. A nagyobb településeken az ismertség jobb a kisebbeken rosszabb. Az áldozatvédelem ismertsége meglehetősen alacsony tehát és első sorban a kisebb települések lakói, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, ezért a projekt során az ő ismereteik bővítésére kell a legnagyobb energiát fordítani. A következő Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? kérdésre adott válaszok rávilágítanak a kérdőívek kitöltésével kapcsolatos hibákra. A válaszadók azon része, akik megelőzően azt nyilatkozták, hogy nem tudnak a szervezett áldozatvédelemről, válaszolt erre a kérdésre, ami nyilvánvaló képtelenség. Ennek kiküszöbölésére itt és másutt is ahol szükségesnek látszott az adatbázist megtisztítottuk a hibás adatok 6

7 tól. A felmérés szerint a megkérdezettek többsége, (73%) a médiából értesült az áldozatvédelem munkájáról és létezéséről. Ennek a megállapításnak a kommunikációs tervek készítésénél van különös jelen tősége. Az áldozatvédelem ismertségével való elégedettség alacsony szintű, melynek oka az előző kérdések tanúsága szerint elsősorban az alacsony ismertségben keresendő. Ugyanitt megállapítható volt, hogy a nők jóval kevésbé elégedettek az áldozatvédelem ismertségéve ezért a felvilágosító munkát rájuk kell koncentrálni, ők igényelnek több információt. Az áldozatvédelem munkájával kapcsolatos kérdésre adott válaszok szerint viszont ugyancsak a nők elégedettebbek ezzel a munkával. Összességében is elmondható, hogy az áldozatvédelem munkájának megítélése jónak mondható. Az áldozatvádelem munkájának megismertetését a válaszadók nagy többséggel a médiától várja. Ez logikus, hiszen akik ismerik azok is elsősorban innen ismerik. A válaszadók a közbiztonságra többnyire és döntően közepes osztályzatot adtak. Ez fontos információ, mert bár a programnak nincs közvetlen hatása a biztonságérzetere, eredményessége azonban nagy mértékben függ tőle. A közbiztonságot, a következő kérdés szerint, változatlannak ítélik a válaszadók. A vizsgált program ismertsége igen alacsony. Ezért mindenképpen fokozni kell a kommunikációs aktivitást, minden korosztály körében. 7

8 3 Az áldozatvédelem országos helyzete 3.1. Az áldozatvédelem törvényi keretei A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok áldozatsegítési feladatot ellátó szervezeti egységei - a tájékoztatás szolgáltatás kivételével - a bűncselekmények áldozatai számára tudnak segítséget nyújtani. Az áldozatsegítés - a hatósági munkán túl - kapcsolattartást jelent a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmény áldozatáról, vagy közreműködhet az áldozat segítésében. Bűncselekmény áldozata (továbbiakban: áldozat) a bűncselekmény közvetlen sértettje, és az a személy, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás), az érzelmi megrázkódta tás (trauma, pszichés zavar) és az a vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. A törvény értelmében segítséget kaphat magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem áldozata, illetve az, aki az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. Áldozatsegítő szolgáltatásra jogosult a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja. Állami kárenyhítésre az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára csak akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Állami kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. A törvény rendelkezése értelmében az előállt helyzetben felmerülő nehézségek megoldásához ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapnia az áldozati státusztól függetlenül minden ügyfélnek. Az áldozatnak nyújtott felvilágosításnak ki kell terjednie a büntetőeljárásbeli jogokra és kötelezettségekre, az áldozatsegítési támogatásokra, az igénybevétel feltételeire és az igénylés módjára, az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére, továbbá emberkereskedelem áldozata 8

9 esetén az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás és tartózkodási engedély igénylésével kapcsolatos információkra. Bármilyen bűncselekmény bekövetkezte esetén az áldozatnak biztosítható szolgáltatások: Az áldozat az általános tájékoztatáson túl segítséget igényelhet az érdekeinek érvényesítése céljából is, melynek keretében személyre szabott felvilágosítást kap az alapvető jogairól, az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Ha az áldozat ügyének további intézése ügyvédi (jogi segítségnyújtói) közreműködést kíván, az áldozatsegítési feladat ellátója köteles őt a jogi segítségnyújtási szakfeladatokat ellátó szervezethez irányítani, és ezzel összefüggésben az áldozati státusát igazoló kérelmét elbírálni. A jogi segítségnyújtás iránti kérelem elbírálásakor vizsgálatra kerülnek az áldozat jövedelmi viszonyai: a szolgáltatásban az részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem 2012-ben nem haladja meg a Ft-ot, illetve az is, aki a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvényben felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy az ott meghatározott feltételeknek megfelel. Az áldozatnak a bűncselekmény következtében azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége ahhoz, hogy saját forrás hiányában a legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). Az áldozatsegítő hatóság az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. A 2012-ben kifizethető azonnali pénzügyi segély összege legfeljebb Ft lehet. A kizárólag szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatának biztosítható állami kárenyhítés: Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettje akkor jogosult, ha testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott. Jogosult továbbá a hozzátartozó, eltartott, illetve az a személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A támogatás megállapíthatóságának feltétele a rászorultság, melyet a jövedelmi viszonyok határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, ha családjában az egy főre jutó jövedelem 2012-ben nem haladja meg a Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valame lyikében részesül. Az egyösszegű kárenyhítés a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kár teljes vagy részbeni megtérítését célozza, mértéke a tényleges kárral arányos, de a törvény szerinti kulccsal számítandó maximumot nem haladhatja meg. 9

10 Járadék típusú kárenyhítés a sértett 6 hónapot meghaladó keresőképtelenség esetén legfeljebb 3 évig adható, de folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra. A havi járadék maximális összege 2012-ben Ft lehet. Az egy összegben vagy járadékban nyújtható állami kárenyhítés nem fájdalomdíj, nem jár automatikusan, illetve ha a bűncselekménnyel okozott kár később bármilyen forrásból megtérül, akkor előlegnek tekintendő, és visszafizetendő A bűnügyi helyzet alakulása A bűnügyi helyzetet áttekintve, a 2012-ben regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt évek tendenciáit követve, sajnálatosan emelkedést mutat. A sértetté válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gon datlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. A nők áldozattá válására jellemző, hogy a gyengébb fizikai és pszichés ellenállásukat használják ki az elkövetők. A cselekmények jelentős része a családon belüli erőszak kategóriába tartozik, ezek közül is leggyakoribb a testi sértés, erőszakos közösülés, garázdaság, zaklatás. A sértettek országon belüli megoszlása nem változott az előző év adataihoz viszonyítva. Megállapíthatjuk, hogy legnagyobb részben Budapesten, Pest, Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták a legtöbb áldozatot. A nemek szerinti megoszlás alapján elmondhatjuk, hogy továbbra is a férfiak ( ) alkotják a sértettek nagyobb hányadát. A nők sértetté válásának aránya az elmúlt években folyamatos emelke dést mutat. (112.98) A korcsoport szerinti bontás tekintetében évek óta legnagyobb számban a év i felnőttek ( ) válnak áldozattá. Életkorukból adódóan veszélyeztetettek még a gyermekkorúak, a fiatalkorúak és az idősek. Az értékelt időszakban a gyermekkorú és a fiatalkorú áldo zatok száma csökkent, míg a fiatal felnőttek és 60 évnél idősebb áldozatok száma emelkedett az előző évhez képest. Az elkövetők a fiatalkorúak aránya igen magas. Esetükben jellemző cselekményük súlyának téves megítélése, továbbá az agresszív elkövetési magatartás. Gyakori az értelmetlenül brutális bántalmazás, a cél eléréséhez szükséges erőszak jelentős túllépése, gyakran az élet kioltására is alkalmas eszközt birtokolnak. Nagy számban fordul elő körükben csoportos elkövetés, főleg egymás sérelmére követik el cselekményüket. Az iskolákban terjed az agresszió, ami kiterjed a pedagógusokra is. Az 10

11 erőszakos cselekmények esetében, korosztálytól függetlenül jellemző a vélt vagy valós sérelmek felhánytorgatása. A bűncselekményekre jellemző, hogy az elkövetők több mint 80%-a a sértett szűk környezetéből kerül ki. A testi sértések, valamint az emberölések és azok kísérleteinél éppen úgy, mint a garázdaság esetében az elkövetők magatartásában gyakorta meghatározó az alkoholizáló életmód. Okként jelentkezik még a szerelemféltés, provokáló magatartás is. Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesítésére a rendőrség nagy hangsúlyt fektet, tekintettel arra, hogy az áldozatoknak az eljárás során tanúsított együttműködő készsége nagyban függ attól, hogy ezen jogaikat mennyire látják biztosítottnak. A sértetti jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése a parancsnoki revíziók, valamint a szakirányítás során végrehajtott ellenőrzések kiemelt feladatát képezik. Annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabályok szélesebb körben határoznak meg feladatokat az állami és a civil szféra résztvevőinek az áldozatvédelem és bűnmegelőzés területén továbbra is megállapíthatjuk, hogy ezen a téren még mindig a rendőrség a zászlóvivő. 11

12 4 A kérdőív cluster-képző kérdéseinek értékelése A clusteranalízis lényege a statisztikai sokaság elemeinek, vagy azok valamely ismérvértékeinek osztályokba sorolása. Az osztályok (csoportok, clusterek) természetesen diszjunktak (nincs közös elemük), és az osztályozás teljes (a sokaság minden eleme benne van valamelyik osztályban). Esetünkben a minta a következőképpen csoportosítható: ek szerinti; Életkor szerinti; Lakhely szerinti; Iskolai végzettség; Valamint aszerint, hogy a válaszadó maga esett-e már bűncselekmény áldozatául. 12

13 4.1. Kor Az életkor fontos szerepet az áldozattá válás folyamatában, elsősorban a fiatalok és az idősek. Az utóbbi évek bűnügyi statisztikájának elemzése arra utal, hogy a fiatal korosztályok bűnügyi veszélyeztetettsége az összes bűncselekmények számának változásától függetlenül folyamatosan növekszik. Az okok elemzése során rá kell mutatnunk, hogy a veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából mind az áldozati, mind az elkövetői oldalon a legfontosabb szerepet változatlanul a család képviseli. Az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok meghatározathatják a fejlődésben lévő gyermek kriminális identitását. Sajátos a fiatalkori bűnözés helyzete. Tíz éves időszakot áttekintve a fiatalkorú bűnelkövetők száma mozgott, aránya az összes regisztrált bűnelkövetőhöz képest 8,9% 10% változott (2012. év 10,03%) ben a fiatalkorú elkövetők száma viszonylag alacsony (10 056), ugyanakkor a regisztrált bűnelkövetőkhöz mért aránya magas volt (10,03%). A profitmotiváció itt nem elsődleges, bár a fiatalkori bűnesetek többsége is 1. Ábra: Veszélyeztetettségi okok Ksh. adatok anyagi előnyszerzésre irányul, de a legfőbb szerepet mégis a normasértő életforma, deviáns szocializáció, ellenkultúrális referenciacsoportok, a családi kapcsolatok zavara, ill. személyiségzavar játssza. Ezen a területen nagyon erős a törekvés a reszocializációra és a megelőzésre. A projekt szempontjából a fiata- 2. Ábra: Bűncselekmények sértettjei korcsoportok szerint (Forrás: KSH) lok elsősorban mint különösen veszélyeztetett csoport bírnak kiemelkedő fontossággal. A fiatalok bűnelkövetése kacsán, az országos adatok szerint, 8-10 % mozog a veszélyeztetett fiatalok 13

14 aránya. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő kiskorúak által elkövetett bűncselekmények az összes kiskorú által elkövetett bűncselekmények 4-5 %-át teszik ki, országos átlagban A másik jelentős csoport az áldozattá válás szempontjából az időskorúak. Az időskorúak közülük is főként az egyedülállóak a bűncselekmények elkövetése szempontjából potenciálisan veszélyeztetett csoportot képeznek. Az előrehaladott korban lévők életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan, és a társadalomban betöltött szerepüknél fogva az átlagnál sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, ezáltal fokozottabban veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. A felmérésünkben a kormegoszlás a következőképpen alakult: Életkor Eset szám Százalék 12,00% 25,80% 6,90% 31,40% 17,20% 2,50% 95,80% Valós Százalék 12,50% 26,90% 7,20% 32,70% 18,00% 2,60% 0% 1. Táblázat A 6 14 éves korosztály 12%-al, a éves korosztály 25,8%-al, a éves korosztály 6,9%-al, a éves korosztály 31,4%-al, végül a éves korosztály 17,2%-al reprezentált. Látható, hogy a mintában nem egyenletes az eloszlás, első sorban a évesek vannak alulrepre zentálva. (6,9%) A legmagasabb arányban a évesek vannak reprezentálva a mintában, (31,4% )utánunk a évesek ( 25,8%), míg a évesek csak 6,9%-al képviseltetik magukat. A minta eltérése az országos életkor szerinti eloszlástól óvatossá kell hogy tegyen bennünket az életkor szerint csoportosított ada3. Ábra: A minta életkor szerinti megoszlása 14 tok extrapolációja tekintetében.

15 4.2. A rendőrség országos adatai szerint a férfiak közel kétszer annyian esnek bűncselekmény áldozatául, mint a nők. Ez azt bizonyítja, hogy a nem és Bűncselekmények áldozatai nemek szerint az áldozattá válás valószínűsége szoros összefüggésben van egymással. A táblázat és az ábra tanúsága sze- 0,38 rint, a vizsgált mintában a férfiak 0,62 55,7%-ot, a nők pedig 36,1%-ban képviseltetik magukat, tehát a - férfi férfiak némileg felülreprezentáltak. - nő A mintában magas a hibás, nem 4. Ábra: Bűncselekmények nemek szerint országosan (Forrás: Rendőrség) Férfi Nő Eset szám Százalék 2. Táblázat értékelhető válaszok aránya. Ennek elkerülése érdekében a követ55,70% 36,10% 0,60% kező kérdőíves felmérésnél nagyobb súlyt kell fektetni a kérdezők felkészítésére, továbbá jobban kell figyelni a minta reprezentativitására. Feltételezésünk szerint a nem i különbségek az áldozatvédelemmel kapcsolatos attitűdre is jelentős hatással vannak, ezért a lényegi kérdések esetében megvizsgáljuk a válaszokat nemek szerinti eloszlásban is. 5. Ábra 15

16 4.3. Lakhely Az országos adatok azt mutatják, hogy az áldozattá válásban szerepet játszik a lakóhely is, amint azt a KSH adatai is mutatják. A lakóhely és az elkövetett bűncselekmények szoros összefüggést mutatnak, a nagyobb városokban, településeken a bűnözési arány is magasabb. Ennek oka az individualizáló és az ezzel összefüggő közömbösség egymás iránt. E tekintetben nyilvánvaló, hogy a bűnözéssel erősebben fertőzött területeken az ál- 6. Ábra: KSH szerint dozatvédelem szerepe is felértékelődik. Amint az a mellékelt táblázat2000 lakos alatt lakos lakos felett Eset szám Százalék 24,80% 19,70% 53,10% 2,40% ban, illetve ábrán látszik, mintánkban a legnagyobb számban a nagyobb településeken (15000 lakos felett) lakók vannak a legnagyobb számban. (550 fő). Őket követi a kisebb településeken élők száma (257 fő), a legkisebb számban a lakos i települések lakói fordultak elő. (204 fő) Alapvetően a mintának mintegy felét a nagyobb településeken élők teszik ki. Az ismert összefüggés miatt a kérdőívek értékelésénél figyelembe vesszük a válaszadók lakóhelyét is. 16

17 4.4. Iskolai végzettség Amint a mellékelt KSH adatokon alapuló ábrán is látszik a bűnelkövetés és az iskolai végzettség szoros összefüggés tapasztalható. Ugyan ez igaz bizonyos bűncselekmények esetében az áldozattá válásra is. Az alacsony iskolai végzettség és az azzal járó tudatlanság, tájékozatlanság elő- 8. Ábra: KSH adatok szerint Alapfokú Középfokú Felsőfokú Esetek % Valid % 17,7 31,5 44,9 1,8 95,8 segít bizonyos főleg csalás 18,4 32,9 46,8 1,8 jellegű bűncselekményeket. Ugyanakkor, szakirodalmi adatok szerint a magas iskolai végzettség is rizikótényező, 3. Táblázat hiszen a kutatások szerint az egyetemet végzettek körében csupán 39 % nem volt áldozat, míg az általános iskolát végzettek 77,3 %. 1 Ezen eltérés a kutatók szerint magyarázható a jobb vagyoni helyzettel, a jogérzék eltérésével, illetve a jobb emlékezőtehetséggel is. Mintánkban a legnagyobb számban a magasabb iskolai végzettségűek szerepelnek. (46,8%) Őket követik a középfokú végzettséggel rendelkezők, (32,9%), majd az alapfokú végzettséggel rendelkezők. (18,4%) 1 Kertész (2000) 9. Ábra 17

18 4.5. Esett Ön, vagy közeli ismerőse, hozzátartozója bűncselekmény áldozatául? Az országos helyzet Az országos, KSH adatok alapján az elkövetők és a sértettek gyakoriságának életkor szerinti megoszlása azt a tételt támasztja alá, hogy a bűnözésben a fiatalkorú és a fiatal felnőtt népesség a legaktívabb, míg a viktimizáció veszélyének leginkább a felnőtt népesség van kitéve. Ugyanakkor az idősebb korúak a 60 év felettiek viktimizációs veszélyeztetettsége csak töredéke a közvéleke- 10. Ábra: KSH adatok alapján dés által az e korosztályoknak tulajdonított áldozattá válási kockázatoknak. A 60 évesnél idősebb korosztály vikitimizációs veszélyeztetettsége mintegy 30%-kal alacsonyabb a teljes lakónépesség viktimizációs veszélyeztetettségénél. Az időskorúak a teljes népességhez képest harmad akkora eséllyel válnak erőszakos, vagy garázda jellegű bűncselekmény áldozatává. Ugyanakkor az idősek körében az átlagosnál 11. Ábra: KSH adatok alapján jóval nagyobb a félelem a bűnözéstől és a szorongás az áldozattá válástól. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények elkövetőire és sértetteteire is az a jellemző, hogy a fiatal és a fiatal felnőtt népesség más korosztályoknál nagyságrendekkel gyakrabban követ el erőszakos bűncselekményeket. Az erőszakos bűnözésnek változatlanul az a sajátossága, hogy a sértettek jellemzően az elkövetőkkel azonos életkori csoportból származnak. Az erőszak akár konfliktuskereső, akár konfliktusfeloldó, akár támadó jellegű a fiatal korosztályokon belüli agresszió megnyilvánulása. Ez különösen a éves (fiatalkorú) 18

19 csoportban jellemző. A fiatalkori és a fiatal felnőtt kori erőszakos bűnözés sajátossága az elkövetői és áldozati szerepek átjárhatósága, felcserélhetősége: ugyanaz a fiatal egyszer erőszakos bűncselekmény áldozataként, más alkalommal elkövetőjeként jelenik meg (kortársagresszió). A saját felmérésünk eredmé- Esett Ön, vagy közeli ismerőse bűncselekmény áldozatául? Igen Esetek % 26,40 68,00 5, Táblázat nye szerint a válaszadók 26,4%-a esett már bűncselekmény áldozatául és 68,0%-a nem. Ez nagyjából megfelel az országos adatoknak is. Az áldozattá válás tekintetében igen magasnak ítéli a szakirodalom a látenciát, tehát azt, hogy az áldozatok nem fordulnak a rendőrséghezaz őket ért sérelem ellenére sem. A látencia nem egyformán jellemző a bűncselekmények összességére, hanem igen eltérő a különböző bűncselekményi kategóriákban. Így az olyan cselekmények körében, ahol a sérelem mértéke kisebb, mint amilyen eredményre a 12. Ábra rendőrségi eljárás vezethet, nyilván kisebb a feljelentési hajlandóság. A tett elszenvedését követően ugyanis, ha a sértett a feljelentés következményeit összeveti a nem jelentés következményeivel, és még mindig ez utóbbi látszik kevésbé hátrányosnak, inkább nem jelenti az ügyet. Például egy utcai lopás esetében, még ha nagyobb összegű készpénzről van is szó, vélhetően könnyebben hajlik a fel nem jelentés felé az áldozat, hiszen miközben pénze nagy valószínűséggel úgysem kerül elő, hosszú eljárási procedúrának nézhet elébe. Ezzel szemben a súlyosabb élet elleni bűncselekményekre, például az emberölésre vagy a súlyos testi sértésre korántsem az a jellemző, hogy homályban maradnak. 19

20 Miután a szakirodalom szerint különböző tényezők játszanak szerepet abban, hogy ki válik bűncselekmény áldozatává, megvizsgáltuk, hogy a kérdésre adott válaszok hogyan oszlanak meg a cluster-képző kérdések vonatkozásában. Először megnéztük a férfi válaszadók szerint: Esett Ön, vagy közeli ismerőse bűncselekmény áldozatául? Férfiak Esetek % Igen ,1 75,1 5, Táblázat Majd pedig a női válaszadók szerint: Esett Ön, vagy közeli ismerőse bűncselekmény áldozatául? Nők Esetek Igen % 36,5 58,3 5, Táblázat Amint látható, mintánkban a nők nagyobb arányban váltak áldozattá, mint a férfiak. (36,5% illetve 19,1%) ez alapvetően eltér az országos adatoktól, melyek szerint a férfiak válnak gyakrabban bűncselekmény áldozatául. Vizsgálatunkban a férfiak 19,1%-a, míg a nőknek 36,5%-a válaszolta azt, hogy ő, vagy közeli ismerőse bűncselekmény áldozatául esett. Az eltérés oka minden bizonnyal az, hogy a kérdés nem csak a megkérdezettre, hanem annak ismerősére is vonatkozott. 20

21 Megvizsgáltuk, hogy a lakóhely milyen hatással van az áldozattá válás valószínűségére. A tapasztaltak szerint jól felismerhető összefüggés látható a válaszadók lakóhelye és az áldozattá válás esélyei. A nagyobb te lepüléseken élők nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá, mint a kisebb települések lakói. Ez megegyezik az országosan tapasztalható adatokkal. 13. Ábra: Áldozattá válás lakóhely szerint 14. Ábra: Áldozattá válás lakóhely szerint 16. Ábra Amint látható, felmérésünk eredménye szerint az iskolai végzettség is összefügg az áldozattá válással. Az öszszefüggés pozitív, a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb eséllyel válnak áldozattá. Ez azzal függ össze, 15. Ábra hogy a bűncselekmények többsége vagyon elleni bűn- 21

22 cselekmény, tehát azok akik több, a elkövetők számára kívánatos dolgot birtokolnak hamarabb válnak az ilyesfajta bűncselekmény áldozatává. Nehéz lopni attól, akinek nincs semmije. A fenti a viktimizációs kockázat feltérképezéséhez tartozó vizsgálat részben az elsődleges, de hangsúlyosabban a másodlagos áldozat-orientált megelőzéshez tartozik. Azt jelenti, hogy ahol élnek az emberek és akikkel élnek, illetve ahogyan élnek, az áldozattá válás szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. A viktimológia fejlődése során már korábban megállapításra került, hogy egyes emberek, emberi csoportok esetében bizonyos környezeti tényezők (például lakóhely) vagy személyi jellemzők (például életstílus) miatt az áldozattá válás kockázata magasabb mint másoknál. Esetünkbe bizonyosnak tűnik, hogy az áldozattá válás kockázata na gyobb a nagy településeken. A kérdésre adott válaszok értékelésénél természetesen figyelembe kell venni a látenciát is, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy aki bár bűncselekménynek áldozatul esik az ezt bűncselekménynek tartja. Ilyenek például a családon belüli erőszakos cselekmények. A bűnfelderítési, igazságszolgáltatási és tudományos kutatási tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a bűncselekményi látenciának (a rejtve maradt bűncselekmények sokaságának) meghatározott okai vannak. Változásait több tényező együttes hatása idézi elő, melyek kiemelkedő szerepet tölt be az ismeretlen elkövetőjű bűncselekmények nyomozási hatékonyságának alakulása, a váderedményesség és a büntetőítélkezési gyakorlat minősége, amelyek erőteljesen visszahatnak a kapcsolódó összes többi tényezőre is.a bűncselekményi látencia létezésének okai, a változásait előidéző közvetlen és köz vetett hatótényezők szövevénye teljesen átfogja és áthatja az egész társadalmat, ezért érdemi csökkentése csak társadalmi méretű, tudatos, szervezett, kemény küzdelem eredményeként érhető el. 22

23 5 A lakosság tájékozottsági szintje 5.1. Az országos helyzet ismertetése 2003-ban az Országos Kriminológiai Intézet által lefolytatott országos nagy- mintás áldozati felmérés eredményei azt jelezték, hogy igen kevesen tudnak arról, hogy létezik áldozatsegítés Magyarországon (Irk 2004). A megkérdezett személy 32 százaléka hallott arról, hogy léteznek sértett-segítő szolgáltatások, és közülük is csupán 7 százalék tudott megnevezni legalább egy ilyen szervezetet. A megkérdezettek annak ellenére nem ismerték az áldozatok segítésével foglalkozó szervezeteket és lehetőségeket, hogy Magyarországon több ilyen civil szervezet is működik (8.3. fejezet); 1999-óta létezik állam általi kárenyhítés, és ettől az évtől a rendőrség áldozatvédelmi referensi hálózata is megkezdte működést. Az ERÜBS évi adatai alapján 2007-ben természetes személy vált bűncselekmény sértettjévé. Az Áldozatsegítő Szolgálat ugyanebben az idő- szakban működésének második évében ügyben járt el (tájékoztatás, áldozatsegítő szolgáltatások, állami kárenyhí tés). Ez országos átlagban a természetes személy sértettek 5 százaléka. Ez az arány a Szolgálat első évében 4 százalék volt. A növekedés egyrészről az új szolgáltatás és a Szolgálat elfogadottságát, más rész- ről azt is jelzi, hogy egyre ismertebb ez a típusú segítségnyújtási lehetőség. Ehhez a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III.13.) IRM rendelet hatálybalépése is hozzájárult, mert ezzel a rendőrség által nyújtott tájékoztatások szélesebb körűvé váltak. A tájékoztatá sokhoz szükséges szóróanyagot az Igazságügyi Hivatal készítette el, a tájékoztatók az Országos Rendőr-főkapitányságon keresztül jutottak el a megyei rendőr-főkapitányságokra, illetve a helyi rendőrkapitányságokra, rendőrőrsökre. Az áldozatsegítés jelenlegi gyakorlatában bizonyos tényezők megnehezítik azt, hogy a szolgáltatások minél több áldozathoz eljussanak. Noha az állami áldozatsegítés megjelenésével és a rendőrség áldozatsegítő feladatainak definiálásával elméletileg biztosított lett legalábbis az ismertté vált sértettek alapszintű informálása, a gyakorlat szerint nagyon fontos, hogy ez milyen körülmények, illet ve mikor történik meg. Az információ célba érését, hatékonyságát nagyban rontja, ha a súlyosabb bűncselekmények esetén a hatóság eljárása nem a traumás helyzethez igazodóan, a körülményekre figyelemmel emberséges módon, hanem automatikusan történik. Garanciális jelentőségű továbbá a tájékoztatás adásának az időpontja is: az áldozatsegítés eredményességét nagyban csökkenti, ha a tájékoztatás nem az első találkozás alkalmával, hanem később, például az első tanúkénti kihallgatás alkalmával történik meg. Ilyen esetekben az áldozat sokszor már későn értesül a segítségnyújtás lehetőségéről. A bűn- cselekmény következtében kialakult krízishelyzetet többnyire saját eszközeivel, il23

24 letve ismerősei közreműködésével már valamilyen módon kezelte, így a szakszerűbb segítséget már vagy nem tudja, vagy nem kívánja igénybe venni. Az áldozatsegítés lehetőségének ismertsége a sértettek körében egyre szélesebb, azonban a társadalom többsége, a veszélyeztetett, áldozattá válás közeli állapotban lévő csoportok megfelelő tájékoztatása esetszerű. Ennek a megváltoztatása a bűnmegelőzésben és az áldozatsegítésben dolgozó szakemberek közreműködését, összehangolt és kölcsönös információ-átadáson alapuló közös cselekvését feltételezi. A bűncselekmények felderítésének alacsony hatékonysága is sok esetben elzárja az áldozatokat a kártérítéshez vagy a mediáció keretében történő jóvátételhez való hozzájutástól. A büntető igazságszolgáltatás időszerűsége több esetben elmarad a kívánatostól. Ez szintén ütközik az áldozatoknak a bűnelkövetők gyors és hatékony felelősségre vonását célzó jogos igényével. Ezek a kérdések azért is fontosak, mert sok esetben éppen a büntetőeljárás teremti meg a lehetőségét annak, hogy a sértett a számára biztosított jogokkal élhessen. Az áldozatsegítés szélesebb körű elfogadásához szemléletbeli változásra van szükség. Enélkül a gyakorlati megvalósítás a jogpolitikai szándékoktól és elvárásoktól eltérő lesz. Annak megértése és elfogadása, hogy a bűnözés kezelése nem merülhet ki az elkövető felelősségre vonásában, még a jövő feladatai közé tartozik. A 21. század igazságszolgáltatása akkor lesz megfelelő, ha a megsértett személy vagy közösség is kellő figyelmet, megfelelő törődést és bánásmódot kap. Ugyanakkor a jogalkalmazóknak fel kell ismerniük, hogy a bűnüldözés sikeres teljesítéséhez a sértettek közreműködésére is szükség van, hiszen a sértett nélkül a bizonyítás, az események alapos megismerése sokszor lehetetlen. A szemléletváltás egyik alapja ennek a kölcsönösségnek a megértése. A sértetteknek biztosított jogok érvényesítése a következetes jogalkalmazás feladata. Ennek hiányában a törvényi szabályok puszta lehetőségek maradnak, gyakorlati érvényesülésük pedig elmarad. 24

25 5.2. Tud arról, hogy létezik szervezett áldozatvédelem? Esetek A szervezett áldozatvédelem ismertsége a tel- % Igen 21,4 71,9 6, Táblázat jes minta tekintetében viszonylag alacsonynak nevezhető. Ez megegyezik más, hasonló felmérések adataival. A szervezett áldozatvádelem létét az összes válaszadó 21,4%-a ismeri, ami azt is jelenti, hogy közel 80% nem tud erről. Túl ezen, a kérdés pusztán általános tudok róla jellegű információra kérdez rá és az igen válasz egyáltalán nem jelenti azt, hogy illető azt is tudja: hogyan férhet hozzá az áldozatvédelem szolgáltatásaihoz. Szükségesnek láttuk megvizsgálni, hogy milyen összefüggések fedezhetőek fel a megkérdezettek egyéb viszonyai (kor, nem, iskolai végzettség, la- 17. Ábra 2000 lakos alatt lakos lakos felett kóhely) és az áldozatvédelem ismertsége. Igen 24,80% 24,30% 18,90% 53,60% 1,40% 54,10% 40,60% 2,70% 2,90% 20,30% válaszolt 30,40% 26,10% 8. Táblázat: Az áldozatvédelem ismertsége - lakóhely szerint 9. Táblázat Látható, hogy az áldozatvédelem ismertsége nem meglepő módon a nagyobb településeken magasabb mint a kisebbeken. Ez, azért nem meglepő, 18. Ábra mert a nagyobb települések lakói a magasabb média penetráció és az élénkebb információáramlás miatt egyébként is, más témákban is általában tájékozottabbak. 25

26 Igen válaszolt Férfi 22,30% 71,10% 6,60% Nő 20,60% 73,10% 6,30% 71,40% 28,60% 71,90% 6,70% 21,40% 10. Táblázat Amint látható, a válaszadók neme nem gyakorol befolyást az áldozatvédelmi szervek ismertségére, a 19. Ábra férfi válaszadók 22,3%-a, a nők 20,60%-a tudja, hogy létezik szervezett áldozatvédelem. Ez gyakorlatilag egyformának tekinthető. A következőekben a kor és az informáltság összefüggését vizsgáltuk. Igen válaszolt 6-14 év 8,60% 14,10% 8,70% év 29,30% 25,60% 33,30% év 5,90% 7,80% 5,80% év 39,20% 30,60% 34,80% év 14,90% 19,10% 15,90% 2,30% 2,80% 1,40% 0% 0% 0% 11. Táblázat 20. Ábra Az ábrán látható, hogy a vizsgált mintában a év i korosztály bizonyulta a legtájékozottabbnak. Közülük 39,2% mondta azt, hogy tud a szervezett áldozatvédelem tevékenységéről. A következő a év iek, közülük 29,3% tudott az áldozatvédelem tevékenységéről. A többi kor osztályban az ismertség alacsony, nagyjából egyforma. Ezt az eloszlást védhető hipotézis hiányában véletlenszerűnek tekinthetjük. Összességében elmondhatjuk, hogy az áldozatvédelem ismertsége meglehetősen alacsony és első sorban a kisebb települések lakói, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, tehát a projekt 26

27 során az ő ismereteik bővítésére kell a legnagyobb energiát fordítani Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Esetek % Amint látható, a kérdés Valid % összefügg az előző kérdés- Igen 100 9,7 9, ,2 48,2 sel, amennyiben csak azok ,2 42,2 tól vártunk választ, akik az előző kérdésre igennel vá- 12. Táblázat laszoltak. A fenti kérdésre 745-en válaszolták azt, hogy nem tudnak a szervezett áldozatvédelemről. Ebből az következik a kérdőív logikája szerint, hogy ugyanennyien nem válaszolnak a második kérdésre; hiszen aki nem tud az áldozatvédelemről magáról, nyilván nem tud a kapcsolatfelvétel mikéntjéről sem. Ezzel szemben itt csak 437-en nem válaszoltak, 21. Ábra Esetek % Igen , , , Táblázat Ábra

28 tehát mintegy 350 olyan válaszadó volt, aki bár az első kérdésre nem -el válaszolt, a másodiknál is a nem -el válaszolt. Ez a jelenség az amúgy ismert figyelmetlen kitöltéssel magyarázható, az egyes kérdések kitöltésekor a válaszolók nem emlékeznek az előző kérdésekre adott válaszaikra, nem tekintik logikai egységnek a kérdőívet. Ezt a tényt figyelembe kell venni mikor a kérdőívet értékeljük. A 13. Táblázat azoknak a válaszait tartalmazza, akik az első kérdésre igennel válaszoltak, tehát megtisztítottuk az adatbázist a téves válaszadóktól. Látható, hogy azoknak, akik tudtak az áldozatvédelem létéről, csak kevesebb mint a fele tudta, hogy hogyan érheti el az áldozatvédelemmel foglalko zó szervezeteket. Ez a momentum is a megfelelő felvilágosító munka fontosságára utal. A későbbi cluster-képzőkkel végzett vizsgálatok, ebben a kérdésben erre, a megtisztított adatbázisra vonat- koznak. Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Igen Férfi 35,6% 42,0% 22,4% Nő 33,0% 43,5% 23,5% % 14. Táblázat Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Igen 23. Ábra Amint látható, a férfiak és a nők ismeretei, válaszolt 6-14 év 28,0% 48,0% 24,0% év 34,1% 39,8% 26,1% év 52,9% 29,4% 17,6% év 33,3% 45,0% 21,6% év 36,4% 38,6% 25,0% 16,7% 66,7% 16,7% 15. Táblázat ebben a kérdésben nincs érdemi eltérés. A nők 33%-a, míg a férfiak 35,6%-a vélte úgy, hogy tudja, 24. Ábra hogyan lehet elérni az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezeteket. 28

29 A kérdés vizsgálata kor szerint: A kor szerint csoportosított válaszok nem mutatnak szignifikáns összefüggést. Az igen válaszok kiugró aránya a évesek nem magyarázható valamiféle ésszerű hipotézissel, így véletlennek tekintjük s azt mondhatjuk, hogy a tapasztaltak szerint az életkor nem befolyásolja a kérdésre adott válaszokat. A kérdésre adott válaszokat lakhely szerint is vizsgáltuk: Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Igen 2000 lakos alatt 50,9% 49,1% lakos 40,0% 60,0% lakos felett 44,5% 55,5% 33,3% 66,7% 45,0% 55,0% 16. Táblázat Mint az ábrán illetve a táblázatban is látszik, a lakó-25. Ábra hely szerint nem mérhető szignifikáns összefüggés a lakóhely szerint. Végül pedig ugyanezek az adatok, a válaszadó iskolai végzettsége szerint: Ha igen, tud arról, hogy szükség esetén hogyan veheti fel az áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot? Igen Alapfokú 40,4% 59,6% Középfokú 49,3% 50,7% Felsőfokú 44,8% 55,2% 25,0% 75,0% 45,0% 55,0% 17. Táblázat amint látható, az iskolai végzettség sem okoz észlel29

30 hető változást az adatok eloszlásában. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az általunk választott cluster-képzők szerint nem találtunk megfelelő erősségű összefüggést, így azt mondhatjuk e kérdés tekintetében mintánk homogén. 30

31 5.4. Honnan tud az áldozatvédelmi szervezetek tevékenységéről? Az országos helyzet ismertetése 2 Az ábra szerint az országos vizsgálatokban az áldo- Honnan értesült az áldozatvédelemtevékenységéről? 4% 2% 7% zatvédelem munkájának megismerésében kulcssze- 16% Média Szórólapok Családtagok Ismerősök Rendőrség Egyéb 16% 55% 26. Ábra repe van a rendőrségnek, a megkérdezettek 55%-a tőlük tud a munkájukról, a második legfontosabb információforrásként pedig magyar szokás szerint az ismerősöket nevezték meg. A leghatékonyabb és legtöbbek által használt infor- mációforrás a tehát rendőrség volt. Az ügyfelek kicsit több mint a fele a rendőrségen tudta meg, hogy van lehetősége az áldozatsegítő szolgálathoz fordulni. A többiek már korábban is tudták, tehát a számukra a rendőrségen kötelezően kapott tájékoztatás nem volt újdonság. Az egyéb választ adók jellemzően hallottak valahol a lehetőségről, de nem tudtak pontosan visszaemlékezni kitől, honnan származott az információ. Ez lehet nem tudatosult médiahatás következménye is. Az ismeretségi kör is jelentős szerepet játszik a szolgálathoz fordulás elősegítésében, tőlük és a családtagoktól nem csak információt, de biztatást is kaptak a sértettek. A szórólapok jelentősége az országos felmérés szerint elhanyagolható, ez az út nem sok eredményt hozott. Érdekes további információ lehet, hogy a vizsgálat eredményei szerint nagy jelentősége van annak, hogy a szolgálat mennyire elérhető a leendő ügyfelek számára. Szeretjük személyesen intézni az ügyeinket. A szolgálat éves jelentése szerint 2007-ben az áldozatok 83%-a személyesen kereste fel a szolgálatot, és személyesen nyújtotta be a kérelmét. A személyes megkeresést, pedig alapvetően befolyásolja, hogy mennyire jól megközelíthető elérhető a szolgálat. A fentiek miatt célszerű volna, ha a rendőrségi tájékoztatás kiterjedne arra is, hogy levélben is be le het nyújtani a kérelmeket, ez javíthatná a kisebb településen élők hozzájutási esélyeit, amennyiben helyben hozzájuthatnak a szükséges nyomtatványokhoz. Hiszen, ha egy óránál is tovább tart az odautazás, akkor a visszaúttal, ügyintézéssel együtt legalább félnapos, de inkább egész napos elfoglaltsá got jelenthet az iroda felkeresése. Ilyen hosszú távollétet sokszor nem könnyű biztosítani. 2 Forrás: Az Áldozatsegítő Szolgálat hatékonyság-vizsgálata Második szakasz Összefoglaló jelentés Budapest

32 5.4.2 A saját felmérés eredményei Az eredmények értékeléséesetek Saját tapasztalatból % nél itt is egy tisztított adat- 8 3, ,0 bázist vettünk figyelembe, Ismerősöktől 49 22,1 azokat, akik a Tud arról, 3 1,4 222 hogy létezik szervezett ál- Médiából 18. Táblázat dozatvédelem? kérdésre igenlő választ adtak. Adataink itt jelentősen más képet mutatnak, mint az idézett országos felmérés, ennek oka az, hogy mi nem azokat kérdeztük meg, akik már így, vagy úgy áldozattá váltak és találkoztak mindazzal, ami ezzel jár. A mi válaszadóink véletlenszerűen lettek kiválogatva, így a válaszaik nem is volt megjelölhető például a rendőrség, mint információ-forrás. 27. Ábra Alapvetően a megtisztított adatbázison végzett vizsgálat szerint, az emberek nagy többsége (73%-a) a médiából értesült az szervezett áldozatvédelem munkájáról. Ezen kívül az információszerzésben szerepet játszottak még az ismerősök (22,1%); a többi opció csak elhanyagolható mértékben játszott szerepet. Megvizsgáltuk, hogy a kérdésre adott válaszok mennyiben függenek a kortól, a nemtől, az iskolai végzettségtől és a lakóhelytől. Az értékek vizsgálatának kezdetén nem volt kiinduló hipotézisünk, nem vártuk, hogy az adatok a vizsgált cluster-képzők mentén szignifikáns eltérést mutassanak. 32

33 Az adatok vizsgálata nemek szerint: Honnan tud az áldozatvédelmi szervezetek tevékenységéről Saját ta- Médiából Ismerősök- vála- pasztalat- től szolt ból Férfi 4,9% 79,0% 15,9% Nő 5,4% 73,7% 20,8%,2% % 5,1% 76,9% 17,9%,1% 19. Táblázat 28. Ábra bát az adatok alapján a nők mintegy 5%-al nagyobb arányban tudnak az áldozatvédelem munkájáról mint a férfiak ez az eltérés azonban túlságosan alacsony ahhoz, hogy szignifikáns összefüggést igazoljon az adatok. Kor szerint: Honnan tud az áldozatvédelmi szervezetek tevékenységéről Saját ta- Médiából Ismerősöktől pasztalatból 6-14 év 7,6% 72,4% 19,0% év 5,8% 79,1% 15,2% év 1,7% 87,9% 10,3% év 5,3% 72,4% 22,4% év 2,8% 78,9% 18,3% 9,5% 85,7% 4,8% 29. Ábra 20. Táblázat Amint az ábrából és a táblázatból is kitűnik, az életkor tekintetében a mintánk homogén, nincs sta tisztikailag igazolható összefüggés az életkor és a az áldozatvédelem munkájáról szóló információk forrása. Hasonló eredményt hozott a lakhely és az iskolai végzettség szerinti vizsgálat is. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a válaszadói minta e kérdés tekintetében, homogénnek tekinthető. 33

34 6 A lakosság elégedettsége Mennyire elégedett az áldozatvédelem elérhetőségével? Osztályozza 1 és 5! Esetek Az értékelést ez esetben % Elégtelen 64 28,8 is a megtisztított adatbá- Éppen elégséges 45 20,3 zison végeztük el, csak azo- Közepes 53 23,9 Jó 37 16,7 kat a kérdőíveket értékel- Kitűnő 23 10,4 222 tük, ahol a kérdező azt állította, hogy tudomása van a szervezett 30. Ábra áldozatvédelem munkájáról. Mint látható, a válaszok inkább a negatív irányba tartanak, jónak és kitűnőnek 20% alatt jelölték az áldozatvédelem míg elérhetőségét, elégtelennek közel 30%. ennek oka alapvetően feltételezés szerint az áldozatvédelmi munka nem ismertsége. Miután a megkérdezettek többsége nem találkozott személyesen az áldozatvédelem munkájával 31. Ábra nincsenek személyes ta- pasztalatai erről, ezért az áldozatvédelem tevékenységéről, elérhetőségéről vallott nézetei találgatáson alapulnak. Ez is kiemeli, egyébként, a kitöltés nagyobb gondosságának fontosságát. Ezért megvizsgáltuk, hogy milyen véleményt alakítottak ki azok, akik maguk, vagy közvetlen hozzátartozóik révén rendelkeznek közvetlen információkkal. A mintában szereplők közül 274 személy volt érintett, olyan személy pedig, aki mind az Esett Ön, vagy közeli ismerőse, hozzátartozója bűn 3 Csak azoknak kell kitölteni, akik 6-os és 7-es kérdésre igennel válaszoltak. 34

35 cselekmény áldozatául? illetve a Tud arról, hogy létezik szervezett áldozatvédelem? kérdésre igennel válaszoltak 60 volt a mintánkban. Az ő véleményük láthatóan alább. Amint itt látható, azok véesetek % leménye, akik első kézből Éppen elégséges 19 31,7 Közepes 11 18,3 rendelkeznek az áldozatvé- Jó 15 25,0 delem munkájával kapcso- Kitűnő 15 25,0 60 latban információkkal, jó- 21. Táblázat val kedvezőbb az elérhetőségről. A válaszadóknak itt 25%-a nevezte kitűnőnek az áldozatvédelem elérhetőségét és elégtelennek egyikük sem. Az értékek inkább a jó minősítés körül szóródnak. Megítélésünk szerint ezt az értéket fogadhatjuk el, mértékadónak, ezért a későbbiekben is e kérdés vizsgálatánál e 60 válaszadó véleményét tekintjük 32. Ábra Mennyire elégedett az áldozatvédelem elérhetőségével? Osztályozza 1 és 5! Éppen Közepes Jó Kitűnő elégséges Férfi 20,0% 28,0% 20,0% 32,0% Nő 40,0% 11,4% 28,6% 20,0% 31,7% 18,3% 25,0% 25,0% 22. Táblázat mértékadónak. 33. Ábra 35

36 Megvizsgáltuk, hogy megfigyelhető-e összefüggés a válaszadók neme és az adott válaszok. Ennek eredménye látható a fenti táblázatban. Azt találtuk, hogy a nők elégedetlenebbek az áldozatvédelem elérhetőségével, alacsonyabb osztályzatokat adtak, mint a férfiak és 40% éppen elégséges -nek találta az áldozatvédelem elérhetőségét. Az áldozatvédelem munkájának megismertetésénél tehát különös figyelemmel kell lennünk a nőknek szóló ismeretterjesztés tekintetében. Megvizsgáltuk a kérdésre adott válaszokat a többi cluster-képző kérdés tekintetében is. Mennyire elégedett az áldozatvédelem 6-14 év év év év év elérhetőségével? Osztályozza 1 és 5! Éppen Közepes Jó Kitűnő elégséges 60,0% 40,0% 28,0% 24,0% 32,0% 16,0% % 42,9% 19,0% 60,0% 20,0% 14,3% 23,8% 20,0% 23. Táblázat 34. Ábra Mennyire elégedett az áldozatvédelem elérhetőségével? Osztályozza 1 és 5 Éppen elégséges 2000 lakos alatt 40,0% ,0%! Közepes 20,0% Jó 20,0% 40,0% lakos lakos felett 26,7% 20,0% 24,4% 31,7% 18,3% 25,0% 35. Ábra 24. Táblázat Az ábrák és a táblázatok bizonyítják, hogy a többi cluster-képző szerinti adatcsoportosítás nem mutat szignifikáns eltérést, tehát nem mutatható ki összefüggés. 36

37 6.2. Mennyire elégedett az áldozatvédelem munkájával? Osztályozza 1 és 5! Amikor az áldozatvédelem lehetőségéről és munkájáról beszélünk akkor a következő szolgáltatásokat vehetjük figyelembe: Az áldozatsegítés keretében nyújtandó szolgáltatások alapvetően 5 fő csoportba sorolhatók: 1. Koordináció és szolgáltatásszervezés: Az áldozatok szükségleteihez igazodás érdekében a más szolgálatok által nyújtott szolgáltatások koordinálása, és a felelősségvállalás azért, hogy a szükséges szolgáltatást meg is kapja a kliens. 2. Monitorozás és kapcsolattartás: A sértetteknek nyújtott szolgáltatások figyelemmel kísérése, és a szolgáltatókkal a kapcsolattartás annak biztosítására, hogy a szükséges szolgáltatásokat valóban megkapja a sértett 3. Szolgáltatásnyújtás: Különösen a komplex ügyekben a szükséglet felbecslés, vagy az ügyhöz igazodó speciális szolgáltatás, illetve a jogi segítségnyújtás felajánlása, amely jellemzően az alábbi tevékenységi formákat jelenti: információ (pl. a rendőrségi eljárásról, a bírósági tárgyalásról, az ügy befejezéséről) tanácsadás személyes segítség a tanúvallomás megtételéhez segítség a sértetti tanúság megtételéhez (victim impact statement) orvosi segítség kríziskezelés közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után anyagi segítségnyújtás átirányítás szállásnyújtás érzelmi támogatás kompenzáció az eljárás befejezése utáni segítség Az áldozatoknak nyújtott szolgáltatások formái természetesen attól is függhetnek, hogy milyen egyéb sértett segítő szolgáltatások állnak helyben rendelkezésre. Van-e rendőrségi sértett-segítő szolgáltatás, esetleg bírósági sértett segítő szolgáltatás, vagy szerveztek-e speciális szolgáltatást a családon belüli erőszak áldozatainak, vagy a szexuális támadás áldozatainak. Fontos szempont lehet a kliensek átirányításában vagy a szervezetek i együttműködésben az a speciális igény, amely a gyermekáldozatok támogatása esetén merül fel. 25. Táblázat Tehát, mikor az áldozatvédelem munkájának minőségét firtattuk a válaszadóknak e segítő formákra kellett gondolnia. 37

38 A vizsgálatot ismét csak a Esetek % megtisztított adatbázison értelmeztük, tekintettel Elégtelen 5 8,3 Éppen elégséges 9 15, ,7 arra, hogy aki személyesen 9 15,0 Kitűnő 27 45,0 nem találkozott az áldozat- 60 Közepes Jó védelem munkájával, az nem is alkothat magának valós képet annak működé- 26. Táblázat séről. Az adatokból kitűnik, hogy a válaszadók többsége elégedett az áldozatvédelem munkájával. Ez nagyon jó eredmény különös tekintettel arra, hogy olyanok válaszait vizsgáltuk, akik estek már bűncselekmény áldozatául és személyes tapasztalatokkal rendelkeznek. A megkérdezettek határozott többsége (60%-a ) az ál36. Ábra dozatvédelem munkáját Jó -nak, vagy Kitűnő -nek tartja. Kisebb részük, (23%) Elégtelennek, vagy Éppen elégséges -nek. Közepesnek 16,7%. Az alábbi ábra talán még jobban illusztrálja az elmondottakat, miszerint a megkérdezettek inkább jónak ítélik az áldozatvádelem munkáját. Megvizsgáltuk a kérdésre adott válaszokat a cluster-képző kérdések függvényében is. 37. Ábra 38

39 Mennyire elégedett az áldozatvédelem munkájával? Osztályozza 1 és 5! Elégte- Éppen KözeJó Kitűnő len elégsépes ges Férfi 20,0% 24,0% 20,0% 20,0% 16,0% 8,6% 14,3% 11,4% 65,7% 15,0% 16,7% 15,0% 45,0% Nő 8,3% 27. Táblázat Kiemelkedő, hogy a Kitűnő osztályzatok elsősor- 38. Ábra ban a nők adták az áldozatvádelem munkájára. Míg a férfiak gyakorlatilag egyforma osztályzatokat adtak (rendre: 20%, 24%, 20%, 20% és 16%) addig a nők 65,7%-ban Kitűnő -nek találták. Ezért a nem és a vélemény 0,524 Pearson-féle és 0,530 Spearman-féle korreláció mutatható ki. 0,98 illetve 0,1 hiba mellet, ami szoros korrelációs összefüggést jelent. Miután mintánkban az országos adatoktól eltérő módon a nők váltak többségben áldozattá, ezért lehetséges ez az eltérés. Mennyire elégedett az áldozatvédelem 6-14 év év év év év munkájával? Osztályozza 1 és 5! Elégte- Éppen KözeJó len elégsépes ges 40,0% 8,0% 20,0% 40,0% 4,0% 33,3% 9,5% 4,8% 20,0% 8,3% 28. Táblázat 15,0% 12,0% 33,3% 33,3% 9,5% 40,0% 20,0% 16,7% 15,0% 39. Ábra Amint látható kor szerint nem fedezhető fel értékel- hető összefüggés az adatok. Ugyan a éves korosztálynál található egy kiugrónak tűnő adat, azonban nincs megfelelő magyarázó erejű hipotézis ennek kezelésére. A következőben a lakhellyel való összefüggést vizsgáltuk. 39

40 Mennyire elégedett az áldozatvédelem munkájával? Osztályozza 1 és 5! Elégtelen 2000 lakos alatt lakos lakos felett Éppen elégséges Közepes Jó Kitűnő 10,0% 10,0% 80,0% 20,0% 80,0% 11,1% 20,0% 20,0% 15,6% 33,3% 8,3% 15,0% 16,7% 15,0% 45,0% 29. Táblázat Mint látható, a lakóhely szerinti eloszlás nem mutat 40. Ábra szignifikáns különbségeket. A két kiemelkedő, 80%-os adat megtévesztő és valószínűleg az alacsony elemszámból fakad. Mennyire elégedett az áldozatvédelem munkájával? Osztályozza 1 és 5! Elégtelen Alapfokú Középfokú Felsőfokú 20,0% 20,0% 60,0% % Éppen elégséges 44,4% 22,2% 33,3% % Közepes Jó Kitűnő 20,0% 40,0% 40,0% % 11,1% 44,4% 44,4% % 22,2% 37,0% 40,7% % 30. Táblázat Az iskolai végzettség szerinti vizsgálat sem hozott értékelhető, szignifikáns eltérést. 41. Ábra Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a válaszadók közül azok, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek az áldozatvédelem munkájáról azok inkább elégedettek ezzel a tevékenységgel. 40

41 6.3. Ön szerint hogyan, milyen módszerekkel lehetne ismertebbé tenni az áldozatvédelem munkáját? Média nyilvánossággal Előadásokkal Helyszíni felvilágosítással a rendőrök részéről Civil önkéntesek felvilágosító munkája által Az önkormányzatok felvilágosító munkája által % 40,5 20,3 33,4 1,4 1,2 Esetszám Amint látható a válaszadók a média nyilvánosságot (40,5%) és a rendőri felvilágosítást (33,4%) tartják a leghatékonyabbnak az ismertség fokozására. 42. Ábra Ön szerint hogyan, milyen módszerekkel lehetne ismertebbé tenni az áldozatvédelem munkáját? Kevéssé bíznak a civil önkéntesek felvilágosító munkájában, illetve az ön1,2 1,4 33,4 40,5 20,3 Média nyilvánossággal Előadásokkal Helyszíni felvilágosítással a rendőrök részéről Civil önkéntesek felvilágosító munkája által Az önkormányzatok felvilágosító munkája által kormányzatok tevékenységében. Feltételezhetően az önkormányzatok és a civil önkéntesek ilyen irányú tevékenységét nem ismerik annyira, mint a média és a közvetlen rendőri munkát. 43. Ábra Az országos adatok is hasonlóak annyiban, hogy mindenütt a rendőrség munkáját tekintik a leghasznosabbnak. A válaszokat természetesen figyelembe vesszük a projekt kommunikációjának tervezésénél. 41

42 7 A lakosság biztonságérzete 7.1. Hogyan értékeli közvetlen környezete közbiztonságát? Osztályozza 1 és 5! Az országos helyzet 2012-ben bűncselekményt regisztráltak hazánkban, 4,6%-kal többet az egy évvel korábbinál. Területileg azonban jelentős különbség adódott. Tíz megyében kevesebb bűneset vált ismertté, különösen Hajdú-Bihar emelendő ki 37%-os csökkenésével. Ezzel szemben a legnagyobb, közel kétharmados növekedést Békés megyében tapasztalták. Győr-Moson-Sopronban is kedvezően alakult a bűnügyi statisztika, hiszen a 2012-ben történt bűncselekmény 7,7%-kal kevesebb az előző évinél. A százezer lakosra jutó bűnesetek számát tekintve (3 610) a megye a területi rangsor utolsó negyedében foglalt helyet, ellentétben az előző évvel, amikor az ország közepesen fertőzött térségei közé tar tozott.4 A bűnügyi helyzet kedvező alakulása ellenére néhány bűncselekménycsoportban a közlekedési, a személy, valamint az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni növekedést regisztráltak. A bűnesetek többsége továbbra is a vagyon ellen irányult, melynek az előző évhez viszonyított 13%-os csökkenése mögött a csalások és a lopások jóval kisebb gyakorisága áll. Hasonló irányú változás következett be a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni, gazdasági bűneseteknél is. Azonban több mint ötödével gyarapodott az államigazgatás és közélet tisztaság elleniek száma. A bűncselekmények mintegy harmadát kitevő közrend elleniek előfordulása is 3,0%-kal mérséklődött, mely mögött a közbizalom elleniek visszaesése áll. A személy elleniek 6,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, s e főcsoporton belül lényegesen több emberölés és testi sértés fordult elő, mint ben. Természetesen a bűnügyi statisztikák nem azonosak az emberek biztonságérzetével. A biztonságérzet szubjektív dolog és erősségében komoly szerepe van olyan dolgoknak mint például a média által sugallt kép, mendemondák stb. Lényeges, hogy milyen egy település korstruktúrája (mennyi az idős ember), milyen a szociális struktúrája (mennyi a munkanélküli és a hátrányos helyzetű ember, mekkora létszámban vannak jelen a koldusok és a prostituáltak, stb.), milyen ipari és gazdasági környezet épült ki. 4 Az adatok a: Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/4 alapján 42

43 Esetek A válaszadók túlnyomóan % közepesnek (38,8%) illetve Elégtelen 31 3,0 Éppen elégséges 80 7,7 jónak (28,2%) ítéli környe- Közepes ,8 zete közbiztonságát. Elégte- Jó ,2 29 2,8 lennek 3% és éppen elégsé , Kitűnő gesnek 7.7% gondolták. Ezzel szemben 2,8% kitűnőnek véli. 31. Táblázat A biztonságérzet ami közvetlenül befolyásolja a közbiztonságról alkotott képet erősen különböző lehet az általunk felvett cluster-képző tulajdonságok szerint, ezért megvizsgáltuk, hogy a válaszadók véleménye hogyan oszlik meg a kor, a nem, a lakóhely, az iskolai végzettség szerint. Ennek a vizsgálatnak az eredményei láthatóak lentebb. 44. Ábra Hogyan értékeli közvetlen környezete közbiztonságát? Osztályozza 1 és 5 Elégtelen Férfi Nő 3,2% 2,8% Éppen elégséges! Kitűnő válaszolt 8,0% 37,2% 27,6% 3,2% 20,9% 7,5% 41,5% 28,3% 2,3% 17,6% Közepes Jó 14,3% 71,4% 14,3% válaszolt 45. Ábra 32. Táblázat 43

44 Az ábra illetve a táblázat tanúsága szerint a nemek szerinti megoszlás nem változtat a válaszadók véleményén a mintában. A férfiak és a nők hasonlóan ítélik meg a környezetük közbiztonsági helyzetét. Hogyan értékeli közvetlen környezete közbiztonságát? Osztályozza 1 és 5! Elégtel Éppen Közep Jó Kitűnő en elégsé es válasz ges olt 6-14 év 3,1% 6,9% 40,8% 26,2% 1,5% 21,5% év 3,2% 7,5% 36,2% 29,4% 4,7% 19,0% év 2,7% 13,3% 45,3% 20,0% 1,3% 17,3% év 1,5% 6,5% 40,7% 29,8% 3,8% 17,7% év 5,4% 9,7% 36,0% 25,8% 23,1% 3,7% 33,3% 44,4% 18,5% válaszolt 46. Ábra Az életkor szerinti vizsgálat sem hozott ér- 33. Táblázat demi eredményt, a minta homogénnek bizo- nyult eszerint a cluster-képző szerint is. Hogyan értékeli közvetlen környezete közbiztonságát? Osztályozza 1 és 5! Elég- Éppen KözeJó Kitű telen elégpes nő válaséges szolt 2000 lakos 3,1% 7,4% 42,0% 31,5% 1,6% 14,4% alatt ,4% 4,4% 34,8% 32,4% 3,9% 20,1% lakos ,4% 9,3% 38,4% 24,9% 3,1% 22,0% lakos felett 4,0% 4,0% 48,0% 32,0% 12,0% válaszolt 47. Ábra 34. Táblázat A lakosságszám szerint sem lehet kimutatni összefüggéseket a mintán belül. Az adatok ilyen homogén alakulása is arra utal, hogy milyen jelentős szerepe van a média által generált közmegegyezésnek abban, hogy az emberek milyen véleményt alakítanak ki. Mert nyilván az, hogy a kor, a nem, a lakhely stb. nem változtat a véleményeken valamilyen közös hatásnak tulajdonítható. 44

45 7.2. Ön szerint követlen környezetében a közbiztonság javult vagy sem? A mellékelt ábra szerint a Esetek Javult Változatlan Romlott % válaszadók nagy többsége 3,70% 61,70% 26,20% 8,50% (61,7%) szerint a környezetében a közbiztonság változatlan volt, illetve romlott. (26,2%). Összesen tehát a 35. Táblázat megkérdezettek mintegy 88%- a szerint a közbiztonság nem javult, hanem inkább romlott. Ami romlott, az azonban fenntartjuk nem a közbiztonság, hanem a szubjektív közbiztonságérzet, amely nem annyira a mérhető bűnözési rátával áll egyenes arányosságban, hanem az általános biztonságérzettel, amely viszont az életminőség, a jövőkép, az államba 48. Ábra és annak rendőrségébe ve- tett bizalom függvénye. Ha ezek romlanak, romlik a biztonságérzet is. A bűnügyi statisztikák mód szertana ugyan kritizálható, hatással van azokra a változó jogi környezet, mondjuk a lopások értékhatárának módosítása a könnyítések a statisztikákban látszólagos javulásként, a szigorítások látszólagos romlásként érhetők tetten, az egymást követő évek i kilengések pedig egyenesen alkalmatlanok arra, hogy az alapján tartós tendenciára vonhassunk le következtetést, azonban mindezeket figyelembe véve sem tapasztalható az elmúlt évtizedben olyan mértékű romlás, amelyet a közbeszéd feltételez. Megvizsgáltuk a kérdésre adott válaszokat a cluster-képző kérdések szerint is. 45

46 Az Ön közvetlen környezetében a közbiztonság javult, vagy sem? Javult Férfi Nő válaszolt 4,8% 2,1% Változatlan 79,9% 35,4% % Romlott 6,5% 54,3% 8,8% 8,2% 36. Táblázat A kérdésre adott válaszok nemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a közbiztonság romlását a nők erősebb- 49. Ábra nek érzik, mint a férfiak. Látható, hogy a férfiak szerint a közbiztonság inkább változatlan (79,9%) és csak kevesen állítják, hogy romlott. (6,5%) Ezzel szemben a nők 54,3%-a szerint romlott a közbizton ság, 35,4% szerint pedig változatlan. A különbség Az Ön közvetlen környezetében a közbiztonság javult, vagy sem? Javult Változat- Romlott lan 6-14 év 4,6% 63,1% 28,5% év 2,9% 62,7% 25,4% év 2,7% 53,3% 33,3% év 4,1% 59,6% 26,8% év 3,2% 66,7% 22,6% 37. Táblázat 50. Ábra nyilván a nők kiszolgáltatottabb helyzetéből fakad. Emiatt általában érzékenyebbek a közbiztonság kérdésre és hajlamosabbak azt pesszimistán értékelni. találtunk kimutatható összefüggést a kor és a szubjektív biztonságérzet, annak ellenére, hogy az országos vizsgálatok ki szoktak ilyent mutatni, különösen az idősek és a gyermekkorúak kö rében. A bűnügyi statisztikai adatok alapján évről évre emelkedő tendenciát mutat az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Évente országosan a sértettek 1/5-e, körülbelül ezer időskorú válik bűncselekmény áldozatává. Ennek vizsgálatunkban nem találtuk nyomát. 46

47 Az Ön közvetlen környezetében a közbiztonság javult, vagy sem? Javult 2000 lakos alatt lakos lakos felett válaszolt Változatlan Romlott 5,4% 61,1% 24,9% 8,6% 3,9% 60,3% 25,0% 10,8% 2,9% 62,4% 26,9% 7,8% 64,0% 32,0% 4,0% 51. Ábra 38. Táblázat A lakosságszám alapján csoportosított adatok is homogénnek bizonyultak a vizsgálatban. Az Ön közvetlen környezetében a közbiztonság javult, vagy sem? Alapfokú Középfokú Felsőfokú Javult Változatlan 4,2% 3,5% 3,3% 60,2% 64,8% 59,8% Romlott 28,8% 25,2% 26,2% válaszolt 6,8% 6,5% 10,7% 39. Táblázat Az iskolai végzettség szerinti vizsgálat hasonló módon homogén eredményt hozott. 52. Ábra Összefoglalóan megállapítható, hogy a válaszadók közbiztonsággal kapcsolatos vélekedése inkább negatív irányba mutat. Ennek okai kiemelkedően fontos szerepet játszik a média és a bizalmatlanság a statisztikai adatok iránt. A cluster-képző adatok szerinti vizsgálatok csak a nők és a férfiak mutattak ki szignifikáns eltérést. 47

48 8 A projekt ismertsége 8.1. Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? Látható, hogy a megkérdeesetek Igen zettek jelentős többsége % ,40% 72,30% 20,30% 0% (72,3%) nem tud a projektről. A projekt indulása és a kérdőívek felvétele eltellett idő nem volt elég a projekt alaposabb megis- 40. Táblázat mertetésére. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a projekt során nagyobb erőfeszítések szükségesek a kommunikáció terén. Hogy a kommunikáció kiemelt célközönségét megtudjuk határozni, megvizsgáltuk, hogy a kérdésre adott válaszok hogyan oszlanak meg az egyes cluster-képzők szerint. 53. Ábra Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? Igen Férfi 57,1% 57,0% 62,4% Nő 42,9% 42,3% 36,7%,7% 1,0% válaszolt 41. Táblázat 54. Ábra 48

49 Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? Igen válaszolt 2000 lakos alatt 27,3% 24,6% 24,8% lakos 23,4% 19,1% 20,5% lakos felett 46,8% 53,8% 52,9% 42. Táblázat Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? Igen Alapfokú 26,0% 18,2% 16,7% Középfokú 29,9% 33,6% 31,4% Felsőfokú 40,3% 46,3% 51,0% 43. Táblázat 55. Ábra Hallott arról, hogy a megyében az EU támogatásával áldozatvédelmi program indul? Igen válaszolt 6-14 év 11,7% 12,0% 14,8% év 24,7% 26,8% 28,1% év 3,9% 7,7% 6,7% év 42,9% 31,4% 33,8% év 14,3% 19,1% 15,2% 56. Ábra Amint látható a cluster-képzők szerinti vizsgálat nem mutatott ki érzékelhető összefüggéseket, a minta e tekintetben homogén. 49

50 8.2. Ha igen honnan? Az adatok értékelése során Esetek Saját tapasztalatból Médiából azzal találtuk magunkat % ,4 72,3 20,3 szemben, hogy az előző kérdésre 77-en válaszolták azt, hogy hallottak a programról. Értelemszerűen a 45. Táblázat Ha igen honnan? kérdésre csak nekik kellett volna válaszolniuk. Ezzel szemben az adatokból az derül ki, hogy a válaszadók 79,7%-a válaszolt e kérdésre, ami nyilvánvaló ellentmondás és bizonyára a kérdés félreértéséből származik. Itt is kiemelkedően fontos a következő vizsgálat vonatkozásában a gondos kitöltés. Illetve a segítség a kitöltésben. 57. Ábra A pontosabb tájékozódás érdekében az adatbázist megtisztítottuk a feltételezhetően téves válaszoktól és a kérdés tekintetében csak azok válaszait vettük figyelembe, akik az előző kérdésre Igen -nel válaszoltak. Úgy véljük ez ad hű képet a válaszadók véleményéről. Ezeket mutatjuk be alább. 50

FEBRUÁR 22. A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA

FEBRUÁR 22. A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA FEBRUÁR 22. A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, e napot - az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára - a kontinens

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Országos Bűnmegelőzési Bizottság Titkársága Budapest, 2006 2 IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Országos Bűnmegelőzési

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Hazánkban 1999-től minden évben, február 22-én emlékezünk meg a bűncselekmények áldozatairól.

Hazánkban 1999-től minden évben, február 22-én emlékezünk meg a bűncselekmények áldozatairól. Eleekkt trroonni ikkuuss Laakkoossssáággi i Bűűnnmeeggeel lőőzzééssi i IInnffoorrmáácci ióóss Reennddsszzeerr Okkt taat táássi i hhí írrl leevvéél l 2013.. ffeebrruáárr 14000/570-4/2013. ált. Áldozatvédelem

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Komplex szakmai program megvalósítása az áldozattá válás jegyében a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület által című, TÁMOP 5.6.1. C 11/1. számú Az áldozattá válás megelőzése,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1 A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Komplex szakmai program megvalósítása az áldozattá válás jegyében a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület által című, TÁMOP 5.6.1. C 11/1. számú Az áldozattá válás megelőzése,

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

2005. évi CXXXV. törvény. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2005. évi CXXXV. törvény. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jogszabály mai napon hatályos állapota 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

2005. évi CXXXV. törvény

2005. évi CXXXV. törvény 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat.

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

2005. évi CXXXV. törvény. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről

2005. évi CXXXV. törvény. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Bűnmegelőzési koncepciót alkot A bűnmegelőzés a társadalom

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról pénzügyekben hitelesen Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról INFORMÁCIÓS ANYAGOK Tanácsadásra bejelentkezés: email: info@hitelszovetseg.hu telefon: +36(30) 7091269 S Z É C H E N Y

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet SZABADSZÁLLÁS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1. Tel.: (06) 76-558-006; Fax: (06) 76-558-146 E-mail: szabadszallas@szabadszallas.hu www.szabadszallas.hu SZERVEZETFEJLESZTÉS

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes

Részletesebben

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére 3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban...

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... 11 1 A projekt szakmai értékeléséhez készítettünk egy olyan

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben