Reményben élve SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reményben élve SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN"

Átírás

1 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN A 20 éves Egyházfórum ünnepi sorozatának áprilisi rendezvénye a Nők a magyar egyházban és társadalomban címet viselte. A beszélgetésnek négy meghívott vendége volt, ketten egyházi témában, ketten pedig társadalmi témában voltak érintettek. Bárdosy Éva, a Szív folyóirat főszerkesztője a női papság a katolikus egyházban problematikájáról beszélt saját érintettsége kapcsán. Brebovszkyné Pintér Márta, az evangélikus női misszió osztályvezetője a női ordináció történetéről a magyar evangélikus egyházban tartott előadást. Fodor Éva szociológus, a CEU adjunktusa a magyar nők hátrányos helyzetét vázolta fel a munkaerőpiacon. Lénárt Borbála pszichopedagógus, a Női és Gyermekjogi Kutató Oktató Központ Alapítvány munkatársa a családon belüli erőszak problematikájáról beszélt. A találkozóról a Népszabadság április 22-ei száma Nőknek csak álom a papi hivatás címmel adott rövid összefoglalót. A cikk szerzője, Czene Gábor így értékelte a beszélgetést: A nagy csinnadrattával beharangozott konferenciák gyakran unalomba fulladnak, míg a szerényebb, de jóval érdekesebb rendezvények méltatlanul csekély figyelmet kapnak. Utóbbi kategóriába sorolható az Egyházfórum című keresztény lap nemrégiben megtartott női vitaestje, ami lényegesen nagyobb közönséget érdemelt volna. Az alábbiakban a Bárdosy Évával készített interjút, majd Brebovszkyné Pintér Márta írását közöljük, amely a Lelkipásztor 2004/5. számában jelent meg. Ezt követően Fodor Éva és Lénárt Borbála előadását, ill. gondolatait foglaljuk össze. Az interjút és az összefoglalókat Komáromi Marianna készítette. Reményben élve Ki remélné azt, amit lát? (Róm 8,24) Bárdosy Éva azok közé a katolikusok közé tartozik, akik Istentől papi hivatást kaptak, de a katolikus egyház nőket sújtó tiltása miatt hivatásukat nemcsak hogy nem gyakorolhatták, de meg sem vallhatták. Évtizedek óta sulykolják beléjük, hogy hivatásukat illetően tévedésben vannak, mivel ők női mivoltukból kifolyólag nem kaphatnak papi hivatást. S ha mégis így érzik, így gondolják, környezetük ítélete szerint, akkor ezzel bűnt követnek el. Vajon Isten meghívása a papi hivatásra szabályozható-e jogi keretek által? Elméleti fejtegetések helyett álljon itt egy életút vallomása. Vallásos családban nőttél fel, ami azt jelentette, hogy a hit gyakorlása számodra az élet természetes rendjéhez tartozott. Vonzódásod a lelki szolgálat iránt már egészen korán, kisgyermek korodban megmutatkozott, s ugyanakkor értek az első csalódások is. Hogyan élted meg hivatásod ébredését? A családban meghatározó hitbeli hatások értek. Édesapám megalkuvás nélküli (vértanúsággal is számoló) és eleinte inkább konzervatív vallásosságot közvetített, édesanyánkból pedig az evangéliumi szabadság szelleme sugárzott (s valószínűleg ő ment volna bátrabban a kivégzésre is). Nagymamám minden vasárnap az utolsó volt, aki után bezárták a templomot, én pedig szívesen kitartottam vele a Jézus Szíve-szobor és a szentek szobrai előtt. A családban már nyolcévesen kezdtek afféle liturgikus felelősnek tekinteni. Rám bízták az otthoni ünnepek megszervezését, az öcsémet is én tanítottam meg ministrálni. Eközben óriási vágy ébredt bennem, hogy magam is ministráljak, de persze lány létemre be sem engedtek a sekrestyébe. Mikor tudatosult benned, hogy hivatásod a papságra szólít? Tizenöt éves koromtól mély és éveken át tartó lelki kalandot élhettem át Isten kegyelméből. Hasonlóval csak Simone Weil leírásában találkoztam. Isten jelenléte betöltötte egész lényemet. S mivel ekkorra már sokszor tapasztaltam, hogy A kerekasztal résztvevői: Fodor Éva, Bárdosy Éva, Lénárt Borbála és Brebovszkyné Pintér Márta égető kérdéseimre emberektől nem igazán érkezik válasz, attól fogva Istennel osztottam meg őket. Harmadikos voltam, amikor a meghitt imabeszélgetés közben egyszer csak arra a következtetésre jutottam, hogy Isten örülne az én határozott válaszomnak, és igazán boldog én is csak akkor leszek, ha egészen elkötelezem magam az evangélium hirdetésére és a liturgikus szolgálatra. Megvizsgálva, hogy ezt a kettőt milyen életformában tudnám tenni, meghökkenve csodálkoztam rá, hogy hiszen ez a papság. Közben éltem a középiskolások megszokott életét a Patrona Hungariae-ban. A szerzetestanárok gyanakodva figyeltek, s várták, hogy előbb-utóbb színt vallok. Én azonban a szerzetestanári pályára nem éreztem hivatást, pedig a politikai helyzet miatt erre lettek volna esélyeim. Ezért úgy fejeztem be 3

2 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN Simone Weil Modern misztikus a gimnáziumot, hogy nem jelentkeztem sem iskolanővérnek, sem a néhány föld alatti szerzet egyikébe se. A megdöbbenés után próbáltam utánajárni, milyen bizonyítékai lehetnek az ilyen hivatásnak: sem képességeim, sem a motiváció hiánya nem lehetett volna akadálya egy szemináriumi felvételnek. Hogyan alakult az életed az érettségi után? A legszívesebben teológiát tanultam volna, de persze akkor világiak még a teológia közelébe sem kerülhettek. Jobb híján magyar latin szakra jelentkeztem, amire viszont patronás múltam miatt nem vettek föl. Maradt tehát a fizikai munka, elmentem csapágyakat mosogatni. Az érettségi utáni évben, érdekes és inkább fényes lelkiállapotban, igyekeztem teljes szívvel a munkatársaim szolgálatára lenni, akiknek erre nagy szükségük is volt. Közöttük megélhettem a hivatásomat. El tudtam volna képzelni az életemet munkáspapként, és úgy már akár élethossziglan is szívesen mosogattam volna a csapágyakat. Persze közben mindig reménykedtem, hogy bejutok az egyetemre, de mikor rájöttem, hogy az egyetem zárva marad előttem, könnyebb munka után néztem. IBUSZ tisztviselő lettem, mert az utazási irodában korábban megszerzett lengyel tudásomat bőven bevethettem. Eközben kapcsolatba kerültem a Regnum Marianummal, ahol az egyik ifjúsági csoport tagja lettem ben az utolsó regnumi per kapcsán nálunk is házkutatást tartottak. Kihallgattak, s a munkahelyemen kellemetlenségeim támadtak. Be akartak szervezni, hogy írjak jelentéseket, és akkor bármelyik egyetem megnyílhat előttem. A házkutatás során elvitték a személyes naplómat is, melyből kiderült hivatásom története, de azzal azért nem mertek kecsegtetni, hogy elintézik nekem a papságot is. A főiskolai diplomát magyar könyvtár szakon végül sokkal később, már háromgyermekes anyaként, levelező tagozaton szereztem meg. Kerested-e tudatosan az egyházi szolgálat lehetőségeit? Igen, hiszen az akkori lelkiatyámmal többször megbeszéltem az egészet. Azokban az években zajlott a zsinat, izzott a levegő, pezsgett az élet, mi ujjongva hallgattuk a híreket, és mámorosan sokkal többet is elképzeltünk annál, ami számomra csigalassúsággal elkezdett megvalósulni. A gyóntatóm el tudta képzelni, hogy talán e tekintetben is nagy változások lesznek, belőlem pedig kinézte, hogy képes vagyok az effajta úttörő munkára. Kitaposni az utat másoknak is, még ha bozótvágó késsel kell is araszolni a dzsungelben. Bátorított, hogy döngessem csak a zárt kapukat, és ragadjak meg minden lehetőséget, ami csak adódik. Nagyon kevés adódott, s az életutam előbb a házasságba vezetett. Majd jó pár évvel később, között volt az életemben egy fölfelé ívelő szakasz. Ekkor voltam az Onkológiai Intézet betegeinek katolikus lelkigondozója. Egészen addig, míg a jelenlegi kórházlelkész át nem vette azt a területet, többek között azzal a céllal, hogy onnan is kizárja a nőket. Minden vasárnap tartottam ott istentiszteletet, vagy ha ott épp nem, akkor az előző szombaton még két-három kórházban tettem ugyanezt. Ez rendszeres felkészülést igényelt, hiszen nagyon nem volt mindegy, mivel állok oda a súlyos betegek elé, akik közül nem egy épp válságos helyzetben csatázott az Istennel. Néha el sem akartam hinni, hogy tényleg én csinálom ezt. Egyszer beszéltem erről a munkáról az egyik teológiai tanárunkkal, akiből püspök lett. Nagyon őszintén mondta ki akkor: Én be sem merném tenni a lábam ilyen betegek közé. A párválasztást, családalapítást hogyan befolyásolta hivatásod története? A Regnumban találkoztam néhány olyan fiúval, akikkel már el tudtam volna képzelni az életem. Addig a házasság gondolata csak elvi kérdés volt számomra, mert egyáltalán nem ismertem olyat, akire hivatásom titkát rábízhattam volna. Közben be kellett látnom, hogy pap nem lesz belőlem. És egyetlen hazai szerzetesrendben sem tűrnének meg, ha megtudnák, hogy hivatásom más irányú. Aztán egy mulatságon nemsokára megismerkedtem egy fiúval. Már kölcsönös volt a szerelem, amikor beavattam őt a titkomba, és amit akkor mondott (Istenre sose leszek féltékeny), abban harmincöt éve következetesen kitart. Isten rajta keresztül gondoskodott rólam. Olyan volt számomra, mintha külön erre a feladatra képezte volna ki: mindenestül elfogadott, minden munkámban, kétségemben, keserűségemben támogatott. Elviselte például, hogy egy jó és viszonylag jól fizető állást otthagytam, mert azt reméltem, az új munkahelyen sokkal közelebb lehetek a hivatásomhoz. Kétségek idején hivatásomnak és Isten akaratának legmeggyőzőbb tanúsága számomra maga a férjem lett. Hogyan tudtad összeegyeztetni hivatásodat a családi élettel? Nemcsak a férjemtől, hanem a gyerekektől is minden támogatást megkaptam. Kiskorukban persze ők voltak az elsők, és akkoriban egyedüliek is, akiknek hirdettem az evangéliumot. Ahogy növekedtek, kezdett kicsit kinyílni előttem is néhány lehetőség: munka a kiscsoportban, plakátok készítése, az aktív liturgikus részvétel kidolgozása az egyházközség gyakorlatában, hitoktatás, kántorkodás, majd hirtelen a kórházpasztoráció részeként igeliturgia végzése lelkipásztori kisegí- 4

3 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN tőként, a betegágyaknál végzett lelkigondozás és hasonlók. A gyerekeket akkoriban már szintén beavattuk, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy én leginkább a saját hazámban vagyok próféta. A gyerekek büszkék voltak rám, és nagyon megértették vonzódásomat a papi munkához. Semmiféle összeegyeztetési nehézségem nem volt. Kértél-e segítséget a vívódásod során? Többször és többektől. A segítők egyik típusát sablonosan így tudnám leírni: először mindig izgalmasnak találták a helyzetemet. Hamarosan azonban azzal kísérleteztek, hogy bebizonyítsák: tévedésben vagyok. Ez a szakasz elég sokáig tartott, és amikor be kellett látniuk, hogy meggyőzésemre irányuló fáradozásuk reménytelen, ráadásul velem időnként mégis azonosulva ők is konfliktusba kerülnek a hivatalos állásponttal, hirtelen módszert váltottak. Ez abban állt, hogy türelmük fogytán nagyon megkínoztak, mert én megpróbáltam komolyan venni őket. Kaptam persze sok valódi segítséget is, amiért nagyon nagy hálával tartozom. Az viszont a mi egyházi struktúránkból szükségszerűen következik, hogy egy-egy vágyott feladathoz kizárólag papok segítségével juthattam hozzá. És emiatt hálával tartozom még a rosszul segítőknek is. Mikor lett világos számodra, hogy míg hivatásod Istentől van, addig a tiltás az egyháztól származik? Amikor fölidéztem, hogy milyen választ kaptam egy nyolcéveskori kérdésemre. Miért nem szabad a lányoknak ministrálni? Azért, mert nem tudnák megállni, hogy ne az övék legyen az utolsó szó a Kyrie eleison-ban. Ebből az értelmetlen és megalázó válaszból világos lett, hogy ha ennél jobb válasz nincs, akkor sem erre, sem az ezzel összefüggő másik tilalomra sincs igazi érthető, elfogadható, józan magyarázat. A hatvanas évek végétől kezdve tanulmányoztam a feminista teológiát, mely ez irányú meggyőződésemben csak megerősíteni tudott: a női papság tilalmára nincs teológiailag elfogadható és megalapozható magyarázat. Azok a cikkek és tanulmányok olyan világosak voltak, mint a nap. Érthetetlen volt számomra, hogy az illetékes egyházi vezetők miért nem látják ezt be. S ha mégsem, akkor erre csak olyan okuk lehet, ami nehezen fér össze az igazságossággal. Reménykedtél-e, hogy az egyházban e téren kedvező változások történnek? Persze. Állandóan figyeltem az eseményeket. Hallottam hírét Ludmila Javorovának és társnőinek, s ez nagy izgalomba hozott. Jöttek a hírek az anglikán nőkről, az ókatolikus egyházról. Akkoriban már más volt a lelkivezetőm, és ő mindezt tragédiának tartotta. A reményt a saját életemre vonatkozóan akkor adtam föl, amikor 1994 pünkösdjén kijött a Sacerdotalis ordinatio, novemberben meg fölvették a hitletéteménybe is, hogy az egyház nem érzi magát fölhatalmazva a nők pappá szentelésére. A legnagyobb bajom ezekkel éppen ez: abból a célból íródtak, hogy minden reménytől megfosszák a reményben élőket. Hogyan tudtad megvívni a mindennapokban a harcot az értelmetlenséggel? Nem gondoltál arra, hogy feladod, hogy hátat fordítasz? Nem, erre sosem gondoltam. Én az egyház része vagyok. Isten éppen azt várja tőlem, hogy katolikusként, hívőként tartsak ki hűségesen amellett, amit akaratának ismertem föl. Sokan elvárták volna, hogy elfogadjam az egyház álláspontját, ami 1994 óta egyértelműen tiltó. Ezt viszont tényleg csak a hitem árán tudnám megtenni, és az olyan ár, amit nem engedhetek meg magamnak. Nekem is csak egy életem, egy üdvösségem, egy Istenem van. Hogyan élted meg, amikor az anglikán és az ókatolikus egyházban nőket szenteltek pappá? Az ókatolikusokról szinte semmit sem tudok, csak hogy ők is ügyeltek az apostoli szukcesszióra a papszentelések alkalmával. Az anglikán női papoknak örültem, és azóta is jól esik az Interneten, itt-ott stólában szolgálatot teljesítő nőket látni. Olvastam a nehézségeikről is, az újra meg újra feltörő ellenkezésekről, a háttérbe szorításokról, amelyek világszerte jellemzőek a protestáns egyházak ordinált női lelkészeire is. Úgy vélem, még ők is egy hosszabb út elején járnak csak, és mi is ráléphetünk arra az útra, amint Isten is úgy akarja ben, egy Passau és Linz között közlekedő dunai hajón, 7 nőt szentelt katolikus papnővé egy katolikus püspök. Ezt követően, 2003-ban, Spanyolországban szenteltek 1 nőt, 2005 júliusában pedig Lyonban 1-et, három héttel később Kanadában 4-et. Mi a véleményed erről? Elismerem a bátorságukat mind a püspöknek, mind a pappá szentelt nőknek, de én nem tudnék így örülni a papságomnak. Nekem szükségem van arra, hogy valamire szenteljenek, tehát olyan emberek szolgálatára, akik legitim módon pappá szenteltekre vágyakoznak. És már nagyon elegük van az állandóan ide-oda száguldozó papjukból, akit soha nem találnak meg, amikor szükségük lenne rá. A betegek, akikhez odamentem, első pillantásra talán meglepődtek, de mikor megtudták, hogy a püspök engedélyével felruházva mentem hozzájuk, attól fogva nagyon kevés fenntartás maradt, és csak néhányban közülük. Vagyis az embereknek egészen legitim lelkipásztorokra van szükségük, s akkor mindegy számukra, hogy férfi-e vagy nő. De egy haldoklótól vagy bárki mástól nem szabad elvárnom, hogy bizonytalanságban maradjon például abban a tekintetben, érvényes-e a szentség, amiben ez által a személy által részesült, vagy sem. És nem bírnám el a kiközösített állapotot magam sem. Nekem az is hivatásom, hogy egész életemmel előkészítsem, legjobb esetben kivárjam, amíg az egyház, amelyik érvénytelennek tekinti ezeket a szenteléseket, változtat az álláspontján. Mit és hogyan tudnál többet adni, ha felszentelt papnő lennél? Van egy kedves emlékem ezzel kapcsolatban. Szintén az egyik kórházban készülődtem igeliturgiára, és invitáltam a gyülekező betegeket. Volt ott egy fiatal asszony, akit külön is hívogatni kellett, nehezebben állt kötélnek, mint a többiek. Minden alkalommal változtak a körülmények. Akkor épp egy nagyobb asztalt ültünk körül. A végén személyesen köszöntem el mindenkitől. Az elején húzódozó hölgy megint utoljára maradt, s végül azt mondta: Ha életemben csak egyszer is tapasztalhattam volna valami ilyet egy templomban, engem ki sem lehetne onnan verni! Vagyis ha pap lehetnék, megpróbálnám a templomokban is bevezetni azt a stílust, amitől ez a beteg asszony annyival jobban érezte magát az igeliturgia közben. Amellett sokkal hatékonyabban szolgálhatnám ki a haldoklókat, de szívesebben beszélek arról, mennyire vágyom 5

4 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN arra, hogy azt a szolgálatot, amit már (még?) végezhetek, azt szentségi kegyelemmel is megerősítve végezhessem, akár mint állandó diakónus. Most hogyan telnek napjaid, hogyan gyakorlod hivatásodat? Mióta a szerkesztői munkám révén kicsit belekóstoltam a katolikus közéletbe, és némi hírnévre is szert tettem botcsinálta feminista teológusként, kialakítottam egy elvet: nem megyek bele olyan nyilatkozatokba, amelyekre a világi sajtó nagyon vevő volna. A keresztény médiában viszont nem fogom be pörös számat, hanem mindig őszintén kimondom, amire lelkiismeretem sürget. A nők helyzete az egyházban katasztrofális, és ennél csak az a rosszabb, hogy a nők nagy részével sikerül elhitetni a média segítségével is, hogy alapjában véve minden rendben van. Nagyon hiányzik egyházunkban az őszinte, belülről jövő kritika. Ezt mint az egyház aktív tagja felelősséggel állítom. Ha viszont kiderül, hogy másoknak mégsem hiányzik igazán, akkor annak a következményeit is el kell viselnem. Köszönöm a beszélgetést, és kívánom, hogy reményed megvalósuljon! A nők ordinációjának története a Magyarországi Evangélikus Egyházban 1 Cherchez la femme! (Keresd a nőt!) gyakran idézték tréfásan a jól ismert francia mondást az Országos Levéltárunk munkatársai, valahányszor segítségüket kértem e cikk megírásában. Minél jobban elmélyültem a kutatómunkában, annál inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a keresett nő aligha található. S nemcsak azért, mert kevés hivatalos irat, újságcikk őrzi az első évtizedek, a lelkésznők ordinációjáig vezető időszak emlékeit, hanem azért is, és főleg azért, mert az események mögött igazából nem ők, hanem teológiát végzett asszonyok állnak. Bár tudom patetikusan hangzik, mégis így kell, hogy fogalmazzak: a nőt kerestem, de Istent találtam meg. E felismerés egybecseng az elsőként felavatott lelkésznők vallomásával is. Mindannyian arról tesznek bizonyságot, hogy bár természetesen tettek némi erőfeszítést az ordináció ügyének előmozdítása érdekében, igazából inkább ráhagyatkoztak Istenre. Kovács Etelka, a 30 esztendővel ezelőtt, elsőként felavatott lelkésznő, Ady sorait idézi az eseményekre visszatekintve: És hogyha néha-néha győzök, Ő, az Isten járt előttem, kivonta kardját, megelőzött. 2 Harminc esztendő bár időbeli távlatot ad, mégsem elegendő az objektív értékelésre. Még az első ordinációt megelőző időszakkal kapcsolatban sem vonhatunk le végleges következtetéseket. A II. világháborút követő időszaknak sok tanúja van, akik akkor kezdték teológiai tanulmányaikat, még közöttünk élnek. A velük folytatott beszélgetések, írásbeli vallomásaik nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy mindegyikük másként élte meg a múlt századi eseményeket. Egy-egy történetre néha egymásnak ellentmondó módon emlékeznek, gyakrabban pedig azokat eltérően értelmezik. 3 Ennek a cikknek, éppen ezért, nem lehet célja az elmúlt évtizedek értékelése, noha időnként ez elkerülhetetlen. Célom ezért csupán az, hogy felidézzem mindazt, amit tudhatunk, amire emlékezhetünk a velünk történt történelemből. A kezdetek: Nők teológiai tanulmányokat folytatnak Amennyire örvendhetünk annak, hogy az elsőként ordinált lelkésznők még közöttünk vannak, annyira bánthat minket, hogy nem ragadtuk meg időben az alkalmat arra, hogy a háború előtti nemzedék tagjairól elegendő információt gyűjtsünk össze. Így a legtöbbjükről, hogy mi indította őket a teológia tanulására, csak sejtésünk lehet. Tudjuk, hogy az első nőhallgató, Aczél Anna 4 tanítónő, 1920-ban jelentkezett a teológiai fakultásra. Önéletrajza, amelyet a felvételihez bizonyára neki is be kellett nyújtania, elveszett. Az egyetemről csupán az ben készült szigorlati dolgozatai maradtak meg. Az egyik ezt a címet viseli: A vallástanítás a keresztyén nőnevelés szempontjából. Munkáját professzora így értékelte: Tárgyával 1 A cikk eredetileg a Lelkipásztor c. Evangélikus Lelkészi Szakfolyóirat 2004/5. számában jelent meg. Az Egyházfórum szerkesztősége köszönetet mond Brebovszkyné Pintér Mártának, hogy a cikket rendelkezésre bocsátotta. 2 Varga Gyöngyi: 30 éve avatták az első lelkésznőt, Evangélikus Élet 2003/48. 3 Ilyen például, ahogyan visszaemlékeznek a soproni fakultáson töltött évekre. Volt, aki létüket veszélyben érezte, mások teljes biztonságban. 4 Glatz Józsefné szül. Aczél Annáról, aki hitoktató lelkész férjével együtt létrehozta a bagolyirtási egyházi diáküdülőt, emlékezik meg Bozóky Éva az Evangélikus Élet 1987/42. számában Az első magyar teológa címen. 6

5 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN meleg szeretettel foglalkozik, és megérzik rajta a választott hivatáshoz való szeretet. Mind a záró dolgozat témája, mind pedig tanárának ez a dicsérő mondata árulkodik arról, hogy milyen kilátásai voltak akkoriban a teológiát végzett nőknek. Hitoktatók lehettek. Ezzel a szándékkal folytatta tanulmányait Prőhle Irén, a második teológina is között. Az ő indíttatásáról azonban tudunk. A nagyhírű professzor id. Prőhle Károly leányaként gyakran beszélgethetett édesapjával a hit dolgairól, aki többször megemlítette: Ezekről a dolgokról a teológusoknak többet beszélek az előadásokon. Vágy ébredt hát benne, hogy hallja, mi is az a több, amit édesapja megoszt a hallgatókkal a teológián. Mindez azonban nem önálló hivatásban is szívesen lásson. 6 Bizonyára emiatt nincs információnk némelyik teológa további sorsáról. Elképzelhető, hogy nem helyezkedhettek el hitoktatói állásban. De álljon itt a többieknek is a neve, akik a háború előtt, a következő nemzedékek számára utat törve, a teológiai fakultáson tanultak: Porkoláb Márta, Gömöry Ágnes Erzsébet, Pankuch Piroska, dr. Streck Laura, Lengyel Ágnes, Korom Erzsébet, Macher Jolán, Kondacs Judit. 7 Közvetlenül a háborút követő években pedig Glatz Anna (Aczél Anna leánya), Hybl Klára és Ajtony Ilma. 8 Óriási változást hozott, amikor, az ébredési hullámnak köszönhetően, tömegesen jelentkeztek lányok a fakultásra. Az addig évfolyamonként elszórva előforduló egy-két nőhallgató után között 15 lány iratkozott be az egyetemre. Visszatekintve, eléggé tudatlanul vállalkoztam erre a lépésre. emlékezik vissza a kezdetekre egyikük. Szolgálni szerettem volna az egyházban, továbbadni Isten igéjét gyermekeknek, fiataloknak. Arról, hogy nőket felvesznek-e a teológiára, fogalmam sem volt. 9 Évfolyamából mások is hasonlóan nyilatkoztak. Nem tudták, mi vár rájuk, de indultak. Erre a szent felelőtlenségre csak Isten Szentlelke mozdíthat rá. Egyedül Ő, aki a bizonytalanban, a látszólagos homályban is készíti az utat. Élet a teológián túl Evangélikus lelkésznő és lelkészek Hosszú volt az út volt olyan magától értetődően természetes. Az egyetem nem volt felkészülve lányhallgatók fogadására. A nők csak a professzorral együtt jöhettek be az előadásokra, s vele is kellett távozniuk. A szünetekben külön kis helyiségben tartózkodtak. Női mosdó nem volt, így a szomszédos cukrászdába jártak át, ahol természetesen fogyasztaniuk is kellett valamit. De ezek a nehézségek sem vették el kedvét. Sőt az első év után megerősödött benne az Istentől kapott elhívása. A második szemesztert követő nyaralása alkalmával osztrák lányok keresték meg, hogy megosszák vele problémáikat. Meglepte a fiatalok őszintesége, akik könnyebben nyíltak meg neki, mint a papjuknak. Ekkor jutott erre az elhatározásra: Én lelkipásztora leszek ezeknek a lányoknak! 5 A sorsa azonban másként alakult. A neki ígért hitoktatói állást természetesen (?) egy férfitársa kapta meg. Ezt a fajta esélyegyenlőtlenséget azonban nem csak neki kellett akkortájt elfogadnia, hanem más nőknek is. Az akkori társadalom még nem volt nyitott arra, hogy egy asszonyt a háztartás vezetésén és az anya ságon kívül Természetesen a teológia tudományának elsajátítása is vonzotta őket, mégis a legtöbben, ha felmerült a kérdés, hogy a nők mit keresnek a fakultáson, egy dologra hivatkoztak, mégpedig arra, hogy elhívásuk van. Az egyetemen töltött időszakra szinte mindannyian úgy emlékeznek vissza, hogy néhány férfi-társuk gúnyos megjegyzésén kívül sohasem érte őket hátrány női mivoltuk miatt. Ugyanakkor a lelkileg erős, de a háború után elszegényedett Magyarországon komoly egzisztenciális gondokkal kellett nekik is szembenézniük. Az, hogy a teológia elvégzése után egyházi szolgálatba kerülhetnének, teljesen reménytelennek látszott. A férfi hallgatókkal is aláíratattak egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszik, hogy az egyház nem tudja őket elhelyezni. Ha a fiúkra az a feladat várt, hogy keressenek maguknak gyülekezetet, ahol szolgálhatnak, mennyivel inkább tűnt bizonytalannak a teológusnők jövője? Ez a teher, úgy látszik, nemcsak a diáklányokra nehezedett rá, hanem az egyházi közvéleményt is foglalkoztatni kezdte. A nők helyzetének rendezése az egyházban szükségessé vált. Az Evangélikus Élet 1951/42. számában egy püspöki értekezletről tudósít, mely az egyházi elnökség 1948 decemberében elnapolt zsinatát kívánta újra összehívni. Ezen az értekezleten, a törvényhozás elé kerülő feladatok közt negyedikként említik a nők egyházi törvényben biztosított egyenjogúságának kidol- 5 Isó Dorottya beszélgetése Rozsonday Károlyné, szül. Prőhle Irénnell, A lelkésznők első zsengéje címen, Női Misszió Osztálya Körlevele, Aczél Anna: A vallástanítás a keresztyén nőnevelés szempontjából, Sopron, 1924 (EOL): A Biblia szellemében és a történelmi tapasztalás alapján a nő speciális élethivatását a családi életben ismerjük fel ez a kis kör az ő igazi világa. 7 Az utóbbi két teológinára inkább férjük nevén emlékezünk, jeles papokhoz mentek feleségül. Jolán Veöres Imre lelkész, Judit pedig Riess György házastársa lett. 8 Anna Bácskay Gusztáv, Klára Gáncs Aladár lelkész, Ilma pedig Prőhle Károly professzor felesége lett. 9 K. László és Keveháziné Czégényi Klára: Pályánk emlékezete. Lelkipásztor, 1995 ( oldalak). 7

6 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN gozását. 10 A Lelkipásztor c. folyóirat két számában 11 először Scholz László, majd Sólyom Jenő egyháztörténész professzor kezdenek foglalkozni a nők teljes jogú (ordinált) szolgálatának kérdésével. Míg az első írás az ordináció ellen foglal inkább állást: Ne akarjuk átlépni a Teremtő Isten rendjét, addig a tanár úr hozzáállása sokkal nyitottabb. Értekezésében, az egyházjogtan oldaláról nézve a kérdést, mégis arra a következtetésre jut, hogy pillanatnyilag nem szükséges a nők nyilvános igeszolgálatra küldése. 12 Sólyom professzor írását így fejezi be: Nőknek a pillanatnyi szükségletnél nagyobb számban való képzését úgy kell látni, mint tartalék-munkaerőkről való józan gondoskodást. Micsoda prófétai meglátás volt ez! A professzor úr még nem sejthette, hogy mire a népes teológus-lánycsapat végez, nem lesznek diakonissza anyaházak, kockázattá válik a laikus szolgálat. Az önkéntes egyházi munkásokat visszakényszerítik eredeti foglalkozásukba. Nők mint lelkészi munkatársak másodrendű munkatársak A teológiai tanulmányok befejezéséig nem érződött a különbség a férfi és a női hallgatók jogállása között. De akkor nagyon is nyilvánvalóvá lett. A férfiakat ünnepélyes keretek között, ordinációs istentiszteleten küldték ki a szolgálatba, a lányokat pedig egyszerűen csak szélnek eresztették. Sokan ma is szomorúan gondolnak erre. Nehéz volt így indulni a szolgálatba mert hiszen mindenkit megtalált végül a feladat, a gyülekezetek, elbocsátó szó, áldás nélkül. Egészen ig tartott ez a rossz gyakorlat. Ekkor mód vált arra, hogy egy végzős férfi avatása alkalmán két évfolyamtársnője is ún. kibocsátásban részesülhetett. 13 Csepregi Zsuzsannának adatott meg elsőként, hogy nőként egyedül állhasson az oltár elé. Erre a kibocsátó istentiszteletre 1974-ben került sor. (Abban az esztendőben rajta kívül más hallgató nem végzett a Teológiai Akadémián.) Ez az alkalom azonban áttörést is jelentett. Ettől kezdve nemcsak az ordinációkat, hanem a lelkészi munkatársak kibocsátását is megtartották a püspökök. Ennek az ünnepi alkalomnak akkor még nem volt kidolgozott liturgiája. Rendszerint a férfiak ordinálására használt istentiszteleti rendet használták a püspökök, csak kihagyták belőle az avatásra vonatkozó részeket. Ezen az öszvérhelyzeten segített, hogy az 1986-ban megjelentetett új Agendánkba már belekerült egy, a lelkészi munkatárs kibocsátására szolgáló rend. 14 De nemcsak a szolgálatra küldés módja, hanem maga az elnevezés is kifejezte, hogy a nők csak másodrendű munkatársként vannak számon tartva egyházunkban. Szükség volt rájuk, hiszen hiány volt igehirdetőkből, sok kicsiny, falusi gyülekezet maradt lelki gondozó nélkül. Ám a szolgálatukat szigorúan csak lelkészhez (férfi!) beosztva végezhették, ahogyan 1966-os egyházi törvényeink megfogalmazták ezt: A lelkészi képesítésű nő a lelkész mellé rendelt lelkészi munkatárs, akit a püspök a szolgálatra ünnepélyesen kibocsát. A szentségek kiszolgáltatásán kívül minden lelkészi funkciót végezhet. A püspök kivételes esetekben a szentségek kiszolgáltatását is engedélyezheti, elsősorban szórványhelyzetekben. 15 Ez utóbbi megjegyzés a kivételes esetekről mutatja, hogy milyen nehéz és tarthatatlan helyzetbe hozták a női szolgálattevőket. A legtöbbjük távoli, szórványgyülekezetbe lett kiküldve. A szolgálatot önállóan kellett végezniük, sok kilométeres távolságban attól a lelkésztől, akihez be lettek osztva. Ha a 60-as, 70-es évek közlekedési viszonyaira gondolunk, 16 megértjük, hogy szinte fizikai lehetetlenségnek tűnt, hogy minden egyes kazuálés szolgálat alkalmával ordinált kollégája segítségét kérje a munkatárs. Nem érdekelt engem, hogy másodosztályként vagyok számon tartva csak hagytak volna szolgálni! mesélte egy lelkésznő-találkozó alkalmával idős kolléganőnk. Igen, ez a törvény a kiegészítés nélkül gúzsba kötötte őket, korlátozta a munkavégzésüket. Amit pedig mai eszemmel felháborítónak tartok, hogy ez a fajta rendelkezés kiszolgáltatta a nőket az egyházvezetés hatalmaskodásának. Elvileg a püspök jóindulatán múlott, hogy engedélyez-e, vagy sem. Elvileg, mert hiszen a távoli szórványokban ki tudta ellenőrizni, hogy a törvényt betartják-e? Ahol elég bátor volt a lelkész, akihez a lelkésznőt beosztották, és a gyülekezet is elfogadta a Luther-kabát nélkül végzett kazuális szolgálatot, ott bizony előfordult, hogy vétettek a paragrafus ellen. Sok helyen azonban a lojális kollégának köszönhetően, vagy amiatt a sajnálatos körülmény miatt, hogy a gyülekezet túlságosan szem előtt volt, szigorúan betartották a törvényt. 10 Elsősorban az 1937-es egyházi törvények 22. -át kívánták megváltoztatni. Tarthatatlanná vált az a rendelkezés, hogy a közgyűlés nőtagjának a különféle választásoknál személyesen gyakorolható szavazati joga van, de tanácskozási joga nincs és egyházi tisztségre kivéve a törvény és egyéb törvényes rendelkezések által megengedett eseteket nem választható. A nők aktívakká váltak, szolgálni akartak. 11 (Lp évf o.; 1951.évf o.) 12 A szükség pillanatnyilag nem kényszerít bennünket, hogy nőket is rendeljünk a nyilvános igeszolgálat teljességére, arra, hogy a teljes igeszolgálatot ellássák, a gyülekezetet vezessék. Az sincsen indokolva, hogy mintegy cölibátust erőltessünk a nyilvános igeszolgálatba álló nőkre, útját áljuk annak, hogy férjhez menjenek. 13 Lásd Nobik Erzsébet cikke Pályám emlékezete címmel. 14 Agenda Budapest, 1986 (450. és 460. oldalak) Az itt található eskü szövegében azonban túl általánosan kerül megfogalmazásra a szolgálat tartalma:..minden munkámat a teljes Szentírás szerint, egyházunk hitvallásai szerint végzem. Az Úr Jézus Krisztus evangéliumának tisztán és igazán való hirdetését, a reánk bízottak hű pásztorolását, a lelkipásztori titok megőrzését, kár, hogy nem vették át a lelkészi eskü szövegéből. Mert így az az ember benyomása, hogy azok a spontán, öszvér kibocsátási rendek sutaságuk ellenére mégis tartalmasabbak voltak, mint a mostani ágendánkban szereplő szövegek. 15 Egyházi Törvények II. Törvény 25..(1) 16 Nem volt szolgálati autó, esetleg motort kapott a lelkész, de leginkább a tömegközlekedést használta 8

7 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN Hátrányos megkülönböztetés A lelkészi munkatársak megalázó helyzete (ma ezt így ki kell mondani!) nemcsak a státuszukban, a szolgálatuk korlátozásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy anyagilag rosszabb helyzetben voltak, mint a férfiak. Alacsony gyülekezeti jövedelmük mellé, a legkisebb összegű kongruát (államsegély) kapták csak. Ez utóbbit kicsit fegyelmező eszközként is használta az egyházvezetés; volt, akitől megvonták. Az egyház szociális ellátási rendszerében sem voltak benne, a nyugdíjpénztárnak nem lehettek tagjai. Ezáltal a jövőjük, a nyugalomba vonulás utáni egzisztenciájuk vált bizonytalanná. Különösen azok voltak kiszolgáltatott helyzetben, akik házastársra sem támaszkodhattak. Közülük néhányan ezért világi állásban helyezkedtek el egy időre. 17 Ezt a helyzetet oldotta meg a már idézett 1966-os zsinat, II. Törvény 25. (2) bekezdése A lelkészi képesítésű nő lelkészi nyugdíjra jogosult. Ám 1968-ban azt vetette fel az egyházvezetés, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszer reformelképzeléseinek megfelelően a nők, a lelkészi munkatársak magasabb járulékot fizessenek, mint segédlelkész kollégáik. Ez az elgondolás szerencsére meghiúsult, de egy lelkész állásába került. Ő ugyanis azt mondta erről a mai szemmel nézve kisstílű tervezetről, hogy az az egyház szegénységi bizonyítványa. 18 A férfi kolléga felháborodott tiltakozását megértem, bátorságát tisztelem, a lelkészi munkatársak zömének birka türelme azonban őszinte ámulatra késztet. Miért nem csináltak a nők forradalmat? kérdezhetnénk. Nem felejthetjük el azonban a kort! A szocializmus időszakának sűrűjében járunk. Nagyon elszántnak kellett lennie annak, aki akkor mert bírálni. Hiszen nemcsak az egyházvezetéssel, hanem az állammal is szembekerült a renitens. A nők is távol éltek egymástól. Nem volt sisternet -net, amelyen tarthatták volna a kapcsolatot. Sok helyen víz, villany sem volt a parókián, nemhogy telefonhálózat! Az információk lassan értek el hozzájuk, még levélben is. De meggyőződésem, hogy más körülmények közt sem csináltak volna forradalmat. Bár bántotta őket az igazságtalanság. Olykor belefáradtak, elcsüggedtek, máskor viszont bátran bombázták kéréseikkel az egyházvezetést, néhányan még a nyílt konfrontációt is vállalták a gyenesdiási lelkészkonferenciákon 19 mégis tudtak türelmesen várni. Nem emberi hatalmasságok jóindulatára számítottak csendes szívóssággal, hanem a történelem Urára, aki a szükségből, a nyomorúságos körülményekből jót hoz ki. Az áttörés Az eseményeket Ő irányította. Egyre gyakrabban kerültek a püspökök abba a helyzetbe, hogy a szentségek kiszolgálására szóló engedélyt meg kellett adniuk a lelkészi munkatársnak. A férfi kollégák közül is többen sürgetni kezdték a nők ordinációjának bevezetését. Igaz, sokszor csak praktikus megfontolásból, mert terhes volt nekik, hogy saját szolgálatuk mellett még máséba is be kellett segíteniük. A gyülekezetek kezdték elfogadni, hogy náluk női lelki gondozó van. Sőt, néha jobban kedvelték őket, mint a férfiakat. Igaz néhány helyen dacosan elzárkóztak a női szolgálattevő alkalmazásától. Külföldről is érkeztek a hírek, Hollandiában, Skandináviában nőket ordinálnak. Püspökeinket, akik gyakran vettek részt külföldi konferenciákon, bizonyára megkérdezték az itthoni helyzetről. Az ENSZ nemzetközi bizottságokat hozott létre a nők helyzetének felmérésére. A szekuláris világban elfogadottá kezdett válni, hogy az asszonyoknak, a családon belüli helytálláson túl, teljes értékű hivatásuk legyen. Az Evangélikus Teológiai Akadémiánkra egyre kevesebb fiú jelentkezett. Közülük is többen lemorzsolódtak, hiszen, ahogy egy lelkésznő élcesen megjegyezte, oda boldog-boldogtalant felvettek, csak férfi legyen. Az egyházvezetés egy darabig még próbált hárítani. Káldy püspök 1971-ben arról beszélt, hogy nincs lelkészhiány, tehát szükségtelen a nők teljes körű alkalmazása. Pálfy Miklós dékán az Országos Presbitériumnak benyújtott jelentésében felveti a kérdést: nem kellene-e leányhallgatóinkat egyre inkább a diakóniai munka területére irányítani, és akadémiai kiképzésüket ennek megfelelően alakítani.. 20 Voltak is próbálkozások ez irányban, vagyis hogy a végzett nőt egy szeretetotthon vezetésével bízzanak meg, de mind kudarcot vallottak. Az Úr elhívása másra szólt. Ebből az időszakból egymásnak ellentmondó nyilatkozatok maradtak meg. A nők ordinációjával való látszólagos szembehelyezkedése ellenére Káldy Zoltán püspök 1970-ben azt az ígéretet adja a szarvas-újtemplomi gyülekezetnek: Ha megválasztjátok Nobik Erzsébetet, én felszentelem őt. Vajon, mi állhatott az egyházvezetés ingadozó álláspontja mögött? Sok egyházpolitikai és egyéb tényező, amelyeknek részletezésére itt nincs mód. Egy sajátos női észrevételemet azonban hadd osszam meg. Az EVT 1975-ben Nairobiban megtartott világgyűlését követően Káldy püspök a konferencia egyik szekciótémáját ismertetve a következőket írja: Sürgető érdekeltségünk a nők és férfiak egymás közti kapcsolata, ahol gyakran kizsákmányolják egymást. Ez a kizsákmányolás gyakran a hatalommal való visszaélés formáját ölti fel, nevezetesen egymás felett hatalmat gyakorolnak. 21. Döbbenetes ezt az idézetet a nők ordinációjával összefüggésben olvasni. Vajon nem ugyanez a helyzet jellemezte akkori közegyházunkat is? Elhallgatott egyháztörténeti esemény: Az első ordináció Már az 1966-os Egyházi Törvények megteremtették a nők ordinációjának jogi alapját. 22 Erre hivatkozott Káldy 17 Kinczler Irén. 18 Andorka Eszter a Közép-Európai Egyetemen írt szemináriumi dolgozata, The History of Women s Ordination in the Hungarian Lutheran Church címmel, téli szemeszter. 19 Emlékszem, valahányszor édesanyám hazatért Gyenesről édesapám ezzel a kérdéssel fogadta: Most is vitatkoztál a püspökkel? 20 Országos Presbitérium Ülésének jegyzőkönyve 1971/ Evangélikus Élet 1976/ (4) A lelkészi képesítésű nők felavatásáról és teljes jogú lelkészi szolgálatba állításáról a szükséghez képest az országos presbitérium törvényerejű rendelettel dönt. 9

8 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN ünnep 1973 tavaszán erre emlékeztetett. Isten nem hagyja el népét! Ugyanennek az esztendőnek az őszén viszont egy csendes, elhallgatott ünnepen maga a történelem Ura figyelmeztetett: nem hagyja el azokat, akiket elhívott, a neki szolgáló nőket! És a folytatás. Brebovszkyné Pintér Márta Zoltán püspök, amikor október 17-én az Országos Presbitérium ülésén elmondta a tényállást arról, hogy az Északi Egyházkerületben álló csöglei gyülekezetben hosszú idő óta betöltetlen a lelkészi állás. Mivel a törvényben megjelölt szükség fennáll az egyházi vezetőség azt javasolja, hogy a grémium éljen a törvényerejű rendelet alkotásának jogával, és döntsön úgy, hogy Kovács Etelkát teljes jogú lelkészi szolgálatba állítja. 23 Nyílt szavazással döntött erről az országos presbitérium, melynek eredményeként november 19-én az első lelkészi munkatársat felavatták. Híradások alig szólnak az ordinációról. A következő évi Evangélikus Naptár tesz csupán említést róla. Pedig történelmi esemény volt Kovács Etelka felavatása, de maga az 1973-as esztendő is igen jelentős. Egyházunk abban az évben emlékezett meg arról, hogy Isten megtartó erejéből 450 esztendeje élhet. Jubileuma volt annak, hogy az április 24-re összehívott budai országgyűlés először foglalt állást a reformáció óta rohamosan terjedő lutheranizmussal szemben az 54. törvénycikkében: A király őfelsége mint katolikus uralkodó valamennyi lutheránust, úgyszintén pártfogóikat és párthíveiket mint nyilvános eretnekeket és a szentséges Szűz Mária ellenségeit, fejvétellel és jószágvesztéssel büntesse. Az Igaz 14 évnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy a teológiát végzett nőhallgatóknak természetes lehessen, a tanulmányaik után férfitársaikkal együtt ordinálják őket. Az 1972-es presbiteri gyűlésen rögtön a döntés meghozatala után, miszerint Kovács Etelkát ordinációra bocsátják, siettek hozzátenni, hogy ez nem jelenti valamennyi lelkészi munkatárs teljes jogú lelkészi szolgálatba állítását. Az Országos Presbitérium csak abban az esetben hoz hasonló döntést, ha a szükség fennáll. A szükség pedig fennállt. Putnokon például, amelynek gondozásával Pintér Károlynét kellett megbízni. De ő családos volt. Noha a törvényben nem szerepelt feltételként, az egyházvezetés csak az egyedülálló munkatársak ordinációját tartotta elfogadhatónak. Másodikként mégis az ő avatására került sor október 24-én Ózdon. Egy év múlva a Déli Egyházkerületben is megtörtént az első ordináció. Nobik Erzsébetet március 20-án avatta lelkésszé Káldy Zoltán püspök Szarvason. Majd sorban következett a többiek ordinálása, abból a népes lányévfolyamból, néhányuké méltatlanul későn. 24 Meggyőződésem a Lutheránus Világszövetség Budapesti Nagygyűlése komoly szerepet játszott abban, hogy június 20-án az addig még nem ordinált tizenhárom munkatársat ünnepélyes keretek között lelkésszé avatta Nagy Gyula püspök. Szabad azóta az út minden teológiát végzett nőhallgató előtt, hogy teljes jogú szolgálatot végezhessen. Az Evangélikus Élet a címlapon számolt be az ordinációról, öles betűkkel hirdetve, egyháztörténeti esemény történt Magyarországon. Ez így igaz. De valójában már akkor elkezdődött, amikor Isten az első teológát elhívta szolgálatába. Brebovszkyné Pintér Márta 25 Fodor Éva: A nők társadalmi helyzete Fodor Éva előadása elején hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon az élet számos területén a nők és férfiak társadalmi megítélésében egyenlőtlenség tapasztalható. A nők alapvető választási köre kisebb, mint a férfiaké. Egyenlőtlenség az, hogy a nők szegényebbek és kevesebb hatalmuk, befolyásuk van, mint a férfiaknak mind családon belül, mind pedig családon kívül. Egyenlőtlenség az, hogy a nőknek többet kell dolgozniuk, és kevesebb a szabadidejük, kevésbé tudják eltartani magukat, s valószínűbb, hogy erőszak áldozatai lesznek. Egyenlőtlenség az, hogy kevesebb választási lehetőségük van párjuk megválasztásában, s nagyobb az esélyük arra, hogy magányos életet éljenek. 23 OP 1972/300 (11-12o.) EOL március 21-én, Budapest-Fasorban Dóka Zoltánné, Takácsné Kovácsházi Zelma, Muntagh Andorné. 25 A szerző maga is lelkésznő, az Evangélikus női misszió osztályvezetője. 10

9 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN Mindez megjelenik a társadalmi beidegződésekben és az intézményekben a munkaerőpiactól a házasságig, az egyháztól a médiáig. Fodor Éva a bevezető gondolatok után rátért a munkaerőpiaci egyenlőtlenségnek a tárgyalására. Annak ellenére, hogy sokan tagadják az egyenlőtlenség ezen formáját, a tények magukért beszélnek: A nők kisebb arányban találnak munkát, nagyobb számban szorulnak ki a munkaerőpiacról. A nőknek kevesebb az esélyük, hogy vezető pozícióba kerüljenek. Nők ugyanazzal a végzettséggel, ugyanabban a munkakörben és feladattal kevesebbet keresnek. A nők által végzett munkák alulértékeltek (pl. ápolónő, óvónő, takarítónő stb.). A nők számára kevesebb a választható munkakörök száma. Ezek a tények azokon az alapvető statisztikai adatokon alapulnak, melyek mindenki számára hozzáférhetők. A felsorolt tények legfontosabb oka, hogy a nők gyereket szülnek, és ebből kifolyólag évre otthon maradnak, vagy el sem mennek dolgozni, vagy vissza sem térnek munkahelyükre. Ha mégis, akkor is az ő felelősségük a gyerekek nevelése, és ezáltal kiszolgáltatottá válnak a munkahelyükön. Jogos a kérdés: megoldandó probléma ez, vagy ez az élet rendje? A konzervatív politikai és társadalmi irányzatok, így Magyarországon is, az utóbbit gondolják. Ennek előnye, hogy ha a nők otthon maradnak, akkor olcsón el lehet intézni a gyereknevelést és a munkaerő újratermelését, és ezáltal kevesebb munkahelyre is van szükség. Így ezek a nők nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Nemzetközi tendenciák és a magyar gyakorlat A nemzetközi kormányközi szervezetek, mint pl. az ENSZ, az EU, az ILO stb. azonban nem így gondolják. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a nőket a családra korlátozott szerepük szegénységre, kiszolgáltatottságra, másodrendű állampolgárságra predesztinálja, hiszen ez sérti az esélyegyenlőség elvét. A következő kérdés tehát, hogy mi a teendő Magyarországon, ha az esélyegyenlőség elvei szerint akarjuk felépíteni a társadalmat. Fodor Éva néhány ötletet sorolt fel a megvalósításra váró feladatok közül: 1. Meg kell változtatni azt a társadalmi felfogást, hogy csak a nők feladata lenne a gyereknevelés, s a családról való gondoskodást kell hangsúlyozni. Ez nők és férfiak közös feladata. Meg kell győzni a férfiakat arról, hogy az ő érdekük is, hogy aktívan részt vegyenek a gyerekek nevelésében. 2. A 60-as évekből ránk maradt gyes intézménye mára már divatját és idejét múlta: nem vezet több gyermek születéséhez, nem vezet egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és okosabb gyermekek felnövekedéséhez. Ezen túl nincs értelme annak sem, hogy ezen intézmény segítségével a nőket évre kiszorítsuk a munkaerőpiacról, de nemcsak a nőket, hanem a férfiakat sem, akik esetleg feleségük helyett vállalják a gyes-sel járó kirekesztést. Ez csak arra jó, hogy ne kelljen rövid távon gyermekintézményekbe invesztálni, és a családpolitikát radikálisan átgondolni. 3. A hangzatos családbarát munkahelyek sem javítanak, inkább rontanak a gyermekeket nevelő nők helyzetén. Hiszen ők elsősorban részmunkaidőben, távmunka-kapcsolatban dolgoznak. Sok esetben ez a megkülönböztetés megerősítését szolgálja, hiszen ezek a munkák még kevesebbet érnek, előrejutási lehetőség nincs, igazi munkakapcsolatok nem alakulnak ki, másodrendű munkavállalók lesznek. Az utóbbi időben a nemzetközi politikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a főleg liberális feminista gondolatok. Ennek hatására alapvetően megváltozott az, ahogy a nemzetközi szervezetek a nők helyét és feladatát látják a társadalomban. Megkérdőjeleződött az a megkérdőjelezhetetlennek tűnő elv, hogy a nők csak a családban tudják megélni önmagukat, és beteljesíteni küldetésüket. Ezzel megkérdőjeleződött az a felfogás is, hogy a nőnek csak a család tud biztonságot nyújtani. Lehetőségként jelentkezik a munkahely segítségével az önfenntartás is. A legtöbb nemzetközi szervezet csak akkor látja lehetségesnek az esélyegyenlőség megteremtését, ha nők és férfiak egyenlő esélyekkel és jogokkal vehetnek részt a fizetett munkában. Fodor Éva előadása végén felhívta a figyelmet, hogy amíg Nyugat-Európában erre felé fordul a világ, addig Magyarországon az ellenkező irány kezd divatba jönni. Ez komoly megfontolásra ad okot, ugyanis meg kell gondolni, hogy mit jelenthet a nőknek a fizetett munka, és mit jelenthet a társadalomnak a nők fizetett munkája. Ugyanígy a férfiak számára az, hogy amikor megszabadulhatnak a kenyérkeresés szükségességének őrült szorításától számukra egy új dimenzió nyílhatna a gyermekek nevelése, gondozása és a család menedzselése által. Kár lenne az esélyegyenlőség ezen oldalát is figyelmen kívül hagyni, mert akkor talán a magyar társadalomban több lenne az egészséges család és az egészségesen kiegyensúlyozott gyermek. Tüntetés a nők elleni erőszak ellen Szabadon élni 11

10 SÚLYPONT: NŐK A MAGYAR EGYHÁZBAN ÉS TÁRSADALOMBAN Lénárt Borbála: családon belüli erőszak Az erőszak eredete Lénárt Borbála előadásának elején kifejtette, hogy a kutatások szerint a családon belüli erőszak pontosan a nők hátrányos megkülönböztetésének a talaján alakul ki. Egy országos visszhangot kapott családon belüli gyilkosság kapcsán, konkrét példákkal fejtette ki a családon belüli erőszak keletkezését, és az egyházak ehhez kapcsolódó szerepét. A családon belüli erőszak, ami egyre nagyobb méreteket ölt, a gyerekkorra vezethető vissza. A gyerekkorban sajátítják el a nők azt a női szerepet, ami a házon belüli feladatok ellátását, az alárendelt szerep elfogadását jelenti. Ugyanitt sajátítják el a férfiak azt a stratégiát, ami a nők izolálásán, elszigetelésén alapul. A családon belüli erőszak egy olyan stratégia, aminek alapja társadalmilag elfogadott, általános és támogatott. A későbbiekben a konkrét esetek kialakulását a nők társadalmilag hátrányos helyzete alapozza meg. A nők nagy része olyan munkahelyeken dolgozik (költségvetési szféra, oktatás stb.), ami alacsony presztízsű, rosszul fizetett. A jól fizetett állásokat pedig a gyerekneveléssel nem tudják összeegyeztetni, mivel amellett nem marad idő a családra. Ez az oka annak, hogy gyerekvállaláskor a nők maradnak otthon, és a férfiak erre hivatkozva veszik rá a nőket arra, hogy a későbbiekben is otthon maradjanak. Ez az oka annak is, hogy a nők egy része elfogadja az alárendelt kapcsolatokat, mivel racionális érvek szólnak mellette. Az erőszak kialakulásának folyamata Az erőszak keletkezése a családon belül több fokozaton keresztül történik. Első időszakban a kapcsolat nagyon bensőséges, a férfi rendkívül kedves és szolgálatkész elkényezteti az asszonyt. Ezt követően kitapogatja a nő szociális környezetét, és elkezdi elszigetelni tőle. Az asszony sehova nem mehet egyedül, férje mindenhova elkíséri. A munkahelyre nem engedi vissza, mivel úgy sem éri meg ezért a pénzért dolgozni. A folyamat végén a nő egyedül csak a férfi elvárásainak felel meg, teljes mértékben ki van szolgáltatva. Környezetétől elszigetelten nem tud védekezni, az pedig nem ismeri fel a jeleket. Az erőszak fokozatai: első lépésben az elszigetelés történik meg, először kedvesen és segítőkészen. Második lépésben megjelenik a szóbeli erőszak. Amikor ez nem elegendő, akkor lép színre a fizikai bántalmazás. A családnak teljes mértékben meg kell felelnie a férfi elvárásainak. Az erőszaknak vannak jellegzetes jelei, amelyeken keresztül felismerhető. Jól látszik a tökéletes elszigeteltség a nő és a gyerekek nem mehetnek sehova (iskolai programok, sport, egyházi ünnepek), vagy legalábbis a férfi nélkül nem. A szomszédok segítségét, közeledését elutasítják. Furcsa szokások jelennek meg a családon belül (a konkrét esetben a férfi fegyvereket gyűjtött, egy szobában aludtak a serdülő gyerekekkel). A házon és kerten látszik az elhanyagoltság, a szeretet nélküliség. A gyerekek fáradtak, élettelenek. Az egyházi közösségek szerepe és felelőssége Kis településeken nem áll rendelkezésre megfelelően képzett szakember, akinek ideje és lehetősége lenne felismerni a jeleket. Általában az egyház jelenti az egyetlen elérhető mentálhigiénés ellátást. Ezért a családon belüli erőszak elleni küzdelemben kiemelt szerepe lehet az egyházaknak. Ennek a feladatnak sok lelkipásztor nem tud megfelelni ők maguk is elsajátították a családon belüli erőszak alapjául szolgáló társadalmi viselkedésmintát. A nők szerepéről szóló hagyományos egyházi üzenetek is táplálják azt a talajt, amin a családon belüli erőszak kifejlődik. Az egyházaknak fel kell ismerniük helyzetükből adódó felelősségüket, és képezniük kell a papokat, lelkipásztorokat arra, hogy megkülönböztessék a valódi szeretetet a családon belüli elnyomástól, és szükség esetén be tudják kapcsolni az illetékes szakembereket (pl. családvédelem). 12

11 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Vallásos fejlődés, istenképek nőknél és férfiaknál Ebben a tanulmányban egy kutatás eredményeihez kapcsolódóan szeretném bemutatni gondolataimat az istenképek és a vallási fejlődés nemek szerinti különbségeiről. Témaválasztásomban szerepet játszott, hogy gyakorló pszichológusként gyakran találkozom olyan helyzetekkel, ahol a lélektani és a vallási szempontok keverednek, és a hatékony segítéshez elengedhetetlen a két szempont integrálása, együttes figyelembe vétele. A pszichés zavarokkal küzdő emberek körében gyakori, hogy az istenkép is torzul, így a vallásgyakorlat ahelyett, hogy segítené, felerősítheti a patológiát. Ugyanakkor az ellenkezőjére is találunk akár hétköznapi, akár szakirodalmi példákat: a vallás elsősorban annak érett, intrinsic formája szolgálhatja a lelki egészség megőrzését, visszaszerzését. 1 Az érett vallásosság feltételezi az érett személyiséget. A fejlődésében elakadt személy a vallásos életben is minden bizonnyal korábbi szinten reked meg. Ugyanakkor fordítva nem ennyire egyértelmű az összefüggés: az érett személyiség mellett megrekedhet a vallásos fejlődés folyamata. Ez gyakran éppen a vallás elhagyásában, elutasításában jelenik meg. A kinőtt, gyermekded istenkép elvetése összefügg(het) egy érettebb vallásosság megismerésének a hiányával. Talán ebből a pár soros bevezetőből is érezhető milyen nagy gyakorlati jelentőséggel bír ez a kérdés a lelki egészségüket megőrizni vagy korrigálni kívánó vallásos emberek számára. A témával foglalkozó szakirodalmi adatok még hiányosak, kevéssé rendszerezettek, a cikkben hivatkozott irodalmak mindenesetre jó útikalauzként szolgálhatnak azok számára, akik jobban szeretnének elmélyülni a fent említett kérdéskörben. 1. Vallásilag-lélektanilag kevert helyzetek a mindennapi gyakorlatban A pszichológiai segítséget igénylő emberek közül sokan vallásosak, és szeretnék, ha a két szempont mindegyike megértésre találna a kezelés során. 2 Ugyanakkor tapasztalható, hogy esetenként a lélektani problémákra is kizárólag hitbeli / vallási választ próbál keresni a személy, vagy fordítva: a lélektanban keresi azt, amit valójában csak a vallásban találhat meg. Előbbit példázhatja az a fiatal férfi, aki a racionális érvek és környezete figyelmeztetése ellenére feleségül vesz egy láthatóan személyiségzavaros nőt, miközben belül nyugtalan, feszült a döntésével kapcsolatban. Valami feltűnik neki a belső zűrzavarból, hiszen szenved, de mindezt úgy értelmezi, hogy ez egy kísértés, a szeretet azonban döntés, Isten pedig majd megáldja és helyreállítja a kapcsolatot. A barátok jó szándékú figyelmeztetését azzal hárítja el, hogy a sátán kísért általuk, össze akarja zavarni Isten gyönyörű tervét kettejükkel kapcsolatban. Megtörténik az esküvő, 3 év múlva az illető egyre több időt tölt a munkahelyén, ott tud megpihenni, ott vár rá nyugalom (!), az otthoni helyzet pedig továbbra is olyan kínzó, mint azelőtt, de gondolja biztos ez az Isten akarata Nem hiszem, hogy az ő boldogtalanságát akarná az Isten, és azt sem tartom valószínűnek, hogy csodás úton rendezi a problémájukat. Úgy gondolom, hogy a terápiás segítség éppen ebben az esetben szolgálhatja a kapcsolat kibontakozását, mindkettejük érését, és ezáltal Isten tervének megvalósulását is. Nézzünk most egy példát, ahol éppen a terápiás segítség bizonyul önmagában kevésnek: fiatal férfi keres meg, miután azt hallotta valakitől, hogy pszichológus vagyok és teológiát is tanultam. Panaszkodik, hogy élete zátonyra futott, teljesen elidegenedett a környezetétől, amióta komolyan követni kezdte egy kisegyház tanítását. Neves szakemberek kezdték kezelni, ezért még hosszú utazásokat is vállalt lakóhelyétől, érzi, a pszichoterápia hatására kezd jobban lenni, kezd az élete rendeződni. Ugyanakkor fel kellett hagynia a meditálással, mert az szakította el az őt körülvevő világtól, aktivitástól Ez rendben is van mondja, érzi most már, hogy tévútra tévedt, de Istenben mégiscsak hisz, nem akar nélküle élni, úgy tenni, mintha nem ismerné. Mitévő legyen? A beszélgetés alatt lassan világossá vált számára, hogy az adott imamód hol vezetett tévútra (célja leginkább a saját maga tökéletesítése volt, Isten felhasználása révén, ahogy az a New Age irányzataiban oly gyakori 3 ). Összesen két beszélgetésre került sor, ami után úgy érezte szabadabbá vált arra, hogy hitét ezután is megélje, és mindez ne veszélyeztesse pszichés egyensúlyát. 2. Valláslélektani megközelítések Az egyes pszichológiai irányzatok (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia, egzisztenciális elméletek) különféleképp viszonyulnak a valláslélektani kérdésekhez. 4 Kiemelten szeretném említeni ezek közül az ana- 1 Farkas L. Donáth A. Gerevich J., A vallásosság pszichiátriai vonatkozásai, Psychiatria Hungarica 20, 2005/3, old. 2 Vö. Székely I. CSJ, Pszichoterápia és vallás újraközeledés, Animula, Budapest, Vö. Gál P., A New Age keresztény szemmel, Lámpás Kiadó, Abaliget Szegletkő Kiadó, Budapest Vö. S. Freud, Egy illúzió jövője, in: S. Freud, Válogatás az életműből, Európa Kiadó, Budapest, 2003; Freud S., Totem és tabu, Göncöl Kiadó, Budapest, 1990; C. G. Jung, Emlékek, álmok, gondolatok, Európa Kiadó, Budapest, 1997; C. G. Jung, Gondolatok a vallásról és a kereszténységről, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994; Szentmártoni M., Lelkipásztori pszichológia, Szent István Társulat, Budapest, 2004; V. E. Frankl, A tudattalan Isten, EuroAdvice, Budapest,

12 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM litikus elméleteket, melyek kutatásom alapjául szolgálnak. A kezdeti távolságtartás után mára már egyre nagyobb összhang alakul ki ezek között az elméletek és a valláslélektan között. Kiemelkedő és összegző műnek számít A. Vergote 5 írása, mely kitér többek között a vallásosság személyiségfejlődési alapjaira is. A cikk terjedelmi korlátai miatt most csak azokra a megközelítésekre térnék ki, melyek kevésbé közismertek, többek között a a vallásosság nemek szerinti különbözőségének valláslélektani magyarázatára. Köztudott, hogy már a biológiai adottságok különbözősége (lateralitás, hormonális működés eltérései) is befolyásolják a lelki működést a két nemnél. Ennél hangsúlyosabb azonban a szocializáció szerepe, melynek elsődleges közege a család. 6 Egy gyermek az első benyomásait az emberi kapcsolatokról általában a szüleivel való együttlétből meríti. Így ezek a kapcsolati minták befolyásolják a későbbi élete során, amikor képet alkot egy másik emberről, vagy éppen az Istenről. Az istenkép kialakulásában a saját élettapasztalatokon túl szerepet játszik egy általános apa- illetve anyakép kivetítése is, melyet a kultúra közvetít számunkra. De az istenkép több is ennél: egyrészt integrálja a két szülővel kapcsolatban megélt jellemzőket, másrészt túl is mutat rajta. Godin és Hallez kutatásai megerősítik, hogy a szülői tulajdonságok kivetítése beépül az istenképbe, az idősebb embereknél azonban fokozatosan leválik az istenkép a szülőelképzelésről. Ennek okáról csak feltételezéseink vannak: lehet, hogy az időbeli távolság megszépíti az emlékeket, és idealizáljuk a szülőképet is, vagy egy tényleges szellemi érés is megtisztíthatja az istenképet. 7 Személyes véleményem a fent említett kérdésről az, hogy az istenkép kialakulása kétirányú folyamat. Részt vesz benne a mi emberi valóságunk, minden szülőkkel kapcsolatos tapasztalatunkkal, kulturális örökségünkkel; és az idő előrehaladtával az önmagát kinyilatkoztató Isten, aki lehetővé tette számunkra, hogy szavai olvasása, vagy az imádság által, vagy egyszerűen kegyelemből befogadjunk és megértsünk valamit az Ő valóságából. Erre utal pl. egy-egy olyan eset, amikor valakinek kettős istenképe van, és a kettő egymással küzd : hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. Egyszer úgy érzi a személy, hogy az Isten távol van, biztosan nem érdekli a kis emberek problémája, de ugyanakkor, ezzel egy időben, tudatában van annak a tapasztalásnak is, hogy mégsem ilyennek kell Istennek lennie, hiszen egyszer egy imádság kapcsán végtelenül szerető, békét és örömet hordozó valóságként ismertette meg magát. Frieglingsdorf különböző istenképeket ír le, melyek a hozott élettörténet, személyiségjellemzők, tapasztalatok által torzítottak: pl. a büntető, könyörtelen Isten; a könyvelő, ítélkező Isten; a túlterhelő, teljesítményt elváró Isten stb. 8 A Gyökössy Endre által leírt pozitív és negatív istenképek szintén tanulságosak. 9 Témánk szempontjából legjelentősebb azonban a korai fejlődésből adódó különbség, melyet Erikson 10 fogalmaz meg: a kisfiú identitásfejlődésében az anyával való szoros egységből lassan külön személlyé formálódik, és azt éli meg, hogy más, mint az anyja; identitásában az elkülönülés lesz hangsúlyos. A kislánynál pont fordítva: az azonosság, az együvé tartozás élménye meghatározó az identitásfejlődésében. Ez az alapvető élmény később is elkíséri a személyt: a férfi fiatal korában igyekszik megélni ezt az elkülönülést, és így megtalálni önmagát. Keresi, hogy miben egyedi, mit tud alkotni, ki ő, mi után érdeklődik, és csak utána igényli hangsúlyosabban azt, hogy egy társ mellett elköteleződjön. Kapcsolataiban fokozatosan tanulja, hogy nem csak a saját nézőpontjának keresése, kifejezésre juttatása, megszilárdítása fontos, hanem veszíthet abból egy-egy kompromisszum, összecsiszolódás érdekében. A nő a kapcsolatok fontossága felől indul, keresi, hogy kihez tartozik, úgy érzi, csak akkor találta meg identitását, ha érzi kikhez kötődik, ki mellett a helye. Ezután tud nyitni egyéb érdeklődések felé, kapcsolataiban pedig fokozatosan meg kell tanulnia, hogy önmaga érvényre juttatása is fontos, nem oldódhat fel teljesen a másik személy elképzelései szerinti formálódásban. Mindez befolyásolja az istenkapcsolatot is. A férfiak hajlamosak arra, hogy Isten transzcendenciáját emeljék ki; azaz, hogy mindenestül felülmúl bennünket, valahol messze fölöttünk él, míg a nők az immanens Istent hangsúlyozzák, aki bennünk él. 11 Az ember és Isten különbsége, Isten nagysága eszerint inkább a férfiaknál kerül előtérbe, míg a közelség, közvetlenség megélése az istenkapcsolatban feltehetőleg fokozottan női sajátosság. Ezt a feltételezett különbséget tettem vizsgálódásom tárgyává, feltételezve, hogy befolyásolja az istenképen keresztül a vallásgyakorlatot is. 3. Kutatási eredmények A vizsgálatban, mely folyamán készült, 41 fő, év közötti katolikus fiatal vett részt. Elővizsgálatok alapján összeállított kérdőíveket töltöttek ki, melyek az istenkép és vallásgyakorlat nemek szerinti különbségeire, illetve a vallási fejlődésre 12 utaltak. Az általam szerkesztett kérdőív Isten megnevezéseinek, illetve zsoltárrészleteknek a rangsoroltatásával teszi lehetővé a nemi különbségek vizsgálatát, majd a vallásgyakorlat elemeinek rangsoroltatásával teszi megragadhatóvá 5 A. Vergote, Valláslélektan. (Interdiszciplináris szakkönyvtár, 3), Párbeszéd Alapítvány HÍD Alapítvány, Budapest, Sas J., A nemi szerepek szocializációja, in: A családi szocializáció néhány problémájáról. (Egészségnevelési segédanyagok, 64), 1983, old. 7 A. Vergote, i. m. 8 Szentmártoni M., Lelkipásztori pszichológia, Szent István Társulat, Budapest, 2004; Fráter J., Istenképek a pasztorálpszichológus szemével, Farkas Nyomda, Budapest, Gyökössy E., Életápolás, Kálvin Kiadó, Budapest, E. Erikson, Psychosocial Identity, in: A Way of Looking at Things, Norton, New York, 1987; Uö., Identity: Youth and Crisis, Norton, New York, M. Linn S. Fabricant D. Linn, Életünk nyolc szakaszának gyógyítása, Marana Tha, Budapest, Hutsebout-féle vallásos attitűdskála. Vö. Horváth-Szabó K., Hazai vizsgálatok a kritika utáni vallásosságskálával, Magyar Pszichológiai Szemle LVIII, 2003/I, old. 14

13 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM az eltérő preferenciákat férfiaknál és nőknél. A kérdőív arra a hipotézisre épül, hogy a férfiak istenképe inkább transzcendens, a nőké inkább immanens. Ennek megfelelően arra számítottam, hogy pl. az Úr, a Teremtő, a Mindenható megnevezés népszerűbb a férfiak körében, míg a nők inkább találják jellemzőnek istenkapcsolatukra a barát, a társ stb. analógiát. A fejlődési kérdőívvel elkülönített alcsoportokat azért tartottam fontosnak külön-külön elemezni, mert feltételeztem, hogy a vallási éréssel párhuzamosan az istenkép veszít szubjektivitásából, függetlenedik a hozott, pl. szülőkkel kapcsolatos, tapasztalatoktól, s ezáltal a nemek szerinti különbségek is csökkennek. Az eredmények azt mutatják, hogy férfiak és nők jelentős eltérést mutatnak az istenképükben és ennek megfelelően a vallásgyakorlatukban (a diszkriminancia-analízis szerint a kérdőív tételei 90,2%-ban elkülönítik a válaszadó nemét). Jelentős eltérés mutatkozik az alábbi tételeknél: Úr megnevezés (jelentős férfi preferencia), 121. zsoltár (női preferencia), 63. zsoltár (férfi preferencia), illetve egyes vallásgyakorlati elemeknél. Az Úr megnevezés férfi preferenciája alátámasztaná az elképzelést, miszerint a férfiak istenképe inkább transzcendens. Ugyanakkor a többi válasz nem ebbe az irányba mutat: nem erősítették meg egyértelműen azt a feltételezést, hogy a férfiak és nők istenképe a transzcendencia és immanencia alapján különbözik. Az erre vonatkozó eredmények alternatív módon is értelmezhetők, hiszen pl. az Úr megnevezés választása nem csak a transzcendens istenképpel magyarázható, hanem kifejezhet egy alá-fölérendeltségi viszonyt, megfelelési vágyat, tökéletességre való törekvést is. Hiszen érdekes módon a vallásgyakorlat elemei közül éppen a gyónást, lelkiismeretvizsgálatot, az imák közül a bánatimát részesítették előnyben a férfiak a nőkhöz képest. Nem várt és további kutatást igénylő összefüggés azonban az anyai vonások megjelenése a férfiak istenképében, valamint az apai vonások megjelenése a nők istenképében. Érdekes kérdés, hogy mindez hogyan hathat a személy vallásos életére. Másik kérdésünk a vallási fejlődés szerepe volt a fent említett különbségek tekintetében, melyre terjedelmi okok miatt csak vázlatosan reflektálnék. Megerősítést nyert az a hipotézis, miszerint a vallásos éréssel veszít szubjektivizmusából az istenkép, és a nemek szerinti különbségek kevésbé lesznek hangsúlyosak. Az apai és az anyai tulajdonságok ennél a hitfejlődési szakasznál (második naivitás, amely a vallásos érettségnek felel meg) kevésbé befolyásolják a nők és férfiak istenképét. A hozott kapcsolati minták feldolgozottsága jobb, ezért függetlenedhetnek az Istenről való gondolkodástól. 4. Összegzés Ábra: A kérdőív második kérdésére (Az alábbi 10 közül melyik elnevezések jelenítik meg legjobban azt, hogy ki számodra az Isten?) adott válaszok átlagainak eltérése nőknél és férfiaknál a 10 válaszlehetőség (sorra: 1. Teremtő; 2. Úr; 3. Társ; 4. Mindenható; 5. Atya; 6. Barát; 7. Éltető; 8. Testvér; 9. Megváltó; 10. Támasz) esetében. Megfigyelhető, hogy a többi válaszlehetőségnél nincs szignifikáns különbség a két nem között, holott az immanencia-transzcendencia viszonylatában nagyon eltérőek az egyes tételek. Sőt, a szintén transzcendenciára utaló Mindenható választ tendenciaszinten inkább a nők választották. A zsoltárrészletek rangsorolásánál nem volt különbség a két nem között a kifejezetten transzcendenciára vagy immanenciára utaló tételeknél (pl. Király az Úr! Megerősítette a föld kerekségét, 96. zsoltár; illetve Barátja az Úr azoknak, akik őt félik, 25. zsoltár stb.). A várakozásokkal ellentétben jelentős eltérés egy másik rendezőelv mentén volt tapasztalható: a férfiak által preferált zsoltárok mintha az anya gyermek kapcsolatot idéznék ( Lelkem tehozzád tapad, jobbod szilárdan tart engem, 63. zsoltár; mint a kis gyermek anyja ölén, mint a kisgyermek, olyan most a lelkem, 131. zsoltár), míg a nők által preferált zsoltárok az apai funkciókat hangsúlyoznák az istenképben ( Az Úr a te őrződ, az Úr oltalmaz téged, 121. zsoltár; De az én lelkemet Isten megváltja, az alvilág hatalmából kiragad engem, 49. zsoltár). Az eredmények tehát A cikkben felvázolt kutatás igazolta, hogy lelki életünkben, személyes vallásosságunkban szerepet játszanak azok a tapasztalatok, melyeket embertársi (főleg a családi) kapcsolatokban gyűjtöttünk össze. Emiatt lehetséges, hogy szüleink képe és Isten képe nem teljesen független egymástól, hogy a nemek között eltérés tapasztalható, hogy a vallási életben is fejlődünk. Mindezek fényében érthetőbb, hogy a pszichés zavarok és a vallásos élet elakadásai sokszor kéz a kézben járnak, egymást is befolyásolják. Ezek nélkül lehetetlen megérteni a másik embert, aki a mienktől eltérő elképzelésekkel indulhat neki a hitfejlődés hosszú útjának. Ugyanakkor rengeteg kérdést nyitva hagyott ez a kutatás: nagyobb életkori szórásban, más felekezeteknél stb. vajon milyen eredményeket találnánk? Az istenkép nemek szerinti eltérései hogyan hatnak a vallásgyakorlatra? Igazolható-e, hogy az érettebb vallásosság inkább protektív a lelki egészség szempontjából? Konkrét válaszokat a hazai és nemzetközi irodalomban erre vonatkozólag csak részlegesen találtam. Bíztató azonban, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az ehhez hasonló témák iránt. Többek között a Magyar Pszichológiai Társaságon belül is működik már egy valláslélektani szekció. Ennek és az ehhez hasonló műhelyeknek a munkája szolgálhatja a vallási jelenségek egyetemes lélektani alapjainak jobb megértését, elősegítve többek közt a vallások közti párbeszédet. Reményeim szerint az ilyen témájú vizsgálatok hozzájárulhatnak a szakszerűbb lelkigondozáshoz és betegellátáshoz a mindennapi gyakorlatban, valamint szolgálhatják a modern természettudományos és a teológiai gondolkodás integrációját a keresztény nevelésben és gondolkodásban. Jáki Zsuzsanna 15

14 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Sokan szomorkodtunk Persze, a választásokról van szó. Az egyik szomorkodó Veres András püspök úr volt; az ő szomorúságát saját maga közzétette, annak leírásával, elemzésével azokban a napokban sokat foglalkozott a sajtó, jobbról, balról. Szomorúságában bizonyára sokan osztoztak, hívők és nem hívők, katolikusok és nem katolikusok, akik a hivatalban levő kormány leváltására szavaztak. Én, magamat hívő katolikusnak, az egyház hű fiának tartva, a saját szomorúságomról szeretnék írni. Nem vagyok közszereplő, így szomorúságom-vidámságom sokkal kevésbé, egyáltalában nem közérdekű téma; gondolataimat azonban szívesen leírom, talán érdekelnek mást is. Szomorúságomnak oka éppen a püspök úr közétett, később általa is többször magyarázott szomorúsága és egész politikai magatartása. A baloldali sajtóban gyakran kifogásolják a katolikus egyház politikai jelenlétét; e kifogások ellen az egyházi hierarchia szerintem is helyes érvekkel száll szembe: szólásszabadság van, nyilvános fórumokon vagy magánbeszélgetésekben püspökök, papok éppen úgy érvelhetnek, agitálhatnak politikai vagy egyéb ügyekben mint bárki más. Ez a kérdés ezzel el is van intézve, nem érdemel több szót. Egészen más a helyzet, ha a keresztény, a katolikus hívek pásztorainak hivatása, lelkipásztori kötelességei szempontjából tekintjük ezt a ténykedést. Szabad-e, keményebben fogalmazva: van-e joga a klérusnak pártpolitikai tevékenységet folytatni? Mondjuk 50 évvel ezelőtt ez a kérdés vita alapját képezhette volna. Ma, a II. Vatikáni Zsinat után pontos eligazítás birtokában vagyunk. 1 A válasz nemleges: Az egyház, mely feladatánál és illetékességénél fogva semmiképpen sem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez Igaz ugyan, hogy a földi dolgok és az embert Veres András A választások miatt szomorú felülmúló valóság szorosan egybefonódnak, és az egyház maga is fölhasználja az evilági dolgokat, amennyiben küldetése megköveteli, reményét azonban nem a világi tekintélytől felajánlott kiváltságokba veti; sőt le is fog mondani bizonyos törvényesen szerzett jogai gyakorlásáról, amint kiderül, hogy e jogok gyakorlása miatt kétségbevonható tanúságtételének őszintesége. 2 XVI. Benedek pápa pedig így ír: Az egyház a maga természete szerint nem politizál, hanem tiszteletben tartja az állam és berendezkedésének autonómiáját. És pár mondattal később: Ebben az értelemben anélkül, hogy politizálna az egyház szenvedélyesen részt vesz az igazságosságért való küzdelemben. 3 Vajon Veres András és általában a magyar Püspöki Kar politikai jellegű megnyilvánulásai a politizálás vagy az igazságosságért való küzdelem kategóriájába tartoznak? Sajnos az előbbi igaz, e megnyilvánulások gyakran nem egyebek, mint a 2006-ban másodszor is megbukott, a magyar egyházi hierarchia számára kedves vezér eszméinek, agitációs jelszavainak ismétlése. Ezek az eszmék szigorúan politikaiak, kevés közük van az igazságossághoz, és éppolyan kevés közük van a keresztény értékekhez ami növeli szomorúságomat. Nézzünk három példát! Emlékezzünk a decemberi népszavazásra. Hosszadalmas pásztorlevél buzdított az igen szavazatra. Az ellentétes vélemény képviselői személyek, sajtótermékek persze kifogásolták az egyház véleménynyilvánítását, amit ez persze visszautasított, mondván, hogy a határon kívül élő honfitársaink integrálása vagy nem a nemzetbe, olyan alapvető nemzeti kérdés, mely az egyház hatáskörébe is tartozik. Ne felejtsük azonban: a népszavazásnak egy másik kérdése is volt: tiltsuk-e meg a kórházak privatizálását vagy ne; a pásztorlevél ebben is buzdított az igen szavazatra. Míg az állampol- 1 Egy megjegyzés kívánkozik ide. Nem idegen egyházi köröktől sem a II. Vatikáni Zsinatot átmeneti, mára idejétmúlt eseménynek tekinteni. E nézetet érvényteleníti a Szentatya beiktatása alkalmából mondott beszéde, melyben határozottan kiállt a zsinat mellett. 2 Gaudium et spes, A második vatikáni zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 723. old. Érdemesnek tartom itt idézni, hogy az összes zsinati dokumentum a Gaudium et spes is így végződik: Mi pedig mindezt a Krisztustól kapott apostoli hatalmunkkal, a tisztelendő Atyákkal együtt a Szentlélekben jóváhagyjuk, kötelezően kimondjuk, tekintélyünkkel megerősítjük Én Pál, a katolikus egyház Püspöke 3 XVI. Benedek pápa levele a Deus caritas Est enciklika olvasóihoz, Magyar Kurír- 16

15 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM gárság kérdése talán valóban tekinthető erkölcsi kérdésnek, e másodikban szándékosan csúnya kifejezést használok kilóg a lóláb. Ennek az erkölcsi, igazságossági vonatkozása nulla; bizonyára a mélyen katolikus országokban Olaszországban, Brazíliában is vannak magánkórházak, erkölcsiségüket XVI. Benedek pápa Az egyház pedig nem politizál senki nem vonja kétségbe. De a Fidesz politikájának éppen az felelt meg, hogy támogassuk ezt a Munkáspárt által feltett kérdést. Második példában ugyancsak Veres Andrásnak egy olasz lapban megjelent a magyar sajtó által bőven idézett cikkére hivatkozom. Egyebek között (súlyosan EU ellenes megnyilatkozások mellett) azt tartalmazza, hogy a jelenlegi kormány hibás gazdaságpolitikája vezetett a magyar nép súlyos elszegényedéséhez. A kormány gazdaságpolitikájának hibás vagy helyes voltát én sem vagyok alkalmas elbírálni, arról nincs álláspontom. Azonban a magyar nép súlyos elszegényedését állítani nem egyéb, mint ismétlése a Fidesz választási szlogenjének: rosszabbul élünk, mint négy éve, aminek az igazsághoz semmi köze: ez a szlogen kerek hazugság (sulykolása mellesleg bizonyára jócskán hozzájárult a választási eredményhez). Harmadik példa: már a választás után idézte a sajtó Veres András okfejtését, hogy a baloldali értékek igazán a keresztény tanításban találhatók meg, a mai magyar baloldali pártok nem a baloldali értékek alapján állnak. Ennek az állításnak az első felén bizonyára mindenki elcsodálkozik; nem hiszem, hogy az egyház ilyesmit valaha is tanított vagy állított volna; éppen ennek az ellenkezőjét fejti ki például a Deus caritas est 4. Második fele azonban szépen összecseng Orbán Viktor tanításával éppen csak annak kedves kifejezését, a luxusbaloldalt nem teszi hozzá. Egy személyes élményemet szeretném közbeiktatni karácsonya felé kedves-bölcs öreg gyóntatóatyának mondtam el ellenérzésemet a Püspöki Kar politikai tevékenységéről; elmondtam, hogy a támogatott politikai erő szerintem fényévnyire van az evangéliumi szellemtől. Két dologgal nyugtatott meg: az ilyen természetű egyházi állítások vagy akár buzdítások nem tartoznak abba a körbe, melyet kötelező hinni, cselekedni; valamint: azt azért senki nem állítja, hogy bármelyik politikai erő is az evangélium szellemét hirdetné. Bizonyára akkor még nem. A választás után azonban Veres András épp ezt állítja, ez szomorúságának fő oka: a polgárok többsége, köztük keresztény hívők is, azok ellen szavaztak, akik a kereszténység alapján állnak, és azok mellett, akik magukat ezzel ellentétes alapon definiálják. Mennyiben áll a jobboldal mai vezető ereje-pártja a kereszténység alapján? Szavakban. De eszmékben, tettekben? Hallotta valaki valaha, hogy a Fidesz irgamasságról beszél? Békességszerzésről? Megbocsátásról? Nem hiszem vagy határozottabban: nem. Veres András joggal kifogásolja a nemzet kettéosztottságát. De ezt nem a Fidesz kezdeményezte? Nem Orbán Viktor mondta a 2002-es bukás után (például), hogy miután a nemzet két ellentétes részből áll, a közszolgálati tv-t ketté kell osztani. (Történetesen erről először éppen Máriaremetén beszélt, harangzúgás közepette mondott beszédét a tv- vagy rádióközvetítés jóvoltából hallottam. Persze a tv nem lényeges kérdés; a premissza azonban Orbán Viktor naponta ismételt állítása.) Nem a Fidesz vonta meg a nemzethez tartozást attól, deklarálta hazaárulónak azt, akinek véleménye más, mint az övé? Nem a Fidesz tűnt ki a választási kampány során erőszakosságával, zsarolásával, betörésével? Hol van az evangéliumi szellem? Miért kell ezt az erőt mindenen át támogatni, miért kell annak kereszténységét kétségbe vonni, aki erre nem hajlandó? (Nem állítom, hogy az ellentétes politikai erő jobb, történetesen nekem rokonszenvesebb, vagy inkább kevésbé ellenszenves lenne; azt viszont ismételten állítom, hogy a Fidesz fényévnyire van a keresztény szellemtől.) A 2006-os kampányidőszak a Püspöki Kar hozzáállásának szempontjából jobbnak ígérkezett, mint a 2002-es, optimizmussal töltött el. Egy vasárnapi prédikációban sem hallottam kortesbeszédet, a vonatkozó pásztorlevél sokkal rövidebb volt, sokkal kevésbé konkrét és parancsoló, mint 2002-ben. Az Új Ember ugyan helytelenített egy Orbánt bíráló választási hirdetést, de még ez a helytelenítés sem volt nagyon kategorikus. A Püspöki Kar titkárának megnyilatkozásai optimizmusomat utólag túlzottnak minősítették. Végiggondolva a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedet, nem emlékszem a Püspöki Karnak olyan megnyilatkozására, mely hitbeli, erkölcsi kérdéssel foglalkozott volna, nem pedig pártpolitikával. Pedig sok volna. Eutanázia; azonos neműek házassága; mesterséges meddőség; és bizonyára még sok egyéb. Úgy érzem: ezek fontos erkölcsi kérdések, melyek sürgetően igényelnék a keresztény útmutatást, a katolikus álláspont kifejtését sokkal inkább, mint az, hogy kire szavazzunk. Sokat gondolkoztam, hogy mi lehet e helyzet, e mélyen elszomorító helyzet oka. Ennyire fontos a politika? Vagy a remélt anyagi előnyök? Vagy valami más? Katolikus imaév van. Imádkozzunk a nemzet erkölcsi megújulásáért. És az egyházi vezetők erkölcsi megújulásáért. Frigyes István 5 4 XVI Benedek pápa, Deus caritas est 26, Szent István Társulat, Budapest, 2006, 30. old. 5 A szerző a BME tanára. 17

16 EURÓPAI ÚNIÓ Az Európai Parlament június 15-én csekély többséggel az embriók felhasználásával járó őssejt-kutatásnak az európai költségvetésből való támogatása mellett döntött. A Parlament határozata azonban nem kapott minősített többséget, úgyhogy amennyiben a minisztertanács másként döntene, ezt a Parlament csak kétharmados többséggel tudná megváltoztatni. Ez a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között nem valószínű. Az Európai Néppárt és Európai Demokraták képviselőcsoportja Bioetika-munkacsoportjának elnöke, Dr. med. Peter Leise a Parlament döntése kapcsán csalódottságát fejezte ki. Kollégáim többsége sajnálatos módon azon a nézeten volt, hogy ama törvénykezés, amely Németországban és további kilenc tagállamban tiltja az embriók elpusztításával járó őssejt-kutatást, nem mérvadó az európai szinten hozott finanszírozási döntések számára. Jómagam úgy vélem, hogy a plénum eme határozata elfogadhatatlan a német szövetségi kormány részéről, valamint olyan más országok kormányzatai részéről, mint Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Luxemburg és Málta, melyek ellenzik a hetedik keretprogram embriók elpusztításával járó kutatásainak támogatását, nyilatkozta Dr. Leise. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága az alábbi nyilatkozatot adta ki. Az embrionális őssejt-kutatás EU-s támogatásáról A COMECE támogatja, hogy az EU-nak hatékony, a közjó szolgálatában álló kutatáspolitikája legyen; az Európai Parlament és az Európai Bizottság ama javaslata ellen emel óvást, hogy az EU pénzeszközeit olyan kutatási tevékenységek rendelkezésére bocsássák, melyeket emberi embriókon és humán embrionális őssejteken végeznek. Miként a COMECE korábban már kifejtette, az ilyen jellegű kutatás alapvető antropológiai és etikai nehézségeket támaszt. Sokan tartják aggályosnak az olyan kutatást, mely eszköznek tekinti az emberi életet, és nyersanyagként használja fel azt. Mindebben nem csupán katolikus állásfoglalás nyilatkozik meg. Tudományos szempontból sincs rá alapunk, hogy erkölcsi különbséget tegyünk a fejlődés kezdetén álló, valamint a beágyazódás (vagy 14 napi fejlődés) utáni embrió között. Az emberi méltóság nem függ más emberek döntéseitől és nem is szabad azoktól függővé tennünk. Minden egyes emberi élet a fogantatással kezdődik, és különleges védelmet igényel, amennyiben az anyaméhen kívül hozzák létre. Az emberi élettel sohasem szabad úgy, mint valamely eszközzel bánnunk. Ennélfogva alapvető kifogásaink vannak az emberi embriók elpusztítása, valamint az embrionális őssejtek hasznosítása ellen. Az Európai Parlament csekély többséggel kinyilvánította támogatását az emberi embriókból származó (valamint felnőtt) őssejtekkel folytatott kutatás EU általi finanszírozásához. Minthogy úgynevezett fölös emberi embriók létrejöttét kizárni nem lehet, így a 7. Kutatási Keretprogramon belül ráadásul még olyan kutatási tevékenységeket is pénzelni lehetne, melyek ezen embriók elpusztítását vonják maguk után; egyedül az emberi embrióknak csakis kutatási célokra való előállítását nem lehet pénzelni az EU részéről. Ez utóbbi azonban alighanem magától értetődő, minthogy ellentmond az Európa Tanács Egyezmény az Emberi Jogokról és Biomedicínáról (Ovideo) című dokumentumának. Az Ipari, Kutatási és Energiabizottság (ITRE) javaslatát 284 igen szavazattal 249 ellenében, 32 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Parlament maga is megosztott volt a kérdésben, és a képviselők nem jelentéktelen része szavazott vagy arra, hogy mindennemű finanszírozást kizárjanak az emberi embriókkal és embrionális őssejtekkel folytatott kutatások számára; vagy pedig arra, hogy legalábbis szigorúbb etikai vezérelveket vezessenek be, nehogy ösztönzést adjanak további emberi embriók elpusztítására. Meg kell állapítanunk továbbá, hogy a Jogi Bizottság által (amely az Európai Parlament eljárási szabályai szerint az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdésekben illetékes) javasolt módosító beadványt az ITRE-bizottság nem vette figyelembe. Tény, hogy eltérő vélekedések léteznek az embrió antropológiai státusát és az emberi embriókkal folytatott kísérletek etikai következményeit illetően. Mivel az emberi embriók használata és elpusztítása kapcsán az emberi élet és az emberi méltóság sérthetetlensége forog kockán, és számos EU-polgár legmélyebb meggyőződései vannak érintve, az EU-nak erkölcsi kötelessége, hogy tartózkodjék az ilyesféle, több tagállamban is tilos kutatás pénzügyi támogatásától. Efféle pénzügyi döntésekkel az EU kényes nemzeti döntésekbe avatkozna be jelen kérdésben, megsértve ezzel a szubszidiaritás alapelvét. Végül, tekintettel az EU részéről folytatott kutatások szűkös voltára, valamint ama tényre, hogy hiányzó pénzügyi eszközök okán nem minden támogatásra érdemes projektet lehet finanszírozni, érthetetlen, miért éppen ezt a kutatást kell az EU-nak, mint közösségnek, támogatásban részesítenie. Amennyiben a mostani válna végérvényes döntéssé, az bizalmatlanságot ébresztene az EU-val és annak döntéshozatali folyamataival szemben. Felszólítjuk ezért az Európai Palamentet és a Minisztertanácsot, valamint az Európai Bizottságot, gondolja át az ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, és a közös EU kutatási erőfeszítéseket olyan, valóban közös kutatási prioritásokra összpontosítsa, melyek etikai szemszögből nem ennyire vitatottak. Ezt az alkalmat is szeretnénk megragadni, hogy ismételten kifejezzük a felnőtt őssejtek kutatásának az EU részéről való finanszírozása iránti támogatásunkat június 15. COMECE Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága 18

17 VILÁGVALLÁSOK A teremtmény ábrázolásának tilalma az iszlámban Sokan úgy vélik, hogy az iszlámban a teremtmények ábrázolásának tilalma kizárólag istenszobrok, bálványok készítésére vonatkozik. Szerintük a Korán általában nem tiltja az emberábrázolást, és kifejezetten sehol sem tiltja Mohamed ábrázolását. De ne felejtsük el, hogy egy vallásban nemcsak az tilos, amit az illető vallás szent könyve konkrétan, szóval megnevezve említ, hanem az is, amit a szent könyv vagy a hozzá kapcsolódó hagyomány szellemének és alapvető meggyőződésének sérelme nélkül nem lehet elkövetni. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy voltak korszakok, amelyekben előfordult az emberábrázolás, sőt vannak perzsa miniatúrák, amelyeken Mohamed alakja is megjelenik, de felismerhető arcvonások nélkül. Attól azonban, hogy valami előfordulhatott, még lehetett kivételes vagy illegitim jelenség. A valóság az, hogy az iszlámban a lelkes teremtmények ábrázolása vallásilag mindig tiltott cselekedet volt, egyszerűen azért, mert ez következett a Koránból és a prófétai hagyományból. Az 59. szúra befejező verse (24.) így magasztalja az Istent: Ő, az Isten, a teremtő, az alkotó, az alakító (alkháliqu l-bári u l-muszawwir). Mindhárom szó az Isten teremtő munkájára vonatkozik. A kháliq kifejezés a semmiből létrehozó teremtő Istent jelenti. A héberből ismert bári szó jelentése szintén teremtő. A muszawwir ábrázolót, formázót, alakítót, képalkotót jelent. Isten az, aki mint teremtő a létezők külső megjelenését, formáját, alakját, képét alakítja. Ezért ez a szó a teremtő szinonimája. A 64. szúra 3. versében ezt találjuk: Ő teremtette a mennyet és a földet igazsággal, ő formált meg benneteket, remekül alakította képeteket. Az ábrázolás, a képalkotás a teremtő Isten műve, az ő tulajdon munkája, amiben nem osztozik a teremtményekkel. Az ember tehát nem teremthet, a semmiből nem alkothat, képet nem hozhat létre. Ha megtenné, istenné tenné magát, ami a bűnök legsúlyosabbika. Egyedül a gyermek Jézusról jegyzi meg a Korán, hogy teremtett. A 3. szúra 49. versében (vö. 5:110) ezt mondja Jézus: Jelet hoztam néktek Uratoktól. Agyagból madárhoz hasonlót formálok nektek, lelket lehelek belé, és valódi madárrá lesz, Isten engedelmével. Figyeljük meg az isteni menetrendet. Agyagból megformázza a madáralakot, életnek leheletét leheli belé, s élőlénnyé lesz. Mindehhez azonban isteni felhatalmazásra van szükség. Nem történhet másképp, csak Isten engedelmével. A Bukhári-féle tradíciógyűjtemény, amely a hitelesnek tartott prófétai hagyományt közvetíti, több helyen megemlékezik azokról, akik képeket, szobrokat készítenek. A 2225-ös számú hagyományban a következő prófétai mondást találjuk: Aki képet készít, Isten azt gyötrelemmel sújtja mindaddig, amíg lelket nem lehel belé, de soha örökké nem lesz erre képes. Az számú hagyományban ugyanezt találjuk más megfogalmazásban: Aki képet készít ezen a világon, azt a feltámadás napján fel fogják szólítani arra, hogy lelket leheljen belé, de nem lesz képes rá. Vagy a számú hagyományban egészen röviden: Aki képet A Korán egy oldala Ábrázolás nélkül készít, annak gyötrelmeket kell elviselnie, és felszólíttatik arra, hogy életre keltse, de nem lesz képes rá. Arról van tehát szó, hogy a lelkes lényt ábrázoló kép vagy szobor készítése Isten teremtő munkájának utánzása, és mivel az embernek nincs sem hatalma, sem isteni felhatalmazása arra, hogy ezt véghezvigye, ezért az alkotás mindig torzó marad. Az ember nem tudja életre kelteni teremtményeit. Az így félbe maradt munkájával nemcsak tökéletlenül utánozza, hanem meg is csúfolja Isten teremtő hatalmát. A teremtmény feladata Isten dicsőítése. Aki ezt nem teljesíti, vagy ennek ellenére tesz, annak bűne elnyeri méltó büntetését. A nyugati világban megszoktuk már, hogy az embert isteni tulajdonságokkal ruházzuk föl. Nem is gondolunk arra, hogy amikor a művészről azt mondjuk, hogy teremt, akkor olyan képességet tulajdonítunk neki, amit rendesen csak Istennek tulajdoníthatunk. Már az óvodában megkívánjuk a gyermektől, hogy kreatív legyen. És a kreativitás olyan emberi képesség, amit joggal elvárhatunk embertársainktól. Ma már szakembernek számító keresztyén teológus nagy nyilvánosság előtt mondhat olyat, hogy az ember teremtő társa az Istennek, anélkül, hogy ezt bárki szóvá tenné, vagy nyilvánosan kétségbe merné vonni. Pedig a hagyományos keresztyén teológia mindig visszariadt attól, hogy a teremtés munkáját, vagy a teremtésre való alkalmasságot akár képes értelemben az Istenen kívül másnak is tulajdonítsa. Unus est Altissimus creator omnipotens. Csak egyetlen fölséges, mindenható Teremtő van. (Sir 1,8) A nyugati ember elvesztette az érzékenységét az Isten istensége iránt. Nem világosak a határvonalak az Isten és az ember között. Az Isten istensége nem befolyásolja többé az ember emberségét. Az Isten már mint Teremtő sem tekintély a mai ember számára. Ezért érezzük elvakult vadságnak azt a dühkitörést, amit az elhíresült karikatúrák váltottak ki világszerte a muzulmán tömegekből. Értetlenségünknek oka inkább bennünk van, mint bennük. 19

18 VILÁGVALLÁSOK Végül néhány szót a fényképről. Vannak, akik azt gondolják, hogy a fényképezés különféle módjai is tilalom alá esnek az iszlám világban. Ez nem így van, mert a fénykép természete más, mint a művészi alkotásé. A fénykép lényegét tekintve egy kémiai, vagy egyéb eljárás segítségével rögzített tükörkép. Ha pedig tükörbe nézni szabad és semmi sem tiltja, hogy az így kapott tükörképet megőrizzük, akkor fényképet készíteni is szabad. A filmművészet is elfogadott dolog az iszlám világban. A Mohamed koráról készült filmekben azonban sohasem jelenik meg magának a prófétának az alakja, hanem mindig csak a társaké, akik a prófétával kapcsolatban vannak, róla hírt adnak, vagy reá hivatkoznak. Mohamed prófétai működésének a környezetére tett hatását ábrázolják a filmben anélkül, hogy magát a prófétát szerepeltetnék a filmvásznon. Az a néhány évvel ezelőtt lábra kapott sajtóhíresztelés azonban, hogy Amerikában egy nagyszabású hollywoodi produkcióra készülnek, amelyben filmvászonra vinnék Mohamed próféta életét és működését, már puszta híradásként is ellenkezést váltott ki a muzulmán világból. Nem tudják elképzelni, hogy a nyugati felfogásban és módszerekkel feldolgozott és megjelenített életrajzi film ne sértené meg durván a vallásos muzulmánok érzésvilágát. Németh Pál A barbárság újjászületése 1 Öt év testközeli és mentális összecsapás után amely szeptember 11-én kezdődött, és valamikor az ismeretlen jövőben ér véget a nyugati világnak egy dolgot sikerült meghódítani: annak jogát, hogy helyes kérdéseket tegyen fel önmagának. Miért nem folyik logikusan ez a háború? Miért nem nyeri meg az egyértelműen katonai fölénnyel rendelkező fél? És főleg: miért nem csökken, hanem inkább kiszélesedik a konfliktus, amelyben a nyugati katonai fölény már megnyert minden csatát az ellenséggel szemben? Úgy tűnhet, hogy ezeket a kérdéseket a türelmetlenség teszi fel; pedig sokkal inkább olyan meglepetésszerű felfedezésekre vezethetnek, amelyeket nehéz befogadni. 4 GW tudat alatt Ha összehasonlítjuk a hidegháborút (mint utolsó ismert hosszú háborút) és a gyors módszert (veszély ellentámadás győzelem), amely a két világháborúra jellemző, azt látjuk, hogy különbség van a hadviselés időtartamában. Ha az időtartam ismertetőjel, akkor meg kell állapítanunk, hogy a peloponészoszi háborútól kezdve a 30 éves háborúig ( ) és a hidegháborúig egyetlen hosszú háború sem szólt kizárólag a fegyveres erőkről, és nem azokon dőlt el. Minden ilyen esetben a fegyveres összeütközés az értékek és a mentális kitartás próbája is volt. A konfliktusokat az egyik kultúra erőssége, illetve a másik gyengesége döntötte el. A győzelemhez hozzásegített egy bizonyos fajta elkötelezettség és az ügyhöz való hűség, de a fanatizmus önmagában nem döntötte el az események menetét. A kultúrák közötti súrlódás konfliktusokat eredményezett, amelyből a történelem sokszor csak a rémes katonai csinnadrattára emlékszik. A hosszú konfliktusoknak kevés köze van a területek meghódításához szeptember 11. Új háború kezdete Ezek ugyanis inkább járnak kulturális, és csak ezután territoriális helyfoglalással. Ebben a fajta háborúban az ideológiai erőszak mentén folyik a harc, és ez is ún. hosszú háború. Katolicizmus versus kálvinizmus, 1650-ben ugyanazt a kérdést veti fel, mint a nyugati liberalizmus versus szovjet szocializmus, 1950-ben. Ez az új hosszú háború, amely szeptember 11. óta az ideológiai erőszak alapján folyik, villámcsapás-szerűen hatályon kívül helyezte a racionális stratégiai gondolkodás egész rendszerét, amelynek alapjait közel 200 évvel ezelőtt Clausewitz elemzése tette le; a primitív, a tudatalatti tartalom, a krízis-helyzetben levő kultúra és mentalitás újragondolásának problémáját vetette fel. A láncaitól megszabadult iszlám modernizmus-ellenes paradoxona komplex és félrevezető. A nehézség abban áll, 1 A cikk román eredetije az Idei în dialog (Gondolatok párbeszédben) III. évfolyam, 4. számában, magyar fordítása pedig a marosvásárhelyi A Hét c. hetilap (www.ahet.ro) május 3-i számában jelent meg. Köszönet a szerkesztőségnek és a fordítónak, hogy az írást rendelkezésünkre bocsájtották. 20

19 VILÁGVALLÁSOK hogy a helyzet mozgatói készek arra, hogy ezt a szónoklatot technikai eszközökbe csomagolják, és ultramodern formában közvetítsék a média csatornáitól kezdve a pszichomentális sokkok előkészítésén át a váratlan katonai akciókig. A mostani konfliktus elmélete a jelenlegi legfejlettebb formájában egy sereg hipotézist és megfigyelést tartalmaz, amit 4GW-ként jelölnek a szakemberek. A betűszó a Fourth Generation War Negyedik Generációs Háború kifejezésből származik. Ezen a leíró skálán az első két lépcsőfokot értelemszerűen a két világháború foglalja el, a harmadik a hidegháború, a negyedik pedig ez a hivatalosan szeptember 11-én, a terrortámadásokkal indult mutáns. Az a minőségi törés jelenti a kulcs-elemet a megértésben, ami elválasztja az első három lépcsőfokot a negyediktől. A 4GW-elmélet abból indul ki, hogy a fegyveres hadviselés klasszikus premisszáit erodálta és átrendezte egy ideológiai áramlat. A 19. század egzotikus arabja helyébe az önkéntesek homogén korpusza és egy olyan értékrend lépett, amely képes fenntartani egy látható és egy földalatti háborút, folyamatosra tervezett konfliktust két szinten: nyilvánosan azt, ami megjelenik az újságok címoldalán, és amely az iraki véres anarchiát mutatja be. Ugyanezen a szinten állnak a sorozatos terror-támadások, amelyeket különleges exhibicionizmussal hajtanak végre New York, London, Bali, Madrid, Rabat, Amman stb. városaiban. A másik szinten a fejlődés szinte követhetetlen. Ezek egy földalatti, gyakorlatilag még a 4GW elméleti szakemberei által is ignorált pszicho-kulturából származnak. Ezen a szinten mindennek stratégiai tétje van, és ezek fenntartása nem katonai technikusok feladata. Ennek a stratégiai iránynak az egyik, csak látszólag ellentmondó bizonyítéka a kegyetlenség kihasználása különleges, az erőszakot ritualizáló cselekmények, csonkítások, sorozatos öngyilkos akciók által. Ha a klasszikus terrorista akciók nyíltan azt célozták meg, hogy a végkimerülésig elvéreztessék a Nyugat gazdaságát és a regenerálódási képességét, a terrorista-akciók második szakasza titkolt módon az ellenséges kultúra belső idegrendszerét, nyilvános megjelenési formáját és intim szabályait célozza. A lehajtott fejet a kard levágja A túszok lefejezése és megcsonkítása eléggé terhelt történelmi múlttal rendelkezik. Az amerikai antropológus, Dawn Perlmutter, elsőként kísérelt meg statisztikát összeállítani a muzulmán terroristák által lefejezett áldozatokról, és között 80 és 100 közöttire tehető a számuk. Ezekben a statisztikákban azonban nem szerepelnek azok a lefejezések, amelyeket a Közép-Keleten kívül hajtottak végre, illetve több száz olyan eset a Közép-Keleten, amelyet nem sikerült kielégítően dokumentálni (pl. azoknak a Latifyában, Irakban, muzulmán terroristák által lefejezett gyermekeknek az esete, amely valószínűsíthető időpontja október elejére tehető). Kétségünk sem lehet azonban, hogy ez a rettenetes szokás meglehetősen elterjedt; egybeesik a muzulmán terrorista csoportok működési területével. Az első ilyen igazolható eset 1998-ban Csecsenföldön történt, amit le is filmeztek. Ezután, főleg 2000 után, az esetek sorozatosan követik egymást Irakban, Nigériában, Indonéziában, Thaiföldön, Pakisztánban, mindenhol, de csak ahol létezik aktív iszlám terrorista csoport. A gyakorlat Európa muzulmán gettóiban is elfogadott, hiszen Theo van Gogh amszterdami rituális meggyilkolása ebbe a sorba illeszthető. Miről szól ez az üzenet, és miért jeleznek ilyen módon az iszlám terroristái? A brutalitás az első, amivel magyarázni akarták az üzenetet, és valóban, a brutalitás jelen van a lefejezés helyszínén, az alacsony, koszos, zsúfolt iraki városi szobákban, ahol a legtöbbször végrehajtják ezeket a borzalmakat. Tudjuk, mi történik, mert a gyilkosok azt is akarják, hogy tudjuk. A koszos szobában, amely tocsog a feláldozott vérétől, mindig van hely egy operatőrnek, aki elejétől végig részletekbe menően lefilmezi az egészet. A felvételt hamar feldolgozzák, és néhány nappal később illedelmes körülmények között felkerül az internetre. Onnan másolható, oldalról oldalra sétáltatható, s így széles közönség fogyaszthatja. A show elviselhetetlen: az áldozat keze és lába meg van kötözve, a hóhér hátulról közeledik, a hajánál fogva megfogja az áldozati állatot, és lassú mozdulatokkal kezdi levágni, miközben a segítők a padlóhoz szorítják az áldozat testét. Aki vette magának a bátorságot és merészséget, hogy ilyen felvételeket nézzen végig, hosszú ideig feldúlt lesz az elborzasztó részletektől. Elsősorban a kés lassú, türelmes mozgásától. Ez az explicit lassúság nem önmagáért való. Ezt üzenik általa azoknak, akik az előadást nézik, hogy ez nem egyszerűen a számlák kiegyenlítése, vagy különleges büntetés, amit a harag csúcspontjának pillanatában hajtanak végre. A lefejezések, amiket a muzulmán terroristák végrehajtanak, nem illeszkednek egy törvény által megszabott keretbe (noha, mint majd látjuk, mégis törvényi előírásoknak engedelmeskednek), és a legtöbb esetben nem bosszúról vagy azonnali politikai előnyökről szólnak. A lefejezések lassúsága teljesen másról beszél. A lehajtott fejet a kard lassan vágja le A kegyetlenség lassúságának kihangsúlyozása rituális cselekményre utal, és fontos szimbolikus jelentéstartalmat közvetít. A lefejezés minden mozdulata pontosan kidolgozott koreográfia szerint zajlik, és körültekintően hajtják végre. Mindenekelőtt a zárt szobában végrehajtott ítélet megnöveli a hatalom érzetét, és olybá tűnik, mintha valamilyen homályos bírósági ítélet születne. A szoba falán mindig zászlók vagy muzulmán feliratok láthatók, legtöbbször idézetek a Koránból. Szintén itt olvasható a végrehajtó szervezet neve. A résztvevők pózolnak csoportkép fej-fej mellett, általában feketébe vannak felöltözve, mint egy erős, egységes bíróság. Az arcukat eltakarják, a fegyverek viszont szándékosan jól láthatók, és ez is jelzés a muzulmán hagyományok felé, ahol a fegyver a férfiasság és katonás lelkület jele. Középen a csoport vezetője látható, ő olvassa fel a motiváció-ítélet-nyilatkozat-keveréket. A szöveg általában szokatlanul hosszú és zavaros, ami enyhén ellentétben áll a mészárlás választott egyszerű helyszínével. A szöveget persze nem azért olvassák fel, hogy meg is hallgassák, hanem hogy a tettet minimális hivatalos súllyal ruházzák fel. Ez után kezdődik a mészárlás, és csak ekkor kezd csordogálni, együtt az áldozat bugyborékoló vérével, a tulajdonképpeni üzenet. A hatás nem az üzenet szintjén jelentkezik, mivel 21

20 VILÁGVALLÁSOK az embertelen kegyetlenség a nyugati emlékezetet egy rég tilos területre küldi: valahova, a premodern múltba, ahonnan előbújik egy tabu-emlék, amit évszázadok civilizációja és modern fejlődése kísérelt meg elfelejteni: a barbárság emléke. A találkozás ezzel a rémmel rettegést szül. A civilizáció történelmi ellenálló-képességének hiánya aláássa a tudatot, és példa nélküli történelmi iszonyatot idéz elő. Erre a megrettentő elbizonytalanodásra építenek a mészárlás hóhérai. A brutális az ideálisra törekszik A kidolgozott forgatókönyv és a végsőkig fokozott erőszak a kivégzés vége után is folytatódik. Miután a kés leválasztotta a fejet a törzstől, a hóhérok különös táncba kezdenek, ami ugrásokból és meghajlásokból áll, és amit hálás és elégedett Allah akhbar! -kiáltások kórusa kísér. Isten hatalmas, és tulajdonképpen hozzá akarnak eljutni ezek az emberek, akik elsősorban a jelennel törődnek, a jelenből is pontosabban Isten élő teremtményeivel, különös tekintettel az irányíthatatlan és ellentmondásos nyugati emberre, aki a változás ügynöke, az értehetetlen, felgyorsult és veszélyérzetet keltő idő alakja. A hóhérok más minőségű időhöz akarnak csatlakozni, egy olyan pillanathoz, amely szent és megbocsátó, amelyben benne van a vég boldogsága, amely eljövendő, telve fogadalmakkal, oda, a szent történelem idejébe akarnak tartozni, a Kard és az Iszlám dicsőséges korszakába, és csak ez az erőszakos és vezeklő rítus tudja feloldani a földalatti olvasztótégelyből származó, de a spiritualitás jegyeit is magán hordozó bármilyen komplexust; minden komplexust. A brutális az ideálisra törekszik. A végén a szobában, amely tele van vérrel és fejekkel egyesek vértől, mások mitológiától mocskosak, a hanyatlás válik uralkodóvá. Az idő megállt, az áldozat rettenetes titkába beavatottak eljutottak a végsőkig: a tiszta barbarizmusig. A lefejezés muzulmán hagyománya A korabeli és későbbi életrajzírók, akik a Próféta életét kutatták, gyakran jegyeztek fel olyan eseteket, amikor tömegesen lefejezték a foglyokat. A legrégebbi ilyen eset 672-ben történt, amikor a Banu Qurazya héber törzs férfijait lefejezték, miután azok megadták magukat. Ebben az esetben személyről van szó. A számok ugrásszerűen nőnek az iszlám katonai terjeszkedésével. Az egyik legvitatottabb történelmi helyzet a sokat dicsért ibér kalifátus, a modern történettudományi pontosság álmodozásának nagyszerű helyszíne. A történelmi események ugyanis nyugtalanító erőszakosságról szólnak. 713-ban fellázadnak a toledói spanyol keresztények. A lázadást elfojtják, a lázadás katonai és szellemi vezetőit lefejezik. A zallaqai csata után, 1086-ban, közel húszezer kasztíliai katonát fejeznek le. A különlegesen erőszakos iszlamizálás egyetemes példává válik, a 8. század Spanyolországa sem kivétel. Babur (a Mughai Iszlám Birodalom megalapítója) Indiájában ( ) amely egy másik példája a történelmi revizionizmus fantazmagóriájának a hűtlen legyőzötteket tömegesen lefejezték, fejüket piramisszerűen felrakták, hogy a muzulmán katonai vezetők sátrát díszítse. Az ottománok megjelenésével a lefejezés az állam által gyakorolt büntetéssé válik, és majdnem minden győztes csata 22 ezzel végződik. A Balkán és az európai Kelet jól ismeri ezt a különleges hajlandóságot. A történelmi források hemzsegnek tőle június 15-én, egy változékony szerencsével zajló csata után Koszovóban győznek a törökök. A szerb Lázár királyt azonnal lefejezik ben Várnánál a csata a keresztények számára tragikusan végződik, I. Ulászló lengyel származású magyar királyt II. Murád szultán a táborban lefejezteti ban II. Mehmet szultán megengedi a birodalom nagymuftijának, hogy lefejeztesse Stefan Tomasevicset, Bosznia utolsó királyát és gyermekeit ban a törökök Mohácsnál legyőzik a magyarokat. I. Szulejmán elrendeli 2000 fogoly lefejezését augusztus 2-án Konstantinápolyban nyilvánosan lefejezik Constantin Brâncoveanut és négy gyermekét. A lefejezés gyakorlata azonban nem marad keleten, és nem tűnik el a modern kor beköszöntével ben, az egyiptomi katonai hadjárat idején, több száz brit foglyot fejeznek le a törökök. Még ban is, amikor a Kemal Atatürk által vezetett reform lázadásba ütközik, a lázadás vezetője, Mehmet, Törökország nyugati része felé halad, ahol elfoglal néhány garnizont, és természetesen lefejezi azok katonai vezetőit. A lefejezésre való hajlandóság a muzulmán világ történelmi velejárója. Sem az ipari forradalom, sem a nyugati jogi szervek importja nem csökkentik a népszerűségét. Az államformák, a lázadók és az iszlám prófétái mindig visszatérnek hozzá, biztos meggyőződéssel, szinte tisztelettel. A hagyomány és a történelem erre nem elégséges magyarázat, és a kegyesség sokkal többet mond erről. Az iszlám teológia a lefejezésről A teológiai indoklás nyomait nem nehéz megtalálni. A lefejezés megjelenik az iszlám szent szövegeiben, ugyanúgy, mint a bibliai szövegekben is. Egy jelentős különbség van: ott, ahol a bibliai szövegek egyfajta gyakorlatról számolnak be, az iszlám szövegei előírást fogalmaznak meg. A Korán exegétái sok olyan helyet fedeztek fel, amelyek a lefejezést a támadás egy formájának, határozott céllal és szimbólumokkal rendelkező kivégzésnek tartják. A legtöbbet idézett helyeket a muzulmán teológusok és filológusok értelmezték és értelmezik újra, és erősítik meg aktualitását. Az első ilyen hely a harcosnak szól, aki a Próféta nevében harcol: Amikor hitetlenekkel találkozol a harcmezőn, a nyakukra célozz. A Korán muzulmán értelmezői korábbiak vagy későbbiek visszautasítják a szöveg történelmi értelmezését, és a szöveg szó szerinti értelmezésének szigorú betartását javasolják. A második is hasonlóan kifejező: Félelmet öntök a hitetlenek szívébe, levágva fejüket és összetörve kezüket. A magyarázók ragaszkodnak a szöveg gyakorlati értelméhez. A nyak a legmegfelelőbb hely a támadásra, mert gyengén védett, a kéz összeroncsolása pedig megakadályozza a támadót, hogy tovább harcoljon. Az ilyen szövegek olyan harcművészetről tanúskodnak, amelynek ma már lejárt az ideje, de a Korán exegézisében sehol sem kezelik ezeket az előírásokat azzal a megfelelő történelmi távolságtartással, amit az ilyen régiségek megérdemelnek. Sőt, a lefejezés jelenkorban is létező, aktív történeti realitás és szimbolikus cselekedet. A lefejezés szakralizált jel; dogmatikai szempontból sérthetetlen, a hűség próbája és fogadalom.

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember DEKA Tartalom Ágost: Válságokról 1 Jövő a Szent Korona jegyében 2 A nemzet népjóléti helyzete 3 A népjóléti

Részletesebben

Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com

Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet Írta: Károlyi Veronika (Ronyka) Copyright Károlyi Veronika, 2015 Minden jog fenntartva! Ingyenes e-könyv 5 bődületes hiba,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804

Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZMŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI, OKTATÁSI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66)

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Név: Vadosfai Evangélikus Egyházközség Székhely: 9346 Vadosfa, Kossuth u.13., Telefon: 20/824 6887 e-mail: vadosfa@lutheran.hu honlap: http://vadosfa.lutheran.hu Egyházon

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia. Éljen az ifjú pár! Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam. (Gyökössy Endre) A boldogító IGEN-t korunkban sajnos

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Harc, politika, küzdelem. E három dolog teljesen felőrli minden energiámat. Amellett, hogy a törökök végigpásztázzák az országot, a Habsburg birodalomra

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédberceli Német Kisebbségi Önkormányzat 2009. október 8-i üléséről 27-29/2009. (10. 19.) sz. határozat 1 Készült: A Ceglédberceli Német Kisebbségi Önkormányzat 2009. október 8-i

Részletesebben

11/2014. 11/2014.(XI.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az útépítési együttműködésről szóló 17/2001.(IX.26.) önkormányzati rendelet módosításáról.

11/2014. 11/2014.(XI.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az útépítési együttműködésről szóló 17/2001.(IX.26.) önkormányzati rendelet módosításáról. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLET JÁSZSZENTANDRÁS 11/2014. 2014. november 19-én megtartott ülése jegyzőkönyve, rendelete, határozata mutatója. 11/2014.(XI.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az útépítési együttműködésről

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

5/2013. JEGYZŐKÖNYVE

5/2013. JEGYZŐKÖNYVE Borsosberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. JEGYZŐKÖNYVE Készült: 2013. március 27-én 9.00 órai kezdettel megtartott képviselő-testületi rendkívüli ülésről Ülés helye: Borsosberény

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emeleti Komjáthy termében

JEGYZŐKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emeleti Komjáthy termében JEGYZŐKÖNYV PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 2016. január 20-án 14,00 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emeleti Komjáthy

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Lelkészi jelentés a 2012. évről

Lelkészi jelentés a 2012. évről Lelkészi jelentés a 2012. évről Egy idős néni a gyülekezetből azt mondta- szinte csak magának félhangosan- hogy nem jó már ez a világ ahol mindenkinek olyan sok dolga van hogy nincs már ideje az embereknek.

Részletesebben

Oltár az ismeretlen istennek

Oltár az ismeretlen istennek 1 Textus: Ap.Csel. 17, 16-23. Bevezetés: 1. ATHÉN: Pál korában ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját. A demokrácia miatt roppant büszke volt. Még a rómaiak is meghagyták a függetlenségét. A kultúra

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból?

- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból? Balczó Péter operaénekessel, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház oszlopos tagjával, a nagykörúti Szamos Cukrászdában találkoztam. Észnél kell lenni, hiszen interjúalanyaimnak általában fogalmuk

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL HEGEDÛS JUDIT PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL Az utóbbi évek eseményei azt sugallják, hogy az iskola belsõ világához egyre inkább hozzátartozik az agresszió. Az agresszív gyermekek (és felnõttek, szülõk) különösen

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

J e g y zőkönyv STB-26/2011. (STB-51/2010-2014.)

J e g y zőkönyv STB-26/2011. (STB-51/2010-2014.) STB-26/2011. (STB-51/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának 2011. november 9-én, szerdán 9 órakor a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében megtartott üléséről

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

légkört, megértést várjuk el, és legalább a szándékot a törvény előírta körülmény biztosítására.

légkört, megértést várjuk el, és legalább a szándékot a törvény előírta körülmény biztosítására. 1. MIÉRT KELL Ma már azzal senki nem vitatkozik, hogy szükség van az ország erkölcsi szintjének emelésére. Politikusaink úgy látták, hogy a közoktatás, az iskola egy fontos területe a személyiségformálásnak,

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben