A házasság és a család

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A házasság és a család"

Átírás

1 A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, az OR-ZSE Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport konferenciája A házasság és a család címmel október 8-9. Szeged, Egyetem utca 2. földszint Kari konferenciaterem

2

3

4

5 Konferenciaprogram október Házigazda: Barna Gábor Megnyitó: Prof. Szajbély Mihály, az SZTE BTK dékánja képviseletében Dr. Vajda Zoltán dékánhelyettes A család egykor és ma című kötet bemutatása, az OR-ZSE Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport együttműködéséről: Kiss Endre és Barna Gábor Elnököl: Kiss Endre Máté-Tóth András: A polgári család védelmében. Felvetések egy 30 éve megjelent könyv kapcsán Cselényi István Gábor: A görög szertartású esküvő távlatai Oláh János: Zsidó esküvői rítusok változásai a században Örsi Julianna: A rendszerváltások hatása a családokra vita szünet Elnököl: Oláh János Bányai Viktória: A családpótlás intézményes és egyedi megoldásai, Zima András: mentsétek meg a maradékot! Zsidó közösségi túlélési stratégiák a budapesti felekezeti és mozgalmi lapokban között Tóbiás László: Családtámogatás: újfajta családok újfajta támogatásai vita Ebédszünet Az átmentett hagyomány őrzői című kiállítás megtekintése. A kiállítást rendezte és bemutatja Glässer Norbert.

6 Elnököl: Perger Gyula Szécsi József: Az ábrahámi vallások a mono- és poligámiáról Gergely Anna: Adok egy tehenet, csak ne házasodjatok össze! A baracskai zsidóság emléke Kárpáti Judit: Pogány rítus a zsidó szertartásrendben? A jemeni zsidó esküvőt kísérő henna-rituálé jelentősége Jemenben és Izraelben vita Elnököl: Béres István Hrotkó Larissa: Családon belüli erőszak. Tórai és talmudi képek Perger Gyula: A házasságon kívül született gyermekekről való egyházi gondoskodás a tatai uradalom településein a 19. század első felében Barna Gábor: Bálint Sándor a házastársi hűség példaképe vita Baráti beszélgetés tea és zsíros kenyér mellett a néprajzi tanszéken Maczelka Noémi zongoraestje, SZTE Rektori Hivatal, Díszterem (ingyenes) Október 9. Elnököl: Glässer Norbert 9.00 Kiss Endre: A család rekonstrukciója a klasszikus szociológiában 9.20 Korpics Márta: Család-érték-közvetítés 9.50 Limbacher Gábor: A Szent és a család. Egyetemes keresztény, nemzeti és személyes vonások vita szünet Elnököl: Zima András Fábián Gabriella: Családi kötelékek a zetelaki Élő Rózsafüzér társulatokban Ábrahám Vera: Több generációs genealógiai struktúrák Gyöngyössy Orsolya: Kőművesből kántor, kántorból főjegyző. Az értelmiségivé válás egy modellje Sohlya Antal csongrádi főkántor leszármazottainak példáján vita

7 Ebédszünet Elnököl: Frauhammer Krisztina Benedicty Róbert: A libanoni shiita családról Speidl Bianka Belhaj, Abdessamad: A házasság mint az új vallási identitás kialakításának tere és eszköze (magyarországi muszlim családokban) Glässer Norbert: A hunfalvi talmudiskola öregdiákegyletének szerepe a családi életre történő felkészítésben vita szünet Elnököl: Hrotkó Larissa Filus Erika: A család szabályozó szerepe a viseletváltozásban Béres István: Család-kép. A fotográfia szerepe a családi emlékezetben Frauhammer Krisztina: Az anya és az anyai szerep változása a századfordulós imakönyvek tükrében vita A konferencia lezárása: Kiss Endre, Barna Gábor

8 A házasság és a család 12. Vallási Néprajzi Konferencia október 8-9. Szeged, Egyetem u. 2. földszint, BTK Kari konferenciaterem Előadás kivonatok Ábrahám Vera Több generációs zsidó genealógiai struktúrák írott források tükrében. Egy gyászjelentés melyben a gyászolók több generációja szerepel, majd egy zsinagógai textília, ahol az adományozók a 3 generációs családi struktúrájukat hímeztették föl. Ez a parochet maradvány önmagában is rendkívüli darab. Végül sírtextus vizsgálatával családi kötődések, és erre utalások bemutatása. Ezek közül az egyik egy különösen érdekes kutatás eredményről is szól. Ő Bak Hirs főrabbi (Szeged első főrabbija, 53 évig vezette a közösséget). Bányai Viktória A családpótlás intézményes és egyedi megoldásai, A Vészkorszak pusztítása következtében ritkaság számba ment az épen maradt zsidó család 1945-ben. Az életben maradt gyermekek jelentős hányada veszítette el egyik, esetleg mindkét szülőjét, tágabb családjának is sok tagját, illetve több esetben váltak a túlélő családtagok is anyag és/vagy lelki okokból alkalmatlanná a gyerekek gondozására, nevelésére. Az előadás levéltári forrásokra és visszaemlékezésekre építve azt kívánja bemutatni, hogy mit tudunk ezeknek a gyerekeknek a sorsáról. Olyan kérdésekre keresem a választ, mint hogy milyen törvényi, rendeleti keretek szabályozták ebben az időszakban az árvaellátást, a gyermekvédelmet; milyen intézményi, szervezeti keretek között működtek az ezeket a gyerekeket befogadó gyermekotthonok (orthodox és neológ hitközségi intézmények, különféle cionista szervezetek otthonai). Példákat mutatok be a családban, de nem saját családban élő gyerekek eseteire is. A keretek sokféleségének felvázolásán túl az előadás fókuszában az a kérdéskör áll, hogy a gyerekeket körülvevő felnőttek hogyan tudtak reagálni az elszenvedett veszteségekre, milyen módszerekkel támogathatták a trauma_feldolgozást, hogyan válhattak személyükben vagy a közösségi élet szervezőiként a családpótlás segítőivé. A kutatást, amely a Yad Vashem Institute egy átfogó az közötti Magyarország zsidóságát vizsgáló kutatásának egyik szelete, Tóbiás Lászlóval (Széchenyi István Egyetem, Győr) végzem.

9 Barna Gábor Bálint Sándor, a házastársi hűség példaképe A házassági kapcsolatoknak alapja a bizalom és a hűség. Mindkét dolog fontos szerepet játszott Bálint Sándor életében, aki 1935-ben megnősült. Bár házassága néhány éví alatt zátonyra futott, egyházilag és világi bíróság előtt is érvénytelenítették, Bálint Sándor házasságát mégsem tekintette felbontottnak. Volt feleségét mindenben támogatta, mástól született fiát nevére vette. Feleségét visszafogadta, betegségében (parkinson) gondozta, ápolta és eltemette. Mindezzel példát mutatott a férji hűségre, az önzetlen férji gondoskodásra. Benedicty Róbert A libanoni shiita családról Béres István Család kép. A fotográfia szerepe a családi emlékezetben Előadásomban a sz. egyik meghatározó családi dokumentum-típusát, a 'családi fotográfiát' mutatom be, valamint reflektálok a műfajban az elmúlt két évtizedben lezajlott digitális forradalomra. A történeti előzményekre való rövid reflexiót követően, főként azt vizsgálom konkrét gyűjteményeken keresztül, hogy milyen szerepet játszott a fényképezés gyakorlata a családi emlékezetben. Fő kérdéseim: a sajátos és minden családra egyenként jellemző, különféle kollektív családi identitás kialakításában kik és milyen szerepet szántak a fotográfiának? Hogyan valósult ez meg a korábbi analóg technika használata során, majd milyen változások következtek be a digitális átállás következtében? Hogyan szolgálta a család kohézióját a fényképek elkészítése, használata és forgalma (cseréje)? Melyek a jellemző képhasználati módok manapság, és melyek azok, amelyek úgy tűnik végérvényesen kiszorultak? Milyen családi mitológiák sejlenek fel a fényképek mögött? Milyen narratív technikák jellemzik a privát fotográfiák elkészítésének gyakorlatát? A családról, illetőleg jellemző családi szerepekről (az anya, az apa, a nagybácsi, stb.) készített fotográfiák nem csak az egyes családtagok életében bírnak fontossággal, de a képhasználat társadalmi dimenzióját is vizsgálhatjuk azáltal, hogy ezeknek a képeknek a konnotációi milyen módon rendeződnek össze a 'családi fényképek' másodlagos piacán: azaz milyen társadalmi értékeket implikálnak az elektronikus vagy a nyomtatott médiában, vagy minek az illusztrációivá válnak az alkalmazott grafikában. Cselényi István Gábor A görög szertartású esküvő távlatai A görög szertartású esküvő legismertebb, üdvtörténeti megfejtése úgy foglalható össze: a házasok szövetségkötése Isten és ember szövetségének vetülete, ikonja. Mikrobaszileia, Isten országának kicsinyített változata. Jel, ikon, amely túlmutat önmagán.

10 Isten és a világ, Isten és népe közti szerelem nos, idáig joggal juthatunk el a hagyományos hiten belül, és ehhez a következtetéshez elvezethet az esküvői szertartás is. A hívő értelem felvetheti azonban azt a kérdést is: mindezen túl vajon nincs-e meg a szerelem magán az isteni léten belül?! Természetesen, nem állítom, hogy az esküvő erről is beszél. De az utóbbi idők szofiológiai kutatása elvezetett ahhoz, hogy tágabb összefüggéseket is keressünk. Ti. fény derült rá, hogy a hokma-szófia összekapcsolódik a Ruah, a Lélek fogalmával, amely egyébként szintén nőnemű szó, és akit már a Szentírás második verse is tojásain kotló anyamadárnak írja le. Így már egészen új tartalmat kap a vízkeresztkor megjelenő Lélek alászállása is, hiszen perisztéraként, anyagalambként száll alá. És új tartalmat kap az is, hogy az Úr Jézus szerint vízből és Szentlélekből kell újjászületnünk. Fábián Gabriella Családi kötelékek a zetelaki Élő Rózsafüzér társulatokban Az udvarhelyszéki Zetelaka 1885-ben létrejött Élő Rózsafüzér társulatáról 1895-ben kezdenek jegyzőkönyvet vezetni. A XIX. század végi újjászervezés nyomán született protocollum a vallási közösség megalakulásának, valamint tíz évvel későbbi megújításának részletes bemutatását és tagságának 1895-ös, illetve 1901-es összeírását tartalmazza ben 2 női és 1 férfi, 1901-ben 3 női és 2 férfi rózsatő szerveződött a faluban. Ha a rózsatő teljes volt fős rózsának nevezett csoport alkotta. Zetelakán 1897-ben a zetelaki családokat is összeírták. E családkönyv, valamint a hozzá készített mutatók és a tagösszeírások segítségével megkíséreljük kideríteni, hogy milyen családi viszony fedezhető fel a XIX. század végén az említett udvarhelyszéki falu élő rózsafüzéresei között. A családtagok közül kik azok, akik fontosnak érezték, hogy a vallási közösséghez tartozzanak? Tapasztalható-e az előmozdítóknak nevezett csoportvezetők családtagjainak nagyobb mértékű részvétele, vagy sem? Vannak-e olyan társulatvezetők, akik között házastársi viszony, vagy más rokoni kapcsolat fedezhető fel? Frauhammer Krisztina Az anya és az anyai szerep változása a századfordulós imakönyvek tükrében A század fordulóján a feleség mellett az anyai és háziasszonyi szerep volt az ideális női modell egyik fő eleme. Azt mondhatjuk, hogy a nő mint feleség és édesanya erkölcsileg felmagasztosult, szinte piedesztálra emelkedett mind a világi, mind pedig az egyházi vélekedésekben. A családi fészek őrző angyalaként, a házi tűzhely papnőjeként a kikezdhetetlen házastársi erények megtestesítőjeként beszéltek róla. Szinte szakralizálódott ez a társadalmi szerep a 19. század folyamán. Már a 18. század végétől kezdődően neves, európai hatású pedagógusok, gondolkodók, teológusok munkái formálták fokozatosan ezt a képet és ez gyakorlatilag tárgyalt korszakunk egésze alatt jelen volt a közgondolkodásban. Előadásomban ezeknek az elképzeléseknek az imakönyvekben való megjelenését kívánom bemutatni Gergely Anna Adok egy tehenet, csak ne házasodjatok össze. A baracskai zsidóság emlékezete. Az előadás a baracskai zsidóság XIX-XX. századi történetét tekinti át, különös tekintettel a demográfiai viszonyokra. A Fejér megyei baracskai hitközség kis lélekszámú asszimilált

11 neológ közösség volt. A történet főszereplője Kohn (Keresztes) Tiborné, szül. Egyed Rozália aki keresztény leányként férjhez ment a baracskai Kohn Jenőhöz. A házasságot a zsidó vallásba való betérés előzte meg, majd a család ellenkezését leküzdve itt éltek Baracskán az évi deportálásokig. A férj munkaszolgálatosként, a feleség pedig auschwitzi deportáltként élte túl a holokausztot. A dolgozat a zsidó keresztény együttélés lehetséges módozatait, hétköznapjait mutatja be. Glässer Norbert A hunfalvi talmudiskola öregdiákegyletének szerepe a családi életre történő felkészítésben A hunfalvi talmudiskola öregdiákegyletének sajtóhíreit és propagandisztikus tárcáit vizsgálom a Zsidó Újság / Orthodox Zsidó Újság című magyar nyelvű orthodox zsidó hetilapban. A lap főszerkesztője és több publicistája a hunfalvi talmudiskola bóchere volt. A hunfalvi rebbe iskoláját tudatos választásként helyezte a többségében német lakosságú, poprádi, hegyi településre, távol a modern városok új hatásaitól. A lap szerkesztősége ugyanakkor egy fővárosi modernizálódó zsidó közeg fiatal olvasóközönségét kívánta megszólítani a hunfalvi emlékek és hírek révén. Vallási előképeket követve ezek az írások a generációk, szülők és gyermekek, tanító és tanítványok egymás közötti viszonyáról, a hagyományos szerepkörök és viszonyok átalakulásáról, a családalapítási és szocializációs minták korrigálásáról szóltak. Az öregdiákegylet feladata a vallási szocializáció intézményéből kikerült, de a házasság intézményébe még be nem lépett fiatal férfiak lokális szintű egyben tartása, a vallásgyakorlatuk intézményes keretének biztosítása volt a modernizáció által megnyitott migráció, társadalmi felemelkedés és integrálódás közegében. A híradásokban a családi életre történő felkészítésről, valamint a falusi és a városi társadalomban ideálisnak tekintett közösségi normákról szóló diskurzusokat vizsgálom. Filus Erika A család szabályozó szerepe a viseletváltozásban Előadásomban az 1718-ban felvidéki szlovák és magyar jobbágyokkal újjátelepített Kiskőrös élő viseletének utolsó periódusát kívánom bemutatni. A kivetkőzést, a hagyományos paraszti ruházat elhagyását mint a kiteljesedés utáni hanyatlás velejáróját nem elsősorban öltözködéstörténeti szempontból vizsgálom, hanem a család szemszögéből. Abból indultam ki, hogy a népi kultúra fenntartása és átörökítése mindig is a családon belül történt. Az öltözködéskultúrával kapcsolatban ez volt a viseletbe való belenevelődés, az íratlan szabályok elsajátításának helyszíne. A kizárólag visszaemlékezésre, egyéni életutakra épülő kutatás során a következőkre kerestem a választ: Hogyan reagáltak a kiskőrösi családok és az egyének azokra a drasztikus társadalmi, gazdasági, élet- és szemléletmódbeli változásra, amelyek az 1950-es években megbontották a hagyományos viselet rendszerét? Vajon a módosabb vagy a szegényebb sorsúak közül kerültek ki azok, akik az elsők között szakítottak a hagyományokkal? Minden esetben csupán a gazdasági okok játszottak szerepet a döntés meghozatalában? Kizárólag a családfő szava állt a viseletmegtartás hátterében?

12 Milyen volt a kivetkőzött egyén családon belüli, tágabban közösségi megítélése a hagyomány megtörése után? Melyek voltak a viseletmegtartás okai? Hogyan viszonyultak a kivetkőzöttek az egyre inkább kisebbségbe kerülő hagyományőrzőkhöz? Gyöngyössy Orsolya Kőművesből kántor, kántorfiúból főjegyző. Az értelmiségivé válás egy modellje Sohlya Antal csongrádi főkántor leszármazottainak példáján Sohlya Antal 1860-tól egészen 1902-ben bekövetkezett haláláig Csongrád egyházi és társadalmi életének meghatározó alakja volt. A csongrádi főkántor amellett, hogy hivatali kötelességéhez híven kántorizált és énektant tanított - dalköröket, jótékonysági esteket szervezett, szaklapokba publikált, világi egyesületeket alapított (48-as Népkör). Közéleti tisztségeinek száma a századforduló tájékán félszázra rúgott. A kiskunmajsai juhász feltörekvő fia kántortanítóként már számot tarthatott az elszegényedett nemesi családból származó kézimunka-tanítónő, Vargyasy Anna kezére. Fiuk, Sóhlya Gyula már a csongrádi főjegyzői székig vitte, egyik leányuk iskolaigazgatóhoz, másik egy kántorhoz ment feleségül. A Sóhlya család értelmiségivé válásának története Sohlya Antal kántortanítóval vette kezdetét, és a folyamat egészen napjainkig tart. Előadásomban a csongrádi főkántor leszármazottainak pályaválasztási és házasodási stratégiáját követem végig, másfél évszázadon keresztül. Hrotkó Larissza Családon belüli erőszak. Tórai és talmudi képek. A feminista kutatások egyik legismertebb témája a féltékenységi ordália Bamidbar 5, ből. Ehhez kapcsolódik a Sota talmudi traktatus vitája, amelyet később Maimoni is folytatott. Sőt erre a talmudi helyre a rabbik ma is hivatkoznak. Például: Rabbi Gail Labovitz (The Scholarly Life The Laboring Wife: Gender, Torah and The Familiy Economy in Rabbinic Culture In: Nashim, A Journal of Jewish Women s Studies and Gender Issues, Project Muse. Scholarly journals online, ). Sára történetét a férfiközpontú kommentárok (nemcsak Rási, de Josef Cvi Herc kommentárja a Bresit könyvhöz is) a nemek egyenlőségének példájaként értelmezik, de elfelejtik, hogy ugyanabban a tórai könyvben vannak meglehetősen csunya jelenetek Sára saját férje általi eladásáról. Ám nem csak a férfiak követtek el erőszakot a családi kapcsolatokon belül. Sára és Hágár történetét ilyen szempontból is érdemes vizsgálni, hiszen a tórai és talmudi képek mai napig erkölcsi mintát szolgálnak. Ezeket a mintákat a feminista kultúrakutatás szem előtt tartja. A posztszekuláris társadalomban, amikor a fundamentalista és az ultra ortodox irányzatok mintegy megújult erővel vissza akarják tartani az emancipációs folyamatokat, kihasználva a családi életformát is, a vallási magatartási minták különös figyelmet igényelnek.

13 Kárpáti Judit Pogány rítus a zsidó szertartásrendben? A jemeni zsidó esküvőt kísérő henna-rituálé jelentősége Jemenben és Izraelben Az Indiától, az Arab-fészigeten át egészen Észak Afrikáig terjedő hatalmas területen honos henna (Lawsonia inermis, arabul Hinna) néven ismert, fürtös virágzatú növénynek, melyet évezredek óta használnak a népi gyógyászatban különféle bajok kúrálására, rendkívüli mágikus hatást tulajdonítanak. A megszárított és finom porrá őrölt leveléből készített színváltó festékkel mind az indiai, mind az arab perzsa kultúrkörben elsődlegesen spirituális védelem céljából különféle mintázatokat rajzolnak a végtagokra, az arcra, és a test más részeire, mintegy ideiglenes tetoválásképpen az ártó erők távoltartására. Azon túlmenően, hogy a tetoválás tilalma tórai eredetű (III.M. 19,28), és leginkább a test bemetszésével kapcsolatos, a halakha, a zsidó vallásgyakorlat mint bálványimádó szokást, a testen lévő mindenféle ábrázolást szintén elveti. Az arab országokban élő zsidóság helyi hagyományaiban, különösen az esküvői szertartás rendjében, szinte kivétel nélkül megtalálható a hennával való testfestés, mi több a jemeni zsidóság ma is élő hagyományvilágában, az esküvőt megelőzően a menyasszony / jegyespár henna rituáléjának nagyobb a jelentősége, mint magának a szó szoros értelemben vett házasságkötési szertartásnak. Előadásomban ezt a valaha spirituális fontosságú, ma inkább identitásmegőrző szokást a Blau Lajos által az Ózsidóbűvészet (Altjüdische Zauberwesen) c. tanulmányában lefektetett szemléletmód alapján szeretném körbejárni, bemutatva a Jemenben ma is érvényes régi, a mai Izraelben már módosult henna-rituálé lényeges elemeit, feltárva a kulturális környezeti hatások vonatkozásait. Az érzékletesebb szemléltetés céljából engedélyt kaptam arra, hogy előadásomhoz egy izraeli-jemeni házaspár személyes fotóalbumát is felhasználjam, mely alapján képet alkothatunk a 90-es években lezajló izraeli jemeni henna rituálé teljes menetéről. Kiss Endre Az anyajogtól a funkcionális differenciálódásig (Elméleti meggondolások a családról) A család jelenségének és ennek megfelelően a család-fogalom szemantikájának elemzése magától értetődően irányozza egy teoretikus vizsgálódás figyelmét a család jelenségformáinak szélsőséges viszonylagosságára, s ezzel egyidejűleg a család mindenkori konkrét történelmi formáinak szinte rekonstruálhatatlanul komplex funkciógazdagságára. Mindig különleges kihívás a viszonylagosságoknak és a komplexitásnak ilyen nagyságrendjét éppen egy olyan fogalom és jelenség vizsgálatakor érzékelni, ami egyben a szó minden értelmében a mindennapi lét és mindennapi tudat szerves, magyarázatokra nem szoruló alapjelenségének számít. Előadásunkban mindenekelőtt a klasszikus szociológia reprezentatív képviselőinek máig úttörőnek tűnő kezdeményeiből állítunk össze egy összefüggő láncolatot. Az előadás célja részben demonstráció, részben további kutatások előkészítése, részben azonban bizonyos alapvető filozófiai-módszertani problémák körvonalazása is. Ez a szerkezetileg összefüggő láncolat éppen a maga önálló, diszkrét elemeinek felsorakoztatásával látványos módon demonstrálhatja a család jelenségének szélsőséges relativitását és parttalan komplexitását. Felidézzük Platón és C.G. Jung elméletét a szerelmi objektumválasztásról, Georg Simmel szociológiai felvetését a férfi- és női szerepek tizenkilencedik századbeli megváltozásáról, Max

14 Weber gondolatát a házasság és a vertikális mobilitás kapcsolatáról, Tönnies ezzel rokon, de jóval általánosabb értelmezését a család átalakulásáról a modernizáció folyamatában, Durkheim értelmezését az ugyancsak a modern racionalitás folyamán kialakuló mag -családról, hogy azután egy egyszerre szélesebb, történetibb és elméletibb keretben Bachofen Anyajog -ának és Bornemann patriarchátus -értelmezésének szélesebb összefüggésébe ágyazzuk. Korpics Márta Család-érték-közvetítés A késő-modern társadalomban a közösséghez tartozás egyre problémásabbá vált, az individualizmus nemcsak az egyéni életutak alakulásában, de a közösségek kialakulásában, fenntartásában és a közösséghez kapcsolódásban is komoly problémát jelent. A közösségek azon túl, hogy segítik a társadalom különböző színterein való eligazodást, bizonyos felmerülő kérdésekre adandó válaszok megerősítésében is komoly szerepet tölthetnek be. Fokozottan igaz ez a vallási közösségekre. A vallási közösségek képesek arra, hogy olyan értékek közvetítésében vállaljanak aktív szerepet, amelyet más civil szervezetek nem, vagy alig-alig karoltak fel. A közösségi lét megerősíti a bizalmat, követendő és értékteremtő alternatívát kínál az individualizmus káros következményei ellen. A keresztény értékrend és erkölcs hiteles megélése (amelynek megélésére és hirdetésére ezek a közösségek szerződtek ) képes a társadalom számára olyan válaszokat felkínálni, amelyek a társadalom más intézményei felől nagyon nehezen (vagy alig-alig) kommunikálódnak. Az értékközvetítésben, értékteremtésben fontos szerepe lehet a családok helyzetének megerősítésével foglalkozó közösségeknek (Schönstatt, Házas Hétvége, Nagycsaládos Egyesület, Mécs közösség), a közösségi lét pozitív és társas és társadalmi bizalmat erősítő jellegének megtapasztalási helyeként működő közösségeknek (Szent Egyed közösség, Nagycsaládos Egyesület, Gesztenyés közösség). A szakrális közösségek (Házas Hétvége, Karizmatikusok, Serra, Neokatekumenek) a hiteles keresztény élet megtapasztalásának színteréül szolgálhatnak. A közösségek kutatásának fontos vetülete az, hogy az egyház oldaláról is egyértelműen megfogalmazódik: az egyház túlélésének útja a vallási és szakrális közösségek fennmaradása, továbbélése, aktív léte. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, hogy egy vidéki nagyvárosban működő vallási és szakrális közösségek milyen tevékenységek mentén jelenítik meg a családdal és a család által képviselt értékekkel kapcsolatos attitűdjeiket, és hogy ez a megjelenés a nyilvánosság szempontjából mennyire értékelhető sikeresnek. Limbacher Gábor A Szent és a család. Egyetemes keresztény, nemzeti és személyes vonások. A házasságkötés, házasság, család témában a szakrálist és annak kisugárzó, mintaadó szerepét kívánjuk megragadni az emberi életben. A választott témát kamara kiállításban már megrendeztük február 13-tól május 24-ig volt látható, és a Család Hetében nyitotta meg Dr. Márfí Gyula érsek úr. A Megváltó Jézus földi családjának tisztelete az apokrif evangéliumok tanúsága szerint a kereszténység kezdeteiig nyúlik vissza. Ahogy a kezdetekkor, úgy a történelem folyamán is, főleg a kereszténységben természetfeletti irányultság, szakrális minta segíti a jó házasságokat. A ferencrendiek már a középkorban fölfedezik Szűz Mária eljegyzésének természetfeletti jelentőségét és szépségét. Hatásukra jámbor közösségek is

15 ünnepelni kezdik (január 23.). A Kánai menyegző is a Karácsonyt követő farsangi vigalom kultikus megnyilatkozása a vallásos népéletben. A polgárosodás, szekularizáció és urbanizáció előre haladtával egyre inkább profanizálódott és kikezdetté vált az Isten színe előtti házasságkötés és családeszmény. E veszélyhelyzetben jött létre a Szent Család ünnep. XIII. Leó pápa azzal a nyilvánvaló céllal szorgalmazta ezt, hogy a XIX. század végére kialakult nyugati világban a házasság- és családeszménynek imádságos alapokat adjon. Ekkortájt jelent meg és kezdett terjedni a Szent Család szálláskeresésének adventi rítusa is, amely hamar gyökeret vert a népi vallásosságban. Előadásunk kettős vezérfonal, a házasságkötés és a család témája mentén halad. Ennek megfelelően nyomon követjük az Istenszülő Szent Szűz házassága és a Szentcsalád kultuszának történetiségét. Utalunk Szűz Mária eljegyzése ünnep kialakulására és magyarországi jellemzőire. Második egységként a Magyar Szent Család kultuszát vizsgáljuk. Előadásunk harmadik nagy egysége a házasságkötés, család szakrális motivációinak vizsgálata a nemesi, népi és polgári kultúrában. Utóbbit egy konkrét családi leszármazás példáján keresztül végezzük. Bemutatásra kerül a rokonság számontartása, kapcsolathálója, az ezt megalapozó genealógiai emlékezet és a családi képek fenntartó szerepe. A témát bőséges képanyaggal kívánjuk bemutatni. Máté-Tóth András A polgári család védelmében. Felvetések egy harminc éve megjelent könyv kapcsán (P. L. Berger és B. Berger, The war over the family) A polgári család társadalmi formációja a 20. század hatvanas éveitől kezdve radikális átalakuláson megy keresztül. A női foglalkoztatottság felerősödése, az individuális értékek jelentőségének növekedése, a keresztény eszmék társadalmi plauzibilitásának csökkenése és számos más hatás vezetett oda, hogy a magától értetődő családmodell megkérdőjelezett, magától értetődőségét elveszítette. Ez a jelenség párhuzamos a hagyományvezérelt értékrendszer és életvezetési modell hanyatlásával és a személyes döntésre alapuló modell terjedésével. P. L. Berger a vallásszociológia ma is élő doyenje és felesége, Brigitte Berger ezzel a folyamattal nézett szembe éppen harminc évvel ezelőtt megjelent nagysikerű munkájában. A szociológus házaspár helyzetértékelése és felvetései a mai családdal kapcsolatos nézetek viharában kiegyensúlyozott szempontokat kínálnak nem csupán a szociológiai szakma, hanem a családért felelősséget érző laikusok számára egyaránt. Oláh János Zsidó esküvői rítusok változásai a században A zsidó esküvői rítusok (a rítus alatt ez esetben a vallási szertartást értem, az előírt módot, ahogyan egy vallásos cselekményt végre kell hajtani és magát a szokáscselekményt ) változásai érdekes képet mutatnak a század folyamán. Míg a 19. században nagyjából egységes szokásrendszer alapján történt meg a férfi és a nő egymásnak szentelése, addig a 21. században ez már korántsem egységes a zsidóságon belül. Ebből az átalakulási folyamatból kívánok bemutatni egy-egy villanást, ízelítőül és az átalakulás okaira magyarázatot adni, röviden és mindezt képileg is illusztrálva.

16 Örsi Julianna A rendszerváltások hatása a vidéki családok életére Fordulópontok a 20. században / A házasság / Családon belüli szerepek / Családi otthon családháztartás egyedüllét A helyi közösségek működésének társadalmi keretei és szabályai a 20. században külső tényezők következtében erősen megváltoztak. A hagyományos paraszti társadalom átalakulása lokális szinten az első világháború körül kezdődött, majd drasztikus változás elsősorban a politikai rendszer megváltoztatásával következett be. A végeredménnyel pedig az újabb rendszerváltás után, napjainkban szembesül a társadalom. A rendszerváltások után a lokális társadalom szerkezete megváltozott. Az egyes emberek előtt új lehetőségek nyíltak meg, mások előtt elzáródtak. A társadalmi hierarchiában a családok pozíciója is megváltozott. A családok helyét a helyi társadalmi ranglétrán hagyományosan a családfő pozíciója határozta meg. A második világháború után azonban a házassági stratégiák, az iskolázási lehetőségek kibővülése, a vallási szemlélet háttérbe szorulása, a női egyenjogúság térnyerése, a generációk közötti szemléletváltozás eredményeként a társadalmilag vegyes összetételű családok lettek a jellemzők. Ennek következtében felborult a családi élet belső rendje. A családtagok szerepvállalása, egymáshoz való viszonya megváltozott. A század végére megerősödött a családokban a nő helyzete és egyre gyakrabban a feleség veszi át a család irányítását. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kell, hogy a családi élet egyre inkább külső tereken zajlik. A családot egyre több külső hatás éri, ami nem kedvez a család belső kohéziójának. A családtagok egyre nagyobb önállósággal rendelkeznek. A család védőhálójának szétszakadása az egyének elmagányosodása felé vezethet. Ez minden korosztályt fenyeget. A jelenben elsősorban az idősebb generáció problémájával kell szembenéznie a társadalomnak, de ez hosszabb távon a fiatalok házasodási esélyeinek romlása következtében a nemzet jövőjére is kihatással lesz. Perger Gyula A házasságon kívül született gyermekekről való egyházi gondoskodás a tatai uradalom településein a 19. század első felében A házasságon kívül született gyermekek Magyarországon csak az évi XXIX. számú törvénycikk rendelkezése alapján lettek jogilag is egyenlőek "hivatalosan is elismert társaikkal. Az "illegitim" gyermekekről való hivatalos egyházi rendelkezések mellett (anyakönyvezés, illetve a CJC előírásait) alig ismerünk példát a törvénytelen gyermekekről való tényleges gondoskodásról. A tatai Esterházy uradalom községeiből 1816 és 1844 között fennmaradt - több mint hatvan - hivatalos, a plébános, káplán, sok esetben az uradalom tisztviselői által is ellenjegyzett szerződés elegendő adatot tartalmaz ahhoz, hogy egy - feltehetően helyi szintű - szabályozásba betekinthessünk. A szerződések nemcsak a gyermekről való anyagi gondoskodásról árulkodnak, hanem azok katolikus vallásos nevelését (az anya protestáns vallása esetében is) is előírják. A hagyományos családi fenntartásának érdekében szinte általános előírásként szerepel az is, hogy a valós (vagy vélelmezett, de beleegyező) apa mindaddig nem köthet házasságot, amíg a gyermeke nevelésére "kialkudott" összeget hiánytalanul ki nem fizette...

17 Bár a téma nem a 20. századra vonatkozik, úgy gondolom, hogy az adott időszakban és környezetben (az uradalom községeinek döntő része erősen református) valójában egy a 20. században törvényi szinten megvalósított rendszer előfutárának tekinthető, s felfogásával élesen elkülönül a térség protestáns közösségeiben még a 20. század elején is meglévő kiközösítés - templomi szégyenpad stb. megoldásoktól. Speidl Bianka Belhaj, Abdessamad A házasság mint az új vallási identitás kialakításának tere és eszköze (magyarországi muszlim családokban) Az előadás témája az iszlám vallásgyakorlat fenntartásának és elsajátításának vizsgálata a családi élet kontextusában, a poszt-modern magyar társadalomban. Kutatásunk magyar, arab, és vegyes házasságban élő muszlimokkal készült interjúkon alapul, amelyek során a vallási identitás megőrzésének és kialakításának párkapcsolatban megnyilvánuló főbb szabályszerűségeit igyekeztünk megállapítani. Szempontjaink között szerepelt az egyén önképének és házasságról, családról alkotott elképzeléseinek alakulása, az iszlám és a családi élethez kapcsolódó értékek összekapcsolása, valamint a párok viszonyulása a vallási közösséghez mint támogató de ugyanakkor kontrolláló közeghez. A társadalmi identitás meghatározó a vallásgyakorlat, az elkötelezettség kialakulásában, valamint az idegen kultúra befogadásában. A vizsgálat kiindulási pontja a vallási és a társadalmi identitás kapcsolódási és elkülönülési felületeinek vizsgálata. Az interjúkból azt a következtetést vontuk le, hogy a betérők esetében az énkép, a társadalmi helyzet megkérdőjelezése megelőzi és motiválja a vallási elköteleződést, ugyanakkor a hétköznapi realitás módosítja a vallási alapelveknek a gyakorlatba történő átültetését. Az eredmény minden esetben kompromisszumon alapul: a vallási alapelvek, a az objektív körülmények, és a kultúrában gyökerező személyiség összjátékának eredménye. Ennek alapján három fő trendet azonosítottunk, amelyet aktív avagy alakító elsajátításnak (magyar muszlim házaspárok esetében), passzív avagy elzárkózó elsajátításnak (bevándorló muszlim párok esetében), illetve töredező avagy részleges elsajátításnak (vegyes házasságok esetében) neveztünk el. Szécsi József Monogámia és poligámia a zsidóságban 1, Az Tánách és a Septuaginta családképe 2, Az Újszövetség családképe 3, A Korán családképe 4, A három ábrahámi vallás szent könyveit követő néhány században a családfogalom alakulása 5, Az ábrahámi vallások házassági gyakorlata a középkorban

18 Tóbiás László Családtámogatás: újfajta családok újfajta támogatásai Korunk sokféle átmenete között talán a legfontosabb a többit leginkább meghatározó, a többség számára mégsem világos a sokat szülő, sokat temető társadalmaktól a keveset szülő, keveset temető társadalomba való átmenet. Az emberiség láthatóan nem értékeli, hogy várható átlagos élettartama az utóbbi évszázadban harmadával nőtt, miközben az életből fájdalmas betegségtől sújtva leélt évek száma jelentősen csökkent. Ezek az egyének számára mindenképpen nagyszerű fejlődések, akkor is, ha az emberi létezés alapvető keretének, a családnak gyökeres változásai következnek belőle. Az így keletkező szükségleteket szervezett minden egyes embert és családot szolgáló -, univerzális jóléti szolgáltatásokkal lehet kielégíteni. A sok mai szakmát érintő szükségleteket kielégítő szolgáltatások szervezője, koordinátora a szociális munka lehet, melynek mindig is volt ilyen funkciója. A szolgáltatások lehetnek intézményesítettek vagy közösségiek, illetve változatos arányban mindkét meghatározottságnak megfelelőek. A munka és vele a javakhoz való hozzáférés is igen jelentős változásban van. A rendelkezésre álló és elérhető technológiák rengeteg munka kiváltására képesek, már betegápoló robotokról is hallani, így egyre kevésbé lehet a munkát a lét feltételeinek, nem is csak a létezésnek, de jó élethez szükséges javakhoz való hozzáférésnek a feltételéül szabni. Elkerülhetetlenül közeledik a társadalmi alapjövedelem kora, a létezésen önmagán alapuló jog, méltósága és a jólét biztosítása több alkalmazása máris része életünknek. A kérdés már az, hogy a munkavégzési kötelezettség alól így felszabaduló idejét mennyiben és hogyan fogja az emberiség arra fordítani, hogy a hagyományosan a családban kielégített szükségleteket nem intézménye módon elégítse ki, hanem személyes tevékenységgel, és annak örömével? És ehhez mit tud visszatanítani a családok régi értékeiből és tudásaiból a vallás, a tudomány, az egyes szakmák? Zima András Mentsétek meg a maradékot! Zsidó közösségi túlélési stratégiák a budapesti felekezeti és mozgalmi lapokban között Előadásomban azt vizsgálom, hogy a második világháborút követően a budapesti magyar nyelvű zsidó lapok szerkesztői és a mögöttük álló intézményi elitek (neológ, cionista, orthodox) milyen stratégiákat dolgoztak ki közösségeik újjáélesztéséhez nélkülözhetetlennek tartott zsidó család megmentésével kapcsolatban. Elsősorban arra keresem a választ, hogy ebben a küzdelemben, a felnövő új generációk zsidó közösségnek megtartásában, öntudatos zsidónak nevelésében, milyen szerepet szántak a Soa következtében megroppant zsidó családnak, a felekezeti oktatási intézményeknek, vagy az egyes irányzatok mögött álló ifjúsági szervezeteknek, mozgalmaknak. Milyen módon nyomta rá a bélyegét az egyes irányzatoknak az ideális családról alkotott képére az új balra tolódó egyre inkább osztályharcossá váló politikai diskurzus?

19 Jegyzetek

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság Alapítás: 1991-2014: 23. év A Keresztény-Zsidó Társaság a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács tagszervezete 2014. november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Értelmiségnevelés nem hozott anyagból

Értelmiségnevelés nem hozott anyagból egyetemi docens Széchenyi Egyetem PLESZKI Szociális tanulmányok tanszék Értelmiségnevelés nem hozott anyagból A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein MAGYAR Erzsébet Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest magyar.erzsebet@ppk.elte.hu Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész, grafikus, egyházművész

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai)

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) Az adatokról A számok nem reprezentatívak, és nem is teljesek (nem mindenről

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár A zsidó anyakönyvezés Magyarországon Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár Pre-modern zsidó közösségek Communitas Judaeorum Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót az államnak; Önálló belső

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Bölcsészettudományi Konferencia

Bölcsészettudományi Konferencia Bölcsészettudományi Konferencia Móra Ferenc Szakkollégium 2014. december 1. PROGRAM 9.00 Megnyitó Szajbély Mihály (dékán, SZTE Bölcsészettudományi Kar) Kovács Attila (igazgató, SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Ellátotti jogok tartalma, értelmezése I. előadó: Juhász György Én magam 32 évet töltöttem intézetekben,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus SZKC 208_06 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus modul szerzője: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM tanári

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

09.06. Aktív polgárok, Visegrád és Közép Európa

09.06. Aktív polgárok, Visegrád és Közép Európa NEMZETKÖZI KONFERENCIA ÉS CIVILPARTNERSÉG PROGRAMOK VÁROSSZERTE 2. NEMZETKÖZI JÓTÉKONYSÁGSZIGET KONFERENCIA ÉS TALÁLKOZÁS CIVILEKKEL TÖBB HELYSZÍNEN CIVILEK VADONATÚJ, FORMABONTÓ KIÁLLÍTÁSON 2013. SZEPTEMBER

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A tételsor a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/6

A tételsor a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/6 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a szóbeli tételsorként megjelölt témák közül szabadon választhat. A választott témát a záródolgozatok tartalmi és formai szabályainak megfelelően készíti el, beépítve

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka

Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka A MEGVÁLTÁS BELÁTÁS, MEGÉRTÉS. Keresd tetteid értelmét, mi, mire jó, hová vezet, minek mi csínja, miképpeg verázsolók, tudók titok zárait

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben