TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ( )

Átírás

1 TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ( ) Városföld Község Önkormányzata részére

2 2 / 71 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 1. ELŐZMÉNYEK Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere Települési esélyegyenlőségi program 7 2. ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK 9 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖRE HELYZETELEMZÉS Az Állampolgári Tanács által felvetett problémák, javaslatok Az esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat - kérdőíves felmérés Települési adatok Városföld község gazdasági jellemzői Városföld Község demográfiai adatai Városföldön élők számára elérhető közszolgáltatások A PROGRAM CÉLCSOPORTJAI Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők Időskorúak Kisebbségek, Romák A nemek közötti egyenlőség Mélyszegénység Lakhatás Szociális ellátások, Foglalkoztatás Egészségügyi ellátások, Sport Közoktatás Kulturális szolgáltatások Pályakezdő munkanélküliek Akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése Elektronikus közigazgatási szolgáltatások helyzete Az érintett csoportok döntéshozatalban való részvételi lehetőségei AKCIÓK MEGHATÁROZÁSA (FELADAT, IDŐZÍTÉS, FELELŐS) MONITORING KONZULTÁCIÓ ÉS PUBLIKÁCIÓ 68 MELLÉKLETEK 69 FELHASZNÁLT IRODALOM 70 JOGI FIGYELMEZTETÉS 71

3 3 / 71 BEVEZETÉS A tartalmazza a Városföld Község Önkormányzata feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át és gondoskodtunk a és azok összhangjának megteremtéséről: Városföld település Önkormányzat Képviselő testületének ekre szóló Gazdasági Programja Kistérségi kulturális stratégia Közoktatási intézkedési terv Kecskemét Kistérségben Kecskemét és térsége Többcélú Társulás közfoglalkoztatási terve re Kecskemét és térsége Többcélú Társulás Sport- és szabadidős Stratégiája 2008 Kecskemét és Kistérsége Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja Városföld település Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009 Városföld Község Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve 2010 Városföld Község Szervezeti és Működési Szabályzata Annak érdekében, hogy a a legteljesebb mértékben megfeleljen az uniós elvárásoknak, feltérképeztük az érintettek körét és nemzetközi benchmark alapján kérdőíves lekérdezéssel és az Állampolgári Tanács módszerel biztosítottuk a partnerség követelményeit. A készítése során figyelembe vettük a Nemzeti Idősügyi Stratégia elvárásait is. Az előrehaladás mérhetőségének biztosítása és a 2 enkénti felülvizsgálat eredményessége érdekében, az elkészített akcióterv indikátorokat, kiinduló értékeket tartalmaz, valamint tartalmazza az elérni kívánt célértékeket.

4 4 / ELŐZMÉNYEK 1.1 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYE A KÖZÖSSÉG POLITIKÁI KÖZÖTT Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika ugyan változó tartalommal, de az európai integráció kezdete óta szerepel a Közösség napirendjén. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története több időszakra bontható: 1957 és 1970 között a Római Szerződés szociálpolitikai fejezete a ( ) cikkek. Ezek főleg programszerű tézisek, amennyiben a tagállamok kötelességé teszik, hogy a munkavállalók élet- és munkakörülményeit javítsák, az életszínvonalat folyamatosan növeljék, stb. Egyetlen konkrét rendelkezés a 119. (141.) cikk, mely kimondja, hogy egyenlő munkáért a nőknek a férfiakkal egyenlő bér jár. A Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett 1970 és 1974 között a párizsi csúcstalálkozó (1972) zárónyilatkozatában kinyilvánították, hogy szociális ügyekben közös akcióprogramot kell kidolgozni, mivel a szociális célok éppoly fontosak, mint a gazdaságiak. A Szociális Akcióprogramot 1974-ben hagyták jóvá, mely alapot képezett számos szociális tartalmú irányelv elfogadásához. Ez három területen nyitotta meg az utat a szociális jogharmonizációhoz. Ezek: a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód, a munkajog, a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem. A 80-as ek Az Egységes Európai Okmány (1986/87) két területen jelentett előre lépest: egyrészt a szociális párbeszédet, másrészt a társadalmi-gazdasági kohéziót beemelte a közösségi jog keretei közé végén született meg a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól (továbbiakban: Közösségi Charta) című dokumentum. A Közösségi Charta legfontosabb részei a szabad mozgással, a foglalkoztatással és bérezéssel, az élet- és munkakörülmények javításával, a szociális védelemmel, a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőséggel, az idősek és a fogyatékkal élők védelmel kapcsolatos alapvető jogok. Az Amszterdami Szerződés (1997/99) legnagyobb hatású eleme az önálló foglalkoztatási fejezet beépítése volt, mely a válságos munkanélküliségi helyzetre történt válaszlépésként értékelhető. A foglalkoztatási politika fő céljaiként az alábbiakat jelölték meg: I. a foglalkoztathatóság javítása 1) Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem és a tartós munkanélküliség kialakulásának megakadályozása 2) Áttérés a passzív munkapiaci eszközökről az aktív eszközökre 3) A szociális partneri viszony ösztönzése 4) Az iskolarendszerből a munka világába való átmenet megkönnyítése II. a vállalkozó szellem erősítése 1) A vállalkozások elindításának és működtetésének megkönnyítése 2) A munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása 3) Az adórendszert fokozottan foglalkoztatás-baráttá kell tenni III. a vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése 1) A munkaszervezet modernizálása

5 5 / 71 2) Az alkalmazkodóképesség elősegítése a vállalaton belül IV. Az esélyegyenlőséget szolgáló politikák erősítése 1) Erőfeszítések a nemek közötti megkülönböztetés felszámolására 2) A munka és a családi élet harmonizálása 3) A munkába való visszatérés megkönnyítése 4) Elő kell segíteni a hátrányos helyzetűeknek a munka világába való integrálását 2000-ben Lisszabonban a foglalkoztatáspolitikai célok határozott megfogalmazása mellett a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem közösségi célként való kiemelése történt meg ben értékelték az 1998-ban megfogalmazott (fentebb felsorolt) foglalkoztatási célok megvalósulását és Lisszabonban elfogadott célkitűzéseknek megfelelően módosították azokat. A közötti időszakra megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai irányok: I. Teljes foglalkoztatás. II. a munka minőségének és termelékenységének javítása. III. a társadalmi kohézió és befogadás erősítése. 1) Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára. 2) Munkahelyteremtés és vállalkozás. 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elő-segítése. 4) A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása. 5) A munkaerő-kínálat növelése és az időskori aktivitás elősegítése. 6) Nők és férfiak esélyegyenlősége. 7) A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lő emberek diszkriminációja ellen. 8) Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé és vonzóvá tétele). 9) A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává. 10) A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását őszétől a tagországok nem külön készítik el foglalkoztatási akciótervüket, hanem azt a Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért című nemzeti stratégia részeként dolgozzák ki. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan egységes szerkezetbe foglalt, közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program szablya meg a kereteket.

6 6 / AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTERE A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. -ára, megalkotta a i CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. A törvény az egyenlő bánásmód követelményel kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételel léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

7 7 / 71 Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételel kell eljárni. Jogszabályok i XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1959.i IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről 1992.i XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről i LXXIX. tv. a közoktatásról i LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól i III. tv. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról 1998.i XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003.i CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1.3 TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló i CXXV. törvény január 1-től hatályba lépő módosítása (63/A. (1)) értelmében a helyi önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak a jövőben kötelezően el kell fogadnia az öt re szóló helyi esélyegyenlőségi programját. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A elkészítésekor Városföld Község Önkormányzata a következő stratégiákkal, fejlesztési programokkal, koncepciókkal rendelkezett, melyeket összhangjáról gondoskodni kellett: Városföld település Önkormányzat Képviselő testületének ekre szóló Gazdasági Programja Kistérségi kulturális stratégia

8 8 / 71 A Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (2008. augusztus) Közoktatási intézkedési terv Kecskemét Kistérségben Kecskemét és térsége Többcélú Társulás közfoglalkoztatási terve re Kecskemét és térsége Többcélú Társulás Sport- és szabadidős Stratégiája 2008 Kecskemét és Kistérsége Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja Városföld település Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009 Városföld Község Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve 2010 Jogszabályi kötelezettségének és az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása érdekében Városföld Község Önkormányzata a következő települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg.

9 9 / ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK Az esélyegyenlőség biztosítása tág értelemben két eltérő, de egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok életkörülményeinek javítását segítik elő különböző területeken. Önkormányzatunk működése során az esélyegyenlőség megvalósítását - az EU elvárásoknak is megfelelően - horizontális elvként kell meghatározni, melynek át kell hatnia az önkormányzat valamennyi tevékenységét: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, és a helyi szintű közpolitikák alakítását egyaránt. Városföld Község Önkormányzata és szervei tudatában vannak annak, hogy munkáltatóként, intézményfenntartóként, közvetlen szolgáltatóként, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként is kötelesek megtartani valamennyi jogviszonyukban és eljárásukban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló i CXXV. törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. Városföld Község Önkormányzata elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt minden polgár számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek a településen, és lehetőségeihez mérten megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozza bárki áldozattá válását. Városföld Község Önkormányzata a képviselő-testület és szervei döntéseiken keresztül is kifejezik elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén, A jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházakkal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a elkészítése is az un. Állampolgári Tanács közreműködésel történt. Az Önkormányzat és intézményei a megkülönböztetés elleni küzdelemben vezető szerepet vállalnak és felhasználva helyzetüket és a befolyásukat, ahol csak lehetséges, segítenek leküzdeni a diszkriminatív akadályokat. Az esélyegyenlőségi politika követése során a szervezeten belül együttműködnek, az önkormányzat vezetésétől a képviselőtestületen és bizottságokon keresztül egészen a végrehajtás szintjéig. Ösztönözik a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a közösség életében. Esélyegyenlőségi politikájukat minél szélesebb körben megismertetik a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. Az Önkormányzat kétente felülvizsgálja esélyegyenlőségi programját, terveit. Az esélyegyenlőség kerék szemlélteti azokat a magatartási normákat, melyeket az Önkormányzat, szervei és intézményei lakossági kapcsolataikban az egyenlő esélyek biztosítása érdekében követnek.

10 10 / 71 Kommunikáció Elszámoltathatóság Bizalom Őszinteség Életkor: nem kezelnek sem közvetlenül sem közvetve kedvezőtlenebbül senkit életkora miatt. Esélye gyenlőség Támogatás Tisztelet Felelősség A fenti elveknek megfelelően az Önkormányzat és intézményei: Faji egyenlőség: elkötelezettek a befogadó társadalom és a faji megkülönböztetés megszüntetése mellett. Elősegítik az esélyegyenlőséget és az emberek közötti jó viszonyt a különböző faji, nemzeti és etnikai csoportok között. Fogyatékosság: nem kezelnek sem közvetlenül sem közvetve kedvezőtlenebbül valakit fogyatékossága miatt és előmozdítják az esélyegyenlőséget a fogyatékkal élők számára. Megkülönböztetés nélkül nyújtanak szolgáltatásokat az arra rászorulóknak. Nemek közötti egyenlőség: előmozdítják a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget és közvetlenül vagy közvetve nem kezelnek egyetlen személyt sem kedvezőtlenebbül a neme vagy családi állapota miatt. Foglalkoztatás: lehetőségeikhez mérten a helyi lakosság számára biztosítják az esélyegyenlőséget a foglalkoztatás területén. Megközelíthetőség: arra törekednek, hogy szolgáltatásaik egyenlő feltételekkel legyenek elérhetők a helyi lakosság számára. Szolgáltatásaiknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. A fizikai hozzáférés megkönnyítése érdekében az épületeket a költségvetés biztosította keretek között akadálymentesítik. Arra törekednek, hogy az új épületek megfeleljenek az akadálymentesítési előírásoknak, ennek érdekében figyelemmel kísérik a fejlesztéseket. Arra törekednek, hogy akadálymentesített kommunikációs rendszereket használhassanak a szolgáltatásaikat igénybevevők. Szexuális irányultság: nem tesznek különbséget sem közvetlenül sem közvetve senki szexuális irányultsága miatt. Vallás és a hit: nem kezelnek sem közvetlenül sem közvetve kedvezőtlenebbül senkit a vallása vagy világnézeti meggyőződése miatt.

11 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖRE

12 12 / HELYZETELEMZÉS A helyzetfeltárás többféle módszerrel, kutatási technikával készült. Előzetesen feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, valamint Városföld Község stratégiai és esélyegyenlőségi dokumentumait, uniós pályázatok mindegyikének horizontális uniós esélyegyenlőségi szempontú vállalásait. Ezen túl felhasználtunk a KSH-tól és az önkormányzattól származó adatokat. Az Állampolgári tanács módszerel és a kérdőíves esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat részeként felmértük a helyi lakosság igényeit, egyeztetést folytatunk az önkormányzat szakterületi felelőseivel. 4.1 AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS ÁLTAL FELVETETT PROBLÉMÁK, JAVASLATOK Az eredetileg Nagy-Britanniában kialakult Állampolgári Tanács (citizens' jury) módszer alapfeltételezése, hogy az állampolgárok képesek komplex kérdésekben is felelős véleményt alkotni, ha megfelelő információ áll rendelkezésükre. A közügyek gyakorlásának eszköze és lehetősége a civil szféra számára. Egyenlő részvételen alapuló döntés előkészítő eljárás, amelyben helyi állampolgár vesz részt. Létrehoztunk egy mini-társadalmat, illetve egy közösségi mikrokozmoszt, amely március 23-án tartott ülésén megvitatta a település esélyegyenlőségi helyzetét. Az Állampolgári Tanácson problémaként merült fel: Munkanélküliség (40 felett). Az akadálymentesítés több épületnél részleges. (Nincs kapaszkodó). Bölcsőde hiánya a településen. Több bolt (húsbolt, élelmiszerbolt) létesítése lenne szükséges, különös tekintettel a Dózsa Lakótelepre. A területi széttagoltságból adódóan a központba a bejutás lehetősége nehézkes. Tömegközlekedés sűrítése a korai és késői órákban, érintve a Dózsa Lakótelepet is. Kerékpárút kiépítése. Idősek felkarolása. (Idősek tájékoztatása, idősek otthona, házi gondozás lehetősége). Fogászati rendelő kialakítása a településen. Helyi oktatás visszaállítása. Letelepedő fiatalok támogatása. Az iskolában tornaterem építése. Buszforduló kiépítése. Nincs temető a településen. A felvetett problémákat a települési esélyegyenlőségi program kialakítása során a lehetőségekhez mérten figyelembe vettük. Javaslatlista Fiatalok számára albérleti lehetőség biztosítása. Mozgáskorlátozottak részére korlátok, kapaszkodók építése. Úthálózat, kerékpárút fejlesztése, építése. Bölcsődeépítés feltételeinek megteremtése. Idősek részére jobb tájékoztatás, jelzőrendszer kiterjesztése, honlap naprakésszé tétele. Vállalkozások felkarolása, munkahelyteremtés érdekében. Út a munkához program folytatása

13 13 / AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÁLLAMPOLGÁRI VIZSGÁLAT - KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A Polgármesteri Hivatal ügyfeleinek véleményét a település esélyegyenlőségi helyzetéről kérdőíves lekérdezéssel szereztük be. A lekérdezést az önkitöltéses adatfelvétel rendszerel végeztük, melynek lényege, hogy a kérdezett maga, más személy bevonása nélkül adja meg a feltett kérdésekre a válaszait. Az írásban megadott kérdésekre az ügyfél, írásban a megadott válaszalternatívák közül a megfelelő bekarikázásával, aláhúzásával, vagy válaszának leírásával adta meg a választ. Az ügyintézés végeztel az ügyintéző az ügyfélnek egy, az esélyegyenlőségre vonatkozó kérdőívet adott át, és megkérte, hogy azt töltse ki, és dobja be a Polgármesteri Hivatal bejáratánál található ládába. A lekérdezés ideje: március március 26. volt, továbbá az Állampolgári Tanács március 23-i ülésén a Tanács tagjai is kitöltötték kérdőívünket. Összesen 30 állampolgár véleményét sikerült beszerezni. A felmérés eredménye szerint a válaszadók 50% -a e él a településen, tehát a helyi körülményeket kiválóan ismerik. 27%-uk a es korosztályból, 70%-uk a es korosztályból kerül ki. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy többségükben az aktív korúak nyilvánítottak véleményt. Hol dolgozik Ön? m unkanélküli 15% saját vállalkozásánál 19% 50 fő alatti vállalatnál 50% 50 fő feletti vállalatnál 16% Forrás: Esélyegyenlőségi Állampolgári vizsgálat A megkérdezettek 85 %-a rendelkezik munkahellyel, ebből 50%-uk 50 fő alatti vállalatnál, 19%-uk pedig saját vállalkozásban dolgozik. A válaszadók több mint fele (55%) közepesen elégedett életkörülményeivel, 14%-uk nyilatkozott úgy, hogy valamilyen oknál fogva nem elégedett. Ezzel szemben a válaszadók 14%-a érzi úgy, hogy teljes mértékben elégedett az életkörülményeivel.

14 14 / 71 nem vagyok elégedett 14% Életkörülményekkel való elégedettség kicsit 17% teljes mértékben 14% közepesen 55% Forrás: Esélyegyenlőségi Állampolgári Vizsgálat Arra a kérdésünkre, hogy Mennyire befolyásolják az életminőségét a környezeti ártalmak? (levegőtisztaság, zaj, illegális hulladék), a válaszadók kicsit több mint fele (55%) válaszolta azt, hogy átlagosan. 17%-uk gondolta úgy, hogy a környezeti ártalmak nagyon befolyásolják életminőségét. Környezeti ártalmak befolyásoló hatása az életminőségre nagyon 17% egyáltalán nem 11% kicsit 17% átlagosan 55% Forrás: Esélyegyenlőségi Állampolgári Vizsgálat TELEPÜLÉSI ADATOK Városföld község Bács-Kiskun megyében Kecskeméttől 10 km-re, a Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszös hát területén helyezkedik el. Megközelíthetősége nagyon jó, mivel az 5-ös számú főút mentén terül el, valamint a községen áthalad a Budapest Cegléd - Szeged vasúti fővonal. A terület akárcsak a mai megyeszékhely hajdan a királyi korona birtokában volt, s a XIV. és a XV. század első felében a magyar királynék javadalmához tartozott. A Városföld elnevezés a XVII. század második felében felbukkanó szó a városhatár délkeleti részének megjelölésére szolgált, s a későbbi időben vált általános használatúvá.

15 15 / 71 A Község 1952-ben lett önálló település. Korábban Kecskemét város területéhez tartozott. Abban az időben a község egészére a szétszórt tanyarendszer volt jellemző. A i népszámlás adatai alapján a község lakosságának 85,25 %-a belterületen illetve egyéb belterületen, 14,75 %-a - szétszórtan elhelyezkedő tanyaépületekben külterületen él ben kezdődött Városföldön a templom építése, melynek felszentelésére 1987-ben került sor. A templomban elhelyezett oltár Tabajdi István fafaragó, a szentély-bútorok, az ajtók Bodacz Tibor asztalos-fafaragó keze munkáját dicsérik óta Városföld önálló önkormányzattal rendelkezik. A település egy fiatal község, jelentősebb történelmi múlt nélkül. Városföld területe 62,87 km² VÁROSFÖLD KÖZSÉG GAZDASÁGI JELLEMZŐI Városföld az állampolgárok szorgalmas munkájának, illetve a szép számú vállalkozói kör serény tevékenységének köszönheti gyarapodását. Városföld gazdasági fejlődését érintő fontosabb mérföldkövek 1929-ben Szappanos István birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét - Kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz. mintegy 110 kh-on gazdálkodott. A Tsz 1951-ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma pedig 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el ban a volt Törekvés Termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. A település két fő gazdasági ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés volt már a korábbi időkben is. Termesztettek kenyérgabonát, takarmánygabonát, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- és juhtenyésztéssel is foglalkoztak ben egy Petőfi nevű mgtsz alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics) ben állami gazdaságot hoztak létre, 1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t, 1962-ben pedig a Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzácsatolásra. Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte és képezi a gazdálkodás alapját a településen. A Községben 6 részvénytársaság fejt ki gazdasági tevékenységet, de egyik telephelye sem a településen van. A részvénytársaságokon kívül 11 Kft. és 6 Bt. működik. Az egyéni vállalkozók nagyobb része ipari tevékenységet, kisebb része pedig kereskedői és szolgáltató tevékenységet végez. A Község legnagyobb munkahelyeit adó intézményei jelenleg az Agrárgazdaság Zrt., Anthera Kft., Polgármesteri Hivatal, Intézmények, és a Multiker Kft. Kiskereskedelmi üzletek száma csökkenést mutat, 2008-ban 13 db volt, Üzemanyag-töltő állomások száma a 2008-as adatok szerint 1 db

16 16 / VÁROSFÖLD KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI ADATAI A Község lakónépességének száma december 31-én 2186 fő volt. Városföld állandó népességszáma a KEKKH i december 31-i adatai szerint 2228 fő volt. Városföld lakónépesség száma az elmúlt ekben csökkenést mutat. Az állandó oda-és elvándorlások egymáshoz viszonyított aránya viszonylag állandó. Lakónépesség száma (fő) Forrás: KSH Vándorlások száma Állandó odavándorlások száma (eset) Állandó elvándorlások száma (eset) Forrás: KSH Az állandó népességből a 60 felettiek száma az elmúlt időben, kis mértékben ugyan, de növekedett. A népességen belül a nők és a férfiak aránya megközelítően 50%-50%, ez az elmúlt 10 ben állandóságot mutat.

17 17 / Állandó népesség Állandó népesség száma (fő) Állandó népességből a 60-x esek száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Forrás: KSH Fárfiak és nők aránya % 49% Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Forrás: KSH A település lakóinak száma korosztályonként (2009. ben): 0-19 esek: 452 fő esek: 1321 fő 60 nél idősebbek: 443 fő

18 18 / 71 Halálozások száma (fő) Forrás: KSH Házasságkötések száma (eset) Forrás: KSH

19 19 / 71 Válások száma (eset) Forrás: KSH A hátrányos helyzetűek száma (fő) szenvedélybetegek száma mozgáskorlátozottak száma értelmi fogyatékosok száma egyéb fogyatékkal élők száma 200 fő 25 fő 12 fő 6 fő hajléktalan családok/személyek száma 0 HHH-gyermekek száma 6 fő Forrás: Önkormányzat Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Forrás: KSH

20 20 / 71 Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők (fő) Forrás: KSH Átmeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Forrás: KSH A március 23-án megtartott Állampolgári Tanácson problémaként merült fel, hogy a Dózsa Lakótelepen és egyéb a település peremterületein élők elszigeteltek a központtól. Az említett területeken élő idősek veszélyeztetettebbek, Ők azok, akik nem jutnak elegendő információhoz. Az Önkormányzat erejéhez mérten támogatja a lakótelepekre beközlekedő buszjáratok üzemeltetését. Az Állampolgári Tanács tagjai ugyancsak problémaként vetették fel, hogy télen a hó eltakarítás nehezebben megoldott a lakótelepeken, mint a település fő utcáin, illetve a központban. Az állampolgárok véleménye szerint gondot okoz az is, hogy a távolsági autóbuszok részére kialakított buszfordulót az autóbuszok nem veszik igénybe. Az országos főútvonalon állnak meg, mely a forgalmas útszakasz miatt nagyon balesetveszélyes. Az iskoláskorú gyermekeket nevelő szülők gyermekeiket nem merik egyedül átengedni az úttesten.

21 21 / VÁROSFÖLDÖN ÉLŐK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás szeptemberétől a demográfiai változások, a pénzügyi szabályozók és a közoktatási törvény változásának hatására az oktatás átszervezésre került a településen. A 2007 szeptemberéig a városföldi önkormányzat által fenntartott részben önálló intézményként működő, 3 csoportos napközi otthonos óvoda és 8 osztályos általános iskola jelenleg a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretében a társulás önkormányzatainak fenntartásában működő kecskeméti Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola tagintézményeiként működik. A társulás önkormányzatai egymástól függetlenül, kölcsönös előnyök alapján döntenek a közös intézmény keretében történő feladatellátásról. A közös feladatellátáshoz csatlakozó önkormányzat a fenntartói jogait és a feladatellátáshoz szükséges vagyon használati jogát engedte át a többcélú társulásnak. A használatba adott vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában van. Maga az egységes közoktatási intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, melynek fenntartója és felügyeleti szerve a résztvevő önkormányzatok Társulási Tanácsa. Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás által benyújtott TÁMOP-3.1.4/08/2. kódszámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben című felhívás kedvező elbírálása folytán a Kistérség részére támogatási összeg áll rendelkezésre, mely Városföld településen működő tagiskolában és napközi otthonos óvodában is hasznosul az alábbiak szerint: Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda Városföldi Tagiskolája Ft Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda Városföldi Napközi Otthonos Tagóvodája Ft A projekt célja a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, megerősítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, az iskolában a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, valamint az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozása, továbbá az esélyegyenlőség elvének érvényesülése. 1 Városföld Község képviselő testülete február 10-i és március 17-i ülésén egyhangú állásfoglalással elfogadta a i önkormányzati költségvetési tervet és a költségvetés végrehatására vonatkozó 1/2010.(II.11.) Ör. számú rendeletet. Ennek értelmében a ben az Lestár Péter Egységes Iskola Városföldi Tagintézményei működtetéséhez eft. hozzájárulási összeget biztosít az Önkormányzat ben elkészült a Napközi Otthonos Óvoda játszótéri udvarán az új játszótéri eszköz, ütéscsillapító felülettel, 1333 eft ellenérték fejében. Ugyanitt a meglő játszótéri elemek szükségszerinti felújítása is megtörtént 341 eft összegű ráfordítással. 1 Forrás: Beszámoló a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének március 25-i ülésére

22 22 / 71 Kommunális szolgáltatások A települési szilárd hulladék begyűjtésel, szállításával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos feladatokat a Saubermacher Magyarország Kft. (1181. Budapest Zádor u. 4.) teljes körűen látja el a településen, annak minden részfeladatára kiterjedően. A begyűjtött hulladék elhelyezése, hasznosítása és ártalmatlanítása a kecskeméti Regionális Hulladéklerakón kialakított lerakóhelyen történik. A hulladék szállítását heti 1 alkalommal végzi a szolgáltató. A szolgáltató ente egy alkalommal lomtalanítási akciót végez az Önkormányzattal egyeztetett időpontban. Az elektronikai hulladék elszállítása a lomtalanítási akció keretében, de attól elkülönítetten történik. A szilárd hulladékkezelés, szállítás kedvezményei ebben az ben is jelentős összegűek amellett, hogy a jogszabályi követelményeknek ma már megfelel a település. Kb. két alatt a lakosság szinte zökkenőmentesen állt át az új formára a szállító pedig gondos és pontos szolgáltatást nyújt. Ugyancsak az Önkormányzat költségvetését terheli a szelektív hulladékot tároló konténerek alkalmankénti ürítése és a lomtalanítás költsége is. A i költségvetés értelmében az Önkormányzat a szilárd hulladékkezelés és szállítás alanyi és szociális kedvezményeit eft összegben, a szelektív hulladékgyűjtés és az egyszeri lomtalanítást további eft összegben támogatja szeptember 7-én a településen lezajlott a felhagyott hulladéklerakó rekultivációs munkáinak műszaki átadás-átvételi eljárása. Az eljárás során az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is ellenőrzést tartott a rekultivált hulladéklerakót érintően, melynek során rögzítésre került, hogy a szilárdhulladék-lerakó bekerítése a figyelő kutak és az övárok megépítése szakszerűen megtörtént. A rekultiváció során a hulladékot csonka gúla formában rendezték és földtakarással látták el. A hulladéktest növényzettel benőtt, kaszálása megoldott. A kivitelező a Bilfinger Kft. volt. Ugyancsak 2009 őszén zajlott le az elektronikai hulladékok begyűjtése a településen. 40m3 hulladék került elszállításra április 18-án lomtalanítási akció volt Városföldön. A Település 15 fővel vett részt a Magyar Közút Kht. által szervezett országos szemétgyűjtési akcióban, melyet április 22-én a Föld Napja alkalmából szerveztek, elsősorban a közutak, parkolók, út menti területek megtisztítására, az illegális hulladék gócok felszámolására. Az Önkormányzat végén döntött arról, hogy részt vesz a kétfordulós pályázati eljárásban a szennyvízelvezetés és tisztítás helyi megvalósítása érdekében és szerződést kötött a teljes pályázati anyag elkészítésére valamint a leendő projekt menedzselésére. Az akkori pályázati konstrukció első fordulójára elkészült támogatási dokumentációt azonban már nem tudta benyújtani, mert az NFÜ márciusi közleménye forráshiányra való hivatkozással leállította annak lehetőségét. A jelenlegi pályázati kiírás a régi kiíráshoz képest (2009-es) jelentősen megváltozott. A rendelkezésre álló forrás országos viszonylatban igen csekély, 40 milliárd Ft. A támogatás mér-

23 23 / 71 téke 85 %, és a pályázatok a következő időszakban nyújthatók be a pályázati lehetőség felfüggesztéséig: március 16-tól április 30-ig június 01-től július 16-ig szeptember 01-től október 15-ig A megváltozott és egyfordulóssá vált pályázati kiírás teljes részletességében kidolgozott és a különböző engedélyezési eljárásokon átment projekt-dokumentációkat követel meg a beadási határidőre. Ez jelentősen megnöveli a költségeket.. Az Önkormányzat tervei szerint a következő beadási körben kíván pályázatot benyújtani (2010. július 15.). A vízszolgáltatást a Bácsvíz Rt. biztosítja. 755 lakás van a településen, vezetékes ivóvíz 620 lakásban van, vezetékes gáz 562 lakást ért el. A lakások 58 %-ában van telefon, a helyi kábeltéhálózatba 240 lakást kötöttek be ben az önkormányzat megállapodást írt alá a BÁCSVÍZ Zrt-vel az ÁG. Központi lakótelep és major közműves ivóvízellátó rendszerének üzemeltetésére vonatkozóan január 29-én megalakult a Kék Víz Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, melyben az önkormányzat is részt vesz. Az ivóvízminőség-javító program a BÁCSVÍZ Zrt. közreműködésel valósul meg, a közeljövőben elkészülő Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és a kapcsolódó Költség Haszon Elemzés megismerését követően hoznak végleges döntést az önkormányzatok a programban maradásról. Az Önkormányzat támogatta a Dózsa Víziközmű társulás tisztítótechnológiájának kiépítését az ideiglenes vízjogi engedély alapján. Közterületek, közutak rendezettsége A Településen élők sokat tesznek a falu szépítése érdekében. A közterületek gondozását, fásítását, virágültetéseket nagy részben a közfoglalkoztatott dolgozók végzik. Városföldön kerékpárút nincs kiépítve, pályázati lehetőségre vár a település. A március 23-án tartott Állampolgári Tanácson is problémaként merült fel a kerékpárút hiánya.

24 24 / 71 Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) , , , ,5 Forrás: KSH Az elmúlt tavaszán is megtörtént az egynyári virágok kiültetése a település főutcáján és az intézményi udvarokban levő 120 db kővirágtartóba, illetve a központi parkokba, valamint a Klubkönyvtár udvarán létrehozott új játszótér környezetébe, mintegy 2500 virágpalánta felhasználásával. A központi parkok kiüresedett virágágyásaiba télen árvácskákat ültetnek. Az Általános Iskola udvarán levő gázfogadó szekrényt körülvevő védő-kerítés újjáépítésére is sor került. A mind funkcionálisan, mind esztétikailag is használhatatlan kerítés újjáépítése ,- Ft önkormányzati ráfordítás ellenében valósult meg május 20--án adták át a játszóteret a Klubkönyvtár udvarában a Település kisgyermekes családjai részére. A létesítményt a siófoki székhelyű, Városföld Kompresszorállomását működtető Földgázszállító Zrt. ajánlotta föl a településnek. Az FGSZ nem csak a játszóteret adta át, hanem virágokat ültettek a szerelő munkákat és tereprendezést is végeztek. A cég a játszóeszközök mellett homokozó játékkal és négy, helyben összeszerelhető mobil kerti paddal is meglepte a gyerekeket őszén történt meg a közvilágítás részleges fejlesztése Városföldön. A beruházás során 10 db tartóoszlop felállítása, valamint 14 db lámpatest üzembe helyezése történt meg, 3409 eft összegű önkormányzati támogatás ellenében. Ezen belül a Béke utcai sporttelephez vezető hátsó bejárón 2 db oszlop és 2 db lámpatest (692 eft), a Bartók Béla utca és a vasúti átjáró közti szakaszon 4 db tartóoszlop és lámpatest (1187 eft), az ÁG. Központi lakótelephez vezető bekötőúton 3 db tartóoszlop és lámpatest (906 eft), a Bem utcában 1 db lámpatest (56 eft), a Dózsa lakótelepi Tavasz utcát a Nyár utcával összekötő északi szakaszon 1 db tartóoszlop és 4 db lámpatest üzembe helyezése történt meg (568 eft). Az ÁG. Központi majorba vezető útszakasz vasúti átjárót követő mintegy 600 méteres szakaszának részleges megvilágítása az ANTHERA Kft. hathatós közreműködésel valósult meg, egyelőre 5 db lámpatest üzembe helyezésel.

25 25 / 71 A közeljövőben, a község központjában új buszmegálló telepítését tervezi az Önkormányzat, kültéri bútorok és információs tábla cseréjel, beszerzésel egyidejűleg. Mennyire elégedett a település infrastruktúrájával? kicsit 15% teljes mértékben 18% átlagosan 67% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári kérdőív A kérdőíves felmérés során a megkérdezettek 67%-a átlagosan elégedett a település infrastruktúrájával. Kicsit többen 73%-uk átlagosan elégedett a helyi szolgáltatások színvonalával. Közbiztonság Városföldön Térfigyelő rendszer működését tervezi az Önkormányzat ben a Képviselő-testület az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felhívására reagálva úgy döntött, hogy támogatási kérelmet nyújt be 2 fő településőr alkalmazására a közrend- és közbiztonság erősítése érdekében. A településőrök mellett 4 közfoglalkoztatásban alkalmazott személy is ellátja az ellenőrző, figyelő tevékenységeket, ütemezett időbeosztásban.

26 26 / 71 nem biztonságos 4% még éppen megfelelő 17% Milyennek érzi a közbiztonságot a településen? kiváló 7% átlagos 72% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári kérdőív A kérdőíves lekérdezés során, Városföldön a megkérdezettek 72%-a szerint a közbiztonság átlagos. Csupán 4%-uk gondolja úgy, hogy a Település nem biztonságos. Az elégedetlenek az alábbiakat említették elégedetlenségük okaként: sok a betörés a környéken, sok az erőszakos cselekmény a környéken, veszélyes a környék közlekedése, a közterületeken nem elegendő a rendőri jelenlét A Településen Polgárőrség is működik, a működés anyagi feltételeit az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja. A MÁV Zrt. Szegedi Pályavasúti Területi Központjával a Városföldi Vasútállomás épületének állagmegóvására és vagyonvédelme tárgyában együttműködési megállapodás megkötésére került sor. Ennek megfelelően, az Önkormányzat vállalta, hogy az épület vagyonvédelme és állagmegóvása érdekében a községi Polgárőrség ügyeleti járőrözése hangsúlyozott gyakorisággal terjed ki a fenti ingatlanra, mint ahogy a körzeti megbízott, a mezőőr és a településőri csoport szolgálati idejében is fontos célterület lesz a vasútállomás épülete és környezetének ellenőrzése. A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Különösen a következőket:

27 27 / 71 Szóbeli (verbális) erőszak A nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nő külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételel, öngyilkossággal való fenyegetés Lelki erőszak Alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása. Testi (fizikai) erőszak Lökdösés, pofozás, fojtogatás, haj húzása/kitépése, ököllel/eszközzel való ütés, rugdosás, harapás, rázás, égetés, fegyverrel (késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) való fenyegetés vagy bántás, alapvető testi igények és szükségletek megtagadása (éheztetés, szomjaztatás, alvásmegvonás, ürítkezés kontrollálása), bezárás, kizárás, megkötözés és mozgásszabadság korlátozása. Szexuális erőszak Nem kívánt szexuális tevékenységre való kényszerítés, nemi erőszak, szexszel való fájdalomokozás vagy megalázás, tárggyal való nemi erőszak, intim testrészeik bántalmazása, másokkal való közösülés/prostitúció kényszerítése, reproduktív jogok korlátozása: fogamzásgátlás akadályozása vagy kényszerítése, terhességre vagy abortuszra kényszerítés. Gazdasági erőszak Anyagi függésben tartás, munkáról való lebeszélés vagy eltiltás, nő fizetésének elvétele, mindennapi kiadások megkérdőjelezése és fillérre való elszámoltatása, közös nen levő céggel (Bt., Kft.) való sakkban tartás/zsarolás. Különösen figyelmet kell fordítani a családon belüli erőszak, a nőket fenyegető szexuális erőszak eseteire. Mivel a településen nem jellemzők a fentiekben írt cselemények, a megelőzés képezi az önkormányzat feladatát. A Rendőrség közreműködésel Izsák, Ballószög, Helvécia, Jakabszállás, Városföld és Orgovány települések térségére modell értékű bűnmegelőzési és áldozatvédelmi program készült. A felelősök eddig, felkeresték a tanyasiakat és ismertették a tevékenységük lényegét. A programba bevonták a mezőőröket, postásokat, vadőröket, természetvédelmi őröket, orvosokat, szociális gondozókat és vadásztársaságokat is. A szervezők felkérték a települések önkormányzatait, helyezzenek ki postaládát, melyben a külterületen élők észrevételeiket, javaslataikat akár ntelenül is bedobhatják. A körzeti megbízottak által használt saját gépkocsik havi kilométerátlagát is megemelték. Tervezett feladatok: Az Önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten továbbra is támogatja a Polgárőr Egyesület működését.

28 28 / A PROGRAM CÉLCSOPORTJAI A horizontális uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal és mélyszegénységben élők mindenképpen kötelezően vizsgálandó célcsoportok. További, a település szempontjából fontos célcsoportok: a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek-tanulók; a sajátos nevelési igényű gyermekek-tanulók (SNI); az alacsony státuszú lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező); az ápolásra szoruló idősek, pályakezdő fiatalok. A horizontális uniós alapelvek szerinti célcsoportok Nők Alacsony iskolai végzettségűek 55 felettiek Rendszeres szociális segélyben részesülők Kisebbségek Romák Fogyatékkal élők Mozgásszervi Érzékszervi Mentális További, a település szempontjából fontos célcsoportok Idősek Ápolásra szorulók Egyedülállók Szociálisan rászorultak Hajléktalanok Negyven nél idősebb munkavállalók Két vagy több, tíz en aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz en aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók Mélyszegény ségben élők Hátrányos helyzetű gyermekek Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Speciális nevelési igényű tanulók A fentebb nevesített célcsoportokat nem önmagukban, hanem az ellátásukat folyamatosan megvalósító, elsősorban önkormányzati szolgáltatások, az esélyegyenlőségük biztosításához napi szinten hozzájáruló, az adott célcsoport esetében leginkább érintett szektorok/ágazatok oldaláról vizsgálja a Program. A következőkben célcsoportonként mutatjuk be a közötti terveket, melyek megvalósításával kívánja az önkormányzat elősegíteni a településen az esélyegyenlőség megvalósulását. 5.1 CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEK, FOGYATÉKKAL ÉLŐK A társadalomba való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, fogyatékosság, munkaképesség megváltozása, munkanélküliség, családi körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek stb.)

29 29 / 71 társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A mai felfogás szerint a szociális gondoskodás feladatkörébe tartoznak a szociális rehabilitáció eszközei és intézményei. A szociális gondoskodás egy átfogó tevékenység, amely általában egy-egy adott korcsoport (gyermekkorúak, időskorúak) vagy népréteg (pl. hajléktalanok) életmódjának javítását célozza. A gondozás a gondoskodás gyakorlati megvalósítása az eszközök és módszerek szintjén. Célja a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A szociális védőháló biztosítása nem egyetlen intézmény, hanem szervezetrendszerek együttműködésének feladata. Az állami és önkormányzati feladatellátás meghatározó a rendszerben, melyek akkor lépnek működésbe, ha a gondoskodás másként nem biztosítható. Ehhez szükséges az ellátási igények felmérése, a célcsoportok felkutatása, a meglő feladatok ellátási igények figyelembe vételel történő bővítése, valamint az intézmények infrastruktúrájának megfelelő szintre hozása. A fogyatékosok ellátása a településen a Társulás keretében nagyobb részt biztosított. A pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetésére (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulással kötött szerződést az Önkormányzat. A Társulás együttműködve az önkormányzattal összehangolja a fogyatékosok sport tevékenységét. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is kistérségi szinten szervezettek. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a településen 84 fő. 120 Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: KSH

30 30 / Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) 2 Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) Forrás: KSH Mozgáskorlátozottak helyi szervezete működik Városföldön, melyet az Önkormányzat költségvetéséből a lehetőségekhez mérten támogat. Működik-e érdekképviseleti szervezet a fogyatékkal élők segítésére? Egyedülálló fogyatékkal élő kihez fordulhat segítségért? Segíti-e az Önkormányzat a fogyatékkal élők étkeztetését? Lelki gondozó, pszichológus segíti-e a fogyatékkal élőket? Szervez e az Önkormányzat külön programokat a fogyatékkal élőknek? Igen Családsegítő szolgálathoz Igen Igen Nem Forrás: Önkormányzat 3 Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (fő) 4 Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (fő)

31 31 / 71 Tervezett feladatok Az új önkormányzati beruházásoknál kiemelten figyelemmel kíséri az akadálymentes építészeti kialakítás megvalósulását Az Önkormányzat a lehetőségeihez képest támogatja a fogyatékosok sportrendezvényeinek a megrendezését, elsősorban a sportlétesítményeknek a fogyatékosok bejegyzett egyesületei részére történő alkalmankénti térítésmentes rendelkezésre bocsátásával. 5.2 IDŐSKORÚAK Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős személyek (is), de főleg amelyekben csak idős emberek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartást tartson fenn. A statisztikai adatok alapján az utóbbi ekben erősödni látszik az a tendencia, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önállóan élni. Ennek ellenére a családi kapcsolatoknak nagy jelentősége van az idős emberek életében. A feleslegesség tudata, a bizonytalanságérzet akkor is fizikai-lelki hanyatlást idézhet elő, ha az idős emberek viszonylag kiegyensúlyozott anyagi kondíciók között élnek. Ezért az idősek életmódját javító társadalmi programok, civil szervezetek tevékenységét az élet e területére, az intenzív családi kapcsolatokból kirekesztődő idős emberek aktivitásának erősítésére célszerű kiterjeszteni. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. Állandó népességből a 60-x esek száma (fő) Állandó népességből a 60-x esek száma (fő) Forrás: KSH

32 32 / 71 Időskorúak aránya (2008. végén) Állandó népességből a 65-X es férfiak száma 5% Állandó népességből a 65-X es nők száma 7% Lakónépesség száma 88% Időskorúak helyzete Városföldön Forrás: KSH Működik-e Idősek Otthona Városföldön? Segíti-e az Önkormányzat az idősek étkeztetését? Hány egyedülálló időskorú él a településen? Tart-e kapcsolatot az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal? Szervez-e külön programot az Önkormányzat az időskorúaknak? Hány fő részesül időskorúak járadékában? Ebből hány fő egyedülálló? Forrás: Önkormányzat nem igen nincs adat igen A Nyugdíjasklub és a Klubkönyvtár szervezésében vannak programok. 2 fő 2 fő Időszak Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma (fő) Forrás: KSH

33 33 / 71 A Településen működő Napsugár Nyugdíjasklub számos programmal biztosít lehetőséget az Időskorúaknak a kikapcsolódásra, feltöltődésre. A Napsugár Nyugdíjasklub berkein belül helyi népdalkört alakítottak az énekelni szeretők augusztus 8-án a helyi Nyugdíjasklub szervezésében került megrendezésre a nyugdíjasklubok főző és sport versenye. Az eseménynek a Városföldi Sport és Szabadidő park adott otthont. Az Idősek Világnapjának megünneplésére október 19-én került sor, melyen mintegy 100 fő idős ember jelent meg. Mindkét eseményt az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatta. Tervezett feladatok: Az Önkormányzat erejéhez mérten továbbra is támogatja a Napsugár Nyugdíjasklub kiemelt eseményeit. Az Önkormányzat a jövőben is alkalmazza az Állampolgári Tanács módszerét, melybe a településeken élő időseket is bevonja. 5.3 KISEBBSÉGEK, ROMÁK A magyarországi kisebbségeknek a társadalomban betöltött helyzetét ma az i XL. törvénynyel kiegészített alkotmány 68. paragrafusa rögzíti, kimondva, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. Nemzeti kisebbségen olyan magyarországi népcsoportot értünk, melyek a Magyar Köztársaság állampolgárai, de más nyelv-, ill. kulturális nemzethez tartoznak és ez által kettős az identitástudatuk, ilyenek például a magyarországi németek. Az alkotmány garantálja a kisebbségek számára kollektív részvételüket a közéletben, helyi és országos önkormányzatok létrehozását, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való nhasználat jogát. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól július 7-én elfogadott i LXXVII. törvény az egyéni, valamint kollektív jellegű kisebbségi jogokat - személyi elvű (perszonális) autonómiára és önkormányzatok létrehozására való jogot - biztosított a Magyarországon honos 13 kisebbségnek, melyek a következők: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Ennek szellemében a kisebbségi települési önkormányzatok száma jelenleg 745, ebből a legtöbb a cigányoké: 403 és a németeké: 163 (1998. februári állapot, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal adatai). Városföldön kisebbségi önkormányzat nem működik romák nem élnek a településen. E területen az önkormányzat feladatokat nem tervez. 5.4 A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG A nők és férfiak közötti egyenlőség területei, jellemzői Magyarországon: a férfiak egészségi és mentális állapota lényegesen rosszabb, mint a nőké. Még mindig jellemző a nőket a háztartásba száműző szerepfelfogás. A nők munkájukért kisebb bért kapnak. A nők karrierépítésének erősödésére utal, hogy a gyermekszülés ideje kitolódott. A bűncselekményekben a nők ötször gyakrabban jelennek meg sértettként, mint elkövetőként. A nők politikai képviselete nagyon alulreprezentált, ám a vidéki térségek esetében erősebb.

34 34 / 71 Férfiak és nők aránya Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Forrás: KSH Fárfiak és nők aránya % 49% Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Forrás: KSH

35 35 / 71 Az állandó népességből a felnőtt nők száma korcsoportonként (2008.dec.31-én KSH) a es nők száma a 65-X es nők száma a es nők száma 8% 20% 72% Forrás: KSH Városföldön a felnőtt korú nők 28%-a tartozik az idős korosztályhoz. Tervezett feladatok: A közhasznú, közcélú foglalkoztatást, közmunkaprogram lehetőségeiről tájékoztatja az Önkormányzat az érintett nőket. 5.5 MÉLYSZEGÉNYSÉG A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három e munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. A 2008-as adatok szerint a társdalom 5-7 százaléka él mélyszegénységben Magyarországon, köztük kétszázezer gyerek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve. Városföld Önkormányzata az általa szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben kívánja részesíteni a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket.

36 36 / 71 Tervezett feladatok: a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogram lehetőségeiről tájékoztatást szervez az Önkormányzat a mélyszegénységben élőknek és előnyben részesíti a kritériumoknak megfelelő lakosokat a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban. 5.6 LAKHATÁS A Településen a KSH adatai szerint a ben 807 db lakás volt. A lakások száma az elmúlt 8 ben kis mértékben ugyan, de növekedett. Lakásállomány száma Forrás: KSH A lakások közműellátást az alábbi táblázat mutatja: Időszak Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Forrás: KSH A Településen önkormányzati tulajdonú, komfortos fokozatú üres lakás 1 db van.

37 37 / 71 Időszak Lakásfenntartási támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (1000 Ft) Forrás: KSH Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) A helyi Önkormányzat fontosnak tartja a helyi fiatalok lakáshoz jutásának támogatását. Ennek céljából az első lakáshoz jutó fiatal párok egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A március 23-i Állampolgári Tanácson problémaként merült fel, hogy nem rendelkezik az Önkormányzat több önkormányzati lakással, mely lehetőséget adhatna a fiatal párok letelepedésére, helyben maradásuk megsegítésére. Városföld Kecskeméthez való közelsége szempontjából is vonzó lehet a közös jövőt megalapozó fiatal párok részére. Célszerű lenne a vissza nem térítendő lakástámogatás mellett, hogy az önkormányzat Fiatal Házasok Otthonában is lehetőséget biztosítson az azt igénybevevők részére. Tervezett feladatok: Az önkormányzat a költségvetési lehetőségeihez mérten, a fiatal párok részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatást a jelenlegi volumenben fent kívánja tartani. Önkormányzati ismételten dönt a Fiatal Házasok Otthona megvalósítási lehetőségeiről.

38 38 / SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK, FOGLALKOZTATÁS A már új rendszerben működő mikrotérségi szintű családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat mind-mind további lehetőség a rászorultak részére körülményeik, életminőségük javítására. A kecskeméti tisztaprofilú intézmény jó színvonalat, szakmai kereteket garantál hosszú távon is, még jobban kihasználhatná az Önkormányzat szolgáltatásaikat. A terveknek megfelelően a múlt félétől az étkeztetés is így történik továbbá a házi segítségnyújtás is beillesztődött. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten és igény esetén támogatja a fiatal párok lakásépítési és vásárlási törekvéseit, a gyermekszületési támogatással pedig a népesség szaporulatot igyekszik pozitívan befolyásolni. A múlt ben a születési szám csökkent, 13 gyermek jött a világra Városföld községben. Az önkormányzat segélyezési tevékenységét az alábbi táblázat mutatja be. Időszak Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (fő) Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma (fő) Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (fő) Időskorúak járadékában részesítettek i átlagos száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek i átlagos száma (fő) Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) (fő) Ápolási díjban részesítettek i átlagos száma (fő) Forrás: KSH

39 39 / 71 Szociális ellátások helyzete 2009-ben Hány fő részesül ápolási díjban? Ebből hány fő súlyosan fogyatékos? Ebből hány fő fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy? Támogatja-e az Önkormányzat egyéb (rendeletben meghatározott) támogatással a rászorulókat? Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Ebből hány fő nyugdíjas? Tart-e kapcsolatot az Önkormányzat a szociálisan rászorulókkal? 13 fő 8 fő 3 fő Gyermekszületési támogatás Nettó /gyermek 4 fő 0 fő Igen Van-e településnek szociális térképe? Szervez-e az Önkormányzat programot a szociálisan rászorulóknak? Működik-e Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Városföldön? Ha igen van-e erre kialakított külön helyiség? Rendelkezik megfelelő technikai eszközökkel a helyiség? Működik e kapcsolatfelvétel az Önkormányzat részéről a gyermeküket egyedül nevelő szülőkkel? Nincs Igen A klubkönyvtárban van nőnap, gyermeknap, idősek napja, mikulás, karácsony, majális, és falunap, de ez nem csak kifejezetten a rászorultaknak, hanem mindenkinek, aki részt kíván venni az eseményeken. Igen Igen Igen Igen, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül Forrás: Önkormányzat

40 40 / 71 nem vagyok elégedett 7% kicsit 7% Mennyire elégedett Ön az Önkormányzat szociális hálójával? teljes mértékben 11% átlagosan 75% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat A kérdőíves lekérdezés alapján a megkérdezettek 75%-a átlagosan elégedett, 11%-uk teljes mértékben elégedett az Önkormányzat által biztosított szociális ellátásokról. Foglalkoztatási helyzet 2009 Városföldön foglalkoztatottak száma: Meghatározó ágazat: Ebben foglalkoztatottak száma: Ebben a nők száma: Regisztrált munkanélküliek száma: Ebben a nők száma: Közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramban résztvevők száma a Hivatalban: Közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramban résztvevők száma az Önkormányzatnál: 290 fő Mezőgazdaság 220 fő 100 fő 160 fő 70 fő 11 fő 11 fő A kistérségben a munkanélküliségi ráta az elmúlt során kiugróan megnőtt.

41 41 / 71 Forrás: ÁFSZ Városföldön a munkanélküliség a környező településekhez képest alacsonyabb. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint i állapot Település Nyilvántartott összes fő Folyamatosan nyilvántartott (365 napnál hoszszabb ideje) Munkaváll. korú népesség Relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %- ában Arányszám (a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya) Nyárlőrinc ,56 0,88 Lakitelek ,42 1,07 Orgovány ,89 1,22 Tiszaalpár ,1 1,35 Tiszakécske ,51 0,98 Városföld ,2 0,84 Városföldön a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között a nők és a férfiak száma közel azonos.

42 42 / napon túli nyilvántartott álláskeresők száma napon túli nyilvántartott álláskeresök száma, férfi (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő) Forrás: KSH Nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Forrás: KSH A munkanélküliség a es korosztályt sújtja leginkább. A 2008-as ben a 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliek száma 31 fő volt, ennek mintegy 10%-a pályakezdő és majdnem fele (10 fő) fiatalkorú 21 és 25 közötti.

43 43 / 71 Nyilvántartott álláskeresők száma A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Forrás: KSH Városföldön a munkanélküliek száma az elmúlt ben növekedést mutat. (2009-ben 8-9% körül mozog). A nyilvántartottak száma szinte megduplázódott. (145 fő). A közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő feladatokról az Önkormányzat gondoskodik. A helyi nem foglalkoztatott munkaerőre jellemző, hogy az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők tartoznak e körbe. A re 11 fő közfoglalkoztatásával kalkulál az Önkormányzat. Tervben van személyek bevonása a Dózsa Lakótelepről is. Feladatok tekintetében a közterületek tisztántartása, gyommentesítése, az egész település környezetkultúrájának növelése a cél. Amennyiben kvalifikáltabb potenciális munkaerő jelenik meg az Önkormányzat látóterében arra, mint közcélú foglalkoztatottra mindenképpen számítanak. A foglalkoztatottak által ellátott feladatokat részletesebben Városföld Község Önkormányzata i Közfoglalkoztatási Terve tartalmazza. Tervezett feladatok: Közcélú és közhasznú foglalkoztatás további szervezése Közcélú és közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram lehetőségeiről az Önkormányzat tájékoztatást szervez a es korosztálynak.

44 44 / EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK, SPORT Városföld településén helyben biztosított az orvosi ügyelet. A háziorvos minden nap megadott rendelési időben rendel. Összevont készenléti ügyelet érhető el hétköznapon 17 órától másnap reggel 8 óráig az alábbiak szerint: Felnőtt járó-betegeknek: Kecskemét Megyei Korház Nyíri úti ügyelet I. emelet Fekvő betegeknek házhoz hívás: 76/ telefonon Gyermek járó-beteg ügyeleti ellátás: Kecskemét Izsáki úti korház Házhoz hívás gyermek fekvőbeteghez: 76/ telefonon Egyéb egészségügyi és védőnői szolgáltatásokat a Településen tudják igénybe venni a helyiek. Védőnői fogadóóra heti egy napon 1 órában, terhes-tanácsadás havi 2 alkalommal 1 órában vehető igénybe a Városföldi Egészségházban. Csecsemő és gyermek szakorvosi tanácsadás heti 1 alkalommal 2 órában igényelhető az említett helyszínen. A Településen nincs fogorvos. Az OEP által finanszírozott fogorvosi ellátást Kecskeméten vehetik igénybe a városföldiek. A március 23-i Állampolgári Tanács ülésén problémaként merült fel, hogy a településen nincs fogorvos. A helyiek igényelnék a fogorvosi szolgáltatás helyben való megoldását. A helyi orvosi rendelő részben akadálymentesített. Az esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat eredménye szerint a megkérdezettek 57%-a átlagosan elégedett az egészségügyi ellátásokkal Városföldön, 13%-uk viszont egyáltalán nem. A jövőben érdemes lenne további kutatást végezni arra vonatkozóan, hogy az elégedetlenség miből adódik. A válaszadók 63%-a véli úgy, hogy egészségi állapota azonos a vele azonos korúakal. Mennyire elégedett az egészségügyi ellátással a településen? egyáltalán nem vagyok elégedett 13% nagyon 3% kicsit 27% átlagosan 57% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat 2010.

45 45 / 71 Ügyfél egészségügyi állapota a vele azonos korúak egészségügyi állapotával összehasonlításban sokkal rosszabb 7% jobb 27% sokkal jobb 3% azonos 63% Sport Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat Kecskemét és térsége Többcélú Társulás Sport- és szabadidős Stratégiája 2008-ban született meg. A kecskeméti kistérségben cél, hogy a mentális egészséget erősítsék a szabadidős közösségek erősítésel, a közösségi identitások nevelésel, a pozitív szerepminták felmutatásával, az öngondoskodás tanításával, a konfliktuskezelési képesség fejlesztésel, a közösségi (sport) sikerrel; különösen fontos mindennek megvalósítása pl. a fogyatékosok sportja esetében. Megszervezhető a mentális állapot javításával kapcsolatos programok, ismeretterjesztő előadások népszerűsítése a kistérségi honlapon, elképzelhetőnek tartjuk a csatlakozást, kapcsolatkeresést már jól működő drogprevenciós programokkal. Ezen keresztül is arra kell törekedni, hogy a saját aktvitás élményét adó sport- és/vagy szabadidős tevékenység szervezésel segítsünk azoknak a fiataloknak vagy középkorúaknak, akik gyakran célok és értékek nélkül, talajt vesztve lebegnek a világban, és élménypótlásként drogokat fogyasztanak. A koncepció hiányossága, hogy nem rendelkezik a rendszeres időközönkénti felülvizsgálatról, az előrehaladás mérhetősége nem biztosított. A Településen Sportegyesület működik. Az Önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatja a szervezetet. Az iskolások sportolási lehetőségét az iskola kültéri sportpályája biztosítja. Az időskorú lakosság is aktív részese a sportéletnek. Ezt bizonyítja a Napsugár Nyugdíjasklub szervezésében augusztus 8-án megrendezésre került nyugdíjasklubok főző - és sport versenye. A március 23-i Állampolgári Tanács ülésén igényként merült fel egy zárt tornaterem építése a településen. Tervezett feladatok Települési szintű Sport koncepció készítése, mely felöleli a település minden korosztályát. A programnak célszerű lenne foglalkozni a mozgáskorlátozottak és fogyatékosok sportolási lehetőségeivel is. Fontos lenne az önkormányzat feladatainak, fejlesztési lehetőségeinek számbavétele is.

46 46 / KÖZOKTATÁS Oktatás A település közoktatási intézményi feladatait a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretein belül látja el. A Lestár Péter Közoktatási Intézmény alaptevékenységei: Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás, Egyéb oktatás, Óvodai nevelés, Más településről bejáró gyermekek/tanulók nevelése, oktatása, ellátása Gyermekek/tanulók utaztatása helyközi járatokon vagy iskolabusszal Az egységes középiskola, szakiskola és óvoda rögzített feltételek alapján biztosítja Kecskemét, Fülöpháza, Kunbaracs és Városföld településeinek iskolai ellátását. A kistérségi fenntartású közoktatási intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek fenntartója és felügyeleti szerve a Társulási Tanács. Az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás 1-4, illetve 5-8. osztály esetében a településen biztosított. A Társulás által fenntartott Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda városföldi Általános Iskolában 8 folyam működik, folyamonként egy-egy osztállyal. Az iskola a sajátos nevelési igénylő tanulókkal integrált oktatás keretében foglalkozik. A Lestár Péter Közoktatási Intézmény biztosítja a tanulók részére az érettségire való felkészülést folyami oktatással, a folyamon az érettségire épülő szakképzést, és a szakiskolai folyamokon a szakmák elsajátítását. A Lestár Péter Közoktatási Intézmény 2008 szeptemberétől felnőttoktatást folytathat, levelező és esti tagozatos oktatás keretében. A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel való foglalkozást szakemberek látják el a településen. Az óvodában 17gyermekre jut 1 fő logopédus, és 1 fő fejlesztőpedagógus, az iskolában pedig 22 tanulóra jut 1 fő fejlesztőpedagógus és 1 fő gyógypedagógus. Az alábbi táblázat a több figyelmet igénylő gyerekek arányát mutatja, a település oktatási intézményeiben:

47 47 / 71 Óvoda Több figyelmet igénylő gyerekek aránya % Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Beilleszkedési magatratással küzdő (HH) (HHH) 8% 2% 0% Iskola Több figyelmet igényló gyermekek aránya (%) Hátrányos helyzetű (HH) Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) Beilleszkedési magatratással küzdő 22% 10% 0% Forrás: Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv (2008) Iskolázás szempontjából lényeges korcsoportok (fő január 1-jén): közötti: 51 fő 3-5 közötti: 55 fő 6-9 közötti: 76 fő közötti: 81 fő közötti: 116 fő A 2010 márciusában végzett esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat során a megkérdezettek 76%-nak véleménye szerint az oktatás kielégítő a településen. Nagyon, csupán a válaszadók 4%-a elégedett. Arra a kérdésünkre, ha nem elégedett az oktatással, kérjük, adja meg ennek okát, az alábbi válaszok érkeztek: nem megfelelő a légkör az intézményben (56%) nem aktívak a pedagógusok, többet lehetnének a gyerekekkel a szabadidejükben (22%) Figyelemfelkelő, hogy a válaszadók picit több mint fele gondolja úgy, hogy nem megfelelő a légkör az Intézményben. Célszerű lenne ennek okát további közvélemény kutatással megállapítani. 2 Forrás: Önkormányzat

48 48 / 71 Mennyire elégedett az oktatással a településen? kicsit 17% egyáltalán nem 3% nagyon 4% kielégítő 76% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat más ok: 22% Nem aktívak a pedagógusok, többet lehetnének a gyerekekkel a szabadidejükb en is nincs különösebb oka 22% Oktatással való elégedettség oka nem megfelelő a légkör az intézményben 56% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat Városföld számára nagy könnyebbséget jelent, hogy az alacsony tanulólétszám ellenére a Társulás egységes intézményeinek keretein belül, helyben láthatja el óvodai ás általános iskolai feladatait. A férőhelyek száma megfelelő, a HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek intézményes nevelése oktatása helyben biztosított.

49 49 / 71 Az állandó népességből a fiatalok száma korcsoportos megoszlásban (2008. dec 31.-én KSH) esek száma 3-5 esek száma 6-13 esek száma 14 esek száma esek száma esek száma a 60-x esek száma Forrás: KSH Tervezett feladatok: a községi iskola és óvoda, mint tagintézmény az es beszámolójában értékeli a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósítását. a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet az Önkormányzat rendszeresen, kétenkénti felülvizsgálja és ezt kezdeményezi a kistérségnél (először 2010-ben) KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK A kultúra kitüntetett helyet foglal el az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítésében, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében. Jelentősége túlmutat az ágazati megközelítés szempontjain felzárkóztató, kiegyenlítő szerepe miatt, valamint azért, mert a kulturális hátrány: esélyegyenlőtlenség forrása, rögzítője lehet. A közvélemény kutatás során kiderül, hogy a megkérdezettek kb. fele rendszeresen, másik fele alig, 7%-uk pedig egyáltalán nem látogatja a helyi művelődési intézményt. Körülbelül hasonló a kép a helyi könyvtár látogatottságát illetően is. Összességében 40% körül mozog a látogatók és 60% körül az egyáltalán nem, vagy alig látogatók száma.

50 50 / 71 nem látogatom 7% Művelődási Ház látogatásának gyakorisága alig 47% rendszeresen 46% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat Könyvtár igénybevételének gyakorisága egyáltalán nem 33% naponta 7% rendszeresen 33% alig 27% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat A közvélemény kutatás alkalmával kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan, hogy mennyire látják az állampolgárok biztosítottnak a fiatal korosztály számára a kulturált szórakozást a településen? A válaszadók kb. felének véleménye alapján éppen megfelelő a településen a fiatalok szórakozási lehetősége. Érdemes figyelembe venni azt, hogy a válaszadók közül nem volt közötti. A kérdőívet legnagyobb arányban (70%) a közöttiek töltötték ki 27%-ban a 21-40, 3%-ban pedig a 61 nél idősebbek.

51 51 / 71 egyáltalán nem 7% alig 30% Szórakozási lehetőségeg a fiatalok számára teljesen 17% éppen megfelelő 46% Kultúra Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat Városföldi Klubkönyvtár A városföldi könyvtár a mai helyén 1982-ben kezdte meg a működését, valójában azonban már 1952-től volt a településnek könyvtára. Először a régi tanyasi iskola falai között, később 1962-től a régi kultúrházban kapott helyet, végül pedig a jelenlegi művelődési ház egyik részébe helyezték át, ami 1982-ben épült fel a falu központjában. A könyvek egy része az idők folyamán gyűlt össze, nagyon sokat adományba kapott a könyvtár például a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtártól től saját könyvbeszerzés útján is kerültek könyvek a polcokra. A könyvtárnak 2001 óta főállású könyvtárosa van, 1982 óta pedig részben önálló intézményként működik. Városföld könyvtárának legfontosabb feladata, hogy az olvasók megtalálják az igényeiknek megfelelő irodalmat, hozzájussanak a legújabb könyvekhez is. Azokat a könyveket, amelyek nincsenek meg a helyi állományban, más könyvtáraktól könyvtárközi kölcsönzéssel lekérik. Sok rendezvénynek ad otthont a Klubkönyvtár. Ilyenek például: Irodalmi- népköltészeti est. A település vendége volt Kun János, Buda Ilona, a Helikon Együttes. Költői est. A Település vendége Buda Ferenc és Pintér Lajos volt. Író olvasó találkozót is tartottak Scmidt Egonnal, Juhász Árpáddal és Nógrádi Gáborral. A fent leírtakon túl a Klubkönyvtár többek között a Nyugdíjasklubnak, a Baba-mama klubnak, Szabadidős foglalkozásnak, Kiállításoknak, ünnepségeknek, Nyári táboroknak, Napközis foglalkozásoknak, Tanfolyamoknak, Kézimunka szakkörnek, Természetjáró klubnak, Aerobic-hastánc tanfolyamnak is helyet biztosít. A Klubkönyvtárban e-magyarország pont is működik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott Települési értékek határok nélkül című

52 52 / 71 Vándorkiállítás Városföldre is megérkezett február 26. és március 8. között a Klubkönyvtárban volt megtekinthető a térség mezőgazdasági és kézműves értékeiből álló vándorkiállítás. A kiállításon megtekinthetőek voltak még a Nyugdíjas Klub tagjai által készített kézműves alkotások, valamint Fotókiállítás az elmúlt 12 eseményeiről a Hírös Hét Fesztiválon. Az Önkormányzat pályázatot nyújtott be az UMVP III. tengelyes intézkedéseinek megfelelően a 161/2009. (XI.19.) FVM. rendeletben leírtak szerint a Klubkönyvtár homlokzati nyílászáróinak cseréjére beleérte a használati térelemek kialakítását is. A pályázati lehetőség alapján 25 ezer euró összegig lehet igénybe venni a támogatást EMVA forrásból - falumegújításra és fejlesztésre vonatkozó és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően, a fennmaradó különbözetet pedig saját forrásból biztosítja az Önkormányzat. Nyugdíjasklub A nyugdíjas klub számos programot rendez tagjai részére. A közvélemény kutatás adataiból az állapítható meg, hogy az önkormányzat rendezvényein a válaszadók majdnem fele csak ritkán vesz részt. Ennek a válaszadók szerint egyrészt nincs különösebb oka, másrészt, nagyon elfoglaltak. Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a rendezvényekről történő tájékoztatásra, valamint a lakosság motiválásra az eseményeken való részvételre. Milyen gyakran vesz részt az önkormányzati rendezvényeken? sosem 10% ritkán 47% gyakran 40% havonta 3% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat 2010.

53 53 / 71 Önkormányzati rendezvényektől való távolmaradás oka nem hiszem, hogy lenne értelme a részvételnek 6% nincs különösebb oka 44% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat nem hallok a rendezvényekről 13% nagyon elfoglalt vagyok 31% nem érdekelnek azok a típusú rendezvények, amelyeket sz erveznek 6% Városföld a Kistérségi kulturális stratégiában célul tűzte ki az esélyegyenlőség biztosítását a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ezen belül is a tanulna-tanítana akciók szervezését, az igényfelmérést követően, mint például helyben megkeresni azt az embert, aki olyan tudás birtokában van, amit szívesen átadna, és amit mások szívesen tanulnának. Hiányossága a stratégiának, hogy nem rendelkezik a rendszeres időközönkénti felülvizsgálatról, az előrehaladás mérhetősége nem biztosított, mivel az elkészített stratégia indikátorokat, kiinduló értékeket nem tartalmaz, valamint nem tartalmazza az elérni kívánt célértékeket. Az Állampolgári Tanács március 23-i ülésén igényként fogalmazódott meg, hogy a helyi fiatalságot valamilyen módon érdekeltté kell tenni a közösségben. Szükség van az idősek és fiatalok közös összefogására, közös programok szervezése. Az önkormányzat ingyenes hírlevélben tájékoztatja a lakosságot a képviselőtestület által hozott fontosabb döntésekről. Tervezett feladatok: A Kecskeméti kistérségben működő Közkincs Kerekasztal tagjai által létrehozott Kistérségi Kulturális Stratégia rendszeres felülvizsgálata és kiegészítése az előrehaladás mérhetősége érdekében. Az Önkormányzat erejéhez mérten továbbra is támogatja a Falunap (augusztus 20.) enkénti megrendezését. Az Önkormányzat szorgalmazza, kistérségi programban is szereplő tanulna-tanítana akciók szervezését a városföldi Klubkönyvtár közreműködésel. Az Önkormányzat továbbra is támogatja a hírlevél megjelenését, melyben fokozott figyelmet fordít az esélyegyenlőségi program célcsoportjait érintő kérdésekben történő tájékoztatásra. Kérdőíves igényfelmérés arra vonatkozóan, hogy milyen igényei vannak a fiataloknak és az időseknek a települési programok terén.

54 54 / PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK Az 5.6. fejezetben, a foglalkoztatási helyzet körében bemutattuk a pályakezdő munkanélküliek számát. Nyilvántartott álláskeresők száma Forrás: KSH A március 23. Állampolgári Tanácson igényként hangzott el, hogy a helyi vállalkozók jobban támogathatnák a pályakezdő munkanélkülieket. Valamilyen módon nagyobb szerepet vállalhatnának a munkanélküliség csökkentésében. Tervezett feladatok: Hangsúlyt kell fektetni a kistérségi közfoglalkoztatási tervben a fiatal felnőttek munkaerőpiaci esélyeinek növelésére AKADÁLYMENTESÍTÉS A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A es nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról i xxvi. törvény szerint az épített környezet, a közérdekű információkhozvaló hozzáférés, az információs szolgáltatások, a tömegközlekedési eszközök és utasforgalmi létesítmények és a közhasznú parkolók igénybevételi lehetőségei az akadálymentesítés legfontosabb területei A KÖZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE A közvélemény kutatás szerint az akadálymentesítésről alkotott vélemények megoszlanak. A válaszadók körülbelül fele gondolja úgy, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesített környezetben tudnak ügyet intézni. 24%uk érzi azt, hogy az hivatalnál dolgozók mindent megtesznek a hiányosságok ellensúlyozására és 28%-uk gondolja úgy, hogy az akadálymentesítés még nagyon kezdetleges.

55 55 / 71 Az akadálymentesít és még nagyon kezdetleges 28% Önkormányzat akadálymentesítése A mozgáskorlátozt tak akadálymentesített környezetben tudnak ügyet in tézni 48% Az ügyintézők mindent megtesznek a hiányosságok ellensúlyozására 24% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat A március 23-i Állampolgári Tanács ülésen is problémaként vetődött fel a település intézményeinek részleges akadálymentesítése (nincsenek felszerelt kapaszkodók például a könyvtárnál és az iskolában). Az elégedettség növelés érdekében tovább kell folytatni pályázatok útján a település épületeinek, intézményeinek akadálymentesítését. Városföld középületeinek akadálymentesítése csak részben megoldott. Akadálymentesítés Polgármesteri Hivatal: Helyi közoktatási intézmények: Könyvtár: Posta: Orvosi Rendelők: igen nem - részben igen nem - részben igen nem - részben igen nem részben igen nem - részben igen nem - részben Forrás: Önkormányzat Az önkormányzat vállalja, hogy új beruházásainál szem előtt tarja és lehetőségeihez mérten elősegíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról i XXVI. törvény szerint az alábbiakat: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Vonatkozik ez különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordít a következőkre:

56 56 / 71 o o o o o o o o o o o o o o o o o a mindenki által használható részein biztosítani kell az akadálymentes megközelítést és használatot, beleértve az eltérő szintek közötti közlekedést is akadálymentes parkolóhelyek kialakítása akadálymentes útvonalak kialakítása a vakok és gyengén látók közlekedését és tájékozódási képességét segítő járdaszegélyek kialakítása a gyalogos utakon és járdákon kerülni kell az akadályok elhelyezését (műtárgyak, utca bútorok) a gyalogos utak mentén a közlekedést akadályozó növények ágai legyenek visszavágva a kerekesszékkel, gyermekkocsival valamint kerékpárral történő közlekedés érdekében a járdaszegély rámpaszerűen kialakított feljáróival legyen biztosítva a gyalogos útvonal környékén lő szegélyek, jelzések, járófelületek, szintkülönbségek áthidalása az utcabútorok könnyen észrevehetően, egyenletesen legyenek megvilágítva az épület legalább egy bejárata lehetőleg a főbejárat legyen akadálymentes a bejárat(ok) akadálymentes útvonallal, logikusan legyenek összekötve az épület környékén fellelhető összes akadálymentesen kialakított térrel és elemmel akadálymentes kialakítás esetén bejáratként kizárólag forgó-, csapó ajtó nem alkalmazható, ezek mellett nyíló ajtót is el kell helyezni az információs pult a megfelelő használhatóság érdekében alacsony és térdszabad kialakítású szakaszt is tartalmazzon, figyelembe ve az alacsonyabb testméretű, valamint kerekesszékes látogató illetve dolgozó szükségleteit. az ügyfélszolgálatok alacsony pultszakaszainál a gyengébb erőnléttel bíró látogatók (pl. idősebbek, kismamák) számára szék biztosítása az akadálymentes közlekedők csúszásmentes, szilárd és könnyen tisztán tartható burkolattal rendelkezzenek. egy épületszint akadálymentes használhatóságához az adott szinten legalább egy olyan illemhelynek kell lennie, amelyet kézzel vagy elektromos hajtású kerekeszszékkel, illetve segédeszközzel segítség nélkül és segítséggel is meg lehet közelíteni és használni a vizes helyiségekben még vizes állapotban is csúszásmentes padlóburkolat biztosítása szükséges minden közhasználatú épületben legyen legalább egy babaápoló-pelenkázó helyiség A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. A fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.

57 57 / 71 A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. A tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. A március 23-i Állampolgári Tanácson javaslatként merült fel a Klubkönyvtár és az iskola részleges akadálymentesítése; folyamatos pályázás a támogatás érdekében. Tervezett feladatok: új önkormányzati beruházásoknál az önkormányzat kiemelt figyelemmel kíséri az alábbiak megvalósulását a mindenki által használható részein biztosítani kell az akadálymentes megközelítést és használatot, beleértve az eltérő szintek közötti közlekedést is akadálymentes parkolóhelyek kialakítását o o o o o o o o o o o o akadálymentes útvonalak kialakítása a vakok és gyengén látók közlekedését és tájékozódási képességét segítő járdaszegélyek kialakítása a gyalogos utakon és járdákon kerülni kell az akadályok elhelyezését (műtárgyak, utca bútorok) a gyalogos utak mentén a közlekedést akadályozó növények ágai legyenek visszavágva a kerekesszékkel, gyermekkocsival valamint kerékpárral történő közlekedés érdekében a járdaszegély rámpaszerűen kialakított feljáróival legyen biztosítva a gyalogos útvonal környékén lő szegélyek, jelzések, járófelületek, szintkülönbségek áthidalása az utcabútorok könnyen észrevehetően, egyenletesen legyenek megvilágítva az épület legalább egy bejárata lehetőleg a főbejárat legyen akadálymentes a bejárat(ok) akadálymentes útvonallal, logikusan legyenek összekötve az épület környékén fellelhető összes akadálymentesen kialakított térrel és elemmel akadálymentes kialakítás esetén bejáratként kizárólag forgó-, csapó ajtó nem alkalmazható, ezek mellett nyíló ajtót is el kell helyezni az információs pult a megfelelő használhatóság érdekében alacsony és térdszabad kialakítású szakaszt is tartalmazzon, figyelembe ve az alacsonyabb testméretű, valamint kerekesszékes látogató illetve dolgozó szükségleteit. az ügyfélszolgálatok alacsony pultszakaszainál a gyengébb erőnléttel bíró látogatók (pl. idősebbek, kismamák) számára szék biztosítása

58 58 / 71 o o o o az akadálymentes közlekedők csúszásmentes, szilárd és könnyen tisztán tartható burkolattal rendelkezzenek. egy épületszint akadálymentes használhatóságához az adott szinten legalább egy olyan illemhelynek kell lennie, amelyet kézzel vagy elektromos hajtású kerekeszszékkel, illetve segédeszközzel segítség nélkül és segítséggel is meg lehet közelíteni és használni a vizes helyiségekben még vizes állapotban is csúszásmentes padlóburkolat biztosítása szükséges minden közhasználatú épületben legyen legalább egy babaápoló-pelenkázó helyiség a közoktatási intézmények, orvosi rendelő, Polgármesteri Hivatal, Klubkönyvtár akadálymentesítése érdekében élni kell a pályázati lehetőségekkel, folyamatos pályázatfigyelés és pályázás 5.13 ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE Az Önkormányzat által üzemeltett holnapon jelenleg nem működő lehetőség a vakbarát verzió, ezért a honlap nem tekinthető infókommunikációs szempontból akadálymentesítettnek. A pénzügyi lehetőségek függvényében az Önkormányzatnak további lépéseket kell tenni a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. A Ügyfélszolgálati Karta kialakítására még nem került sor. Városföldön e-magyarország pont a városföldi Klubkönyvtárban működik. Az önkormányzati honlap fejlesztése és adatokkal való feltöltése indokolt a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében is. Az Önkormányzat a Közoktatási Intézkedési tervben vállalta a Közoktatási információs rendszer működtetése érdekében interaktív honlap működtetését. Tervezett feladatok: Az önkormányzati honlap vakbarát verzióját el kell indítani az ügyintézéshez szükséges letölthető nyomtatványok kialakítása a honlapon az adóügyek mellett legalább 4 ügytípusban A kommunikációs lehetőségeket kihasználva a megismertetése széles körben. Ügyfélszolgálati Karta kialakítása AZ ÉRINTETT CSOPORTOK DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ RÉSZVÉTELI LEHETŐSÉGEI A közvélemény kutatás eredménye alapján a válaszadók több mint fele elégedett azzal, ahogyan az Önkormányzat bevonja az állampolgárokat a döntés előkészítés folyamatába.

59 59 / 71 Mennyire elégedett azzal ahogyan az Önkormányzat bevonja apolgárokat a döntéshozatali folyamatokba? kicsit vagyok elégedett 14% egyáltalán nem vagyok elégedett 7% kiváló 27% átlagos 52% Forrás: Esélyegyenlőségi állampolgári vizsgálat Városföld Község Önkormányzatának képviselő-testületi ülései nyilvánosak. Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel. Ennek érvényre juttatása érdekében az alábbi szerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tárgyalt napirend esetében tanácskozási jog a képviselőtestületi és bizottsági üléseken: Városföldi Sportegyesület Napsugár Nyugdíjasklub Polgárőrség Városföld Élhető Városföldért Egyesület A tanácskozási joggal meghívottaknak felszólalási joguk van. A lakossági kapcsolatok szervezett formái: közmeghallgatással egybekötött falugyűlés, (ente egy alkalommal november hónapban) lakossági fórum, polgármesteri fogadónap, képviselői fogadónap, képviselő-testületi bizottságok ülései helyi újság jegyzői fogadónap A képviselő-testület ente egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.